E-tűzvédelem. Elektronikus szak mai folyóirat. Tartalom április VII. évfolyam 4. szám

2015. április  |  VII. évfolyam  4. szám

E-tűzvédelem Elektronikus szak mai folyóirat

Tartalom A hónap témája

• Folytatjuk az új OTSZ ismertetését – Éghető folyadékok és gázok használati szabályai – Ellenőrzés, karbantartás, felülvizsgálat – Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv

Aktuális

• Megjelent a tűzvédelmi szakmai képesítési követelményeket szabályozó rendelet

Olvasóink kérdezték – mi válaszolunk

• Szükséges-e biztosítani a 2,75 méter közlekedési utat a tűzcsapok mellett? • Szükséges-e a meglévő létesítményeket kockázati osztályba sorolni? • Tűzvédelmi házirend és Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv készítése • A padlástérben történő tárolás szabályai

1

Szerzők:

Tisztelt Előfizetőnk!

Nagy János tűzvédelmi mérnök

Kérdése van?  Tűzvédelmi kérdéseivel forduljon bizalommal szakértő szerzőinkhez, akik minden beérkezett olvasói kérdésre 10 munka­ napon belül megadják a személyre szabott, szakszerű választ!

Kovács Ferenc okleveles tűz- és katasztrófa­védelmi mérnök A kézirat lezárása: 2015. április 2.

Tűzvédelemmel kapcsolatos kérdé­seit az alábbi e-mail címre várjuk: [email protected]

Újdonság – Elindult az OPTIMUM konstrukció! Örömmel tájékoztatjuk, hogy az E-tűzvédelem szakmai folyóirathoz tartozó segédletekhez, illetve az optimum előfizetők számára elérhető extra tartalmakhoz mostantól egyedi jelszóval férhet hozzá a www.tuzvedelemszaklap.hu weboldalon. Az eddig megszokott tartalom mellett további hasznos cikkeket, fontos kiegészítő szakmai információkat talál az új OTSZ tekintetében a munkáltatók tűzvédelmi kötelezettségeiről, hő- és füstelvezető rendszerek áramlástani alapismereteiről, tűzvédelmi teljesítményjellemzőkről, SKET- és BVT-gyakorlatok végrehajtásáról stb. Az egyedi jelszavakat e-mailben küld­ tük ki önnek február végén. Amennyiben nem kapta meg, kérem, keresse Ügyfélszolgálatunkat a 273-2090-es számon vagy a [email protected] e-mail címen!

A hónap témája Folytatjuk az új OTSZ bemutatását Lassan végéhez közeledik az új OTSZ változásait be­ mutató cikksorozatunk. Utolsó fejezetként az éghető folyadékok és gázok használati szabályait, az ellenőr­ zéseket, karbantartásokat, felülvizsgálatokat, valamint a Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyvvel kapcsolatos tudnivalókat ismertetjük.

XIX. fejezet – Éghető folyadékok és gázok használati szabályai Az éghető folyadékok szállítása és tárolása szinte min­ denkit érint valamilyen szinten. Az már mindenki előtt ismeretes volt, hogy padlástérben, pincében, ­illetve menekülési útvonalon I-II. tűzveszélyességi fo­ kozatú folyadékot, robbanásveszélyes osztályú aero­ szolt tilos tárolni. Új elemként került bele a szabályzatba − bár az ed­ digi gyakorlat alapján is így hajtotta végre a hatóság −, hogy a kiürített, de ki nem tisztított edények tárolására és szállítására a megtöltöttekre vonatkozó előírások az irányadók (ez más szabályozásból már ismert, pl.: ADR). Nem tartalmazta a régi szabályozás, hogy a 20 litert meghaladó mennyiségű I-II. tűzveszélyességi ­fokozatú

2

folyadék egy helyiségen belüli tárolása esetén készen­ létben kell tartani legalább 1 db szóróeszközt (pl.: lapát), továbbá: • legfeljebb 1 liter űrtartalmú tárolóedény alkalma­ zásakor legalább 0,02 m3 mennyiségű felitató anya­ got, • 1 litert meghaladó űrtartalmú tárolóedény alkal­ mazása tekintetében legalább 0,05 m3 mennyiségű felitató anyagot kell a tárolás helyétől legfeljebb 15 méter távolságra tartani. A 4-nél több parkolóállásos gépkocsitároló-helyisé­ gekben is legalább 1 db szóróeszköz és legalább 0,05 m3 mennyiségű felitató anyagot kell hozzáférhe­ tő helyen tartani. Újdonság, hogy a személyszállító felvonó éghető folyadék szállítására legfeljebb 20 liter mennyiségig 1 személy kíséretében használható. A lakásban és garázsban történő I-II-III. tűzveszélyes­ ségi osztályú folyadék tárolása mindig sarkalatos pont volt a társasházaknál. Többlakásos épületben a I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék és robbanásve­ szélyes aeroszol legfeljebb 10 liter mennyiségben tá­ rolható, III. tűzveszélyességi fokozatú folyadék pedig 30 liter mennyiségben. Az önálló egylakásos lakóépületben az előírás nem változott, tehát I-II. tűzveszélyességi fokozatú folya­ dék 20 literes mennyiségben, III. tűzveszélyességi fo­ kozatú folyadék 60 liter mennyiségben megengedett.

Az eddigi szabályozásban nem szerepelt, hogy a lakó­ épülethez, lakórendeltetésű épületrészhez tartozó gép­ kocsitároló-helyiségben a gépkocsi üzemanyagtartá­ lyán kívül tárolónként, parkolóállásonként legfeljebb 5 liter gépkocsi, robbanómotoros gép, háztartásban használatos éghető folyadék tárolható. Az éghető gá­ zok tárolása tilos (gépjármű üzemanyagtartálya kivé­ telével). Az új OTSZ már szabályozza, hogy a kereskedelmi rendeltetés esetén milyen mennyiségű I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék, robbanásveszélyes aeroszol tárolható. A vas-, barkács-, festék- és építőanyagok, háztartási cikket forgalmazó kereskedelmi egységekben a 17. melléklet 1. táblázatában foglalt mennyiségek három­ szorosa is megengedett, ha a szomszédos helyiségektől a kereskedelmi egységet tűzgátló építményszerkeze­ tekkel választják el. A pinceszinti tárolás kereskedelmi egységekben is tilos az I-II. fokozatú folyadékokra, robbanásveszélyes aeroszolokra. Egyéb közösségi rendeltetés esetén az alábbi szabá­ lyokat kell figyelembe venni I-III. tűzveszélyességi fokozatú és robbanásveszélyes osztályú aeroszolok esetén: • fémszekrényben 20 liter, • robbanásgátló szekrényben 50 liter, • folyadéktárolásra alkalmas tűzálló szekrényben 60 liter. • minden más szekrényen kívül legfeljebb 5 liter anyagmennyiség tárolható helyiségenként. Tömegközlekedési eszközökön nem szállíthatók ég­ hető folyadékot tartalmazó edények, kivéve éghető folyadék összetevőjét tartalmazó élelmiszerek (szeszes­ italok), háztartási cikkek, lakkok, festékek és ezek oldószerei személyenként legfeljebb 5 liter mennyi­ ségben. Az éghető folyadékok és olvadékok tárolása fekvő, hengeres acéltartályokban szabályairól − a korábban megszokott hosszas szabályozás helyett − néhány alap­ vető előírás szerepel az új jogszabályban. E szerint többkamrás tartályoknál figyelni kell, hogy a rekeszekben nem tárolhatók egymással reagáló anyagok, illetve tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani, melynek mennyisége a mértékadó tűzfelület alapján kell, hogy történjen:

• a föld alatti tartályok esetében legalább 34A és

144B,

• a föld feletti tartályoknál pedig 55A és 233B oltás­

teljesítményű készüléket kell készenlétben tartani.

A szabadba került anyagot fel kell tudni itatni, erre 0,1 m3 homok vagy 0,05 m3 száraz abszorbens fel­itató anyagot kell tartani. A kamrákban történő tárolásra is csak oly mértékben terjed ki az új szabályozás, hogy felitató anyagot, szó­ rólapátot kell készenlétben tartani, valamint ha kimé­ rést végeznek, akkor legalább 2 m2-es tűzoltó takarót kell elhelyezni. A kamra bejárata közelében 2 db (to­ vábbi kamrák esetén 1-1 db) 55A és 233B oltástelje­ sítményű készüléket kell elhelyezni. Az üzemanyagtöltő állomásokra vonatkozó szabályok is megváltoztak az éghető folyadékok tárolása szem­ pontjából. A töltőállomáson kenőanyag, illetve egyéb éghető folyadék a kezelőépületen kívül csak A1-A2 anyagból készült, legfeljebb 500 literes űrtartalmú szekrényben vagy konténerben tárolható, zárt edényben, kombinált csomagolásban. Itt a robbanásveszélyes és a tűzveszélyes anyagok együtt is tárolhatók. A tárolókból kútoszloponként 2  db helyezhető el, de a töltőállomás területén az ­árusított anyagok mennyisége legfeljebb 5 m3 ­lehet. A töltőállomás kezelőépületében palackban vagy flakonban I-II. fokozatú folyadék legfeljebb 500 liter mennyiségben, III. fokozatú folyadék szintén 500 liter mennyiségben tárolható. A palackok, flakonok űrtartalma maximum 2 liter lehet. Üzemanyagkannában, egyéb dobozban vagy kannában a I-II foko­ zatú folyadékokból legfeljebb 100 l, a III. fokozatú folyadékokból legfeljebb 3000 liter tárolható. Ezek űrtartalma maximum 20 liter lehet. Az üzemanyagtöltő állomásokon elhelyezendő tűz­ oltó készülékekre vonatkozó előírások nem változtak, így azokat nem részletezem. Nem változott továbbá az éghető folyadékok töltése üzemanyagtöltő állo­ máson.

3

A PB-palackokkal kapcsolatos előírások lényegében szintén nem változtak, azonban az utóbbi időszakban elszaporodott illegális palacktöltések ­miatt a jogszabályba belekerült az alábbi új elem: „PB-gáz cseretelepeken palacktöltés nem végezhető. Minden olyan tevékenység, amely során a PB-gázpalack szelepén keresztül, a gázpalackba pébégáz kerül – a legfeljebb 5 kg töltettömegű turista használatú palackba történő átfejtés kivételével –, palacktöltésnek minősül.” A PB-palackoknál, továbbá az új OTSZ-be bekerül­ tek azok a kritériumok, hogy mikor kell egy palackot sérültnek tekinteni, és a továbbiakban a használatból kivonni, és a töltővállalatnak vagy cseretelepnek je­ lenteni a sérülést. Tehát a kritériumok az alábbiak: • legalább 1 m magasságból kemény talajra esett, • égésnyomok látszanak rajta, • éles bemetszésű sérülése vagy horpadása van, • a szállítójárművet közlekedési baleset érte vagy • átalakítás nyomai észlelhetők rajta.

XX. fejezet – Ellenőrzés, karbantartás, felülvizsgálat Az üzemeltetők számára szinte ez az egyik legfonto­ sabb fejezet, hiszen a hatóság az ellenőrzések során elsődlegesen a tűzoltó-technikai berendezések ellen­ őrzését, karbantartását vizsgálja meg. Az üzemeltetők által megbízott tűzvédelmi szakembereknek tehát kü­ lönös tekintettel kell lenniük az ellenőrzésekre, kar­ bantartásokra. Az új jogszabályban az ellenőrzési kötelezettségeket összegyűjtötték egy táblázatba, így jelentős részük egy helyen megtalálható. Az érintett műszaki megoldások üzemeltetői ellenőrzéséről, időszakos felülvizsgálatá­ ról, karbantartásáról az üzemeltető köteles gondos­ kodni. Sokszor gondot okozott, hogy az üzemeltető nem tudott az üzemeltetési hatáskörébe tartozó eszközök működésképtelenségéről vagy az azt befolyásoló tényezőkről. Az OTSZ-ben ezt a problémát úgy oldották fel, hogy a működésképtelenség megállapítását tartalmazó iraton aláírással és annak dátumának feltüntetésével igazolja a tudomásulvételt.

