E-tűzvédelem. Elektronikus szak mai folyóirat. Tartalom december VIII. évfolyam 12. szám. A hónap témája Biztonságos ünnepek

2016. december  |  VIII. évfolyam  12. szám

E-tűzvédelem Elektronikus szak mai folyóirat

Tartalom A hónap témája • Biztonságos ünnepek

Aktuális

• Újdonság a mérőeszközök szabályozásában • Szakmai képesítési követelmények változása • Módosultak a kényszerítő eszközök alkalmazására vonatkozó előírások • November végétől új szabályok hatályosak a kéményseprő-ipari tevékenységre vonatkozóan

Olvasóink kérdezték – mi válaszolunk! • Füstszakaszolás kialakítása • Központi leválasztás

1

Szerzők:

Tisztelt Előfizetőnk!

Nagy János tűzvédelmi mérnök

Kérdése van?  Válassza az Optimum előfizetést és tűzvédelmi kérdé­ seivel forduljon bizalommal szakértő szerzőinkhez, akik minden be­ érkezett olvasói kérdésre 10 munka­napon belül megadják a személyre szabott, szakszerű választ!

Kovács Ferenc okleveles tűz- és katasztrófa­védelmi mérnök A kézirat lezárása: 2016. december 7.

Tűzvédelemmel kapcsolatos kérdé­seit az alábbi e-mail címre várjuk: [email protected]

Az online szolgáltatás egyedi jelszóval érhető el a www.tuzvedelemszaklap.hu weboldalon! – A basic előfizetéshez tartozó webtartalom: a szaklap korábbi számainak archívuma 2012-ig – Válassza az optimum előfizetést, és használja korlátlanul a webtartalmat: • Szerkeszthető mintadokumentumok és segédletek • Felkészülés a hatósági ellenőrzésekre • Olvasói kérdések és válaszok gyűjteménye • Kiegészítő szakmai anyag az új tűzvédelmi kötelezettségek a Ügyfélszolgálat gyakorlatban témakörben Tel.: 06 (1) 273-2090 E-mail: [email protected] A jelszavakat e-mailben küldtük el, illetve azok kérhetők az Ügyfélszolgálattól is.

A hónap témája Biztonságos ünnepek Minden évben újra és újra előfordulnak az ünnepekkel összeköthető tűzesetek. Az ünnepek során sem szabad figyelmen kívül hagy­ ni a karácsonyi dekorációk, díszek, adventi koszorúk használatával összefüggő szabályozási környezetet, és kiemelt figyelmet kell fordítani a szén-monoxid-mér­ gezések megelőzésére.

Karácsonyfa Az ünnepek során felállított kisebb-nagyobb kará­ csonyfák hagyományosan a fenyőfák különböző fajtái közül kerülnek ki, leggyakrabban a luc-, ezüst-, nor­ mand, valamint a feketefenyő. Manapság egyre elter­ jedtebbek a kompakt műfenyők, melyek egész évben a padláson pihennek dobozban, majd az ünnepek el­ jöttével lekerülnek, és leporolást követően töltik be a karácsonyfa funkcióját. Az elhelyezés és a feldíszítés során figyelembe kell venni néhány inkább praktikus, semmint jogszabályban rögzített tűzvédelmi szabályt, ajánlást. Amennyiben élőfát választunk, akkor lehetőség sze­ rint gyökeres fenyőt vásároljunk. Abban az esetben, ha erre nincs lehetőségünk, a fát állítsuk vízbe és az ágait

2

rendszeresen nedvesítsük meg. A fenyőfa relatív ned­ vességtartalma a fagyok hatására csökken, a meleg szo­ bában pedig a kicsapódó nedvesség hamar elpárolog és a fa gyorsan veszíti el nedvességtartalmát. A fenyőfa alapvetően könnyű fának számít, nincs nagy sűrűsége, illetve a gyantatartalma magas, ami könnyű és gyors égésűvé teszi. A száradó tűlevelek a tűzterjedést előse­ gítik, a vékonyabb ágak hirtelen nagy hőt adnak le a környezetük számára. A magasabb nedvességtartalmú fenyőfára nem jellemző a gyors, lobbanásszerű égés, ezért különösen fontos hangsúlyozni, hogy a fát ne hagyjuk kiszáradni.

Ha a fára csillagszórókat helyezünk el, azt oly módon tegyük, hogy a csillagszórók a fa közepétől a lehető legtávolabb és minél ritkább ágak közé kerüljenek. A csillagszóró szikrái általában önmagukban nem ké­ pesek meggyújtani a fát, ha azonban hozzáér a tűleve­ lekhez, papírdíszekhez, azokat meggyújthatja. Nagyon fontos! A csillagszórót csak felügyelet mellett működtessük, várjuk meg, amíg azok el nem égnek, és a leégett csil­ lagszórókat a fáról vegyük le, és nem éghető anyagú edényben gyűjtsük (ha erre nincs mód, akkor vízbe mártva azonnal a szemétgyűjtőbe dobhatók). Hasonlóan problémát okozhatnak a fenyőfán elhe­ lyezett világítások, izzók. A kereskedelmi forgalomban kapható égősorok széles skálát ölelnek fel. Törekedjünk arra, hogy minél jobb minőségű izzó­ sort vásároljunk, és óvakodjunk a piacokon kapható olcsó és silány minőségtől, előfordulhat ugyanis, hogy ezek a termékek nem rendelkeznek megfelelő minősí­ téssel. Elképzelhető, hogy nem azonnal okoznak tüzet, vagy nem is okoznak tüzet, ennek kockázatát senki nem tudja felmérni. Az alacsonyabb árkategóriába tartozó izzósorokat általában néhány alkalmat felölelő használatra tervezték, ezért az idősebb és nem maradéktalanul működő, javított izzósoroktól célszerűbb megválni, mint kockáztatni egy elektromos hibából keletkező tüzet. A fára felhelyezett izzósornál figyeljünk arra, hogy az égők a fa tűleveleihez ne érjenek hozzá, és az izzósort lehetőleg csak felügyelet mellett működtessük. A fenyőfa környékéről minden más éghető anyagot lehetőség szerint el kell távolítani, ezzel is akadályozva a tűz gyors terjedését. Ne legyen a fa környezetében könnyen éghető kanapé, könyvespolc, függöny stb. A fenyőfa környékén elektromos berendezést vagy fű­ tőberendezést (hősugárzó, elektromos radiátor) ne működtessünk. A legtöbb karácsonyfatűznél a fa magától ledől valamelyik irányba, tehát érdemes egy úgynevezett biztonsági zónát kialakítani. A fát mindig olyan helyre állítsuk, ahol rendszeresen járunk („szem előtt van”), lehetőleg ne a lakás legeldu­

