E-tűzvédelem. Elektronikus szak mai folyóirat. Tartalom január VII. évfolyam 1. szám

2015. január  |  VII. évfolyam  1. szám

E-tűzvédelem Elektronikus szak mai folyóirat

Tartalom A hónap témája

• Folytatjuk az új OTSZ bemutatását – Értelmező rendelkezések – fogalommagyarázat – Tűzveszélyességi és kockázati osztályba sorolás – Általános szerkezeti követelmények – Tűzterjedés elleni védelem – Rendeltetéstől függő létesítési követelmények – Kiürítés

1

Szerzők:

Tisztelt Előfizetőnk!

Nagy János tűzvédelmi mérnök

Kérdése van?  Tűzvédelmi kérdéseivel forduljon bizalommal szakértő szerzőinkhez, akik minden beérkezett olvasói kérdésre 10 munkanapon belül megadják a személyre szabott, szakszerű választ!

Kovács Ferenc okleveles tűz- és katasztrófa­ védelmi mérnök A kézirat lezárása: 2015. január 5.

Az online segédletek elérhetősége: www.forum-media.hu Felhasználói név: TVédSzaklap; jelszó: tzvdlm012015 Munkavédelemmel kapcsolatos kérdé­seit az alábbi e-mail címre várjuk: [email protected]

A hónap témája

biztosítás” tulajdonságot és „tűzterjedést gátló szerkezetek” kifejezést használ.

Folytatjuk az új OTSZ bemutatását

A fedélszerkezet új fogalma a fedélhéjazat helyett tetőfedés kifejezést ír.

Decemberi lapszámunkban megkezdtük az új OTSZ fejezeteinek bemutatását. Most az értelmező rendelkezésektől folytatjuk az ismertetést.

II. fejezet – Értelmező rendelkezések A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelettel kiadott OTSZ-ben és az új OTSZ-ben is ugyanazt szabályozó fogalmak közötti különbségek Az alapterület új fogalma feloldja azt a korábbi ellentmondást, hogy egy helyiség lehet építményszerkezettel csak részben határolva is. Az új fogalom az ilyen jellegű teret nem nevezi helyiségnek. A beépített tűzjelző, tűzoltó berendezés üzembe helyezése fogalom az eljárást az üzembe helyező mérnök feladataként határozza meg, szemben a korábbi fogalommal, ami a telepítő feladataként nevesítette. A beépített tűzoltó berendezés új fogalma a korábbi fogalom-meghatározáson túlmenően kimondja, hogy a berendezés nem minősül tűzoltó vízforrásnak és kézi indítású is lehet. A beépített tűzvédelmi berendezés új fogalma a korábbi fogalom-meghatározáson túlmenően kiterjeszti a tulajdonságokat a tűzterjedés gátlására is. Az elsődleges építményszerkezetek új fogalma pontosítja a korábbi fogalomban használt „tűzbiztonság

2

A függönyfal új fogalma már nem tartalmazza a „függesztett homlokzati fal” kifejezést. A füstszakasz új fogalma pontosítja a korábbi „füstgátló épületszerkezetekkel határolt térrész” kifejezést és a helyiségre vagy annak részére, amelynek kialakítása korlátozza a füst átterjedését a szomszédos füstszakaszba. A füstszegény levegőréteg új fogalom, a korábbi „füstmentes levegőréteg” helyett nem füstmentességet követel meg, hanem lehetővé teszi, hogy a helyiség légterének alsó részén kismértékben veszélyes mértékű füst is jelen lehet. A hő- és füstelvezető berendezés új fogalma a gépi úton történő kiáramlás feltételeként a kényszer­ áramoltatást követeli meg. A hő- és füstelvezető rendszer új fogalma kimondja, hogy a beépített tűzjelző berendezés nem képezi a hőés füstelvezető rendszer részét. A kiürítés új fogalma értelmében a kiürítés magába foglalja a menekülést és a mentést is. A közösségi rendeltetés új fogalma a tartalma szerint megegyezik a közösségi épület fogalmával, azonban így nem csak teljes épületre értelmezhető, hanem annak bármely részére.

A létesítmény új fogalma valamennyi telekre kiterjedően értelmezhető, míg a korábbi fogalomban épí­tési telek szerepelt. A magasépület új fogalma illeszkedik az OTÉK-ban meghatározott magas építmény fogalomhoz, ezért mindössze kiterjeszti annak hatályát az épületekre. A menekülési jel új fogalma – a korábbiaktól elté­ rően – már nem terjeszti ki az előírást a kijáratokra, csak a menekülésre szolgáló kijáratokra, ugyanakkor viszont kiterjed az építményekre is. A menekülési útvonal új fogalma a tömegtartózkodásra szolgáló helyiségek esetében kimondja, hogy a követelmények a helyiség kiürítésére szolgáló nyílászárót követő útvonalra vonatkoznak.

A tetőfödém új fogalma valamennyi épületre vonatkozóan mondja ki, hogy a legfelső szintet felülről határoló födémet jelenti, míg a korábbi fogalom csak a tetőtér nélkül kialakított épületekre vonatkozott. A tetőszerkezet új fogalma valamennyi épületre vonatkozóan mondja ki, hogy az épület legfelső szintjét felülről határoló szerkezet, amely fedélszerkezetből és tetőfedésből áll, míg a korábbi fogalom csak a tetőtérrel kialakított épületekre vonatkozott. A tetőtűzterjedés elleni gát és osztósáv új fogalma nem tartalmazza azt, hogy anyaga milyen tűzvédelmi osztályú lehet. A tűzgátló fal új fogalma nem tartalmazza azt, hogy anyaga milyen tűzvédelmi osztályú lehet.

A mértékadó tűzszakasz új fogalma a legtöbb oltóvizet igénylő meghatározás helyett a legnagyobb oltóvízigény kifejezést használja.

A tűzgátló válaszfal új fogalma szerint a tűzgátló falnál kisebb teljesítményű és tűzgátló lezárások nélküli szerkezet.

A nem teherhordó födém (vízszintes önhordó membrán) új fogalma a szerkezet helyett építményszerkezet kifejezést használ.

