Gyakorlati útmutató tűzvédelmi szakemberek, munkavédelmi szakemberek, üzemeltetők, cégvezetők részére
Tűzvédelem Szakmai folyóirat
2012. december
I V. é v f o l y a m 1 2 . s z á m
A hónap témája Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat módosítása A Magyar Közlöny 2012. évi 143. számában jelent meg az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) módosításáról szóló 55/2012. (X. 29.) BM rendelet. A rendeletben az OTSZ pontosításán felül számos bekezdés jelentősen módosult, illetve vesztette hatályát. A jelenlegi lapszámban a módosító rendelet azon részeivel foglalkozunk, amelyekben érdemi változások történtek, és az olvasók többségének számára kiemelt fontossággal bírnak. A módosítások 2012. november 13-án léptek hatályba. Az OTSZ 7. § 25. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „25. Ponyvaszerkezetű építmény: olyan állandó jellegű, legalább 9 hónapig fennálló, alapozással rendelkező szerkezetileg önálló közösségi építmény, amely a környező külső tértől csak húzófeszültségre igénybe vehető külső térelhatároló szerkezettel egészben elválasztott teret alkot, és ezzel a használat feltételeit biztosítja.” A fogalomból kimaradt a „szerkezetileg önálló” szövegrész, így a ponyvaszerű építmények lehetnek a már meglévő szerkezethez kapcsolódó létesítmények, így a rájuk vonatkozó speciális előírásokat is be kell tartani. Az OTSZ 7. §-a a következő 26/a ponttal egészül ki: „26/a Szabadtéri rendezvény: 5000m2-nél nagyobb, épületen kívüli területen megtartott szervezett esemény, ide nem értve a családi eseményekkel kapcsolatos rendezvényeket, valamint a létesítmény működési engedélyével összefüggő rendezvényeket.” Az OTSZ XXXII. Fejezet 235. alpontja rögzíti a szabadtéri rendezvényekkel kapcsolatos szabályokat. Problémát okozott eddig, hogy a fogalmak között nem került rögzítésre a szabadtéri rendezvény definíciója, ezért a 235.
Tartalom Szerzők: Angyal István tűzoltó alezredes (osztályvezető OKF, Piacfelügyeleti Főosztály) Laczik Balázs tűzoltó százados (OKF, Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség) A kézirat lezárása: 2012. november 28.
1 A HÓNAP TÉMÁJA •
Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat módosítása
8 AKTUÁLIS • •
Még OTSZ Országos Tűzmegelőzési Bizottság (OTB)
11 OLVASÓINK KÉRDEZTÉK • • •
Falitűzcsapok vízhozam mérése Vízforrás megközelíthetősége Óvodai minimum feltételek
Tisztelt Előfizetőnk! Kérdése van?
Naprakész, a gyakorlatban jól hasznosítható információkhoz szeretne jutni, de nincs, akitől megkérdezze? Tűzvédelmi kérdéseivel forduljon bizalommal szakértő szerzőinkhez, akik minden beérkezett olvasói kérdésre teljesen ingyenesen, 5 munkanapon belül megadják a személyre szabott, szakszerű választ! Az online segédletek elérhetősége: www.forum-szaklapok.hu Felhasználónév: TVszaklap Jelszó: 567tuzved Kérdését az alábbi e-mail címre várjuk:
[email protected]
1 Tűzvédelem
|
2 0 1 2 . d e c e m b e r, I V. é v f o l y a m 1 2 . s z á m
alpontban található előírások minden szabadtéren megtartásra kerülő rendezvényre hatályosak voltak a módosítást megelőzően. Az új definíció meghatározta azon rendezvények körét, melyekre a 235. alpont előírásait be kell tartani. Az OTSZ 9. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „3. Karbantartó szervezet: karbantartó személyt alkalmazó, tűzoltó készülék karbantartást végző, javító karbantartó műhelyt fenntartó vállalkozás.” A fejezet a tűzoltókészülékek karbantartását taglalja. A fogalomban „javító műhely” szerepelt, a jogszabály alkotói fontosnak tartották egyértelműsíteni, hogy a karbantartó szervezet nem javító, hanem karbantartó műhelyt üzemeltet, mely tevékenység szabályait az OTSZ első részének I. fejezete tartalmazza. Az OTSZ 9. § 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „5. OKF azonosító jel: egyedileg sorszámozott, és a sorozatszám első három karaktere által a karbantartó szervezet műhelyét azonosító, hamisítás elleni védelemmel ellátott (hologramos) matrica, melyet a karbantartó szervezetek a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: OKF) által kijelölt forgalmazótól vásárolhatnak meg.” A karbantartó szervezet azonosítására nem az OKF azonosító jel első három karaktere szolgál a jövőben, hanem az első négy. Az OTSZ 9. §-a a következő 6. ponttal egészül ki: „6. Felülvizsgáló: karbantartó személyt alkalmazó, tűzoltó készülék karbantartását végző vállalkozás, mely karbantartó műhelyt nem tart fenn, és amelynek OKF azonosító jelét karbantartó szervezet biztosítja.” Az eddigiek alapján is elfogadott gyakorlat került beépítésre, mint új fogalom. A karbantartási tevékenységhez nem szükséges műhely fenntartása, elegendő egy olyan karbantartó műhellyel szerződésben állni, aki az egyedi azonosító jelét és műhelyét rendelkezésre bocsátja. Az OTSZ 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „10. § Tűzoltó készülék karbantartást kizárólag a
jogszabályi feltételeknek megfelelő, a hatóság által nyilvántartásba vett karbantartó szervezet, vagy az ilyen karbantartó szervezettel szerződéses jogviszonyban álló felülvizsgáló végezhet.” A 10. § pontosítása egyértelműsíti, hogy csak olyan karbantartást végző szervezet végezhet ilyen tevékenységet, amely szerepel a hatóság nyilvántartásában. Amennyiben a szolgáltatási tevékenységre irányuló ellenőrzés megállapítja, hogy a karbantartó tevékenysége a jogszabályban rögzített feltételeknek nem felel meg, úgy a tevékenységét nem folytathatja. Az OTSZ 13. § (1) bekezdése j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: A készenlétben tartó vagy képviselője rendszeresen, legalább negyedévente ellenőrzi, hogy a tűzoltó készülék „j) karbantartása esedékes-e”. A tűzoltókészülékek az OTSZ 10. alpontjában nem a „Felülvizsgálat” részletes szabályai szerepelnek, hanem a „Karbantartás” szabályai. A készüléken elhelyezett matricán szerepel a „Felülvizsgálva” szó, így ennek a módosításnak pontosítási funkciója van. Az OTSZ 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A vizsgálatot a jogszabályi feltételeknek megfelelő, a hatóság által nyilvántartásba vett karbantartó szervezet, vagy az ilyen karbantartó szervezettel szerződéses jogviszonyban álló felülvizsgáló is végezheti.” Ezen bekezdés pontosításra szorult. Az előzőekben módosították, hogy a karbantartási tevékenységet csak az végezheti, aki a jogszabályoknak megfelelt, azonban a negyedéves ellenőrzést is csak akkor végezheti karbantartó szervezet, ha az a jogszabályokban foglaltaknak megfelel. Az OTSZ 20. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A selejtezésről a tulajdonos gondoskodik. A selejtezés végrehajtását (ürítés, roncsolás) a tulajdonos megbízásából a karbantartó szervezet is végezheti.”
