E-Adótanácsadó
E-Adótanácsadó Szakmai folyóirat
X. évfolyam 10. szám | 2014. október
Az Art, az Áfa, az Szja, a Tao, a Tb, az Eho és a Szocho törvények változásai
ÁFA Fordított adózás az építőiparban (I. rész) Írta: Bonácz Zsolt adószakértő Az építőipari tevékenységet folytató vállalkozásoknak kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a fordított adózás szabályainak ismeretére, mivel az általuk teljesített ügyletek többnyire az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés a), vagy b) pontja szerinti ügyletkör alá sorolhatóak, s ezeknél az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén a fordított adózást kell alkalmazni. A cikk keretében a fordított adózás azokat a szabályokat érintem, amelyek a legszorosabb kapcsolatba hozhatóak az építőipari szektorral. Tekintettel a terjedelmi korlátokra a cikk folytatása a jövő havi számban jelenik meg.
Tartalom Tartalom ÁFA
• Fordított adózás az építőiparban I. rész
ART
• Egyszerűsített foglalkoztatás 2014.
CÉGAUTÓADÓ
• Vállalkozások és a cégautóadó
JÁRULÉKOK
• Különbségek a biztosítási és fizetési kötelezettségben a Tbj. vonatkozásában
OLVASÓI KÉRDÉSEK:
• Bizományosi szerződés keretében történő beszerzés Szlovákiából
Szerzők: Bonácz Zsolt – adószakértő Dr. Kovács Ferenc – adószakértő Kopányiné Mészáros Edda – NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Matlné Kisari Erika – NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály
Tisztelt Olvasónk!
Fordított adózás alapfeltétele Építőipari tevékenység esetében is kizárólag akkor irányadó a fordított adózás, ha az alábbi feltételek egyidejűleg fennállnak: a) az ügyletben érintett felek mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany (belföldön nyilvántartásba vett adóalanynak minősül az eva tv. hatálya alá tartozó személy, szervezet is); és b) felek egyikének sincs az áfa tv.-ben szabályozott jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető.
E-AdóTanácsadó szakmai folyóiratunk a jövőben nagyobb hangsúlyt helyez a vezetőket érintő legfontosabb változásokra, amelyhez a megújult tartalom is igazodik. Reméljük, hogy az átalakítás az Önök legnagyobb megelégedésére szolgál a jövőben is. Honlapunkról - www.forum-szaklapok.hu - a JOGSZABÁLYFIGYELÉSEN és az ADÓNAPTÁRATON túl további szerkeszthető segédleteket tölthet le. Az Ön felhasználóneve: adoell2014 Az Ön jelszava: segedletek398 A kézirat lezárásának dátuma: 2014. szeptember 24. Üdvözlettel:
Varga Szabolcs Termékmenedzser
1
Adóellenőrzés során az adóhatóság kiemelten vizsgálja az építőipari szolgáltatás és építési szerződés alapján átadott ingatlan ellenértékét tartalmazó számlákat abból a szempontból, hogy a ténylegesen kimutatható teljesítés a számlát kibocsátó adóalanyhoz köthető-e. Az adóhatóság sok esetben azt az álláspontot foglalja el, hogy a leszámlázott gazdasági eseményt nem a számlakibocsátó teljesítette. Ennek indokaként az adóhatóság általában azt hozza fel, hogy a számlakibocsátó nem rendelkezett a teljesítéshez szükséges személyi és/vagy tárgyi feltételekkel. Ebben az esetben az adóhatóság nagyon ritkán nevezi meg azt a személyt, aki (amely) az adóhatóság álláspontja szerint a számlázott ügyletet ténylegesen teljesítette. Ennek hiányában a megrendelő számára nem lehet irányadó a fordított adózás, mivel annak alapfeltétele nem áll fenn, hiszen a teljesítő személy belföldi adóalanyiságának és adóhatóság általi nyilvántartásának ténye nem állapítható meg. Tegyük fel, hogy az adóhatóság ilyen értelmű megállapítást tett annál a megrendelőnél, aki (amely) az adóhatóság által nem hiteles számla alapján alkalmazta a fordított adózást, s a vizsgálat alá vont időszakban áfa bevallásában a fordított adózás szerint fizetendő adót számolt el, amely részben vagy egészben levonható adóként is elszámolt. Ebben az esetben az adóhatóságnak a bevallott fizetendő és levonható adót a jogalap nélkül megállapított fizetendő adóval, és ezáltal a fizetendő adóból jogalap nélkül elszámolt levonható adóval csökkentenie kell.
megváltoztatása építési hatósági engedély-köteles vagy építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz kötött. Az alapfeltétel megvalósulása esetén is a fordított adózás olyan szolgáltatásokra vonatkoztatható, amelyek ingatlanhoz kapcsolódnak. Az ingatlan fogalmát az Áfa tv. nem határozza meg, így a polgári jog fogalom-meghatározását kell alkalmazni. Ingatlan alatt alapvetően a földet és az épületet kell érteni, továbbá minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely terepszint, a víz vagy azok alatti talaj, illetve azok feletti légtár megváltoztatásával, beépítésével jön létre. Az építményhez tartoznak annak rendeltetésszerű és biztonságos használatához, működéséhez, működtetéséhez szükséges alapvető műszaki és technológia berendezések is. Építési-szerelési és egyéb szerelési munkák köre Az alapfeltétel megvalósulása esetén is a fordított adózás olyan szolgáltatásokra vonatkoztatható a további feltételek fennállásakor, amelyek ingatlanhoz kapcsolódó építési-szerelési és egyéb szerelési munkákat valósítanak meg. Tapasztalataim szerint a gyakorlatban legnagyobb nehézséget az építési-szerelési és egyéb szerelési munkák körének meghatározása okozza.
Építési-szerelési munkák közé sorolhatóak azok a munkák, amelyek az ingatlan (építmény) vagy annak egy részének rendeltetésszerű működtetésének, használatának biztosítására irányulnak, Ingatlan fogalma valamint az ingatlan (építmény) készre építéséhez Az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés b) pontja szerint kapcsolódnak (pl. kőműves munkák, földmunaz előzőekben említett alapfeltétel megvalósulása kák, burkolás, festés). esetén fordított adózás vonatkozik a szolgáltatás nyújtásának minősülő olyan építési-szerelési és Az egyéb szerelési munkák között azok a szolgálegyéb szerelési munkára, amely ingatlan létreho- tatások sorolhatók, amelyek ahhoz szükségesek, zatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb meg- hogy a fel-, át-, vagy beépíteni kívánt ingatlan változtatására - ideértve az ingatlan bontással tör- (építmény) rendeltetésszerű használatra alkalmas ténő megszüntetését is - irányul, feltéve, hogy az legyen (pl. villanyszerelés, víz-gáz-fűtésszerelés). ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása, egyéb 2
A fordított adózás a szolgáltatás jellegéhez kötődik. Ennek következtében a fordított adózás alkalmazása szempontjából lényegtelen, hogy a szolgáltatást nem építési hatósági engedély-köteles, vagy nem építési hatóság tudomásulvételi eljárásához kötött.
