E-tűzvédelem. Elektronikus szak mai folyóirat. Tartalom szeptember VIII. évfolyam 9. szám

2016. szeptember  |  VIII. évfolyam  9. szám

E-tűzvédelem Elektronikus szak mai folyóirat

Tartalom A hónap témája

• Felülvizsgálatok az új tűzvédelmi műszaki irányelv tükrében (befejező rész)

Aktuális

• Az építményszerkezetek tűzvédelmi jellemzői című műszaki irányelv részletszabályai • Igazgatási szolgáltatási díjak változása október 14-től

Szabványhírek

1

Szerzők:

Tisztelt Előfizetőnk!

Nagy János tűzvédelmi mérnök

Kérdése van?  Válassza az Optimum előfizetést és tűzvédelmi kérdé­ seivel forduljon bizalommal szakértő szerzőinkhez, akik minden be­ érkezett olvasói kérdésre 10 munka­napon belül megadják a személyre szabott, szakszerű választ!

Kovács Ferenc okleveles tűz- és katasztrófa­védelmi mérnök A kézirat lezárása: 2016. szeptember 6.

Tűzvédelemmel kapcsolatos kérdé­seit az alábbi e-mail címre várjuk: [email protected]

Az online szolgáltatás egyedi jelszóval érhető el a www.tuzvedelemszaklap.hu weboldalon! – A basic előfizetéshez tartozó webtartalom: a szaklap korábbi számainak archívuma 2012-ig – Válassza az optimum előfizetést, és használja korlátlanul a webtartalmat: • Szerkeszthető mintadokumentumok és segédletek • Felkészülés a hatósági ellenőrzésekre • Olvasói kérdések és válaszok gyűjteménye • Kiegészítő szakmai anyag az új tűzvédelmi kötelezettségek a Ügyfélszolgálat gyakorlatban témakörben Tel.: 06 (1) 273-2090 A jelszavakat e-mailben küldtük el, illetve azok kérhetők az E-mail: [email protected] Ügyfélszolgálattól is.

A hónap témája Felülvizsgálatok az új tűzvédelmi műszaki irányelv tükrében (befejező rész) Az előző számban megkezdődött a TvMI 12.1: 2016.07.15. Felülvizsgálat és karbantartás című műszaki irányelv ismertetése, most következzen a befejező része.

Elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem Elektrosztatikus feltöltődés elleni felülvizsgálatot az OTSZ-ben meghatározott esetekben kell elvégeztetni. Ezek a következők: • üzembe helyezés előtt, • átalakítás, bővítés után, • tűzesetet követően, • a technológia változását követően (megváltozott zóna­besorolás vagy az eddig nem robbanásveszélyes területen robbanásveszélyes anyaggal, vagy az erede­ titől eltérő más robbanásveszélyes anyaggal folytat­ nak tevékenységet), • a meglévő építmény, szabadtér elektrosztatikus vé­ delmén legalább 3 évente, ha gyártó, telepítő a mű­ szaki leírásban, dokumentációban vagy a telepítési technológiai dokumentációban nem rendelkezik ennél rövidebb időtartamról.

2

A felülvizsgálat azt a célt szolgálja, hogy a robbanásveszélyes környezetek elektrosztatikus kisülésből eredő gyújtási valószínűségének csökkentésére irányuló műszaki megoldásokat, szabályozásokat megvizsgálja, illetve mérlegelje a fennálló kockázatot. Az irányelv az eddigiekhez hasonlóan nagy segítséget nyújt az üzemeltetői ellenőrzések lebonyolítására. Az üzemeltetői ellenőrzésnek ki kell terjednie az aláb­ biakra: • vizsgált felületek sérülés- és szennyezés-mentessé­ gére, • az elektrosztatikai potenciálkiegyenlítő elemek ép­ ségére, • a beléptető, illetve személyi ellenőrző rendszerek üzemkészségére. Az időszakos felülvizsgálat pedig kiterjed az egyes mű­ szaki megoldások műszeres ellenőrzésére is, például levezetési ellenállás-mérés, padlóburkolatok levezetési ellenállása stb.

Menekülést segítő rendszerek – Biztonsági világítás A biztonsági világítás rendszereit az üzemeltetőnek ko­ rábban hetente, a jelenlegi szabályozás alapján havon­ ta kell ellenőrizni, illetve évente karbantartani. A felül­ vizsgálatot, karbantartást igazoló dokumentumokat a tűzvédelmi üzemeltetési naplóban kell tartani.

A biztonsági világítás üzemeltetése során az ellenőrzés­ hez, karbantartáshoz biztosítani kell a megvalósulási állapotot rögzítő dokumentációt, az egyes elemeket (lámpatesteket, biztonsági jelzéseket) tartalmazó alap­ rajzokat, gyártói kezelési, karbantartási utasítást. Az üzemeltető havi ellenőrzésébe tartoznak: • szemrevételezéssel ellenőrzi a lámpatestek rögzített­ ségét, észlelhetőségét, a menekülési irányjelzések meglétét, helyességét, • központi tápellátású rendszer esetén szemrevétele­ zéssel ellenőrzi a tápellátás kábelezésének sértetlen­ ségét, rögzítettségét. Fontos, hogy az éves karbantartást a gyártói előírások­ nak megfelelő módon és eszközökkel kell végrehajtani.

Beépített tűzjelző berendezések A beépített tűzjelző rendszerek rendszeres karbantar­ tása különösen fontos, tekintve azok életvédelmi szem­ pontból kiemelt jelentőségét. A gyakorlatban a legnagyobb problémák két részre oszthatók, az egyik, hogy az üzemeltető a kivitelezést követően nem köt szerződést karbantartást végző szervezettel, vagy egy idő után felmondja azt gazdasági indokok miatt, és a rendszert nem tartják karban egyáltalán. Ez önmagában komoly bírságtételt jelent, ráadásul eb­ ben az esetben a hatóságnak választási lehetősége nincs, a bírság kiszabása kötelező. A másik gyakran előforduló gond a berendezés napi ellenőrzésének elmulasztása. Ezt általában a készüléket felügyelő személynek kell végrehajtania és ennek tényét a karbantartási naplóban kell rögzíteni. A hatóság képviselői számára ez a hiá­ nyosság egyértelmű, főleg ha az ellenőrzés több napra visszamenőlegesen nem történt meg. A felügyeletet, kezelést, üzemeltetői ellenőrzést ellátó személy rendelkezik az OTSZ 157. §-ában foglalt1 és

