Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Külgazdasági Szak Esti tagozat Export-import szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Külgazdasági Szak Esti tagozat Export-import szakirány

Magyarország agrárkereskedelme a CEFTA-országokkal napjainkig

Készítette: Mészáros Edina

Budapest, 2003.

Tartalomjegyzék

Bevezetés 1.

2.

3.

4.

3

A CEFTA-megállapodás létrejötte, története 1.1. Politikai előzmények

5 5

1.2. A külkereskedelem liberalizálása 1.3. A visegrádi együttműködés – majd a CEFTA létrejötte

5 6

1.4. A CEFTA céljai 1.5. A megállapodás módosításai

8 10

1.6. Csatlakozó államok

12

A CEFTA kereskedelem alakulása 2.1. Az áruforgalom alakulása 2.2. Árustruktúra

14 14 17

2.3. Partnerek

19

Agrárrendelkezések a CEFTA-megállapodásban 3.1. Az 1992-es CEFTA-megállapodás agrárfejezete 3.2. A CEFTA-megállapodás módosításai

21 21 23

3.3. CEFTA-vámcsaták Magyarországgal

26

Magyarország agrárkereskedelme a CEFTA-val 4.1. A mezőgazdaság és a CEFTA jelentősége a magyar

31

agrárkereskedelemben

5.

31

4.2. A CEFTA-val való agrárexportunk alakulása 4.3. A CEFTA-val való agrárimportunk alakulása

33 37

4.4. Az agrárkereskedelmet elősegítő és akadályozó tényezők

42

A CEFTA eddigi eredményei és távlati jövője 5.1. Az eredmények

45 45

5.2. A CEFTA távlati jövője

47

Összegzés

52

Felhasznált Irodalom

54

2

Bevezetés Magyarország természeti adottságainál fogva mindig is agrárország volt, az ország külkereskedelmében mindig is jelentős helyet foglalt el a mezőgazdaság és az élelmiszeripar. Habár az agrárgazdaság súlya csökkenő tendenciát mutat a magyar kivitelben, az ország komparatív előnyeit kihasználva az államháztartásban valószínűleg ezután is kiemelt helyet fog elfoglalni az agrár-külkereskedelemből származó bevétel. Magyarország a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelének 90%-át, importjának pedig 70%-át az európai országokkal folytatja. A Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodást (CEFTA) aláíró országok fontos szerepet kapnak agrár-külkereskedelmünkben, export oldalon 20%, import oldalon pedig 17% az elmúlt év mérlege.1 Látható tehát, hogy fontos a CEFTA-agrárpiac megtartása, esetleges bővítése a magyar állam számára. Ezért választottam szakdolgozatom témájául

Magyarországnak

a

CEFTA

keretein

belül

megvalósuló

agrárkereskedelmének bemutatását a kezdetektől napjainkig. A téma aktualitását a közelgő 2004-es Európai Uniós csatlakozás is jelzi, hiszen az Unióba lépéssel Magyarország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Szlovénia egy olyan politikai és gazdaság integrációnak lesznek tagjai, ahol az Unión belül az egymás közti kereskedelemben nem léteznek a tagországok között vámok és mennyiségi korlátozások, ahol megvalósul az áruk és szolgáltatások szabad kereskedelme. Ha a CEFTA tagországok különböző időpontokban kerülnek is felvételre az EU-ba (három ország: Románia, Bulgária és Horvátország csak később), az Európai Unió belső piacainak részeseként a cél mindenképpen a középeurópai piacok megtartása és fejlesztése lehet a magyar mezőgazdaság piacbővítés és piacnyerése szempontjából. Szakdolgozatomban a már nyolc tagot számláló CEFTA agrárkereskedelem alakulásának bemutatására vállalkozom, hangsúlyt fektetve a magyar agrártermékek exportjának és importjának fejlődésére. A Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás tíz éves története, bővülése egyértelmű bizonyíték arra, hogy az egyoldalú Nyugat felé fordulás nem kizárólagos biztosítéka a tartós magyar gazdasági növekedésnek. 1

Forrás: http://www.akii.hu/informtika/stat-info 2003 04 21 3

Dolgozatomban

a

Közép-Európai

Szabadkereskedelmi

Megállapodás

történetének felvázolása után először is a CEFTA-kereskedelem alakulásával, majd később

a

tagországok

egymás

közti

agrárkereskedelmének

bemutatásával

foglalkozom, különös tekintettel Magyarország helyzetére a CEFTA-n belül. Az agrárium kérdése az utóbbi időben jelentős téma minden ország és szervezet életében, így a CEFTA-éban is, az ezekről szóló rendelkezéseknek a Megállapodáson belül ezért külön fejezetet szenteltem. A CEFTA jövőjével, a jövő CEFTA-jának alakulásával az Európai Uniós csatlakozás után dolgozatom utolsó fejezetében foglalkozom.

4

1. A CEFTA megállapodás létrejötte, története 1.1. Politikai előzmények A szocialista világrendszer a 80-as évek végén meglepő gyorsasággal darabokra hullott. A Szovjetunió, Jugoszlávia, és Csehszlovákia alkotóelemeire bomlott, és alapvetően átrajzolta Európa addigi térképét. 1989-ben lezajlott a kelet-közép-európai politikai rendszerváltás, s megkezdődött a gazdasági élet átalakítása is (gazdasági modellváltás, külgazdasági irányváltás).2 Így volt ez Lengyelország Csehszlovákia és Magyarország esetében is. Ezen országok földrajzi elhelyezkedése, hasonló történelmi fejlődési útjaik, több évszázados kereskedelmi kapcsolataik évszázados múltra tekintenek vissza – sorsuk már régóta összefonódik. A KGST felbomlásával megszűnt ezen országok regionális és gazdasági együttműködése. Külkereskedelmi irányváltásukban radikális fordulat következett be: a szocialista piac felbomlásával egyetlen utat a nyugat-európai integrációhoz való csatlakozásban látták. A kelet−európai régió kezdetekben nehezen tudott alkalmazkodni a nyugati gazdasághoz, hiszen Európa egész addig politikailag megosztott volt, „így torz kapcsolatrendszer alakult ki a szocialista országok és a fejlett nyugati világ között. A kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok gyakorlatilag egydimenziósak voltak, ami azt jelentette, hogy miközben a világgazdaságban az áruforgalom, a szellemi termékek áramlása, a pénzügyi együttműködés komplex rendszerként, egymásra épülve jelent meg, addig a közép-kelet−európai országok fejlett ipari országokkal kialakult kapcsolatrendszere alapvetően az áruforgalomra koncentrálódott.”3

1.2. A külkereskedelem liberalizálása A KGST felbomlásával nemcsak a regionális együttműködés szűnt meg keletKözép-Európában, hanem az országok egymás közötti kereskedelme is összeomlott. Ez nem csak a dollárelszámolásra való 1991. januári áttéréssel magyarázható, hiszen a KGST-n belüli kereskedelem hanyatlása már 1985 és 1990 között megkezdődött. A 2

Majoros Pál: Magyarország a világkereskedelemben Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999 (145)

5

szocialista rendszer utolsó öt évében a KGST-országok a KGST-n kívüli országokkal folytatott külkereskedelmük volumenét jelentősen növelték, míg a KGSTországokkal folytatott külkereskedelmük volumene erősen visszaesett, vagy csak csekély mértékben bővült. Erre Magyarország jelentős példa volt: „a KGST-be irányuló export egynegyedével csökkent, míg a világ többi régiója felé irányuló szállítások majdnem egyharmaddal nőttek”.4 A rendszerváltás után elkezdődött a demokratizálódás folyamata, a piacgazdaság kialakítása. Mindegyik ország minél előbb meg akart szabadulni korábbi gazdasági kapcsolataitól (ami addig szinte csak a szocialista országokat jelentette), és 180 fokos fordulatot kívánt végrehajtani Nyugat-Európa felé. Ennek érdekében jelentősen csökkentették a külkereskedelmi tevékenységek állami kontrollját. „A liberalizálás lényegi elemei (a termelő-, szolgáltatóegységek saját jogú külkereskedelmének lehetővé tétele, az állam devizamonopóliumának megszüntetése, a nemzetközi tőkeforgalom szabadabbá tétele stb.) azonosak voltak az érintett országokban.”5 Ehhez járult a vámok bevezetése, amely addig a szocialista rendszerben szereplő országok esetében nem működött. Innentől kezdve az egymás közti forgalmat a vámok bevezetése és a dollárelszámolásra való áttérés nagymértékben befolyásolta: a KGST felbomlásával megszűntek az államilag biztosított piacok, az államilag garantált kifizetések. A piacgazdaság kialakítása miatt jelentős volt az infláció és a munkanélküliség.

1.3. A visegrádi együttműködés-majd a CEFTA létrejötte A kereskedelem liberalizálásával az országok megteremtették a feltételeit a nyugati-működő tőke közép-kelet−európai országokba történő szabad áramlásának. Ugyanakkor a nyugati kapcsolatok szorosabbra fűzésének másik feltétele lett, hogy a régió országai rendezzék egymás közti kapcsolataikat Azonban” egyikük sem szándékozott olyan lépéseket tenni, amely az egymás közötti szálakat szorosabbra fűzi, hiszen ehhez óhatatlanul a rendszerváltás előtti idők emléke párosult volna”.6 Hamar világossá vált, hogy a fejlett világ a közép-európai régiót egy egységként 3

Külgazdasági ismeretek II: szerk.: Szemlér Tamás KOTK, 1998 (139-140) Réti Tamás: A CEFTA-kereskedelem fejlődése Kopit-Datorg Konjunktúra piackutató és Számítástechnikai Rt., 1997 (5) 5 Külgazdasági ismeretek…(144) 6 Külgazdasági ismeretek…(145) 4

6

kezeli, egyenként nem igazán foglalkozik az országokkal. Az együttműködés hiányából a nyugati világ arra következtetett, hogy ezeknek az országoknak egymással kialakított kommunikációja nagyon gyenge. Akkoriban úgy tűnt, hogy a közép-európai országok egymás közötti együttműködése az előfeltétele a nyugati integrációra való érettségnek. Az országok politikai vezetői felismerték: a folyamatos demokratizálódás, az együttműködés, a regionális integráció segítheti a fejlettebb európai integrációhoz való kapcsolódást, és stabilizálja az országok gazdasági pozícióit.7 Ez a gondolat, valamint az egymással folytatott kereskedelem csökkenése motiválta a gazdasági és politikai együttműködés megindítását, ami a Visegrádi csoport, majd később a CEFTA létrejöttéhez vezetett. Csehszlovákia,

Lengyelország

és

Magyarország

kormányfői

1991.

februárjában Visegrádon találkoztak, ahol „célként fogalmazták meg az európai biztonságpolitikai és gazdasági rendszerbe való szerves beépülést”8. A találkozó helyszínének kiválasztása (Visegrád) szimbolikus jelentőségű, mivel 1335-ben itt találkozott a három ország királya, akkor is azzal a céllal, hogy egymás közti politikai és kereskedelmi kapcsolataikat javítsák. A

Szovjetunió

1991-es

megszűnésével

fokozatosan

csökkent

a

biztonságpolitikai elem jelentősége a Visegrádi csoportban, és más területek kerültek előtérbe ezután. „Az 1992. májusi prágai miniszterelnöki csúcstalálkozón a Visegrádi együttműködés jövőjét három kiemelt területen megvalósítandó kooperációban látták. Ezek a nyugati intézményekkel való kapcsolatok fejlesztése, a gazdasági együttműködés és a gazdasági és politikai világeseményekkel kapcsolatos véleményegyeztetés.”9 A csoport politikai együttműködése azonban Csehszlovákia 1993. január 1-jei szétválásával

egy

időre

megszűnt.

A

megalakuló

Csehország

a

múlt

maradványrendszerének tekintette a közép−európai Visegrádi együttműködést, és kijelentette, hogy a szovjet veszély csökkenésével –szerinte- nincs többé rá szükség. A csoport újraéledéséire- pár éves szünet után- 1998-ig várni kellett. A közép-kelet-európai országok számára a fent említett politikai okok miatt elkerülhetetlenné vált, hogy a gazdasági szálakat is szorosabbra fűzzék a politikai, 7

Majoros Pál: Magyarország a világkereskedelemben (147) Novák Tamás: Visegrád és a CEFTA http://www.cégvezetés.hu 2003 04 12 9 Novák: Visegrád és a CEFTA 8

7

gazdasági kapcsolatok nagymértékű lazulása után. Az országok egymás közti kereskedelmi forgalma jelentős mértékben csökkent. Eredetileg az az ötlet merült fel a Hármak körében, hogy fizetési uniót létesítenek, elkerülvén a KGSTegyüttműködés egyik legsúlyosabb fogyatékosságát, de ez hamarosan feledésbe merült, majd a szabadkereskedelem megteremtését tűzték ki célul. „A szabad kereskedelmi övezet a gazdasági integráció laza formája, mégis előrelépés a kooperáció irányában olyan államok esetében, amelyek között nem jött létre semmilyen multilaterális gazdasági együttműködés.10 Ekkorra már elkészültek a társulási

szerződések

a

három

ország

(Csehszlovákia,

Lengyelország

és

Magyarország) és az Európai Közösségek között, „így Nyugat−Európával kialakultak a részleges szabadkereskedelmi övezet keretei. Ha a három ország nem kötött volna hasonló tartalmú megállapodást, az egymás közötti kereskedelem mindinkább marginalizálódott volna az Európai Unióval és az EFTA-val folytatott árucseréhez képest. Ez a helyzet ki is alakult, hiszen az EK-val kötött társulási megállapodások kereskedelmi szabályai ideiglenesen már 1992 első felében hatályba léptek…”11 A Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodást (angolul: Central European Free Trade Agreement = CEFTA) 1992. december 21-én Krakkóban írta alá Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Magyarország felelős külgazdasági minisztere. Megállapodtak abban, hogy a megállapodást 1993. március 1-jétől ideiglenes jelleggel alkalmazzák, s a ratifikáció után 1994. július 1-jével lép majd életbe.