4

Ezt követően az üzemeltetőnek 10 munkanapon belül kell gondoskodnia a hibák kijavításáról, ha az érin­ tett műszaki megoldás nem alkalmas a tűzvédelmi rendeltetésnek megfelelő működésre, vagy valamilyen esemény során (gyakorlat, tűzriadó, tűzeset) nem töl­ tötte be funkcióját. Az üzemeltető által megbízott személynek kell végre­ hajtania az üzemeltetői ellenőrzést. Az ellenőrzésnek ki kell terjednie a berendezés időszakos felülvizsgála­ tának és karbantartásának esedékességére. Az ellenőr­ zést végzőnek szemrevételezéssel vagy (ha rendelet előírja) gyakorlati próbával kell ellenőrizni a műkö­ dőképességet. Nem újdonság, hogy ezekről az ellen­ őrzéseket írásban kell dokumentálni, illetve ha vala­ milyen működést befolyásoló tényezőt tapasztalt, azt szintén írásban kell jelezni. Az ellenőrzés szempontjai nem változtak. Ahogy azt már a tűzoltó készülékeknél megszokhattuk, vizsgálni kell az elhelyezést, a hozzá­ férhetőséget, a sértetlenséget, feliratokat, illetve a mű­ ködőképesség szempontjából fontos kijelzőket. Újdonság, hogy az üzemeltetői ellenőrzés kivált­ ható automatikus ellenőrző rendszerrel, ez azonban csak akkor fogadható el, ha az ellenőrzés eredményét és elvégzésének tényét a hatósági ellenőrzés során bemutatható formában dokumentálja. Amennyiben olyan technikai eszközt kell vizsgálni, melyhez külön jogosultság (szakvizsga) szükséges, az időszakos felülvizsgálat, karbantartás során elvégzen­ dő feladatai nem változtak az előző szabályozásokhoz képest. A rendkívüli felülvizsgálatoknál annak elvég­ zését és eredményét írásban dokumentálja és az üze­ meltetőnek 1 példányt a munkavégzést követően átad vagy 5 munkanapon belül megküldi. Az üzemeltető köteles az ellenőrzés, karbantartás stb. során a megállapított hibákat kijavítani a hiba súlyos­ ságától függő időn belül. Ez utóbbi kicsit nehezen megfogható, ezért azt javaslom, hogy amennyiben az ellenőrzés vagy karbantartás bármilyen formája során hiányosság merül fel, arról haladéktalanul intézkedjünk. A hatóság számára bizonyítsuk, hogy mindent megteszünk a hiba kijavítása érdekében. Az azonnali intézkedés már kimerülhet egy figyelmezte­ tő felirat elhelyezésében, árajánlat bekérésében vagy valamilyen intézkedési szándékot kifejező dokumen­ tumban. Ez sok esetben átsegítheti az üzemeltetőket, amikor a hatóság működésképtelen tűzoltó-technikai termékkel találkozik.

Figyeljünk arra, hogy haladéktalanul javítandó hibának minősül a tűz- vagy robbanásveszélyt okozó hiba vagy az érintett eszköz tűzvédelmi rendeltetésének betöltését gátló hiba. Célszerű az üzemeltetőknek felkészülniük arra, hogy a felülvizsgálat, karbantartás során a csökkenő védel­ mi szintet alkalmas megoldásokkal ellensúlyozniuk kell. Ez sok esetben elég lehet több kézi tűzoltó ké­ szülék kihelyezésével, azonban elképzelhető, hogy az ellensúlyozás olyan mértékben kiterjedhet, hogy fel kell függeszteni az üzemeltetést, használatot a védelmi szint helyreállásáig. A legcélszerűbb ilyen esetben a tűzvédelmi hatósággal előzetesen egyeztetni, és érte­ síteni őket a karbantartás miatti kiesésről (például a tűzjelző, tűzoltó berendezések karbantartása során).

Tűzoltó készülékek ellenőrzése és karbantartása A tűzoltó készülékek szinte mindenhol megtalálha­ tók; a hatóság a dokumentációkon túl ezeknek a sza­ bályszerűségét vizsgálja leginkább. A készülékeket a készenlétben tartó vagy annak képviselője negyedévente ellenőrzi. Az ellenőrzés tényét nyilvántartó lapon kell vezetni. A készenlétben tartói ellenőrzést a hatóság döntése esetén 1 hónapra kell rövidíteni, ha olyan körülmények, környezeti tényezők állnak fenn, melyek ezt az előírást megkövetelik. Volt rá példa, hogy a készenlétben tartói felülvizsgálati ciklus között a készülékek üzemképtelenné váltak.

Ebben az esetben a kötelezettségek végrehajtását más személy vagy szervezet teljes körűen vagy részben át­ vállalhatja. Ehhez az ellenőrzést végző személynek rendelkeznie kell az ellenőrzés megfelelő végrehajtá­ sához szükséges ismeretekkel, illetve a szükséges írás­ beli meghatalmazással.

A készülékek felülvizsgálata során mindig gondot okozott, hogy honnantól számítsák a felülvizsgálati idő kezdetét, az 5 éves karbantartás türelmi idejét stb. Az új jogszabály az alábbiakat fogalmazta meg: „A ciklusidők számítása alapkarbantartás esetében a legutolsó karbantartástól, első alapkarbantartás esetén a gyártási vagy végellenőrzési időponttól, közép- és teljes körű karbantartás esetében a tűzoltó készüléken feltüntetett gyártási időponttól történik. Ha gyártási időpontként csak az év van feltüntetve, a z adott év január 31., ha a gyártás éve és negyedéve van jelölve, az adott negyedév első hónapjának utolsó napja a gyártási időpont.”

Beépített tűzjelző és tűzoltó berendezés karbantartása és felülvizsgálata

Tűzoltóvízforrások felülvizsgálata

Az OTSZ-be bekerült a kötelezettség-átvállalás is, hiszen nagyon sok esetben az egyes gazdálkodó szervezeteknél a tűzvédelemért külsős szervezetek a felelősek.

A beépített tűzoltó berendezésekkel kapcsolatos kar­ bantartási és felülvizsgálati időintervallumok és sza­ bályok az előző szabályozáshoz mérten lényegében nem változtak markánsan. Az üzemeltetői ellenőrzési naplóban továbbra is talál­ ható napi, havi, illetve 3 havi üzemeltetői ellenőrzés, míg a felülvizsgálat és karbantartás ciklusideje 6 hó­ nap, illetve 1 év. Az üzemeltetési naplókat azonban 5 évig meg kell őrizni. A tűzoltó berendezéseket pedig hetente, illetve havon­ ta kell üzemeltetői ellenőrzés alá vonni, az időszakos felülvizsgálata és karbantartása pedig évenkénti. A berendezések felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokat az új jogszabály a ciklusidőknek meg­ felelően részletezi.

Nagyon fontos az új szabályozásban, hogy a tűzoltóvízforrások üzemképességéről, megközelíthetőségéről, fagy elleni védelméről, az előírt rendszeres ellenőrzé­ sek, karbantartások, javítások és nyomáspróbák elvég­ zéséről az oltóvízhálózat üzemben tartásáért felelős szervezet gondoskodik. A vízforrások és az esetleges szerelvény-szekrényeinek felülvizsgálata nem változott, továbbra is félévente kell felülvizsgálni, a nyomáspróba ciklusideje pedig 5 éves. A természetes vízforrások mint tűzoltóvízfor­ rások felülvizsgálatakor a kialakítástól függően kell az előírásokat alkalmazni. A szerelvény-szekrények teljes körű felülvizsgálata ­pedig éves ciklusidejű.

