BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR
KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Export - Import szakirány
A MULTINACIONÁLIS CÉGEK ÉS A KÖZEL-KELET
Készítette: Pick Veronika
Budapest, 2008
3
Tartalomjegyzék 1. Bevezető ....................................................................................................................... 5 1.1 Multinacionális cégek röviden................................................................................ 6 1.2 A Közel-Keleten megtalálható multinacionális cégek és a jövőbeni potenciális résztvevők ..................................................................................................................... 8 2. Miért tartják a multinacionális cégek kedvező területnek a közel-keleti országokat? . 9 2.1. Legfontosabb kincs a szaktudás – a lakosság képzettsége .................................... 9 2.2. Melyek a fő, még kiaknázatlan lehetőségek? ...................................................... 11 2.3. A 2007-ben megvalósult tervek és a 2008-2010 közöttre szóló gazdasági előrejelzések................................................................................................................ 13 3. Melyek a célországok és miért?.................................................................................. 18 3.1. A 4 célország rövid földrajzi és kulturális bemutatása ........................................ 18 3.2. Katar és a cseppfolyósított földgáz..................................................................... 21 3.3. Szaúd-Arábia és Irak a kőolajbánya .................................................................... 25 3.3.1. Szaúd-Arábia és a multik.............................................................................. 25 3.3.2. Irak és a multik problémája .......................................................................... 29 3.3.3. A két ország a kőolaj után – hogyan tovább? ............................................... 33 3.4. Egyesült Arab Emirátusok a kaméleon................................................................ 37 3.4.1. Kőolaj és földgáz .......................................................................................... 39 3.4.2. Turizmus és építészet.................................................................................... 41 3.4.3. Az összekötő Kelet és Nyugat között ........................................................... 45 3.4.4. Élet a kőolaj és földgáz után – vajon elég-e a jólét fenntartásához a turizmus és a légi közlekedés?............................................................................................... 49 4. A belföldi cégek hogyan reagálnak a külföldi multinacionális cégek megjelenésére? ........................................................................................................................................ 50 4.1. Erősödő versenyhelyzet ....................................................................................... 50 4.2. Áthidaló megoldások – a dubai példa.................................................................. 52 5. Képesek-e együtt működni, avagy sem? .................................................................... 54 5.1. Kultúrával szembeni nyitottság – „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!" .................................................................................................................................... 54 6. Összegzés................................................................................................................... 63 Ábrajegyzék.................................................................................................................... 66 Források: ......................................................................................................................... 67
4
1. Bevezető Dolgozatomban a multinacionális cégek és a Közel-Kelet kapcsolatával foglalkozom. Miután a globalizáció napjainkra lassan már minden országot elér a világon, így a nemzetközi nagyvállalatok előtt is megnyílik az út világszerte. Mivel a Közel-Kelet maga nagyon nagy területet fed le, ezért kiválasztottam a 4 legjelentősebb országot: Katart a földgáz, Szaúd-Arábiát a földgáz és a kőolaj, Irakot a kőolaj és az Egyesült Arab Emirátusokat szintén a kőolaj és földgáz miatt. Célom az, hogy bemutassam ezen országok jelenlegi gazdaságát, az okokat, amiért a nemzetközi nagyvállalatok érdemesnek tartják belépni a 4 ország piacára és az üzleti környezetet, amely lehetővé teszi, hogy a multinacionális vállalatok hatékonyan tevékenykedjenek a választott országokban. A várható gazdasági előrejelzések a 20072010-es időszakra is igyekeznek a külföldi cégek és a célországok kapcsolatát és együttműködését bemutatni. Bár ezen 4 ország a szénhidrogén lelőhelyeiről híres, nem szabad csak erre fektetni a hangsúlyt, hiszen még számos lehetőséget rejtenek magukban. Gondolok így a turizmusra, hiszen a ma embere számára az utazás, a kultúrák megismerése, a pihenés és kikapcsolódás nélkülözhetetlen. A Közel-Keletnek pedig az általunk ismerttől igen eltérő kultúrája és szokásai vannak, amelyek pontos megismerése több okból is lényeges. Egyrészt a téves információk korrigálása, másrészt pedig a megfelelő üzleti stratégiák megválasztása miatt is. Fontos említést tenni az emirátusokbeli tengeri és légi szállítmányozás jelen helyzetéről és jövőjéről, hiszen a tervek és azok kivitelezése egyedi, nagyra törő és nem utolsó sorban újabb sikerek forrásai lehetnek. E két szektor - a turizmus és a szállítmányozás – azért is lényeges, mert ez által alapot teremthetnek a kőolaj és földgáz utáni korszakra, amely egyre közeledik. Szeretnék kitérni arra a fontos kérdésre is, hogy a helyi kis-, közép- és nagyvállalatok hogyan tudják a multinacionális cégek megjelenését kezelni, milyenek a működési esélyeik a nagy versenyhelyzet következtében. Az esetleges áthidaló megoldások milyenek lehetnek, és a 4 ország közül melyik az, amelyik a legrugalmasabban tud igazodni a kialakult versenyhelyzethez. Utolsó
fejezetként
pedig
a
jövőbeni
együttműködésre,
annak
megvalósíthatóságára szeretnék rátérni és elemezni. Ezen belül azokkal a kérdésekkel
5
foglalkozni, hogy ezen arab országok mit is várnak el a betelepülő külföldi cégektől, a nemzetközi vállalatoknak hogyan kell kezelniük az új, saját kultúrájuktól annyira eltérő környezetet? Érdemes-e stratégiájuk változtatása nélkül működni a 4 célországban, vagy új, ide illő üzleti és marketing stratégiát célszerű-e alkalmazniuk? Hasznos-e a hazai gondolkodást rávetíteni ezen közel-keleti országokra avagy meg kell-e próbálniuk helyi szemmel látni, és az alapján működni az országok területén?
1. ábra: A Közel-Kelet és a választott 4 célország
1.1 Multinacionális cégek röviden
A multinacionális cég fogalma nem új keletű, az első ilyen formájú cég a Holland Kelet-Indiai Társaság1 volt, amelyet 1602-ben hoztak létre. Az évszázados fejlődés során sikerült a multinacionális cégeknek a mai működési formájukat elérni.
1
1602-ben alapították, helyenként Németalföldi Kelet-indiai Társaságként is emlegetik. Megalakulásához képest hamar holland gyarmatbirodalmat épített ki Ázsiában (főleg India területén). A XVII. század első felében csaknem monopolizálta a keleti fűszerkereskedelmet, valamint Ceylont és Malakkát is az uralma alá hajtotta. A hatalmas bevételek „Európa bankárjává” tették. A francia forradalmi háborúk során a gyarmatai nagy részét az angolok elfoglalták, rengeteg adósságot halmozott fel, majd 1789-ben a holland népképviselet a beszüntetése mellett döntött.
6
A multinacionális cégek olyan vállalatokat jelentenek, amelyek legalább két, de lehetőség szerint több országban is üzemeltetnek leányvállalatokat. Csoportosíthatóság szerint háromfélék lehetnek: horizontálisan integrált multinacionális cégek, amelyek bár különböző országokban működnek, mégis ugyanazt a szolgáltatást nyújtják ugyanolyan körülmények között (pl.: McDonalds), vertikálisan integrált multinacionális cégek, amelyeknek a bizonyos országokban előállított termékei más országok anyagfelhasználásában játszanak fontos szerepet (pl.: Adidas) és a diverzifikált multinacionális cégek, amelyek szintén több országban székelnek, ám a két előbb említett integráció egyikébe sem tartoznak (pl.: Microsoft). A multinacionális vállalatoknak rendkívül nagy befolyásuk van a nemzetközi kapcsolatok terén, amely sokak szerint előnyhöz juttatja őket a kisebb vállalkozásokkal szemben. Ezek a cégek fontos szerepet játszottak a globalizáció kialakulásában. A multinacionális cégek megtelepedése egy adott országban jótékony hatásokkal is bír, az egyik legfontosabb ilyen a munkahelyteremtés, de ezen kívül még adóbevételt és gazdasági aktivitást is jelent a multi belépése a hazai piacra. A potenciális célországok vagy régiók, így egymással versenyeznek annak érdekében, hogy a multinacionális cég vagy cégek számára minél kedvezőbb ajánlatot tudjanak nyújtani (ez lehet adókedvezmény, jól fejlett infrastruktúra, laza környezetvédelmi szabályok és munkaerő színvonal). A mutli cégek eszköztárában a lobbyzás is megtalálható, ám nem beszélhetünk egységes lobby-perspektívákról, amely minden multira igaz lenne. Előfordulhat ugyanis, hogy egy vállalat szigorú környezetvédelmi előírásoknak megfelelően működik, így ő azt fogja szorgalmazni az adott ország kormányánál, hogy ezeken az előírásokon ne lazítson, ezáltal is gyengítve a konkurencia helyzetét az adott piacon. Sokan úgy vélik, hogy a multinacionális vállalatoknak sokkal nagyobb befolyási ereje van egy illető ország kormányára, mint fordítva, ez viszont nem teljesen helytálló elgondolás. A multik számára a legnagyobb fenyegetést az úgynevezett „államosítás” jelenti, amely során a cégnek az adott országban lévő vagyontárgyait, eszközeit az államnak kell eladnia, illetve további veszélyt jelent még a helyi üzleti jog megváltoztatása és egyéb szabályozások. Egy új fajtája a multiknak az úgynevezett „mikro-multinacionális vállalatok”. Különös ismertetőjegyük, hogy ezek mind-mind kis cégek. Néhányan, akik szoftver fejlesztéssel foglalkoznak, már az Internet kialakulása óta több országban is foglalkoztatnak embereket. Ám jelenleg egyre több és több ilyen „mikro-multi” kezdi el saját magát menedzselni, mindebben például a Yahoo, Amazon, EBay szolgáltatásait 7
veszi igénybe, ugyanis segítségükkel egyre több potenciális ügyfélhez tudnak eljutni a világ bármely országában. Bár mindez ígéretesen hangzik, mégis felmerülnek kisebb nagyobb problémák, az egyik ilyen, hogy ezek kis cégek, mint ahogy a nevükben is benne van, tehát minden olyan problémával meg kell küzdeniük, mint a kis cégeknek általában. Többnyire olyan emberek irányítják, akik képesek az Internet adta lehetőségeket jól alkalmazni és ezáltal ki tudják küszöbölni a méretből fakadó hiányosságokat, amik egy valódi nagy multi esetében nincsenek meg (ilyen például: a távolságok összehangolásából adódó problémák,
ügyfélszolgálattal kapcsolatos
nehézségek stb.). Mint minden, a multinacionális cégek formája, működése is folyamatosan változik, folyamatosan hatnak rá a világban megjelenő újabb és újabb hatások, irányelvek. Sok szakértő szerint a multinacionális vállalatok új alakja az úgy nevezett „globally integrated enterprise2” (globálisan integrált vállalkozás) lesz, ami a globalizációra adott válasz reakcióból alakul ki.
1.2 A Közel-Keleten megtalálható multinacionális cégek és a jövőbeni potenciális résztvevők
A globalizációnak, így a multik terjeszkedésének köszönhetően a közel-keleti országokban is megtalálhatók olyan neves cégek, mint a BMW, Mercedes Benz, Jaguar, Sony, Coca-Cola, Pepsi, Adidas, Nike, Procter & Gamble, Hewlett Packard, Johnson & Johnson, Vodafone stb. Ezen vállalatok érdeklődése számos okra vezethető vissza: szaktudás – jó üzleti érzék, fizetőképes piac, diverzifikációból következő előnyök, presztizs okok. Ha megnézzük az Egyesült Arab Emirátusok, Katar vagy akár Szaúd-Arábia jelenlegi gazdasági helyzetét, akkor világosan látszik, hogy az olajkészleteknek köszönhetően (a belőlük származó hatalmas bevételek miatt) egyre vonzóbb környezet megteremtésére képesek a nagy multi cégek számára. Ennek köszönhetően további új cégekkel folytatnak tárgyalásokat, amelyek az esetek döntő többségében sikerrel záródnak. Az eredményes tárgyalások közé tartozik az Airbus – Arab Emirátusok, illetve az Airbus – Szaúd-Arábia, melynek keretében 2
2006-ban Sam Palmisano, az IBM ügyvezető igazgatója alkotta meg ezt a kifejezést. Azok a vállalkozások tartoznak ide, akik a stratégiájukat, menedzsmentjüket és a működésüket egy új cél alapján alakítják ki. Ez az új cél: a termelés egész világra kiterjedő integrációja.
8
megközelítőleg 300 db Airbus gép eladására kötöttek szerződést az említett országokkal, amely az Airbus eladásainak 6%-át teszi ki világszerte. A nagy mobilcégek közül a Nokia is lehetőségeket lát a fent említett országokban, így a tárgyalások megkezdődtek üzletek nyitásáról. A török Inteltek3 és a MAF Group4 megjelenése, illetve elterjedése is várható a 2008-as évben. Ugyanakkor nem beszélhetünk minden esetben sikeres üzletkötésekről. Ilyen a több hónapos tárgyalások után elbukott 21 milliárd dolláros londoni Sainsbury kiskereskedelmi üzletlánc megvásárlása, amely az amerikai jelzáloghitel krízis negatív hatása miatt nem valósulhatott meg a hitelek rendkívüli megdrágulásának okán. A dolgozat további részében vizsgálni fogom azokat a tényezőket, amelyek a kiváltói a multinacionális cégek érdeklődésének e térségben, a 4 célország jelen helyzetét és jövőbeni kilátásait, illetve hogy ez a szimbiózis fenntartható-e hosszú távon tekintettel az igen erős kulturális különbségekre.
2. Miért tartják a multinacionális cégek kedvező területnek a közel-keleti országokat? 2.1. Legfontosabb kincs a szaktudás – a lakosság képzettsége Mielőtt egy multinacionális vállalat úgy dönt, hogy belép a potenciális ország piacára számos befolyásoló tényezőt figyelembe kell vennie. Ezen tényezők közül kiemelkedő helyen a szaktudás szerepel, ugyanis fontos tudni, hogy a lakosok képesek-e a vállalati kultúrát átvenni, a kívánt eredményeket évről évre elérni, amelyet csak megfelelő oktatási háttérrel lehet megvalósítani. Mind az Emirátusokban, Katarban és Szaúd-Arábiában az oktatási reformoknak köszönhetően az oktatás magas színvonalat ért el, ennek is köszönhető, hogy egyre több amerikai, illetve kanadai egyetem dönt úgy, hogy
kialakítja
saját
egyetemi
illetve
főiskolai
területét,
kiemelkedően
az
Emirátusokban és Katarban. Ilyen például a georgetown-i egyetem, a new york-i egyetem művészeti szaka, amely Abu Dhabit célozta meg, valamint a Mitchigan állami 3
Az Inteltek egy török mobilszolgáltató, amelyet 55%-ban a szintén török Turkcell birtokol. Majid Al Futtaim Group - Majid Al Futtaim 1995-ben alapította az első bevásárlóközpontját, és azóta nemzetközi hírnévre tett szert. Számos üzletháza van az Egyesült Arab Emirátusokban, Katarban, SzaúdArábiában, Ománban, Bahreinben, Egyiptomban és Libanonban. A hálózat egy mag köré épül, egymást egészítik ki, de nem egységes az irányítás az üzletek között.
4
9
kutató egyetem, mely 2008 augusztusában kezdi meg működését Dubaiban. Az UNESCO felmérései által a felsőoktatás színvonala az Emirátusokban és Katarban valóban magas szinten áll, noha az általános iskolai oktatást kevésbé veszik komolyan. Az iraki háborús helyzet okán az UNESCO megállapította, hogy az ország az 1991-es felméréshez képest jelentősen visszaesett az oktatási színvonalban, ám a jelenlegi reformok bevezetése kimozdíthatja Irakot az e területen tapasztalható válságból. A felsőoktatásban kiemelt szakok a kereskedelmi, természettudományi, technikai, mérnöki és kommunikáció technológiai végzettséget nyújtó intézmények. A NAPO5 felmérései szerint a nők 90, míg a férfiak 73%-a került be az 1987-ben alapított Higher Collegese of Technology6 felsőoktatási intézménybe, az 1998-ban alapított Zayed Egyetemre, amely kifejezetten női hallgatók fogadására rendezkedett be és az 1977-ben alapított alaini UAE Egyetemre. Ebből a felmérésből egy nagyon fontos dolgot vehetünk észre, miszerint az a látásmód, hogy a nők nem vagy csak bizonyos életkorig tanulhatnak a 4 célországban megdőlni látszik. Még Szaud Arábiában is támogatják a nők egyetemi vagy főiskolai oktatását, sőt, a külföldön folytatott tanulást is szorgalmazzák, amelyet állami pénzekből finanszíroznak, noha kísérőre szükségük van a külföldön tartózkodás során. Irakot kivéve a vizsgált országok mindegyikében jelentős számú magán és nemzetközi magániskola működik (Katar Akadémia, Doha School, Doha Akadémia). Azok a családok, amelyek megtehetik, előszeretettel küldik ide a gyerekeket tanulni, mivel az általános iskolai hiányos oktatás után ezekben az intézményekben szilárd tudást képesek elsajátítani. Az Emirátusok, Katar, Szaúd-Arábia és Irak is az elmúlt években kezdték felfedezni az oktatási színvonal fejlettségének fontosságát, erre vezethetők vissza a különböző oktatási reformok, oktatást szabályozó és felügyelő intézmények kialakítása. A kérdés, hogy vajon tényleg a megfelelő úton járnak-e ezen a téren számos megerősítést kap, hiszen a fent említett nagy amerikai és kanadai egyetemek hiába nem települnek be egy országba. Ezen országok bár fejlődésük még korai szakaszában vannak, mégis nagy sikereket könyvelhetnek el már most az üzleti élet területén, amely egyelőre még a szén-hidrogéneknek köszönhető, ám jól látható, hogy felismerték a
5
National Admissions and Placement Office – NAPO. 1996-ban hozták létre az Egyesült Arab Emirátusokban, annak érdekében, hogy könnyebben lehessen a középiskolákból a felsőoktatás intézményeibe bekerülni. Ez a szervezet átláthatóbbá teszi az oktatási rendszert, amely nemcsak az oktatásért felelős személyeknek, hanem a tanulóknak is könnyebbséget ad. 6 Az Egyesült Arab Emirátusok területén található főiskolai csoport, amely a legmodernebb technikákat a legújabb oktatási módszereken keresztül ismerteti meg a hallgatókkal.
10
szükségét a diverzifikációnak. Amíg ezt a fejlődési ütemet tartják, addig egyre több multi cég fogja figyelmét feléjük irányítani. 2.2. Melyek a fő, még kiaknázatlan lehetőségek? A 2007-2008-as Versenyképességi Jelentésben, mely 131 országra terjed ki, Katar a 31., Szaúd-Arábia a 35. és az Egyesült Arab Emirátusok a 37. helyet foglalja el, amely meglehetősen előkelő helynek számít. Irak a jelenleg zajló belső viszályok miatt nem tudott felkerülni erre a listára. Az Öböl Menti Országok Együttműködésének Tanácsa7 egyre inkább vonzóvá válik az energia igényes iparágak számára, mint például az alumínium, a petrolkémiai termékek és az acél gyártásában. Eddig, az ezekben az ágazatokban tevékenykedő multinacionális vállalatok még nem tudták teljes mértékben kiaknázni az alacsony árakban rejlő lehetőségeket, mivel ezeknek az országoknak nem elsősorban technológiai és operatív szakértelmet kell nyújtani, hiszen ezen országok saját, színvonalas technológiát teremtettek meg, amelytől nem szívesen térnek el. A földgáz, amely a legkeresettebb a fent említett energia igényes iparágakban, főleg Katarban, SzaúdArábiában és az Emirátusokban fordul elő a legnagyobb mennyiségben, kitermelése lényegesen olcsóbb, mint bárhol a világon, ezenkívül a munkabérköltségük (nagy számú indiai, pakisztáni és fülöp-szigeteki munkaerő áll a rendelkezésükre) és az üzleti környezet is rendkívül kedvező lenne a multik számára (a vállalati adók alacsonyak, területtől függően 0-tól 20%-ig). Ebből következően a profitok sokkal magasabbak ezen régióban, mint a világ bármely más részén, tehát nagyobb mennyiséget lehet visszaforgatni, amely nagyobb növekedési sebességet indukál. Bár ezen országok eddig elszigeteltek voltak a Nyugattal szemben, az elmúlt években egy igen erős nyitás figyelhető meg az üzleti politikájukban, amit a nagy multik csak most kezdenek kihasználni. Várhatóan a földgáz ára az elkövetkezendő években 3-szor, 5-ször alacsonyabb marad a Golf országokban, mint Kínában, Indiában vagy az Egyesült Államokban. Az alumíniumgyártás 30%-kal olcsóbb (1 tonna 1.200$) az Öböl menti országokban, mint Nyugat-Európában. Amennyiben sikerülne meghódítani a Golf államokat a multinacionális vállalatok elé, ráadásként, olyan új területek tárulhatnának,
7
Gulf Cooperation Council, amelyet 1981-ben hoztak létre. Tagjai: Egyesült Arab Emirátusok, SzaúdArábia, Katar, Omán, Bahrein és Kuwait. Létrejöttében nagy szerepet játszott az ez időben zajlódó IrakIrán konfliktus. Szabad piacot jelent tulajdonképpen a tagországok között, ám a ténylegesen működő szabad piac csak 2007-ben valósult meg a dohai csúcstalálkozó után.
