E-tűzvédelem. Elektronikus szak mai folyóirat. Tartalom augusztus VIII. évfolyam 8. szám

2016. augusztus  |  VIII. évfolyam  8. szám

E-tűzvédelem Elektronikus szak mai folyóirat

Tartalom A hónap témája

• Felülvizsgálatok az új tűzvédelmi műszaki irányelv tükrében

Aktuális

• Építményszerkezetek az új tűzvédelmi műszaki irányelv tükrében • Módosultak a katasztrófavédelmi bírság részletszabályai

Szabványhírek Olvasóink kérdezték – mi válaszolunk! • Füstszakasz alapterületének növelése •A  beépített tűzjelző és a beépített tűzoltó berendezés létesítésének kötelezettsége • Tűzoltó készülék készenlétben tartásának szabályai társasházban

1

Szerzők:

Tisztelt Előfizetőnk!

Nagy János tűzvédelmi mérnök

Kérdése van?  Válassza az Optimum előfizetést és tűzvédelmi kérdé­ seivel forduljon bizalommal szakértő szerzőinkhez, akik minden be­ érkezett olvasói kérdésre 10 munka­napon belül megadják a személyre szabott, szakszerű választ!

Kovács Ferenc okleveles tűz- és katasztrófa­védelmi mérnök A kézirat lezárása: 2016. augusztus 6.

Tűzvédelemmel kapcsolatos kérdé­seit az alábbi e-mail címre várjuk: [email protected]

Az online szolgáltatás egyedi jelszóval érhető el a www.tuzvedelemszaklap.hu weboldalon! – A basic előfizetéshez tartozó webtartalom: a szaklap korábbi számainak archívuma 2012-ig – Válassza az optimum előfizetést, és használja korlátlanul a webtartalmat: • Szerkeszthető mintadokumentumok és segédletek • Felkészülés a hatósági ellenőrzésekre • Olvasói kérdések és válaszok gyűjteménye • Kiegészítő szakmai anyag az új tűzvédelmi kötelezettségek a Ügyfélszolgálat gyakorlatban témakörben Tel.: 06 (1) 273-2090 A jelszavakat e-mailben küldtük el, illetve azok kérhetők az E-mail: [email protected] Ügyfélszolgálattól is.

A hónap témája Felülvizsgálatok az új tűzvédelmi műszaki irányelv tükrében A közelmúltban megjelent TvMI 12.1:2016.07.15. Felülvizsgálat és karbantartás című műszaki irányelv átfogó képet ad az OTSZ-ben foglalt karbantartási és felülvizsgálati feladatokról, köte­ lezettségekről. Így a jelenlegi számban áttekintjük a műszaki irányelvet. Ennek a műszaki irányelvnek a felépítése is megegye­ zik az eddigiekével. A műszaki irányelvben rögzítik a karbantartással, felülvizsgálatokkal kapcsolatos alap­ elveket és az alkalmazott fogalmakat. Ezt követően az általános alapelvekben az irányelv alkotói rögzítik mindazon – evidensnek tűnő – szabályokat, amelyek első olvasatra egyértelműnek tűnnek, azonban ezek hiányában az irányelv alapjai megkérdőjelezhetővé válnának. Íme néhány példa ezen alapelvekre: „A gyártói utasítások szerinti eredeti alkatrészcsere. A gyártó megszűnése esetén a megfelelő minőségű helyet­ tesítő alkatrész biztosítása.” Mennyire magától értetődőnek tűnhet, hogy a kar­ bantartást végző a hibás alkatrészt a gyári ­alkatrészre

2

cserélje ki, azonban gondoljunk bele, ha ez az alap­ elv hiányozna, akkor adott esetben a nem gyári al­ katrészek használata egy funkcióját akár nem meg­ felelően betöltő tűzvédelmi berendezést eredmé­ nyezhet. Következő példa: „A kötelező alkatrészcserék minden esetben a hazai és az európai jogszabályok, szabványok előírt periódusai alap­ ján történnek. Ezek hiányában a gyártói előírások szerint cserélendők.” Az európai és a hazai szabványok, jogszabályok terem­ tik meg a berendezések azonos elbírálás alá eshetősé­ gét. Nyilván a szabályozástól eltérhet a gyártói utasítás, ebben az esetben ezek a szabályzók rugalmasak annyi­ ban, ha nem szabályozzák a kötelező alkatrészcserét, akkor a gyártói utasítás alapján kell azt végrehajtani. Elsődlegesen azonban a kötelező alkatrészcseréket mindenkor a jogi szabályozásoknak megfelelően kell elvégezni. Gondoljunk bele, hogy a számtalan gyártó között a hatóság képtelen lenne eligazodni és nem len­ ne tisztában az egyes eszközök kötelező csereperiódu­ sáról, ami nagyon megnehezítené a munkavégzést, és az üzemeltetőknek is nehézséget okozna ezek nyomon követése. Az előző lapszámban már volt szó az ellenőrzések, fe­ lülvizsgálatok logikai felépítéséről. Tudjuk, hogy van üzemeltetői felülvizsgálat, időszakos felülvizsgálat és karbantartás.