Az előzőekben foglaltak alapján az adójogi státusuk alapján áfa fizetésére kötelezett alvállalkozók által nyújtott építési-szerelési, vagy egyéb szerelési munka is a fordított adózás szabályai szerint adózik, függetlenül attól, hogy a megrendelő nem az építtető, hanem a fővállalkozó.
Ha az építési, szerelési és egyéb szerelési munka olyan munkavégzés során valósul meg, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására, vagy egyéb megváltoztatására irányul és e tevékenység építési hatósági engedélyköteles, vagy tudomásulvételi eljárás tárgyát képezi, akkor az alapfeltétel fennállása esetén a fordított adózás szabályai az irányadóak, attól függetlenül, hogy önmagában a megrendelt szolgáltatás nem engedélyköteles, illetve nem tárgya tudomásulvételi eljárásnak.
Az alanyi adómentes alvállalkozók által elvégzett munkák esetében nem alkalmazható a fordított adózás. Ugyanis a fordított adózás lényege, hogy az áfa fizetésére kötelezett teljesítő adóalany helyett a szolgáltatást igénybevevő, szintén az áfa fizetésére kötelezett adóalanynak kell az adót megfizetni. Azonban alanyi adómentes státusú alvállalkozó a személyéhez kötődő adómentessége folytán nem kötelezett adófizetésre, így erre helyette a fővállalkozó sem lehet kötelezett. A fordított adózás előzőekben részletezett szabálya (amely szerint, ha az építési, szerelési és egyéb szerelési munka olyan beruházás során valósul meg, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására, vagy egyéb megváltoztatására irányul és e tevékenység építési hatósági engedélyköteles, vagy építési hatóság tudomásulvételi eljárásához kötött, akkor a fordított adózás szabályai az irányadóak) olyan esetekben is érvényesül, ha a szolgáltatás megrendelője az egyenes adózás szabályait köteles alkalmazni.
Tehát minden építési, szerelési és egyéb szerelési munka, amelyre az építési engedély, vagy a tudomásulvételi eljárás kiterjed, tehát annak elvégzése a használatbavételi engedély kiadásának, vagy a tudomásulvételnek feltétele, fordított adózás hatálya alá esik, még akkor is, ha a megrendelő nem az a személy, aki (amely) részére az építési engedélyt kiadták, vagy aki (amely) a tudomásulvételi eljárás alanya. Azonban ennek megfelelően olyan szerelési munkára, amelyre az építési engedély, tudomásulvételi eljárás nem terjed ki – azaz annak elvégzése nem feltétele a használatbavételi Építési hatóságok köre engedély kiadásának, a tudomásulvételnek – nem vonatkoznak a fordított adózás szabályai. Építési hatóságnak nem kizárólag a vonatkozó jogszabály(ok)ban építésügyi hatóságként nevesíA vállalkozások sokszor azt a szabály is figyelmen tett hatóságok minősülnek, hanem minden olyan kívül hagyják, hogy a fordított adózás az alvállal- hatóság, amely építési (bontási) engedélyt ad ki, kozói láncolatban megvalósított valamennyi építé- vagy tudomásulvételi eljárás lefolytatására jogosi-szerelési, egyéb szerelési munkára is vonatkozik, sult. feltéve, hogy a láncolat olyan tevékenységhez kötődik, amely építési hatósági engedély-köteles vagy Ebből adódóan a fordított adózás alkalmazásánál építési hatósági tudomásulvételi eljárásához kötött. építési hatóságnak minősül: • bányafelügyelet, Tegyük fel, hogy az építtető a kivitelezéssel egy • villamos energia-ipari építésügyi hatóság; fővállalkozót bíz meg, aki (amely) a kivitelezési • közlekedési hatóság; munkákat alvállalkozókkal végezteti el. hírközlési hatóság is. 3
ART Egyszerűsített foglalkoztatás 2014. Írta: Dr. Kovács Ferenc adószakértő Egyszerűsített foglalkoztatásra a 2010. évi LXXV. törvény (Efo. tv.) szerint létesíthető munkaviszony, mely jogszabályt az elmúlt években többször módosítottak. Időközben a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) rendelkezései is változtattak a szabályrendszeren, így indokoltnak tűnik röviden áttekinteni az egyszerűsített módon történő foglalkoztatást. Általános szabályok Egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony: • mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy • alkalmi munkára. (Alkalmi munkának a munkáltató és a munkavállaló között összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony minősül.) Az Efo. tv. szabályait kell alkalmazni továbbá abban az esetben, ha foglalkoztatási szövetkezet a tagjait munkaerő-kölcsönzés keretében mezőgazdasági, turisztikai idénymunkára kölcsönzi ki azzal, hogy munkáltató alatt a foglalkoztatási szövetkezetet kell érteni. A munkáltató által alkalmi munkavállalóként foglalkoztatható személyek száma Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott 4
munkavállalók létszáma - a munkáltatónak a tárgyév első, illetve hetedik hónapját megelőző hat havi, ha a munkáltató ennél rövidebb ideje működik, működésének egész hónapjaira eső átlagos statisztikai létszámát alapul véve - nem haladhatja meg • az Mt. hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az egy főt, • egy főtől öt főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a két főt, • hattól húsz főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy főt, • húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám húsz százalékát. Az előzőekben meghatározott napi alkalmi munkavállalói létszámkeretet a munkáltató a tárgyév napjaira egyenlőtlenül beosztva is felhasználhatja, figyelemmel az alkalmi munka meghatározására. Ennek során a tárgyévben fel nem használt létszámkeret a következő naptári évre nem vihető át. Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létrehozott munkaviszony Egyszerűsített foglalkoztatás céljából létrejött munkaviszony a felek szóbeli megállapodása alapján, a munkáltató bejelentési kötelezettségének teljesítésével keletkezik. A jogszabály alapján nem elektronikus úton bevallásra kötelezett munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján az egyszerűsített foglalkoztatás céljából munkaviszonyt a törvény melléklete szerinti szerződés megkötésével is lehet létesíteni, a bejelentési kötelezettség teljesítése mellett. A munkaszerződést ekkor a munka megkezdéséig kell írásba foglalni úgy, hogy a munkavégzés napjának végéig elegendő kitölteni a munkáltató és a munkavállaló megnevezésén kívüli egyéb azonosító adatokat. Az Efo. tv. mellékletében formaszerződés található, mely a NAV honlapjáról a „Letöltések-egyéb > Adatla-