2 2 0 1 2 . d e c e m b e r, I V. é v f o l y a m 1 2 . s z á m
|
Tűzvédelem
A nyilvánvaló lehetőséget felesleges volt a jogszabályban szerepeltetni. Az OTSZ 21. § (4) bekezdésének f ) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: A karbantartást igazoló címke tartalmazza „f ) a következő karbantartás esedékességét időponttal megadva (év, hónap, nap), amelyet angolul és németül is meg kell adni.” A módosítást követően ezentúl a karbantartást igazoló címke kötelezően egynyelvű (magyar). Az R. 21. § (5) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: A karbantartást igazoló címke „d) logóval, emblémával, és a 21. § (4) bekezdés f ) pontjában megadott adatok angol vagy német nyelvű feliratával kiegészíthető…” A karbantartást igazoló címke kiegészíthető angol vagy német nyelvű felirattal, illetve egyéb logóval, emblémával. Az OTSZ 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A javító karbantartó műhely helyiségeinek száma, alapterülete és kialakítása tegye lehetővé a különböző munkafázisok elvégzését, a munkaegészségügyi szabályok betartását. Az oltópor tárolása, átfejtése, és a vizes technológiát igénylő műveletek ugyanabban a helyiségben nem végezhetők.” Alapvetően a szövegezésből az előzőekhez tartva kikerült a „javító műhely”, illetve elkülönítésre kerültek a vizes technológiájú helyiségek. Gondot okozhat egy tűzoltó készüléknél, ha a töltés során a betöltött anyag nem a lehető legkevesebb nedvességet tartalmazza, mert az az oltópor ös�szeállását eredményezheti, ami a készülék meghibásodásához, használhatatlanságához vezet. Az OTSZ 23. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Ha a tűzoltó készüléken a hiba a helyszínen nem javítható ki, a karbantartó szervezet személy a tűzoltó készüléken jól látható helyen a karbantartást végző
szervezet adatait, a dátumot és a „KARBANTARTÁSRA SZORUL” feliratot tartalmazó címkével látja el, és írásban tájékoztatja a készenlétben tartót.” A módosítás oka, hogy a karbantartást nem kizárólag a karbantartó szervezet végezheti, hanem a vele szerződést kötött felülvizsgáló vállalkozó, szervezet karbantartója is. A helyszínen a készülék üzemen kívül helyezését mindig a jogosultsággal rendelkező karbantartó személy végzi el. Az OTSZ 34. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A felülvizsgálatot – a falitűzcsap szekrényeknek a felelős személy általi szokásos ellenőrzését kivéve – tűzoltó vízforrások felülvizsgálatára vonatkozó érvényes tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvánnyal rendelkező személy végezheti.” A rendelet ezen pontja is pontosításra került, a fali tűzcsapok szokásos ellenőrzését nem köti tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány meglétéhez. Az OTSZ 37. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A felülvizsgálatot végző személy a tapasztalt hiányosságok esetén írásban értesíti a tűzoltó vízforrás üzemben tartásáért felelős szervezetet, vagy a hiányosságot azonnal megszünteti.” A módosítást követően a felülvizsgálatot végzőnek írásban kell jelezni, hogy hiányosságot észlelt, az üzemeltető joga és kötelessége az üzemszerű állapot visszaállítása. Az OTSZ 38. § (3) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: A föld feletti tűzcsapok éves teljes körű felülvizsgálata során a féléves felülvizsgálat feladatain felül a felülvizsgálatot végző személy ellenőrzi „i) a tűzcsap kifolyási nyomását 200 mm2 kiáramlási keresztmetszetnél, vagy a tűzcsap vízhozamát…” Az eddigi szabályozás mindkét csonkon egyidejűleg mért kifolyási nyomást írt elő. A módosítás rögzíti a kiáramlási keresztmetszetet (egységesítve ezzel), illetve különválasztja a vízhozam-mérést.
3 Tűzvédelem
|
2 0 1 2 . d e c e m b e r, I V. é v f o l y a m 1 2 . s z á m
Az OTSZ 38. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A föld alatti tűzcsapszekrények esetében a nyitott fedél nem akadályozhatja a tűzcsap működtetését.”
a karbantartásra jogosult szervezet a hibát nem javította ki. Ezért szükséges a rendszerek üzemszünetét, kikapcsolását, illetve meghibásodását a tűzoltóság ügyeletére 48 órán belül bejelenteni.
Az előírás pontosításra került az egységes jogértelmezés elősegítése érdekében.
Az OTSZ 139. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Amennyiben a tűzoltósági ügyelet helyszíne megváltozik, az új helyszínre 90 napon belül kell az automatikus tűzátjelzést biztosítani, amennyiben a tűzoltósági ügyelet képes azt fogadni, ellenkező esetben a 164. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.”