11
mint Irak, amely jelentős helyreállítási munkákat kíván és igen nagy felvevőpiaccal rendelkezik, illetve Irán, melynek felvevő piaca szintén hatalmas. Az új belépők számára hasznos tanácsokkal szolgálhatnak a jövőben azok a vállalatok, akik közös vállalkozást alakítottak ki a Golf országokkal, illetve kihelyezett leányvállalattal rendelkeznek az energia és az alapanyag szektorban. A már piacon lévő cégeknek az együttműködés sikerét 2 tényező határozza meg: az első, hogy képesek voltak felmérni, átlátni és kiszolgálni az Öböl menti országok diverzifikált igényeit az ügyletek lebonyolítása során. A második kulcsfontosságú tényező az, hogy megértették ezen országok politikai és üzleti mechanikáját, melyek segítségével pontosan azt tudják nyújtani nekik, amit ők elvárnak a külföldi partnerektől. Továbbá az Emirátusok és Katar a turizmus területén csak az utóbbi években kezdett el kibontakozni, így ez a terület a multik számára is ígéretes, főleg az építési vállalatok, hotel láncok szemében. Szaúd-Arábiában a turizmus megvalósítása jelenleg most van kialakulóban, így ha már ott is meg lesz egy kiforrott terv, akkor szintén hatalmas lehetőségeket lehet kihasználni. Amennyiben Irakban képesek lennének a háborús helyzet végleges rendezésére szintén a nagy építési vállalatok körében lenne lehetőség jelentős befektetések megszerzésére, ugyanis az ország újjáépítésére hatalmas szükség lenne. Földrajzilag szerencsés helyzetben van az ország, hiszen 2 nagy folyó is keresztülfolyik a területén (Tigris és az Eufrátesz), így a megfelelő építkezési tervek segítségével a specifikumok kihasználásával akár még a turisták felé is meg lehetne nyitni az ország kapuit. Ahhoz, hogy a Golf országok képesek legyenek tartani, illetve növelni az 1 főre eső GDP-jüket, valamint megfelelő számú munkahelyet tudjanak biztosítani a rohamosan növekvő lakosság számára az elkövetkezendő évtizedben, folyamatos 5-10%-os gazdasági növekedést kellene produkálniuk. Az együttműködés mind a vizsgált országoknak, mind pedig a multiknak gyümölcsöző és előnyökben gazdag lehetne, mivel Szaúd-Arábia, Katar, az Emirátusok kedvező feltételeket kínál a nyugati országoknak, a nyugat pedig azon törekvéseiben segíthetne az Öböl menti országoknak, hogy az energiahordozóktól való függésüket meg tudják szüntetni, illetve képesek legyenek lecsökkenteni azt és más szintén jövedelmező területeken tudjanak megjelenni illetve munkahelyeket teremteni.
12
2.3. A 2007-ben megvalósult tervek és a 2008-2010 közöttre szóló gazdasági előrejelzések A gazdasági teljesítmény 2003-2006-os intervallumban figyelemreméltó volt a közel-keleti országokban. 2006-ban a névértéken számított növekedés átlagban 17,6%os volt az IMF adatai szerint, amely még Kínánál is erősebb volt (ott 15,1% volt ez az érték), 2007 végére pedig 9,6%-on állt meg a mutató, amely visszaesést jelent ugyan, de még így is jelentős növekedésnek mondható. Ha külön nézzük meg a célországok gazdaságra vonatkozó prognózisait az elkövetkezendő 3-4 évre, igen érdekes és ígéretes számadatokat figyelhetünk meg. Az Egyesült Arab Emirátusokban 2007 végére mintegy 16%os gazdasági növekedés volt megfigyelhető, amely a magasabb olajáraknak és az új befektetéseknek volt köszönhető az IMF információi alapján. Annak érdekében, hogy ezt a növekedési ütemet fenntartsák 2008-tól is, az IMF az elkövetkezendő évtizedben minden évben, megközelítőleg 22 milliárd dollárt pumpál az ország gazdaságába, amelyet a már meglévő olaj és földgáz projektekre kell fordítani, illetve további tervek megvalósítását kell ebből az összegből finanszírozni. Meg kell jegyezni, hogy ez a hatalmas mértékű növekedés meglehetősen drágának bizonyul ugyanis az infláció nagyon magas (2007ben 8%-os volt, 2008-ban csökkeni fog, bár így is magas lesz, 6-7%-os az IMF adatai szerint). A következő évek elsődleges feladata, az IMF szerint, hogy az inflációt csökkentse az ország, valamint a gazdasági növekedést fenntartsa és biztosítsa a makrogazdasági és pénzügyi stabilitást. A rekord nagyságú olajárak növekvő folyószámla és fiskális többletet eredményeztek. A Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium 16,5%-os GDP növekedést állapított meg, amely főként az olajszektoron kívüli tevékenységeknek köszönhető (elsősorban az ipari, turisztikai, kereskedelmi és építészeti szektoroknak), a Bruttó Beruházások (Gross Capital Formation), amelyek a magán és nyilvános beruházásokból tevődnek össze megközelítőleg 19%-kal nőttek 2007-ben.
13
2. ábra: az IMF adatai alapján, business.maktoob.com
Katarban megfigyelhető, hogy a gazdaságpolitika intenzív energia (elsősorban földgáz, hiszen Oroszország és Irán után ez a 3. legnagyobb földgázlelő-hely a világon) felhasználó nehézipari szektor kialakításán munkálkodik, amelyet a magánszektor és külföldi befektetők bevonásával kíván megvalósítani. A Katarban jelenleg zajló gazdasági fellendülésnek a szakértők szerint 2 része van: az első szakasza körülbelül 2006-ig tartott, amely az Ázsiai Sportjátékok8 beruházásaival ért véget, a második szakasz körülbelül 2010-ig fog tartani, az LNG9 és GTL10 beruházások várható végéig. Ezalatt a 2 év alatt nem csupán a földgáz-szektorra koncentrálnak, hanem a gazdaság diverzifikálása is kitűzött cél a nem-olaj területeken. Kiemelt területek: turizmus fejlesztése, közüzemi szolgáltatások, infrastruktúra, szociális háló hatékonyabb kiépítése, valamint a közoktatás színvonalának erősítése. Elemzők szerint a gazdasági növekedés, a nagyütemű iparosításnak köszönhetően, jelentősen felgyorsul, amely több hazai és külföldi befektetést vonzz majd. Eleddig 4 jelentős méretű ipari parkot hoztak létre, amelyek kapuit a külföldi nagyvállalatok előtt is megnyitották. Megfigyelések szerint Katart az olasz, angol, amerikai és francia multinacionális cégek preferálják a legjobban, de az EU-val is fejlődő üzleti kapcsolatokat ápol. Mindezek ellenére a katari gazdaságban a külföldi cégek részesedése jelenleg csupán az 5 %-ot éri el, ám felmérések szerint ez az arány, az elkövetkezendő években jelentősen emelkedni fog. Az ország exportból származó bevétele 18,5% volt az elmúlt évben, szakértők szerint ez 8
2006. december 1-én a dohai Khalifa stadionban zajlott le a 15. Ázsiai Sportjátékok megnyitó ünnepsége. A december 1-15. között megrendezett eseménynek az ASIAD 1951-ben indult történelme során első alkalommal adott otthont arab ország. A közel-keleti térségből eddig egyedül Irán rendezett ázsiai sportjátékokat 1974-ben. 9 Liquified Natural Gas – cseppfolyósított földgáz. Előállítása bár igen költséges, szállítása mégis sokkal egyszerűbb, mint a gázhalmazállapoté. 10 Gas to Liquids - a gáz cseppfolyósítási eljárása
14
az elkövetkezendő években tovább fog növekedni. Nem csak az exportbevételek, hanem az importra fordított kiadások, valamint az ebből származó bevételek is növekedni fognak, az importból származó bevételek várhatóan a 4 milliárd dollárt is meghaladhatják a közeljövőben. A kormány, szándékai szerint, a privatizációt is megreformálja, melynek segítségével egy kevésbé komplikált piacgazdasági modellt fog kialakítani. A beruházási törvényeken is jelentős változtatásokat eszközölnek, sokkal liberálisabbá téve azokat, ezáltal a külföldi multinacionális vállalatok számára lehetővé teszik, hogy belföldi partner illetve szponzor nélkül tudjanak képviseleteket nyitni az országban. A gazdaság olyan rohamos mértékben fejlődik jelenleg, valamint olyan nagymértékű fejlesztések mennek végbe minden irányban, hogy a gazdasági szakértők szerint az ország jelenlegi szakmai és műszaki tudása lassan nem lesz elég ahhoz, hogy az ilyen léptékű fejlődést fenntartsa. Ennek kiküszöbölésére az országnak meg kell nyitni a kapuit a külföldi szakemberek felé, ezáltal akár több százezer fővel növelni a már Katarban dolgozó külföldiek létszámát. Év
Bruttó Hazai Termék
1980
28,631
1985
22,829
1990
26,792
1995
29,622
2000
64,646
2005
137,783
USA átváltás
$
3.65 katari rijál 3.63 katari rijál 3.64 katari rijál 3.63 katari rijál 3.63 katari rijál 3.64 katari rijál
Inflációs Index (2000=100) 53 64 77 85 100 115
3. ábra: az IMF adatai alapján
Szaúd-Arábiában a 2007-es év a gazdaság erőteljes növekedésének jegyében telt, a 2008-as év azonban számos kihívást rejt, többek között az infláció csökkentését és a munkaerőpiac fejlődéséből származó problémák kezelését. A költségvetési többlet rekord nagyságú volt, mintegy 265 milliárd szaúdi rijál (SAR11), amely 5-ször több mint az alapbüdzsé. A hab a tortán a belföldi tartozások 366 milliárd SAR-ra való 11
1 Szaúdi Riyal = 0.266973 amerikai dollár, de ez csak tájékoztató jellegű információ a Google Search adatai szerint
15
csökkenése volt. Ezen események hatására a szaúdi gazdaság magas likviditásúnak, rohamosan növekedőnek volt minősítve a 2007-es évben, különös tekintettel az ingatlan, a befektetési és az iszlám bank szektorban. Az olaj és gáz szektor szintén kiemelkedő növekedési pályát járt be. A Globális Versenyképességi Index (GCI12) szerint az ország 131 résztvevőből a 35. helyen végzett. A Szaúd-Arábiai Általános Befektetési Hatóság13 által bevezetett gazdasági reformok hatására a vállalati szektor növekedésének aránya megközelítőleg 30%-ra becsült 2008 első negyedévében, amely a 2006-os 18%-os növekedési arányt is felülmúlja. Annak érdekében, hogy a Királyságba még több üzletembert csábítsanak a világ minden tájáról, a kormány többszöri belépésre feljogosító vízum bevezetését tervezi. A szaúdi tőzsde (Tadawul) a 2006-os 52%-os esése után 2007-ben szárnyalt, és 2008 első hetére már 27,42%-kal magasabb volt, mint 2007.november 8-án. A lendületes növekedés a vállalati szektorban 2008-ban is a várakozásoknak megfelelően fog alakulni előreláthatólag, ugyanis a részvényes betéti társaságok száma 108-ra fog nőni az előrejelzések szerint. Az ilyen társaságok tőkeértéke meghaladja az 1,6 trillió Szaúdi Rijált. Annak érdekében, hogy az E-kereskedelemben rejlő lehetőségeket feltárják, a szaúdi BMG Pénzügyi Tanácsadó14 és a The Coffee Bean & Tea Leaf (CBTL)15 egy alapokmányt írtak alá, mely a fiatal királyságbeli tőzsdei befektetőknek nyújt majd információt a tőzsdei műveletekkel illetve a Tawadul-on megtalálható cégekkel kapcsolatban. Ezt a kapcsolatot a két vállalat között az elkövetkezendő évek jelentős együttműködésének minősítette több szaúdi gazdasági szakértő is, mivel a tőzsdét nagyobb réteg számára teszik elérhetővé, így a várható forgalom is nagyobb lesz. A nemzetközi kereskedelem terén Szaúd-Arábia összexportja az áruk és szolgáltatásokra nézve körülbelül 6,7%-kal nőtt 2007-ben, ami 900,8 milliárd SAR-t jelent (240,2 milliárd dollár), az Általános Statisztikai Hivatal felmérései szerint. A nem-olaj áruk exportjából származó bevételek pedig 24,9%-kal nőttek, ami 106,8 milliárd SAR-t jelent megközelítőleg. Az infláció itt is erősödött 5%osra, amely rekordnak számít egy olyan országban, ahol mindig 2% körül volt. Ez az ugrás a nemzeti gazdaság fejlődése, az import árak növekedése, valamint a gyengülő USA dollár hármas hatása miatt történhetett. Az elkövetkezendő évek legnagyobb kihívásai között szerepel a bank, egészségügy, olaj szektorban dolgozó magasan képzett dolgozók hiányának kezelése. A Királyság 12
Global Competitiveness Index Saudi Arabia General Investment Authority 14 BMG Financial Advisors – a Szaúdi Királyság vezető tanácsadó cége a pénzügyi szolgáltatások terén 15 Egy kaliforniai kávécég hálózat, los angeles-i székhellyel 13
16
területén 6 új gazdasági központ kiépítését tervezik, amelyek hatékony és jövedelmező működéséhez több tíz-, de akár több százezer dolgozóra is szükség lesz, ám az ország képzett lakossága kevés ehhez, így külföldről kell a hiányzó szakképzett munkaerőt az országba hívni. Az új munkaerő behívása egyszerű lenne, ám mivel Szaúd-Arábia elsősorban dél-ázsiai munkaerőt alkalmaz, és Dél-Ázsia szintén erőteljes gazdasági fejlődésen megy keresztül az ottani munkaerő nem szándékozik tömegesen külföldön munkába állni. Ebből adódóan Szaúd-Arábiának új területek felé kell nyitni, olyan új vonzerőket kell kialakítania, amely a nyugati munkaerő számára preferált.
Év
Hazai Termék
1980
546,602
1985
376,318
1990
437,334
1995
533,504
2000
706,657
2005
1,152,600
USA átváltás 3.32 szaúdi rijál 3.62 szaúdi rijál 3.74 szaúdi rijál 3.74 szaúdi rijál 3.74 szaúdi rijál 3.74 szaúdi rijál
$
Inflációs Index (2000=100) 95 92 91 101 100 100
4. ábra: az IMF adatai alapján
Irakban a kritikus belügyi helyzet ellenére a gazdaság igyekszik talpon maradni, illetve fejlődési pályára állni. Ezt bizonyítja az is, hogy 2008-ban 18 milliárd dollárt fognak tőkebefektetésekre költeni Irak szerte, valamint a kurdok lakta Arbil16 tartományban 2007 novemberében éves vásári kiállítást tartottak, amelyen 20 nyugati ország is jelen volt. Az éves vásár sikeréből ítélve a kurdok a kezükbe vették az iraki üzleti helyzet alakítását. Míg az ország délen fekvő területein naponta történnek öngyilkos merényletek, az itt állomásozó amerikai egységek és a lakosok ellen, emberrablások, addig Irak északi részében, Arbilban a helyzet meglehetősen nyugodtnak mondható. Az 5 napos luxus vásáron több mint 300 pavilon volt felállítva, nagyképernyős plazma TV16
Erbil vagy Irbil néven is megjelenhet az írott nyelvben. 80 km-re fekszik Moszultól északra. A Kurd Kormányzóság székhelye.
17
ket, nehézipari berendezéseket, számítógépeket és egyéb elektronikai és ipari felszereléseket mutattak be. Az érdeklődő országok között szerepelt az Egyesült Államok, Ausztria, Brazília, Kína, Észtország és Libanon is számos más országgal együtt. Kínával 2007-ben is bonyolítottak közös projekteket (főleg a telekommunikáció terén, amely lehetővé tette, hogy az irakiak videó-telefonálásra is használhassák mobiltelefonjaikat, a lakosság körében hatalmas népszerűségnek örvend ez a funkció), 2008-ra még több közös terv van kilátásban, főleg a technológia területén. A Darin Company17, amely Arbil tartományban a legjobban fejlődőnek bizonyul, pedig szeretne más országokba is betörni az elkövetkezendő években. Ha Irak egészét nézzük, a több százmilliós támogatások ellenére sem képes megfelelő mértékben fejlődni. A ráfordítások jelentősen lelassultak 2007 végére az egyre fokozódó belviszályok hatására. Habár több multinacionális cég jelezte érdeklődését Irak felé, csak kevesen mernek belevágni iraki kereskedelmi hivatalok nyitásába, holott az ország hatalmas lehetőségeket rejtene a külföldi nagyvállalatok számára. Ha sikerülne stabilizálni valamelyest a belső villongásokat, az egészségügyi-, infrastruktúra-, várostervezési- és az olajszektort is ellephetnék külföldi befektetők, vállalatok, akik a helyreállítási munkálatok után az országban maradva jelentős bevételekre tehetnének szert.
3. Melyek a célországok és miért? 3.1. A 4 célország rövid földrajzi és kulturális bemutatása
Egyesült Arab Emirátusok Az Egyesült Arab Emirátusok az Arab-félsziget délkeleti részén található, amely 7 emírséget foglal magában, ezek: Abu Dhabi, Adzsman, Dubai, Fudzsajrah, Ras-El Khajam, Shardzsah és Umm al-Kuwain, fővárosa Abu Dhabi, 5. ábra: az Emirátusok hivatalos zászlója
területe 83.600 km2, tagja az Öböl Menti Országok
17
1998-ban alakult vállalat, 3 fő területen tevékenykedik: szerződéskötések, építkezések kivitelezése és általános kereskedelem és marketing területen.
18
Együttműködési Tanácsának. 1971-ig „Fegyverszüneti Államok” néven volt ismert, így utalva a britek és néhány sejk által kötött fegyverszüneti megállapodásra. Az országot jórészt sivatagi terület alkotja, öntözéses technikákkal képesek zöld övezetek fenntartására. A vezető vallás az iszlám, a helyi lakosság 100%-a muszlim (98% Szunnita, 2% Shíta), az országban élő külföldiek 86%-a muszlim, 7%-a hindu, 4%-a keresztény és 2%-a buddhista. Dubai az egyetlen olyan tagja az Emirátusoknak, amelyben Hindu templom található, valamit számos keresztény templom is, ezenkívül egy Szikh Gurdwara. A legkeresettebb világmárkák a luxus kategóriás termékekből kerülnek ki, derült ki az ACNielsen kérdőíveiből. Ilyenek például Gucci, Ralf Lauren, Louis Vuitton. Ugyanakkor az indiai nagyvállalatok márkái sorra buknak meg az Emirátusokban. Katar Katar fővárosa: Doha, területe 11,437 km², a Katarifélszigeten fekszik, délről Szaúd-Arábia határolja, ám az ország nagy részét a Perzsa-öböl veszi körbe, tagja az Öböl 6. ábra: Katar hivatalos zászlója
Menti Országok Együttműködési Tanácsának. Az ország elnevezése az arab „qatran” szóra eredeztethető vissza, mely
jelenthet kátrányt és gyantát is, valószínűleg ezzel utalnak az ország területén található nagy mennyiségű kőolajra és földgázra. E területet is változatos sivatagok borítják (kő-, homok-, sziklasivatagok), a zöld területeket szintén öntözéses eljárással alakítják ki, csak úgy, mint az Emirátusokban. Az ország hivatalos vallása az iszlám, a helyi lakosok 100%-a gyakorolja ezt a hitet, a maradék kb. 800.000 külföldi lakos között pedig megtalálható többségében a keresztény vallás, de a buddhizmus és hinduizmus is. Érdekesség, hogy mielőtt felfedezték volna az ország területén lévő hatalmas földgáz és kőolajmezőket Katar halászatból és az igazgyöngy kitermelésből élt. Miután azonban az 1920-30-as években a japán gyöngyök is megjelentek a piacon Katar már nem tudott versenyezni tovább. Miután az 1940-es években felfedezték a kőolajmezőket, Katar gazdasága teljesen átformálódott. Míg az 1940-es évekig az életszínvonal alacsony volt, ez a kőolaj kitermeléstől, de főleg a földgáz üzletág felfejlődése óta az ellenkezőjére váltott.
19
Szaúd-Arábia A Szaúdi Királyság a legnagyobb ország az Arabfélszigeten, területe 2,149,690 km², fővárosa: Rijád, tagja az Öböl Menti Országok Együttműködési Tanácsának. Az ország 7. ábra: a Szaúdi Királyság hivatalos zászlója
jelentősége nem csak gazdasági szempontból, hanem vallási tekintetben is igen jelentős szereppel bír a Közel-Keleten,
hiszen itt található az iszlám 2 szent városa Mekka és Medina, ezért „A Két Szent Mecset Földjének” is szokták hívni. A világ vezető kőolaj exportálójaként tartják számon. Az ország hivatalos vallása itt is az iszlám, de kis koncentrációban a kereszténység és a hinduizmus is megtalálható az országban dolgozó külföldiek révén. Talán Szaúd-Arábiáról mondható el, hogy a 4 ország közül a legkevésbé nyitott a külföldi nem muszlimokkal szemben, éppen ezért a lakosság ezen része nemzetiség szerinti negyedekben él. Szaúd-Arábia nagy része lakatlan, a zord éghajlati viszonyok miatt, a sivatagban azonban fellelhető kis százalékban a Beduin lakosság. Érdekességnek számít, hogy Szaúd-Arábia jogrendszere teljes mértékben a Koránra épül és a Shari’a18 van érvényben. A Shari’a nemcsak a muszlim lakosságra vonatkozik, vallási hovatartozástól függetlenül érvényes mindenkire, aki a Királyság területén lakik. Az iszlámon kívüli vallásgyakorlás (keresztény, zsidó vallás) nyilvánosan nem megengedett, olyannyira, hogy templomok és zsinagógák építése tilos, valamint az iszlám vallástól eltérő vallásos anyagok birtoklása szintén kerülendő. Annak érdekében, hogy ezen 2 vallás képviselői mégis tudják gyakorolni a hitüket a Szaúdi Aramco19 egyházi szolgáltatását igénybe vehetik a keresztény, illetve zsidó kisebbség tagjai. Irak Irak fővárosa: Bagdad, területe 438,317 km², nem tagja az Öböl Menti Országok Együttműködési Tanácsának. A vizsgált négy ország közül Irak rendelkezik a legjobb földrajzi 8. ábra: Irak hivatalos zászlója 18 19
tulajdonságokkal, mivel 2 nagy folyó, a Tigris és az Eufrátesz
Az iszlám jogrendszer a mindennapi élet és az üzleti élet minden területét átszövi, betartása kötelező. A szaúdi állam tulajdonában lévő olajtársaság, amely a legnagyobb a világon.
