BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR. KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Export-import szakirány

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA

KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR

KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Export-import szakirány

A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK JELENLEGI HELYZETE A MAGYAR GAZDASÁGBAN, HITELHEZJUTÁSI LEHETŐSÉGEIK, JÖVŐKÉPÜK – AZ INTER-EURÓPA BANK GYAKORLATÁBAN

KÉSZíTETTE: SIMON FRIGYES

BUDAPEST, 2005 1

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés

3.o.

2. Az export szerepe a magyar gazdaságban

5.o.

2.1. Magyarország külgazdasági kapcsolata 2.2. Szabályozás 8.o. 2.3. A magyar gazdaság és külkereskedelem jelene, lehetőségei 2.4. Az exportösztönzésről általában 2.5. A kis- és középvállalkozások jelentősége a magyar gazdaságban 3. Az Inter-Európa Bank exportfinanszírozása

6.o.

3.1. Történelmi háttere, megalakulása 3.2. Banki szolgáltatások 3.2.1. Az IEB által nyújtott bankgaranciák 3.3. Az Inter-Európa Bank eredményei 3.4. Az IEB stratégiája 3.5. Jövő kihívásai

9.o. 11.o. 14.o. 20.o. 20.o.

23.o. 27.o 31.o. 33.o. 35.o.

4. Az IEB vállalati hiteleinek részletes ismertetése 4.1. Vállalati hitelek 4.2. A hitelbírálat folyamata az Inter-Európa Banknál 4.3. Az IEB ügyfél-minősítési rendszere 4.4. Szubjektív elemzés

37.o. 37.o. 38.o. 41.o. 44.o.

5. Egy konkrét ügylet levezetése 5.1. Hitel/limit előterjesztés 5.2. A döntés, és az ügylet utóélete

49.o. 54.o. 56.o.

6. Összefoglalás

57.o.

7. Melléklet

59.o.

8. Irodalomjegyzék

66.o.

2

1.Bevezetés Dolgozatom témájául azért választottam az Inter-Európa Bank hitelezési folyamatát az exportban, mivel az EXIM Bankon és a MEHIB-en kívül ma már „hétköznapi” kereskedelmi bankok is nyújthatnak export-hiteleket mind kis- és közép, mind nagyvállalatok részére. Ezen kívül fontosnak ítélem a kis- és közép vállalkozások szerepét a magyar gazdaságban, hiszen a foglalkoztatottság mintegy 60%-át ezek a cégek biztosítják, a GDP jelentős részéhez járulnak hozzá (közel 40%), és az export mintegy ötödét szintén ők adják. Érdekesnek találom azt a fajta megközelítést, mely egy kereskedelmi bankon keresztül mutatja be a hitelhez jutási lehetőségeket, nem pedig a „klasszikus EXIM és MEHIB pároson” keresztül. Harmadik okként azért választom ezt a témát, mivel sokakhoz hasonlóan az én egyik álmom is egy saját vállalkozás, mely jó esetben kisvállalkozásból, közepes méretűvé növi ki magát, és a növekedés egyik feltétele a bővülő piac, amiben kulcsszerepet játszik az export. Bár ez lehet kényszermegoldás is, de előre menekülni jobb, mint egy helyben állni. A magyar gazdaság jelenlegi helyzete egyébként sem hagy sok választási lehetőséget. Most azonban eljátszom a gondolattal, hogy a saját cégem milyen lehetőségekkel szembesülne a mostani gazdasági helyzetben, milyen esélyekkel jutna hitelekhez, mind a működéshez, mind az exporthoz. Ezen kívül megpróbálom megosztani gondolataimat, a kisés középvállalkozások hitelhez jutási lehetőségeinek változásairól, melyet összehasonlítok a jelenlegi lehetőségekkel. Mivel Magyarországra mind a tőkehiány, mind a gazdasági erőforrások szűkössége jellemző, ezért az export és annak támogatása mondhatni létkérdés. Másrészről a külkereskedelemhez szorosan kötődő és nemcsak a jelenben de a jövőben is aktuális témát akartam választani. A hitelnyújtás a bankok aktív ügyleteinek legjelentősebb eleme, segíti a gazdasági folyamatok megvalósulását, a gazdaság fejlődését. A bankok e tevékenysége nélkül a gazdaság működésképtelenné válna. A hitelezés a bankok legklasszikusabb üzletága. Mivel a bankok alapvetően idegen forrásokból gazdálkodnak, hitelezési tevékenységük során a maximális jövedelem elérése mellett a minimális kockázati szint megvalósítását tűzik ki célul. Az általános tudnivalók bemutatásán túl a hitelkérelem folyamatára helyeztem a hangsúlyt, olyan dolgokkal kiegészítve, mint például hogy a magyar gazdaság számára miért is olyan

3

fontos az export, a nemzetközi kereskedelem szabályozása, és az IEB jelenlegi helyzetének pontos bemutatása, amit azért tartottam ilyen fontosnak, mivel nem egy állami tulajdonú pénzintézetről van szó. A dolgozatban a hitelbírálat folyamatának leírása elméleti alapokon nyugszik, azonban igyekeztem ezt a mindennapi alkalmazásnak megfelelő gyakorlati elemekkel átszőni. A dolgozat végén egy mindenre kiterjedő, konkrét ügyleten keresztül próbálom bemutatni a hitelhez jutás lehetőségét egy kisvállalaton keresztül, így tenni még érthetőbbé és hétköznapibbá a laikusok számára is (amilyen én is vagyok) a jelenlegi gyakorlatot. Ezúton szeretném megköszönni Lutzer Györgynek a dolgozat megírásához nyújtott segítségét.

2. Az export szerepe a magyar gazdaságban

4

Az államok nagy jelentőséget tulajdonítanak a külgazdasági kapcsolatok alakulásának, mert azok eredményessége befolyásolja az ország nemzetgazdasági helyzetét. Ezért igyekeznek befolyásolni az export, az import, a tőkeforgalom, és más fontos szektorok alakulását. A legtöbb országban kiépült egy olyan állami-hatósági-intézményi és szabályozó rendszer, amely alkalmas a nemzetközi gazdasági kapcsolatok irányítására és ellenőrzésére. A külkereskedelem hatósági szerveinek alapvető feladata az aktuális kormányzat külker politikájának megvalósítása. Az erre irányuló eszközrendszer elemei például a vámok, az exportot támogató szubvenciók, a hatósági engedélyezési rendszerek. Minden országban valamilyen főhatóság gyakorolja a felügyeletet és a legtöbb irányítói szerepet a külkereskedelmi tevékenység felett. Külön hatóság a vámügyek felügyelője, fontos szerepe van a szakminisztériumoknak éppúgy, mint a központi bankoknak. A nemzeti bank szerepet játszhat az engedélyezésben, és felügyeleti szerepet is ellát. Ez különösen a kötött devizagazdálkodású országokban fontos, ahol a nemzeti valuta nem konvertibilis. Az államok kereskedelmi érdekeit külföldön hivatalosan a követségeken dolgozó szaktisztviselők, kereskedelmi tanácsosok, attasék, stb. képviselik. Az intenzív gazdasági kapcsolatban álló országok önálló kereskedelmi kirendeltségeket is létesítenek egymás területén. A nemzetközi kereskedelemben működő vállalkozások, vállalatok, kereskedők sokfélék lehetnek. Tevékenységük alapvető jellege szerint beszélhetünk termelő és kereskedő vállalatokról. Forgalmuk alapján megkülönböztethetünk exportra, importra és tranzitra szakosodott kereskedőket. Jogi szempontból a külkerben részt vehetnek magánszemélyek, jogi személyek és ezek társulásai. Megjelenhetnek állami és egyéb vállalatok, szövetkezetek, egyéb társulások. A legtöbb jogi személy azonban az ún. „kereskedelmi társaságok” kategóriájába tartozik. Ezek lehetnek termelők, szolgáltatók, stb. 2.1. Magyarország külgazdasági kapcsolatai Magyarország gazdaságában a külkereskedelem meghatározó szerepet játszik. A hazai termelés nagyrészét külföldön értékesítik. A belföldi szükségletek jelentős részét pedig külföldről behozott termékekkel elégítik ki. A gazdaság szerkezeti nyitottságáról a legpontosabb képet az exportintenzitási mutató (az exportnak a GDP-hez viszonyított aránya) adja. Ez a mutató 1985-ben még alig haladta meg a 40%-ot, a ’90-es évek közepén már 60%, az ezredforduló környékén és napjainkban is 80% körüli. 5

A 90-es években a külker szerepének növekedését nagymértékben elősegített a külföldi működő tőke tömeges beáramlása. A nyitottság további növekedéséhez hozzájárult a kereskedelempolitika liberalizálódása, aminek első és két legfontosabb eleme a külkereskedelem állami monopóliumának, valamint a kötött devizagazdálkodásnak a megszüntetése volt. A külker tevékenység folytatása alanyi joggá vált. Magyarország gazdasági adottságai a következő tényezők miatt, illetve révén teszik szükségessé a nemzetközi kereskedelemben való részvételt: -

a természeti erőforrások hiánya

-

a munkaerő magas képzettsége és nemzetközi összehasonlításban alacsony költségei

-

a gazdaság relatív tőkehiánya

-

a gazdaság nemzetközi összehasonlításban kis mérete

A ’80-as évek óta Magyarország külkereskedelme alapvető változásokon ment keresztül. Egyrészt megváltozott a földrajzi irányultsága. Míg korábban hazánk kereskedelmében a KGST országok foglalták el az első helyet, addig a ’90-es évek elejétől – a politikai és gazdasági átalakulást, majd a KGST és a Szovjetunió felbomlását követően – ezt a szerepet a fejlett tőkés országok, ezen belül is az Európai Unió országai vették át. Az EU szerepét a magyar külkereskedelemben jól jelzi, hogy 1997-ben ezekkel az országokkal bonyolítottuk le a fejlett ipari országokkal folytatott kereskedelmünk mintegy 90%-át. Ez napjainkban sincs másképp, habár fontos megjegyezni, hogy egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a magyar kereskedelem politikában az Európán kívüli keleti országok (Kína, Japán, Korea), illetve a velünk szomszédos és más kelet-európai országok. Magyarország és a nemzetközi szervezetek Az 1947-ben létrejött GATT-nak Magyarország 1973 óta szerződő fele. Csatlakozásunk vámalapon, vagyis vámengedmények nyújtásával történt. Magyarország szerződéses jogot szerzett a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban a legnagyobb kedvezményes és diszkriminációmentes elbánásra. Kétoldalú kereskedelmi kapcsolataink a GATT-ban rögzített jogokra és kötelezettségekre épülnek. A partnerországok vállalt vámcsökkentései javítják a magyar termékek versenyhelyzetét. Belépésünk megteremtette azt a lehetőséget, hogy Magyarország

részvételével

és

ne

nélküle 6

szülessenek

nemzetközi

kereskedelmi

kapcsolatokat befolyásoló döntések. A GATT utódjaként 1995. január 1-jén kezdte meg működését a WTO, melynek Magyarország természetesen automatikusan tagja. Az 1944-ben létrehozott Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) Magyarország 1982 óta teljes jogú tagja. Ez részben közvetett, részben közvetlen előnyökkel jár. A közvetlen előny, hogy megnyíltak számunkra az IMF hitelforrásai. A csatlakozás közvetve is javított a külső finanszírozási lehetőségeinken. Egyfelől megnyílt előttünk a Világbankba való belépés lehetősége, ami beruházási célú hitelekkel, illetve a beruházási javak exportpiacainak bővítésével segítheti a magyar gazdaságot. Másfelől az IMF tagság kedvezően hat az országok nemzetközi fizetőképességének megítélésére. A szintén 1944-ben létrehozott Világbank (IBRD) újjáépítési és fejlesztési célokra nyújt közép- és hosszú lejáratú hiteleket. Ügyfelei nemcsak kormányok, hanem magánvállalatok is lehetnek. Az általa nyújtott hiteleket a tagországok által hozzáférhető tenderkiírás alapján használja fel. A Világbank hitelnyújtása exportpiacot, potenciális értékesítési lehetőséget teremt a tagországok számára. Vállalkozóként vagy szállítóként bekapcsolódhatnak a cégek a beruházásokba. Magyarország 1982-ben lett az IBRD tagja, a csatlakozás legnagyobb vonzereje természetesen a potenciális hitelfelvételi lehetőség volt. A tagság potenciális lehetőséget nyújt a beruházásokban való részvételre. A fejlett ipari országokhoz fűződő gazdasági kapcsolatok meghatározó szerepet töltenek be a magyar gazdaság működésében. Ez a térség fontos felvevőpiacot jelent, és ami még fontosabb, hogy a magyar gazdaságba bankhitelek és működő tőke formájában bevont erőforrások döntő hányada szintén ebből az országcsoportból származik. Magyarország 1996ban vált OECD tagországgá, ami még tovább erősítette kapcsolatunkat ezekkel az országokkal. Az OECD országok 1989 júniusában támogatási programot indítottak, mely fontos szerepet játszott a magyar termékek piacra jutásában. A magyar termékek vámhátrányának megszüntetése, illetve a versenytársak egy részéhez képest előnyösebb feltételek biztosítása és a diszkriminatív korlátozások 1989 őszén megszűntek. Magyarország egyenlő versenyhelyzetbe került. Az akadályokat az jelentheti, hogy számos állam alkalmaz igen

szigorú

minőségi,

szabvány-

és

környezetvédelmi

előírásokat,

mennyiségi

korlátozásokat, stb. Ezek potenciális hatásának csökkentése a magyar kereskedelempolitika feladata, illetve a WTO keretében folytatott, multilaterális tárgyalások útján kell megoldani.

7

Fontos megjegyezni, hogy számos ország nyújt nekünk kereskedelmi hiteleket, általában a felajánló ország termékeinek vásárlására. Léteznek a legerősebb ipari országok által finanszírozott vállalkozásfejlesztési alapok, és az OECD által támogatott oktatási és képzési programok. A 90-es évek eleje óta elsősorban az infrastruktúra fejlesztésében játszanak jelentős szerepet az Európai Fejlesztési Bank (EIB) hitelei. 2.2 Szabályozás A külkereskedelmi tevékenység 1991 óta alanyi jogon folytatható. A vállalkozásoknak csupán annyi kötelezettségük van, hogy bankjuknál az első külföldre szóló fizetési megbízásuk átadásakor be kell mutatniuk cégbírósági bejegyzésüket, illetve vállalkozói igazolványukat. A 112/1990. (XII.23.) kormányrendelet tartalmazza azon cikkek listáját, amelyekre vonatkozóan a külkereskedelmi tevékenység beleértve a képviseletet is – csak a külkereskedelmi hatóság, és

az

illetékes

minisztérium engedélyével lehetséges

(

nemesfém,

haditechnika,

energiahordozók, környezetre és egészségre veszélyes anyagok, kábítószerek tiltott gyártásához használt termékek, radioaktív és egyes nukleáris anyagok, humán gyógyszerek, ipari robbanóanyagok, lőfegyverek, stb.). A biztonsági papír szintén engedélyköteles, a kérelemhez csatolni kell, a Nemzeti Bank, az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet és Az Országos Rendőr- főkapitányság véleményét. A szóban forgó cikkcsoportokban az egyszerű export-import ügyleteken túl a reexport, valamint a külkereskedelmi képviseleti tevékenység is engedélyköteles, csakúgy, mint az aktív és passzív bérmunka. 1993. július 1-jén életbe lépett a LVIII. számú jövedéki törvény. A hatálya alá tartozó termékek esetében csak külön engedély alapján folytatható forgalmazási és termelési tevékenység. Így a dohánygyártmányok, szeszes italok, olaj és benzin előállítása, raktározása, nagy- és kiskereskedelme, export-import tevékenysége, a nyers- és pörkölt kávé importja és kiskereskedelme szintén engedélyhez kötött. Az engedélykérelmet a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságához kell benyújtani. Az ide vonatkozó kormányrendelet vámtarifaszám szerint felsorolja azokat a termékeket, amelyek forgalmiengedély-kötelesek. 8

Abban az esetben, ha az ország biztonsága indokolja vagy Magyarország nemzetközi egyezményhez csatlakozik, valamint a lakosság alapellátását súlyosan veszélyeztető helyzet alakul ki, a gazdasági miniszter mind a kivitelt, mind a behozatalt engedélyhez kötheti. Szintén jogosult ilyen intézkedést tenni, ha valamely ország olyan jogszabályt alkot vagy olyan gyakorlatot folytat, amely Magyarországgal kötött megállapodással ellentétes vagy az országra negatív hatást kifejtő. A kormányrendelet mellékletei tartalmazzák a vámtarifaszám nélküli felsorolásban azokat a termékeket, amelyek az exportban és az importban is engedélykötelesek. Az engedélyköteles ügyletek közé tartoznak még: -

vállalkozási szerződések

-

a Magyar Köztársaság korábban képződött hitel- és szaldókövetelései

-

a sztratoszféra ózonrétegének védelméről szóló nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó vegyi anyagok és keverékek kivitele és behozatala.