Az OTSZ 38. § (6) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezések lép: A föld alatti tűzcsapok éves teljes körű felülvizsgálata során a féléves felülvizsgálat feladatain felül a felülvizsgálatot végző személy ellenőrzi „a) csatlakozófej állapotát, illeszkedési próbával a menet épségét, a tömítő felület állapotát…” A menet épségének ellenőrzését nem elegendő idomrendszerrel elvégezni, annak működőképes állapotát illeszkedési próbával kell végrehajtani. Az OTSZ 38. § (6) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: A föld alatti tűzcsapok éves teljes körű felülvizsgálata során a féléves felülvizsgálat feladatain felül a felülvizsgálatot végző személy ellenőrzi „d) a tűzcsap kifolyási nyomását 200 mm2 kiáramlási keresztmetszetnél, vagy a tűzcsap vízhozamát…” Az eddigi szabályozás kifolyási nyomást írt elő, a módosítás rögzíti a kiáramlási keresztmetszetet (egységesítve ezzel), illetve különválasztja a vízhozam-mérést. Az OTSZ 135. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki: „(2) A vonatkozó műszaki követelmény vagy a tűzvédelmi hatóság által előírt beépített tűzjelző és tűzoltó berendezések tervszerű, részleges vagy teljes üzemszünetét a kikapcsolás előtt legalább 5 munkanappal írásban, illetve a 48 órán belül el nem hárítható meghibásodást haladéktalanul telefonon jelezni kell a tűzoltósági ügyeletnek.” A gyakorlat során problémát okozott, illetve okozhatott, hogy egy hatósági ellenőrzés során a tűzjelző rendszert üzemképtelen állapotban találják a hatóság képviselői, és ezért tűzvédelmi bírságot szabnak is, holott elképzelhető, hogy a rendszer meghibásodás miatt áll üzemen kívül, és
Amennyiben az átjelzés nem megoldható, az üzemeltetőnek a tűzjelző központ állandó 24 órás felügyeletét biztosítania kell. Az OTSZ 174. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „174. § (1) A tűzjelző berendezés hangjelzői a helyiségben, tűzszakaszban, épületben, építményben tartózkodók számára jól beazonosíthatóan, más jelzésektől elkülöníthetően jelzik a tűzriasztást. (2) Ahol a rendeltetésből adódóan a hangjelzés érzékelésében hátrányban lévők jelenlétével kell számolni, illetve 120 dB-nél nagyobb hangerőre lenne szükség, a hangjelzőket fényjelzőkkel kell kiegészíteni.” A gyakorlatban előfordult, hogy a hangjelzés nem volt beazonosítható, illetve más egyéb jelzésre hasonlított, továbbá volt eset, amikor az üzemszerű zaj a helyiségben tartózkodók számára a veszélyhelyzeti információkat elnyomta és érthetetlenné tette. Az OTSZ 225. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az e rendelet szerinti villámvédelmi berendezés tervezésére csak a Magyar Mérnöki Kamara tervezői névjegyzékében szereplő villamos tervező jogosult, aki az érvényes vonatkozó műszaki követelményen alapuló, az OKF-fel egyeztetett, a Magyar Mérnöki Kamara (a továbbiakban: MMK) által akkreditált villámvédelmi létesítési vizsgát eredményesen letette, vagy szakmai gyakorlata és képzettsége alapján kiemelt gyakorlottságát az MMK megállapította.” A bekezdés pontosításra került az egységes jogértelmezés elősegítése érdekében.
4 2 0 1 2 . d e c e m b e r, I V. é v f o l y a m 1 2 . s z á m
|
Tűzvédelem
Az OTSZ 226. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az e rendelet szerint létesített villámvédelmi berendezés esetében a felülvizsgálatok vezetésére és abban érdemi munka folytatására csak olyan személy jogosult, aki a vonatkozó műszaki követelményt tananyagi szinten oktató OKJ-s „villámvédelmi felülvizsgáló” képesítést szerzett, vagy a vonatkozó műszaki követelmények anyagából akkreditált, az OKF által elfogadott villámvédelmi tanfolyami képzésben részesült, és eredményes vizsgát tett.” A szabályozásból kikerült a Magyar Elektrotechnikai Egyesület és a Magyar Mérnöki Kamara Elektrotechnikai tagozatával való egyeztetett tananyagra való utalás. Az OTSZ 226. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A tűzvédelmi felülvizsgálat szempontjából a naptári napot kell figyelembe venni.” A felülvizsgálatok lejártának ellenőrzésekor nem volt egységes szabályozás arra vonatkozólag, hogy a tárgyi hónapban lejáró felülvizsgálat elfogadható vagy nem. Az OTSZ 241. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „241. § (1) A tartályokat túltöltést jelző vagy gátló szerkezettel kell ellátni, melynek működésbe lépését jelezni kell. (2) A túltöltést jelző vagy gátló szerkezetet olyan módon kell elhelyezni, hogy a tartályban a folyadékszint a legnagyobb töltési szintet ne haladhassa meg. A legnagyobb töltési fok, ha erre vonatkozóan a tárolási körülmények vagy a technológia más értéket nem indokol, a tartály térfogatának 97%-a, a túltöltést jelző vagy gátló szerkezet beállítási értéke ennek 2%-kal csökkentett értéke. Ha számolni kell azzal, hogy tároláskor a tárolt anyag térfogata növekedhet, akkor a töltési fokot úgy kell csökkenteni, hogy a legnagyobb anyagtérfogat ne haladja meg a 97%-os töltési fokot.” Az előírás egyszerűsödött, kikerült belőle a túltöltést jelző szerkezet.
