elektronikus szakmai folyóirat

2017.  augusztus IX.  évfolyam  8. szám

E-tűzvédelem

elektronikus szakmai folyóirat

Tartalom A hónap témája n Módosult három tűzvédelmi műszaki irányelv Aktuális n Az egyes műszaki termékek tűzvédelmi megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelöléséről szóló 26/2004. (VI. 11.) BM rendelet módosítása n A tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokról szóló 22/2009. (VII. 23.) ÖM rendelet módosítása Olvasóink kérdezték – mi válaszolunk! n Útirányjelző rendszer társasház területén n Gépjárművek tárolása társasházban n A beépített tűz- és füstgátló ajtók felülvizsgálata n Kiürítés irodaházban n Légcsatornák tisztítása n Tűzvédelmi Megfelelőségi Kézikönyv készítésére vonatkozó előírások

Szerzők:

Tisztelt Előfizetőnk!

Nagy János tűzvédelmi mérnök

Kérdése van?  Válassza az Optimum előfizetést és tűzvédelmi kérdé­ seivel forduljon bizalommal szakértő szerzőinkhez, akik minden be­ érkezett olvasói kérdésre 10 munka­napon belül megadják a személyre szabott, szakszerű választ!

Kovács Ferenc okleveles tűz- és katasztrófa­védelmi mérnök A kézirat lezárása: 2017. augusztus 9.

Tűzvédelemmel kapcsolatos kérdé­seit az alábbi e-mail címre várjuk: [email protected]

Az online szolgáltatás egyedi jelszóval érhető el a www.tuzvedelemszaklap.hu weboldalon! – A basic előfizetéshez tartozó webtartalom: a szaklap korábbi számainak archívuma 2012-ig – Válassza az optimum előfizetést, és használja korlátlanul a webtartalmat: • Szerkeszthető mintadokumentumok és segédletek • Felkészülés a hatósági ellenőrzésekre • Olvasói kérdések és válaszok gyűjteménye • Kiegészítő szakmai anyag az új tűzvédelmi kötelezettségek a Ügyfélszolgálat gyakorlatban témakörben Tel.: 06 (1) 273-2090 E-mail: [email protected] A jelszavakat e-mailben küldtük el, illetve azok kérhetők az Ügyfélszolgálattól is.

A hónap témája Módosult három tűzvédelmi műszaki irányelv Ismét megjelent a hír, hogy a tűzvédelmi szakemberek javaslatait figyelembe véve bővült, illetve módosult több tűzvédelmi műszaki irányelv.

A módosítások három irányelvet érintettek: • Felülvizsgálat és karbantartás; • Tűzterjedés elleni védelem; • Számítógépes tűz- és füstterjedési, valamint menekülési szimuláció.

Felülvizsgálat és karbantartás Ez az irányelv három új alfejezettel bővült ki, illetve ezekhez kapcsolódóan több új melléklet is található. A felülvizsgálat mindig sarkalatos kérdés a szakemberek számára, hiszen egy-egy eszköz, berendezés felülvizsgá­ latának elmulasztása, késlekedése komoly szankciókkal jár, ha a hatósági ellenőrzésen ezekre fény derül. Az egyik ilyen új elem, a „Biztonsági tápforrások” fe­ jezet, ahol lehetnek dízelaggregátorok vagy akkumulá­ torok. Közös jellemzőjük, hogy áramszünet esetén a létfontosságú rendszerek számára jogszabályban megha­ tározott időtartamig biztosítsák az ellátást. Az OTSZ 18. melléklet 22. sorában szerepel ezek üzemeltetői, illetve szakszemélyzet által megtartott időszakos felülvizsgálat­ ra vonatkozó kötelezettsége. A tárgyi műszaki irányelv meghatározza a felülvizsgálat módszereit a hatályos jogszabályok tükrében. Nyilván itt nemcsak a jogszabályban meghatározott követelmé­ nyeknek kell teljesülniük, hanem a gyártói előírásoknak,

2

üzemeltetési kézikönyveknek, útmutatóknak, továbbá figyelembe kell venni, hogy egy rendszer egy adott élet­ tartammal rendelkezik. Ez utóbbi leginkább a szünet­ mentes tápokra, akkumulátorokra vonatkozik. A dízelaggregátorok tekintetében azok biztos indulá­ sa és a névleges leadott teljesítményük biztosítása a karbantartás elsődleges célja. Mivel a gyártók igen különbözőek lehetnek, az irányelv is elsősorban a ke­ zelési utasításban rögzített karbantartási tevékenysé­ get helyezi előtérbe. A karbantartást sok esetben csak megfelelő végzettségű szakember végezheti el, ezért az üzemeltetőnek biztosí­ tania kell egy általa megbízott felelős személyt, aki – ha rendelkezik megfelelő végzettséggel – az időszakos felül­ vizsgálatot elvégzi. Az üzemeltető megbízhat egy olyan személyt is, aki csak azokat az ellenőrzéseket hajtja vég­ re, amelyekhez nem szükséges végzettség (pl.: időszakos járatás, üzemanyag cseréje stb.). Ennek műszaki tartalma az alábbi lehet: • szemrevételezéssel ellenőrzi, történt-e bármi olyan változás, ami károsan befolyásolhatja a rendszer mű­ ködését; ellenőrzi az aggregátor kijelzőin, hogy azok az előírt • értékeket mutatják-e, illetve van-e hibajelzés; • próbajáratást végez; • havonta ellenőrzi az áramátkapcsolót; • az ellenőrzést dokumentálja, és bármilyen rendelle­ nességet észlel, haladéktalanul értesíti a karbantartás­ ra, javításra jogosult céget. A nagyobb volumenű karbantartásokhoz célszerű meg­ bízni egy karbantartó szakcéget, aki rendelkezik a szük­ séges infrastruktúrával, esetlegesen – gyártói előírástól függően – az aggregátor gyártójának akkreditációjával is, aki a rendszer működését az előírt és elvárt paramé­ tereknek megfelelően képes biztosítani. Természetesen az üzemeltető számára megengedett, hogy az üzemelte­ tői hatáskörbe rendelt feladatokat az időszakos felülvizs­ gálatot végző szakszemélyzet is végrehajthatja. Az időszakos felülvizsgálat során a szakcég tevékenységét tekintve végrehajtja az alábbiakat: • ellenőrzi, nem áll-e fenn olyan körülmény, ami a rendszer működőképességét befolyásolja; • legalább 3 évente terheléses próbának veti alá a rend­ szert;

• a gyártó által javasolt időszakos felülvizsgálatkor szük­ séges ellenőrzéseket végrehajtja (hálózati egységek átvizsgálása, mechanikai egységek vizsgálata, műkö­ dési feltételek, kézi/automatikus üzem stb.)

