E-számvitel 2016.január
e l e k t r o n i k u s
Szakmai folyóirat
VIII. évfolyam 1. szám
Tartalom Vegyen részt rövid felmérésünkben! Tisztelt Ügyfelünk! Válaszaival komoly segítséget ad nekünk ahhoz, hogy a kiadványban csak olyan témák szerepeljenek, amelyek az Ön munkáját segítik. A kérdőív kitöltése körülbelül 5 percet vesz igénybe: https://www.surveymonkey.com/s/e-szamvitel
A hónap témája −− A számviteli törvény újabb módosításáról III. rész
Olvasóink kérdezték −− −− −− −− −−
Műemlék bérlemény terv szerinti értékcsökkenése Kft. kilépő tagjának üzletrészeladásának könyvelése Bizományosi szerződés vadásztársaságnál Ingatlan szerzésének szerződés szerinti időpontja Számviteli törvény változásai mikrogazdálkodói beszámoló esetén −− Számviteli politika módosítása a törvény változásaival összhangban −− Vásárolt készlet visszaküldése −− Halasztott bevétel feloldása tárgyi eszköz aktiválása után
Szerző:
Botka Erika
a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesületének főtitkára
Tisztelt Előfizetőnk! Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az
[email protected] e-mail címen tudja feltenni Botka Erikának. Kérem, hogy az e-mail tágyába írják bele, hogy „E-számvitel”. Megújult honlapunkról – www.szamvitelszaklap.hu – a Segédletek közül töltheti le a szerkeszthető dokumentummintát, az Excel-alapú segédleteket és hozzáférhet az extratartalmakhoz. A kézirat lezárásának dátuma: 2015. december 15.
1 E-számvitel |
2 0 1 6 . d e c e m b e r, V I I I . é v f o l y a m 1 . s z á m
A hónap témája A számviteli törvény újabb módosításáról III. rész IFRS beszámoló Értelmező előírások A számviteli törvény fogalmait jelenleg sok jogszabály használja, amelyekre az IFRS-ek más elnevezést használnak, vagy nem is használják. Azért, hogy más jogszabályokat ne kelljen módosítani, a számviteli törvény az IFRS-eket alkalmazókra a más jogszabályok által leggyakrabban használt számviteli kategóriákra értelmező rendelkezéseket tartalmaz. Így a törvénymódosítás többek között meghatározza IFRS beszámolót alkalmazóknál a mérleg, az eredménykimutatás, a saját tőke, az adózás előtti eredmény, az adózott eredmény, a lényeges hiba, közbenső mérleg, funkcionális pénznem stb. fogalmakat. Saját tőke megfeleltetési tábla AZ IFRS-ek nem határozzák meg konkrétan a saját tőke részeit, úgy mint a számviteli törvény. Azért, hogy a saját tőke elemei külön-külön is értelmezhetőek legyenek, a törvénymódosítás a kiegészítő megjegyzések részeként saját tőke megfeleltetési tábla készítését írja elő. A törvénymódosítás előírása szerint más jogszabályok alkalmazásában, ha a jogszabály kifejezetten eltérően nem rendelkezik, a saját tőke, illetve annak egyes elemei alatt a megfeleltetési tábla szerinti tételeket kell érteni. A saját tőke megfeleltetési táblát a gazdálkodónak el kell készítenie akkor is, ha a számviteli törvény vagy külön jogszabály sajátos beszámoló készítésre (ide értve a közbenső
mérleget is) kötelezi. Meg kell azonban jegyezni, hogy a megfeleltetési tábla az IFRS-ek szerinti beszámoló saját tőkéjének az értékelését nem befolyásolja, az csak a magyar jogszabályoknak megfeleltetést szolgálja. A saját tőke megfeleltetési tábla tartalmazza az IFRS-ek szerinti saját tőke egyes elemeinek nyitó és záró adatait, valamint ezekből levezetve az alábbi saját tőke elemek nyitó és záró adatait: a) saját tőke: az IFRS-ek szerinti saját tőke összege, növelve a kapott pótbefizetés IFRS-ek szerint kötelezettségként kimutatott összegével, csökkentve a fizetett pótbefizetés IFRS-ek szerint eszközként kimutatott összegével, növelve a jogszabály alapján tőketartalékba helyezendő pénzeszközök, átvett eszközök értékéből a halasztott bevételként kimutatott összeggel, csökkentve a tőkeinstrumentumnak minősülő tőkeemelés miatt, a tulajdonosokkal szemben kimutatott követelés összegével; b) IFRS-ek szerinti jegyzett tőke: a létesítő okiratban meghatározott jegyzett tőke, amennyiben az tőkeinstrumentumnak minősül; c) jegyzett, de be nem fizetett tőke: az IFRS-ek szerinti jegyzett tőkéből a gazdálkodó rendelkezésére még nem bocsátott összeg; d) tőketartalék: a saját tőke minden olyan elemének összege, amely nem felel meg az IFRS-ek szerinti jegyzett tőke, a jegyzett, de be nem fizetett tőke, az eredménytartalék, az értékelési tartalék, az adózott eredmény vagy a lekötött tartalék fogalmának; e) eredménytartalék: az IFRS-ek szerinti éves beszámolóban kimutatott, korábbi évek halmozott – és a tulajdonosok részére még ki nem osztott – adózott eredménye, amely az IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása című standard szerinti egyéb átfogó jövedelmet nem tartalmazhat, csökkentve a fizetett 2
E-számvitel
|
2 0 1 6 . j a n u á r, V I I I . é v f o l y a m 1 . s z á m