Az OTSZ 265. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „265. § A tűzveszélyes folyadékok tárolására, kimérésére szolgáló kamrák kialakítása abban az esetben megfelelő, amennyiben megfelelnek a vonatkozó műszaki követelménynek, vagy azokkal legalább egyenértékű biztonságot nyújtanak.” Az előírás pontosításra került, illetve kikerült belőle a „kamrákra vonatkozó használati előírások a 621. § szerint” szövegezés. Az OTSZ 267. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A töltőállomás – a veszélyességi övezetek tűzveszélyességi osztályától függetlenül – „C” tűzveszélyességi osztályú létesítmény. A töltőállomás építményei és a szomszédos – nem a töltőállomáshoz tartozó – építmények megengedett legkisebb védőtávolságait a 12. melléklet 1. táblázata határozza meg az alábbiak figyelembevételével: a) a táblázat 2. sorának B és C oszlopában rögzített távolságértékek legfeljebb 1 méterig csökkenthetők, amennyiben az építmény és a berendezés között a berendezés méreteit minden irányban legalább 0,5 méterrel meghaladó, A1 tűzvédelmi osztályú, EI 90 tűzállósági teljesítmény jellemzőjű védőfal kerül kiépítésre, b) a táblázat 3. sorának B és C oszlopában rögzített távolságértékek legfeljebb 1 méterig csökkenthetők, amennyiben az építmény és a „C”–„D” tűzveszélyességi osztályú berendezés között a berendezés méreteit minden irányban legalább 0,5 méterrel meghaladó, A1 tűzvédelmi osztályú, EI 60 tűzállósági teljesítmény jellemzőjű védőfal kerül kiépítésre, c) a táblázat 3. sora B és C oszlopában rögzített távolság értékek legfeljebb 1 méterig csökkenthetők, amennyiben az építmény és az „A”–„B” tűzveszélyességi osztályú berendezés között a berendezés méreteit minden irányban legalább 0,5 méterrel meghaladó, A1 tűzvédelmi osztályú, EI 90 tűzállósági teljesítmény jellemzőjű védőfal kerül kiépítésre.” Könnyítés, hogy a töltőállomások telepítési távolsága megfelelő védőfal kiépítésével csökkenthető, így lényegesen egyszerűbben lehet létesíteni 5
Tűzvédelem
|
2 0 1 2 . d e c e m b e r, I V. é v f o l y a m 1 2 . s z á m
üzemanyag-kutat olyan helyekre is, ahol eddig a jogszabály a megfelelő védőtávolság hiánya miatt nem engedte. Az OTSZ 268. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(3) Üzemi töltőállomáson az üzemanyag föld feletti tartályban is tárolható egyterű vagy rekeszekre osztott, duplafalú tartályban oly módon, hogy a tárolt folyadék összmennyisége nem haladhatja meg a 30 000 litert, amelyből az I–II tűzveszélyességi fokozatú folyadék mennyisége nem haladhatja meg a 10 000 litert. (4) A föld feletti tartály, konténerkút 5 méteres körzetében az éghető anyagot tároló, a technológiához közvetlenül nem kapcsolódó tevékenység vagy a technológiához közvetlenül nem kapcsolódó tárolás nem végezhető. Az 5 méteres távolságértéket nem kell megtartani, amennyiben a berendezés, tároló méreteit minden irányban legalább 0,5 méterrel meghaladó, A1 tűzvédelmi osztályú, I–II tűzveszélyességi fokozatú folyadék esetén EI 90, III–IV tűzveszélyességi fokozatú folyadék esetén EI 60 tűzállósági teljesítmény jellemzőjű védőfal kerül kiépítésre.” A (3) bekezdésben található előírást a módosítást megelőzően a 269. § (1) bekezdése tartalmazta, ez egyszerűsítésre került, az új előírás nem tartalmazza a lyukadásjelzőt és az elektromos szintmérőt, a veszélyekre felhívó piktogramok pedig az OTSZ 269. § (1) bekezdésébe kerültek át. A (4) bekezdés új előírás, engedményként jelenik meg a megfelelő tűzállósági határértékű védőfal létesítése, mert ebben az esetben nem kell védőtávolságot tartani. Az OTSZ 269. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A föld feletti tartályok mindkét oldalán, szembetűnő módon a tűzveszélyre, a nyílt láng és a dohányzás tilalmára figyelmeztető táblát és piktogramot kell elhelyezni.” A 268. § (3) bekezdésből külön kiemelésre került ez a pont és egyértelműsítve, egyszerűsítve lett.
Az OTSZ 272. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „272. § (1) Az I–II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot kiszolgáló konténerkút tűz- vagy robbanásveszélyes készüléknek, gépnek, berendezésnek minősül. (2) Az I–II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot kiszolgáló – időjárás ellen védő tetővel kialakított – nyitott konténerkút területén tűzoltó berendezés kiépítése nem kötelező.” Könnyítés, hogy az I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot kiszolgáló konténerkútnak nem kell duplafalú kialakításúnak lennie, mindezen felül természetesen robbanásveszélyes készüléknek, gépnek, berendezésnek minősül. Könnyebbséget jelent továbbá, hogy nyitott konténerkút területén tűzoltóberendezést nem szükséges létesíteni. Az OTSZ 286. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A cseretelep veszélyességi övezete az „1” és „2” kategóriájú tárolóhely esetén 3 méter, a többi kategóriánál 5 méter. A veszélyességi övezeten belül a technológiához közvetlenül nem kapcsolódó tevékenység vagy a technológiához közvetlenül nem kapcsolódó tárolás nem végezhető. A veszélyességi övezet mérete csökkenthető, amennyiben a tároló méreteit minden irányban legalább 0,5 méterrel meghaladó, A1 tűzvédelmi osztályú, EI 90 tűzállósági teljesítmény jellemzőjű védőfal kerül kiépítésre.” A bekezdés bővült, a jogszabály egyértelműen megtiltja a cseretelepek veszélyességi övezeten belül található tevékenységhez nem kapcsolódó tárolást, egyéb tevékenységet. Szintén könnyítésként jelenik meg, hogy adott esetben az övezet csökkenthető, amennyiben megfelelő védőképességű védőfal kerül kiépítésre. Az OTSZ 355. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „355. § (1) Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiséget más tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségtől tűzgátló szerkezettel kell elválasztani. (2) Középmagas és magas épületben csak a rendeltetésszerű használathoz szükséges, „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt helyiség alakítható ki. (3) Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség más tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiséggel közvetlenül a szabadba szellőztetett
