BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK. Levelező tagozat

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK Levelező tagozat Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok szakirány

A MAGYAR TŐKE MINT LEGNAGYOBB KÜLFÖLDI BERUHÁZÓ MONTENEGRÓBAN

Készítette: Baranyai Zsolt Budapest, 2011

Tartalomjegyzék

Ábrajegyzék....................................................................................................... 5 I. Bevezetés........................................................................................................ 6 I.1 Témamegjelölés ...................................................................................................................... 6 Hipotézis ....................................................................................................................................... 8 I.2 Diplomamunkám hozzáadott értéke..................................................................................... 9 I.3 Kutatási módszereim............................................................................................................ 10

II. A működőtőke fogalmának tisztázása, definíciók és elméletek............... 11 II. 1 Dunning eklektikus elmélete ............................................................................................. 16

III. Magyar befektetések a Régióban ............................................................ 19 IV. Magyar befektetések a Balkán országaiban............................................ 28 V. Montenegró ................................................................................................ 31 V.1 Montenegró gazdasága ....................................................................................................... 33 V.2 Költségvetés ......................................................................................................................... 34 V.3 Munkaerőpiac ..................................................................................................................... 35 V.4 Külkereskedelmi tendenciák.............................................................................................. 37 7. ábra ......................................................................................................................................... 37 V.5 Tőkeáramlás ........................................................................................................................ 39 V.6 Bilaterális kapcsolatok Magyarországgal ......................................................................... 40 V.7 Kétoldalú közvetlen tőkebefektetések ............................................................................... 42

VI. A Montenegróba áramló működőtőke motivációs tényezői: a vonzó cégalapítási feltételrendszer ........................................................................... 44 VI. 1 Mely tényezők vonzzák a külföldi közvetlen beruházásokat az országba?................. 45

VII. A Montenegróba érkező tőke nehézségei............................................... 50 VII.1 A Magyar Telekom montenegrói ügye........................................................................... 52

VIII. A gazdaságdiplomácia, mint a külgazdasági érdekérvényesítés eszköze ......................................................................................................................... 54

3

VIII.1 A magyar gazdaságdiplomácia első eredménye Montenegróban .............................. 57 VIII.2 A második nagy lépés: tárcaközi találkozó Magyarországon .................................... 58 VIII.3 A magyar-montenegrói gazdasági együttműködési megállapodás ............................ 59 VIII.4 Az ITDH szerepe a montenegrói gazdaságdiplomáciai kapcsolatok elmélyülésében és a magyar befektetők segítésében .......................................................................................... 61 VIII.5 Újabb mérföldkő: a Magyar-Montenegrói Gazdasági Együttműködési Vegyes Bizottság első ülése..................................................................................................................... 62 VIII.6 Visegrádi Négyek elnöki látogatás Podgoricában ....................................................... 63 VIII.7 További kormányok együttműködési lépései............................................................... 65 VIII.8 Magyar gazdaságdiplomácia távlatai ........................................................................... 67

IX. Befejezés ................................................................................................... 68 IX.1 Utószó ................................................................................................................................. 68

Felhasznált irodalom...................................................................................... 69 Könyvek ...................................................................................................................................... 69 Folyóiratok ................................................................................................................................. 69 Internetes források .................................................................................................................... 69 Főiskolás Munkáim.................................................................................................................... 72

4

Ábrajegyzék

1. ábra: Magyar működőtőke befektetések alakulása................................................. 19.oldal 2. ábra: A külföldön befektetett magyar közvetlen tőke állományábra: A külföldön befektetett magyar tőke állományának megoszlása (2009 végén) ............................. 20.oldal 3. ábra: A külföldön befektetett magyar tőkeállományának megoszlása ágazatok szerint (2009 végén) ............................................................................................................... 21.oldal 4. ábra: A külföldön befektetett magyar tőkeállományának megoszlása ágazatok szerint (2009 végén) ............................................................................................................... 24.oldal 5. ábra: A visegrádi országok és Románia tőkekivitele.............................................. 25.oldal 6. ábra: Külkereskedelmi tendenciák, statisztika, főbb partnerek, import termékek, Montenegró külkereskedelmi forgalma, 2006-09 (M EUR) ...................................... 26.oldal 7. ábra: Tőkeáramlás, statisztika, főbb partnerek, Montenegró közvetlen tőkebefektetés importja és exportja, 2007-09 (M EUR)..................................................................... 37.oldal 8. ábra: Bilaterális kapcsolatok Magyarországgal, külkereskedelem, tőkeáramlás. A magyar-montenegrói külkereskedelem áruszerkezete (M EUR)................................ 39.oldal 9. ábra: Kétoldalú közvetlen tőkebefektetések, 2006-08 (M EUR) .......................... 40.oldal 10. ábra: Vállalatalapitási feltételek ........................................................................... 42.oldal 11. ábra: Adófajták ..................................................................................................... 46.oldal 12. Adófajták .............................................................................................................. 46.oldal 13. Bérköltségek ......................................................................................................... 48.oldal