gottabb szobáját jelöljük ki. A fa környékén elektro­ mos készülék, elektromos csatlakozó aljzat minél távo­ labb legyen. A másik szempont, hogy a fát úgy helyez­ zük el, hogy a menekülési útvonalak lehetőleg minél szabadabbak legyenek. Ne tegyük a fát ajtónyílás kö­ zelébe, ne torlaszoljuk el vele a folyosót. A műfenyőkkel kapcsolatosan hasonlóan elővigyá­ zatosnak kell lenni. A műfenyők meggyulladása leg­ alább olyan veszélyes, mint a száraz fenyőfáké, ráadásul még az égés során mérgező gázok is fejlődhetnek, hi­ szen a műanyagok égése során akár hidrogén-klorid is felszabadulhat, ami megkötődik a légköri páratarta­ lomban és sósavat képez.

Dekorációk, adventi koszorú A hagyományok szerint az ünnepek már december elején megkezdődnek, az adventi koszorún hétről hét­ re egyre több az égő gyertya. A koszorúk alapvetően száraz anyagokból készülnek, amit fenntart a fűtött lakás klímája. Így lényegében mindegy, hogy a koszo­ rú milyen éghető anyagból készült, szalma, fenyő vagy műanyag. A koszorún figyeljünk oda a gyertyák stabil rögzíté­ sére, ha szükséges, a gyertyákat fixáljuk dróttal. A gyer­ tyák alá tegyünk nem éghető anyagú tálcát vagy töl­ csért, ez utóbbit készíthetjük alufóliából vagy akár sörös dobozból is, de üzletekben lehet kapni kifejezet­ ten erre a célra készült gyertyatartót is. A koszorút egy fém tálcára helyezzük, és a környezetébe éghető anyagot ne tegyünk. A rosszul elhelyezett koszorú, vagy a nem megfelelően rögzített égő gyertya eldőlhet és az égő gyertya lángja meggyújtja a koszorút vagy a környezetében található éghető anyagokat. Az esetek jelentős többségében ez olyankor fordul elő, amikor nincs szemtanúja az ese­ ménynek, a tűz továbbterjed, és komoly károkat okoz. Égő gyertyát ne hagyjunk őrizetlenül, ne menjünk el otthonról anélkül, hogy nem győződtünk meg az elol­ tásukról. Az adventi koszorúkon kívül egyre gyakoribbak a lakásban található egyéb dekorációk, illetve a homlok­ zaton elhelyezett világító eszközök, díszek. Ezeket a díszeket már jóval az ünnepek előtt kihelyezik a házak­ ra. Sajnos ezek az anyagok is könnyen éghetőek és a hálózati tápfeszültség is veszélyforrást jelenthet. Ezek­ nél a dekorációknál fokozottan figyeljünk, ha kihelyez­

3

zük őket, figyelmbe véve, hogy azok meggyulladása esetén se tudjon a tűz továbbterjedni (az ilyen díszíté­ seket ne a házilag készített adventi koszorúkba, hanem nem éghető aljzatra helyezzük). Az izzó, valamint a LED-sorok kihelyezésénél is különösen figyeljünk oda, hogy azok elektromos meghibásodás esetén ne okoz­ hassanak tüzet. Nagyon fontos, hogy ezeket az eszkö­ zöket ne működtessük felügyelet nélkül, illetve a le­ kapcsolásukat követően célszerű áramtalanítani is az eszközöket, az elektromos csatlakozó aljzatból a táp­ kábelüket húzzuk ki.

CO-mérgezések tünetei és az ellenük való védekezés A szén-monoxid egy rendkívül veszélyes, színtelen, szagtalan gáz. A legtöbb híradásban a gázzal üzemelő vízmelegítők, a nyitott égésterű kazánokról hallani. Ezért a köztudatban megjelenhet az a téves képzet, hogy a szén-monoxid csak a gázkazánok üzemeltetése során keletkezhet. Szén-monoxid keletkezése előfordulhat kandallók, cserépkályhák, sparheltek üzemeltetése során ugyanúgy, mint a gázzal üzemelő készülékek használa­ takor. A szén-monoxid alapvetően akkor képződik, ha egy égési folyamat során elégtelen az égéshez szükséges oxi­ gén, és tökéletlen égési folyamat megy végbe. Ez a gáz, normál esetben, ha egy égés során termelődik, ott to­ vább oxidálódik és felvesz még egy oxigén atomot, így keletkezik a szén-dioxid. Nézzük a szén-monoxid élettani hatásait és tulajdonságait! A szén-monoxid, fullasztó gáz, a vér hemoglobinjához 250-300-szor jobban kötődik, mint az oxigén, így el­ foglalva annak helyét alkalmatlanná teszi a vért az oxi­ gén szállítására. Bizonyos mértékben a sejtlégzést bé­ nítja, megakadályozza, hogy a sejtek a még rendelke­ zésre álló oxigént is felvegyék.

4

A szén-monoxid-mérgezés tünetei • Kezdeti tüneteit tekintve homloktáji nyomásérzés, enyhe szédülés, fokozódó fejfájás és halántéktáji lüktetés érződik, ezt kíséri a ködös látás. • Későbbiekben fülzúgás lép fel, hányinger és hányás is lehetséges. • Nagyon fontos jellemzője, hogy a bőr és különösen a nyálkahártyák cseresznyepirosak. • A szív működése és a légzés szaporább (szén-di­ oxid-mérgezésnél a szív működése is erőteljesebb, azonban a légzés ritkább, de mélyebb). • Kicsit részegségre emlékeztető tüneteket lehet megfigyelni: csillogó szem, kipirult arc, rendezetlen mozgás, egyensúlyzavar és tántorgás. • Fontos, hogy az enyhe szén-monoxid-mérgezés hatására az érintett izgatottá válik, akár kötekedővé, ami akár dühöngésig is fokozódhat. Ilyenkor az elsősegélynyújtót is veszélybe sodorhatja. • A mérgezés előrehaladásával fokozódik a légszomj, először egyes izomcsoportokban, majd végtagokra kiterjedő izomgörcsök lépnek fel. Jellemző és gyakori jelenség a szájzár. • Az izomerő gyengül, beszűkül a tudat, majd ezt követően elvész az eszmélet. • Nagyobb fokú mérgezésnél az addig élénkpiros bőr, illetve nyálkahártyák a sejtlégzés bénulása miatt szederjessé válnak − ez már komoly oxigénhiányt mutat. • A végső stádiumban a mérgezés miatt ritkává válik a légzés, kihagy a pulzus, majd beáll a halál.