A műszaki irányelvben az üzemeltetői ellenőrzés, felülvizsgálat, karbantartás általános feltételei részletesen megtalálhatók. Az irányelvben szerepel az is, hogy az üzemeltetőknek milyen tartalommal szükséges a szerződést megkötniük a felülvizsgálatot végző szervezetekkel. Ez nagyban megkönnyítheti az egyes vitás kérdések eldöntését, illetve az azonos szemlélet kialakítását. Példák a karbantartó szervezettel kötött szerződések javasolt tartalmára: • Rendelkezik olyan szervezeti felépítéssel, amellyel képes az adott tűzvédelmi műszaki megoldások megfelelő minőségű karbantartására. • Bizonyítja az általa vállalt tevékenységre vonatkozó képességét (időben, kompetenciában és eszközökben) a szerződés tárgyát képező tűzvédelmi műszaki megol­ dások karbantartásához, ennek érdekében rögzítik a szerződésben vállalt tevékenységre vonatkozó reakció­ időt, amely kiterjed arra is, hogy mennyi lehet a tűz­ védelmi műszaki megoldások maximális kiesési ideje. • Vállalja, hogy egyes résztevékenységek alvállalkozásba adása esetén a szerződő fél felelőssége nem változik. Az irányelv széles skálán vizsgálja a karbantartói szerződés tartalmát, azok elemeit, a vele szemben támasztott követelményeket. Az alábbiakra tér ki ezzel kapcsolatban: • a szerződés fő tartalmi elemei; • hatálybalépés; • létesítményvezető tájékoztatása; • dokumentálás; • cserealkatrészek biztosítása; • karbantartás, javítás átláthatósága. Nem is olyan régen fordult elő, hogy egy nemzet­közileg is kiemelt létesítményben több gázzal oltó berendezés elindult valamilyen ismeretlen okból. Az eset során több egymástól független oltókör indult el, mintegy 1000 kg-nyi gázt engedve szabadon. A karbantartási szerződésben az üzemeltetést vezető céggel az szerepelt, hogy ilyen esetben a hibát 10 napon belül kötelesek kijavítani. Az eset egy pénteki nap kora délutánján tör­ tént. A szóban forgó létesítmény nagy forgalmat bo­ nyolít le, és számomra elképzelhetetlen, hogy bárme­ lyik elektromos kapcsolóhelyisége, szerver­terme akár csak 2-3 napra is védelem nélkül maradjon. A jól megírt és mindenre kiterjedő karbantartási szer­ ződéssel kiküszöbölhetők ezek az esetek. Bár az OTSZ

annyit rögzít, hogy az üzemeltetőnek haladéktalanul intézkedni kell a hiba kijavítására, ennek a kötelezettsé­ gének eleget is tett, hiszen jelezte azt az illetékes hatóság­nak, illetve a karbantartást végző cégnek, azon­ ban a he­lyiségek ennek ellenére napokra maradtak védelem nélkül. Tűzoltóvíz-források A tűzoltóvíz-források felülvizsgálatához több olyan speciális eszköz szükséges, amelyek segítségével a felül­ vizsgálat szakszerűen végrehajtható. A műszaki irányelv meghatározza azokat az esz­ közöket, amelyekkel a felülvizsgálatot végzőknek minimálisan rendelkezniük kell. Ezek az alábbiak: • a mérendő nyomásnak megfelelő méréshatárú nyomás­ mérővel (1,6% pontosságú), • a tűzcsapnak megfelelő méretű mérősugárcsővel vagy a vízmennyiségméréshez megfelelő teljesítményű mérő­ berendezéssel, • kapocskulcsokkal, tűzcsapkulcsokkal, • csavarkulcsokkal, fogókkal, • rögzítő szerkezetekkel, • tűzoltótömlő és a tömlőkapocs megfelelő rögzítésére alkalmas bekötő eszközökkel, anyagokkal és a hozzá tartozó műszaki útmutatással, • vízzel történő nyomáspróbához a megfelelő nyomás­ próba berendezéssel (legalább 30 bar nyomás előállí­ tására alkalmas). A műszaki irányelv természetesen nemcsak az üzemel­ tetőknek nyújt segítséget, hanem a felülvizsgálatot végzőknek is jó útmutatás arra, hogy milyen eszközök­ kel kell rendelkezniük, illetve a jogszabályi követelmé­ nyeket hogyan tudják teljesíteni. A tűzoltóvíz-források felülvizsgálata során például a műszaki irányelvben megtalálhatók a vízmennyiség­ mérés eszközei, ezen belül is a szárnykerekes víz­ mennyiségmérők lehetséges paraméterei. (1. ábra, lásd a következő oldalon.) A műszaki irányelvben szerepelnek a tűzcsapok, fali tűzcsapok, illetve az oltóvíztározók felülvizsgálatához szükséges technikai feltételek, valamint a konkrét felülvizsgálattal kapcsolatos gyakorlati megközelítésű előírások. Ilyen például az oltóvíztározóknál, hogy a jogosult személy a szívóvezeték megszívásával ­ellenőrzi a szerelvények működőképességét. Ezt a műveletet a folyamatos vízsugár megjelenéséig szükséges folytatni.

3

1. Szárnykerekes vízmennyiség mérő lehetséges paraméterei a műszaki irányelvből

Az üzemeltetési naplóban rögzíteni kell, ha a szívócső olyan anyagból készült, amely minősítése szerint vár­ hatóan nem bírja ki a 15 bar nyomást (pl.: 10 baros KPE cső). Vagy egy másik példa, amit tartalmaz az irányelv, hogy az 5 éves teljes körű felülvizsgálat során a víztározó szívókosarát is ellenőrizni kell olyan szem­ pontból, hogy az átbocsátó keresztmetszet azonos-e a szívóvezeték keresztmetszetével, illetve a szűrőkosár képes-e meggátolni a szivattyúba káros szennyeződé­ sek bejutását. Habár már ritkán használják, még azért előfordulnak száraz felszálló vezetékek. A tűzoltó egységek szubjek­ tíven nem különösebben „szeretik” ezt a műszaki meg­ oldást. Ez kifejezetten a régebbi építésű társasházakra igaz, ahol nem tudni, hogy a szerelvények milyen ál­ lapotban vannak, illetve egyáltalán megvannak-e még. A régi építésű társasházi lakóházaknál fennáll a való­ színűsége, hogy a szerelvényeket leleményes színes­ fém-kereskedéssel foglalkozó személyek tulajdonítot­ ták el, vagy ha ez nem is történt meg, akkor azok felülvizsgálata már igen régen történt, és nem tudni, hogy milyen műszaki állapotban vannak. A társashá­ zaknak sok esetben nincs anyagi fedezetük ezeknek a rendszereknek a felújítására, karbantartására. Viszont gyakorlatban találkoztam már olyan relatíve új építé­ sű társasházzal, ami száraz felszálló vezetékkel rendel­ kezik, annak rácsatlakozási lehetősége, illetve az épü­ leten belüli csatlakozási pontjai, elzáró szerelvényei kifogástalan állapotban voltak és használatra készen álltak. A műszaki irányelvben pontosan megtalálhatók azok a követelmények, melyeket az üzemeltetőnek, illetve a karbantartó szervezetnek kell teljesíteni.

