E-számvitel 2015.július
e l e k t r o n i k u s
Szakmai folyóirat
VII. évfolyam 7. szám
Tartalom Vegyen részt rövid felmérésünkben! Tisztelt Ügyfelünk! Válaszaival komoly segítséget ad nekünk ahhoz, hogy a kiadványban csak olyan témák szerepeljenek, amelyek az Ön munkáját segítik. A kérdőív kitöltése körülbelül 5 percet vesz igénybe: https://www.surveymonkey.com/s/e-szamvitel
A hónap témája −− A számviteli törvény 2016. évi változásairól I. rész
Olvasóink kérdezték −− Kft. üzletrészének értékesítése −− Magánszemély által adott kölcsön harmadik fél felé történő utalása −− Behajtási költségátalány elszámolása devizában vezetett könyvelés esetén −− Önellenőrzés téves árfolyamkülönbség elszámolásánál −− Bt. végelszámolása −− Partneri- és kapcsolati viszonyok megállapítása
Szerző:
Botka Erika
a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesületének főtitkára
Tisztelt Előfizetőnk! Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az
[email protected] e-mail címen tudja feltenni Botka Erikának. Kérem, hogy az e-mail tágyába írják bele, hogy „E-számvitel”. Megújult honlapunkról – www.szamvitelszaklap.hu – a Segédletek közül töltheti le a szerkeszthető dokumentummintát, az Excel-alapú segédleteket és hozzáférhet az extratartalmakhoz. A kézirat lezárásának dátuma: 2015. június 25.
1 E-számvitel
|
2015. július, VII. évfolyam 7. szám
A számviteli törvény 2016. évi változásairól I. rész
bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: a) a mérlegfőösszeg az 1200 millió forintot, b) az éves nettó árbevétel az 2400 millió forintot, c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.
A számviteli törvény módosítását a T/4852-es számú törvényjavaslat tartalmazza (a törvényjavaslat a kézirat kiadóba történő leadásáig még nem került a Parlament által elfogadásra). A törvénymódosítás a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/ EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2013/34/EU irányelv (a továbbiakban: irányelv) hazai jogrendbe történő átültetése miatt következik be. A törvénymódosításban szereplő új előírásokat a 2016. évben induló üzleti évről készített éves beszámolóra, összevont (konszolidált) éves beszámolóra kell először alkalmazni, a 2015. naptári évben induló üzleti évről készített beszámolóra az új előírások még nem alkalmazhatóak. A törvénymódosítás tartalma az alábbiakban foglalható össze.
Az egyszerűsített éves beszámoló változatlanul mérlegből, eredménykimutatásból és kiegészítő mellékletből áll. A törvénymódosítás szerint az egyszerűsített éves beszámoló mérlege a számviteli törvény 1. számú melléklet „A”, illetve „B” változata közül a vállalkozó által választott mérleg nagybetűvel és római számmal jelölt tételeit tartalmazza, valamint az egyszerűsített éves beszámoló eredménykimutatása a számviteli törvény 2. vagy a 3. számú melléklet közül a vállalkozó által választott eredménykimutatás nagybetűvel és római számmal jelölt tételét tartalmazza. (A mérleg és eredménykimutatás sémája is változik, de ezt – mivel az éves beszámolót is érinti – külön fogom tárgyalni, bemutatni.) Az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozásokra vonatkozóan az irányelvben meghatározott adatokon, információkon túlmenően nem írható elő további információk, ezért törvénymódosítás külön részletezi a kiegészítő mellékletben bemutatandó tételeket. A törvénymódosítás szerint így változni fog a kiegészítő melléklet adattartalma. Új előírás, hogyha a vállalkozás mérlege és eredménykimutatása nagybetűvel és római számmal jelölt tételeket tartalmazza, akkor összevont, arab számmal jelölt tételek összegét, azok tartalmát külön-külön be kell mutatni a kiegészítő mellékletben, amennyiben azok jelentősnek minősülnek. A kiegészítő mellékletnek adat- és információközlésben az alábbiakat kell tartalmaznia (ez kötelező tartalom, ettől eltérni nem lehet): • Ismertetni kell a beszámoló összeállításánál alkalmazott szabályrendszert, annak főbb jellemzőit, az alkalmazott értékelési eljárásokat és az értékcsökkenés elszámolásának számviteli politikában meghatározott módszerét, elszámolásának gyakoriságát, az egyes mérlegtételeknél alkalmazott – az elő-
Egyszerűsített éves beszámoló Az irányelv jelentősen megemelte az egyes vállalkozási csoportokra vonatkozó értékhatárokat. Ennek megfelelően a törvénymódosítás az egyszerűsített éves beszámoló számviteli törvény szerinti értékhatárait több mint kétszeresére emeli, ezzel lehetővé válik, hogy a számviteli törvény hatálya alá tartozó magyar vállalkozások döntő többsége 2016-tól egyszerűsített éves beszámolót készíthessen. Az új előírás szerint egyszerűsített éves beszámolót készíthet az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó akkor, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül
2 E-számvitel
|
2015. július, VII. évfolyam 7. szám