pótbefizetés IFRS-ek szerint eszközként kimutatott összegével, és a fel nem használt fejlesztési tartaléknak a kapcsolódó, az IAS 12 Nyereségadók című standard alapján számított halasztott adóval csökkentett összegével; f) értékelési tartalék: az IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása című standard szerinti átfogó jövedelem kimutatásban szereplő egyéb átfogó jövedelem halmozott és tárgyévi egyéb átfogó jövedelmet is tartalmazó összege; g) adózott eredmény: a számviteli törvény 114/A. §- a 9. pontjában meghatározott fogalom; h) lekötött tartalék: a kapott pótbefizetés IFRS-ek szerint kötelezettségként kimutatott összege, növelve a fel nem használt fejlesztési tartaléknak a kapcsolódó, az IAS 12 Nyereségadók című standard alapján számított halasztott adóval csökkentett összegével. A saját tőke megfeleltetési tábla ezeken túlmenően tartalmazza: a) a cégbíróságon bejegyzett tőke ös�szegének és az IFRS-ek szerinti jegyzett tőke összegének egyeztetését; b) az osztalékfizetésre rendelkezésre álló szabad eredménytartalékot, amely az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év tárgyévi adózott eredményét is magában foglaló eredménytartalék összegének az IAS 40 Befektetési célú ingatlanok című standard szerinti befektetési célú ingatlanok valós érték növekedése miatti elszámolt – halmozott – nem realizált nyereség összegével csökkentett összege.
IFRS-ek szerinti éves beszámoló készítéséről a számviteli törvény szerinti éves beszámoló készítésére saját döntés alapján az alábbi esetekben és fordulónappal térhet vissza: −− öt lezárt üzleti év után, az azt követő üzleti év első napjával, vagy −− a közvetlen vagy közvetett anyavállalat személyében bekövetkezett változás esetén, a változást követő üzleti év első napjával (ebben az esetben nem szükséges az öt lezárt üzleti év). Az IFRS-ek szerinti éves beszámolót készítő gazdálkodó a számviteli törvény szerinti éves beszámoló készítésére köteles áttérni, hogyha: −− a számviteli törvény ide vonatkozó előírása szerint már nem jogosult, illetve nem kötelezett éves beszámolóját az IFRS-ek szerint összeállítani, valamint −− végelszámolása, felszámolása vagy kényszertörlése esetén, a végelszámolás, a felszámolás vagy a kényszertörlés kezdő időpontjával, mint mérlegfordulónappal. Így például kötelező visszatérni a számviteli törvény szerinti beszámolóra, hogyha a vállalkozás értékpapírjainak tőzsdei kereskedelme már nem engedélyezett, vagy már nem tartozik abba a vállalkozói körbe, amelyekre az IFRS-ek alkalmazása kötelező.
Az IFRS beszámolóról a számviteli törvény szerinti beszámolóra történő Hitelintézet, pénzügyi vállalkozás felvisszatérés szabályai számolása, végelszámolása esetén a vis�szatérés időpontja a tevékenységi enA számviteli törvény szerinti beszámoló- gedély visszavonásának a napja azzal, ra visszatérés két esetben lehetséges: saját hogy a tevékenységet lezáró beszámolót döntés alapján, vagy ha a számviteli tör- a hitelintézetnek, a pénzügyi vállalkovény kötelezően előírja. zásnak a végelszámolás, a felszámoHa a gazdálkodó nem kötelezett az lás megkezdését megelőző napra, mint IFRS-ek alkalmazására, akkor az mérlegfordulónapra kell elkészítenie. 3 E-számvitel
|
2 0 1 6 . j a n u á r, V I I I . é v f o l y a m 1 . s z á m
A visszatérés napjával nyitómérleget és nyitó leltárt kell készíteni korrekciós tételek végrehajtásával, hogy az IFRS szerint speciális elszámolási szabályok miatt kimutatott eszközök és kötelezettségek megszűntetésre kerüljenek (a saját tőke elemeivel szemben). Az IFRS-ek szerinti beszámoló számviteli törvény szerint is értelmezhető adatait azonban a nyitómérlegben változatlanul kell hagyni. Az IFRS-ek szerinti éves beszámoló készítéséről a számviteli törvény szerinti éves beszámoló készítésére történő visszatérés esetén a nyitómérlegben az eszközöket és forrásokat a számviteli törvénynek megfelelő besorolásban, a visszatérést megelőző üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan összeállított és letétbe helyezett IFRS-ek szerinti éves beszámoló mérlegében szereplő könyv szerinti értéken kell szerepeltetni. Az eszközök és források tekintetében bekerülési értéknek a nyitómérlegben szereplő eszközök és források könyv szerinti értéke minősül, kivéve az IAS 38 Immateriális javak, az IAS 16 Ingatlanok, gépek, és berendezések, az IAS 40 Befektetési célú ingatlanok standard szerinti eszközöket és az IAS 39 Pénzügyi instrumentumok című standard szerinti követeléseket, amelyeknél a bekerülési érték az IFRS-ek szerinti bekerülési érték, azzal, hogy azok esetében az IFRSek szerinti bekerülési érték és a könyv szerinti érték közötti különbözetet értékcsökkenésként, illetve értékvesztésként kell figyelembe venni. A nyitómérlegben szereplő eszközök és források értékének meghatározásánál: a) tőketartalék növekedéseként kell kimutatni a számviteli törvény 36. §-a szerinti összegeket, valamint a következő tételeket: aa) az átértékelési modell alkalmazása esetén az IAS 16 Ingatlanok, gépek és berendezések, valamint az IAS 38 Im-