Az aggregátorok üzemeltetői és időszakos ellenőrzéséről – az egyéb más felülvizsgálatot igénylő tűzvédelmi be­ rendezésekhez hasonlóan – üzemeltetési naplót kell ve­ zetni. Az üzemeltetési napló tartalmát tekintve nem sokban különbözik más hasonló témájú naplóktól, sze­ repelnie kell benne az üzemeltető adatainak, a felülvizs­ gálatot végző adatainak, az aggregátor főbb jellemzőinek (típus, gyártási év, élettartam, üzembe helyezés dátuma), illetve az elvégzett felülvizsgálatoknak és az azok során cserélt alkatrészek listájának. A üzemeltetési napló rész­ letességének oka, hogy az üzembiztos működéshez is­ merni kell a berendezés teljes életét az üzembe helyezés első napjától. Biztonsági tápforrásnak minősülhetnek még akkumu­ látorok, szünetmentes tápegységek. Itt nem pusztán a gyengeáramú rendszerekre kell gondolni, hanem a na­ gyobb létesítményeknél akár a normál hálózat kiváltá­ sára is telepíthetnek akkumulátor helyiségeket, amelyek még néhány órán keresztül ellátják árammal a létesít­ ményt, amíg annak biztonságos leállítása nem hajtható végre vagy nem áll helyre a hálózat. Ebben az esetben is a gyártói előírások lesznek a mérv­ adók a jogszabályi kötelezettségeken túlmenően. Az akkumulátorok, szünetmentes tápok öregedése sokkal gyorsabb folyamat, mint az előzőekben ismertetett dízel­ aggregátoroké. Az ellenőrzési metódus, illetve doku­ mentálás a dízelaggregátorokkal megegyező. Az üzemel­ tetői ellenőrzés, illetve a karbantartás során műszaki tartalombeli eltérések adódnak a rendszer sajátosságai­ ból adódóan. A tűzgátló lezárások szinte mindenhol ­megtalálhatóak, a műszaki irányelvben elsősorban nem a passzív rendszereket kell érteni, hanem azokat az aktív rend­ szereket, amelyek valamilyen jelre tűzgátló zárást hoz­ nak létre egy csőhálózatban, szellőzőrendszerben stb. Ezeknek az aktív rendszereknek a „lelke” a mozgató me­ chanikában, illetve az őket vezérlő érzékelőben van. Mi­ vel általában ezek az aktív rendszerek nehezen hozzáfér­ hető helyeken találhatók, jobban ki vannak téve az el­ koszolódásnak, párának és egyéb károsító hatásoknak.

3

A karbantartásnak ki kell terjednie az előbb említett mechanikai részekre, az elektromos részekre (érzékelők, elektromos csatlakozások), valamint a tűzgátló tulajdon­ ságot biztosító tömítésekre is. Néhány példa a műszaki irányelvből, hogy a felülvizsgálat során milyen terüle­ tekre kell kiemelt figyelmet fordítani: • csappantyú és kábeleinek szennyeződése; • mechanikai sérülések (az épület használata során elő­ fordulhatnak olyan körülmények, események, ame­ lyek során ezek a lezárószerkezetek megsérülnek, például targoncával megsértik stb.); • forgó, csúszó alkatrészek utánkenése (nyilván a mo­ dern eszközök csapágyazása, perselyezése oly módon van megoldva, hogy azokra élettartam-garanciát vál­ lal a gyártó, sok esetben fordul elő, hogy a kenő­ anyagok kiszáradnak és ezek a szerkezetek „beáll­ nak”); • működtető berendezések ellenőrzése (termikus ki­ oldó, optikai füstérzékelő stb.). A tűzgátló lezárások mellett a másik igen fontos és szinte mindenhol megtalálható berendezések a tűz­ gátló, füstgátló nyílászárók. Ezen a területen is megtalálhatóak az üzemeltetői, illet­ ve a jogosultsághoz kötött felülvizsgálatok. Az üzemel­ tetés során talán a legfontosabb evidens felülvizsgálatot emelném ki, hogy egyáltalán az adott nyílászáró üzem­ szerűen be tud-e csukódni. Több oka lehet annak, ha nem, egyfelől a hanyagság (kiékelik, és úgy felejtik), másfelől pedig valamilyen deformáció léphet fel, aminek oka lehet mechanikai sérülés vagy valamilyen szerkezeti meghibásodás. Ezeknek a körülményeknek az észlelését követően haladéktalanul intézkedni kell annak elhárítá­ sára és az adott nyílászáró működőképességének helyre­ állítására. Az üzemeltetői ellenőrzéshez ki kell jelölni egy olyan személyt, aki rendelkezik ismeretekkel a létesítmény­ ben található nyílászárók elhelyezkedéséről és ellen­ őrzésének metódusáról. A műszaki irányelv nem írja elő, hogy ennek a személynek tűzvédelmi szakvizsgá­ val kell rendelkeznie, ezeket az alapvető ismereteket akár önképzés keretében is el lehet sajátítani. Amennyiben ez a személy nem ugyanaz, mint aki a lé­ tesítmény tűzvédelmével is foglalkozik, akkor a tűzvé­ delemmel megbízott személy vagy a nyílászárókat kar­