ző üzleti évtől eltérő – eljárásokból eredő, az delt anyavállalat esetén az anya-, leányváleredményt befolyásoló eltérések indokolálalati minősítést a fölérendelt anyavállalat sát, valamint a vagyoni, pénzügyi helyzetre, szempontjából kell elvégezni.) az eredményre gyakorolt hatásukat. • Be kell mutatni a mérlegben kimutatott köte• Be kell mutatni a számviteli politikában lezettségekből azoknak a kötelezettségeknek meghatározott kivételes nagyságú vagy a teljes összegét, amelyeknek a hátralévő előfordulású bevételek, ráfordítások és futamideje több, mint öt év; azoknak a kököltségek összegét, azok jellegét. telezettségeknek a teljes összegét, amelyek zá• Be kell mutatni az ellenőrzés során feltárt logjoggal vagy hasonló jogokkal biztosítottak, jelentős összegű hibák eredményre, az eszfeltüntetve a biztosítékok fajtáját és formáját. közök és a források állományára gyakorolt • Be kell mutatni a visszavásárolt saját rész– a mérlegben, az eredménykimutatásban a vények, saját üzletrészek megszerzésére megfelelő tételeknél összevontan szereplő – vonatkozó adatokat. Ismertetni kell a saját hatását, évenkénti megbontásban. részvények, saját üzletrészek megszerzésének • A gazdasági társaságnál a vezető tisztségindokát, a saját részvények, saját üzletrészek viselők, az igazgatóság, a felügyelő biszámát és névértékét, azoknak a jegyzett tőzottság tagjainak folyósított előlegek és kéhez viszonyított arányát, a saját részvények, kölcsönök összegét, a nevükben vállalt saját üzletrészek visszterhes megszerzése vagy garanciákat, csoportonként összevontan, a elidegenítése esetén a kifizetett vagy kapott ellenérték összegét, továbbá az üzleti év sokamat, a lényeges egyéb feltételek, a visszarán közvetlenül vagy közvetve a társaság renfizetett összegek és a visszafizetés feltételei delkezése alá került részvények, üzletrészek egyidejű közlésével. együttes számát és névértékét. A kiegészítő • Be kell mutatni azon kapcsolt felekkel mellékletben külön be kell mutatni a visszalebonyolított ügyleteket, amelyek bemuváltható részvények megszerzésével kapcsolatatásáról a számviteli törvény külön nem tos – előzőekben részletezett – adatokat. rendelkezik, ha ezen ügyletek lényegesek és nem a szokásos piaci feltételek között való- • Valós értékelés alkalmazása esetén be kell mutatni sultak meg. Ennek során be kell mutatni az a) az általános értékelési eljárásokkal száügyletek értékét, a kapcsolt féllel fennálló mított piaci érték (jelenérték) esetén alkapcsolat jellegét és az ügyletekkel kapcsokalmazott feltételeket (így különösen: a latos egyéb, a vállalkozó pénzügyi helyzetédiszkonttényezőt, a várható osztaléknönek megítéléséhez szükséges információkat. vekedési rátát, a belső megtérülési rátát, Az egyedi ügyletekre vonatkozó informáciaz effektív hozamot, az alternatív befekók összesíthetők az ügyletek jellege szerint, tetés hozamát), ha az összesítés nem akadályozza az érintett b) a számított piaci érték meghatározásánál ügyleteknek a vállalkozó pénzügyi helyzetéfigyelembe vett tényezőket, re gyakorolt hatásának a megítélését. • Be kell mutatni, hogy a Tartósan adott c) a valós értékelés értékelési különbözetének kölcsön kapcsolt vállalkozásban, a Kövenagyságát, tárgyévi változását, valamint azt, telések kapcsolt vállalkozással szemben, a hogy az eredményben, illetve a saját tőkében mekkora összeg került elszámolásra, Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben, a Tartós kötelezettségek d) a pénzügyi instrumentumok csoportjait kapcsolt vállalkozással szemben, a Rövid és valós értékét, lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállale) a származékos ügyletek csoportjait, nagyságát (szerződés szerinti értéken), lejárati idekozással szemben mérlegsorokból különjét, valamint a cash flow-ra és az eredménykülön mennyi az anya-, illetve a leányvállalattal (leányvállalatokkal) szembeni re gyakorolt várható hatását (valós értékét), követelés, illetve kötelezettség. (Fölérenf ) a valós értékelés értékelési tartalékának 3 E-számvitel
|
2015. július, VII. évfolyam 7. szám
tárgyévi változását. • be kell mutatni a tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszámát, • értékhelyesbítés, értékelési tartalék, mint választott értékelési eljárás esetén be kell mutatni a) az egyedi eszköz mérlegkészítéskori piaci értékét; b) az egyedi eszköznek a számviteli törvény szerint elszámolt értékcsökkenéssel, értékvesztéssel csökkentett, a visszaírással növelt bekerülési értékét (könyv szerinti nettó értékét); c) az a)-b) pontok szerinti értékek különbözetét, valamint d) be kell mutatni az értékhelyesbítések nyitó értékét, növekedését, csökkenését, záró értékét legalább vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, ingatlanok, ideértve az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat is, műszaki berendezések, gépek, járművek, továbbá egyéb berendezések, felszerelések, járművek, tenyészállatok, tartós tulajdoni részesedést jelentő befektetések részletezésben. A kiegészítő mellékletben ismertetni kell a piaci értéken történő értékelés alkalmazott elveit és módszereit.
