E-tűzvédelem. Elektronikus szak mai folyóirat. Tartalom február VII. évfolyam 2. szám

2015. február  |  VII. évfolyam  2. szám

E-tűzvédelem Elektronikus szak mai folyóirat

Tartalom A hónap témája

• Folytatjuk az új OTSZ ismertetését – Tűzoltós egységek beavatkozását biztosító követelmények – Hő és füst elleni védelem – Hasadó és hasadó-nyíló felületek – Speciális építmények tűzvédelme – Villamos és villámvédelmi berendezések

1

Szerzők:

Tisztelt Előfizetőnk!

Nagy János tűzvédelmi mérnök

Kérdése van?  Tűzvédelmi kérdéseivel forduljon bizalommal szakértő szerzőinkhez, akik minden beérkezett olvasói kérdésre 10 munkanapon belül megadják a személyre szabott, szakszerű választ!

Kovács Ferenc okleveles tűz- és katasztrófa­ védelmi mérnök A kézirat lezárása: 2015. február 2.

Az online segédletek elérhetősége: www.forum-media.hu Felhasználói név: TVédSzaklap; jelszó: tzvdlm012015 Munkavédelemmel kapcsolatos kérdé­seit az alábbi e-mail címre várjuk: [email protected]

A hónap témája Folytatjuk az új OTSZ bemutatását

IX. fejezet – Tűzoltós egységek beavatkozását biztosító követelmények Ez a fejezet a 9/2008. ÖTM rendelet óta ismert a tűzvédelemmel foglalkozók körében. A tűzoltási felvonulási területek paraméterei, az oltóvízellátás mindmind ebben a fejezetben található meg. A beavatkozást biztosító követelmények jelentős hatással vannak az épületek elhelyezésére, illetve az épületgépészeti kialakításokra is. Az alábbiakban végigvesszük, melyek a legjelentősebb változások az 54/2014. BM rendeletben a 28/2011. BM rendelethez képest. Tűzoltási felvonulási területre vonatkozó előírások Az új OTSZ-ben már nincs definiálva a középmagas, illetve magas épület, ezért a tűzoltási felvonulási területre vonatkozó előírások is változtak, bővültek. A 13,65 méteres épületszintes értéket – mely a sokak előtt ismert okok miatt lett a 80-es években szabványba, majd később jogszabályokba beépítve – is a jelenlegi követelményekhez igazították. Tehát tűzoltási felvonulási területet kell létesíteni a 14 méter feletti építményszintű építmények esetén. A 3000 négyzetméter szintenkénti összesített alapterület feletti kereskedelmi, vegyes rendeltetésű épületre vonatkozó követelmény nem változott. Azonban bekerültek a szabályozásba az 5000 fő feletti befogadóképességű sportlétesítmények. Kikerült a 100 fő befogadóképességet meghaladó szociális otthon és pontosításra került a 300 fő befogadóképességet meghaladó gyer-

2

mekkorúak oktatási intézményei, kórház, illetve mozgásukban és cselekvőképességükben korlátozottak épületei az alábbiak szerint: – 300 fő befogadóképességet meghaladó kiskorúak oktatási intézményei, – 300 fő befogadóképességet – beleértve az ágyszámot, járóbeteg-létszámot és a személyzet létszámát meghaladó kórházak és menekülésben korlátozott személyeket ellátó intézmények. Tűzoltási területet elsősorban közterületen kell kijelölni, a felvonulási terület nem lehet szomszédos telken (hacsak az nem közterület). A 28/2011. BM rendeletben számtalan előírást találhattunk arra vonatkozóan, hogy a tűzoltási felvonulási területnek milyen szélesnek kell lennie, mi a megengedett legnagyobb lejtés stb. Az új OTSZ-ben is megtalálható e követelményeknek jelentős része, ellenben a részletes szabályokat a tűzvédelmi szakhatóság fogja meghatározni a helyi adottságoknak megfelelően, melybe beletartozik az is, hogy a laktanya milyen szerekkel rendelkezik, azoknak mik a műszaki paraméterei (fordulókör). A szakhatóság a szakhatósági állásfoglalásban fogja meghatározni a részletes követelményeket az építési engedélyezési eljárás keretében. Az új szabályozásban azért maradtak bizonyos műszaki követelmények a felvonulási területekre vonatkozóan. A felvonulási terület hossza az épület felvonulási terület felé néző homlokzatának teljes hos�szán kell, hogy biztosítsa a beavatkozás és a mentés feltételeit, és legalább 6 méter szélesnek kell lennie. A  homlokzati mentési pontok előtt legalább 7,5 méter széles táplálási helyet kell kialakítani. Továbbá a mentési homlokzattól a hosszanti tengely távolsága 8-14 méter. Parkolót kialakítani továbbra sem lehet a

felvonulási területen, illetve a parkolási tilalmat táblával és útburkolati jellel kell jelölni. A felvonulási területet le lehet zárni (sok helyen ez szükséges is), azonban ennek módját a hatósággal egyeztetni kell. A régi szabályozásban két bejáratot kellett létesíteni az alábbi esetekben: – az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó, 10 000 négyzetméternél nagyobb alapterületű létesítménynél, – a „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó, 50 000 négyzetméternél nagyobb alapterületű létesítménynél. Az új szabályozásban a 30 000 négyzetméternél nagyobb alapterületű létesítményeknél kell két külön oldalhatáron álló bejáratot létesíteni, függetlenül az épület kockázati vagy tűzveszélyességi osztályától. A tűzoltási felvonulási területtel rendelkező létesítményeknél a fölszint feletti szinteken egészen 50 méteres padlószinti magasságig építményszintenként és tűzszakaszonként legalább egy homlokzati mentési pontot kell biztosítani, ami az adott szinten/tűzszakaszban tartózkodók által jól megközelíthető. Ezeknek a pontos helyét a tűzvédelmi szakhatósággal egyeztetett helyen kell kialakítani. A homlokzati mentési pont kialakításánál a kialakításra vonatkozóan az új OTSZ is tartalmaz előírásokat, melyek némileg módosultak a régebbi szabályozáshoz képest. A homlokzati mentési pontnál legfeljebb 1 méter mellvéd magasságú nyílászáró, loggia vagy erkély lehet. A mentésre szolgáló nyílászáró osztás nélküli, kívülről betörhető, és morzsalékosan törő üvegezett felülete 0,9 méter szélességű és 1,2 méter magasságú. A régi szabályozás 1 méter széles és 1,5 méter magas üvegezett felületet írt elő. A tetősíkban elhelyezett, mentést szolgáló ablakra vonatkozó előírások, illetve a tűzoltógépjárművek, magasból mentők biztonságos elhagyását tartalmazó passzusok nem változtak. A vízellátás szempontjából annyit változott az új OTSZ, hogy immár nem a középmagas és magas épületekre vonatkozóan írja elő az egyedi vízellátási-követelményeket, hanem általánosságban azokra az épületekre, melyeknek tűzoltási felvonulási területtel kell rendelkezniük. Ebben az esetben a megközelítési úton legfeljebb 50 méterre kell lennie legalább 1 tűzcsap-

