E-tűzvédelem. Elektronikus szak mai folyóirat. Tartalom október VIII. évfolyam 10. szám. A hónap témája Fókuszban a családi napközik tűzvédelme

2016. október  |  VIII. évfolyam  10. szám

E-tűzvédelem Elektronikus szak mai folyóirat

Tartalom A hónap témája

• Fókuszban a családi napközik tűzvédelme

Aktuális

• Módosultak a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokban közreműködő tűzvédelmi hatóságokra vonatkozó részletszabályok • Változtak a pirotechnikai tevékenységre vonatkozó részletszabályok

Szabványhírek

1

Szerzők:

Tisztelt Előfizetőnk!

Nagy János tűzvédelmi mérnök

Kérdése van?  Válassza az Optimum előfizetést és tűzvédelmi kérdé­ seivel forduljon bizalommal szakértő szerzőinkhez, akik minden be­ érkezett olvasói kérdésre 10 munka­napon belül megadják a személyre szabott, szakszerű választ!

Kovács Ferenc okleveles tűz- és katasztrófa­védelmi mérnök A kézirat lezárása: 2016. október 9.

Tűzvédelemmel kapcsolatos kérdé­seit az alábbi e-mail címre várjuk: [email protected]

Az online szolgáltatás egyedi jelszóval érhető el a www.tuzvedelemszaklap.hu weboldalon! – A basic előfizetéshez tartozó webtartalom: a szaklap korábbi számainak archívuma 2012-ig – Válassza az optimum előfizetést, és használja korlátlanul a webtartalmat: • Szerkeszthető mintadokumentumok és segédletek • Felkészülés a hatósági ellenőrzésekre • Olvasói kérdések és válaszok gyűjteménye • Kiegészítő szakmai anyag az új tűzvédelmi kötelezettségek a Ügyfélszolgálat gyakorlatban témakörben Tel.: 06 (1) 273-2090 A jelszavakat e-mailben küldtük el, illetve azok kérhetők az E-mail: [email protected] Ügyfélszolgálattól is.

A hónap témája Fókuszban a családi napközik tűzvédelme

e rendeltetésű létesítményeknél is legyen tűzvédelmi követelmény a biztonságosabb működtetés érde­ kében.

Oktatási, nevelési, gyermekfoglalkoztató, játszóház rendeltetés

A szabályozás értelmében bölcsődei rendeltetés kizáró­ lag a földszinten vagy a kijárati szinten alakítható ki. A jogszabály az óvodai rendeltetés esetén engedi meg, hogy az a földszint/kijárati szint felett legfeljebb 7 mé­ terrel magasabban elhelyezkedő szinten kialakítható (ez körülbelül a 2. emeletnek felel meg). Az oktatási, nevelési rendeltetési egységeknél szintmagassághoz kö­ tött előírás nincs, azonban ezeket a rendeltetési egysé­ geket a többi rendeltetési egységtől tűzgátló építmény­ szerkezettel kell elválasztani.

Az utóbbi időben egyre népszerűbb napközis foglal­ koztatók, játszóházak inspirálták a jogalkotót, hogy

Nagyon ritka, de előfordulhat, hogy a rendeltetési egy­ ség teljes területét beépített automatikus tűzjelző és

Cikkünkben azokat a speciális előírásokat tekintjük át, amelyek az OTSZ-ben külön fejezetben az egyes ren­ deltetésekhez kötötten jelennek meg. A tervezés során mind az általános, mind a speciális követelményeket figyelembe kell venni. Az alábbiakban kiemelt figyelmet fordítunk a családi napközikkel kapcsolatos előírásokra.

Előírások a gyermekek elhelyezésére, huzamos tartózkodására szolgáló helyiség fal-, mennyezet- és padló­burkolatára, továbbá hő- és hangszigetelésére Falburkolat: KK osztály esetén legalább B-s1-d0 tűzvédelmi osztályú MK osztály esetén legalább A2-s1-d0 tűzvédelmi osztályú Mennyezetburkolat: KK osztály esetén legalább B-s1-d0 tűzvédelmi osztályú MK osztály esetén legalább A2-s1-d0 tűzvédelmi osztályú Padlóburkolat: KK és MK osztály esetén legalább Bfl-s1 tűzvédelmi osztályú Belső oldali hő- és hangszigetelés:  A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú

2

oltóberendezés védi, ekkor az MK osztályba tartozó rendeltetés esetén az A2 tűzvédelmi osztályú hő- és hangszigetelés helyett megengedett a B osztályú anya­ gok használata is. Az oktatási, gyermeknevelési intézmények között különleges helyet foglalnak el a családi napközik. Egyre több ilyen intézmény nyílik akár az egészen kis településeken is.

Vizsgáljuk meg, mit is takar a „családi napközi” fogalma! A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény értelmező rendelkezései között konkrét, egzakt fogalmat nem találunk, azon­ ban a 41. § foglalkozik a gyermekek napközbeni ellá­ tásáról. Az ellátást a törvény így definiálja: „ellátás: a jogszabályban meghatározott pénzbeli, termé­ szetbeni, valamint személyes gondoskodást nyújtó alap­ ellátás és szakellátás, továbbá a javítóintézeti ellátás.” Ezen túlmenően a törvény meghatározza a természet­ beni ellátás fogalmát is: „természetbeni ellátás: olyan támogatás, amellyel a gyer­ meket alapvető szükségleteinek kielégítésében az állam (önkormányzat) anyagi javak biztosításával, szolgáltatá­ sok kifizetésével és nyújtásával segíti.” A két fogalom együttes értelmezésével tehát a gyerme­ kek napközbeni ellátása már jól körülhatárolható te­ vékenység. A törvény 41. §-ában találkozhatunk a családi napközivel mint egy olyan létesítménnyel, ahol a gyermekek napközbeni ellátása megvalósul. A gyermekek napközbeni ellátásaként az életkoruknak megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói a napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A gyermekek napközbeni ellátását biztosítani kell az olyan gyermek számára: − akinek fejlődése érdekében állandó napközbeni el­ látásra van szüksége, − akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel, − akinek a szülője, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásról nem tud gondoskodni.

A gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásának formái lehetnek: − a bölcsőde, a hetes bölcsőde, − a családi napközi, − a családi gyermekfelügyelet, − a házi gyermekfelügyelet, − az alternatív napközbeni ellátás. A családi napköziket az esetek döntő többségében már meglévő létesítményekben alakítják ki, ezek elsősorban olyan épületek, amelyek nem közösségi rendeltetés betöltésére lettek tervezve, hanem leginkább lakó­ ingatlanokat alakítanak át erre a célra. Sőt, a gyakor­ latban sokszor találkozni olyan esettel, amikor egy-egy családi vállalkozás keretében megvalósuló családi nap­ közit alakítottak ki a lakóépületben úgy, hogy a fel­ ügyeletet ellátó személyek abban az ingatlanban laktak életvitelszerűen. A meglévő ingatlanok esetében felmerülhet az a prob­ léma, hogy a tűzvédelmi kialakításuk sok esetben hagy némi kívánnivalót maga után ennek a rendeltetésnek a betöltésére. Ezeknek a problémáknak a gyökerei ab­ ból erednek, hogy az ingatlanok nem az eredeti funk­ ciójukat töltik be, hanem már egy közösségi rendelte­ tést. Az eddigi lakóingatlanból egy „mini” óvoda, böl­ csőde válik. Családi napköziben – nem nevelési-oktatási céllal – ellátható − a bölcsődei ellátásban, óvodai nevelésben nem ré­ szesülő gyermek, − az óvodai nevelésben részesülő gyermek az óvodai nevelési idején kívül, − az iskolai oktatásban részesülő tanuló az iskola nyit­ vatartási idején kívül, és − az általános iskolában a 16 óra előtt megszervezett foglalkozás alól felmentett gyermek. A családi napközi a családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő nappali fel­ ügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglal­ koztatást. A jogszabály meghatározza a minimális és a maximális betöltött életkort is, miszerint a családi napköziben húszhetestől tizennégy éves korig gondoz­ ható gyermek. Fentiekből következik, hogy a bölcsődéskorú gyermek­ től egészen a fiatalkorú személyig terjedő életkori ská­ lán lévőkkel is találkozhatunk az ilyen jellegű létesít­ ményekben.

3

A szabályozás értelmében a családi napközi működhet az ellátást nyújtó saját otthonában vagy más e célra kialakított helyiségben. Tehát tűzvédelmi szempontból vizsgálva – kifejezetten a kiürítést, kimenekítést tekintve – a fogyatékkal élők, az 1-2 éves gyermekek, vagyis az önállóan menekülni nem képes, de előkészítést nem igénylők kimenekítésével is számolni kell. Az OTSZ értelmező rendelkezései alapján a gyerme­ kek, fogyatékkal élő gyermekek menekülésben korlá­ tozott személyek kategóriájába tartoznak az olyan személyek, akik életkoruk – 0–10 éves vagy 65 év fe­ letti –, értelmi vagy fizikai, egészségi állapotuk alapján, esetleg külső korlátozás miatt önálló menekülésre nem képesek. Tehát összegezve az eddigieket, tűzvédelmi szakmai szempontból az alábbi kockázatokra kell fókuszálni: − a családi napköziben foglalkoztatottak kora, egész­ségügyi, fizikai állapota; − a létesítmény alaprendeltetése nem a tevékenységnek megfelelően lett kialakítva; − a létszám. A létszám kérdését szintén a gyermekvédelmi törvény szabályozza annak megfelelően, hogy a foglalkoztatot­ tak között van-e fogyatékkal élő gyermek vagy sem. A családi napköziben – a saját, napközbeni ellátást máshol igénybe nem vevő gyermeket is beszámítva – legfeljebb öt gyermek gondozható. Ha a családi nap­ köziben egy fogyatékos gyermeket is gondoznak, akkor a gondozható gyermekek száma legfeljebb négy fő le­ het. Ha a családi napköziben gondozott valamennyi gyermek fogyatékos, akkor a gondozható gyermekek száma legfeljebb három fő. Ezenfelül még két gyermek elhelyezhető, ha fogyatékos gyermekről van szó, még egy gyermek a családi napköziben, feltéve, hogy az el­ látást nyújtónak állandó segítője van. Egy családi napköziben a létszámot tekintve: − legfeljebb 5 gyermek gondozható; − ha a gondozónak állandó segítője van, ez a szám 7 főre emelhető; − ha fogyatékkal élő gyermek is van a gondozottak között, akkor ez a létszám 1 gondozó mellett 4 főre csökken; − ha pedig mindegyik gyermek fogyatékkal élő, akkor a létszám 3 fő lehet;

4

− viszont, ha az 1 fő gondozó mellett további egy ál­ landó segítő van, fogyatékos gyermek esetén to­vábbi 1 fővel emelhető a létszám; − ha nem fogyatékkal élők, akkor a létszám 2 fővel emelhető.

A kiürítés általános követelményei A korábbi szabályozás során sok problémát okozott a kétirányú kiürítés megvalósítása. A jelenlegi OTSZ ezen könnyített, és nem szükséges kétirányú kiürítés minden esetben. Az egy lakóegységen belül több családi napközi kialakítása során, az általános kiürítési követelmények teljesítésén túl akkor van szükség kétirányú kiürítésre, ha a családi napközi nem az épület földszintjén vagy első emeletén helyezkedik el. Ez jelentős segítséget nyújtott a családi napköziket üze­ meltetők részére, hiszen a legtöbb problémát a két­ irányú kiürítés lehetősége okozta főleg egy családi ház­ ban, ahol sokszor egy bejárati ajtó volt. A családi napközikre vonatkoznak a kiürítés általános követelményei, tehát biztosítani kell, hogy az épületből tűz esetén a benntartózkodó személyek a tartózkodási helyüket képező helyiséget a kijáraton elhagyhassák. Ezen túlmenően figyelembe kell venni, hogy a mene­ külési útvonalat, biztonságos teret, átmeneti védett teret a megengedett elérési távolságon belül elérjék. A nem menthető személyek tartózkodási helyének ki­ alakítása kielégítő védelmet kell, hogy nyújtson a tűz, a hő és a füst ellen. Ez utóbbiak tipikusan olyan helyi­ ségek, amelyeket tűzgátló épületszerkezetekkel határoltak körbe, és alkalmasak arra, hogy a bent tartózko­ dókat megóvják teljesítőképességeik határáig. (Ne fe­ ledjük el, a legjobb anyagokkal, épületszerkezetekkel körbevett helyiség is csak addig véd, amíg az épületszer­ kezetek közül a leggyengébb tulajdonságokkal bíró.) A családi napközikben átmeneti védett terek, biztonságos terek, átmeneti védett terek igen ritkán kerülnek kiala­ kításra, az esetek többségében a menekülés közvetlenül az udvarra, utcafrontra történik. A menekülési útvonal­ nál nem pusztán a szabad szélességet, hanem a megen­ gedett legnagyobb hosszúságot is figyelembe kell venni. Az 1. sz. táblázat alapján az OTSZ 40 méterben maxi­ malizálja a menekülésben korlátozott személyek részé­