2.3. A magyar gazdaság és külkereskedelem jelene, lehetőségei 2004-ben, az elmúlt másfél évtized legmagasabb növekedését produkálta a világgazdaság, az EU gazdasága is lendületbe jött, aminek fő oka a német gazdaság újbóli növekedése. Az euró dollárhoz viszonyított erősödése azonban nem jó, hiszen fékezi a kivitelt. A magyar gazdaságra is élénkülés volt jellemző a tavalyi évben. A bruttó hazai termék éves szinten 4,0%-kal bővült. Ennek fő oka a beruházások 7,8%-os bővülése volt. Legjelentősebb a feldolgozóipari beruházások növekedése volt, 15.3%-kal. A fogyasztás növekedése lassult. 15,7%-kal bővült a nemzeti számlák szerinti kivitel, az ipari termelés 8,3%-kal nőtt, melynek a kivitel volt a kizárólagos okozója. A forint 3,7%-os felértékelődést mutatott, a munkanélküliség 6,1% volt 2004-ben. Ez 5000rel több munkanélkülit jelent az előző évhez képest. Az átlagkeresetek növekedése mérséklődött, a bruttó átlagkeresetek 6,1%-kal haladták meg az előző évit, a nettó keresetek 1%-kal csökkentek. Az export értéke 15,7%-kal, az importé 13,4%-kal emelkedett. A külkereskedelmi mérleg hiánya 3,9 milliárd euró volt, a folyó fizetési mérlegé 7 123 millió euró. 3 365 millió euró külföldi beruházás érkezett a tavalyi évben Magyarországra. Az államháztartás hiánya a GDP 4,5%-a volt. Az éves átlagos infláció 6,8%-ra emelkedett.

9

2005 első két hónapjában az export értéke 1730 milliárd forint volt, az importé 1840 milliárd. A fő volumenhordozók a mobiltelefonok, személygépkocsik és nyomtatók voltak. A külkereskedelmi forgalom devizaárszintje exportban 3, importban 4%-kal nőtt, melyek a kőolaj és kőolajtermékek, a vas és acél, valamint a műanyagok árnövekedésének következménye. Az export 56%-át a gépek és szállítóeszközök teszik ki, a kivitel közel egyharmada feldolgozott termék, 5%-a élelmiszer, ital és dohány. A jelenlegi kormányzat egyik célja kellene, hogy legyen a keleti piacok felé való erősebb nyitás, a cégekkel egyetemben. Ennek több okát is látom. Egyrészről a nyugati piacok telítettek, másrészt a magyar kis- és középvállalkozások nem rendelkeznek olyan tőkeállománnyal, mely lehetővé tenné a nyugaton is piacképes áruk gyártását vagy forgalmazását. A forgalmazás másik hátulütője szintén pénzhiányból fakadó ok: a megfelelő marketing hiánya. További ok az új piacok felkutatásának magas költségei, melyre a legtöbb kis-és középvállalkozásnak nincs pénze. A magyar export 2/3-a gép, és a kivitel 85 %-a az EU-ba irányul. Az export közel 80%-át a nagyvállalatok, illetve a multinacionális cégek adják, elvéve ezzel a teret a KKV-k fejlődésétől. Nem tesz jót a kivitelnek a forint árfolyamsávjának kiszélesítése sem, az erős forint megdrágítja a tőkét illetve csökkenti a versenyképességet. Ezt felismerve a Nemzeti Bank a forint gyengítésébe kezdett, csökkentve a jegybanki alapkamatot, ami jelenleg 7,5%. Úgy gondolom több megoldás is létezne, mind kormányzati, mind vállalati szinten. A keleti piacok kiaknázására én nagyobb hangsúlyt fektetnék. Egyrészről a földrajzi közelség miatt, másrészt a közép-és kelet európai vásárlók talán kevésbé „igényesek”, mint nyugati társaik. A magyar áruk és szolgáltatások tudják teljesíteni az EU-s minőségi követelményeket (és kell is nekik), de árban versenyképesebbek. Kihasználhatóak lennének a korábbi kapcsolatok, a nyelvi nehézség pedig nem lehet gond, hiszen Ausztriától keletre is beszélnek angolul vagy németül minden cégnél. Én mindenképpen kelet felé terjeszkednék, a nyugatitól kevésbé minőségi és drága áruval is. Mivel a közepes cégek nem engedhetik meg maguknak a távolkeleti piacok kiaknázását, ezért az én fő célterületem a Balti-államok (egyre fizetőképesebb a lakosság, a gazdasági fejlődés lekörözi a magyart), Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Ukrajna, Oroszország, Románia, Horvátország, Szerbia, Szlovénia lenne. Természetesen a lehetőségeket kihasználva, az exportot összekötném az importtal. Ezeket a lehetőségeket a

10

magyar cégek is kezdik felismerni, hiszen a KSH adatai szerint, az új tagországokba irányuló kivitel 41%-kal nőtt, míg az import csak 9%-kal. Kormányzati szinten jót tenne az ezekkel az országokkal fenntartott jó viszony, a forint gyengítése, a KKV-k erősebb állami támogatása, ami ugyan megvalósulni látszik, bár azt hiszem, hogy egy versenyképesebb gazdaság elérése érdekében, nem ártana talán magasabb sebességre kapcsolni. A finanszírozás a jelenlegi helyzetben létkérdés, amit a közpénzek átgondoltabb elosztásával, és újracsoportosításával lehetne elérni, és olyan gondolkodásbeli változásokkal, aminek kifejtése politikai állásfoglalást sejtetne, amitől szeretném távol tartani magam.

2.4. Az exportösztönzésről általában A gazdaságpolitika céljai közé sorolható a hazai termelők külföldi piacokon való megjelenésének támogatása. Ilyen például az exportszubvenció. Ebben az esetben az állami költségvetés kiegészíti az exportőrök bevételét, mivel a kivitel egyébként veszteséges lenne. Közvetett exporttámogatásnak minősíthetjük, ha a termelő a termeléshez és piacra jutáshoz szükséges anyagokhoz, gépekhez, különböző szolgáltatásokhoz az állami tulajdonban lévő vállalatok révén olcsóbban jut hozzá, ha termékét exportálja. Az exporhitel-biztosítás a céghitelnyújtás állami támogatásának alkalmazott formája. Ebben az esetben ugyanis a hitelnyújtás kockázatainak áthárítása illetve átvállalása exporthitelbiztosítási szerződések keretében és díjfizetés ellenében történik. Ezek a kockázatok lehetnek: gazdasági, politikai vagy árfolyamkockázat. A Magyar Export és Import Bank Rt.(Eximbank) A 100%-os állami tulajdonú Eximbank célja, hogy a rendelkezésre bocsátott közvetlen költségvetési források és az állami garanciális háttér felhasználásával segítse a magyar export növekedését. A pénzintézet közvetett és közvetlen módon hozzájárul a kis- és középvállalkozói szféra exportfinanszírozásának segítéséhez. Közvetlen módon a bank saját forrásai terhére folytatja a kedvező kamatozású forgóeszközhitel, azaz Eximhitel kihelyezését. Közvetett módon a kis- és közepes illetve nagyvállalatok exportját, a pénzintézeteknek 11

nyújtott exportcélú refinanszírozási hitelkerettel segíti. Így a cégek kedvező kondíciójú exporthitelhez juthatnak. A kormány gazdaságélénkítő csomagjának keretében, az EU szabályozásnak megfelelően, a még középvállalkozásnak minősülő exportőr cégek is részesülhetnek kedvező feltételű exporthitelben. A 2003-ban folyósított hitelek többsége, 54%-a az Európai Unió tagállamaiba, 26%-a egyéb, kelet-európai országokba, 14%-a Európán kívüli országokba irányult. Az Eximbank „testvérintézménye”, a szintén állami kézben lévő Magyar Exporthitel Biztosító. Az 1994-ben alakult Társaság tulajdonosi jogait az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt gyakorolja. A Mehib célja az export és a belföldi pénzügyi kockázatok megosztása, a külföldi kapcsolatok, a magyar áruk és szolgáltatások exportjának ösztönzése, az exportőrök külpiaci versenyképességének erősítése, az exportőrök hitelhez jutásának megkönnyítése. A hitelfelvevők körébe, a legalább egy éve működő devizabelföldinek minősülő gazdálkodószervezetek tartozhatnak. Az Eximbank vevőket is hitelez, abban az esetben, ha az exportőr devizabelföldi, és a külföldi vevő magyar árut vagy szolgáltatást vásárol. Ilyen esetben vagy a vevő, vagy annak bankja kaphat hitelt. Ahhoz, hogy egy ügyletet finanszírozzon a Bank, a következő feltételeknek kell megfelelni: érvényes külkereskedelmi szerződés, a számviteli szabályoknak megfelelő exportnak minősülő értékesítés vagy szolgáltatás legyen a tárgya. Re-export finanszírozásához nem nyújtható hitel. A hitel összege az exportszerződés összegének maximum 85 %-a lehet, a minimális lehívási összeg 50 000 USD vagy 40 000 EUR lehet. A hitel futamideje minimum két év + egy nap. A folyósított összegek visszafizetését a folyósítás napja után legkésőbb 6 hónapon belül meg kell kezdeni, majd félévente egyenlő részletekben fizetendő. Az ügyfélnek rendelkeznie kell 15 %-nyi saját erővel, a külkereskedelmi szerződés tárgyának magyar származású terméknek vagy szolgáltatásnak kell lennie, melyet igazoltatni kell a helyi kamarával. Minimum egy éve működő belföldi vállalkozás kaphat hitelt, és az ügyfélnek rendelkeznie kell a finanszírozó export ügyletre vonatkozó megkötött külkereskedelmi szerződéssel vagy előszerződéssel.

12

A kamatláb havonta kerül meghatározásra, mely fix a futamidő alatt. Értékét az OECD határozza meg havonta, mely CIRR kamatláb körüli értéken kerül meghatározásra. Egyéb felmerülő költség: kezelési költség, rendelkezésre tartási jutalék. Az Eximbank jelenlegi hitelei: Agrár-Eximhitel,

melynek

célja

a

mezőgazdasági

termelés

és

feldolgozás

piaci

versenyképességének javítása. Fix kamatozású exportfinanszírozó hitel. Folyamatos exporthoz vagy jelentős exportprojekt előfinanszírozásához igénybe vehető devizahitel. Vevőhitelek, mely az export versenyképességét növelheti a vevőnek a bank által nyújtható vevőhiteleken keresztül. A magyar áruk és szolgáltatások, valamint beruházási javak vásárlásának finanszírozására kapják a magyar árut importáló külföldi vállalkozások vagy bankok. Garanciák és Kockázatlefedés. Az exporthoz kapcsolódó garanciák különféle formái (tendergarancia, előlegvisszafizetési garancia, jólteljesítési garancia, hitelfedezeti garancia). Az exporthiteleket fontos jelentőségűnek tartom a magyar gazdaság jelenében, hiszen a legtöbb KKV tőkehiánnyal küzd, és előfordulhat az a szerencsétlen helyzet, hogy a versenyképes árut külföldön is megvásárolnák, de nincs a cégnek pénze – a nemzetközi forgalomban magától értetődő – 60-180 napos halasztott fizetés saját zsebből történő finanszírozására, esetleg a termék előállítására sem. A kereskedelmi bankok felárral adják ezeket a hiteleket. Az Inter-Európa Banknál jelenleg a CIRR plusz 2 százalék körüli kamattal érhető el a konstrukció, amire a pénzintézet még fél százalék folyósítási jutalékot és a hitelösszegtől függően még 20-50 ezer forint szerződéskötési díjat is rátesz. 2.5. A kis- és középvállalkozások jelentősége a magyar gazdaságban Középvállalkozásnak minősülnek azok a cégek, melyek legfeljebb 250 főt foglalkoztatnak, éves árbevételük maximum 40 M euró, maximum 27 M euró mérlegfőösszeggel rendelkeznek, és olyan vállalkozás, melyben nincs valamely nagyvállalatnak 25%-nál nagyobb részesedése. 13

A kisvállalkozások legfeljebb 50 főt alkalmaznak, maximum 7 M euró árbevételt érnek el évente, 5 milliós mérlegfőösszeggel rendelkeznek, és szintén nincs egy nagyvállaltnak sem 25%-nál magasabb részesedése a cégben. A kis- és középvállalkozások szerepe egyre jelentősebb az utóbbi években a magyar gazdaságban. A gazdasági versenyképesség fejlődésének feltétele a kis- és középvállalatok fejlesztése. A foglalkoztatottság mintegy 60%-hoz járulnak hozzá, ami 1.5 millió foglalkoztattat jelent. A GDP közel 40%-át adják, és az export majdnem 20%-át állítják elő. Magyarországon a vállalkozások 99%-a KKV, ebből 96% makrovállalkozás, melyek között sok kényszervállalkozás. A szektor vállalkozásainak erősségeként említhető, hogy gyors alkalmazkodóképességüknek és kreativitásuknak köszönhetően az innováció fő forrását jelentik. Mindezekkel együtt jelentős lemaradásban vannak mind a nagyvállalatokhoz képest, mind az EU hasonló méretű cégeihez képest a jövedelemtermelés és az export területén is. Ennek fejlesztése kulcskérdés lenne a munkanélküliség csökkentése érdekében is. Itt kell megjegyeznem a régiók versenyképességének növelésének fontosságát, melynek egyik legfontosabb tényezője a KKV-k fejlesztése lenne, a fent említett okokon keresztül. A növekedés-orientált vállalkozások aránya azonban alacsony. Ezen cégek erősségei között említhető a közvetlen tapasztalatszerzés, a rugalmasság, specializáció és a kapcsolati tőke tudatos felhasználása. Gyengeségeik: EU átlagtól elmaradó termelékenység, technikai elmaradottság, marketing szemlélet hiánya, hiányos ismeretek. Azt gondolom, mindezek a problémák fő forrása azonban a tőkehiány. A vállalkozások 97%-a rendelkezik a hitelek 6-7 százalékával, míg a vállalkozások 3%-a 9394 százalékával. Vannak

olyan

ágazatok,

melyekben

a

kisvállalkozások

hozzájárulása

az

ágazat

teljesítményéhez túlnyomó: az oktatás, az egészségügyi és szociális ellátás. Ezekben az ágazatokban

a

közszolgáltatásokat

főként 14

kisvállalkozások

egészítik

ki

üzleti

szolgáltatásokkal. A kereskedelemben, az építőiparban, az ingatlanügyletekben és a gazdasági szolgáltató szférában a kisvállalkozások teljesítménye meghaladja az ötven százalékot.

A KKV-k jelentősége az exportban Az exportértékesítés megoszlásában tovább nőtt a nagyvállalatok részesedése. Az alkalmazott nélküli, a mikro- és a kisvállalkozások exportja reálértéken csökkent, a közepes vállalkozások részesedése a reálnövekedés ellenére esett vissza, aminek oka a nagyvállalatok jelentős exportnövekedése. A nagyvállalatok 2004-ben az összes export 83%-át értékesítették. A nagyvállalkozások bevételeik harmadát külső piacokon szerzik, a középvállalkozásoknál ez az arány 15% körüli, a kisvállalkozásoknál 8%. Jelenleg tehát a kis-és középvállalkozások a hazai piacra utaltak, exportáló képességük elmarad az EU átlagtól. Exportértékesítés aránya az árbevételből: Mikrovállalkozások: 6% (EU átlag:7%), kisvállalkozások: 8% (14%), közepes vállalkozások: 14% (17%), nagyvállalatok: 32%, (21%). A 2002 végén meghirdetett Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program a vissza nem térítendő támogatások mellett a versenyképesség növelését adókedvezményekkel, a KKV-k pénzügyi szolgáltatásokhoz és tőkepiachoz való hozzájutásának segítésével kívánja elérni. Az adó- és adminisztrációs csökkentése keretében 2003-tól bevezetésre került az egyszerűsített vállalkozói adó, alacsonyabb lett az egészségügyi hozzájárulás mértéke, a mikro- és kisvállalkozások beruházásaihoz kapcsolódó adókedvezmény a szellemi termékekre és az ingatlan-felújításra is kiterjed. Ezeken kívül kedvezményes hitelkonstrukciók kerültek bevezetésre, melyek a finanszírozási forráshoz jutást segítik elő. Ezen hitelkonstrukciók négy lépcsős rendszere 2003-ban vált teljessé. Ennek keretében számos hitelintézettel és szervezettel közösen működtetett, a vállalkozók méretéhez, finanszírozási igényéhez alakult, melyet egyéb, finanszírozást segítő támogatási konstrukciókkal egészített ki a Gazdasági Minisztérium. Ilyenek: Mikrohitel Program, mely a mikrovállalkozások igényeihez igazodik, maximum 3 M forintig, 3 évre, jegybanki alapkamaton.