nak, valamint az 50 méternél hosszabb felvonulási területen a tűzcsapok egymás közötti távolsága is legfeljebb 50 méter lehet. Az új OTSZ-ben nem kell minden feltételnek teljesülnie, ahhoz, hogy a tűzoltási felvonulási terület követelményeit kielégítse. A jogszabály tartalmaz egy olyan passzust, hogy a 66. §-ban foglaltak közül (ezek tartalmazzák a tűzoltási felvonulási terület paramétereit) ha 1 kritérium nem teljesül, vagy a 67. §-ban foglaltak közül (ez az épületre vonatkozó előírások, valamint a tüzivíz speciális előírásai) 4 vagy több kritérium nem teljesül, akkor a felvonulási terület nem biztosított. Ha azonban önállóan a 67. §-ban foglaltak közül legfeljebb 3 kritérium nem teljesül, akkor maradéktalanul nem teljesülnek a felvonulási területre vonatkozó előírások. Ez a régi jogszabályhoz képest változott, hiszen ott a 3 kritérium teljesülése vagy nem teljesülése volt a határ, hogy a felvonulási terület nem maradéktalanul biztosított, avagy nem biztosított. A tűzoltási felvonulási terület kialakítása nem minden esetben szükséges, bizonyos esetekben akár el is hagyható. Ennek az a feltétele, ha (a 30 méter szintmagasság feletti legfelső építményszintű épületek kivételével) a tűzoltási terület maradéktalanul nem biztosítható, akkor előtérrel kialakított túlnyomásos szellőzte­ tésű vagy természetes szellőzésű füstmentes lépcsőházat kell kialakítani. Több lépcsőház esetén csak egyet kell kialakítani füstmentesként, és a kiürítésre figyelembe vett lépcsőházak között az átjárást minden szinten biztosítani kell. Ha a tűzoltási felvonulási terület nem biztosítható, akkor a MK mértékadó kockázati osztálynak megfelelő építményszerkezeteket kell alkalmazni, és a teljes épület területére vonatkozóan automatikus tűzjelző és oltóberendezést kell létesíteni, továbbá valamen�nyi lépcsőházat füstmentesként kell kialakítani, és közöttük a szintenkénti átjárhatóságot biztosítani kell. Meglévő lakóépületek emeletráépítése vagy tetőtérbeépítése esetében MK kockázati osztálynak megfelelő építményszerkezeteket alkalmaznak, illetve a lépcsőházak füstmentesek és az újonnan létesülő szinten az átjárást biztosítani kell.

3

A 30 méteres szintmagasság feletti építményszintű épületeknél, ha a tűzoltási felvonulási terület feltételei maradéktalanul nem biztosíthatók, az új jogszabályban található előírások nagyban hasonlítanak a 28/2011. BM rendeletben foglaltakra. Az épületben szintenként legalább két tűzszakaszt kell kialakítani, és kétszintenként vízszintesen is tűzszakaszolni kell. Valamennyi tűzszakaszban legalább egy-egy előtérrel kialakított füstmentes lépcsőházat kell kialakítani biztonsági felvonóval. A lépcsőházak között az átjárást természetesen biztosítani kell. Nem kell felvonulási területet létesíteni, ha az előbbieken felül az épület teljes területére kiterjedő beépített automatikus tűzjelző, valamint oltóberendezés létesül és valamennyi lépcsőház előtérrel kialakított füstmentes lépcsőházként kerül kialakításra. A fentieken túl pedig a közösségi épületben evakuációs hangosító rendszert kell kiépíteni a teljes területen. Oltóvízellátásra vonatkozó előírások Tűzcsapok Az oltóvíz-intenzitások és a mértékadó tűzszakaszalapterületek nem változtak az eddigi szabályozásokhoz képest. Az állattartásra szolgáló épületeknél a szükséges oltóvíz-intenzitás szintén megmaradt (1200 négyzetméter felett 1800 liter/perc). Az új jogszabály már nem tűzterhelés alapján határozza meg az oltóvíz folyamatos biztosításának idejét, hanem az adott épület kockázati osztályának megfelelően: NAK osztály esetén legalább fél órán keresztül; AK osztály esetén legalább egy órán keresztül; KK osztály esetén legalább másfél órán keresztül; MK osztály esetén legalább két órán keresztül. Új előírás, hogy a 10 MVA-nál nagyobb beépített névleges összteljesítmény feletti transzformátor állomásokon a legnagyobb transzformátor külső főméreteiből számított burkoló felületére az alapfelület nélkül 16 liter/perc · m2 fajlagos térfogatáram mellett a 10 perc oltási időnek megfelelő oltóvízmennyiség háromszorosát kell biztosítani. Az oltóvíz-intenzitás csökkentésére vonatkozó eddig már jól ismert szintekhez kötött kedvezmények kikerültek az új szabályozásból. Az oltóvíz-intenzitást lehet csökkenteni legfeljebb 70%-ig a mértékadó tűz-

4

szakasz teljes területére kiépített vízzel oltó berendezés működéséhez szükséges vízkészlet (liter) és az oltóvíz idejének (percben) hányadosával. Ebben az esetben a sprinkler berendezés tároló- vagy közbenső tartályát az oltóvíz tározókra vonatkozó előírásoknak megfelelően kell kialakítani (szívóvezetékek kialakítása NA 100-as méretben 100 m3-enként egymástól 5 méteres távolságra). A kommunális hulladéklerakóknál a szabadtéri lerakó területére 1800 liter/perc-es oltóvíz-intenzitást kell biztosítani 1,5 órán keresztül. Ez az előírás hiánypótló jellegű. A tűzoltóság számára mindig is nagy gondot jelentettek a hulladéklerakók tüzei, amelyek oltása nehézkes, egyfelől az oltóvízhiány ­miatt, másfelől a nagy terület és a megbúvó tűzfészkek miatt. Az oltóvízhálózat kialakítására vonatkozó előírások nem változtak, csupán az 1000 főnél kevesebb állandó lakosú településeken a vízvezeték-hálózat eltérően méretezhető, ha minden védendő építménytől 500 méteres távolságon belül oltóvízellátásra figyelembe vehető (mértékadó tűzszakasz területének megfelelő mennyiségű vizet biztosító) természetes vagy mesterséges vízkivételi mű található. A tűzcsapok kialakításánál kikerült a szabályozásból a tűzveszélyességi osztályhoz kötött legkisebb kifo­ lyási nyomás – csak annyi követelmény maradt meg, hogy a 200 mm2-es kiáramlási keresztmetszetnél legalább 200 kPa (2 bar) kifolyási nyomást kell biztosítani. Eltérő a követelmény a 30 méter feletti szintmagasságú épületeknél, ahol a legkedvezőtlenebb tűzcsapnál a fenti kiáramlási keresztmetszetnél 600 kPa (6 bar) kifolyási nyomást kell biztosítani, valamint egy „C” (52 mm) átmérőjű tűzoltó-csatlakozási lehetőséget. Az új jogszabály külön követelményt szab meg az I–II tűzveszélyességi fokozatú éghető folyadékok 1000 m3-nél nagyobb tárolási egységekben tároló telepeken, valamint ahol a robbanásveszélyes gázt tároló tartály befogadóképessége meghaladja a 200 tonnát. Ekkor a legkedvezőtlenebb helyen található tűzcsapnál legalább 1200 kPa (12 bar) kifolyási nyomást kell biztosítani. A tűzcsapok kialakításánál néhány műszaki követelmény bekerült az új jogszabályba. Ilyenek például,