Összevont (konszolidált) beszámoló Módosulnak az anyavállalatra vonatkozó ös�szevont (konszolidált) éves beszámoló készítési kötelezettség alóli mentességre előírt határértékek. A nagyságrendi mentesítésre vonatkozó értékek jelentősen megemelésre kerülnek, így a jövőben jelentősen csökkenni fog Magyarországon azon anyavállalatok száma, amelyeknek összevont (konszolidált) éves beszámolót kell készíteniük.
tő – üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: a) a mérlegfőösszeg 6000 millió forintot, b) az éves nettó árbevétel 12000 millió forintot, c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt. Nem változott azonban azaz előírás, mely szerint a mutatóértékek meghatározásánál az anyavállalat és leányvállalatainak, valamint közös vezetésű vállalkozásainak konszolidálás előtt összesített – azaz halmozott – adatait kell figyelembe venni. A közös vezetésű vállalkozás adatait a tőkerészesedés mértékében kell figyelembe venni. A konszolidálásba bevont leányvállalat saját tőkéjéből az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésekor nem az anyavállalatot megillető részesedés összegét az összevont (konszolidált) mérlegben a források között – a saját tőkén belül elkülönítetten –, mint a külső tagok (más tulajdonosok) részesedését kell kimutatni. Az eredménykimutatás tartalmának változása miatt – amire majd később kitérünk – törlésre került az az előírás, mely szerint itt kell továbbá szerepeltetni az előkészítő eredménykimutatás jóváhagyott osztalék, részesedés során kimutatott összegnek a leányvállalat beszámolójában kötelezettségként el nem számolt részét is. Az összevont (konszolidált) eredménykimutatás leányvállalatok adózott eredményéből külső tagok (más tulajdonosok) részesedése sor az adózott eredményből a konszolidálásba bevont leányvállalatokra eső összegnek a külső tagok tulajdoni hányadára jutó részét tartalmazza (ez szintén az eredménykimutatás tartalmának változásával összefüggő változás).
A törvénymódosítás új előírása szerint az anyavállalatnak akkor nem kell az üzleti évről összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie, ha az üzleti évet megelőző két – egymást köve4 E-számvitel
|
2015. július, VII. évfolyam 7. szám
Olvasói kérdések Tisztelt Előfizetőnk! Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az
[email protected] e-mail címen tudja feltenni Botka Erikának.
Kft. üzletrészének értékesítése Kérdés A segítségüket szeretném kérni, hogy hogyan kell elszámolni a kft.-ből kilépő taggal. A vállalkozás két tagból álló kft.-ként alakult. 2015. 03. 30-án az egyik tag kilépett, és ezek után a kft.-t egyszemélyes kft.-ként jegyezte be a cégbíróság. A kérdésem az lenne, hogyan kell elszámolni a kilépő taggal. A társaságnak eszköze nincs. Az eredménytartaléka 4 209 E Ft, lekötött bankbetét 6493 E Ft. A pénztárban nincs pénz. A gazdasági események elszámolását amennyiben lehetséges kontírozva kérném.
Válasz A kft.-ből fő szabály szerint a tag nem tud kilépni. Feltétezhető, hogy a kft. egyik tagja eladta üzletrészét a másik tagnak, így lett a kft. egyszemélyes kft. Amennyiben az egyik tag a másik tagnak eladta az üzletrészét az a kft. könyvelését nem érinti (a tulajdonosokban történt személyváltozást csak a kft. társasági szerződésében kell átvezetni). A másik esetben az lehetséges, hogy a kft. megvásárolhatta esetleg a tag üzletrészét, akkor azt a kft. könyveiben a vételáron ki kell mutatni, elszámolása: T 37. Részesedések- K 479. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek. Ezzel egyidejűleg a számviteli törvény előírása alapján a visszavásárlási értékre eredménytartalékból lekötött tartalékot kell képezni: T 413. Eredménytartalék – K 414. Lekötött tartalék.
Magánszemély által adott kölcsön harmadik fél felé történő utalása Kérdés
Egy kft. könyvelésében magánszemélytől van egy adott kölcsönösszeg (nem tagi kölcsön). Ez a magánszemély szeretne egy ingatlant venni, ezért a pénzét a kft. visszautalja neki a kölcsön rendezéseként. A magánszemély nem a saját bankszámlájára kéri az utalást, hanem a megvásárolandó ingatlan tulajdonosának a bankszámlájára. Elegendő-e ha egy nyilatkozatot aláíratok a magánszeméllyel a rendelkezéséről az ügylettel kapcsolatban? Lehetséges-e egyáltalán ez az eljárási mód?
Válasz Röviden a válasz: igen. A magánszemély nyilatkozhat a kft. felé, hogy hová kívánja a kölcsön visszafizetését elutalni, ami természetesen nemcsak az ő bankszámlája lehet, hanem harmadik félé is.