1.4. A CEFTA céljai A CEFTA tagok gazdasági céljai –ahogy erre Kiss Judit Magyarország agrárkereskedelme a CEFTA-országokkal című tanulmányában rámutat – a megállapodás létrejöttével a következők voltak: − a felek aktívan részt kívánnak venni az európai gazdasági integráció folyamatában, kifejezve felkészültségüket az együttműködésre, − a szomszédos kelet-és közép-európai országokkal való kereskedelmi forgalom fokozatos növelése, mivel az egymás közti áruforgalom nagy arányban csökkent, 10

Novák Tamás: Visegrád és a CEFTA

8

− a kelet-közép-európai régión belüli gazdasági tevékenység elősegítése, a termelékenység növelése és a tagországok pénzügyi stabilitásának megszilárdítása, − az egymás közötti kereskedelmi forgalom növelése, tekintettel a tagországok közel azonos gazdasági fejlettségi szintjére, a földrajzi közelségre és a hosszú múltra visszatekintő, tradicionális gazdasági kapcsolatokra, − az Európai Unióval aláírt Társulási Megállapodások kereskedelem-eltérítő hatásának, valamint a külgazdasági kapcsolatok nyugati reorientációjának az ellensúlyozása, − a régión belüli gazdasági együttműködés elmélyítése, valamint − a kelet- és közép-európai országok EU csatlakozásának elősegítése. A

fenti

célokat

a

tagországok

az

egymás

közötti

árucsere-forgalom

liberalizálásával akarták elérni. Ezért a megállapodásban elérendő célként tűzték ki a vámok és nem vám jellegű kereskedelmi akadályok (mint például a mennyiségi korlátozások) fokozatos lebontását az ipari- és a mezőgazdasági termékek körében egyaránt. Ez azt jelenti, hogy a megállapodásban átmeneti időhöz kötötték a vámok és vám jellegű akadályok teljes felszámolását. Más volt a vám lebontásának határideje a termékek jellegének függvényében. Az ipari termékeket a szerződés három − A, B és C − csoportba sorolta, s ezen csoportok vámlebontási határideje különböző volt. A gyorsított vámlebontási listán szereplő termékek (A) vámjai azonnali hatállyal megszűntek, míg a normál vámlebontású listán (B) a vámok megszűnését három egyenlő ütemben 1995 és 1997. között kellett végrehajtani. A lassított vámlebontási termékek (C) esetében a vámokat évenkénti csökkenéssel 2001. január elsejéig kell véghezvinni. Magyarországot illetően a megállapodás rendelkezett az illetékek leépítéséről, melyeket az EK-val kötött megállapodáshoz hasonlóan 1995 és 1997 között kellett megszüntetni. A Magyarországra vonatkozó globálkvótarendszerben Csehország, Lengyelország és Szlovákia is külön kvótarészt kapott. Az egyezmény harmadik fejezete kimondja, hogy a származási szabályoknak az EK társulási szerződésében előírt elveknek kell megfelelniük.12

11 12

Novák Tamás: Visegrád és a CEFTA Majoros Pál: Magyarország…(152) 9

A felek vállalták (a vámok fokozatos lebontása mellett), hogy egymás közötti kereskedelmükben nem vezetnek be új mennyiségi importkorlátozásokat vagy azzal egyenértékű intézkedéseket. Vállalták továbbá, hogy a tagországok legalább olyan kedvezményeket biztosítanak egymásnak, amelyeket külön-külön a társulási megállapodásokban az Európai Közösség számára nyújtottak. A világgazdaság többi szabadkereskedelmi egyezményétől eltérően a KözépEurópai Szabadkereskedelmi Megállapodás esetében bilaterális alapon megy végbe a kereskedelmi korlátok csökkentése. A kedvezményeket a felek kölcsönösen nyújtják egymásnak. A CEFTA megállapodás−más kereskedelmi megállapodásokkal ellentétben−nem rendelkezik intézményi struktúrával. „A szabadkereskedelmi megállapodás szövegének szerkezete az országoknak az EK-val és az EFTA-val kötött, illetve kötendő szerződéseinek ötvözetéből alakult ki. Az egyes cikkelyek szövege az EFTA-, a cikkelyek csoportosítása (ipari, mezőgazdasági, illetve általános rendelkezések) az EK-modellt követik.”13

1.5. A megállapodás módosításai A CEFTA létrehozását követő évek során az ipari vámlebontás ütemezése többször módosult,

s

ennek

eredményeképpen

a

vámokat

az

eredetileg

meghatározottnál lényegesen gyorsabb ütemben bontották le az EU-val és EFTA-val szembeni versenyhátrány csökkentése miatt. Az ipari termékek szabadkereskedelmének felgyorsítása miatt született meg a megállapodás módosítása az 1994-es 1. számú Kiegészítő Jegyzőkönyv. Ebben a négy fél megállapodott abban, hogy a bővítés során változatlanok maradnak az eredeti Megállapodás feltételei. „Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a gyorsításról szóló dokumentum a Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodásnak csak az ipari és mezőgazdasági koncessziócseréket tartalmazó jegyzőkönyveit és azok mellékleteit módosítja az eredeti megállapodás szövegének érintetlenül hagyásával. Ezzel összhangban a felek a vámon kívüli kereskedelmi szabályozásokat is az eredeti Megállapodás szerint alkalmazzák a Kiegészítő Jegyzőkönyv aláírását követően. E

13

Majoros Pál: Magyarország…(150) 10

területen változásra kizárólag más nemzetközi megállapodásainkkal összhangban kerülhet sor.”14 A rendelkezések értelmében az ún. „normál” listán szereplő ipari termékek esetében a vámokat 1997. január 1-jei hatállyal szüntetik meg, míg az ún. „lassító” listán szereplő termékeknél 1998. január 1-től. A legérzékenyebb iparcikkek esetében pedig a vámlebontás határideje az eredeti határidő, 2001. január 1-je maradt. A mezőgazdasági termékeket érintő vámok lebontásának menetéről a 3. fejezetben foglalkozom. „Egyetértünk abban, hogy a CEFTA megállapodás érintett mellékleteiben szereplő minden termékre a vámcsökkentés mértékét egységesen 50%-ban (20% és 50% helyett) határozzuk meg, amely termékek esetében a vámcsökkentés a megállapodás hatályba lépésének évében (1994-ben) 20%, majd ezt követen a többi termékhez hasonlóan évi 10-10%, összesen 50% mértékű.”15 Az ipari vámlebontás ütemében újabb módosításra 1995 decemberében került sor. Ez az időpontja a 2. Számú Kiegészítő Jegyzőkönyv aláírásának. E szerint mind a normál listán, mind pedig a lassító listán lévő iparcikkek esetében a vámlebontás határideje 1 évvel előbbre tolódik: 1996, illetve 1997. január 1-jére. Így 1997-től az iparcikkek 90%-a szabadon áramolhat a CEFTA országain belül. A 3. Számú Kiegészítő Jegyzőkönyv aláírására 1996. szeptemberében került sor. Ebben a tagországok a legérzékenyebb termékek vámlebontásának menetéről állapodtak meg. Ennek értelmében a cseh/szlovák-magyar viszonylatban az ipari vámok 2000. január 1-jével szűnnek meg. A lengyel és cseh/szlovák import esetében 2001. január 1-től. 2002. január 1-jétől a magyar-lengyel relációban törlik el a vámokat. Szlovénia a cseh/szlovák partner irányába az utolsó vámokat 1999. január 1-jével szünteti meg, míg Magyarország irányába 2001. január 1-jével. A Lengyelországból származó termékek esetében kivetett vámokat Szlovénia 2001. január 1-jével, míg a Szlovéniából származókra Lengyelország 2002. január 1-jével törli el a vámokat. A 4. Számú Kiegészítő Jegyzőkönyv „a származó termékek fogalmának meghatározásáról és az adminisztrációs együttműködés módszereiről szól.”16 Ennek módosításai az 5., a 7., a 8., és a 9. Számú Kiegészítő Jegyzőkönyvek. 14

Agrárkülkereskedelmi Tájékoztató 1994 3. szám (1) Agrárkülkereskedelmi Tájékoztató (1) 16 Magyar Közlöny 1996/115. szám 15

11

A 6. Számú Kiegészítő Jegyzőkönyvet 1997. szeptember 12-én Poznanban írták alá. Itt az aláírók a mezőgazdasági koncessziók cseréjéről rendelkeztek Csehország/Szlovákia-Szlovénia, Magyarország-Szlovénia, illetve LengyelországSzlovénia viszonylatban. A 2001 novemberében aláírt 10. Számú Kiegészítő

Jegyzőkönyvben

megállapodtak, hogy „nem alkalmaznak exporttámogatást azon szállításoknál, amelyek 0%-os vám mellett valósulnak meg,

17

a mellékletben rögzített feltételekkel

(kvóta erejéig, illetve kvóta nélkül).

1.6. Csatlakozó államok Az eredeti 1992-es szerződést az említett négy ország írta alá. A megállapodás sikerét bizonyítja, hogy az évek folyamán több ország is felvételi kérelemmel fordult a megállapodást aláíró országok felé. Szlovénia, aki Közép-Európa egyik legfejlettebb gazdasága, lengyel kezdeményezésre már 1994-től

megfigyelőként részt vehetett a CEFTA-

találkozókon. „Ezt Magyarország üdvözölte, mivel Szlovénia a csoport tagjaihoz hasonló fejlettségű ország, s egyben Magyarország egyetlen olyan szomszédja, amellyel már akkoriban alapszerződésünk és kedvező tartalmú kisebbségvédelmi megállapodásunk volt”.18 Szlovénia 1995 szeptemberében írta alá a kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodást Magyarországgal, Csehországgal, Szlovákiával valamint Lengyelországgal, de teljes tagnak csak 1996. január 1-jétől számít. Innentől „világossá vált, hogy a CEFTA szerepe akkor növekedhet a regionális kereskedelemben, ha bővül a részt vevő államok köre.”19 Szlovénia bekapcsolódásával a tagok azt az álláspontot alakították ki, hogy „más országoknak a CEFTA-hoz való bekapcsolódásának alapfeltétele az eddig kialakított és a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre megállapított koncessziók rendszerének elfogadása…”20 Innentől kezdve a CEFTA-hoz való csatlakozás feltétele, hogy a jelentkező állam a kelet-közép-európai régió része, valamint a GATT (WTO) tagja legyen. Feltétel még, hogy valamennyi CEFTA tagállam támogassa a csatlakozási kérelmet, 17

Magyar Közlöny 2001/147. szám Novák T.: Visegrád és a CEFTA 19 Novák T.: Visegrád és a CEFTA 18

12

valamint, hogy az új tagországnak érvényes társulási megállapodása legyen az EUval. Ezeknek a feltételeknek sok ország eleget tudott tenni. Észtország, Lettország, Litvánia és Románia már 1996-ban jelezte csatlakozási szándékát. Románia a csatlakozási szerződést 1997. áprilisában írta alá. Ebben kijelentették, hogy 1997. július 1-jétől alkalmazzák a szabadkereskedelmi megállapodás eredményeit Romániával is. 1999. január 1-jével a CEFTA újabb taggal, Bulgáriával bővült. Románia és Bulgária felvétele inkább Magyarországnak kedvezett gazdaságpolitikai okokból, ez a bővítés gyengítette egy kicsit a csoport kohézióját. 2003.

március

1-jétől

újabb

taggal,

Horvátországgal

bővült

a

Szabadkereskedelmi Megállapodást aláírók köre. Az eredeti megállapodás többszöri módosítása a vámlebontás ütemének gyorsulása valamint az országok közötti kereskedelem szabadabbá tétele miatt ment végbe. A módosítások során az együttműködés alapelve sohasem módosult: a CEFTA nem törekszik az egymás közötti integráció megteremtésére, „hanem a külgazdasági kapcsolatok liberalizációjával kívánja elősegíteni az érintett országok fokozottabb integrálódását a világgazdasághoz."21

20 21

Magyar Mezőgazdaság 1996 37. szám (7) Novák T.: Visegrád és a CEFTA 13

2.

A CEFTA kereskedelem alakulása

2.1. Az áruforgalom alakulása A CEFTA-országok gazdaságát a nyugati terminológiával „átalakuló gazdaság”-nak nevezik. Ez azt jelenti, hogy ezen országok a piacgazdaságra való áttérés, átalakulás folyamatában voltak/vannak. A KGST időszakában a visegrádi országok külkereskedelme nem egymáshoz, hanem sugaras szerkezetben a Szovjetunióhoz kapcsolódott. Az 1980-as évek közepén a kis szocialista országok külkereskedelmi

forgalmuk

10-14%-át

bonyolították

egymással,

a

többit

természetesen a Szovjetunióval, kevés hányadát pedig a nyugati államokkal. Lengyelország és Magyarország külkereskedelmében a térség részesedése kevesebb, mint 10% volt, Csehszlovákiában 12-14% között mozgott, és a KGST felbomlásával, valamint a dollárelszámolásra való áttéréssel az egymás közti külkereskedelem tovább csökkent. Ehhez járult a látványos fordulat Nyugat felé. Ám a „visegrádi országok termékei az EU-val megkötött Európai Megállapodások nyomán vámhátrányba kerültek egymás piacain”.22 A nyugati piacbővítés sem hozta magával a várt eredményeket. A Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodást aláíró országok célként tűzték ki az egymás közti szabadkereskedelem megvalósítását és a kereskedelmi kapcsolataik bővítését piacnyerés szempontjából. 2003 januárjától a CEFTA-n belül az ipari termékek 100%-a, illetve az agrártermékek 80%-a vámmentesen áramlik. A vámok mértékének csökkentése, felszámolása valamint a nem-vámjellegű akadályok csökkentése, továbbá a CEFTA-országok gazdasági helyzetének javulása, a belső kereslet bővülése nagyban hozzájárult a CEFTA kezdeti sikeréhez. Szlovéniával, Romániával és Bulgáriával történő CEFTA kibővülés is kereskedelmi mérlegjavulást eredményezett. Nőtt az egymás közötti forgalom és emelkedett a CEFTA részaránya az egyes országok exportjában és importjában. Ez a megállapítás Magyarországra is érvényes: 1993 és 2002 között Magyarország CEFTA-országokba

22

Körösi István: Az Európai Unió és a visegrádi országok MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások sorozat 1996 (8) 14

irányuló exportja több mint hatszorosára, onnan érkező importja pedig majdnem ötszörösére emelkedett. (lásd az 1. táblázat). 1. táblázat Magyarország külkereskedelme a CEFTA-országokkal (millió USD) Év