hogy a tűzcsap felső kifolyócsonkjai középvonala magasságának a talajszinttől mérve 650 és 900 mm között kell lennie. A föld feletti tűzcsapok kifolyócsonkjait 2 db meglazulás, elfordulás ellen biztosított, legalább 65 mm-es belső átmérőjű 75-B csonkkapoccsal kell szerelni. A csonkkapcsokat kupakkapoccsal kell lezárni, mely anyagának 1600 KPa (16 bar) nyomásig alkalmazott tűzcsapok esetében szilárdságilag megfelelőnek kell lennie, az 1000 Kpa (10 bar) nyomásig alkalmazott tűzcsapok tekintetében a műanyag kupakkapcsok is megfelelőek. Fali tűzcsapok A fali tűzcsapokra vonatkozó előírások is módosultak az új jogszabályban. 14 méter legfelső padlószintű lakóépületek kivételével fali tűzcsapot kell létesíteni az egynél több szintes gépjárműtárolók esetében, ahol azt az új szabályozás előírja (elsősorban a rendeltetésalapú előírásoknál lehet találkozni ilyen jellegű előírással). A régi szabályozásból ismert tűzveszélyességi osztályhoz kötött falitűzcsap-szám annyiban változott, hogy a mértékadó kockázati osztályokhoz igazította a jogszabály, eszerint: – MK osztály esetén 200 m2-nél, – KK osztály esetén 500 m2-nél, és – AK osztály esetén 1000 m2-nél nagyobb alapterületű kockázati egységekben kell fali tűzcsapot létesíteni. Fali tűzcsapok területlefedésének meghatározásakor egy helyiségen belül 5 méteres vízsugár figyelembe vehető, ha azt építményszerkezet, beépített bútor, berendezés nem akadályozza. A meglévő száraz felszálló tüzivíz vezetékek az új szabályozás szerint a hatóság engedélyével átalakíthatók. Ennek során a vízkivételi helyet csak a hatodik és fölötte minden második emelten kell biztosítani, a vízkivételi helyeket zárt szekrényben elhelyezett szerelvényekkel kell biztosítani, valamint az épület bejáratainál (a csatlakozó szintek megjelölésével) és az adott szinteken biztonsági jellel kell jelölni. Oltóvíz-tározók Az oltóvíz-tározókkal kapcsolatos előírások jelentősen nem változtak, a szívócsonkoknál módosult a szabályozás úgy, hogy azok magassága a talajszinttől 0,8–1,2 méterig terjedhet (az eddigi szabályozás mereven 0,8 métert írt elő).

Tűzoltósági kulcsszéf A kulcsszéfekre vonatkozó szabályozás is megváltozott az eddigiekhez képest. Kulcsszéfeket az alábbi esetekben kell telepíteni: – 10 000 m2-nél nagyobb alapterületű ipari, mezőgazdasági, termelő, tároló és feldolgozó létesítmények esetén; – bármely 30 méter feletti szintmagasságú épületben; – 6000 m2-nél nagyobb alapterületű közösségi épületekben; – 10 000 m2-nél nagyobb alapterületű kereskedelmi épületekben, logisztikai központokban, műemlék és nemzeti értékek elhelyezésére szolgáló épületekben. Egyéb beavatkozást biztosító követelmények A KK és MK osztályba tartozó épületek használatbavételi eljárása során kell vizsgálni, hogy szükséges-e tűzoltósági rádióerősítő telepítése a rádióforgalmazás feltételeinek biztosítása érdekében. Ennek kiépítését a beruházó, folyamatos működtetéséhez szükséges feltételeket az üzemeltető biztosítja. Tűzoltósági felvonót magas épületben, 3-nál több pinceszinttel rendelkező épületben vagy ott kell létesíteni, ahol a hatóság előírja. Az új szabályozás a napelemekre vonatkozóan is tartalmaz követelményeket, többek között, hogy a napelemek áramtalanítását az építmény elektromos főkapcsolója közelében kell elhelyezni, valamint a napelem közvetlen közelében is kell kézi lekapcso­lási lehetőséget biztosítani. A homlokzaton elhelyezett napelemeknek a homlokzati tűzterjedési határértéket, a napelemes tetőcserepeknek a héjalásra vonatkozó tűzvédelmi követelményeket kell teljesíteni.

X. fejezet – Hő és füst elleni védelem A hő- és füstelvezetésre vonatkozó előírások sokkal egyértelműbbek az új szabályozásban. Hő- és füstelvezetést az alábbi esetekben kell létesíteni: – 1200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben; – tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben; – menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a tűzgátló előtér kivételével; – 100 m2-nél nagyobb alapterületű pinceszinti helyiségekben;

5

– fedett átriumokban; – speciális építmények esetén, ha azt a jogszabály előírja; – ott, ahol a tűzvédelmi szakhatóság előírja. Kibővültek azok a feltételek is, ahová nem kell hő- és füstelvezetést létesíteni: – a legfeljebb 500 m2 alapterületű EI2 15 C minősítésű bejárati ajtóval rendelkező gépészeti helyiségekben; – legfeljebb 500 m2 alapterületű nem közösségi rendeltetésű helyiségben, amelyben nem tűzveszélyes anyagokat tárolnak; – legfeljebb 500 m2 alapterületű helyiségben, ha a belmagasság felső harmadában az alapterület legalább 5%-ának megfelelő szabad nyílásméretű, üvegezett padlószintről nyitható homlokzati nyílászáróval rendelkezik; – kizárólag nem tűzveszélyes anyag, termék, tárgy tárolására szolgáló földszintes tárolóépületben; – ömlesztett tárolású terménytároló helyiségben; – olyan tűzoltó berendezéssel nem védett raktárhelyiségben, amelynek tetőhéjalása a tűzzel szemben számottevő ellenállással nem rendelkezik (régi jogszabályban ún. hidegtető); – menekülési útvonalon legfeljebb 50 m2 alapterületű szélfogó helyiségekben és a szabadba nyíló kijárati ajtóval rendelkező közlekedőkben; – térfeltöltés elvén működő, teljes elárasztásos tűz­ oltó berendezéssel védett helyiségben a menekü­lési utak kivételével. A hő- és füstelvezető berendezések működtetése, vezérlése a szakhatósági egyeztetések során mindig sarkalatos pont volt és a bevett gyakorlatok az egyes tűzoltóságoktól függően változhattak. Az új szabályozásban egy külön alfejezetet szenteltek a működtetés, vezérlés témakörére. Kézi működtetést kell biztosítani a lépcsőházak esetében, illetve a lépcsőházba nyíló menekülésre szolgáló ajtók külső oldala mellett, melynek valamennyi irányból észlelhető helyen kell lennie. A tűzoltóság a kiürítés és beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából előírhatja a kézi nyitást, távnyitást követő visszazárás és újranyitás kiépítését illetve tűzoltósági vezérlőtabló kialakítását. A hő- és füstelvezetés biztosítható gravitációs, gépi úton, illetve ezek kombinációjával. A szellőző berendezések is figyelembe vehetőek hő- és füstelve-