A megengedett legnagyobb útvonalhossz (m), ha a kiürítendő kockázati egység kockázati osztálya NAK

AK

KK

MK

30

45

45

30

45

60

60

30

200

300

300

200

Menekülési út elérési távolsága Átmeneti védett tér és biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül Menekülési út elérési távolsága, valamint átmeneti védett tér és ­biztonságos tér elérési távolsága menekülési útvonal nélkül abban az esetben, ha a helyiség belmagassága 4 méternél nagyobb, beépített tűzjelző berendezéssel ellátott és hő és füst elleni védelme biztosított Menekülési útvonal megengedett legnagyobb hossza Menekülésben korlátozott személyek részére szolgáló átmeneti védett tér elérési távolsága menekülési útvonalon keresztül, a menekülési útvonalba lépés helyétől mérve

40

1. sz. táblázat – Menekülési utak megengedett legnagyobb hossza

re szolgáló átmeneti védett tér elérési távolságát mene­ külési útvonalon keresztül, a menekülési útvonalba lépés helyétől mérve. A kiürítés során figyelembe kell venni a létszámot, azonban családi napközik esetén a gyermekvédelmi törvény egyértelműen meghatározza a maximális csoportonkénti létszámot, tehát itt nem kell külön gondot fordítani a befogadóképes­ ség számítására vagy a tervezés során figyelembe vett befogadóképesség, illetve a jogszabály által meghatáro­ zott fajlagos mutatószámok alkalmazására. A kiürítéssel foglalkozó fejezetben külön bekezdést kap­ tak a menekülésben korlátozott személyek elhelyezésére, ellátására, kezelésére, nevelésére, oktatására, gondozásá­ ra szolgáló rendeltetésű létesítmények kiürítési szabályai. Ezekben a létesítményekben biztosítani kell a kijárati szinten a biztonságos térbe jutást vagy a kijárati szinttől eltérő építményszinten átmeneti védett térbe jutást. Az előzőekben már volt róla szó, hogy családi napközi a földszinten vagy az első emeleten alakítható ki, illetve a bölcsődei rendeltetés kialakítható a kijárati szinten vagy attól legfeljebb 7 méterrel magasabban elhelyezkedő szinten. Ez utóbbi esetben a menekülésben korlátozott személyek részére a szinten átmeneti védett térbe jutást kell biztosítani (a nem menthető személyeknek termé­ szetesen a tartózkodási helyüket kell az átmeneti védett tér követelményeinek megfelelően kialakítani). Megjegyzem, speciális esetekben a tűzvédelmi szakha­ tóság a menekülés, mentés elősegítése céljából mene­ külési felvonó létesíthetését írhatja elő, azonban ez a családi napközik, bölcsődék esetén nem valószínű, mi­ vel az esetek döntő többségében nem kerülnek kiala­ kításra olyan helyeken bölcsődék, családi napközik, ahová a menekülési felvonó indokolt lenne.

Menekülési útvonalakkal szemben támasztott követelmények Menekülési útvonalként lehet értelmezni közlekedési útvonalat képező helyiséget (pl.: akár nappalit), lép­ csőházat, szabadlépcsőt, átriumot, nyitott folyosót, függőfolyosót. Csúszda, felvonó – kivéve a menekü­ lési felvonót –, mozgólépcső, valamint 25%-nál me­ redekebb lejtő menekülés céljából nem vehető figye­ lembe, kivéve, ha jogszabály másként nem rendel­ kezik. A menekülési útvonalba beépített építményszerkezetek tűzvédelmi jellemzőinek természetesen az OTSZ-ben foglalt teljesítménnyel kell rendelkezniük, és gondos­ kodni kell ezek hő- és füstelvezetéséről. (Ez utóbbit a korlátozott terjedelem miatt egy külön témaként sze­ retnénk feldolgozni, mint ahogy a menekülési útvonal biztonsági világítását, menekülési jelekkel ellátását is.) A menekülési útvonalak szabad szélességét az OTSZ határozza meg. Menekülő létszám (fő) 0–50 51–100

101–



Menekülési útvonal, lépcsőkar leg­kisebb szabad szélessége (m)

1,2

Menekülési útvonalon beépített ajtó legkisebb szabad belmérete (m) 0,9 1,2 vagy 2 db 0,9

minden megkezdett 1,2 + minden továb­ 50 főre 0,6 és egyetlen ajtó szabad belmérete bi megkezdett 100 főre további 0,6 sem lehet kisebb 0,9 méternél

2. sz. táblázat – Menekülési útvonalak szabad szélessége

5

Menekülési útvonalon beépített nyílászárók Rengeteg családi napközit üzemeltetőben merülhetett fel az a kérdés, hogy bejárati ajtó cseréje esetén annak nyitási iránya merre lehetséges. A nyílászárók cseréje igen költséges tétel, sok esetben a családi napközi ese­ tén a már meglévő épületszerkezeteket, nyílászárókat használják. Rendszeres problémaként merül fel, hogy a menekülési útirányba beépített kijárati ajtónak vajon menekülési irányba kell-e nyílnia. Az OTSZ 59. § (1) bekezdése alapján az 50 főnél na­ gyobb befogadóképességű helyiség menekülésre szol­ gáló ajtói, valamint az ilyen helyiségekben tartózkodók menekülésére szolgáló ajtó a kiürítés irányába nyíljon, vagy a nyitásiránytól függetlenül menekülési útvona­ lon beépíthető legyen; a kinyithatóság szempontjából a menekülési útvonalon beépíthető legyen és nyílásába legfeljebb 15 mm magas küszöb építhető be. Termé­ szetesen egy esetlegesen betervezett nyílászárócserénél, amennyiben mód és lehetőség van rá, célszerűbb me­ nekülési irányba nyíló ajtót beépíttetni. A menekülési útvonalon beépített ajtónál függöny, szélfogó csak úgy helyezhető el, hogy az széthúzáskor a kijáratot ne szűkítse. A függöny a padló síkját nem érheti el, belső széleit eltérő színű csíkkal kell meg­ jelölni.