Export

Import

Egyenleg

1993

459

650

-190

1994

563

896

-333

1995

757

982

-225

1996

1049

1257

-208

1997

1388

1379

9

1998

2039

1766

273

1999

1961

2026

-65

2000

2289

2418

-129

2001

2756

2668

88

2002

3085

3186

-101

Forrás: KSH

A táblázatból kiolvasható, hogy a 90-es évek elején Magyarország CEFTAval folytatott kereskedelme negatív egyenleget mutat, addig 1997-től javuló tendencia figyelhető meg. Ez részben annak tudható be, hogy 1996 januárjától Szlovénia, s 1997 júliusától pedig Romániával bővült a CEFTA. Ezen országokkal Magyarországnak hagyományosan kereskedelmi mérleg-többlete van, ám a CEFTA északi országaival kereskedelmi mérleg-hiánya. Az 1999-es és 2000-es évben Magyarország többet importált a CEFTAországokból, mint amennyit oda exportált, így egyenlege is negatív szaldót mutat. Ez a tendencia 2002-ben is megfigyelhető a 2001-es pozitív szaldójú év után. A CEFTA-forgalom dinamikus növekedése hatására 2002-re a CEFTA súlya Magyarország összes exportjában 9,0%-ra, összes importjában pedig 8,5%-ra emelkedett. Az 1993-as adatokat bázisul véve – amikor is az export súlya 6,8%, az

15

importé pedig 5,7%, volt a magyar külkereskedelemben – szembeötlő a változás.(lásd a 2. táblázat) 2. táblázat A CEFTA-országok súlya Magyarország külkereskedelmében (%) Év

Export

Import

1993

6,8

5,7

1994

5,3

6,2

1995

6,4

6,4

1996

7,4

6,9

1997

7,3

6,5

1998

8,9

6,9

1999

7,8

7,2

2000

8,2

7,5

2001

9,0

7,9

2002

9,0

8,5

Forrás: KSH adatai alapján végzett saját számítás

A két táblázatból megállapíthatjuk, hogy az évek folyamán nemcsak a kivitel és a behozatal

mértéke

nőtt

meg

Magyarországnak

a

CEFTA-val

folytatott

külkereskedelmében, hanem a szabadkereskedelmi egyezményt aláíró országok súlya is nőtt a magyar külkereskedelemben. Ugyan csekély mértékkel, de a CEFTA súlya a magyar külkereskedelemben évről évre nő. Ennek magyarázata – részben, – a CEFTA bővülése folyamatosan új tagokkal. Másik okként említhető, hogy a tagországok (így Magyarország is) egyre inkább hangsúlyt fektetnek a közép-keleteurópai régió piacaira is. Lengyelország és Szlovénia esetében elég stabil a CEFTA-országok súlya a külkereskedelmükben: 7–8%. Romániában a CEFTA-ból származó export az évek folyamán egyre növekszik az 1996-os 3,6%-hoz képest ma már 8%, és az import

16

oldalon is növekedést figyelhetünk meg (1996-ban 4,7%, míg 2000-ben 9,2%)23. Csehország és Szlovákia esetében a magas CEFTA-részarány a két ország vámuniójával magyarázható. Csehország külkereskedelme egyenletesen növekszik a CEFTA-val: a csehországi összes export majdnem 25%-a irányul a CEFTA-ba, addig az összes importjának kevesebb, mint 20%-a származik onnan. Szlovákia esetében az ország összes exportjának 30%-a a CEFTA-ba áramlik, összes importjának több, mint 20%-a viszont onnan származik. Habár ez az arány a CEFTA-országok külkereskedelmében elég magas, mégis Szlovákia az egyetlen olyan ország, amelynél csökkenés realizálható az import oldalon (lásd a 3. táblázat). 3. táblázat A CEFTA súlya az egyes CEFTA-országok külkereskedelmében (%) Export

Import

1998

1999

2000

1998

1999

2000

Csehország

19,9

24,3

24,5

14,1

19,3

18,9

Magyarország

8,9

7,8

8,2

6,9

7,2

7,5

Lengyelország

7,2

8,1

8,7

6,3

6,7

6,9

Románia

4,4

7,1

8,1

8,8

9,9

9,2

Bulgária

15,7

17,2

20,1

22,3

28,3

37,7

Szlovákia

31,8

29,7

30,2

25,0

23,4

21,4

Szlovénia

6,5

6,7

7,1

7,2

7,4

7,5

Forrás: KSH adatai alapján végzett saját számítás

2.2 Árustruktúra A CEFTA-ba irányuló magyar export és onnan származó import mintegy felét a feldolgozóipari termékek teszik ki. Ugyanakkor a gépek és felszerelések részarány CEFTA-exportunkban mindössze 25% körül mozog, az egész magyar áruforgalomra jellemző 50%-os, illetve a feletti részaránnyal szemben, „ami azt

23

Kiss Judit: Magyarország agrárkereskedelme a CEFTA-országokkal Európai Agrárpolitikai Kft., 2000, Budapest (6) 17

sejteti, hogy még nem alakult ki jelentősebb ipari munkamegosztás és vállaltközi együttműködés a szervezet országaival.”24 Érdekes

megfigyelni,

hogy

az

első

főcsoportba

tartozó

termékek

(élelmiszerek, italok, dohány), valamint a nyersanyagok és az energiahordozók főcsoportja CEFTA-ba irányuló exportja az évek folyamán, ugyan lassan, de veszít súlyából, míg a feldolgozott termékek, valamint gépek, szállítóeszközök köre fokozatosan növekszik. A feldolgozott termékek tartják első helyüket a kivitelben, de a többi árucsoport exportban elfoglalt helye átértékelődött. Amíg 1997-ben az élelmiszerek, italok, dohány főcsoport a második legfontosabb export-árualapunk volt, addig 2002re a gépek és szállítóeszközök kiszorították őket a harmadik helyre. A nyersanyagok és energiahordozók fontossági sorrendje is helyet cserélt: 1997-ben legkevésbé exportált árucsoport az energiahordozók voltak, 2002-re a nyersanyagok vették át helyüket. 4. táblázat A CEFTA-országokba irányuló magyar export árustruktúrája (%) 1997

1998

1999

2000

2001

2002

Élelmiszerek, italok, dohány

24,6

24,5

22,4

18,8

17,6

14,7

Nyersanyagok

7,8

3,6

3,4

3,8

3,1

2,9

Energiahordozók

6,3

3,8

3,6

6,1

5,4

3,3

Feldolgozott termékek

45,3

48,2

51,1

48,5

49,3

49,9

Gépek, szállítóeszközök

16,0

20,0

19,5

22,7

24,4

28,3

Összesen

100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

Forrás: KSH adatai alapján végzett saját számítás

A CEFTA- országokba irányuló magyar export specifikus vonása, hogy az exportban jelentős helyet foglalnak el az agrártermékek. Míg 1999-ben összes exportunknak már csak 8%-át tették ki a mezőgazdasági termékek, élelmiszerek, italok és a dohány, addig a CEFTA-országokba irányuló kivitelünknél még mindig

24

Kiss Judit: Magyarország…(7) 18

20% ezen árucsoportok súlya. Különösen Románia, Szlovénia és Lengyelország esetében magas az agrártermékek aránya az exportban.25 5. táblázat A CEFTA-országokból származó magyar import árustruktúrája (%) 1997

1998

1999

2000

2001

2002

Élelmiszerek, italok, dohány

4,7

6,1

6,0

5,8

6,4

6,6

Nyersanyagok

6,6

6,3

6,4

6,4

5,1

4,3

Energiahordozók

21,1

12,3

12,6

11,4

10,1

9,8

Feldolgozott termékek

52,9

56,0

51,1

48,7

50,4

49,7

Gépek, szállítóeszközök

14,8

19,3

24,0

27,4

27,9

30,1

Összesen

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

Forrás: KSH adatai alapján végzett saját számítás

Az import oldalon is nagy a változás a főcsoportok fontossági sorrendjét tekintve: a legelső helyet a feldolgozott termékek köre foglalja el az 1997 és 2002 közti vizsgált időszakban. A többi árucsoport fontossága itt is átértékelődött. 1997ben energiahordozók áruköréből történt a legtöbb import a feldolgozott termékek után, 2002-re a gépek, szállítóeszközök kiszorították a harmadik helyre. 1997-ben legkevesebb beszállítás az élelmiszerek, italok, dohány árucsoport területén történt, addig 2002-ben legkevésbé nyersanyagot importáltunk a CEFTA-országokból.

2.3 Partnerek Magyarország legfőbb CEFTA exportpiacai tehát Lengyelország, Románia és Csehország. Legfőbb CEFTA beszerzési piacok pedig Lengyelország, Csehország és Szlovákia. Természetesen a magyar szállítások, illetve beszerzések eltérő súlyt képviselnek az egyes országok CEFTA-importjában, illetve – exportjában. Románia CEFTA-importjában a magyar export súly 40% körüli, de Szlovénia esetében is jelentős, 20-30% között volt az elmúlt években. Románia CEFTA-exportjában a 25

Kiss J: ibid. (7) 19

magyar import aránya ugyancsak 40% körüli volt, míg Lengyelország és Szlovénia esetében 20-25% közötti. Csehország és Szlovákia többet exportál Magyarországra, mint amennyit a két ország onnan importál. A többi CEFTA tagnak (Románia, Bulgária, Lengyelország valamint a 2003-tól új tag Horvátország is) hazánkkal folytatott külkereskedelme deficites: nagyobb az import mértéke az exportnál.26 Ebből is látszik, hogy a CEFTA-országok piaca mennyire fontos a magyar kivitel szempontjából.

26

KSH adatai alapján végzett számítás 20

3. Agrárrendelkezések a CEFTA-megállapodásban 3.1. Az 1992-es CEFTA-megállapodás agrárfejezete Az 1992-es Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás második fejezete foglalkozik a mezőgazdasági termékek kereskedelmével. Itt szögezik le, hogy az agrártermékek esetében nem tervezik a szabadkereskedelem megvalósítását. (Ezt a mezőgazdaság fontosságával, sajátosságával, az agrártermékek érzékeny voltával és az eltérő agrárpolitikákkal magyarázták.) Helyette a tagországok egymásnak koncessziókat (kedvezményeket) nyújthatnak bilaterális megállapodások keretében. A CEFTA-országok kétféle vámcsökkentési módszert dolgoztak ki és fektettek le a megállapodásban: az érzékeny agrártermékek csoportjára 20%-os vámcsökkentést terveztek 2 éven belül (évi 10-10%-ot), míg a kevésbé érzékeny agrártermékek csoportjára 50%-osat, amit 5 év alatt próbálnak megvalósítani. A vámcsökkentéseket legnagyobb részt meghatározott mennyiségekre alkalmazták, vagyis kvótarendszert vezettek be. Mindemellett mennyiségi korlátozásokat is érvényben tartottak. Magyarország

a

Cseh

és

a

Szlovák

Köztársasággal,

valamint

Lengyelországgal írt alá jegyzőkönyvet (4. és 5. számú jegyzőkönyvek) az agrártermékek vámcsökkentéseiről és a vámkvótákról. Cseh-Szlovákia esetében a tárgyalásokat nagymértékben befolyásolta az ország közelgő szétválása. Csehország és Szlovákia belső ellentéteit a tárgyaló delegáció sem tudta feloldani: „a sajátos autark mezőgazdasági politika (nem akarták a mezőgazdasági exportot szubvencionálni, céljuk a belső ellátás biztosítása, de exportra csak annyit termelni, ami a feltétlenül szükséges importot fedezi), elegyítve a szlovák érdekek képviseletének kényszerűségével, a tárgyaló delegáció mozgásterét erősen korlátozta.”27 A jegyzőkönyvek értelmében a Cseh és a Szlovák Köztársaság évi 10%-os vámcsökkentést nyújtott 2 évig olyan magyar termékekre, mint a baromfi, a hal, a bor, a kukorica. 5 éven keresztül évi 10%-os vámcsökkentést irányoz elő a sertéshúsra, a libára, a sajtra, a burgonyára, a karfiolra, a spárgára és a borsóra. 27

Majoros Pál: Magyarország…(151) 21

Jelentős koncessziókat kaptunk vetőkukoricára (50%-os vámkedvezmény 5 év alatt), valamint takarmánykukoricára (25 ezer tonnás kvóta, 20%-os vámkedvezmény mellet 2 éves lebontás alatt). Cserébe Magyarország évi 10%-os vámcsökkentést adott 2 éven keresztül bizonyos cseh és szlovák agrártermékekre: a halra, a borra, s 10%-os vámcsökkentést 5 éven keresztül a sertéshúsra, baromfira, sajtra, burgonyára, árpára és kolbászra. A 6. számú jegyzőkönyv rendelkezik a magyar-lengyel agrártermékek vámcsökkentések fokozatos lebontásáról. Ennek értelmében Magyarország 2 éven keresztül 10%-os vámcsökkentést adott egyes lengyel termékekre, a marhahúsra, a sertéshúsra, a madártojásra, a mézre, a hagymára, a rozsra, az árpára, a kolbászra, a cukorrépára, a tésztára, az ásványvízre, a sörre, a dohányra stb. 5 éven keresztül 10%-os vámcsökkentést irányzott elő a baromfira, a vajra és egyéb tejtermékekre, a hagymára, a burgonyára, a káposztára, a sárgarépára, az uborkára, az almára, a körtére, különböző fűszerekre, lisztre, repceolajra, feldolgozott gyümölcsökre, kávéra, teára. Cserébe

Lengyelország

évi

10%-os

vámcsökkentést

adott

növekvő

mennyiségű magyar agrártermékekre. 2 éven keresztül 10%-os csökkentett vám mellett mehet Lengyelországba magyar sertéshús, élő hal, tej, madártojás, méz, búza, árpa, kukorica, napraforgómag, kolbász, hústermékek, cukorrépa, tészta, kenyér, ásványvíz és dohány. 5 éven keresztül 10%-os vámcsökkentést élvezett a magyar baromfi, vaj, tej és tejtermékek, hagyma, paprika, fűszerek, rizs, szójabab, napraforgómag, zöldség-és gyümölcsfélék. Mindemellett a felek megállapodtak a kvóták évi 10%-os emeléséről is. A

három

jegyzőkönyv

összehasonlításából

megállapítható,

hogy

a

Lengyelországgal kötött bilaterális megállapodás a termékek szélesebb körét öleli fel, mint a Cseh és Szlovák Köztársasággal kötött megállapodás. Ez részben azzal magyarázható, hogy Lengyelország sokkal fontosabb piac a magyar agrártermékek számára, mint a cseh vagy a szlovák. Másrészt viszont Csehország és Szlovákia közötti vámunió értelmében a szlovák élelmiszeripari termékek potenciális felvevőpiaca Csehország. Az 1992-es CEFTA megállapodás 13. Paragrafusa szerint a tagországok továbbra is szabadon alakíthatják agrárpolitikájukat. Ugyanis a tagországok saját hatáskörükben rendelkeznek a GATT Uruguayi Fordulója rendelkezéseinek végrehajtásáról. Ennek keretében a tagországoknak lehetőségük van arra, hogy „a 22

mezőgazdasági piacok különös érzékenységét figyelembe véve”28, a GATT védintézkedéseinek

megfelelően

ideiglenes

jelleggel

importkorlátozásokat

vezessenek be. Feltétele ennek azonban az alkalmazás előtti konzultáció az adott partnerrel. (Amint később látni fogjuk, ezt a rendelkezést nem mindig tartották be a tagországok.) A CEFTA-megállapodás 1993. márciusi ideiglenes alkalmazása után az agrártermékek mintegy 1/3-ára vonatkoztak különböző kereskedelmi kedvezmények. A megállapodás nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a kedvezményeket további agrártermékekre is kiterjesszék (úgynevezett evolúciós klauzula).