Elsősegélynyújtás enyhe mérgezéskor: A mérgezettet tiszta levegőre kell vinni, itt a tü­ netek hamar elmúlnak. Elsősegélynyújtás középsúlyos esetekben: Oxigén-belélegzést kell alkalmazni, azonban a félig ülő pozíció és a friss levegő itt is elégséges a mentők kiérkezéséig. Elsősegélynyújtás súlyos esetekben: Amikor már a sérült eszméletlen, szabaddá kell tenni a légutakat, és a sérültet stabil oldalfekvésbe kell helyezni. Ha szájzárat kap a sérült, a légutak szabaddá tétele nehézkes, a száj kifeszítése akár állkapocstörést is okozhat, azonban ha a sérült életéről van szó, nem szabad hezitálnunk.

Tűzijáték Annak érdekében, hogy a tűzijáték termékek felhasz­ nálása, az óévbúcsúztató önfeledt élményt nyújtson, elengedhetetlen az alábbi 25 szabály betartása.

1 2

Az 1. pirotechnikai osztályba tartozó pirotechni­ kai terméket 14. életévüket betöltött személyek engedély nélkül megvásárolhatják, felhasználhat­ ják és összesen 1 kg nettó hatóanyag-tartalomig tárolhatják. A 2. pirotechnikai osztályba tartozó pirotechnikai terméket 16. életévüket betöltött személyek enge­ dély nélkül megvásárolhatják, felhasználhatják és összesen 1 kg nettó hatóanyag-tartalomig tárol­ hatják.

3

14. életévét be nem töltött személy csak nagykorú személy felügyelete mellett használhat fel 1. piro­ technikai osztályba tartozó pirotechnikai ter­méket.

10

A fel nem használt 3. pirotechnikai osztályba tartozó pirotechnikai terméket 2016. január 5-ig a vevő köteles a forgalmazónak vissza­ szállítani, aki ezt köteles térítés nélkül vissza­ venni.

11 12

Pirotechnikai termék tömegközlekedési esz­ közön csak zárt csomagolásban szállítható. A tűzijáték helyszínét úgy kell kiválasztani, hogy a felhasználandó pirotechnikai termé­ kek – csomagoláson feltüntetett – védőterü­ letén belül potenciális veszélyforrás ne legyen.

13

A vetőcsőből működtethető pirotechnikai termékeket a megfelelő vetőcsőbe kell he­ lyezni. A pirotechnikai termékeket a felhasz­ nálási útmutatóban meghatározottak szerint kell a vetőcső aljára helyezni.

4

16. életévét be nem töltött személy csak nagykorú személy felügyelete mellett használhat fel 2. piro­ technikai osztályba tartozó pirotechnikai ter­méket.

5

A 3. pirotechnikai osztályba tartozó pirotechnikai terméket 18. életévüket betöltött személyek de­ cember 28–31. közötti időtartamban engedély nélkül megvásárolhatják és összesen 3 kg nettó hatóanyag-tartalomig tárolhatják.

6

Magánszemély által 1. pirotechnikai osztályba tar­ tozó pirotechnikai termék az év bármely napján felhasználható.

7

Magánszemély által 2. pirotechnikai osztályba tar­ tozó pirotechnikai termék az év bármely napján felhasználható.

8

Magánszemély által 3. pirotechnikai osztályba tar­ tozó pirotechnikai termék december 31. 18 óra és január 1. 6 óra közötti időtartamban használható fel engedély nélkül.

9

A hibás vagy lejárt felhasználhatósági idejű tűzi­ játék terméket a vevő köteles a vásárlás helyére vagy a forgalmazó által megjelölt helyre visszaszál­ lítani, ahol azt kötelesek térítésmentesen és költ­ ség felszámítása nélkül visszavenni.

14

Tűzijáték termékek telepítésekor ügyelni kell arra, hogy a lövés irányában akadály ne le­ gyen. Személyek felett átlőni, illetve irányuk­ ba működtetni tűzijáték terméket tilos.

15 16

E  rős szélben a pirotechnikai termékek felhasz­ nálásának lebonyolítását el kell halasztani. A működésbe hozott, de nem teljesen elmű­ ködött tűzijáték termékeket megközelíteni a működésük befejezésétől számított legalább 10 perc várakozás után lehet.

17

H  asználat előtt a tűzijátékbombák, római­ gyertyák vetőcsöveinek alsó 1/3 részét célsze­ rű a fölbe temetni vagy egy függőleges szilárd rúdhoz erősen hozzárögzíteni.

5

18

A  rakéták esetében a vezetőpálca a rakéta ré­ sze, ezért kizárólag úgy működik rendeltetés­ szerűen, ha a vezetőpálca is a rakétatesttel tud repülni. Ennek érdekében a rakétát olyan helyről szabad indítani, amely lehetővé teszi a vezetőpálca könnyed és akadálymentes el­ repülését. Ezek a helyek lehetnek például szi­ lárdan rögzített üres pezsgősüveg, üres papírvagy fémcső stb.

19

R  akéták csak akkor lőhetők fel, ha vezetőpál­ cájuk nem törött, illetve ha nincs viharos szél. A rakéta mindig a széliránnyal szemben repül! A vezetőpálca nem ég el, az minden esetben visszahull!

Aktuális Újdonság a mérőeszközök szabályozásában A mérőeszközökre vonatkozó előírásokról szóló 8/2006. (II. 27.) GKM rendelet hatályát vesztette az ugyanilyen néven megjelenő 43/2016. (XI. 23.) NGM rendelet hatálybalépésével. A mérőeszközök a tűzvé­ delmi szakterület vonatkozásában közvetve jelennek meg. A tűzoltó készülék karbantartók, tűzoltóvízforrás felülvizsgálók hitelesített mérőeszközeire vonatkozóan tartalmazhat változásokat.