Behajtási költségátalány elszámolása devizában vezetett könyvelés esetén Kérdés Behajtási költségátalánnyal kapcsolatban szeretnék kérdezni. 1. A 40 EUR alapján meghatározott forintös�szeget hogy kell értelmezni EUR, illetve USD könyvvezetésű cég esetén? A törvény szövege alapján arra gondolnánk, hogy az ő esetükben ez egy forintos, vagyis számukra devizás tétel (emiatt felmerülne az év végi átértékelés is), de valószínűleg a jogalkotói szándék nem az volt, amit szó szerint érthetünk a törvényszövegből. A törvényszöveg szó szerint forintösszegről beszél, nem pedig könyvelési alapdevizáról, ezért helyesen járunk-e el, ha az EUR könyvvezetés esetén 40 EUR költségátalányt, mint alapdevizás tételt rögzítünk? Kérdés továbbá, hogy az USD könyvvezetés esetén mi a helyes el5
E-számvitel
|
2015. július, VII. évfolyam 7. szám
járás, átszámítani a 40 EUR-t Ft-ra, majd onnan USD-re? 2. Mi a teendő, ha kompenzálás történik, és mindkét számla már késedelembe esett (eltérő napokon), és nem történt lemondás a behajtási költségátalányról? Mivel a kompenzálás kiegyenlítésnek minősül, és először a költséget kell kiegyenlíteni, könnyen előfordulhat, hogy az árfolyamváltozás hatására, az egyik oldalon egyenleg (fizetetlen rész a számlából) marad. 3. Jóváíró (sztornó) számlák esetében, ha a jóváíró számlához pénzforgalom kötődik, akkor kalkulálni kell a behajtási költségátalánnyal, amennyiben a visszafizetés késedelembe esik? Sztornózás esetén az eredeti számla előírt költségátalányát törölni kell vagy kivezetni?
Válasz A késedelmes fizetés esetén fizetendő 40 EUR-s behajtási költségátalány a Ptk. előírása alapján egyértelműen Ft-ban fennálló követelés-kötelezettség a szerződő felek között, mert ahogy a kérdésben is hivatkoznak rá, a Ptk. ide vonatkozó szabálya szerint 40 EUR-nak megfelelő Ft összeget kell fizetni, mely Ft értéket a késedelembe esés napi MNB árfolyamon kell forintosítani. Mivel ez Ft-ban fennálló követeléskötelezettség, ezért Ft-os könyvvezetés esetén a könyvvezetés pénznemével egyezik meg a követelés-kötelezettség, így a mérleg-fordulónapi átértékelés nem vonatkozik rá. A kérdéseket is ez alapján lehet megválaszolni: 1. Akár EUR-ba, akár USD-ben vezeti valaki a könyveit a 40 EUR-s költségátalányból származó követelések-kötelezettségek a könyvvezetés pénznemétől eltérő pénznemben állnak fenn – azaz nem tekinthetők egyik devizanemnél sem alapdevizában felmerült tételnek -, így az év végi devizás átértékelésbe mint Ft-ban fennálló követelések-kötelezettségek be kell őket vonni. Az év közben Ft-ban felmerülő tételeket a könyveléshez a számviteli politikában meghatározott, késedelembe esés napi árfolyammal kell EUR-ra, USD-re átszámolni. Konkrét példán keresztül. A 40 EUR-s behajtási költségátalányt a Ptk. szabályok
szerint a késedelembe esés napi MNB árfolyamon kell forintra átszámolni. Ezt a Ft követelést-kötelezettséget, ha a vállalkozás EUR-ban könyvel, akkor a számviteli politikában meghatározott árfolyamon – pl. saját banki átlagárfolyamon – kell a Ft-ot EUR-ra átszámolni. Ebből az következik, hogy a főkönyvi könyvelésben ez már nem 40 EUR lesz, hanem ettől eltérő összeg (más szóval ez akkor lenne átszámolva 40 euró a könyvelésben, hogyha a vállalkozás számviteli politikájában is az MNB árfolyamot választotta). Amennyiben USD-ben könyvel, akkor is az előbbiek szerint kell eljárni, azaz a 40 EUR-t MNB árfolyamon forintosítani kell, mivel azonban USD-ben könyvelnek, ezt a Ft követelést-kötelezettséget a könyvelésben a választott számviteli politikai árfolyamon kell USD-re átszámolni. 2. A Ptk. fő szabálya szerint késedelembe esés esetén – ha minden jogcímre nem elegendő a fizetett összeg – először a költség, utána a kamat, majd a tőke kerül kifizetésre. A Ptk. ebben a tekintetben azonban a szerződő feleknek megadja a szerződéses szabadságot, így eltérhetnek a Ptk. szabályától, hogy mi folyik be először, pontosabban a Ptk. a jogosult (hitelező) döntésére bízza, hogy mi folyik be. Erről célszerű a feleknek megállapodni. Így egy kompenzációról (beszámításról) kötött megállapodásban is rögzíthetik, hogy a kompenzálás csak a tőkeösszegekre vonatkozik, de alkalmazhatják a Ptk. szerinti sorrendiséget is (ebben az esetben valóban a számlatartozás összegéből maradni fog). A behajtási költségátalánynál forintos könyvvezetés esetén árfolyamváltozás nem értelmezhető, mert azt – az előbbiekben leírtak szerint – felmerüléskor az MNB árfolyamon forintosítani kell, így ennek a követelés-kötelezettségnek a Ft összege a későbbiekben már nem változik, nem változhat (devizás könyvvezetés esetén az év végi átértékelés miatt azonban a deviza ös�szege változhat). 3. Jóváíró számlák esetében, ha a jóváírás ös�szegét késedelmesen fizetik ki, akkor véleményem szerint beáll a behajtási költség6
E-számvitel
|
2015. július, VII. évfolyam 7. szám
átalány, valamint a késedelmi kamatfizetési kötelezettség is. Számla sztornózása azért történik, mert a teljesítés nem valósult meg. Ha nem volt teljesítés, akkor teljesítés hiányában az eredeti számlához sem kapcsolódhatnak jogkövetkezmények, így behajtási költségátalányt, késedelmi kamatot sem lehet követelni, ha ilyen tételeket kimutattak, akkor azokat is sztornózni kell.