materiális javak című standardok szerint keletkezett és értékelt tárgyi eszközök és immateriális javak halmozott átértékelési különbözetének értékcsökkentett értékét, ab) az IAS 40 Befektetési célú ingatlanok című standard alapján valós érték modell alkalmazása esetén a befektetési célú ingatlanok halmozott valós értékének nyereségét, ac) az IAS 41 Mezőgazdaság című standard szerinti biológiai eszközökre és mezőgazdasági termékekre elszámolt halmozott valós értékének nyereségét; b) a jogszabály alapján tőketartalékba helyezendő pénzeszközök, átvett eszközök értékéből halasztott bevételként kimutatott bármely összeget a tőketartalék növekedéseként kell elszámolni; c) a kapott pótbefizetés IFRS-ek szerint kötelezettségként kimutatott összegét a lekötött tartalék növekedéseként kell elszámolni; d) az adott pótbefizetés IFRS-ek szerint eszközként kimutatott összegét az eredménytartalék csökkenéseként kell elszámolni; e) a számviteli törvény 3. §-a (9) bekezdése 3. pontja szerint tőkeinstrumentumnak, de az IFRS-ek szerint részben vagy egészben kötelezettségnek minősülő tételek (ide értve a visszaváltható részvény) névértéket meghaladó összegét a tőketartalék növekedéseként kell elszámolni; f) a tulajdonosokkal szemben tőkeemelés miatt kimutatott követelésből a jegyzett tőke emelésének megfelelő összeget a jegyzett, de be nem fizetett tőke növekedéseként, a névértéken felüli összeget a tőketartalék csökkenéseként kell elszámolni; g) a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek számviteli törvény 35. §-a (10) bekezdése szerint számított összegét eszközként kell kimutatni a lekötött tartalék egyidejű növelése mellett; h) a nyitómérlegben tőketartalékként ki4
E-számvitel
|
2 0 1 6 . j a n u á r, V I I I . é v f o l y a m 1 . s z á m
zárólag az a), b), e) és f) pontban foglalt tételeket lehet szerepeltetni; i) a nyitómérlegben lekötött tartalékként kizárólag a c) és g) pontban foglalt tételek alapján számított összeget lehet szerepeltetni; j) a nyitómérlegben értékelési tartalékként kizárólag az értékesíthető pénzügyi eszközök és a cash flow fedezeti instrumentumok halmozott valós érték változását lehet kimutatni; k) az IAS 12 Nyereségadók című standard alapján számított halasztott adó követeléseket vagy kötelezettségeket ki kell vezetni a tőke azon tartalékával szemben, amivel szemben eredetileg a tétel megjelenítésre került. Amennyiben ez nem állapítható meg, a kivezetést az eredménytartalékkal szemben kell elvégezni; l) az értékesíthető pénzügyi eszközök és cash-flow fedezeti instrumentumok értékelési különbözete a számviteli törvény valós értékelésre vonatkozó szabályai szerint szüntetendő meg; m) az IAS 19 Munkavállalói juttatások című standard szerinti munkaviszony megszűnése miatt meghatározott juttatási programok aktuáriusi nyereségét és veszteségét az eredménytartalékkal szemben kell elszámolni; n) az a)–m) pontokban foglalt rendezések elvégzése után az eredménytartalék összegét úgy kell megállapítani a nyitómérlegben, hogy az összes eszközök és összes források összege megegyezzen; o) a számviteli törvény 42–43. §-a szerinti kötelezettségnek, de az IFRS-ek szerint részben vagy egészben saját tőkének minősülő tételek esetében a nyitómérlegben a kötelezettséget a visszafizetendő összegben kell kimutatni. A visszafizetendő összeg és a kötelezettség IFRS-ek szerinti könyv szerinti értékének különbözetét az aktív időbeli elhatárolások között kell állományba venni, és azt időarányosan egyéb ráfordításként kell elszámolni az eredmény terhére; p) a számviteli törvény 42–43. §-ok
szerint kötelezettségnek, de az IFRS-ek szerint egészében pénzügyi kötelezettségnek minősülő tételre a számviteli törvény 68. §-a (1) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell. A visszatérés üzleti évének könyvviteli nyilvántartásait a nyitómérleg alapján kell megnyitni. A visszatérés után a számviteli törvény előírásai szerint elkészült beszámoló mérlegében előző év adataként a visszatérés napjára elkészített nyitómérleg adatait kell szerepeltetni. A visszatérés utáni első üzleti év eredménykimutatásában összehasonlító adat azonban nem szerepelhet. A vis�szatérés utáni első üzleti évre vonatkozó éves beszámoló kiegészítő mellékletében be kell mutatni a következőket: −− a visszatérés előtti utolsó üzleti év IFRS-ek szerinti éves beszámolója eredménykimutatásában szereplő adatoknak, a nyitómérlegnek való megfeleltetését és a lényeges módosító tételek szöveges magyarázatát, valamint −− a visszatérés előtti utolsó üzleti év IFRS-ek szerinti éves beszámolója eredménykimutatásának adatait, továbbá a számviteli törvény szerinti éves beszámoló eredménykimutatása és az IFRS-ek szerinti éves beszámoló eredménykimutatása közötti eltérések lényeges tételeinek szöveges magyarázatát. A visszatérés időpontjában még le nem zárt szerződések (így különösen a lízingszerződés, a beruházási szerződések, valamint bármely értékesítési ügyletre vonatkozó szerződések) elszámolása tekintetében a nyitómérlegben nem kell módosításokat végezni. Az ilyen szerződéseket a visszatérést követően is az IFRS-ek előírásainak megfelelően kell 5
E-számvitel
|
2 0 1 6 . j a n u á r, V I I I . é v f o l y a m 1 . s z á m
elszámolni a szerződések megszűnéséig.
