E-Controlling. Tartalom. A költségfelosztás módszertana. Tisztelt Előfizetőnk! december XIII. évfolyam 12. szám

E-Controlling Szakmai folyóirat

2013. december

XIII. évfolyam 12. szám

Tisztelt Előfizetőnk! A controllinggal kapcsolatos kérdését az [email protected] e-mail címen várjuk. Honlapunkról - http://forum-szaklapok.hu/ – a Segédletek közül töltheti le az Excel alapú szerkeszthető segédleteket. Az Ön felhasználóneve: econtrolling Az Ön jelszava: econt057 A kézirat lezárásának dátuma: 2013. december 2.

Szücs Tamás

A költségfelosztás módszertana A versenyképesség szintjének elérése megköveteli minden vállalkozástól a hatékonyság javítását, a gazdaságos termékszerkezet kialakítását, az ésszerű takarékosságot a gazdálkodás minden területén. A költséggazdálkodás során arra kell törekedni, hogy a költségeket minimalizáljuk, de a cél elsősorban az indokoltnál nagyobb ráfordítások megelőzése, felmerülésük megakadályozása. A reális önköltség meghatározásához nagyon fontos az általános költségek felosztását körültekintően meghatározni. A számviteli törvény alapján minden vállalkozásnak az adott időszakban felmerült költségeit költségnemenként – azaz felmerülési formájuknak megfelelően kell kimutatni. Így az összköltségeljárással készített eredménykimutatásnál a költségnemenkénti kigyűjtés nélkülözhetetlen. Ha azonban a vállalkozó a forgalmiköltség-eljárással készíti el az eredménykimutatását, akkor is szükség van a költségnemenkénti kimutatásra, mivel a kiegészítő mellékletben be kell mutatni a költségek költségnemenkénti részletezését. A költségeknek a termékhez, szolgáltatáshoz való viszonyuk alapján közvetlen vagy közvetett költségek szerinti csoportosítása lehetővé teszi a hatékony vezetői számvitel számára a pontosabb, gyorsabb adatszolgáltatást.

6

Tartalom

1 Költségfelosztás módszertana 8 Gyakorlati példa a költségfelosztásra 9 Számviteli sarok: 2014. évi számviteli változások 10 Adósarok: 2014. évi adózási változások 13 Makrók használata az Excelben •

Formázás makróval

15 Excel a mindennapi gyakorlatban •

Feltételes formázás

17 Az eredmények prezentálása a gyakorlatban •

Objektumszínek, kitöltő minták és színátmenetek

Szerző: dr. Szücs Tamás – controlling és számviteli szakértő

A költségnemek (5. számlaosztály) a tárgyidőszakban felmerült összes költség kimutatására szolgálnak. A számlaosztá1 E - C o n t r o l l i n g S z a k m a i F o l y ó i r a t | 2 0 1 3 . d e c e m b e r, X I I I . é v f o l y a m 1 2 . s z á m

Adótörvényi változások 2014. Konferencia gazdasági vezetők, főkönyvelők, könyvelők részére

Az Szja-törvény, az Áfatörvény, az Art. és a Tao törvény módosításai, a változások alkalmazása a gyakorlatban

2013. december 16. Gólyavár rendezvényház

Az Szja-törvény, az Áfatörvény az Art. és a Tao törvény módosításai, a jogszabályok alkalmazása a gyakorlatban Egész napos konferenciánkon, a téma legelismertebb szakértőitől kap választ a 2014. január 1-jétől változó adórendszerrel kapcsolatos gyakorlati teendőiről! Szakértő előadóink: • Dr. Vámosi-Nagy Szabolcs, ügyvéd, adószakértő, egyetemi docens – SZJA. • Sike Olga, NAV főosztályvezetőhelyettes – ÁFA. • Dr. Kovács Ferenc, adószakértő – ART. • Ácsné Molnár Judit, NAV adószakreferens- TAO, KIVA

A konferencia legfontosabb témái: A Parlament által elfogadásra kerülő végleges jogszabályi anyag függvényében módosul az előadások meghirdetett tematikája Ismerje meg a várható adótörvényi változásokat!

Időpont: 2013. december 16. (hétfő) 9:00 és 17:00 óra között Helyszín: Gólyavár rendezvényház, 1088 Budapest, Múzeum körút 6. Akciós ajánlat: A részvételi díj: 29 900 Ft + áfa helyett 10% kedvezménnyel csak 26 910 + áfa / fő A további részletekről tájékozódjon honlapunkról:

forumakademia.hu

lyon belül – az eredménykimutatást összköltségeljárással készítő vállalkozónak – elkülönítetten kell kimutatni az – egyébként költségnemnek, költségmegtérülésnek nem minősülő – aktivált saját teljesítmények értékét is. A költségnemek szerinti csoportosítás (az eszközfelhasználások elsődleges megjelenési formája) a vállalkozásnál folytatott tevékenységek költségeinek költségfajták szerinti csoportosítását jelenti. A költségelszámolás nem öncélú tevékenység, hanem legfontosabb célja a termék vagy szolgáltatás önköltségének meghatározása. A hétköznapi gyakorlatban az önköltségszámítás alapján különböző szintű önköltséget tudunk meghatározni, amelynek összefoglalását az alábbi ábra mutatja be: lásd a következő oldalon! A táblázatot áttekintve nyilvánvalóan mindenki azt mondja, hogy a teljes önköltség megállapítása a legfőbb cél. A teljes költségelszámolás mellett kardoskodók legfontosabb érve az, hogy a teljes költség mutatja meg valójában azt, hogy az adott termék előállítása során milyen mértékű erőforrás felhasználására került sor. Ezzel szemben a teljes önköltségszámítás korlátjaként fogalmazható meg az előre meghatározott általános költségek „pontossága”. A valóságban azonban az általános költségek meghatározása becslés alapján történik. Az automatizált termelés lehetővé tette, hogy a számítógép által vezérelt gyártósoron nagyszámú különféle terméket lehet előállítani, így a vállalkozás elérheti az economic scale kategóriáját. A korábbi termelési rendszerek egyfajta termékkel kívánták a rendelkezésre álló kapacitást kihasználni. A hetvenes évektől erőteljesen elindult minőségbiztosítási rendszerek kifejlesztése, amelyek egyik fontos mérföldköve volt a Just-in-Time (JIT). A JIT készletezési megoldásai csökkentik a készletek állományát, illetve gyártásszervezési módszerei minimalizálják az állásidőket. A termelési tevékenység szinkronizálása lehetővé teszi a költségek optimalizációját, és csökkenti azon költségtételeket, amelyek „holt” költségeknek minősülnek. Erőteljesen megnőtt az előkészítő, tervező, irányító és ellenőrző tevékenység szerepe az értéklánc egyes elemeiben, az igényfelméréstől kezdve 2

E - C o n t r o l l i n g S z a k m a i F o l y ó i r a t | 2 0 1 3 . d e c e m b e r, X I I I . é v f o l y a m 1 2 . s z á m

Közvetett költségek Közvetlen költségek

Üzemi általános költségek Egyéb közvetlennek minősülő költségek Változó Fix Nem Lineáris lineáris

Központi irányítás Egyéb közvetett költségek Változó Lineáris

Nem lineáris

Fix

Változó Lineáris

Nem lineáris

Fix

(Ön)költség kategóriák: Közvetlen önköltség Technológiai önköltség Korrigált közvetlen önköltség Szűkített önköltség Teljes önköltség

a vevő-utógondozásig bezárólag bármely láncszemet veszünk alapul. Az üzemi értékalkotó folyamat során végbement változások eredményeképpen jelentős mértékű eltolódás tapasztalható a költségszerkezetben. A technológiai vívmányok termelésben való alkalmazása törvényszerűen csökkenti az élőmunka felhasználásának igényét. Tehát a bérköltségek aránya a költségszerkezeten belül lényegesen lecsökkent, mivel nincs szükség olyan mértékű humán erőforrásra, mint korábban. A költségszerkezet összetételében a másik tényező, amely teret vesztett, az anyagköltségek aránya. A modern készletezési technikák, gyártásszervezési módszerek segítségével lehetőség nyílik az anyagfelhasználás racionalizálására. Költségösszesítő kimutatás Megnevezés 51. Anyagköltség 52. Igénybe vett szolgáltatások értéke 53. Egyéb szolgáltatások költsége I. Anyag jellegű ráfordítások 54. Bérköltség 55. Személyi jellegű egyéb kifizetések 56. Bérjárulék II. Személyi jellegű ráfordítások 57. Értékcsökkenési leírás

