E-tűzvédelem. Elektronikus szak mai folyóirat. Tartalom május VII. évfolyam 5. szám

2015. május  |  VII. évfolyam  5. szám

E-tűzvédelem Elektronikus szak mai folyóirat

Tartalom A hónap témája

• Tűzoltó készülékek és tűzoltóvíz-források felülvizsgálata és eljárásai (I. rész)

Aktuális

• Új jogszabály a pirotechnikai termékek megfelelőségéről, forgalmazásáról, ellenőrzéséről

Szabványhírek 2015. áprilisban Olvasóink kérdezték – mi válaszolunk! • Milyen végzettség szükséges a tűzvédelmi feladatok ellátásához egy gazdálkodó szervezetben? • Szilárd éghető anyagok szabadtéri tárolásának kialakítása • Utánvilágító jel alkalmazása • Van-e az oltóanyagegységre vonatkozóan átváltási arány?

1

Szerzők:

Tisztelt Előfizetőnk!

Nagy János tűzvédelmi mérnök

Kérdése van?  Tűzvédelmi kérdéseivel forduljon bizalommal szakértő szerzőinkhez, akik minden beérkezett olvasói kérdésre 10 munka­ napon belül megadják a személyre szabott, szakszerű választ!

Kovács Ferenc okleveles tűz- és katasztrófa­védelmi mérnök A kézirat lezárása: 2015. május 4.

Tűzvédelemmel kapcsolatos kérdé­seit az alábbi e-mail címre várjuk: [email protected]

Újdonság – Elindult az OPTIMUM konstrukció! Örömmel tájékoztatjuk, hogy az E-tűzvédelem szakmai folyóirathoz tartozó segédletekhez, illetve az optimum előfizetők számára elérhető extra tartalmakhoz egyedi jelszóval férhet hozzá a www.tuzvedelemszaklap.hu weboldalon. Az eddig megszokott tartalom mellett további hasznos cikkeket, fontos kiegészítő szakmai információkat talál az új OTSZ tekin­ tetében a munkáltatók tűzvédelmi kötelezettségeiről, hő- és füstelvezető rendszerek áramlástani alapismereteiről, tűz­ védelmi teljesítményjellemzőkről, SKET- és BVT-gyakorlatok végrehajtásáról stb. Az egyedi jelszavakat e-mailben küldtük ki önnek. Amennyiben nem kapta meg, kérjük, keresse Ügyfélszolgálatunkat a 273-2090-es számon vagy a [email protected] e-mail címen!

A hónap témája Tűzoltó készülékek és tűzoltóvíz-források felülvizsgálata és eljárásai (I. rész) Sokszor felmerül cégvezetőkben egy hatósági ellenőr­ zést követően, amikor a hatóság már a 12. hibát tárja fel, hogy nekik mindenhez érteniük kellene. A bírsá­ golási tételek jelentős hányadát alkotják olyan tételek, melyek valamilyen formában a felülvizsgálatokhoz kapcsolódnak. Ezek elmulasztását a jogszabály adott esetben igen szigorúan szankcionálja. Az alábbiakban áttekintjük a tűzoltó készülékek és a tűzoltóvíz-forrá­ sok felülvizsgálatára vonatkozó előírásokat és azok műszaki tartalmát. Jelen cikk célja, hogy a felülvizs­ gálatot megrendelők kicsit belelássanak a felülvizsgá­ latok gyakorlati eljárásaiba és azok jogszabályi kötő­ déseibe.

Általános előírások A tűzvédelmi törvényben több olyan rész található, ami a tűzoltó-technikai berendezésekre vonatkozik. Mivel a tűzoltóvíz-források magukban foglalják a fali tűzcsapokat is, így az általános rész egyaránt – értelem­ szerűen – vonatkoztatható rájuk. A tűzvédelmi törvény alapján tűzoltó-technikai ter­ méket forgalomba hozni csak akkor lehet ha: • az rendelkezik tűzvédelmi megfelelőségi tanúsít­ vánnyal (ha európai uniós tanúsítványa van, nem szükséges a magyar tanúsítvány);

2

• a megfelelőségét a termékre vonatkozó követel­

ményekben meghatározottak szerint vizsgálatok­ kal alátámasztott megfelelőségi nyilatkozattal iga­ zolják; • a termék tűzvédelmi hatóság vizsgálaton alapuló hatósági engedélyével rendelkezik. A gazdálkodó tevékenységet folytatóknak (magánsze­ mélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem ren­ delkező szervezetek) gondoskodniuk kell a közvetlen tűzvédelmüket szolgáló (számukra valamilyen formá­ ban előírt) tűzvédelmi berendezés, technikai eszköz állandóan üzemképes állapotban tartásáról, időszaki ellenőrzésükről, oltóanyagok biztosításáról. Továbbá a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, a tűz- és rob­ banásveszélyes, valamint a tűzveszélyes tűzveszélyes­ ségi osztályba tartozó létesítményekben megfelelő szervezettel, tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel, illetőleg szolgáltatás igénybevételével kell gondoskodniuk a tűzvédelem biztosításáról. Fontos! A felülvizsgálatok mind joghatással járó eljárások, hiszen a felülvizsgálat során elvégzett mé­ résektől, mérési eredményektől függ adott esetben egy tűzoltó-technikai berendezés további működtethető­ sége, valamint további karbantartási eljárások szüksé­ gessége. Erre vonatkozóan a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. tv. 6. §-a az irányadó: „6. § (1) Joghatással jár a mérés, ha annak eredménye az állampolgárok és/vagy jogi személyek jogát vagy

jogi érdekeit érinti, különösen, ha a mérési eredményt mennyiség és/vagy minőség tanúsítására – a szolgáltatás és ellenszolgáltatás mértékének megállapítására – vagy hatósági ellenőrzésre és bizonyításra használják fel; továbbá az élet- és egészségvédelem, a környezetvédelem és a vagyonvédelem területén. (2) Joghatással járó mérést a mérési feladat elvégzésére alkalmas hiteles mérőeszközzel vagy használati etalonnal ellenőrzött mérőeszközzel kell végezni. (3) Hiteles az a mérőeszköz a) amelyet a mérésügyi szerv hitelesített, b) amelynek külföldi hitelesítését a mérésügyi szerv első belföldi hitelesítésként elismerte. (4) A közösségi típusvizsgálaton, közösségi első hitelesítésen vagy közösségi egyedi hitelesítésen az Európai Unió bármely tagországában megfelelt mérőeszköz e törvény és a végrehajtására kiadott rendeletek alkalmazásában hitelesnek minősül, és belföldi forgalomba hozatala után