20
folyik rajta keresztül, amelyek biztosítják a terület mezőgazdaságának működését. Az „Irak” elnevezés eredete máig vitatott. Sokan azt mondják, hogy az Irak a sumér Uruk/Erek városára utal, mások szerint jelentését az arámi nyelvben kell keresni, amely szerint Irak „a föld, amely a két folyó partján fekszik” jelentéssel bír. Egy kis réteg szerint utalhat a pálmafa gyökerére, miután az országban számos ilyen fafajta található. Az ország területén 5 nemzetiség osztozik: a kurdok az északi részen, Arbilban, a szunni arabok Bagdad környékén, a shiita arabok Baszra déli részén, az asszírok, akik keresztények és az északi városok közül többen is megtalálhatók, valamint a Lápi arabok, akik egy nomád nép és az ország középső mocsaras területein élnek. Jelenleg az országban dúló háború miatt vegetál, nem képes gazdasági adottságaiból a maximumot kihozni. A 2007-es Bukott Államok listáján a 2. helyen szerepel Szudán után.
3.2. Katar és a cseppfolyósított földgáz Az első folyékony gáz (LNG) rakomány szállítására 1997-ben került sor, Japán számára. A QatarGas 1 nevű cég 2007-ig Japánnak 900 hajónyit, és több mint 270 hajónyit szállított eddig Európa számos országának (pl. Spanyolországnak), Koreának és az Egyesült Államoknak. A QatarGas létrehozása egy zöldmezős beruházás volt, amelynek megvalósítása sok akadályba ütközött, többek között: nem volt jártas az LNG üzletágban, a belső politikai helyzet zavaros volt, kezdetben nem tudtak elég vásárlót szerezni, mivel a piacon ismeretlennek számítottak. 10 év alatt a QatarGas 1 kibővült a QatarGas 2, 3, 4 állomásokkal illetve a Train 4 és 5-tel, amelyek a QatarGas 2-n belül vannak, valamint jelenleg is zajlak a Laffan Finomító megépítése. Katar tervei szerint a Ras Laffan-ban található gyár a világ legnagyobb cseppfolyósított földgáz üzeme lesz, amely a föld földgáz szükségletének negyedét fogja adni. A cseppfolyósítás folyamata úgy zajlik, hogy a még gáz halmazállapotú földgázt lehűtik -160 °C-ra, amelyen cseppfolyóssá válik. Körülbelül olyan, mintha egy strand labdányi gázt egy golf labdányi folyadékká alakítanának át, 600-szorosára kicsinyítik a térfogatát, ami 600 hordó gáz helyett 1 hordó cseppfolyós gázt jelent. A szállítást így jelentősen megkönnyíti az olyan országok irányába, akik több ezer km-re vannak. A probléma viszont abból ered, hogy ez a technika meglehetősen drága, egyrészt az előállítása miatt, mert speciális gyár kell hozzá. Másrészt a felhasználása is drága a
21
fogadó országnak, mivel egy olyan terminált kell felépíteni, aminek a segítségével vissza tudják alakítani a cseppfolyós gázt gáz halmazállapotúra. Ráadásul a speciálisan megerősített hajókkal való szállítási költség is igen drága. Ha az USÁ-ba és Európába jelenleg nem is éri meg exportálni a magas költségek miatt, a Közel-Kelet többi országába van értelme, mivel az ára alacsonyabb és a világ földgáz keresletének 4050%-át teszi ki a térség. Katar 23 millió tonna LNG-t állít elő egy évben, főleg olyan országok számára, mint Japán, akiknek egyáltalán nincsenek saját gázkészletei. Az előrejelzések szerint az elkövetkezendő 6 évben meg háromszorozódik Katar LNG kitermelése. Több európai országgal is várható szállítási szerződés kötése, illetve az USÁ-val és az Egyesült Királysággal is, így Katar a világ legnagyobb ellátójává válik majd. 40 évvel ezelőtt, amikor kőolaj után kutattak az észak-keleti part közelében, olaj helyett a Föld legnagyobb önálló földgáz mezejét fedezték fel a katariak nagy csalódására. Ekkor még egyik országnak sem tudták eladni a földgázt, mivel mindenki a kőolaj után mutatott érdeklődést, ráadásul Katar távol helyezkedik el a fő fogyasztó országoktól, és nem volt megfelelő technológia kidolgozva a szállításra. Ám 1 évtizeddel ezelőtt Katar olyan olaj óriásokkal, mint például az ExxonMobil belevágott egy új és drága technológia kialakításába, amely segítségével az LNG előállítása lehetővé vált. Azok, akik akkor túl merésznek és gazdaságtalannak vélték Katar új vállalkozását, most mind sorban állnak a cseppfolyósított földgáz szállítmányokért. A földgáz elégetve kétszer olyan tiszta, mint a kőolaj. Az előrejelzések szerint a következő 25 éven belül a világ földgáz kereslete akár 50%-kal is emelkedhet. 25 év múlva nagyon valószínű, hogy Európa a földgáza 90%-át fogja importálni, ám ugyanúgy, mint Észak-Amerika és Ázsia jelentősebb vásárlói, nem akarnak csak egy ország földgázától függeni (Oroszország), ezért Katar szerepe megnőhet az európai országok számára. További vonzerői is vannak a cseppfolyósított földgáznak, ilyen például: biztonságot nyújt a szerződő feleknek, mivel a szerződéseket hosszútávra kötik a magas költségek miatt, valamint rugalmasabb a szállítása, mint ha a csővezetékes megoldást néznénk. Ez a rugalmasság abból ered, hogy az LNG-t szállító tanker hajókat bármikor vissza lehet hívni a napi eseményektől függően (zavargások, sztrájk a visszaalakító üzemben… stb). Abdul Khader Houari a QatarGas üzem menedzsere elmondta, hogy Japánon kívül az Egyesült Államok és Európa is egyre jobban nyit a katari LNG felé, újabban Taiwan és India is, Kínával pedig a tárgyalások jelenleg is folynak, ám jó esély van arra, hogy jelentősebb mennyiségeket fognak rendelni a QataGas-tól. 22
2007. december 15-én jelentette be a QatarGas, hogy megkötöttek egy LNGszállítási szerződést Mexikóval, amely szerint évente 0,7 millió tonna cseppfolyósított földgázt szállítanak majd a mexikói Altamira Terminálra 2009-től kezdve folyamatosan. A tanker hajók a mexikói Golf-öbölbe fognak befutni és a nemzeti energia ellátásra fogják fordítani a mexikóiak. A QatarGas nagyon meg van elégedve ezzel az új üzletkötéssel, mert elmondásuk szerint Mexikó egy új piacot jelent Katar számára, amely jelzi a világnak, hogy Katar a diverzifikáció híve és nem zárkózik el egyetlen potenciális vásárló ország elől sem. A „The Economist” egy 2007 januári cikke szerint Katar és Oroszország a nagy vetélytársak (Irán a nemzetközi berkekben nincs jelen a politikai problémái miatt) mivel a Föld földgáz készletének legnagyobb része ezen 2 országban található. A két ország hozzáállása ugyanakkor merőben eltér egymástól. Míg Oroszország az általa exportált földgázt politikai fegyverként is felhasználja (példa erre a 2006-os incidens Ukrajnával20), addig Katar mindenki számára elérhetővé teszi a földgáz készleteit, akinek igénye van rá és ezt jelzi is feléjük. Számos ország a 2006-os ukrajnai eset óta keresi a módját annak, hogy az orosz gáztól való függése ne 100%-os legyen, ezért nyitnak Katar felé, dacolva a magas költségekkel. Oroszországnak az európai térségben jelenleg az egy nagy előnye, hogy csővezetékeken szállítja a földgázt, amit megérkezésekor azonnal hasznosítani tudnak, szemben az LNG-szal, amit a fent említettek alapján vissza kell alakítani gázzá. Oroszország érzi, hogy Katarban méltó kereskedelmi ellenfélre talált, ezért még 2007 februárjában Putyin orosz elnök elutazott Katarba, azért, hogy tárgyalásokat folytasson a QatarGas-szal egy lehetséges gáz-kartell létrehozásáról. Sokan úgy hiszik, Putyin ezt azért szorgalmazza, hogy ezáltal is megerősítse szerepét a térségben. Hamad bin Khalifa al-Thani sejk is támogatja az orosz és katari viszonyok építését, és elmondása szerint az utóbbi másfél évben a kapcsolatok a két ország között rohamosan fejlődnek. Mind a két fél egyetértett abban, hogy jobban kell kezelni a világ földgáz ellátását, ám Katar óvatosnak bizonyult a gáz-kartellel kapcsolatban. Putyin erről azt nyilatkozta, hogy senki nincs elzárkózva a gáz-kartell létrehozásától, ám ez mélyebb elemzéseket igényel. Al-Thani sejk azonban nem fűzött ehhez további magyarázatot, ami érthető is, hiszen Katarnak nem biztos, hogy jót tenne egy kartell kialakítása Oroszországgal. A lehetséges kartell hallatán több európai ország is aggodalmát fejezte ki, ugyanis a megvalósulás esetében Oroszország még nagyobb fölénybe kerülne, és az árakat is tovább tudná emelni a régióban, hiszen akkor már nem 20
Mivel az ukránok nem rendeltetésszerűen használták a rajtuk keresztül haladó földgáz vezetéket Oroszország úgy döntött, hogy lekapcsolja Ukrajnát a vezetékről.
23
lenne több lehetősége Európának (főleg Kelet-Európának) a több lábon állásra. A dohai találkozó után Putyin hangoztatta, hogy az együttműködésre és az egymásnak való segítségnyújtásra milyen nagy szükség van, ám a katari vezetők megint csak nem támogatták, illetve cáfolták meg ezt a kijelentést. Putyin jelenleg igyekszik a közel-keleti országok előtt jó színben feltűnni, ezért a dohai találkozó után Szaúd-Arábiába utazott, hogy ottani üzletemberekkel tárgyaljon bilaterális szerződések megkötéséről, illetve technológiai együttműködésről. Fel is ajánlotta Oroszország segítségét a nukleáris energia ellátás fejlesztése érdekében. Az Öböl Menti Államok ugyanis szeretnék fejleszteni a nukleáris technológiájukat, amely méltó ellenfél lehet Irán nukleáris technológiájának. Oroszország tehát mindent bevet annak érdekében, hogy megnyerje magának a közel-keleti országokat, így Katar bizalmát is az esetleges gáz-kartell létrehozásában. Katar 2007 októberében azt az új ötletet tárta a világ elé, hogy a repülőgépek akár földgáz-, valamint elektromos árammeghajtásúak is lehetnek a jövőben. A hasonló tervekből, elképzelésekből adódóan a közel-keleti repülőgép üzletág óriási fejlődés előtt áll a következő évtizedre nézve, ám a kihívások a hatalmas növekedés ellenére sem maradnak el. A Qatar Airways General Menedzsere szerint a légi közlekedést tekintve a Közel-Kelet a világ közepe, ugyanis az e térségből utazók a világ bármely pontjára elérhetnek leszállás nélkül, hiszen a repülőgépeik képesek akár 16 órán át is a levegőben maradni. A földgáz meghajtású repülők ötlete onnan ered, hogy a környezeti szennyezést valamilyen módon csökkenteni kell. A kerozin égése a környezetet rendkívüli mértékben károsítja, viszont a földgázzal ez a szennyezettség csökkenthető. A Qatar Airways a Shellel és a QatarGas-szal folytat tárgyalásokat a projekt megvalósítása érdekében. Semmiképp sem lesz olcsó a megvalósítás, ugyanis ahhoz, hogy a repülők képesek legyenek felhasználni a földgázt, mint üzemanyagot, a motorjaikat teljesen át kell alakítani. Katar a hirtelen, robbanásszerű gazdasági fejlődést az LNG-projektnek köszönheti. Az elmúlt 10 évben hihetetlen fejlődési pályát járt be az ország, amelynek fenntartására a jövőben is igen jók az esélyek.
24
9. ábra: a földgáz cseppfolyósítási eljárása, az ExxonMobil felvételei
3.3. Szaúd-Arábia és Irak a kőolajbánya 3.3.1. Szaúd-Arábia és a multik
Míg Szaúd-Arábia a múltban tartózkodott a Nyugattal való üzleteléstől, napjainkban egyre több nemzetközi céget enged be az országba, illetve igen vonzó üzleti környezetet alakít ki, amely számos multi figyelmét kelti fel. A Királyságba befektető cégek magas hozamú profitra tehetnek szert, alacsony kockázatveszély, egyszerű adózási rendszer és ingatlan nyilvántartási díj fizetése mellett. A Nemzetközi Pénzügyi Társaság vizsgálatai szerint Szaúd-Arábia az ideális üzleti környezet kialakításában jelentős eredményeket ért el: csökkentette a minimális tőke követelményeket, csökkentette a cégalapítási folyamat idejét is (a korábbi 39 nap helyett már csak 15 nap). Felállított egy kereskedelmi hitel irodát, valamint az importra irányuló papírmunkát is mérsékelte. A cégalapítási költségek csökkentése várhatóan megnöveli a vállalkozások alapítását a technológia szektorban, valamint kis és közepes projektek beindítását is maga után vonhatja. A fent említett törekvés sorozat, amely az ezredfordolókor kezdődött, úgy tűnik, meghozta gyümölcsét: 2006-ra a külföldi közvetlen befektetések
25
51%-ot emelkedtek (több mint 18 milliárd dollárra), míg a hazai befektetések 9%-ot emelkedtek (33 milliárd dollárra). A szaúdi Supreme Economic Council folyamatosan nyitja meg a nemzetközi multi cégek előtt azokat a szektorokat is, amelyek korábban elszigeteltek voltak a külföld elől. 2005 óta külföldi cégek is lehetnek egyedülálló tulajdonosai cégeknek a Királyság területén, valamint állami tenderekre is jelentkezhetnek pályázataikkal. Annak érdekében, hogy minél több befektetőre tegyen szert az ország a vízum kérelem folyamata is leegyszerűsödött, különösen, ha valaki üzleti célzattal kíván beutazni. A betelepülő multikat elsősorban a gáz, bank, biztosító, telekommunikációs, víz és energia, valamint az oktatási szektorokban rejlő lehetőségek vonzzák. A Királyság területén kialakított „gazdasági városok” is vonzzák a külföldi nagyvállalatokat, nem csak a centralizáltság miatt, hanem az ezen városokban működő adókedvezmények és kedvező hitelkonstrukciók miatt is. A szaúdi kormány tervei szerint a gazdaság mozgatója a magánszektor lesz, ezért támogatja a privatizációs tevékenységeket. 2003 óta több állami kézben lévő szaúdi nagyvállalat (például a Szaúdi Telekommunikációs Vállalat) is lehetővé tette, hogy részvényeiket megvásárolhassák a befektetni vágyók. Ez az elkövetkezendő időkben is folytatódni fog, ugyanis a tervek szerint a Szaúd-Arábiai Légitársaság és a Szaúdi Bányatársaság, a Ma’aden is a fent említett sorsra jut. 2010-re pedig az állam azt tűzte ki célul, hogy a Királyságot, befektetési szempontból, a világ 10 legkeresettebb országa közé juttatja. Szaúd-Arábia a legnagyobb szabad piac a Közel-Keleten, a bruttó arab nemzeti termékek 25%-át birtokolja, valamint itt található a világ legnagyobb kőolaj tartaléka is, mintegy 25%. Az energiaigényes iparágakban tevékenykedő multinacionális vállalatok számára ideális hely, mivel világviszonylatban itt biztosítják a legolcsóbb energiát a befektetni vágyó cégeknek. Az ország területén rengeteg bányászati terület is található, amelyet a szaúdi kormány elérhetővé tesz az európai, afrikai és ázsiai piacok számára, így a multik újabb szegmensét vonzva a Királyságba. Továbbá, az országnak hatalmas felvevő piaca van, amely folyamatosan fog növekedni a szakértők előrejelzése szerint. A Szaúdi Rijál a világ egyik legstabilabb pénzneme, jelentősebb árfolyambeli változásra nem került sor az elmúlt 30 évben, amely szintén csábító a nagyvállalatok számára. A kormány nem korlátozza az országból kifelé irányuló pénzátutalásokat, és nem eszközöl szigorításokat a pénzváltás területén sem. Szaúd-Arábia az alacsony inflációt kihasználva egyre több országgal köt bilaterális szerződéseket, amely serkenteni kívánja 26
az újabb külföldi befektetéseket, valamint amely a megfelelő adózási környezet kiépítését segíti. Miután a Legfelsőbb Gazdasági Tanács21 fokozatosan teret enged a külföldi cégeknek, jelentősen megnövekedett a befektetési kedv a kis- és nagykereskedelem, valamint a légi és vonatforgalom terén nyújtott szolgáltatásokban. 2000 óta az új jogi törvények értelmében a nemzetközi vállalatok számára lehetőség van a vállalatok teljes tulajdonlására, ez azért jelentős változás, mert egészen eddig csak korlátozott szintű társtulajdonlásra volt lehetőség. 2005 óta pedig az országban lévő multiknak is joguk van az állam által meghirdetett pályázatokra jelentkezni, 2005 előtt ez tilos volt. A jogi téren történő engedmények hatására a következőképpen alakul a helyzet: a holland Royal Dutch Shell és a francia TotalElFina egy 200.000 km2-es területen (Rub al Khali sivatag) folytathat földgázra irányuló kutatásokat a Shaybah gázkoncesszió keretein belül. A Royal Dutch Shell, a TotalElFina és a Szaúdi Aramco éppen ezért megalakította a South Rub Al Khali Vegyes Vállalatot, amelyben a 2 nyugati cégnek 40-40%-os az Aramco-nak pedig 20%-os részesedése van. Az orosz Lukoil és a kínai Sinopec együtt osztoznak egy 29.000 km2-es gáz koncesszión szintén a Rub Al Khali sivatagban, ketten együtt 80%-os részesedéssel. Az olasz ENI 50%-kal és a spanyol Repsol-YPF 30%-kal van benne egy 52.000 km2-es koncesszióban. Szaúd-Arábia, ezen kívül, igyekszik Kínával és Indiával is minél szorosabbra fűzni kapcsolatát, hiszen e két ország gazdasága jelenleg mindenkiénél jobban igényli a szénhidrogéneket. Ennek eredményeképpen alakítottak ki Yanbu-ban 3 finomítót. Mivel Yanbu a Vörös-tenger partján helyezkedik el és kikötővárosként is funkcionál, éppen ezért innen könnyen lehet hajókkal szállítani a kitermelt kőolajat és földgázt. Az úti célok között található az Egyesült Államok keleti partja, ide benzin érkezik, Európába alacsony kén tartalmú dízelt, valamint Kelet-Ázsiába könnyű benzint exportál a Királyság. A Szaúd-Arábiai Aramco és a japán Sumitomo alakított közös vállalkozást, amelynek célja, hogy újra felvirágoztassák a Királyság területén található Rabigh finomítót. Terveik szerint egy finomító és petrokémiai komplexum kialakítása a cél, amely világviszonylatban jelentős mennyiséget exportálna.
21
Supreme Economic Council (SEC) – 1999-ben hozták létre Szaúd-Arábiában, 11 tagja van.
27
10. ábra: a Szaúdi Aramco adatai, az exportot illetően
Míg az Emirátusok, Katar és Irak a több lábon állást tekintik fontosnak és jelenleg ezt akarják minél hatékonyabban kivitelezni, addig Szaúd-Arábia egyelőre pont fordítva cselekszik. Az országban történő befektetések mindegyike arra irányul, hogy minél nagyobb kiterjedésű tiszta, önálló földgázlelő helyet tudjanak felfedezni, amelyek nincsenek kapcsolatban a kőolajjal. Ez azért is fontos, mert így még több kőolaj marad exportra. A fent említett gáz koncessziók hatására 2010-re akár 10 millió m3 gázkitermelés is megvalósulhat a jelenlegi 7 millió m3 helyett. Miután beindították az újonnan felfedezett kőolaj és földgáz finomítókat, azután a vegyes vállalkozásokban lévő cégeknek egyre nagyobb részesedést tesznek lehetővé, ezáltal fokozatosan csökkentve befolyásukat a szénhidrogén szektorban. Az irányítás, természetesen, teljesen nem fog kikerülni a kezükből, ám a diverzifikációt segítő további lépésekre, az elképzelések kivitelezésére nagyobb hangsúlyt tudnak fektetni. Szaúd-Arábia életében az USA-val való együttműködés is fontos szerepet tölt be. Egyrészt a védelem területén: a Királyság nagy gondot fordít az ország biztonságának növelésére, amely több amerikai nagyvállalatnak (Lockheed Martin, General Electric, Boeing, Raytheon, Honeywell, L-3, General Dynamics, Northrop Grumman, DynCorp és még sokan mások) jelent komoly befektetési lehetőséget. Különösen a helikopter és tank flotta korszerűsítésével, a határvédelem megerősítésével
28
és a légvédelemmel kapcsolatos szerződések megkötésére számítanak a fent felsorolt multi cégek. Az információ technológia (IT) terén is rohamosan fejlődik, így nagy piaci lehetőségeket rejt az amerikai IT vállalatoknak. A Cicso Systems úgy nyilatkozott a Szaúdi Királyságról, hogy a közel-keleti régió legrohamosabban fejlődő országa az információs és kommunikáció technológia területén, ezt a 127%-os növekedés is igazolja, amit a Királyság 2005 és 2006 között ért el. A Cisco Systems 250 millió dollárt kíván Szaúd-Arábiába fektetni, amelyből újításokért felelős intézetet, bemutató termeket és laborokat kíván kialakítani, valamint a Szaúdi Királyságban jelenleg a Cisco Systemsnek dolgozó 70 szaúdi alkalmazott számát 600-ra szeretné felemelni. A chipeket készítő Intel Corporation is jelezte befektetési szándékát, a tárgyalások jelenleg is folyamatban vannak. Szaúd-Arábia nem csak a nagy multinacionális vállalatoknak jelent tömeges lehetőségeket a profit növelésére, hanem a kis és közepes multiknak is, főleg az élelmiszer és üdítő italok forgalmazásával foglalkozók számára. Az élelmiszer és üdítő import az elmúlt 4 évben évente átlagosan 27%-kal nőtt. Az ékszer és egyéb nemesfémek importja megközelíti a 45 millió dollárt, így az ékszerész cégek számára is jelentős piacot jelent a Királyság.