A tűzgátló födém új fogalma nem tartalmazza azt, hogy anyaga milyen tűzvédelmi osztályú lehet.

A ponyvaszerkezetű építmény új fogalma már nem mondja ki, hogy a definíció alatt legalább 9 hónapig fennálló, alapozással rendelkező közösségi építményt kell érteni. A robbanásveszélyes állapot új fogalma a megszűnt „A” és „B” tűzveszélyességi osztály kifejezés helyett a robbanásveszélyes osztály fogalmat használja, egyebekben változatlan. A szabadtéri rendezvény új fogalma bevezet egy 1000 fős minimum létszámkorlátot, amely e létszám alatti rendezvényre nem terjed ki, továbbá már nem veszi kivételnek a családi eseményekkel kapcsolatos rendezvényeket. A szabadtéri tárolóterület új fogalma a korábbi „szabadtér” fogalmat pontosítja és kimondja, hogy nem minősül szabadtéri tárolóterületnek a gépjárműparkoló, a gépjármű telken való elhelyezése és az épület tetőfödémén kialakított tárolóterület. A tetőfedés új fogalma a korábbi „fedélhéjazat” fogalmat váltja fel.

A tűzgátló lezárás új fogalma összefoglalóan jelenti a tűzgátló nyílászárókat, a tűzgátló záróelemeket, a tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszereket és a tűzgátló hézagtömítéseket. A tűzgátló záróelem új fogalma a tűz átterjedését meggátoló szerkezetet definiál, míg korábban a tűz­ gátló csappantyú a füst vagy forró égésgázok továbbterjedését hivatott megakadályozni. A tűzoltási felvonulási terület új fogalma nem mondja ki, hogy méretét a tűzvédelmi szakhatóság állapítja meg. A tűzszakasz új fogalma épületekre, speciális építményekre, szabadtéri tárolóterületekre terjed ki, míg a korábbi definíció valamennyi építményre kiterjedt. A tűzterjedés elleni gát új fogalma szerint a tűzgátló falnál kisebb teljesítményű és tűzgátló lezárások nélküli szerkezet. A tűzvédő burkolat, tűzvédő bevonat új fogalma kimondja, hogy a tűzvédő célokat szolgáló anyagréteg legkülső vagy legalsó lehet.

3

A tűzvédő képesség új fogalma fal- vagy mennyezetburkolatra vonatkozik, míg a korábbi fogalom tűz­ védő álmennyezetekre és bevonatokra is kiterjedt. A tűzveszélyességi osztály új fogalma anyagra és keverékre terjed ki, és már nem fejezi ki veszélyességi övezetek, helyiségek, helyiségcsoportok, tűzszakaszok, épületek, műtárgyak, létesítmények, technológiai folyamatok, rendeltetések besorolását. Az üzembe helyező mérnök az új fogalom szerint az üzembe helyezéssel kapcsolatos tevékenység megvalósításának felelőse, míg a korábbi szabályozás azt mondta ki, hogy azok elvégzéséért felelős. Az üzemeltető új fogalma kiterjeszti a felelősség körét és valamennyi létesítményre kiterjed, míg korábban csak a tűzvédelmi berendezés által védett épület esetében volt értelmezendő. Az üzemeltetői ellenőrzés új fogalma kimondja, hogy annak eredményét írásban dokumentálni kell. A vonatkozó műszaki követelmény új fogalma a szabványokon kívül már nem vonatkozik valamennyi normára.

IV. fejezet – Tűzveszélyességi és kockázati osztályba sorolás Az anyagok tűzveszélyességi osztálya tekintetében a korábbi 5 osztályból 3 maradt: • robbanásveszélyes osztály (korábban „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztályú anyag) • tűzveszélyes osztály (korábban „C” vagy „D” tűzveszélyességi osztályú anyag) • nem tűzveszélyes osztály (korábban „E” tűzveszélyességi osztályú anyag) Az új OTSZ nem tartalmaz arra az esetre vonatkozó rendelkezést, amikor egy folyadékot, olvadékot zárttéri lobbanáspontja alapján kell besorolni és az legalább 21 °C. Az új OTSZ 4 kockázati osztályt vezet be az épületre, épületrészre, speciális építményre és a kockázati egységekre az alábbiak szerint: • Nagyon alacsony kockázati osztály – NAK • Alacsony kockázati osztály – AK

4

• Közepes kockázati osztály – KK • Magas kockázati osztály – MK

A kockázati osztályokat a tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személynek kell meghatároznia az új OTSZ-ben megfogalmazott szempontok figyelembevételével. A kockázati osztályok meghatározását befolyásolja a kockázati egység legfelső építményszintjének ­szintmagassága, kilátó és állvány jellegű építmény esetében a legmagasabb emberi tartózkodásra szolgáló járófelület magassága. A régi OTSZ-ben megszokott hármas tagozódás több­szintes-középmagas-magas besorolás 4 felé lett szétosztva. A 30 méteres határ megmaradt, mint legfelsőbb kategória. Az ezt meghaladó kockázati egység magas kockázati osztályba tartozik. A 13,65 méteres kategóriahatár eltűnt, helyette a következő kockázati osztály építményszintjének szintmagassága 14,01-re változott. A 14,01 méter alatti szint megfelezésre került, így 7,01-14 méter között alacsony kockázati osztály, 0-7 méter között nagyon alacsony kockázati osztály besorolások kerültek bevezetésre. A szintmagasságokkal kapcsolatban további újdonság, hogy attól függően kell a kockázati osztályokat meghatározni 3-6-9 méteres építményszint-határokkal, hogy a kockázati egység legalsó építményszintjének szintmagassága miként változik. A kockázati egység legnagyobb befogadóképességű helyiségének, valamint egyes speciális építmények befogadóképessége alapján a 4 kockázati osztály az 50300-1500 fős határoktól függően változik. A kockázati egység besorolása attól függően is változik, hogy milyen a kockázati egységben tartózkodók menekülési képessége. Amennyiben önállóan menekülnek, akkor nagyon alacsony kockázati osztályba tartozik (pl.: lakás, iroda, üzlet, járóbeteg-ellátás, kereskedelmi szálláshely, iskola 10 év feletti korosztály részére, kollégium, munkásszálló, múzeum, kiállítótér, templom, színház). Abban az esetben, ha segítséggel menekülnek, akkor alacsony kockázati osztályba tartozik (pl.: óvoda, iskola 6-10 éves korig, kényszertartózkodás).