5

I. Bevezetés I.1 Témamegjelölés A

Budapesti

Gazdasági

Főiskola

Külkereskedelmi

Karának

Nemzetközi

Tanulmányok Mesterképzésében eltöltött két év számos házi dolgozat és beadandó munka elkészítésére adott lehetőségem. Célom tudatosan egy téma megvizsgálására irányult, melyet górcső alá vehettem több szemszögből is a különböző tantárgyaknak köszönhetően. Ahhoz, hogy a magyar befektetéseket montenegrói viszonylatban vizsgáljam, először a Nemzetközi Kereskedelem és Globális Tényezőáramlás című, jelenlegi belső konzulensem, Dr. Novák Tamás által tartott kurzus adott kedvet. Ekkor csoportos munkában, egy prezentáció készítésének keretében találkoztam Montenegróval és azzal a ténnyel, hogy a magyar tőke abszolút viszonylatban is első számú beruházó az országban. A felismerés, amellett, hogy megdöbbentett, hogy e számok tekintetében megelőztünk olyan országokat is mint, például Norvégia, vagy Ausztria, akik a balkáni működőtőke legnagyobb exportőrei a régióban, kíváncsiságra adott okot és elindított, hogy feltárjam az ok-okozati viszonyokat. Félév múlva a Dr. Majoros Pál és Dr. Nyusztay László Tanár Úr által oktatott Magyarország Külgazdasági Kapcsolatai 1990-től című tantárgy alkalmával ismét ezt a témát választottam, hogy a működőtőke mérlegünk kivizsgálásán túl komplexen külgazdasági szempontból közelítsem meg az elért eredményeket. A következő szorgalmi időszakban adódott a harmadik lehetőségem, hogy egy teljesen új oldalról vizsgáljam meg azt a vállalkozói kedvet, ami a magyar „kifektetéseket”1 ösztönözte. Ekkor Általános és Gazdaságdiplomáciai Ismeretek című kurzus teljesítésének kritériumaként írtam harmadik dolgozatomat a témában, ám ekkor gondolatvezetésem központjában nem az eredmények leíró bemutatása, hanem a mozgatórugók felfedése és a gazdaságdiplomáciai ösztönző eszközök feltárása volt.

1

Kevesebb a „kifektetés” című cikk, Világgazdaság Online, 2009.07.22: http://www.vg.hu/vallalatok/kevesebb-a-kifektetes-281859 (letöltve: Budapest, 2011.11.01)

6

Alkalmam adódott felismerni, hogy a magyar beruházások sikerei nem pusztán a véletlen vagy néhány hazai cég gyors felismerésének és cselekvésének köszönhető, hanem a Magyar Állam tudatos, éveken át tartó gazdaságdiplomáciai tevékenységének is.

7

Hipotézis Diplomamunkám célját abban határoztam meg, hogy indoklást adjak annak a hipotézisnek, miszerint a tőkével rendelkező magyar nagyvállalatok az itthon tapasztalt privatizációs történések után felismerték, hogy ez a folyamat hullámként söpör végig a Balkán-félszigeten majd befektetőként megjelenve kedvezően vásárolták be magukat a montenegrói kulcs-szektorokba kihasználva a helyi feltételrendszert és a hazai támogatást. A dolgozatom elején szeretnék rövid betekintést nyújtani a beruházások típusaiba és megjelenési formáiba. Megismertetem dolgozatom olvasóját néhány közvetlen külföldi beruházást érintő elmélettel, majd Dunning, úgynevezett eklektikus tézisével, melyet több ízben tanultam a Főiskolán. Mielőtt elérnénk a Montenegróba érkező magyar tőkeberuházásokhoz, a magasból, madártávlatból közelít munkám az országhoz. Először a régiót és a Balkánt célzó kifektetések viszonyait vizsgálom, majd relatív megközelítésből mérem össze hazánk tőkeexport teljesítményét a környező országokéval. A célország néhány alap gazdasági mutatóinak ismertetése és az eddig elolvasott fejezetek tudatában az olvasó tiszta képet kap a térség és Montenegró hátteréről, ami lehetővé teszi, hogy közelebbről vegyük górcső alá a köztünk lévő relációt. A táblázatok és tények bemutatása pusztán csodálatra méltó dolgok maradnának, ha nincs mögöttük indoklás. Ezt a várakozást oldja fel szakdolgozatom azon fejezete, mely a cégalapítási és töke import-ösztönző intézkedéseit mutatja be az országnak indokolva a magyar közvetlen beruházásokat. Diplomamunkámban törekszem feltárni az olyan tényezőket is, melyek kifejezetten riasztóan hatnak a külföldi tőkebefektetésekre nézve, valamint röviden összegzem egy, a médiában is nagy port kavaró magyar akvizíció után működő cég botrányát is. A témamegjelölés utolsó bekezdésében már említett, hazai gazdaságdiplomáciai tevékenység csakugyan ösztönzőleg hatott a magyar vállalkozói kedv Montenegró felé terelésére. Azt, hogy e feltételrendszert milyen találkozók és egyezmények hogyan biztosították, arról szakdolgozatom utolsó előtti fejezetében adok számot.

8

I.2 Diplomamunkám hozzáadott értéke A témamegjelölés alapján dolgozatom olvasója egy leíró, elemző munka kibontakozását valószínűsítheti. Ezt a várakozást fűszerezheti meg a több nézőpont bemutatása, mely gazdasági, diplomáciai és olykor még kulturális tényeken is. Vagy: Dolgozatomat gazdasági, diplomáciai, esetenként kulturális nézőpontból közelítettem meg, hogy még színesebb és árnyaltabb véleményt formálhassak az ország jelenlegi helyzetéről. Manapság a használati cél és a hozzáadott érték kutatása uralja a piacokat. Munkámmal szeretnék eleget tenni az ilyenfajta elvárásoknak is, így próbáltam a magyar tőke kivándorlását elősegítő, illetve motiváló tényezőket úgy bemutatni, hogy akár megállja helyét és kedvet adhasson az olyan vállalkozóknak, kik a külpiacra lépést fontolgatják. Az olvasónak lehetőséget adok olyan makroökonómiai kondíciókba is betekintést nyújtani,