3.3.2. Irak és a multik problémája
Irakban jelenleg, a háborús helyzet miatt, a multinacionális vállalatoknak nincs nagy bizalmuk befektetéseket eszközölni. Amelyek mégis megteszik, azok főleg az Egyesült Államokból kerülnek ki. Míg a háború előtt, 1998-ban kevesebb, mint 2 millió dollárnyi volt az amerikai export az országba, addig napjainkban a 2 milliárd dollárt is meghaladja. 2001-ben csupán 20 féle árucikket importált Irak az Államokból, 2007-ben viszont több mint 112 féle terméket. Irak importlistájának az elején az infrastruktúrát újjáépítő áruk szerepelnek, úgy, mint: telekommunikációs eszközök, teherautók, fúróberendezések és generátorok, ezen kívül a biztonsági és védelmi berendezések iránti igény is igen jelentős. Az iraki gazdaság motorja, a kőolaj kitermelés, fokozatos fellendülést mutat, ugyanis az iraki cégek mindent megtesznek azért, hogy ezt a szektort újra vissza tudják állítani a normális kerékvágásba. Amennyiben ez sikerülne, és a belső helyzet valamennyire
29
konszolidálódna az eddig bátortalan, de vállalkozó kedvű multik megindulnának az ország felé befektetési szándékukkal. Bár Irak jelenlegi kőolaj finomító kapacitása eléri a 644.000 hordó/napot, mégis importra szorul kőolajból. Ez valószínűleg annak tudható be, hogy a jelenlegi helyzet miatt nem tudnak megfelelő, korszerű finomítókat kiépíteni, illetve technológiabeli hiányosságok állnak fenn. Többek között ezért is lenne szükséges, a helyi viszonyok rendezése, hiszen a befektetések nem csak tőkebefektetést, hanem technológiai befektetéseket is jelentenének. Az Olajügyekért Felelős Minisztérium éppen ezért tengerentúli befektetőket keres, akiknek a segítségével további 5 finomítót szeretnének építeni 1 milliárd dollár értékben. A Jordániába irányuló 10.000 hordó/napi csővezetékes értékesítés is azt támasztja alá, hogy Irakban nagy lehetőségek rejlenek, és megfelelő közreműködéssel fel lehetne futtatni a szénhidrogén szektort. Annak érdekében, hogy a nemzetközi olajcégek számára vonzóvá tegyék az országot, egy úgynevezett „Termelés Megosztási Egyezményben” az iraki Parlament leszögezi, hogy a külföldi befektetőknek 30 évre ad kitermelési jogot, 75%os nettó bevétel visszafizetésével. 2007 októberében a kurd regionális kormány 4 újabb szerződést készített elő érdeklődő nemzetközi olajcégeknek. Ezek a szerződések az észak-iraki feltárásra és kitermelésre irányulnak, valamint 2 új finomító létesítése is folyamatban van. Ezekből 2 kitermelés megosztási szerződést (PSC22) már aláírtak, az egyiket a kanadai Heritage Oil & Gas cég közel-keleti leányvállalatával, a Heritage Energy Middle East Ltd.-vel és a Perenco SA, amely egy francia vállalat társvállalata. Kisebb problémák, azonban akadnak ezen szerződések körül, ugyanis az Olajügyekért Felelős Minisztérium szerint az említett szerződések illegálisnak minősülnek, mivel az iraki joggal ellentétesek. A kurdok viszont nem hajlandók visszakozni, részben az ő tiltakozásuk is hozzájárul ahhoz, hogy még mindig nincs jóváhagyott olaj és gáz törvény. A jelenlegi iraki Parlament elfogadta a törvényeket, ám a kurdok jóváhagyása nélkül nem léptethetők életbe. A probléma gyökere abban rejlik, hogy nem tudnak megegyezni az olaj és gázbevételek szétosztásáról a régiók között. Az Olajügyekért Felelős Minisztérium úgy próbálja a kurdok magánakcióját letörni, hogy a velük üzletelő olajcégeket feketelistára teszi, amennyiben azok nem hivatalos keretek között akarnak az iraki olajhoz és gázhoz hozzájutni. Az Iraki Parlamenten belüli kavarodás komoly veszélybe sodorhatja a már aláírt szerződéseket, ráadásul növelheti a bizonytalanságot a külföldi cégek részéről.
22
Production Sharing Contract – az olaj és a gáz üzletágban használt, viszonylag új keletű kifejezés.
30
Több multi vezetője nyilatkozta, hogy így félő szerződéseket kötni, mivel azok bármikor érvénytelennek minősülhetnek, amíg a jogi helyzetet nem rendezi az iraki kormány. Noha mind a belső, mind pedig a jogi helyzet is labilis, meglehetősen érdekes, hogy az olaj iránti szükség mégis erősebbnek bizonyul, ugyanis egyre több és több nemzetközi olajcég jelzi az Irakkal való üzletelési szándékát. Az Olajügyekért Felelős Miniszter, Hussain Shahristani, a Financial Times-nak tett nyilatkozata szerint a jelenlegi 2,5 millió hordó/nap kitermelést 5 éven belül 6 millió hordó/napra szeretnék emelni. Azt is leszögezte, hogy bár még mindig nincs joganyag az olaj és gáz ügyletekről, ez nem tartja vissza Irakot attól, hogy olaj multikat toborozzon az országba. Az érdeklődő cégek között szerepel többek között: a BP, a Royal Dutch Shell, a Total, a Repsol YPF, a ConocoPhillips. Miután felmérték a jelentkező cégeket és rangsorolták az ajánlatokat 2008-tól, a szerződések aláírása után, meg is kezdődhetnének az olajmezők kiépítései. A Royal Dutch Shell vezérigazgatója, Jeroen van der Veer, egyrészről bizakodó a rangsorolást és a későbbi feltáró munkákat illetően, másrészről viszont szeretné tudni a játékszabályokat, ugyanis elmondása szerint „a levegőben lóg a helyzet”. Míg Irak a törvények elfogadtatásával bajlódik, addig a versengő multik technológiai támogatásról próbálnak szerződéseket kötni, amik segítségével igyekeznek rangsorolásukat pozitív irányba befolyásolni. 2007 februárjára a kurdok kontra Irak helyzet mit sem változott, sőt, a kurdok még jobban megmakacsolták magukat, több jogtudós véleményét is kikérve a megkötött szerződések legalitását illetőn. Ez idő szerint 20 szerződést írtak már alá többek között az ausztriai OMZ-vel és a Korean National Oil Company-val, amelyeket, természetesen, az iraki minisztérium nem tekint legálisnak. A kurd természeti erőforrásokért felelős miniszter, Dr Ashti Hawrami, nyilatkozata szerint ők csak az alkotmányos jogaikat gyakorolják, és ezzel Irak egészének az érdekeit képviselik, viszont ezzel Hussein Shahrastani egyáltalán nem ért egyet. A kurdok tevékenysége azonban balul üthet ki, ugyanis a kitermelt szén-hidrogéneket exportálniuk kell. Mivel Törökország az ellenséges kapcsolatok miatt szóba sem jöhet, csak Irak engedélyére számíthatnak, az Iraki Parlament a helyzet orvoslására azt a megoldást fontolgatja, hogy megtagadja ezt az engedélyt, tehát a kurdok nem tudják majd kijuttatni az országból a kitermelt nyersanyagokat. A kőolaj mellett Irak számottevő földgázzal is rendelkezik, amelyre szintén igényt tartanának a külföldi multi cégek. Baszrában 2 földgáz kút is megkezdte 31
működését, az egyik Baszra északi részén Ibn Omarban, a másik pedig Baszra tartomány nyugati részén Makman al-Yamamaban. Az EU is nagy érdeklődést mutat az iraki földgáz iránt, éppen ezért megkezdték a tárgyalásokat Irakkal egy jövőbeni együttműködéssel kapcsolatban. Az EU Irak segítségével is igyekszik az Oroszországtól való függését csökkenteni. Benita Ferrero Waldner, az EU Külkapcsolatainak Biztosa azt nyilatkozta, hogy mind a 27 EU-tag szívesen látná Irakot is az „Észak-Arab Kőolajvezeték” projektben, amely Egyiptomtól Jordániáig terjed, közel a szíriai határhoz. Jelenleg ez a kőolajvezeték még építés alatt áll, ám a terv az, hogy Európa erről a vezetékről kapja majd a földgázt, amely Szíriából érkezik Törökországba, érintve a földgázzal rendelkező országokat, mint például Irak vagy Egyiptom. Iraknak központi szerepe van ebben a projektben, mind a kitermelés, mind a szállítás területén, éppen ezért az EU-nak és Iraknak fejlesztenie kell a kapcsolatát, szorosabbra fűzve azt. Ez az együttműködés csak a kezdet, az EU a jövőben számos bilaterális szerződést kíván megkötni Irakkal, amelyek nem csak az ország szén-hidrogén készleteire, hanem kereskedelmére is irányulnak. Az EU tagországai és Irak is egymásra vannak utalva bizonyos szinten, hiszen Iraknak hatalmas bevételeket jelentene, ha működésbe lépne a rajta keresztülhaladó csővezeték, illetve az európai olaj cégekkel kötött kitermelési szerződések megkötése és a munkálatok megkezdődése. Az EU pedig, egyrészt, kikerülhetne
Oroszország
szorításából,
másrészt,
Irak
személyében
hatalmas
felvevőpiacra lelne, így a kereskedelem terén is jelentős bevételekre tehetne szert. Irak a világ harmadik legnagyobb olajlelőhelye Szaúd-Arábia és Irán után, ám egyelőre a 80 olajlelőhelyből eddig még csupán 20 van feltárva. Amint azt már említettem, amíg a belső ellentétek nincsenek rendezve Irak nem tud előre lépni pedig az országnak minden adottsága megvan ahhoz, hogy legalább olyan sikeres legyen, mint Katar, Szaúd-Arábia vagy az Emirátusok. Ráadásul, ha Európával sikerülne szorosabbra fűznie a kapcsolatait bekerülhetne a nemzetközi áramba, amely Irakot más megítélésbe helyezhetné üzleti és személyes szempontokból is.
32
11. ábra: Forrás - Platts Global Energy (http://www.platts.com)
3.3.3. A két ország a kőolaj után – hogyan tovább?
Szaúd-Arábia – az ipar útján Bár Szaúd-Arábia jelenleg hatalmas profitra tesz szert az ország területén található kőolaj és földgáz lelőhelyekből, nem elégedhet meg ezzel, a diverzifikációra kell törekednie. Ezért újabb lehetőségeket kell találnia, amelyeket kihasználva képes lesz a gazdasági növekedést és az életszínvonalat szinten tartani a szén-hidrogén korszak után is. A jövőre való tekintettel ezért a nemzetközi bányász cégek elé nagy lehetőségek tárulnak, miután a Királyság megnyitotta előttük aranybányáit, valamint újabbak feltárására adott engedélyt. A szaúdi kormány azt tervezi, hogy a gazdaság három pilléren fog nyugodni: az első a petrokémiai ágazat, a második szén-hidrogénre épülő ipar és a harmadik a bányászati iparág lenne. Az ország céljai között az is szerepel, hogy a pénzügyi szigorításokat feloldja a nemzetközi bányászcégek számára, ezzel elősegítve a jövőbeni nagyszabású alumínium projektek megvalósíthatóságát. A szaúdarábiai bányászati vállalat, a Ma’aden23, tervei szerint megnyitja a kapuit a nemzetközi nagyvállalatok számára, így azoknak lehetősége lesz ma’adeni részvényeket vásárolni. 23
1997-ben hozták létre részvényes betéti társaság formájában. A célja az , hogy segítse a Királyság gazdaságának diverzifikációját, csökkentve a függést a szén-hidrogénektől, valamint fejlessze az ország ásványkincs bányászatát.
33
Jelenleg az egyetlen nemzetközi vállalat a térségben az egyesült királyságbeli „Tertiary Minerals”. A szaúdi kormány szerint a bányászati iparág a múltban meglehetősen elhanyagolt és kihasználatlan volt, ám ezen a helyzeten az előbb említett módon kívánnak javítani. Ez azért is lenne lényeges lépés, mivel az ország népessége 1980-hoz képest a duplájára nőtt (jelenleg 25 millió), a munkanélküliség eléri a 15%-ot, tehát tömeges munkahelyteremtésre van szükség. Erre minden esély megvan egy 7 milliárd dolláros projekt sorozat keretében, amelynek középpontjában a Zabira-projekt áll, amelynek célja: bauxitból alumíniumot előállítani. E szerint, a Királyság északi partján, Ras-al-Zawr-nál timföld finomítót és alumínium kohót építenek fel. A timföld üzemet Szaúd-Arábia észak-középi területén található Zabirából látnák el nyersanyaggal, az üzemet és a bányát egy újonnan kiépített vasútvonallal kötnék össze. A Ma’aden egy foszfát alapú műtrágya üzemet is építtet Ras-al-Zawr-ban, valamint új kikötő építési munkálatai is folynak, amelynek az alumínium és műtrágya termékek exportjában lesz nagy szerepe. A zabirái projekt becslések szerint 16.000 embert tudna foglalkoztatni, míg a műtrágya üzem közvetlenül 6.000, közvetve 4.000 munkást alkalmazna. A timföld és alumínium projektben tárgyalások folynak az Alcoa és Alcan amerikai, valamint a Chalco kínai multinacionális vállaltokkal. Bahreinnel és Dubai-jal összefogva az indiai és kínai felvevő piacokat célozzák meg, miután e két rohamosan fejlődő ország iparának jelentős mennyiségű alumíniumra van szüksége. A bányászat felvirágoztatásán kívül a Királyság az Információ Technológia (IT) terén is komoly fejlesztéseket kíván véghezvinni, amelyben Dél-Korea személyében talált partnerre. Roh Moo-Hyun, dél-koreai elnök és a szaúdi uralkodó, őfelsége Abdullah bin Abdul Aziz, bilaterális szerződésben állapodtak meg a két ország együttműködéséről, mely szerint Dél-Korea az IT, és az építészet területén nyújt fejlesztési tanácsokat, míg Szaúd-Arábia szén-hidrogénekkel látja el az országot. Ezáltal a Szaúdi Királyság bebiztosítja a több lábon állását, a kőolaj utáni időszakra. Irak – út a turizmus felé Irakban, a becsült adatok szerint, a munkanélküliség jelenleg 25% körül van. Jelenleg ennek a számnak csökkenése biztosítva van, hiszen a szén-hidrogén szektorban még csak most fognak lezajlani a korszerűsítések és bővítések. Ám gondolnia kell a 34
szén-hidrogén kitermelés megszűnésének időszakára is. Természetesen addigra már bekerül a nemzeti kereskedelem hálójába, noha ez nem lesz elég ahhoz, hogy eltartsa az egész országot, így valami biztosabbra kell alapoznia. Ez nem más, mint a turizmus. A USAID24 tanulmánya szerint Irak rendkívüli adottságokkal rendelkezik, amelyek segítségével rakétaként robbanhat be a Világ turisztikai köztudatába. Ahhoz, hogy Irak attraktív legyen, még rengeteg tennivalója van. A békés viszonyok megteremtésén kívül, többek között, a megfelelő infrastruktúra kialakítása, hotelek építése, személyzet kiképzése. Ezeken keresztül a foglalkoztatottságot is növelhetné, még jobban visszaszorítva a munkanélküliséget. Miután a turizmusnak multiplikátori szerepe van, vagyis megmozgatja a háttériparágakat is, fejlődésre késztetve ezáltal az ország többi iparágát is. Az iraki kormánynak és a turizmus iparágának szoros együttműködésre kell törekednie, amennyiben egy valóban jól és hatékonyan működő szektort akarnak kialakítani a jövőben. Az országnak meg kell teremtenie a megfelelő biztonságos körülményeket, mind a turistákra, mind pedig a látnivalókra nézve egyaránt. Az UNESCO tisztviselője, Philippe Delanghe, úgy gondolja, hogy a kőolaj után a második legjelentősebb ágazat lehetne a kulturális turizmus, ezt követné a vallási és a természeti turizmus. Első és legfontosabb feladatként az ország területén található régészeti, történelmi és természeti értékek védelmét jelölte meg Delanghe. Ezek ugyanis egyelőre nem, vagy csak nagyon kezdetleges mértékben vannak biztosítva. Felmérések szerint a turistákat azok a helyek vonzzák a legjobban, amelyeknek valamilyen történetük, történelmük van. Irak ennek a követelménynek teljes mértékben megfelel, hiszen 12.000 régészeti hely található az ország területén, valamint a történelmi helyek száma is jelentős, éppen ezért a kulturális Világörökség néhányat be is választott a tagjai közé. Jelenleg 3 világörökségi tag található az ország területén: Hatra, amely 1985-ben lett tag, az első Arab Királyság fővárosa, a Parthusok korabeli erődvárosának romjai találhatók itt, melyeken jól látszik a hellenisztikus, román és keleti stílus ötvöződése. Ashur, amelyet a veszélyeztetett kategóriába soroltak, az Asszír Birodalom első fővárosa volt közigazgatási és vallási tekintetben is. Valamint a szintén veszélyeztetett Samarrah, amely felbecsülhetetlen régészeti leletekkel teszi Irakot vonzóvá a turisták szemében, itt található például a Spirális Minaret, amely
24
United States Agency for International Development – egy állami iroda, amely az elmúlt 40 évben, az amerikaiak részéről, gazdasági és humanitárius segítséget nyújt világszerte.
35
egyedülállónak minősül. Babilon romjai jelenleg még nem kaptak Világörökségi tagságot, ám ez csak idők kérdése, az elbírálás folyamatban van. Irak a világ vallási turizmusában is kiemelt helyet kaphatna, hiszen az iszlám szent helyeken kívül a keresztény és zsidó vallás számára is rendelkezik felkeresendő helyekkel. Az iszlám számára Najaf, Kufa, Karbala, Samarra, Kadimiya és Bagdad bír különös jelentőséggel, mivel Najafban van eltemetve a 4. kalifa, Ali bin Abi Talib, Kufa, Karbala, Samarra és Kadimiya pedig számos vallási vezető sírhelyének ad helyet. A Világ talán legnagyobb és legrégibb muszlim temetője is itt, Najaf városában található. Bagdad az iszlám szent helyek mellett a zsidók és keresztények számára is fontos helyszínekkel tud szolgálni, mint például Ábrahám barlangja Babilon közelében és Ezékiel sírja Najaf és Babilon között. Az ökoturizmus központja az Iraki Mocsárvidék és Kurdisztán területén található hegyvidék. A BirdLife International szerint a Mocsárvidék területén igen változatos és kiterjedt madárvilág figyelhető meg, amely az újnak számító „madár turizmus” számára kedvelt célpont lenne. A kurdisztáni hegyvidékben a falusi hegyi turizmus egy válfaja jelenhetne meg, mivel ezen térségben nagy kiterjedésben vannak kisebb falvak, amelyekben az ország kultúrájával, népszokásaival lehetne megismertetni az ide látogató turistákat. A rekreációs turizmus számára az iraki nagy tavak környéke nyújthatna kikapcsolódást: a Tartar és a Sawa tó. A Tartar a Tigris és Eufrátesz között helyezkedik el Bagdadtól 120 km-re, míg a Sawa, Samawa város közelében egy sivatagos tájon. Megfelelő tervekkel és elhivatottsággal mind a két hely üdülőközponttá válhatna a jövőben. Amint azt már többször is hangsúlyoztam, akkor és csak is akkor, amennyiben sikerülne a megfelelő biztonsági körülményeket megteremteni, Irak már most elkezdhetné a hotelek kiépítését, amelyeket elsődlegesen a hivatás - gazdaság - business turizmus bevételeiből lehetne kivitelezni. Ezt arra a feltevésre lehet alapozni, hogy az országba elsőként a szén-hidrogének miatti üzletek megkötése céljából utaznak az üzletemberek, így a tárgyalások után kikapcsolódásként el lehetne őket kalauzolni a környéken. Ez aztán reklámként is működhetne, mivel a hazatérő üzletemberek elterjeszthetnék, hogy milyen benyomást tett rájuk Irak, arra sarkallva ezzel másokat, hogy maguk is meglátogassák az országot.
36
Ennek fényében, természetesen csak a biztonság megteremtése után, Irak a nemzetközi építési vállalatoknak is ígéretes területnek minősülne, a későbbiekben pedig a hotelláncoknak is.
3.4. Egyesült Arab Emirátusok a kaméleon
Az Egyesült Arab Emirátusok a Gazdasági Világ Fórum 2007-es Globális Versenyképességi Indexe szerint a 2. helyet foglalja el az arab országok között, a 131 résztvevő között pedig a 37. helyen áll. Ez is azt bizonyítja, hogy az ország gazdasága rohamosan fejlődik, részben a kőolaj és földgáz szektorának részben pedig, a kormány és az uralkodó nyitott, vállalkozó szellemű munkájának köszönhetően, a gazdaság más területein is. A 7 emírség közül a legkiemelkedőbb fejlődési pályát Dubai járja be, éppen ezért „a globalizáció anyja25”-ként is emlegetik. Dubai rengeteg multinacionális vállalatot vonz, többek között az adómentes övezetei, fejlett technológiája, modern épületei, úgynevezett „gazdasági város negyedei” által. A város vezetői találják ki, hogy mely üzletágak lennének a legjövedelmezőbbek és ennek megfelelően alakítják az üzleti környezetet, ezáltal vonzva be a nemzetközi nagyvállalatokat.
Az „Emirates Hill”
kialakításával pedig lehetővé teszik a külföldiek ingatlan tulajdonlását, ez azért is lényeges, mert az Emirátusok egész területén nem rendelkezhetnek ingatlannal a nem helybéliek. A sok pozitívum ellenére van néhány negatívum is, amellyel meg kell küzdenie a Dubaiban üzletelni vágyóknak. Ahhoz, hogy egy külföldi vállalkozás az Egyesült Arab Emirátusokban működhessen, 51%-ot kell tulajdonolnia belőle egy emirátusokbeli állampolgárnak. Ez az állampolgárok és a nemzeti értékek, hagyományok védelmét is szolgája. Így tehát a betelepülni kívánó cégek előtt két lehetőség áll: az egyik, hogy felkérnek egy EAE állampolgárt, hogy szponzorálja őket, és a bevételek 51%-át megkapja ezért cserében. A második és leggyakoribb módszer, hogy keresnek egy EAE állampolgárt, aki hajlandó őket támogatni, viszonzásul egy tetemes összeget fizet a cég a támogatónak, és így a jövőbeli teljes bevételét megtarthatja a vállalat. Ez a második alternatíva mind a két szereplőnek igen előnyös. Ez a fajta támogatás nincs korlátozva az állam által, bármennyi céget támogathatnak az állampolgárok.