20

Talajon forgó, ugráló stb. termékeket kizáró­ lag stabil, egyenletes a tűznek ellenálló talajon használja. Ez biztosítja, hogy a termékek aka­ dálytalanul tudjanak forogni, felrepülni stb. Ügyeljen arra, hogy a termékek közelében ne legyenek olyan dolgok, amelyek meggyullad­ hatnak.

21

Tűzijáték telepeket használat előtt egyenletes, vízszintes talajra tegye, ahol majd működés közben nem tudnak felborulni. A telepet tá­ massza meg oldalról téglával vagy nagyobb kővel vagy egy szilárd rúdhoz rögzítse a stabi­ litás érdekében. Használat előtt mindig olvas­ sa el a termékek használati utasítását. A mű­ ködtetés során mindig óvatosan, körültekin­ tően járjon el. Soha ne hajoljon működésbe hozott tűzijáték termék fölé.

22

M  indig tartsa be a biztonsági utasításokat! A termékeket úgy használja, hogy közben Ön és mások biztonságát ne veszélyeztesse.

23

Tartsa tiszteletben embertársai és kedvencei nyugalmát, mivel a tűzijáték-robbanások, -durranások érzékenyen érinthetik őket.

24 25

Soha ne működtessen pirotechnikai terméket alkohol vagy drog befolyása alatt. Soha ne kézben tartva működtessen pirotech­ nikai termékeket!

6

Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a hangsúlyos változásokat. Az 5. § meghatározza azokat az alapvető követelmé­ nyeket, amelyeknek a mérőműszereknek meg kell fe­ lelniük. A mérőműszereknek eleget kell tenniük az 1. mellék­ letben, valamint a 3. mellékletben részletesen megál­ lapított követelményeknek. Gyártókra vonatkozó kötelezettségek A 6-8. § a gyártókra vonatkozó kötelezettségeket tar­ talmazza. A gyártónak meg kell hoznia a megfelelő intézkedé­ seket annak biztosítása érdekében, hogy csak olyan mérőműszerek kerüljenek forgalomba, amelyek meg­ felelnek a rendeletnek. Importőrre vonatkozó kötelezettségek A 9. §-ban találhatók az importőrökre vonatkozó elő­ írások.

Az importőrök számára előírás, hogy az általuk for­ galomba hozott mérőműszerek feleljenek meg az eb­ ben az irányelvben előírt követelményeknek, továbbá azért, hogy ne hozzanak forgalomba olyan mérőmű­ szereket, amelyek ezen követelményeknek nem felel­ nek meg, vagy kockázatot jelentenek. Forgalmazók kötelezettsége A 10. § kötelezi a forgalmazót annak ellenőrzésére, hogy minden követelménynek megfelel-e a mérőesz­ köz (pl.: jelölések, szükséges dokumentáció, haszná­lati utasítás). A jogszabály meghatározza az előzőekben ismerte­ tett kötelezettségekhez kapcsolódó eljárásokat, maga­ tartási szabályokat és általános követelményeket. Megfelelőségi jelölés, megfelelőségértékelés A 12-14. §-ban találhatók a megfelelőségi jelöléssel kapcsolatos előírások. A megfelelőségi jelölés garantálja, hogy a mérőmű­ szer magas szintű megbízhatóságot nyújt, illetve bizto­ sítja az Unión belül szabad mozgást a CE-jelöléssel és a megfelelőségi jelöléssel ellátott mérőműszer forga­ lomba hozatalát és/vagy üzembe helyezését. A 15. § határozza meg a megfelelőség-értékelési eljárásokat. A 17–26. § a megfelelőségértékeléssel, piacfelügye­ lettel kapcsolatos kérdéskört szabályozza. A 26–31. §-okban találhatók meg a piacfelügyelet szabályai, melyek a 765/2008/EK rendelettel össz­ hangban került megalkotásra. Mérőműszerek alapvető követelményei Az 1. számú melléklet határozza meg a mérőműszerek­ re vonatkozó alapvető követelményeket. A mérőmű­ szernek magas szintű metrológiai védelmet kell nyúj­ tania annak érdekében, hogy valamennyi érdekelt fél megbízhasson a mérési eredményben, továbbá a mű­ szert úgy kell megtervezni és legyártani, hogy a mérési technológia és a mérési adatok biztonsága tekintetében magas minőségi színvonalat képviseljen. Ebben a mellékletben megállapításra kerülnek azok a követelmények, amelyeknek a mérőműszereknek meg kell felelniük, illetve adott esetben ezek a követel­ mények kiegészülnek a 3. mellékletben az egyes mű­ szerekre vonatkozó követelményekkel, amelyek az ál­ talános követelmények bizonyos szempontjai tekinte­ tében további részletekkel szolgálnak. A követelmények alapján elfogadott megoldásoknak figyelembe kell ven­ niük a műszer rendeltetési célját, valamint a műszer előrelátható nem rendeltetésszerű használatát is.

A 2. mellékletben meghatározza az ún. műszer­speci­ fikus mérőeszközöket, azok fogalmait és a hozzájuk kapcsolódó műszaki követelményeket. A 3. számú melléklet tartalmazza a mérőeszközök megfelelőség-értékelésére vonatkozó eljárásokat. A 4. számú melléklet tartalmazza az ún. EU-meg­ felelőségi nyilatkozat mintáját. A gyártóknak EU-megfelelőségi nyilatkozatot kell készíteniük, amelyben megadják az rendeletben előírt információt arról, hogy a mérőműszer megfelel a ren­ delet követelményeinek és az egyéb vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályoknak.