4

bantartó cég is átadhatja ezeket az ismereteket. Az a személy, akit megbíztak a nyílászárók üzemeltetői felül­ vizsgálatával, jogosult az üzemeltetési naplóba történő bejegyzésre, és kötelessége az esetleges feltárt hiányossá­ gokat rögzíteni, illetve az illetékeseket értesíteni a hiba elhárításáról, ha az túltesz hatáskörén. A műszaki irányelvben segédlet található az üzemeltető ellenőrzéshez, ami adott esetben kifejezetten hasznos, néhány példa: • sérülés ellenőrzése a nyílászárón: nagyobb fokú sík­ eltérés, horpadás; tok és falszerkezet közti csatlakozás ellenőrzése; • • ajtólap és tokszerkezet kapcsolata, nincs-e szorulás, súrlódás, vetemedés és 5 mm-nél nagyobb hézag. Az időszakos felülvizsgálat nem pusztán egy szakem­ ber által elvégzett felülvizsgálati eljárást jelent, ha­ nem egy proaktív (ismerősebben csenghet: tervszerű megelőző) karbantartást is. Ez utóbbi elsősorban a gyártói leírásban, szakutasításban meghatározott karbantartási feladatok elvégzésére terjed ki (pl.: az ajtóbehúzó rugó időszakos cseréje, zsanérok után­ kenése, hézagok utánállítása stb.). Nagyon fontos, hogy ezt a tevékenységet csak tűzvédelmi szakvizsgá­ val rendelkező személy végezheti, aki a tűzvédelmi üzemeltetési naplóba történő bejegyzésével igazolja, hogy a szükséges ismeretekkel és képzettséggel rendel­ kezik. A karbantartás másik formája a helyreállító karbantar­ tás, amikor megállapításra került, hogy az adott nyílás­ záró működőképességét, használatát gátló tényező lép fel, vagy valamilyen utólagos átalakításra van szükség. Ennek módja és dokumentációs háttere lényegében megegyezik a proaktív karbantartással. A dokumentálás során nem elégséges az üzemeltetési naplóban történő bejegyzés, hanem célszerű egy javítási nyilatkozatot kér­ ni, amiben tételesen rögzítik a feltárt hibát, a javítás rövid leírását és az esetlegesen cserélt alkatrészek típusát, azonosító jegyeit, a javítást végző adatait stb. A műszaki irányelvben ezenfelül iránymutatások ta­ lálhatóak az átalakításra, illetve az esetleges cserére vonatkozóan. Cserére akkor van szükség, ha a teljes értékű javítás nem valósítható meg, ilyenek például:

• a nyílászárón olyan beavatkozást végeztek, hogy an­ nak nem igazolható a tűzállósági határértéke; • az ajtó palástján korrodálódás indul meg és a korrózió az ajtó lap- vagy tokszerkezet integritási és rögzítési problémáját okozza; • fődarab pótlása a nyílászáró geometriájának jelentős módosításával építhető be.

Cserénél kiemelt figyelemmel kell lenni, hogy csak azo­ nos (vagy jobb) tűzállósági jellemzőkkel bíró szerkezetet építsenek be. Szükség esetén ki lehet kérni tűzvédelmi szakértő vagy az illetékes hatóság állásfoglalását is. A műszaki irányelv mellékletei jelentősen kiegészültek az új fejezetekhez tartozó iratmintákkal, illetve az egyes felülvizsgálatok, karbantartások részletes leírásával.

Tűzterjedés elleni védelem Ebben a műszaki irányelvben három markáns területtel bővül ki a már meglévő anyag. A szövegezésen belül is több helyen történtek kisebb-nagyobb pontosítások, illetve kerültek bele megjegyzések, de jelen esetben a zöldhomlokzatokra, a tűzgátló záróelemekre, illetve a villamos vezetékrendszerek mentén történő lángterjedés gátlására helyezzük a hangsúlyt. A növényekkel befuttatott homlokzatok (továbbiakban: zöldhomlokzat) mindig is közkedveltek voltak, mivel egyfelől esztétikus megjelenést kölcsönöztek az épület­ nek, másfelől annak klímájára is jó hatással voltak kife­ jezetten a nyári időszakban. Alapvetően két típusuk is­ mert: az egyik, amikor a zöldfelület közvetlenül a hom­ lokzattal kapcsolódik, a másik, amikor egy segédszerke­ zeten a falfelülettől eltartott módon alakítják ki. Jogosan merült fel a kérdés, hogy a zöldhomlokzat milyen módon befolyásolja a homlokzati tűzterjedést? Az irányelv szerint bizonyos esetekben a zöldhomlok­ zat a tűzterjedési határérték-követelménnyel rendel­ kező homlokzat előtt a homlokzati tűzterjedést nem befolyásolja, ha: • nyílásmentes homlokzat előtti a kialakítás • növényzettel beültetett kialakítás esetén az A1–A2 tűzvédelmi osztályú növényfuttatóból vagy ültető­ edényből/közegből álló rendszer (szervesanyag-tar­ talma legfeljebb 25%), amely a tűzszakasz-határ előtti homlokzati tűzterjedés elleni gát geometriai méretén kívül található.

Megfelelő a zöldhomlokzat továbbá, ha nem képez aka­ dályt mentési ablakok előtt, és amelyeket rendszeresen gondoznak és ápolnak. A zöldhomlokzaton túl a műszaki irányelvnek hasonló a megközelítése az árnyékolókra, akusztikai burkolatok­ ra és napkollektorokra vonatkozóan. Ezen szerkezetek szintén akkor felelnek meg, ha a homlokzati tűzterjedést nem segítik elő, illetve a homlokzati tűzterjedés elleni védelmet biztosító építményszerkezet geometriai mé­ retein belül nem kerülnek kialakításra. Továbbá, ha a mentési ablakok előtt akadályt nem képeznek vagy tűz­ jelzésre automatikusan vagy manuálisan elhúzhatók. A tűzszakasz határokon kialakított tűzgátló záróelemek mindig kiemelt fontossággal bírnak az épületgépészeti rendszerekben. A tűzgátló elválasztá­ sokon óhatatlanul átmenő vezetékek, gépészeti aknák, szellőzők stb. biztonságos lezárását a tűzgátló szerke­ zettel egyenértékű módon kell lezárni úgy, hogy a normál működés során annak funkcióját ne akadá­ lyozza a záróelem. A leggyakoribbak a tűz- és/vagy füstgátló csappantyúk, amelyek tűzállósági jellemzőit teljesítményigazolással bizonyítja a gyártó. Az irányelv rögzíti, hogy ezeket az elemeket csak az alkalmazástechnikai dokumentációnak megfelelően szabad beépíteni a tűzgátló szerkezet síkjá­ ba, illetve közvetlenül az elé vagy alá. Lehetőség van a szerkezet síkjától távolabbi beépítésre is, nyilván ezt az adott helyzet és a lehetőségek döntik el. Fontos, hogy a záróelem beépítése csak az alkalmazástechnikai utasítás­ nak megfelelően történjen. Az irányelv a beépítési lehetőségeket az alábbiak szerint illusztrálja:

Tűzterjedés elleni védelem Tűzvédelmi Műszaki Irányelv 5.6; 5.8 sz. ábra http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=tuzmegelozes_otsz_iranyelvek