rá a hiteles mérőeszközökre vonatkozó jogkövetkezményeket kell alkalmazni, ideértve a belföldi időszakos és javítás utáni hitelesítési kötelezettséget is.” Bármilyen felülvizsgálatot, amelyhez mérőeszköz szükséges, csak hitelesített mérőeszközzel lehet végrehajtani. A tűzoltóvíz-források felülvizsgálatai során sok eset­ ben használnak áramlásmérőket, nyomásmérőket. Lehet, hogy az eszközök önmagukban nem minősí­ tettek, hiszen ezek beszerzése az árak miatt sok vállal­ kozó számára lehetetlen. Azonban az azokon elhelye­ zett mérőeszközök, melyek effektíve mennyiségeket mérnek, csak és kizárólag hiteles mérőeszközök lehet­ nek. A hitelességet a mérőeszközön található hitelesítési matrica igazolja.

Bírságtételek, melyek mind a felülvizsgálót, mind pedig a technikai eszköz üzemeltetőjét érinthetik jogszabályellenes magatartás esetén Tűzvédelmi szabálytalanság 13. Szükséges oltóvíz-intenzitás, kifolyási nyomás hiánya, oltóvízkivétel, felhasználás akadályozása

Tűzvédelmi bírság Tűzvédelmi bírság legkisebb mértéke legnagyobb (Ft) mértéke (Ft) 50 000

1 000 000

16. a) Tűzoltó készülék készenlétben tartásának hiánya (a veszélyes árut szállító járművek kivételével) b) Tűzoltó készülék karbantartásának hiánya (a veszélyes árut szállító járművek kivételével)

50 000/készülék 30 000/készülék

19. Jogszabály vagy hatóság által előírt beépített tűzjelző vagy tűzoltó eszköz, felszerelés, készülék, berendezés hibáinak igazolt megszüntetésének, vagy a megszüntetésre tett intézkedés kezdeményezésének hiánya, amennyiben annak észlelése óta több mint 8 nap eltelt.

60 000

1 000 000

20. Jogszabály vagy hatóság által előírt tűzoltó-technikai eszköz, felszerelés, készenlétben tartásának, karbantartásának, ellenőrzésének, felülvizsgálatának, a feltárt hibák igazolt javításának, nyomáspróbájának hiánya

40 000

1 000 000

21. Jogszabály vagy hatóság által előírt oltóanyag beszerzésének, készenlétben tartásának elmulasztása

30 000

1 000 000

29. Ha az üzemeltető – aláírt megállapodással, megbízással dokumentálva – megfelelő szervezettel, illetve tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel vagy szolgáltatás igénybevételével nem gondoskodik a létesítmény tűzvédelméről ott, ahol ezt jogszabály előírja

100 000

500 000

37. Ha a bejelentésköteles tűzvédelmi szolgáltatási tevékenységet a szolgáltató nem az adott jogszabályi előírásoknak megfelelően végezte

100 000

1 000 000

38. A tűzoltó technikai termék, építési termék tűzvédelmi célú ellenőrzésének, felülvizsgálatának, karbantartásának, javításának a műszaki előírásokban, vagy a tűzvédelmi hatósági engedélyben foglaltaktól eltérő módon történő végzése, vagy ezen tevékenység során a termék működőképességének veszélyeztetése

100 000

1 000 000

3

A vastagon szedett bírságtételek újak a hatályos sza­ bályozásban, és a tűzoltó-techinkai berendezések felülvizsgálóira vonatkoznak. A gyakorlati tapasztalat azt mutatta, sajnos a szakvizsgával rendelkezők is ­visszaélnek a kezükbe helyezett jogkörökkel, ezért a jogalkotó szigorította a rájuk vonatkozó előírásokat.

A tűzvédelmi szakvizsgák a kiadásuktól számított 5 évig érvényesek, érvénytelen szakvizsgával a fenti foglalkozási körök nem láthatók el. A hatóságnak jo­ gában áll a tűzvédelmi szakvizsgát visszavonni, ha a tevékenységet végzőt olyan jellegű jogszabálysértésen érik. A visszavont tűzvédelmi szakvizsgákat a BM OKF honlapján közzéteszi.

A tűzoltó készülékek és a tűzoltóvíz-források felülvizsgálóinak, karbantartóinak tűzvédelmi szakvizsgával kell rendelkezniük. Ha ilyen jellegű szolgáltatást veszünk igénybe, célszerű ellenőrizni, hogy a felülvizsgálatot végzőnek van-e erre jogosultsága.

A felülvizsgálatokra vonatkozó általános előírások

A gyakorlatban több esetben történtek visszaélések, hogy illetéktelen személyek tűzoltókészülék-felülvizs­ gálónak adták ki magukat, és sokszor még meg is büntették az üzlettulajdonosat, cégeket. A tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágak­ ról szól a 45/2011. (XII. 7.) BM-rendelet, ebben talá­ lunk mintát, hogyan kell kinéznie egy tűzvédelmi szakvizsgának, illetve milyen foglalkozási ágakban dol­ gozóknak, felülvizsgálóknak kell rendelkezniük a szak­ irányú végzettségükön kívül tűzvédelmi szakvizsgával. Tűzvédelmi szakvizsgával kell rendelkezniük az alábbi munkakörökben dolgozóknak: 4. Tűzgátló, füstgátló nyílászáró-szerkezetek beépítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzők 5. Tűzoltó-vízforrások felülvizsgálatát végzők 7. Tűzoltó készülékek karbantartását végzők 8. Beépített tűzjelző berendezések kivitelezését, karbantartását, javítását, telepítését, felülvizsgálatát végzők 9. Beépített tűzoltó berendezések kivitelezését, karbantartását, javítását, telepítését, felülvizsgálatát végzők 12. Tűzállóságot növelő bevonati rendszerek alkalmazását, karbantartását végzők 13. Beépített hő- és füstelvezető rendszerek telepítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzők 14. Erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálatát végzők 15. Tűzgátló tömítések beépítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzők 16. Tűzállóságot növelő burkolatok beépítését, karbantartását végzők