Önellenőrzés téves árfolyamkülönbség elszámolásánál Kérdés Egy társaság 2007. évben CHF hitelt vett fel. A hitel év végi árfolyam veszteségének elszámolása során hiba történt. Az árfolyamveszteség: 2007. évben 160 761 Ft 2008. évben 2 371 758 Ft 2009. évben 2 846 443Ft 2010. évben 584 101 Ft Az árfolyamveszteség elszámolás tévesen egy ingatlan beszerzési értékére került aktiválásra, és nem árfolyamveszteségként történt az elszámolása. Mérlegfőösszegek az adott évekre vonatkozóan az alábbiak: 2007. év 24 619 E Ft 2008. év 25 544 E Ft 2009. év 33 736 E Ft 2010. év 34 013 E Ft A hiba feltárása 2015. évben történt. Hogyan, milyen módon kell az önellenőrzést, és mely évekre vonatkozóan végrehajtani? Mely évekre lehet, kell társasági adóbevallást önellenőrizni?
Válasz
A számviteli törvény 3. §-a (3) bekezdés 3. pontjának előírása szerint jelentős összegű hiba, ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások – eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő – értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja a számviteli politikában meghatározott értékhatárt. Minden esetben jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében az ellenőrzések során – ugyanazon évet érintően – megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka nem haladja meg az 1 millió forintot, akkor az 1 millió forintot. A kérdésben nincs információ arra vonatkozóan, hogy az érintett vállalkozás számviteli politikájában ebben a tekintetben milyen szabályt rögzített, így a kérdés megválaszolásánál a számviteli törvény által adott korlátból indulok ki (2 százalék, illetve 1 millió Ft). A számviteli törvény 3. §-a (3) bekezdés 4. pontjának előírása alapján nem jelentős ös�szegű hiba, ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások – eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő – értékének együttes (előjeltől független) összege nem haladja meg a jelentős összegű hiba értékhatárát. A számviteli törvény hivatkozott előírása szerint a hiba és hibahatásokat együttesen előjeltől függetlenül kell figyelembe venni. A hiba és hibahatások számításának menete egy évet kiemelve a következő:
2010. évben a helytelenül elszámolt árfolyamveszteség összege Hiba összege: Hiba hatása: társasági adótöbblet 584.101Ftx10% Hiba hatása: mérleg szerinti eredmény változása (584.101Ft-58.410Ft) Együttesen: előjel nélkül
584.101Ft. 584 101 Ft 58 410 Ft 525 691 Ft 1 168 202 Ft
A számítás levezetéséből megállapítható, hogy a jelentős, nem jelentős összegű hiba számításánál, minősítésénél a hiba a hibahatásokkal együtt megduplázódik. 7 E-számvitel
|
2015. július, VII. évfolyam 7. szám
Így az érintett évek tekintetében: a hiba, hibahatások összege mérlegfőösszeg 2%-a* hiba minősítése 2007. évben 321 522 Ft 492 380 Ft nem jelentős 2008. évben 4 743 516 Ft 510 880 Ft jelentős 2009. évben 5 692 886 Ft 674 720 Ft jelentős 2010. évben 1 168 202 Ft 680 260 Ft jelentős (* Mivel a mérlegfőösszeg minden érintett évben 1 millió Ft alatt van, így a hiba minősítésénél az 1 millió Ft-os értékhatárt kell figyelembe venni.) Mivel a 2008., 2009. és a 2010-es üzleti évek tekintetében az önellenőrzés hatása jelentős összegű hibának minősül, így azokat a 2015. évi beszámolóban külön oszlopon kell bemutatni, illetve a kiegészítő mellékletben évenkénti megbontásban is be kell mutatni. A 2008., 2009. és a 2010-es üzleti évek jelentős összegű hibáját a 2015. évi zárlat keretében át kell vezetni eredménytartalékba [számviteli törvény 37. §-ának (5) bekezdése]. A Tao. tv. 8.§-a (8) bekezdésének az előírása szerint a Tao. tv. önellenőrzésre vonatkozó rendelkezését – azaz a Tao. tv. 8.