25
Klaus Lovegreen az AME Info ügyvezető igazgatója nevezte így Dubait az egyik nyilatkozatában.
37
A másik probléma abban rejlik, hogy a külföldiek eddig nem birtokolhattak földet, ám egy új törvény értelmében most már az ország 99 évre lízingbe adja a birtokolni kívánt földterületet, amely az időtartam lejárta után így visszaszáll az országra. A harmadik akadály az, hogy jelenleg az ország területén elő külföldiek nem kaphat állampolgárságot, még az sem aki már itt született. Ez azért lett elrendelve, hogy ilyen módon is védjék az arab kultúrát és az ország tradícióit, mivel a lakosság több, mint fele külföldi a vendégmunkások miatt. Elemzők szerint Dubai sikere nagy mértékben köszönhető a kormánynak, különös tekintettel Mohamed Sejk miniszterelnöknek. A sejk innovatív és kreatív elképzelésein alapul Dubai folyamatosan változó és fejlődő arculata. Azonban az elért sikerekben nagy szerepe van a lakosságnak is, mivel egységesen támogatják a fejlesztési ötleteket, és aktívan részt vesznek azok megvalósításában. Az IBM-től a CNN-ig minden nagy multinacionális vállalat megtalálható itt, és további nemzetközi cégek is jelzik üzletelési szándékukat. Dubaiban fontos szerepet töltenek be a „gazdasági városnegyedek”, mint például a „Media City”, az „Internet City”, a „Nemzetközi Pénzügyi Centrum”, amely már a new-yorki, londoni és hong-kongi pénzügyi központok szintjére emelkedett. Ezekre a hatalmas területekre csoportosítják az összes média, IT technológiai és pénzügyi vállalatot, tehát az elrendezés szisztematikus, amely sokkal hatékonyabb munkavégzést tesz lehetővé. Bár az Emirátusokat általában Dubai-jal kapcsolják össze, nem szabad megfeledkezni a további 6 emírségről, amelyek szintén dinamikusan fejlődnek. Az Abu Dhabi Kereskedelmi és Iparkamara elmondása alapján 2010-ig az emírség várhatóan 200 milliárd dollárt fog befektetni építészeti munkákba, az infrastruktúra korszerűbb kiépítésébe valamint a turizmus fejlesztésébe. Ezen kívül további 33 milliárd dollárt fordítanak az iparra, amelyből 22 milliárdot a kőolaj és földgáz szektor modernizációjára fognak felhasználni, annak érdekében, hogy Abu Dhabi is megtartsa a helyét a világ vezető energia előállítói között. Az Egyesült Arab Emirátusok Amerika elsőszámú importőre az arab országok közül. Az importcikkek között szerepelnek mezőgazdasági termékek (árpa, zab), fa, járművek (teherautók, buszok), ipari termékek (főleg az acéliparban használatos berendezések). A jelentős import ellenére a két ország között nem létezik szabadkereskedelmi megállapodás. Egyelőre csak egy 2004-ben aláírt kereskedelmi és befektetési keretszerződés él az USA és az Emirátusok között, ám a tárgyalások a szabadkereskedelmi megállapodásról jelenleg is zajlanak kedvező részeredményekkel. 38
3.4.1. Kőolaj és földgáz
A kőolaj és földgáz szektorból befolyó pénzösszeg az Emirátusok bruttó nemzeti össztermékének a harmadát teszi ki. A másik két-harmad az egyéb szektorokból folyik be, ám még így is a kőolaj és földgáz játssza a főszerepet az állami bevételeknél. Az Emirátusok olajkitermelése megközelítőleg 3 millió hordó/nap, és a földgáz kitermelés is rohamosan növekszik (jelenleg 65 milliárd m3/év), amely mind a külföldi, mind pedig a hazai szükségleteket bőven fedezi. A felmérések szerint az itt található olaj és földgáz megközelítőleg 100 évig is elég lehet még. A kitermelt nyersolaj 62%-át Japánba exportálják, míg a földgáz csaknem egészét kapja Japán (a japán igények 1/8-át az EAE elégíti ki). Az Emirátusok kulcsszerepet játszik a nemzetközi olajpiacon a kiegyensúlyozott és pozitív magatartásával az OPEC26-en belül. Ezt tanúsítja, hogy már kétszer is (1998ban és 1999-ben) hozzájárulta kőolaj-kitermelés csökkentéséhez. Az Emirátusok tagjai közül Abu Dhabi a legnagyobb olajkitermelő, az Emirátusok olajkészletének 85%-a található itt, és több mint 90%-a a nyersolajnak. A főbb, parttól távol fekvő mezők: Umm Saif, Alsó Zakum, Felső Zakum, Al Bunduq és Abu al-Buqus, míg a partközelben lévő jelentősebb mezők: Aszab, Bab, Bu-Hasza, Szahil és Sah. Az Emirátusok földgázkészletének 92%-a is Abu Dhabi területén található. Éppen ezért nem véletlen az sem, hogy az Emirátusok olajügyekért felelős központja is Abu Dhabi területén található, amely az Egyesült Arab Emirátusok Nemzetközi Olajvállalata27 (ADNOC) nevet viseli, amely a világ 10 legnagyobb olajvállalata közé tartozik. Ez a vállalat több vállalatot foglal magába: az olaj és gázkoncessziókon kívül (brit, japán, francia és még sok más országgal) még további 15 közös vállalatot is. Ezek között szerepel a 3 fő gáz és olaj kitermeléssel foglalkozó cég, 5, az olajszektornak szolgáltatásokat nyújtó vállalat, 2 földgáz feldolgozó cég, 2 tengeri fuvaroztató társaság, akik LNG-t, finomított termékeket és nyersolajat szállítanak, 1 finomított termékeket értékesítő cég, 2 petrokémiai társaság, valamint 2 finomító. Az ADNOC 2007 végén úgy nyilatkozott, hogy a jövőben szeretné növelni a nyersolaj 26
Organization of the Petroleum Exporting Countries – magyar fordításban Olajexportáló Országok Nemzetközi Szervezete, amelyet 1960-ban alapítottak, 1965 óta Bécsben van a székhelye. Tagjai: Katar, Szaúd-Arábia, Irak, az Egyesült Arab Emirátusok, Algéria, Angola, Indonézia, Irán, Kuvait, Líbia, Nigéria, Venezuela és Ecuador. 27 Abu Dhabi National Oil Company – 1971-ben hozták létre, jelenleg a világ tíz legnagyobb olajvállalata közé tartozik, hazai és kivitelre szánt kőolaj és földgáz mennyiség a 2,7 millió hordót is eléri egy nap alatt.
39
kitermelést, mivel az igények egyre jobban nőnek, ám igyekezni fognak környezetbarát megoldásokat kifejleszteni. A gáz szektor fejlesztése is tervbe van véve, aminek a segítségével az Emirátusok a világ egyik vezető gáz exportőrévé akar válni. Éppen ezért az ADNOC a közelmúltban közzétett egy tendert, ami a Dasz-sziget és a Habsan part menti raktározó üzem közötti gáz csővezeték kiépítésére irányul. Az első szakaszában 220 millió köbláb, a második szakaszában pedig további 500 millió köbláb gáz befogadására lesz képes. A francia Technip Vállalattal is kötött egy szerződést Abu Dhabi, amelyben kimondják, hogy a Technip fogja az első szakasz kivitelezését végezni. A környezetbarát módszerek a földgázra is érvényesek, éppen ezért 2007-ben az ADNOC egy új terméket mutatott be a piacnak: az alacsony kén tartalmú bioüzemanyagot. A helyi piac számára már megvásárolható és a fogyasztói szerint ugyanolyan jól működik, mint a hagyományos dízel, ráadásul még a motor struktúráján sem kell változtatni, így még gazdaságosabb is. Pakisztán és Svájc nagy érdeklődést mutat a Ruwais Műtrágya Gyár iránt, ennek az érdeklődésnek az eredménye egy szerződés aláírása, amely a Ruwais üzem bővítését és korszerűsítését takarja. Pakisztán végzi az építkezési és szervezési munkákat, míg Svájc a technológia frissítésének menetéért felelős. Ezenkívül az ExxonMobil a japán Olajfejlesztési Vállalattal és az ADNOC-kal együtt a felső-zakumi olajkitermelést
kívánja 520 ezer hordó/napról 750 ezer
hordó/napra emelni. Az ExxonMobil továbbá egy „Technológia Központ” kialakításán is dolgozik, amelyben a legújabb technológiákkal fogják az alkalmazottakat megismertetni a hatékony kitermelés érdekében. A ConocoPhillips-szel is kötött Abu Dhabi egy szerződést még 2006-ban, e szerint Fujairah-ban egy 500 ezer hordó/nap kapacitású finomítót építenek fel. Noha az olaj és földgáz szektor rohamosan fejlődik, az ország mégis a diverzifikációra törekedik, igyekszik minél több területen kipróbálni magát, és ha sikeres a próbálkozás, úgy meg is veti a lábát az új ágazatban.
40
12. ábra: OPEC, Global Insight, EIA, Platts
3.4.2. Turizmus és építészet
A Világgazdasági Fórum, első éves, Utazási és Turisztikai Versenyképességi 2007-es jelentése szerint az Egyesült Arab Emirátusok magasabb helyezést ért el, mint bármelyik közel-keleti és észak-afrikai ország. A 124 vizsgált országból a 18. helyet foglalja el jelenleg, és a Világgazdasági Fórum szerint további 5,2%-os növekedést produkálhat az elkövetkezendő évtizedben. Az Utazási és Turisztikai versenyképességi Index szerint az Emirátusok a humán erőforrásban a legerősebb, ugyanis nagy számú jól képzett emberrel rendelkezik, akik igényes szolgáltatásokat képesek nyújtani a turistáknak. Az Emirátusok lakói képesek felismerni a turizmus adta lehetőségeket, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy azokat maximálisan ki is tudják használni. A felmérések szerint a természetes és kulturális javakban azonban hiányosságok vannak. Ha manapság az Egyesült Arab Emirátusok neve elhangzik akár a médiában, akár a hétköznapi beszélgetésekben, akkor mindenkinek Dubai jut az eszébe. Jogosan, hiszen az elmúlt évek legszembetűnőbb változásai itt mentek végbe, amely változások nagyban hozzájárultak az emirátusokbeli turizmus rakétaszerű fellendüléséhez. A fő vonzótényezők között szerepel: a kedvező klíma, az európaiak és az oroszok a téli hideg elől a kellemes nyárba érkeznek, ha az Emirátusokat választják, a luxus kategóriájú boltok, bevásárlóközpontok, szállodák és nem utolsó sorban egy toleráns ország, amelyben több náció is vegyülhet egymással konfliktusok nélkül. Mindezekben nagy szerepe van a nyitott gondolkodású, haladásra vágyó kormánynak és
41
uralkodócsaládnak, akik mindent megragadnak, amivel a turizmust még jobban felfejleszthetik. A 7 Emirátus közül Dubaié a vezető szerep, egy felmérés szerint 2006-ban közel 7 millió turistát vonzott az országba. Dubaiban körülbelül 300 hotel van, amely az emirátus kis méretét tekintve soknak tűnhet, ám a 82%-os kihasználtságuk azt igazolja, hogy szükség van ennyi szállodára. Ezt a kihasználtságot csak London és New York tudta túlszárnyalni 2006-ban. Ám ez a 300 szálloda még csak a kezdet, ugyanis Dubai egyre több és extrémebb hotel megépítését tűzte ki célul, például a 6.500 szobás AsiaAsia Hotelt, amely előreláthatóan 2010-ben fogja megnyitni kapuit. A jelentősebb turisztikai projektek vagy a parton vagy pedig a tengeren, a parthoz közel találhatók, mint például a „Pálmafa-sziget” illetve a hamarosan megnyitó „Világ-sziget”. Ez a 2 szigetcsoport azért is jelentős, mert a vízben egy mesterséges szigeten épültek ki, ráadásul méreteik és szolgáltatásaik minden eddigi luxust felülmúlnak. Ám nem csak a parton és annak közelében akarják meghódítani a turistákat, hanem a sivatagban is a „Dubailand” nevű projekttel, amely szabadidőközpontként és szállodaként is funkcionál majd a 2008 és 2010 közöttre tervezett nyitás után. Dubai inkább a felső kategóriájú turistákat célozza meg, így a programok, szolgáltatások összeállításakor is az ő igényeiket próbálja meg elsősorban kielégíteni. Éppen ezért a „Mall of the Emirates”-szel (az Emirátusok Bevásárlóközpontja) remekül eltalálta a vendégek igényeit. Ebben a bevásárlóközpontban (ami a legnagyobb a világon az észak-amerikain kívül) 450 bolt, egy beltéri sípálya, 70 étterem és egy 14 termes mozi várja a látogatókat. A legtalálóbb kifejezés Dubaira talán a „túlzások földje”, mivel 2016-ra egy 13 millió m2-es területet akarnak beépíteni 31 hotellel, amely egyedül 3 millió turistát lesz képes vendégül látni. Dubai nemcsak a vakáció turizmus szereplőit, hanem a hivatás – gazdaság - business turizmus alanyait is vonzza. A 6.500 férőhelyes „Dubai Nemzetközi Konferencia Központ” számos rangos eseménynek ad és adott helyet, többek között a 2003-as Világbank és IMF éves találkozója is itt zajlott. A business turizmus mellett pedig az úgynevezett „incentive” turizmusról (ösztönző turizmusnak is nevezik) sem szabad megfeledkezni. Ebből az ágból is nagy bevételekhez juthat Dubai. A vásárok terén is ki akar tűnni az emírség, ugyanis, várhatóan 2009-re készül el a 2,17 milliárd dolláros „Dubai Kiállítási Városnegyed”, amely a tervek szerint a világ legnagyobb bemutatókra, vásárokra alkalmas területe lesz majd, ahol szintén hotelek és 42
éttermek várják a résztevőket és a látogatókat. Az új kiállítási negyed a vezetők reményei szerint a 2009-es Dubai Légi Világkiállításon fog debütálni. Dubai számos kulturális és sporteseménynek is az otthona, az év minden hónapjára jut valami látnivaló. Az érdeklődők golf, tenisz, autós és motorcsónakos gyorsulási versenyek, futball, krikett és rugby meccsek között válogathatnak kedvükre. Akik viszont inkább a kultúrára vágynak egy helyen tekinthetik meg a különböző nemzetek rangos előadásait, mind tánc, színház, illetve opera előadások keretében. Az emírség vezetői szerint ilyen széles skálája a szórakozási lehetőségeknek London, New York és Párizs után csak Dubaiban lehetséges. A másik feltörekvő emírség Abu Dhabi, aki 2006-ban 1,34 millió turistát vonzott, ez 2005-höz képest 12%-os növekedést jelent. Eltökélt szándéka, hogy utolérje Dubait a turizmus területén is, és erre remek esélyekkel pályázhat. Az ügy érdekében az Abu Dhabi Turisztikai Hivatal 2015-re 3 milliósra tervezi a látogatók számát és 17.000 új szobával kívánja növelni jelenlegi hotelkapacitását. Ezeket a terveket megneszelve a nemzetközi hotelláncok egyből felvették a kapcsolatot Abu Dhabival és már meg is kezdődtek a tervek elkészítései a Fairmont, Rotana és Four Seasons láncok közreműködésével. Az emírség dicsekedhet egy 7 csillagos szállodával is, ami a legdrágább hotelnek számít az egész világon, ez az „Emirates Palace Hotel”. Az Abu Dhabi Nemzetközi repülőtér is fejlesztés, kibővítés alatt áll, annak érdekében, hogy a tervezettnek megfelelő mennyiségű turistát képes legyen beutaztatni. Itt is található egy kiállításokra szakosodott komplexum, amely a 2007-es védelemtechnikai bemutatónak és vásárnak adott otthont, amely rengeteg nemzetközi céget vonzott, csak az Egyesült Államokból 80-at. A tervek szerint e mellé a komplexum mellé fog épülni az Abu Dhabi Kereskedelmi Központ, amely irodákkal és hotelekkel kívánja támogatni az ide utazó üzletembereket. Abu Dhabi minden eddigi létesítménye eltörpül azonban a „Sadiyat-sziget” mellett, amelynek elkészültét 2018-ra teszik. A kormány várakozásai szerint ez a 4,4 km2 nagyságú terület Abu Dhabi kulturális központjává válik majd. 29 szálloda, amelyből egy 7 csillagos lesz, több múzeum, például a világ legnagyobb Guggenheim Modern Művészetek Múzeuma és egy Louvre Múzeum, golfpályák, bevásárlóközpontok, vízi szabadidőparkok tarkítják majd ezt a hatalmas területet. Dubai és Abu Dhabi egyaránt igyekeznek fejleszteni az orvosi és kórházi ellátás színvonalát, ám meglepő módon nem csupán a saját lakosaik számára, hanem a külföldiek részére is. Eltökélt szándékuk, hogy olyan magas színvonalat érjenek el, amilyen csak az Államokban, Kanadában és az Egyesült Királyságban van, mindezt 43
olyan amerikai orvosi intézmények segítségével, mint a Hopkins és a Mayo Klinika. Terveik szerint így beindíthatják a gyógy turizmus egy speciális fajtáját, amelyben az ide érkezők nem a nyaralásért, pihenésért jönnek, hanem hogy magas szintű orvosi ellátásban részesüljenek. Az elképzelések szerint az árak is elérhetőek lesznek. Ám nem minden emírség akar ugyanolyan sebességgel fejlődni, mint Dubai vagy Abu Dhabi. Inkább jól kidolgozott terveket készítenek elő, amelyek segítségével elkerülhetik azoknak a problémáknak és nehézségeknek a megjelenését, amely a fenti két emírségben történtek a túl gyors fejlődés hatására. Sharjah például most kezdett szállodaépítési munkálatokba, azért hogy a növekvő keresletet ki tudja elégíteni. Az emirátus 8 múzeummal, egy planetáriummal, egy sivatagi szabadidő parkkal valamint egy művészeti és az emirátus múltját összefoglaló múzeummal is rendelkezik. A Sharjah Expo Központban jelenleg is tartanak kiállításokat és vásárokat, ám ezt hamarosan kibővítik a mellette fekvő 52 emeletes Sharjah Világkereskedelmi központtal, amely 8.000 ember együttes fogadására lesz képes 20.000 m2-nyi kiállító területtel. Ra’s Al-Khaimah a hegyes terep adta lehetőségek kihasználására törekszik, így a „Jebel Jais Hegyi Üdülőhely” kialakításán dolgozik, amely többek között egy 5 csillagos luxus hotelt, sípályát, hegymászási lehetőségeket és sok mást is magába foglal majd. Egy családi szórakoztató park is a tervek között szerepel, amely 15.000 látogató befogadására lesz képes. Egy 265 millió dolláros, extrém terv is napvilágra került, mely szerint az ide érkezők egy kisebb űrsétát is tehetnek egy oroszországi űrjárműn, amely egyszerre 5 ember szállítására képes. Tekintve, hogy manapság az űrturizmus igen nagy népszerűségnek örvend a tehetősebbek körében, úgy ez az ötlet még jelentős bevételhez juttathatja az emírséget. A másik 3 kisebb emírség, Fujairah, Ajman és Umm Al Qaiwain is igyekeznek a turizmust minél magasabb szintre emelni. Fujairah tengerpart és korall különlegességeit használja fel a cél érdekében, éppen ezért a „Fujairah Paradise” nevű üdülőkörzetet építi fel, amely 1.000 villát, 5 csillagos luxushoteleket és bevásárlóközpontot fog tartalmazni. A másik 2 emírség szintén a tengerpart adottságait kihasználva akar a turizmus térképére felkerülni. A felsoroltak alapján elmondhatjuk, hogy az Egyesült Arab Emirátusokban az építkezési projektek és a turizmus szorosan összefüggenek egymással. Az ország mindent megtesz azért, hogy még látványosabbá, vonzóbbá tegye a turisták számára a magát. A kreativitásnak csak a pénz szabhat határokat, ám ez az Emirátusok esetében 44
nem jelent problémát, éppen ezért itt semmi sem lehetetlen. A nemzetközi mérnökök számára ez a hely maga a paradicsom, nem is csoda, hogy ha a világ minden tájáról érkeznek ide szakértők.