a 252. § (3) bekezdésében2 szükséges ismeretekkel, ha az oktatás kiterjed: • a tűzjelző központ, a távkezelő távkijelző egység tűzés hibaátjelző egység kezelésére, • a beérkező tűz-, hiba-, téves riasztások kezelésére (pl. nyugtázás, hangjelzők kikapcsolása, jelzéstörlés), • a tűz esetén szükséges teendőkre, • a tűzvédelmi szabályok megszegésének következmé­ nyeire vonatkozó előírások és szabályok ismerteté­ sére. A tűzjelző berendezés kezeléséről, az üzemeltetői ellenőrzésről ismeretekkel rendelkező szakember végezhet dokumentált oktatást. A gyakorlatban ez a berendezést kivitelező cég képviselője (beüzemelést végző szakember). A berendezésben történő bármilyen változás esetén a változást kivitelező képviselője tartja meg az oktatást. A tűzjelző berendezés időszakos felülvizsgálatát, kar­ bantartását csak arra jogosult személy végezheti, aki­ nek a következő feltételeknek kell eleget tennie: • érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkezik, • a tevékenységek szakszerű ellátásához szükséges termékspecifikus ismeretekkel, szoftverrel vezérelt központok konfiguráláshoz programozói ismeretek­ kel rendelkezik, melyek a gyártó (a gyártó képvise­ lője vagy forgalmazó) által szervezett elméleti és gyakorlati képzés keretében elsajátított, • robbanásveszélyes terekben alkalmazott érzékelők és rendszerelemek felülvizsgálatához, karbantartásához és javításához sújtólég- és robbanásbiztos villamos berendezés­kezelő vagy robbanásbiztos berendezés­ kezelő szakképesítéssel rendelkezik, • beépített radioaktív sugárforrással (izotóp) működő füstérzékelők karbantartására, szükség szerinti cse­ réjére (fel- és leszerelés) sugárveszélyes tevékenység ellátására szakképzett személy jogosult, • különleges létesítmények esetén – pl. erőművek, atomerőmű, élelmiszeripar, vegyipar, gyógyszergyár­ tás stb. – a helyszíni munkavégzéshez további, az üzemeltető által előírt követelmények teljesítése szükséges, • az építmény építészeti jellemzői alapján különleges feltételek teljesítéséhez további szakképesítésekkel is rendelkezik.

„ Az üzemeltetést – felügyeletet, kezelést, üzemeltetői ellenőrzést – ellátó személyt a tevékenység végzéséhez szükséges ismeretekről a berendezés üzembe helyezésekor és a tűzjelző berendezésen eszközölt bármely változtatás alkalmával ki kell oktatni, és az oktatás tényét rögzíteni kell a berendezés üzemeltetési naplójában, vagy arról jegyzőkönyvet kell felvenni.” 2 „Az üzemeltetői ellenőrzést végző személynek rendelkeznie kell az ellenőrzés megfelelő végrehajtásához szükséges ismeretekkel és az üzemeltető által kiállított, erre vonatkozó írásbeli meghatalmazással.” 1

3

A műszaki irányelv tartalmazza továbbá, hogy a kar­ bantartáshoz milyen eszközök szükségesek, például szoftverrel (projektspecifikus szoftver) vezérelt intelli­ gens tűzjelző (oltásvezérlő) központok felülvizsgálatá­ hoz és karbantartásához hordozható számítógép szük­ séges a gyártó által megadott minimális rendszerköve­ telményekkel. A létesítés során konfigurált, összetett tűzvédelmi funkciók biztonságos mű­köd(tet)ése érde­ kében a gyártó a hozzáférést a program egyes modul­ jaihoz hardverkulcs és/vagy külső programozó eszköz használata mellett biztosítja. Az irányelv külön megfogalmazza, hogy az eltérő típusú tűzjelző berendezésekhez az általános felszereléseken túl milyen speciális eszközök szükségesek. A végrehajtott karbantartást dokumentálni szükséges3, ennek lehetőségei az alábbiak: • Üzemeltetési napló: a berendezés működésével, működőképességével kapcsolatban tett észrevételek­ ről, javaslatokról az intézkedésre jogosultat az üze­ meltetési naplóban is lehet értesíteni. • Karbantartási jegyzőkönyv: tartalmára az üzemel­ tetési napló karbantartóra vonatkozó része az irány­ adó. A karbantartási jegyzőkönyv kitöltése nem kötelező, és a tűzvédelmi üzemeltetési naplót nem helyettesíti. • Javítási jegyzőkönyv: tartalmazza a munka rövid leírását, anyagfelhasználást, a munkát végző(k) ne­ vét, szakvizsga-bizonyítványuk számát és aláírását, a munkavégzés idejét és a munkát igazoló aláírását. • Oktatási jegyzőkönyv: az oktatást végző neve, az oktatott személyek neve, illetve személyi azonosító­ ja, az oktatás tárgya, az oktatáson részt vettek aláírá­ sa, illetve a jegyzőkönyv keltének dátuma. Tűz- és hibaátjelzés Az irányelvben a tűz- és hibaátjelző rendszerek üzemel­ tetői ellenőrzésének, felülvizsgálatának, karbantartásá­ nak és javításának feltételei is megtalálhatók. Nyilván itt is különbséget kell tenni a személyi feltételek, vala­ mint a tárgyi feltételek szerint. Előbbi feltétel a rend­ szer részletes karbantartási utasítása, illetve a karban­ tartáshoz szükséges ismeretek, továbbá ha az átjelzés szolgáltatásként kerül megvalósításra, akkor szükséges a szolgáltató karbantartásra, felülvizsgálatra és javításra vonatkozó engedélye is. 3

 ptimum előfizetőink igénybe vehetik a tűzvédelmi üze­ O meltetési naplót szerkeszthető formátumban a www.tuzvedelemszaklap.hu weboldalon.