§-a (1) bekezdés p) pontját – a vállalkozásnak nem kell alkalmaznia, ha a nem jelentős összegű hibát a feltárás napját magában foglaló adóévről szóló adóbevallásában veszi figyelembe, feltéve, hogy a nem jelentős összegű hibával érintett adóévi adóalapja meghaladja a nem jelentős összegű hiba összegét. A nem jelentős összegű hibához kapcsolódóan a Tao. tv. a vállalkozásnak választási lehetőséget abban az esetben, ha a javára mutatkozik – a korábbi adóévek adózás előtti eredményét csökkentő – különbözet, eldöntheti, hogy önellenőrzés keretében visszakéri-e az adót vagy sem. Ha nem végez önellenőrzést, akkor a nem jelentős összegű hibát a feltárás napját magában foglaló adóévről szóló adóbevallásában veszi figyelembe, és nem szükséges helyesbítenie a korábbi évek adóalapját, így nem is kell alkalmaznia a Tao. tv. ide vonatkozó adóalap növelő tételét sem. A minősítés alapján a 2007. év tekintetében nem jelentős összegű a hiba, így a vállalkozás eldöntheti, hogy a társasági adóbevallást 2007. tekintetében önellenőrzi-e vagy sem, feltéve, hogy a 2015. évi társasági adóalapja meghaladja a nem jelentős összegű hiba összegét. Mivel a 2008., 2009. és a 2010-es üzleti évek tekintetében az önellenőrzés hatása a számvite-
li törvény előírása alapján jelentős összegű hibának minősül, így az ezen évek tekintetében a társasági adóbevallást is önellenőrzés keretében kötelező javítani. A kérdésben nincs információ arra vonatkozóan, hogy az ingatlant mikor helyezték üzembe (mikor aktiválták). Ezért felhívom a figyelmet arra, hogy a számviteli törvény 47. §-a (4) bekezdés c) pontjának az előírása alapján a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó – devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett – devizakötelezettségnek az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyamkülönbözete, függetlenül attól, hogy az árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség a beruházás bekerülési értékének a része, azt a beruházás bruttó értékében figyelembe kell venni. Így, ha a CHF hitelt az ingatlan beruházáshoz folyósították, akkor az ingatlan aktiválásáig felmerült év végi átértékelési árfolyamveszteséget az ingatlan értékébe kellett aktiválni.
Bt. végelszámolása Kérdés
Egy Bt végelszámolási időszakának kezdete március 13-a. A március 12-i időszakról készítendő mérleget közzé kell-e tenni?
Válasz A végelszámolás számviteli feladatairól szóló 72/2006. (IV.3.) Korm. rendelet 3. §-ának előírása szerint a végelszámolásra kerülő gazdálkodó vezető tisztségviselője a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal - mint mérlegfordulónappal – a számviteli törvény 11. §-ának (10) bekezdése szerinti üzleti évről – azaz a kérdésben szereplő adatok alapján már8
E-számvitel
|
2015. július, VII. évfolyam 7. szám
cius 12-ei mérlegfordulónappal – a gazdálkodó tevékenységét lezáró beszámolót készít a számviteli törvénynek, illetve a Korm. rendeletnek az adott gazdálkodóra vonatkozó előírásai szerint. A tevékenységet lezáró beszámolót a végelszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül kell elkészíteni és a jóváhagyásra jogosult testülettel elfogadtatni, azt - kötelező könyvvizsgálat esetén - a független könyvvizsgálói jelentéssel együtt legkésőbb a 30. napon a végelszámoló részére át kell adni. A tevékenységet lezáró beszámolót – kötelező könyvvizsgálat esetén
– a független könyvvizsgálói jelentéssel együtt, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot a végelszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül a számviteli törvény 153-154/B. §-ai szerint letétbe kell helyezni és közzé kell tenni. Megjegyzem továbbá, hogy a végelszámolás időszaka alatt készült beszámolókat is a hivatkozott Korm. rendelet 5. §-a (6) bekezdésének előírása szerint végelszámolási időszak üzleti éve mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig szintén letétbe kell helyezni, közzé kell tenni.
Partneri- és kapcsolati viszonyok megállapítása Kérdés B magánszemély
A magánszemély 50%
50% C Kft. Vagyonkezelő
25% 50%
25% 50%
D Kft.
E Kft.