15

A Széchenyi Kártya, a legalább egyéves múlttal rendelkező vállalkozások napi likviditási gondjain próbál enyhíteni. A hitelhez jutáshoz nem szükséges saját erő felmutatása, az összeg maximum 10 M Ft lehet, mely szabadon felhasználható. A Midihitel Program a mikro- és kisvállalkozások legfeljebb 25 millió forint külső forrást igénylő fejlesztési elképzeléseit hivatott támogatni a hitelintézeti szektor bevonásával. A GKM a hitelhez 4% kamat- és 50% garanciadíj támogatást nyújt 3 éven keresztül. Az Európa Hitel bármely vállalkozás számára elérhető technológiai felzárkóztatás céljából. Az összeg 10 és 1500 millió forint közötti, 6,17%-os kamat mellett, 4-15 évig. Úgy gondolom, hogy ezek a lépések mindenképpen pozitívak, azonban rengeteg buktató van, melyeket át kellene hidalni, a még hatékonyabb megvalósulás érdekében, és a gyakorlatban látható eredmények elérése érdekében. Kormányzati szinten fontosnak tartom a nemzetközi együttműködést, más országok gyakorlatának megismerését, és a sikeres vállalkozásfejlesztési programok magyarországi bevezetését. Olyan programokat kellene bevezetni, mely ösztönzi a vállalkozói tevékenységet, erősíti az innovációs készséget, növekedésre, fejlesztésre sarkall, korszerű technológiák átvételét teszi lehetővé. Fontos az egyenlő hozzáférés. Ezekkel az intézkedésekkel, és a szemléletbeli változással munkahelyeket lehetne teremteni, a bővülő vállalkozások növelnék saját és a kormányzat bevételét, az elmaradott régiók felzárkózhatnának, és a több elkölthető pénz növelné a fogyasztást, ami a gazdaság motorja. A versenyképesség növelése érdekében a költségvetésbe befolyó összegeket vissza kellene forgatni, hatékonyabban elosztani, akár ágazati támogatásokon keresztül. Jobban ki kellene használni a regionális programok nyújtotta lehetőségeket (PHARE, ESF, ERDF), kohéziós alapokból az infrastruktúra javítására is figyelmet kell fordítani, jobban ki lehetne használni a humán erőforrást. Több helyen és módon kellene tájékoztatni a cégeket a már létező ingyenes tanácsadásról, ami magában foglalja a piaci információnyújtást, a technológiák meghonosításához való segítséget,

a

pályázatok

elkészítéséhez,

minőségi

bizonyítványok

megszerzéséhez,

üzletvitelhez. Természetesen nem akarom a cégeket sem felmenteni a felelősség alól, hiszen az életben maradáshoz a nagy piaci versenyben, mindent meg kell tenni, amit lehet. Ehhez fontos a tájékozottság, a felkészültség, a rátermettség, a szakmai ismeret. 16

Ilyen például az eszközök, a vevők, a készletek, a szállítók forgási sebességének növelése. Ez természetesen főleg pénzkérdés, de csak részben az. Az árbevétel növelése növelné ezen mutatókat, tehát az árbevétel növelését kell elérni a rendelkezésre álló eszközökkel. A szállítók és vevők forgási sebességének növelését el lehetne érni a szellemi és kapcsolati tőke maximális kihasználásával. Stabil vevőkör kialakításával, mely elérhető a kapcsolatok ápolásával, figyelmességgel (üzleti protokoll), engedmények nyújtásával, korrekt és gyors reklamációkezeléssel. Új kapcsolatok kialakítása az üzleti életben elengedhetetlen. A vezetőknek és tulajdonosoknak fontos ismerkedniük, olyan rendezvényekre járniuk és helyeket látogatniuk, ahol ismeretséget szerezhetnek, üzleteket köthetnek, füleseket hallhatnak és jelenlétüket demonstrálhatják. Lényeges az információk gyűjtése, és naprakésznek lenni. Ezért fontos a híreket követni, a napi és heti sajtót figyelemmel kísérni. A szállítók forgási sebességének növelése kétoldalú dolog. Egyrészt jó feltételeket kell teremteni a szállítóknak, hogy nekünk akarjanak szállítani (gyors és pontos fizetés, korrekt ügyintézés, hosszú távú kapcsolatra való törekvés, esetleges segítségnyújtás új üzletek megszerzésében, stb.), másrészt a versenyeztetni kell őket, és minél jobb feltételeket kicsikarni, melyet az erős piaci verseny lehetővé tesz. Fontos kérdés a minőségbiztosítás. Versenyképes terméket kell csinálni vagy forgalmazni, mellyel jobb versenyhelyzetet lehet elérni. A lényeg a tanúsított minőségrendszer. A minősítést végezheti a vevő, egy tanúsító intézet (pl. ISO ), mellékelhetünk minőségi bizonyítványt, műszaki leírást, jelölést a csomagoláson (pl. Kiváló Magyar Termék, stb.). A versenyképesség növelése érdekében szükséges a folyamatos minőségjavítás, a jó piaci pozíció eléréséhez és megtartásához bizonyos szabványoknak meg kell felelni. A lényeg, hogy akár termelünk, szolgáltatunk vagy forgalmazunk a jó és jobb minőségre való törekvés elengedhetetlen. Az árképzés kérdése szintén lényeges. Információkat kell gyűjteni a piacról, a versenytársak árairól, miben tudunk jobbak és olcsóbbak lenni. Az ajánlati és szerződéskötési árat a mindenkori körülményekhez kell igazítani. A kalkulációnál figyelembe kell venni a költségeket, melyekből lehet lefaragni, mit lehet kompenzálni vagy áthárítani. Piacelemzést kell végezni, a versenytársakra, a keresletre, az inflációra vonatkozóan. Mindig a vevőre

17

szabott árat kell kialakítani. Az alku során figyelembe kell venni a paritást, milyen és mennyi rabattot tudunk adni, tudunk-e hitelt nyújtani késői fizetés esetén, tudunk-e raktározni. Árképző tényező lehet a minőség, mennyiség, csomagolás, műszaki mellékszolgáltatás. Ezeknek megfelelően külön-külön alapárat kell kalkulálnunk. Nagyobb mennyiség esetén olcsóbban tudunk szállítani, hiszen csökkenek az ügyletre jutó költségeink. Gyors vagy távolabbi időpontra való szállítás esetén illetve pontos szállításkor magasabb árat érvényesíthetünk. Az importőr valutájában való fizetés esetén szintén vonzóbb árat tudunk ajánlani, hiszen a vevőnek így nincs árfolyamkockázata. Árengedményeket nyújthatunk bizonyos forgalom fölött, mennyiség után, új partner megnyerése érdekében adhatunk bevezetési vagy hűség rabattot. Hogy ajánlatunkat vonzóbbá tegyük, vevőnkkel köthetünk értékállandósági záradékot, így a fizetendő összeg a fizetés pénzneme árfolyam-változásának megfelelően alakul. Minden ügylet sok kockázatot rejt magában. Ennek kezelése és kivédése létfontosságú kérdés. A kockázatok elkerülése céljából információt kell gyűjteni partnerünkről, bonitásáról, országáról. Jól kell megválasztanunk a fizetési módot, időt. Ki kell védenünk a partner nemteljesítését (garanciákkal, biztosítással, melyeket a későbbiekben az IEB által nyújtott garanciáknál

részletezek),

az

okozott

károkat

(biztosítással),

árkockázatot,

árfolyamkockázatot, stb. Ehhez fontos ismernünk a különböző biztosítási módokat, feltételeket, lehetőségeket. Végezhetünk önbiztosítást, kockázati tartalékok képzésével, felkészülve az esetleges veszteségre. Köthetünk fedezeti (hedge) ügyletet vagy átháríthatjuk a kockázatokat, azaz pénzért átadhatjuk egy banknak, biztosítónak vagy a partnernek. Esetleges károkozásunk védelmében köthetünk biztosítást, mely lehet felelősségbiztosítás, a termékre, a fuvarozóra, a szállítmányozóra vagy az alvállalkozóra vonatkozóan. Átmeneti likviditáshiányunk áthidalására különböző alternatív finanszírozási módok közül választhatunk. Bankunktól kaphatunk folyószámlahitelt, olyan ügyletek finanszírozására, melyre az adott időben nincs pénzünk. Váltóval való fizetés esetén azonnal készpénzhez juthatunk, ha a váltót leszámítoltatjuk. Bankunknak eladhatjuk az ügylethez tartozó kereskedelmi okmányokat is. Ha nincs pénzünk, termelési eszközöket, gépeket, járművet, stb. megkaphatunk tartós bérletbe vagy lízingre is. Ez előnyös, hiszen ezek használatával és ezen lehetőségek kihasználásával ki 18

tudjuk termelni ezek árát sőt, még profitot is. Köthetünk pénzügyi vagy finanszírozási lízingszerződést is, mely szerződés végén a bérelt gép vagy berendezés a tulajdonunkba kerül. Apróságnak tűnhet, de fontos hatással lehet a hosszú távú üzleti kapcsolatokra, a figyelmes teljesítés és bonyolítás. Gondolok itt a pontos és időszerű szállításra, a minőségi és mennyiségi eltérésekre való odafigyelésre,

a garanciális kötelesség betartására, hogy ne

legyen okmányhiány, korrekt legyen a reklamáció intézése, esetleges kártérítés kifizetése, stb.

19

3. Az Inter-Európa Bank exportfinanszírozása 3.1. Történelmi háttere, megalakulása, tevékenységi köre Az Inter-Európa Bank Rt. (IEB) jogelődje, az INTERINVEST Külkereskedelmi Hitelintézet Bt. - melyet a magyar külkereskedelmi szektor 43 vezető vállalata alapított - exportfejlesztő projektek finanszírozására létrehozott intézményként kezdte meg működését 1981 januárjában. A jogszabályi környezet változása kedvező alapot teremtett a tevékenységi kör bővítéséhez, így az INTERINVEST 1985. január 1-jén pénzintézeti jogosítványokat szerzett, majd 1988. január 1-jén részvénytársasággá alakult, s ezzel egyidejűleg neve INTERBANK Külkereskedelmi Fejlesztési Hitelintézet Rt.-re változott. 1988 végén a belföldi bankok közül elsőként vizsgáltatta felül könyveit egy neves nemzetközi könyvszakértő céggel, a KPMG Peat Marwick Treuhand GmbH-val. A részvénytársaság kereskedelmi banki jogosítványokat kapott, ezek a devizaműveletekre szóló engedéllyel váltak teljes körűvé, miután 1989. június 15-én az olasz Istituto Bancario San Paolo di Torino 10 millió USD értékű, újonnan kibocsátott részvény megvásárlásával az INTERBANK 22, 51%-os részvényesévé vált. Nemzetközi tevékenységét és tulajdonosi szerkezetének változását fejezi ki jelenlegi cégneve: az Inter-Európa Bank Rt. Az IEB legnagyobb részvényese jelenleg is a SANPAOLO IMI SpA, Olaszország egyik vezető pénzügyi csoportja. A magyar pénzintézetek közül elsőként az IEB "A" fajtájú részvényeit vezették be a Budapesti

Értéktőzsdére

1994

júliusában.

1997

októberében

bevezették

a

bank

tartalékvagyonának részvénytőkévé alakításával kibocsátott "A" fajtájú részvényeket is, így az IEB Budapesti Értéktőzsdére bevezetett részvényeinek száma megkétszereződött. A bank 1998 márciusában alaptőkéjét nyilvános részvényjegyzés révén 1,4 milliárd forinttal felemelte. 2000 novemberében - a tőzsdei likviditás növelésének szándékával - a bank 10 000 forintról 1000 forintra változtatta részvényeinek névértékét. Tevékenységének bővülésével és üzleti partnerei számának növekedésével párhuzamosan 1991-ben megkezdte országos fiókhálózatának kiépítését. A 2002. év végén hálózata 23 egységből állt; ám értékesítési csatornái ennél sokrétűbbek: ügynökhálózat és az elektronikus elérési lehetőségek széles skálája áll az ügyfelek rendelkezésére.

20

A bank nagy figyelmet fordított az univerzális pénzügyi szolgáltatások kialakítására. Ezt segítette elő 1998-ban az egyik legnagyobb, addig banki háttér nélkül működő brókercégnek, a New York Broker Budapest Rt. és az Europool Befektetési Alapkezelő Rt. többségi tulajdonának megszerzése. 2001-ben a jogszabályi környezet változásaihoz igazodva, a piaci kihívásokra adott válaszként sor került a brókercég tevékenységének integrálására a bank tevékenységébe, megtörtént a brókercég üzleti állományának átruházása a bankra - ezáltal az IEB univerzális szolgáltatásokat nyújtó hitelintézetté vált, míg az IE-New York Broker Rt. A továbbiakban a bank ügynökeként tevékenykedik tovább. Az Inter-Európa Bank Rt. A magyar törvényi előírásoknak megfelelően bejegyzett részvénytársaság, és forintban illetve devizában folytatott kereskedelmi banki és befektetési szolgáltatási tevékenységre vonatkozó engedéllyel rendelkezik. A bank székhelye: Budapest V., Szabadság tér 15 sz. alatt található, és országszerte 25 fiókot üzemeltet. A bank a SanPaolo IMI Group tagja, melynek része a bank és leányvállalatai. Anyacége az olasz SanPaolo bankcsoport, a 15. legnagyobb ilyen jellegű intézmény Európában. 2003 első félévében az IEB stratégiai tulajdonosa, a SanPaolo IMI S.p.A. az általa újonnan alapított, 100 %-os tulajdonában álló SanPaolo IMI Internazionale S.p.A.-ba apportálta a tulajdonában álló IEB-részvénycsomagot. Ezzel egyidejűleg nyilvános vételi ajánlatot tett a Bank összes részvényese számára, a Bank összes („A” fajtájú) részvényének teljes egészében készpénz ellenében történő megvásárlására. Az ajánlati ár részvényenként 2.000 Ft volt. A vételi ajánlat lezárulását és a szükséges hatásági engedélyek (Gazdasági Versenyhivatal, PSZÁF, Banca d’ Italia) kiadását követően a SaoPaolo 4.401.771 db „A” fajtájú, egyenként 1.000 forint névértékű törzsrészvény és 157.982 darab „B” fajtájú, egyenként 10.000 forint névértékű vétójogot biztosító többségi részvény birtokában az InterEurópa Bank Rt. 85,225%-os tulajdonosává vált. A részvénykönyvi bejegyzés dátuma 2003. május 12. A társaságban továbbra is 9.9999%-os tulajdoni hányaddal rendelkezik a Banco Santander Central Hispano 100%-os tulajdonú leányvállalata, a Holneth BV. A részvénykönyv adatai szerint 2003. december 31-én a részvények 0.0021%-a volt belföldi jogi személyek, 0,6289%-a belföldi magánszemélyek, 95,8664%-a külföldi jogi személyek és 0,0017%-a külföldi magánszemélyek tulajdonában. A tulajdonosok 3,5%-a nem regisztráltatta magát. A tulajdonosváltás következménye érezhetővé vált az üzletpolitikában is. A cég a korábbi ügyletekkel ellentétben, a retail üzletág felé fordult.

21

Az IEB minden fontosabb banki szolgáltatást nyújt. A számlavezetéstől, a finanszírozási, befektetési, üzleti tanácsadástól kezdve, a befektetési tevékenységen keresztül, a hitelnyújtásig. A faktorálás és forfetírozási tevékenység 3 éve nem létezik a bank keretein belül. Az értékesítési hálózat 3 szinten működik: ügynöki értékesítés, elektronikus értékesítés és fiókhálózaton belül. Ezen kívül végeznek széfszolgáltatást, és természetesen valuta és devizaváltást. A Bank kínál olyan csomagokat, melyek több szolgáltatást nyújtanak egyben. Ilyen például a Netkontó csomag, vagy a Mentor számla, melyek nyitásakor az ügyfél hitelkártyát kap, assistance szolgáltatásra jogosult, stb. Az ügynöki értékesítés Az ügynökök elsősorban lakossági termékeket értékesítenek, a vállalati hitelek iránti igényeket csak közvetítik az illetékes szakterület felé. Az elektronikus értékesítés Segítségével otthonról, munkahelyről, hotelszobából, vagy bárhonnan, ahol megoldott az internethozzáférés, kényelmesen, sorban állás nélkül lehet kapcsolatba lépni a bankkal. Interneten keresztül lehet tranzakciókat kérni, megbízást adni forintos átutalásra, betétlekötésre, számlalekérdezésre. Napi 24 órában vehetik igénybe az ügyfelek a szolgáltatásokat.

Az elektronikus kereskedelem kereskedők számára nyújtott előnyei: •

regionális piacok globálissá válnak

•

alacsonyabb fix költségek (megjelenés olcsó, egyszerű)

•

nem igényel hagyományos infrastruktúrát

A termékek, szolgáltatások az egész világon, földrajzi és időbeli korlátok nélkül értékesíthetők.