Felmerült összes költség

Költséghelyesbítések Időbeli elhatárolások Időszakot terheMegtérülések lő költség Aktív Passzív /-/ (-) (+)

A közvetett költségek hányada az összköltségen belül az elmúlt években erősen megnövekedett. Így az általános költséggel érintett területeken foglalkoztatott dolgozók aránya 25-30%-ról az 50-es években több mint 50%-ra (nem Magyarországra vonatkozó adat) növekedett. Ez nemcsak a szolgáltatókra vonatkozik, akiknél a közvetett költségek természetesen túlsúlyban vannak, hanem a gyártóüzemekre is. Egy USA-beli felmérés szerint a közvetett költség hányada a gépgyártás és a villamosipar területén kb. 80%1 volt. A gyártóüzemeknél a közvetett költség aránya növekedésének oka gyakran az üzemi értékalkotás struktúraváltozása, ami rendszerint a vállalat költségfelépítésében is eltolódást okoz. Így az automatizálástechnika fokozott mértékű alkalmazása a közvetett költségek növekedéséhez vezet a közvetlen gyártási költségek terhére. Ennek oka, hogy a vezérlő és tervező tevékenységek gyakran nem olyan könnyen rendelhetők a termékhez, mint a helyettesített manuális munkák. A saját gyártási tevékenységek redukálása is a költségeket a közvetett költség területeire helyezi át, mivel a beszerzési műveletek száma megnövekszik. 1

J.G. Miller, T.E. Vollman: The Hidden Factory, Harvard Business Review, Boston 5/85. 3


Költségek felosztása A költségelszámolás legfontosabb célja, hogy az egyes tevékenységekhez a lehető legpontosabban képesek legyünk hozzárendelni az adott időszak költségeit. Mindez egy nagyon egyszerűen megfogalmazott axióma, illetve mindenki számára logikus követelmény. Azonban a gyakorlatban a vállalati tevékenység bonyolultabbá válásával megnövekedik azon költségfaktorok száma, amelyeket nem tudunk egyértelműen egy termékhez, szolgáltatáshoz hozzárendelni. A költségek felmerülésekor csak a hely ismeretes, emiatt általános vagy más néven közvetett költségeknek nevezzük. Azon vállalkozás, ahol egyfajta, jól körülhatárolható tevékenység végzése történik, ott nincs jelentősége az ilyen jellegű bontásnak. A jelen érvényes számviteli előírások szerint a központi irányítás költségeit nem lehet hozzárendelni semmilyen formában tevékenységhez. Az általános költségek felmerülése valós probléma, amelyen nem lehet változtatni. A probléma megoldására két út kívánkozik: • A vállalkozás tudomásul veszi, hogy vannak olyan költségelemek, amelyeket a tevékenységhez egyértelműen hozzá tudnak rendelni, míg a többi esetben csak a költséghely szerinti elszámolás lehetséges. A költségviselőkre megtörténik a közvetlen költségek rögzítése, míg az általános költségek az adott időszak során ös�szegyűjtésre kerülnek, majd az eredmény terhére kerül elszámolásra, mint fel nem osztott költségek (FNOK). Tehát a vállalkozás nem él a költségfelosztással lehetőségével. • Az időszaki költségek elszámolása után a vállalkozás megpróbálja pontosítani az elszámolást, helyes költségjellemzők választásának segítségével az általános költségeket közvetlen költségekké átalakítani. A költségfelosztás mindig egyfajta arányosítást jelent, ami sohasem jelent egzakt elszámolást, de az adott körülmények között szignifikánsan megfelelő eredményt biztosít. A felosztás pontatlanság érzetét kelti, ami két szélsőséges véleményt eredményez: • a költségfelosztásra nincs szükség, hiszen a közvetlen költség jobban megfelel az elvárásoknak,

mint a tágabban értelmezett, a felosztott általános költségeket is tartalmazó költség; • szükség van a felosztásra, hiszen a tágabban értelmezett költségek alkalmasabbak az értékesítési folyamat tervezésére. A teljes önköltség összetevői Közvetlen

Közvetett Segédüzem

H o z z á r e n d e l é s

K ö l t s é g f e l o s z t á s

Segédüzem

Fõüzem

Üzemi általános költségek

Fõüzem

Kp. irányítás Értékesítés

Központi költség költségek

Költség felosztás

Költség felosztás

Közvetlen költség Ter mék önköltség= Közvetlen költség + Felosztott fõüzemi általános költség

Teljes önköltség= Termék önköltség+ Felosztott vállalati általános költség

A vállalkozások a gyakorlati életben zömében az összköltséges költségelszámolást választják, ahol a költségek megjelenési formája alapján, költségnemenként számolják el a felmerült tételeket. Mindebben benne van egy kis félelem a költségek helyek és viselők szerinti szétosztása irányában, illetve kényelmi okok is szerepet játszanak. A termelő jellegű vállalkozások közül egyre több tér át a forgalmi költséges elszámolásra a pontosabb, a vezetői igényeket kielégítő információk előállítása végett. A költségnemenkénti nyilvántartás számára nem fontos információ a költséghelyek szerinti elszámolás, azonban az önköltségszámításnál nem lehet figyelmen kívül hagyni. A költségfelosztás során a költségek egy része új költséghelyre vagy költségviselőre kerül, míg a másik része fel nem osztott költségként kerül eredményként elszámolásra. Az általános költségek felosztásának lehetősége mindenekelőtt a rendszer kidolgozásával nyílik meg. Az első lépésben szükség van a költségközpontok definiálására. A költségközpontok olyan egységek, amelyekhez költségek rendelhetők, illetve oszthatók fel rá. Ez lehet egy részleg, egy üzem, egy folyamat, egy feladat stb., azonban egy nagyon fontos jellemzője, hogy zárt, jól elválasztható egységként határozható meg. 4


A második lépésként meg kell határozni az általános költségkategóriákat, amelyek esetében a lehetőségek alapján célszerű az egyes költségközpontokhoz rendelni. A harmadik lépésként az egyes költséghelyekhez felosztási alapot kell hozzárendelni. A költségfelosztás általános metodikája egyszerű arányosítással kerül meghatározásra. A vetítési alap egy természetes mértékegységben vagy értékben kifejezett mutató, amely a költségek nagyságát és arányát képes befolyásolni. A költségjellemzők megválasztásának nagyon tudatos folyamatnak kell lenni, hiszen a felosztás precizitását jelentős mértékben befolyásolja. A gyakorlatban a vállalkozások zöme azonban értékben kifejezett vetítési alapokat használ, szintén a könnyebbség miatt. Alapvetően nem ítélendő el ez a fajta alap használata, de ha az adott költségtételhez tudunk naturáliában kifejezhető mértékegységet találni, akkor célszerűbb a felosztásnál azt alkalmazni. A naturális mértékegység jobban alkalmas a technológiai folyamatok leírására. A negyedik lépes már a rendszer felállítása után az alapparaméterek kialakítását tűzi ki maga elé. A tervezés alapján szükség van az adott üzleti évre vonatkozólag a várható általános költségek tervezett szintjének, valamint a felosztási alapok tervezett szintjének meghatározására. A tervezés során célszerű figyelembe venni a korábbi időszakok folyamatainak adatait. Az ötödik lépésben a kialakított tervköltségek és felosztási alapok segítségével meg lehet határozni az egyes költségekhez hozzárendelhető felosztási rátát:

A hatodik lépésben az előzőek alapján a rendszer működtetéséhez szükséges információk rendelkezésre állnak, így sor kerülhet az egyes költségközpontok esetében a tényleges felosztási alaphoz való adatgyűjtésre. Felosztási alap

Ez alapján felosztható költségtípusok

Munkaóra

Bérleti díj, fűtés, takarítás, világítás, ingatlanok értékcsökkenése Gépek, berendezések értékcsökkenése, karbantartási, javítási tevékenység, segédanyagok felhasználása Gépek, berendezések értékcsökkenése, üzemi általános költségek

Anyagok súlya

Anyagmozgatás, raktározás költségei

Alapterület Gépóra

Foglalkoztatottak száma Az eszközök könyv szerinti értéke

Adminisztráció, biztonsági szolgálat költségei, jóléti szolgáltatások Értékcsökkenés, az egyes eszközökre kötött biztosítási díjak

A hetedik lépésben a felosztási alapban megfogalmazott tényezők mennyiségét megszorozva a tervezett pótlékkulccsal kapjuk meg az igénybe vevő ágazatra vonatkozó felosztott általános költség ös�szegét. A felosztás a következők lehet: 1. Egyszerű (egyirányú) elosztás abban az esetben alkalmazható, ha az egyes segédüzemek függetlenek egymástól, nem végeznek egymásnak semmilyen szolgáltatást. Az igénybe vevő üzemek, költségviselők körének meghatározása után a kiválasztott pótlékkulcs segítségével megtörténhet a felosztás. A felosztás könyvviteli elszámolásához szükséges átvezetési számla használata! 69. Segédüzemi általános költségek átvezetése számla 61. S1 segédüzem

641. FÜ1 fõüzemi általános költségei 3.

1.