pok, igazolások, meghatalmazás minták” elérési Ha a munkáltató a létszám-, idő-, illetve filmipari útvonalon letölthető. statiszta esetén kereseti korlát túllépésével létesít, illetve tart fenn az Efo tv. szerinti munkaviszonyt, Harmadik országbeli állampolgár – a bevándorolt attól a naptól, hogy az előzőek szerinti feltételek vagy letelepedett jogállású személy kivételével – nem teljesülnek, a munkáltató a munkavállalóira kizárólag mezőgazdasági idénymunka keretében nem alkalmazhatja az e pontban ismertetett kedfoglalkoztatható egyszerűsített munkaviszony vező rendelkezéseket. Ilyen esetben a munkáltató alapján. az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott személy utáni személyi jövedelemadó- és járuAz a munkáltató, aki 300 ezer forintot, vagy ezt lékfizetési kötelezettségekre az Szja tv., a társadameghaladó összegű adótartozást halmoz fel az lombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jo500, 1000, illetve 3000 forint összegű közteher gosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről és/vagy szociális hozzájárulási adó, szakképzési szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.). szabályait, hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás, rehabili- valamint a szociális hozzájárulási adóra vonatkotációs hozzájárulás, valamint a személyi jövede- zó rendelkezéseket köteles továbbá alkalmazni az lemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja előzőek szerinti feltételek megsértése feltárásának tv.) a munkáltatóra előírt adóelőleg tekintetében, időpontjától annyi ideig, ameddig az e pont rentovábbi egyszerűsített foglalkoztatásra nem jogo- delkezéseit jogosulatlanul alkalmazta. sult mindaddig, míg adótartozását ki nem egyenlítette. Az előzőektől eltérően, ha a) a munkavállaló a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáAz egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó ról szóló uniós rendeletek, vagy Magyarország közteherfizetés által kötött kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény (a továbbiakban: EgyezA munkáltató által – az előzőekben ismertetett mények) alapján másik tagállamban, illetőleg feltételek fennállása esetén – fizetendő közteher egyezményben részes másik államban biztosímértéke a munkaviszony minden naptári napjára tott és munkavállalónként b) az Egyezmények alapján kiállított, az egyez• mezőgazdasági idénymunka esetén 500 forint, ményben részes másik államban fennálló bizto• turisztikai idénymunka esetén 500 forint, sítást tanúsító igazolással rendelkezik, • alkalmi munka esetén 1 000 forint, a munkáltató közterhet nem fizet. • filmipari statiszta alkalmi munkája esetén 3000 forint. A munkáltatónak a közteher-fizetési kötelezettségét a tárgyhónapot követő hónap 12-éig a NAV A közteher megfizetésével nem terheli Egyszerűsített foglalkoztatásból eredő közteher a) a munkáltatót szociális hozzájárulási adó, befizetések 10032000-06057763 beszedési számszakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájá- lára javára kell teljesíteni. rulás és rehabilitációs hozzájárulás, valamint az Szja tv.-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-le- Bejelentési szabályok vonási kötelezettség, b) a munkavállalót nyugdíjjárulék, egészség- A munkáltató bejelentési kötelezettségét – válaszbiztosítási és munkaerő-piaci járulékfizetési, tása szerint – egészségügyi hozzájárulás-fizetési és személyi • elektronikus úton, kormányzati kézbesítési jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség. szolgáltatás igénybevételével (a továbbiakban: 5
ügyfélkapu), vagy • telefonos ügyfélszolgálaton keresztül telefonon teljesítheti. A munkáltató akkor élhet az előzőekben felsorolt bejelentési lehetőségek valamelyikével, tehát a telefonon keresztül történő bejelentés lehetőségével is, ha előzetesen regisztráltatta magát az ügyfélkapun.
zőgazdasági, turisztikai idénymunka, alkalmi munka, filmipari statiszta), e) a munkaviszony napjainak számát, f ) amennyiben a munkavállaló Egyezmény alapján másik tagállamban, illetőleg egyezményben részes másik államban biztosított és ezt a munkáltató előtt igazolta, ezt a körülményt.
A munkáltató az adatokat a munkavégzés megA bejelentés papíron, postai úton vagy személye- kezdése előtt köteles bejelenteni. sen történő benyújtására nincs lehetőség. A bejelentés esetleges visszavonására és módosíAz egyszerűsített foglalkoztatással létesített mun- tására – így különösen a foglalkoztatás jellegének kaviszony adataira vonatkozó elektronikus úton változása, illetve a munkavégzés meghiúsulása esetörténő bejelentéshez számítógépen ki kell töl- tén – teni a 14T1042E jelű elektronikus adatlapot, és a) az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentését ezt az ügyfélkapun keresztül kell megküldeni az követő két órán belül, vagy állami adóhatóság részére. Az adóhatóság részére b) ha a bejelentésben foglaltak szerint a fogteljesített bejelentés esetleges visszavonására és lalkoztatás a bejelentés napját követő napon módosítására – így különösen a munkaidő váltokezdődött, vagy ha a bejelentés egy napnál zása, illetve a munkavégzés meghiúsulása esetén hosszabb időtartamú munkaviszonyra vonat–, a bejelentett adatokban bekövetkezett változás kozott, a módosítás bejelentés napján reggel 8 bejelentésére is a 14T1042E jelű adatlap szolgál. óráig van lehetőség, ezt követően a munkáltató a közteAz adatlap kizárólag a NAV honlapjáról – http:// her-fizetési kötelezettségének köteles eleget tenni. www.nav.gov.hu – tölthető le, kereskedelmi forgalomban nem kapható. 2014. évtől újdonságként lehetőség van mobiltelefonon (ún. okostelefonon) keresztül is a egyszeTelefonon történő bejelentés a jogszabályban meg- rűsített foglalkoztatás bejelentésére az EFO2014 határozott központi ügyfélszolgálat által fenntar- nevű alkalmazás segítségével. Az alkalmazás iOS tott ügyfélvonalon keresztül történik, a bejelentő (iPhone, iPad), illetve Android (pl. Samsung, LG, adóazonosító jelének megadásával. Sony okostelefonok) operációs rendszerekre töltA telefonon keresztül történő bejelentés a 185-ös, hető le az iTunes-ból (iOS), valamint a PlayStoreországon belül helyi tarifával hívható hívószámon ból (Android). teljesíthető. Az alkalmazással készített bejelentések beküldéséEgyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkáltató hez élő, érvényes Ügyfélkapu felhasználónévre és az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak a mun- jelszóra van szükség. Az alkalmazásban lehetőség kavégzés megkezdése előtt köteles bejelenteni nyílik egyedi, vagy haladó bejelentés beküldési a) a munkavállaló nevét, mód használatára. A bejelentés Ügyfélkapun törb) a munkáltató adószámát, tént beküldésének visszaigazolását az alkalmazás c) a munkavállaló adóazonosító jelét és TAJ tárolja, a bejelentés NAV által történt befogadását számát, vagy elutasítását a felhasználó az Ügyfélkapu érted) az egyszerűsített foglalkoztatás jellegét (me- sítési tárhelyén találja! 6
Bevallás Főszabályként a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggő bevallási kötelezettségét az Art. 31. §-ának (2) bekezdése szerint elektronikus úton havonta a 1408-as számú nyomtatványon, a tárgyhót követő hó 12. napjáig köteles teljesíteni.
kiállítani és a kifizetéskor átadni, amelyből kitűnik a magánszemély bevételének teljes összege és jogcíme, ugyanakkor nem kell alkalmazni az Art. 46. §-ának azon előírását, hogy a munkáltató az elszámolási évet követő év január 31-éig összesített igazolást ad a magánszemélynek. Az Mt. szabályai szerint a foglalkoztatónak a munkaviszony megszűnésekor egyébként átadandó igazolásokat nem kell kiadnia az egyszerűsített foglakoztatási jogviszony végén.