6 2 0 1 2 . d e c e m b e r, I V. é v f o l y a m 1 2 . s z á m
|
Tűzvédelem
tűzgátló előtérrel kapcsolható össze. Mesterséges szellőztetés esetén az előtérben legalább 50 Pa (0,0005 bar) relatív túlnyomást kell biztosítani. (4) A tűzgátló előtér burkolására B–F tűzvédelmi osztályú anyag nem alkalmazható. Az előtér ajtajait önműködő csukószerkezettel kell ellátni, és egymástól olyan távolságra kell elhelyezni, hogy azok egy időben egy személy által ne legyenek nyithatók.” A módosítás a R. 355. § (1)-(2) bekezdését négy különálló bekezdésre osztotta fel. Új előírásként a (2) bekezdés jelenik meg, mely szerint a középmagas és magas épületben csak a rendeltetésszerű használathoz szükséges „A”-„B” tűzveszélyességi osztályba sorolt helyiség alakítható ki. Ezt a szabályt mind a tárolás, mind a használat során fokozottan figyelembe kell venni. Az OTSZ 405. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Középmagas vagy magas épületben található lakások zárt menekülési útvonalára, vagy lépcsőházba nyíló bejárati ajtói legalább D EI 30 követelménynek feleljenek meg.” A jogszabály szűkítette a lakásajtókra vonatkozó D EI 30-as követelményt, a középmagas és magas épületek menekülési útvonalaira, illetve lépcsőházba nyíló bejárati ajtajaira. Az OTSZ 424. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „424. § Új szerkezeteknél, vagy azokban az esetekben, amikor a megoldás anyagminősége, keresztmetszete, mérete, terhelése, statikai modellje eltér a vonatkozó műszaki követelményben közöltektől, laboratóriumi vizsgálattal kell megállapítani a szóban forgó szerkezet tűzállósági határértékét. Kivételt képeznek azok a szerkezetek, amelyek tűzállóságát számítással is meg lehet határozni. A szerelt szerkezetek tűzállósági határértékét elsősorban a szerelés (merevítési rendszer, felerősítés anyaga és módja, segédanyagok, a szerkezet mérete) határozza meg, a szerkezetek tűzállósági határértékét csak tájékoztató jelleggel lehet figyelembe venni. A meglévő szerkezetek esetében a 18. melléklet 1–9. táblázataiban szereplő paraméterek tervezési értékként vehetők figyelembe.”
A rendeletből kikerült, hogy a szerelt szerkezetek tűzállósági határértékét csak tájékoztató jelleggel lehet figyelembe venni, hiszen jelenleg egyes szerelt szerkezeteket egyben, rendszerként minősítenek, és az erre vonatkozó minősítés teljes biztonsággal figyelembe vehető. Ellenben meglévő szerkezetekre segédletként a jogszabály engedményt tesz azzal, hogy a 18. melléklet táblázataiban szereplő paraméterek figyelembe vehetők tervezési értékként. Az OTSZ 430. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A tűzoltási felvonulási területen, valamint a tűzoltói vízszerzési helyeken gépjárműparkolót kialakítani nem lehet. Ezeken a területeken a parkolási tilalmat táblával vagy aszfaltfestéssel jelölni kell. A tűzoltási felvonulási területen elhelyezett tűzcsapok 1,5 méteres körzetén belül gépjármű nem parkolhat, és ezt jelölni kell.” A tűzoltási felvonulási területen történő parkolási tilalom jelölése nem volt elég egyértelmű, ennek következtében a tűzoltási felvonulási területen gépjárművek parkoltak. Ebből kifolyólag egyértelművé tették, hogy a parkolási tilalmat milyen módon kell jelölni (tábla vagy aszfaltfestés). Az OTSZ 431. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: A középmagas és magas épületek tűzoltásához szükséges vízellátási követelmények szempontjából az általános érvényű előírásokon túl „a) a középmagas és magas épülettől legalább 1 tűzcsapnak a megközelítési útvonalon mérten legfeljebb 50 méterre lennie kell…” Szintén egyszerűsítés, illetve egyértelműsítés történt. A módosítást megelőzően a jogszabály nem nevesítette, hogy legalább 1 tűzcsapnak kell legfeljebb 50 méterre lennie, hanem csak annyit, hogy tűzcsap 50 méterre lehet. Ez ellentmondásba keveredik azon előírással, miszerint tűzcsap tűzoltóvízforrásként 100 méteren belül vehető figyelembe. Ez a két előírás ütötte egymást, ezért ezt a szigorító ponton módosították.
7 Tűzvédelem
|
2 0 1 2 . d e c e m b e r, I V. é v f o l y a m 1 2 . s z á m
Aktuális 1) Még OTSZ Az OTSZ 445. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A fali tűzcsapok elhelyezésénél figyelembe kell venni, hogy a fali tűzcsap csak az adott tűzgátló/ füstgátló nyílászáróval leválasztott tűzszakasz/füstszakasz védelmét biztosíthatja, másik tűzgátló/ füstgátló nyílászáróval leválasztott tűzszakasz/füstszakasz védelmére nem tervezhető be.” Az egyes füstszakaszok között nem okoz a védelmi szintben csökkenést, ha a fali tűzcsap tömlőjét füstszakasz-határon húzzák keresztül, mivel erre az esetre a méretezésben rejlő tartalék jelent többletgaranciát.
nem lehet kevesebb, mint a (6) bekezdésben meghatározott legkisebb szabad szélesség. (6) A menekülési útvonal legkisebb szabad szélessége – nyílászárók kivételével – az alábbiak: a) általános esetben 1,10 m, b) mozgásukban korlátozott személyek elhelyezésére szolgáló helyiségek esetében 1,20 m, c) tömegtartózkodás céljára szolgáló helyiségek esetében 1,65 m.” A módosítás az OTÉK-ból hatályon kívül helyezett szabályokat vette át. Az OTSZ 540. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Abban az esetben, amikor az épületrész, tűzszakasz, épület a kiürítés első szakaszának normaidején belül a szabadba kiüríthető, a menekülési útvonal hő- és füstelvezetéséről nem kell gondoskodni.”
Az OTSZ 450. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
A rendelkezés egyértelműsíti, hogy meddig terjed a kiürítési számítással igazolt útvonal.
„(2) Amennyiben a rádióforgalmazás nem vagy nem megfelelő módon biztosított az építményben, az EDR rendszer vonatkozásában beltéri kézi rádiós lefedettséget, azaz 1 m-es beltéri magasságban minimum –85 dBm jelszintet biztosító berendezés kiépítését a beruházónak biztosítania kell.” A rendelkezés egyértelműen rögzíti a rádiórendszer minimális műszaki követelményeit.