A családi napközik tűzvédelmi használati szabályainál az általános előírásokon túl nincs speciális egyedi elő­ írás. Kiemelt figyelmet kell fordítani a menekülési útirányok jelölésére, illetve a tűzoltó készülék kihelyezésére. Fontos megjegyezni: A tűzoltó készülékek – az oltásteljesítményt figyelem­ be véve – akár a 2 csoportos családi napközikkel szemben támasztott követelményeket is teljesítik, ezért nincs szükség egy 2 csoportot foglalkoztató csa­ ládi napköziben 2 db 6 kg-os, ABC porral oltó ké­ szülékre. Természetesen a családi napközik engedélyezési eljárá­ sa során is szükség van tűzvédelmi szabályzatra és az annak mellékletét képező tűzriadó tervre.1 A tűzriadó terv elkészítésén és a tűzvédelmi oktatáson túl szükség van a tűzriadó terv gyakoroltatásának dokumentálásá­ ra is. A tűzriadó terv gyakoroltatása különösen fontos az ott dolgozók számára. Mivel a családi napköziben tartózkodó gyermekek koordinációja adott esetben komoly gondot okozhat, ezért mindenképpen szüksé­ ges a jól összeszokott és begyakorolt csapatmunka a gondozók részéről.

Egy lehetséges forgatókönyv • A feltételezés szerint a II. sz. foglalkoztató ablaka alatt tűz keletkezik. A tüzet a foglalkoztatóban munkát végző gyermekeket felügyelő személy azonnal észleli és hangos „Tűz van” felkiáltással értesíti a környe­ zetében tartózkodókat. • Az I–II. sz. foglalkoztatóban tartózkodó nevelő azonnal a közlekedőbe tereli a bent tartózkodó, önálló­ an menekülni nem képes személyeket, majd ezt követően az épület elé menekítik őket. • Az I. sz. foglalkoztató nevelője létszámellenőrzést tart, mialatt a II. sz. foglalkoztató nevelője ellenőrzi, hogy maradt-e valaki a helyiségekben. • Ezt követően telefonon értesíti a tűzoltóságot a tűzeset tényéről, valamint a veszélyeztetett anyagi javak­ ról, illetve, hogy az épületben tartózkodik-e valaki, történt-e személyi sérülés. • A tűzoltóság értesítését követően haladéktalanul telefonál a tűzriadó tervben megjelölt vezetőnek, aki a helyszínre indul. A létesítmény kiürítésének idejét lemérik és összevetik a jogszabályban megengedett értékkel. • A kimenekítést, illetve a tűzoltóság értesítését követően a nevelők egyikének meg kell próbálni a tüzet eloltani a rendelkezésre álló tűzoltó készülékkel. Erre vonatkozóan külön képzés keretében intézkedni szükséges.

1

 ptimum előfizetőink szerkeszthető mintadokumentumokat vehetnek igénybe a www.tuzvedelemszaklap.hu oldalon, O melyek segítséget nyújtanak a tűzvédelmi szabályzat és a tűzriadó terv elkészítésében.

6

A tűzriadó tervben foglalt feladatokat célszerű szétosztani a gondozók között, így mindenki egy-egy területért felelős, és ha azt készségszinten elsajátítja, stresszhelyzetben sem fog gondot okozni a feladat végrehajtása. Ilyen lehet például a tűzoltóság értesítése telefonon és a pontos információk adása, vagy a gyermekek kikísé­ rése és a létszám leellenőrzése, vagy a tűz eloltásának megkísérlése. Természetesen a tűzoltó készüléket min­ den nevelőnek tudnia kell kezelni. A tűzriadó terv gyakoroltatása során abból a feltétele­ zésből kell kiindulni, hogy a létesítményben tűz kelet­ kezik. Nagyon fontos, hogy a tűzriadó terv gyakoroltatása során mérjék az időt, és vessék össze a jogszabályban meghatározott időtartammal. Általánosságban el­ mondható, hogy nem szokott problémaként felme­ rülni az időkorlát túllépése. Azonban nem lehet elég­ gé hangsúlyozni, hogy stresszhelyzetben teljesen más­ ként viselkedik az ember, a koncentrálási képessége csökken. A tűzriadó terv gyakorlása során meg kell figyelni, hogy van-e olyan tényező vagy körülmény, tapasztalat, amely a későbbiek során hasznosíthatók. A gyakorlás alatt felmerülő problémák vagy építő jel­ legű kritikák mindig fontosak a későbbiek során, hogy a kiürítés minél zökkenőmentesebben haladjon, és minden, esetlegesen felmerülő körülményre kiter­ jedjen. A családi napköziket a hő- és füstelvezetés témaköre ugyan nem érinti, azonban az utóbbi 10-15 évben – a családi napközikhez hasonlóan – rendkívüli számban terjedtek el játszóházak. A 200 négyzetmétert meghaladó alapterületű játszóházak esetén − az általános jogszabályi előírásokon túl − a helyiséget hő és füst elleni védelemmel kell ellátni. Ez megvalósítható gravitációs vagy gépi úton is. A gravitációs füstelvezetéskor a helyiség alapterület­ ének 1%-át elérő hatásos nyílásfelületű hő- és füstel­ vezető, valamint légpótló felületet kell kialakítani. Gépi hő- és füstelvezetés esetén a szükséges elszívási és légpótlási teljesítmény 2 m3/s legyen a gravitációs füst­ elvezetéshez és légpótláshoz tartozó hatásos nyílásfelü­ let minden négyzetméterére számítva.