25% 25%
A fenti ábrához kapcsolódóan az adatok 2013– 2014. évben az alábbiak. „C” Kft. létszám: 2 fő mindkét évben, bevétel mindkét évben 280 millió Ft, mérlegfőösszeg mindkét évben 2000 millió Ft. „D” Kft. létszám adatok: 2013. évben átlagos statisztikai állományi létszám: 4 fő, 2014-ben 135 fő, 2015. év végén lesz 250 fő felett. Árbevétel mindkét évben 10 000 millió Ft, mérlegfőösszege 2 800 millió Ft. „E” Kft. létszám adatok 2013-ban 342 fő, 2014ben 191fő, árbevétel mindkét évben 1 170 millió Ft, mérlegfőösszeg mindkét évben 740 millió Ft. A kérdéseim az innovációs járulékfizetési kötelezettség megállapításával kapcsolatosan az alábbiak lennének:
• 2015-ben KKV kategóriába tartozik-e „D” Kft., és „E” Kft., ha nekik már egyetlen cég sincs a tulajdonukban. • „C” Kft., „D” Kft. és „E” Kft. kapcsolódó vállalkozásai-e egymásnak? • Mi a helyzet a fenntartási idővel, mert „D” Kft. 2016-ban már a két éves szabály miatt elvileg nagyvállalat lesz év végén. „D” Kft. a 2017-es évben lesz nagyvállalat, vagy már 2016-ban is, ha a létszám 2015. és 2016-ban meghaladja a 250 főt? • Kell-e konszolidált beszámolót készíteni valamelyik vállalkozásnak? Véleményem szerint a „D” Kft. KKV kategóriába tartozik, „E” Kft. viszont nem. A tulajdoni viszo9
E-számvitel
|
2015. július, VII. évfolyam 7. szám
nyok sehol nem haladják meg az 50%-ot, tehát nem beszélünk kapcsolódó vállalkozásokról (csak az 50% feletti tulajdoni hányad minősül kapcsolódónak, az 50% véleményem szerint nem többség), csak partnervállalkozási viszony áll fenn, amely két típus a Kkv. tv. szerint nem ugyanaz. A partnervállalkozásokhoz pedig csak azokat az adatokat kell hozzáadni, ahol közvetlenül tulajdonolja őt egy cég, vagy ő közvetlenül tulajdonol egy céget. Tehát véleményem szerint, ha a „D” Kft.-t vizsgálom, akkor csak „C” Vagyonkezelő Kft. adatait kell csak hozzáadni, E Kft. adatait nem, így a létszám nem haladja meg „D” Kft. esetében a 250 főt. „C” Kft. tulajdonolja közvetlenül a „D” Kft.-t, a „C” Vagyonkezelő Kft. által tulajdonolt egyéb cégek adatait nem kell hozzáadni „D”-hez, mert azok nincsenek „D” Kft.-vel közvetlen kapcsolatban, se nem tulajdonolják, se ő nem tulajdonolja őket. A közvetett adatokat pedig nem kell figyelembe venni, mert nem beszélünk kapcsolódó vállalkozásokról. Ebben kérnék megerősítést. Levezetésem szerint: A fenti három cég esetében sehol nincs többségi befolyás, mert sem közvetlenül, sem közvetetten nem haladják meg a tulajdoni hányadok (és a szavazati hányadok sem) az 50%-ot. Tehát a cégek nem kapcsolt vállalkozások sem számviteli, sem adózási szempontból. Az ügyvezetők személye is különbözik. A Kkv. tv. is egyértelműen azokat a cégeket tekinti kapcsolódó vállalkozásoknak, akiknél többségi, tehát 50%-ot meghaladó tulajdoni arány áll fenn, tehát a cégek ez alapján nem kapcsolódó vállalkozások. A Kkv. tv. viszont használ egy másik fogalmat, a partnervállalkozások fogalmát, amely szerint: „(2) Partnervállalkozás az, a) amely a (3)-(6) bekezdésben foglaltak alapján nem minősül kapcsolódó vállalkozásnak, és b) amelyben más vállalkozásnak kizárólagosan vagy több kapcsolódó vállalkozásnak együttesen, illetve amelynek más vállalkozásban kizárólagosan vagy több kapcsolódó vállalkozással együttesen a tulajdoni részesedése - jegyzett tőkéje vagy szavazati joga alapján - legalább 25%. A Kkv. tv. előírja, hogy a minősítést úgy kell elvégezni, hogy a kapcsolódó és partnervállalkozások
adatait össze kell számítani, és így kell, hogy az adott cég megfeleljen a határértékeknek. Viszont hangsúlyoznám azt, hogy a kapcsolódó vállalkozás és a partnervállalkozás a Kkv. tv.-ben két különálló fogalom, és a Kkv. tv. 5. §-ában tárgyalt számítási módoknál is külön említi őket, a két vállalkozástípus adatait különbözőképpen kell figyelembe venni. Az adatok kiszámolásáról a Kkv. tv. 5. §-ban ír. Ha az 5. §-ban található szabályokat nézem, akkor az „E” adataihoz csak a C vagyonkezelő adatait kell hozzáadnom, mert: „amelyek közvetlenül tulajdonosai az adott vállalkozásnak, vagy közvetlenül az adott vállalkozás tulajdonában vannak”, mert az „E”-nek a „C” vagyonkezelő a közvetlen tulajdonosa, az „D”-vel nincs közvetlen tulajdonosi viszony sem oda, sem visszafelé, tehát ha az „E”-t vizsgálom, akkor nem kkv. Ha már a „C”-t vizsgálom, az sem kkv., mert ott bele kell számolni az általa közvetlenül tulajdonolt partnervállalkozások adatait is, de csak százalékos arányban, ha az összes általa tulajdonolt cégből összejön a 250 fő, akkor nem esik bele a KKV kategóriába az E miatt. A „D” Kft. kérdés, hogy nagyvállalkozásnak minősül-e, de ott pedig a két éves szabály a kérdés, mert ha ilyen alapon nézem, akkor a „D”-t csak a „C”-vel kell összeadni, és a „D”-nek az átlagos állományi létszámai az alábbiak: • 2013-ban 4 fő, • 2014-ben 135 fő. Ez alapján „D” Kft. kkv., mert csak „C” Kft. adataival kell összesíteni, mert csak a „C” Kft. a partnervállalkozása, és amikor „D” Kft.-t vizsgálom, akkor a „C” adataihoz nem kell hozzáadni semmilyen adatot, mert kapcsolódó vállalkozása nincs (és csak a kapcsolódó vállalkozások adatait kellene hozzáadnom ebben az esetben). Így tehát csak 2015-ben fogja meghaladni a 250 főt. Ezért véleményem szerint kkv. kategóriába tartozik a „D” Kft.