22

Devizabelföldi és devizakülföldi vállalkozások és szervezetek részére bankszámlatípusok teljes spektrumát biztosítja az IEB: •

pénzforgalmi bankszámla

•

vállalkozási devizaszámla

•

célelszámolási bankszámla

•

letéti számla általános célú pénzletétekre

•

elkülönített alszámla az ügyvédi letétek kezelésére

eVám szolgáltatás Az Inter-Európa Bank külkereskedelemmel foglalkozó ügyfelei részére alakította ki az eVám szolgáltatást, amely lehetővé teszi a vámfizetés gyors, pontos, elektronikus úton történő rendezését. 3.2. Banki szolgáltatások Hitelek Mint a legtöbb kereskedelmi bank, az IEB is foglalkozik hitelnyújtással. A bankhitel formái: -

kölcsön-megállapodás

-

folyószámlahitel

-

leszámítolás

-

exportmegelőlegező hitelek

-

elfogadványhitel

-

jelzáloghitel

-

projektfinanszírozás

-

lízing

Kölcsönmegállapodás esetén az adós hitelkérelemmel fordul a bankhoz, mely tartalmazza az időtartamot és a meghatározott összeget. Forgóeszközhitel nyújtásakor a bank a vállalatot és

23

nem az ügyletet finanszírozza, így a hitelkockázat szempontjából a vállalat pénzügyi stabilitása a meghatározó. A folyószámlahitel a bankhitelek leggyakrabban alkalmazott formája, ilyenkor a bank az adós nála vezetett folyószámlája terhére nyújt hitelt. A váltóleszámítolás a bankok hagyományos üzletága. Az eladó, akinek vevője váltóval fizetett, megteheti, hogy megvételre ajánlja egy banknak a későbbi fizetésre esedékes váltót, így még a váltólejárat előtt készpénzhez jusson. Az exportmegelőző (pre-shipment) hitelek esetében a bank kerethitel-megállapodás formájában rögzített feltételekkel folyamatosan megelőlegezi legjobb ügyfeleik náluk kezelt okmányos beszedvényét, illetve javukra megnyitott export-akkreditívet kifizet. Az elfogadványhitel (banker’s acceptance) esetében a fizetőképes áru értékesítését finanszírozó, rövid lejáratú hitelezési forma, ahol két bank közötti hitel-megállapodás képezi a hitelnyújtás forrását. A hitel kedvezményezettje mind az eladó, mind a vevő lehet. A bankok rövid lejáratú áruügyletekre vonatkozó hitelnyújtásának formái a különböző akkreditívek is. Vonatkozó típusok: -

omnibus meghitelezés

-

red claused credit

-

packing credit

-

„back to back” akkreditív

-

Rembours akkreditív

(Az akkreditívekről részletesebben később) Jelzáloghitel esetében az adós a kölcsön visszafizetésének biztosítékául az adós ingó tulajdonai szolgálnak. A projektfinanszírozás olyan közép- és hosszú lejáratú hitel, melyekhez a szükséges állótőkét közösen finanszíroznak bankok, pénzintézetek illetve külső vállalati befektetők. A lízing haszonbérleti szerződés alapján létrejövő kereskedelmi ügylet. Természetesen mind a fedezett, mind a nyílt hitelek közül lehet választani. A fedezett hitel esetében az adós a hitel visszafizetésének biztosítékául fedezeti eszközt bocsát ki a hitelező rendelkezésére. A leggyakrabban alkalmazott hitelfedezeti eszközök: -

váltó 24

-

bankkezesség, bankgarancia

-

zálogjog

-

értékpapírletét

-

egyéb bankári instrumentumban megtestesülő követelések

Céghitelnyújtás esetén gyakran kerülhetnek az exportőrök olyan helyzetbe, hogy biztosíték hiányában is hitelnyújtásra kényszerülnek. Ez a nyílt hitel. Erre a helyzetre alakították ki a kockázat megosztásának és a likviditás javításának igénye miatt a bankok és faktorházak azt a speciális üzletágat, melynek tárgya a kockázatokkal terhes követelések biztosítása és finanszírozása. Ennek egyik formája a faktorálás.

Faktorálás A megbízó az áru vagy szolgáltatás szállításából származó bankári biztosítékkal (L/C, bankgarancia, stb) nem fedezett rövid lejáratú követelését, illetve annak behajtását a faktorra engedményezi. Az exportfaktorálás résztvevői a megbízó (eladó), exportfaktor (akire az exportőr a követelését engedményezi), az importfaktor (az exportfaktornak a vevő országában lévő üzleti kapcsolata, amelyre tovább engedményezi a követelését, és ily módon megosztja vele kockázatát) és az importőr (közvetlenül az importfaktornak való fizetéssel tesz eleget kötelezettségvállalásának). A faktorálással az eladó megnyerhet olyan vevőket, akik átmeneti likviditási gondjaik miatt az ügyletkötés időpontjában nem fizetőképesek. Különösen előnyös olyan eladók számára, akik egy-egy piacra rendszeresen hitelben szállítanak, és így még a nyilvántartás adminisztrációs terheitől is mentesülnek. Az IEB három éve nem foglalkozik faktorálással a kockázat, és az alacsony jövedelmezőség miatt. Az Eximbank nyújtja ezt a szolgáltatást. Mivel a faktorálás előnyős az exportőrnek, ezért az IEB foglalkozhatna ezzel az üzletággal. Többféle megoldást is el tudok képzelni: az állam támogathatná ezt a fajta hitelnyújtást, mely előnyös lenne a banknak is, illetve a gyakorlatban azt jelentené, mintha az exportáló cég az Eximbankhoz fordulna, de minden adminisztráció és elszámolás az IEB-nél folyna. Másik megoldás, hogy az IEB saját feltételei alapján nyújtaná ezt a szolgáltatást, kiegészítve egy olyan megállapodással, mely szerint a náluk nyújtott faktorálást igénybe vevő cégek kedvezményes, más fajta hitellehetőségekkel is élhetnének az IEB-nél, illetve más fajta szolgáltatásokat is igénybe vehetnének, kedvezőbb áron, mint faktorálás nélkül. 25

Bizonyos összeg fölött, beszállhatnának a finanszírozásba, projektek, illetve hosszú távú szerződések esetén, a későbbi bevétel bizonyos százalékáért nyújthatnának hitelt. Mindez történhetne állami kezességvállalás mellett. Forfetírozás A forfetírozás a bankoknak az a speciális üzletága, mely közép- és hosszú lejáratú, váltóval fedezett követelések visszkereset nélküli megvásárlását jelenti. Tehát míg a faktorálás a nyers- és alapanyagok valamint a fogyasztási cikkek szállításához kapcsolódik, addig a forfetírozás a beruházások piacán a szállítók finanszírozására szolgáló ügylet. Az IEB három éve nem foglalkozik forfetírozással, az Eximbanknál ez szintén elérhető. Hasonló feltételek mellett nyújthatná ezt a Bank, mint az fent említett faktorálásnál. Bankgarancia és bankkezesség A külkereskedelemben gyakran előfordulhat olyan helyzet, hogy a partner iránti bizalom hiányában le kell mondani egy üzletről, vagy vállalni kell a kockázatot, ami negatív hatással lehet a cég likviditására, pénzügyi stabilitására. Így alakult ki a bankgarancia és a bankkezesség intézménye. Lényege, hogy a kötelezettségvállalás biztosítására, illetve a kockázat csökkentésére bankári biztosítékot adnak. Az ügylet résztvevői a megbízó, a kedvezményezett és a bank, mint kezes. A bankkezesség és a bankgarancia is a bank írásbeli fizetési ígérete, a különbség a kettő között, hogy mikor áll be a fizetési kötelezettség. A bankgarancia a bank önálló fizetési kötelezettségvállalása, míg a bankkezesség járulékos jogügylet. A kezesség esetében a kötelezettség tartalma a főadóséhoz igazodik, így a bank élhet mindazokkal a kifogásokkal, melyekkel az alapügyletben a főadós. A garancia esetében a bank saját nyilatkozata feltételeinek ellenében fizet, és nem vizsgálhatja annak jogosságát az alapügyletre történő hivatkozással. Hitelben való szállítás biztosítékául szolgálhat a vételárkezesség/garancia. Igénybevételéhez a teljesítést igazoló okmányok és váltó szükséges. Váltókezesség esetén a váltókezes saját nevében megerősíti, felülgarantálja a váltóval tett fizetési kötelezettséget. A bank, mely a váltóügyletnek nem szereplője, kezességi 26

nyilatkozatban kötelezettséget vállal arra, hogy ha valamelyik váltókötelezett nem teljesíti kötelezettségét, akkor mint kezes teljesít.

3.2.1. Az IEB által nyújtott bankgaranciák Fizetési, előlegfizetési bankgarancia ƒ

Célja: Konkrét vásárlási, megbízási ügylet, előlegfizetés vagy hitelügyletre vonatkozó jövőbeni fizetési ígéret

Jólteljesítési, teljesítési bankgarancia ƒ

Célja: Egy konkrét vállalkozási tevékenység határidőben, illetve jó minőségben történő elvégzésére tett fizetési ígéret

Ajánlattételi bankgarancia ƒ

Célja: Tender kiírásához szükséges, fizetési készséget bizonyító ígéret

Szavatossági/jótállási/jólteljesítési bankgarancia ƒ

Célja: A vállalkozási munka befejezését követően, a jótállási, szavatossági munkák elvégzésére tett fizetési ígéret

Vám részére kiállított bankgaranciák ƒ

Célja:

Vámteher

megfizetésére

tett

fizetési

ígéret

(halasztott

vámfizetés, jövedéki tevékenység, vámraktár engedélyezése) Bankgarancia - akkreditív keret ƒ

Célja: Keret biztosítása egy vagy több belföldi, illetve nemzetközi tevékenységgel összefüggő bankgarancia, valamint akkreditív nyitására

27

A fent említetteken kívül léteznek még: Inkasszóokmányok honorálását ígérő garanciánál az okmányos beszedvény kockázatát tudja csökkenteni az eladó, ha vevőjével egy fenti tartalmú garanciát nyittat. Kompenzációs ügyletekhez kapcsolódó garanciák esetén a bank arra vállal kötelezettséget, hogy fizetést teljesít, ha a csereáru szállítására nem kerül sor. Bizományi raktárhoz kapcsolódó biztosíték: A raktáron tárolt árukészletre ígér fizetést a bank az áru tulajdonosának, mint kedvezményezettnek. Bérmunkaügylettel kapcsolatos biztosíték esetén a bank kötelezettséget vállal arra, hogy a rendelkezésre bocsátott alap- és segédanyagok árát megfizeti a bérmunkáltatónak, így a birtokon kívül kerülés ellen nyújthat védelmet. Bánatpénzpótló garancia: Versenytárgyalások esetén a bánatpénzfizetésre kötelezett pályázó megbízásából nyílik, és azonos értékű a készpénzletéttel. . A Clean Bill of Lading kibocsátásáért nyitott bankgarancia nyitásával a fuvaroztató átvállalja a hajófuvarozónak a clean-okmány kibocsátásából esetlegesen származó kockázatait. A bankgaranciákkal kapcsolatban két meglátásom van. Az egyik, miszerint az állam garanciát nyújtana bizonyos feltételek mellett, melyet az állam és az IEB közösen határoz meg. A kereskedelmi szerződésen az IEB neve szerepelne, mint garancianyújtó. Azokhoz a garanciákhoz, melyhez az állam is hozzájárul, szigorúbb feltételeket szabnék mint általában. Ha bizonyossá válna a garanciát kérő cég megbízhatósága több évre visszamenő tevékenysége alapján, kedvezőbb feltételekkel juthatna garanciákhoz, mint többi társa. Amennyiben nem teljesítené a cég a szigorúbb feltételeket, a többi bankhoz hasonló feltételek mellett jutna csak banki felelősségvállaláshoz. Ez ösztönözné a cégeket a jó teljesítésre, a megbízhatóságra, mely előnyös lenne a jövőbeni kereskedelmi kapcsolatokban is a céges szférában, illetve tudnák azt, hogy jó és megbízható működésük esetén, kedvezményekhez juthatnának a későbbiekben, mely szintén előnyös, és növekedésre ösztönözné őket.

28

Okmányos beszedvény Az inkasszó a bank és a fizetés jogosultja közötti megbízásos jogviszony, melyben az eladó felkéri a vevő bankját az okmányok ellenértékének beszedésére. A sima beszedvény esetén nem kereskedelmi okmányok, hanem pénzkövetelésre szóló értékpapírok, váltó és csekk összegének beszedésére szól. Vinkulált okmányos inkasszó esetében az ügyletben egy speditőr vagy bank is szerepel, és az eladó a bankjának adja az okmányokat azzal a megbízással, hogy azok értékét a vevőtől szedje be. Az eladó bankja a megbízást a vevő országában lévő levelező bankkapcsolatán keresztül teljesíti. Ez a fajta fizetési mód az eladó birtokon kívül kerülését akadályozza meg. Látra szóló inkasszó esetén a vevőnek a bank szolgáltatja ki az árut.(Documents against payment, D/P). (Documents against acceptance, D/A) esetén halasztott fizetésű inkasszó, vagyis hitelben történő szállítás áll az ügylet mögött. Az ügylet biztosítéka lehet az eladó által kiállított idegen váltó elfogadása, a vevő saját váltója, a beszedő bank által nyitott bankgarancia arra vonatkozóan, hogy hitellejáratkor a vevő fizetni fog. A beszedvény váltóját az eladó legtöbbször leszámítoltatja saját bankjával, mivel így csökkenti kamat és árfolyam kockázatát a hitelnyújtáson belül. Ha az eladó nagyobb biztonságra vágyik, vinkulált okmányos inkasszót is használhat, melynek lényege, hogy a vevő fizetés nélkül nem juthat az áruhoz. A speditőr inkasszó esetében az árut a szállítmányozó nevére és címére adják fel, és a vevő lényegében a speditőr felszólítása alapján teljesíti a fizetést. A banktól kapott nyugta alapján válthatja ki az árut. Indirekt inkasszó esetén az eladó az árut a külföldi szállítmányozó címére, és a beszedő bank rendelkezésére adja fel. A beszedő bank a vevő fizetése ellenében szolgáltatja ki az áru feletti rendelkezési jogot biztosító okmányokat B/L vagy a bank által kiállított D/O. Direkt inkasszó esetén az árut a külföldi bank címére és rendelkezésére küldik az okmányokkal együtt. A vevő fizetés után átveheti az árut és az okmányokat a banktól. A gyakorlatban ezt ritkán alkalmazzák, mivel a bankok nincsenek berendezkedve az áruk fogadására és tárolására, ezért csak a bank előzetes hozzájárulásával lehet címükre árut feladni, ellenkező esetben az áru átvételét megtagadják, kivéve, ha széfben elhelyezhető áruról van szó. A direkt bankinkasszóval a birtokon kívül kerülés veszélye kizárható.

29

Az IEB az inkasszók összes formáját kínálja, a direkt bankinkasszónál említett kitétel betartásával. Az okmányos meghitelezés Jelenleg az akkreditív (L/C) a legbiztonságosabb fizetési mód mind az eladó, mind a vevő számára. Az okmányos meghitelezés szabályait (Uniform Customs and Practice for Documentary Credits, ICC, 500.) a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara alakította ki. Az okmányos meghitelezés a bank írásos nyilatkozata arról, hogy ha a kedvezményezett a meghatározott feltételekkel egyezően előírt okmányokat bemutatja, számára fizetést teljesít azonnal vagy később, váltóval vagy a nélkül, közvetlenül vagy más bankok bekapcsolásával. Az akkreditív mind a vevő, mind az eladó számára a legbiztonságosabb, mivel az eladónak egy bank ígér fizetést önálló jogügyletben. A vevő pedig biztos lehet abban, hogy bankja csak rendben lévő okmányokra fizet, az alku során pedig kedvezőbb árat tud elérni, a biztonságos fizetési mód vállalása miatt. Létezik visszavonható akkreditív, amit a nyitó bank bármikor, egyoldalúan visszavonhat. Ez nem túl biztonságos. A visszavonhatatlan akkreditívet csak a kedvezményezett hozzájárulásával módosíthatják. Két fajtája létezik, az igazolatlan L/C, amikor a nyitó bank fizetési ígéretét nem erősíti meg az eladó bankja vagy egy harmadik bank. Az igazolt akkreditív esetében a nyitó bank fizetési kötelezettségét, egy másik bank is megerősíti saját nevében és kockázatára. Az igénybevétel módja szerint megkülönböztethetünk látra szóló (okmánybemutatással egyidejű), halasztott (okmánybemutatást követő), és váltóelfogadással igénybe vehető akkreditívet. Az akkreditívben részt vevő bankokat felelősség terheli. Mivel a teljesítés okmányok ellenében történik, a bankok legfontosabb feladata az okmányvizsgálat. A benyújtott felülvizsgálatára kötelezett a nyitó bank vagy az általa kijelölt igazoló és fizető bank. Az eladó által felkért negociáló bank (az a bank, aki saját költségére és kockázatára megveszi az okmányokat) saját üzleti érdekében vizsgálja az okmányokat.