1. Tűzcsappantyúk beépítése fal síkjába illetve attól távol

5

Az irányelv szerint a csappantyúk beépítésénél kiemelt figyelmet kell fordítani a tűz esetén keletkező hatásokra. Nem mindegy, hogy a csappantyú betervezése során mi­ lyen vizsgálati tűzhatás irányt vesznek figyelembe, illet­ ve, hogy a csatlakozó csatorna hogyan viselkedik tűz hatására. Elképzelhető, hogy a csatorna olyan tűzeseti deformációkat okoz, aminek következtében a csappan­ tyú elveszti integritását, ennek kiküszöbölésére különfé­ le műszaki megoldások állnak rendelkezésre (hőtágulási kompenzátorok). A beépítés során, a csappantyú és a fogadószerkezet kö­ zötti rések kitöltésére is különös odafigyeléssel kell lenni, mivel a helytelen kivitelezés következtében a csappantyú nem fogja betölteni funkcióját. Nem csupán a tűzgátló csappantyú minősülhet tűzgátló záróelemnek, ebbe a fogalmi körbe beletartozhat min­ den olyan légszelep, ventilátor, hőre habosodó rács stb., amelyet az MSZ EN 13501-2 szerint kiállított jegyző­ könyvvel igazolnak, továbbá az alkalmazástechnológiai utasításban rögzített tűzgátló/nem tűzgátló fal vagy fö­ démszerkezetbe vagy attól távolabb építenek be. A villamos vezetékek az épületgépészeti rendszerekhez hasonlóan behálózzák épületeinket. A tűz terjedése nem csupán légcsatornákon és egyéb gépészeti vezetékeken keresztül valósulhat meg, hanem sok esetben villamos kábeltálcákon, elektromos szerelvényeken keresztül is. A műszaki irányelv teljesen új része a lángterjedés gátlása villamos vezetékrendszerek mentén, amellyel kapcsolatosan már több szakirodalom is publikálásra került, illetve a témában mélyebben érdekelt olvasók­ nak ajánlom Kruppa Attila – Villamos vezetékrend­ szerek tűzvédelme c. szakkönyvét, amely a témával komoly terjedelemben foglalkozik. A villamos vezetékek alapvető problémája, hogy tűz ha­ tására működésük némi hasonlatosságot mutat a gyúj­ tózsinórokhoz, mivel éghető szigetelőanyagok és hőt vezető fémek kombinációja, nyomvonalukon elősegít­ hetik a tűz terjedését. Vezetékrendszerek védelmével nemcsak tűzgátló szerkezeteken át történő haladásukkor kell foglalkozni, hanem olyankor is szükség lehet veze­ tékrendszer „tűzszakaszolására”, amikor épületszerkeze­ tet nem keresztez a nyomvonal. Ilyenek tipikusan a kábel­alagutak, kábelcsatornák, gépészeti aknák (ez utób­ binál többszintes épületeknél szintenként ír elő a jogsza­

6

bály tűzgátló lezárást), de elképzelhető a tetőn vagy a homlokzaton vezetett kábeltálca védelme is. Az irányelv szerint a védekezésre az alábbi lehetőségek állnak rendelkezésre: • olyan kábelek, tartószerkezetek alkalmazása, ame­ lyek önmagukban képesek a tűzterjedést megakadá­ lyozni; • külső burkolatok, bevonatok utólagos felvitele, ezek lehetnek festékrendszerek, bandázsok, csatornák; • aktív berendezések, különböző oltórendszerek, érzé­ kelők; • kábelek lángterjedés-gátlást biztosító elhelyezése. Egy épületben a fenti lehetőségek szinte minden válfaja megvalósulhat, mivel a helyszíni viszonyok, körülmé­ nyek befolyásolják a megfelelő műszaki megoldás kivá­ lasztását. A műszaki irányelvben a megoldások és alkal­ mazásuk szempontjai részletesen kifejtésre kerülnek az alábbi bontásban: • Lángterjedés gátló kábelek és kábeltartó szerkeze­ tek: erről akkor beszélünk, ha a kábelek illetve az azokat tartó szerkezetek már a gyártásukkor felhasz­ nált anyagaik révén gátolják a lángterjedést. Ezeknél a rendszereknél csak rendszerben szabad gondol­ kozni, hiszen a vizsgálati jegyzőkönyvek csak ebben az esetben garantálják a lángterjedés gátlását. • Tűzvédelmi burkolatok, bevonatok, kábelcsator­ nák: ezek általában mindenki által ismert megoldá­ sok, a kábelnyomvonal teljes hosszában vagy szaka­ szosan alkalmazott megoldások, lehetnek burkoló­ lapok, különféle szövetek és festékek.

Ennél a megoldásnál a kábelek szerkezeti felépítésével kapcsolatosan semmilyen követelmény nem fogalmazó­ dik meg, tehát a kábeleknek nem kell lángterjedés gátló kialakításúnak lenniük. A műszaki irányelv külön fog­ lalkozik a gyári termékként készülő kábelcsatornákkal, amelyeknél vizsgálati szabványként a német DIN 410211, 12 szabvány jelöli meg, mivel általánosan elfogadott európai szabvány ezekkel kapcsolatban nincs. A DIN szabvány pedig percben kifejezett időértéket ad meg, tehát a hazai jogszabályi környezetbe jól beilleszkedik. A gyári csatornákon kívül léteznek tűzvédelmi burkolólapokból a helyszínen összeállított kábelcsatornák, itt fon­ tos szempont a tűzhatás iránya, illetve a lapoknál az al­ kalmazástechnikai dokumentáció betartása. Ezenfelül az

irányelv kitér még a különböző paplanokra, bandázsokra melyek jó alakíthatóságuk miatt közkedveltek rések, hé­ zagok kitöltésére illetve a kábelnyomvonal szakaszolásá­ ra is jól használhatók. A tűzvédelmi bevonatok pedig a már kialakított csatornák akár utólagos védelmére is jól alkalmazhatóak, terjedés gátló jellemzőit a bandázsok­ hoz hasonlóan az irányelv az MSZ EN 60332-3-21/22 szabvány alapján fogadja el. • Aktív rendszerekkel kapcsolatosan az irányelv csak röviden tesz említést mivel ezek használata nem jel­ lemző, de lehetősége fennáll. • Lángterjedést biztosító elhelyezés takarja, hogy a kábeleket földárokba fektetik vagy falszerkezetbe ágyazzák. Sokszor ez tűnik a leggazdaságosabb mód­ szernek, azonban az esetleges javításokat, karbantar­ tásokat nagyban nehezítheti.