Ha előkészítés nélkül menekülnek, akkor közepes kockázati osztályba tartozik (pl.: bölcsőde, fekvő­ beteg-ellátás, menekülésben korlátozott személyek lakóotthona). Amennyiben előkészítéssel vagy azzal sem menthetők, akkor magas kockázati osztályba tartozik (pl.: intenzív osztály, műtő). A tárolási alaprendeltetésű kockázati egység besorolását a tárolóhelyiségben tárolt anyagok, termékek, tárgyak jellemzői alapján kell elvégezni. Az ipari, mezőgazdasági alaprendeltetésű kockázati egység besorolását a rendeltetés jellemzői alapján kell elvégezni. Az ipari, mezőgazdasági alaprendeltetésű kockázati egység besorolása nagyon alacsony kockázati osztályba, alacsony kockázati osztályba vagy közepes kockázati osztályba tartozhat. Magas kockázati osztályt az új OTSZ nem határoz meg ezekre a rendeltetési kategóriákra. A kockázati egység kiterjedésének meghatározása során figyelembe kell venni: • a rendeltetést, • az egyes helyiségek közötti helyiségkapcsolatokat, • a helyiségek elhelyezkedését a kijárati szinthez képest, • a benntartózkodó személyek menekülési képességét, • az előállított, felhasznált, keletkező, tárolt anyagok mennyiségét, tűzveszélyességi jellemzőit és osztályát, • az előállítás, használat, tárolás tűzveszélyességet befolyásoló körülményeit, • a tárolt, kiállított, bemutatott, a rendeltetéshez tartozó tevékenységgel érintett anyagokat, • a tevékenység körülményeit, jellemző adottságait. Az új OTSZ meghatározza azokat a rendeltetéseket, amelyek azonos kockázati egységbe helyezhetőek. Ebben az esetben a rendeltetés a legnagyobb összesített alapterületű rendeltetés lesz. A kockázati egység egyes kockázati osztályai közül a mértékadó kockázati osztály a legszigorúbb kocká­zati osztályba tartozó lesz. A kockázati osztály befolyásolja • az építmények építményszerkezeteivel szembeni tűzvédelmi követelményeket,

• a villamos és gépészeti vezetékrendszerek kialakítá-

sának módját, • a tetők és tetőtér-beépítés követelményeit, • a menekülésre szolgáló lépcsőház, lépcső követelményeit, • a tűzoltási felvonulási terület paramétereit, • a tűzoltáshoz szükséges oltóanyag biztosítását, • a kilátók, ponyvaszerkezetű építmények, állvány jellegű építmények, szín építmények követelményeit, • a tűzeseti fogyasztók működőképességét, • a címezhető érzékelők elhelyezését, • a tűztávolság mértékét, • a tűzszakasz megengedett legnagyobb alapterüle­tét, • a tűzszakasz megengedett térfogatát, • a kiürítés általános követelményeit, • a beépített tűzjelző berendezés, beépített tűzoltó berendezés létesítési kötelezettségét.

V. fejezet – Általános szerkezeti követelmények Az A1, az A2, a B, a C, a D és az E tűzvédelmi osztályba tartozó anyagok, szerkezetek felsorolásában nincs különbség az új és régi szabályozás között. Az új OTSZ az A1, valamint az A2 tűzvédelmi osz­ tályú szerkezet esetében annak a bevonatnak vagy burkolatnak a vastagságát, amely nem befolyásolja a szerkezet tűzvédelmi osztályát, a korábbi 1 mm-ről 1,5 mm-re emelte. Az új OTSZ a bevonatokon, burkolatokon túlme­ nően a párazáró fóliáról is kimondja, hogy nem befolyásolja a szerkezet tűzvédelmi osztályát A1-A2 tűzvédelmi osztályú építési termékekből álló szerelt födémszerkezetben, amennyiben anyaga legalább E tűzvédelmi osztályú, égéshője legfeljebb 10,5 MJ/m2, és a teljes födémszerkezet égéshője nem haladja meg a 3 MJ/kg kritériumot, továbbá az átvezetések, áttörések tűzgátló lezárása biztosított oly módon, hogy a párazáró fólia az átvezetéseknél nem gyulladhat meg a födémszerkezetre előírt időtartamon belül. Az új OTSZ kimondja, hogy arra az esetre, ha a szerkezetek tűzvédelmi osztálya egyértelműen nem határozható meg, a komponenseik tűztechnikai vizsgálatok során észlelt viselkedése és tűzvédelmi osztálya figyelembevételével kell a tűzvédelmi osztályukat meghatározni.

5

Az új OTSZ több kivételt is lehetővé tesz egyes építmények építményszerkezeteinél, amelyekkel szemben nincs tűzvédelmi követelmény: • a kizárólag növénytermesztési célú, földszintes építmények a korábbi szabályozásban is a kivételek között szerepeltek, • kizárólag nem tűzveszélyes anyag és csak ilyen anyagból készített termék, tárgy éghető anyagú csomagolás és tárolóeszköz nélküli tárolására szolgáló, földszintes tárolóépület újdonság a korábbi szabályozáshoz képest, • legfeljebb 15 m2 alapterületű, földszintes, kereskedelmi rendeltetésű önálló épület is újdonság a korábbi szabályozáshoz képest, • szintén újdonság a korábbiakhoz képest a legfeljebb 1000 m2 alapterületű, földszintes, NAK vagy AK mértékadó kockázati osztályú mezőgazdasági, ipari vagy tárolási épület, ha valamennyi helyiség kiürítése a szabadba a kiürítés első szakaszában biztosított, az épületben egyidejűleg tartózkodó személyek létszáma legfeljebb 10 fő. Nincs változás abban a tekintetben, hogy a villamos vagy gépészeti szerelvényt nem tartalmazó konténereknek a szabadtérre, míg a villamos vagy gépészeti szerelvényt tartalmazó konténereknek az épületekre vonatkozó követelményeknek kell megfelelniük. Az új OTSZ a korábbi szabályozáshoz képest engedményként tartalmazza, hogy szintosztó födém és az azt kiszolgáló lépcső létesítése legalább D tűzvédelmi osztályú szerkezetből megengedett. Nincs engedmény abból az elvből, hogy az egyes építményszerkezetekre vonatkozó követelményeket az építményszerkezetek építményen belül betöltött statikai szerepének, a teherátadás rendjének figyelembevételével kell meghatározni. Ennek értelmében egy építményszerkezet alátámasztására, gyámolítására, függesztésére, merevítésére nem alkalmazható az adott szerkezet tűzállósági követelményénél kisebb tűz­álló­ sá­gú szerkezet.