6

zetőként, ha teljesítik az arra előírt követelményeket, illetve a füst hőmérséklete és a térhőmérséklet 50 °C alatt marad. A mérnöki módszerek bevezetése okán a hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással kell alátámasztani 15 métertől magasabb belmagasságú terekben, gravitációs füstelvezetés és a rendeletben előírtnál nagyobb belépési sebességű gépi légpótlás együttes alkalmazása esetén. A gépi hő- és füstelvezetés esetén a hatásos nyílásfelülethez tartozó már ismert 2 m3/s értéket kell alkalmazni. A hő- és füstelvezető szerkezetekre vonatkozó előírások a 28/2011. BM rendelethez képest lényegében nem változtak, viszont több számítással járó módszer került ki a régi jogszabályból és nem került bele az új OTSZ-be. Füstszakaszok kialakítása A füstszakaszok kialakítására vonatkozóan is tartalmaz újdonságokat az 54/2014. BM rendelet. A konkrét műszaki tartalommal bíró előírások szinte teljes egészében kikerültek, helyüket a követelmény­ támasztó jellegű előírások vették át. Az új jogszabály szerint füstszakaszt kell kialakítani minden olyan közlekedőben, folyosón ahol a menekülési útvonal hos�sza meghaladja a 40 métert. A menekülési útvonal hossza ebben a tekintetben az az útszakasz, mely a füstszakaszba lépéstől a füstszakaszból való kilépésig tart. Füstszakaszolni kell továbbá az 1600 m2-t meghaladó vagy 80 méter hosszúságú helyiségeket is. Az 1200 m2-nél nagyobb alapterületű és 4 métertől nagyobb belmagasságú helyiségek esetén a füstszakasz alapterülete 2000 m2-ig növelhető, ha a füstszakaszra előírt hatásos nyílásfelületet 100 m2-ként 10%-os arányban növelik. Ez a szabály figyelmen kívül hagyható és a füstszakasz-számítással meghatározott mértékben növelhető, ha a számítás igazolja, hogy a füstszegény levegőréteg vastagsága eléri a jogszabályban rögzített értéket. A közlekedők, folyosók füstszakaszait egymástól vagy füstgátló ajtóval, vagy a padlószintig leengedett mobil füstkötényfallal lehet elválasztani. Utóbbi esetben azonban a menekülés lehetőségét biztosítani kell. A füstgyűjtő teret az eddig jogszabályok nem használtak terminusaikban, az új OTSZ-ben azonban erre vonatkozóan is találunk követelményeket. A füst-

gyűjtő terek maradék térfogata és a füstelvezetés teljesítménye biztosítja a hő és füst biztonságos elvezetését, ezt számítással kell igazolni. Vizsgálni kell továbbá azt, hogy a helyiségben a tér hőmérséklete 150  °C fölé nem megy, ha mégis, akkor ebben az esetben ESFR (Early suppression fast response – korai elfojtású gyors reagálású) sprinkler rendszerrel kell védeni az adott teret.

– 4 méternél nagyobb belmagasságú helyiség esetén a füstszegény levegőrétegbe; – átrium esetén annak alsó részén; – lépcsőháznak legalsó szintjén vagy a kijárati szinten; – közlekedő, folyosó esetén a padlósíktól mért 2 méteres távolságon belül; – egyéb esetben a belmagasság alsó harmadában.

Légpótlás A légpótlásnak (akár gép akár természetes) az új OTSZ a mértékét határozza meg. Több füstszakaszból álló helyiségek esetén a mértékadó füstszakaszhoz kell igazítani a légutánpótlást majd a füstszakaszok számától függőn 1/3-al kell emelni az utánpótlás mértékét. Tehát például 3 füstszakasz esetén a legnagyobb füstszakasz utánpótlását kell biztosítani a másik kettő 1/3-ával növelve. 4 vagy több füstszakasz esetén pedig a legnagyobbat követő 3 füstszakasz füstelvezetésének 1/3-ával kell növelni az utánpótlást. Gépi légpótlás esetén – az alacsony hőmérsékleten történő nyitás kivételével – a levegő belépési sebessége füstszegény levegőréteg biztosítása esetén 3 m/sec, minden egyéb esetben pedig 5 m/sec. A kijutó füsttel szemben támasztott követelmények hiánypótló jellegű előírások. A füst kivezetési helyét úgy kell megválasztani, hogy ne idézzen elő másodlagos gyújtást, illetve ne veszélyeztesse az alábbiakat: – menekülési útvonal; – hő- és füstelvezetéshez szükséges légpótlás; – a füstmentesítés légellátása; – tűzoltó beavatkozás; – szomszédos épületben, szomszédos tűzszakaszban tartózkodókat.

Az álmennyezeti terek sok fejtörést okoztak a hatóság és a tervezők számára is. Nagyon sok épület rendeltetése megköveteli, hogy az álmennyezet mögé rejtsék el a gépészet jelentős hányadát, így a gépi hő- és füstelvezetést is. Erre vonatkozóan az új szabályozás az alábbiakat tartalmazza: – az álmennyezet kialakítása, áttörtsége a füst áramlását nem befolyásolja kedvezőtlenül; – az álmennyezeti elemek, az álmennyezet feletti térben lévő berendezések, tárgyak nem mozdulnak el helyükről a füstelvezetést veszélyeztető mértékben annak működésekor; – az álmennyezeti térbe jutó égéstermék nem veszélyezteti a biztonsági berendezések működését és nem jelent gyújtási veszélyt.