Számítógépes tűz- és füstterjedési, valamint menekülési szimuláció Egy épületben a tűzterjedésére és a menekülésre vo­ natkozó modellezés mindig komoly kihívás elé állítja a tervezőket. Ez a műszaki irányelv ehhez a modellezés­ hez nyújt támpontokat, amelyek most némiképp mó­ dosultak. Az irányelv új értékelési feltételeket tartalmaz: • a meneküléshez szükséges időnél figyelembe lehet venni a tűzjelzéshez szükséges időt és a kiürítési kon­ cepció során meghatározott esetleges késleltetést is; • a tűz érzékeléséhez és átjelzéséhez szükséges időt 2  percben határozza meg az irányelv, amennyiben nincs közvetlen átjelzés a Katasztrófavédelemhez. Változott a meneküléshez szükséges időn belül a meg­ engedett látótávolság: tízről tizenöt méterre nőtt.

amely az épület – szimulációt érintő – kialakítását, para­ métereit foglalja össze, ennek mintadokumentációját az irányelv „C–F” mellékletei tartalmazzák.

Aktuális Az egyes műszaki termékek tűzvédelmi megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelöléséről szóló 26/2004. (VI. 11.) BM rendelet módosítása A hatályos rendelkezés szerint a kijelölés iránti kérelmet a bizottságnak címezve, az 1. mellékletben meghatáro­ zott adattartalommal, a BM OKF-hez kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a kérelmezett szakterület megnevezését: egyéb tűzoltó-technikai termék (szerel­ vényszekrény, áttétkapocs, nyomótömlő, állványcső, sugárcső, tűzcsapkulcs, kapocskulcs, osztó, gyűjtő, szívó­ tömlő, szűrőkosár, jelzőtábla tűzoltó vízforrásokhoz, füst­riasztó eszközök). A módosítás értelmében a kérelemhez csatolni kell a kérelmezett szakterület és termékcsoport megnevezé­ sét: egyéb tűzoltó-technikai termék (tűzcsap vagy fali tűzcsap tartozékai, szerelvényszekrény, tűzoltó kapcsok, szívótömlő, nyomótömlő, állványcső, pót­áll­ vány­cső, tűzoltó sugárcső, habsugárcső, hordozható hab-, víz- vagy porágyú, tűzcsapkulcs, kapocskulcs, osztó, gyűjtő, szűrőkosár, tűzoltó takaró, az építési termék fogalmába nem tartozó, a tűz észlelésére, jelzésére, oltására, a beavatkozás megkönnyítésére, a tűzkár csökkentésére vagy a tűz terjedésének megakadályozására alkalmazott berendezés).

A beavatkozók tervezett belépési pontjától számított legrövidebb útvonalon pedig figyelembe kell venni a haladást akadályozó szerkezeteket és berendezési tárgya­ kat. A fennálló feltételeket (pl.: látótávolság) már nem egy időpillanatban, hanem a tűzoltói beavatkozás előtt és utáni 2 percben is vizsgálni kell.

A módosítás értelmében a kérelemhez nem kell csatol­ ni a kérelmezett szakterület megnevezését: beépített tűzjelző berendezések és tartozékai, beépített tűzoltó berendezések és tartozékai, kézi hordozható vagy szállítható tűzoltó készülékek, tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés vagy azokból álló technológiai rendszer, tűzcsap, fali tűzcsap és tartozékai,

Az irányelv fontos módosítása, hogy a gyorsabb elbírálás érdekében a hatóság részére a szimulációs dokumentá­ cióknak a jövőben egy összefoglalót kell tartalmazniuk,

A módosítás értelmében nem marad hatályban, hogy a kijelölési okirat a kiállítástól számított 5 évig érvényes.

7

A felelősségbiztosítási szerződésben biztosítandó fedezet káreseményenkénti legkisebb mértékének változásai szakterületenként

Szakterület megnevezése

Fedezet legkisebb mértéke (forint)

Tűzoltó készülék

2 000 000

Egyéb tűzoltó-technikai termék

2 000 000

Tűzcsap, falitűzcsap és tartozékai

5 000 000

Tűzálló kábelrendszer és tartozékai

5 000 000

Tűzvédelmi technika I. kategória (tűzoltó­ járművek, felépítmények)

30 000 000

Tűzvédelmi technika II. kategória (­oltóanyagok, szakfelszerelések)

20 000 000

Tűzvédelmi technika III. kategória (egyéni védőeszközök)

10 000 000

Beépített automatikus tűzjelző berendezés

10 000 000

Beépített automatikus tűzoltó berendezés

10 000 000

Tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés vagy azokból álló technológiai rendszer

10 000 000

A tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokról szóló 22/2009. (VII. 23.) ÖM rendelet módosítása A módosítás következtében a rendelet követelményeit nem kell alkalmazni: az olyan tűz- vagy robbanásveszé­ lyes készülékek, gépek, berendezések esetében, amelyekben az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK ren-

8

delet módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: CLP-rendelet) szerint tűzveszélyes gázok vagy nyomás alatt lévő gázok veszélyes­ségi osztályba tartozó gázt a robbanásveszélyes osztályba tartozó gázt zárt rendszerben, kizárólag hűtésre hasz­ nálnak. A módosítás következtében a rendelet követelményeit nem kell alkalmazni az olyan tűz- vagy robbanásveszé­ lyes készülékek, gépek, berendezések esetében, • amelyek megfelelnek a nyomástartó berendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról szóló, 2014. május 15-i 2014/68/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv előírásainak, vagy • amelyekben kizárólag a CLP-rendelet szerinti tűzveszélyes folyadékok veszélyességi osztályba tartozó folyadék tárolása történik. Tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére kö­ telezett termékek és technológiai rendszerek: 1. tűzvédelmi technika I. kategória (tűzoltójárművek, felépítmények), 2. tűzvédelmi technika II. kategória (oltóanyagok, szakfelszerelések), 3. tűzvédelmi technika III. kategória (egyéni védőesz­ közök), 4. beépített tűzjelző berendezések és tartozékai, 5. beépített tűzoltó berendezések és tartozékai, 6. kézi, hordozható, szállítható tűzoltó készülékek, 7. tűzálló kábelrendszer és tartozékai, 8. tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berende­ zés vagy azokból álló technológiai rendszer, 9. tűzcsap, fali tűzcsap és tartozékai, 10. egyéb tűzoltó-technikai termék (tűzcsap, fali tűzcsap és tartozékai, szerelvényszekrény, tűzoltó ka­ pocs, műanyag kupakkapocs, szívótömlő, nyomó­ tömlő, állványcső, pótállványcső, tűzoltó sugárcső, habsugárcső, hordozható hab-, víz- vagy porágyú, tűzcsapkulcs, kapocskulcs, osztó, gyűjtő, szűrőko­ sár, tűzoltó takaró, az építési termék fogalmába nem tartozó, a tűz észlelésére, jelzésére, oltására, a beavat­ kozás megkönnyítésére, a tűzkár csökkentésére vagy a tűz terjedésének megakadályozására alkalmazott berendezés füstriasztó eszközök, nem szabványos tűzoltó készülék).