4

A tárgyi feltételek pedig a feszültségmérésre képes esz­ köz, a számítástechnikai eszköz, ami a berendezés le­ kérdezésére alkalmas, illetve az ehhez szükséges gyártói beállító szoftver. Kézi szerszámok, kábelek, forrasz­ anyagok, továbbá a mobil átviteli utak elemzését szol­ gáló frekvencia analizátor. Az irányelvben az eddigieknek megfelelően szintén megtalálhatók az üzemeltetői ellenőrzési feladatok: • az üzemeltető egyrészt ellenőrzi a tűzjelző központot vagy annak távkezelő egységét, hogy az átjelzésre szolgáló kimenetek normál üzemben működnek (nincs pl. hibajelzés bármely relé-panel vonatkozá­ sában); másrészt ellenőrzi a tűz- és hibaátjelző berendezés • külső kijelzőit és hangjelzőit, hogy azon látható-e bármilyen hibajelzés. A tűz- és hibaátjelző központok karbantartási lépéseit az irányelv külön taglalja, ilyenek például a berendezés karbantartási állapotba helyezése, szemrevételezéses kábel- és működési vizsgálat, forrasztási pontok, kon­ taktusok ellenőrzése, tápellátás és akkumulátor ellen­ őrzés stb.

Beépített tűzoltó berendezések A beépített tűzoltó berendezések kevésbé elterjedtek, mint a tűzjelzők, nyilván ahová már szükséges őket tele­ píteni, ott a tűzeset elleni védekezés jelentős hangsúlyt kap a mindennapok során is. Nemcsak a beépített tűz­ jelző berendezéseknél, hanem az oltóberendezések kar­ bantartása, tesztelése során is szükséges a helyileg illeté­ kes tűzoltóság figyelmét felhívni a tevékenységre. Ez a tűzjelző berendezéseknél elsősorban azért fontos, hogy az esetleges riasztások – amennyiben van tűzát­ jelzés a tűzoltóság műveletirányítására – ne okozzanak téves riasztást. A tűzoltó berendezéseknél pedig azért célszerű a bejelentés, mert a tesztelések, karbantartások idejére az érintett területeken megszűnik a tűzoltó be­ rendezés nyújtotta védelem. Amennyiben az oltórend­ szer a rendes karbantartás keretein belül nem javítható, vagy bármilyen okból nem helyezhető újra üzembe, a hatóság rendelkezhet helyettesítő, kiegészítő védelemi intézkedések bevezetéséről. Víz alapú oltóberendezések karbantartása Ezen rendszerek karbantartása során az irányelv rend­ kívül részletesen tartalmazza, hogy az egyes elemek vizsgálata hogyan és mi módon hajtható végre.

Az egyes épületekben, létesítményekben megváltozhatnak a kockázati tényezők a különböző átalakítások, rendeltetések változásával. A karbantartás során az arra jogosult személynek kiemelt figyelmet kell arra fordítania, hogy a létesítmény védelmi szintje megmaradjon. Amennyiben a karbantartást végző személy a megvál­ tozott tényezők hatására azt tapasztalja, hogy a létesít­ mény egészének vagy részének rendeltetése úgy válto­ zott, hogy annak jellemző tűzvédelmi tulajdonságai is változtak, azt a jogosult személy a létesítmény tulajdo­ nosa, üzemeltetője felé késedelem nélkül írásban jelzi. A kockázati tényezők feltárását és a szükséges intézke­ dések meghatározását az üzemeltető a normál felülvizs­ gálati, karbantartási periódustól függetlenül, soron kí­ vül elvégzi, amely során az alábbiak vizsgálata történik: • a létesítmény(rész) rendeltetése változott (pl. gyártó­ csarnokból raktár lett), • folyamat, technológia vagy a felhasznált anyag vál­ tozott, • építészeti kialakítás változott (pl. álmennyezet vagy válaszfal került beépítésre), • a fűtés eltávolításra került olyan területeken, ahol a csővezetékben fagyás veszélye áll fenn. Az irányelv rendszerelemekre lebontva tartalmazza, hogy a felülvizsgálat milyen részegységekre terjedjen ki. A vizsgálatok típusai szerint megkülönböztet: • felülvizsgálat alá eső alkatrészeket, • működésvizsgálat alá eső alkatrészeket, • karbantartás alá eső alkatrészeket, • nem javítható alkatrészeket. Az irányelv a továbbiakban azt részletezi, hogy az egyes rendszerelemeken milyen karbantartási munkákat kell végrehajtani, például: „Vízcsatlakozás: – manométer ellenőrzése, – vízvezeték nyomásának ellenőrzése, – kőfogó tisztítása, számottevő szennyeződés esetén a karbantartási jegyzőkönyvbe történő bejegyzés, – visszacsapó szelepek és elzáró szelepek ellenőrzése, – elzáró szerelvényeken levő reteszek és biztosítások ellenőrzése.” A beépített tűzoltó berendezések felülvizsgálati, kar­ bantartási kérdései között megtalálható a vízköddel oltó berendezés karbantartása is.

Gázzal oltó berendezések karbantartása A gázzal oltó rendszerek elsősorban olyan helyeken találhatók meg, ahol a vízzel való oltás másodlagos kár­ tétele meghaladja az elsődleges kár mértékét, illetve olyan veszélyeket hord magában, melyek kizárják al­ kalmazását. Tipikus példák erre a servertermek vagy a rendkívüli nagy tisztaságot követelő elektrotechnikai gyártóhelyiségek, laboratóriumok stb. A gázzal oltó berendezés felülvizsgálatának, karbantartásának lépései sokban hasonlítanak a vízzel oltó berendezésekre, azonban itt a palackokkal kapcsolatban több kötelezettsége is van a felülvizsgálatot végzőnek. Ilyenek például: • a palack(ok) nyomás vagy súlymérőinek ellenőr­ zése, a • palack(ok) rögzítésének ellenőrzése, • az oltógáz / tartalékmennyiség rendelkezésre állásá­ nak ellenőrzése, • palackok, szelepek, kioldó szerelvények, összekötő tömlők, váltószelepek, visszacsapó szelepek és pneu­ matikus ellenőrzése, • a túlnyomás-leeresztő szerkezet működésének ellen­ őrzése, • túlnyomás-leeresztő szerkezet szabad keresztmet­ szetének ellenőrzése. Szakmai körökben sok kérdést vetett fel a konyhai oltóberendezések felülvizsgálata. A konyhai oltóberendezések karbantartását sem nemzeti, sem európai szabvány nem tárgyalja, ezek hiányában a jogosult személy az NFPA 17 és NFPA 17A szabványokat figyelembe vevő gyártói utasítások alapján ­végzi a felülvizsgálatot, karbantartást. Amennyiben alkatrészt kell cserélni, a rendszer meg­ felelő működése érdekében kizárólag a gyártó által jóváhagyott típus beépíthető. A konyhai oltó rendsze­ rek tartályainak, palackjainak időszakos nyomáspróba intervallumát a nyomástartó edényekre vonatkozó ­jogszabályok adják meg, ami jelenleg 10 évenként ese­ dékes. A nyomáspróba éve a tartály, palack nyakán, ­szoknyarészén beütve, nem eltávolítható módon talál­ ható. A konyhai oltóberendezésekhez hasonlók az aeroszolos oltóberendezések felülvizsgálatai is.