30

A kereskedelmi életben kialakult igényeknek megfelelően, számos különleges akkreditív létezik. Ilyen például a feltöltődő (revolving) akkreditív, back to back akkreditív, készenléti (stand by) akkreditív, lokál akkreditív, kereskedelmi hitellevél, rembours meghitelezés, átruházható meghitelezés, omnibus meghitelezés, „red claused” meghitelezés, packing meghitelezés. Az IEB-nél az omnibus , a „red claused”, és a pacing hitelek , és a stand by akkreditív kivételével , az összes többi meghitelezés elérhető. Szintén feltételhez kötném mindenféle kedvezményes banki szolgáltatáshoz jutást, a már korábban említett módokhoz hasonlóan. Az ingyenes tanácsadás keretein belül, felvilágosíthatnák a cégeket, ezen hitelezési formák előnyeiről és hátrányairól, a cégekre formáltan, a számukra legkedvezőbb mód miértjéről. Hosszú távú üzleteknél a Bank vagy induló cégeknél kezdetben hitelezhetnének ingyen, későbbi részesedésért cserébe. Bizonyos árbevétel fölött a bankok átvállalhatnának bizonyos járulékos költségeket, okmányvizsgálati díjat, stb. (A Budapest Bank már alkalmaz hasonló számlakezelési módokat).

3.3. Az IEB eredményei

Az Inter-Európa Bank Rt. 2004 első három negyedévében 1,453 milliárd forint konszolidált adózott eredményt ért el, ami 89 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A magyar számviteli elvek (HAS) alapján készült jelentés szerint a bankcsoport konszolidált mérlegfőösszege egy év alatt mintegy 7 százalékkal, 183,3 milliárd forintra emelkedett. Banki szinten az adózott eredmény 42,3 százalékkal nőtt, 1,2 milliárd forintot ért el. A bank mérlegfőösszege szeptember végén 183,9 milliárd forint volt, gyakorlatilag megegyezett a konszolidált adattal. Az anyabank nettó kamatjövedelme ez év szeptember 30-án 5,208 milliárd forint

volt,

ami

28

százalékkal

magasabb

az

egy

évvel

korábbinál.

A bruttó pénzintézeti jövedelem az Inter-Európa Banknál ez év III. negyedévének végén 8,042 milliárd forint volt, szemben a tavaly szeptember végi 6,519 milliárd forinttal. A bruttó

31

pénzintézeti jövedelem több mint 23 százalékos emelkedése meghaladja a szeptemberi 12 hónapra

visszatekintő

infláció

mértékét.

A nettó pénzintézeti jövedelem ez év szeptember végén 2,305 milliárd forintot tett ki, ami 38,2 százalékos emelkedés az előző év hasonló időszakához viszonyítva. A nem konszolidált számok alapján az Inter-Európa Bank adózás előtti eredménye 1,471 milliárd forint volt, ami közel 42 százalékos

emelkedést

mutat.

A bank mérlegéből kiderül: az IEB ügyfelekkel szembeni követelése ez év szeptember végén 123,916 milliárd forint volt, szemben a 2002. szeptember 30-i 109,554 milliárd forinttal. A hitelintézetekkel

szembeni

követelés

viszont

jelentősen

csökkent,

ez

év szeptember végén 11,9 milliárd forint volt, ami hozzávetőleg 60 százalékos csökkentést jelent

az

előző

év

szeptember

végi

adathoz

képest.

Az ügyfelekkel szembeni tartozások az idei első három negyedév végén 120,082 milliárd forintra rúgtak, ez 12 százalékos növekedés a múlt év hasonló időszakához képest. A tartozások a tavaly szeptember végi 45,327 milliárd forintról idén szeptember végére 42,906 milliárd forintra estek vissza. A bank saját tőkéje 13,693 milliárd forint volt, szemben a tavaly első három negyedévi 12,5 milliárd forinttal.

Az immateriális javak értéke 2004..december 31-én 997, az ingatlanoké 4.195, a gépeké, berendezéseké és járműveké 1.466, a beruházásoké 110 millió forint volt. Ez összesen 6.768 millió Ft. Az 1996. évi CXII. Sz.. törvény 75. paragrafusa értelmében a bankoknak a tárgyévi adózott eredményük 10%-ának megfelelő fel nem osztható általános tartalékot kell képezniük. A 2003. évi adózás utáni nettó jövedelemből 138 millió forintot csoportosítottak át az általános tartalékba. 2004-ben 351 millió Ft osztalék került kifizetésre. Magyarországon jelenleg 27 bank folytat tevékenységet, a konkurenciaharc igen jelentős. Az IEB különböző mutatók alapján, a 12-14. helyet foglalja el az összesített rangsorban. Ennek eredménye a 2%-os piaci részesedés, mely a tavalyi év folyamán nem növekedett.

32

3.4. Az Inter-Európa Bank stratégiája A tulajdonosváltás következményeképpen a cég stratégiája megváltozott. A korábbi irányvonallal ellentétben, a Bank a retail (lakossági kiszolgálása) üzletek felé fordult: - pl. személyi hitel, lakásfinanszírozás, hitelkártya, kártyaőr szolgáltatás, stb - a kis- és középvállalatok finanszírozására nagyobb hangsúlyt kap elsősorban az Európai Beruházási Bank (EIB) által nyújtott hitelkeret felhasználásával - nagyobb hangsúlyt fektetnek a jutalékot eredményező üzletágak bővítésére, mivel a jutalék bevételek azonnal, míg a kamatbevételek általában csak későbbi időpontban, esetleg csak a futamidő végén esedékesek - a korábbi gyakorlattal szemben a fiókhálózat bővítése felgyorsul, elsősorban lakossági ügyletekre szakosodott „kisfiókok” (3-4 fős) létesítése formájában A Magyarországon jelenleg 27 tevékenykedő bank közül az Inter-Európa Bank a 12-14. helyet foglalja el, attól függően, hogy milyen mutatók alapján rangsoroljuk a pénzintézeteket. A teljes külföldi tulajdonba való kerülésnek köszönhetően, az IEB átvette a SanPaolo kockázatkezelési stratégiáját, különböző pénzügyi know-how-kat, melyeknek köszönhetően javult a nemzetközi besorolása. Ezek következménye a könnyebb hitelhez jutási lehetőség, a goodwill javulása, a bizalom erősödése az intézet felé, mely több és nagyobb hasznot hozó üzletek megvalósulásával kecsegtet. A SanPaolo Csoport a következő négy fő üzleti kockázattal szembesül tevékenysége során: hitelkockázat, piaci kamatlábkockázat, likviditási kockázat és devizaárfolyam-kockázat. Hitelkockázat A hitelkockázat lényege, hogy valamely ügyfél nem tudja vagy nem akarja teljesíteni a Csoporttal szemben vállalt kötelezettségeit. Hitelkockázat többnyire a Csoport által végzett hitelfolyósítási,

kereskedelmi

finanszírozási,

treasury

(vagyonkezelési)

és

egyéb

tevékenységek során merülhet fel. A hitelkockázat kezelésének irányítása a Bank Igazgatóságának feladata. Ennek keretén belül elfogadja a hitelezési tevékenységre vonatkozó szabályzatokat,

beleértve

az

engedélyeztetési

eljárást,

a

szabadon

felhasználható

hitelkereteket, a hitelportfolió koncentrálódására vonatkozó irányelveket, a hitelkockázatok mérésénél alkalmazandó elveket, az ügyfelek kockázatminősítését, valamint a vezetőség 33

tevékenységének minőségi és pénzügyi szempontból történő értékelését is. A hitelekből eredő kintlévőségeket negyedévente felülvizsgálják.

Kamatlábkockázat A kamatlábkockázat annak a hatásnak a mértékével mérhető, amelyet a piaci kamatlábak változása gyakorol a kamatrésekre és nettó kamatjövedelemre. A kamatlábkockázat az adott időszakban lejáró vagy átárazódó eszközök, források és mérlegen kívüli tételek pozíciójának függvénye. A Bank az eszközök és források átárazásának és lejáratának összehangolásával csökkenti ezt a kockázatot. A kamatlábkockázat kezelését az Igazgatóság felhatalmazása alapján az Eszköz-Forrás Bizottság és a treasury osztály végzi, amely az egyes ügyletekre pozíciós limiteket határoz meg és folyamatosan figyelemmel kíséri ezeket a limiteket annak érdekében, hogy korlátozza a kamatlábmozgások hatását a folyó hozamokra és a kamatérzékeny eszközök és források értékére.

Likviditási kockázat A Bank politikája az eszközök és források, valamint a mérlegen kívüli kötelezettségek olyan szerkezetének kialakítása, amely lehetővé teszi a bevételek maximalizálását, ugyanakkor biztosítja, hogy megfelelő összegek álljanak rendelkezésre valamennyi kötelezettség esedékességkori teljesítéséhez. Cash flow tervek és napi likviditási jelentések készülnek a felső szintő vezetés számára, amelyek lehetővé teszik a likviditási helyzet folyamatos figyelemmel kísérését.

Devizaárfolyam-kockázat A Csoport mérlegében szereplő, illetve mérlegen kívüli tételei között szerepelnek különböző külföldi devizákban nyilvántartott eszközök és források. Devizaárfolyam-kockázat akkor merül fel, ha egy adott devizában nyilvántartott tényleges vagy előre jelzett eszközállomány nagyobb vagy kevesebb az ugyanabban a valutában nyilvántartott forrásállománynál. A Bank 34

a mérlegben szereplő és a mérlegen kívüli eszközök és források devizaszerkezetét határidős devizaügyletek és egyéb fedezeti ügyletek segítségével alakítja. A törvényi szabályozás szerint a Csoport forinttal szembeni teljes nyitott valutapozíciója nem haladhatja meg a mindenkori szavatoló tőke 30%-át. A Csoport politikája, hogy nem végez devizaspekulációt és szigorúan korlátozott szabályokon belül nyit devizapozíciót. Az Igazgatóság a törvényben előírt és a belső korlátok, valamint az általa elfogadott stratégia alapján határozza meg az egyes szabályzatokat és figyeli azok betartását. Ezeknek a limiteknek a betartását, beleértve a napközbeni limiteket is, folyamatosan figyelik.

3.5. A jövő kihívásai A már korábban említett fiókbővítés keretén belül, évi 3-4 új fiók nyitását tervezi a Bank. Ezeknek elsősorban a lakossági ügyintézés feladatait kell hogy kielégítsék. A Bankban elmondták, hogy az ilyen fajta piacbővítés lényege, a fizikai jelenlét erősítése, mely a privatizációval együtt járó stratégiai váltás következménye. A másik dolog, amire nagy hangsúlyt fektetnek, az interneten elérhető gyors, biztonságos és megbízható banki ügyintézés. A Bank egyébként is fontos szerepet szán a kis- és középvállalkozásoknak, de azt gondolom ez kormányzati támogatás nélkül nem lehetséges. Nem azért említem ilyen sokszor az állam szerepét, mert ezzel „beseprek mindent a szőnyeg alá”, hanem mert valóban nagyon fontos a szerepe. A bankok profitot termelő társaságok, és egyébként sem a szociális érzékenységükről híresek. Azonban nem várható, hogy saját szakállukra reformokat indítsanak az üzleti szféra hitelezésében. A cégek viszont nem rendelkeznek elég tőkével saját növekedésük finanszírozásához. A jelen gazdasági helyzetben azonban erre kényszerülnének. Az IEB-nek össze kellene fogni a kormánnyal, és olyan kedvezőbb hitelhez jutási lehetőségeket kidolgozni, mellyel mindenki jól jár. Az Eximbankhoz hasonló feltételekkel juttatni a cégeket hitelhez, elsősorban az exportot támogatni, hiszen jelenleg a cégek a napi működéshez vesznek fel inkább hiteleket, és a növekedés lehetősége ezzel el is veszik. Az IEB-nek az EXIM Bank jelenleg is folyósít hiteleket, de állami garanciavállalás nélkül. Ezt nem tartom jó megoldásnak, ugyanolyan feltételekkel kellene hiteleznie, mint a cégeknek. Kombinálni lehetne a különböző hitelfajtákat, ezzel is ösztönözve a vállalkozásokat a hitel felvételére. Ez előnyös lenne az IEB-nek is, hiszen nőne ügyfélkörük, előnyös a cégeknek, és előnyös az országnak. 35

A következőkben bemutatom az IEB-nél elérhető vállalati hitelek formáit. Az ismertetett hitelek lehetne kombinálni az „egyet fizet, kettőt kap” elvhez hasonlóan. Valamelyik hitel igénybevétele esetén, egy másik, szintén IEB hitel sokkal kedvezőbben lehetne elérhető, az esetleges banki veszteségeket, pedig az Eximbankon keresztül finanszírozhatná az állam.

36

4. IEB vállalati hiteleinek részletes ismertetése

4.1.Vállalati hitelek FINANSZÍROZÁSBÓL KIZÁRT VÁLLALKOZÁSOK: - induló, illetve értékelhető múlttal nem rendelkező vállalkozások, kivéve a projekt társaságokat, amelyeknek többségi tulajdonosai értékelhető gazdálkodási múlttal rendelkeznek és a többségi tulajdonosokra nem érvényesülnek a továbbiakban felsorolt

kizáró

feltételek,

- azon gazdasági társaságok, amelyek nincsenek cégbíróságon bejegyezve, - azon vállalkozások, amelyeknek 60 napon túli lejárt és nem átütemezett köztartozásuk

van,

- azon vállalkozások, amelyeknek 60 napon túli lejárt hiteltartozásuk van, - azon vállalkozások, amelyeknek többségi (vagy többségi szavazati joggal rendelkező) tulajdonosai által többségi tulajdonban lévő korábbi cégei, kapcsolt vállalkozásai ellen csőd-, vagy felszámolási eljárás indult a hitelkérelem benyújtását megelőző -

azon

5 vállalkozások,

amelyeknek

évben, negatív

a

saját

tőkéje,

- ha a tevékenység folytatásához szükséges hatósági engedélyek nem állnak rendelkezésre.

Kis- és középvállalkozások részére nyújtott hitel: Az Inter-Európa Bank Rt. (IEB) és az Európai Beruházási Bank /Luxemburg/ (EIB) szerződést írt alá 2002. november 18-án, mely szerint az EIB hitelkeretet biztosít 20 millió EUR összegben a magyarországi kis- és középvállalkozások beruházásainak középtávon történő finanszírozására. Azóta a Világbank már nem finanszírozza az IEB-t, mivel a Bank már túl fejlett ehhez. Közraktárjegy fedezete mellett nyújtott kölcsön

Az Inter-Európa Bank Rt. jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és

37

természetes személy (beleértve az egyéni vállalkozót, mezőgazdasági őstermelőt) Ügyfelei részére óvadékba adott közraktárjegy fedezete mellett könnyen és gyorsan hozzáférhető kölcsönt kínál, melyre egyes esetekben a vonatkozó rendeletek szerint kamat és tárolási támogatás (csak együttesen!) igényelhető. A kölcsön futamideje, lejárata maximum 350 nap, legfeljebb a közraktárjegy lejáratát megelőző 10 naptári nap. A hitel biztosítékaként az óvadékba adott közraktárjegy szolgál. IEB - EXIM exporthitel Az Inter-Európa Bank által nyújtott, fix kamatozású, éven túli futamidejű exporthitel, külkereskedelmi szerződéssel rendelkező exportőrvállalkozásoknak. Az Exporthitel-t az InterEurópa Bank a saját kockázatára nyújtja, amelyhez a forrást az EXIMBANK biztosítja. Az állami kockázatvállalás elmarad, amit hibának tartok. A hitel célja az export előfinanszírozása, szállítói hitel vagy vevőhitel nyújtása. Az ügyletek csak: •

olyan forgóeszköz finanszírozását szolgálhatják, amelyek célja export árualap létrehozása (export előfinanszírozás), vagy

•

exporthoz kapcsolódó céghitel nyújtását célozhatják, vagy exporthoz kapcsolódó vevőhitelek lehetnek.

Devizaneme USA dollár vagy euró.