Hatályát veszti az OTSZ 540. § (2) bekezdése:
Hatályát veszti az OTSZ 465. §-a: „A többszintes épületek biztonságos elhagyására lépcsőházat kell létesíteni.” A rendelkezés túlzott követelményeket támasztott olyan esetekben is, ahol indokolatlan többletbiztonságot eredményezett (pl.: kis alapterületű családi házak). Az OTSZ 466. §-a az alábbi (5)-(6) bekezdésekkel egészül ki: „(5) A menekülési útvonal szükséges szabad szélességét kiürítési számítással kell meghatározni, ami
„Az (1) bekezdésben foglaltak csak az érintett tűzszakasz, épület egészére kiterjedő beépített automatikus tűzjelző berendezés létesítése esetén alkalmazhatók.” A módosítás előtt a hő- és füstelvezetés elhagyása csak abban az esetben volt lehetséges, ha az épület egészére kiterjedő beépített automatikus tűzjelző berendezés létesült. Azonban a kis alapterületű épületek esetében ez a rendelkezés indokolatlanul rótt többlet terhet vállalkozásokra és magánszemélyekre. Hatályát veszti az OTSZ 561. § (1) bekezdése: „Azon különleges anyagok esetében – kivéve azokat a veszélyes anyagokat és készítményeket, amelyek a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény és a végrehajtási rendelete hatálya alá tartoznak –, amelyek az 560. §-ban meghatározottak szerint nem sorolhatók be, a tűzveszélyességi osztályba sorolást az OKF határozza meg.”
8 2 0 1 2 . d e c e m b e r, I V. é v f o l y a m 1 2 . s z á m
|
Tűzvédelem
Ezt követően a gyártó, forgalmazó, illetve a tervező és szakértő feladata elvégezni az az ilyen anyagok tűzveszélyességi osztályba sorolását.
külésre számításba vett közlekedőin, lépcsőházak pihenőin növények elhelyezhetők, amennyiben a menekülési útvonalat nem szűkítik le.”
Az OTSZ 569. §-a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki:
A módosítás az egyértelmű és egységes jogalkalmazást segíti elő mind a hatóságok, mind a lakók részére.
„(4) A meleg levegő felhajtó hatásán alapuló nyílt lánggal működő repülő szerkezet – a hőlégballon és a hőléghajó kivételével – nem üzemeltethető.” A rendelkezés leegyszerűsítve a különböző típusú repülő kívánságlámpások használatát tiltja. Az OTSZ 585. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A tűzgátló és füstgátló ajtók, kapuk, függönyök önműködő csukódását havonta ellenőrizni kell. Az ellenőrzés elvégzését írásban rögzíteni kell.” A módosítás következtében a havonkénti ellenőrzést ki kell terjeszteni a létesítmény területén található tűzgátló ajtókra is. Az OTSZ 585. §-a az alábbi (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) A tűzszakasz-határon lévő tűzgátló ajtókat »Tűzszakasz-határ! Az ajtó önműködő csukódását biztosítani kell« felirattal vagy jelzéssel kell ellátni, tartós, jól észlelhető és olvasható méretű kivitelben.” A módosítás a könnyebb jogalkalmazást segíti elő azáltal, hogy nem szakemberek részére is egyértelművé válnak a tűzszakaszolásban szerepet játszó épületszerkezetek. Az OTSZ az alábbi 592/A. §-sal egészül ki: „(1) Lakórendeltetésű épületek, épületrészek területén a menekülésre számításba vett közlekedőkön, lépcsőházakban éghető anyagok, és a menekülési útvonalat leszűkítő tárgyak – az 575/A. § (1) bekezdésben és ezen szakasz (2) bekezdésében foglalt kivétellel – nem helyezhetők el, továbbá ott a rendeltetéssel nem összefüggő elektromos berendezés felügyelet nélkül nem üzemeltethető. (2) Lakórendeltetésű épületek, épületrészek mene-
Az OTSZ 596. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A 10 000 fő résztvevőt 20 000 m2 alapterületet meghaladó szabadtéri rendezvények szervezőinek irányítási pontot kell létrehozni, ahol legalább a rendezvény főszervezője, a rendezvény biztonsági vezetője és a rendőrség, mentők, katasztrófavédelmi igazgatóság, tűzoltóság intézkedésre jogosult vezetői végeznek irányítói feladatokat, a kommunikációs lehetőségekről – tömegtájékoztatás – gondoskodnia kell.” A módosítás következtében a rendezvényekre vonatkozó szabály egyértelműben alkalmazható lesz, mivel az alapterület könnyebben mérhető, mint a rendezvény területén tartózkodók létszáma. Hatályát veszti az OTSZ 601. § (3) bekezdése: „(3) Gépjármű udvarban az ajtó, ablak, erkély, kiürítésre, menekítésre szolgáló lépcső függőleges vetületétől minden irányban legalább 2 méter távolságra helyezhető el.” A módosítás következtében a gépjármű udvari parkolása egyszerűbb lesz. Az OTSZ 601. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „A tisztán gázüzemű, a vegyes üzemű és a kettős üzemű jármű nem helyezhető el a) cseppfolyós (propán-bután) üzemanyag esetén – a vonatkozó műszaki követelményeknek megfelelő, jóváhagyási jellel ellátott járművek kivételével – aa) talajszint alatti, jármű tárolására alkalmas terekben, ab) olyan járműtárolókban, amelyekben akna, vízzár nélküli csatornaszem, pincelejárat van, vagy amelyből talajszint alatti vagy olyan helyiség nyílik, amelynek teljes levegőcseréje nem biztosított, 9
Tűzvédelem
|
2 0 1 2 . d e c e m b e r, I V. é v f o l y a m 1 2 . s z á m
ac) ahol az akadálytalan átszellőzés folyamatosan nem biztosított, b) sűrített földgáz üzemanyag esetén, ba) tömegtartózkodású vagy nagy forgalmú épülethez közvetlenül csatlakozó zárt, át nem szellőzött terekben, bb) ahol az akadálytalan átszellőzés folyamatosan nem biztosított.„
szabadtéri égetés; erdők tűzvédelme, aratás; fűtésCO mérgezés és kémény veszélyei, szüret-mustgáz és pálinkafőzés veszélyei, karácsony, advent biztonságos ünneplése, szilveszteri pirotechnikai tevékenység, lakóházak tűzvédelme, lépcsőházak utólagos füstmentesítése, dohányzás, nyílt láng használata, tűzgyújtási tilalom, viharok, villámcsapás stb.