4

Az új OTSZ-ben külön fejezet foglalkozik a felülvizs­ gálatokkal. A jogszabályi változások ismertetése során mélységeibe nem merültünk bele az egyes fejezetek tartalmának vizsgálatába. A jogszabályban megtalál­ juk az általános előírásokat, melyek minden felülvizs­ gálatra, karbantartásra érvényesek, majd a későb­ biekben a szabályozás külön kibontja a speciális elő­ írásokat. Újdonság az üzemeltetői ellenőrzés fogalma, amivel már korábban is találkozhattunk, azonban az új OTSZ konkrétan részletezi.

Az üzemeltetői felülvizsgálat tartalma Az üzemeltetői ellenőrzés során az ellenőrzést végző • vizsgálja az időszakos felülvizsgálat és a karbantar­ tás esedékességét, • szemrevételezéssel, és ha e rendelet előírja, gyakor­ lati próbával ellenőrzi az érintett műszaki megoldás működőképességét, ennek keretében ellenőrzi a (2) bekezdésben előírtakat, • az ellenőrzés elvégzését, megállapításait az ellenőr­ zés helyszínén annak időtartama alatt írásban do­ kumentálja, és • a működőképességet kedvezőtlenül befolyásoló kö­ rülményt és a működésképtelenség megállapítását az üzemeltetőnek az ellenőrzés befejezését követően azonnal írásban jelzi. Az ellenőrzés során meg kell győződni • a kijelölt telepítési, beépítési helyen való elhelyezé­ séről, • a sértetlen állapotáról, • az észlelhetőségéről és hozzáférhetőségéről, • a működtető eszközének, jelöléseinek, feliratainak észlelhetőségéről és helyességéről,

• a működőképessége szempontjából lényeges kijel­

zők, állapotjelzések alapján a műszaki megoldás állapotáról és • a működőképességét, működését kedvezőtlenül befolyásoló szennyeződés vagy környezeti körülmé­ nyek jelenlétéről. A jogosultsághoz kötött ellenőrzések tartalma túlmu­ tat a szemrevételezéssel történő vizsgálatokon. A vizs­ gálatot végző már az adott eszköz szét-, illetve össze­ szerelésével, valamint működési próbájával is meg­ győződik a vizsgálat tárgyát képező eszköz megfelelő­ ségéről. Jogosult személy által végzett időszakos felülvizsgálat tartalma az alábbi: • vizsgálja az előírt üzemeltetői ellenőrzés, a karban­ tartás megtörténtét, dokumentálását, szükséges­ ségét, • szemrevételezéssel, gyakorlati próbával, szükség sze­ rint megbontással, szét- és összeszereléssel, méréssel és a mérési eredmények értékelésével meggyőződik a működőképességről és a hatékonyságról, • a felülvizsgálat elvégzését, megállapításait írásban dokumentálja és • a működőképességet, hatékonyságot kedvezőtlenül befolyásoló körülményt és a működőképesség vagy a hatékonyság hiányának megállapítását az ellenőr­ zés befejezését követően azonnal az üzemeltetőnek írásban jelzi. Az ellenőrzés végrehajtását az ellenőrzést végzőnek írásban kell dokumentálnia, ennek egy példányát az üzemeltetőnek a helyszínen át kell adni vagy 5 munka­ napon belül meg kell küldenie. A jogosult által elvégzett karbantartás főbb szempontjai: • vizsgálja az előírt üzemeltetői ellenőrzés, az idősza­ kos felülvizsgálat megtörténtét, dokumentálását, szükségességét, • elvégzi a gyártó által előírt karbantartási feladatokat, • a karbantartás elvégzését, megállapításait írásban dokumentálja, • a működőképességet, hatékonyságot kedvezőtlenül befolyásoló körülményt, és a működőképesség vagy hatékonyság hiányának megállapítását az üzemel­ tetőnek az ellenőrzés helyszínén, annak időtartama alatt írásban jelzi, és • indokolt esetben az üzemeltetőnek javaslatot tesz a karbantartás gyakoriságának sűrítésére.

Működést befolyásoló tényezőt, működésképtelensé­ get okozó hiba, illetve állapot esetén – a hiba súlyos­ ságától függően – az üzemeltetőnek gondoskodnia kell annak kijavításáról.

Tűzoltóvíz-források felülvizsgálata A legáltalánosabb oltóanyag a víz. A tűzoltók az ol­ táshoz elengedhetetlen oltóvizet szerezhetik a köz­ műhálózatról, mesterséges tűzivíztározókból vagy természetes vízforrásokból, illetve a saját gépjár­ műn tárolt készleteiket is felhasználják. A vízforrá­ sok üzemeltetőinek biztosítani kell, hogy a tűzoltók a létesítmény számára előírt oltóvízmennyiséget mindenkor akadálytalanul kivehessék, és azok a gép­ járművekkel minden esetben megközelíthetőek le­ gyenek. A tűzoltóvízforrásokról nyilvántartást kell vezetni, ennek tartalma az OTSZ szerint az alábbi: • a tűzoltóvízforrás egyértelmű azonosítása, • a felülvizsgálat időpontja, • a felülvizsgálatot végző neve, szakvizsga-bizonyít­ ványának száma, és • a felülvizsgálat megnevezése és megállapításai. A felülvizsgálat elvégzésére jogosult személynek karbantartás során az alábbi feladatokat kell el­ látnia: • Megvizsgálja − a tűzoltóvíz-források jelzőtábláinak meglétét, adatainak helyességét és épségét, − az előírt feliratok, jelzések meglétét, olvasható­ ságát, − a (szabadtéri) tűzoltóvíz-forrásoknak az év min­ den szakában tűzoltógépjárművel történő meg­ közelíthetőségét, a szerelvények hozzáférhetősé­ gét, a szerelvények és a tartozékok rendeltetés­ szerű használhatóságát, − a korrózió elleni védelem épségét. • Elvégzi − a vízhálózatról működő tűzoltóvíz-források ese­ tében a hálózat átöblítését a mechanikai szen�­ nyeződésektől mentes víz megjelenéséig, és − a korrózióvédelem sérülése esetén az üzemben tartásért felelős szervezet írásbeli értesítését. A száraztűzivíz-hálózattal kapcsolatos szabályozás nem változott, szinte teljes egészében a már ismert metódusokat kell alkalmazni. A rendszert félévente kell felülvizsgálni és ötévente nyomáspróbázni szük­