3.2 A CEFTA-megállapodás módosításai Amint már említettem a Kiegészítő Jegyzőkönyvek aláírására a kereskedelem -liberalizálás felgyorsítása miatt került sor. Az első ilyen jegyzőkönyvet 1994. áprilisában írták alá. Ennek értelmében az agrártermékek vámjait azonnali hatállyal 50%-kal csökkentették. Ezzel egyidőben a kvótákat megemelték. Az 1994.-es kiegészítés szerint az alábbi agrártermékek kereskedelme lett vámmentes az akkori négy CEFTA-tagország között: – élő ló, juh, kecske, – tenyészmarha- és sertés, – juh-, kecske-, ló és szamárhús, – friss és fagyasztott hal, feldolgozott és tartósított hal, – állati bőr és szőr, nem-étkezési célú állati termékek, – élő növény, palánta, vágott virág, – padlizsán, gomba, paradicsom, sárgarépa konzerv és szárított zöldségféle, édesburgonya, – kókuszdió, kesudió, banán, datolya, ananász, avocadó, mangó – szőlő, papaya, körte, kiwi – konzerv és szárított gyümölcs – kávé, tea, bors, vanília, fahéj, szegfűszeg, gyömbér és egyéb fűszerek – olajos magvak (repce, napraforgó, gyapot, szezám, mustár) − állati zsiradék, növényi olaj, 28

Magyar Közlöny 1995/24. szám 23

− trópusi gyümölcslé, ásványvíz stb.29

1995 végén az addig elért eredmények áttekintése után a CEFTA tagok további liberalizáció megvalósításában állapodtak meg. Ennek szellemében írták alá a második kiegészítő jegyzőkönyvet 1995. december 21-én, ami 1996. január 1-jével lépett hatályba. Az új megállapodás a kereskedelmi kedvezményeket az agrárexport esetében 50%-ról 80%-ra terjesztette ki. A kedvezményezett termékeket négy csoportba sorolták: Az „A” csoport termékeire a szerződő felek vámmentességet ígértek. Ide sorolhatók többek között a tenyészállatok, a ponty kivételével minden halfajta, az állati feldolgozás melléktermékei, a vetőmag, növényi szaporítóanyagok, fűszerfélék, száraz hüvelyesek, élelmiszer-ipari melléktermékek, különféle gyümölcsök és a citrusfélék, stb. A CEFTA-ba irányuló magyar agrárkivitel kb. 14-16%-át teszik ki ezek a termékek. A „B” csoportban a termékekre kölcsönös kedvezmények nyújtására tettek ígéretet a megállapodást aláírók. Azonos vámtételeket határoztak meg a termékcsoportra, ám ezek nagysága minden terméknél más és más. Ide tartoznak többek között a húskészítmények, kolbászfélék és szalámik, a gabonafélék és az azokból őrölt liszt, egyéb malomipari termékek, margarin, egyes konzervipari termékek, száraztészták, üdítőitalok, levespor, valamint a zöldség- és a gyümölcskészítmények. Ebben a két csoportban az egymás részére nyújtott kedvezmények minden mennyiségi korlátozás nélkül érvényesek. Ezek a tételek a magyar CEFTA-kivitel körülbelül kétharmadát adják. A harmadik, „C” csoportba azok a termékek kerültek, amelyek az egyes országok saját termelésében, valamint export- és importforgalmukban jelentős szerepet játszanak. Ezek esetében a vámokat és a korlátozásokat a tagországok egymás között bilaterális tárgyalásokon döntötték el, esetenként mennyiségi kvótához kötötten. Itt figyelembe vették az egyes országok ökológiai adottságait, illetve a különböző termékspecialitásokat.

29

Kiss J: ibid. (14) 24

Az utolsó „D” csoportba a maradék termékek kerültek. Ezek esetében a tagországok a legnagyobb kedvezményes vámokat alkalmazzák az egymás közötti kereskedelemben.30 A kedvezmények közé tartozik, hogy például a magyar-cseh és a magyarszlovák viszonylatban kölcsönös kedvezményeket nyújtanak a baromfi, a joghurt, a sajt, a vágott virág, a burgonya, egyes gyümölcsök, állati zsiradék, csokoládé, sör és konyak esetében. A csökkentett vám mértéke 0 és 40% közötti. A

magyar-lengyel

agrárkereskedelem

esetében

Magyarország

vámkedvezményben részesíti a lengyel baromfit, sajtot, virágot, burgonyát, hagymát, karfiolt, borsót, almát, növényi olajat, cukrot, csokoládét és dohányt. Ugyanígy a lengyel fél is kedvezményeket nyújt egyes magyar agrártermékekre, pl.: baromfira, sajtra, paradicsomra, hagymára, szőlőre, borsóra, almára, eperre, kukoricára, növényi olajra és egyes gyümölcsökre. Itt azonban bizonyos tételeknél a vámcsökkentés csak bizonyos mennyiségekre érvényes. Például Lengyelországba mintegy 140 hektoliter magyar bor értékesíthető 15%-os vámmal. Romániával - az 1997-ben megkötött agrármegállapodás értelmében – az agrártermékek kereskedelmének nagy része, ¾-e, kölcsönös kedvezmény-nyújtás mellett megy végbe. Vámmentes a vetőmagvak, a száraz hüvelyesek, a bors, a paprika, egyes édes-és sütőipari termékek, a kávé-és teakivonatok és a növényi szaporítóanyagok. Csökkentették a vámját a marha- és sertéshúsnak, az élő pontynak, egyes zöldség- és gyümölcsfajtáknak, a búzának, rozsnak és az árpának. Kétoldalú kedvezmény keretében csökkentett vámmal vagy vámkontingens mellett lehet a mézet, a friss és hűtött málnát, epret, napraforgóolajat, pezsgőt és bort szállítani. Ahogy arra Kiss Judit is rámutat Magyarország agrárkereskedelme a CEFTAországokkal

című

tanulmányában,

kereskedelemteremtő

hatással

a

fenti

járhatnak,

mivel

vámcsökkentések a

jelentős

CEFTA-országokban

az

agrártermékek induló vámjai meglehetősen magasak voltak. Ugyanakkor

a

CEFTA-agrárkereskedelemben

egy

sor

agrártermékre

semmiféle kereskedelmi kedvezmény (vámcsökkentés vagy kvótaemelés) nem vonatkozik. Egy

1997-es

felmérés

szerint

„Magyarország

CEFTA-n

belüli

agrárkereskedelmének mintegy ¼-e vámmentesen, másik ¼-e multilaterális

30

Majoros Pál: ibid. (153) 25

vámkedvezménnyel, további ¼-e bilaterális kedvezményekkel, s a fennmaradó ¼-e pedig kedvezmények nélkül bonyolódik.”31 Az 1997-es 6. Számú Kiegészítő Jegyzőkönyv értelmében a mezőgazdasági koncessziókat az újonnan belépő Szlovéniára ugyanolyan feltételekkel terjesztik ki, mint ami a már meglévő tagállamokkal létezik. Szlovéniának vállalni kellett, hogy 2000. január 1-jére teljesen liberalizálja piacát a CEFTA-tagok előtt.

3.3 CEFTA-vámcsaták Magyarországgal A CEFTA létrehozásának elsődleges célja a tagországok egymás közti kereskedelemének fellendítése volt. A megállapodás kezdetben beváltotta a hozzá fűzött reményeket: a kilencvenes évek második feléig minden tagországban nőtt az egymás közti kereskedelem mértéke. Addig csak halvány jelei voltak az ellentéteknek, amelyek 1997-től kerültek nyilvánosságra – robbanásszerűen. ”Az addig felszín alatt szunnyadó indulatok elszabadultak, s a nemzeti kormányok – immár engedve az erős belső nyomásnak – felkarolták az ügye(ke)t.”32 Az egyre sűrűbb viták – akár csak az Európai Unióban – szinte kizárólag a mezőgazdasághoz kapcsolódnak. Ennek egyik oka, hogy a megállapodásban sokkal alaposabban kidolgozták az ipari kereskedelem feltételeit. A másik ok az országok eltérő gazdasági szerkezetében keresendő: míg az egyik országnak (így Magyarországnak is) a mezőgazdasági, másoknak az ipari termelés területén van előnyük. Ehhez járul hozzá, hogy a mezőgazdaság minden gazdaság kényes pontja, hiszen nem olyan jövedelmező ágazat és nem is olyan könnyen fejleszthető, mint az ipar vagy a szolgáltatási szektor. Ezért szinte minden ország vaskos állami támogatásokban

részesíti

agrártermelőit

az

agrárium

versenyképességének

érdekében. A CEFTA-országok az 1997. szemptember 12-13-i CEFTA-csúcson egyetértettek a kereskedelem további liberalizációjával, s abban, hogy 2001. január 1-től megvalósuljon a teljes agrárliberalizáció is. Erre azonban még mindig nem került sor. Ez részben az egyes CEFTA-országok eltérő gazdasági és politikai helyzetével, a mezőgazdaság súlyának eltérő voltával és a különböző agrárexportösztönzési politikákkal magyarázható. 31

Kiss Judit: Magyarország…(17)

26

Magyarországnak az utóbbi években feltűnően sok vitája támadt az agrárexport körül a CEFTA-országokkal. Hogy miért, annak több oka van. Elsődleges, hogy Magyarország már a rendszerváltás előtt is Közép-Európa éléstára volt. A másik ok, hogy az agrárkereskedelmünknek általában pozitív a szaldója (igaz az 1998 óta folyamatos magyar export akadályoztatásai miatt alaposan romlott a kereskedelmi mérlegünk). 1997. november 18-a nevezetes dátum a CEFTA történetében: ezen a napon Lengyelországban a sínekhez hegesztették a magyar gabonát szállító vasúti kocsik kerekeit, s a szállítmányok egy részét a vágányok közé engedték. A dühös lengyel agrártermelők

cselekedték

gabonaszállítmányok

létüket

ezt

tiltakozásképpen,

fenyegetik,

mivel

a

szerintük magyar

a

magyar

kukoricaimport

drasztikusan emelkedett. 1995-ben a magyar kukoricaexport 115000 tonna volt, 1996-ban 70000 tonna s 1997-ben pedig 220000 tonna.33 Ennek következtében a lengyel

fél

1998-ban

előzetes

konzultáció

nélkül

megemelte

a

magyar

takarmánykukorica vámját 0%-ról 20%-ra, a vetőkukoricáét 0%-ról 10%-ra, a paradicsomsűrítményéét 11%-ról 60%-ra. Habár 1998. februárjában Lengyelország visszaállította a vámmentes kvótát 1300 tonna magyar vetőkukoricára és 300 tonna paradicsomsűrítményre, ám továbbra sem kapott vámmentességet a legfőbb magyar agrártermék, a takarmánykukorica, valamint a keményítőtermékek. Magyarország ellenlépésként megemelte 16 lengyel keményítőtermék vámját.34 1999 áprilisában Lengyelország ismét előzetes konzultáció nélkül visszavonja a kedvezményes vámokat bizonyos CEFTA-országokból származó agrártermékek tekintetében. Így a sertéshús és -hústermékek vámtételét 25%-ról 83,3%ra , a baromfiét 28%-ról 60%-ra, a búzáét 20%-ról 70%-ra és a tejtermékek vámját 28%ról 60%-ra emelte. A magyarázat ismét a lengyel termelők elégedetlensége, „s ezzel a lépéssel a lengyel termelőket igyekeztek előnyben részesíteni, támogatni mindaddig, amíg a hazai támogatási rendszert nem építik ki kellőképpen, s a hazai mezőgazdaság versenyképességét nem sikerül növelniük.”35A másik magyarázat szerint a Lengyelországba irányuló magyar export erőteljesen megnőtt az évek folyamán. Ez a búza esetében igaz, de érthetetlen a sertéshús és csirke vámjának 32

Cégvezetés 2001, 10.évf., 4. szám (114) Kiss J.: ibid. (19) 34 Cégvezetés: (116) 35 Kiss Judit: Magyarország…(21) 33

27

növelése, hiszen a magyar export a lengyel összimportnak 3,3 illetve 4,9-át teszi ki, s így még nem nevezhetők dömpingáruknak.36 Válaszul Magyarország 1999. júniusától törölte a

kedvezményesen

importálható termékek közül a feldolgozott burgonyakészítményeket, s ezek vámtételét 22%-ról 33%-ra emelte. Az étkezési burgonya vámja 10%-ról 46,5%-ra és a finomított cukoré pedig 35%-ról duplájára emelkedett. 2000. májusában pozitív fordulat következett be: Varsó biztosítja 60 ezer tonna magyar búza szállítását 70% helyett 15% vám mellett. Ennek fejében a lengyel fél újabb 25 ezer tonnás vámmentes kukorica- és 7 ezer tonnás paradicsomsűrítménykvótát kap.37 2001. augusztusában Lengyelország importtilalmat vezet be az élő sertésre, a vaddisznóra, a friss húsokra és húskészítményekre, ám ezt később visszavonja. Szeptemberben visszavonja a 200 ezer tonna magyar búza kedvezményes CEFTAvámmal való szállítási lehetőségeit. Magyarország ellenitézkedésként visszavonja a kedvezményes CEFTA-vámokat néhány lengyel importtermékre