A fent felsorolt tűzmegelőzési oktatási és propaganA módosítás pontosítja a gázüzemű járművekre da célok megvalósítása érdekében volt szükséges vonatkozó szabályokat, és egyértelműsíti, hogy egy bizottság létrehozása. Az OTB a tűzmegelőzési mely esetekben vonatkoznak az elhelyezésükre feladatok segítésére létrehozott tanácsadó, javaslatspeciális szabályok. tevő és kommunikációt folytató szervezetként műFolytatjuk… ködik, amely koordinálja és segíti a tűzmegelőzéssel összefüggésben keletkező teendőket, és biztosítja az alábbi jogszabályi rendelkezések teljesülését.
2) Országos Tűzmegelőzési Bizottság (OTB)
A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény szerint minden állampolgárnak, A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság illetve személynek joga van arra, hogy megismerje Főigazgatója tűzmegelőzési oktatási, nevelési és tá- a környezetében lévő katasztrófaveszélyt, elsajátítjékoztató, ismeretterjesztő célok megvalósítására sa az irányadó védekezési szabályokat, valamint a 2012. október 30-án létrehozta az Országos Tűz- katasztrófavédelemben résztvevők biztosítják az megelőzési Bizottságot (OTB). állampolgárok tájékoztatásához szükséges információkat az életet, testi épséget, az anyagi javakat és a A lakosság lakóhelyén és a vállalkozások telephelyén környezetet veszélyeztető hatásokról. a tűzesetek egyrészt kárt okoznak a lakosság és a gazdasági szereplők életében, működésében, másrészt A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és kárt okoznak az államnak is a tűzoltósági tevékeny- a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 15. ség további milliárdos költségével. A tűzesetekkel § (1) bekezdése kimondja, hogy a magánszeméösszefüggésben mintegy 100 fő veszti életét évente lyeknek meg kell ismerniük és meg kell tartaniés kb. 1000 fő sérül meg. A vállalkozások esetében uk, illetőleg meg kell tartatniuk a tulajdonukban, a tüzek miatt jelentkező leállás és termeléskiesés fel- használatukban levő épületek, lakások, járművek, becsülhetetlen mértékű károkat okozhat a cég jövője gépek, berendezések, eszközök és anyagok hasznászempontjából, míg a szabadtéri tüzek az élővilág- latára és működtetésére vonatkozó tűzmegelőzési ban okoznak beláthatatlan károkat. szabályokat. A 16. § értelmében a magánszemélyeknek meg kell ismerniük a tűzesetek és a műszaEzek a tűzkárok leghatékonyabban a tűzmegelőzés ki mentést igénylő balesetek, káresetek jelzésével, területén kifejtett széleskörű tájékoztató kampán�- továbbá a tűz oltásával és a műszaki mentéssel kapnyal csökkenthetők. Ettől az intézkedéssorozattól csolatos kötelezettségeiket. A 17. § alapján a maéves szinten kb. 10%-os kárérték csökkenéssel le- gánszemélyek kötelesek gondoskodni arról, hogy a het reálisan számolni. Az eredményes tájékoztató nevelésük, felügyeletük alatt álló személyek a 15. tevékenységhez országos és regionális összefogásra § (1) bekezdésében foglalt tűzvédelmi ismereteket van szükség, melyben egyaránt fontos szerepet kap megszerezzék, és tevékenységük során ne okozzaa tüzek megelőzésében és a tűzoltásban jártas ál- nak tüzet vagy közvetlen tűzveszélyt. A 18. § (1) lami szerv, az ipar és a mezőgazdaság képviselői, a bekezdés szerint a gazdálkodó tevékenységet folytűzvédelmi szolgáltató vállalkozások és a média. Az tató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, jogi OTB által felkarolt témakörök lehetnek: személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek a 10 2 0 1 2 . d e c e m b e r, I V. é v f o l y a m 1 2 . s z á m
|
Tűzvédelem
létesítmények, az építmények, a technológiai rend- MEGJEGYZÉS: Átfolyásjelző és nyomásmérő szerek megvalósításával, üzemeltetésével, fejlesztéhasználata ajánlott. Lapostömlős berendezésével összhangban gondoskodniuk kell a jogszabásek esetében ez a vizsgálat elvégezhető azonos lyokban meghatározott tűzvédelmi követelmények jellemzőjű másik, például rövidebb tömlővel. megtartásáról, valamint a tevékenységi körükkel f ) megfelelően és az üzemi tartományon belül műkapcsolatos veszélyhelyzetek megelőzésének és elködnek-e a nyomásmérők (ha vannak); hárításának feltételeiről. g) a tömlőt teljes hosszában ellenőrizni kell repedések, deformáció, kopás vagy sérülés jeleit keresve. Ha a tömlőn bármilyen hiba jelei fedezhetők fel, akkor azt ki kell cserélni, vagy a legnagyobb megengedhető üzemi nyomás alkalmazásával próbanyomás alá kell helyezni; 1) Falitűzcsapok vízhozam h) megfelelő típusúak-e és biztonságosan vannak-e mérése rögzítve a tömlőszorítók vagy összekötők; i) szabadon fordulnak-e el a tömlődobok mindkét irányban; Kérdés j) kiforgatható tömlődobok esetében ellenőrizni kell, A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelettel kiadott OTSZ hogy könnyen elfordul-e a forgócsap, és hogy kifora föld feletti és föld alatti tűzcsapok esetében évendul-e a tömlődob az ennek az európai szabványsote statikus nyomás és kifolyási nyomás mérését írja rozatnak az 1. és 2. részében előírt, minimálisan elő, míg a falitűzcsapok esetében nem ír elő mérési szükséges szövegekben; kötelezettséget. A falitűzcsapok esetében kell-e va- k) kézi tömlődobok esetében ellenőrizni kell, hogy lamit mérni (pl.: vízhozamot), és ha kell, mit és megfelelő típusú-e az elzárószelep, valamint kön�milyen gyakorisággal? nyen és megfelelően működik-e; l) automatikus működésű tömlődobok esetében ellenőrizni