5

Az aeroszolos oltóberendezések karbantartási szabályait, eljárásait az ISO 15779 nemzetközi szabvány, a CEN TR 15276-1 és a CEN/TR 15276-2 előszabványok, illetve a gyártó által meghatározott karbantartásra vonatkozó utasítások tartalmazzák, amelyek alapján lehet a rendszer felülvizsgálatát és karbantartását elvégezni. Az aeroszolos rendszerek működőképességét károsan befolyásoló körülményeket a jogosult személy késede­ lem nélkül számolja fel. Ilyenek például az oltógenerá­ torok kivezető nyílásának eltorlaszolása; nyílászárók nyitott állapota; a szellőzés működése oltás közben; az érzékelők lefedése; a nem a tervezéskor meghatározott anyagok tárolása az adott területen. Az aeroszolos rendszerek működésképtelenségét meg­ alapozó körülményeket a jogosult személy késedelem nélkül számolja fel. Ilyenek például az oltóközpont áramellátásának hiánya; az oltásvezérlő központon hiba­ jelzések megjelenése; a rendszer leválasztó kézi nyomó­ gomb aktivált állapotban van; az elektromos vezeték szakadása a rendszer bármely pontján; az érzékelők hiánya (eltávolítás stb.). Ezeknél a berendezéseknél az irányelv részletesen leírja, hogy a heti, illetve havi el­ lenőrzéseknek mire kell kiterjedniük, milyen feladato­ kat kell végrehajtani. Szellőzőrendszerek tisztítása Az új OTSZ-ben hiánypótló jellegű volt a szellőzőrendszerek felülvizsgálatának előírása, illetve ezek tisz­ títása. Az ilyen rendszerekben a működés során jelen­ tős mennyiségű por, illetve a szellőztetett helyiségek­ ben folytatott tevékenységnek megfelelő szennyeződés rakódik le (pl.: konyhai zsiradék). A konyhákból ki­ szellőző levegő a más helyiségekből származó porral keveredve ragacsos anyaggá áll össze, amelynek gyulla­ dási hőmérséklete viszonylag alacsony. Az anyag meggyulladásakor első körben még nem ala­ kul ki a kürtőhatás, ellenben ha az anyag gyulladási hőmérsékletét elérte, akkor a frisslevegő-utánpótlás függvényében fog égni vagy be-be lobbanni. Amikor már a kürtőhatás kialakul a tűzterjedés felgyorsul és olyan hőtermelés lép fel, ami átégetheti a kürtő falát és könnyen eredményezhet lakástüzet. A szellőzőrendszerek tisztítása akkor felel meg az OTSZ előírásainak, ha az alábbi szempontok teljesülnek: • a tisztítással a szennyező anyagok maradéktalanul eltávolíthatók,

6

• az alkalmazott technológia nem károsíthatja a szel­ lőző rendszer elemeinek fizikai állagát, fémből ké­ szült szellőző idomokon lévő védő bevonatokat, • poros szennyeződés tisztítási technológiája nem nö­ veli a szellőzőben egyébként is meglévő veszélyes hulladék mennyiségét.

Az irányelv nem pusztán a követelményeket támasztja a tisztítást végzők felé, hanem konkrét műszaki megoldásokra, tisztításra alkalmas eszközöket is felsorol és megnevez, amelyek e tevékenységhez megfelelőek. Ilyenek például: • A szellőző teljes hosszának feltárását biztosító infravagy látható LED-es fényforrással ellátott függőle­ ges és vízszintes irányú vizsgálatra alkalmas külső képmegjelenítésű videokamerás diagnosztikai rend­ szer. A rendszer alkalmas adathordozón történő videokép-rögzítésre. • Több 90°-os könyökön való áthaladásra is képes tolórudas csővizsgáló kamera minimum 15 fm ha­ tótávolsággal, infra- vagy látható LED-es fényfor­ rással ellátva. Külső képmegjelenítésű egységgel, amely alkalmas videojel-rögzítésre adathordozón. • Távirányítású inspekciós robot, amely 90°-os szög­ ben is képes elfordulni. Külső képmegjelenítésű egységgel, amely alkalmas videojel-rögzítésre adat­ hordozón. Legalább 4500 m3/h kapacitású mobil, szennyezett • levegő elszívására alkalmas ventilátor olyan járóke­ rék-kialakítással, amely kizárja az elszívott szennye­ ző anyag letapadását és ezzel az elszívási kapacitás csökkenését. A tisztított szellőző szakaszon legalább 10 m/s légsebesség érhető el. Szellőzőre való csatla­ kozáshoz szükséges kiegészítő egységek. A szellőzőből elszívott és környezetbe kifújt levegő szűrésére alkal­ mas minimum EU 5-ös minősítésű szűrőegység. • Tisztító kábel, tömlő, tisztító egység meghajtó gép. Minimum 600 fordulat/perc, állítható fordulatszám és forgásirányváltással. Négyzet alakú szellőző tisz­ tításához is alkalmas alternáló mozgással. • Tisztító kábel, tömlő, tisztító egység legalább 30 fm hatótávolsággal. Ezen egységek külső borítása biz­ tosítja a munkavégző biztonságát és megakadályoz­ za a tisztító eszköz és szellőző falazata közötti villa­ mos ív kialakulását. Tűzoltó készülékek A tűzoltó készülékek azok az eszközök, amelyek a min­ dennapok tűzvédelméhez szorosan kapcsolódnak. Az