5

A száraztűzivízvezeték-rendszer nyomáspróbáját 5 évente kell elvégezni. Az elzáró szerelvényeknél mi­ nimális csepegés megengedett. A használatbavételi eljárás során a korábbi szabályo­ zásban már előírt vízhozammérést az új szabályozás is átvette, azonban annak módjáról már másképp ren­ delkezik. Az új szabály szerint a mérést a legkedvezőtlenebb időszakban, az épület, építmény 100 méteres körzetén belüli tűzcsapok egyidejű működésével kell elvégezni. A föld alatti tűzcsaphoz elhelyezett állványcsövön az ötévenkénti nyomáspróba alkalmával illeszkedési pró­ bával ellenőrizni kell a csatlakozó menet épségét, a föld alatti tűzcsap kifolyócsonkjával egyező csonkra függőleges helyzetben felszerelt állványcsövön a sze­ relvények zárt és nyitott állásában – a nyitott esetben a csonkok kupak-kapoccsal zárt állapota mellett – 1,0 MPa túlnyomású vízzel tömítettségi próbát kell végezni. A vizsgálat akkor eredményes, ha 2 perc vizs­ gálati idő alatt a kiömlő ágakon és az állványcső egyéb részein szivárgás nem tapasztalható. A kisfeszültségű erősáramú villamos berendezések időszakos tűzvédelmi felülvizsgálata A villamos felülvizsgálatok ciklusideje annyiban vál­ tozott, hogy míg a jogszabály korábban a tűzveszélyes­ ségi osztálytól tette függővé a ciklusidőt, addig az új szabályozás az alábbiak szerint fogalmazza meg. A villamos felülvizsgálatok ciklusideje: − 300 kilogrammnál vagy 300 liternél nagyobb mennyiségű robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására, felhasználására szolgáló helyiség vagy szabadtér esetén legalább 3 évenként, − egyéb esetben legalább 6 évenként. A feltárt hiányosságok kijavítására a felülvizsgáló ha­ tárnapot szab meg, melyet szerepeltet a felülvizsgála­ ti jegyzőkönyvben. A hibák kijavítását a berendezés üzemeltetőjének hitelt érdemlő módon igazolnia kell. Átalakítás vagy rendeltetésváltás során a villamos be­ rendezéseken a berendezés üzemeltetője csak abban az esetben végezteti el újból a tűzvédelmi felülvizsgá­

6

latot, ha a jogszabály gyakoribb felülvizsgálatot hatá­ roz meg. A felülvizsgálat részét képzi a villamos be­ rendezés környezetének értékelése és a hely robbanás­ veszélyes zónabesorolásának tisztázása. Az elektrosztatikus feltöltődés és kisülés elleni védelem időszakos tűzvédelmi felülvizsgálata Az elektrosztatikus feltöltődés elleni védekezéssel már a korábbi jogszabályok is foglalkoztak. A jogszabály­ ban már volt szó korábban elektrosztatikus feltöltődés elleni védelemről. Ismétlésképpen lássuk, milyen ese­ tekben kell erről gondoskodni! „Azokon a területeken, szabadtereken, robbanásveszélyes zónákban, ahol robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagokat állítanak elő, dolgoznak fel, használnak – ide nem értve a kizárólag csak a fizikai jellemzők megvál­ tozását –, tárolnak vagy forgalomba hoznak és az elekt­ rosztatikus feltöltődés tüzet vagy robbanást okozhat, elektrosztatikus feltöltődés elleni védelmet kell biztosí­ tani. A tervezés és kivitelezés során az elektrosztatikus gyújtás megakadályozása érdekében dokumentált védel­ mi intézkedéseket kell végrehajtani és meg kell határoz­ ni az elektrosztatikai kockázatot.” A fenti esetekben kell felülvizsgálni az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelmet, az új szabályozásban azon­ ban megtaláljuk a felülvizsgálatokat taglaló részben, melyek azok az esetek, amikor rendkívüli felülvizsgá­ latot kell végrehajtani. Rendkívüli felülvizsgálat szükséges: − az üzembe helyezés előtt, − az átalakítás, bővítés után, − tűzesetet követően, − a technológia változása után vagy − a meglévő építmény, szabadtér elektrosztatikus védelmén legalább 3 évente, ha gyártó, telepítő a műszaki leírásban, dokumentációban vagy a telepítési technológiai dokumentációban nem rendelkezik ennél rövidebb időtartamról. A felülvizsgálati jegyzőkönyv tartalmi követelménye, valamint a vizsgálati szempontok nem változtak. Villámvédelmi rendszer felülvizsgálata Az új OTSZ a villámvédelmi rendszereket is norma, illetve nem norma szerint kategorizálja.

A nem norma szerinti villámvédelmi rendszereket az alábbi esetek szerint kell felülvizsgálni: • a 300 kg vagy 300 l mennyiségnél több robbanás­ veszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldol­ gozására, tárolására szolgáló helyiséget tartalmazó, ipari vagy tárolási alaprendeltetésű építmény vagy szabadtér esetén legalább 3 évenként, • egyéb esetben legalább 6 évenként, • a villámvédelem (LPS és SPM) vagy a védett épület vagy építmény minden olyan bővítése, átalakítása, javítása vagy környezetének megváltozása után, ami a villámvédelem hatásosságát módosíthatja, • sérülés, erős korrózió, villámcsapás valamint min­ den olyan jelenség észlelése után, amely károsan befolyásolhatja a villámvédelem hatásosságát. A norma szerinti villámvédelmi rendszer felülvizsgálatát pedig az alábbi esetekben kell végrehajtani: • létesítés során, a később eltakarásra kerülő részek eltakarása előtt, • a létesítést követően az átadás előtt, • a 18. mellékletben foglalt táblázatban előírt idősza­ konként és • a villámvédelem vagy az építmény átalakítását, bő­ vítését és a vonatkozó műszaki követelményben foglalt különleges eseményt követően.

XXI. fejezet – Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv A Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv (to­ vábbiakban: TMMK) teljesen új elem az 54/2014. BMrendeletben, mellyel az építmény tulajdonosának kell rendelkeznie a használatbavételt követő 30 napon belül. Mi is az a TMMK? A TMMK-ban nem csak a már megépült épület tűz­ védelmi, létesítési követelményei szerepelnek (ez a tűzvédelmi tervfejezetben, valamint a hatóság által előírtakat tartalmazza): • az építészeti kialakítást a tűzvédelmi követelmé­ nyekkel, • a villamos rendszer és a villámvédelem kialakítását, • a felvonók, mozgólépcsők, speciális épületgépésze­ ti rendszerek kialakítását, • a tűzjelző, tűzoltó, vészhangosítási rendszer kiala­ kítását, • rajzi mellékleteket, • a TMMK készítőjének nevét, címét és jogosultságát, • az 5 évenkénti felülvizsgálat elvégzését igazoló do­ kumentumot.