Olvasóink kérdezték – mi válaszolunk! Útirányjelző rendszer társasház területén Meglévő társasházunk területén nincs kiépítve menekülési útirányjelző rendszer, illetve az egyes szintek sincsenek jelölve. Ezeket utólag el kell helyeznünk? Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról (OTSZ) szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet értelmében a tűzoltó­ ságok beavatkozásával kapcsolatos követelményeknek számítanak a IX. fejezetben foglaltak, illetve az építmé­ nyek tűzvédelmi használati előírásainak számítanak a XVIII–XX. fejezetben foglaltak, ugyanakkor az itt nem említett fejezetek követelményei az építmények tűz­ védelmi létesítési előírásoknak tekintendők. Az OTSZ a VIII. fejezetében előírja, hogy a menekü­lési útvonalat biztonsági világítással, menekülési jelekkel és menekülési útirányjelző rendszerrel kell ellátni. Az OTSZ a XIII. fejezetében előírja, hogy az épületben elhelyezett felvonók esetén a biztonsági felvonóknál az erre vonatkozó, hagyományos felvonóknál, pedig a vo­ natkozó műszaki követelmény szerinti a „Tűz esetén a liftet használni TILOS!” biztonsági jelet kell valamennyi szinten elhelyezni. Az OTSZ a XIII. fejezetében előírja, hogy menekülési útirányt jelző rendszert kell létesíteni 3000 fő feletti be­ fogadóképességű helyiség menekülési útvonalán és ott, ahol a tűzvédelmi szakhatóság a menekülés biztosítása, a füstfejlődés jellemzői alapján előírja.

Az OTSZ a XIII. fejezetében előírja, hogy a két szintnél magasabb vagy egynél több pinceszinttel rendelkező épület esetében a szintszámot jelölni kell minden lépcső vagy lépcsőház csatlakozó szintjén, kivéve a NAK osz­ tályba tartozó lakóépületeket. A KK és az MK osztályba tartozó épületekben a lépcső vagy lépcsőház kijárati szintjén lévő ajtónál jelölni kell, hogy az adott lépcsőn az épület mely szintjei érhetők el. Tekintettel arra, hogy az OTSZ fenti rendelkezései a létesítési előírások között szerepelnek, ezért azok vissza­ menőleges teljesítése mindaddig nem követelmény, amíg az érintett épületben, épületrészen átalakítás nem történik. Az átalakítás során már a létesítési követelmé­ nyeket is teljesíteni kell.

Gépjárművek tárolása társasházban A társasház területén lévő garázson kívül tárolható más helyiségben is segédmotor? Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról (OTSZ) szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet értelmében az építményt, építmény­ részt, a vegyes rendelte­ tésű épületet, szabadteret csak a használatbavételi, üzemeltetési, működési és telephelyengedélyben meg­ állapított rendeltetéshez tartozó tűzvédelmi követelmé­ nyeknek megfelelően szabad használni. Az OTSZ kimondja, hogy a gépjárművek tárolására szolgáló helyiséget 20 gépjármű álláshely, parkolóhely fölött, önálló tűzszakaszként kell kialakítani az egyéb, hozzá funkcionálisan nem kapcsolódó rendeltetésektől. A 20-nál több gépjármű álláshely, parkolóhely esetén a gépjárműtároló helyiségében alkalmazható hő- és hang­ szigetelés anyaga AK és NAK mértékadó osztályba tar­ tozó építmény esetén B-s1, d0 tűzvédelmi osztályú, KK és MK osztály esetén A2-s1 d0 tűzvédelmi osztályú. A 20 vagy annál kevesebb gépjármű álláshely, parkoló­ hely esetén a gépjárműtároló helyiségében alkalmazható hőszigetelés anyaga legalább D-s2, d0 tűzvédelmi osztá­ lyú kell, hogy legyen. Gépjármű épület kapualjában – a családi házak kivételével – nem tárolható.

9

A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet szerint a jármű: közúti szál­ lító- vagy vontató eszköz, ideértve az önjáró vagy von­ tatott munkagépet is. A mozgáskorlátozottak közleke­ désére szolgáló, emberi erővel tolt vagy hajtott kerekes szék és a gépi meghajtású kerekes szék – ha sík úton önerejéből 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes, továbbá a gyermekkocsi és a talicska – azon­ ban nem minősül járműnek. Az ilyen eszközökkel köz­ lekedő személyek gyalogosoknak minősülnek. A gépkocsi fogalma: olyan gépjármű, melynek négy vagy több kereke van; a négykerekű motorkerékpár azonban nem gépkocsi. A gépjármű fogalma: olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt. A mezőgazdasági vontató, a lassú jármű, a segédmotoros kerékpár és a villamos azonban nem mi­ nősül gépjárműnek. Fentieket összegezve tehát megállapítható, hogy a segéd­ motoros kerékpár elhelyezésére nem kizárólag gépjár­ műtároló helyiségben van lehetőség, hanem mindenütt, ahol a helyiség tárolási rendeltetésű.

A beépített tűz- és füstgátló ajtók felülvizsgálata Az épület üzemeltetőjeként elvégezhetjük-e a beépített tűzés füstgátló ajtók felülvizsgálatát? Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról (OTSZ) szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet meghatározza az üze­ meltetői ellenőrzési feladatokat és meghatározza az idő­ szakos felülvizsgálat, valamint a karbantartás feladatait. Az OTSZ az üzemeltetői ellenőrzés keretében előírja a tűzgátló nyílászárók 1 havonkénti és a füstgátló nyílás­ zárók 3 hónaponkénti ellenőrzését. Ezenfelül az időszakos felülvizsgálat, valamint a karban­ tartás feladatai keretében 6 hónaponként el kell végezni ezen nyílászárók felülvizsgálatát, karbantartását. Ezt a feladatot azonban már csak tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy láthatja el, a tűzvédelmi szakvizsgá­ ra kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól szóló 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet alapján.