Olvasóink kérdezték
Átalakulásra, egyesülésre, szétválásra vonatkozó speciális előírások Tisztelt Előfizetőnk! Az IFRS-ek az átalakulásról (ideértve az egyesülést, szétválást is) egyáltalán nem rendelkeznek, viszont a magyar szabályozás (számviteli törvény, Ptk, stb.) erre vonatkozóan részletes szabályozást tartalmaz. Így a törvénymódosítás előírja, hogy az IFRS-eket alkalmazó vállalkozásoknak is átalakulás esetén a jelenleg hatályos vagyonmérleg, vagyonleltár készítési kötelezettség fennáll.
Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az
[email protected] e-mail címen tudja feltenni Botka Erikának.
Műemlék bérlemény terv szerinti Amennyiben az átalakulással érintett értékcsökkenése vállalkozások között van IFRS beszámoKérdés lót készítő, akkor −− összeolvadás esetén a megszűnő gazdasági társaságoknak át kell térniük a számviteli törvény szerinti beszámoló készítésre, −− beolvadás esetén, ha a beolvasztott vállalkozás a beolvasztó vállalkozásétól eltérő számviteli szabályozás szerint készítette az átalakulás előtt a beszámolóját, akkor a beolvasztott vállalkozásnak át kell térnie a beolvasztó vállalkozás beszámoló készítési szabályaira. Nem változik azonban az az előírás, hogy a beolvasztó vállalkozás átalakulás esetén nem értékelheti át a vagyonát. A törvénymódosítás szabályozza, hogy a társasági formaváltás is átalakulásnak minősül, bár az IFRS szabályai szerint ez nem minősül átalakulásnak. A törvény rögzíti továbbá, hogy társasági formaváltásos átalakulás esetében nem lehet számviteli rendszert változtatni.
Egy társaság műemlék épületben bérel helyiségeket. A bérbeadó hozzájárulásával értéknövelő felújításokat végzett a bérleményen. Kérdésem, hogy a műemlék épületben bérelt ingatlanon végzett felújítás után, mint idegen ingatlanon végzett felújításra tekintettel elszámolható-e terv szerinti értékcsökkenés? További kérdésem, hogy a Tao. tv. szerint is csökkentő tételként figyelembe vehető-e az adótörvény szerinti bérelt ingatlan értékcsökkenése? Válasz A kérdés megválaszolásához számviteli szempontból abból kell kiindulni, hogy a bérbeadóval kötött bérleti szerződés mit tartalmaz a bérleti szerződés megszűnése esetére. Amennyiben a bérleti szerződés szerint a bérlet megszűnése esetén az épületet az eredeti állapot szerint kell visszaadni – azaz az elvégzett munkákat le kell bontani – akkor a felújítás üzembehelyezésekor maradványértékként a kinyerhető haszonanyag értéket kell megállapítani. Ha ez a maradványérték a számviteli politikában meghatározottak szerint jelentősnek minősül, akkor a terv 6
E-számvitel
|
2 0 1 6 . j a n u á r, V I I I . é v f o l y a m 1 . s z á m
szerinti értékcsökkenés megállapításánál ezt figyelembe kell venni. Amennyiben a bérleti szerződés szerint megszűnéskor a bérbeadó megtéríti a felújítás megszűnéskor érvényes piaci értékét, akkor ezt a piaci értéket kell maradványértéknek tekinteni, és ha ez a piaci érték kevesebb, mint a felújítás bruttó értéke, akkor terv szerinti értékcsökkenést kell a felújítás után elszámolni. Amennyiben a piaci érték eléri vagy meghaladja a felújítás bruttó értékét, akkor nem szabad a felújításra terv szerinti értékcsökkenést elszámolni. Mivel a kérdésben leírtak szerint műemlék épületről van szó, így a használati idő végén is valószínűsíthető, hogy a felújítás értékénél nem lesz kevesebb a piaci érték, mert jellemzően a műemlék épület egyedi mivoltából adódóan a használat során sem veszít az értékéből, így terv szerinti értékcsökkenést nem indokolt elszámolni. A Tao. tv. 1. számú melléklete 4. pontjának az előírása alapján a társasági adóalapnál nem számolható el értékcsökkenési leírás azon eszközre, amelyre a számvitelről szóló törvény szerint nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés, vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést. Nem kell ezt a rendelkezést azonban figyelembe venni többek között az épületnél, építménynél. Ezen előírásból következően a bérelt ingatlanon végzett felújítás után a társasági adóalapnál is érvényesíthető értékcsökkenési leírás (de nem a bérbeadott ingatlan szerinti leírási kulcs, mert azt a bérbeadó és nem a bérbevevő alkalmazhatja). Kft. kilépő tagjának üzletrészeladásának könyvelése Kérdés Kft.-ből kilépő tag üzletrész adásvételi szerződés alapján eladja 50%-os 1.500.000 Ft névértékű üzletrészét 130.000.000 Ft vételáron. A vevő, az üzletrész vételárból