4

„5.4.1. Üzemeltetői ellenőrzés 5.4.1.1. Az üzemeletetői ellenőrzést végző személy meg­ győződik a rendszer és a rendszerelemek meglétéről, tisz­ taságáról, használhatóságáról, és környezetének megkö­ zelíthetőségéről. 5.4.1.2. Az üzemeltető az üzemeletetői feladatok ellátását és időpontját naplóban rögzíti, ha hiányosságokat tapasz­ tal, értesíti a tulajdonost és/vagy karbantartó szervezetet és ezzel egy időben a hiányosságokat a naplóban rögzíti. 5.4.1.3. Az üzemeltetői feladatokat ellátó személy súlyos hiányosság, azaz a száraz felszálló vezeték üzemképtelen­ né válása és/vagy nem rendeltetésszerű használhatósága esetén azonnal értesíti a karbantartó szervezetet.” Tűzoltó felvonó A tűzoltó felvonó már régóta létező műszaki megol­ dás, azonban manapság az épületek jellege és kialakí­ tása miatt nagyobb szerepet kaptak. A tűzvédelem területén is előkerültek s a jogszabály üzemeltetői el­ lenőrzést, illetve felülvizsgálatot ír elő hozzá. Nem szabad ezt összetéveszteni a felvonó időszakos felül­ vizsgálatával, amely a normál időszaki üzemelés felté­ te­leit hivatott vizsgálni. A tűzoltó felvonók felülvizsgálata a tűz esetén történő működésre terjed ki. Az üzemeltetői ellenőrzés itt is leginkább egyszerű mindennapi ellenőrzési metódusokat tartalmaz, ezek az alábbiak: • a felvonó jelölésének megléte (fülkén belül, illetve aknaajtóknál) szemrevételezéssel; • a tűzoltói alapállomáson elhelyezett tűzeseti kapcsoló – és ha van, a fülkében elhelyezett tűzeseti kapcsoló – jelölése szemrevételezéssel; • a tűzeseti kapcsoló kulcsának megléte; • a felvonó tűzeseti működési leírásának (használati utasításának) megléte.

Hő- és füstelvezetők Ahogyan az előzőekben már tapasztalhattuk, a TvMI nem általánosságban fogalmaz meg előírásokat, ha­ nem igyekszik konkrét feltételeket meghatározni a berendezések működőképességének fenntartása és üzembiztonságának megőrzése érdekében. A hő- és füstelvezető rendszerek területén olyan gyakorlati megközelítést ad, ami nagy segítséget jelent a felülvizs­ gálatot végzőknek: • „A pneumatikus működtetési rendszerek nyomáspró­ báit javasolt szén-dioxiddal, nitrogénnel vagy szárított levegővel végezni, hogy a nehezen ellenőrizhető belső korróziót elkerüljük. Az alkalmazott technológiák, idő- és nyomásértékek tekintetében a gyártók előírásai a mérvadóak. • A karbantartást, valamint javítást végző reakcióideje legyen a lehető legrövidebb a működőképesség folya­ matos fenntartása, valamint az elműködést követő esetleges károk (pl. beázás, szélkárok) enyhítése végett. • A karbantartást, valamint javítást végző birtokában legyen az általa javított, illetve karbantartott rendsze­ rek gyártóművi utasításainak. • A műszeres mérések kalibrált mérőeszközökkel végzen­ dők. A szükséges mérőeszközök típusát és jellemzőit az egyes rendszerek gyártóművi utasításai alapján lehet megválasztani. • A karbantartásokhoz és javításhoz szükséges speciális szerszámokat az adott rendszer gyártójának javaslatai és előírásai szerint alkalmazza a munkálatok végzője. Ez különösen fontos a kalibráció és újraélesítés eszközei esetében. • A jogosult személy rendelkezik az általa használt ve­ szélyes eszközök (nyomástartó edények, pirotechnikai eszközök, akkumulátorok) biztonságtechnikai adatlap­ jával. Kiszerelésük után azok megsemmisítéséről, illet­ ve ártalmatlanításáról megfelelőképpen gondoskodik.” A természetes hő- és füstelvezető rendszerek felülvizs­ gálati, karbantartási és javítási tevékenységénél az ál­ talános feladatok alatt találhatók meg azok a jól ismert eljárások, amiket eddig is alkalmazott a felülvizsgáló. Ezen túlmenően a TvMI szétbontja a hő- és füstelve­ zető rendszereket működési elveik szerint és to­vábbi speciális feladatokat tartalmaz, melyeket a rendszer kivitelezésétől függően kell végrehajtani: „Feszített állapotú füstelvezető és légpótló szerkezetek esetében az általános feladatokon felüli vizsgálati feladatok: • A gázrugós teleszkópok állapotának és beszere­lési irányának vizsgálata. • A csigák és a bowdenek állapotának vizsgálata.”