Azok az adózók, akik nem kötelezettek az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti elektronikus bevallásra, papír alapú bevallást is benyújthatnak. Erre a cél- A munkáltató költségelszámolására vonatkozó ra az állami adóhatóság a 1408E számú nyomtat- korlátok ványt rendszeresítette, amit ugyancsak havonta, a tárgyhónapot követő hó 12-éig kell benyújtani. Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszonyra az Mt., valamint a kötelező legA bevalláshoz szükséges nyomtatvány a Magyar kisebb munkabérről és a garantált bérminimumPostán is beszerezhető, illetve a NAV honlapjáról ról szóló külön jogszabály rendelkezéseit a tör(a Nyomtatványkitöltő programok közül) is le- vényben meghatározott eltérésekkel alkalmazni tölthető, és az internetes kitöltő-ellenőrző prog- kell, de a szerződő felek díjazásra vonatkozó szarammal kitölthető. badsága nem került korlátozásra. Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételből a természetes személynek nem kell személyi jövedelemadó bevallást benyújtania, kivéve, ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele meghaladja az e foglalkoztatás naptári napjai száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napibérként meghatározott összegének szorzatát (e szorzat a továbbiakban: mentesített keretösszeg). Amennyiben a természetes személynek a személyi jövedelemadó-bevallási kötelezettségét teljesítenie kell, jövedelemként a mentesített keretösszeget meghaladó részt kell figyelembe venni.
Ugyanakkor a munkáltató költségelszámolására vonatkozóan az Szja tv. és a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény korlátozó rendelkezéseket tartalmaz. E rendelkezések alapján az Efo tv. szabályai szerint létesített munkaviszonyban foglalkoztatott részére az adózó által egy napi munkáért kifizetett munkabérből a minimálbér napi összegének kétszeresét meghaladó mértékű kifizetés a jövedelem megállapításakor költségként nem vehető figyelembe, illetve az nem minősül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségnek, ráfordításnak. Ez az összeg 2014-ben 9340 Ft/nap/fő.
Igazolás kiadása az adókötelezettségek teljesítéséhez Az Efo tv.-ben nem szabályozott adózást érintő kérdésekben az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) rendelkezéseit kell alkalmazni. Ebből következően az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott magánszemély számára a munkáltató olyan bizonylatot köteles 7
CÉGAUTÓADÓ
kell vizsgálni, hogy a vállalkozásnak mikor keletkezik utána cégautóadó fizetési kötelezettsége.
Vállalkozások és a cégautóadó
Magyar rendszámú személygépkocsi esetén a vállalkozásnak akkor keletkezik adókötelezettsége, ha Írta: Kopányiné Mészáros Edda • a jármű a tulajdonában van, NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály • a járművet tartós bérletbe, vagy pénzügyi lízingbe vette. Napjainkban alig van olyan vállalkozás, amely ne használna személygépkocsit. A járművek- A Gjt. 18. § 30. pontja szerin tartós bérletbe adott nek számos költsége van, egyrészt a használatra személygépkocsi „az a személygépkocsi, amelyet egy tekintettel (például üzemanyagköltség), más- éven túli időszakra vagy határozatlan időre adtak részt a tulajdonjog alapján (például kötelező bérbe, feltéve, hogy a bérbe vevő üzembentartói jogát biztosítás). Cégautóadó-kötelezettséget bizo- a hatósági nyilvántartásba bejegyezték.” nyos esetekben a tulajdonjog, más esetekben Az átmeneti szabály értelmében a cégautóadó a költségelszámolás keletkeztet. A következők- szempontjából az minősül tartós bérletről szóló ben bemutatásra kerülnek – a teljesség igénye szerződésnek, amely 2013. június 30-át követően nélkül – azok a cégautóadóra vonatkozó szabá- lép, lépett hatályba (Gjt. 19/B. §). lyok, amelyek a vállalkozásokat érintik. A korábban megkötött szerződések esetén az adókötelezettség a „régi” szabály szerint alakul, azaz A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. az adó alanya a tulajdonos, azaz a bérbeadó. törvény (a továbbiakban: Gjt.) értelmében Itt kell megemlíteni, hogy az üzembentartói jog cégautóadó fizetési kötelezettség a személygépko- megszerzése illetékköteles, ami alapján a tartós csi után keletkezhet, ezért elsősorban meg kell is- bérbevevőnek fizetési kötelezettsége keletkezik. merkedni a személygépkocsi fogalmával. Az illeték mértéke a gépjármű tulajdonjogának A Gjt. 17/A. § (1) bekezdése értelmében személy- megszerzése után fizetendő illeték 25 százaléka. gépkocsi négy, illetve három gumiabroncskerék- (A továbbiakban a tulajdonos alatt a pénzügyi líkel felszerelt olyan gépjármű, amely a vezetővel zingbe, illetve tartós bérbe vevő is értendő.) együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas, azzal, hogy ide tartozik a benzinüzemű, Nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi a dízelüzemű, a gázüzemű személygépkocsi, a esetés adókötelezettség akkor keletkezik, ha a járversenyautó, az önjáró lakóautó. Személygépko- mű után a vállalkozás költséget számol el. csinak minősül továbbá az a vegyes használatú, Például, ha a vállalkozás az egyik dolgozóját hi2500 kg-ot meg nem haladó megengedett együt- vatali útra küldi Londonba és ott autót bérel szátes tömegű, olyan gépjármű (nagy rakodóterű mára, akkor a bérleti díjat költségként elszámolja, személygépkocsi), amelynek rakodótere gyárilag így a jármű után meg kell fizetni a cégautóadót is. kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, Szintén adófizetési kötelezettsége keletkezik a tárde kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítése révén saságnak akkor is, ha van olyan személygépkocsija, a felhasználás szerinti terhek szállítására bármikor amely nem rendelkezik magyar rendszámtáblával átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideért- – ilyen lehet például egy versenyautó, vagy külfölve azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására vissza- dön forgalomba helyezett autó –, de a számviteli törvény szerint költséget számol el utána. fordíthatatlan műszaki átalakítással került sor. Amennyiben egy jármű a cégautóadó szempont- Problémát szokott okozni, hogy azoknak a tárjából személygépkocsinak tekinthető, akkor meg saságoknak is kell-e cégautóadót fizetni, amelyek 8