Egyeseknek jó hír, másoknak kevésbé, hogy a TMMK-t csak a rendelet hatálybalépését követően használatba vett építményekre kell elkészíteni, azok közül is csak az alábbiakra: – 5 szintesnél magasabb lakóépületek – 1000 nm-nél nagyobb közösségi épületek – 1000 nm-nél nagyobb ipari épületek – 2000 nm-nél nagyobb tárolási épületek – 3000 nm-nél nagyobb mezőgazdasági épületek – Speciális építménynek minősülő a közúti alagút, valamint a metró és felszín alatti vasút. A tűzvédelem helyzetét érintő változásokat 30 napon belül át kell vezetni és fel kell tüntetni. Fontos, hogy a TMMK az építmény tartozéka, tehát tulajdonosváltás esetén az új tulajdonos részére azt át kell adni, továbbá a tulajdonosnak az üzemeltető részére a TMMK hozzáférhetőségét biztosítania kell. A tűzvédelmi szabályzathoz hasonlóan a TMMK-t az építmény területén kell tartani, elkészítési módja le­ het elektronikus vagy nyomtatott formátum. Szintén a tűzvédelmi szabályzathoz hasonlóan a használatba­ vételt követő 5. évben majd azt követően 5 évente a tulajdonos köteles felülvizsgáltatni. A felülvizsgálat szempontjai a következők: • az építésügyi engedélyezési tervdokumentáció tar­ talmának megfelel-e az építmény, • a változtatások, átalakítások a vonatkozó jogsza­ bályoknak, előírásoknak megfelelnek-e, • a változtatásokat, átalakításokat rögzítették-e a TMMK-ban.

Aktuális Megjelent a tűzvédelmi szakmai képesítési követelményeket szabályozó rendelet 2015. március 25-én megjelent a belügyminiszter 9/2015. (III. 25.) BM rendelete a hivatásos kataszt­ rófavédelmi szerveknél, az önkormányzati és létesít­ ményi tűzoltóságoknál, az önkéntes tűzoltó egyesüle­ teknél, valamint az ez irányú szakágazatokban foglal­ koztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről. Az új jogszabály 2015. április

7

2-től hatályba is lépett, egyúttal hatályon kívül he­ lyezte a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, a tűzoltóságoknál, valamint az ez irányú szakágazatban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről szóló 10/2008. (X. 30.) ÖM rendeletet. Az új jogszabály megalkotásának az volt a célja, hogy egységes szemléletű szabályozás szülessen a belügyminiszter által irányított hivatásos katasztrófavédelmi szervek és ezen ágazat vonatkozá­ sában a szakmai képesítési követelmények tekintetében. Az új jogszabály a hivatásos katasztrófavédelmi szer­ vek, a tűzvédelmi szakértők, az önkéntes tűzoltó egye­ sületek szaktevékenységet ellátó tagjainak, az önkor­ mányzati és létesítményi tűzoltóságok állománya tagjainak, a gazdálkodó tevékenységet folytató ma­ gánszemélyeknél, jogi személyeknél a katasztrófavé­ delem, a polgári védelem, iparbiztonsági és a tűzvé­ delem szakágazatokban foglalkoztatóknak és foglal­ koztatottaknak, a katasztrófa- és tűzvédelmi szakmai képesítést nyújtó oktatási intézmények oktatást, kép­ zést, vizsgáztatást végző tagjainak, illetve azok szakmai felügyeletét végző személyek képesítési követelménye­ it, az elismerhető képzettségeket és mindezek képzési struktúráját szabályozza. Az új, 2015. március 5-én hatályba lépett Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) már nem tartalmazza azokat a képesítési, jogosultsági követelményeket, amelyek a tűzvédelem speciális területeire vonatkozólag a régi OTSZ-ben még szerepeltek. Ilyen például a villamos berendezések, elektrosztati­ kus feltöltődés elleni védelem felülvizsgálatát végzők, illetve a villámvédelem tervezését és felülvizsgálatát végzők képesítési követelményei. Ennek pótlása érde­ kében is indokolt volt ezeknek a szakképesítéseknek a megjelenítése az új rendeletben. Az új jogszabály meghatározza azt is, hogy a gazdál­ kodó szervezeteknél mennyi az a minimális időtar­ tam, ameddig a tűzvédelmi szakképesítéssel rendelke­ ző személyt foglalkoztatni kell. Az épületek tűzbizton­ ságát segíti, hogy legalább havonta a szakember át­ vizsgálja az épület tűzvédelmi megfelelőségét.

8

A tűzvédelmi oktatásokat, a létesítmény tűzvédelmi szabályzatának készítését, valamint a nukleáris létesít­ mény és a radioaktívhulladék-tároló területén a tűz­ kockázat-elemzés és tűzterhelés-számítás készítését a továbbiakban kizárólag tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy végezheti. Ez mind a tűzvédelmi oktatások színvonalának emelését, mind pedig a tűz­ védelmi szabályzat megfelelőségét eredményezheti, növelve az állampolgárok, valamint a munkavállalók tűzvédelmi ismeretét, gyakorlatát. Új elem, hogy számítógépes szimulációs programmal végzett, egyedileg tervezett megoldás készítésére – az új rendelet hatálybalépését követően – csak tűzvédelmi szakértő vagy tűzvédelmi tervező jogosult. Az új jogszabály az alábbi módosításokat tartalmazza a korábbihoz képest: 1. A rendelet hatálya Az új BM-rendelet hatálya a korábbiakhoz képest ki­ terjed a hivatásos katasztrófavédelmi szervek hivatásos állományú tagjain kívül a közalkalmazottaira is, illet­ ve kiemeli, hogy a katasztrófavédelem ágazatba tarto­ zik az iparbiztonság szakágazat is. 2. Értelmező rendelkezések A korábbi rendeletben szabályozott „tűzoltó (tiszti) alapismereti tanfolyam”, „tűzvédelmi szolgáltatás” és „képzéssel kapcsolatos egyéb költség” fogalmak az új rendelet értelmező rendelkezései között már nem sze­ repelnek. Ugyanakkor olyan új fogalmak jelentek meg, mint az „önkormányzati és létesítményi tűzoltó tanfolyam”, az „önkormányzati és létesítményi tűzol­ tó szerparancsnoki tanfolyam”, az „önkéntes és léte­ sítményi tűzoltó parancsnoki tanfolyam”, a „tűz­ oltásvezető I. tanfolyam”, a „tűzoltásvezető II. tanfo­ lyam”, a „tűzvédelmi oktatás” és a „tűzvédelmi szak­ ágazati tevékenység”. 3. Szakmai képesítési követelmények Az új BM-rendelet a szakmai képesítések szintjeit az alkalmazó szerveknél szakterületenként és szolgálati beosztások vagy munkakörök szerint határozza meg. Az ÖM-rendelet külön határozta meg a képesítési követelmény teljesítése szempontjából elfogadott szakmai képzési formákat a gazdálkodó szervezeteknél a katasztrófavédelem, a polgári védelem szakágazat