Ugyanez igaz a távműködtetésű hő- és füstelvezető rendszerekre, továbbá a vezérlőközpontokra, ahol az általános feladatokon túl az eszköz kialakításának megfelelően további speciális feladatokat határoz meg. A gépi hő- és füstelvezetés esetén a csappantyúk, zsa­ luk, ventilátorok működési ellenőrzéséből áll. A ventilátorok felülvizsgálata nem pusztán szemrevételezéssel, illetve működési próbával zajlik, hanem elektromos, légtechnikai és mechanikai méréseket is magában foglal, továbbá a berendezések zajterhelését is vizsgálni kell. A vizsgálat tartalma: • zajosság, zajtípus meghatározása – rendellenes zajok észlelése (mechanikusan súrló­ dó, csapkodó, zörgő nem megfelelő üzemre ­utaló hangok) • elektromos mérések – feszültségmérés – hálózati feszültség – vezérlő feszültségek – földelések ellenőrzése – áramfelvétel-mérés – villanymotor áramfelvétele – ellenállásmérés – kábelszakadások – szenzorok értékei • légtechnikai mérések – légsebességmérés (térfogatáram-számítás) – nyomásmérés • mechanikai mérések – nyomatékmérés – egyes gépelemek (pl. csavarok) előírt meghúzási nyomatékának ellenőrzése – hézagmérés – gépelemek előírt távolságnak mérése – rezgésmérés – csapágyhiba – kiegyensúlyozatlanság – hibás rögzítés – fordulatszámmérés – motorhiba – bekötési hiba – vezérlés hiba – tápfeszültség hiba.

5

Erősáramú villamos berendezések időszakos tűzvédelmi felülvizsgálata Az elektromos hálózatok felülvizsgálata már régóta előírás a tűzvédelem területén. Nagyon sokszor keve­ rik össze az érintésvédelmi felülvizsgálattal, azonban annak ellenőrzésére a tűzvédelmi hatóságnak nincs jogosultsága. A villamos berendezések időszakos tűz­ védelmi felülvizsgálatát szakmai körökben még tűzvé­ delmi szabványossági elektromos felülvizsgálatként is ismerik. A vizsgálat során az építmények, szabadterek elektro­ mos berendezéseit tűzvédelmi szempontból vizsgálják felül. A vizsgálat célja, hogy megállapítsa, a berendezések megfelelnek-e a vonatkozó hatályos jogszabályoknak, szabványoknak; a védelmi rendszerek működőképesek-e, és azokat helyesen állították-e be (pl.: túláramvédelem). A vizsgálat kiterjed, hogy a berendezések állapota, használatuk módja vagy az alkalmazási környezeti té­ nyező nem jelent-e fokozott tűzveszélyt a környezetre. A környezeti vizsgálat során a helyiségek használatá­ nak módját is figyelembe kell venni (pl.: tárolás), va­ lamint, hogy a létesítést követően történtek-e olyan változtatások, amelyek ezt a szakterületet érintették. A szabványossági felülvizsgálat során meg kell vizsgál­ ni a vezetékrendszerek tűzterjedés elleni védelmének megfelelőségét, illetve – ha van – a tűzálló kábelrend­ szerek állapotát. A TvMI-ben külön alfejezet található a szabványos­ sági elektromos felülvizsgálatról, amely nemcsak az általános, hanem a tűzvédelmi berendezések egyes ­villamos részeinek tűzvédelmi felülvizsgálatát is rész­ letezi. A műszaki irányelvben nagy segítség, hogy a felülvizsgálat megkezdéséhez szükséges dokumentáció és adatszolgáltatás tételesen megtalálható, ez nagyban megkönnyíti a felülvizsgáló munkáját. A dokumentáció és adatszolgáltatás tartalma:

• egyvonalas villamos kapcsolási rajzok, építészeti

rajzok (alaprajzok); hatósági, áramszolgáltatói en­ gedélyek stb.; • amennyiben a vizsgált létesítmény rendelkezik (tűz­ védelmi) kockázati osztállyal akkor a vizsgált léte­

6

sítmény, illetve a kockázati egységek tűzvédelmi kockázati osztályba sorolása; • robbanásveszély jelenlétére vonatkozó nyilatkozat, és – amennyiben a nyilatkozat értelmében robba­ násveszéllyel kell számolni – a robbanásveszélyre vonatkozó dokumentáció (zónabesorolás, zónák mérete stb.); • az építményre vonatkozó tűzvédelmi dokumentá­ ció (amennyiben az építménynek ilyennel rendel­ keznie kell); • az előző vizsgálatok dokumentációja. A különböző felülvizsgálók által készített jegyzőköny­ vek az esetek nagy többségében tartalmilag megegyez­ tek, azonban néhány éve még találkoztam olyan jegy­ zőkönyvvel, amiből fontos – nem csupán a hatóság számára, de az ügyfél számára is – adatok, informá­ciók hiányoztak. Ilyenek voltak egy időben a hibák kijaví­ tására adott határidők vagy még régebben a hibák ve­ szélyességének meghatározása. A műszaki irányelv külön pontba szedte a szab­ ványossági felülvizsgálati jegyzőkönyv tartalmi elemeit. Ilyenek például az alábbiak: • az OTSZ létesítési előírásainak ellenőrzése: azo­ nosító adatok, vizsgálatok, ellenőrzések megtekin­ téssel; • a védelmek ellenőrzése: baleset-, túláram-, áramütés elleni-, villám-, túlfeszültség- és feszültségcsökkenés elleni védelem (a villamos védelmek összefoglaló értékelése); • áramkörök leírása helyiségenként: rögzíti a helyisé­ gek védelmi besorolását és a helyszíni felülvizsgálat során megtekintett villamos szerkezeteket, áram­ körök illetve helyiségek szerint, illetve az észrevéte­ leket és a javítási javaslatokat; • mellékletek: szigetelés ellenállás mérési jegyző­ könyv; a felülvizsgálat során készített rajzok, vázla­ tok, fotók, oklevélmásolatok. Az irányelv részletesen kidolgozott szabályokat tartal­ maz az erősáramú berendezések tűzvédelmi szem­ pontú vizsgálatára. Itt mind az előkészítési fázis, mind pedig a helyszíni vizsgálatok is szerepelnek. A mű­szaki irányelv a speciális helyiségek, berendezések felülvizs­ gálatának kérdésével is foglalkozik, tehát megtalálha­ tók benne a robbanásveszélyes térségek felülvizs­gálati szempontjai, illetve a napelemes rendszerek tűz­védelmi felülvizsgálata is.