10

A BM rendelet értelmében, meghatározott foglalkozási ágak, illetve munkakörök szerinti tevékenységet csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy végezhet. A tűzvédelmi szakvizsgához kötött foglalkozá­ si ágak és munkakörök között pedig felsorolja a tűzgátló, füstgátló nyílászáró-szerkezetek beépítését, felülvizsgá­ latát, karbantartását, javítását végzőket. A rendelet kimondja, hogy szakvizsgára az a személy bocsátható, aki az oktatási tematika szerint megtartott felkészítő tanfolyamon vagy továbbképzésen részt vett, és legalább az Országos Képzési Jegyzékben szereplő műszaki vagy építőipari vagy tűzvédelmi eszköz- és rendszerszerelő, karbantartó szakképesítéssel vagy érett­ ségivel rendelkezik. A rendelet előírja, hogy füstgátló nyílászáró-szerkezetek beépítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását vég­ zőnek rendelkeznie kell az általa tervezett, kivitelezett, karbantartott, javított, telepített, felülvizsgált termék magyar nyelvű ismertetőjével, a használatra, karbantar­ tásra és felülvizsgálatra, alkalmazási korlátozásra is kiter­ jedő alkalmazástechnikai leírással, melyet a tűzvédelmi hatóság felhívására köteles bemutatni, meglétét igazolni. Ezen túlmenően a kivitelezést, karbantartást, javítást, telepítést, felülvizsgálatot végzőnek rendelkeznie kell a gyártó által a kivitelezéshez, karbantartáshoz, javításhoz, telepítéshez, felülvizsgálathoz meghatározott eszközök­ kel, anyagokkal, melyeket a tűzvédelmi hatóság felhívá­ sára köteles bemutatni, meglétüket igazolni. A szakvizsgával rendelkező személy bizonyítványa ér­ vénytelen, ha a tűzvédelmi hatóság megállapította, hogy a szakvizsgával rendelkező személy foglalkozása körében tűzvédelmi szabály megszegésével tüzet okoz, vagy mun­ kája közvetlen tűzveszélyt jelent környezetére.

Kiürítés irodaházban Az irodaházunk emeleti tárgyalója 150 fő befogadására tervezett. Megfelelő-e az a kialakítás, ha 2 lépcsőn keresztül biztosítjuk a kiürítést, amelyek közül az egyik íves karú, a másik egyenes karú? Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról (OTSZ) szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet értelmében menekülés­ re szolgáló, üzemszerűen kulcsra zárt ajtó nyithatósága abban az esetben biztosítható kulcsdoboz elhelyezésével, ha

• az ajtón egyetlen zárat helyeznek el, amelynek kulcsát a kulcsdoboz tartalmazza, • a kulcsdobozt a menekülő személy számára elérhető helyen, az ajtótól legfeljebb 0,5 m távolságra és biz­ tonsági jellel megjelölve helyezik el, • az ajtón keresztül menekülő személyek száma legfel­ jebb 50 fő és • az adott helyen egyetlen, menekülésre szolgáló ajtó van beépítve.

− lakáson, üdülőegységen belül legalább 0,24 ­méter, − egyéb esetben legalább 0,30 méter.

Kimondja továbbá, hogy a menekülési útvonal függőle­ ges szakaszát lépcsőházban, épületen kívüli szabadlép­ csőn vagy menekülési útvonalnak minősülő átriumban elhelyezett és legfeljebb 48 méter hosszúságú menekü­ lési útvonalat képező lépcsőn kell vezetni. A menekülés­ re szolgáló lépcsőházat • abban az esetben, ha a lépcsőházból kivezető kijárati szint és az attól legtávolabbi, a lépcsőházba vezető bejárati szint között a szintmagasság legfeljebb 14 méter, hő- és füstelvezetéssel rendelkező lépcsőház­ ként, • az előző ponttól eltérő szintmagasság esetén NAK, AK, KK mértékadó kockázati osztályú épületben, önálló épületrészben füstmentes lépcsőházként, • MK osztályú kockázati egység menekülési útvonalát képező lépcsőház esetén természetes szellőzésű füst­ mentes vagy előteres túlnyomásos füstmentes lépcső­ házként, • speciális építményben a XII. fejezet szerint kell kiala­ kítani. A szabadlépcsőt úgy kell elhelyezni, hogy a lépcső szer­ kezetét és a lépcső használóit a tűz és kísérőjelenségei, így a láng, hősugárzás, füst ne veszélyeztesse. A tömegtartózkodásra szolgáló épület menekülési útvo­ nalát képező, 4 méternél szélesebb lépcsőkarokat korlát­ tal kell kettéválasztani, olyan módon, hogy a lépcsőkar egymástól elválasztott részeinek szabad szélessége 2,002,50 méter legyen. Íves, húzott karú vagy csigalépcső menekülésre akkor alkalmazható, ha • a lépcsőn menekülő személyek száma legfeljebb 50 fő és a lépcső legfeljebb 10 méter menekülésre használt szintkülönbséget hidal át, vagy • a lépcsőkar menekülésre használható karszélességén belül valamennyi lépcsőfok belépő szélessége

A menekülési útvonalat képező füstmentes lépcsőházat úgy kell kialakítani, hogy a lépcsőházból • közvetlenül, • tűzgátló építményszerkezetekkel határolt közlekedőn keresztül, vagy • két, egymástól független menekülési útvonallal ren­ delkező tűzszakaszon keresztül biztonságos térbe lehessen jutni. • Fentieket összegezve megállapítható, hogy tárgyi terv­ kialakítás csak abban az esetben megfelelő, amennyiben az íves karú lépcsőt legfeljebb 50 fő veszi igénybe mene­ külésnél, amely csak akkor biztosítható, ha a helyiségben legfeljebb 50 fő tartózkodik, vagy megosztásra kerül a helyiség oly módon, hogy legfeljebb 50 fő tartózkodik azon a részen, ahonnan kizárólag az íveskarú lépcsőn lehet elhagyni a helyiséget.

11

Légcsatornák tisztítása Az irodaházunkban beépített légcsatornák tisztítására milyen ciklusidő vonatkozik?

• • • •

az 1000 m2-nél nagyobb ipari épületek, a 3000 m2-nél nagyobb mezőgazdasági épületek, a 2000 m2-nél nagyobb tárolási épületek vagy speciális építménynek minősülő közúti alagút, vala­ mint felszín alatti vasút esetében.