5

séges. A nyomáspróbát 15 baros nyomással kell vég­ rehajtani, minimális csepegés a zárószerelvényeknél megengedett. Sokan megkérdezik, miért van szükség száraz­ tűzivíz-vezetékre egy új építésű épület garázsában, és egyáltalán mi értelme annak a vezetéknek amiben nincs víz? Felhívom minden kedves olvasóm figyelmét, hogy a száraztűzivíz-vezetéknek főleg a mélygarázsoknál komoly oltástechnikai indokai vannak. A száraztűzivíz-vezetékeknél felül kell vizsgálni még: • a betáplálási pont megközelíthetőségét, a csonk­ kapcsok meglétét (2 db „B”), • a szerelvényeket tartalmazó szekrények megközelít­ hetőségét, • a szerelvények épségét és működtethetőségét (csa­ pok nyithatósága), a szekrényben „C” jelű csonk­ kapocsnak kell lennie egy azt lezáró kupak­ kapoccsal, • a légtelenítési lehetőséget. Létesítést követően, a használatbavételt megelőzően a föld alatti és a föld feletti tűzcsapok vízhozamát méréssel kell igazolni. A méréshez szakvizsgával, il­ letve megfelelő eszközzel rendelkező személy szakvé­ leményét kell kérni. A vízhozammérést az épület, építmény 100 m-es körzetén belüli tűzcsapok egy­ idejű működésével kell elvégezni. Abban az esetben, ha a vízhozamot oltóvíztározóból és tűzcsapból együttesen biztosítják, a mérést a tűzcsapra kell vég­ rehajtani. A tározóban található kivehető vízmennyi­ ségből pedig ki lehet számolni, hogy a hiányzó inten­ zitást képes-e pótolni az előírt ideig a beavatkozók számára.

hozzájuk férni, és a működtetésük sem egyszerű. A föld alatti tűzcsapoknál az üzemeltetőnek célszerű odafigyelnie, hogy a tűzcsapszekrény nyitható legyen és tiszta (nem egyszer találkoztam olyan föld alatti tűzcsappal, ahol a szekrényben csak „felszíni bányászati tevékenység” végrehajtását követően lehe­ tett megtalálni a tűzcsapot és a nyitószerelvényt). A föld alatti tűzcsapoknál ki kell tisztítani a tűzcsap­ szekrényt, ellenőrizni kell a nyitó-záró szerelvény mű­ ködését, a zárókupakot le kell tekerni, és a menetes részeket korróziómentesítést követően meg kell zsí­ rozni. A föld alatti tűzcsapoknál előforduló jelenség a szivárgás, ennek legfőbb oka a beépített anyagok, tömítések természetes elöregedése. A szivárgást ­jelezni kell a felülvizsgálati jegyzőkönyvben az üzemeltető felé, akinek intézkednie kell annak megszüntetéséről és a tűzcsap javításáról. A föld feletti tűzcsapoknál éves teljes körű felülvizsgálatnál az általános feladatokon túl ­ellenőrizni kell: • a csonkkapcsok állapotát, rögzítettségét, • a tömítések épségét, állapotát, • a kupakkapcsok állapotát, szerelhetőségét, • tömítéssel ellátott kupakkapocsnál a tömítés épsé­ gét, állapotát, • az elveszés elleni biztosítás meglétét, • a biztonsági ház, házak állapotát, nyithatóságát, zárhatóságát, • a kupakkapcsok levétele után a tűzcsapszelep mű­ ködtetésével a tűzcsap üzemképességét, • a tűzcsapban mérhető statikus nyomást, • a tűzcsap kifolyási nyomását 200 mm2 kiáramlási keresztmetszetnél vagy a tűzcsap vízhozamát és • a víztelenítő rendszer működését.

A föld alatti és föld feletti tűzcsapokat szintén félévente kell felülvizsgálni a gyártói előírások figye­ lembevételével, valamint évente teljes körű felülvizsgálatot kell végrehajtani, továbbá a szerelvényeket 5 évente nyomáspróbázni. A föld alatti és a föld feletti tűzcsapok felülvizsgálatá­ nál a kialakításból adódóan vannak eltérések a felül­ vizsgálat során. Habár a föld alatti tűzcsapokat a jog­ alkotó igyekszik minél inkább kiszorítani, még min­ dig nagyon sok helyen találhatók. A legtöbb problé­ mát az okozza, hogy ezek a tűzcsapok „nincsenek” szem előtt, könnyebben korrodálódnak, nehezebb

6

Elhanyagolt föld alatti, valamint föld feletti tűzcsap

A nagyobb létesítmények területén, ahol több tűzcsap is található, a tűzcsapok mellé a régi szabályozás sze­ rint kötelező volt tűzcsapszerelvény-szekrényt elhe­ lyezni. Ennek a föld alatti tűzcsapoknál az alábbiakat kellett tartalmaznia: • föld alatti tűzcsapkulcs, • állványcső, • 2 db „C” jelű tömlő, • 2 db egyetemes kapocspárkulcs, • „C” jelű sugárcső. A föld feletti tűzcsapoknál annyi a különbség a szek­ rény tartalmát tekintve, hogy ott értelemszerűen nem kell állványcső, hanem helyette 1 db „B–C” áttét kap­ csot kell tartalmaznia, valamint a tűzcsapkulcsnak a föld feletti tűzcsaphoz valónak kell lennie. A szerelvényszekrényeket is félévente felül kell vizs­ gálni, valamint a tartozékaikat ötévente nyomáspró­ bázni kell.