A napelemes rendszerek felülvizsgálata a felülvizsgálók számára is újszerű, hiszen eddig ezekkel a rendszerekkel az OTSZ sem foglalkozott. Hiánypótló jellegű, hogy a műszaki irányelv komplett ellenőrzési metódust tartalmaz ezeknek a rendszerek­ nek a felülvizsgálatára, illetve, hogy milyen szempon­ tok, szabványok alapján kell ezeket vizsgálni. • Az ellenőrzés főbb szempontjai

– általános kialakítás, állapot, épség (különösen a szabadtéri részek, vezetékek esetében) IP-vé­ dettség, UV-állóság, korrózióvédelem, áramütés elleni védelem vonatkozó szabvány szerinti meg­ felelősége, – túláramvédelem, túlterhelés elleni védelem (pl. gPV jelleggörbéjű biztosító eszközök alkalmazá­ sa) megfelelősége, – kiválasztás, felszerelés, karbantartás (gyártói út­ mutatók szerint), környezet állóság megfelelő­ sége, – leválasztó eszköz megléte a vonatkozó szabvány szerint.

• Szigetelés-ellenállás mérése

– A jogosult személy a hálózat szigetelési ellenállá­ sának mérését AC-oldalon az MSZ 4852, (vagy az MSZ EN 61557-2), DC-oldalon a MSZ EN 62446 szabványok szerinti eljárással végzi. – A mérés eredménye megfelelő, ha új berendezé­ sek esetében teljesülnek az MSZ HD 60364-6 szabvány 61.3.3. szakaszának követelményei. Régi berendezések szigetelési ellenállásának meg­ engedett legkisebb értékét az MSZ 10900 szab­ vány 6.8.2. szakasza határozza meg. – Ha az áramütés elleni védelem hibavédelmi módja az MSZ HD 60364-4-41 szabvány sze­ rinti „környezet elszigetelése”, akkor szükség le­ het a padlózat és a falak földhöz vagy védőveze­ tőhöz viszonyított szigetelési ellenállásának/im­ pedanciájának mérésére is, amelynek módszeré­ ről az MSZ HD 60364-6 szabvány „A” melléklete ad tájékoztatást. Az MSZ 4851-5 szabvány 2.5.4. szakasza írja elő az elszigetelt kör­ nyezet megvalósulásához szükséges legkisebb szigetelési ellenállást.

Az erősáramú berendezések felülvizsgálatához tartoz­ nak a tűzszakaszokon átvezetett villamos vezetékek felülvizsgálatai, illetve a tűzálló kábelrendszerek felül­ vizsgálata.

Villámvédelmi felülvizsgálatok A tűzvédelem területén a másik, kicsit mostohább te­ rület a villámvédelmi berendezések időszakos felül­ vizsgálatai. A villámvédelem az utóbbi évek jogszabá­ lyi változásai során sokban változott. A műszaki irányelv három csoportba sorolja a villámvédelmi berendezéseket: • azon építmények, melyek esetében jogszabály, szabvány vagy TvMI értelmében nincs kötelezettség a villámvédelem létesítésére; • nem norma szerinti villámvédelemmel rendelkező építmények; • norma szerinti villámvédelemmel rendelkező építmények. A gyakorlatban néhány évvel ezelőtt azon épületeknél, ahol nincs előírva villámvédelem, a hatóság képviselői kértek villámvédelmi felülvizsgálati jegyzőkönyvet, hiszen a felülvizsgálatot végző abban állapítja meg, hogy a környezetben, épületen nem történtek olyan változások, átalakítások, amelyek indokolttá tennék a villámhárító kiépítését, ezért egy olyan minősítő lapot adnak lényegében, ami megállapítja, hogy villámvé­ delmi berendezésre nincs szükség. A műszaki irányelv 9.1.3.2. pontjában azonban azt írja, hogy ezen építmények esetében felülvizsgálat végzésére nincs kötelezettség. Szakmai szempontból azonban megnyugtatóbbnak tartom, ha az üzemeltető kézben tart egy szakvéleményt arról, hogy nincs szükség villámvédelmi berendezésre, így a hatóság képviselőinek ezzel a témával kapcsolatban feltehetően nem lesznek kérdései. A nem norma, illetve norma szerinti villámvédelem esetén a műszaki irányelv részletezi, hogy az épületeket milyen kategóriába kell besorolni, és az egyes kategó­ riáknak melyek az ismertetőjegyei. A műszaki irányelv egyértelműsíti: ha a magasság és egyéb jellemzők alap­ ján a besorolást a létesítéskor hatályban lévő előírás, vagy ha a létesítés időpontja nem ismert, akkor a 9/2008. ÖTM rendelet alapján lehet elvégezni. A felülvizsgálati jegyzőkönyv tartalmi elemeit a villa­ mos felülvizsgálathoz hasonlóan itt is részletesen kifej­ tették a műszaki irányelv alkotói. A műszaki irányelv fennmaradó részeinek ismertetését a következő lapszámban folytatjuk.