642. F2 Fõüzem általános költségei

62. S2 segédüzem 4.

66-68. Központi irányítás költségei

2. 1. S1 segédüzem költségeinek felosztása 2. S2 segédüzem költségeinek felosztása 3-4. Az idõszak végén történõ árvezetés

2. Visszaosztó, sorrend nélküli felosztáskor az általános szabályok érvényesek, kivéve azt, hogy az egyes segédüzemek között hatékony kapcsolat van. Emiatt egymás szolgáltatásainak igénybevevői, vagy a felosztásból is részesedniük kell. A felosztás után a visszaosztás miatt újra egyenlege keletkezik a költségszámlának, amit az időszak végén az értékesítés közvetett költségei közé kell átvezetni. Ez egy megoldási kényszer, hiszen ez egy permanens felosztást eredményezne, újra és újra kellene arányosítani a felmerült költségeket. A költség-haszon elvének érvényesítése miatt ezen végtelenített felosztás ugyan pontosabb eredményt biztosít, de a ráfordított munka jóval nagyobb költséggel jár. A FNOK költségek átvezetése után válnak nulla egyenlegűvé a segédüzemek általános költségei számlák.

5 E - C o n t r o l l i n g S z a k m a i F o l y ó i r a t | 2 0 1 3 . d e c e m b e r, X I I I . é v f o l y a m 1 2 . s z á m

A költségfelosztás nem változtatja meg költségek nagyságát, csak a struktúráját rendezi át. Az ábrából egyértelműen meg lehet határozni az előbbiekben rögzített sorrend fontosságát. A központi irányításhoz kapcsolódó költségek felosztása főüzemekre nem gyakori, de előfordulhat, míg segédüzemi szinten gyakorlatilag kizárt. A költségek felosztásának folyamata Ér tékesítés közvetett költsége

Az idõszak sor án felmer ült költségek

3. A felosztás történhet úgy, hogy a sorrend előre rögzítésre kerül. A meghatározott sorrendben történő felosztás esetében nem kerül sor vis�szaosztásra. Mindezt csak abban az esetben lehet megtenni, amikor képesek vagyunk időben tervezni az egyes szolgáltatások igénybevételét. A sorrend meghatározása alapvetően befolyásolja az eredmény pontosságát.

FÜ1 fõüzem

S1 segédüzem

I. ter mék II. ter mék

FÜ2 fõüzem III. ter mék S2 segédüzem

IV. ter mék

Ahol: A felmerült költségek elszámolása

A fõüzemi általános költségek felosztása

A segédüzemi költségek felosztása

A fõüzemi általános költségek felosztása

A segédüzemek egymás közötti szolgáltatása

4. Az egyes segédüzemek egymás számára végzett szolgáltatásának elszámolását ún. előfelosztás segítségével lehet teljesíteni. Az empirikus tapasztalatok alapján diktált pótlékkulcsot határoznak meg, amelyek segítségével elvégzik az egymással szembeni elszámolásokat. A második fázisban az előbbiekkel korrigált általános költségeket osztjuk fel a főüzemre, központi irányításra vagy egyéb költségviselőkre. Mindez növeli a költségáttételezés értékét, hiszen nincs visszacsatoló felosztás, nem fontos a sorrend, hanem a tényleges költségeket vesszük alapul. A tapasztalati alapon képzett arányosításra szolgáló kulcsok szintén a valós folyamatokat tükrözik.

A kérdés megvitatásához szükség van feltenni a legfontosabb, de ugyanakkor a legegyszerűbb kérdést: mi okozza a költségeket? A termékek és szolgáltatások előállítása nyilvánvalóan a költségek felmerülését jelenti. A költségkalkulációk során sokszor háttérbe szorul a kiszolgáló egységek költségeinek vizsgálata, elemzése. A számvitelnek, illetve a menedzsmentnek meg kell találni azokat a költségdrivereket, amelyek segítségével hozzárendelhetjük az egyes tevékenységekhez. A lenti feladatban három módszer kerül bemutatásra, amelyek elgondolkodtatják az embert. Szolgáltatási részleg Megnevezés Közvetlen költségek Terület, m2 Alkalmazottak száma, fő Közvetlen munkaóra Gépóra

Termelési részleg Összesen

€ 126 000 3 000

€ 24 000

€ 100 000

9 000

15 000

Kidolgozás € 160 000 3 000

20

30

80

320

450

2 100

10 000

12 100

30 000

5 400

35 400

Személyzet

Öntés

€ 410 000 30 000

1. Direkt módszer (Direct method) A közvetlen felosztás esetében a módszer azt feltételezi, hogy az egyes szolgáltató részlegek csak közvetlenül a bevételt generáló termelő részlegre kerül felosztásra.


• A felszerelésmenedzsment költségeinek felosztása • Az igénybe vett terület alapján = 15 000 + 3 000 = 18 000 m3 • Az öntési tevékenységre való felosztás = (15 000 / 18 000) * 126 000 = 105 000 € • A kidolgozási tevékenységre való felosztás = (3 000 / 18 000) * 126 000 = 21 000 € • A személyzet költségének felosztása • A személyzet létszáma alapján = 80 + 320 = 400 fő • Az öntési tevékenységre való felosztás = (80 / 400) * 24 000 = 4 800 € • A kidolgozási tevékenységre való felosztás = (320 / 400) * 24 000 = 19 200 € Megnevezés Közvetlen költségek Felosztott felszerelési költség Felosztott személyzeti költség Összesen

Termelési részleg, €

Összesen, €

Öntés

Kidolgozás

100 000

160 000

260 000

105 000

21 000

126 000

4 800

19 200

24 000

209 800

200 200

410 000

2. Lépcsőzetes módszer (Step-down method) A módszer elutasítja azt, hogy az általános költségeket csak a termelő részlegekre lehetne felosztani. A módszer azt feltételezi, hogy más szolgáltatás igénybevevőjére is fel lehet osztani. A szolgáltatásnyújtóknál rangsort kell állítani az igénybevétel alapján. 1. lépés: a felszerelésmenedzsment költségeinek felosztása A terület alapján való felosztás = 9 000 + 15 000 + 3 000 = 27 000 m2 A személyzet igénybevétele = (9 000 / 27 000) * 126 000 = 42 000 € Az öntési tevékenységre való felosztás = (15 000 / 27 000) * 126 000 = 70 000 € A kidolgozási tevékenységre való felosztás = (3 000 / 27 000) * 126 000 = 14 000 € 2. lépés: a személyzet költségeinek felosztása A felosztás előtti költség = 24 000 + 42 000 = 66 000 € Az öntési tevékenységre való felosztás = (80 / 400) * 66 000 = 13 200 € A kidolgozási tevékenységre való felosztás = (320 / 400) * 66 000 = 52 800 €

Megnevezés

Közvetlen költségek, a felosztás előtt 1. lépés

Szolgáltatási részleg Felszerelés menedzsment

126 000 – 126 000

2. lépés Összesen

0


Személyzet

Öntés

Kidolgozás

24 000 100 000

160 000

410 000

42 000

70 000

14 000

0

- 66 000

13 200

52 800

0

0 183 200

226 800

410 000

3. Reciprok módszer (Reciprocal Allocation Method) A módszer az előző eljárásokkal szemben az egyes szolgáltatási részlegek közötti együttműködés esetén is lehetséges, amelyet a költségfelosztásnál érvényesíteni lehet. Az előző módszerek vagy kizárták ennek a lehetőségét, vagy pedig a sorrendből adódóan csak egyirányú folyamat lehetséges. A megoldáshoz szükség van felírni egy egyenletrendszert: 1. FM = 126 000 + (20 / 420) * P = 126 000 + 0,0476 P 2. P = 24 000 + (9 000 / 27 000) * FM = 24 000 + 0,3333 FM A kétismeretlenes egyetlenrendszer megoldása: Behelyettesítés: FM = 126 000 + 0,0476 * [24 000 + 0,3333 FM] FM = 126 000 + 1 142 + 0,0158 FM 0,9842 FM = 127 142 FM = 129 183 P = 24 000 + 0,3333 * 129 183 P = 24 000 + 43 057 P = 67 057 1. lépés: a felszerelésmenedzsment költségeinek felosztása A terület alapján való felosztás = 9 000 + 15 000 + 3 000 = 27 000 m2 A személyzet igénybevétele = (9 000 / 27 000) * 129 183 = 43 061 € Az öntési tevékenységre való felosztás = (15 000 / 27 000) * 129 183 = 71 768 € A kidolgozási tevékenységre való felosztás = (3 000 / 27 000) * 129 183 = 14 354 €


2. lépés: a személyzet költségeinek felosztása A felszerelésmenedzsmentre való felosztás = (20 / 420) * 67 057 = 3 193 € Az öntési tevékenységre való felosztás = (80 / 420) * 67 057 = 12 773 € A kidolgozási tevékenységre való felosztás = (320 / 420) * 67 057 = 51 091 € Megnevezés

Közvetlen költségek, a felosztás előtt

Szolgáltatási részleg Felszerelés menedzsment

vedelmezőséget okoznak. Nyilvánvalóan a vezetői döntéseket a jövedelmezőség szerint hozzák meg, így az információk megbízhatósága nagyon fontos.