ami

alapját

képezheti

egy

kifektetés

előkészítésében

vagy

további

információszerzésre a montenegrói penetrációhoz. Bár dolgozatom a 2011. év vége felé íródik, 3 évvel azután, hogy Magyarország a legnagyobb exportált működőtőke összeget tudta magáénak Montenegróban, mégis aktuálisnak jelentem ki munkám témáját. Ennek okát azzal magyarázom, hogy igaz, az ország nagy iparágainak privatizációs hulláma már lezajlott és a magyar nagyvállalatok már kihasították részüket a stratégiai szektorokból. Ezután kaphatnak teret a kis- és középvállalatok, kiváltképp a tőkeerősebb társaságok térnyerése, akik akár egy magyar eredetű kint működő multi beszállítójaként, vagy a kedvező adózási helyzetet kihasználva önállóan, a „nagyok” által kitaposott utakon jelenhetnek meg e gyorsan fejlődő piacon. Munkámat ezen cégek figyelmébe, megfontolásra ajánlom.

9

I.3 Kutatási módszereim A téma jellegéből fakadóan forrásaim döntő hányada szekunder anyagokból és saját következtetéseimből, gondolataimból áll. Ezt ellensúlyozandó a másodlagos információk eredete különösképp szerteágazó. A bemutató, leíró részek főiskolai oktatóim tananyagaitól kezdve, kötelező és ajánlott olvasmányokon át, órai jegyzeteimig tart, míg az összefüggéseket ezek alapján saját beadandó munkáimban vetettem fel és emeltem be diplomamunkámba. A diplomáciai találkozók, események követése az internetes sajtó és a Külügyminisztérium jegyzékei alapján történt. Mivel dolgozatom célja egy külföldi ország tőkeberuházásaival foglalkozik, elengedhetetlennek véltem külföldi cikkek és tanulmányok felhasználását is. Ehhez a montenegrói kormány és befektetés ösztönzési ügynökségének webes oldalain találtam hasznos anyagokat. Munkám

gyakorlati

jelentőségéhez

leginkább

hozzájáruló

részét

volt

gazdaságdiplomácia szakos, a Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökségnél (ITD Hungary Kft.) dolgozott csoporttársammal készített kutatás alapján készítettem a régióról szerzett tapasztalatai és a megszűnt szervezet forrásai alapján.

10

II. A működőtőke fogalmának tisztázása, definíciók és elméletek2 Diplomamunkámat a külföldi működőtőke fogalmára és mozgási mechanizmusára építettem, ezért feltétlen szükségesnek vélem, hogy tisztázzam és pontosan definiáljam a szakdolgozatomban többször előforduló fogalmakat. A működőtőke szó szinonimájaként a „világgazdaság motorja” kifejezést szokták leginkább használni. Ezt az a tény támasztja alá, hogy az tőkemozgások révén a szegény, akár harmadik világ béli országok is tőkéhez, technológiához vagy know-how és egyéb licensz jogokhoz juthatnak anélkül, hogy önerejükből valaha is sikerült volna. A folyamat pozitív hozadéka, hogy ezt a lehetőséget jól meglovagolva – ösztönözve a működőtőke beáramlását – enyhítheti a világgazdaságtól való leszakadásukat, illetve gyorsíthatják a felzárkózást. Mesterképzésem során ajánlott irodalomként találkoztam Árva László könyvével, aki a tőkemozgások jellege alapján két csoportot határoz meg: 1.

A tulajdonszerzéssel nem járó és

2.

A tulajdonszerzés járó befektetéseket.

Az első formáját a tőkemozgásoknak a nemzetközi hitelezések és segélyek merítik ki, míg a második csoportba a nemzetközi beruházások tartoznak, ahol egyetlen kizárólagos cél a tulajdonszerzés és terjeszkedés. Tovább bontva a tulajdonszerzés céljával eszközölt beruházásokat, a fogalmon belül ismét két csoportot határozhatunk meg: 1.

Külföldi portfólió beruházások

2.

Közvetlen külföldi befektetések, melyet az angol gazdasági nyelv

FDI, azaz Foreign Direct Investment-ként, a magyar köznyelv, pedig, egyszerűen külföldi működőtőke beruházásként ismer. A két típust, alapvetően, a beruházó szándékai különböztetik meg.

2

Árva László: Külföldi tőkeberuházások Közép-Kelet Európában, KJK, Budapest, 1995

11

A külföldi portfólió beruházások esetén a tulajdonos célja jellemzően osztalék kifizettetés, vagy a részvények vételi és eladási ára közötti haszon lefölözése. Ilyen esetekben a befektető nem kíván beleszólni, vagy megszerezni az irányítást a vállalat felett, pusztán pénzének passzív megfialtatása a szándék. A második csoport, vagyis a működőtőke beruházások esetében a befektető tulajdonjogának érvényesítésére törekszik olyan módon, hogy részt vegyen és beleszólhasson a társaság vezetésébe. Ekkor a tulajdonos aktív módon akar hozzájárulni beruházásának kedvezőbb megtérüléséhez. A kontroll megszerzése a vállalat irányítása felett nem minden esetben feltétlen cél. Több nagyvállalat megelégszik részleges tulajdonosi pozícióval, mely az olyan esetekre jellemző, amikor beszállítói kapcsolatok felügyelése vagy fejlesztése, illetve egy zárt piacra történő behatolás a szándék helyi „színekbe” öltöztetve. Dolgozatom témáját szem előtt tartva tovább fókuszálnék a közvetlen külföldi beruházásokra, elhagyva a portfólió befektetéseket. A működőtőke beruházásokat megjelenési formájukat tekintve négy típusra oszthatjuk: 1.

A köznapi nyelven „zöldmezős beruházásokként” ismert új vállalat

alapítása külhonban, 2.