7

Aktuális

összege az egyes bírságtételek egyesített összege, amely legfeljebb 5 000 000 Ft lehet.

Építményszerkezetek az új tűzvédelmi műszaki irányelv tükrében

A módosítás nem érintette azt az eljárásrendet, misze­ rint a katasztrófavédelmi bírság kiszabására irányuló eljárás a hatóságnak a szabálytalanságról való tudo­ másszerzéstől számított 3 hónapon belül, de legkésőbb a jogsértés bekövetkezését követő egy éven belül indít­ ható meg.

A közelmúltban megjelent a TvMI 11:2016.07.15. Építményszerkezetek tűzvédelmi jellemzői című műszaki irányelv, melynek célja az építményszerkeze­ tek tűzvédelmi jellemzőinek meghatározása. Az irányelv kitér a fogalmakra, az építményszerkezetek tűzvédelmi osztályára, az építményszerkezetek tűzál­ lósági teljesítményére, hivatkozott és felhasznált jog­ szabályokra és szabványokra, tűzállósági vizsgálati módszerekre, tűzhatáskitéti görbéire, tűzvédelmi köve­ telmények megállapítására, meglévő építményszerke­ zetek tervezési értékeire, alacsony energiaigényű épü­ letek tűzvédelmi kialakítására, ETAG-ok és EAD-ok listájára, az Európai Bizottság jelen irányelv szem­ pontjából fontosabb határozataira és rendeleteire, ­építményszerkezetek tűzállósági határértékének bizto­ sítására. Az új TvMI részletszabályaival következő lapszámunk­ ban foglalkozunk bővebben.

Módosultak a katasztrófavédelmi bírság részletszabályai 2016. július 1-én megjelent a 176/2016. (VII. 1.) kor­ mányrendelet a katasztrófavédelmi bírság részletes szabályairól, a katasztrófavédelmi hozzájárulás befize­ téséről és visszatérítéséről szóló 208/2011. (X. 12.) kormányrendelet módosításáról. A változások augusztus 15-én lépnek hatályba. Az alábbiakban összefoglaljuk a módosítás főbb elemeit. Nincs változás abban, hogy a hatóság a katasztrófavédelem­ ről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény IV. fejezete hatálya alá tartozó eljárásban a kormányrendelet 2. mellékletében felsorolt szabálytalanságok esetén az ott meghatározott összegű katasztrófavédelmi bírság kiszabására jogosult. Nem változott az sem, hogy több különböző szabály­ talanság megállapításakor a katasztrófavédelmi bírság

8

Változatlanul él az a szabály, hogy a katasztrófavédelmi bírságot megállapító határozatban fel kell tüntetni an­ nak a pénzforgalmi számlának a számát is, amelyre a fizetést teljesíteni kell. Továbbra is 15 napon belül kell megfizetni a kataszt­ rófavédelmi bírságot a katasztrófavédelmi bírság kisza­ básáról rendelkező határozat jogerőre emelkedésétől számítva. A katasztrófavédelmi bírság befizetése során a közle­ mény rovatban változatlanul fel kell tüntetni a „ka­ tasztrófavédelmi bírság” szöveget, továbbá a határozat számát és a bírság befizetésére kötelezett nevét. Nincs változás a részletfizetésre vonatkozó előírások szabályaiban, azaz a katasztrófavédelmi bírság megfi­ zetésére a hatóság a teljesítési határidő lejárta előtt előterjesztett kérelemre legfeljebb 12 havi részletfize­ tést engedélyezhet, amennyiben a katasztrófavédelmi bírság megfizetésére kötelezett hitelt érdemlően iga­ zolja, hogy számára a teljesítés aránytalan nehézséget jelent. Egy részlet megfizetésének elmaradása esetén a teljes összeg megfizetése azonnal esedékessé válik. A végrehajtás szabályai sem változtak, így a katasztrófavédelmi bírság befizetési határ­ idejének elmulasztását követő 8 napon belül a hatóság a végrehajtás érdekében megke­resi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatóságot. Ha a bírságfizetésre kötelezett a végrehajtás elrendelését követően a ka­ tasztrófavédelmi bírság befizetését hitelt ér­ demlően igazolja, a hatóság 8 napon belül intézkedik a végrehajtás megszüntetéséről. A bevezetett módosítások két fő csoportba sorolhatóak, egyrészt módosultak azok az esetek, amelyek kötelező bírságkiszabást eredményeznek, másrészt változtak egyes bírságolással érintett szabálytalanságok, bírságösszegek.

Nem változtak az alábbi esetek: Sorszám

Bírságolással érintett szabálytalanság

A bírság összege forintban

1.

Engedélyköteles tevékenység engedély nélküli végzése, folytatása

3 000 000

2.

Üzemazonosítási kötelezettség elmulasztása

2 000 000

3.

Üzemazonosítás nem megfelelő adattartalommal történő benyújtása

4.

Biztonsági jelentésben, biztonsági elemzésben, belső védelmi tervben, súlyos káresemény elhárítási tervben valótlan adatok feltüntetése

2 000 000

5.

A hatósági döntésben foglalt műszaki, technológiai, beruházási, karbantartási előírás elmulasztása

2 000 000

6.

A hatósági döntésben foglalt egyéb, külön nem nevesített (adminisztratív, dokumentációs stb.) előírás elmulasztása

7.

Biztonsági jelentés, biztonsági elemzés határidőre történő benyújtásának elmulasztása

8.

Súlyos káresemény elhárítási terv határidőre történő benyújtásának elmulasztása

500 000

10.

Védendő adatokat nem tartalmazó biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés benyújtásnak elmulasztása

300 000

11.