II. rész


Személyzet

126 000

Öntés

Kidolgozás

24 000 100 000

160 000

410 000

1. lépés

– 129 183

43 061

71 768

14 354

0

2. lépés

3 193

- 67 057

12 773

51 091

0

4* 184 541

225 445

410 000

Összesen

10*

* kerekítési különbözet

A megoldásokat összehasonlítva a három módszer háromfajta eredményt hozott. Felmerül a kérdés, hogy melyik a legjobb megoldás? A válasz nem egyszerű! A három megoldást vizsgálva azt mondhatjuk, hogy a Step-down módszer biztosítja az átlagos értéket. A személyzet számára nyújtott szolgáltatások elgondolkodtatják a menedzsert, hogy a direkt felosztás esetében teljesen hiányzó érték, a terület függvényében a termelési egységnél jelenik meg. Ugyanakkor az is fontos szempont, hogy a személyi jellegű költségek területarányosan lennének felosztva, szerencsésebb inkább a munkaerő létszámához hozzárendelni. A felosztási módszerek összefoglalása Szolgáltatási részleg

Megnevezés

Direkt

Stepdown

Közvetlen költség

100 000

100 000

Felosztott felszerelési költség

105 000

70 000

71 768

Felosztott személyzeti költség

4 800

13 200

Összesen

209 800

183 200

Reciprok

Termelési részleg Direkt

Stepdown

Reciprok

100 000 160 000

160 000

160 000

21 000

14 000

14 354

12 733

19 200

52 800

51 091

184 501

200 200

226 800

225 445

A bemutatott módszerek bizonyítják, hogy az általunk kiválasztott vetítési alap nagymértékben képes befolyásolni a termékek, szolgáltatások önköltségét. A controlling számára mindez nagyon veszélyes, mivel az egyes önköltségek más-más jö-

Költségfelosztási mintafeladatok

Egy ipari tevékenységet végző gazdasági társaság esetében két segédüzem került kialakításra, amelyet egzaktan képes behatárolni. Az egyik a karbantartó üzem, míg a másik gépjárműüzem (tehergépkocsik üzemeltetése). A karbantartó üzem költségjellemzője az igénybe vett gépórák száma, míg a gépjárműüzem esetében a tonnakilométer. Az adott időszakban a következő költségek merültek fel: Megnevezés 61. Karbantartó üzem

Felmerült költség, Ft

Vetítési alapok Karbantartó üzem, gó

Gépjárműüzem, tkm

8 000 000

-

5 000

62. Gépjárműüzem

15 000 000

2 500

-

641. I. termék főüzem

10 000 000

4 500

48 000

642. II. termék főüzem

12 000 000

6 500

70 000

900 000

2 500

2 000

45 900 000

16 000

125 000

66. Központi irányítás Összesen

Végezzük a költségfelosztást az előbbi módszerek alapján! Az első módszertől most tekintsünk el, mivel a két segédüzem egymásnak szolgáltatást nyújt, így nem lehet alkalmazni. a) Felosztás sorrend kijelölése nélkül

Megnevezés

Karbantartó üzem felosztás Gó × Ft/gó Értéke, Ft

62. Gépjárműüzem

2 500 × 500 =

1 250 000

641. I. termék főüzem

4 500 × 500 =

2 250 000

642. II. termék főüzem

6 500 × 500 =

3 250 000

66. Központi irányítás

2 500 × 500 =

1 250 000

Összesen

16 000 × 500 =

8 000 000


Megnevezés

Gépjárműüzem felosztás Tkm × Ft/tkm Értéke, Ft 61. Karbantartó üzem 5 000 × 120 = 600 000 641. I. termék főüzem 48 000 × 120 = 5 760 000 642. II. termék főüzem 70 000 × 120 = 8 400 000 66. Központi irányítás 2 000 × 120 = 240 000 Összesen 125 000 × 120 = 15 000 000 Megnevezés

b) A költségek felosztása sorrend kijelölésével A vállalkozás a számviteli politikájában rögzítette, hogy a karbantartó üzem költségeit osztják fel először. A karbantartó üzem felosztása teljes mértékben hasonlóan történik, mint az előzőekben. A pótlékkulcs továbbra is 500 Ft/gó. A gépjárműüzem költségeinek felosztásánál azonban nem szabad figyelembe venni a karbantartó üzem által igénybe vett tonnakilométerek összegét, hiszen nem alkalmazunk visszaosztást.

Megnevezés 641. I. termék főüzem 642. II. termék főüzem 66. Központi irányítás Összesen

Gépjárműüzem felosztás Tkm × Ft/tkm Értéke, Ft 48 000 × 135,4167 = 6 500 000 70 000 × 135,4167 = 9 479 170 2 000 × 135,4167 = 240 830 120 000 × 135,4167 = 15 000 000

c) Diktált pótlékkulcsok segítségével történő felosztás A tapasztalatok alapján a diktált kulcsok mértékét a karbantartó üzem esetében 480 Ft/gó-ban, míg a gépjárműüzemnél 130 Ft/tkm-ben rögzítették. Így az egymásnak végzett munka eredményeként • a karbantartó üzem 5 000 tkm × 130 Ft/tkm = 650 000 Ft, míg • a gépjárműüzem 2 500 gó × 480 Ft/gó = 1 200 000 Ft felosztott költségben részesül. Ezek után a felosztások következőképpen alakulnak: Karbantartó üzem: 8 000 000 – 1 200 000 + 650 000 = 7 450 000 Ft,

641. I. termék főüzem 642. II. termék főüzem 66. Központi irányítás Összesen

Karbantartó üzem felosztás Gó * Ft/gó 4 500 × 500 = 6 500 × 500 = 2 500 × 500 = 13 500 × 500 =

Értéke, Ft 2 483 331 3 587 037 1 379 630 7 450 000

A gépjárműüzem költségeinek felosztása: 15 000 000 + 1 200 000 – 650 000 = 15 550 000 Ft,

Megnevezés 641. I. termék főüzem 642. II. termék főüzem 66. Központi irányítás Összesen

Gépjárműüzem felosztás Tkm × Ft/tkm 48 000 × 129,58 = 70 000 × 129,58 = 2 000 × 129,58 = 120 000 × 129,58 =

Értéke, Ft 6 220 000 9 070 833 259 167 15 550 000

A három megoldást érdemes összehasonlítani, mindegyik más megoldást eredményezett. Mindig az adott helyzet dönti el, hogy melyik az optimális. Tény, hogy a sorrend kijelölésével generált felosztással talán a három közül a leggyengébb értékű megoldást kaphatunk.