Már meglévő és üzemelő társaság felett ellenőrzés átvételét szolgáló

tulajdonrész felvásárlást. Ebbe a csoportba tartoznak az egyesülések, fúziók (angol nevükön mergers and acquisitions) és a privatizációs tulajdonszerzések. 3.

A külföldi társaságban realizált és újra befektetett, visszaforgatott

jövedelmek 4.

Társaságitőke-emelés során befizetett összeg, illetve segélyezés vagy

hitelezéskor nyújtott alapok egy eseteges leányvállalat számára.

12

Árva László és Dicházi Bertalan elméletére alapozva szeretném ismertetni a külföldi beruházások típusait, melyek a beruházások céljai alapján kategorizálhatók.3

1.

A történelem során sokszor a korábbi időkben is előforduló

hagyományos gyarmati típusú, 2.

Külkereskedelem teremtő, illetve

3.

külkereskedelem helyettesítő beruházás.

Az első osztályba sorolható hagyományos gyarmati típusú beruházás, rendszerint a fejlődő térségeket célozza meg. Ahogy a fenti felsorolásban is látható, ez a legrégebbi fejlett országokból kiinduló működőtőke befektetési forma. Klasszikus példája ennek a történelmünk során, mikor a nagy gyarmatbirodalmak egy természeti kincs, legyen az ásvány vagy egzotikus cikk, a tőkés birodalmak kitermelik és elszipolyozzák az alapanyagot, de feldolgozásukat már az anyaországban folytatják. Ezáltal a kihasznált országban alacsony marad a foglalkoztatottság (a kizárólagosan kitermelés végett), csakúgy, mint a nyersanyagért kapott országban maradó pénzösszeg. Az alapanyag feldolgozása drágábban és otthon történik, így munkahelyeket tart fent, de az árakat sem mérsékli jelentőképp. Ez a fajta befektetés legkevésbé mozdítja elő a szegény országok fejlődését vagy gazdasága felpörgetését, hiszen elszigetelt marad és kevés hozzáadott értékkel bíró tevékenységet végez. Kezdetekben a befektető, nagy vagyonnal rendelkező országok szándéka, nem a beruházás külhoni megtérülő üzemeltetése és az ebből való haszon, hanem a kiszolgáltatott térségek kihasználása és az anyaország ellátása volt. A kettes pontban leírt külkereskedelem teremtő működőtőke elvetette a gyarmati típusú beruházások főleg nyersanyagszerző szándékát és céljául az új piacok megszerzését tűzte ki. Ennek a tőkének a migrációs iránya is eltér az előző modelltől. Itt a beruházások a fejlett régiók között vándorolnak és nem új piacokat teremtenek, hanem a már meglévő rendet felrúgva saját szeletet akarnak magukénak a konkurencia részéből. Egy jó gyakorlati példán keresztül könnyen szemléltethető a folyamat. Vegyük a Suzuki Magyarországra történő betelepülését. Magyarország 1996-tól kezdve OECD tag, így joggal nyilváníthatjuk 3

Árva László – Dicházi Bertalan: A külföldi működőtőke-beruházások fajtái, Világgazdaság,

1998/1.27

13

magunkat fejlett gazdaságú országnak (habár a „Gazdagok Klubbjának felvételéről beszélünk). A japán zöldmezős beruházás következtében, Esztergom több ezer főt foglalkoztató csarnokaiban számos modellt szerelnek össze. Klasszikus értelemben vett gyártásról azonban nem beszélhetünk. Ennek oka, hogy a gépkocsi szívét jelentő alkatrészt, a motort importáljuk. Ellenben a termék CE jeles, uniós országban gyártott autóvá válik az összeszerelés következtében. Nem vitás az a tény sem, hogy a rendszerváltást követően egyik típusa legnagyobb számban váltotta le a keleti gépjárműipar csodáit. A gyár történetét figyelve feltehetjük azt a kérdést: Vajon miért nem egyszerű import révén érkeztek hozzánk az autók? A válasz, természetesen, sokrétű és összetett, ellenben biztos szerepet játszik Magyarország és később az Európai Unió vámrendelkezése is, mely más vámokkal és kvótákkal jár el ez egyszerű alkatrész és egy késztermék, a személygépkocsi esetében. Mindezt összegezve elmondhatjuk, hogy a globális liberalizációs folyamat ellenére (és vele ellenkező irányban is) a piacok védelmi mechanizmusokat építenek ki, melyek tarifális (vám jellegű), illetve nem tarifális (nem vámjellegű: kvótarendszer, minőségi előírások, stb.) védik piacaikat a penetráció és egy esetleges dömping ellen. Ezt kikerülve, és a korlátozásokkal szemben kudarcot vallott exportot felváltva, a vállalati stratégia trójai falova a működőtőke beruházás, amiből az életre kelt cég, annyi máshol olcsóbban legyártott alkatrészt hoz be, amennyit megér az adott vámrendszer mellett. Az export „leváltásá”-ból, vagy fejlesztéséből ered maga a külkereskedelem helyettesítő elnevezés is. Annak érdekében, hogy definiálni és magyarázni tudjam Árva László és Dicházi Bertalan külkereskedelem teremtő beruházás fogalmát, az előző bekezdésben leírtakból indulok ki és ismét a Suzuki példát vinném tovább. Az ezredfordulóra a Suzuki Magyarország gépkocsi eladásainak számával egyértelműen vezette a hazai eladási statisztikákat. Ekkorra már, kiépítve helyi beszállítói hálózatát, számos magyar kapcsolt vállalkozásnak és alvállalkozónak is munkát, megélhetést biztosított. A beszállítási rendszer (Supply Chain) azonban a nagy értéket képviselő és lényegi alkatrészeket mégis külföldről biztosította. Ennek indoka, amennyiben otthon Japánban tartja, lehet az otthoni kialakult struktúra fenntartása (tradíció), a minőség szoros felügyeletének kontrollja, stb. Valójában a vállalat egyetlen motivációja a nyereség és a szorosan hozzá kapcsolódó hatékonyság dönt a kérdésben. Egy dolgot azonban Japán bebizonyított a világnak: nincs olyan rendszer, amelyet a folyamatok irányítása mellett ne lehetne akárhova „exportálni” Mianmartól a Fülöp-Szigetekig. Így létezik példánkban, hogy a Suzuki lelkét jelentő motor