Szakmai képesítési követelmények változása 2016. november 23-án jelent meg a Magyar Közlöny 180. számában a hivatásos katasztró­ favédelmi szerveknél, az önkor­ mányzati és létesítményi tűzol­ tóságoknál, az önkéntes tűzoltó egyesületeknél, valamint az ez irányú szakágazatokban foglal­ koztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről szóló 9/2015. (III. 25.) BM rendelet módosításáról szóló 46/2016. (XI. 23.) BM ren­ delet. Az eredeti rendelet 2. § 5. pontja az önkéntes és létesítményi tűzoltó parancsnoki tanfolyam meghatá­ rozásáról szólt. Ez a tanfolyam az önkéntes tűzoltó egyesületek szaktevékenység végzésére jogosult tagjai, illetve a létesítményi tűzoltóságok alkalomszerűen igénybe vehető tagjainak a parancsnoki tevékenység ellátására szervezett felkészítését jelenti. A módosításban a 2. § 5.pont kiegészül az 5a-val, ami az önkormányzati és létesítményi tűzoltó szervező tanfolyam, illetve az 5b-vel, ami önkormányzati és létesítményi tűzoltó parancsnoki tanfolyam. A két tanfolyam közötti alapvető különbség: „5a. önkormányzati és létesítményi tűzoltó szervező tanfolyam: parancsnoki tevékenység ellátására szervezett felkészítés azon önkormányzati vagy főfoglalkozású létesítményi tűzoltóságok tagjai részére, akik felsőfokú végzett-

7

séggel rendelkeznek, és parancsnoki beosztást töltenek be, vagy kinevezésüket tervezik; 5b. önkormányzati és létesítményi tűzoltó parancsnoki tanfolyam: az önkormányzati és főfoglalkozású létesítményi tűzoltóságok felsőfokú képesítéssel nem rendelkező tagjainak felsőszintű szakmai képesítése, amely parancsnoki beosztás betöltésére jogosít;” Tehát a szervező tanfolyam elvégzése azok számára kö­ telező, akik már parancsnoki beosztást töltenek be, vagy a kinevezésük folyamatban van, míg a parancs­ noki tanfolyam felsőszintű szakmai képesítésnek szá­ mít (azok számára, akik ezzel nem rendelkeznek) és parancsnoki beosztás betöltésére kapnak jogosult­ ságot. A módosítás 2. §-a az eredeti rendelet tűzvédelmi oktatás meghatározását pontosította. Az eredeti meghatározás: „tűzvédelmi oktatás: a létesítményre vonatkozó tűzvédelmi előírások ismertetése, amely elméleti és gyakorlati részből áll;” A fenti meghatározás félreérthető lehetett, hiszen a tűzvédelmi oktatást elméleti és gyakorlati részre osz­ totta, azonban a gyakorlati rész csak ott szükséges, ahol azt rendelet előírja. Így a jogalkotó a módosítást ennek megfelelően hajtotta végre: „9. tűzvédelmi oktatás: a létesítményre vonatkozó tűzvédelmi előírások ismertetése, amely elméleti részből, valamint – ahol azt e rendelet előírja – gyakorlati részből áll;” A módosító rendelet 3. §-a annyiban változott, hogy az eddigi rendeletben nem volt (1)–(2) bekezdés, ha­ nem csak a jelenlegi (1) bekezdés szerepelt benne. Ez a paragrafus a (2) bekezdéssel egészült ki: „3. § (1) […] (2) A hivatásos katasztrófavédelmi szervnél vezetői, tiszti és tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások betöltéséhez elismerhető iskolai végzettségeket, továbbá az egyes szolgálati beosztások ellátásához szükséges szakképzettségeket, szakmai alap-, közép- és felsőszintű szakmai képzettségeket, valamint az egyéb képzettségi feltételeket a 3/A. melléklet tartalmazza.”

8

Új elemként jelenik meg, hogy az önkéntes tűzoltó egyesületek szaktevékenységét irányító tagjának legalább középszintű végzettséggel kell rendelkeznie. Ezeket a rendelet 1. melléklet 2.2.2. pontjában lehet megtalálni. A 6. § vonatkozásában a módosító rendelet az ed­ digi (1) bekezdést törölte és csak a (2) bekezdés tartal­ ma maradt meg, miszerint a gazdálkodó szervezeteknél a katasztrófavédelem szakágazatban foglalkoztatottak (de itt csak iparbiztonsági és polgári védelmit kell ér­ teni) képesítési követelményeit az 1. sz. melléklet 3−4 pontjában találhatjuk meg. A törölt bekezdés az alábbi: „A gazdálkodó szervezeteknél a katasztrófavédelem – e § alkalmazásában ideértve az iparbiztonságot is – és a polgári védelem szakágazatokban ügyintézői munkakörben foglalkoztatottaknak legalább középszintű, vezetői munkakörben foglalkoztatott személynek felsőszintű katasztrófavédelmi szakképesítéssel kell rendelkeznie.” Módosult a rendelet 7. §-a, ami az egyes gazdálkodó szervezeteknél a tűzvédelmi szakemberek foglalkoztatási kötelezettségét írja elő. A 7. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosult (vas­ tagon szedve): „7. § (1) A gazdálkodó szervezeteknél tűzvédelmi szakágazatban foglalkoztatottak közül legalább középszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt minimum havi 8 órában kell foglalkoztatni vagy megbízni abban az esetben, ha: a) gazdálkodó szervezet robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot állít elő, dolgoz fel, forgalomba hoz, tárol és az egy telephelyen előállított, feldolgozott, forgalmazott, tárolt anyag együttes, egyidejű mennyisége meghaladja az 5000 kg vagy 5000 liter, kivéve az üzemanyagtöltő állomást üzemeltető gazdálkodó szervezetet, (2) A gazdálkodó szervezeteknél tűzvédelmi szakágazatban foglalkoztatottak közül felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell foglalkoztatni vagy megbízni abban az esetben, ha: b) a gazdálkodó szervezet robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot állít elő, dolgoz fel, tárol és az egy telephelyen előállított, feldolgozott, tárolt anyag együttes, egyidejű mennyisége meghaladja az 5000 kg vagy 5000 liter mennyiséget, kivéve az üzemanyagtöltő állomást üzemeltető gazdálkodó szervezetet,”