III. rész

Számviteli sarok: 2014. évi változások 2010-től bármely vállalkozás euróban készítheti el éves beszámolóját, ha az erre vonatkozó döntését a számviteli politikájában az üzleti év első napját megelőzően rögzítette, és a létesítő okirata szerinti devizaként az eurót jelölte meg. Mindezek alapján a jövő évtől bármelyik vállalkozás vezetheti USD-ben is a könyveit, de az erre vonatkozó döntését csak a döntést követő ötödik üzleti évre vonatkozóan változtathatja meg, amennyiben a számviteli politikáját és a létesítő okiratát ennek megfelelően módosítja. Amennyiben 2014-ben döntünk az euró alkalmazásáról, akkor 2015– 2016–2017–2018. években USD-ben könyvelünk, és csak 2019-ben térhetünk vissza a forintra. Ha jogszabály a vállalkozó saját tőkéjének évközi megállapításáról vagy figyelembevételéről rendelkezik, eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában 9


saját tőke alatt a jogszabály előírásainak megfelelő időpontra mint mérlegfordulónapra elkészített közbenső mérlegben kimutatott saját tőkét kell érteni. Tehát egyértelművé vált az, hogy üzleti év során felmerülő, bármely eszköz- és forráscsoportot érintő információigény hivatalos dokumentálására, igazolására a közbenső mérleg alkalmas. Az új Polgári Törvénykönyv (2014. március 14.!) szabályai egyértelművé teszik, hogy a gazdasági társaságban betöltött tagsági (részvényesi, tulajdonosi) jogviszony megszűnésekor a megszűnő tagot a részesedésével arányos társasági vagyon illeti meg. A Számviteli törvény eddig csak a jegyzett tőkén felüli vagyon tekintetében az arányos tőketartalék és az arányos eredménytartalék elszámolására tartalmazott elszámolási szabályt. A törvénymódosítás ezt egészíti ki azzal, hogy az eredménytartalék csökkenéseként kell elszámolni a gazdasági társaság, szövetkezet tagságijogviszony-megszűnésének időpontjában fennálló vagyonának a megszűnt tagsági jogviszonyra jutó részes jegyzett tőke, tőketartalék és az eredménytartalék arányos részét meghaladó összegét is. Az elszámolást akkor is el kell végezni, ha azzal az eredménytartalék negatívvá válik, vagy negatív összege növekszik. A devizás tételek értékelésekor jelenleg két, általános megoldást kínál fel: a választott hitelintézet átlagárfolyama vagy a MNB által közétett árfolyam alapján kerülhet rá sor. Minden vállalkozásnak el kell dönteni, hogy melyiket alkalmazza. A jövőben az egyes devizában felmerülő tételek forintra történő átszámításánál – több más jogszabály (így többek között az általános forgalmi adóról szóló törvény) is – lehetővé teszi az Európai Központi Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyam használatát. A Számviteli törvény 2013. június 30-ával beiktatott szabályai lehetőséget adnak a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 18. §-a alá tartozó, kapcsolt vállalkozók számára, hogy a nem piaci értéken megvalósuló ügyleteiknek az alkalmazott ellenérték és a piaci érték közötti különbözetét társasági adóalap-korrekció helyett a könyvviteli elszámolásban rögzítsék, ugyanazt a számviteli tételt érintően, ahová az eredetileg alkalmazott ellenértéket rögzítették.

A számviteli elszámolás eredményeképp ezek az ügyletek piaci értéken lesznek kimutatva, árbevételként, bekerülési értékként, anyagjellegű ráfordításként, szemben a gyakorlatban időnként alkalmazott (az utólagos engedmények elszámolására épülő) egyéb bevételkénti, egyéb ráfordításkénti elszámolással. A korábbiakban hatályba lépett módosítás csak akkor alkalmazható, ha meghatározható (és a felek meg is határozzák), hogy a korrekció teljes összegéből az egyes beszerzett eszközökre mekkora hányad jut. Mivel az előírás transzferár-korrekciót kiváltó elszámolás, így annak bizonylataként elfogadható minden olyan bizonylat, amely megfelel a törvény számviteli bizonylatra vonatkozó rendelkezéseinek. A könyvviteli tevékenységet folytató személyek munkája az adóbevételek védelmében kiemelt jelentőségű. Az éves kötelező továbbképzésen való részvételük jogszabályi kötelezettségből fakad. Ennek alapján az államnak kell rendelkeznie azokról a feltételekről, amelyek alapján az érintettek a szükséges ismeretekhez hozzájuthatnak. Jelenleg a kötelező továbbképzés ellátására az állam a könyvviteli szolgáltatást nyújtók esetében hatósági eljárás keretében választja ki az oktatást lefolytató szervezeteket. A hivatkozott állami feladat érintettsége miatt szabályozást igényel, hogy a továbbképzést lebonyolító szervezetek tulajdonosi szerkezete átlátható legyen, valamint, hogy ezen szervezetek ne folytassanak olyan gazdasági tevékenységet, amely nem egyeztethető össze a könyvelőkkel szembeni elvárásokkal.

IV. rész

Adósarok: 2014. évi változások Helyi adó Az építményadó-kötelezettség tartalmának egyértelműsítése s ezáltal a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében a helyi adókról szóló törvény fogalmi terminológiája az építményadóban az adótárgy megjelölése kapcsán egységessé vált. Emellett a 10


jogrendszer koherenciájának biztosítása, nevezetesen az ágazati jogszabályokkal való összhang megteremtése érdekében a telekadó tárgyát képező telek fogalma, s ennek következtében az adókötelezettség keletkezésére és megszűnésére vonatkozó szabály is módosult. A belterületen fekvő, az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott, 1 hektárt meg nem haladó nagyságú földterület, feltéve, ha az adóévben annak teljes területe tényleges mezőgazdasági művelés alatt áll, és e tényt a telek fekvése szerint illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv az adóévben igazolja. A módosítás adóteher-növekedést nem eredményez, egyedüli célja az esetleges félreértelmezések kiküszöbölése, az egységes jogalkalmazó gyakorlat megteremtése. Ezek alapján az adókötelezettség a) a belterületen fekvő, termőföldnek minősülő telek esetében a földterületnek az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területre történő átvezetését vagy tényleges mezőgazdasági művelésének a megszüntetését követő év első napján, b) a külterületen fekvő, termőföldnek minősülő telek esetében a földterületnek az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területre történő átvezetését követő év első napján, c) erdőnek minősülő telek esetében 1. a földterületnek az ingatlannyilvántartásban művelés alól kivett területre történő átvezetését követő év első napján, feltéve, ha az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nem tartják nyilván, vagy 2. az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott földterületnek az Országos Erdőállomány Adattárból történő törlését követő év első napján, d) a tanyaként nyilvántartott földterület esetében a tanyaként történő ingatlannyilvántartási bejegyzés törlését követő év első napján, e) az építmény megsemmisülése, lebontása esetén a megsemmisülést, lebontást követő félév első napján keletkezik.

A kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó vállalkozó bejelentett döntése esetén, az adó adóévi alapja – a 39. § (1) bekezdésében, vagy a 39/A. §-ban foglalt előírásoktól eltérően – székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként 2,52,5 millió forint. Ha a kisadózó vállalkozás e minősége szerinti adókötelezettsége valamely településen az adóév egészében nem áll fenn, vagy a kisadózó vállalkozások tételes adójában az adófizetési kötelezettsége szünetel, akkor az adó önkormányzatonkénti alapja a 2,5 millió forintnak az adókötelezettség időtartama naptári napjai alapján arányosított része.

Általános forgalmi adó Bővül azoknak az eseteknek a köre, amikor az adóalap utólagos csökkentését nem önellenőrzés keretében kell az adóalanyoknak rendezniük: a) a termék birtokbaadással történő értékesítése (lízing, részletfizetés), a bérbeadás vagy a vagyoni értékű jog időleges használatának átengedése meghiúsul, és a felek az ügylet kötése előtti helyzetet állítják helyre, vagy ha ez nem lehetséges, az ügyletet a meghiúsulás bekövetkezéséig terjedő időre hatályosként elismerik; b) betétdíjas termék visszaváltásakor a betétdíjat visszatérítik; c) termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a felek részletfizetésben vagy határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg, továbbá visszatérítik azt az összeget, amellyel az elszámolási időszak egésze tekintetében megfizetett vagy megfizetendő összeg meghaladja az erre az elszámolási időszakra vonatkozó ellenértéket. Az adó alapja utólag csökkenthető, ha a teljesítést követően adnak a szerződés módosulása vagy megszűnése nélkül árengedményt. Továbbá, ha a teljesítést követően a kötelezett kupon alapján pénzt térít vissza olyan adóalany vagy nem adóalany részére, aki (amely) azt a terméket, szolgáltatást, amely beszerzése, igénybevétele pénzvisszatéríttetésre jogosít, nem közvetlenül tőle szerezte be, vette igénybe, feltéve, hogy a) az a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás, amelyet közvetlenül a pénz-visszatéríttetésre 11


jogosult részére teljesítettek, belföldön teljesített adóköteles ügylet, és b) a visszatérítendő összeg kisebb, mint a kötelezett által teljesített ügylet adóval növelt összege. Az adómentes termékexport szabályai az eddigieknél kedvezőbben alakulnak az adóalanyok számára azáltal, hogy az adómentesség akkor is érvényesülhet, ha a termék 90 nap helyett legfeljebb 360 napon belül hagyja el az Európai Unió területét. A fizetendő adó csökkentésének feltétele az ügylet teljesítését tanúsító számla megfelelő módosítása.