14

külföldről, egy jóval a japán költségszínvonal alatti helyről érkezik. Ez a feltehetően kistigrisek ország vállalata japán exportált high-tech know-how-ját kombinálta az alacsony bérekkel és állami adókedvezményekkel, hogy elárassza a világ összes Suzuki összeszerelő gyárait. Sokan úgy vélik Japán legnagyobb exportcikke a mikroprocesszorok és elektronikai berendezések. Én ezzel vitatkozok. Véleményem szerint, a felkelő nap országa saját kultúráját csomagolta be, amely egy másik országban kinyitva „know-how”-ként került elnevezésre. Nem véletlenül egy japán közgazdász Kojima tiszteletére Kojimaberuházásoknak nevezik azokat a működőtőke befektetéseket, amik, ahogy láthattuk, fejlett országokból (Japán) fejlődőkbe (Tigrisek) irányulnak, azzal a céllal, hogy kihasználják a kedvező termelési tényezőket (alacsony bérszínvonal), az ország adta kedvezményeket (társasági adó, vámrendelkezések) és elárasszák a világot termékükkel, sokszor anélkül, hogy a helyi piacon megjelenne e termék. Így az intenzív exportra történő gyártás következtében kapta ez a fajta közvetlen külföldi beruházás, a külkereskedelem teremtő nevet. A Kojima beruházásokon kívül egy eltérő csoportot is megkülönböztetünk, mely jóval inkább élénkíti a külkereskedelmet. Ebben az esetben a termeléskiépítő befektetésekről beszélünk. Itt a beszállítói hálózat kizárólag idegen (nem rezidens országbeli) anyagokkal dolgozik, tehát mellőzi a hazai beszállítókat. Ez olyan esetben járatos döntés, amikor egy nagyon fejletlen, instabil országról beszélünk, ahol a bérszínvonal az egyetlen olyan tényező, amelyet a cég működésében a hatékonyság növelése céljából kamatoztatni tud. Az alvállalkozók képtelenek, megbízhatatlanok, vagy nem versenyképes beszállítók. A technológiai lánc oldaláról úgy képzeljük el a helyzetet, mintha a vállalat egyetlen tevékenységét kimetszettük volna és egy olyan térségbe ültetjük át, melynek egyetlen feltétele (például a munkabér, mely korunk vállalatának legnagyobb költsége) annyira megtérül, hogy érdemes felvállalni az átfutási idő megnyúlását, üzemelési és szállítási költségeket.

15

II. 1 Dunning eklektikus elmélete4 A működőtőke definiálásával foglalkozó fejezetemet lezárva szeretném Dunning, úgynevezett eklektikus (az eklektikus szó jelentése: válogató, kevert) elméletét bemutatni. Választásom azért erre a tételre esett, mert szerzője a már létező teóriákat összegez gondolataiban és számos tényező egy időben való fellépésével számol, csakúgy, mint a valóságban, száműzi a steril környezetet. (Merít a tranzakciós költségek, internalizációs elméletből, valamint a stratégiai menedzsment tételeiből.) Állítása, hogy a működőtőke beruházás akkor indokolt az exporttal szemben, ha tulajdonosi és tranzakciós előnyökre tehet szert a cég és egyben ki tudja használni a helyi kedvezőbb termelési feltételeket is. Dunning 3 faktorral számol, melyek a külföldi közvetlen befektetéseket meghatározhatják: 1.

Vállalatspecifikus előnyök (Ownership advantages)

2.

Helyspecifikus előnyök (Location advantages)

3.

Internalizációs előnyök (Internalisation anvantages)

A klasszikus felfogással szembemenően – ám a valóságban igenis összhangban – a vállalatspecifikus előnyök hatására a működőtőke megjelenhet olyan övezetben is, ahol a lokalizációs előnyök nem számottevőek. (Az angol kifejezések kezdőbetűi összeolvasása miatt a tézis az OLI paradigma néven is ismertté vált.) Dunning a beruházásokat céljuk tekintetében 4 külön csoportba osztotta: 1.

Helyi erőforrásokat kiaknázó külföldi befektetések

Ebben az esetben a befektető a termelési tényezők költségeiben rejlő nemzetközi különbségeket használja ki nyereségének maximalizálása érdekében. Időben ez volt a legkorábbi modell. A produktum jóformán azonnal exportra kerül, hogy a fejlett országokban további feldolgozásra kerüljön. Az elmélet szerint, minden termelési tényező hasonlóképp járhat, de neoklasszikus értelemben a nyersanyagok képezték kizárólag az ilyenfajta export tárgyát. Később csatlakozott ehhez a családhoz a munkaerő, technológia és know-how.

4

Szanyi Miklós: Elmélet és gyakorlat a nemzetközi működőtőke-áramlás vizsgálatában. Közgazdasági szemle, 1997/06.

16

2.