nem számolnak el költséget (például egy bevételi nyilvántartást vezető evás, vagy egy katás bt.). Amennyiben a vállalkozás magyar rendszámú személygépkocsi tulajdonosa, akkor – függetlenül attól, hogy történt-e költségelszámolás – a jármű az adó tárgyát képezi, ezért a vállalkozásnak a cégautóadó kötelezettségét teljesítenie kell. Más a helyzet azokkal a személygépkocsikkal, amelyek nincsenek hatósági nyilvántartásba véve. Ezeknél a járműveknél akkor keletkezik adókötelezettség, ha költséget számolnak el utánuk. Mivel a vállalkozás nem számol el költséget, ezért nem keletkezik adókötelezettség sem. Kérdésként merülhet fel, hogy kit terhel az adókötelezettség, ha egy magánszemély térítésmentesen kölcsönadja a kocsiját a vállalkozásnak. Amennyiben a vállalkozás költséget számol el a személygépkocsi használatával kapcsolatban akkor a jármú a cégautóadó tárgyát fogja képezni, azonban az adó alanya a tulajdonos magánszemély lesz még abban az esetben is, ha a társaság az adó összegét megtéríti. Ekkor a vállalkozásnak a költségelszámolást követő 8 napon belül írásban értesítenie kell a tulajdonost a költségelszámolás tényéről. Abban az esetben, ha ezt a nyilatkozattételt elmulasztja, és a tulajdonos ezért nem tud eleget tenni adókötelezettségének, akkor egy esetleges adóvizsgálat által megállapított adóhiányt a használó köteles megfizetni. Ugyanakkor az adó alanya továbbra is a tulajdonos marad, csak a fizetési kötelezettség terheli a vállalkozást. Bizonyos személygépkocsikat a Gjt. 17/D. §-a mentesít az adó alól. Fontos megjegyezni, hogy a mentesítés feltételei kizárólagosak, azaz csak azokra a járművekre vonatkozik, amelyek maradéktalanul megfelelnek a törvényi feltételeknek. Például mentes az adó alól az a személygépkocsi, amelyet a személygépkocsi-kereskedelemmel üzletszerűen foglalkozó személy vagy szervezet kizárólag továbbértékesítési céllal szerzett be. Azonban, ha a kereskedő rendelkezik egy „demó” autóval, amelyet értékesítés előtt tesztautóként kíván
üzemeltetni, akkor a kizárólagosság már nem áll fenn, így a személygépkocsi után meg kell fizetni a cégautóadót. Az adókötelezettség keletkezése, megszűnése A vállalkozás tulajdonában álló, magyar rendszámtáblával rendelkező személygépkocsi esetében az adókötelezettség a tulajdonszerzést követő hónap 1. napján keletkezik, függetlenül attól, hogy a járművel kapcsolatban történik-e költségelszámolás, használják-e, vagy esetleg forgalomból kivonják. Egy vállalkozásnak az adókötelezettsége a személygépkocsi • tulajdonszerzését • pénzügyi lízingbevételét • tartós bérletbevételét követő hónap első napján keletkezik. Abban az esetben, ha a vállalkozás a tartós bérletbe, pénzügyi lízingbe adott személygépkocsiját visszakapja, akkor az adókötelezettség a jármű visszaadását követő hónap első napján keletkezik. A vállalkozás tulajdonában álló, hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsi utáni adókötelezettség megszűnik annak a hónapnak az utolsó napján, amikor a járművet: • elidegenítik, • pénzügyi lízingbe, tartós bérletbe adják, • a lízingbe adónak visszaadja, • a tartós bérleti szerződés megszüntetésével lejártával vissza adja, • a jogellenesen elidegeníti (a jogellenes elidegenítés igazolható a rendőrség által kiállított jegyzőkönyv alapján), • a jármű megsemmisül. Például, egy Társaság vásárolt egy személygépkocsit 2013. május 7-én. Július 15-étől tartós bérletbe adta egy Vállalkozásnak határozatlan időre. A jármű 2014. szeptember 4-én vissza adták a társaságnak, majd októberben értékesítették. Ebben az esetben az adókötelezettség a következők szerint alakul.
9
Az adókötelezettség keletkezése vége 2013. 06. 01. 2013. 07. 31. 2013. 08. 01. 2014. 09. 30. 2014. 10. 01. 2014. 10. 31.
Az adó alanya Társaság Vállalkozás Társaság
Abban az esetben, ha a személygépkocsit magánszemély veszi tartós bérletbe, akkor nem kell utána cégautóadót fizetni kivéve, ha a jármű után bárki költséget számol el. Ekkor az adó alanya a bérbevevő magánszemély lesz. Bár költségelszámolásnak minősül az értékcsökkenési leírás, ha azonban a tulajdonos számolja azt el, és más költségelszámolás nem történik, akkor a tartós bérbevevő magánszemélynek nem kell cégautóadót fizetnie. A hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi után az adókötelezettség annak a hónapnak az 1. napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a személygépkocsi után költséget számoltak el. A magyar rendszámmal nem rendelkező személygépkocsi után költséget elszámoló adóalany adókötelezettsége annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelyben a személygépkocsi után költséget a jövőben elszámolni már nem kíván. Hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi lehet egy külföldi rendszámú személygépkocsi. Például, ha a munkáltató a munkavállalója számára autót bérel a külföldi tartózkodása időszakára (május 8-ától július 10-éig), akkor a bérelt jármű után meg kell fizetni a cégautóadót. Ebben az esetben az adókötelezettség június 1-jétől július 31-éig áll fenn. Az adó megállapítása, bevallása, megfizetése A Gjt. 17/E. §-a alapján az adó havi mértékét személygépkocsinként, a személygépkocsi kWban kifejezett teljesítménye és környezetvédelmi osztály-jelzése alapján a következő táblázat szerint kell megállapítani.
10
Környezetvédelmi osztály-jelzés gépjármű hajtómotorjának teljesítménye (kW)
„0”-„4” osztályjelzések esetén
„6”-„10” osztályjelzések esetén
„5”; „14-15” osztályjelzések esetén
0-50
16 500 Ft
8 800 Ft
7 700 Ft
51-90
22 000 Ft
11 000 Ft
8 800 Ft
91-120
33 000 Ft
22 000 Ft
11 000 Ft
120 felett
44 000 Ft
33 000 Ft
22 000 Ft
A táblázatból egyértelműen megállapítható, hogy a cégautóadó mértéke annál alacsonyabb, minél kisebb teljesítményű és kedvezőbb környezetvédelmi besorolású a személygépkocsi. Ugyanakkor a nagyobb teljesítmény és a gyenge környezetvédelmi osztályjelzéssel rendelkező járművek esetében magasabb a fizetendő adó összege. A táblázatból hiányzik a 11., 12., 13. és 16. környezetvédelmi osztályjelzés. Ugyanis az ebbe a környezetvédelmi osztályba tartozó járművek nem felelnek meg a cégautóadó szerinti személygépkocsi fogalmának. Amennyiben egy személygépkocsi forgalmi engedélyébe a 11., 12., 13. és 16. környezetvédelmi osztály-jelzés szerepel, akkor annak megállapításakor valószínűleg hiba történhetett. Ilyen esetben az adózónak fel kell keresnie az illetékes megyei kormányhivatal Közlekedésfelügyeleti Hatóságát egyeztetés céljából. A környezetvédelmi osztály-jelzésnek a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló, 2012. augusztus 15-én hatályos 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (a továbbiakban: KöHÉM rendelet) 5. számú melléklet II. alpontja szerinti környezetvédelmi osztály jelzés (kód) minősül. A külföldi rendszámú gépjárművek esetében problémát okozhat a cégautóadó mértékének megállapítása, mivel ezeknek a személygépkocsiknak nem feltétlenül ismert az említett KöHÉM rendelet szerinti környezetvédelmi osztályjelzése. Amennyiben rendelkezésre áll a személygépkocsi légszennyezési, zajkibocsátási adatait, környezetvédelmi osztályát meghatározó jellemzőjét (hajtómo-
torjának környezetvédelmi besorolása, a személygépkocsi meghajtása) hitelt érdemlően bizonyító iratai (pl.: forgalmi engedély, típus-bizonyítvány, hatósági okirat, szakértői szakvélemény), akkor ez alapján – a KöHÉM rendelet 5. számú melléklete II. alpontjára figyelemmel – kell megállapítani a környezetvédelmi osztály-jelzést. Ha ez nem lehetséges, akkor a személygépkocsi osztály-jelzése: „6”.
kor. Amennyiben az önkormányzat által megszabott határidőig az adózó megfizeti a gépjárműadót, akkor ezt a kötelezettségét jogszerűen teljesíti, így azt beszámíthatja a cégautóadó összegébe. Ebben az esetben lehetőség van arra, hogy az érintett hónapokra eső cégautóadóról szóló bevallását önellenőrzéssel módosítsa az adózó.