Ingatlannal rendelkező társaság A belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság olyan gazdálkodó szervezet (megszerzett gazdálkodó szervezet), melynek a mérlegében kimutatott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket és a pénzköveteléseket) mérleg szerinti értékének összegéből a belföldön fekvő ingatlan(ok) mérleg szerinti értéke több mint 75 százalék, vagy olyan gazdálkodó szervezetben (ingatlantulajdonnal rendelkező gazdálkodó szervezetben) rendelkezik legalább 75 százalékos – közvetett vagy közvetlen – részesedéssel, melynek a mérlegében kimutatott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket és a pénzköveteléseket) mérleg szerinti értékének összegéből a belföldön fekvő ingatlan(ok) mérleg szerinti értéke több mint 75 százalék azzal, hogy a) mérleg alatt a vagyonszerzést megelőzően rendelkezésre álló utolsó beszámolóban elfogadott mérleget, ennek hiányában a nyitó mérleget kell érteni, b) a közvetett részesedés arányát úgy kell meghatározni, hogy a megszerzett gazdálkodó szervezet tulajdonában álló gazdálkodó szervezetben (köztes vállalkozásban) fennálló tulajdoni hányadot meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak az ingatlantulajdonnal rendelkező gazdálkodó szervezetben fennálló tulajdoni hányadával, c) több köztes vállalkozás esetén a köztes vállalkozásonként megállapított közvetett részesedések arányait össze kell adni, d) ha a megszerzett gazdálkodó szervezet és az ingatlantulajdonnal rendelkező gazdálkodó

szervezet között több gazdálkodó szervezetből álló tulajdonosi láncolat (köztes tulajdonosi láncolat) áll, az e szervezeteket összekötő tulajdoni részesedések szorzatát – több köztes tulajdonosi láncolat esetén a láncolatonként megállapított szorzatok összegét – kell a közvetett részesedés arányának tekinteni, e) a részesedés arányának meghatározásakor a közvetlen és közvetett részesedéseket együttesen kell figyelembe venni.

Adózás rendje Az adóellenőrzés jövője, hogy nem az egyes bizonylatokat vizsgálja, hanem a bizonylatok feldolgozásának logikai láncolatát, és a feltárt logikai hibához rendeli hozzá az egyes bizonylatokat, így tárja fel azok helytelen könyvelését, és az ebből adódó helytelen adózást. Mindehhez pedig az alkalmazott szoftvereket, azok tartalmát is meg kell ismernie a revíziónak, például a pénzügyi tranzakciós illeték

vizsgálatánál fontos annak ellenőrzése, hogy minden releváns tranzakció a rendelkezésre áll-e, vagy sem. Az ellenőrzést az adóhatóság az adó, a költségvetési támogatás alapjának összegének megállapításához szükséges iratok, bizonylatok, könyvek, nyilvántartások – ideértve az elektronikusan tárolt adatokat is –, az adózó által a könyvei, nyilvántartásai vezetéséhez, valamint a bizonylatok feldolgozásához alkalmazott szoftverek, informatikai rendszerek, számítások és egyéb tények, adatok, körülmények megvizsgálásával folytatja le. Az ellenőrzés az erről szóló megbízólevél kézbesítésével, egy példányának átadásával vagy az általános megbízólevél bemutatásával kezdődik. A hatályos rendelkezések szerint a megbízólevél kizárólag postai úton vagy személyesen adható át, amely az adóhatósági ellenőrzés megkezdésének időpontját indokolatlanul kitolja. Az ellenőrzések

gyorsabb, hatékonyabb lefolytatása érdekében módosítás szerint elektronikus úton is kézbesíthetővé válik a megbízólevél. Az intézkedés

a

hatására az adóhatósági ellenőrzésekre vonatkozó megbízólevél elektronikus kézbesítése útján előbb indulhat meg az eljárás. Új eljárás lefolytatása esetén megbízólevél kiállítására ismételten nem kerül sor. A megbízólevél elektronikusan is kézbesíthető. 12


A hatályos szabályozás szerint amennyiben az adózó esedékességig az adóévi várható adó összegét – figyelemmel az adóév során megfizetett előleg összegére is – nem fizette meg legalább 90%-os mértékben, a befizetett előleg és az adó 90%-ának különbözete után 20%-ig terjedő mulasztási bírságot fizet. A mulasztási bírság alapjának számítása során figyelmen kívül kell hagyni az adóalap-kiegészítés bevallásának napján és a mérlegfordulónapon alkalmazott árfolyam különbsége alapján számított árfolyamjellegű különbözetet, ha az adóalapot képez.

A nem elektronikus ingatlanárverést a következő helyeken lehet megtartani: a) az adóhatóság épületében, b) az ingatlan fekvésének helyén, c) az adóvégrehajtó által kijelölt más helyen. A nem elektronikus ingatlanárverést az adóvégrehajtó árverési hirdetménnyel tűzi ki, és ebben feltünteti: a) az eljáró adóhatóság megnevezését, hivatali helyiségének címét, telefonszámát, letéti számlájának számát, b) a felek nevét, a főkövetelések jogcímét és összegét, c) az ingatlan ingatlan-nyilvántartási adatait (helyrajzi szám, művelési ág, a fekvés helye, tulajdonos, terhek[szolgalmak, haszonélvezeti jog, bejegyzési költségek]), d) az ingatlan tartozékait, jellemző sajátosságait, e) az ingatlan lakott vagy beköltözhető állapotban történő értékesítését, f) az ingatlan becsértékét, g) az árverési előleg összegét, h) azt, hogy az árverésen a kikiáltási ár összege milyen mértékben csökkenthető, és hogy a lakóingatlanra van-e a lakóingatlan fekvése szerinti települési önkormányzatnak az árverésen gyakorolható elővásárlási joga, i) az árverés helyét és időpontját, j) e törvénynek az árverezőket közvetlenül érintő rendelkezéseit (árverési feltételek, vételár megfizetése, második árverés tartása). Ingatlanra az árverezhet, aki előlegként az ingatlan becsértékének 10%-át legkésőbb az árverési ajánlatának megtétele előtt az adóhatóságnál

letétbe helyezte. Az előleg letétbe helyezése átutalással is történhet, az előleg összegét olyan időpontban kell átutalni, hogy az az árverés időpontját megelőzően megérkezzen az adóhatóság letéti számlájára. A letétbe helyező az utóbbi esetben akkor árverezhet, ha az átutalásról szóló terhelési értesítőt legkésőbb az árverési ajánlatának megtétele előtt az adóvégrehajtónak bemutatja, annak másolatát pedig részére átadja. Lakóingatlan esetén, ha az adósnak ez az egyetlen lakóingatlana, egyben lakóhelyéül szolgál, és a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ténylegesen itt lakott, a kikiáltási ár legfeljebb a becsérték 70 százalékának megfelelő összegre szállítható le. Az árverést addig kell folytatni, amíg ajánlatot tesznek. Ha nincs további ajánlat, az adóvégrehajtó a felajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltása után kijelenti, hogy az ingatlant a legtöbbet ajánló árverező, az elővásárlási jog gyakorlása esetén pedig az elővásárlásra jogosult települési önkormányzat megvette.

V. rész

Makrók használata az Excelben - Formázás makróval Formázás makróval A makrókat felhasználhatjuk akár egyszerű, akár összetett formázások elvégzésére. A következő feladatokban arra mutatunk példát, hogyan oldhatjuk meg ezeket az egyébként (kézzel végrehajtva) hosszadalmas feladatokat. Persze a valóságban így ezek nem fordulnak elő, de ezek a minták felhasználhatók a napi rutinfeladatoknál is.

3. Feladat – oszlopszélesség optimalizálás Készítsünk olyan eljárást, amely minden számítási műveletet követően a munkalap összes oszlopának szélességét a szükséges legkisebbre állítja (mintha az oszlopot a „legszélesebb kijelöltre” formáznánk).


Megoldás 1. Adjuk ki a Fejlesztőeszközök szalag Visual Basic parancsát, vagy nyomjuk meg az Alt+F11 billentyűkombinációt! 2. Gépeljük be a modulok közé a következő kódsorozatot: Sub legszélesebbre() Application.OnCalculate = "szélességjavítás" End Sub Sub szélességjavítás() Columns("A:XFD").EntireColumn.AutoFit End Sub 3. Mentsük el a makrót, zárjuk be a Visual Basic szerkesztőablakát. Ha azt akarjuk, hogy ez a makró is mindig elérhető legyen, akkor tároljuk a személyes (personal.xlsb) makró-munkafüzetbe. Ez a makró így a Fejlesztőeszközök szalag Makrók paranccsal megjeleníthető párbeszédpanelről indítható. Elhelyezhetjük a personal.xlsb fájlban az Auto_Open makróban is, akkor az Excel betöltésével automatikusan elindul.