(rágógumi,

karamellcukorka, édes sütemény és burgonya).38 Szlovénia 1996. január 1-jei CEFTA-csatlakozása nem volt problémamentes. A csatlakozási megállapodás szerint a CEFTA ötödik tagjának az agrártermékek vámját 50%-al kellett volna csökkentenie a csatlakozás után. Egy másik jegyzőkönyv szerint 1996. július 1-jétől Szlovénia átvette volna a CEFTA valamennyi agrárliberalizációs rendelkezéseit. Mivel sem az átvétel időzítését, sem annak módját nem tisztázta az 1996. január 1.-i dokumentum, így a szlovének meglehetősen szabadon értelmezték a dokumentumot. 1997 szeptemberében Szlovénia arra tett ígéretet, hogy 2000-re liberalizálja CEFTA-n belüli agrárkereskedelmét. Ennek ellenére 1998 júniusában Szlovénia előzetes konzultáció nélkül, egyoldalúan a magyar búza vámját 15%-ról 5,3%-ra csökkentették ugyan, de ezzel egyidőben tonnánként 100 dollárt meghaladó lefölözést vetett ki rá. Még ez év októberében ismét konzultáció és előzetes értesítés nélkül megemelte az árpa és kukorica importvámját, a magyar szállítmányokat visszafordították a határról.39

36

Kiss J: ibid. (20) Kiss J: ibid. (20) 38 Cégvezetés: (116-117) 39 Cégvezetés: (116) 37

28

200. január 1-jétől Szlovénia, bejelentés nélkül, védővámot vetett ki az élő sertésre, az addig 0%-os vámot 30%-osra emelte. Ugyanez történt a sertéshús esetében is, 25%-os vám helyett 60% fizetését tette kötelezővé.40 A szlovén agrárliberalizáció esete tanulságos volt a CEFTA-országok számára. „Ebből következően elhatározták, hogy a jövőben csak akkor vesznek fel új tagokat, ha az összes vitás kérdést még a felvétel előtt tisztázzák, s ha az új tag hajlandó valamennyi érvényben lévő agrárliberalizációs rendelkezést átvenni, illetve az átvételre pontos menetrendet felállítani.”41 Romániát már az előbb említett elhatározás következtében vették fel 1997 júliusában a CEFTA-ba. Azonban mégsem sikerült megakadályozni, hogy piacvédelmi

okokra

hivatkozva

ne

okozzon

kárt

a

CEFTA

tagbeli

agrárexportőröknek, s főleg Magyarországnak. 1998 júliusában megemelte a magyar búza és liszt importvámját (bár ezt következő év januárjában visszaállította az eredeti CEFTA-ban érvényesre), majd decemberben belépési minimumárat vezetett be. 1999. július 1-étől megnehezítette a magyar sertés-, baromfihús- és húskészítmények bevitelét azáltal, hogy ezen termékek vámját egységesen 45%-ra emelte. Habár 2000 februárjában a román fél részben visszavonja piacvédelmi intézkedéseit (a tartósított baromfitermékekre, a fagyasztott húsra és konzervre, de marad a nyers baromfira és sertésre, valamint a sertéskonzervre), 2001 augusztusában diszkriminatív minőségi követelményrendszert vezet be a fő agrárimport termékeinkre: a búzára és lisztre. Ehhez járul hozzá a 2002-es év, amikor is Románia engedélyezési eljárást vezet be a búza- és lisztimportra.42 Jóval kevesebb vitával járt Csehországgal és Szlovákiával folytatott agrárkereskedelmünk. Habár a két CEFTA tagország 1998

folyamán

–

diszkriminatív módon – megemelte a magyar búzaszállítmányok importvámját, ezt az intézkedésüket 1999-ben visszavonták. Feltehetőleg azért, mivel Magyarország vitarendezési eljárást indított Csehország és Szlovákia ellen a WTO-nál (amit később felfüggesztett).43

40

Cégvezetés: (117) Kiss Judit: ibid. (21) 42 Cégvezetés: (116-117) 43 Kiss Judit: ibid. (22) 41

29

A fenti intézkedések alapvetően ellentétesek a Szabadkereskedelmi Megállapodás rendeleteivel. Legtöbb esetben előzetes értesítés és konzultáció nélkül vezetnek be új intézkedéseket piaczavarásra hivatkozva. A Megállapodás hiányosságaként róható fel, hogy „a vállalt kötelezettségek megsértésének nincsenek szankciói, s a viták rendezésének mechanizmusai is hiányoznak.”44 Általában az országok belpolitikai, agrárgazdasági problémái kényszerítik ki a védintézkedések bevezetését, ugyanis „a legtöbb CEFTA-ország még nincs túl agrárgazdasága transzformációs válságán, versenyképességi és hatékonysági problémákkal küzd, esetenként képtelen kezelni a belső túltermelést, nem építették ki a termelői és az exporttámogatás EU- és WTO-konform rendszerét, képtelenek megküzdeni az agrártúlnépesedés problémájával”.45 A CEFTA-n belül két csoport alakult ki az agrárkereskedelem körüli viták rendezésében. Az egyik társulás szerint – ennek képviselői az agrárpiac-védelmi intézkedéseket támogató Lengyelország, Románia, Bulgária és Szlovénia – az agrárviták oka a magas állami támogatásban keresendő. A másik csoport álláspontja szerint – ide tartozik Csehország, Szlovákia és Magyarország – az importőr ország belső problémáiban, nemzeti agrártermelésének nem versenyképes voltában kell keresni az okokat. A megoldást az első csoport abban látná, ha külön szabályoznák, korlátoznák az exportszubvenciók körét. A másik álláspont szerint az általános védelmi szabályok lehetővé teszik a támogatási formák alkalmazását. Magyarország, Csehország és Szlovákia, az agrárvámok lebontásának gyorsítása érdekében, egymás között bilaterális megállapodást kötött, amelynek értelmében „az agrárvámok lebontásának menetében az Európai Unióval folytatott gyakorlatot követik.”46

44

Kiss Judit: ibid. (22) Kiss Judit: ibid. (22) 46 cégvezetés:…(117) 45

30

4. Magyarország agrárkereskedelme a CEFTA-val 4.1. A mezőgazdaság és a CEFTA jelentősége a magyar agrárkereskedelemben A mezőgazdaság szerepe a közép-európai országokban – így Magyarországon is – nagyobb, mint az Európai Unióban. Ezekben az országokban „az összes terület 56%-a mezőgazdasági termelésben hasznosított, míg az Európai Unióban ez 42%. Ebből, valamint abból, hogy a mezőgazdasági foglalkoztatottak részaránya is magasabb a CEFTA-országokban, következik, hogy a közép-európai országok összesített GDP-jének 7%-át adta a mezőgazdaság, míg az EU-ban ez 1,8%.”47 A CEFTA jelentősége a magyar agrárkereskedelmen belül vegyes képet mutat. 1993-ban a magyar agrárexport 12,6%-a irányult a CEFTA-országokba. Évenkénti fokozatos növekedéssel kivitelünk 2000-ben tetőződött (21,1%), innentől pedig csak romlott az egyenleg: 2002-ben 18,1%-ra esett vissza. Az agrárimport egyenletesen növekszik: 1993-ban 5,2% volt a CEFTA-országokból beszerzett áruk súlya a magyar agrár-kereskedelemeben, addig 2002-re ez az arány már 17,1%-ra növekedett (lásd a 6.táblázat). 6. táblázat A CEFTA-országok súlya a magyar agrárkülkereskedelemben (%)

47

Export

Import

1993

12,6

5,2

1994

12,3

5,8

1995

14,6

5,3

1996

14,6

5,3

1997

17,6

9,3

Gazdálkodás 2002 46.évf. 3. szám (59) 31

1998

19,5

10,7

1999

20,5

12,9

2000

21,1

15,2

2001

20,1

16,3

2002

18,1

17,1

Forrás: KSH

Habár

az

export

volumene

az

utóbbi

időben

csökkent,

azért

agrárkereskedelmünk mérlege még mindig pozitív a CEFTA-országokkal, vagyis „a CEFTA sokkal jelentősebb piac a magyar agrártermékek számára, mint amilyen beszerzési forrása.”48 Az 1993 és 2000 közti CEFTA-beli agrárkereskedelem növekedés több okból lehetséges. Elsődleges és megcáfolhatatlan ok a CEFTA bővülése s ezzel új piacok nyerése. „Bizonyos magyar agrárimport-termékek (például trópusi termékek, takarmányok) nem szerezhetők be CEFTA-forrásokból.”49Meg kell említeni a magyar agrártermékek versenyképes voltát – ellentétben sok közép-kelet-európai országgal (pl. Lengyelország). A 2000-től megfigyelhető exportcsökkenés többféleképpen magyarázható: elsődleges az előző fejezetben tárgyalt agrár védintézkedések (vámok, kvóták emelése) hatályba lépése a CEFTA tagországok törvénykezéseiben. Ezek egyértelmű bevételkiesést jelentettek a magyar agrárexportőröknek. Másik ok lehet az agrárpiaci orientáció átalakulása: az EU országaiba történő mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek szállítása bővült 46,5%-ról 50%-ra (lásd 7. táblázatot). 7. táblázat Az agrárexport alakulása a főbb országcsoportokkal (%)

EU 48 49

1999

2000

2001

2002

49,6

46,5

48,0

50,0

Kiss Judit: ibid. (23) Kiss Judit: ibid. (23) 32

CEFTA

20,5

21,1

20,1

18,5

FÁK

8,8

10,3

8,2

8,4

Forrás: Agrárgazdasági Kutatóintézet adatai alapján végzett saját számítás

Miközben a CEFTA-val folytatott exportunk volumene csökken, az Európai Unióba és a Független Államok Közösségébe történő szállításunk egyre bővül.

4.2. A CEFTA-val való agrárexportunk alakulása A CEFTA-országokba irányuló kivitelünk mind termékszerkezetét, mind a kivitel irányát tekintve meglehetősen változó. Ez azt jelenti, hogy „az export belső szerkezete – az Uniós exportunkkal ellentétben – meglehetősen bizonytalan, nem állandó partnerekkel és kialakult termékstruktúrával, hanem egy meglehetősen változó, új piacon kell az exportőreinknek és termékeinknek helytállniuk.”50 A CEFTA-ba irányuló agrárexportunk alakulását a 8. táblázat mutatja be. 8. táblázat A CEFTA-ba irányuló magyar agrárexport alakulása (millió USD) 1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

Bulgária

4,57

6,43

7,24

6,25

19,6

8,8

11,9

14,2

17,0

22,8

Csehország

30,4

52,8

51,8

88,2

88,0

82,8

80,0

74,5

66,4

87,9

Lengyelország

49,2

60,3

88,6

119,9

155,0

135,6

118,5

118,2

95,3

108,9

Románia

75,4

58,3

109,1

40,5

75,7

178,6

113,4

139,7

191,3

130,4

Szlovákia

27,7

30,4

47,1

52,9

47,8

47,5

49,0

42,6

58,5

49,6

Szlovénia

61,1

74,7

120,3

92,8

114,1

86,7

101,3

86,6

84,1

81,7

Összes

248,4

283,0

424,4

400,7

500,4

540,3

474,2

475,9

512,9

481,5

CEFTA Összes

1973,8 2305,0 2898,5 2743,3 2847,4 2772,3 2310,2 2255,9 2544,0 2667,8

agrárexport Forrás: Kiss Judit: Magyarország…(25) http://www.akki.hu/informatika/stat-info

50

Agrárgazdasági Tanulmányok szerk.:Juhász Anikó 2002, 9.szám (33) 33

A térség legnagyobb piaca és legnagyobb termelői potenciállal rendelkező országa sokáig – a kezdetektől 1998-ig – Lengyelország volt, így lett egyértelműen Magyarország legfontosabb partnere. A Lengyelországba irányuló magyar agrárexport legfőbb tételei „gabonafélék

(takarmánykukorica,

étkezési

búza),

zöldség

a és

gyümölcskészítmények, az olajos magvak és a hústermékek (kicsontozott csirke, csirkecomb).”51 1996 előtt kivitelünk értéke még 100 millió USD alatt maradt. A magyar agrárszállítások mértéke 1997-ben érte el eddigi tetőfokát a gabonaféléknek (étkezési búza, takarmánykukorica) és a zöldség-gyümölcskészítmények magas kivitelének köszönhetően. 2000-ben csökkent a zöldségkonzervek, a búza, a sertéshús és a baromfihús, nőtt az elkészített állati takarmány és a kukorica kivitele. A termékek közül ekkor legnagyobb mértékben kukoricát exportáltunk.52 2001-ben a lengyel export az egyik legnagyobb visszaesést szenvedte el az importtilalom bevezetése miatt: a kivitel mértéke 95,3 millió USD-al esett vissza (ez részben a napraforgó olaj és kukorica szállítások kiesése miatt következett be). 2002-re 14%-al bővült a Lengyel Köztársaságba irányuló mezőgazdasági kivitelünk mértéke: 1997 óta először emelkedett

az

országba

feladott

agrártermékek

értéke.