Piacorientált befektetések

Itt a cél, elsősorban a fogadó ország és környezetének ellátása, piacszerzés. Az ilyesfajta megfontolásnak 5 különböző típusát definiáljuk: a)

Követő beruházás. A beruházó abban az országban létesít céget,

ahova beszállítói illetve vevői mozdulnak. Ezzel a mozgással a piac folyamatos bővítése mellett nem esik el a bevételt jelentő partnereitől vagy üzleti kapcsolataitól. b)

Helyi piacok ellátása révén termelési és szállítási költségek

megtakarítása. c)

Figyelembe véve a rezidens igényeket a termék helyi piachoz történő

igazítása. d)

A

konkurenciaharc

folytatása

az

azonos

piacokon

való

megjelenéssel. (Nem lehet hagyni, hogy a konkurencia egy gyenge piacon újonnan megjelenve megerősödjön, majd egy versenyhelyzetben tartalékainak köszönhetően olcsóbbnak bizonyulva felülkerekedjen.) e)

A célországbeli kereskedelempolitikai feltételrendszer (vámok,

preferenciarendszer, szubvenció, kvóták). 3.

Hatékonyságnövelő befektetések

Jellegzetessége a már meglévő helyi erőforrás vagy piacorientált befektetések racionalizációja. Ebbe tartozik bele minden méretgazdaságosságot, kockázatmegosztást hirdető beruházás. 4.

Stratégiai előny érvényesítése

Ebben az esetben a hosszú távú, stratégiai célok elérése a cél, mely a növekedésen túl, versenyképességbeli fejlődést is jelent. Ilyen akvizíciónak minősülhet egy idegen piacra való bevásárlás is, amikor a piaci rész mellett ismereteket is vásárolunk. Dunning meglátása szerint, az első két csoportba tartozó forrás- és piac orientált befektetések kezdetleges, elsőkörös akciók. Az utóbbi kettő vállalkozás már létező struktúrák megváltoztatására, illetve fejlesztésre irányul. Időbeli eloszlásban e két csoport aránya az utóbbi évtizedekre ugrásszerűen megnőtt a fejlett országok tekintetében, míg az

17

újonnan iparosodott nemzetek esetében, manapság is csak a források és piac kezdeti kiaknázása jelenti az elsődleges motivációt a tőke számára.

Szakdolgozatomban megemlítettem több elméletet a külföldi működőtőke befektetésekkel kapcsolatban. Annak ellenére, hogy választásom a témám fókusza miatt kizárólag a Dunning elmélet bemutatására szorítkozott, szeretném egy rövid felsorolással megemlékezni a külföldi közvetlen beruházásokról szóló tézisekről: • Vernon termékciklus elmélet, • Heckscher-Ohlin megközelítés • Mundell féle modell • Ozawa fázis elmélete • Aliber modellje • Dunning és Marula tézise • Froot és Stein modell

18

III. Magyar befektetések a Régióban5 A rendszerváltás után, a 90-es években, a működőtőke kiáramlás az országból nem volt jelentős, kiváltképp a külföldről érkező közvetlen befektetések érkezése mellett. Mai szemmel nézve is túlzás lenne azt állítani, hogy ezt a tendencia megfordult, mert a mérlegünk még mindig deficites lenne. Viszont, hozzá kell tenni, hogy a magyar vállalatok több milliárd euró összegben fektettek ki tőkét. A tendenciákat figyelve Magyarország nettó importőr marad, ám ezzel párhuzamosan tovább nő a jelentősége a külföldi beruházások végrehajtásának. 1. ábra Magyar működőtőke befektetések alakulása6

Főbb mutatók

2011.03.31 (millió euró)

Időszak

Közvetlen tőkebefektetés állománya külföldön

17574

2010

Közvetlen tőkebefektetés külföldön

628

2010

Közvetlen tőkebefektetés külföldön

1938

2009

2010 végére a magyar cégek külföldi működőtőke befektetéseinek összege meghaladta a 17,5 milliárd eurót. Összetételét tekintve, a részvény és részvény formájú akvizíció, valamint az újra befektetett jövedelmek 15,8 milliárd euró, az egyéb tőke, pedig 1,7 milliárd euróra rúgott.

5

Áttekintés az aktuális magyar tőkekiviteli folyamatokról, Henger Péter, Nemzetgazdasági Minisztérium, Gazdaságpolitikai Főosztály; http://www.kormany.hu/download/6/42/30000/fdiexport_2010q4.pdf (letöltve: Budapest, 2011.11.24) 6 Áttekintés az aktuális magyar tőkekiviteli folyamatokról, Nemzetgazdasági Minisztérium, Gazdaságpolitikai Főosztály; http://www.kormany.hu/download/6/42/30000/fdi-export_2010q4.pdf (letöltve: Budapest, 2011.11.24)

19

2. ábra A külföldön befektetett magyar közvetlen tőke állománya7

18000 16000 14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

Millió euró

Ezeket a számokat érdemes népesség szerinti lebontásban vizsgálnunk, hogy pontosabb képet kaphassunk teljesítményünkről. Összehasonlítva a fenti adatokat, elmondhatjuk, hogy Magyarországon az egy főre eső tőkebefektetés 1760 euró, mely Szlovénia után (2010 végén 2777 euró) a második hely megszerzésére elég a régióban. A térség többi országait illetően az egy főre eső külföldre irányuló közvetlen beruházások állománya 2010 végén jelentős mértékben alábbhagy: Csehország (1103 euró), Lengyelország (722 euró), Szlovákia (398 euró), Románia (52 euró).