Ugyanezen paragrafus (6) bekezdése is módosul, illetve kiegészül a (6a), (6b) bekezdéssel. A (6) bekezdésben könnyítés, hogy ahol a jogszabály felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy alkalmazását írja elő, eddig az oktatást is csak ilyen végzettségű személy tarthatta. Ezzel szemben a módosított rendelkezés már csak a tananyag elkészítéséhez ír elő kötelezően felsőszintű tűzvédelmi szakképesítést. „(6) A munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztató vagy ötvennél több személy befogadására alkalmas helyiséget üzemeltető gazdálkodó szervezet esetén, ahol középszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy alkalmazását írja elő a rendelet, a tűzvédelmi oktatás tananyagát legalább középszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy készítheti. Azokban az esetekben, ahol a jogszabály felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy alkalmazását írja elő, a tűzvédelmi oktatás tananyagát kizárólag felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy készítheti.” A (6a) bekezdés tartalmazza, hogy az oktatás tananya­ gát vagy a készítésre jogosult, vagy az általa felkészített személy oktathatja. Tehát ha a tananyagot készítő fel­ készít egy kijelölt személyt (igazolható módon), akkor az oktatási tananyagot továbbadhatja tűzvédelmi ok­ tatás keretében. A rendelet elején felmerülhetett a kérdés, hogy milyen esetekben kell a tűzvédelmi oktatás során gyakorlati foglalkozást is végrehajtani. A (6b) bekezdés erre a kérdésre ad választ: „(6b) A tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy foglalkoztatására kötelezett gazdálkodó szervezet esetében a tűzveszélyes tevékenységet végző, robbanásveszélyes anyagot előállító, feldolgozó, tárolását végző személy tűzvédelmi oktatása elméleti és gyakorlati részből áll. A gyakorlati oktatásra vonatkozó kötelezettség elektronikus úton nem teljesíthető.”

A 18. §-t csak pontosította a jogalkotó, a 18. § (1), (2) bekezdésében a 17. §-ra hivatkozás során bekerült az „(1) bekezdés” meghatározás, ami a 17. § vonatkozá­ sában nem volt értelmezhető, mivel a 17. §-ban nem volt (1) bekezdés. A rendelet melléklete is módosult, a felsőoktatás új szakirányainak, illetve a katasztrófavédelem belső szak­ irányainak megfelelően.

Módosultak a kényszerítő eszközök alkalmazására vonatkozó előírások 2016. november 18-án megjelent és 2017. január 1-től hatályba lépnek a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosításai. A módosítás következtében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv veszélyesáru-szállítási hatósági ellenőrzési feladatokat ellátó állomány tagja is alkalmazhat kényszerítő eszközöket, jogosulttá válik a szabálysértés, bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt a cselekmény abbahagyására felszólítani, valamint a cselekmény folytatásában megakadályozni, illetve a bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt a rendőrség megérkezéséig – de legfeljebb két óra időtartamra – visszatartani. Az állomány az ellenszegülés megtörése érdekében ­testi kényszert és vegyi eszközt alkalmazhat, ha a tetten ért személy felszólítás ellenére a cselekményét folytatja, illetve a felhívásnak nem tesz eleget. Továbbá az állomány tagja a fenti intézkedés végre­ hajtása esetén a szökés megakadályozása érdekében bilincset is alkalmazhat. Az állomány tagja önvédelmi célból testi kényszert alkalmazhat, továbbá önvédelmi célból vegyi eszközt és rendőrbotot tarthat magánál. Több lehetséges és alkalmas intézkedés, illetve kény­ szerítő eszköz közül azt kell választania, amely az érin­ tettre a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy károko­ zással jár az eredményesség biztosítása mellett.

9

Az állomány tagja a kényszerítő eszköz alkalmazása előtt – ha az intézkedés célját nem veszélyezteti – elő­ zetesen figyelmezteti az intézkedés alá vont személyt, hogy kényszerítő eszköz alkalmazására kerül sor. Nincs helye a kényszerítő eszköz további alkalma­ zásának, ha az ellenszegülés megtört, és az intézkedés eredményessége e nélkül is biztosítható. A hatályos szabályozás értelmében a küszöbérték alatti üzem üzemeltetője − amennyiben az iparbiztonsági hatóság azt részére előírja − köteles • a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzését és elhárítását, az egészség és a környezet magas fokú védelmét biztosító súlyos káresemény-elhárítási tervet az iparbiztonsági hatóság részére jóváhagyásra benyújtani, • a súlyos káresemény-elhárítási terv részeként súlyos balesetek megelőzését és elhárítását biztosító irányítási rendszert működtetni, • a súlyos káresemény-elhárítási tervben megjelölt feladatok végrehajtásához szükséges feltételeket biztosítani, • a súlyos káresemény-elhárítási tervet a külön jogszabályban meghatározott esetekben, de legalább háromévenként felülvizsgálni, és szükség szerint módosítani, • a súlyos káresemény-elhárítási terv végrehajthatóságát a külön jogszabályban meghatározott módon gyakorlattal ellenőrizni, • a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset körülményeit kivizsgálni és az arról készült je­ lentést az iparbiztonsági hatóság részére megküldeni. A módosítás következtében a súlyos káresemény-elhá­ rítási terv háromévenkénti felülvizsgálata öt évre emel­ kedik.

November végétől új szabályok hatályosak a kéményseprőipari tevékenységre vonatkozóan 2016. november 18-án megjelent és 2016. november 26-tól hatályba léptek a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény válto­ zásai.

10

Az időlegesen használt ingatlan fogalma kiterjesz­ tésre került a szolgáltatóval kapcsolatban. Időlegesen használt ingatlan: Olyan ingatlan, amelyen lakóhelyet vagy tartózkodási helyet nem létesítettek, szálláshely-szolgáltatási tevé­ kenységet nem folytatnak, és az ingatlanban életvitel­ szerűen nem tartózkodik senki, és amelynek időlegesen használt jellegét a kéményseprő-ipari szervnek, a kéményseprő-ipari szolgáltatónak az ingatlan tulajdo­ nosa jogszabályban meghatározottak szerint bejelen­ tette. Az ingatlan használója kötelezettségei kiegészültek a szolgáltatóval kapcsolatban. Az ingatlan hasz­ nálója köteles a kéményseprő-ipari szervnek, a kéményseprő-ipari szolgáltatónak a tevékenysége során megadni: • a családi és utónevét, • a lakóhelyének, tartózkodási és értesítési helyének címét (a továbbiakban: személyes adat), • az ingatlan címadatait, valamint • a gazdálkodó szervezet nevét, székhelyét, telephelyét, fióktelepét, képviselőjének nevét, cégjegyzékszámát vagy egyéb nyilvántartási számát. A kéményseprő-ipari szerv a kéményseprő-ipari tevé­ kenységet „kéményseprő-ipari szerv a sormunka szerinti kéményseprő-ipari tevékenységet” • a természetes személy tulajdonában lévő és gazdál­ kodó szervezet székhelyeként, telephelyeként, fiók­ telepeként be nem jegyzett ingatlan esetében, • a kizárólag a természetes személy tulajdonában lévő és gazdálkodó szervezet székhelyeként, telephelye­ ként, fióktelepeként be nem jegyzett társasház, la­ kásszövetkezeti lakóépület esetében, amelyben az égéstermék-elvezető társasházi osztatlan közös tulajdonban van, az előzetes írásbeli értesítése szerinti első és második időpontban térítésmentesen végzi. A fentieken kívüli társasházban, lakásszövetkezeti lakóépületben lévő, nem természetes személy tulajdonában álló vagy gazdálkodó szervezet székhelyeként, telephelyeként, fiók­ telepeként bejegyzett ingatlanok ese­ tében:

• az előzetes írásbeli értesítés szerinti első és második időpontban is költségtérítést kell fizetni, amelynek mértéke az elvégzett kéményseprő-ipari tevékenység költségének az érintett ingatlanra jutó arányának felel meg.

A kéményseprő-ipari szolgáltató a fentiekbe nem tartozó ingatlanok esetében: • a kéményseprő-ipari tevékenységet megrendelésre, díjfizetés ellenében végzi díjfizetés ellenében végzi (előzetes írásbeli értesítése szerinti első és máso­ dik időpontban térítésmentesen, az előzetes írás­ beli értesítés szerinti harmadik időpontban pedig díjért). A társasházi és lakásszövetkezeti lakóépületben lévő ingatlanok tulajdoni viszonyairól (társasházban, lakás­ szövetkezeti lakóépületben lévő, nem természetes sze­ mély tulajdonában álló vagy gazdálkodó szervezet székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként bejegy­ zett ingatlanok) a tárgyév január elsejei állapot szerint a kéményseprő-ipari szerv kéményseprő-ipari szerv, a közszolgáltató felhívására a társasház közös képvise­ lője, valamint a lakásszövetkezet elnöke nyilatkozik. A kéményseprő-ipari szerv kéményseprő-ipari szerv, a közszolgáltató az időszakos ellenőrzést és a szükség szerinti tisztítást megrendelés nélkül, ütemezett sormunka keretében látja el az ingatlan használójának előzetes írásbeli értesítése alapján. Második időpont megjelölése, ha az első jelzett időpont nem megfelelő Ha az ingatlan használójának a jelzett időpont nem megfelelő, a kéményseprő-ipari szerv írásban az első időponttól számított harminc napon belüli időszakra eső második időpontot jelöl meg, tájékoztatást nyújt­ va az ingatlan használójának felróható okból elmara­ dó, sormunkában meghatározott feladatok elvégzésé­ vel kapcsolatos ingatlanhasználói kötelezettségekről és  azok elmulasztásának jogkövetkezményeiről. Az időszakos ellenőrzés második időpontban történő meghiúsulása esetén a kéményseprő-ipari szerv és az ingatlan használója harmadik időpontban állapodnak meg. Tevékenység igénybevételének kötelezettsége Az ingatlan használója köteles − többek között − az időszakos ellenőrzés (ha az ingatlan használójának a

jelzett időpont nem megfelelő, a kéményseprő-ipari szerv írásban az első időponttól számított harminc na­ pon belüli időszakra eső második időpontot jelöl meg) meghatározott második időpontjától számított har­ minc napon belül a kéményseprő-ipari szerv tevékeny­ ségét – külön egyeztetést követően – igénybe venni, ha a kéményseprő-ipari szerv kéményseprő-ipari szerv, a közszolgáltató a második időpontban sem tudta az időszakos ellenőrzést elvégezni. Helyszíni műszaki felülvizsgálat kéménytüzet vagy szén-monoxid-szivárgást követően A kéményseprő-ipari szerv kéménytűz vagy szén-mo­ noxid-szivárgás káreseményt követően térítésmentesen követően – a természetes személy tulajdonában lévő és gazdálkodó szervezet székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként be nem jegyzett ingatlan esetében, a kizárólag ezen pontok szerinti ingatlanokból álló társasház, lakásszövetkezeti lakóépület esetében, amelyben az égéstermék-elvezető társasházi osztatlan közös tulajdonban van – térítésmentesen 24 órán belül jogszabályban meghatározott helyszíni műszaki vizsgálatot végez. Ennek meghiúsulása esetén a kéményseprő-ipar szerv a helyszíni műszaki vizsgála­ tot az ingatlan használójának bejelentése alapján előre egyeztetett időpontban végzi el. A kéményseprő-ipari szerv kéménytűz vagy szénmonoxid-szivárgás káreseményt követően térítésmen­ tesen 24 órán belül jogszabályban meghatározott hely­ színi műszaki vizsgálatot végez. Ennek meghiúsulása­ kor a kéményseprő-ipar szerv a helyszíni műszaki vizsgálatot az ingatlan használójának bejelentése alap­ ján előre egyeztetett időpontban végzi el. „A helyszíni műszaki vizsgálatot a kéményseprő-ipari szolgáltató az ingatlan használójának megrendelésére, díjfizetés ellenében végzi ellenében, a közszolgáltató a természetes személy tulajdonában lévő és gazdálkodó szervezet székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként be nem jegyzett ingatlan esetében, az ezen pontok szerinti ingatlanokból álló társasház, lakásszövetkezeti lakóépület esetében, amelyben az égéstermék-elvezető társasházi osztatlan közös tulajdonban van, térítésmentesen végzi”. A kéményseprő-ipari szerv a kéményseprő-ipari tevé­ kenység ellátása és a költségtérítési kötelezettség meg­ állapítása érdekében, az ingatlan és az ingatlan tulaj­ donosának, használójának beazonosítása céljából jogo­