80.000.000 Ft-ot átutalással megfizet az eladónak. A vevő az üzletrész vételárból 50.000.000 Ft-ot követelésbeszámítással egyenlít ki az alábbiak szerint: Külön adásvételi szerződés alapján, vevő eladja B. épület ingatlanát, valamint tárgyi eszközöket eladónak, amelyet eladó engedményez az újonnan alapított kft.-re (eladó új cégére). Kérdés: A leírt gazdasági esemény számviteli elszámolásának lépései, könyvelési tételei hogyan történnek (kilépő taggal történő elszámolás, követelésbeszámítás, engedményezés)? Válasz A kérdésben leírt tényállás alapján üzletrész értékesítés történik, ebben az esetben nem értelmezhető kilépő taggal való elszámolás. A kft. tag amennyiben a kft-ben lévő üzletrészét harmadik félnek értékesíti, az nem érinti a kft elszámolását, ebben az esetben csak a társasági szerződésben kell átvezetni a tagok személyében bekövetkezett változást. A kérdésben szereplő tényállás azonban eléggé zavaros, nem értelmezhető. A kérdésben leírtak szerint ugyanis az üzletrészt vásárló személy (vevő) az üzletrész vételárából fennmaradó 50.000.000 Ft-os tartozását követelésbeszámítással egyenlíti ki, mely követelés - az üzletrész eladóval szemben - ingatlan és tárgyi eszköz értékesítéséből adódik. Ha a követelés teljes összegében a tartozás beszámításával rendeződik, akkor már nincs olyan követelés, amit bárkire is engedményezni lehetne! Egy eset azonban lehetséges, bár ez a kérdésben leírtakból nem derül ki. Az eladó az üzletrész értékesítésből fennmaradó 50.000.000 Ft-os követelését 50.000.000 Ft-os vételáron eladhatja (engedményezheti) a kft.-nek és a követelés engedményezésből származó, kft-vel szemben fennálló 50.000.000 Ft-os követelését számítja be az ingatlan, tárgyi eszköz vásárlásból adódó tartozásába (ez a beszámítás azonban a kft. könyvelését nem érinti). Ebben az esetben a kft.-nél 7
E-számvitel
|
2 0 1 6 . j a n u á r, V I I I . é v f o l y a m 1 . s z á m
csak a követelés vásárlását kell elszámolni a következőképpen: T 36. Egyéb követelések (üzletrész vásárlóval szemben) 50.000.000 Ft K 479. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek (üzletrész eladóval szemben) 50.000.000 Ft. A kft.-nek ezek után majd ki kell fizetnie a megvásárolt követelés vételárát az üzletrészt értékesítő tagnak. Kérdés folytatása A kérdésünket szeretnénk pontosítani. A társaság (kft.), megvásárolja a kilépő tag üzletrészét, üzletrész adásvételi szerződésben meghatározott vételáron. A kilépő tagtól (magánszemélytől) levonja a forrásadót és az egészségügyi hozzájárulást, a kft. esetében melyek lesznek a könyvelési tételek? 1.Üzletrész vételára 2. Üzletrész kifizetése, levonva az adókat.
üzletrészét visszavásárolja. (A saját üzletrészért nyújtandó ellenérték fedezetének megállapításával összefüggésben a beszámolóban és a közbenső mérlegben foglaltakat a mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül lehet figyelembe venni.) Arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy a kft. által ellenérték fejében megszerzett üzletrészt a vásárlástól számított egy éven belül a kft köteles elidegeníteni, a tagoknak törzsbetéteik arányában térítés nélkül átadni vagy a törzstőke-leszállítás szabályainak alkalmazásával bevonni. A saját üzletrész megszerzése esetén a vételár összegében a számviteli törvény eredménytartalékból lekötött tartalék képzését írja elő. Ez a lekötött tartalék akkor kerül feloldásra, amikor a saját üzletrész kikerül a könyvekből (értékesítik vagy a tőkeleszállítás szabályai szerint bevonják vagy térítés nélkül átadják a meglévő tulajdonosoknak). Ez alapján a számviteli elszámolás az alábbiak szerint alakul: Saját üzletrész megvásárlása vételáron:
Az üzletrész egy része átutalással, a másik része tárgyi eszközökkel (tárgyi eszköz ér- T 372. tékesítése, amelyről számla is készül) kerül Saját üzletrészek 130.000.000Ft kifizetésre. K 45. Rövid lejáratú kötelezettségek 130.000.000Ft kapcsolódó tétel: Válasz a vételár összegében lekötött tartalék A kft által megvásárolt üzletrészt a forgó- képzése eszközökön belül az értékpapírok között, T 413.Eredménytartalék 130.000.000Ft mint saját részesedés kell elszámolni. Fel K 414.Lekötött tartalék 130.000.000Ft kell azonban hívni a figyelmet arra, hogy a kft a Ptk. előírása alapján a saját üz- Adók (szja, egészségügyi hozzájárulás) letrészét ellenérték fejében a törzstőkén levonásának elszámolása (ennek összegéfelüli vagyona terhére szerezheti meg. A re a kérdésben nincs információ): kft