7

Áttekintés az aktuális magyar tőkekiviteli folyamatokról, Nemzetgazdasági Minisztérium, Gazdaságpolitikai Főosztály; http://www.kormany.hu/download/6/42/30000/fdi-export_2010q4.pdf (letöltve: Budapest, 2011.11.24)

20

3. ábra A külföldön befektetett magyar tőke állományának megoszlása (2009 végén)8

5,5% 2,9%

10,9%

24,5%

5,1%

2,5% 2,1% 13,0%

3,5% 3,8%

10,6% 2,5%

11,7%

Bulgária Oroszország USA

Ciprus Románia Dél-Kórea

Horvátország Svájc Egyéb országok

Luxemburg Szlovákia

Macedónia Ukrajna

Miután megfigyelhettük a külföldre áramlott magyar tőke mennyiségi alakulását és összehasonlítottuk a régióbeli államokéval, tájékozódhatunk milyen országok a vándorlás céljai. A kördiagramról leolvashatjuk, hogy 2009 végén a magyar tőke 11,7%-a (1,8 milliárd euró) szomszédos országunkba, Szlovákiába áramlott. Ezzel az eredménnyel az első 10 beruházó között találhatjuk magunkat. Jellemző még a tendenciára, hogy a nagyvállalatok mellett a kis- és középvállalatok is előszeretettel fektetnek ki, mely a korán bevezetett kedvező adórendszernek köszönhető – egykulcsos személyi jövedelemadó, áfa és társasági nyereségadó. A legszámottevőbb magyar tulajdonnal működő szlovákiai vállalatok: Slovnaft (MOL), Pöstyényi fürdők (Danubius), Trigránit, Samsung Electronics SK, Jasplastik SK (Jászplasztik), Eurobus Invest Slovakia (Inter Bus Invest), OTP Banka Slovensko (OTP), EGIS Slovakia, ABO MILL (ABO HOLDING, ABO MILL Malomipari Zrt). Mediterran

8


21

Slovakia, Leier Baustoffe SK, Purátor Techno TIP, Continental Tobacco, Limex SK, Profesia (Lapcom Kft), Transelektro Slovensko, Diego. A szintén előkelő harmadik legkedveltebb célpontot Horvátország jelenti a magyar tőke számára. 2009 végére a Horvátországi statisztikákból értesülhetünk, hogy a magyar befektetések kumulált összege meghaladja a 1,7 milliárd eurót. Ezzel az eredménnyel a negyedik legnagyobb beruházók vagyunk az országban Ausztria, Holland és Németország után. A 2009-es működőtőke beruházok jelentékeny részét 2 vállalat határozta meg: a MOL INA akvizícója 100 millió euró, valamint a Trigránit ingatlanfejlesztése 23 millió euró értékben. (2009-ben a magyar beruházások a 155 milliós összeghatárt érték el.) A hazánkból érkező befektetések közkedvelt célpontja a helyi kereskedelmi, idegenforgalmi és szolgáltatói területek, de jelentős mértékben kerül sor tengerparti üdülő felvásárlásokra is. Amennyiben a Horvátországban beruházó cégeket szeretnénk vizsgálni, úgy az alábbi lista mérvadó: MOL, OTP Bank, Dunapack, Zalakerámia szaniter üzem, Fornetti látványpékségei, Duna-Dráva Cement cementüzemek, továbbá a Dalmácia Holiday Kft. jachtkikötői, szállodái. Bulgáriával kapcsolatban, ahová a magyar tőke 5,5%-a áramlott, a válságot megelőző időszakban figyelhettünk meg kiemelkedő aktivitást. 2009-ben több mint 154 millió euró, de egy évvel előtte majdnem 200 millió eurónyi befektetés indult Magyarországról a térségbe. Összehasonlításképpen, hazánk 8. kiemelt helyen álló beruházó, ami a bolgár statisztikai adatok alapján 1 276,4 millió eurót jelent kumulálva. Horvátországhoz képest eltérő az a tény, hogy nem néhány mamut cég ostromáról, hanem valamivel több, mint 340 vállalat befektetéséről beszélünk. A legjelentősebb magyar társaságok Bulgáriában: az OTP, a Videoton, a Dunapack, az MKB, illetve a FRAMA Rt. leányvállalata a GPV- BULGÁRIA. A lefedett szektorokat tekintve a hazai tőke megjelenik a pénzügyi szektor után az elektronikai/számítástechnikai, papír és csomagolástechnikai, gyógyszeripari, kozmetikai és telekommunikációs területeken is. Bulgáriával ellentétben a Romániába irányuló magyar működőtőke nem torpant meg, ám lassult a világválság hatására. A Román Cégbejegyzési Hivatal információi szerint 2009 végére a vegyes vállalati beruházások elérték a 541 millió eurót, ami az összes külföldről származó befektetések értékének 3,5%-a. (A 2008 év végi adatok szerint Magyarország éves kifektetéseinek 4,5 százalékát, azaz 594 millió eurót fektetett be a

22

szomszédos országban.)9 Ezzel a teljesítménnyel hazánk a 10. helyet foglalja el a külföldi befektetők rangsorában. Még érdekesebb adat, hogy a bejegyzett vegyes vállalatok számát tekintve 10 ezer magyar részesedésűt tartanak számon az országban, ami az összes társaság 6%-ra rúg. Ezen cégek, jellemzően, kis tőkével alapított korlátozott felelősségű társaságok, ám a közvetlen külföldi beruházások 90%-át 10-15 magyar vállalat teszi ki. Ezek közül a MOL, OTP, Richter Gedeon, Fornetti még a válság negatív hatásainak ellenére is képesek voltak megtartani piacaikat. Különösen nagy teljesítménynek ítélem, hogy az OTP pozíciója sem került veszélybe, mely annak a ténynek tudható be, hogy portfóliójában csak kis részt képviselt az ingatlanügyletekhez kapcsolódó finanszírozás, illetve hitelezés. Néhány további nagyobb haza befektető az országban: Lasselsberger SA (csempe- és burkolólap gyártás), Dunapack Rambox SRL (papír csomagolóanyag gyártás), Pipelife Romania SRL (műanyag termékek), Salina Invest SA (gyógyfürdő, szálloda), Unical Prodimpex (építőipari szolgáltatások). Összegezve, a magyar működőtőke területi eloszlását a bemutató ábra egyértelmű képet fest: a beruházások több mint 45%-a Kelet- Közép Európába irányul, mely tény egyértelmű sugallat, miként (és merre) alakítsuk külgazdaság politikánkat.