Aktuális Módosultak a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokban közreműködő tűzvédelmi hatóságokra vonatkozó részletszabályok 2016. szeptember 1-jén megjelent a 271/2016. (IX. 1.) kormányrendelet az egyes nemzetgazdasági szempont­ ból kiemelt jelentőségű ügyekben eljáró hatóságok ki­ jelöléséről szóló kormányrendeletek módosításáról. A módosítások szeptember 9-én léptek hatályba. Az alábbiakban összefoglaljuk a módosítások főbb elemeit. 2016. szeptember 9. előtt a tűzvédelmi hatósági fel­ adatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és bal­ esetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) kormány­ rendelet értelmében elsőfokú tűzvédelmi hatóságként a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve (BM OKF) járt el a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő, a Kor­ mány által rendeletben meghatározott közigazgatási hatósági ügyekben. Ennek során ellátta: − az épületek, építmények tűzvédelmi használati és létesítési, valamint a tűzoltóságok beavatkozásával kapcsolatos követelmények alóli eltérési engedélye­ zési eljárások hatósági feladatait, − a vonatkozó műszaki követelmény előírásától eltérő, de azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújtó műszaki megoldás elbírálásával kapcsolatos eljárá­ sok hatósági feladatait, − a beépített tűzjelző, tűzoltó berendezések engedé­ lyezési eljárások hatósági feladatait, − a jogszabályban rögzített tűzvédelmi hatósági egyez­ tetésekkel kapcsolatos eljárások hatósági feladatait, − a tűzvédelmi szakhatósági eljárások szakhatósági feladatait. 2016. szeptember 9-től azonban a fenti hatáskörök megosztásra kerültek a központi és területi szervek (megyei igazgatóságok) között. Általánosságban kijelenthető, hogy ezeket a hatáskörö­ ket a megyei igazgatóságok gyakorolják első fokon, azonban van néhány kivétel, néhány beruházás, ame­ lyek esetében továbbra is a Belügyminisztérium Orszá­ gos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság gyakorolja az első­ fokú tűzvédelmi hatósági, szakhatósági hatásköröket.

7

Az alábbiakban a kivételeket, azaz a BM OKF elsőfokú hatáskörébe tartozó beruházásokat foglaljuk össze. Jogszabály

Beruházás

a büntetés-végrehajtási intézetek férőhely-bővítési programjához kapcsolódó, az új börtönépítési 268/2016. (VIII. 31.) beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt Kormányrendelet ­jelentőségű üggyé nyilvánításáról 249/2016. (VIII. 22.) a Magyar Állami Operaház korszerűsítését célzó beruházással összefüggő közigazgatási hatósági Kormányrendelet ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról

198/2016 (VII. 13.) Kormányrendelet

a Vasas Sport Club létesítményfejlesztési programjának megvalósítását szolgáló beruházásokkal ­összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, valamint a Nemzeti Stadionfejlesztési Program keretében megvalósítandó egyes labdarúgó sportlétesítmény-fejlesztési beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási ható­ sági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 15/2014. (I. 30.) Korm. rendelet módosításáról

30/2016. (II. 25.) Kormányrendelet

a Nemzetgazdasági Minisztérium budai Várnegyedben történő elhelyezésével kapcsolatos beruházás megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról

452/2015. (XII. 28.) Kormányrendelet

a Budapesten megrendezendő Úszó-, Vízilabda-, Műugró-, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság megvalósításához szükséges létesítményfejlesztés megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről

410/2015. (XII. 15.) Kormányrendelet

a Belügyminisztérium budai Várnegyedben történő elhelyezésével kapcsolatos beruházás megvaló­ sításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról

267/2015. (IX. 14.) Kormányrendelet

az új budapesti konferencia-központ megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról

228/2015. (VIII. 7.) Kormányrendelet

a Magyar Állami Operaház és Erkel Színház műhelyháza és próbacentruma létrehozását célzó beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról

a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartására irányuló és az azzal kapcsolatos beruházásokkal 208/2015. (VII. 23.) összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé Kormányrendelet nyilvánításáról 63/2015. (III. 24.) Kormányrendelet

a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet szirmabesenyői új objektum beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről

48/2015. (III. 12.) Kormányrendelet

a Fővárosi Állat- és Növénykert fejlesztésére irányuló Pannon Park és Mesepark projektekhez kap­ csolódó beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről

a Gül Baba türbéje és környezete komplex rekonstrukciójához kapcsolódó beruházások megvalósí­ 2/2015. (I. 22.) Kor­ tásával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű mányrendelet üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről 269/2014. (XI. 4.) Kormányrendelet

a Magyar Testgyakorlók Köre Budapest létesítményfejlesztési programja részét képező beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről

245/2014. (IX. 24.) Kormányrendelet

a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Csongrád Megyei Kirendeltségének Hódmezővásár­ helyre történő elhelyezésével összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempont­ ból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről

227/2014. (IX. 4.) Kormányrendelet

a „Miniszterelnökség budavári elhelyezéséhez szükséges felújítási és építési feladatok a budai várnegyed területén” programhoz kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggő közigazga­ tási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről

8

Jogszabály

Beruházás

a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára által irányított szervezeti egységek 200/2014. (VIII. 14.) Kecskemétre történő áthelyezésével összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű Kormányrendelet üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről 151/2014. (V. 6.) Kormányrendelet

a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem MOME Campus Kreatív Innovációs és Tudáspark megvalósí­ tásával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről

143/2014. (IV. 30.) Kormányrendelet

a Szeged, Dorozsmai úti Labdarúgó Stadion kialakításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről

15/2014. (I. 30.) Kormányrendelet

a Nemzeti Stadionfejlesztési Program keretében megvalósítandó egyes labdarúgó sportlétesítményfejlesztési beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentősé­ gű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről

546/2013. (XII. 30.) Kormányrendelet

a Liget Budapest projekt keretében megvalósuló egyes beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről

472/2013. (XII. 11.) Kormányrendelet

a székesfehérvári stadionrekonstrukciós program megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósá­ gi ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről

462/2013. (XII. 4.) Kormányrendelet

a szombathelyi sportcélú beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről

461/2013. (XII. 4.) Kormányrendelet

a Nemzeti Stadionfejlesztési Program keretében megvalósítandó Diósgyőri Stadion rekonstrukció beruházás megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről

452/2013. (XI. 28.) Kormányrendelet

a Magyar Nemzeti Bank központi épülete felújítására, fejlesztésére irányuló építési beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró ható­ ságok kijelöléséről

345/2012. (XII. 19.) Kormányrendelet

egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről (kizáró­ lag az M3-as metrót érintő beruházások)

334/2012. (XII. 4.) Kormányrendelet

az Országos Bírósági Hivatal vagyonkezelésében lévő, a Budapest Környéki Törvényszék elhelyezé­ séül szolgáló ingatlan átalakításával és felújításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről

az új ferencvárosi labdarúgó stadion megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek 173/2012. (VII. 26.) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok Kormányrendelet kijelöléséről a debreceni Nagyerdei Labdarúgó Stadion rekonstrukciós programjához kapcsolódó beruházások 166/2012. (VII. 19.) megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt Kormányrendelet jelentőségű üggyé nyilvánításáról, valamint egyes kormányrendeletek módosításáról 126/2012. (VI. 26.) Kormányrendelet

a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campusban történő elhelyezéséhez kapcsolódó beru­ házások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, az eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint az ezzel össze­ függő egyes kormányrendeletek módosításáról

100/2012. (V. 16.) Kormányrendelet

a Budapest V. kerület Kossuth Lajos téri beruházási programmal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről

364/2011. (XII.30.) Kormányrendelet

a budapesti Istvánmező rehabilitációs programjával, kiemelten a Budapesti Olimpiai Központ integrált rekonstrukciójával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről

89/2007. (IV. 26.) Kormányrendelet

a budapesti 4-es metróvonal Kelenföldi pályaudvar−Bosnyák tér közötti szakasza megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról

9

Változtak a pirotechnikai tevékenységre vonatkozó részletszabályok 2016. szeptember 22-én megjelent a 288/2016. (IX. 22.) kormányrendelet a polgári célú pirotechnikai te­ vékenységekről szóló 173/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet, valamint a Rendőrség szerveiről és a Rendőr­ ség szerveinek feladat- és hatásköréről szóló 329/2007. (XII. 13.) kormányrendelet módosításáról. Az alábbiakban összefoglaljuk a módosítások főbb ele­ meit.

A 173/2011. (VIII. 24.) kormányrendelet módosítása A módosítás új fogalmat vezet be, a méretarányos helyszínrajzot: a tárolás, felhasználás helyszínéről készített olyan méretarányos rajz, mely jól láthatóan tartalmazza a jogszabályban megjelölt adatokat és megmutatja, hogy a rajzon megjelölt egységnyi hosszúság a valóság­ ban mekkora távolságnak felel meg. A jogszabály sze­ rint mellékelni kell a méretarányos helyszínrajzot a tá­ rolási engedély iránti kérelemhez, a felhasználási enge­ dély iránti kérelemhez, ugyanakkor nem határozta meg egyértelműen annak tartalmi követelményeit.

A módosítás értelmében a jövőben a bejelentésköteles pirotechnikai tevékenységet elektronikus úton, hivatali kapun keresztül kell bejelenteni. Ezt követően a hatóság a bejelentésköteles pirotechnikai tevékenység­ gel összefüggő ügyekben a hivatalos iratokat elektro­ nikusan fogja kézbesíti. Változnak a pirotechnikai termék gyártásának engedélyezési eljárási szabályai is. A módosítás alapján a gyártási tevékenységre irányuló kérelem elbírálása során az engedélyező hatóság be­ szerzi az építésügyi hatóság által a gyártási tevékenysé­ get érintő létesítmények tekintetében kiadott engedé­ lyét, és azt az eljárása során figyelembe veszi. Módosulnak a pirotechnikai termék megsemmisítésének engedélyezési eljárási szabályai is. A módosítás alapján a megsemmisítési tevékenységre irányuló kérelem elbírálása során az engedélyező ható­ ság beszerzi az építésügyi hatóság által a megsemmisí­ tési tevékenységet érintő létesítmények tekintetében kiadott engedélyét, és azt az eljárása során figyelembe veszi.

A módosítás lecseréli a védőterület fogalmát. A változás a pontosítást célozta meg, ezáltal biztosítva az egységes jogértelmezést.

Új előírások vonatkoznak a pirotechnikai termék vizsgálatának engedélyezési eljárására.

A módosítás előtt: A védőterület alatt azt a területet kellett érteni, ame­ lyen belül a pirotechnikai termék rendeltetésszerű mű­ ködése balesetet, sérülést vagy kárt okozhat.

A módosítás alapján a vizsgálati tevékenységre irá­nyuló kérelem elbírálása során az engedélyező hatóság beszer­ zi az építésügyi hatóság által a vizsgálati tevékenységet érintő létesítmények tekintetében kiadott engedélyét, és azt az eljárása során figyelembe veszi.

A módosítás szerint védőterület: A pirotechnikus által, a pirotechnikai termék működ­ tetési és környezeti paramétereinek (kaliber, függőle­ gestől eltérő kilövési szög, talajszinttől mért kilövési magasság, minimum 5 km/óra szélsebesség) figyelem­ bevételével meghatározott, a pirotechnikai termék biz­ tonsági távolsága által adott területnél nagyobb terület, amelyen belül a pirotechnikai termék rendeltetésszerű működése balesetet, sérülést vagy kárt okozhat, és amely nem lehet kisebb, mint a 11. § (6) bekezdése szerint meghatározott terület. Módosulnak az engedélyezési eljárás közös szabályai is.