A jogszabály nemcsak a kijutó füst elvezetésére állapít meg követelményeket, hanem a légutánpótlásra vonatkozóan is több új előírás született meg. A gyakorlatban eddig a kevés előíráson túl a hatóság és a tervező, illetve üzemeltető közös megegyezése alapján döntötték el, hogy a légutánpótló berendezéseket hol helyezik el. Sokszor ezeket az egyértelmű szakmai követelményeket figyelembe is vették, azonban több esetben fordult elő olyan helytelen kivitelezés, mely jogszabály szerint nem volt megtámadható, ellenben szakmailag kifogásolható volt. Tehát légpótlást helyiségbe az alábbi szempon­ tok figyelembevételével lehet kivitelezni:

Füstmentesítés A lépcsőházakat vagy természetes, vagy mesterséges módon lehetséges füstmentesíteni. A természetes füstmentes lépcsőházaknál a régi szabályozásban átszellőző lépcsőházakat lehetett létesíteni, melyek előteres kialakításúak voltak. Az előírás szerint a nyitott előtér vagy közlekedőtér 20%-át elérő területnyi szabad nyílást kell biztosítani. Az új szabályozásban azonban a lépcsőház alapterületének 20%-át elérő, de minimum 4 m2 összefüggő nyitott felülettel vagy ilyen felülettel kialakított előtéren keresztül kapcsolódik a külső szabad légtérhez. A gépészetre vonatkozó túlnyomási értékek a régi szabályozáshoz képest jelentősen nem változtak: – csukott állapot esetén továbbra is 50 Pa-os túlnyomást kell tartani, – nyitott lépcsőházi ajtó esetén 10 Pa-os túlnyomásnak kell lennie. Új elem, hogy ezeknek az értékeknek a tartásához a lépcsőházi gépészetnek a reakcióideje legfeljebb 3 másodperc lehet, tehát az 50 Pa-os érték zuhanását követő 3 másodpercen belül a gépészetnek biztosítania kell a 10 Pa-os értéket nyitott ajtó esetén.

7

Füstmentes lépcsőházi helyiségkapcsolatok, nyílászárók A természetes szellőzésű füstmentes lépcsőházak egy pinceszintet szolgálhatnak ki. Több pinceszint esetén a lépcsőházat egy 20-25 Pa-os túlnyomású előtérrel kell a pinceszinti terekhez kapcsolni. Az átalakítások sok gondot okoztak a tervezőknek, kifejezetten akkor, ha egy épület jellege, rendeltetése megváltozott és a tűzvédelmi követelmények kielégítéséhez füstmentes lépcsőházat kellett biztosítani. Az utólagos átalakítások megengedettek, sőt, nem füstmentes lépcsőházat is lehet füstmentessé tenni. Azonban a nem lakórendeltetésű épület épületrész lépcsőházába nyíló helyiségek csak akkor nyílhatnak a füstmentessé tett lépcsőházba, ha a nyílászárók teljesítik az EI 60-C tűzállósági követelményt és a helyiség teljes területe automatikus oltóberendezéssel van ellátva. A túlnyomásos lépcsőház, illetve a túlnyomásos előtér ajtónak nem minősülő nyílászáróját úgy kell kialakítani, hogy az tűz esetén automatikusan csukódjon vagy állandóan zárt állapotú legyen, és csak segédeszközzel lehessen kinyitni. Nagyon fontos szabály, hogy a túlnyomásos terek nyílászáróit legfeljebb 100 N-os erővel ki lehessen nyitni, azok nyitását a bent uralkodó túlnyomás nem akadályozhatja.

XI. fejezet – Hasadó és hasadó-nyíló felületek A régi OTSZ valamennyi „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség esetében előírta hasadó vagy hasadó-nyíló felület alkalmazását. Az új OTSZ ipari vagy tárolási rendeltetés esetén írja elő hasadó vagy hasadó-nyíló felületet létesítését, ahol robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártása, feldolgozása, tárolása történik. A hasadó, illetve a hasadó-nyíló felületként alkalmazható anyagokat és szerkezeteket az új OTSZ nem határozza meg. A hasadó felület nagyságát az eddig megszokott képletek segítségével kell meghatározni, ehhez mindössze a fő összefüggés maradt az új OTSZ-ben, azonban a képlet alkalmazásához szükséges fajlagos hasadó-nyíló felületi tényező meghatározásának módját a jogszabály már nem tartalmazza.

8

A különleges esetek szabályozásában az új és régi előírások között lényegi különbség nincs. A másodlagos robbanás elleni védelem eddigi szabályozása pontosításra került, és a lefúvatással kapcsolatban kimondja, hogy azt további robbanásveszélyt hordozó környezettől eltérő helyre kell megoldani. A lefúvatás környezete védelmének szabályozásában az új és régi előírások között lényegi különbség nincs. Az építményszerkezetekre ható terhelések szabályozásában az új és régi előírások között lényegi különbség nincs.

XII. fejezet – Speciális építmények tűzvédelme Közúti alagutak Korábban sem a régi OTSZ, sem a transzeurópai közúthálózatnak a Magyar Köztársaság területén lévő alagútjaira vonatkozó biztonsági minimumkövetelményekről szóló 18/2007. (II. 20.) Korm. rendelet nem tartalmazta a közúti alagutakra vonatkozó tűzvédelmi tervezéshez szükséges részletes szabályokat. A szabályozás az alagutakat a hosszúságuk alapján 3 kockázati osztályba sorolja, és az egyes kockázatoktól függően támaszt követelményeket a tüzivízellátással, a vészkijáratokkal, az építményszerkezetekkel, alagútjáratok összekötésével, vezérlési lehetőségekkel, hő- és füstelvezetéssel, világítással, kommunikációval és villamos betáplálással kapcsolatban. Gyalogos aluljárók Korábban a régi OTSZ nem tartalmazott a gyalogos aluljárókra speciális tűzvédelmi követelményeket. A szabályozás a gyalogos aluljárókat a kialakításuk alapján 2 kockázati osztályba sorolja, megkülönböztet – csak gyalogosforgalomra használt aluljárót és üzletet vagy – egyéb közönségforgalmi helyiséget is tartalmazó aluljárót. Az egyes kockázatoktól függően támaszt követelményeket a hő- és füstelvezetéssel, a tűzszakaszolással, az építményszerkezetekkel, nyílászárókkal, tüzivíz ellátással kapcsolatban.

Felszín alatti vasútvonal Az új OTSZ felszín alatti vasútvonalakra vonatkozó része alapvetően a metró, HÉV, felszín alatt közlekedő villamosok létesítésével kapcsolatban határoz meg követelményeket. Ugyanakkor a jogszabály nem írja elő, hogy mi minősül felszín alatti vasútvonalnak, és hos�szúságuk alapján sem sorolja azokat különböző kategóriákba. Így nem eldönthető egyértelműen, hogy alkalmazni kell-e ezeket a szabályokat (pl.: minden vonalalagútban falitűzcsap-hálózatot kell kiépíteni) olyan esetben, amikor a vasútvonal szintmagassága nem változik, de a vonal egy alagútban vagy csak egy felüljáró alatt halad keresztül. A szabályozás a felszín alatti vasútvonalakkal kapcsolatban 2 kockázati osztályt határoz meg attól függően, hogy az állomások, építmények felszín alatt vagy felett helyezkednek el. A fejezet az egyes kockázatoktól függően támaszt követelményeket tűzoltási felvonulási területtel, a tüzivíz-ellátással, tűzszakasz-mérettel, az építményszerkezetekkel, a kiürítéssel, a hő- és füstelvezetéssel, a tűzszakaszolással, a nyílászárókkal, az elektromos betáplálással kapcsolatban. Kilátó Korábban a régi OTSZ nem tartalmazott a kilátókra speciális tűzvédelmi követelményeket. A szabályozás a kilátókat a legmagasabb emberi tartózkodásra szolgáló járófelületük magassága, a legalsó építményszintjének szintmagassága, valamint az építmény befogadóképessége alapján 4 kockázati osztályba sorolja. Az egyes kockázatoktól függően támaszt követelményeket az építményszerkezetekkel, a hő- és füstelvezetéssel, a tüzivíz-ellátással és a menekülési útvonallal kapcsolatban. A szabadon álló kilátók építményszerkezeteivel szembeni követelmények a kockázati osztálytól függően különböző tűzvédelmi osztály és tűzállósági határértéket állapítanak meg 0-tól 30 percig. A fejezet eltérő követelményeket állapít meg a szabadon álló és az épületen belüli kilátók építmény­ szerkezeteivel, a hő- és füstelvezetésükkel, a tüzivízellátásukkal és a menekülési útvonalukkal kapcsolatban. Ponyvaszerkezetű építmények Korábban a régi OTSZ is tartalmazott a ponyvaszerkezetű építményekre speciális tűzvédelmi követelményeket.