területén foglalkoztatottak esetében és külön a tűzvé­ delmi munkakört ellátók és tűzvédelmi szolgáltatást végzők részére. A régi ÖM-rendelettel szemben az új BM-rendelet a katasztrófa- és polgári védelem szakágazat területén, valamint a tűzvédelmi szakágazatban foglalkoztatottakra vonatkozóan határozza meg az elfogadott szakmai képzési formákat. A gazdálkodó szervezeteknél a katasztrófa- és polgári védelem szakágazat területén foglalkoztatottak eseté­ ben az új BM-rendelet a felsőszintű képesítések ese­ tében az eddig elfogadott képesítéseken felül az alábbi képesítéseket is elismeri: • katasztrófavédelmi referens szakképesítés-ráépülés; • rendészeti szervező szakképesítés, tűzvédelmi szer­

vező szakmairány;

• rendészeti szervező szakképesítés, iparbiztonsági • • • • • • • •

szervező szakmairány; rendészeti szervező szakképesítés, tűzoltó szervező szakképesítés-elágazás; katasztrófavédelmi szakirányú felsőoktatási szak­ képzés; rendészeti igazgatási alapképzési szak, katasztrófa­ védelmi szakirány tűzvédelmi specifikáció; védelmi igazgatási alapképzési szak, tűzvédelmi és tűzoltó szakirány; had- és biztonságtechnikai mérnöki alapképzési szak, tűzvédelmi szakirány; katasztrófavédelem alapképzési szak, katasztrófa­ védelmi műveleti szakirány; katasztrófavédelem alapképzési szak, tűzvédelmi és mentésirányítási szakirány; katasztrófavédelem alapképzési szak, iparbizton­sági szakirány.

Ezen túlmenően kimondja, hogy a hivatásos kataszt­ rófavédelmi szerveknél polgári védelmi és iparbizton­ sági beosztás betöltésére jogosító képesítések elfoga­ dottak a gazdálkodó szervezeteknél katasztrófavédel­ mi szakágazatban foglalkoztatottak azonos szintű képesítéseként. A gazdálkodó szervezeteknél a tűzvédelmi szakágazat területén foglalkoztatottak esetében az új BM-ren­de­ let a felsőszintű képesítések esetében az eddig elfogadott képesítéseken felül az alábbi képesítéseket is elismeri:

• tűzvédelmi főelőadó szakképesítés; • rendészeti szervező szakképesítés, tűzvédelmi szer­ • • •

vező szakmairány; katasztrófavédelem alapképzési szak, tűzvédelmi és mentésirányítási szakirány BA; tűzvédelmi szakmérnök szakképesítés; főiskolai szintű tűzvédelmi mérnök szak.

Ezen túlmenően kimondja, hogy a hivatásos kataszt­ rófavédelmi szerveknél tűzoltó és tűzvédelmi beosztás betöltésére jogosító felsőszintű képesítések elfoga­ dottak a gazdálkodó szervezeteknél tűzvédelmi szak­ ágazatban foglalkoztatottak azonos szintű képesíté­ seként. A korábbi szabályozáshoz képest a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ (KOK) által szervezhető egyéb szakmai képzések, továbbképzések, tanfolyamok köre jelentősen bővült, pl.: műveletirányítók, közbizton­ sági referensek, próbaidős tiszti állomány, biztonsági összekötők részére. A katasztrófavédelmi, tűzvédelmi és polgári védelmi képzési rendszer az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrend­ jéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendeletben nem szereplő, belső szakmai képzéseinek oktatásigaz­ gatási szabályait az új BM-rendelet értelmében már nem jogszabály, hanem a BM OKF képzési szakterü­ letére vonatkozó szabályzata tartalmazza. A hivatásos katasztrófavédelmi szervek hivatásos állo­ mányú tagjai és a katasztrófa- és tűzvédelmi szakmai képesítést nyújtó oktatási intézmények oktatást, kép­ zést, vizsgáztatást végző tagjai, valamint ez utóbbiak szakmai felügyeletét végző személyek által az új BMrendelet hatálybalépése előtt megszerzett, elismerhető szakmai képesítéseinek szintjei is tovább bővültek, illetve új szakterületként megjelentek az iparbizton­ sági szakterület követelményei. A gazdálkodó szervezeteknél a katasztrófavédelem, a polgári védelem szakágazatban foglalkoztatottak által az új BM-rendelet hatálybalépése előtt megszerzett, elismerhető szakmai képesítései a felsőszint esetében kibővültek számos tűzvédelmi szakiránnyal kapcsola­ tos képesítéssel. A gazdálkodó szervezeteknél a tűzvédelem szakágazat­ ban, illetve a tűzvédelmi szolgáltatás területén foglal­ koztatottak által az e rendelet hatálybalépése előtt

9

megszerzett, elismerhető szakmai képesítései a felső­ szint esetében kibővültek a tűzoltó tiszti átképző, tűz­ oltó átképző szakon, rendészeti szervező szakképzés­ ben szerzett képesítésekkel. A gazdálkodó szervezeteknél a katasztrófavédelem – beleértve az iparbiztonságot is – és a polgári védelem szakágazatokban ügyintézői munkakörben foglalkoz­ tatottaknak már nem elegendő az alapszintű, hanem legalább középszintű katasztrófavédelmi szakképesí­ téssel kell rendelkezniük. Az új BM-rendelet értelmében a jövőben a gazdálko­ dó szervezeteknél tűzvédelmi szakágazatban foglal­ koztatottak közül legalább középszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell foglalkoztatni minimum havi 8 órában, a korábbiakhoz képest bővített területen: • robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag előállí­ tása, feldolgozása, forgalomba hozatala, tárolása, amennyiben az anyag együttes, egyidejű mennyi­ sége meghaladja az 1000 kg/liter mennyiséget, de legfeljebb 5000 kg/liter, • tűzveszélyes osztályba tartozó anyag tárolása, amennyiben a tárolásra szolgáló összesített alapterü­ let meghaladja az 1000 m2-t, de legfeljebb 10 000 m2, • ipari vagy mezőgazdasági tevékenységet esetén, amennyiben a munkavégzésben résztvevő munka­ vállalók egyidejű létszáma meghaladja a 100 főt, • olyan épületrész, épület esetén ahol tömegtartóz­ kodásra szolgáló, de legfeljebb 500 fő befogadóké­ pességű helyiség található, • olyan épületrész, épület esetén, amely összesített befogadóképessége meghaladja az 500 főt, de leg­ feljebb 2000 fő, • olyan épületrész, épület esetén, amelyben menekü­ lésben korlátozott személyek elhelyezése, ellátása, kezelése, nevelése, oktatása, gondozása történik és e személyek egyidejű létszáma meghaladja a 20 főt, de legfeljebb 100 fő. Az új BM-rendelet értelmében a jövőben a gazdálko­ dó szervezeteknél tűzvédelmi szakágazatban foglal­ koztatottak közül felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell foglalkoztatni minimum havi 16 órában, a korábbiakhoz képest bővített területen: • robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag előállí­ tása, feldolgozása, forgalomba hozatala, tárolása, amennyiben az anyag együttes egyidejű mennyisé­ ge meghaladja az 5000 kg/litert,