A késedelmesen megfizetett adó sem utólag, A kétszeres adóztatás kizárására tekintettel a ne- sem a késedelmes befizetést követően esedékes gyedévre fizetendő cégautóadóból levonható a cégautóadóból nem vonható le. személygépkocsi után az adóalany terhére az önkormányzati adóhatóság által megállapított gép- Az adót az adó alanyának negyedévenként önjárműadó, a negyedév azon hónapjaira, amelyben adózással kell megállapítania. Az adózónak az a személygépkocsi utáni cégautóadó, gépjármű- adómegállapítási, adóbevallási és adófizetési köteadó kötelezettsége egyaránt fennállt, feltéve, hogy lezettségét a negyedévet követő hónap 20. napjáig az adó alanya a gépjárműadó fizetési kötelezettsé- kell teljesítenie. Ez azt jelenti, hogy a fizetendő cégautóadót 2014. gének határidőben eleget tett. első két negyedévében 2014. április hó 21-éig és júFontos megjegyezni, hogy a gépjárműadó lius 21-éig kellett bevallani. Az évben a további hacégautóadóba történő beszámítása csak a két fel- táridők október 20-ára és 2015. január 20-ára esnek. A bevallást 2014. évben a 1401. számú nyomtattétel együttes megvalósulása esetén lehetséges. ványon az állami adóhatósághoz kell benyújtani. A személygépkocsi tulajdonosaként a cégautóadó Az adó összegét a társaságoknak is forintban – teadóalanya akkor vonhatja le a megfizetett gép- hát nem ezer forintra kerekítve – kell bevallani. járműadót, ha mindkét adónemben őt terheli az Az adót az NAV Cégautóadó bevételi számla elnevezésű 10032000-01076167 számú számlára kell adókötelezettség. Abban az esetben, ha a személygépkocsinak üzem- megfizetni. Az adónem kódja 241. bentartója van, akkor a gépjárműadó megfizetésére ő a kötelezett, ugyanakkor a cégautóadó kötelezett- Az adót a naptári évben azokra a hónapokra kell ség a tulajdonost terheli, így nincs mód a megfize- megfizetni, amelyekben az adókötelezettség fennállt. tett gépjárműadó beszámítására. Ezt a problémát orvosolja a 2013. július 1-jétől hatályba lépett szabály, amely alapján lehetőség van arra, hogy az az üzembentartó, aki tartós bérbevevő a cégautóadó megfizetésekor a kétszeres adóztatás kizárásaképpen a megfizetett gépjárműadót figyelembe vegye.
JÁRULÉKOK
Különbségek a biztosítási és A levonhatóság másik feltétele, hogy a gépjármű- fizetési kötelezettségben a Tbj. adó kötelezettségének az adóalany határidőben vonatkozásában. eleget tegyen. Előfordulhat olyan esetben, hogy a gépjárműadót megállapító önkormányzati adóhatóság a gépjárműadó-határozatot később adja ki, így az még nem esedékes a cégautóadó bevallás benyújtása-
Írta: Matlné Kisari Erika NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Az egyéni vállalkozói körben a választott adózási mód meghatározó befolyással bír a járulékfizetési 11
kötelezettségre. A járulékfizetési kötelezettséget a biztosítási kötelezettség alapozza meg. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Kata tv.) a biztosítási kötelezettség és a tételes adófizetési kötelezettség tekintetében speciális szabályokat tartalmaz. A szabályok ismertetésén túlmutatóan a vállalkozókat érintően – az adózási mód választásának megkönnyítése érdekében – csak a biztosítási és járulékfizetési kötelezettségek vonatkozásában mutatkozó eltérésekre kívánjuk felhívni az érintettek figyelmét. Biztosítási kötelezettség kérdésköre Az egyéni és társas vállalkozók – ide nem értve a Kata adózási módot választó vállalkozói kört – biztosítási kötelezettségéről a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdés e) és f ) pontja rendelkezik, mely szerint biztosított a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni és társas vállalkozó. A Kata tv. hatálya alá tartozó kisadózók tekintetében a 10. § (1) bekezdésében rögzíti, hogy biztosított a főállású kisadózó.
koztatással járó munkaviszonyban is áll, illetve ha közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat. Ezt a kört a szakzsargon többes jogviszonyban álló vállalkozóként határozza meg. A biztosítási kötelezettség elbírálása során a leggyakoribb probléma, hogy a jogalkamazók úgy gondolják, hogy amennyiben a többes jogviszonyban álló vállalkozónak nincs járulékalapot képező jövedelme, akkor nem minősül biztosítottnak sem. A biztosítási kötelezettség azonban a törvény erejénél fogva jön létre és erre nincs hatással a járulékalapot képező jövedelem hiánya. A Kata tv. szerint nem főállású az a kisadózó, aki a tárgyhó egészében megfelel az alábbi feltételek bármelyikének: a) legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani, b) a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül,
Elsődlegesen azt kell tisztázni, hogy mi a különbség a hivatkozott jogszabályok szerinti biztosítotti c) a szociális biztonsági rendszerek koordinákör között. lásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek A Tbj. alapján biztosított a kiegészítő tevékenysé- minősül, get folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó. d) a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonA Tbj. megfogalmazásából következően biztosí- sági egyezmény alapján más államban biztosítotttottnak minősül az az egyéni és társas vállalkozó, nak minősül, aki vállalkozási tevékenységét „főfoglalkozásban” folytatja. Főfoglalkozásúnak minősül a vállalkozó, e) olyan magánszemély, aki 2011. december 31akkor is, ha egyéb biztosítási kötelezettséggel járó én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogviszonyban áll. Például vállalkozása mellett törvény alapján megállapított – I., II. vagy III. megbízási jogviszonyból származó havi jövedelme csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugeléri a minimálbér 30 százalékát. díjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények A Tbj. szerint biztosítottá válik az a vállalkozó is, módosításáról szóló. törvény alapján rokkantsági aki vállalkozása mellett heti 36 órát elérő foglal- ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, 12