saját üzletrészét nem szerezheti meg T 45. Rövid lejáratú kötelezettségek ellenérték fejében, ha osztalék fizetéséről K 462. Személyi jövedelemadó sem határozhatna. Így a saját üzletrész K 463. Egészségügyi hozzájárulás megvásárlásának a fedezete a kft ered- Az üzletrész kifizetésének elszámolása, ménytartaléka és adózott eredménye, pénzügyi rendezéssel egyidejűleg: tőketartalék nem lehet a visszavásárlás T 45. Rövid lejáratú fedezete. A kérdésben leírt számok alap- kötelezettségek 80.000.000Ft ján a kft-nek legalább 130.000.000Ft K 38. Pénzeszközök 80.000.000Ft eredménytartalékának és/vagy adózott eredményének kell lennie, hogy a saját A kötelezettség fejében átadott tárgyi 8 E-számvitel
|
2 0 1 6 . j a n u á r, V I I I . é v f o l y a m 1 . s z á m
eszközt a számviteli törvény és áfa törvény előírása alapján is értékesítésként kell elszámolni, majd az értékesítésből adódó követelést kell az üzletrész vásárlásából fennmaradó kötelezettséggel szemben beszámítani, elszámolása: −− piaci érték elszámolása egyéb bevételként, számla alapján T 31. Vevőkövetelések K 96. Egyéb bevételek K 467. Fizetendő általános forgalmi adó −− könyv szerinti érték kivezetése T 86. Egyéb ráfordítások K 12-15. Tárgyi eszközök −− beszámítás elszámolása: T 45. Rövid lejáratú kötelezettségek K 31. Vevőkövetelések A kérdésben leírtak szerint az üzletrész vételárból 50.000.000 Ft-ot követelésbeszámítással egyenlítenének ki. Amennyiben az üzletrész vételárából le kell vonni az szja-t és az egészségügyi hozzájárulást (mely összegére a kérdésben nincs adat), akkor már nem lehet 50.000.000 Ft-ot követelésbeszámítással rendezni, mert a levonások után már nincs a kft-nek 50.000.000 Ft-os tartozása a tag felé. Például, ha 10 millió Ft szja-t és az egészségügyi hozzájárulást kell levonnia a kftnek, mint kifizető az üzletrész vételárából és 80 millió Ft-ot átutalással rendeznek, akkor már csak 40 millió Ft tartozás marad fenn az üzletrész vételárából, ezt lehet beszámítással rendezni.
étkezés stb.) körét, díjtételét és a jutalék mértékét. A Társaság a nyújtott szolgáltatást a jutalékkal csökkentett összegben számlázta a bizományos felé. Az Állami Számvevőszék az erdőgazdálkodók egy részénél a számlázással elszámolással kapcsolatban az alábbi megállapítást tette: „A Társaság gazdálkodásából származó bevételeinek elszámolásánál több esetben sérült a számviteli törvény 15. §-a (9) bekezdése szerinti bruttó elszámolás alapelve, mely szerint a bevételek és a költségek (ráfordítások) egymással szemben nem számolhatók el. A megkötött vadászati szerződés, bizományi szerződés, illetve bizományi megállapodás alapján a bizományos az őt megillető jutalékot nem számlázta ki a Társaság részére, a Társaság a számlakiállítás során az őt megillető bevételnek a jutalékkal csökkentett összegét tüntette fel. A bevételek elszámolására a megfelelő számlacsoportban került sor. A vadásztatási árak meghatározása a szerződések előírásainak megfelelően a hatályos vadászati árjegyzékekben rögzített árak alapján történt.”
Kérdés
Véleményem szerint az Állami Számvevőszék megállapítása nem helytálló, mivel az általa képviselt esetben a bizományos a nyújtott szolgáltatást megvásárolja és azt nyújtja a megrendelői felé, a bizományos ebben az esetben egy ” közvetítő”, azaz a szolgáltatás igénybevevője és nyújtója lenne. A bizományos részéről önálló, jutalékra jogosító szolgáltatás akkor jönne létre, ha a bizományos közvetítésével a Társaság közvetlen szerződéses kapcsolatba lépne a vadászokkal és a bizományos csak a közvetítő szerepet töltené be, azaz ügynökké válna és a Társaság a vadászokkal lépne kapcsolatba és számlázna részükre.
Egy Társaság a vadászatra bizományosi szerződést kötött a bizományossal. A szerződésben megállapították a Társaság által nyújtandó szolgáltatások (kilövés, szállás,
Várom válaszát, hogy szakmailag az Állami Számvevőszék által képviselt elszámolási mód a helyes, vagy a Társaság által követett eljárás az elfogadható.
Bizományosi szerződés vadásztársaságnál
9 E-számvitel
|
2 0 1 6 . j a n u á r, V I I I . é v f o l y a m 1 . s z á m
Válasz Így önmagában a szerződés konkrét ismerete nélkül nem értek egyet az Állami Számvevőszék megállapításával, viszont egyetértek a kérdező álláspontjával, azaz ha a „bizományos” csak közvetítő szerepet töltene be, másképpen fogalmazva, hogyha ügynökké válna, akkor kellene külön szolgáltatásként számlázni a jutalékot.