3.4.3. Az összekötő Kelet és Nyugat között
Az Egyesült Arab Emirátusok földrajzi elhelyezkedése stratégiai szempontból igen kedvező, amint az a fent írottakból is kiderül, éppen ezért képes az üzleti életen és a turizmuson kívül is új területek meghódítására. Az egyik kulcsfontosságú ilyen ág az árufuvarozás, a másik pedig a légi közlekedés. Az árufuvarozás nem új keletű az Emirátusokban, hiszen már a 15. századtól jelentős bevételek származnak belőle. A 21. század elején a világ egyik legmodernebb kereskedelmi infrastruktúrájával rendelkezik, és a jövőre 13. ábra: az UAE Nagykövetség felvétele
vonatkozó tervek szerint további dollár milliárdokat fog ráfordítani fejlesztésekre. Abu Dhabiban jelenleg a „Mina
Zayed” a legjelentősebb áru kikötő, amely az olaj és gázszállítmányokért felelős, és amely több ipari komplexummal is összeköttetésben van, többek között a Ruwaisszal. Ám 2011-re ez a kikötő már el fog törpülni a Khalifa Kikötő mellett, amelyre 2 milliárd dollárt fordítanak. A Khalifa Kikötő a Taweelah ipari körzet mellett fog helyet kapni, így központosítva a nehézipari munkákat és azok elszállítását az importáló országokba. Ezzel az új csoportosítással kívánják csökkenteni a teherautó forgalmat az emírségben, ezáltal is biztosítva a környezet védelmét. Dubai a világ 9. legnagyobb konténer kikötője, nagyobb, mint a los-angeles-i vagy a long- beach-i. A két legjelentősebb kikötője, amelyek kulcsszerepet játszottak az átrakókikötő fejlődésében: a Rashid kikötő Dubai Városnál és a Jebel Ali, a várostól délre. A Jebel Ali kikötőben található 66 mélyvízi horgonyzóhely az ömlesztett áruk, nehézipari termékek kezelésére rendezkedett be elsődlegesen, valamint a Jebel Ali Szabadkereskedelmi Övezetet is ez szolgálja ki. A Jebel Ali kikötő még azért is nevezetes, mert a világ legnagyobb emberi kéz alkotta kikötője. Annak érdekében, hogy Dubai a növekvő keresletet ki tudja elégíteni, hatalmas fejlesztési és bővítési munkálatokat tervez. 2020-ra tervezik a több fázisban elkészülő Jebel Ali kibővítését 1,25 milliárd dollár értékben, amely a bővítés után 82 mélyvízi horgonyzóhellyel, 125 kikötő melletti átrakódaruval fog rendelkezni és 45
több mint 21 millió konténer kezelésére lesz képes évente. Egy másik hatalmas vállalkozás, amely segíthet az Emirátusok helyét bebiztosítani a világ hajós árufuvarozásában, az a Dubai Tengeri Központ, amely minden részletre kiterjedő tengeri komplexum lesz. 32 szárazdokk lesz az otthona több hajókarbantartó cégnek és több irodaépületnek is, amelyek a tengeri ipar működését lesznek hivatottak szabályozni. Kiskereskedelmi egységek valamint bemutató és vásár területek is helyet kapnak
itt,
ahol
a
legújabb
yachtokkal,
hajókkal,
designszolgáltatásokkal
ismerkedhetnek meg majd az ide látogatók. Ezen kívül a Központ otthont ad majd egy oktató központnak is, amelyben a tengeri kereskedelem minden területét megismertetik az ide jelentkezőkkel, ráadásul gyakorlati helyet is biztosítanak majd nekik. Így kíván a kormány minél több szakképzett embert kiképezni, akikre a jövőben építhet. Ám nemcsak az árufuvarozással kapcsolatos részlegek kapnak itt helyet, a tervek szerint a tengeri környezet védelmét szem előtt tartó non-profit cégeket is itt fogják elhelyezni. Dubai nemcsak az új kikötőket kívánja a legmodernebb technikákkal ellátva felszerelni, a régiek fejlesztésére és korszerűsítésére is nagy gondot fordít. Noha a legnagyobb figyelmet Abu Dhabi és Dubai kapja az Egyesült Arab Emirátusokon belül, a másik 5 emírség is lehetőségeket kap a kikötőik fejlesztésére és bővítésére. Sharjah 2 jelentős kikötővel rendelkezik, az Emirátusok partvonalán: a Khalid Kikötő mélytengeri hajók fogadására képes és 2 „ kereskedelmi szabad zóna” mellett található, és a Khor Fakkan Kikötő, amely az Emirátusok egyetlen olyan kikötője, amely a legközelebb van a keleti és nyugati hajóútvonalakhoz. A Khor Fakkan kikötőben a fejlesztés a konténer-kezelésre irányul, az elképzelések szerint a világ legnagyobb konténeres hajói ki és berakodására lesz alkalmas. A kikötő földrajzi elhelyezkedése azért is rendkívül megfelelő, mert a konténeres rendszer átalakulóban van: jelenleg az anyahajó – ráhordó hajó felállás kezd elterjedni. A Khor Fakkan a bővítés után teljes mértékben eleget tud majd tenni az új módszernek. Az Ajman Kikötő, amely az Ajman Szabadkereskedelmi Zónában található, a közelmúltban lett átalakítva mélytengeri hajók fogadására. Jelenleg 8 horgonyzóhelye és 2 szárazdokkja van, amely a hajók karbantartásáért és javításáért felel. Az Emirátusok cement exportjának 90%-a a Ra’s Al-Khaimah emírség Saqr nevű kikötőjében zajlik. Ez a kikötő is fejlesztési hullámra számíthat a közeljövőben. Fujairah kikötője szintén ki lett bővítve, így már 12 millió tonna üzemanyag tárolására képes évente, amely ilyen módon a világ 2. legnagyobb üzemanyagraktárlétesítménye a szingapuri kikötő után, megelőzve a rotterdamit. 46
A légi közlekedés alakulása is meglehetősen érdekes és ígéretes az Egyesült Arab Emirátusokban, hiszen jelenleg hatalmas fellendülés figyelhető meg ezen a téren. Ez a jelenség köszönhető az ország rohamosan fejlődő 14. ábra: az UAE Nagykövetség felvétele
gazdaságának, turizmusának, valamint az újonnan alakuló emirátusokbeli légitársaságoknak. Az a tény, hogy 2
milliárd ember él az Emirátusoktól mindössze 4 órányi repülőútra is igazolja az Emirátusok központi szerepét a közlekedésben. Az 1980-as években kezdődött a légi közlekedés kialakítása, ám ekkor még az Emirates Airlines monopolhelyzetben volt, ám sikerült áttörni ezt a gátat és megnyitni az utat a többi kisebb légi társaság előtt. Az elkövetkezendő 20 évre az Emirátusok tervei szerint legalább 20 milliárd dollárt fordítanak az Abu Dhabi Nemzetközi Reptér és a Dubai Nemzetközi Reptér modernizációjára és bővítésére, valamint a Dubai Világközpont megépítésére. A Világközpont projekt várhatóan a világ legnagyobb és legforgalmasabb reptere lesz, miután elkészül. A Dubai Nemzetközi Reptéren, a Közel-Kelet legforgalmasabb repterén, 2006-ban 25 millió utas fordult meg, 113 emirátusokbeli légitársaságot igénybe véve, több mint 160 úti cél felé a világban. A jelenleg is zajló bővítések a terminálok és várók számának növelésére irányulnak, amelyeknek eredményeképpen akár 70 milliósra is nőhet az utasforgalom. A légi áruszállítás is komoly fejlesztések alatt áll. Míg 2006-ban, a „Cargo Village” nevű áruszállító komplexum, 1,5 millió tonna árut kezelt, addig 2007re az előrejelzések szerint ez a szám jelentős mértékben növekedni fog. Dubai, mint minden mást is, az áruk légi fuvarozását is igyekszik úgy kialakítani, hogy az ezzel foglalkozó reptér köré építi fel a szállítandó áruk kereskedelmi központjait. Példa erre a Dubai Virág Központ, amely pont a „Cargo Village” mellett található, a cél pedig nem más, mint hogy Dubai legyen a világ legnagyobb friss virág, zöldség és gyümölcs szállítója. Dubai, mint az üzleti élet minden terén a légi áru- és személyszállítás terén is babérokra tör. Éppen ezért kívánja felépíteni a fentebb már említett Dubai Világközpontot, amely egy 140 km2 alapterületű mesterséges város lesz, amelyben megközelítőleg 750.000 ember él és dolgozik majd. Helyileg a Jebel Ali Kikötő mellett lesz megtalálható, amely az Egyesült Arab Emirátusok legnagyobb kikötője, ebből is kitűnik a remek szervezőkészsége az Emirátusoknak. A Világközpont centrumjában kap
47
majd helyet az újabb nemzetközi reptér, amely az elkészült tervek szerint 12 millió tonna áru és 120 millió utas szállítására lesz majd képes. Ez a reptér tízszer lesz nagyobb, mint a Dubai Nemzetközi Reptér. Dubai így még az atlantai Hartsfield Repteret is lekörözi majd, hiszen ott 2004-ben is csak 85,5 millió utas fordult meg, jelenleg a Hartsfield a világ legforgalmasabb reptere. A Dubai Világközpont egy teljes terminált biztosít az Emirates Airline-nak, egy másikat helyi és nemzetközi járatoknak, egy harmadikat pedig az olcsóbb charter járatok részére. Ez és a Dubai Nemzetközi Reptér vasútvonallal lesz összekötve, így a közlekedés a kettő között könnyen megoldható lesz. Az utasforgalom mellett azonban az áruszállításra is jelentős fejlesztések várnak. A Világközponton belül egy külön részt fog kapni „Dubai Logisztikai Negyed” néven a cargo fuvarozás. A 25 km2-nyi területen, évente 12 millió tonna áru fuvarozása bonyolódik majd le 16 terminálon. Miután közvetlen a legnagyobb kikötő mellé tervezik ezt a központot, ezért a vízi és légi fuvarozást a világon, Hong Kong és Szingapur után, remekül tudja majd kombinálni, amely biztosítja a gyors és megbízható áruszállítást, ezáltal jelentős bevételekhez juttatva az Emirátusokat. Sharjah és Ra’s Al-Khaimah repterei is igyekeznek tartani a lépést Dubai-jal illetve Abu Dhabival. A Sharjah Nemzetközi Reptér a közelmúltban lett kibővítve, amelynek eredményeképpen 8 millió utast tud fogadni évente, valamint számos új raktárépülettel is ellátták, így az árufuvarozó részlege is fejlődésen ment át. Sharjah 2006-ban, látványos, 36%-os növekedést tapasztalt az utasforgalom terén. Ez az adat a 2003-ban alakult Air Arabiának volt köszönhető, amely Sharjah légitársasága. Az Air Arabia nemrégiben jelentette be, hogy 300 férőhelyes transzfer hotel építését tűzte ki célul a reptér mellé. 2006 első negyedévétől kezdve 2007. március 31-ig, az Air Arabia bevételei 33%-kal növekedtek. 2007 áprilisában az Air Arabia 700 millió dollár értékben részvényeket bocsátott a forgalomba, amelyek bevételéből a jelenlegi 9 repülőből álló flottáját 2016-ra 34 darabra növeli. Ra’s Al-Khaimah is beruházásokba kezdett a nemzetközi repterét illetően. 272 millió dollárt kíván bővítésekre fordítani a növekvő turizmusa hatására. 2010-ig 13 légi piacot szeretne meghódítani, mint például Indiáét és Iránét. A leírtak alapján elmondhatjuk, hogy az Egyesült Arab Emirátusok minden tagja arra törekszik, hogy együttesen tudják meghódítani a világot, és valódi áru- és személyszállítói központtá válni. Erre jó esélyük van, hiszen az anyagi fedezet megvan a tervek megvalósításához, ezenkívül a földrajzi adottságaik is remekül megfelelnek 48
erre a célra. Miután egyre több multinacionális cég figyelmét kelti fel az Emirátusok az üzleti élet terén, ezért a hatalmas beruházások az elemzők szerint kifizetődőek lesznek. A légi fuvarozással foglalkozó nemzetközi cégek előtt is megnyílik a kapu, amelyet már most nagy érdeklődés jellemez szerte a világon.
3.4.4. Élet a kőolaj és földgáz után – vajon elég-e a jólét fenntartásához a turizmus és a légi közlekedés?
Az eddigiekben egyfajta rálátást kaphattunk az Egyesült Arab Emirátusok gazdasági stratégiájára, amely egy részről meglehetősen merész, más részről viszont megfontolt és praktikus. Megfontolt, mivel komoly kutatás és elemzés előzi meg a jelentősebb beruházásokat és fejlesztéseket. Praktikus viszont azért, mert igyekeznek a lehető legjobban összekapcsolni az egymáshoz szorosan kapcsolódó ágazatokat, valamint a létesítmények infrastruktúráját a lehető legkorszerűbben kiépíteni. Amióta kőolaj és földgáz lelőhelyekre bukkantak azóta tudatosan igyekeznek a gazdaságuk pilléreit kiépíteni. Tisztában vannak azzal a ténnyel, hogy a szénhidrogén korszak nem tart örökké, éppen ezért az ebből befolyó hatalmas bevételeiket visszaforgatják a jövőjüket megalapozó üzlet és iparágakba. A vakáció és hivatás – gazdaság - business turizmus jelenleg és a jövőben is nagy jelentőséggel fog bírni, hiszen a felgyorsult világunkban az emberek számára a kiszakadás, pihenés lehetőségét nyújtja. Az Emirátusok mind a két turistának kiváló úti cél, tehát a rengeteg beruházás sokszoros megtérülésére számíthat az ország. A légi és tengeri közlekedés terén is remekül alakítják az üzleti és természeti környezetet is egyaránt. Igyekeznek itt is összeköttetésbe hozni a stratégiailag fontos területeket, ezenkívül megteremteni azokat a feltételeket, amelyek a nemzetközi cégek számára vonzóak lehetnek. Láthattuk, hogy milyen egyedi megoldásokat alkalmaznak a külföldiek földbirtoklásával, a külföldiek által alapítani kívánt cégekkel és a szabadkereskedelmi zónák kialakításával kapcsolatban. Elmondhatjuk tehát, hogy az Emirátusok kormánya mindent megtesz annak érdekében, hogy az ország jólétét most és a szénhidrogén éra után is fenn tudja tartani. Megfontolt lépéseket tesz, a megfelelő szakemberek és természetesen, a vállalkozó kedvű és nyitott lakosság segítségével. Ezek összességéből
49
egy dinamikus és gördülékeny együttműködés alakul ki, amely számos siker forrását biztosítja mind most, mind a következő évtizedekben. Összességében tehát, a jelenlegi helyzet alapján azt lehet mondani, hogy az Egyesült Arab Emirátusok nagy valószínűséggel megállja a helyét a kőolaj és földgáz korszak elmúltával is.
4.
A
belföldi
cégek
hogyan
reagálnak
a
külföldi
multinacionális cégek megjelenésére? 4.1. Erősödő versenyhelyzet
Napjainkra a globalizáció, amely a világon élő nemzetek egymástól való kölcsönös függését jelenti, mind gazdasági, mind a mindennapi élet terén, egyre jobban teret hódít az egész világon. Ennek köszönhetően az információ, az új technológia, de akár a munkaerő, a tőke és az áru sokkal is gyorsabban és rugalmasabban áramlik a világban. Sokak szerint viszont a globalizáció nem csak előnyökkel jár, hanem komoly negatívumokkal is. Ilyen például az erősödő versenyhelyzet a belföldi és a külföldről betelepülő cégek között, amelynek szintén serkentő, de ugyanakkor visszavető hatása is van. A pozitívuma a szoros versenynek, hogy a helybéli cégeket fejlődésre, kutatásra sarkallja, a negatívuma viszont, hogy a kis- és közepes vállalatokra, cégekre nincs tekintettel, tőlük is megköveteli mindazt, amit a nagyvállalatoktól. Ám ezek a kisebb cégek sok esetben nem tudják tartani a tempót, így eltűnnek a színről, vagy beolvadnak. Bár a közel-keleti országok csak egy, legfeljebb két évtizede kezdték megnyitni piacaikat a Nyugat előtt, mára már ide is begyűrűzött a globalizáció folyamata. Kezdetben csak néhány multinacionális cég vetette itt meg a lábát, ám jelenleg gombamód szaporodnak, megnehezítve ezzel a helyi kisebb vállalatok működését. A legjelentősebb szektorok a fentebb leírtak alapján tehát: a szén-hidrogén, petrokémiai, bányászati, alumínium, szállítmányozói és turisztikai szektorok. Miután az energia ezen a területen igen olcsó, valamint az üzleti környezet is igen kedvező, a nemzetközi nagyvállalatok most már előszeretettel hoznak létre leányvállalatokat, különösen az eddig elemzett 4 ország területén.
50
A helyi vállalatoknak éppen ezért fejleszteni és bővíteni kell szolgáltatásaikat, amennyiben talpon akarnak maradni. Miután a multik nagy nemzetközi vállalatok, képesek jelentős összegeket áldozni a kutatás-fejlesztésre, így garantálni tudják a minőséget. A helyi cégeknek innen ered az első nehézsége, ugyanis nekik sok esetben nincsenek akkora kapacitásaik, mint a több országban jelenlevő, sikeresen működő vállalatnak. Fontos azt is szem előtt tartani, hogy mielőtt a nemzetközi nagyvállalat úgy dönt, hogy bevonul az ország piacára, komoly piackutatás előzi meg a betelepülést. Ebből az következik, hogy nagyobb rugalmasságra képesek, mint a helyi cégek. Ha úgy látják, hogy a tesztelésre betelepített termékük, vagy szolgáltatásuk nem éri el a kívánt profitot, az hosszú távon azt jelenti, hogy nem érdemes betelepülni, tehát a teszt időszak után nem próbálkoznak tovább. Ugyanezt viszont a helyi cég nem teheti meg, ha közepes vagy kisvállalatról van szó, neki a fennmaradásához helyben kell boldogulnia. A mennyiség is fontos kérdés, amelyre szintén a nemzetközi nagyvállalat sokkal jobban be van rendezkedve, mint a helyi kisebb vagy közepes méretű cég. Ebben az esetben a helyieknek a specifikumokkal kell a felszínen tartani magukat. Ez azt jelenti, hogy hiába végez a multinacionális cég piackutatást, nagy valószínűséggel akad olyan szegmens, amelyet ő nem tud kielégíteni, de a szemfüles helyi vállalat ezt felismerve azt a rést célozza meg a tevékenységével. Így akarva akaratlanul is, de egyfajta kooperáció alakul ki, esetleg a multi tudta nélkül. Egy másik lényeges probléma, ami felmerül, az a fizetésekben jelentkező hatalmas különbségek. A nemzetközi nagyvállalat ugyanis a szakembereket sokkal jobban megfizeti, mint a helyi kis- és középvállalatok. Ennek oka abban rejlik, hogy a multinacionális cégek nagyobb potenciállal rendelkeznek, mint a helyi kisebb illetve közepes méretű cégek, amint már említettem. A fentiekben a helyi kis- és középvállalatok valamint a multi cégek közötti versenyről szóltam, ám nem szabad elfelejteni azokat a helyi nagyvállalatokat, akik képesek felvenni a versenyt a külföldi nagy cégek ellen. Ilyen például a korábban már említett Aramco Szaúd-Arábiában, a QatarGas Katarban, az ADNOC és az Emirates Airlines az Egyesült Arab Emirátusokban.
51
4.2. Áthidaló megoldások – a dubai példa
Az erősödő versenyhelyzettel, jószerivel, csak a belföldi nagyvállalatok tudnak megbirkózni. Ennek több módja is lehet, vagy a már fent említett specifikumokra való ráállás, vagy a „helycsere”, ami azt takarja, hogy ha a multi betelepíti a leányvállalatát, akkor a hazai cég „kitelepíti” magát, vagy megvásárol külföldön egy helyi céget. Az is gyakori jelenség, hogy, ha a multinacionális vállalat erre lehetőséget ad, részvényeket vásárol az adott cégből. Ez több szempontból is jó megoldás, például, mert a dubai nagyvállalatok ez által be tudnak kerülni a nemzetközi áramba, nagyobb ismeretségre tudnak szert tenni, amely elősegíti az esetleges terjeszkedést. Így képesek bebiztosítani a diverzifikációjukat, valamint a jövő generációjának megteremteni a stabil üzleti kapcsolatokon nyugvó gazdaságot. Az Emirátusok gazdaságának ugyanis az egyik legfontosabb összetevője a külföldi befektetések, amelyeket nagy odafigyeléssel valósítanak meg. Annak érdekében, hogy a külföldi üzleteket sikeresen tudják megkötni egy sor állami tulajdonban lévő befektetési intézetet hoztak létre, mint például: az Abu Dhabi Befektetési Hatóság (ADIA), az Abu Dhabi Befektetési Tanács (ADIC), a Dubai Kikötő, Vám és Szabadkereskedelmi Zóna Társaság, a Mubadala Fejlesztési Vállalat, a Dubai Nemzetközi Tőke Társaság (DIC) és az Abu Dhabi Nemzetközi Kőolaj Befektetési Vállalat. Részletes adatok nem állnak rendelkezésre ezen befektetési társaságok anyagi hátteréről, viszont a Euromoney 2006 áprilisi számából kiderül, hogy az ADIA tartalékai elérik az 500 milliárd dollárt. Ezzel a világ második legnagyobb befektetésekkel foglalkozó intézménye a Bank of Japan után. Az ENSZ adatai alapján a 2000-2006-os időszakban az Egyesült Arab Emirátusok vált a legnagyobb külföldi befektetővé a Golf országok közül, több mint 26 milliárd dollár értékben. A külföldön való térhódítás azonban problémákkal is jár. 2006-ban például a Dubai World felvásárolta az Egyesült Királyságban található Peninsular & Oriental Stream Navigation Vállalatot, amely 29 konténer terminálnak volt a tulajdonosa, ezek közül 6 darab a legnagyobb egyesült államokbeli kikötőkben található. A probléma abból adódott, hogy az amerikaiakat kész tények elé állították azzal, hogy az Emirátusok mindenképpen megveszi az angol vállalatot. Az incidens ellenére sem sérültek az Emirátusok és az Egyesült Államok közötti üzleti kapcsolatok, noha egy kicsit megfontoltabb üzleti politikára szorította ez az eset az Egyesült Arab Emirátusokat. 52
2006-ban számos jelentős üzletet kötöttek meg külföldön. Ilyen volt, például amikor a Mubadala megvásárolta az olasz Piaggio Aero repülőket gyártó vállalat részvényeinek a 35%-át, valamint a holland LeasePlan Corporation részvényeinek 25%át. 2008-ban pedig a Royal Dutch Shell részvényeinek 20%-át vette meg, amely az algériai feltárásokra és kitermelésre vonatkozik. A Dubai Holding az Emirátusok legsikeresebb konglomerátuma, amely a kereskedelmi, pénzügyi és szabadidő szektorokra koncentrálja a tevékenységét. Ezen belül található például a Jumeirah Csoport, akik hotelek kialakításával, fejlesztésével és vezetésével foglalkoznak, ők építették a new yorki Jumeirah Essex House-t. Általuk kivitelezett építkezések folynak Mallorcán, a Bermudákon, Thaiföldön, Londonban, Kínában, Jordániában. A Dubai Holdinghoz tartozó DIC megvásárolta a Doncasters brit műszaki vállalatot mintegy 1,3 milliárd dollár értékben, valamint a szintén angol Tussauds Csoportot 1,48 milliárd dollárért. Ezen kívül jelentős részt szerzett meg a DaimlerChrysler brit vállalatból is. 2008 márciusában a DIC nagy mennyiségű részt szerzett meg a szingapúri True Group-ból. Emellett a DIC 3%-nyi részvényt vásárolt a Sony Corp.-ban. Ez az első japán vállalat, amibe Dubai befektetett. A DIC tervei között szerepel,
hogy
Ázsia
szerte
eszközöljenek
nagyobb
befektetéseket,
illetve
felvásároljanak és beolvasszanak kisebb cégeket. Az Emaar Proprties az Egyesült Arab Emirátusok életében szintén nagy jelentőséggel bír a nemzetközi üzleti élet porondján. Ez a világ legnagyobb ingatlanforgalmi vállalata, amely jelenleg 16 országban 80 milliárd dollár értékű projektekkel van jelen. 2010-re a világ legkeresettebb ingatlanfejlesztő vállalata akar lenni, az elemzők szerint erre minden esélyük megvan, ha ugyanilyen ütemben lesznek továbbra is jelen a világ ingatlan szektorában. Ez azt jelenti, hogy 2010-re a befektetéseik 80%-a külföldre irányul majd. Többek között egy több milliárd dolláros közös vállalkozás keretében az Indonéz Kormánnyal fel kívánják építeni az „Új Balit”, ami 1.500 hektáron terül majd el a Lombock-szigeten. India iránt is nagy érdeklődést mutat az Emaar, hiszen ott hatalmas területek várnak kiépítésre. 2006-ban az Egyesült Államokat célzó befektetési hullám kezdődött meg az Emaar részéről. 2006-ban vásárolta meg a John Laing Homes-t, amely az arizonai, floridai és washingtoni területre épít házakat. Kínában is megjelent az Emaar, 2008 áprilisában együttműködési megállapodást írtak alá, és az Emaar irodát is nyitott már Kínában a projektek hatékonyabb kivitelezése érdekében.