irányelv csoportosítja a készülékeket aszerint, hogy azok hordozhatók vagy mozgathatók. Ezen belül választja szét oltóanyagok szerinti csoportokra, valamint az oltó­ anyag néveleges töltetmennyiségére. Műszaki követel­ mény alá nem tartoznak a nagyméretű 150 kg pornál/ vízalapú oltóanyagnál vagy 50 kg szén-dioxidnál na­ gyobb névleges töltetmennyiségű tűzoltó készülékek. A tűzoltó készülékek ellenőrzésének, karbantartásának 4 típusát különbözteti meg: • üzemeltetői ellenőrzés (negyedéves), • alapkarbantartás, • középkarbantartás, • teljes körű karbantartás. Üzemeltetői ellenőrzés (negyedéves ellenőrzés) A készenlétben tartó vagy az általa írásban megbízott jogi személy végezheti a tűzoltó készülék készenlétben tartási helyén. A részletes üzemeltetői ellenőrzési fel­ adatot az 54/2011. (XII. 5.) BM rendelet 264. § (1) bekezdése tartalmazza. Alapkarbantartás Ciklusideje maximum 1 év. A műveleteket az 50/2011. (XII. 20.) BM rendelet 10. melléklete tartalmazza. A személyi feltételeit tekintve a tűzvédelmi hatóság által nyilvántartásba vett karbantartó szervezet vagy az ilyen szervezettel szerződéses jogviszonyban álló felül­ vizsgáló végzi. Kivételt képeznek a műszaki követelmény alá nem tar­ tozó (nagyméretű) tűzoltó készülékek, mobil tűzoltó rendszerek, amelyeknél az alapkarbantartást kizárólag a tűzvédelmi hatóság által nyilvántartásba vett karbantar­ tó szervezet végezheti. A karbantartó személy érvényes tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítvánnyal rendelkezik. Az alapkarbantartást végző karbantartó szervezeten kívül a felülvizsgáló is rendelkezik: • a mérendő nyomásnak megfelelő méréshatárú, 1,6 pontossági osztályú, kalibrált nyomásmérő mano­ méterrel (a különböző típusokhoz illeszkedő csatla­ kozóval); • kalibrált, a mérendő tömegnek megfelelő mérésha­ tárú, osztású mérleggel. Amennyiben a mérleg szál­ lítása, használata közben feltételezhető, hogy sérülés érte, akkor soron kívüli kalibrálás után lehet ismé­ telten használatba venni; • a karbantartott készülékekre vonatkozó gyártói kar­ bantartási utasítással; • egyedi pecsétbélyeg-azonosítással ellátott plomba­ fogóval.

Középkarbantartás A tűzoltó készülék gyártási dátumától számított 5. és 15. évben történik. Fontos, hogy a középkarbantar­ tás esetén a készülék gyártási dátumát kell figyelembe venni. Teljes körű karbantartás A tűzoltó készülék gyártási dátumától számított 10., az  OTSZ 265. § (2) bekezdése szerinti tűzvédelmi szakértői hosszabbítás esetén a 20. és a 25. évben tör­ ténik. A szén-dioxid tűzoltó készülékek esetében a teljes körű karbantartás végrehajtásának speciális szabályai vannak. A 2004. május 1. előtt gyártott szén-dioxiddal oltó tűzoltó készülékek esetében a 35/2014. (XI. 19.) NGM rendelet értelmében a 10 éves ciklusidejű teljes körű karbantartáson túl 5 évente nyomáspróba-köte­ lezettség van. A 2004. május 1. után gyártott, CE jellel rendelkező tűzoltó készülékek esetében akkor kell 10 évnél sűrűbb ciklusidővel nyomáspróbázni, ha a gyártó ezt kifejezetten előírja [2/2016. (I. 05.) NGM rendelet]. A 14/2015. (II. 10.) Korm. rendelet alá eső gázzal ol­ tók esetében a karbantartásokat csak a rendelet előírá­ sai szerinti képesítési igazolással rendelkező személy végezheti, a rendeletben meghatározott zártrendszerű töltőberendezéssel. A 14/2015. (II. 10.) kormányrendelet alá eső gázzal oltók esetében a selejtezést csak a rendelet előírásai sze­ rinti képesítési igazolással rendelkező személy végezhe­ ti, a rendeletben meghatározott zártrendszerű töltőbe­ rendezéssel. Szén-dioxiddal oltók selejtezését olyan személy vé­ gezheti, aki tisztában van a nagy nyomás és a fagyási sérülés okozta veszélyekkel. Talajszint alatti vagy nehe­ zen szellőztethető helyiségben a selejtezés nem végez­ hető. A személyi feltétele természetesen a tűzvédelmi szak­ vizsga, a tárgyi feltételek pedig a jogszabályban meg­ határozott műhely és a hozzá tartozó szakfelszerelés. Speciális esetek Amennyiben a tűzoltó készülék tartályát a rajta talál­ ható sérülések mértéke miatt újrafestik olyan mérték­ ben, hogy a korábbi karbantartást igazoló címkéket el kell távolítani, akkor a gyártási évtől számított 0–5 év közötti készülékek az alapkarbantartás, az 5–10 év

7

k­ özötti készülékek a középkarbantartás, a 10 év feletti készülékek a teljes körű karbantartás elvégzése után kerülhetnek ismét forgalomba. A tűzoltó készülékek selejtezése, ártalmatlanítása a munka- és környezetvédelmi előírások betartásával vé­ gezhető el. Porral oltók selejtezését olyan személy végezheti, aki tisztában van a készülékben uralkodó nyomás és az esetlegesen kiáramló por veszélyeivel. Az ártalmatlanítás, selejtezés folyamata: • a készülék biztonságos nyomásmentesítése, • az oltóanyag kivétele (porral oltó esetében zártrend­ szerű portöltő gép, a 14/2015. (II. 10.) kormány­ rendelet alá eső gázzal oltók esetében képesítési iga­ zolás és zártrendszerű lefejtőgép), • tartály, hajtóanyagpalack, tömlő, szeleptest és a sze­ lep alkatrészeinek további használatra alkalmatlanná tétele roncsolással, kifúrással, deformálással). A felülvizsgálatokról szóló műszaki irányelv mellékle­ tében megtalálható a felülvizsgálatokkal kapcsolatos minden mintadokumentum, amelyet az irányelvet al­ kotók úgy alkottak meg, hogy azok maradéktalanul eleget tegyenek a jogszabályi követelményeknek. Nyil­ ván saját dokumentumokat is lehet használni, hiszen a gyakorlatban már jól bevált, kitöltött táblázatokat, nyilvántartásokat nem kell átírni, valamint többször találkoztam olyan nyilvántartással, amelyben az adott gazdasági szervezet saját – jogszabályba nem ütköző – egyedi követelményeit, azonosítóit is elhelyezte az előírt tartalom mellett.