• Ellenőrzi

− a szerelvényszekrényben elhelyezett szerelvények, tartozékok állapotát, − a föld alatti vagy föld feletti tűzcsapkulcs vagy az egyetemes kapocskulcsok megfelelősségét és biz­ tonságos használhatóságát gyakorlati próbával; a kulcsokon rendellenes deformáció, repedés nem megengedett, − az állványcső működtethetőségét vagy az áttét­ kapocs állapotát és − a sugárcső biztonságos és könnyű működtethe­ tőségét. Elvégzi a szerelvényszekrényen és a szerelvényeken, • tartozékokon a gyártó által előírt karbantartáso­ kat. • A vizsgálat során nem megfelelőnek minősített sze­ relvényekről, tartozékokról írásban értesíti az üzemben tartásért felelős szervezetet.

Figyelem! Több esetben fordult elő, hogy a felülvizs­ gáló által elhelyezett plombát felbontottuk hatósági ellenőrzés során, és a friss, féléves karbantartással ren­ delkező szekrény több éve lejárt nyomáspróbájú tömlőt tartalmazott. A tömlők egyik végén található kapocstól 2 méteres távolságig az alábbi, nyomáspróbára vonatkozó adatoknak kell szerepelniük: − a tömlő gyártási éve, − a gyártó azonosítója, − a gyártás során betartott szabvány, − a próbanyomás értéke, − a nyomáspróba dátuma, − a nyomáspróbát végző azonosítója. Ezeknél a szekrényeknél sok gondot okoz a korrózió. Ennek megelőzése érdekében célszerű azokat rendsze­ res időközönként felújítani és átfesteni, illetve a beköl­ töző „vadállatok” (darazsak) távoltartásáról gondos­ kodni. Amennyiben olyan szerelvényszekrényünk van, melynek nem nyitott az alja, úgy azon vízelvezető furatoknak kell lenni. Amennyiben ezek eltömődnek, a befolyó víz megáll a szekrényben és károsítja a benne elhelyezett eszközöket. Arra is célszerű figyelmet for­ dítani, hogy a tárolandó eszközöket függesztve helyez­ zük el bennük. A szerelvényszekrényeket is évente teljes körűen kell felülvizsgálni, amelynek az általános vizsgálatokon túl tartalmaznia kell az alábbiakat:

Szerelvényszekrény föld feletti tűzcsaphoz

Az új OTSZ-ben nem szerepel az az előírás, hogy a föld alatti, föld feletti tűzcsaphoz szerelvényszekrényt kell létesíteni, készenlétben tartani. A jogalkotó ezt a hiányt ki fogja küszöbölni, ezért lehetőleg senki ne szüntesse meg a szerelvényszekrényeket. A BM OKF állásfoglalása szerint a meglévő szekrényeket üzemeltetni kell. Most pedig a vezetékes rendszerekről térjünk át a medencés tározókra! Az oltóvíz tárolására alkalmas lehet egy föld alatti tar­ tály, medence vagy valamilyen természetes vízforrás. Az ilyen jellegű tűzoltóvízforrások műszakilag alkal­

7

massá történő tétele sok esetben okozhat fejtörést a kivitelezőknek. Például igen kényes téma a természe­ tes vízforrások tűzoltóvízforrásként történő alkalmaz­ hatósága. Oltóvíztározókkal szemben a legfontosabb követelmény, hogy azok tűzoltó gépjárművekkel mindenkor akadálytalanul megközelíthetők legyenek, és a szükséges vízmennyiség minden körülmény között biztonságosan kivehető legyen. A tározóknak legalább 30 m3-esnek kell lenniük, és nem lehetnek 7 méternél mélyebben (ennek gyakor­ lati oka, hogy a gépjárműfecskendők szivattyúinak 8 méter a maximális szívómélysége). A tározókat min­ den megkezdett 100 m3 után 1 db 100 mm átmérőjű szívóvezetékkel kell ellátni, melyen egy „A”-s csonk­ kapocsnak kell lennie. Több szívóvezeték esetén azok egymástól elhelyezett távolságának legalább 5 méter­ nek kell lennie. A szívóvezetékeknek 0,8-1,2 méteres magasságban kell lenniük a talajtól. Kezdjük az egyszerűbb oltóvíztározókkal, a föld alatt elhelyezett tárolókkal, illetve – mivel már ta­ lálkoztam ilyennel is – a föld felszínén elhelyezett földtakarásos tartállyal! A felülvizsgálatukat félévente kell elvégezni, illetve az üzemelés során nyomás alá kerülő részeiket ötévente nyomáspróbázni szükséges. Az oltóvíztározóknál nincs éves teljes körű felülvizsgálat, a „nagykarbantartást” ötévente kell végrehajtani. A felülvizsgálónak féléven­ te ellenőriznie kell az oltóvíz szintjét, az utántöltő rendszerek épségét, a szívóvezeték állapotát, a lábszelep működését, ha van fűtőrendszer, akkor annak műkö­ dőképességét. Amennyiben a felülvizsgáló a féléves felülvizsgálat során jelentős mértékű iszaposodást, algásodást tapasztal, azt az üzemeltető felé haladékta­ lanul jelzi. A korrózió elleni védelem szükségességéről szintén írásban kell tájékoztatni az üzemben tartót. Víztárolók esetében az ötéves teljes körű felülvizsgálat során − az általános feladatok túl − az alábbiakat kell végrehajtani: • a víztároló tisztítását, • a víztároló szerkezetének, szigetelésének szükség szerinti javítását, • a szívóvezeték nyomáspróbáját, • a fémszerkezetek festését és • a tároló feltöltését, a szerelvények próbáját.