Válasz A kérdésben felvetett esetben az ingatlan szerzési időpontja az az időpont, amikor az eredeti vásárlásról kötött szerződést a földhivatalhoz a tulajdonostársak benyújtották (nem a szerződéskötés időpontjának van jelentősége). Feltehetően azt 2002-ben benyújtották, akkor 2002es év minősül a megszerzés évének.
Ingatlan szerzésének szerződés szerinti időpontja
Számviteli törvény változásai mikrogazdálkodói beszámoló esetén
Kérdés
Kérdés
2002. évben tulajdonosi közösség tagjai adásvételi szerződés alapján vásároltak meg egy ingatlant, amely 3 hrsz. alatt szerepelt az ingatlan nyilvántartásban. A vevők fizetési kötelezettségüket részarányuk szerint teljesítették az eladó felé. A vételárat három részletben kellett kifizetni, utolsó részlet kifizetésének időpontja: 2003. 06. 30. A szerződés szerint az ingatlanok a szerződés aláírását követően kerültek a birtokunkban, természetesen a vételár rendezésével. Szerződés kelte: 2002-02-21. A Földhivatal mindhárom hrsz. alatt bejegyezte a tulajdonjogot tulajdoni arányban, mint tulajdonos (osztatlan közös tulajdonról lévén szó). 2012. évben a tulajdonosi közösséget megszüntettük, a tulajdonosok egyezségével telek alakítás során a tulajdoni arányuknak megfelelően, kerültek kiosztásra a telkek. Eredeti hrsz/ 11,12, stb. A 10 év alatt minden költség a tulajdoni arány szerint került szétosztásra (ügyvédi díj, földmérés díja, szakhatóságok felé fizetendő díjak, telekadó, illeték stb.). 2015. november 13-án értékesítettem a telkemet. A kérdésem, hogy a megszerzés évének tekinthetem-e 2003. évet [a megszerzés évét követő évet első évnek kell tekinteni az Szja tv. 62.§-a (4) bekezdése alapján)]. 2002. év az adásvételi szerződés időpontja, 2003. év az utolsó fizetési időpontja.
A 2016. évi számviteli változások kapcsán kérnénk szakértői választ a mikrogazdálkodói beszámolót választók és a kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezetek tekintetében. A Számviteli törvény a mikrogazdálkodók tekintetében a Kormányt felhatalmazta, hogy saját jogkörében külön rendeletben szabályozza a mikrogazdálkodói beszámolót választók körének kötelezettségeit. Viszont úgy látjuk, hogy az érintett rendelet nincs módosítva (tervezet sincs), a számvitelt érintő 2016-os változások nincsenek átvezetve (mérleg szerinti eredmény megszűnés, jóváhagyott osztalék, jelentős tulajdon fogalmával kapcsolatos változások). Ugyanígy jártunk a számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségeit szabályozó rendelettel, ebben sem látunk változást 2016.01.01 hatállyal. Mi úgy gondolnánk, hogy ezen körre is vonatkoznak a változások, de a jogszabályhelyeken nem találunk változást, kérjük ezzel kapcsolatban segítségét, értelmezését a kérdést illetően. Válasz A számviteli törvényhez kapcsolódó minden számviteli Korm. rendelet még 2015 decemberében módosulni fog, 10
E-számvitel
|
2 0 1 6 . j a n u á r, V I I I . é v f o l y a m 1 . s z á m
mert a kérdésben hivatkozott számviteli törvényi változásokat ezeken is át kell vezetni (azt nem tudom megmondani, hogy konkrétan mikor, a tervezetek külső szakmai egyeztetése november végén volt). Így a kérdésben hivatkozott Korm. rendeletek is módosulni fognak, pl. a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról szóló Korm. rendelet mellékletében található számlatükröt is módosítani kell, hogy az a számviteli törvény új előírásainak megfeleljen. Számviteli politika módosítása a törvény változásaival összhangban Kérdés Szakmai kérdésem lenne. A 2015. évi számviteli politikában fel kell-e venni a 2016. évi változásokat, meg kell-e benne említeni, vagy évközben volt-e olyan dolog, amiben történt változás? Válasz A 2016. évre szóló számviteli törvényi változásokat a 2016-ban induló üzleti évre kell először alkalmazni, így azok a 2015-ben kezdődött üzleti évre nem alkalmazhatóak. A 2016. évi számviteli törvényi változások miatt 2015-ben nem lehet számviteli politikát módosítani, a módosításokat 2016-ban kell a számviteli politikában átvezetni. 2015. év közben nem voltak olyan számviteli törvényi változások, amelyek miatt 2015-ben számviteli politikát kellett volna módosítani. Vásárolt készlet visszaküldése Kérdés