Nagyobb

bevételt

eredményezett az állateledel és a kukorica exportja, de jelentős volt a zöldséggyümölcs, az olajos magvak, valamint az italok kivitele is. 53 A CEFTA-n belül 2002-re Magyarország legfőbb agrárexport-partnere (Lengyelország első helyét fokozatosan átvéve) Románia lett. Bár külkereskedelmi mérlegünk eléggé változó képet mutat déli szomszédunkkal, Magyarország már Romániának a szabadkereskedelmi megállapodáshoz való csatlakozása előtt is sokat szállított az országba. Az 1997-es CEFTA-ba lépésével már a következő évben több, mint duplájára nőtt a magyar kivitel. 2001-ben pedig elérte az eddigi maximumot. Látható tehát, hogy hazánknak a román piac igen nagy jelentőséggel bír – a román bővítéssel egyértelműen profitáltunk. Romániába irányuló legfőbb exporttételeink: a malomipari termékek, a gabonafélék, valamint a hús- és húskészítmények.54 51

Kiss Judit: ibid. (30) CEFTA külkereskedelem http://www. akii.hu/informatika/stat-info 53 Operatív összefoglaló 2002 http://www. akii.hu/informatika/stat-info 54 Kiss Judit: ibid. (37) 52

34

1998-ban a baromfihús export 28 millió, a sertéshúsé 18 millió USD-t ért el. 1999-ben a megduplázott feldolgozott dohány, dohánypótló export értéke volt a legmagasabb, míg a többi termék kivitele kevesebb, mint a fele értékére zuhant. 2000-re Románia negyedik legnagyobb közép-európai piacunkká lépett elő. 2001ben már a harmadik helyre került. A kivitel fontosabb tételei az élő sertés, a búza, a búzaliszt, a sertéshús és elkészített állati takarmányok voltak.55 2002-ben legnagyobb mértékben Romániával való külkereskedelmünk értéke csökkent a legnagyobb mértékben (61 millió dollárral), a protekcionista intézkedéseknek is köszönhetően. Csehország elég ingadozó piac bemutatását kelti az export főszámait tekintve: 2000-ben és 2001-ben visszaesés figyelhető meg az előző évek adataihoz képest. Jelenleg a harmadik a rangsorban a CEFTA- országokba irányuló export értékét tekintve. A csehországi fő árutételek az élelmiszerek (a sütő-, a tészta, a konzerv-és az édesipar termékei), a zöldség- és gyümölcsfélék, a hús- és húskészítmények (kolbász, szalámi), valamit az italok és az állati takarmányok.56 1997. óta a legnagyobb értékben jégkrémet szállítottunk északi szomszédunk piacára. Ha” a számok mögötti áruszerkezetet is megvizsgáljuk kiderül, hogy komoly eltérések vannak az egyes évek között. Kukoricából például 1996-ban és 1997-ben még több mint 60 ezer tonnát értékesítettünk, 1999-ben csupán 3100 tonnát adtunk el. A napraforgómagból származó csehországi exportbevétel 1997-ben 7,6 millió dollár volt, 1998-ban és 1999-ben kevesebb, mint a tizede.”57 2001-ben drasztikusan visszaesett a cseh kivitel mértéke, egyedül a friss gyümölcsök szállítása terén értünk el az előző éves adathoz képest aktívumot. A 2002-es évben a húsból és halból készült termékekkel bővült szolgáltatásunk a cseh piacon.58 Szlovénia esetében hasonló a helyzet, mint Romániánál: már a CEFTA-ba lépés előtt jelentős volt az ország területére irányuló magyar beszállítás mértéke. 1993-ban érdekes módon többet exportáltunk Szlovéniába, mint a CEFTA-tag Szlovákiába – ez a tendencia azóta is tart. (1997-ben például az ország legnagyobb CEFTA-beli szállítója Magyarország volt, az összes agrárimport 84%-a innen 55

CEFTA külkereskedelem…( 4) Kiss Judit: ibid. (30) 57 CEFTA külkereskedelem…( )3 58 operatív összefoglaló 2002 56

35

származott.59 Ám az ország 1996-os csatlakozása után a ’95-ös 120,3 millió USD-os export értéket nem sikerült megdöntenünk. 2002-ben Szlovéniát a negyedik legnagyobb agrár-felvevő piacunknak tekinthetjük. A Szlovéniába irányuló magyar agrárexport legfőbb árucsoportjai a hús- és hústermékek (főleg sertéshús), a gabonafélék (étkezési búza, takarmánykukorica, takarmányárpa, ipari kukorica), az állati zsír és növényi olaj és élőállat (szarvasmarha).60 A jelentősebb termékek közül 1996-ban és 1997-ben 30 millió dollár feletti értékben szállítottunk sertéshúst, ám a következő évekre ez a szám jóval csökkent (60-70%al). 1999-ben jelentős tétel volt a finomított napraforgóolaj (7,5 millió USD), amely 1998-hoz képest öt és félszeres növekedést mutat. 61 A 2000-es évben a legnagyobb bevételcsökkenés (14,7 millió dollár) ezen ország esetében következett be. A magyar agrárpiaci áruk fokozatosan teret veszítenek a szlovén piacon, mivel a szlovén agrártárca intervenciós védőárakat vezetett be a hazai termelők védelmében. A szlovén agrárárak ugyanis jóval magasabbak, mint a CEFTA-országok árai. Ezek leszámítva még mindig jelentősebb partnerünk, mint Szlovákia és Bulgária. A Szlovák Köztársaság lett ötödik legnagyobb exportpartnerünk a 2002-es évet tekintve. Szlovákiával agrár-külkereskedelmünk nagyon ingadozó – akárcsak Csehországgal. Kivitelünk a kezdeti időszakban (1993-tól 1996-ig) dinamikusan emelkedett, ezután két évig csökkent, majd váltakozva hol csökkent, hol pedig nőtt. Magyarországnak

Szlovákiába

irányuló

agrárexportjának

legfőbb

árufőcsoportjai az élelmiszerek (italok, konzervek, leves- és fagylaltporok, cukor), a gabonafélék (takarmánykukorica), a cukorrépa, napraforgó és szaporítóanyagok, a zöldség- és gyümölcskészítmények, a hús- és hústermékek és az italok.62 A CEFTA-tagságon belül legkevésbé érintett külpiacunk Bulgária. A táblázat adataiból egyértelmű fejlődés olvasható ki a fekete-tengeri országgal kapcsolatban: míg 1993-ban agrártermékeink 4,57 millió dollár értékben szállítottuk Bulgáriába, addig 2002-re 22,8 USD-re nőtt exportunk volumene. Szállításaink mértéke 59

Agrár Európa 1998 Kiss J.: ibid.(36) 61 CEFTA külkereskedelem (5) 62 Kiss J: ibid. (35) 60

36

egyenletesen növekvőnek mondható, csak 1996-ban és a 1998-ban csökkent az előző évek adataihoz képest az export mértéke. Az országba irányuló magyar agrárexport legfőbb tételei a cukrászati termékek, a zöldség – gyümölcs, a hús- és húsipari termékek (baromfi, tojás), valamint az élő állat.63 Bulgária CEFTA-ba lépésének évében (1999-ben) kivitelünk 3 millió dollárral több volt, mint 1998-ban. „1997-ben, amikor kivitelünk értéke megközelítette a 20 millió dollárt 10,6 millió USD értékben exportáltunk búzát, illetve 2 millió USD értékben malátát – a következő években e két termékből nem exportáltunk Bulgáriába”64 a bolgár fél védintézkedéseinek következtében.

4.3. A CEFTA-val való agrárimportunk alakulása Míg a CEFTA-ból származó összes agrárimportunk 1993 és 2002 között több mint ötszörösére emelkedett, addig átlagon felül, 10-szeresére, illetve 6-szorosára nőtt a Romániából és Lengyelországból származó agrártermékek behozatala (lásd a 9. táblázat). 9. táblázat A CEFTA-ból származó magyar agrárimport alakulása (millió USD) 1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

Bulgária

1,0

1,46

1,88

2,81

4,2

6,7

2,8

2,6

3,38

8,0

Csehország

12,3

19,8

10,8

8,6

15,4

19,6

19,5

24,7

28,9

46,8

Lengyelország

12,5

12,1

12,6

12,7

36,4

50,1

60,5

63,5

79,4

83,7

Románia

3,0

15,5

12,7

14,1

23,9

24,6

18,2

29,7

35,1

32,2

Szlovákia

11,8

10,9

9,8

8,4

16,2

19,4

26,6

33,0

36,6

51,0

Szlovénia

0,9

1,6

3,7

2,4

4,8

2,2

0,8

1,5

1,4

2,5

Összes CEFTA

41,6

61,4

51,8

49,3

101,2

122,8

128,8

155,3

185,0

224,4

Összes

799,5 1058,8 976,0

938,4 1085,1 1119,1 995,2 1016,8 1135,2 1306,1

agrárimport Forrás: Kiss Judit: Magyarország…(27), http://www.akki.hu/informatik/stat-info

63 64

Kiss J: ibid. (30) CEFTA külkereskedelem…(5) 37

Habár a CEFTA-ból származó agrárimportunk 1993 és 2002 között dinamikusan nőtt, de agrárimportunk értéke még mindig csak a felét éri el agrárexportunk értékének. A viszonylag szerényebb agrárimport szint részben azzal magyarázható, hogy „az EU-val kötött Társulási Megállapodás keretében dinamikusan beáramló, magasan szubvencionált és versenyképes EU termékek kiszorították a magyar piacról a környező országok agrártermékeit. 1991 és 1996 között például Magyarország EU-ból származó agrárimportja 191 millió dollárról 417 millió dollárra nőtt, s az EU-nak a magyar agrárimporton belüli részaránya pedig az időszak alatt 27%-ról 43%-ra emelkedett. Ugyanakkor azt is meg kell említeni, hogy

sok

esetben

a

CEFTA-országok

agrártermékeinek

alacsonyabb

versenyképessége, rosszabb minősége, vagy a megfelelő kínálat hiánya akadályozza a magyar agrárimport növekedését”.65 Mindemellett meg kell még említeni a trópusi mezőgazdasági

és

élelmiszeripari

termékek

behozatalának

magas

arányát

importunkban. 10. táblázat Az agrárimport alakulása a főbb országcsoportokkal (%) 2000

2001

2002

EU

45,7

46,9

49,0

CEFTA

15,2

16,3

17,1

Latin-Amerika

16,9

17,4

17,3

összesen

77,8

80,6

83,4

Forrás: http://www.akii.hu/liformatika/stat-info

A CEFTA-országokból származó magyar agrárimport struktúrája sokkal diverzifikáltabb, mint az exporté. A legfontosabb árucsoportok a cukor és a cukoripari termékek, a tejtermékek, az élelmiszerek, a cukrászati termékek, az állati takarmány.

66

Ezek a termények adják a magyar CEFTA-import körülbelül 35-40%-

át.

65 66

Kiss J: ibid. (28) Kiss J: ibid. (37) 38

Magyarország a tagországok közül Lengyelországtól vásárol agrártermékeket a legnagyobb mértékben. 1999-ben például a CEFTA-ból származó import 47,3%-a érkezett a Lengyel Köztársaságból. 1997-től 2002-ig ugyan évente nőtt a behozatal mértéke, de csökkent a részesedése (37,2%). A Lengyelországból érkező magyar importot egyértelműen az élelmiszeripari termékek uralják. Ezen belül is a cukor- és édesipar termékei, amelyek a behozatal több mint felét teszik ki.

67

Importálunk még kávé- és teakivonatot, fagyasztott

zöldséget, halfilét és halkonzervet. 2000-ben különösen az említett cukrászati süteményeket és hagymaféléket importáltunk nagyobb mennyiségben. 2001-ben – Szlovénia kivételével – valamennyi partnerországból 10%-ot meghaladó mértékben bővült importunk. Ebben az évben ugyanakkor Lengyelország a negyedik legjelentősebb partnerországgá lépett elő az összimportot tekintve.68 2202-ben is a legfontosabb importpartnerünk Lengyelország volt a CEFTAországok tekintetében: 84 millió dollár értékben érkeztek lengyel agrártermékek a magyar piacra. A 8. és a 9. táblázat adatait egybevetve látható, hogy 1993 és 2002 között Magyarországnak Lengyelországgal folytatott külkereskedelmi egyenlege pozitív értéket mutat, tehát eddig többet exportáltunk a lengyelekhez, mint amennyit onnan importáltunk. Ám a kivitel és behozatal értéke az utóbbi években egyre inkább közelít egymáshoz: 2002-ben az aktívum értéke 25,2 millió dollár. Ennél volt már jobb arány is 1997-ben 118,6 millió USD volt hazánk aktívuma. A 2002-es évben Szlovákiából érkezett a legtöbb mezőgazdasági és élelmiszeripari árú - Lengyelország után. Az évek folyamán Csehországot fokozatosan szorította a harmadik helyre. Északi szomszédunktól származó magyar agrárimport legfőbb árucsoportjai a következők: a tejtermékek, az élelmiszerek, a cukrászati termékek, valamint az állati és növényi zsiradék.69 Szlovákia estében az export sokkal összetettebb, mint az import. 1998-tól a sajt, a levespor, a margarin, a cukrászati sütemények és pékáru, valamint a lekvár, 67

Kiss J: ibid. (41) http:// www.akii.hu/informatik/stat-info 69 Kiss J: ibid. (42) 68

39

befőtt termékcsoport importértéke a teljes export több mint 60%-ának felel meg.70 2000-ben 24%-al nőtt az import értéke az előző évhez képest. 2001-re újabb tíz százalékkal, míg 2002-ben huszonöt százalékkal nőtt a behozatal értéke. Szlovákiával szemben az elmúlt évig mindig pozitív szaldót értünk el. Változás csak 2002-ben történt, ekkor több szlovák terméket importáltunk, mint amennyi magyar terméket az országba exportáltunk. Így egyenlegünk –1,4 millió dollár passzívum lett. Csehország jelenleg fontos beszerzési piacunk: az innen származó legfőbb agrártételek a tejtermékek, az olajos magvak, az állati és növényi zsiradék, a cukrászati termékek, a zöldség- és gyümölcskészítmények és az italok.71 2002-re majdnem negyven százalékkal nőtt a behozatal mértéke. Ekkor a szarvasmarha nagy részét innen importáltuk. Szlovákiával együtt nagyon intenzíven fejlesztik termékeik magyar piacon való szerepeltetését. 2000-től mindkét ország hatalmasat lendített Magyarországra irányuló exportjukon. A magyar-cseh külkereskedelmi egyenleg ezidáig mindig pozitív értéket mutatott: Csehországgal tehát aktívumunk volt és van jelenleg is. Románia jelenleg negyedik a fontossági sorrendben a CEFTA-tagokon belül a behozatalt tekintve. Az import mértéke egyenletesen és gyorsan fejlődik, főleg az 1998-as román csatlakozástól. Az 1993-as értéknek majdnem tízszeresét értük el 2002-ben. A Romániából származó magyar agrárimport nagyon koncentrált, legfőbb árucsoportok az élő állat és az állati takarmány. Ezek több mint felét teszik ki a Román Köztársságból származó agrárimportunknak. 1999-ben például összes élő állt importunk 29%-a innen érkezett. A behozatal termékei között még meg kell említenünk a napraforgó pogácsát és a napraforgóolajat is. 2002-ben a sütőipari és cukrászati termékek csaknem 80%-a a CEFTAországokból érkezett, jelentős mennyiség jött Romániából Szlovákia és Bulgária után.