11

sult az kéményseprő-ipari szervnek a tevékenysége során megadni a családi és utónevét, a lakóhelyének, tartózkodási és értesítési helyének címét (a továbbiak­ ban: személyes adat), az ingatlan címadatait, valamint a gazdálkodó szervezet nevét, székhelyét, telephelyét, fióktelepét, képviselőjének nevét, cégjegyzékszámát vagy egyéb nyilvántartási számát • az ingatlan használójától, tulajdonosától a hely­ színen, • ingyenesen a személyiadat- és lakcímnyilvántar­ tásból, • ingyenesen a céginformációs szolgálattól ingyenesen csoportosan a céginformációs szolgálattól és a civil szervezetek bírósági nyilvántartásából, • az ingatlan-nyilvántartásból, valamint • a társasház közös képviselőjétől, lakásszövetkezeti lakóépület esetében a lakásszövetkezet elnökétől igé­ nyelni, továbbá kezelni. Az ingatlan használója köteles: • a kéményseprő-ipari szerv vagy a kéményseprő-ipa­ ri szolgáltató 2. § (4) és (5) bekezdésében meghatá­ rozott feladatainak ellátását lehetővé tenni, és az ehhez szükséges feltételeket biztosítani; • a kéményseprő-ipari szervnek a tevékenysége során megadni a családi és utónevét, a lakóhelyének, tar­ tózkodási és értesítési helyének címét (a továbbiak­ ban: személyes adat), az ingatlan címadatait, vala­ mint a gazdálkodó szervezet nevét, székhelyét, te­ lephelyét, fióktelepét, képviselőjének nevét, cégjegy­ zékszámát vagy egyéb nyilvántartási számát; • a kéményseprő-ipari szolgáltatónak a tevékenysége során az ingatlan címadatait megadni; • a 3. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott eset­ ben a tüzelőberendezés és az égéstermék-elvezető üzemeltetését azonnal szüneteltetni;

• a 3. § (2) bekezdésébe nem tartozó szabálytalansá­ got legkésőbb a következő ellenőrzés időpontjáig megszüntetni; • az időszakos ellenőrzés 3. § (1) bekezdésben meg­ határozott második időpontjától számított harminc napon belül a kéményseprő-ipari szerv tevékenysé­ gét – külön egyeztetést követően – igénybe venni, ha a kéményseprő-ipari szerv a második időpontban sem tudta az időszakos ellenőrzést elvégezni; • a jogszabályi kötelezés alapján felszerelt szén-­ monoxid-érzékelő berendezés − működőképességét biztosítani, − tisztítását, karbantartását a gyártó, annak megha­ talmazott képviselője, az importőr vagy a forgal­ mazó által meghatározottak szerint elvégezni, − kalibrálását a gyártó, annak meghatalmazott kép­ viselője, az importőr vagy a forgalmazó előírása szerinti gyakorisággal, annak hiányában legalább ötévente elvégeztetni, valamint − a gyártó, annak meghatalmazott képviselője, az importőr vagy a forgalmazó által meghatározott műszaki élettartam lejártát követően a szén-­ monoxid-érzékelő berendezést cserélni; • a jogszabályi kötelezés alapján felszerelt szén-­ monoxid-érzékelő berendezés vonatkozó műszaki követelményeknek való megfelelőségét igazoló do­ kumentumokat, a szén-monoxid-érzékelő berende­ zés leszereléséig és használaton kívül helyezéséig megőrizni, és a kéményseprő-ipari szerv, a kémény­ seprő-ipari szolgáltató vagy a tűzvédelmi hatóság ellenőrzése során rendelkezésre bocsátani; • a 2. § (7) bekezdése alapján a kéményseprő-ipari szolgáltató tevékenységét igénybe venni; • a kéményseprő-ipari tevékenységért az e törvényben vagy külön jogszabályban meghatározott esetben díjat és költségtérítést fizetni.

Olvasóink kérdezték – mi válaszolunk! Füstszakaszolás kialakítása A tervezés alatt lévő, 1800 m2-es talajszint alatti garázs területén is ki kell alakítani a füstszakaszolást? Válasz: Az OTSZ 93. § (1) bekezdése kimondja, hogy a hő- és füstelvezetéssel érintett helyiségben füstszakaszokat

12

kell létesíteni, ha a közlekedő, folyosó esetén a mene­ külésre számításba vett útvonal legnagyobb hosszúsága meghaladja a 40 métert vagy egyéb helyiség esetén annak alapterülete meghaladja az 1600 m2-t vagy hosszúsága a 80 métert. Az OTSZ értelmében tehát ki kell alakítani a füst­ szakaszolást.

Központi leválasztás kialakítása A meglévő épületünk területén nincs kialakítva központi leválasztás. Kötelező-e számunkra annak kialakítása? Válasz: Az OTSZ 135. § (1) bekezdése értelmében az épít­ mény minden, központi normál és biztonsági tápfor­ rásról táplált villamos berendezését, valamint a köz­ ponti szünetmentes energiaforrásokat úgy kell kialakí­ tani, hogy az építmény egésze egy helyről lekapcsolha­ tó legyen. Az építményrészek külön lekapcsolásának szükségességét és kialakítását a tűzvédelmi szakható­ sággal kell egyeztetni. Előírja továbbá, hogy a tűzeseti lekapcsolást úgy kell kialakítani, hogy a tűzeseti be­ avatkozás során a tűzeseti fogyasztók csoportjai külön legyenek lekapcsolhatók, működtetésük az egyéb áramkörök lekapcsolása esetén is biztosítható legyen.

Az OTSZ e rendelkezései nem használati, hanem létesítési előírásoknak minősülnek, ahogy a korábbi OTSZ-ek is létesítési előírásként határozták ezt meg. Ennek megfelelően meg kell vizsgálni, hogy az épület melyik tűzvédelmi szabályozási környezet hatálya alatt létesült, és amennyiben ott elő volt írva a villamos berendezések lekapcsolhatósága, de az nem került kialakításra, vagy az azóta eltelt időszakban került megszüntetésre, akkor azt ki kell alakítani. Amennyiben azonban az épület létesítésekor hatályos tűzvédelmi szabályok ezt nem írták elő, akkor azt nem kötelező kialakítani, de természetesen érdemes meg­ fontolni, hiszen a kialakítással tovább javítható az épü­ let tűzvédelmi helyzete.

Minden kedves Olvasónknak kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánunk!

Az E-Tűzvédelem szaklapunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink tűzvédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdé­ sekre adott válaszok szerzőnk egyéni szakmai véleményét tükrözik, melyet a rendelkezésére álló információk alap­ ján alakított ki. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezet­ het, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.

E-Tűzvédelem VIII. évfolyam, tizenkettedik szám, 2016. december Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Sigrid Hubl, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Ress Renáta HU ISSN 2061-0610 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 E-mail: [email protected] Internet: www.tuzvedelemszaklap.hu Tördelés: M. C. Direct Kft.