8

Pár szót még ejtenék a természetes vízforrásokról, illetve a nyitott tűzivíztározókról. Természetes vizek is alkalmazhatók tűzoltóvíz-forrásként, azonban megfelelően kell kialakítani a tűzoltóegységek számá­ ra. A gépjárműveknek megfelelő hozzáférést kell biz­ tosítani. A gépjárművek csatlakozási pontjának kiala­ kításához a 2/2002. BM-rendelet tartalmazott konk­ rét műszaki megoldást. A szívóvezetékeket zsompban kell elhelyezni, melynek az iszaptalanításáról rendszeresen kell gondoskodni. A téli időszakban (és ez minden tűzoltóvízforrásra igaz) úgy kell meg­ választani a vízmélységet, hogy a magyarországi fagy­ viszonyoknak megfeleljen. Hazánkban a fagymély­ ség körülbelül 80 centiméter, tehát a természetes vízforrásoknál, valamint a nyitott medencéknél úgy kell az oltóvízmennyiséget meghatározni, hogy téli időszakban ezt a 80 centimétert nem lehet figyelem­ be venni. A nyitott medencéknél figyelemmel kell lenni azok szigetelésénél, mivel ez a legegyszerűbb kialakítású medence sok gondot szokott okozni a szivárgás, illet­ ve a belekerülő hulladék, szemét, elhullott állatok és a nem karbantartott tározóknál előbb utóbb megje­ lenik a nádasodás, gazosodás (ez a természetes vízfor­ rásoknál is igaz). A tűzoltóvízforrások helyes készenlétben tartásának a titka a rendszeres felülvizsgálat és az ellenőrzés. Nem feltétlen kell megvárni a felülvizsgálót a korrózió­ védelem elvégzésével, az iszaptalanítással, föld alatti tűzcsapszekrény tisztításával stb. Baj esetén a rendben tartott vízforrásoknál megbízhatunk, hogy azok be­ töltik rendeltetésüket, és nem fognak „meglepetést” okozni.

Nyitott tűzivíztározó medence

Aktuális Új jogszabály a pirotechnikai termékek megfelelőségéről, forgalmazásáról, ellenőrzéséről 2015. április 20-án megjelent a 100/2015. (IV. 20.) Kormányrendelet a polgári célú pirotechnikai tevé­ kenységekről szóló 173/2011. (VIII. 24.) Kormány­ rendelet, a megfelelőségértékelő szervezetek kijelölé­ séről, valamint a kijelölt szervezetek tevékenységének részletes szabályairól szóló 315/2009. (XII. 28.) Kor­ mányrendelet, valamint a Rendőrség szerveiről és a Rendőrség szerveinek feladat- és hatásköréről szóló 329/2007. (XII. 13.) Kormányrendelet módosításá­ ról. Az új jogszabály rendelkezéseinek döntő többsége a pirotechnikai termékek megfelelőségével, forgalma­ zásával, ellenőrzésével kapcsolatos. Összefoglalónkban a polgári célú pirotechnikai tevékenységekről szóló 173/2011. (VIII. 24.) Kormányrendelet változásaiból a tűzvédelmi szempontú módosításokat tekintjük át. A módosítás több új fogalmat vezet be, köztük az ellenőrzött terület fogalmát, mely a pirotechnikai termék – rendőrségi engedéllyel vagy bejelentésről szóló rendőrségi igazolással történő – felhasználása során a tevékenységért felelős pirotechnikus által felügyelt terület. Az eddigi szabályozásban is szerepelt az ellenőrzött terület fogalma, de mindössze a polgári célú pirotech­ nikai termékek felhasználásával, valamint a felhaszná­ láshoz szükséges segédeszközök használatával kapcso­ latos biztonsági szabályzat részeként és nem önálló fogalomként, ami a pirotechnikus által kijelölt lezá­ randó területként definiálta. Változott az ideiglenes tárolóhely fogalma. E fogalom eddig a pirotechnikai termék év végi forgalmazásához kapcsolódó, maximum 2 hónap időtartamra engedé­ lyezhető tárolóhelyet jelentette. A módosítás pontosítja a tárolóhely kialakításának helyét, és kimondja, hogy ideiglenes tárolóhelyet az év végi forgalmazás helyén lehet kialakítani.

A módosítás előtt a rendelet a 4. pirotechnikai osz­ tályba tartozó tűzijátéktermék, valamint a T2. és a P2. pirotechnikai osztályba tartozó pirotechnikai termék esetében meghatározta, hogy azokat kizárólag szaktu­ dással rendelkező személy használhatja. Ugyanakkor a szabályozás nem definiálta a szaktudás mibenlétét. Ennek pontosítására a módosítás új fogalomként vezeti be a szaktudással rendelkező személy definíció­ ját, melynek értelmében a 4. és a T2. pirotechnikai osztályba sorolt termékek tekintetében a pirotechni­ kus szakképesítéssel vagy pirotechnikai terméküze­ meltető szakképesítéssel, a P2. pirotechnikai osztályba sorolt termékek esetében pedig a gyártó által megha­ tározott szakképesítéssel kell rendelkezni. A módosítás alapján az eddigi fogalmak kiegészülnek a szcenikai tevékenységgel, amely a szcenikus által végzett – rendeletben részletezett – tevékenységeket jelenti. Tekintettel arra, hogy engedélyen kívül bejelentés alapján is végezhető pirotechnikai tevékenység, ezért szükséges volt a pirotechnikai termék elvesztésével kapcsolatos szabályok kiegészítése a forgalmazás vagy felhasználás bejelentéséről szóló rendőrségi iga­ zolással rendelkező vállalkozással kapcsolatos szabá­ lyokkal. A jogszabály számos olyan rendelkezést tartalmaz, ami védőterülethez kötődik, például: • a helyszín megválasztásánál figyelembe kell venni a működtetni tervezett pirotechnikai termék védő­ területét, • beltéri pirotechnikai termék esetén a védőterületen belül csak lángmentesített anyag lehet, • a pirotechnikai termék felhasználásának megkez­ dése előtt a legnagyobb védőterülethez tartozó te­ rületet le kell zárni, • erős szél az, amikor a szél sebessége a kilövés irá­ nyától a pirotechnikai terméket a védőterületén kívülre eltéríti. Ezzel összefüggésben ugyanakkor a védőterület meghatározásának módja, szempontja jogszabályi környezetben nem volt meghatározva. Ilyen érte­ lemben a módosítás hiánypótló, hiszen rendelkezik a védőterület kiterjedésének meghatározásáról, amely alapján a tűzijáték termék minimális védőterület át­ mérője vagy a gyártó által megállapított érték, vagy annak hiányában a tűzijáték termék kaliberének ezer­