f ) rokkantsági ellátásban részesül és egészségi Az előzőek szerint a kisadózó bejelentési köteleállapota a rehabilitációs hatóság komplex minő- zettsége nem az Art. korábban hivatkozott szabásítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű, lyán, hanem a Kata tv. szabályain alapul, ezért a kisadózónak a biztosított (főállású) kisadózóval g) a kisadózó vállalkozáson kívül más vállal- összefüggésben nem kell a T1041-es nyomtatkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató ványt benyújtania. egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül, ideértve más kisadózó vállalkozásban Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése fennálló főállású kisadózó jogállást is. A Tbj. hatálya alatt álló egyéni vállalkozó tevékenységének szüneteltetését az Art.16. § (4) bekezdés b) Összefoglalva pontja szerint – a szüneteltetés kezdetét és befejeA Tbj. szerint biztosított vállalkozóként is, aki zését a 14T1041-es adatbejelentő lapon – 8 napon vállalkozása mellett heti 36 órát elérő foglalkoz- belül jelenti be. tatással járó munkaviszonyban is áll, a kata tv. hatálya alatt álló vállalkozók ebben az esetben nem A kata tv. hatálya alatt álló egyéni vállalkozó esetében a tevékenység szüneteltetésének kezdetét a biztosítottak. 14T101E, illetve a 14T101 jelű adatlapon kell A rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban bejelenteni. A katás egyéni vállalkozónak a tételes részesülő vállalkozók a Tbj. szabályai szerint bizto- adófizetési kötelezettség alóli mentesülése érdekésítottak, a kata tv. hatálya alatt álló vállalkozók nem ben a bejelentését havonta meg kell ismételnie. A minősülnek főállásúnak, tehát nem biztosítottak. tevékenység szüneteltetésének végéről az adóhatóMiután az adózási mód választása a biztosítási kö- ság az egyablakos rendszer keretében értesül, erről telezettségre is hatással van, azt minden esetben a külön bejelentést nem kell tenni. választás szerinti törvény alapján kell elbírálni. A tevékenység szüneteltetésének első napjától – ha A biztosítottakkal összefüggő bejelentési köte- egyéb jogcímen a természetes személy egészséglezettség ügyi szolgáltatásra nem jogosult – az egyéni vállalkozó egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésre Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény kötelezett. A fizetési kötelezettség keletkezését a (a továbbiakban: Art.) 16. § (4) bekezdése írja elő a 14T1011 jelű adatlapon kell bejelentenie mind biztosítottak bejelentésére vonatkozó szabályt. Beje- a Tbj., mind a Kata tv. hatálya alatt álló egyéni lentési kötelezettség terheli a kiegészítő tevékenysé- vállalkozónak. get folytatónak nem minősülő a Tbj. 4. § b) pontja szerinti egyéni vállalkozót. A kata tv. speciális anya- Az Art. 20. § (7) bekezdése szerint a fizetési kögi-, és eljárásjogi szabályokat tartalmaz. A ksta tv. 7. telezettség megszűnését a magánszemélynek nem § (1) bekezdése szerint az adóalanyiság választásával kell bejelentenie, ha e fizetési kötelezettség biztoegyidejűleg kell bejelentenie a kisadózónak mind- sítással járó olyan jogviszony létesítése miatt szűazon személyeket, akik a kisadózó tevékenységében nik meg, amelyet az állami adóhatósághoz a 16. § nem munkaviszony keretében működnek közre. A (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően bejebejelentésnek tartalmaznia kell azt is, hogy a kisadó- lentettek. Ez azt jelenti, hogy a Tbj. hatálya alatt zó főállású-e. Az állami adóhatóság adatszolgáltatá- álló egyéni vállalkozónak a fizetési kötelezettség sát a kisadózó által bejelentett adatok alapján a kata megszűnése miatt nem kell külön bejelentést tentv. 10. §-ának megfelelően teljesíti az egészségbiz- nie, hiszen a tevékenység szüneteltetésének végét tosítási és nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek felé. az Art. 16. § (4) bekezdése szerint jelenti be. 13
A kata tv. hatálya alatt álló egyéni vállalkozó be- napjáig, európai közösségi jogász esetében a nyiljelentési kötelezettségét nem az Art. szabályai ala- vántartásba vétele napjától annak törlése napjáig, pozzák meg, amelynek okán az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségének megszűc) közjegyző, önálló bírósági végrehajtó esetén e nését szintén a 14T1011 jelű adatlapon változás szolgálat kezdete napjától annak megszűnése napjáig bejelentés keretében kell bejelentenie. tart. A fizetési kötelezettség A kata tv. vonatkozó rendelkezése szerint a kisadózó főállású egyéni vállalkozó havi 50 000 forint tételes adó megfizetésére kötelezett. A főállású kisadózó választása irányulhat magasabb összegű tételes adó megfizetésére is, amelynek havi összege 75 000 forint. A magasabb összegű tételes adó nem csak a bejelentési kötelezettséggel egyidejűleg, hanem a bejelentést követően is választható. A magasabb összegű fizetési kötelezettséget a választásról szóló nyilatkozat megtételének hónapjától kell teljesíteni. A nem főállású kisadózót terhelő tételes összegű havi kötelezettség 25 000 forint. Az adófizetési kötelezettséget a tárgyhónapot követő hó 12. napjáig kell megfizetni. A bejelentett kisadózók után a bejelentés hatálya alatt megkezdett minden naptári hónapra a tételes adó egészét meg kell fizetni azzal, hogy amennyiben a kisadózó a tárgyhónap bármelyik napján főállású kisadózónak minősül, a fizetendő tételes adó mértéke 50 000 forint. A Tbj. hatálya alatt álló egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségét a biztosítási kötelezettség időtartamának figyelembevételével teljesíti. Az egyéni vállalkozó biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége: a) az egyéni vállalkozói nyilvántartásba való bejegyzés napjától az egyéni vállalkozói nyilvántartásból való törlés napjáig,
A Tbj. hatálya alatt álló főfoglalkozású egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségét a vállalkozói kivét, átalányban megállapított jövedelem, de a nyugdíjjárulékot (10%) havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot (8,5%) havonta legalább a minimálbér másfélszerese után kell megfizetni. Minimálbéren a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összegét, illetve a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összegét értjük, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel. Az előző szabályok szerint a Tbj. hatálya alatt álló egyéni vállalkozó a járulékokat a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyának időtartamára fizeti meg, a kata tv. hatálya alá tartozó vállalkozó pedig tárgyhónapra. Arra ügyelni kell, hogy amennyiben a kata tv. hatálya alatt álló vállalkozó jogalanyisága hónap közben szűnik meg, a tételes adót a hónap egészére meg kell fizetnie, és arra az időtartamra is járulékfizetésre kötelezett, amíg a Tbj. hatálya alatt áll. Például: A kisadózó jogalanyisága megszűnik szeptember 5-én, de szeptember 6-ától 30-áig a Tbj. hatálya alá kerül, akkor meg kell fizetnie a tételes adó rávonatkozó összegét, de 6-tól 30-áig meg kell fizetnie a járulékokat is, amelyről be kell nyújtania az ’58-as bevallást is.
Mindkét adózási mód választása esetén a vonatb) ügyvéd, egyéni szabadalmi ügyvivő esetében a kozó tv. meghatározott mentesítési lehetőséget kamarai tagság kezdete napjától annak megszűnése biztosít a közteherfizetés alól, pl. betegség esetén. 14
tásáról számlát kell-e kiállítani. Ha igen, akkor a számla adattartalmát a szlovák szabályok határozzák meg. A számla nem tartalmazhat áfát, mivel a Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TA- kivitel Szlovákiában áfamentes, Magyarországon NÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Az adózással pedig az adófizetési kötelezettség közösségen bekapcsolatos kérdését olvasoikerdesek@forum-media. lüli termékbeszerzés jogcímén keletkezik.