Biztonsági jelentés, biztonsági elemzés soron kívüli felülvizsgálatának elmulasztása

14.

Üzem vagy veszélyes létesítmény bezárása bejelentésének elmulasztása

17.

Veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavar, súlyos baleset azonnali bejelentésének elmulasztása

18.

Veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavarról, súlyos balesetről szóló adatszolgáltatási kötele­ zettség elmulasztása

500 000

19.

Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetről szóló baleseti jelentés határidőre történő benyújtásának elmulasztása

500 000

20.

Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesettel kapcsolatos védekezési, elhárítási és helyre­ állító intézkedések elmulasztása

3 000 000

21.

Belső védelmi terv gyakorlat végrehajtásának elmulasztása

1 500 000

22.

Belső védelmi terv gyakorlat időpontjáról szóló értesítés megküldésének elmulasztása

300 000

23.

Belső védelmi terv gyakorlat jegyzőkönyve megküldésének elmulasztása

300 000

24.

Dominóhatásban érintett üzem adatszolgáltatási kötelezettségének elmulasztása

500 000

500 000

500 000 1 000 000

1 000 000 500 000 1 000 000

Megváltoztak az alábbi esetek: Sorszám

Bírságolással érintett szabálytalanság

A bírság összege forintban

9.

Biztonsági jelentés, biztonsági elemzés, belső védelmi terv, súlyos káresemény elhárítási terv soros felülvizsgálatának elmulasztása

12.

Súlyos káresemény elhárítási terv soros vagy soron kívüli felülvizsgálatának elmulasztása

500 000

13.

Belső védelmi terv soros vagy soron kívüli felülvizsgálatának elmulasztása

500 000

800 000 1 000 000

9

Hatályát vesztik az alábbi esetek: Sorszám

Bírságolással érintett szabálytalanság

A bírság összege forintban

15.

Üzemben, veszélyes létesítményben, tároló berendezésben, technológiai eljárásban vagy a védekezés belső (létesítményi) rendszerében jelentős változtatás bejelentésének, engedélyezésének elmulasztása

1 000 000

16.

Üzemben jelenlévő veszélyes anyagok mennyiségének jelentős növekedése, illetve a veszélyes anyag jellegének, fizikai tulajdonságának jelentős változása bejelentésének elmulasztása

800 000

A közigazgatási hatósági eljárásban általános hatállyal érvényesül az a szabály, hogy ha a hatóság a hatósági ellenőrzés befejezéseként megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt elő­ írásokat megsértette, és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszünte­ tésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvo­ solható, a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogsza­ bálysértésre, és megfelelő határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi annak megszüntetésére.

az életet, a testi épséget, a nemzetbiztonságot, a honvédelmi érdeket, a vagyonbiztonságot, a közlekedés biztonságát, a környezet vagy a természet állapotának fenntart­ hatóságát, • közteherviselési kötelezettség teljesítését, • az Európai Unió pénzügyi érdekeit vagy • harmadik személy alapvető jogát közvetlenül veszélyezteti vagy veszélyeztetné.

Ugyanakkor fenti figyelmeztetés nem alkalmazható, ha azt jogszabály – a jogszabálysértés és a jogkövetkez­ mény alkalmazását megalapozó jogszabályi rendelke­ zés tételes megjelölésével – azért zárja ki, mert a jog­ szabálysértés, a hatósági döntés megsértése vagy a megadott határidő

Ennek szellemében e jogszabály meghatározza azokat a szabálytalanságokat, amelyek fennállásakor a katasztrófavédelmi bírság kiszabása kötelező, azaz a Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontja nem alkalmazható.

Sorszám

• • • • • •

Bírságolással érintett szabálytalanság

A bírság összege forintban

1.

Engedélyköteles tevékenység engedély nélküli végzése, folytatása

3 000 000

2.

Üzemazonosítási kötelezettség elmulasztása

2 000 000

4.

Biztonsági jelentésben, biztonsági elemzésben, belső védelmi tervben, súlyos káresemény elhárítási tervben valótlan adatok feltüntetése

2 000 000

5.

A hatósági döntésben foglalt műszaki, technológiai, beruházási, karbantartási előírás elmulasztása

2 000 000

9.

Biztonsági jelentés, biztonsági elemzés, soros felülvizsgálatának elmulasztása

800 000

11.

Biztonsági jelentés, biztonsági elemzés soron kívüli felülvizsgálatának elmulasztása

1 000 000

13.

Belső védelmi terv soros vagy soron kívüli felülvizsgálatának elmulasztása

17.

Veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavar, súlyos baleset azonnali bejelentésének elmulasztása

18.

Veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavarról, súlyos balesetről szóló adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása

20.

Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesettel kapcsolatos védekezési, elhárítási és helyre­ állító intézkedések elmulasztása

3 000 000

21.

Belső védelmi terv gyakorlat végrehajtásának elmulasztása

1 500 000

500 000 1 000 000 500 000

A 208/2011. (X. 12.) kormányrendelet fenti módosításait a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

10

Szabványhírek 2016. júliusban az alábbi, tűzvédelemmel kapcsolatos szabványváltozások jelentek meg. Nemzeti szabványok visszavonása: MSZ-05-50.7042:1988 Autóbuszok tűzbiztonsági követelményei Korábban idegen nyelven bevezetett szabványok magyar nyelvű változatának megjelenéséről: MSZ EN 16034:2015 Bejárati ajtók, ipari, kereskedelmi, garázsajtók és nyit­ ható ablakok. Termékszabvány, teljesítményjellemzők. Tűzállósági és/vagy füstgátlási jellemzők (13.220.50; 91.060.50)

Szabvány újbóli érvénybelépése: MSZ EN 469:2007 Védőruházat tűzoltók részére. Tűzoltási védőruházat teljesítménykövetelményei (ICS 13.340.10) Indokolás: Az MSZ EN 469:2014 forrásdokumentumát, az EN  469:2014 szabványt a CEN visszavonta és he­ lyette újra érvénybe léptette az EN 469:2005 szab­ ványt, az EN 469:2005/A1:2006 módosítást és az EN 469:2005/AC:2006 helyesbítést. Ennek megfele­ lően az MSZ EN 469:2007 újra érvénybe lép, amely tartalmazza a módosítást és a helyesbítést.