10

Módosulnak a pirotechnikai termék forgalmazásának engedélyezési eljárási szabályai is. A módosítás alapján a forgalmazási tevékenységre irá­ nyuló kérelem elbírálása során az engedélyező hatóság beszerzi az építésügyi hatóság által a forgalmazási tevé­ kenységet érintő létesítmények tekintetében kiadott engedélyét, és azt az eljárása során figyelembe veszi. A forgalmazási engedélyezési szabályok is módosultak, amelyek értelmében már nem csak a pirotechnikai ter­ mék postai vagy csomagküldő szolgálat útján történő értékesítése tilos, hanem immár e csatornákon keresz­ tüli továbbításuk is.

Bővültek a forgalmazóra vonatkozó szabályok is, amelyek szerint az 1–3. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termék év végi forgalmazását engedélyező hatósági döntés alapján forgalmazott termékekről szóló kimutatást – minden év február 15-éig – a visszavonásig hatályos forgalmazási engedélyt kiadó hatóságnak meg kell küldeni. Az engedélyező hatóság pedig az előző évben forgal­ mazott pirotechnikai termékekről szóló kimutatást minden év március közepéig tájékoztatás céljából meg­ küldi a tűzvédelmi szakhatóság részére. A tárolási tevékenységre vonatkozó szabályok módosí­ tása alapján a tárolási engedély iránti kérelem elbírálá­ sa során – ha a tárolásra épületben kerül sor – az en­ gedélyező hatóság beszerzi az építésügyi hatóság által a tárolásra szolgáló létesítmény tekintetében kiadott engedélyét és azt az eljárása során figyelembe veszi. A módosítással kikerül a szabályozásból az a december 28. és 31. közötti időszakban történő forgalmazást érintő előírás, amely szerint az eladásra szol­ gáló helyen egy időben összesen legfeljebb 20 kg nettó hatóanyag-tartalmú termék tárolható. Az eddigi szabályozás értelmében egy vállalkozás telep­ helyenként egy kézi és egy átmeneti tárolóhelyet, illetve az év végi forgalmazási helyein egy-egy ideiglenes tárolóhelyet létesíthetett, a jövőben egy telephelyen egy kézi és egy átmeneti tárolóhely, valamint az év végi for­ galmazás helyén egy ideiglenes tárolóhely létesíthető. Eddig a felhasználási engedély iránti kérelmet a fel­ használás megkezdését megelőzően tizennégy nappal kellett benyújtani.

nélkül, előzetes bejelentési kötelezettség mellett kizá­ rólag olyan felelős pirotechnikus használhatja fel, aki megfelel a lőfegyverekről és lőszerekről szóló törvény­ ben és a 173/2011. (VIII. 24.) Korm. rendeletben meghatározott feltételeknek. Az előzetes bejelentést a jövőben elektronikus űrlap benyújtása útján kell meg­ tenni. A módosítás alapján a felhasználási engedéllyel rendelkező, valamint a bejelentést tevő vállalkozás a tűzijáték végrehajtásáról, a fel nem használt termékekről nyolc napon belül írásban, bejelentés esetében elektronikus úton kell, hogy tájékoztassa az engedélyező hatóságot. A módosítások érintik a kérelembenyújtások módját is, amelyek értelmében a jövőben nem formanyomtatványon, hanem annak megfelelő tartalommal kell benyújtani − a gyártási tevékenységre irányuló engedély iránti kérelmet, − a megsemmisítési tevékenységre irányuló engedély iránti kérelmet, − az önálló vizsgálati tevékenységre irányuló engedély iránti kérelmet, − a forgalmazási engedély iránti kérelmet, − a pirotechnikai termék kiállítása iránti kérelmet, a tárolási engedély iránti kérelmet és − az 1. és 2. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termék forgalmazás megkezdésének bejelentését. Amennyiben a 2017. január 1-jét megelőzően az átmeneti és kézi tárolóhelyekre kiadott tárolási engedélyek nem felelnek meg a módosítással megállapított követelményeknek, azokat a hatóság 2017. június 30. után visszavonhatja.

A felhasználási tevékenységre vonatkozó szabályok módosítása érelmében a jövőben a felhasználási engedély iránti kérelmet a felhasználás megkezdését megelőzően legalább tizennégy, de legfeljebb 30 nappal kell benyújtani.

Módosulnak az engedélykérelmek kötelező tartalmi elemei is:

A felhasználási engedélyben – a módosítások következ­ tében – a felhasználás végrehajtását legfeljebb 2 óra időtartamban kell meghatározni.

Megsemmisítési tevékenység esetén – meg kell adni egyéni vállalkozó esetén az azonosítá­ sára szolgáló adatokat.

A módosítás pontosítja, hogy az 1–3. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték terméket a – maximum 20 kg összes nettó hatóanyag-tartalomig – engedély

Önálló vizsgálati tevékenység esetén – meg kell adni egyéni vállalkozó esetén az azonosítá­ sára szolgáló adatokat.

Gyártási tevékenység esetén – meg kell adni egyéni vállalkozó esetén az azonosítá­ sára szolgáló adatokat.

11

Forgalmazási tevékenység esetén – meg kell adni egyéni vállalkozó esetén az azonosítá­ sára szolgáló adatokat. Forgalmazási bejelentési tevékenység esetén – meg kell adni egyéni vállalkozó esetén az azonosítá­ sára szolgáló adatokat. Kiállítási tevékenység esetén – meg kell adni egyéni vállalkozó esetén az azonosítá­ sára szolgáló adatokat, Tárolási tevékenység esetén – meg kell adni egyéni vállalkozó esetén az azonosítá­ sára szolgáló adatokat, Felhasználási tevékenység esetén – meg kell adni egyéni vállalkozó esetén az azonosítá­ sára szolgáló adatokat, Felhasználási bejelentési tevékenység esetén – meg kell adni egyéni vállalkozó esetén az azonosítá­ sára szolgáló adatokat. Módosul a polgári célú pirotechnikai termékek fel­ használásával, valamint a felhasználáshoz szükséges segédeszközök használatával kapcsolatos biztonsági szabályzat pirotechnikai termékek beszerzése, előkészí­ tése, telepítése, működtetése és teendők rendkívüli eseménynél fejezete is. A módosítás kimondja, hogy a telepítés során, a pirotechnikai termékek szerelésében közreműködhet nagykorú személy (segítő) is, aki: – ha pirotechnikai végzettséggel rendelkezik, a külde­ ménydarab (külső, illetve belső csomagolóeszköz) megbontását, az előkészítő szerelést, telepítést, éle­ sítést, indítást is elvégezheti, – amennyiben viszont pirotechnikai végzettséggel nem rendelkezik, kizárólag olyan (segéd)eszközök mozgatását, szerelését végezheti, amelyek nem tar­ talmaznak csomagolástól megfosztott pirotechnikai terméket. Abban a tekintetben nincs változás, hogy a pirotech­ nikai terméket – a termékre vonatkozó használati és kezelési útmutató vagy műszaki leírás figyelembevéte­ lével – elmozdulás-mentesen kell rögzíteni. A módo­ sítás nem terjedt ki arra, hogy az elektromos indítás esetében csak a telepítést követően szabad az indító vezetéket kiépíteni.