4.2.A hitelbírálat folyamata az Inter-Európa Banknál Banki alapelvek érvényesülése a hitelezésnél A Bank hitelei kihelyezésénél négy fontos szempontot vesz figyelembe: -

Likviditás

-

hitel-kihelyezési képesség

-

jövedelmezőség

-

biztonság

38

A bankok eltérő üzletpolitikájuknak köszönhetően különbözőképpen értékelik ezeket az elemeket. Napjainkban a bankok közötti kiélezett versenynek köszönhetően, egyre szigorúbbá váltak a kockázatkezelési, ügyfél- és ügyletminősítési rendszerek. A biztonság egyre fontosabb szerepet játszik a bankok életében, ezt a biztonságot azonban úgy kell kialakítani, hogy a likviditás, a hitel-kihelyezési képesség és a jövedelmezőség ne sérüljön. A hitelek odaítélésekor a bank elsőrendű szempontja a rövid és hosszú távú jövedelmezőség. Az üzleti bankok legfontosabb forrása a kapott és a teljesített kamatok különbségeként létrejövő kamatrés, melynek nagysága az aktív (hitelkamatláb) és a passzív (betéti kamatláb) kamatszínvonalától függ. Habár inkább a hitelkereslet és hitelkínálat határozzák meg a kamatláb színvonalát, egyben sajátos megállapodás is az üzleti bankok és ügyfeleik között olyan értelemben, hogy az ügyfelek képesek vagy hajlandók-e megfizetni a bank által megállapított hitelkamatot, illetve a bankok meddig mehetnek el a betét kamat mérséklésében. Ügyfélkockázati tényezők A makrogazdasági tényezők a megváltozhatatlan, a Bank által nem befolyásolható tényezők sorába tartoznak. Az ország gazdasági és politikai helyzete, a fiskális és monetáris politika alakulása hasonlóan hat az IEB valamennyi ügyfelének gazdálkodására, így e tényezők nem képezik a banki elemzés tárgyát, hatásukat inkább a kihelyezésre kerülő hitelállomány, illetve a kamatszint alakulásában érzékeltetik. Más a helyzet a jelentős külkereskedelmi forgalmat bonyolító vállalkozások hitelezése során, mivel ebben az esetben fontos szerepet kap a célországra vonatkozó makrogazdasági kockázati tényezők vizsgálata is. A külkereskedelmi tevékenységgel összefüggő kockázatok sorából nem hiányozhat a transzfer-kockázat, illetve az árfolyamkockázat sem. Az ágazat helyzete az egyik legfontosabb kockázatot hordozó tényező a banki kihelyezési döntések vizsgálatakor. Az ügyfél hitelképességét ugyanis jelentősen befolyásolja az ágazat konjunkturális helyzete, valamint az adott ágazatra jellemző piaci, műszaki és természeti tényezők. Az ágazati kockázat jelentős mértékben összefügg a Bank koncentrációs kockázatával, melynek kezelése a banki hitelportfólió megfelelő diverzifikációjával történhet.

39

Ügyleti kockázatok Az ügyleti kockázatok részeként elsősorban tőke- és kamatkockázatról beszélhetünk, melyek tulajdonképpen a pénzügyi teljesítés kockázati tényezői. Másik fontos tényezője a fedezeti kockázat, mely szoros összefüggésben áll az ügylet fedezeteként bevont biztosítékok mobilizálhatósági fokával, értékállóságával, érvényesítésének idő- és költségvonzatával. A hitelkockázat kezelése a hitelezés előkészítő fázisában A hitelezés bonyolultsága és összetettsége miatt a Bank már a hitelezés előkészítő fázisában, a hitelbírálat folyamán ún. „védelmi vonalakat” épít ki a kockázatok kezelésére. Első ilyen védelmi vonal a kockázatvállalás szabályozására vonatkozó banki szabályzatok kidolgozása. Ez minden bank számára kötelező, a Hitelintézeti Törvény 77.§-a alapján. A Bank ennek megfelelően adósminősítési, fedezetértékelési, kockázatvállalási, befektetési, minősítési és céltartalék-képzési szabályzatot köteles készíteni. Ezen szabályzatok keretbe foglalják a hitelnyújtási folyamatot, a döntés előkészítésben résztvevők körét, a nyújtható hitelek nagyságának megfelelő döntési szinteket. Második védelmi vonalként a Bank elvégzi az adósok kockázati elemzését, az ügyfél-minősítési eljárás keretében. A harmadik védelmi vonal a hitelkockázat mérséklése érdekében a kamatfelárrendszer alkalmazása, vagyis a Bank a hitel árába beépíti a hitel nagyságrendjéből és az ügyfélkockázatból adódó hitelkockázat mértékét. Az utolsó védelmi vonalként a Bank biztosítékok előírását teszi kötelezővé, melyek kedvezőtlen ügyfélmagatartás esetén lehetővé teszik a banki veszteségek minimalizálását. Az ügyfélminősítés jogszabályi háttere Az ügyfél-minősítési rendszer a kölcsönt felvevő hiteltörlesztési és/vagy visszafizetési képességének várható alakulását meghatározó módszereket foglalja össze. A minősítés fő feladata, átláthatóvá tenni az ügyfelet, annak érdekében, hogy a Bank kihelyezési döntéseit a legmagasabb informáltság birtokában hozhassa meg. A folyamat a kockázati besorolásból és a kockázati limit meghatározásából áll. A bonitásvizsgálatot a hitelintézet köteles minden olyan ügyfélre elvégezni, amellyel szemben a jövőben kockázatvállalásra irányuló ügyletet köt. E szabály alól kivételt képeznek a készfizető kezességgel, illetve bankgaranciával teljes mértékben biztosított kihelyezések. 40

Szintén nem vizsgálják olyan ügyfelek hitelképességét, akik olyan független biztosítékot ajánlottak fel fedezetül, amelyből a kihelyezés teljes összege és annak kamata biztosan megtérül. 4.3.Az IEB ügyfél-minősítési rendszere A minősítés során egy számítógépes rendszer segítségével az ügyfél objektív és szubjektív ismérveit pontozza, majd ez alapján meghatározza az ügyfél-minősítési kategóriát és az ügyféllimitet. A minősítés objektív pontszámai az ügyfél pénzügyi beszámolójának és pénzügyi helyzetének dokumentált adataiból képzett, erre a célra legalkalmasabb pénzügyi mutatók felhasználásával kerül kialakításra, míg a szubjektív pontszámok a hitelező saját tapasztalatai alapján alakul ki, melyet az ügyféllel való tárgyalások, helyszíni látogatások, háttéranyagok elemzésekor szereznek. A Bank ügyfél-minősítési rendszere kettős szűrőből áll, előminősítésből és komplex minősítésből. Akik az első szűrőn átmennek, a komplex minősítés elvégzésére alkalmasak. Ez alapján hozzák meg a végleges hiteldöntést. Az Inter-Európa Bank megkülönböztet kiemelt és egyéb ügyfélkört, melynek alapja az ágazati besorolás. A nemzetgazdaság néhány ágazatában a Bank az átlagosnál intenzívebb ügyfél akvizícióra törekszik, így az ide sorolt vállalkozások a kiemelt ügyfélkör tagjai. Mind a kiemelt, mind az egyéb ügyfélkörben azonos pénzügyi mutatókkal történik a hitelezési kockázatok számszerűsítése, melyek értékét mindig a legfrissebb ágazati átlagokhoz viszonyítja a számítógépes rendszer. Ezek évente frissítésre kerülnek. Az IEB ügyfél-minősítési rendszerét az AmerEcon által készített FFS (Finantial Forecast System) magyar nyelvű változata jelenti. Ez egy rugalmas, számítógépes stratégiai és pénzügyi tervező rendszer, melyet vezető amerikai bankok közreműködésével készítettek el. Az ügyfélminősítés elemzésének első szakaszát a következő információk vizsgálata teszi ki: -

cég megalakulásának módja, ideje, társasági formája

-

tulajdonosok, tulajdonosi részarányok

-

fő tevékenységi kör

-

cég vagyona, erőforrás összetétele

-

más társaságokba fektetett eszközök

-

könyvvezetés módja, könyvvizsgáló

-

számlavezető pénzintézetek 41

Ezeken kívül fel kell tüntetni a peres és peren kívüli eljárásokat, a zálogjoggal terhelt eszközöket, a lejárt tartozásokat (VPOP, TB, adóhátralék), az esetleges végrehajtási eljárást, mely érintheti a cég vagyontárgyait. Előminősítés A fent említett adatok bevitele után kezdődhet a minősítés folyamata, mely az előminősítésből és a komplex minősítésből áll. Az előminősítés során kiderül, hogy az ügyféljelölt beleillik -e a bank üzletpolitikai profiljába. Az előminősítés során öt mutatót vizsgálnak, melyek szerves részei a komplex vizsgálatnak is, és csak megfeleltséget kell mutatniuk. Ezek: -

eladósodottság: összes kötelezettség/saját tőke

-

árbevétellel arányos üzemi eredmény: összes kötelezettség/árbevétel

-

likviditás: forgóeszközök/rövid lejáratú kötelezettségek

-

eszközarányos eredmény (ROI): adózott eredmény/összes eszköz*100

-

rövid távú adósságszolgálati mutató: üzemi eredmény+elszámolt écs rövid lej.hitelek+kamatai

Alapvető követelmény, hogy a kiemelt ágazatokban az ügyfél fenti öt mutatója közül legalább három érje el az ágazati átlag 70%-át. Ha a vállalkozás megfelel a kritériumoknak, akkor kerülhet sor a komplex minősítésre.

Komplex minősítés A Bank a minősítés során alkalmazott mutatókat részben a 14/2001 (III.9.) PM rendelet alapján, részben a nemzetközi pénzügyi szakirodalomból ismert standardok alapján választotta ki. Az ügyfél minősítését kevésbé meghatározó mutatók által elérhető pontszámok három sávosak és 0-tól 4-ig eső pontértékeket vehetnek fel. Öt darab, öt sávos mutatónak a Bank kiemelt fontosságot tulajdonít: ezeket már az ügyfelek előminősítésekor is alkalmazza, valamint a teljes ügyfél-minősítési eljárásban másfélszeres szorzóval kezeli, és így 0-tól 6-ig terjedő értéket vehetnek fel. A mutatókra adható pontszámérték az ágazati átlagtól való eltérés mértéke határozza meg. A pontszámokat a következő mutatók határozzák meg: 42

Saját vagyon részaránya: -

eladósodottság

-

árbevételre vetített eladósodottság

Likviditás: -

likviditási mutató: forgóeszközök/rövid lejáratú kötelezettségek

-

gyorsráta:(forgóeszközök-készletek)/rövid lejáratú kötelezettségek

Jövedelmezőség: -

árbevétellel arányos üzemi eredmény

-

eszközarányos eredmény

-

tőkearányos adózott eredmény

Adósságszolgálat rövid és hosszú távon: -

rövid távú adósságszolgálati mutató

-

hosszú távú adósságszolgálati mutató

-

kamatfedezettség

-

törlesztési képesség

Növekedési dinamika: -

árbevétel változás

-

üzemi eredmény változása

Forgási mutatók: -

eszközök forgási sebessége

-

vevők forgási sebessége napokban

-

készletek forgási sebessége napokban

-

szállítók forgási sebessége napokban

-

vevő-szállító arány

43

4.4.Szubjektív elemzés A 14/2001. (III.9.) PM rendelet 9.§-a írja elő fő elemeit a kötelezően alkalmazandó szubjektív elemzési szempontoknak. Az IEB-nél alkalmazott ügyfélminősítés ettől jelentősen részletesebb: -

tulajdonosi struktúra

-

befektetések

-

jövőbeni kilátások, tervezés minősége, üzleti terv

-

menedzsment megítélése

-

banki kapcsolatok

-

költségvetési kapcsolatok

-

szervezeti felépítés, döntési hierarchia, számvitel

-

piaci helyzet és várható alakulása

-

ágazat, szakágazat helyzete, kockázata, kilátásai

-

termékgörbe, termelési színvonal

-

marketing tevékenység

Pénzügyi tervezés Az ügyfél pénzügyi terve szolgáltatja az alapot a Bank ügyféllel szemben felvállalható kockázatának, vagyis az ügyféllimit megállapításához. Lehetőség van olyan külső tényezők jövőbeni alakulását is megadni, mint az inflációs ráta, devizaárfolyamok, adók vagy közterhek. A pénzügyi tevékenység részletezésénél fontos megadni a fennálló és új hitelek adatait, adott kölcsönöket, kapott garanciákat, lízing ügyleteket. Az értékcsökkenés tervezésénél a tárgyi eszközök alakulását is rögzíteni kell, beleértve az új beruházásokat és eszközértékesítést. Az így elkészült pénzügyi terv alapján a rendszer ki tudja mutatni a várható hosszú- és rövid lejáratú hitelszükségletet vagy a termelt készpénztöbbletet, valamint a vállalkozás közép és hosszú távú hiteltörlesztését és kamatköltségét belföldi és devizahitelekre. A cégeknek tehát koncepciókat kell kidolgozniuk és benyújtaniuk a Bank felé, hiszen az IEB erre ad majd hitelt. Mind a Banknak, mind a vállalatoknak fontos a jó üzleti terv elkészítése, hiszen egyikük célja sem az, hogy a fedezetként szolgáló ingóságot vagy ingatlant

44

megszerezzék illetve elveszítsék, hanem hogy a jó koncepción alapuló gazdasági tevékenységből majd finanszírozni tudják a hitelt. Limitképzés Az ügyféllimit megmutatja, hogy összesen mennyi kötelezettsége lehet az ügyfélnek a jövőben képződő szabad cash-flow-ja alapján, vagyis a Bank ésszerűen mennyi kockázatot vállalhat az adott ügyfél esetében. A limit összegének megállapítása az ügyfél pénzügyi terveinek figyelembe vételével történik. A hitel árának és egyéb feltételeinek a meghatározása A Bank aktív ügyleteire a kondíciók egyedisége jellemző. A gazdálkodó szervezetek részére készített kondíciós lista ennek következtében csak általánosságban tér ki erre a kérdésre, illetve kiemeli az egyedi elbírálás tényét. A futamidő, a hitelcél, a fedezetek kombinációit alapul véve rengeteg hiteltípus létezik, így a kamatok minden esetben az ügylet egészét tekintve, az adott ügyfélre vonatkozóan kerülnek megállapításra. A kondíciók meghatározásakor a Bank irányadó kamatát, a „prime rate”-et veszik alapul, melyet számos ügyfél, illetve ügyfélspecifikus tényező alapján kockázati felár, illetve kedvezmény alkalmazásával korrigálnak. Prime rate-en csak a legjobb minősítésű ügyfelek - rövid lejárat esetén és havi kamatfizetés mellett – kaphatnak hitelt. A prime rate alatti hitelezés esetén általában a BUBOR alkalmazandó referenciakamatként. Az euróban nyújtott hitelek esetében az EURIBOR, más devizában nyújtott hitelek esetén pedig LIBOR alapján határozzák meg az ügyleti kamatot, bár ez utóbbi egyre inkább háttérbe szorul. A kamatfelár, illetve kedvezmény rövid és hosszú lejárat esetén egyaránt a Banknál bonyolított számlaforgalom, a hitelképességi besorolás, a felajánlott fedezetek és az ügyféllel való kapcsolat minőségének függvényében kerül meghatározásra, melyet a hitelkockázat mérséklése érdekében építenek be a hitel árába. A Bank általános hitelezési gyakorlata szerint rövid hitel – három hónapos futamidőig – csak fix kamat mellett nyújtható. Ezen túl a változó kamatozás a jellemző.

45

Devizahitelek esetén általában változó kamatozás érvényesül, fix kamat megállapítása csak maximum hat hónapos futamidő esetén lehetséges. Hosszú lejáratú hitelek esetén amennyiben a Bank saját forrásból nyújt hitelt, a kamat a „prime rate” alapján számítandó, míg refinanszírozási források bevonása esetén a hitelkonstrukciótól függően a jegybanki alapkamat vagy a BUBOR alkalmazandó referenciakamatként. A Bank minden egyes hitelkérelem elbírálásakor a fenti kamatok mellett hitelbírálati díjat, a hitel meghosszabbításakor pedig a szerződéskötéskor érvényes hitelbírálati díjjal azonos mértékű – prolongálási díjat, illetve szerződésmódosítás esetén előre meghatározott szerződésmódosítási díjat számít fel. Az ügyfélnek emellett rendelkezésre tartási jutalékot kell fizetnie minden olyan esetben, amikor a hitel tényleges igénybevételének időpontja előre nem kalkulálható. Ennek mértéke 0.5-3%. A Bank által vállalt bankgaranciák, okmányos meghitelezés kockázatviseléséért a Bank az ügyfél hitelképességi besorolásának és az ügylet volumenének megfelelően 1-3%-os, az ügylet összegétől függő, vagy pedig egyszeri fix összegű díjat számítanak fel. Az ügyfél emellett százalékosan meghatározott vagy fix mértékű egyszeri díj fizetésére köteles a Bank által kibocsátott bankgaranciák után. A hitelezés során alkalmazott biztosítékok A megalapozott hitelképességi vizsgálat mellett a hitelkockázatok minimalizálását célozza a megfelelő biztosítékok kikötése. A Bank a Hitelintézeti Törvényben foglaltak szerint készített el a Fedezetértékelési szabályzatát. A biztosítékok piaci értékének főszabályként meg kell felelnie az ügyféllel szembeni kockázatvállalalás mértékével. A fedezettségi arány tehát, a legtöbb ügylet esetén legalább 100%-os, de kiemelt ügyfeleknél vagy egyéb különleges helyzetben, egyedi elbírálás alapján ezen fedezettségi szint alatt is megvalósítható az ügylet. Az ügylet fedezete általában az ügyfél által felajánlott fedezetek kombinációjaként alakul ki. Fontos, hogy a fedezet az ügyfél vagyoni helyzetének negatív változása esetén is rendelkezésre álljon, átruházható legyen és zálogjogtól mentes. Továbbá fontos a pénzzé tehetőség, és az értékállóság. A Bank a hitelszerződés fennállása alatt bármikor ellenőrizheti a fedezet meglétét, illetve szakértő segítségével megvizsgálhatja azt. 46

Fedezetek Személyi biztosíték esetén az ügyfél megfelelő hitelképességű természetes vagy jogi személyt állít maga mellé, aki az ügyfél fizetésképtelensége esetén teljesít. Készfizető kezességnél a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy ha az eredeti kötelezett nem teljesít, maga fog helyette. Bankgarancia- vállalás során a hitelintézet arra vállal kötelezettséget, hogy ha ügyfele nem teljesít, akkor a megállapított összeghatárig, meghatározott időn belül a garanciát vállaló intézet fizetést teljesít. A Kihelyezési szabályzat szerint csak megfelelő minősítéssel rendelkező vagy a Bank által bevizsgált, szabad limittel bíró hitelintézet által kibocsátott garancia fogadható el fedezetként. Tárgyi biztosítékok A tárgyi biztosítékok a tulajdonjog korlátozásával töltik be szerepüket úgy, hogy az ügyfél vagy más személy tulajdonában lévő vagyontárgyat a bank zálogjoggal terheli meg. A tárgyi biztosítékok körében a Bank számára a legnagyobb biztonságot az óvadék nyújtja. Az óvadék elhelyezésével a Bank nemteljesítés esetén közvetlen, azonnali kielégítést nyerhet. Óvadék szempontjából a készpénz és az állampapírok rendelkeznek a legalacsonyabb kockázattal. Az egyéb – banki követelések biztosítékaként előírható – fedezetek szerződéskötéskor általában kiegészítő jelleggel alkalmazhatók. Ebbe a csoportba tartozik a követelések engedményezése és a hitelbiztosítás intézménye.