4. Feladat – oszlopszélesség-állítás makróból Készítsünk olyan eljárást, amely minden második oszlop szélességét 4 egységre állítja, és halványsárga homogén háttérmintát állít be. Majd meglátjuk, hogy ezzel a módszerrel pillanatok alatt készíthetünk sormintát…

Megoldás 1. Adjuk ki a Fejlesztőeszközök szalag Visual Basic parancsát, vagy nyomjuk meg az Alt+F11 billentyűkombinációt! 2. Gépeljük be a modulok közé a következő kódsorozatot: Sub oszlopszélesség() For Each col In Worksheets("4.Feladat"). Columns If col.Column Mod 2 = 0 Then col.ColumnWidth = 4 ‘ez a páros számú oszlop, hiszen 2-es osztásnál nincs maradék 'oszlop színezése col.Select With Selection.Interior .ColorIndex = 36 .Pattern = xlSolid

.PatternColorIndex = xlAutomatic End With End If Next col End Sub

A makró futtatása után kapott eredmény

3. Mentsük el a makrót, zárjuk be a Visual Basic szerkesztőablakát. Rendeljük a makrót egy ikonhoz. Ehhez egy gyorselérési eszköztárbeli ikon Gyorselérési eszköztár testreszabása parancsát használjuk. Az Excel beállításai/ Gyorselérési

eszköztár

testreszabása

párbeszédpanelen válasszuk a Makrók kategóriát, abban az oszlopszélesség makrót, majd kattintsunk a Felvétel gombra! 4. Futtassuk a makrót! Az eredmény a mellékelt ábrán látható. Ez a makró a 4.Feladat lapon dolgozik. A makró a nagyméretű Excel 2010-es táblázaton hosszabb ideig fut, a futást a Ctrl+Break (Ctrl+Pause) billentyűkombinációval megszakíthatjuk.

5. Feladat – feltételes formázás makróval Programból színezzük egy kijelölt területen az üres, illetve 0 értéket adó cellákat fekete hátterűre, és töltsük fel . (pont) karakterrel. Ha nincs kijelölés, akkor figyelmeztetés mellett szakadjon meg a makró futása!

Megoldás 1. Rögzítsük a következő modult a Visual Basic szerkesztőablakában: Sub ÜresCella() 'Kitölti az üres cellákat a "." karakterrel és feketére színezi a hátteret, hibajelzést ad, majd 14


kilép, ha nincs kijelölt terület If Selection.Columns.Count = 0 Then 'Hiba. Nincs kiválasztás MsgBox Prompt:="Nem jelölt ki területet, kérem kijelölés után indítani a makrót" Exit Sub End If 'a kijelölt terület határai sor1 = Selection.Row sor2 = sor1 + Selection.Rows.Count – 1 oszlop1 = Selection.Column oszlop2 = oszlop1 + Selection.Columns. Count – 1 'megvizsgálja az üres cellákat vagy ilyen eredményt adó tartalmat For i = sor1 To sor2 Step 1 'minden kijelölt sor For j = oszlop1 To oszlop2 Step 1 'minden kijelölt oszlop If (IsEmpty(Cells(i, j)) Or Cells(i, j) Like "." Or Cells(i, j) Like "~" Or Cells(i, j) Like "-" Or Cells(i, j) Like " ") Then Cells(i, j) = "." Cells(i, j).Select 'értékadás With Selection.Interior 'formázás .ColorIndex = 1 .Pattern = xlSolid Selection.Font.ColorIndex = 2 End With End If Next j Next i End Sub 2. Mentsük el a modult! 3. Töltsünk fel egy területet! 4. Jelöljük ki a munkalap egy részét!

parancsával megjelenített párbeszédpanelről az ÜresCella makrót!

A futtatás utáni eredmény

Excel a mindennapi gyakorlatban – Feltételes formázás Feltételes formázás Formázás tekintetében a 2007-es változatban a feltételes formázás területén változott a legnagyobbat a program, ezen módosítottak a 2010-es változatban is. Valljuk meg, a régebbi változatoknál a legfeljebb három feltétel vizsgálatából adódó három különböző forma meglehetősen szerény lehetőség volt. Most azonban jóval több, eddig teljesen ismeretlen lehetőség is megjelent, de valamennyi azt szolgálja, hogy a megadott értékeken vagy képleteken alapulva speciális feltételeknek megfelelő kijelölt cellákat formázzon. Egyébként a feltételes formázás is másolható cellatulajdonság. Ezeket a formátumokat azonban veszteség nélkül csak az Excel 2007 fájltípusaiban mentett munkafüzetekben alkalmazhatjuk (Mentés másként), a korábbi fájltípusokban tárolt állományok megnyitásakor rendszerint még a hagyományos, három feltételt beállító feltételes formázás sem érhető el (mivel ez is az elérhetetlen, szürke Feltételes formázás gomb lenyíló menüjéből lenne elérhető).

Adatsávok beállítása A futtatás előtti állapot a kijelölt területtel

5. Futtassuk a Fejlesztőeszközök szalag Makrók

Ez végül is egy nagyszerű ötlet megvalósítása: a kijelölt cellákban ez esetben a cella értékével arányos méretű, beállítható színű sávot jelenít meg a program. A sáv méretét a legkisebb és 15


a legnagyobb értékű cella között egyenesen arányosítva jeleníti meg úgy, hogy a legkisebb értékhez a cellaszélesség körülbelül 10 százalékát, a legnagyobbhoz a cellaszélesség 90 %-át rendeli.

A párbeszédpanel felső részén további szabályokkal korlátozhatjuk a formázandó cellákat, amelyekhez másféle megjelenést adhatunk.

4. példa A következő ábrán a kijelölt tartomány első három értékét vörös kitöltéssel is kiemeltük.

Az adatsávok megjelenhetnek értékkel vagy anélkül

Fontos, hogy ha egy táblázat több oszlopára, tartományára is kiterjesztenénk a formázást, akkor ezeket oszloponként, illetve nagyságrendenként végezzük el, különben a legnagyobb értékek elnyomják a kisebbeket (lásd az ábrán). Tehát a formázás előtt jelöljük ki a formázandó tartományt, utána kattintsunk a Kezdőlap/Stílusok/Feltételes formázás gombra, majd adjuk ki az Adatsávok parancsot, és válasszunk a megjelenő menü hat színéből. A színek kiválasztását és a beállítást itt is segíti, hogy a kijelölés felett átmenetileg megjelenik az éppen az egérmutató alatti minta. Ha ez a hat szín nincs ínyünkre, vagy éppen el akarjuk rejteni az értéket, illetve más formázási szabályt szeretnénk beállítani, akkor adjuk ki a színminták alatti További szabályok parancsot!

A feltételes adatsáv-formázás egyedi módosítása

A szabályok hatása összeadódik

A szabályhoz tartozó formátum lehet szám, betűtípus, szegély vagy kitöltés. Például formázhatjuk úgy is a cellákat, hogy bizonyos nagyságrend szerint a számokat normál alakjukban írja ki, addig pedig a beállított egész, vagy tizedes megjelenést alkalmazza. Beállíthatjuk az adatsáv kitöltését egyszínű vagy átmenetes formára, illetve a sáv irányát balról jobbra vagy fordítva, de a legnagyobb újdonság a negatív értékek kijelzése. Ez az adatsávos feltételes formázás esetén alapértelmezés szerint automatikusan megjelenik, testre szabásához kattintsunk a Negatív érték és tengely gombra! A megjelenő párbeszédpanelen beállíthatjuk a negatív értéksáv színét, a függőleges tengely színét és helyét. A tengely helyeként ne válasszuk a Nincs rádiógombot, mert hibás működést tapasztalhatunk (lásd az ábrát)!

Az adatsávi negatív érték ábrázolásának testre szabása 16


Az eredmények prezentálása a gyakorlatban Objektumszínek, kitöltő minták és színátmenetek A kijelölt alakzatokon, szövegkereteken és objektumok hátterén egyaránt alkalmazhatjuk a teljes diakép háttérszín beállításának ismertetésénél leírt elemeket. Sok mintát használhatunk az Alakzatstílusok galériából is.