53
Abu Dhabi is kiveszi a részét a részvény- illetve felvásárlásokból. Erre példa a 2007 szeptemberében vásárolt kanadai Primawest olajcég, a negyedik legnagyobb japán Cosmo
olajtársaság
egy
ötödének
megvásárlása,
amely
révén
többségi
részvénytulajdonossá vált Abu Dhabi. Ebben az évben az ausztriai OMV-ben és a Borealis Csoportban is jelentős befektetéseket eszközölt, valamint Dél-Korea harmadik legnagyobb olajfinomítójának 50%-át is megszerezte. Látható tehát, hogy az Egyesült Arab Emirátusok nagyvállalatai képesek felvenni a versenyt a multinacionális cégekkel. A befektetések, illetve felvásárlások főleg az IT, az ingatlan és a bank szektorokra irányulnak. Vagyis amíg a nemzetközi nagyvállalatok az emirátusokbeli betelepülést illetve befektetést választják, addig a hazai cégek külföldön próbálnak szerencsét. Nekik persze könnyű dolguk van, hiszen megfelelő anyagi háttérrel rendelkeznek, az olajból és földgázból befolyó összegek versenyképessé teszik az ország nagyvállalatait. Ám nem szabad elfelejteni, hogy nem ez a tipikus még a további 3 országban sem. Irak jelenleg még nincs abban a helyzetben, hogy képes legyen a multik megjelenésével támasztott verseny eredményes kezelésére, Szaúd-Arábia meglehetősen zárkózott a külföldi irányú terjeszkedést illetően, ami a vallási különbségekre is visszavezethető. Katar pedig csak kisebb külföldi sikereket tud elkönyvelni eleddig, amelyek elhanyagolhatóak az Emirátusokéhoz képest.
5. Képesek-e együtt működni, avagy sem? 5.1. Kultúrával szembeni nyitottság – „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!"
Amennyiben a külföldi nagyvállalat úgy dönt, hogy a Közel-Keleten kíván leányvállalatot létesíteni előtte komoly, mindent átfogó kutatómunkát kell végeznie. Ennek a kutatásnak egy részt, a piac vizsgálatát, az igények felmérését kell magába foglalnia, másrészt pedig a kultúrák közötti eltéréseket is fel kell tudni ismerni, azon túl pedig kezelnie őket. Miután a Közel-Keleten vagyunk az első és legfontosabb dolog, ami eltér a nyugati világtól az a vallás szerepe. Az Iszlám ugyanis sokkal jobban átszövi a mindennapi életet, mint a keresztény vallás. A muszlimok lényegesen nagyobb jelentőséget tulajdonítanak vallásuknak, éppen ezért a törvénykezés is ezen alapul
54
(Shari’a), valamint az üzleti élet minden mozzanatát is kitölti, tekintve, hogy náluk a bankrendszer is egyedien működik szintén az Iszlám erős befolyása miatt. Annak ellenére, hogy például Katar, Szaúd-Arábia, Irak és az Egyesült Arab Emirátusok megnyitották a határaikat a nyugati vállalatok előtt és megpróbálnak bizonyos szintig „nyugatiasodni” az Iszlám a magja nekik is, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni, ha sikeresek akarnak lenni a cégek ebben a régióban. Egy teljesen egyedi gondolkodásmódra kell átprogramoznia magát azoknak a vállalatoknak, amelyek itt kívánnak új üzleteket megkötni. Ez a világ ugyanis egy kollektív társadalom, amelyben az egymással való kapcsolatok nagyon szorosak. Éppen ezért, ha valami érzékenyen érinti őket, akkor kollektíven, tüntetőleg lépnek fel a probléma forrása ellen, amely külföldi áruk vagy szolgáltatások esetében bojkottot jelent. Erre példa, amikor az Egyesült Államok behatolt Irakba, akkor Szaúd-Arábiában több amerikai étteremláncot is bojkottáltak a helyiek, valamint azok a nők, akik a mindennapjaikban nem viselnek fejkendőt szolidaritás gyanánt megtették, ezzel is kifejezve, a tiszteletet a kultúrájuk és hagyományaik iránt. Az is nagyban befolyásolja egy cég sikerességét ebben a régióban, hogy milyen eszközöket és milyen típusú reklámokat alkalmaz a termékei vagy szolgáltatásai megismertetésére. A nemzetközi nagyvállalatnak éppen ezért kihívást jelent betörni a közel-keleti piacokra, mivel nem biztos, hogy a hazai stílusnak megfelelő promóció alkalmazása a sikeres. Míg a nyugati világban a piackutatás egyszerűen működik, több megközelítése lehetséges a kívánt adatok begyűjtésének, addig a közel-keleti országok körében a helyzet bonyolultabb. Az összegyűjtött adatok hiánya, az erős társadalmi különbségek, valamint a szociális akadályok megléte nehezíti a multik ismertté válását. A helyiek ugyanis kevés figyelmet szentelnek a piackutatásnak, éppen ezért nem fordítanak hangsúlyt az előbb említett adatok rögzítésére. A napjainkban újonnan belépő multik számára azonban a helyzet némileg egyszerűsödni látszik, hiszen a már bent lévő nemzetközi nagyvállalatok gyűjtöttek össze elég anyagot, amelyeket természetesen közzé is tettek, valamint több jelentős piackutató cég28 is összeállított az üzleti életre vonatkozó adatcsomagokat az új belépők számára. Mindez hosszú évek munkájából alakult ki, ugyanis az eltérő kultúrák miatt ezen adatok megszerzése sem volt egyszerű: a személyes interjúk során csak azonos 28
Például: NFO World Group, Edwards Economic Research NFO World Group: amerikai kutató cég, amely a világ vezető marketing kutató vállalataként van számon tartva Edwards Economic Research: egy angol cég, amely a demográfiai adatok felderítésére és összegyűjtésére specializálódott
55
nemű lehet a kikérdező és a kikérdezett, a telefonos módszer itt nem alkalmazható, mivel a helyi kultúra ezt ellveti. Az NFO World Group kutató cég kidolgozott egy meglehetősen egyedi, a régióra szabott stratégiát, amivel át lehet hidalni a fent említett akadályokat a piackutatás terén. A módszer egyszerű, viszont alkalmazkodik teljesen a helyi szokásokhoz, amitől igen hatékonnyá válik. Az informálódás feladatát az NFO-nál dolgozó helyi arab férfiakra osztják ki, akikkel előtte közlik a célcsoport korának intervallumát, majd a szükséges kérdéseket, amikre a válaszokat keresik az új termékkel vagy szolgáltatással kapcsolatban. A menet a következő: a kutató cég arab alkalmazottja betér egy kávéházba – mivel a társadalmi élet színtere a kávéház a közel-keleti országokban – és ott kiválaszt egy, a leírásnak megfelelő személyt, majd elkezd vele beszélgetni hétköznapi dolgokról, így megismerve kicsit az illetőt. A „short talk” alatt el tudja dönteni, hogy az illető beleillike a cég által keresett interjúalanyok csoportjába. Amennyiben igen, úgy a rövid, semleges beszélgetés után felteszi a kérdéseket az új termékkel vagy szolgáltatással kapcsolatban, de persze előbb közli, hogy ő valójában egy piackutató cég alkalmazásában áll. Miután végzett a kikérdezéssel megkéri az alanyt, hogy mondjon 5 olyan másik embert, aki véleménye szerint megfelelő lenne további interjúkra, majd ettől az 5 alanytól is kér 5 újabb nevet és így tovább. Ezáltal egy jelentős számú reprezentatív mintát képesek tovább elemezni a kutatócég alkalmazottai, amelyből megfelelően tudnak informálódni az új multik is a piacon. Ez a módszer persze csak a férfi lakosság esetében működik. A Közel-Keleten ugyanis, mint tudjuk a nőkkel kapcsolatos kérdések jelentősen eltérnek a nyugati világban megszokottól. Így a nők meginterjúvolására is ki kellett találni egy kivitelezhető, elfogadott megoldást a kutató cégeknek, hiszen a személyes interjút velük férfiak nem végezhetik, a reklámokban pedig nem jelenhetnek meg nők, csak alámondás szinten. Az NFO-nak azonban erre is volt egy megoldása: megalakította a „Nők Kutatóközpontját” Szaúd-Arábiában, amely az első ilyen központ a Közel-Keleten. Ezen intézményen belül a helyi és külföldi hölgyek együttesen valósíthatják meg a piackutatást a nők körében országszerte. Bár kezdetben inkább a külföldi, ám az országban elő, hölgyek vettek inkább részt a kutatásban, mára már a helyi arab női lakosság jelentős része is kiveszi a részét a munkából. Ez több szempontból is jó, egyrészt azért, mert így a nők körében is szélesedhet a felmérés, a reprezentatív minták sokkal megbízhatóbbak lesznek, másrészt, mert arra utal a számbeli növekedésük, hogy a nők oktatási szintje is nő. 56
Magukra a reklámfilmekre is más szabályok vonatkoznak a közel-keleti országokban, de még ezen a régión belül is eltérőek a megengedett reklámfogások. Míg az Egyesült Arab Emirátusokban megjelenhetnek a nők a TV reklámokban, addig Szaúd-Arábiában ez teljességgel kizárt. Szintén tiltott alkohollal kapcsolatos, illetve a vallást bíráló reklámok sugárzása. Napjainkban a multinacionális vállalatok „globális reklámokat” gyártanak, amely azt jelenti, hogy különböző embereket céloz meg a világ minden pontján. Ez az alap reklám, ha úgy vesszük, mivel ezt aztán a különböző országok és kultúrák a saját életvitelükhöz igazítva alakíthatják, úgymond „lokalizálhatják”. A lokalizálást úgy kell érteni, hogy annak érdekében, hogy a reklám ugyanazt a hatást érje el minden országban, ahol azt sugározzák, a benne található szlogeneket úgy kell alakítani, hogy az a célországok mindegyike számára ugyanazt jelentse, de persze a saját nyelvükhöz igazítva. Ha például az Egyesült Arab Emirátusokban reklámozni kívánó cégeket nézzük, akkor a reklámjaikban mindennek balról jobbra kell szerepelnie, ezzel is igazodva a helyi szokásokhoz. Az Emirátusokban a multik úgynevezett fókusz csoportokat használnak, akiknek előbb levetítik a reklámot, majd kikérik az észrevételeiket, esetleges ötleteiket, amikkel hatékonyabbá tehetik a reklámot. A cégek designereket is alkalmaznak, akik az újonnan hallott ötletek alapján átalakítják a reklámot, egészen addig, amíg az teljes mértékben el nem nyeri a tetszését a fókusz csoportnak. Azoknak a nemzetközi nagyvállalatoknak, akik az Egyesült Arab Emirátusokat kívánják meghódítani fel kell készülniük arra, hogy mivel több nemzetiség él ebben az országban éppen ezért külön csoportokat kell megszólítania a reklámjaiknak. Az NFO felmérései szerint 4 ilyen kategória van a lakosságot nézve: az egyik a „ mi-mi” csoport, a lakosság azon nagy része, akik szigorúan követik a vallási előírásokat, és akik konzervatívak és ragaszkodnak a szabályok betartásához, a kollektivitás jellemzi őket, ez a csoport főként férfiakból áll. A „mi-én” csoportba azok tartoznak, akik szintén konzervatívak, a szabályokhoz ragaszkodnak, de nem túl erős mértékben, és inkább az individualizmus hívei. Az „én-mi” csoport a harmadik kategória, akik az egyéniséget és a személyes meggyőződéseiket a csoporttudat fölé helyezik, kevésbé konzervatív nézeteket vallanak. Végül pedig az „én-én” csoport, amelybe azok a személyek tartoznak, akik a fiatal generáció tagjai, jobban alkalmazkodnak a nyugati irányzatokhoz, liberálisabbak az előző három csoportnál és az egyéniség kifejezése a lényeges számukra.
57
A közel-keleti régióban a multiknak különösen óvatosan kell bánniuk a reklámkampányaikkal, hiszen a gazdasági, politikai és kulturális aspektusok könnyen összekavarodhatnak, amelyből akár problémák is kialakulhatnak, mint ahogy azt már említettem. Példa 15. ábra: Mecca Cola
erre a Coca-Cola próbálkozása bekerülni az emirátusokbeli piacra, amely igencsak nehezen indult. 10 évig ugyanis a Coca-Cola hiába
próbált megjelenni ezen a piacon, nem sikerült a kívánt hatást elérni. Aztán egy új stratégiához nyúlt, amely azóta is működni látszik: „nagyobb mennyiség, kevesebb pénzért”. Arra alapozták ezt a stratégiát, hogy egy átlagos arab család létszáma elég magas, ráadásul mivel az alkohol tiltott, így nagyobb mennyiségű üdítőt vásárol, tehát máris bőven megtérül a profit az alacsonyabb ár ellenére is. Ezzel a stratégiával 30%-os piaci részesedésre tett szert a Coca-Cola egy olyan piacon, ahol előtte egyáltalán nem tudott megjelenni. Ezután a sikeres belépés után igen találó reklámkampánnyal igyekezett magát még jobban pozícióba helyezni. A reklám lényege: egy kávéházban 4 arab férfi ül az asztalnál és a szomszéd asztalnál ülő szép hölgynek próbálják megadni a számukat. Azonban a hölgy anyja, aki szintén jelen van, igyekszik ezt meghiusítani. Ekkor az egyik úrnak az a remek ötlete támad, hogy ráírja a számát a Coca-Cola dobozra, amit odaad a pincérnek, hogy vigye ki a hölgy asztalához. A reklám telefoncsörgéssel ér véget a Coca-Cola szlogen alatt, amely arra utal, hogy hála az üdítőnek a hölgy felhívta az urat. Ezt a reklámot arra a szokásra alapozták, amely igen gyakori az arab világban, a férfiak ugyanis valóban papír cetlikre írják fel a telefonszámukat, és ily módon próbálják eljuttatni a meghódítani kívánt hölgyhöz, hiszen direkt kontaktust nem alakíthatnak ki velük csak szélesebb társaságban. A reklámmal, ezáltal rengetegen tudtak azonosulni, és még évek multán is emlékeztek rá. Mindez azt bizonyítja, hogy ha egy nemzetközi nagyvállalat megpróbálja a helyi ország mindennapi szokásait kihasználva reklámozni a termékét vagy szolgáltatását, akkor igenis elérhet nagy sikereket, még akkor is, ha előtte nem tudta meghódítani az adott piacot. Mindebből tehát kiderül, hogy a multinacionális cégek számára a legfontosabb az, hogy megpróbáljanak a helyi szemlélethez igazodni, úgymond a helyiek fejével gondolkozni. Érdemes a kompromisszumos megoldásokat keresni a célország kormányával, hiszen ne felejtsük el, hogy a Közel-Kelet felvevőpiaca hatalmas, ráadásul az olaj országokban a fizetőképes kereslet is nagy arányban van jelen.
58
A reklámozás módján kívül még azt a kérdést is fontos feltenni, hogy mit is várnak el tulajdonképpen egy nemzetközi cégtől a célországok kormányai, amikor az be akar lépni a piacaikra? Bár rengeteg multi cég akar betörni ezen piacokra, ám ez relatíve csak kevésnek sikerül. Ennek oka, hogy az új belépők ajánlatai nem felelnek meg a helyiek elvárásainak, mivel a nemzetközi vállalatok egy konkrét vegyes vállalati stratégiával állnak elő egyből, amelyben ők teremtik meg a technológiai alapot, ők adnak termelésbeli tanácsokat és ők segítenék hozzá a célországot a nyugati piacok eléréséhez. A kiválasztott ország vagy országok kormányai ezt persze nem találják megfelelőnek, így az üzlet megkötésének sikere erősen kérdéses lesz. Valójában a közel-keleti országok - különös tekintettel az általam kiválasztottakra – azt szeretnék, ha ők
maguk
fejleszthetnék
a
saját
technológiájukat,
illetve
a
menedzsment
szakképzettségét, és nem „importálni” ezeket is. Azért sem szerencsés ráerőltetni a multiknak a saját technológiájukat a közel-keleti országokra, mivel az olajbevételeknek köszönhetően ők is ki tudták már fejleszteni a sajátjukat, amely igen hatékonynak bizonyul. Erre nem is kell más bizonyítékot mutatni, mint a rakétaszerű gazdasági fellendülést. Itt jön a probléma, mit is ajánljon fel a multi a belépésért cserébe egy olyan országnak, amelyik szinte csúcstechnológiával rendelkezik? Éppen ez az, amit újra át kell gondolnia a multinacionális vállalatoknak, hiszen a közel-keleti felvevő piac hatalmas, igen nagy profitra tehetnek szert azok a külföldi vállalatok, akik meg tudják hódítani. Ráadásul további utat nyithat újabb ázsiai országok meghódítására, hiszen az olaj országok jó gazdasági viszonyt ápolnak az ebben a térségben található többi országgal, különös tekintettel Indiára. Az újonnan belépni kívánó vállalatok, amit sikeresen fel tudnak ajánlani ezen országok kormányainak az nem más, mint: segítségnyújtás
hatalmas
ipari
komplexumok
megtervezéséhez
és
hatékony
működtetéséhez, amely áll létesítmények és egyéb hozzáadott érték tevékenységek kialakításából. Ezzel igen nagy számú új munkahelyek megteremtése is megvalósulna, amelyre a közel-keleti régióban található országoknak oly nagy szüksége lenne. A menedzsmenti és vezetői módszerekre is új tanácsokkal szolgálhatnak a nyugati nagyvállalatok, amelyek elősegíthetik a még hatékonyabb működését a közel-keleti cégeknek. Ez azért lenne fontos, mert bár igen rövid idő alatt igen nagy fejlődési pályát jártak be ezen országok, de pont ez alatt nem volt elég idejük arra, hogy hatékony vezetői stratégiákat dolgozzanak ki. Igazából az olaj országok kevés hangsúlyt fektetnek a vezetéssel kapcsolatos újításokra, szerintük az kevésbé lényeges, ám mint tudjuk ez
59
nem feltétlenül igaz, sőt. Egy jól működő vállalat kulcsfontosságú komponense a jó vezetésben rejlik. A fizikai munkások által nyújtott termelési szint is igen alacsony, a helyiek közül csak egy kis réteg dolgozik ilyen területeken, szinte a felét sem éri el a Nyugaténak, és nem javul túl sokat napjainkban sem, azonban igen nagy szüksége lenne ezen országoknak a fizikai munkásokra. Inkább Ázsiából hívnak be olcsó, fizikai munkára embereket, ám minderre nem lenne szükség, ha a hazai lakosságot használnák fel a külföldi helyett. Amit még fel tudnak ajánlani a nyugati vállalatok a belépésért cserébe az a nyersanyag, hiszen még mindig nagy mennyiségben találhatók meg bizonyos nyersanyagok Nyugaton, amelynek híján vannak az olaj országok. Továbbá, amennyiben a nemzetközi vállalat úgy dönt, hogy be akar kerülni a közel-keleti piacokra, tisztában kell lennie az országokban uralkodó üzleti kultúrával és speciális kapcsolatrendszerekkel. Ehhez kapcsolatrendszer térkép készítése lenne szükséges a multinacionális cégeknek, amelyben felvázolják a fő érdekeket, kikhez tartoznak, kiket kapcsolnak össze, milyen módon lehet az elvárásaiknak megfelelni. Ki kell benne térniük továbbá a kormány érdekeire, a potenciális üzleti partnerekre, a számos helyi érdekcsoportra – önkormányzatokra például, amelyek a földgázzal és föld bérbeadással foglalkoznak, igen nagy beleszólással. Ha ezekkel mind tisztában van a nemzetközi vállalat, átlátja ezek működését, akkor képesek megfelelő tartalmú szerződést készíteni, amellyel nagyobb esélyük van az üzlet megkötésére. Az egyes részvényesek motivációinak megértése is lényeges, hiszen ez is segít meghatározni a megfelelő feladatköreit a megkötni kívánt a szerződésnek, valamint biztosítja mind a multit, mind a részvényeseket, hogy korrekt részt kapnak a jövőbeli profitból. Az is fontos, hogy reális képet alkosson a multi arról, hogy kik azok a célországban, akik tényleges döntéshozói hatalommal rendelkeznek az adott területen, amelyre a megkötni kívánt szerződés irányul. Ez azért lényeges, mert például az egyik Golf országban a Pénzügy Minisztérium és a Királyi kormány felelős a földdel kapcsolatos kérdésekért (kiosztás, bérletbeadás, visszavétel stb.). Annak érdekében, hogy a bürokrácia útvesztőjét kiküszöböljék a közel-keleti régió országai, úgynevezett „párhuzamosan működő intézményeket” hoztak létre. Ez azt jelenti, hogy például az energiaügyekért felelős tanácsokat vezető beosztású szakemberek vezetik, akiknek döntési jogkörük van. A probléma csak ott van, hogy ha a nemzetközi vállalat, bár a megfelelőnek látszó csatornát választja, szembesülhet azzal, hogy olyan lassú a 60
döntéshozatal, hogy a projekt elindítása hónapokkal is csúszhat. Tehát az ötlet a kormányok részéről jó lenne, viszont nincs még megfelelően kidolgozva és bejáratva, véleményem szerint a nyugati országok ebben is a segítségére lehetnének a közel-keleti régió
tagjainak.