VI. fejezet – Tűzterjedés elleni védelem A tűzterjedés elleni védelem c. fejezet az új jogszabályban kicsit másképp taglalja a tűztávolság, tűzterjedés elleni védekezés témakörét, mint az eddig ismert OTSZ. Mivel az új jogszabály nem tartalmaz konkrét

6

műszaki előírásokat, a benne foglalt követelmények más oldalról közelítik meg az egyes problémaköröket. A tűzterjedés elleni védekezés témakörébe tartoznak az alábbiak: • tűzterjedés elleni védelem szomszédos építmények, szabadtéri tárolási egységek között; • tűztávolság; • tűzszakaszolás; • tűzszakaszok csatlakozása épületen kívül; • homlokzati tűzterjedés elleni védelem további követelményei; • gépészeti és villamos átvezetések; • a tűzterjedés elleni védelem megoldásainak további követelményei; • tetők és tető-térbeépítés követelményei. A tűzterjedés elleni védekezés elhagyására az új jogszabály a közös tűzszakaszba sorolás lehetőségének vizsgálatából indul ki. A tűztávolságon belül található nyílásos homlokzatok, épületek közötti tűzterjedés elleni védekezés elhagyása abban az esetben lehetséges az új jogszabály szerint, ha azok (szemközti homlokzatszakaszok, épületek) egy tűzszakaszként kialakít­ hatóak. A tűzterjedés elleni védekezés lehetőségei nem változtak, azok továbbra is a tűztávolság megtartása, illetve tűzfal kialakítása épületek esetén vagy tárolási egységek között. Tűztávolság megállapítása történhet a jogszabály mellékletében meghatározott értékek figyelembevételével, a speciális építmények esetén a XII. fejezet előírásai alapján, illetve lehetőség van számítással igazolni a tűztávolság megfelelőségét. Változás, hogy az épülettől tartandó tűztávolságot honnan kell figyelembe venni, ha az épülethez technoló­giai berendezés vagy szabadtéri tároló kapcsolódik. A tűzterjedés elleni védelem területén nem történt kiemelkedő változás, a tűzterjedést ugyanúgy meg kell akadályozni tűzszakaszok között, kockázati egységek között, homlokzaton és tetőn, speciális építményeknél, szomszédos helyiségeknél és építményszintek között. A tűzterjedés elleni védekezés fogalmához nem csak a passzív tűzvédelmi berendezéseket köti a jogszabály, hanem az aktív berendezésekkel is foglalkozik. Az

épületszerkezetekre vonatkozóan a rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza az előírásokat. A tűzterjedést gátló berendezés abban az esetben alkalmazható, ha annak képességét, alkalmasságát tűzteszttel igazolták. A tűzszakaszok méretei az új jogszabály kockázati alapon történő besorolása miatt teljes egészében megváltoztak. Fontos változás, hogy a beépített tűzjelző és tűzoltó berendezések növelik a megengedett tűzszakasz alapterületet, illetve az tűzszakaszok megengedett térfogata az alapterület 10-szerese. Ezek az 5. mellékletben, valamint a XII. fejezetben találhatók. A tűzszakaszoknál az alaprendeltetés alapján választja szét négy kategóriába: • lakó és közösségi alaprendeltetés; • tárolási alaprendeltetés; • ipari és mezőgazdasági alaprendeltetés; • speciális építmények esetén. A szabadtéren történő tárolási egységekből kialakított tűzszakaszméretek az alábbiak szerint változtak: • nem tűzveszélyes anyag esetén éghető anyagú csomagolás, tárolóeszköz nélkül 10 000 négyzetméter, • nem tűzveszélyes anyag esetén éghető anyagú csomagolással vagy tárolóeszköz alkalmazásával 4000 négyzetméter, • tűzveszélyes anyagnál a csomagolástól függetlenül 2000 négyzetméter. A tűzszakaszhatárok vonalában külső térelhatároló vonalon, illetve a tetőn tűzterjedés elleni gátat vagy azt helyettesítő berendezést kell létesíteni. Egyszerűsítés: az egymással 120°-nál kisebb szöget bezáró, eltérő tűzszakaszhoz tartozó falfelületet tűzterjedés ellen védetten kell kialakítani. A régi szabályozásban ez a terület számos műszaki előírást tartalmazott és sokkal részletesebben tartalmazta a 120°-nál kisebb/nagyobb szöget bezáró eltérő tűzszakaszok egymástól való védelmének kérdéseit. Újdonság, hogy az eltérő magasságú tűzszakaszok esetén a magasabb homlokzatot a csatlakozástól függő-