Olvasóink kérdezték – mi válaszolunk! Füstszakasz alapterületének növelése A tervezés alatt lévő, 4000 m2-es alapterületű és 4 mé­ ternél nagyobb belmagasságú épületünk esetén a füstsza­ kasz alapterületét kívánjuk 2000 m2-re növelni. Ebben az esetben a füstszakasz rövidebb oldala 20 méter, hos�­ szabb oldala 100 méter lenne. A tervezett megoldás meg­ felel az OTSZ követelményeinek? Az OTSZ 93. § (1) bekezdése kimondja, hogy a hő- és füstelvezetéssel érintett helyiségben füstszakaszokat kell létesíteni, ha közlekedő, folyosó esetén a menekü­ lésre számításba vett útvonal legnagyobb hosszúsága meghaladja a 40 métert, vagy egyéb helyiség esetén annak alapterülete meghaladja az 1600 m2-t, vagy hosszúsága a 80 métert. Ugyanezen szakasz értelmében az 1200 m2-nél na­ gyobb alapterületű és 4 méternél nagyobb belmagas­ ságú helyiség esetén a füstszakasz alapterületének mé­ rete legfeljebb 2000 m2-re növelhető, ha a hő- és füst­ elvezető szerkezetek füstszakaszra előírt hatásos nyílás­

felületét minden megkezdett 100 m2-ként 10%-os arányban növelik vagy számítással meghatározott ­mértékben növelhető, ha a számítás eredménye iga­ zolja e rendelet által előírt füstszegény levegőréteg biz­ tosítását. Fentiekből következik, hogy az alapterület növelésére van lehetőség, de a 80 méteres hosszúság átlépésére nincs, így a tervezett megoldás nem felel meg az OTSZ követelményeinek.

A beépített tűzjelző és a beépített tűzoltó berendezés létesítésének kötelezettsége Az üzemeltetésünkben lévő 1000 fő feletti befogadó­ képességű, 3000 m2-es sportcsarnok területén időszako­ san, nem kizárólag sporteseményeket, hanem koncertet, színházi rendezvényt kívánunk tartani. E funkciók ­miatt fennáll-e a beépített tűzjelző berendezés, illetve a beépí­ tett tűzoltó berendezés létesítésének kötelezettsége?

11

Tűzoltó készülék készenlétben tartásának szabályai társasházban Az új OTSZ alapján a 8 lépcsőházból álló, lépcsőházan­ ként 1-1 lifttel rendelkező, 10 emeletes társasházunk területén készenlétben kell-e tartani tűzoltó készüléket?

Az OTSZ alapján a KK és MK kockázati osztályba tartozó sportcsarnok, uszoda, fedett jégpálya, fedett labdajáték pálya, edzőterem stb. esetén tűzjelző beren­ dezést kötelező létesíteni. Ugyanakkor az OTSZ 1000 fő befogadóképesség ­feletti helyiség esetén, színház, zene-színház, opera, hangverseny, balett, múzeum, képtár, könyvtár, kultúr­ház, közösségi ház, mozi rendeltetéshez előírja tűzoltó berendezés létesítését.

Az új OTSZ értelmében tűzoltó készüléket kell ké­ szenlétben tartani az önálló rendeltetési egységekben legalább szintenként, ahol az OTSZ vagy más jogsza­ bály előírja. Kimondja azt is, hogy nem kell tűzoltó készüléket elhelyezni a lakás vagy nem kereskedelmi szálláshelyként működő üdülő céljára szolgáló építmé­ nyekben, tűzszakaszokban és a hozzájuk tartozó sza­ bad területeken, kivéve a lakóépületekben kialakított egyéb rendeltetésű helyiségeket. Fentiek értelmében tehát a kérdésben megfogalmazott lakóépületben a liftgépházban, illetve lakórendeltetés­ hez nem kötődő egyéb rendeltetésű helyiségekben (pl.: iroda, üzlet, rendelő stb.) kell tűzoltó készüléket készenlétben tartani.

Tekintettel arra, hogy a fő rendeltetéshez nem szük­ séges tűzoltó berendezést létesíteni, így a tűzvédelmi hatóság egyedi mérlegelésébe tartozik a tűzoltóberen­ dezés-létesítési kötelezettségének előírása, amely az OTSZ 154. § (1) bekezdés b) pontja alapján a fenn­ álló veszélyhelyzetre, az építmény nemzetgazdasági, műemlékvédelmi vagy adatvédelmi jellegére, az épít­ ményben tartózkodók biztonságára, a tűzoltóság vo­ nulási távolságára, valamint a létfontosságú rendszer­ elem védelmére tekintettel a tűzvédelmi hatóság elő­ írhatja.

Az E-Tűzvédelem szaklapunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink tűzvédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdé­ sekre adott válaszok szerzőnk egyéni szakmai véleményét tükrözik, melyet a rendelkezésére álló információk alap­ ján alakított ki. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezet­ het, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.

E-Tűzvédelem VIII. évfolyam, nyolcadik szám, 2016. augusztus Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Sigrid Hubl, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Ress Renáta HU ISSN 2061-0610 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 E-mail: [email protected] Internet: www.tuzvedelemszaklap.hu Tördelés: M. C. Direct Kft.