kell, hogy megfelelően működik-e az Válasz automata szelep, továbbá ellenőrizni kell, hogy Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat nem részletemegfelelően működik-e a szakaszoló szervizszelep; zi, hogy a falitűzcsapok felülvizsgálatánál a felül- m) ellenőrizni kell a vízbetápláló csővezeték állapotát, vizsgálóknak milyen feladatokat kell végrehajtani. külön figyelmet kell szentelni az összes hajlékony Ezek között a feladatok között kell szerepelnie, csővezeték sérülés- vagy kopásmentességére; hogy vízhozamvételt kell-e vizsgálni az éves felül- n) ha szekrénnyel szerelték fel, akkor ellenőrizni kell, vizsgálat során. hogy nincsenek-e sérülésre utaló jelek, továbbá, Az MSZ EN 671-3 sz. szabvány, amely a falitűzcsapok hogy szabadon nyithatók-e a szekrényajtók; karbantartását részletezi, az éves felülvizsgálat során az o) ellenőrizni kell, hogy a sugárcső megfelelő típusú-e alábbi feladatokat kell végrehajtani: és könnyen működtethető-e; p) ellenőrizni kell az összes tömlővezető állapotát, és „Az ellenőrzést és karbantartást jogosult személy hajtmeg kell győződni arról, hogy megfelelően, illetve sa végre. szorosan vannak-e rögzítve; A tömlőt teljesen futtassuk ki, helyezzük nyomás alá, q) a tömlődobot és a falitűzcsap-szekrényt azonnali és ellenőrizzük a következőket: használatra kész állapotban kell tartani; ha jea) nincs-e eltorlaszolva a berendezés, sérülésmentes-e lentős mértékű karbantartás szükséges, akkor a és nem korrodálódtak-e vagy szivárognak-e az altömlődobon vagy a falitűzcsap-szekrényen „NEM katrészei; ÜZEMKÉPES vagy ÜZEMKÉPTELEN” felirab) tiszták és olvashatóak-e a használati utasítások; tú táblát kell elhelyezni, és a jogosult személy tájéc) egyértelműen van-e megjelölve a telepítési hely; koztassa a tulajdonost/használót.” d) a falikonzolok a rendeltetésüknek megfelelőek-e, A válasz tehát: igen, adott esetben meg kell bizojól rögzítettek-e és megfelelő teherbírásúak-e; nyosodni arról, hogy elegendő-e a falitűzcsap nyoe) állandó és elegendő-e a vízáramlás; mása és vízhozama.
Olvasóink kérdezték
11 Tűzvédelem
|
2 0 1 2 . d e c e m b e r, I V. é v f o l y a m 1 2 . s z á m
2) Vízforrás megközelíthetősége Kérdés Szabadtéri tűzoltó vízforrások esetében a felülvizsgálat során vizsgálni kell a tűzoltó gépjárművel történő megközelíthetőséget is. Pontosan mekkora távolságot jelent a tűzoltó gépjárművel történő megközelítése méterben? Hány darab tűzcsaptömlőt lehet összekapcsolni?
Válasz Általános szabály nincs a megközelíthetőség mértékére. Minden tűzoltó vízforrás megfelelőségét a létesítésekor bírálja el az engedélyezési eljárásban részt vevő hatóság. Az engedélyezett kialakítás fenntartására kell, hogy irányuljon az időszakos felülvizsgálat. Azaz a felülvizsgálat előtt kell tisztázni a létesítmény üzemeltetőjével, illetve a tűzvédelmi hatósággal, hogy pontosan mekkora távolságot jelent a tűzoltó gépjárművel történő megközelítése méterben, illetve azt, hogy a megközelíthetőség érdekében hány darab tömlőt lehet összekapcsolni.
3) Óvodai minimum feltételek Kérdés Egy óvoda átalakítása, 1 csoportszobával történő bővítése, esetleg új telephely kialakítása esetén mik a minimum tűzvédelmi feltételek, ha óvodán belül történik a bővítés, illetve akkor, ha teljesen új épületben kerül kialakításra egy óvoda? Hány gyermekre kérhetünk engedélyt? A tűzoltóságtól mire kell engedélyt kérni és hozzávetőlegesen milyen ára van a hatósági vizsgálatoknak?
Válasz Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) kiadásáról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM. rendelet 1. §-a kimondja, hogy létesítményt, építményt létesíteni – ideértve a tervezést, az átalakítást, illetve rendeltetésének módosítását is –, valamint a létesítményt, építményt használni, technológiát alkalmazni az e rendeletben meghatározott tűzvédelmi szabályok, tűzvédelmi műszaki követelmények betartásával lehet.
Tehát a bővítés, illetve új épületben történő kialakítás esetében a tűzvédelmi előírások érvényre juttatása érdekében az OTSZ követelményeit kell betartani. Az OTSZ óvoda esetében önálló követelményeket határoz meg:
• beépített tűzjelző- vagy tűzoltó berendezés létesítésével, • az épület tűzállósági fokozatával, • az épületszerkezetek tűzvédelmi követelményével, • a tűzoltási területtel, • a tűztávolsággal, • az épületben tartózkodók létszámának megállapításával, • az épület biztonságos kiürítésével, • az épület megengedett tűzszakasz méretével és • az épület közlekedőinek, helyiségeinek hő és füst elleni védelmével kapcsolatban. A konkrét üggyel összefüggésben javasolom építészetben, tűzvédelemben jártas szakember igénybevételét, aki a tervezési folyamatban pontos választ tud adni a hatályos normák alapján.
A Tűzvédelem szaklapunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink tűzvédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. Tűzvédelem, 2012. december IV. évfolyam 12. szám Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1145 Bp., Szugló u. 52-54. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Petren Ágnes Hu ISSN 2061-0610 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: 273-2090, 273-2091, Fax: 468-2917, E-mail:
[email protected] Internet: www.forum-szaklapok.hu www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.
12 Tűzvédelem
|
2 0 1 2 . d e c e m b e r, I V. é v f o l y a m 1 2 . s z á m