Aktuális Az építményszerkezetek tűzvédelmi jellemzői című műszaki irányelv részletszabályai Az alábbiakban a TvMI 11:2016.07.15. Építményszer­ kezetek tűzvédelmi jellemzői című tűzvédelmi műszaki irányelv részletszabályaival foglalkozunk bővebben. Az irányelv megmagyaráz néhány, az alkalmazásához szükséges fogalmat: • EXAP szabvány • Tűzvédelmi Megfelelőségi Igazolás (TMI)

8

• Alkalmazástechnikai Bizonyítvány (ATB) • Könnyűszerkezet (szerelt szerkezet) • Európai műszaki engedély (ETA: European Tech­ni­ cal Approval) • Útmutató az európai műszaki engedélyhez (ETAG: European Technical Approval Guideline).

Építményszerkezetek tűzvédelmi osztálya Az irányelv is kiemeli, hogy az építményszerkezetek tűzvédelmi jellemzőinek igazolása a Tűzvédelmi tör­ vény alapján kell, hogy történjen, és a kivitelezési do­ kumentáció tűzvédelmi munkarésze nem helyettesít­ heti az építési termékek, építményszerkezetek megfe­ lelőségét igazoló dokumentumokat. Az irányelv kimondja azt a megközelítést is, amely eddig is így került alkalmazásra a gyakorlatban, miszerint a tűzállósági határértéket növelő tulajdonságú bevonat nem befolyásolja az építményszerkezet eredeti, OTSZ szerinti tűzvédelmi osztályát. Pillérek, gerendák Az irányelv útmutatást ad a falazóelemekből, betonból, vasbetonból, szénszálas (utólagos) megerősítésű vasbe­ tonból, acélból, fából, ragasztott fából készülő pillérek és gerendák tűzvédelmi tulajdonágainak megállapítá­ sához. Falak Az irányelv útmutatást ad a falazóelemekből, betonból, vasbetonból, szénszálas (utólagos) megerősítésű vasbe­ tonból, hőszigetelt vasbeton szendvicspanel, éghető anyagú bentmaradó zsalus beton és vasbetonból, acél­ ból, fából, gyári készítésű szendvicspanelből, illetve vályogból készülő falszerkezetek tűzvédelmi tulajdon­ ágainak megállapításához. Födémek Az irányelv útmutatást ad a vasbetonból, a szénszálas (utólagos) megerősítésű vasbetonból, az éghető anyagú bent maradó zsalus vasbetonból, a gerendás-béléstestes vasbetonból, az acélból, fából készülő födémszerkeze­ tek tűzvédelmi tulajdonágainak megállapításához. Lépcsők Az irányelv útmutatást ad a betonból, vasbetonból, az acélból, fából, illetve vegyes anyagból készülő lépcsők tűzvédelmi tulajdonágainak megállapításához. További szerkezetek Az irányelv útmutatást ad az álpadlók, a függesztett álmennyezetek, a feszített álmennyezetek, a rezgéscsil­

lapító szerkezetek, a tűzgátló üvegezéssel ellátott szer­ kezetek, a nem tűzgátló üvegezéssel ellátott szerkeze­ tek, a függönyfalak, a tűzgátló ajtók, a tetőablakok, a többrétegű, sík, fényáteresztő polikarbonát (PC) le­ mezek felhasználásával készített transzparens térelha­ tároló szerkezetek, a fényáteresztő egyhéjú bordás le­ mezzel kialakított felhasználásával készített transzpa­ rens térelhatároló szerkezetek, az átszellőztetett hom­ lokzatburkolatok, a vakolt hőszigetelő rendszerek, a belső fal- és mennyezetburkolatok, a hőre duzzadó vagy habosodó (intumeszcens) termékeket tartalmazó építményszerkezetek, a kémény béléscsövek, a men�­ nyezetre szerelt, 120 °C-nál kisebb hőmérsékletű víz­ zel táplált sugárzópanelek, a lámpatestek, a fénybeve­ zető csatornák, a hő- és füstelvezetők és a hőhíd­ megsza­kítók tűzvédelmi tulajdonágainak megállapí­ tásához. Építményszerkezetek tűzállósági teljesítménye A fejezet szerkezeti elemenként részletezi a tűzállósági teljesítmények meghatározására alkalmas tervezési és vizsgálati módszereket az alábbi esetekben: • Acélszerkezetek • Együttdolgozó, acél-vasbeton szerkezetek • Fa- és favázas szerkezetek • Falazóelemekből (égetett agyag, beton, pórusbeton, egyéb könnyűbeton) épített szerkezetek • Alumínium szerkezeti elemek • Egyéb összetett tartószerkezetek – Szénszálas (utólagos) megerősítésű vasbeton szer­ kezetek – Dermesztett beton (szövetszerkezetes) szerkeze­ tek – Szerelt acélvázas falak, födémek és mennyezetek – Gyári készítésű szendvicspanelekből épített falak, tetőfödémek és mennyezetek; – Réteges, önhordó acél kazettás falszerkezetek – Előregyártott, vasalt pórusbeton födémek – Acél trapézlemez alapszerkezetű, hőszigeteléssel és vízszigeteléssel ellátott tetőfödémek • További építményszerkezetek – Álpadlók (emelt padlók) – Függesztett álmennyezetek – Rezgéscsillapító szerkezetek – Fénybevezető csatornák – Hőhídmegszakítók – Függönyfalak Tűzállósági vizsgálati módszerek Az irányelv értelmében a teljesítményjellemzők érté­ keinek értékelésénél kellő körültekintéssel kell eljár­