70 71

CEFTA külkerskedelem…(4) Kiss J: ibid. (40) 40

Románia Csehország mellett olyan külkereskedelmi partnerünk, amellyel szemben szaldónk mindig pozitív volt. A román állam CEFTA-hoz való csatlakozása után ugrásszerűen megnőtt a magyar élelmiszeripari és mezőgazdasági termékek kivitele. A román import látható fejlődésével az export értéke is párhuzamosan nő. Románia esetében legmagasabb az agrár-külkereskedelmi szaldónk: 2002-ben 98,2 millió dollár volt. Bulgáriából

és

Szlovéniából

bár

fokozatosan

növekszik

agráripari

behozatalunk mértéke, de gyakorlatilag elhanyagolható a többi országhoz képest. Habár az előző évben Bulgáriából származó behozatalunk több mint kétszeresére nőtt. A Bulgáriából származó magyar agrárimport Főleg tejtermékeket, olajos magvakat, dohányféléket, cukrászati termékeket, illetve gabonaféléket tartalmaz. A Szlovéniából származó agrárimportunk erőteljesen koncentrál, az adott évben egy-egy nagyobb szállítmány dominálja a behozatalt. A legfőbb árucsoportok az állati és növényi zsiradék, a cukor- és cukorkák, az olajos magvak, a zöldség- és gyümölcskészítmények, valamint az italok.72 Bulgária a harmadik olyan ország, amelyiknél az exportunk mennyisége mindig meghaladta az import mennyiségét. Bár a bolgár import 2002-re kiugróan magas értéket ért el az előző évekhez képest, mégis közelébe sem érhet az exportunknak. Szlovénia esetében is hasonló a helyzet: számukra a magyar piac kis jelentőséggel bír. A Szlovéniából származó magyar import oly kis mértékű, hogy szinte elhanyagolható a többi CEFTA-ország tekintetében. Ezzel ellentétben számunkra

Szlovénia

fontos

partner

agrárexportunkat

tekintve:

negyedik

legfontosabb partnerünk. A táblázatokból látható tehát, hogy agrárexportunk CEFTA-viszonylatban még mindig jelentősebb mind volumenét mind koncentráltságát tekinthetően, mint agrárimportunk. A tagországok közül 2002-ben csak egy esetben, Szlovákiánál deficites külkereskedelmi mérlegünk. A CEFTA-ba irányuló magyar agrárexport növekedése

egyrészt

a

hazai

exportorientált

agrárpolitika

folytatásával

magyarázható. „Erre annál is inkább szükség volt, mivel a rendszerváltást követően a

41

Szovjetunió felbomlásával a tradicionális agrárpiacok egy része elveszett s a piacvesztés mértéke csak fokozódott az 1998 augusztusi orosz pénzügyi válsággal.”73 Másrészt, az Európai Unióval megkötött Társulási Megállapodás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: a magyar agrárexport csak mérsékelten nőtt, piacra jutásunk csak kismértékben javult. Földrajzi távolság és versenyképességi problémák miatt az EU-n kívüli országok csak mérsékelten bővülő piacot tudnak nyújtani a magyar áruk számára. Ennek következtében Magyarország alapvető érdekévé vált „a környező országok agrárpiacainak visszanyerése és az itt elérhető piacbővülés, amit Magyarország a CEFTA-n belüli együttműködéstől remélt.”74 Ugyanakkor az utóbbi évek egyenleg csökkenése a következménye a piacvédő, illetve protekcionista intézkedéseknek, amelyeket Magyarország legfőbb piacain − elsősorban Lengyelországban, Romániában és Szlovéniában − alkalmaztak az utóbbi években.

4.4 Az agrárkereskedelmet elősegítő és akadályozó tényezők A CEFTA agrárrendelkezéseinek következtében jelenleg a szervezet tagországaiba irányuló magyar agrárexport mintegy 80%-ára vonatkoznak különböző kereskedelmi kedvezmények. Ez vagy vámmentességet, vagy pedig csökkentett vámok melletti kereskedelmet jelent. Tehát minden esetben könnyebb a mezőgazdasági termékek piacra jutása a tagországokban. Mindezeket leszámítva nem beszélhetünk korlátlan piacra jutásról, hiszen bizonyos termékekre egyáltalán nem vonatkoznak kereskedelmi kedvezmények, illetve a kvótarendszer miatt bizonyos kedvezmények csak meghatározott mennyiségekre vonatkoznak. A CEFTA-ba irányuló magyar agrárexport egyértelmű növekedése azonban nemcsak a vámok és vám-jellegű kereskedelmi akadályok lebontásának köszönhető. Ahogy arra Kiss Judit Magyarország agrárkereskedelme a CEFTA-országokkal című könyvében rámutat, az agrárkereskedelem bővülését különböző tényezők segítették elő: − bővülő, de kevésbé igényes agrárpiacok keresése; 72

Kiss J: ibid. (39, 43 KissJ: ibid. (25) 74 Kiss J: ibid. (26) 73

42

−

az

EU-val

1991

decemberében aláírt Társulási Megállapodással való

elégedetlenség, a nem kielégítő agrárexport-növekedés, a nem megfelelően bővülő értékesítési piac és a reméltnél kevésbé javuló piacra jutási lehetőség; − a külföldi tőke beáramlása és Magyarország élelmiszeriparába települt multinacionális vállalatok tevékenysége; − magyar tőkekivitel a szomszédos CEFTA-országokba; − a gazdasági növekedés beindulása és a konjunktúra kibontakozása néhány CEFTAországban (például Lengyelországban), s ezek importgeneráló hatása; − néhány CEFTA-ország mezőgazdaságának válságos állapota, az agrárválságból való kilábalás elhúzódása, amely a hazai árualap elégtelensége következtében ugyancsak agrárimport-generáló hatással jár; − az egyes nemzeti valuták túlértékeltsége. A CEFTA-országokba irányuló magyar agrárexport növekedése pozitív hatással volt a hazai, de főleg a külföldi tőkések élelmiszeripari beruházásaira. Ebből következik, hogy Magyarország nagymértékben érdekelt a kereskedelem további bővülésében.75 A további bővülésnek azonban akadályai vannak. Ezek egy része kereskedelempolitikai jellegű. Amint a 3. fejezetben is láthattuk a CEFTAkereskedelem további bővülését, az agrárkereskedelem teljes liberalizációját a tagországok közül sokan hátráltatják. „Sokan − belső gazdasági-versenyképességi problémáik következtében − vonakodnak a szabadkereskedelem útjában álló akadályokat lebontani, sőt attól sem riadnak vissza, hogy a piacvédelem szükségességét hangoztatva újabbakat emeljenek.”76 Ez számos esetben megtörtént, amikor a tagországok megemelték vámjaikat, vagy visszavonták a már megadott kedvezményeket.

Erre

Kereskedelempolitikai

láthattunk vitákhoz

pár

példát

vezetett

a

a

dolgozat

3.

fejezetében.

CEFTA-védintézkedések

eltérő

értelmezése. A kereskedelem bővülését akadályozó másik csoport belgazdasági jellegű. „Az egyes országok (például Bulgária, Románia) elégtelen belső fizetőképes

75 76

Kiss J: ibid. (48) Kiss J: ibid. (48) 43

kereslete, az exportálható árualap hiánya, illetve a forgalomba kerülő termékek alacsony versenyképessége, az iparon belüli, valamint vállatok közötti ipari munkamegosztás alacsony foka éppúgy gátolja a CEFTA-n belüli kereskedelem bővülését, mint a nagyobb támogatással érkező EU-termékek kiszorító hatása, s a nyugati termékek még mindig meglévő preferenciája.”77 Nem elhanyagolható tényező a tagországok agrártermék kínálatának kismértékű komplementaritása, amely a mezőgazdaság és élelmiszeripar hasonló struktúrájának köszönhető (a termelési költségek közel azonos szinten állnak). Ugyancsak a kereskedelem bővülést akadályozza a közvetítő kereskedelem magas aránya a közép-kelet-európai országok tekintetében. Ez azt mutatja, hogy „nehéz a partnereknek megtalálniuk az adott tranzakcióhoz a szükséges pénzügyi és hitelkonstrukciót, valamint a megfelelő fizetési feltételeket”.78 Ezért számos esetben harmadik ország közvetítői kerülnek a magyar és a CEFTA-országok cégei közé, ami plusz–költségekkel járnak. A magyar gabonaexport például sok esetben nyugateurópai (francia, német, svájci) közvetítőkön keresztül éri el a CEFTA-partnert; a magyar – szlovák agrárkereskedelemnek például 20%-a közvetítőkön keresztül bonyolódott 1999-ben.79

77

Kiss J: ibid. (49) Réti T: ibid. (36) 79 Kiss J: ibid. (49) 78

44

5. 5.1.

A CEFTA eddigi eredményei és távlati jövője Az eredmények A CEFTA-országok a fejlett nyugat-európai centrum félperifériáján

helyezkednek el. Ez a félperifériás helyzet Csehország kivételével több, mint egy évezrede befolyásolja ezen országok gazdasági helyzetét. A félperifériás országok gazdasági szempontból a nyugat –európai centrum számára 1989 előtt csekély jelentőségűek voltak. A rendszerváltás után azonban a CEFTA részesedése az EU külső kereskedelméből mostanára közel 10%-ra nőtt, s ez meghaladja a Japánnal folytatott kereskedelmet.80 „A CEFTA létrehozásának egyik célja az volt, hogy a rendszerváltás után megállítsa a kelet-európai országok külkereskedelmének rohamos szűkülését; célkitűzései egyértelműen a szabadkereskedelem létrehozására irányultak. Feladatát megfelelően betöltötte, mert a CEFTA-országok teljes és egymás közötti kereskedelme is rohamosan bővült.”81 A szabadkereskedelmi megállapodás sikerét látván a tagországok között felvetődött a továbbfejlesztés gondolata. Ezt a megállapodás hatáskörének bővítésével

akarták

elérni.

Csehország például

javasolta

a

szolgáltatások

kereskedelmének liberalizálását, Lengyelország a munkaerő szabad áramlásának megvalósítására, valamint egy regionális projekteket finanszírozó CEFTA-bank felállítására tett javaslatot. Szlovákia állandó CEFTA-intézmények létrehozását szorgalmazta.

82

„Ennek lényege az lett volna, hogy Pozsonyban az ottani

kereskedelmi tanácsosok alkossanak állandó munkacsoportot. E feltevésből végül annyi lett, hogy a tagországok támogatták, hogy az éppen elnöklő országban lévő kereskedelmi tanácsosok alkotta csoport – adott esetben – összehangoltan járuljon hozzá az egyeztetési folyamathoz, illetve az információáramlás gyorsításához.”83 A javaslatok közül egyik sem valósult meg. A tagországok ugyanis arra a megállapodásra jutottak, hogy nem kell a CEFTA-t az EU-hoz hasonló szervezetté fejleszteni, mivel az alapokiratban megfogalmazott cél az európai integrációba való 80

Majoros Pál: ibid. (155) Majoros Pál: ibid. (155) 82 Kiss J: ibid. (50) 83 Napi Gazdaság 1996 81

45

bekapcsolódás, és nem egy újabb létrehozása.84 Ezért egyetértés alakult ki, hogy alapvetően nem intézményesítés útján, hanem az egyeztetési mechanizmusok finomításával, harmonizálásával kell előrelépni. Az 1993 és 2002 közti időszak meglepő eredményeire azonban kezdetben nem számítottak. „A CEFTA a közép-európai sikertörténetek egyike, mert a tagországokban az EU átlagát meghaladó a gazdasági növekedés, gyorsan bővül a piac, különösen az egymás közötti kapcsolatok. A magyar külkereskedelmi forgalom is gyorsabban bővült a CEFTA-val, mint a teljes forgalom, mert a magyar növekedési ütemet meghaladó fejlődést felmutató CEFTA-országokkal szükségszerű (és hasznos is) a bővülő kereskedelem.”85 A CEFTA pozitív eredményeit jelzi, hogy tíz éves története folyamán 4 új taggal bővült, és további közép-kelet-európai országok fordultak csatlakozási kérelemmel a tagországok felé. Másik pozitív eredménynek tekinthető, hogy három ország, Csehország, Magyarország és Lengyelország az OECD és a NATO tagjává is vált. A CEFTA egyértelmű eredményei közé sorolható a kereskedelem gyors liberalizálása (ez az eredeti elképzeléshez képest is felgyorsult a különböző Kiegészító Jegyzőkönyvek által). Az egymás közti ipari kereskedelemben mára már 100%-os a termékek vámmentes forgalma, a mezőgazdasági termékeknél ez az arány 80%-os. A CEFTA-együttműködés fontos eredménye a megállapodás tartalmi bővítése és a működés rendjének javítás. Ezek közé tartozik a származási szabályok, a versenypolitika meghatározása és a vámterhek leépítésének ütemezése. „ A CEFTA legpozitívabb eredménye azonban az volt, hogy az eredeti céloknak megfelelően segített reorientálni a külkereskedelmi forgalmat, s a korábbi egyoldalú keleti függést… sikerült felszámolni. A CEFTA-államok egymás közötti kereskedelme forgalmuk átlagosan kb. 10%-a (a szlovák−cseh viszonylatban történelmi

okok

miatt

magasabb),

s

az

igazi

súlypont

valamennyiük

kereskedelmében az OECD (ebből főleg az EU-) országokkal lebonyolított 60-75%os forgalom. A CEFTA tehát nem eredményez befelé fordulást, nem lassítja az EUintegrációt.”86 84

Majoros Pál: ibid. (155-156) Majoros Pál: ibid.(156) 86 Majoros Pál: ibid. (156) 85

46

A CEFTA fontos eredménye az ún. demonstrációs hatás, amely azt jelenti, hogy pozitív képet mutatunk magunkról a fejlett világnak, bebizonyítjuk, hogy az országok képesek az együttműködésre domináns politikai hatalom nélkül is. Másrészt a CEFTA példaértékű a kelet-európai országok számára, mert tíz éves története bizonyítja, hogy az együttműködés stabilizálja és segíti az országok fejlődését. „A CEFTA eredményessége abban is megmutatkozik, hogy az országok kollektív alkuereje megnő, s érdekérvényesítési képessége jobb lesz.”87

5.2.