A szabályozás a ponyvaszerkezetű építményeket a legfelső építményszintjük szintmagassága, a legalsó építményszintjének szintmagassága, az építmény befogadóképessége, valamint a kockázati egységben tartózkodók menekülési képessége alapján 4 kockázati osztályba sorolja. A korábbi szabályozáshoz hasonlóan az új OTSZ speciális követelményei is közösségi rendeltetésű építményekre vonatkoznak, azonban a korábbi szabályozástól különbözően már csak azokra, amelyek 500 m2nél nagyobb alapterületűek vagy tömegtartózkodásra szolgálnak. A korábbi szabályozás a nem hőszigetelt héjalású ponyvaszerkezetű építmények esetén legalább 15 perces, hőszigetelt ponyvaszerkezetű építmények esetén az általános épületekre vonatkozó szabályozás ­szerinti tűzállósági határérték-követelményeket támasztott. Az új OTSZ kimondja, hogy ponyvaszerkezetű építményekre tűzállóságiteljesítmény-követelmény nem vonatkozik. Követelményt a tartószerkezetek tűzvédelmi osztályával szemben támaszt az egyes kockázati osztályoktól függően. A korábbi szabályozásban a tömegtartózkodás céljára szolgáló ponyvaszerkezetű építmény héjazatával szemben C-s2, d0 tűzvédelmi osztályú követelmény volt, azonban az új szabályozásban szigorítás jelent meg, mivel 2000 főnél nagyobb befogadóképesség esetén B-s2, d0 tűzvédelmi osztályú követelményt határoz meg. Az új szabályozás a ponyvaszerkezetű építmények maximális megengedett alapterületét és a ponyvaszerkezetű építmények kijáratainak számát, a kijáratok szélességi méretét a ponyvahéjazat anyagától függően írja elő, míg a korábbi szabályozás a rendeltetéstől függően határozta meg. A ponyvaszerkezetű építmények egyéb építményektől való tűztávolságát az új OTSZ a ponyvahéjazat tűzvédelmi osztályától függően határozza meg 1014 m között. Állvány jellegű építmények A szabályozás az állvány jellegű építményeket a legfelső építményszintjük szintmagassága, a legalsó építményszintjének szintmagassága, az építmény befogadóképessége, a kockázati egységben tartózkodók menekülési képessége, a tárolt anyagok, termékek, tár-

9

gyak jellemzői és az építmény rendeltetése alapján 4 kockázati osztályba sorolja. A korábbi OTSZ értelmében az épületszerkezetek tűzvédelmi követelményei nem vonatkoztak állványzatokra, állvány jellegű építményekre. Az új OTSZ kimondja, hogy állvány jellegű építményekre tűzállóságiteljesítmény-követelmény nem vonatkozik, csak tartószerkezeteikkel szembeni tűzvédelmi osztály követelmény van attól függően, hogy hány fő tartózkodására szolgál. Az új szabályozás a tartószerkezet tűzvédelmi osztályától függően támaszt követelményt a kiürítési útvonallal, kijáratainak számával és méretével kapcsolatban, valamint menekülési útirányt jelző rendszer létesítését írja elő 50 fő feletti tartózkodásra szolgáló állvány jellegű építmény esetén és biztonsági világítást a tömegtartózkodásra szolgáló állvány jellegű építmény esetén, ha azt naplementét követően is használják. Szín építmények A szabályozás a szín építményeket a legfelső építményszintjük szintmagassága, a legalsó építményszintjének szintmagassága, az építmény befogadóképessége, a kockázati egységben tartózkodók menekülési képessége, a tárolt anyagok, termékek, tárgyak jellemzői és az építmény rendeltetése alapján 4 kockázati osztályba sorolja. Az új OTSZ kimondja, hogy szín építményekre tűzállóságiteljesítmény-követelmény nem vonatkozik, csak tartószerkezeteikkel szembeni tűzvédelmi osztály követelmény van attól függően, hogy hány fő tartózkodására szolgál. Az új szabályozás a tartószerkezet tűzvédelmi osztályától függően támaszt követelményt a kiürítési útvonallal, kijáratainak számával és méretével szemben. Az útvonal hosszúságával kapcsolatban egyértelműsíti, hogy az a szín tetőszerkezetének vízszintes vetületéig tart. A szín építmények egyéb építményektől való tűztávolságát az új OTSZ a tartó-, tető- és egyéb térelhatároló szerkezet tűzvédelmi osztályától függően határozza meg 8-14 m között.

10

Az új szabályozás az 50 fő feletti tartózkodásra szolgáló szín építmények esetén menekülési jelek elhelyezését írja elő és biztonsági világítást, megvilágított menekülési jelet tömegtartózkodásra szolgáló szín építmény esetén, ha azt naplementét követően is használják.

XIII. fejezet – Villamos és villámvédelmi berendezések Kisfeszültségű erősáramú villamos berendezések tűzvédelmi létesítési követelményei A régi OTSZ előírta, hogy az építmény villamos berendezését központilag és szakaszosan, tűzszakaszonként is leválaszthatóan kell kialakítani, illetve a tűzvédelmi célú villamos berendezéshez és világításhoz, továbbá a térvilágításhoz külön, egy helyről működtethető leválasztó főkapcsolót kell létesíteni. Az új OTSZ kimondja, hogy az építmény minden villamos berendezését úgy kell kialakítani, hogy az építmény egésze egy helyről lekapcsolható legyen, illetve a tűzeseti lekapcsolást úgy kell kialakítani, hogy a tűzeseti beavatkozás során a tűzeseti fogyasztók csoportjai külön legyenek lekapcsol­ hatók. További újdonság, hogy a több tűzszakaszon áthaladó vezetékrendszer esetében a lekapcsolást úgy kell biztosítani, hogy a lekapcsolással érintett tűzszakaszban beavatkozó tűzoltót áramütés ne veszélyeztesse. A régi OTSZ előírta, hogy a csoportosan elhelyezett villamos kapcsolók és olvadóbiztosítók rendeltetését, továbbá e kapcsolók ki- és bekapcsolt helyzetét meg kell jelölni. Az új OTSZ ehhez képest lényegi változást nem tartalmaz. A régi OTSZ középmagas, magas épületek esetében írta elő az épületek középfeszültségű rendszerrel történő energiaellátásának esetére, hogy kizárólag száraz transzformátorok kerülhetnek alkalmazásra, és a főelosztó berendezésben középfeszültségű energiaelosztás esetén a földszinti, legalsó transzformátorhoz csatlakozó kisfeszültségű kapcsoló berendezésben az igényes fogyasztók részére külön fogyasztócsoportokat és külön lekapcsolható leágazásokat kell kiképezni.