9

szerese, szikraszökőkút esetében a termék működési magassága. A módosítás következtében a pirotechnikai termékek tárolására alkalmas helyek köre kibővült a fémlemez-szekrényben történő tárolás lehetőségével, ahol az egy időben tárolt pirotechnikai termékek összes nettó hatóanyag-tartalma nem haladja meg a 20 kg-ot. A pirotechnikai termék tárolására szolgáló helyen, pirotechnikai termék tárolása idejére meghatározott magatartási szabályok pontosításra kerültek. Az ed­ digi szabályozás alapján a tárolóhelyen tűzfegyverrel nem lehetett tartózkodni, ez azonban a fegyveres rendvédelmi szervek, fegyveres biztonsági őrség fel­ adatellátását nehezítette meg, miközben a pirotech­ nikai termékekre nem önmagában a fegyver jelenléte jelent veszélyt, hanem az, ha ott használják is. A módosítás értelmében a tárolóhelyen lehet tűzfegyverrel tartózkodni, de abból ott lövést leadni tilos. Az 1., 2., T1. és P1. pirotechnikai osztályba tartozó termék forgalmazását végző vállalkozás esetén köve­ telmény volt, hogy rendelkeznie kell pirotechnikussal. A módosítás alapján az 1. pirotechnikai osztályba tartozó termék forgalmazásához már nem szükséges pirotechnikusi szakképesítés. A módosítás kimondja, hogy már nem elegendő, ha a vállalkozás rendelkezik pirotechnikussal, hanem ezt követően már az értékesítést végző személynek kell rendelkeznie pirotechnikusi szakképesítéssel. Tekintettel arra, hogy bejelentés alapján is felhasznál­ ható pirotechnikai termék, ezért a felhasználáshoz tar­

tozó bejelentésben − a módosítás következtében − fel kell tüntetni a tárolóhely pontos helyét is település, utca, házszám vagy helyrajzi szám megadásával. Az ideiglenes tárolóhelyek számának korlátozását je­ lenti a módosítás azon rendelkezése, amely kimondja, hogy egy vállalkozás telephelyenként egy kézi és egy átmeneti tárolóhelyet, illetve az év végi forgalmazási helyein egy-egy ideiglenes tárolóhelyet létesíthet. A bejelentéssel összefüggő változás az is, hogy a fel­ használási engedély iránti kérelemben már nem elég nyilatkozni az öt óra eltérésen belüli felhasználásra vonatkozó további kérelmekről, hanem már az öt óra eltérésen belüliekről is szükséges. A maximum 20 kg összes nettó hatóanyag-tartalom­ mal eddig is lehetséges volt 1–3. pirotechnikai osz­ tályba tartozó tűzijáték termékek előzetes bejelentési kötelezettség melletti felhasználása. Ugyanakkor a bejelentéstétel időpontjának maximuma nem volt szabályozva. A módosítás kimondja, hogy az a felhasználás megkezdését megelőzően legfeljebb 30 nappal korábban nyújtható be. A polgári célú pirotechnikai termékek felhasználásá­ val, valamint a felhasználáshoz szükséges segédeszkö­ zök használatával kapcsolatos biztonsági szabályzat korábban kimondta, hogy a szerelési tevékenység köz­ ben idegen személy nem tartózkodhat a szerelési te­ rületen. A módosítás – a félreértések elkerülés érdeké­ ben – előírja, hogy a szerelési tevékenység közben a szerelési területen az ellenőrzést végző hatóság képviselőjén kívül nem tartózkodhat idegen személy. A felhasználási engedélyhez és a bejelentéshez csatolt helyszínrajzon bejelölt ellenőrzött terület megnövelé­ sét a módosítás következtében a felhasználás megkez­ dése előtt legalább 2 órával kell értesíteni, korábban erre időkorlát nem volt megadva.

Szabványhírek 2015. áprilisban 2015. áprilisban az alábbi tűzvédelemmel kapcsolatos szabványok jelentek meg:

60695-10-2:2014) – az MSZ EN 60695-10-2:2014 helyett.

MSZ EN 60695-10-2:2015 A tűzveszélyesség vizsgálata. 10-2. rész: Rendellenes meleg. Golyós nyomópróbás vizsgálati módszer (IEC

MSZ EN 60695-2-11:2015 A tűzveszélyesség vizsgálata. 2–11. rész: Izzóhuzalos vizsgálati módszerek. Végtermékek izzóhuzalos éghe­

10

tő­ségvizsgálati módszerei (GWEPT) (IEC 60695-211:2014) – az MSZ EN 60695-1-11:2014 helyett. MSZ EN 60695-9-2:2015 A tűzveszélyesség vizsgálata. 9-2. rész: A láng felületi terjedése. A vizsgálati módszerek összefoglalása és fon­ tossága (IEC 60695-9-2:2014)

MSZ EN 1366-12:2015 Épületgépészeti berendezések tűzállósági vizsgálata. 12. rész: Szellőzővezeték-rendszerek nem mechanikus tűzgátló záróelemei

MSZ EN 1365-2:2015 Teherhordó elemek tűzállósági vizsgálata. 2. rész: Fö­ démek és tetők – az MSZ EN 1365-2:2000 helyett.

MSZ EN 13381-5:2015 Szerkezetek tűzállóságához való hozzájárulás megha­ tározásának vizsgálati módszerei. 5. rész: Járulékos tűzvédelem beton és acél profillemez együtt dolgozó szerkezetekhez – az MSZ ENV 13381-5:2003 he­ lyett.

MSZ EN 1366-1:2015 Épületgépészeti berendezések tűzállósági vizsgálata. 1. rész: Szellőzővezetékek – az MSZ EN 1366-1:2000 helyett.

MSZ EN 13823:2010+A1:2015 Építési termékek tűzveszélyességi vizsgálatai. Egy égő tárgy hőhatásának kitett építési termékek, a padlóbur­ kolatok kivételével – az MSZ EN 13823:2011 helyett.