10

• tűzveszélyes osztályba tartozó anyag tárolása, amen�­ • • •

nyiben a tárolásra szolgáló összesített alapterület meghaladja a 10 000 m2-t, olyan épületrész, épület esetén, amelyben 500 főt meghaladó befogadóképességű helyiség található, olyan épületrész, épület esetén, amely összesített befogadóképessége meghaladja a 2000 főt, olyan épületrész, épület esetén, amelyben mene­ külésben korlátozott személyek elhelyezése, ellátá­ sa, kezelése, nevelése, oktatása, gondozása törté­ nik, és e személyek egyidejű létszáma meghaladja a 100 főt.

Az új BM-rendelet értelmében a jövőben a gazdálko­ dó szervezeteknél tűzvédelmi szakágazatban foglal­ koztatottak közül felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell foglalkoztatni minimum heti 40 órában: • amennyiben a gazdálkodó szervezet főfoglalkozású létesítményi tűzoltóság működtetésére kötelezett. Amennyiben a gazdálkodó szervezetnél a tűzvédelem ellátása szolgáltatás igénybevételével történik, akkor a szolgáltatást végzőnek az adott szolgáltatáshoz az új BM-rendeletben meghatározott képesítéssel kell ren­ delkeznie. Ahol az új BM-rendelet középszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy alkalmazását írja elő, ott a tűzvédelmi oktatás tananyagát leg­ alább középszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendel­ kező személy készítheti el, amennyiben: • a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztat vagy • ötvennél több személy befogadására alkalmas helyiséget üzemeltet a gazdálkodó szervezet. Ahol az új BM-rendelet felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy alkalmazását írja elő, ott • a tűzvédelmi oktatást kizárólag felsőszintű tűz­ védelmi szakképesítéssel rendelkező személy tart­ hatja, • tűzvédelmi szabályzat készítésére, módosítására fel­ sőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy jogosult. Ahol az új BM-rendelet felsőszintű tűzvédelmi szak­ képesítéssel rendelkező személy alkalmazását NEM írja elő, ott legalább középszintű tűzvédelmi szak-

képesítéssel rendelkező személy készíthet, módosíthat tűzvédelmi szabályzatot. Annak a gazdálkodó szervezetnek, amely 2015. ápri­ lis 2-án még nem foglalkoztat a fenti feltételek szerint meghatározott szakképesítésű személyt, arról leg­ később 2015. szeptember 28-ig gondoskodnia kell!

ja vagy erősáramú berendezések időszakos felülvizs­ gálója szakképesítéssel, és legalább az egyikük ren­ delkezik sújtólég- és robbanásbiztos villamosberen­ dezés-kezelő vagy robbanásbiztos berendezéskezelő szakképesítéssel.

Csak a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) tervezői névjegyzékében szereplő építményvillamossági terve­ Csak felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendel­ zési szakterületen jogosultsággal rendelkező építésze­ ti műszaki tervező (villamos tervező), aki az MMK kező személy jogosult: • a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-­ által jóváhagyott oktatási tematika szerinti villám­ tároló területén a determinisztikus tűzkockázat- védelmi tervezői vizsgával rendelkező vagy szakmai gyakorlata és képzettsége alapján az MMK-tól az elem­zés és tűzterhelés számítás készítésére. építményvillamossági tervezési szakterületre vonatko­ Csak tűzvédelmi szakértő vagy tűzvédelmi tervező zó különösen gyakorlott címet kapott személy jogosult: jogosult: Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv ké­ • • villámvédelmi berendezés tervezésére, szítésére és felülvizsgálatára, • a villámvédelmi berendezés kivitelezésének ellen­ őrzéséért felelős építési műszaki ellenőri feladatok • 2017. szeptember 1-től a számítógépes szimulációs ellátására. programmal végzett, egyedileg tervezett megoldás készítésére. Csak az MMK által jóváhagyott oktatási tematika Csak az erősáramú berendezések felülvizsgálója szerinti villámvédelmi felülvizsgáló képesítést vagy vagy erősáramú berendezések időszakos felülvizs- a vonatkozó műszaki követelményt tananyagi szinten gálója szakképesítéssel rendelkező személy jogosult: oktató képzésen az Országos Képzési Jegyzék sze­ • villamos berendezések tűzvédelmi felülvizsgálatá­ rinti villámvédelmi felülvizsgáló vagy villámvédenak vezetésére, abban érdemi munka folytatására. lem felülvizsgálója szakképesítést szerzett személy jogosult: Csak az erősáramú berendezések felülvizsgálója • villámvédelmi berendezés esetében a felülvizsgála­ tok vezetésére, abban érdemi munka folytatására. vagy erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálója szakképesítésen felül sújtólég- és robbanás­ biztos villamosberendezés-kezelő vagy robbanás­ Az MMK névjegyzékében szereplő villamosmérnöki biztos berendezéskezelő szakképesítéssel is rendel- végzettségű, a villámvédelem területén kiemelke­ kező személy jogosult: dően gyakorlott szakértő is jogosult: • a robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag előál­ • rendkívüli felülvizsgálat végzésére. lítására, feldolgozására, tárolására szolgáló helyisé­ gek, szabadterek – ha ott az anyag robbanásveszé­ Csak ipari elektrosztatikai gyakorlattal bíró, az lyes állapotban fordul elő – villamos berendezései­ MMK-ban bejegyzett villamosmérnök-szakértő, nek vizsgálatára. igazságügyi villamos szakértő vagy villamosmérnök végzettségű tűzvédelmi szakértő jogosult: Csak az erősáramú berendezések felülvizsgálója • elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem felülvizs­ vagy erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálatának végzésére. gálója szakképesítéssel és kizárólag sújtólég- és robbanásbiztos villamosberendezés-kezelő vagy Az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem felül­ robbanásbiztos berendezés kezelő szakképesítéssel vizsgálatának végzésére olyan akkreditált vizsgáló in­ is rendelkező személy is jogosult: tézet vagy szervezet is jogosult, amely ipari elektrosz­ • a robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag előál­ tatikai gyakorlattal bíró, az MMK-ban bejegyzett lítására, feldolgozására, tárolására szolgáló helyisé­ villamosmérnök-szakértő, igazságügyi villamos szak­ gek, szabadterek villamos berendezéseinek felül­ értő vagy villamosmérnök végzettségű tűzvédelmi vizsgálatát elvégezni, amennyiben mindegyikük szakértőt foglalkoztat. rendelkezik erősáramú berendezések felülvizsgáló­