Az új szabályozás ehhez képest szigorítást tartalmaz, mivel valamennyi KK és MK osztályba tartozó épület esetében támaszt követelményeket. Ugyanakkor kön�nyítés, hogy a –1. szinten és a földszinten engedélyezi nem száraz transzformátorok elhelyezését is, további könnyítés az is, hogy a földszinti, legalsó transzformátorhoz csatlakozó kapcsolóberendezéshez külön fogyasztócsoportokat és külön lekapcsolható leágazásokat már csak a legalsó transzformátorhoz kötődően kell kialakítani. Tűzeseti fogyasztók működőképessége A régi OTSZ értelmében a tűzvédelmi célú berendezések működését biztosító erős- és gyengeáramú kábelrendszerek működőképességét 30, 60, illetve 90 percen át kellett biztosítani. Ezt a felosztást az új OTSZ is megtartotta, valamint kiegészítette 15 perces követelménnyel is és a kockázati egység kocká­ zati osztályától, valamint a tűzeseti fogyasztó jelle­ gétől függően határozza meg a konkrét követelményeket. A régi OTSZ a működőképesség-megtartás időtartamát legalább 90 percben határozta meg az oltóvízellátást biztosító nyomásfokozó szivattyúknál, a csarnoképületek gépi hő- és füstelvezető berendezéseinél, füstmentességet biztosító túlnyomást előállító berendezéseinél, és a biztonsági felvonóknál. Az új OTSZ 90 perces működőképességet ír elő MK kockázati osztályba tartozó kockázati egységekben elhelyezett biztonsági világítás, gépi hő- és füstelvezetés és légpótlás, túlnyomásos füstmentesítés, tűzoltó felvonó, tűzoltó rádióerősítő, menekülési felvonó, átmeneti védett térhez, biztonsági felvonóhoz tartozó kommunikációs összeköttetés, illetve a KK kockázati osztályba tartozó kockázati egységekben elhelyezett tűzoltó rádióerősítő esetén. A régi OTSZ a működőképesség-megtartás időtartamát legalább 60 percben határozta meg a gépi hő- és füstelvezető berendezéseknél és füstmentességet biztosító, túlnyomást előállító berendezéseknél, ahol nem 90 perces a követelmény és a biztonsági világítás és menekülési útirányt jelző rendszer berendezéseinél, kivéve azoknál a vezetékrendszereknél, amelyek 1600 m2-nél kisebb területet szolgálnak ki, és egy emelet egy tűzszakaszán belüliek, vagy lépcsőházon belüli berendezések megtáplálására szolgálnak

Az új OTSZ 60 perces működőképességet ír elő MK kockázati osztályba tartozó kockázati egységekben elhelyezett evakuációs hangosító rendszer esetén, továbbá KK kockázati osztályba tartozó kockázati egységekben elhelyezett biztonsági világítás, gépi hőés füstelvezetés és légpótlás, túlnyomásos füstmentesítés, tűzoltó felvonó, menekülési felvonó, átmeneti védett térhez, biztonsági felvonóhoz tartozó kommunikációs összeköttetés esetén. A régi OTSZ a működőképesség-megtartás időtartamát legalább 30 percben határozta meg a tűzeseti vezérléssel rendelkező személyfelvonóknál, a látogatók és a foglalkoztatottak tájékoztatására szolgáló berendezéseknél, ha ezeknek tűz esetén működőképesnek kell lenniük, a természetes hő- és füstelvezető berendezések villamos működtető kábeleinél, és minden olyan esetben, ha valamely villamos berendezésnek a tűz során bármennyi ideig is működnie kell. Az új OTSZ 30 perces működőképességet ír elő valamennyi kockázati osztályba tartozó kockázati egységekben elhelyezett hő- és füstelvezetés és légpótlás nyílászárói, valamint beépített vízköddel oltó berendezés esetén, továbbá NAK-AK-KK kockázati osztályba tartozó kockázati egységekben elhelyezett evakuációs hangosító rendszernél, illetve NAK-AK ­kockázati osztályba tartozó kockázati egységekben elhelyezett biztonsági világítás, gépi hő- és füstelvezetés és légpótlás, túlnyomásos füstmentesítés, tűzoltó felvonó, mene­ külési felvonó, átmeneti védett térhez, biztonsági felvonóhoz tartozó kommunikációs összeköttetés esetén. Az új OTSZ 15 perces működőképességet ír elő valamennyi kockázati osztályba tartozó kockázati egységekben elhelyezett beépített gázzal oltó berendezés esetén, ha az oltás fenntartásához szükséges. Az új OTSZ oltóvízellátás nyomásfokozó szivattyúja, beépített tűzjelző berendezés, beépített vízzel, habbal oltó berendezés és beépített tűzterjedésgátló berendezés esetén nem a mellékletben határoz meg konkrét időtartamot, hanem a fogyasztó jellegétől függően a berendezés használatához kötődő előírást fogalmaz meg. Az új OTSZ NAK-AK kockázati osztályba tartozó kockázati egységekben elhelyezett tűzoltó rádióerősítő esetén nem határoz meg követelményt a működési időtartammal kapcsolatban.

11

Az új OTSZ kimondja, hogy a tűzeseti fogyasztók létesítése, beépítése, kialakítása során nem csak a 11. melléklet 1. táblázat előírásait kell figyelembe venni, hanem a teherhordó falra vonatkozó tűzállósági teljesítménykövetelményeket is, és a két időtartam közül a kisebb határozza meg a működési időtartamot. A régi OTSZ az alábbi épületek esetén az élet- és vagyonvédelem szempontjából jelentős fogyasztó berendezései biztonságos energiaellátására kettős biztonságú betáplálást írt elő: – magas épület, – középmagas egészségügyi rendeltetésű épület, ha fekvőbeteg-elhelyezés 13,65 méter felett is történik, – középmagas épület, a többszintes egészségügyi rendeltetésű épület, ha fekvőbeteg-ellátás esetén az egy tűzszakaszban lévő ágyszám meghaladja a 300-at. Az új OTSZ értelmében biztonsági tápforrást kell alkalmazni – MK mértékadó kockázati osztály, – létfontosságú rendszerelemek, – fekvőbeteg-ellátásra szolgáló intézmény és – előkészítés nélkül menthető személyek lakóotthona, oktatási intézménye esetén. A régi OTSZ nem határozta meg a normál és a biztonsági tápforrás közötti átállás megengedett időtartamát. Az új OTSZ ezt 90 másodpercben írja elő a biztonsági világítás és menekülési jelzések kivételével, ahol ez az idő 1 másodperc. A régi OTSZ tiltotta, hogy gázmotor kerüljön alkalmazásra kettős biztonságú betáplálás céljára, ezt a tiltást az új OTSZ is fenntartja. Villámvédelem A régi OTSZ értelmében a villámcsapások hatásaival szembeni védelmet az emberi élet elvesztésének és a közszolgáltatás kiesésének kockázata szempontjából kellett biztosítani, míg az új OTSZ alapján a védelmet a rendeltetés figyelembevételével az emberi élet elvesztésének, a közszolgáltatás kiesésének és a kulturális örökség elvesztésének kockázata szempontjából kell biztosítani.