1. Most is elegendő a helyőrzőt kijelölni. 2. A kijelölés után kattintsunk a Rajzeszközök – Formátum szalag lapfülére! 3. A Kitöltés nyomógomb menüjéből adjuk ki a Színátmenet> További színátmenetek parancsot! 4. Az Alakzat formázása párbeszédpanelen nyomjuk be a Színátmenetes kitöltés rádiógombot! 5. A Típus listában válasszuk az Egyenes elemet! 6. Az Irány listában válasszuk az Átlósan le árnyékolásmódot (amely 315 fokban megdönti a kitöltést)!

Szöveg helyőrző átmenetes átmenetes háttérrel Szöveg helyőrző háttérrel 7. galéria Állítsuk be az 1. színt Az Alakzatstílusok 7. sötétkékre! Állítsuk be az 1. színt sötétkékre!

8. Állítsuk be a 2. színt8. világoskékre! Állítsuk be a 2. színt világoskékre! 9. A Végpont helyzete mezőt állítsuk 50%-ra! Az Alakzatstílusok csoport Kitöltés gombjából 9. A Végpont helyzete mezőt állítsuk 50%-ra! 10.Végül jelöljük ki a szöveget és színezzük mertésa színezzük korábbi fehér szín m kinyíló almenüben az egyéni háttér beállításánál 10. Végül jelöljük kikékre, a szöveget nem olvasható! bemutatott lehetőségek közül választhatunk, kékre, mert a korábbi fehér szín mellett már a példa a gyakorlás vagyis homogén, téma Most szerinti vagy ésegyéb nem kedvéért olvasható! sokat rontottunk az összhangon. Jegye érdemesebb a diatervezés tervezősablonjait használni, mert ilyenkor az kitöltőszínt, színátmenetes hogy kitöltést, mintázatot, hasonló stílusú, és munkánk sokkal gyorsabb lesz. Az sem utolsó szempon valamint kitöltő képet állíthatunk be. Ugyanezeket Most a példa és a gyakorlás kedvéért sokat rontottunk az beépített stílusok összehangolt, professzionális mintákat tartalmaznak, bár összhangon. Jegyezzük meg, hogy érdemesebb a diaterveAlakzat formázása a lehetőségeket találjuk az előállíthatunk magunk is (amire egy nagy cégnél az arculati terv is kötelezhet). zés tervezősablonjait használni, mert ilyenkor az összes dia párbeszédpanel Kitöltés kategóriájában. hasonló stílusú, és munkánk sokkal gyorsabb lesz. Az sem utolsó szempont, hogy a beépített stílusok összehangolt, Ha a felajánlott színek nem felelnek meg, akkor professzionális mintákat tartalmaznak, bár ilyeneket előa További kitöltőszínek listaelemmel A kijelöltmegjelenített objektumok – állíthatunk köztük amagunk szövegeket keretek is – a felettük is (amiretartalmazó egy nagy cégnél az arculati kör jelű Ha fogópontjuknál húzva tetszőleges szöggel forgathatók. A panelen több szín közül zöld választhatunk. a terv is kötelezhet). szöveg és tükörkép objektum követi a forgatást. Szokásos panellap szerintiobjektumhoz választék semkapcsolódó lenne

Objektumok forgatása és tükrözése

elegendő, akkor az Egyéni panellapon saját színeket keverhetünk ki.

Feladat

Objektumok forgatása és tükrözése

Készítsünk átmenetes háttérkitöltést a dia törzs szövegéhez! Az eredmény a következő ábrán látható.

A kijelölt objektumok – köztük a szövegeket tartalmazó keretek is – a felettük megjelenő zöld 17


Az objektumokkal végezhető egyszerű műveletek

kör jelű fogópontjuknál húzva tetszőleges szöggel forgathatók. A forgatott objektumhoz kapcsolódó szöveg és tükörkép objektum követi a forgatást.

Térbeli forgatás

Az objektumokkal végezhető egyszerű műveletek

A párbeszédpanel alkalmazásával a térbeli derékszögű koordinátarendszer tengelyei körül külön-külön forgathatunk. Ha bekapcsoljuk A szöveg síkban marad jelölőnégyzetet, akkor az alakzatba írt szöveg bár olvasható marad, nem követi az alakzat elforgatását, sőt előfordulhat, hogy emiatt kilóg az alakzatból.

A következő lapszám témái:

• Makrók használata az Excelben ‒ feltételes formázás makróval • Excel a mindennapi gyakorlatban ‒ Színskálák alkalmazása • Az eredmények prezentálása a gyakorlatban ‒ Keretek, helyőrzők kezelése, elrendezések A forgatást követi a tükrözött objektum tükörképe is

A térbeli forgatás pontos beállítására itt is használhatjuk az Alakzat formázása párbeszédpanelt, mégpedig annak Térbeli forgatás kategóriáját használjuk. Ha megelégszünk a kevésbé pontos és korlátozott mintákkal, akkor azokat az Effektusok gomb Térbeli forgatás almenüjéből választhatjuk ki.

E-Controlling című szakmai folyóiratunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási, számviteli tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.

In-house szeminárium! Új szolgáltatást indítunk! Szeretne közvetlenül a munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó és számviteli törvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az olvasoikerdesek@forum-media. hu e-mail címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására! E-Controlling XIII. évfolyam, tizenkettedik szám, 2013. december Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest. Váci út. 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Termékmenedzser: Szabó Attila Hu issn 1587-8961 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: 273-2090, 273-2099 Fax: 468-2917 E-mail: [email protected] Internet: www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.


Adótörvényi változások 2014. Konferencia gazdasági vezetők, főkönyvelők, könyvelők részére

Az Szja-törvény, az Áfatörvény, az Art. és a Tao törvény módosításai, a változások alkalmazása a gyakorlatban 2013. december 16. Gólyavár rendezvényház

Az Szja-törvény, az Áfatörvény az Art. és a Tao törvény módosításai, a jogszabályok alkalmazása a gyakorlatban Egész napos konferenciánkon, a téma legelismertebb szakértőitől kap választ a 2014. január 1-jétől változó adórendszerrel kapcsolatos gyakorlati teendőiről! Ismerje meg a várható adótörvényi változásokat!

Szakértő előadóink:

• Dr. Vámosi-Nagy Szabolcs, ügyvéd, adószakértő, egyetemi docens – SZJA. • Sike Olga, NAV főosztályvezető-helyettes – ÁFA. • Dr. Kovács Ferenc, adószakértő – ART. • Ácsné Molnár Judit, NAV adószakreferens- TAO, KIVA

A konferencia legfontosabb témái: A Parlament által elfogadásra kerülő végleges jogszabályi anyag függvényében módosul az előadások meghirdetett tematikája: I. Dr. Vámosi-Nagy Szabolcs Családi kedvezmény szélesítése 33 Külföldi pénznem átváltása, 33 Biztosítások adókötelezettsége 33 A hitelekkel, az elengedéssel összefüggő bővülő 33 kedvezmények Munkavállalói értékpapír-juttatási program változásai, 33 egyszerűsítése Utalvány – visszaélés megakadályozása 33 Kisvállalkozói adókedvezmény 33 Adómentességek 33

III. Dr. Kovács Ferenc előadása: Az adóeljárási szabályok 2013. évi változásai Az áfa-visszatérítési eljárás képviseleti szabályai 33 módoslulnak A bejelentési szabályok változásai 33 Bevallási, adófizetési szabályok módosulásai 33 Új ellenőrzési rendelkezések 33 Hatósági eljárásokkal, végrehajtással kapcsolatos 33 változások, új bírságszabályok Nemzetközi közigazgatási együttműködés szabályainak 33 változásai

II. Sike Olga előadása Adóalap csökkentéséhez kapcsolódó módosítások 33 A fizetendő, levonható adó utólagos korrekciójának 33 elszámolásbeli változásai A nyugtaadási kötelezettséghez fűződő módosítások 33 A fordított adózására vonatkozó szabályok kiterjesztése 33 Jogalkalmazást könnyítő, adminisztrációt egyszerűsítő 33 módosítások

IV. Ácsné Molnár Judit, NAV – TAO, KIVA A tárgyi eszköz beruházások céljából felhasznált 33 kölcsön kapcsán igénybe vehető adókedvezmények Jogszabályi rendelkezések jogalkalmazást elősegítő 33 pontosítások

Időpont: 2013. december 16. (hétfő) 9:00 és 17:00 óra között Helyszín: Gólyavár rendezvényház, 1088 Budapest, Múzeum körút 6. Akciós ajánlat: a részvételi díj: 29 900 Ft + áfa helyett 10% kedvezménnyel csak 26 910 + áfa / fő A további részletekről tájékozódjon honlapunkról: forumakademia.hu

E-Controlling. Tartalom. A költségfelosztás módszertana. Tisztelt Előfizetőnk! december XIII. évfolyam 12. szám

Recommend Documents