OLVASÓI KÉRDÉSEK
hu e-mail címen várjuk.
Bizományosi szerződés keretében történő beszerzés Szlovákiából Kérdés Az egyik ügyfelem szlovák céggel bizományosi szerződést szeretne kötni, bizonyos termék behozatala céljából, amit a saját telephelyén tartana, onnan értékesítené és havonta elszámolna a szlovák céggel az értékesítés után. Kérdésem lenne, hogyan hozhatják be az árut, hogyan kell kezelni, milyen áfa tartalommal? Van-e lehetőség arra, hogy csak az értékesített mennyiséggel számoljanak el havonként? Milyen számlát kell kiállítani a behozatalról, illetve az átvételről? Elkülönítetten kell kezelni a készletet? Megoldható hogy euróban számol el és forintban értékesít?
Ha a szlovák szabályok nem teszik kötelezővé a számla kiállítását, akkor is javasolt számlát kiállítani, mivel ez megkönnyíti az Áfa tv. 63. § (1) bekezdésének alkalmazását, valamint azt magyar adóhatóság gyakran megköveteli a számlát az adólevonási jog tárgyi feltételeként. A saját döntés alapján kiállított számlának feltétlenül tartalmaznia kell a mozgatott bizományi áru megnevezését, mennyiségét és értékét, teljesítési időpontként a behozatal napját, valamint a számlán az eladó és a vevő egyaránt a magyar céget kell feltüntetni, de az eladóra vonatkozó adatoknál a szlovák közösségi adószámot, a vevőre vonatkozó adatnál a magyar közösségi adószámot kell feltüntetni.
Az Áfa tv. 63. § (1) bekezdése szerint a fizetendő adót a számla kibocsátásakor, de legkésőbb a teljesítést (behozatal belföldre) követő hónap tizenötödik napján kell megállapítani. Az adólevonási jog - feltételezve, hogy adólevonásra jogosító értékesítés valósul meg a bizományi értékesítésre Válasz átvett termék értékesítésével - a fizetendő adó elA kérdésben leírt esetben meg kell vizsgálni a szlo- számolásával egyidejűleg nyílik meg. vák szabályozás abból a szempontból, hogy a magyar cégnek a szlovák cégtől bizományi értékesítésre átvett Ha a magyar cégnek a szlovák szabályok szerint termék Szlovákiából Magyarországra történő beho- nem keletkezik áfa-adóalanyisága Szlovákiában, zatala folytán szlovák áfa-adóalanyisága keletkezik-e. akkor is a bizományosi értékesítés céljából átvett terméknek belföldre történő behozatala az Áfa Ha igen, akkor a bizományi értékesítésre átvett tv. 22. § (1) bekezdése szerinti közösségen belüli termékeknek Szlovákiából történő kivitele Szlo- beszerzés. Ennek következtében a magyar cégnek vákiában adómentes közösségi értékesítés (ehhez belföldön adófizetési kötelezettsége keletkezik az szlovák közösségi adószám szükséges), míg a Ma- Áfa tv. 63. § (1) bekezdése alapján, valamint adógyarországra történő behozatala az Áfa tv. 22. § levonási jog - feltételezve, hogy adólevonásra jo(1) bekezdése szerint közösségen belüli beszerzés gosító értékesítés valósul meg a bizományi értéke(ehhez magyar közösségi adószám szükséges). A sítésre átvett termék értékesítésével - a fizetendő szlovák szabályozás irányadó arra vonatkozóan is adó elszámolásával egyidejűleg nyílik meg. hogy a bizományi értékesítésre átvett áru mozga15
Ebben az esetben is javasolt kiállítani számlát (ezt az Áfa tv. nem írja elő, de nem tiltja) a bizományi értékesítésre átvett áru mozgatásáról annak érdekében, hogy az Áfa tv. 63. § (1) bekezdése szerinti - az adófizetési kötelezettség szempontjából releváns időpontok - dokumentálásra kerüljön. A számlán az Áfa tv. által előírt adatokat kell feltüntetni, azzal, hogy a teljesítés időpontjának a belföldre való behozatal napja minősül, továbbá a magyar cég adatait (név, cím, adószám) kell az eladóra és vevőre vonatkozó rovatában feltüntetni.
nek saját raktárába vagy általa bérelt raktárba készletezésre fizikailag betárolt olyan terméket jelenti, amely a tárolás tartama alatt a termék leendő értékesítőjének tulajdonosi rendelkezése alatt áll, anélkül, hogy ez idő alatt a termék használatára, egyéb módon történő hasznosítására - ide nem értve a kipróbálást és a próbagyártást - bárki jogosult lenne, továbbá a termékértékesítés teljesítésével egyúttal, amelyet a termék leendő beszerzője kezdeményez, a termék fizikai kitárolása is megtörténik;
Az elszámolás módját és gyakoriságát, a bizományi értékesítésre átvett áru nyilvántartásával kapcsolatosan a felek által meghatározott szabályokat, valamint az elszámolás pénznemét a feleknek kell meghatározni a bizományi szerződés keretében, erre vonatkozóan az Áfa tv. nem tartalmaz szabályokat. A bizományi értékesítésre átvett készletet a magyar cégnek könyvelésében feltétlenül elkülönítetten kell kimutatni, mivel saját tulajdonú készletről van szó, továbbá az elkülönített nyilvántartást a szlovák céggel történő elszámolás is megköveteli.
Vevői készlet esetén a vevői készlet behozatala belföldre a magyar cég szempontjából nem jelent közösségen belüli beszerzést (feltéve, hogy az Áfa tv. által előírt feltételek teljesülnek), hanem közösségen belüli beszerzés a vevői készletből történő vásárlással valósul meg ( Áfa tv. 22. § (3)-(5) bekezdés). A vevői készletre vonatkozó szabályok azt eredményezik, hogy a magyar cégnek nem kell a szlovák szabályokat megvizsgálni, továbbá a közösségen belüli beszerzés adózása a szlovák cég által kiállított számlán alapulna.
A bizományosi konstrukció helyett a magyar cégnél alternatívaként merülhet fel a szlovák cég által A vevői készletre vonatkozóan a magyar céget átadott vevői készletből történő értékesítés. nyilvántartási kötelezettség terheli, amelynek szabályait az Áfa tv. 182-183. §-ai tartalmazzák. A vevői készlet fogalmát az Áfa tv. 259. § 26. pont a) alpontja határozza meg a következők szerint: 26. vevői készlet: a) belföldön a termék leendő beszerzőjé-
E-AdóTanácsadó című szaklapunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnknek a rendelkezésére álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.
16
E-AdóTanácsadó Szakmai Folyóirat X. évfolyam, 10. szám, 2014. október Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Bp., Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Termékmenedzser: Varga Szabolcs HU ISSN 2064-4736 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: 273-2090, 273-2099 Fax: 467-2917 E-mail:
[email protected] Internet: www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.