Válasz Az adatok alapján „C” Kft. mind a két évben kisvállalkozás (de ha még nem telt el a legutolsó minősítéstől 2 év, akkor az, ahová akkor sorolták). 10
E-számvitel
|
2015. július, VII. évfolyam 7. szám
Az adatok alapján „D” Kft. 2013-ban és 2014ben is közepes vállalkozás (de ha még nem telt el a legutolsó minősítéstől 2 év, akkor az, ahová akkor sorolták). „E” Kft. 2013-ban nagy, 2014-ben közepes (de ha még nem telt el a legutolsó minősítéstől 2 év, akkor az ahová akkor sorolták). Elfogadva a kérdésében leírt tényállást, azaz, hogy a vállalkozások nem minősülnek kapcsolódó vállalkozásnak (mert sehol sincs 50% feletti részesedés), és partnervállalkozási viszony is csak „D” Kft. és „C” Kft. között áll fenn, akkor az összevonás csak „C” Kft. státuszán változtat (ha „D”-vel részben ös�sze lesz vonva, akkor „C” is közepes vállalkozás lesz, ha „E”-vel, akkor nagy és közepes). Megjegyzem azonban, hogy ha a szavazati jogokat eltérítették a tulajdontól, és az több, mint 50%, akkor lehet kapcsolódó vállalkozás is pl. „C” és „D” (vagy „E”). Másik megjegyzés: az innovációs járulékkötelezettség (mentesség) megállapításához 2015-től nem kell összevonni a kapcsolódó és partner vállalkozások adatait [a 2014. évi LXXVI. törvény a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról 15. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés alapján]; csak a saját (önálló) egyedi beszámoló (ez 2015.01.01-jén – naptári éves, folyamatosan működő vállalkozás esetén – a 2013. évi beszámoló) adatait kell figyelembe venni. A számviteli törvény 10. §-a (1) bekezdésének előírása szerint összevont (konszolidált) éves beszámolót csak és kizárólag az anyavállalatnak minősülő vállalkozásnak kell készítenie. A számviteli törvény 3. §-a (2) bekezdésének 1/a. pontja alapján, ha csak a szavazati arányokat minősítjük, egy vállalkozás akkor minősül anyavállalatnak, hogyha egy másik vállalkozásban a szavazatok többségével (50%-ot meghaladóval) rendelkezik. A számviteli törvény szerinti minősítésnél nem számít a tulajdoni hányad mértéke, csak a szavazati jog mértéke. (Megjegyzem továbbá, hogy az előbb leírt fogalomból következően a magánszemélyek szavazati joga sem mérvadó – azaz melyik magánszemély milyen szavazati aránnyal rendelkezik egy vállalkozásban –, mert a hivatkozott foga-
E-számvitel
|
lom szerint egyik vállalkozásnak kell a másik vállalkozásban szavazati arányának lennie, és ezt az arányt kell minősíteni.) A kérdésben szereplő ábra alapján megállapítható, hogy egyik vállalkozásnak sincs többségi szavazati joga a másik vállalkozásban (feltéve, hogy az ábrán szereplő %-ok a szavazati arányokat mutatják), így a cégcsoportban nincs anyavállalatnak minősülő vállalkozás, ezért összevont (konszolidált) beszámoló készítési kötelezettség sem áll fenn. Mivel nincs a vállalatcsoportban anyavállalatnak minősülő vállalkozás, így a számviteli törvény összevont (konszolidált) beszámolókészítésre vonatkozó nagyságrendi mentesítési adataival sem kell foglalkozni. Megjegyzem azonban, hogy egy vállalkozás a számviteli törvény 3. §-a (2) bekezdésének 1/b-d. pontjai alapján is lehet anyavállalat, erre vonatkozó adatokat, információkat azonban a kérdés nem tartalmaz, így ilyen szempontok szerint nem lehet az anyavállalati minősítést elvégezni, elbírálni. In-house szeminárium! Ha szeretne közvetlenül a munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó- és számviteli törvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az
[email protected] e-mail címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására! E-számvitel című szakmai folyóiratunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási, számviteli tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnknek a rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.
E-számvitel VII. évfolyam hetedik szám, 2015. július Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Bp. Váci út 91/a Tel.: 273-2090 Fax:468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Varga Szabolcs HU ISSN 1785-9182 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090, 273-2099 Fax: 468-2917, E-mail:
[email protected] Internet: www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.
2015. július, VII. évfolyam 7. szám