ni, mivel az eredmények alkalmazása, a különböző szerkezetek tűzzel szembeni ellenállását jellemző tűz­ állósági paraméterek felhasználása függ attól, hogy egy korábbi szabvány szerinti módszerrel lett megha­ tározva vagy a jelenleg érvényben lévő módszerek szerint. Az irányelv is hangsúlyozza, hogy a létesítés során a felhasználható vizsgálati eredmények hiteles forrása kizárólag akkreditált laboratórium lehet. Az ilyen szervezetek által kiadott vizsgálati és osztályo­ zási jegyzőkönyvek figyelembevételével kell készíteni terveket, kiadni hatósági döntéseket, szakértői elemzé­ seket és véleményeket, valamint az építményszerkeze­ tek tűzvédelmi teljesítményigazolását. Tűzhatás kitéti görbéi Az irányelv kimondja, hogy a vizsgálattal megállapított teljesítményadatokat befolyásolják az alkalmazott kitéti hatások, ezért megkülönböztetésük és jelzésük alapvető fontosságú, ahogy a tűzállósági teljesítmények számítással történő meghatározása esetén is. Tűzvédelmi követelmények megállapítása egyes összetett szerkezetek esetén Az irányelv értelmében a tartószerkezetek tűzvédelmi követelményeinek megállapításához figyelembe kell venni az egyes tartószerkezeti elemeknek az építmé­ nyen belül betöltött szerepét és a teherátadás rendjét. A tűzvédelmi tervező által meghatározott tartószerke­ zeti követelményrendszer akkor elégíti ki az OTSZ követelményeit, ha • az egymással tartószerkezeti szempontból összefüg­ gő szerkezeti elemek, keretszerkezetek esetén a tető­ födém tartószerkezetének előírásai a teherhordó pillérek és merevítések követelményeivel megegyez­ nek; • a csarnokok tetőfödém tartószerkezete esetén a fő­ tartók oldalirányú stabilitását biztosító elemek és a tetőfödém tartószerkezetének tűzvédelmi követel­ ményei megegyeznek; egy főtartó oldalirányú stabi­ litását biztosíthatja a tetősíki merevítés, az épület hosszában végigfutó hosszanti dúc vagy szelemen, illetve a főtartó alsó síkját oldalirányban biztosító ferde lekötés; • a tetőfödém térelhatároló szerkezet (60 kg/m2 felü­ lettömeg alatt) követelményei a szelemenek mellett a szelemenek oldalirányú megtámasztásához esetle­ gesen szükséges tetőfödémelemek követelményeivel is megegyeznek.

9

Meglévő építményszerkezetek táblázatos tervezési értékei Fontos szabály, hogy új szerkezetek létesítéséhez nem alkalmazhatóak a táblázatok adatai. Meglévő építmény tartószerkezeteit, azok megerősíté­ sét, az azokra terhelő szerkezeteket ellenőrizni lehetsé­ ges az építés idején hatályos előírások, az időközben végzett átalakítások idején érvényes szabványok, elő­ írások és az építmény fennállása alatt érvényben volt szabványok, előírások alapján. A megadott tűzállósági határértékeket figyelembe kell venni a meglévő szerkezetekre, illetve azok átalakítása során, amennyiben azok teljesítik az alkalmazási felté­ teleket. A megadott tűzállósági határértékek károsodás nél­küli szerkezetekre vonatkoznak, amennyiben egy szerkezet károsodott, akkor tartószerkezeti szakvélemény alapján a tartószerkezet tervező és a tűzvédelmi tervező vagy tűzvédelmi szakértő együtt határozza meg, a károsodá­ sok szilárdságot és tűzeseti viselkedést befolyásoló ha­ tásainak figyelembevételével. Meglévő vakolatok a tűzállóság növelésére nem vehe­ tők figyelembe, a tűzvédő bevonatok kivételével. Korábbi szabályozás köszön vissza az egyes, korábban nem tárgyalt födémszerkezetek tűzállósági határérté­ keinek felsorolását tartalmazó táblázatban. Így többek között támpontot kapunk pl. tömör kisméretű tégla dongaboltozat, acélgerendák közötti poroszsüveg tégla­ boltozatos födém, acélgerendák közötti monolit vas­ beton födém, FERT rendszerű kerámiabetétes előre­ gyártott födém, E gerendás, beton és vázkerámia bé­ léstestes, előregyártott födémek, stb. szerkezetek tűz­ állósági határértékének meghatározásához. Alacsony energiaigényű épületek tűzvédelmi szempontból megfelelő kialakítása Tűzvédelmi szempontból az alacsony energiaigényű épületek szerkezetei a hagyományos épületektől né­ hány pontban eltérhetnek: • a vázszerkezet készülhet éghető anyagból is (pl. fa vagy faanyagú termékek), • épületek határoló felületein alkalmazott ásvány­ gyapot és polisztirol hőszigetelések tekintetében 1630 cm vastagságú hőszigetelés alkalmazása szük­ séges; • magastetők esetén a szarufák fölötti éghető anyagú hőszigetelések alkalmazása,

10

• természetközeli hőszigetelések használata (újrahasz­ nosított papír, len, kender, gyapot, szalma vagy nád­ palló) esetén vastagságuk 30-60 cm is lehet, • a homlokzati ablakok nem a falsíkban, hanem a hő­ szigetelés vonalában vannak, • hőhídmegszakítók alkalmazása az erkélyek, loggiák, acélgerendák, vagy az erkélyek helyett az épülettől független szerkezetű.