Egyfajta
„know-how”-t
értékesíthetnének,
amely
a
hivatali
tevékenységekre vonatkozik. Függetlenül attól, hogy a multi akar-e helyi vezető céghez partnerként betársulni, az elképzeléseikkel mind a két félnek egyet kell értenie, elfogadnia azokat. Fontos tisztában lenni a helyi vezető vállalatok befolyásával a célországon belül, továbbá, hogy az ezen vállalatok és a multik céljai hogyan egyeztethetők össze a kormány elvárásaival. Ez a fajta tisztánlátás több szempontból is fontos: az első szempont, hogy a helyi kormány a külföldi vállalat megjelenésétől azt várja el, hogy az hozzájáruljon a gazdaság fejlesztéséhez, nem csupán azt, hogy a helyi vállalatokkal versenyezzen. Ha ezt megérti a betelepülni kívánó vállalat, akkor képes lesz az olyan helyi részvényesekkel is kiegyezni, amelyek először idegenkednek az esetleges társulás gondolatától, mivel így befolyásuk csökkenhet bizonyos területeken a multi megjelenésével. A multiknak segítségére lehet, ha a célország vezetőinek figyelmét felhívják arra a tényre, hogy vagy már bent vannak más Golf országok piacán, és igen jól profitálnak belőle mind ők, mind pedig a helyiek. Vagy pedig utalni rá, hogy több más Golf országgal is ígéretes tárgyalásokat folytatnak a belépésről. Ezt általában értékelik a helyi vezetők és így a bizalmuk is megnő az érdeklődő nemzetközi vállalat felé, hiszen ha már több közel-keleti ország is érdemesnek tartja a multi előtt megnyitni a piacát, akkor az jót jelent. A nemzetközi vállalat vezérigazgatójának, a siker érdekében, tehát a következőket kell tennie: fel kell keresnie az ország királyát vagy hercegét és be kell mutatnia neki a megvalósíthatósági tanulmányt vagy akár csak az üzleti tervet. Az ország vezetésével folytatott eszmecsere a projekt jövedelmezőségéről és előnyeiről az ország számára komolyan javíthatja a jövőbeni döntéshozatal sikerességét az együttműködésről. Ugyanakkor nagyon fontos kihangsúlyozni, hogy egy jól csengő projekt javaslat konkrét elhivatottság nélkül a multi részéről örökre alááshatja a nagyvállalat jó hírét, nemcsak az adott közel-keleti országban, hanem régió szerte. Az is elképzelhető, hogy olyan speciális helyzet adódik, amikor az uralkodó betársulást kér a nemzetközi cégtől. Ebben az esetben az uralkodó közvetítőt jelöl ki, aki a multi cég és közte tartja a kapcsolatot, valamint elősegíti a bürokrácia által okozott 61
nehézségek leküzdését, ezáltal is meggyorsítva a projekt megvalósításának folyamatát. Ez az összekötő általában azért is hasznos, mert ismerve a helyi viszonyokat és igényeket a projekt korai szakaszában képes eldönteni, hogy sikeres lesz-e a projekt vagy változtatásokat kell alkalmazni rajta. Ez a szituáció persze egy Coca-Cola esetében teljességgel lehetetlen, mivel a cég maga nem menne bele ilyen feltételek mellett a szerződés megkötésébe. Általában a kőolaj és földgáz szektorban tevékenykedő nemzetközi cégek azok, amelyek kénytelenek elfogadni ilyen feltételeket, hiszen nincs más választásuk. Az energia a Közel-Keleten a legolcsóbb és itt vannak a legnagyobb tartalékok is, tehát nem ők – a nagyvállalatok – vannak erőfölényben, még akkor sem, ha több, kisebb nemzetgazdaságnál is erősebbek. Általában az a legbiztonságosabb megoldás a külföldi vállalat számára, ha először helyi vállalattal alakít ki közös vállalkozást, lehetőleg az energia vagy alapanyag szektorbeli cégekkel. Ezek ugyanis már komoly teljesítményt tudnak felmutatni a működésükben, valamint meglehetősen szoros és jó kapcsolataik vannak a helyi kormánnyal. Ez azért is jó, mert ha az együttműködés során látja a kormány, hogy a nemzetközi vállalat megtesz mindent a sikeres és korrekt kooperációért, akkor esetleg a jövőben önálló üzletek nyitására is lehetősége lesz, hiszen kialakul róla egy általános jó vélemény. A multinacionális vállalatok tehát egy igen összetett problémával találják szembe magukat, amikor úgy döntenek, hogy a Közel-Keletre akarnak betörni. Bár hajlamosak arra, hogy alábecsüljék ezen régiót, mégis szembesülniük kell azzal a ténnyel, hogy sokkal komolyabb munkát igényel ennek a régiónak a meghódítása – még akkor is ha csak egy országról van szó – mint akármelyik nyugati országé. Gyakran maga az előkészülés több időt vesz igénybe, mint maga a projekt kivitelezése. Ahogyan azt a címben is feltüntettem, a nemzetközi vállalatoknak bár globálisan kell gondolkodniuk, hiszen a mai trendek erre épülnek, mégis a helyi viszonyoknak, szokásoknak megfelelően kell cselekedniük. Ez azért is bizonyulhat nehéz feladatnak, mert, valljuk be, a ma emberei nem szeretnek mások fejével gondolkodni, sokkal gyorsabbnak tartják az általánosításon alapuló megoldásokat. Rá kell azonban ébrednünk arra, hogy ha igazi, komoly sikereket akarunk elérni a közel-keleti régióban, akkor gyökeres gondolkodásbeli változásokat kell alkalmaznunk.
62
6. Összegzés Dolgozatom végén szeretném összegezni azokat az ismereteket, amelyeket a kutatás során sikerült megszereznem. Sikerült bepillantást nyernem Katar, SzaúdArábia, Irak és az Egyesült Arab Emirátusok jelenlegi gazdasági helyzetébe, valamint a jövőbeli elképzeléseikbe, terveikbe. Megtudhattuk, hogy milyen hátrányból indultak ezek az országok, és hogy megfelelő stratégiával, nyitottsággal hogyan lehet rakétaszerű fejlődési pályát bejárni, persze a megfelelő eszközök meglétével. A megfelelő eszközök alatt ezen 4 ország esetében, a szén-hidrogén készleteket kell érteni. Hiszen ezek nélkül a nyersanyagok nélkül nem tudtak volna egy olyan stabil anyagi hátteret megteremteni, amelyre jelenleg tudnak támaszkodni a gazdaság és az életszínvonal fejlesztésében. Ugyanis hiába vannak az országoknak remek ötleteik a fejlődéshez, gazdasági diverzifikációhoz, ha nincsen ezek mögött az a hatalmas mennyiségű tőke, mint amennyi akár az Emirátusoknak, Katarnak vagy Szaúd-Arábiának megvan. A közhiedelemmel ellentétben már láthatjuk, hogy nem csak a szénhidrogén szektor az, ami a legjobban fejlődik, és ahova a legtöbben akarnak befektetni, hanem a turisztikai, építészeti és logisztikai szektorok is dinamikus fejlődésen mennek keresztül. A dolgozatból világosan kitűnik, hogy a 4 általam választott ország közül az Egyesült Arab Emirátusok próbálja a legnagyobb mértékben kihasználni a turizmus nyújtotta lehetőségeket. Hihetetlenül egyedi és kreatív ötleteivel valóban nagy mennyiségű turistát képes magához vonzani, amelyből ismételten jelentős bevételekhez jut. A logisztikai központok kialakításában is a extrémizmus jellemző rá, ám mint láthatjuk igen praktikusak a már kiépített központjai, illetve a jövőben megvalósuló projektei. Mivel az olaj és földgáz éra, hamarosan véget ér, éppen ezért új megoldásokra van szüksége ezen országoknak, amelyekkel diverzifikálni tudják a gazdaságukat, csökkentve ezzel a kőolajtól és földgáztól való függést. Megfigyelhetjük, hogy az egyes országok milyen jól fedezik fel a legkisebb lehetőségeket is, és milyen jövedelmező üzletágakat alakítanak ki belőlük. Erre a legjobb példa, a leírtak alapján, véleményem szerint az Egyesült Arab Emirátusok. Katar kis ország lévén csak kisebb sikereket könyvelhet el, ám ez hozzá mérten nyilván jelentős. Szaúd-Arábia, bár a négy ország közül a legzárkózottabb, most mégis a nyitás útját választotta, amely szintén jó döntésnek bizonyul a dolgozatban leírtak alapján. Elsősorban a bányászati és alumínium iparágra gondolok, mivel ezen a két területen nyílt meg a legjobban az Királyság a külföldi befektetők felé. Irak sajnos, a belső politikai ellentétek és háborús helyzet miatt 63
jelenleg nem tud a gazdaság diverzifikációjára koncentrálni. Jelenleg még mindig a kőolaj lelőhelyeinek megfelelő feltárásán és a kitermelési munkálatok zavartalan működésén munkálkodik. Példa értékű a lakosság tevékenysége is az országok gazdasági helyzetének fejlesztésében. Habár ez a régió mindig is a zárkózottságáról volt híres, tekintettel az élesen eltérő kulturális különbségekre, mégis képes belátni az itt található lakosság, hogy a siker érdekében a nyitottság nélkülözhetetlen. Ez a nyitottság azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy meg kell feledkezni, vagy hátat kell fordítani a szigorú normáknak, szokásoknak, melyeket a vallás diktál. Csupán annyit kell tenni, hogy ezen normákat hozzáigazítják a jelen korhoz, ám ezt belátni és a gyakorlatba is átültetni az igazán nehéz feladat véleményem szerint. Éppen ezért e 4 célország teljesítménye ezért is figyelemre méltó. Azt is észrevehetjük, hogy bár meglehetősen bonyolult feladat elnyerni a régió országainak bizalmát, számos multinacionális cégnek sikerül. A már bent lévőknek köszönhetően a most betörni vágyók is képesek lesznek erre, hiszen rengeteg naprakész adat, stratégia áll már a rendelkezésükre. Ezek megszerzése és összeállítása azonban nem volt könnyű feladat, hiszen a nulláról kellett összegyűjteni mindent, és kidolgozni a megfelelő módszereket. Lehet látni azt is, hogy a nemzetközi kutató cégek munkája milyen értékes, hiszen egyedi piackutatási módszereket sikerült kidolgozniuk, amelyek csak a közelkeleti országokra vonatkoztathatók, de itt viszont igen hatékonyak. Ez is mutatja, hogy a globalizáció korában a lokális gondolkodásmóddal milyen hatalmas eredményeket lehet elérni. Érthető ez akár az új adatok összegyűjtésére, akár új nemzetközi nagyvállalatok sikerességére a közel-keleti régióba. Lényeges azt is belátni, hogy kollektív társadalmak révén nemcsak a lakosságlakosság közötti kapcsolat igen szoros, hanem a lakosság-uralkodó (kormány) közötti kapcsolat is. Az uralkodók személye igen tisztelt, mind az Emirátusokban, mind SzaúdArábiában, de a katari kormányt is elismerés és támogatás övezi. A vezetők ezekben az országokban igyekeznek azt éreztetni a lakossággal, hogy ők – a lakosság – igenis fontos komponense a sikeresen működő országnak, véleményük, munkájuk és hozzáállásuk valóban fontos. Noha a demokrácia nem mindig teljesedik ki, a gazdasági eredmények magukért beszélnek. Azt jelzik, hogy a felső vezetés igyekszik az országa számára a legjobbat megvalósítani, az életszínvonal fenntartását biztosítani. Bár a politika erősen befolyásolja a vezetők döntéseit általában, itt mégis képesek valamilyen 64
szinten elkülöníteni a politikai trükközéseket és az ország fejlesztését. Persze ez nem azt jelenti, hogy Szaúd-Arábiában, Katarban vagy az Egyesült Arab Emirátusokban minden tökéletes lenne, hiszen, közhellyel élve, semmi sem lehet tökéletes. Ám azt mégis figyelemre méltónak találom, hogy például az emirátusokbeli kormány és uralkodó igyekszik közvetlen kapcsolatot kialakítani a néppel. Ezért hoztak létre egy interaktív honlapot, amelyen keresztül a lakosok véleményeit, javaslatait hallgatják meg, munkalehetőségeket ajánlanak fel és a beérkező levelekre is igyekeznek választ nyújtani. Nyilvánvalóan ez a módszer sem tökéletes, ám ez egyfajta jel a lakosok számára, hogy valóban fontos a véleményük. Még ha nem is biztos, hogy reagálnak a helyiek észrevételeire, akkor is érzik a lakosok, hogy az életszínvonal javítása, szinten tartása folyamatos, ebből következően valóban fontosak. Ám ne felejtsük el megemlíteni Irakot sem, amelyre a fent leírtak nem igazak, hiszen a helyi kormány igazából mesterségesen alakult ki. Eredményeik kevésbé jelentősek, mivel egy olyan országban kell demokratikus kereteket megteremteniük, amely azt ez idáig nem ismerte. Valószínűleg több generáció együttes munkájára lesz szükség ahhoz, hogy itt is – bár kisebb – nagyobb hibákkal – működőképessé alakuljon a demokrácia. Ismételten szeretnék utalni a nemzetközi vállalatok Közel-Keletet meghódítani kívánó stratégiájának fontosságára. A siker érdekében a multiknak ténylegesen úgy kell alakítaniuk szemléletüket, hogy képesek legyenek akár Katar, Szaúd-Arábia, Irak vagy az Egyesült Arab Emirátusok számára megfelelő és megvalósítható ajánlatok megtételére. A helyi fejjel való gondolkodás tehát ebben a régióban rengeteget segíthet a külföldi nagyvállalatoknak. Amennyiben ez megvalósul a multinacionális cégek oldaláról a jövőben még számos, sikeres projektet hozhatnak tető alá a közel-keleti országokkal.
65
Ábrajegyzék
1. ábra: Térkép a Közel-Keletről, -62. ábra: Az Egyesült Arab Emirátusok Fogyasztói Árindexe, IMF, -143. ábra: Katar Gazdasági Mutatói 1980-2005, IMF, -154. ábra: Szaud-Arábia Gazdasági Mutatói 1980-2005, IMF, -175. ábra: az Emirátusok hivatalos zászlója, -186. ábra: Katar hivatalos zászlója, -197. ábra: Szaud-Arábia hivatalos zászlója, -208. ábra: Irak hivatalos zászlója, -209. ábra: A Földgáz Cseppfolyósítási eljárása, ExxonMobil, -2510. ábra: Szaud-Arábia exportja, Saudi Aramco, -2811. ábra: Iraki Olajlelő Helyek, Platts Global Energy, -3312. ábra: Az Emirátusok Olajjal Kapcsolatos Kutatásai 2010-ig, OPEC, Platts, EIA, GI, -4113. ábra: Az Emirátusok egyik kikötője, UAE Embassy, -4514. ábra: Az Emirátusok egyik reptere, UAE Embassy, -4715. ábra: Mecca Cola, -58-
66
Források: Könyvek és Tanulmányok: 1. Fröhlich Tibor - A Turizmus és Idegenforgalom Általános Ismerete, MondAT, 2001, Bp., 135.o. 2. Dr. Kiss Róbert Richárd – A világ legszebb szállodái, MediaCom, 2005, Bp, 256.o. 3. Boryana Damyanova and Thomas Singer – The Role of Multinational Companies in Dubai – Balancing Tradition and Modernization (A multinacionális vállalatok szerepe Dubai-ban – A tradíciók és Modernizáció között), NIMEP Insights, 2003, 15.o. 4. Mamarinta P. Mababaya – The Role of Multinational Companies in the MiddleEast – The Case of Saudi Arabia (A multinacionális cégek szerepe a KözelKeleten – Szaúd-Arábia a középpontban), Dissertation.com, 2002, Egyesült Királyság, 469.o. 5. United State Agency for International Development – The Tourism Industry In Iraq (Irak turisztikai iparága), The Louis Berger Group & The Services Group, 2007, Egyesült Államok, 26.o. 6. National U.S.-Arab Chamber of Commerce - US – Arab Tradeline (Egyesült Államok & Közel-Kelet kereskedelmi kapcsolatok), 2007, Egyesült Államok, 40.o. Internetes források: 1. Abu Dhabi Kereskedelmi kamara amerikai cégeket hív meg (http://uaeinteract.com/docs/Abu_Dhabi_Chamber_invites_American_companie s/25942.htm) 2007.12.05. 9:43 2. AMEInfo riportere – Szaúd-Arábia és az alumínium (http://www.ameinfo.com/118793.html) 2008.01.02. 20:13 3. AMEIfo riportere – Szaúd-Arábia és a repülés (http://www.ameinfo.com/114597.html) 2008.01.26. 8:50 4. AMEInfo riportere – Szaúd-Arábia gazdasága (http://www.ameinfo.com/129121.html) 2008.01.02. 19:51
67
5. AMEInfo riportere – Szaúd-Arábia nagyratörő tervei (http://www.ameinfo.com/112477.html) 2008.02.01. 12:35 6. BMG Pénzügyi Tanácsadó Hivatalos Honlap (http://www.bmg.com.sa/about.asp) 2007.12.15. 18:36 7. Brice, Steve – 2007-es Kilátások a Közel-Keleten (http://www.ameinfo.com/107972.html) 2007.12.08. 14:20 8. Brice, Steve - Közel-Kelet gazdasága (http://archive.gulfnews.com/supplements/financial_review_1_2007/more_storie s/10107436.html) 2007.12.08. 14:12 9. Business Intellgence Middle-East – Szaúd-Arábia megnyitja aranybányáit a külföldiek előtt (http://www.bi-me.com/main.php?id=531&t=1&c=34&cg=) 10. Emirates Business – Az Emirátusok 16%os növekedése 2007-ben (http://uaeinteract.com/docs/UAE_economy_sees_16_growth_this_year/27885.h tm) 2007.12.15. 17:33 11. Emirates Today – Dubai 50-ből a 37. a globális kereskedelmi összekötők között (http://uaeinteract.com/docs/Dubai_ranks_37th_in_top_50_global_business_hub s/25811.htm) 2007.12.05. 10:04 12. Emirátusok Hivatalos Honlapja – Kőolaj és Földgáz szektor (http://www.uae.gov.ae/Government/oil_gas.htm) 2008. 02.01. 14:38 13. Emirátusok Hivatalos Honlapja - Oktatás (http://www.uae.gov.ae/Government/education.htm) 2007.12.05. 10:09 14. Emirátusok Interaktív Honlapja (http://www.uaeinteract.com/) 2007.12.04. 8:42 15. Emirátusok Interaktív Honlapja – Kőolaj és Földgáz (http://uaeinteract.com/docs/UAE_National_Day_Report__Oil_and_Gas/27763.htm) 2008.02.01. 15:22 16. Florian, Jeff, AMEInfo – Katar és a légiközlekedés (http://www.ameinfo.com/136312.html) 2007.12.15. 19:27 17. Globális Versenyképességi Indexről adatok (http://www.gcr.weforum.org/) 2007.12.08. 13:36 18. Gulf News - Amerikai cégek Dubaion keresztül akarnak a Közel-Keletre betörni (http://uaeinteract.com/docs/US_firms_use_Dubai_to_tap_Mideast_market/2588 6.htm) 2007.12.05. 10:02
68
19. Hassan, Javis – Szaúd-Arábia 2007-es gazdasági történései (http://www.arabnews.com/?page=9§ion=0&article=105106&d=4&m=1&y =2008) 2007.12.15. 17:25 20. International Herald Tribune – A zűrzavar ellenére az iraki projektek fejlődnek (http://www.projectsmiddleeast.com/read.asp?id=3175) 2008.02.01. 13:09 21. Iraq Directory – Irak és a földgáz (http://www.iraqupdates.com/p_articles.php/article/27434) 2008.03.04. 11:46 22. Katarban megtalálható külföldi cégek jegyzéke (http://www.middle-eastbusiness-news.info/Foreign_Companies_in_Qatar_2007.html) 2007.12.04. 9:32 23. Magyar Köztársaság Nagykövetsége – Doha és az Ázsiai Sportjátékok (http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/QU/hu/Hirek/A_15_azsiai_Sportjatekok_ Dohaban.htm) 2007.12.15. 17:42 24. Majid Al Futtaim Csoport (http://www.majidalfuttaim.com/) 2007.12.04. 8:23 25. M. Fattah, Hassan - The New York Times – Putyin és a Közel-Kelet (http://www.nytimes.com/2007/02/13/world/middleeast/13putin.html) 2008.01.02. 19:34 26. NAPO honlapja (http://www.mohesr.ae/napo/htm/mr.htm) 2007.12.05. 10:23 27. Peninsula, The – Iraki kurdok 4 új szerződést kötnek (http://www.projectsmiddleeast.com/read.asp?id=3070) 2008.02.01. 13: 16 28. Projects Middle-East – Kurdok és az iraki olaj (http://www.projectsmiddleeast.com/read.asp?id=3155) 2007.12.15. 18:07 29. QatarGas hivatalos Honlap (http://www.qatargas.com/news.aspx?id=518) 2007.12.15. 18:49 30. Reuters – ADNOC és Ázsia (http://uaeinteract.com/docs/Adnoc_to_give_full_term_crude_to_Asia_in_April/ 28871.htm) 2008.03.04. 11:31 31. Scotsman, The – Olaj óriások Irakban (http://www.iraqupdates.com/p_articles.php/article/27669) 2008.03.04 12:45 32. Stensgaard, Anne-Brite – 2007-es Arab Olaj és Gáz Show (http://www.ameinfo.com/140931.html) 2008.02.01. 15:39 33. TradeArabia News Service – Katari gazdaság előrejelzései 2015-ig (http://www.projectsmiddleeast.com/read.asp?id=2006&CategID=31) 2007.12.15. 17:09 34. Voices of Iraq – Bászrában 2 új gáz projekt 69
(http://www.iraqupdates.com/p_articles.php/article/27193) 2008.03.04 12:21 35. Voices of Iraq – Irak és az EU lehetséges partnerkapcsolata (http://www.iraqupdates.com/p_articles.php/article/27590) 2008.03.04. 12:13 36. Voices of Iraq – Irak és az olajszerződések (http://www.iraqupdates.com/p_articles.php/article/27047) 2008.03.04. 12:47 37. Williamson, Lucy, BBC News – Katar és az LNG (http://news.bbc.co.uk/2/hi/middle_east/4709696.stm) 2007.12.15. 18:41
70