12

Ha a töltés a helyszínen történik, a 3.1–3.9. pontban foglaltak szerint el kell végezni az élesítést és a töltést, majd ezt követően kell az indító vezetéket kihúzni vagy a tűzi késleltető rendszert kiépíteni. Nagy kiterjedésű telepítésnél időben párhuzamosan is történhet a telepítés, a vezetékezés és a késleltető rend­ szer kiépítése.

A 329/2007. (XII. 13.) kormányrendelet módosítása Változnak a szakhatósági eljárás ügyintézési határide­ jére vonatkozó szabályok. A tekintetben nincs változás, hogy a pirotechnikai tevékenység engedélyezésére irá­ nyuló első- és másodfokú eljárásban, a 4. mellékletben meghatározott feltételek fennállása esetén és szakkér­ désben a 4. mellékletben meghatározott hatóságokat működnek közre szakhatóságként. Korábban: A szakhatósági állásfoglalást kizárólag a pirotechnikai termék felhasználásának engedélyezési eljárásában kellett nyolc napon belül kiadni. A jövőben: A szakhatósági állásfoglalást már a pirotechnikai termék forgalmazásának és tárolásának engedélyezési eljárásában is ki kell adni nyolc napon belül. Változnak az előzetes szakhatósági állásfoglalást érintő szabályok is. A módosítás nem terjed ki az előzetes szak­ hatósági állásfoglalás beszerzésének rendelkezéseire, azaz a pirotechnikai tevékenység engedélyezésére irá­ nyuló eljárásban a 4. mellékletben meghatározott szak­ hatóság a kérelmet benyújtó gazdálkodó szervezet ré­ szére továbbra is előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki, amely a pirotechnikai tevékenység engedélyezé­ sére irányuló eljárásban akkor használható fel, ha a gaz­ dálkodó szervezet a pirotechnikai tevékenység engedé­ lyezése iránti kérelmét az előzetes szakhatósági állásfog­ lalás kiadását követő tizenhat napon belül benyújtja. A módosítás értelmében azonban a szakhatóságnak az előzetes szakhatósági állásfoglalás egy példányát – tárolási és felhasználási tevékenység esetén – a jóváhagyott helyszínrajzzal együtt tájékoztatás céljából továbbítania kell az illetékes engedélyező hatóság részére. A módosítások 2017. január 1-én lépnek hatályba.

Szabványhírek 2016. szeptemberben az alábbi, tűzvédelemmel kapcsolatos szabványváltozások jelentek meg.

Új szabványok MSZ EN ISO 19353:2016 Gépek biztonsága. Tűzmegelőzés és tűzvédelem (ISO 19353:2015) – az MSZ EN ISO 13478:2001+A1:2008 helyett MSZ EN 54-31:2014+A1:2016 Tűzjelző berendezések. 31. rész: Multiszenzoros tűzér­ zékelők. Füst-, szén-monoxid- és adott esetben hőérzé­ kelők kombinációját alkalmazó pontszerű érzékelők – az MSZ EN 54-31:2015 helyett, amely azonban még 2017.12.31-ig érvényes MSZ EN 50575:2014/A1:2016 Erősáramú, jelző- és távközlőkábelek. Építmények ál­ talános alkalmazású kábelei a tűzállósági követelmé­ nyeknek való megfelelés szempontjából – az MSZ EN 50575:2014 módosítása MSZ EN ISO/IEC 80079-20-2:2016 Robbanóképes közegek. 20-2. rész: Anyagjellemzők. Gyúlékony porok vizsgálati módszerei (ISO/IEC 80079-20-2:2016) – az MSZ EN 61241-2-2:1999 helyett

Az E-Tűzvédelem szaklapunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink tűzvédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdé­ sekre adott válaszok szerzőnk egyéni szakmai véleményét tükrözik, melyet a rendelkezésére álló információk alap­ ján alakított ki. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezet­ het, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.

MSZ EN ISO 80079-36:2016 Robbanóképes közegek. 36. rész: Robbanóképes köze­ gekben használt nem villamos berendezések. Alap­ módszer és követelmények (ISO 80079-36:2016) – az MSZ EN 13463-1:2009 helyett MSZ EN ISO 80079-37:2016 Robbanóképes közegek. 37. rész: Robbanóképes köze­ gekben használt nem villamos berendezések. Nem vil­ lamos szerkezetbiztonsági védelem „c”, védelem a gyúj­ tóforrás ellenőrzésével „b”, folyadék alatti védelem „k” (ISO 80079-37:2016) – az MSZ EN 13463-5:2012, az MSZ EN 13463-6:2005 és az MSZ EN 134638:2004 helyett MSZ EN 16475-3:2016 Égéstermék-elvezető berendezések. Tartozékok. 3. rész: Önállóan működő huzatszabályozók, kényszervezérlé­ sű és kombinált légpótló berendezések. Követelmények és vizsgálati módszerek

E-Tűzvédelem VIII. évfolyam, tizedik szám, 2016. október Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Sigrid Hubl, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Ress Renáta HU ISSN 2061-0610 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 E-mail: [email protected] Internet: www.tuzvedelemszaklap.hu Tördelés: M. C. Direct Kft.