Építményszerkezetek tűzállósági határértékének biztosítása járulékos tűzvédelmi megoldásokkal (tűzvédelmi bevonatokkal és burkolatokkal) Járulékos tűzvédelem szükségessége abban az esetben merül fel, amikor a tartószerkezet önmagában nem képes kielégíteni a vele szemben támasztott tűzállósági követelményeket. Az irányelv alapvetően három tűzvédelmi megoldást ismer: • tűzgátló festék (teherhordó acélszerkezetekre, tégla és vasbeton szerkezetekre, beton és acél profillemez öszvérszerkezetekre); • tűzvédő habarcs (teherhordó fa- és acélszerkezetekre, tégla és vasbeton szerkezetekre, hőszigetelt acél profillemez szerkezetekre, beton és acél profillemez öszvérszerkezetekre, szénszálas megerősítésű szerkezetekre); • tűzvédő burkolat (teherhordó fa- és acélszerkezetekre, tégla és vasbeton szerkezetekre, hőszigetelt acél profillemez szerkezetekre, beton és acél profillemez öszvérszerkezetekre, szénszálas megerősítésű szerkezetekre, a szerkezeti állékonyság biztosításában részt vevő hő- és füstelvezető berendezés légcsatornáinak kialakítására). A tűzvédő rendszer szükséges védelmi vastagsága függ: • kívánt tűzállósági teljesítménytől, • profiltényezőtől, • kritikus hőmérséklettől, • tervezési hőmérséklettől. Ezen paraméterek ismeretében a vastagsági táblázatból kikereshető a szükséges védelmi vastagság. Az „egy adott tűzállósági határértékhez egy adott rétegvastagság” meg­ közelítésű módszerek nem alkalmazhatóak, kizárólag a profiltényezőhöz + tervezési hőmérséklethez + tűzálló­ sági időtartamhoz kötött megoldások választhatóak. Továbbiakban az irányelv részletes útmutatást ad a fes­ téssel, habarcsolással, burkolattal történő műszaki ki­ alakítás megfelelő megoldására.

Igazgatási szolgáltatási díjak változása október 14-től 2016. augusztus 30-án megjelent a 35/2016. (VIII. 30.) BM rendelet, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés hatósági eljárásaiban az igazgatási szolgáltatási díj fizetési körébe tartozó ha­ tósági eljárásokról, igazgatási jellegű szolgáltatásokról és bejelentésekről, továbbá a fizetendő díj mértékéről, valamint a fizetésre vonatkozó egyéb szabályokról ­szóló 51/2011. (XII. 21.) BM rendelet, valamint a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 75/2013. (XII. 18.) BM rendelet módosításáról. A módosítások október 14-én lépnek hatályba.

Az alábbiakban összefoglaljuk a módosítások főbb ele­ meit. Az igazgatási szolgáltatási díj fizetési körébe tartozó hatósági eljárások, illetve az igazgatási szolgáltatási díj mértékei nem változtak az alábbi esetekben:

Tevékenység

Hivatkozás

Szolgáltatási díj összege

1.

Katasztrófavédelmi engedélyezési eljárás új veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemépítéshez

Kat. 25. § (1);

1.1

felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem

R. 10. § (1)

1.2

alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem

2.

Katasztrófavédelmi engedélyezési eljárás veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény építéséhez

Kat. 25. § (1); R. 10. § (1)

3.

Katasztrófavédelmi engedélyezési eljárás veszélyes tevékenység végzéséhez

Kat. 25. § (1);

3.1

felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem

Kat. 28. § (1)-(2);

335 000 Ft

3.2

alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem

R. 10. § (1)

285 000 Ft

3.3

küszöbérték alatti üzem

Kat. 40. § (1)-(3); Kat. 27. § (3) b); Kat. 27. § (4) R. 35. § (1)

135 000 Ft

8.

Belső védelmi terv üzemeltető által kezdeményezett felülvizsgálata

Kat. 38. §; R. 20. § (3)

75 000 Ft

10.

Veszélyes tevékenység azonosítása

Kat. 40. § (1), R. 7. §; R. 33. § (1)

100 000 Ft

285 000 Ft 240 000 Ft 240 000 Ft

Megváltoztak az alábbi esetek: Tevékenység

Hivatkozás

Szolgáltatási díj összege

Kat. 27. § (3) b), c), d); Kat. 27. § (4)

285 000 Ft

4.

Katasztrófavédelmi engedélyezési eljárás üzem Kat. 27. § (3) bekezdés b), c) és d) pontja szerinti jelentős változtatásához

4.1

felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem

285 000 Ft

4.2

alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem

285 000 Ft

11

Tevékenység

Hivatkozás

4.3

küszöbérték alatti üzem

6.

Biztonsági jelentés üzemeltető által kezdeményezett felülvizsgálata

7.

Biztonsági elemzés üzemeltető által kezdeményezett felülvizsgálata

9.

Súlyos káresemény elhárítási terv üzemeltető által kezdeményezett felülvizsgálata

Szolgáltatási díj összege 135 000 Ft

Kat. 27. § (3) a); Kat. 28. § (4); R. 11. § (3)

115 000 Ft

Kat. 27. § (3) a); Kat. 41. § d); R. 38. §

75 000 Ft

Hivatkozás

Szolgáltatási díj összege

Hatályukat vesztik az alábbi esetek: Tevékenység 5.

Katasztrófavédelmi engedélyezési eljárás veszélyes tevékenység ismételt folyta­ Kat. 27. § (3) a); tásához Kat. 27. § (4)

145 000 Ft

Szabványhírek 2016. augusztusban az alábbi, tűzvédelemmel kapcsolatos szabványváltozások jelentek meg.

Új szabványok MSZ EN 81-73:2016 Felvonók szerkezetének és beépítésének biztonsági elő­ írásai. A személy- és személy-teher felvonók különleges alkalmazásai. 73. rész: Felvonók viselkedése tűz esetén – az MSZ EN 81-73:2005 helyett, amely azonban 2018.08.31-ig még érvényes MSZ EN ISO 17881-1:2016 Textíliák. Bizonyos égésgátló anyagok meghatározása. 1. rész: Brómozott égésgátló anyagok (ISO 178811:2016)

Az E-Tűzvédelem szaklapunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink tűzvédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdé­ sekre adott válaszok szerzőnk egyéni szakmai véleményét tükrözik, melyet a rendelkezésére álló információk alap­ ján alakított ki. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezet­ het, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.

MSZ EN ISO 17881-2:2016 Textíliák. Bizonyos égésgátló anyagok meghatározása. 2. rész: Foszfortartalmú égésgátló anyagok (ISO 17881-2:2016) MSZ EN ISO 16475-7:2016 Égéstermék-elvezető berendezések. Tartozékok. 7. rész: Esővédő sapkák. Követelmények és vizsgálati mód­ szerek

E-Tűzvédelem VIII. évfolyam, kilencedik szám, 2016. szeptember Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Sigrid Hubl, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Ress Renáta HU ISSN 2061-0610 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 E-mail: [email protected] Internet: www.tuzvedelemszaklap.hu Tördelés: M. C. Direct Kft.