Olvasóink kérdezték – mi válaszolunk! Milyen végzettség szükséges a tűzvédelmi feladatok ellátásához egy gazdálkodó szervezetben? A tűzvédelmi előadói bizonyítványom alapján kérdezem, hogy elláthatom-e a munkahelyemen (gazdálkodó szervezet) a tűzvédelmi feladatokat? A rendelet 5. mellékletének 2. f pontja alapján megfelelő-e a tűzvédelmi előadói bizonyítványom, amely OKJ 52 86 107-es számú? Válasz Tekintettel arra, hogy a kérdésből nem derül ki pon­ tosan milyen feladatokat, milyen munkahelyen lát el, ezért általánosságban az alábbi választ adjuk. A kérdéshez mellékelt bizonyítvány megfelel a 9/2015. (III. 25.) BM-rendelet 5. melléklet 2. a) pontban meghatározott középszintű tűzvédelmi szakképesítés igazolására. Ezzel a bizonyítvánnyal Ön olyan helyen láthat el tűzvédelmi feladatokat, ahol a hivatásos ka­ tasztrófavédelmi szerveknél, az önkormányzati és lé­ tesítményi tűzoltóságoknál, az önkéntes tűzoltó egye­ sületeknél, valamint az ez irányú szakágazatokban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről szóló 9/2015. (III. 25.) BM-

rendelet középszintű tűzvédelmi szakképesítés meg­ létét írja elő, azaz: a) a gazdálkodó szervezet robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot állít elő, dolgoz fel, forgalomba hoz, tárol és az egy telephelyen előállított, feldol­ gozott, forgalmazott, tárolt anyag együttes, egy­ idejű mennyisége meghaladja az 1000 kg/liter mennyiséget, de legfeljebb 5000 kg/liter, b) a gazdálkodó szervezet tűzveszélyes osztályba tar­ tozó anyagot, terméket tárol és az egy telephelyen a szabadtéri és az épületen belüli tárolásra szolgáló, összesített alapterület meghaladja az 1000 m2-t, de legfeljebb 10 000 m2, c) a gazdálkodó szervezet ipari vagy mezőgazdasági tevékenységet végez és a családtagokkal együtt a munkavégzésben részt vevő munkavállalók egy­ idejű létszáma meghaladja a 100 főt, vagy d) a gazdálkodó szervezet olyan épületrészt, épületet üzemeltet vagy bérel, da) amelyben tömegtartózkodásra szolgáló, de legfeljebb 500 fő befogadóképességű helyiség található, db) amely összesített befogadóképessége megha­ ladja az 500 főt, de legfeljebb 2000 fő, vagy dc) amelyben menekülésben korlátozott szemé­ lyek elhelyezése, ellátása, kezelése, nevelése, oktatása, gondozása történik, és e személyek egyidejű létszáma meghaladja a 20 főt, de leg­ feljebb 100 fő.

11

Szilárd éghető anyagok szabadtéri tárolásának kialakítása A szilárd éghető anyagok szabadtéri tárolásához a korábbi OTSZ tárolási egységeket adott meg. Ez az új OTSZ-ben nem szerepel. Ha most kell kialakítanom a szabadtéri tárolást, akkor a meghatározott max. tűzszakasz­méreten kívül mit kell figyelembe vennem? Hagyhatom figyelmen kívül a korábbi tárolási egység méreteit?

Válasz Az új OTSZ a tűzszakasz méretén felül a tárolási egy­ ség térfogatát nem szabályozza, annak megállapítása a tervező, beruházó, üzemeltető feladata, illetve fele­ lőssége.

Utánvilágító jel alkalmazása Ahol a régi OTSZ megen­ gedi az utánvilágító jel alkalmazását, ott az új OTSZ kívülről vagy belülről meg­ világított menekülési jelet ír elő. Fent maradhat-e már­ cius 5-e után az utánvilágító jel, vagy le kell cserélni?

Az E-Tűzvédelem szaklapunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink tűzvédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdé­ sekre adott válaszok szerzőnk egyéni szakmai véleményét tükrözik, melyet a rendelkezésére álló információk alap­ ján alakított ki. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezet­ het, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal.

12

Válasz Az utánvilágító jelek, menekülési jelek tekintetében meglévő épületeknél, azok átalakítása esetén az átala­ kítás mértékében és körében kell figyelembe venni az új OTSZ rendelkezéseit. Tehát visszamenőleg nem kell átalakítani azokat, de az átalakítással, bővítéssel érin­ tett területeken már az új szabályokat kell alkalmazni.

Van-e az oltóanyagegységre vonatkozóan átváltási arány? Az új OTSZ-ben a tűzoltó készülék meghatározásához használt oltóanyagegységre vonatkozóan van valamilyen átváltási arány, hogy a régi oltóteljesítmény több készülék esetén hogyan „adódik” össze? Pl. 15 oltóegységet egy épületben (üzletben) a 16. táblázat szerint 1 db 12-kg-os 55A 233B C oltásteljesítményű poroltóval tudok teljesíteni, ami nem praktikus. Helyette inkább 6 kg-os poroltót tennénk be, de abból milyen és mennyi felel meg a 15 oltóegységnek? Össze kell adnom pl. 2 db 34 A-st, ami összeadva 2×10, azaz 20 oltó­egység? Válasz Nem szükséges átváltási arányt keresnie, hiszen tökéle­ tesen értelmezi a jogszabály mellékletét. A 16. mellék­ let 1. táblázata meghatározza, hogy 1 db, adott teljesít­ ményű tűzoltó készülék mekkora oltóanyagegységet jelent. Ebből következik, hogy az egyes tűzoltó készü­ lékek oltóanyagegysége összeadódik, ha több darabot vagy eltérő teljesítményűt tartanak készenlétben. Helyes az a megállapítás, hogy 2 db 34 A-s tűzoltó készülék oltóanyagegysége: 20. A példában említett 15 oltóanyagegység így számos kombináció eredményeként kijöhet úgy, hogy az egyes tűzoltó készülékek oltóanyagegységének összege elérje vagy meghaladja a 15-öt. E-Tűzvédelem VII. évfolyam, ötödik szám, 2015. május Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Vezető szerkesztő: Petren Ágnes Szerkesztő: Ress Renáta HU ISSN 2061-0610 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 E-mail: [email protected] Internet: www.tuzvedelemszaklap.hu Tördelés: M. C. Direct Kft.