legesen mért 10 méter magasságig vagy az alacsonyabb tűzszakasz tetőfelületét vízszintesen történő 5 méter távolságon belül kell tűzterjedés ellen védetten kialakítani. Az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatai alapján a hőszigetelő anyagok tűzvédelmi osztályának követelményrendszere is változott. Az átszellőztetett légréssel kialakított külső térelhatároló fal esetén kizárólag A1 (lábazaton E is megengedett) osztályú lehet a hőszigetelő anyag. A külső térelhatároló fal külső hőszigetelő rendszerének előírásai is a kockázati osztályokhoz kerültek igazításra, illetve a szabályozásban szigorodtak a nyitott áthajtók, átjárók fal és mennyezeti felületére vonat­ kozó előírások is, ezután csak A1 vagy A2 lehet a hőszigetelő rendszer tűzvédelmi osztálya. A 10 cm-nél vastagabb B-E tűzvédelmi osztályú hőszigetelő rendszerekkel kapcsolatos előírások teljes egészében átalakultak. A tűzterjedés elleni gátak szélessége megváltozott, a nyílászárók felett legalább 20 cm magasságú és legalább 80 kg/köbméter tömegsűrűségű A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú anyagból kell sávot elhelyezni, a nyílás oldalán mindkét oldalra legalább 30 cm-rel kell túlnyúlnia. Másik megoldás, amikor a tűzvédelmi célú sáv szintenként kerülhet kialakításra megszakítás nélkül. A külső térelhatároló falra vonatkozó homlokzati tűzterjedési határértékek mértéke nem változott. A gépészeti és villamos átvezetések során a már ismert folyamatos védelmi síkok elve markánsabban jelenik meg az új jogszabályban. A rendeletben minden E és I tűzállósági teljesítmén�nyel rendelkező épületszerkezetekben a szerkezeten átvezetett villamos vagy gépészeti vezetékrendszerek átvezetési helyein réskitöltő-réselzáró rendszert kell alkalmazni. KK kockázati osztálynál a gépészeti aknában, MK kockázati osztály esetén pedig önálló, csak gépészeti vagy csak villamos vezetékrendszert tartalmazó aknában szabad vezetékrendszereket vezetni.

7

A szemétledobókra vonatkozóan a megkötés annyi, hogy az emeletközi födémre előírt tűzállósági teljesítménykövetelmény időtartama alatt ne terjedhessen át a tűz az egymás feletti építményszintek között vagy a szemétledobón kívülre. A tetőszinti tűzterjedési gátra vonatkozó általános előírások nem változtak, a jogszabály mellékletében a 6. melléklet megegyezik a 28/2011. BM rendeletben található ábrákkal, a gátra tűzállósági határértéket az új jogszabály nem rögzít. Tűzfalak esetén jelentős változás, hogy az épületek közötti átjáráshoz, technológiai kapcsolatokhoz szükséges nyílások összesített felülete nem haladhatja meg a tűzfal felületének 10%-át. A gyakorlatban számos probléma adódott a tűzgátló ajtók csukásának késleltetésével, a folyamatos csukott állapotra vonatkozó előírás megkerülésével. Az új OTSZ a tűzgátló ajtók csukódására vonatkozó előírásokat a tűzterjedés elleni védekezés című fejezethez sorolta. Alapszabály, hogy a tűzgátló lezárások a tűzterjedés elleni védelmet folyamatosan csukott állapotukkal vagy a nyílás, áttörés tűz esetén történő automatikus lezárásával biztosítják. A tűzjelző által vezérelt központi szellőzőberendezésnek késedelem nélkül kell leállniuk, valamint az üzemszerűen nyitva tartott nyílászárók csukódásának is késedelem nélkül kell megtörténnie. A jogszabály lehetőséget ad késleltetésre például járművek, szállítóeszközök (targoncák) közlekedési útvonalán, tömegtartózkodásra szolgáló helyiségek esetén, illetve lehet a nyílászáró középvonalától mért 30 méter távolságon kívül elhelyezett füstérzékelő jelzéséhez is kapcsolni. A tetők és tetőtér-beépítés követelményei egy alfejezetben összesítve kaptak helyet az új jogszabályban. A tetőhéjazatok tűzvédelmi osztálya az új kockázati osztályokhoz mérten lett átalakítva, a KK, MK osztályú épület, épületrész esetén (régen I-II, 3-5 szintes III.) A1-A2, NAK, AK osztályú épület, épületrész esetén (III-IV. legfeljebb 2 szintes, V. tűzállósági fokozatú) Broof(t1) tűzvédelmi osztályú legyen.

8

A tetőterek beépítése során új elemként jelent meg, hogy a tetőszerkezet és a tetőtéri helyiség között olyan térelhatároló szerkezetet kell kialakítani, amely teljesítménye teljesíti a tetőfödém tartószerkezetére előírt követelményeket, illetve tűzvédelmi osztálya A1-A2 legyen KK 4 szint + tetőtérig és minden MK osztály esetén. A fedélszerkezet tetőtéri helyiségen áthaladó elemein nem kell alkalmazni térelhatároló szerkezetet, ha az áthaladó elem tűzállósági teljesítménye teljesíti a tetőfödém tartószerkezetére előírt követelményt, és az áthaladó elem tűzvédelmi osztálya NAK és AK esetén legalább D, KK 4 szint + tetőtérig legalább B. A hőszigetelés tűzvédelmi osztályát szintén a kockázati szinthez igazították, szigorúbb előírás az, hogy a KK osztályú épület esetén is csak A1-A2-es hőszigetelés alkalmazható. A tetőfelülvilágítók területén nincs megkötés, hogy a tetőnek mekkora részét képezhetik, az új OTSZ a tűzvédelmi osztályukra vonatkozóan engedékenyebb. A NAK és AK osztályú tárolási, ipari, mezőgazdasági kockázati egységeknél menekülési útvonalakon E d0, egyéb helyeken E, illetve más alaprendeltetésű és kocká­ zati osztályú épületekben legalább D d0-nak kell lennie. Változott a tetőn a szabad nyílás, szellőző, tető­felül­ vilá­gító, hő- és füstelvezető szerkezetek tűzszakasz­ határtól, illetve tűzfaltól megengedett távolsága. ­Előbbi esetben 2,5 méter, utóbbi esetben 5 méter távolságra helyezhető el (a régi szabályozás tűzfalaktól értelmezte csak tetőfelülvilágítókra 1,8 m, illetve 3 m tűzállósági fokozattól függően).