A jelenlegi feltételek mellett a hitelhezjutás bonyolult, és nem egyszerű dolog. Szigorú szabályoknak és követelményeknek kell megfelelniük a hitelhez folyamodó cégeknek. Egyrészt ez természetes, hiszen az IEB nem jótékonysági intézmény. Másfelől a cégeknek és a gazdaság egészének nem tesznek jót a tőkehiány miatt nehezen teljesíthető feltételek. Megoldás lehetne, ha az IEB több kategóriát is felállítana, a „hitelezhető” vagy „nem hitelezhető” besoroláson kívül. A legjobb pénzügyi mutatókkal rendelkező cégek, kedvezőbb

47

feltételek mellett kaphatnának kölcsönt, mint jelenleg. Hasonló kondíciók mellett, mint amit az Eximbank kínál. A következő besorolásba eső vállalkozások, egy kompromisszumos megoldásban részesülhetnének, az eximbanki és a kereskedelmi banki feltételek között. A harmadik kategóriába eső vállalatok, a jelenlegi feltételek mellett juthatnának hitelhez, kombinálva azzal a megoldással, hogy több hitel felvétele esetén kedvezőbb feltételekhez jutnának.

48

5. A hitelkérelemtől a szerződéskötésig tartó folyamat bemutatása egy konkrét ügylet tükrében Dolgozatom témájához kapcsolódva, egy kisvállalkozás hitelhezjutási folyamatát mutatom be a gyakorlatban. Jelen feltételek szerint, az IEB jelenlegi elbírálásán keresztül. A hitelt a Cég exporttal kapcsolatos tevékenységre kívánja felhasználni. A Hitelintézeti törvény 50.§-a alapján banktitoknak minősül minden olyan, az egyes ügyfelekről a pénzügyi intézmény által rendelkezésre álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely az ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a pénzügyi intézmény által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzügyi intézménnyel kötött szerződéseire vonatkozik. Ennek megfelelően a gazdasági társaság neve, adatai, stb a valóságnak nem megfelelő tartalommal bírnak. A hitelnyújtás folyamatának első lépése az ügyfél részéről a személyes kapcsolatfelvétel, valamint a hitelkérelem benyújtása, melynek tartalmi mélysége a hitelcél és a futamidő függvényében változik. Az ügylettől függetlenül szerepeltetni kell az ügylet célját, leírását, az igényelt hitel összegét, a törlesztések összegét, ütemezését, a felajánlott biztosítékokat. Nélkülözhetetlen a hitelbírálat elvégzéséhez a már korábban ismertetett számviteli dokumentumok, illetve cégdokumentumok benyújtása. A hitel előterjesztések jóváhagyási szintjei a hitel összegétől, biztosítékaitól és az ügyfél szabad, felhasználható limitjének nagyságától függ. A hatáskörök az Igazgatóság által meghatározott összeghatárokhoz kötöttek. Az ügyletek jóváhagyását a fentiek alapján a következő szervek végezhetik: -

fiókigazgatók

-

„négy szem elve” – a fiókigazgató és a területi hitelezési vezető közös döntése

-

Hitelezési és Limitbizottság

-

Igazgatóság

A hitelügyintéző a hiteldöntés eredményéről írásban értesíti az ügyfelet. Ha a döntés pozitív, szerződési ajánlatot is csatol a dokumentumhoz. A hitelszerződéssel a hitelintézet arra vállal

49

kötelezettséget, hogy jutalék ellenében meghatározott hitelkeretet tart a szerződő fél rendelkezésére, és ezen keret terhére kölcsönszerződést köt, vagy más hitelműveletet végez. Kölcsönszerződés keretében a bank meghatározott pénzösszeget meghatározott időben a szerződő fél rendelkezésére bocsát, az ügyfél pedig vállalja a pénzösszeg visszafizetését, és tudomásul veszi, hogy az igénybevett kölcsön összege után a mindenkori kamat és díj fizetésére kötelezett. A Bank az ügyféllel kétféle szerződés egyikét köti, vagy hitel- vagy kölcsönszerződést. A szerződésben általában a következők szerepelnek: -

a szerződő felek pontos megnevezése, címe

-

kölcsön célja, összege

-

kamat mértéke, esedékessége, számításának módja

-

igénybevétel módja, időtartama, rendelkezésre tartás

-

visszafizetési feltételek, ütemezés

-

kamaton felüli egyéb díjak (kezelési költség, szakértői díjak, stb.)

-

biztosítékok

-

szerződés felmondása

-

kötelezettségvállalások

Ha az ügyfél elfogadja a szerződés feltételeit, a szerződést cégszerűen aláírva vissza kell juttatnia a Bankhoz. A szerződés a Bank által történő aláírással lép érvénybe.

A Paper Trade Kft. (továbbiakban a Társaság vagy Cég) 2005 márciusában nyújtotta be hitelkérelmét az Inter-Európa Bankhoz. A konkrét ügylet egy euró alapú deviza hitel, melynek értékét 25.000.000 HUF-ban határozta meg a Cég, egy éves lejárattal. A deviza hitel célja az export piacok bővítése, új piacokra való betörés, a már meglévő ügyfélkör bővítése, elsősorban a keleti piacokon. A hitelkeret megtérülését részben ebből a bevételből realizálnák, részben a már meglévő ügyfelekkel folytatott üzleti tevékenységből. A kérelem mellékleteként a Társaság benyújtotta a 2004. december 31-re vonatkozó főkönyvi kivonatát, illetve gazdálkodásra vonatkozó, egyéb információkat tartalmazó adatlapot. A korábbi évekre vonatkozó beszámolók benyújtására nem volt szükség, mivel a Bank a Társasággal már korábban is kapcsolatban állt. A hiteldosszié tartalmazza a Társaságra vonatkozó összes iratot (cégbejegyzés, társasági szerződés, korábbi éves beszámolók, korábbi ügyletek, stb). 50

A vállalkozásról A céget 1999. májusában alapították 10 M HUF alaptőkével, amit 2000-ben 20 M HUF-ra emeltek tulajdonosai. Tevékenysége vízjeles, és csomagolópapírok, valamint egyedi igényeknek megfelelő papírok forgalmazása mind belföldön, mind külföldön. Fő beszállítójuk a Diósgyőri Papírgyár, de szükség esetén Fűzfőről is rendelnek. A cég 2001 januárjától nyereséges. 2004-es adózott nyereségük 108.000.000 HUF volt. Az alkalmazottak száma jelenleg14 fő. A cég székhelye Budapest. A cég tulajdonosai két magánszemély, 50-50%-os tulajdonrésszel. A Társaságnak tulajdonosi részesedése más vállalkozásban nincs, így a banki kockázatvállalás szempontjából egy hitelfelvevőnek minősül. A Társaság kettős könyvvitelt vezet, és éves beszámolót készít, eredmény-kimutatását az összköltség-eljárás módszerével készíti. A 2005. évi ügyfélminősítés objektív és szubjektív ismérvei Az ügyfélminősítés során az objektív vizsgálat pontszáma az előző fejezetben bemutatott 18 mutató értékeléséből adódik az ott leírt módon. Azaz, az ügyfél minősítését kevésbé meghatározó mutatók által elérhető pontszámok három sávosak és 0-tól 4-ig eső pontértékeket vehetnek fel. Öt darab, öt sávos mutatónak a Bank kiemelt fontosságot tulajdonít: ezeket már az ügyfelek előminősítésekor is alkalmazza, valamint a teljes ügyfél-minősítési eljárásban másfélszeres szorzóval kezeli, és így 0-tól 6-ig terjedő értéket vehetnek fel. A mutatókra adható pontszámérték az ágazati átlagtól való eltérés mértéke határozza meg. A Cég árbevétele folyamatos növekedést mutat a 1999-es évtől kezdődően, 2001 minden hónapjában nyereséget könyvelhetett el a Cég, és éves szinten azóta is profitot termel. A tavalyi árbevétel az 1999-esnek a 3-szorosa. Partnereivel szemben átlagosan 8 napos fizetési határidőt érvényesít (döntő többségben nyugat-európai cégek, és természetesen belföldiek), de az új piacokon való tevékenység során ezt 15-30 napra tervezik, mivel ezek a cégek nem annyira tőkeerősek, mint a német, osztrák, spanyol, svéd, dán vagy olasz vállalkozások. A növekvő forgalom velejárója a vevőállomány és szállítóállomány növekedése. A hosszú lejáratú kötelezettségek értéke, azok törlesztésével már nem számottevő az előző év végén. 51

Saját vagyon részaránya: Eladósodottság 4,5 pont: a mutató értéke 174, 25%, ami jó értéknek számít. Az ágazati átlag 199,48%. Árbevételre vetített eladósodottság 2 pont: ez az ágazati átlag (36,84%) hetedének felel meg. Likviditás: Likviditási mutató 0 pont. Az átlag 1,2, így értéke kifejezetten rossz. A gyorsráta szintén 0 pont, a 22 M HUF értékű év végi készletállomány a forgóeszközöknek majdnem a felét teszi ki, tehát ez rosszabb, mint az átlag (1,03). Mégis úgy gondolom, hogy ezt az ismérvet túl szigorúan vette figyelembe a Bank, mivel nem vette figyelembe az árbevételt és a készletállomány pénzzé tehetőségét. Szerintem a likviditási mutató 1 pontot megérdemel. Jövedelmezőség: Árbevétel arányos üzemi eredmény 1 pont. A mutató értéke romlott az előző évihez képest, az ágazati átlagnak (4,07%) csak a fele. Eszközarányos eredmény (ROI) 6 pont. 1999-hez képest négyszeresére nőtt az értéke, és az átlagot (6,03%) is kétszeresen meghaladja. Tőkearányos adózott eredmény (ROE) 4 pont. Ez az érték is jóval az ágazati átlag (19,13%) felett teljesít. Reális az értékelés, a folyamatosan növekvő árbevétel figyelembe vétele miatt.

Adósságszolgálat rövid és hosszú távon: A rövid távú mutató értéke 6 pont. Az arányszám ugyan romlott a tavalyihoz képest, mely a korábbi hitelfelvételek eredménye. A vállalkozás méretéhez és jövedelmezőségéhez képest azonban ez nem nagy összeg, így a 0,68-as érték felette marad a hasonló vállalkozások mutatóinak, melyek átlaga 0,21. A hosszú távú mutató 4 pont, ami szintén átlag feletti eredmény. 52

Kamatfedezettség szintén 4 pont, szintén átlag felett. Törlesztési képesség 2 pont, átlagos. Növekedési dinamika: Árbevétel változás 2 pont. A mutató több mint tízszerese az 1999-es értéknek, és több mint hatszorosa az ágazati átlagnak. Üzemi eredmény változása 2 pont. Ez az érték is jónak tekinthető, mivel az ágazati átlag (29,5%) duplája. Korrekt pontozásnak ítélem, mivel a Bank figyelembe veszi az árbevételt. Forgási mutatók: Eszközök forgási sebessége 2 pont. A mutató mértéke kimagasló (10,75) mind az ágazati átlaghoz (1,71), mind az előző évhez viszonyítva. Ennek fő oka az árbevétel dinamikus növekedése volt. Vevők forgási sebessége 2 pont. Az iparágban a vevőállomány átlagosan 49 nap alatt fordul meg, ezzel szemben a Vállalkozásnak sikerült ezt leszorítani 25 napra, melyben közrejátszott a bevétel növekedése éppúgy, mint a vevőkör stabilitása. Készletek forgási sebessége 4 pont. 1999-ben a készletállomány nagysága elhanyagolható volt. 2003-ban már jelentős volt a készletállomány év végén, de a forgási sebesség ennek ellenére kiváló, az ágazati átlagnak (18 nap), alig a fele (7,34 nap). Szállítók forgási sebessége 3 pont. A mutató értéke jónak nevezhető, a szállítóállomány átlagosan 13 nap alatt fordul meg az anyag jellegű ráfordításokban, szemben az átlagos 60 nappal. Vevő-szállító arány 1 pont. Ez az előző évihez enyhén nőtt. Az objektív értékelés során a 70-ből 43,5 pontot kapott a Cég, így az összesített 53,2 pont szerint a III. osztályú minősítést a Fiókigazgató jóváhagyta. Ez a minősítés a Bank megfogalmazása szerint „megszerzendő ügyfél” státuszt takarja.

53

5.1.Hitel/limit-előterjesztés: Név:

Paper Trade Kft.

Cím:

1139 Budapest, Szekszárdi u. 30.

Ügyfél szám:

248588

Tevékenységi kör:

vízjeles illetve csomagolópapírok forgalmazása

Cégjegyzékszám

: 01-09-415322

A Társaság az ügyfél-minősítési eljárás során III. osztályú minősítést kapott, melynek alapja a 2003. évi beszámolója volt. Az előterjesztésben foglalt ügyletek a hitelintézeti törvény alapján nem minősülnek sem nagykockázatnak, sem kapcsolódó, illetve belső hitelnek. A Cég a Banknál jelenleg 26 M HUF rövid lejáratú limittel rendelkezik. A limitet a „négy szem elv” alapján hagyták jóvá. A jelenlegi limit teljes összege a jelen előterjesztésben meghosszabbítani kívánt devizahitelhez kapcsolódik. A hitel meghosszabbításához szükséges javasolt limit összege 27.500.000 HUF. Ez az összeg azért különbözik a jelenlegi limittől, mert a korábbi 1 M HUF helyett az új banki szabályozás alapján devizahiteleknél a teljes összeg után már hozzávetőleg 10% tartaléklimitet kell megállapítani az árfolyamváltozás kockázatából kifolyólag, melynek összege így 2.500.000 HUF. A hitelkeret megtérülése nagyrészt az új keleti (orosz, ukrán, lengyel, szlovák, cseh, román és szlovén) származó bevételekből realizálódik. Néhány céggel már aláírták a szerződést, és több vállalkozásnak küldtek ajánlatot, melyek közül közel harmadával a közeljövőben kezdődnek a tárgyalások. A hitel megtérüléséhez további bevételi forrást jelent a jelenlegi partnerek megrendelései, és a nagy hányadukkal kialakított jó üzleti kapcsolat. Az ügyletek biztosítékai A Társaság III. osztályba való besorolása alapján a felajánlott biztosítékok fedezeti értéke el kell, hogy érje a kért hitelek teljes összegének az 50%-át. A Társaság legfőbb biztosítékként budapesti székhelyének jelzálogát ajánlotta fel, melynek forgalmi értéke 21 M HUF, fedezeti értéke az értékbecslés alapján 16 M HUF.

54

Az ügyletek finanszírozása A devizahitel igénybevétele többszöri lehívással, a szállítói számlák bemutatása alapján történne, a beszerzések nettó számlaértékének megfelelő összegek folyósításával. Az ÁFÁ-t a Társaság finanszírozná. Az ügyfél hitelállománya A Cégnek jelenleg egy fennálló hitele van az IEB-nél. Egy 25 M HUF-nak megfelelő euróban nyújtott, rövid lejáratú devizahitel, melynek lejárata 2005. október 1. A hitel célja forgóeszköz finanszírozás, biztosítéka ingatlan jelzálog. Az ügyfél teljes hitelállományáról a Bankközi Adósnyilvántartó Rendszer (BAR) alapján lehet tudomást szerezni, mely szerint a Társaságnak a fenti hitelen kívül a 2004. szeptemberi adatok alapján csupán néhány kisösszegű kötelezettsége van gépjármű pénzügyi lízingjéhez kapcsolódóan. A Társaság számlaforgalma az IEB által elvárt, szerződésben rögzített minimális elvárásnak megfelel. A Céggel 2000 óta áll a Bank ügyfélkapcsolatban. Kötelezettségeinek mindig pontosan eleget tett. Egyéb lényeges információk A mérleg auditását bejegyzett könyvvizsgáló végezte. A Társaság nem rendelkezik mérlegen kívüli kötelezettséggel. A Társaságnak nincs lejárt hitel szállító és köztartozása.