A TMMK-ban az építmény tűzvédelmi helyzetét érintő változásokat át kell vezetni, fel kell tüntetni a változást követő 30 napon belül. Több tulajdonos esetén a TMMK tartalmáért a tulajdonostársak egyetemlegesen felelnek. A TMMK az építmény tartozéka, tulajdonos változásakor az új tulajdonos részére át kell adni. A tu­ lajdonos köteles az üzemeltető részére a TMMK hozzá­ férhetőségét biztosítani. A TMMK-t elektronikus vagy nyomtatott formátumban kell elkészíteni, vezetni és az építmény területén kell tartani. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról (OTSZ) szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet értelmében a 14 méter­ nél magasabban lévő legfelső használati szinttel rendel­ kező lakóépület központi szellőző rendszerét, valamint étterem konyhai szellőző (szagelszívó) rendszerét a gyár­ tó által meghatározott rendszerességgel, annak hiányában lakóépületben 3 évente, étterem rendeltetés estében fél­ évente tisztítani és annak elvégzését írásban igazolni kell. Fentiek alapján tehát kijelenthető, hogy az irodaházba beépített légcsatornák tisztítására az OTSZ nem határoz meg ciklusidőt, azokat az üzemeltető által meghatáro­ zott időközönként kell tisztítattni.

Tűzvédelmi Megfelelőségi Kézikönyv készítésére vonatkozó előírások Abban az esetben is van tűzvédelmi megfelelőségi kézikönyv-készítési kötelezettségünk, amennyiben az épület nem az új OTSZ szerint létesült, de idén kerül használatbavételre? Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról (OTSZ) szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet értelmében az épít­ mény használatbavételét követő 60 napon belül az épít­ mény tulajdonosának, társasház esetén a társasháznak az építményre vonatkozó Tűzvédelmi Műszaki Meg­ felelőségi Kézikönyvvel (a továbbiakban: TMMK) kell rendelkeznie • az 5 szintesnél magasabb lakóépületek, • az 1000 m2-nél nagyobb közösségi épületek,

12

Az építmény használatbavételét követő 5. évben, majd azt követően 5 éves ciklusidővel a tulajdonos köteles felülvizsgáltatni az építmény TMMK-ban foglaltaknak megfelelő kialakítását, állapotát az alábbiak szerint: • az építésügyi engedélyezési tervdokumentáció tartal­ mának megfelel-e az építmény, • a változtatások, átalakítások a vonatkozó jogszabá­ lyoknak, előírásoknak megfelelnek-e, és • a változtatásokat, átalakításokat rögzítették-e a TMMK-ban. A TMMK tartalmazza • az építmény tűzvédelmi, létesítési követelményeit: − az építészeti kialakítást a tűzvédelmi követelmé­ nyekkel, − a villamos rendszer és villámvédelem kialakítását és − a felvonók és mozgólépcsők, speciális épületgépé­ szeti rendszerek kialakítását, • a tűzjelző berendezés, tűzoltó berendezés, vészhan­ gosítási rendszer és hő- és füst elleni védelem kialakí­ tását, • a rajzi mellékletet, • a TMMK készítőjének nevét, címét és jogosultságát és • az 5 évenkénti felülvizsgálat elvégzését igazoló doku­ mentumot. Fentieket összegezve megállapítható, hogy valamennyi – fenti feltételeknek megfelelő – épület esetében TMMK-t kell készíteni, amely használatbavételére 2015. március 5-ét követően kerül sor, függetlenül attól, hogy melyik tűzvédelmi szabályozás szerint kapott léte­ sítési engedélyt.

Fórum Akadémia-j.pdf 1 2017. 04. 30. 8:12:58

Cégre szabott munkavédelmi képzések A Munkavédelmi törvény utóbbi fél évben történt változásai, valamint a Munkavédelem Nemzeti Politikájának múlt évi elfogadása is mutatja, hogy az eddigieknél még hangsúlyosabb figyelem irányul a biztonságos és az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés megvalósítására. Éppen ezért szigorodtak a munkavédelmi képviselő-választásra, vala­mint a munkabalesetek kivizsgálására vonatkozó szabályok. Cégekre szabott helyszíni képzéseinkkel a munkavédelmi kötelezettségek elvégzésében szeretnénk segítséget nyújtani. A közelmúlt legsikeresebb MUNKAVÉDELMI képzései Kötelező munkavédelmi képviselő-választás 2017. január 8-áig – az eddigi 50 fős létszám helyett – a 20 és 50 fő közötti munkavállalókat foglalkoztató munkáltatóknak is kötelező volt ­munkavédelmi képviselő-választást tartani. Amennyiben Ön még nem tette lehetővé a képviselő-választást, úgy segítünk annak lebonyolításában és a procedúrához kapcsolódó adminisztrációs feladatok elvégzésében.

Munkavédelmi képviselők alapképzése A megválasztott munkavédelmi képviselők a Munkavédelmi törvény 75. § (1) bekezdés c) pontjában előírt 16 órás alapképzést végezhetik el, amely megfelelő szakmai alapot ad a képviselői tevékenység magas szintű elvégzéséhez. A munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltésének gyakorlati lépései Az utóbbi években többször módosultak a munkabalesetekre vonatkozó előírások. Legutóbb 2017. január 1-jétől léptek hatályba új részletszabályok a munkabaleseti bejelentőlap kitöltésére vonatko­ zóan. A képzés során gyakorlati példákon keresztül mutatjuk be a munkabalesetek bejelentésére vonatkozó tudnivalókat. A mentési terv összeállítása Rendkívüli események, váratlan helyzetek fordulnak elő az Ön cégében? Ezek veszélyeztethetik a munkavállalók nagyobb csoportját vagy súlyos következményekkel járhatnak (balesetek, egészségkárosodás)? Ha igen, Ön minden bizonnyal a Munkavédelmi törvényben előírt mentési terv elkészítésére kötelezett. A képzés segítségével elkészítheti saját mentési tervét az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos foglalkoztatás megvalósítása érdekében.

Helyszíni MUNKAVÉDELMI képzések A kihelyezett képzésekről bővebb felvilágosítást ad Petren Ágnes vezető szerkesztő a +36 1 273 2094 telefonszámon vagy a [email protected] címen.

Az E-Tűzvédelem szaklapunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink tűzvédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdé­ sekre adott válaszok szerzőnk egyéni szakmai véleményét tükrözik, melyet a rendelkezésére álló információk alap­ ján alakított ki. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezet­ het, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.

E-Tűzvédelem IX. évfolyam, nyolcadik szám, 2017. augusztus Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Sárközy Ágnes, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Ress Renáta HU ISSN 2061-0610 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 E-mail: [email protected] Internet: www.tuzvedelemszaklap.hu Tördelés: B–TEX 2000 Bt.