VII. fejezet – Rendeltetéstől függő létesítési követelmények Változás történt azzal kapcsolatban, hogy egy adott épületen belül milyen helyiségeket kell tűzgátló szerkezetekkel határolni. A 28/2011. BM rendelethez képest ezek köre bővült az alábbiakkal: • 140 kW összteljesítmény feletti gázmotor terek; • központi szellőző berendezés padlástéri helyisége; • transzformátor helyiség; • villamos kapcsoló helyiségek és biztonsági tápforrás berendezéseit tartalmazó helyiség;

• tűzivíz-ellátást biztosító nyomásfokozó szivattyút

tartalmazó helyiség; • nemzeti létfontosságú rendszerelemek energiaellátását, üzemképességét fenntartó berendezéseket tartalmazó helyiségek; • tűzoltósági beavatkozási központ. Új előírás továbbá az is, hogy a tűzoltó berendezés oltóközpont helyiségét, gépházát a berendezés előírt működési időtartamával megegyező időtartamú tűzállósági teljesítményű épületszerkezetekkel kell leválasztani. A lakó, üdülő rendeltetésekre vonatkozó egyedi előírások a régi OTSZ-hez képest annyiban változtak, hogy a lakó vagy üdülő rendeltetés esetén a NAK osztály kivételével a zárt folyosóra, menekülési útvonalra vagy lépcsőházba nyíló lakossági tárolók ajtói legalább D tűzvédelmi osztályú és EI2 30-C tűzvédelmi teljesítményűek legyenek. Szállás rendeltetés esetén a szobaegységek épületen belüli bejárati ajtóin kívül a falaknak legalább EI 30 perc tűzvédelmi teljesítménnyel kell rendelkezniük, valamint a menekülési útvonalra nyíló 20 négyzetméternél nagyobb tárolóhelyiségek ajtói legalább D tűzvédelmi osztályú és EI2 30-C tűzvédelmi teljesítményűek legyenek. A gyermekfoglalkoztatók, játszóházak tűzvédelmi előírásai a korábbi szabályozásban hiányosak voltak, ezért a jelenlegi új OTSZ már külön rendeltetéstől függő előírásokat is tartalmaz az ilyen alaprendelte­ tésű helyiségekre. A 200 négyzetméternél nagyobb alapterületű játszóház létesítése esetén a gyermekek foglalkoztatására szol­gáló helyiséget hő és füst elleni védelemmel kell ellátni. A gravitációs hő- és füstelvezetés az eddigi gyakorlat alapján bevett helyiség alapterületének 1%-át elérő nyílásfelületűnek kell lennie légpótló felülettel. Újak az iroda, igazgatási rendeltetésű épület, épületrész tömegtartózkodásra szolgáló helyiségeinek fal- és mennyezetburkolatára, illetve padlóburkola­tára vonatkozó előírások (előbbi esetben B-s1, d0, ­utóbbi Cfl-s1 tűzvédelmi osztályú legyen).

Az egészségügyi rendeltetés esetén a helyhez kötött betegek huzamos tartózkodására, valamint tömegtartózkodásra szolgáló helyiségek falburkolata, mennyezetburkolata és belső oldali hő- és hangszigetelése legalább B-s1, d0 tűzvédelmi osztályú, padlóburkolata legalább Bfl-s1 tűzvédelmi osztályú legyen. Ennél a szabálynál különösen azt kell figyelembe venni, hogy nem csak az intenzív osztályokon lehet találkozni helyhez kötött betegekkel. A szociális rendeltetésre vonatkozó speciális előírások hasonlítanak a szálloda funkciónál található előírásokra, értem ezalatt a szobaegységek bejárati ajtóival szemben támasztott követelményt, illetve a szobaegységek határoló falaival szemben támasztott követelményeket. A fogyatékos személyek, a pszichiátriai, a szenvedélybetegek, valamint a hajléktalan személyek részére a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti lakhatási szolgáltatás 12 fő alatt a lakó rendeltetésre vonatkozó előírásokat, 12 fő felett a szociális rendeltetésre vonatkozó előírásokat kell figyelembe venni, ha a szolgáltatás e célból kialakított lakásban vagy házban történik. A művelődési, kulturális, hitéleti rendeltetésre vo­ natkozó speciális előírások szintén teljesen újak az 54/2014. BM rendeletben. Ezeket a rendeltetési egységeket a többi rendeltetéstől külön tűzszakaszként kell kialakítani. A színházak 300 fő feletti befogadóképességű helyiségeiben égéskésleltetett dekoranyagok, díszletek és legalább 1-es osztálynak megfelelő függönyök alkalmazhatók. Változás, hogy a díszlettárolásra szolgáló helyiségek közül csak a 100 négyzetméternél nagyobbakat kell tűzgátló szerkezetekkel elválasztani a szomszédos helyiségektől. Nézőtér jellegű elrendezés esetén a székeket 100-300 fő feletti befogadóképességű helyiségekben egymáshoz vagy a padlószerkezethez, 301 fő felett pedig a padlószerkezethez rögzítetten kell kialakítani. Az új jogszabály a 300 fő feletti színház, filmszínház rendeltetés esetén a fal- és mennyezetburkolatra, vala­ mint a padlóburkolatra is tartalmaz előírásokat.