A CEFTA távlati jövője „A CEFTA-országok földrajzilag, geopolitikailag, stratégiai helyzetüknél

fogva szubrégiót alkotnak Európában, de gazdasági összefonódottságuk mértéke alapján nem.”88 A KGST felbomlásával ezen országok új orientációs központ, az EU felé fordultak, versenyképesen exportálható árualapjukat oda terelték át. Így a középkelet-európai térség gravitációs központja a régión kívül található, „a fő külkereskedelmi, kooperációs és tőkenyújtó partner az EU lett (elsősorban Németország, kisebb mértékben Ausztria).”89 Mára már minden országban 50%-nál (ez küszöbérték) magasabb az EU kereskedelmi részesedése, amint az a 11. táblázatból is látható. 11. táblázat Az EU aránya a tagjelölt országok külkereskedelmében 2001-ben (%) ország

Export

Import

Bulgária

54,7

49,4

Csehország

68,9

61,8

Lengyelország

69,2

61,4

Magyarország

74,7

57,8

Románia

67,8

57,3

Szlovákia

59,9

49,8

87

Majoros Pál: ibid (157) Körösi T.: ibid. (6) 89 Körösi T.: ibid. (6) 88

47

Szlovénia

62,2

67,6

Forrás: KSH Nemzetközi Statisztikai Zsebkönyv 2001

Kétség nem fér hozzá, hogy a régió mozgatórugója az Európai Unió. Kül- és belpolitikai, gazdasági, pénzügyi, kereskedelempolitikai szempontból az EU a CEFTA-országok alapvető orientációs iránytűjévé és vonzási centrumává vált.90 A CEFTA-országoknak már kezdetektől fogva célja az EU-hoz való csatlakozás. Ilyen irányú szándékuk már az eredeti megállapodásból is kitűnik: „a Megállapodás

erősíti

a

kölcsönösen

előnyös

kereskedelmi

kapcsolataik

intenzifikálását, és hozzájárul az európai integráció folyamatához”91 „Az EU és a CEFTA-országok kapcsolatában a társulási egyezmények megkötése és folyamatos megvalósítása eddig az EU legnagyobb hatása ezen országokra.”92A társulás révén a közösség és külső partnerek szerződésben rögzítetten messzemenő kereskedelempolitikai és más kedvezményeket nyújtanak egymásnak. Ezáltal a társult ország szorosan kapcsolódik az integrációhoz, de nem élvezi a közösség jogkörét. Az EU a kelet-közép-európai országok integrációs bekapcsolódási igényével minden korábbitól eltérő helyzetben találta magát. A CEFTA-országok integrálása során az Unió gazdasági-politikai rendszert váltó országokat fogad majd be (korábban saját centrumát terjesztette ki hasonló gazdasági fejlettségű országokra, vagy geopolitikai okokból integrált). Bár a tagjelölt országok gazdaságilag még messze állnak az EU-s normától, az Unió hamar észrevette, hogy Közép-KeletEurópa integrációja lényegesen növeli az EU világpolitikai súlyát, biztonságpolitikai szerepét, s megerősíti Európát az Egyesült Államokkal és Délkelet-Ázsiával szemben. A csatlakozással az EU keleti határa 300-400 km-rel keletre tolódik majd egy stabil, geopolitikai gazdasági egységet létrehozván. 93 „Az EU társulás hatásairól szólva kiemelhető, hogy bár kereskedelempolitikai téren az EU részesíti pozitív aszimmetriában a CEFTA-országokat (a kedvezmények mértéke és a liberalizáció üteme szerint), a tényleges piacnyitás előnyeiből az EU eddig nagyobb hasznot húzott, mint a CEFTA-országok.”94Az EU az 1990-es évek 90

Körösi T.: ibid. (2) Magyar Közlöny 1995/24. szám 92 Majoros Pál: ibid. (157) 93 Körösi T.: ibid. (9) 94 Majoros Pál: ibid. (157) 91

48

első felében nem tudott növekedési impulzust nyújtani a CEFTA-országok stabilizálásához és a növekedés üteméhez a recesszió és strukturális problémák miatt. A nyugati tartós munkanélküliségből kifolyólag az EU védi munkaerőpiacát, amit elzár a CEFTA-országok elől. Ezzel szemben a közép-kelet-európai országok EU importjának nettó munkahelyteremtő hatása van az Unióban. Az agrárszektor a CEFTA-térség és az EU kapcsolatában több szempontból is kényes pont. „Az EU a társult országokat úgy tekintette és tekinti, mint az erősen támogatott EU-agrárexport felvevőpiacit, nem mint versenyképes agrárexportőröket. Valójában itt valósult meg a legnagyobb mértékben a fordított aszimmetria, ami oda vezetett, hogy − Magyarország kivételével − valamennyi közép-kelet-európai ország agrárkereskedelme az EU-val deficites. A CEFTA-országok adottságait figyelembe véve ez természetellenes.”95Az EU CEFTA-régióba irányuló agrárexportja kiszorítja a szubrégió egymás közti mezőgazdasági termék- és élelmiszer-forgalmat. Végső soron a tagországok ezt akár egymástól is beszerezhetnék, ami sokat lendítene agrárkereskedelmükön. A CEFTA kereteiben zajló együttműködést az Unió már kezdetektől fogva szorgalmazta. Ennek két oka volt: elsősorban az EU exportőrei számára megteremteni az egységes közép-európai piacon való tevékenykedés lehetőségét, másodsorban az EU integrációba való befogadás halogató szándéka miatt.96 Azt javasolták, hogy először saját gazdaságukat hozzák rendbe, amiben nagy segítség lehet a régión belüli gazdasági együttműködés. Az EU integrációs alapkritériumait már valamennyi CEFTA-ország teljesítette: mára már minden ország gazdasága piacgazdasági alapokon nyugszik. „A CEFTA-tagországok

EU-integrációját

segíti,

és

az

integráció

sikerének

valószínűségét növeli a földrajzi közelség, a hasonló gazdasági fejlettség (akkor is, ha ez kevesebb, mint fele az EU-átlagnak), a kiépült kereskedelmi kapcsolatok…”97 Az EU már sokszor kifejtette, hogy a csatlakozást könnyítené a társult és kelet-közép-európai államok egymás közötti együttműködése, integrálódása. Az Unió a CEFTA szubregionális keretét az EU-hoz való csatlakozás fontos állomásának tekinti, ezért is szokták a CEFTA-t az EU előszobájának nevezni.

95

Majoros Pál: ibid. (157) Körösi T.: ibid. (6-7) 97 Majoros Pál: ibid. (157-158) 96

49

A jelenlegi nyolc CEFTA-tag közül öt 2004-ben az Európai Unió tagjává válik. Felmerül a kérdés, hogy mi lesz ezután a szabadkereskedelmi megállapodás sorsa. A 2004-ben az Unióhoz csatlakozó országoknak ugyanis formálisan fel kell mondaniuk a CEFTA szabadkereskedelmi megállapodást. Az EU-ban a mostani társult státuszú országok az egységes piac részei lesznek, teljesen ki kell nyitniuk a belső piacot a tagtársak előtt, akiknek majd a hazaiakkal egyező feltételeket kell biztosítani. Így az EU-n belüli másik integráció értelmét veszti. 98 A CEFTA-országoknak fontos feladat lenne összehangolni gazdasági és külpolitikai lépéseiket, és az együttműködés fontosságára helyezni a hangsúlyt. „A jó gazdasági és politikai kapcsolatok a demonstrációs hatáson túl növelik országaink alkuerejét a csatlakozási tárgyalásokon. Ennek jó példája a három NATO-ország (Lengyelország,

Csehország

és

Magyarország)

között

kibontakozó

újfajta

együttműködés, melyhez az 1998-as kormányváltás után Szlovákia is csatlakozott”99 (vagyis a visegrádi együttműködés újraéledt). A másik fontos kérdés, hogy vajon életképes marad-e a CEFTA három taggal. Erre a problémára megoldást mindenképpen csak az újabb tagfelvétel jelenthet. Ennek jelenlegi feltétele, hogy a csatlakozó ország WTO tag legyen, valamint rendelkezni kell érvényes Európai Uniós társulási szerződéssel. Ezeknek a kritériumoknak számos ország megfelel a közép-kelet európai régióban. A három „kívül maradt” CEFTA-ország (Románia, Bulgária és Horvátország) már elkezdte a tárgyalásokat Macedóniával, Törökországgal és a BAFTA-államokkal, hogy egy jövőbeni kereskedelmi együttműködést alakítsanak ki. A CEFTA tehát átalakul, s valószínűleg az EU keleti határánál fekvő országok kereskedelmi együttműködésévé fog előrelépni. Harmadik fontos kérdés: vajon hogyan fog alakulni a kereskedelme az EUhoz csatlakozott országoknak egymással valamint a kívül maradt országokkal. A belső piac átvételével az öt felvett CEFTA-ország egymás közötti kereskedelme bővülni fog (ez leginkább a jelenleg még védett agrártermékek esetében várható).100 A kívül maradtakkal a kétoldalú kapcsolatokat gyakorlatilag nem befolyásolja, ha az országok különböző időpontban lesznek az EU tagjai, mivel az ipari vámok már 98

Cégvezetés 2001, 10. évf. 4. szám (117) Majoros Pál: ibid. (159) 100 Éltető Andrea: A Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás tagországaival és az Európai Unióval folytatott magyar kereskedelem főbb jellemzői a kilencvenes évek végén MTA Világgazdasági Kutatóintézet 2001, Budapest (10) 99

50

megszűntek. A mezőgazdaság kereskedelmének feltételei azonban változhatnak. „Az együttműködés magas szintje, a földrajzi szomszédság, a hasonló gazdasági fejlettségi szint ellensúlyozhatják azon − csekély − hátrányokat, amelyeket az aszimmetrikus, nem egyidejű csatlakozás jelenthet.”101 Az uniós tagságot követően maradnak még olyan területek, ahol szükséges lesz az együttműködés (például a regionális infrastruktúra vagy a környezetvédelem). Nyilvánvaló, hogy az EU-tagság megvalósulása után a szomszédos országokkal valamilyen formában megmarad Magyarország és a többi csatlakozó ország különleges kapcsolata. A CEFTA-országok kiemelt szerepet kaphatnak a középkelet-európai térség kohéziójának elősegítésében, s nem utolsó sorban az EU keleti határa menti régiókkal való kapcsolattartásban.

101

Majoros Pál. Ibid. (159) 51

Összegzés Amint azt a dolgozatból láthattuk, Magyarország külkereskedelmében még most is igen fontos helyet foglalnak el a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek. Az ország természeti adottságit figyelembe véve ez érthető is. Agráripari termékeink külkereskedelmének döntő hányadát az európai országokkal folytatjuk, exportunk 90%-a, importunk 70%-a ezen országokkal folyik. Az Európai Unió után második legfontosabb külkereskedelmi partnerünk a szabadkereskedelmi megállapodásba tömörülő CEFTA-térség, amely jelenleg Magyarországon kívül hét tagot számlál. A magyar agrárexport 20%-át, az agrárimport 18%-át ezekkel az országokkal bonyolítjuk. A Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás tíz éves története (1993-2002) egyértelműen sikertörténetnek nevezhető, hiszen az 1993-as értékekhez képest az országok exportja a többszörösére nőtt 2002-re (Magyarország esetében több mint hatszorosára), az import pedig hasonlóképpen nagy mértékben bővült ugyanebben az időszakban (hazánk esetében

majdnem az ötszörösére).

Mindemellett, az évek folyamán a CEFTA-országok súlya is jóval jelentősebb lett a tagországok külkereskedelemében, és ez alól Magyarország sem kivétel, hiszen a tagországok súlya kiviteli oldalon 6,8%-ról 9%-ra, behozatali részen 5,7%-ról 8,5%ra emelkedett. Amint az elemzésekből kiderült, hazánk jóval több mezőgazdasági és élelmiszeripari terméket exportál a CEFTA-térségbe, mint amennyit onnan importál. 2002-ben csak egyetlen országgal, Szlovákiával volt deficitünk az agrárkereskedelem területén. A CEFTA-országok keretein belül mára az ipari termékek 100%-a vámmentesen áramlik a térségben, a mezőgazdasági termékekre azonban még nem teljes a liberalizáció. A termékek 80%-a áramlik vámkedvezmények nyújtása mellett. A teljes agrárliberalizációt azonban még halogatják a tagországok, az agrártermékek érzékeny volta miatt. Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia Európai Uniós csatlakozásával a CEFTA regionális együttműködése valószínűleg nem szűnik meg, csak más dimenzióba kerül. Az Unióba felvételt nyert tagokkal együtt egy olyan belső piac tagjai leszünk, ahol az ipar kereskedelem liberalizáltsága mellett a

52

mezőgazdasági termékek is 100%-os vámmentesség mellett áramolhatnak az EU határain belül. A kívül maradt országok fogják a CEFTA további sorsát meghatározni. Feltehetőleg a megállapodás egy olyan kelet-közép-európai együttműködéssé fog átalakulni, amely az akkori kibővült EU keleti- déli határvonalán elhelyezkedő országok egymással folytatott kereskedelmét fogja szabályozni.

53

FELHASZNÁLT IRODALOM

1. Agrár Európa, 1998, 5. szám 2. Agrárgazdasági Tanulmányok, szerkesztette: Juhász Anikó, 2002, 9. szám 3. Agrárkülkereskedelmi Tájékoztató 1994, 21. szám 4. Cégvezetés 2001, 10. évfolyam 4. szám 5. Éltető Andrea: A Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás tagországaival és az európai Unióval folytatott kereskedelem főbb jellemzői a kilencvenes évek végén MTA Világgazdasági Kutatóintézet, Budapest, 2001 6. Gazdálkodás 2002 46. évfolyam 3. szám 7. Kiss Judit: Magyarország agrárkereskedelme a CEFTA-országokkal Európai Agrárpolitikai Kft. Budapest, 2000 8. Körösi István: Az Európai Unió és a visegrádi országok MTA Világgazdasági Kutatóintézet, Kihívások sorozat, 1996 9. Külgazdasági Ismeretek szerkesztette: Szemlér Tamás, KOTK, 1998 10. Magyar Közlöny 1995/24. szám, 1996/115. szám, 2001/147. szám 11. Magyar Mezőgazdaság 1996 37. szám 12. Majoros

Pál:

Magyarország

a

világkereskedelemben

Nemzeti

Tankönyvkiadó, Budapest, 1999 13. Napi Gazdaság 1996 12. szám 14. Novák Tamás: Visegrád és a CEFTA http://www.cégvezetés.hu 15. Réti Tamás: A CEFTA kereskedelem fejlődése- lehetőségek és korlátok Kopit-Datorg Konjunktúra Piackutató és Számítástechnikai Kft. 1997 16. http://www.akii.hu/informatika/stat-info 2003 04 21

54