11

Olvasóink kérdezték – mi válaszolunk Szükséges-e biztosítani a 2,75 méter közlekedési utat a tűzcsapok mellett? Felül kell-e vizsgálnunk a meglévő tűzcsapokat, és ha nem biztosított a 2,75 méter, akkor azokat át kell he­ lyezni vagy a 2,75 méteren belül lévő akadályokat, hasz­ nálati tereket meg kell szüntetni? Válasz A régi OTSZ a kérdéssel összefüggésben két szabályt tartalmazott. Egyrészt a tűzoltási felvonulási területen elhelyezett tűzcsapokkal kapcsolatban előírta, hogy 1,5 méteres körzetén belül gépjármű nem parkolhat, és ezt jelölni kell, valamint általánosságban kimondta, hogy a tűzcsapoknál a tűzoltó gépjárművek részére úgy kell felállási helyet biztosítani, hogy azok mellett legalább egy sáv közlekedési út szabadon maradjon. Ehhez képest az új OTSZ IX. fejezetében, a 76. § (3) bekezdése előírja, hogy a tűzcsapoknál a tűz­oltó gépjárművek részére úgy kell felállási helyet biztosítani, hogy azok mellett legalább 2,75 méter közlekedési út szabadon maradjon. A jogszabálynak e rendelkezése lényegében pontosí­ tása a korábbi szabályozásnak, és mivel a 4. § (1) be­ kezdés a) pontja alapján a IX. fejezetben foglaltak a tűzoltóságok beavatkozásával kapcsolatos követelmé­ nyeknek számítanak, ezért meglévő tűzcsapok esetén elegendő a régi OTSZ szerinti előírást teljesíteni (azaz egy sáv közlekedési utat szabadon hagyni), nem kell a 2,75 métert alkalmazni.

Szükséges-e a meglévő létesítményeket kockázati osztályba sorolni? El kell-e végezni meglévő létesítmény esetében a kocká­ zati osztályba sorolásokat és azt tűzvédelmi szakértőnek vagy tervezőnek kell készítenie? Válasz Az új OTSZ IV. fejezete rendelkezik a tűzveszélyes­ségi és kockázati osztályba sorolásról.

12

Tekintettel arra, hogy a 4. § (1) bekezdés c) pontja alapján a IV. fejezetben foglaltak az építmények tűzvédelmi létesítési elő­ írásainak számítanak, ezért nem kell a meglévő létesítményt, annak épüle­ teit, helyiségeit kockázati osztályba sorolni. A kockázati osztályba sorolást akkor kell elvégezni, ha a létesítmény valamelyik területén módosítás, bővítés pl.: funkcióváltozás történik, vagy esetleg olyan léte­ sítési követelményt kell alkalmazni, amelyhez szüksé­ ges a kockázati osztály ismerete.

Tűzvédelmi házirend és Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv készítése A 3 szintes társasházunkra vonatkozóan szükséges tűz­ védelmi házirendet vagy Tűzvédelmi Műszaki Megfele­ lőségi Kézikönyvet készítenünk? Válasz A régi OTSZ 592. § (1) bekezdése előírta, hogy a kétszintesnél magasabb és tíznél több lakást (üdülő­ egységet) magában foglaló lakóegységnél (üdülőegy­ ségnél) az épület tulajdonosa, kezelője, közös kép­ viselője, intézőbizottság elnöke, használója írásban köteles kidolgozni • az épületre vonatkozó tűzvédelmi használati szabá­ lyokat, előírásokat, • a lakók riasztásának, a menekülésnek a lehetséges módozatait, • a felszerelt tűzvédelmi eszközök használatára vonat­ kozó előírásokat, valamint • köteles gondoskodni ezek megismertetéséről, meg­ tartásáról és megtartatásáról. Ugyanakkor az új OTSZ ezt a rendelkezést már nem tartalmazza. Az új OTSZ a Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv készítésének kötelezettségét csak 5 szintesnél magasabb lakóépület esetén írja elő és kizárólag a 2015. március 5. után használatba vett épületeknél.

zák, szükség esetén eltávolíthatók legyenek a tetőszer­ kezet éghető anyagú elemeitől, és a kéménytől leg­ alább 1 méter távolságra helyezkedjenek el. Az új OTSZ 191. § (5) bekezdése kimondja, hogy padlástérben robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag és I-III. tűzveszélyességi fokozatú folyadék és gáz nem tárolható. Egyéb szilárd anyag csak olyan módon és mennyiség­ ben helyezhető el, hogy azok a tetőszerkezet, valamint a kémény megközelítését ne akadályozzák, szükség esetén eltávolíthatók legyenek a tetőszerkezet éghető anyagú elemeitől, és a kéménytől legalább 1 méter távolságra helyezkedjenek el.

Jelenleg tehát a 3 szintes társasház nem kötelezett tűz­ védelmi házirend vagy Tűzvédelmi Műszaki Megfele­ lőségi Kézikönyv készítésére.

Az új OTSZ rendelkezésében bevezetett vessző alap­ ján az 1 méteres távolság már csak a kéményre vonat­ kozik, a tetőszerkezet éghető anyagú elemeire nem.

A padlástérben történő tárolás szabályai A padláson a tetőszerkezettől be kell tartani az 1 méteres távolságot tárolás esetén? Válasz A régi OTSZ 574. § (2) bekezdése előírta, hogy az épület padlásterében éghető anyag csak úgy és olyan mennyiségben helyezhető el, hogy azok a tetőszerke­ zet, valamint a kémény megközelítését ne akadályoz­

Az E-Tűzvédelem szaklapunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink tűzvédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdé­ sekre adott válaszok szerzőnk egyéni szakmai véleményét tükrözik, melyet a rendelkezésére álló információk alap­ ján alakított ki. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezet­ het, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.

E-Tűzvédelem VII. évfolyam, negyedik szám, 2015. április Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Vezető szerkesztő: Petren Ágnes Szerkesztő: Ress Renáta HU ISSN 2061-0610 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 E-mail: [email protected] Internet: www.forum-media.hu Tördelés: M. C. Direct Kft.