12

A régi OTSZ a meglévő nem norma szerinti villámvédelmi berendezés bővítése esetén nem határozta meg, hogy mely esetben kellene norma szerinti villámvédelmet biztosítani. Az új OTSZ kimondja, hogy meglévő építmény rendeltetésének megváltozása vagy annak az eredeti alapterület 40%-át meghaladó mértékű bővítése során kell norma szerinti villámvédelmet (NV) biztosítani. A régi OTSZ az „A”–„B” tűzveszélyességi osztályú épületek, létesítmények esetén LPS II védelmi fokozatot írt elő, míg az új OTSZ robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására szolgáló, ipari vagy tárolási alaprendeltetésű önálló rendeltetési egységet tartalmazó épület vagy szabadtér esetén írja elő az LPS II védelmi fokozatot. A régi OTSZ egyes egymás felett elhelyezett lakóegységek, illetve közösségi épületek esetén kizárólag városi – elővárosi környezetben tette lehetővé villámvédelmi berendezés elhagyását. Az új OTSZ a feltételek közül a városi–elővárosi környezetre vonatkozó kitételt megszüntette. A régi OTSZ villámvédelmi berendezés tervezésére vonatkozó tervezői jogosultságokat és a kivitelezésért felelős műszaki vezetővel, műszaki ellenőrrel, felülvizsgálóval szembeni képesítési követelményeket határozott meg, amelyeket az új OTSZ nem tartalmaz. Elektrosztatikus feltöltődés és kisülés elleni védelem A régi OTSZ kimondta, hogy a fejezet rendelkezései nem terjednek ki a technológia berendezések elektrosztatikus feltöltődés elleni védelmére. Ezt a kitételt az új OTSZ is fenntartja. A régi OTSZ értelmében elektrosztatikus feltöltődés elleni védelmet kellett biztosítani, az új OTSZ alapján ezen túlmenően a tervezés és kivitelezés során dokumentált védelmi intézkedéseket kell végrehajtani és meg kell határozni az elektrosztatikai kockázatot. Az új OTSZ újdonságként határozza meg az elektrosztatikai földelések megfelelő biztonságú és minőségű kialakítását az antisztatikus burkolatok, az elektrosztatikai célú potenciálkiegyenlítések számára minden olyan helyen, ahol az elektrosztatikus kisülés nem engedhető meg.

Biztonsági világítás, biztonsági jelzések és menekülési útirányt jelző rendszer A biztonsági világítás létesítésére kötelezett területek körét az új OTSZ a kockázati osztályok és különböző rendeltetések alapján a régi OTSZ-hez képest újraszabályozta. A magasan, középmagasan vagy alacsonyan telepített menekülési jelek létesítési kötelezettségét az új OTSZ a régi OTSZ-hez képest újraszabályozta.

Ezen túlmenően az építmény főbejáratánál jelezni kell a közművek főelzáró szerelvényeinek helyét is.

Az új OTSZ újdonságként pánik elleni világítás létesítési kötelezettséget ír elő tömegtartózkodásra szolgáló helyiségek és a nem menthető vagy előkészítéssel menthető személyek elhelyezésére szolgáló helyiségek esetén.

Az új OTSZ újdonságként írja elő, hogy bizonyos kockázati osztályba tartozó épületekben a lépcső vagy lépcsőház kijárati szintjén lévő ajtónál jelölni kell, hogy az adott lépcsőn az épület mely szintjei érhetők el.

Az új OTSZ menekülési útirányt jelző rendszer létesítési kötelezettséget támaszt a 3000 fő feletti befogadóképességű helyiség menekülési útvonalán és ott, ahol a tűzvédelmi szakhatóság a menekülés biztosítása, a füstfejlődés jellemzői alapján előírja. Az új OTSZ értelmében – a régi OTSZ-ben meghatározottakon túlmenően – tűzvédelmi jelekkel történő megjelölési kötelezettséget ír elő a száraz oltóvízvezeték betáplálási és vízkivételi pontjai, kézi indítású tűzoltó-technikai termékek kezelő szerkezetei és beépített tűzoltó berendezés oltóközpontjainak bejárata esetén. A jelölésekkel kapcsolatban az új OTSZ új követelményként vezeti be a helyiség bejáratánál, a helyiségben vagy szabadtéren a gyújtóforrás alkalmazásának, a dohányzásnak és a vízzel oltásnak a tilalmát. Az új OTSZ értelmében biztonsági jellel kell figyelmeztetni 20 liternél/kilogrammnál több robbanásveszélyes anyag, radioaktív anyag és napelem jelenlétére.

Az E-Tűzvédelem szaklapunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink tűzvédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnk egyéni szakmai véleményét tükrözik, melyet a rendelkezésére álló információk alapján alakított ki. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.

A régi OTSZ a kijárati ajtók megjelölésénél a biztonsági jelek magasságával kapcsolatban 1,7-2,0 méter, illetve 2-2,5 m magasságban történő felszerelést határozott meg. Az új OTSZ 1,8-3,0 méter, illetve 1,5-1,8 méteres magasságot határoz meg.

A régi OTSZ az épületben elhelyezett felvonóknál elhelyezendő biztonsági jelekkel kapcsolatban előírta közösségi épületek tekintetében, hogy azokat angol és német nyelven is fel kell tüntetni. Az új OTSZ pontosítja a korábbi rendelkezést. Csak abban az esetben írja elő angol és német nyelvű biztonsági jel alkalmazását, ha a közösségi épületekben külföldi személyek is előfordulhatnak. Ezen túlmenően előírja, hogy ezeket a jeleket a nagy számban előforduló külföldi személyek anyanyelvén is fel kell tüntetni, vagy ezeket helyettesítő piktogramot kell elhelyezni. Az új OTSZ átülteti a követelmények közé azt a gyakorlati módszert, hogy a menekülési jelek telepítésénél minden esetben figyelembe kell venni a helyiség belmagasságát, valamint az ott található anyagok füstfejlesztő képességét. A következő lapszámban a beépített tűzjelző és tűzoltó berendezések közös szabályairól írunk. E-Tűzvédelem VII. évfolyam, második szám, 2015. február Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Vezető szerkesztő: Petren Ágnes Szerkesztő: Ress Renáta HU ISSN 2061-0610 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 E-mail: [email protected] Internet: www.forum-media.hu Tördelés: M. C. Direct Kft.