5.2. A döntés és az ügylet utóélete A Bank hitelezője javaslatára az ügyletet a Fiókigazgató jóváhagyta, majd írásban értesítették az ügyfelet a pozitív hiteldöntésről. Ezután a Társaságnak már csak a szerződés hatályba léptető feltételeit kellett teljesíteni ahhoz, hogy megtörténhessen a hitelkeretek rendelkezésre bocsátása, vagyis a szerződést és annak mellékleteit képező árbevétel engedményezési nyilatkozatokat, valamint a már megkötött ingatlan jelzálog-szerződéshez kapcsolódó nyilatkozatot – melyben a Társaság a tehermentességről tesz kijelentést – cégszerűen aláírva a 55

Bankhoz el kell juttatnia. Az elkészített szerződés az ügyfél aláírása után a Hitelkezelési Osztályra kerül a teljes folyamat ellenőrzése érdekében. A szerződéskötés után a szerződés alapján az esetleges fennálló előző hitelek feltételeit a Bank szükség esetén módosítja, azok lejáratát meghosszabbítja. A szerződéskötés és a végső törlesztés közötti időszakban a Bank folyamatos figyelemmel kíséri az ügyfél gazdálkodását. A hitelmonitoring keretében az ügyfél számlaforgalmán keresztül folyamatosan ellenőrizendő az árbevétel alakulása, valamint a hitelkeret igénybevétele és feltöltése alapján annak kihasználtsága. Összességében úgy gondolom, hogy a Bank minősítési rendszere szigorú, de sok szempontból igazságos. A likviditási mutatónál azonban túl szigorúnak ítélem a pontozási szempontokat, mivel nem veszi figyelembe az árbevétel alakulását, pedig ez hatással van a likviditásra. A rendszer további gyenge pontjának ítélem, hogy sehol sem veszi figyelembe a Cég által benyújtott üzleti tervet. Ez azért lenne fontos, mert részben ez alapján tervezi a Vállalat a felvett hitel visszafizetését. Persze felelőtlenség lenne ezt ugyanolyan súllyal kezelni, mint a „kézzel fogható” dolgokat, de egy csökkentett súlyozású mutatón keresztül szerepelhetne az ügyfélminősítésben. Pl: a ’növekedési dinamikában’.

56

6. Összefoglalás

Dolgozatomban az Inter-Európa Bank Rt. hitelezési gyakorlatán keresztül próbáltam bemutatni a kis- és középvállalkozások finanszírozásának folyamatát. A teljes és mindenre kiterjedő részletezésére a terjedelmi korlátok nem adtak lehetőséget, ezért a vállalati hitelezés mindennapi gyakorlatát kívántam bemutatni, a megfelelő jogszabályi háttér ismertetésével alátámasztva. Kifejtettem az export fontosságát, a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét, a kis- és középvállalkozások fontosságát. Bemutattam az Inter-Európa Bank megalakulását, szolgáltatásait, eredményeit, stratégiáját. Azért tartottam ezt fontosnak, mivel ez a bank egy magánkézben lévő intézmény, nem pedig állami tulajdon. Majd részletesen ismertettem a Bank által nyújtott hiteleket, az ügyfélminősítési rendszert, és a hitelbírálat folyamatát. A folyamatot szigorúnak, de sok szempontból igazságosnak tartom, egy-két kivétellel. Például nem veszi figyelembe a hitelezés egyik alapját nyújtó üzleti tervet az értékelésnél. Végül, egy gyakorlati példán keresztül próbáltam meg bemutatni a hitelhezjutás lehetőségét egy kisvállalat számára. Dolgozat elkészítése közben világosság vált számomra, a kis-és középvállalkozások fontossága. A jelen gazdasági helyzet nem megfelelő ezen cégek erőteljes fejlődéséhez, pedig égető problémának tartom ezt, ha egy versenyképesebb gazdaságot, és magasabb életszínvonalat szeretnénk elérni. A nagyvállalatok meg tudják oldani saját finanszírozásukat, ezért a kisebb cégekre kellene sokkal nagyobb hangsúlyt fektetni. Ösztönözni kellene őket a fejlődésre, és megteremteni ennek lehetőségeit. Ehhez gondolkodásbeli változásra lenne szükség, vagy kreativitás hiányában, a már máshol bevált módszerek átvételére. Nagyobb bátorságra lenne szükség új módszerek alkalmazásában, ötletgazdagság, megfontoltság, és merészség kéne a jövőben. Olyan szemléletmódot kellene átvenniük a cégvezetőknek, melyek a hozzáértéssel, a lehetőségek kihasználásával, a rafináltsággal és a kiskapuk kihasználásával ellensúlyozni tudják a jelen gazdaságpolitika hiányosságait.

57

Habár a Gazdasági Minisztérium által közzétett számok növekvő gazdaságról árulkodnak, banki körökben elmondták, hogy a cégek igen kis hányada vesz igénybe hiteleket bővítésre, exportra, fejlesztésre. A legtöbb cég napi likviditási gondjait próbálja enyhíteni bankhitelek segítségével. 2004 végén a hitelt felvett vállalatok száma 18 728 volt, a hitelek állománya mintegy 672 421 milliárd forint volt. Ez év márciusáig ezen adatok lassú növekedést mutattak, 19 902 céggel, 691,2 milliárd értékben. Az előző évhez képest ez a fejlődés igen lassú. Ezen adatok is azt mutatják, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet és szemléletmód a gyors és eredményes fejlődést nem tudják biztosítani. A bevett sémák alkalmazásával csak az előrearaszolás vagy az egy helyben állás biztosított. Úgy gondolom, sokkal nagyobb felelősséget kellene vállalnia az államnak a KKV-k fejlesztésében és ösztönzésében, mivel a tőkehiány következtében a cégek nem képesek önállóan előre lépni. Ezzel együtt azonban a cégeknek is nagyobb felelősséget kellene vállalniuk, ötletekkel, koncepciókkal előállniuk a jövőt illetően, képzéseken kellene részt venniük, hogy elsajátítsák mindazon elméleti ismereteket, melyeket sikeresen tudnák alkalmazni a mindennapi üzleti életben.

58

7. Melléklet Az IEB társult társaságai, eredményei, üzleti jellemzői Az Ernst Young nemzetközileg elismert könyvvizsgáló cég elvégezte az IEB 2004.december 31-i mellékelt mérlegeinek könyvvizsgálatát, a sajáttőke változásait rögzítő beszámolót és a pénzforgalmi kimutatást a 2004. december. 31-ig tartó pénzügyi időszakra vonatkozóan. A könyvvizsgálatot a Nemzetközi Könyvvizsgálati Standardok alapján hajtották végre. A szabványok értelmében a könyvvizsgálat tervezése és elvégzése révén kellő bizonyosságot kell szerezni arról, hogy a pénzügyi kimutatás nem tartalmaz jelentős mértékű tévedéseket. A nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (’IFRS’) alapján megbízható és valós képet ad az Inter-Európa Bank Rt. és leányvállalatai 2004. december 31-i pénzügyi helyzetéről, működésük eredményéről és pénzforgalmáról. Jelen konszolidált pénzügyi kimutatásokat a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Bizottság által kibocsátott IFRS, valamint az IASB Értelmező Bizottsága által kibocsátott értelmezések szerint állították össze. A konszolidáció mindazokra a leányvállalatokra kiterjed, amelyeket a SanPaolo ellenőriz, azaz, ha a leányvállalat szavazati jogának felénél magasabb részarányt tart kézben az anyavállalat. A társult vállalkozásokba lévő részesedését a mérlegben a Banknak az összes kimutatott nyereségből és veszteségből való részesedésével megnövelt bekerülési értéken mutatják ki, csökkentve a kapott osztalékokkal és korrigálva az esetleges eltéréssel. A Banknak egy társult vállalkozása van. A Csoport könyveit magyar forintban vezeti. Az egyéb pénznemben lebonyolított a tranzakció napján érvényes árfolyamon számítják át. Az árfolyamnyereséget, illetve veszteséget a mérleg szerinti eredmény tartalmazza. A hitelek esetében a még hátralévő tőkeösszeget tartják nyilván, csökkentve a várható hitelezési veszteségekkel

Adószám: 10139327-2-44 Bank: Magyar Nemzeti Bank

59

Könyvvizsgáló: Ernst & Young Könyvvizsgáló Kft. Alkalmazottak száma: 620 •

Bankszámlaszám: 19017004-00201115

•

Swift kód: INEB-HU-HB

•

Központi cím: 1054 Budapest, Szabadság tér 15.

•

Postacím: 1364 Budapest, Pf. 65

•

Központi telefonszám: (06-1) 373-6000

•

Központi telefax: (06-1) 269-2526

•

CallCenter: 06-40-373-333

•

HelpDesk (bankkártya letiltás is): (06-1) 373-6600

•

Email: [email protected]

Leányvállalatok és társult vállalkozások: -Inter-Európa Fejlesztési Kft (a Bank által használt eszközök tulajdonosa) -Inter-Európa Szolgáltató Kft (a Bank által használt eszközök tulajdonosa) -Inter-Invest Vagyonkezelő és Befektetési Rt (problémás kölcsönök kezelésével foglalkozik) -Inter-Európa Consulting Kft (közvetítő holdingtársaság) -Inter-Európa Beruházó Kft (a Bank által használt eszközök tulajdonosa) -IE-New York Bróker Befektetés és Pénzügyi Közvetítő Rt (befektetés szolgáltatás ügynöki tevékenység) -Sygman Szolgáltató és Kereskedelmi Kft -Europool Befektetési Alapkezelő Rt (vagyonkezelő társaság)

60

Inter-Európa Bank Rt. és leányvállalatai Konszolidált mérleg 2004. december 31. (millió Ft) ESZKÖZÖK

2004

2003

Készpénz A Magyar Nemzeti Banknál elhelyezett betétek Rövid lejáratú bankbetétek Értékpapírok Ügyfeleknek nyújtott hitelek és előlegek Egyéb eszközök Részvénybefektetések Befektetett eszközök

1.428 24.182 13.755 19.643 126.815 5.397 811 6.768

1.339 21.438 23.544 9.463 108.439 2.420 294 7.060

Eszközök összesen

198.799

173.997

FORRÁSOK Kamatozó betétek Banki Nem banki Hosszú lejáratú források Halasztott adó Egyéb kötelezettségek és passzív időbeli elhatárolások Kötelezettségek összesen

4.025 127.312 46.856 286 6.478 184.957

2.590 118.509 36.777 256 3.496 161.628

Kisebbségi részesedés

155

249

Részvénytőke Részvénykibocsátási felár Kötelező tartalékok Értékelési tartalék Eredmény tartalék Saját részvények Saját tőke összesen

7.019 772 1811 (14) 4.099 0 13.687

7.019 727 1673 217 2.535 (51) 12.120

Források összesen

198.799

173.997

61

Inter-Európa Bank Rt. és leányvállalatai Konszolidált eredmény-kimutatás 2004. december 31. (millió Ft)

2004

2003

Kapott kamatok: Ügyfeleknek nyújtott hitelek és előlegek Bankoknál elhelyezett betétek Egyéb Kamatbevételek összesen

11.090 1.586 1.533 14.209

10.891 1.579 821 13.291

Fizetett kamatok Bankok által elhelyezett betétek Ügyfélfolyószámlák és bankbetétek Egyéb Kamatráfordítások összesen

1.726 4.908 56 6.690

2.224 4.377 792 7.393

NETTÓ KAMATBEVÉTEL

7.519

5.898

Devizaárfolyam -nyereség Kapott osztalék Jutalékok, díjak, egyéb Értékpapírok árfolyamnyeresége, csökkentve a veszteséggel Egyéb működési bevételek összesen

693 37 4.595 545 5.870

727 26 4.263 395 5.411

Fizetett jutalékok és díjak Hitelek és befektetések veszteségei Egyéb működési ráfordítások összesen

1.362 1.205 2.567

1.204 1.146 2.350

EGYÉB, MUKÖDÉSBOL SZÁRMAZÓ EREDMÉNY

3.303

3.061

ALTALÁNOSÉS IGAZGATÁSI KÖLTSÉGEK

8.425

7.624

Bevétel társult vállalkozásoktól

25

27

ADÓZÁS ELOTTI EREDMÉNY

2.422

1.362

Társasági adó

320

291

ADÓZOTT EREDMÉNY

2.102

1.071

Kisebbségi részesedés

4

2

MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY

2.098

1.069

EPS (Ft/részvény)

299

152

62

Az értékesíthető értékpapírok kimutatása piaci értéken történik, a befektetett eszközök bekerülési értéken. Részvénybefektetések (2004)

millió Ft

Axon Rt

277

Hitelgarancia Rt.

10

Giro Rt.

20

FHB

491

Focus Rt.

2

Értékvesztés, Focus Rt.

(2)

Inter-Swift részvények

10

Budapesti Értéktőzsde Rt.

3

Összesen:

811

63

Az Inter-Európa Bank elektronikus értékesítéséről A Cég kooperációt köt olyan más jellegű cégekkel, amelyek életében és napi ügymenetében szintén fontos szerepet játszik a világháló. Úgy, mint utazási irodák (pl. Ibusz), légitársaságok, közlekedési vállalatok. A legújabb ilyen jellegű partner a Volánbusz Rt. „A Volánbusz Rt. sikeresen bevezette azt az új szolgáltatást, amivel lehetővé vált, hogy az utasok a bankkártyájukkal már az interneten is kifizethessék a nemzetközi autóbuszjáratokra érvényes menetjegyüket. A biztonságos internetes bankkártyás fizetést az Inter-Európa Bank eCommerce szolgáltatása teszi lehetővé.” Részlet a Volánbusz Rt. tájékoztatójából Volánbusz Rt. 1134 Budapest, Szabolcs utca 17. Tel: 465-5602, Fax: 373-6137 Honlap: www.volánbusz.hu Az Inter-Európa Bank 5 éve kínálja piacvezető eCommerce szolgáltatását, és több száz kereskedőnek hagyományosan magas minőségű, és biztonságos fizetési hátteret nyújt internetes bankkártyás fizetések lebonyolításához. A Bank kiemelt jelentőséget tulajdonít annak, hogy ismét egy újabb piaci szegmens és annak egyik legfontosabb szereplője lépett be az eCommerce piacra. Az internetes vásárlásokkal kapcsolatos bizalmatlanság csökkentéséhez a legfontosabb utat az jelenti, ha a fogyasztó saját maga látja: valóban biztonságos szolgáltatást vesz igénybe. Mostantól ehhez járul hozzá a Volánbusz , mely úgy döntött, hogy az IEB eCommerce szolgáltatását veszi igénybe. A biztonság további, az ügyfelek számára könnyen igénybe vehető részét képezi a Bank Kártyaőr terméke is, amely többek között lehetővé teszi ún. egyszer használatos bankkártyaszám kiadását. A Kártyaőr használatakor az ügyfél SMS-ben kaphat egy olyan bankkártyaszámot, amit kizárólag egyszer tud internetes vásárláskor felhasználni. Mindez az ügyfelek számára is könnyen érthető és elérhető, a biztonsággal kapcsolatos elvárásaiknak teljesen megfelelő megoldást kínál.

64

Irodalomjegyzék

Felhasznált irodalom: 1. Mikolay Lászlóné: Gyakorlati külkereskedelem, Szókratész Külgazdasági Akadémia Budapest, 1999 (112.o., 125.o., 170-176.o., 180-185.o, 196.o., 200.o, 211.o., 216.o.) 2. Mikolay Lászlóné: A külkereskedelmi szerződések technikája, Szókratész Oktatási és tanácsadó kft, Budapest, 1997 (24-32.o., 54-61.o.) 3. Constantinovits Milán: Külkereskedelmi technika – külpiaci kockázat: felsőfokú külkereskedelmi ismeretek a korszerű piacgazdaság számára, Aula kiadó, Budapest, 2003 (64-72.o., 114-126.o., 154.o., 176-187.o., 245.o., 285.o.)

Felhasznált internetes források: www.ieb.hu www.ksh.hu www.gks.hu www.bb.hu

(2005.10.10.) (2005.10.11.) (2005.10.11.) (2005.11.25.)

Egyéb felhasznált irodalom: Az Inter-Európa Bank éves beszámolója (2004) Az Inter-Európa Bank 2004 II .félévi beszámolója (2004)

65