9

A zenés-táncos szórakozóhelyekkel kapcsolatosan sok probléma lépett fel az elmúlt évek során. Az új OTSZben a 300 fő feletti befogadóképesség esetén a helyiségekben égéskésleltetett dekoranyagokat, illetve a vonatkozó műszaki követelmények szerinti 1-es osztálynak megfelelő függönyöket lehet alkalmazni. A belső oldali hő- és hangszigetelése legalább A2-s1, d0, mennyezetburkolata A2-s1, d0, padlóburkolata legalább Bfl-s1 tűzvédelmi osztályú legyen. Az új jogszabály a kereskedelmi rendeltetésű épület, épületrész tömegtartózkodásra szolgáló helyiségeinek fal- és mennyezetburkolatára, valamint padlóburkolatára külön követelményt határoz meg. A kényszertartózkodásra szolgáló építményekre eddig nem tartalmaztak az OTSZ-ek előírásokat, habár nem sok tűzvédelmi tervező találkozik ilyen jellegű épület tervezésével, azért érdemes tudni, hogy ezek terén is tapasztalhatók változások. Az emberi tartózkodásra szolgáló területek, helyiségek hő- és füstelvezetését biztosítani kell, illetve a menekülésben korlátozott személyek huzamosabb tartózkodású tereihez hasonlóan itt is kell a tűzszakasz befogadóképességére méretezett védett teret kialakítani. A kényszertartózkodási helyiségekben pedig legalább A2 tűzvédelmi osztályú építési és burkoló anyagok építhetők be. A sport rendeltetésű létesítmények esetén a nézőtér fal-, mennyezet-, padlóburkolatára ad az új jogszabály előírást. A fal- és mennyezetburkolat előírásai itt is megegyeznek, KK osztály esetén legalább B-s1 d0, MK esetén legalább A2-s1 d0. A padlóburkolat KK és MK osztály esetén is legalább Bfl-s1. Az 500 főnél nagyobb befogadóképességű sportrendeltetésű helyiségek hő- és füstelvezetéséről pedig gondoskodni kell. Gépjárműtárolók esetén 20 gépkocsi befogadóképesség fölött önálló tűzszakaszként kell kialakítani a helyiséget, valamint itt is az alkalmazható hő- és hangszigetelés anyaga AK és NAK mértékadó osztályba tartozó építmény esetén B-s1, d0 tűzvédelmi osztályú, KK és MK osztály esetén A2-s1 d0 tűzvédelmi osztályú. A 20 vagy annál kevesebb gépjármű álláshely,

10

parkolóhely tekintetében a hőszigetelés anyaga legalább D-s2, d0 kell legyen. A mezőgazdasági rendeltetésű építményeknél 1000 m2nél nagyobb alapterületű állattartásra szolgáló építmények esetén az építmény két ellentétes oldalán ki kell alakítani egy legalább 2-2 méter széles ajtót. A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag előállítására, feldolgozására, használatára stb. szolgáló ipari rendeltetésű épületeknél az új OTSZ szintén a fal- és mennyezetburkolatra, valamint a padlóburkolatra tartalmaz előírásokat. Külön elemként épülnek be az ipari rendeltetésű épület tömegtartózkodásra szolgáló helyiség és az arra vonatkozó fal-, mennyezetburkolati és padlóburko­lati előírások.

VIII. fejezet – Kiürítés A veszélyeztetett épületek, szabadterek, helyiségek kiürítése az új jogszabályban teljes egészében megváltozott. A kiürítést lehet tervezni szabadtérbe, illetve védett térbe is. A védett tereknél azonban figyelni kell, hogy a mentés lehetőségét biztosítsuk, valamint ha önállóan menekülni képes személyek kiürítését tervezzük védett térbe, akkor azt külön tűzszakaszként kell kialakítani. A meneküléshez szükséges adatokat, úgymint a menekülési útvonal hosszát vagy számítással, vagy a 7. melléklet 1. táblázatban foglalt menekülési útvonal és a menekülési útvonal elérési távolságának megengedett legnagyobb hosszúságával lehet meghatározni (lépcsőn való haladás esetén a megtett út hosszúságaként a járóvonalon megtett úthosszt kell számításba venni). A létszám meghatározása során az üzemeltetői adatszolgáltatás vagy a kiürítés témaköréhez tartozó mellékletben rögzített fajlagos létszám közül a nagyobbat kell figyelembe venni. A szabályozásból kikerültek azok az előírások, melyek a számításba vett nyílászárók szabad szélességére vonatkoztak, helyette bekerült viszont, hogy az 50 fő feletti befogadóképességű helyiség menekülésre szol-

gáló ajtóinak legkisebb szabad magassága 1,95 méter legyen. A menekülésben korlátozott személyek elhelyezésére, ellátásra stb. szolgáló rendeltetés szabályai csak a legfontosabb alapelveket tartalmazzák, az új szabályozásból teljesen kikerültek az előző OTSZ-ekből ismert orvosi ügyelettel kapcsolatos előírások, valamint az épület magasságához kötött követelmények. Az új OTSZ előírja, hogy a fenti rendeltetéskor a kijárati szinten biztonságos térbe jutás, eltérő építményszinten átmeneti védett térbe jutás legyen biztosított. A menekülési felvonó létesítésének kérdését a tűzvédelmi szakhatóság hatáskörébe rendeli. A felvonóra azonban az új jogszabály kiegészítő műszaki követelményeket tesz: az aknaajtó szabad szélességére, illetve az aknaajtó előtti szabad terület méretére. Az új OTSZ nagyobb hangsúlyt fektet az átmeneti védett terek előírásaira, illetve azok alkalmazására. Az átmeneti védett terek lehetnek önálló helyiségek, önálló menekülési útvonallal rendelkező tűzszakaszok, füstmentes lépcsőházak pihenő részei, illetve a tetőfödémek. Az önálló helyiségek kialakításánál figyelembe kell venni, hogyan helyezkedik a helyiség a menekülési útvonalakhoz. A tűzgátló épületszerkezetekkel történő lehatárolás eddig is ismert követelmény volt, azonban a homlokzati tűzterjedés ellen is védeni kell − biztonsági világítással és biztonsági jellel kell ellátni. A lépcsőfordulókban például a biztonsági jelen túl a terület határait a padlón jól láthatóan jelölni kell. A tetőfödémeket eddig is előszeretettel alkalmazták átmeneti védett térként, azonban az új szabályozásban erre vonatkozóan is találunk előírásokat. Nem minden esetben lehetséges a tetőfödém igénybevétele ilyen célra, csak akkor, ha az általánosan elfogadott átmeneti védett terek nem megvalósíthatóak. A tetőfödémeknél a várakozó személyeket a füst nem veszélyeztetheti, és leesés elleni védelemről is gondoskodni kell. A tetőfödém hőszigetelésére is tartalmaz megkötéseket az új szabályozás.