jesítést el is számolta árbevételként. A vevő partner azonban 2015. januárban az eladott termék mintegy 90%-át minőségi kifogásokra hivatkozva visszaküldte a készterméket. Ügyfelünk elfogadta a vevő minőségi kifogását, a visszaszállítást tudomásul vette. Ügyfelünk mérlegkészítést követően 2015. januári teljesítési időponttal helyesbítő számlát állított ki a vevő felé. Kérdés az, hogy a visszáru helyesbítő számlában szereplő összegét az eredeti teljesítés időpontjára kell elszámolni, azaz 2014. decemberre, mert ebben az esetben önellenőrizni kell a 2014-es lezárt évet, vagy a visszáruzás időpontjára, azaz 2015. januárra kell a helyesbítő számlát elszámolni (ebben az esetben nem kellene a 2014-es üzleti évet önellenőrizni). Válasz A kérdésben felvetett problémára a számviteli törvény 73. §-a (2)bekezdésének e) pontja tartalmaz előírást. E szerint az értékesítés nettó árbevételét csökkentő tételként kell elszámolni a vásárolt és saját termelésű készlet értékesítéséhez kapcsolódó visszáru helyesbítő, illetve stornó számlában, nyugtában rögzített – általános forgalmi adót nem tartalmazó – értékét. A törvény előírása szerint a helyesbítés a visszaszállítás, a visszavétel időpontjára vonatkozik. Így a kérdésben leírtak szerint a visszáruzás 2015. január hónapban történt, ezért a helyesbítő számlát 2015-ben kell elszámolni, ez a 2015. évi árbevételt fogja csökkenteni, ebben az esetben a 2014-es lezárt üzleti év önellenőrzése nem merül fel. Halasztott bevétel feloldása tárgyi eszköz aktiválása után Kérdés
Ügyfelünk 2014. december hó folyamán készterméket értékesített partnerének. Miként oldható fel a halasztott bevétel Ügyfelünk 2014 decemberében ezt a tel- azon támogatások kifizetett összegére, me11 E-számvitel
|
2 0 1 6 . j a n u á r, V I I I . é v f o l y a m 1 . s z á m
lyek kifizetése később történt, mint a kapcsolódó tárgyi eszköz aktiválása: a már eltelt időszakra vonatkozó arányos támogatási összeg azonnal feloldható és/ vagy a tárgyi eszköznek a támogatás kifizetését követő hasznos élettartamára osztom szét a kapott támogatást? Az egyik vagy másik módszer alkalmazható vagy alkalmazhatóak vegyesen is?
feloldanák, akkor nem lenne a bevétel elszámolása arányos a felmerülő költségekkel, mert egy üzleti év terv szerinti értékcsökkenésével szemben több üzleti év bevétele állna (ha például a tárgyi eszköz üzembehelyezését követő harmadik évben folyik be a támogatás, akkor a harmadik évben elszámolt egyévi terv szerinti értékcsökkenéssel szemben az üzembehelyezés időpontjától számított három évre jutó arányosan számított támogatás jelenne meg bevételként, ami Válasz a harmadik évben felmerült költséghez A számviteli törvény a halasztott bevé- viszonyítva nem lenne arányos bevétel telek feloldása tekintetében nem ismer feloldás). „vegyes” módszert. A kapott fejlesztési támogatást pénzbefolyáskor lehet elszámolni, a befolyás időpontjától (üzleti évétől) ellentételezi a tárgyi eszköz értékcsökkenési leírását. A számviteli törvény 45.§-a (2) bekezdésének előírása szerint a támogatásként kimutatott halasztott bevételt a fejlesztés során megvalósított eszköz bekerülési értékének, In-house szeminárium! illetve bekerülési értéke arányos részének költségkénti, illetve ráfordításkénti elszá- Ha szeretne közvetlenül a munkahelyén tájéa legújabb jogszabályváltozásokról az molásakor kell megszüntetni (meg kell kozódni adó- és számviteli törvények elismert szakértőtovábbá szüntetni a fejlesztési támogatás itől? Jelentkezzen az olvasoikerdesek@forummiatt kimutatott halasztott bevételt a media.hu e-mail címen, a témakör vagy akár támogatás visszafizetésekor is). A szám- az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot viteli törvény hivatkozott előírása a ha- kihelyezett előadás megtartására! lasztott bevétel feloldását egyértelműen a költség/ráfordítás arányában engedi meg E-számvitel című szakmai folyóiratunkban közzétett jogi szakcikkek és az esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási, számviteli tájéfeloldani. Így a kérdésben szereplő máso- egyes koztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnknek a dik elszámolási verzióval lehet egyetérte- rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsni, azaz a tárgyi eszköznek a támogatás tükrözik. adás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőkifizetését követő hasznos élettartamá- ségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. ra kellene szétosztani a kapott támoga- E-számvitel VIII. évfolyam tást (természetesen, ha a tárgyi eszköz- első szám, 2016. január nek maradványértéket meghatároztak, Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. Bp. Váci út 91/a akkor a szétosztásnál arra is tekintettel 1139 Tel.: 273-2090 Fax:468-2917 kell lenni, hogy a maradványértékre is a Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Varga Szabolcs használati idő végén maradjon arányo- Szerkesztő: HU ISSN 1785-9182 san a támogatásból, mert a maradvány- Előfizethető a kiadónál. felvétele: Tel.: 273-2090, 273-2099 értékből is egyszer költség/ráfordítás fel Hirdetések Fax: 468-2917, fog merülni). Amennyiben a támogatás E-mail:
[email protected] befolyásakor a már eltelt időszakra vo- Internet: www.forum-media.hu kivitelezés: natkozó arányos támogatási összeget is Nyomdai Prime Rate Kft.
E-számvitel
|
2 0 1 6 . j a n u á r, V I I I . é v f o l y a m 1 . s z á m