Ha a hőszigetelés nem A1-A2 tűzvédelmi osztályú, akkor a hőszigetelést felülről 5 cm vastagon kell A1A2 tűzvédelmi osztályú réteggel fedni. Nagyon fontos változás a menekülésben korlátozottak tartózkodási helyének védelme!   Azon személyek tartózkodási helyét, akik előkészítéssel vagy előkészítéssel sem menthetők, tűzgátló építményszerkezetekkel kell ellátni, homlokzati tűzterjedés ellen védetten kell kialakítani, biztonsági világítással ellátni, illetve a helyiség rendeltetésszerű működésének fenntarthatónak kell lennie. Ennek idő­tartamát a szakhatósággal kell egyeztetni. A menekülési útvonalak követelményei jelentősen nem változtak, a beépíthető nyílászáróknál fontos változás, hogy az 50 fő feletti befogadóképességű helyiségek menekülésre számításba vett ajtói nem kizárólag a menekülési irányba nyílhatnak, hanem ha az adott nyílászáró minősítése szerint menekülési útvonalon beépíthető, nyílhat a menekülési iránnyal szemben is. A gyakorlatban sok problémát okoztak azok a menekülési útvonalak, melyek vagyonvédelmi vagy egyéb okok miatt lezárásra kerültek, nyílászárót építettek be. Ezt követően beépíthetők ilyen nyílászárók, de azoknak minősítettnek vagy a kiürítés irányába nyithatónak kell lenniük, és beépíthető 15 mm nem magasabb küszöb. Az új OTSZ ezen a területen megengedi, hogy az üzemszerűen kulcsra zárt ajtó nyithatóságát kulcs­ doboz elhelyezésével biztosíthatják, ehhez azonban szigorú feltételeket szab (pl.: 50 főtől kevesebb menekülő személy). Megtalálható a menekülést akadályozó beléptető rendszerek alkalmazása, melyeknek menekülés esetén a menekülési útvonalat szabaddá kell tenniük, biztosítaniuk kell a szükséges szélességet és átbocsátóképességet. A menekülésre szolgáló lépcsőházak, lépcsők követelményei sem szerepeltek ilyen részletességgel egyetlen előző OTSZ-ben sem, mint a most megjelent új szabályozásban. A menekülési útvonal függőleges szakaszának legfeljebb 48 méter hosszúságú lépcsőn kell vezetnie.

11

A menekülésre szolgáló lépcsőházaknál minden esetben kell valamilyen hő- és füstelvezetésről gondoskodni, ez a csak hő- és füstelvezetéssel rendelkező lépcsőházi kialakítástól a szintmagasság és a kocká­zati osztálytól függően terjedhet az önálló épületrészben kialakított füstmentes lépcsőházon át a túlnyomásos füstmentes lépcsőházig. Megengedettek a szabadlépcsők is, melyeknél azonban a lépcsőket úgy kell kialakítani, hogy a tűzhatások azt ne veszélyeztessék. Fontos változás, hogy éves vagy húzott karú lépcsők is figyelembe vehetők, de csak abban az esetben, ha • legfeljebb 50 fő a menekülő személyek száma és • legfeljebb 10 méter menekülésre használt szint­ különbséget hidal át, továbbá • a lépcsőfokok belépő szélessége lakáson, üdülőegységen belül legalább 0,24 méter, egyéb esetben legalább 0,3 méter. Az új OTSZ részletes előírásokat tartalmaz a tömegtartózkodásra szolgáló helyiségek kiürítésével kapcsolatosan. A küszöbök magassága 15 mm-től több nem lehet, lépcső a beépített ajtó nyílásába továbbra sem épít­ hető be, valamint a kétirányú kiürítés lehetőségét biztosítani kell. A nézők, előadótermek, rendezvénytermek kialakításánál az új OTSZ meghatározza, mely esetekben kell 2 db egymástól 10 méterre elhelyezett kijáratot kialakítani, az ajtók nyílási irányát, illetve a befogadó­ képességtől függően milyen esetekben kell rögzített ülőhelyekkel tervezni. A helyiségeken belül az ülő­

Az E-Tűzvédelem szaklapunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink tűzvédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnk egyéni szakmai véleményét tükrözik, melyet a rendelkezésére álló információk alapján alakított ki. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.

12

helyek elrendezésénél a kijárathoz vezető útvonal hosszát kell figyelembe venni. A nézők, előadótermek, rendezvénytermek kialakításánál az új OTSZ az alábbi új előírásokat tartalmazza: • 2 db egymástól 10 méterre elhelyezett kijárat kialakításánál az alábbi befogadóképességi határoknál kell fokozott figyelemmel eljárni: 50, 100, 200, 300. Amennyiben ilyen befogadóképességű helyiséget tervezünk, könnyen megeshet, hogy annak kijáratait a fentebb említett módon kell kialakítani. A fenti esetekhez hozzátartozik, hogy ezek a kijárati ajtók csak a kiürítés irányába nyílhatnak. • 300 fő fölötti befogadóképességű helyiség csak rögzített ülőhelyekkel tervezhető, és azokat úgy kell elrendezni, hogy a kiürítési útvonaltól legfeljebb 20 db ülőhely lehet. Ezen felül a rögzített ülő­ helyeknél fontos, hogy azok elrendezésénél figyelembe kell venni, hogy a kijárathoz vezető útvonalak a széksorok között maximálisan 12 méter nagyságúak lehetnek, továbbá a lépcsőn felfelé haladva 15, lépcsőn lefelé 30, sík emelkedőn, lejtőn, illetve vízszintesen 45 méteresek. • 5000 fő feletti befogadóképesség esetén minden megkezdett 1000 főre elkülönített menekülési útvonalat kell kialakítani. A kiürítésszámításnál csökkentek az első szakasz megengedett időtartamai: 2 perc helyett minden esetben 1,5 perccel kell számolni. Következő lapszámunkban ismertetjük a tűzoltó egységek beavatkozását biztosító követelményeket.

E-Tűzvédelem VII. évfolyam, első szám, 2015. január Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Petren Ágnes HU ISSN 2061-0610 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 E-mail: [email protected] Internet: www.forum-media.hu Tördelés: M. C. Direct Kft.