9

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, Gazdaságpolitikai és Elemzési Főosztály, Henger Péter tanulmánya: Áttekintés az aktuális magyar működőtőke-kiviteli folyamatokról, 2010 március 31, http://www.kormany.hu/download/3/dc/10000/%C3%81ttekint%C3%A9s%20az%20aktu%C3%A1lis%20m agyar%20t%C5%91kekiviteli%20folyamatokr%C3%B3l.pdf, (letöltve: 2010.11.30)

23

4. ábra A külföldön befektetett magyar tőkeállományának megoszlása ágazatok szerint (2009 végén)10

3,2%

5,2%

12,1% 9,3%

21,6% 6,0%

4,6%

14,6% 13,9%

9,5%

Bányászat

Kőolaj-feldolgozás

Vegy- és Gyógyszeripar

Villamosgép-gyártás

Kereskedelem, Javítás

Bankszektor

Egyéb pénzügyi tevékenység

Egyéb gazdasági szolgáltatás

Egyéb feldolgozóipar

Egyéb ágazatok

A torta-diagramm rövid elemzése után megállapíthatjuk, hogy a magyar vállalatok közvetlen külföldi befektetéseinek fele a szolgáltató ágazatokat (8,1 milliárd euró, 52,1%) célozza meg. Ezen belül: az egyéb gazdasági szolgáltatásban (3,4 milliárd euró, 21,6%), a bankszektorban (2,2 milliárd euró, 13,9%), az egyéb pénzügyi tevékenység (719 millió euró, 4,6%) és a kereskedelem, javítás (1,5 milliárd euró, 9,5%) területeken realizálódott a legtöbb magyar közvetlen tőkebefektetés. Így a feldolgozóipar, ugyancsak a 2009 végi adatok szerint a második helyre szorult a beruházások 33,1%-val (5,2 milliárd euró): kőolaj-feldolgozás (1,4 milliárd euró, 9,3%), a villamosgép-gyártás (2,3 milliárd euró, 14,6%) és a vegy- és gyógyszeripar (937 millió euró, 6%)

10


24

5. ábra A magyar tőkekivitel alakulása11

3 400 2 900

m illió euró

2 400 1 900 1 400 900 400 -100 -600 2001

2002

2003

2004

2005

Részvény és részesedés

2006

Újrabefektetett jövedelem

2007

2008

2009

2010

Egyéb tőkemozgás

A 2000-2009-ig tartó időszak adatai alapján jellemzően 1 526 euró jelenti az átlagos magyar működőtőke kivitelt. Ezt az összeget alulmúlja a 2010-es adat, miszerint, 628 millió euró hagyta el hazánkat közvetlen külföldi befektetés formájában, mely összeg 1,3 milliárddal kevesebb a megállapított 2009-es értéknél! Ez a 2002 óta jegyzett legalacsonyabb

érték.

Ahogyan

megfigyelhetjük

a

grafikonon

a

befektetések

összeállításában 2004-től változást tapasztalhatunk meg. Ebben az időben vált tendenciává (és jelentek meg először) az újra befektetett jövedelmek visszapörgetései. Ezek az összegek kerültek kifizetésre a válság következtében 2008-ban, mikor a tulajdonosok repatriálták jövedelmeiket és kifizetéseket eszközöltek a leányvállalatok nyereségének kárára, sőt, esetlegesen terhére adósodtak el.

11


25

6. ábra A visegrádi országok és Románia tőkekivitele12

12000

10000

m illió euró

8000

6000

4000

2000

0 2005

2006 Magyarország

2007 Csehország

2008 Lengyelország

Szlovákia

2009

2010

Románia

Magyarország relatív értékeléséhez szükségesnek érzem, hogy eredményeinket a régió más országaival is összehasonlítsuk. A 2005 és 2010 közötti periódus tekintetében a beruházási kedv alábbhagyását figyelhetjük meg, ami a világválság hatására napjainkban is jelen van. Elmondhatjuk, hogy a Visegrádi Négyek és Románia együttes közvetlen külföldi beruházásainak összege 2008-ról a következő évre több mint harmadával csökkent. Ezt a tendencia figyelhető meg a 2009-ről 2010-re történő számok alakulásában is, mely további 11%-os esést mutat. Magyarország részesedése a V4-ek és Románia teljes működőtőke kiviteléből a 2009 évinek éppen harmadát érte el (10,7%) A zuhanó tendenciában, sajnálatosan, hazánk jár az élen a maga 68%-os zuhanásával (628 millió euró), míg Szlovákia 20% (247 millió euró), Lengyelország 4% (3 557 millió euró). Ezzel ellentétben Csehország működőtőke exportja 87%-kal (1 284 millió euróra), Románia pedig 1%-kal (146 millió euróra) növekedett.

12


26

A 2011-re prognosztizálható értékek tekintetében bizonyosan kijelenthetjük, hogy a teljesítményünk el fog maradni az előző 7 év körülbelül 2 milliárd eurós átlagától. Kis ország lévén, hozzá kell tenni, ez a szám nagyban változhat akár egy nagy cég akvizíciója következtében, de átlagosan a 2 milliárdos összegű évenkénti kifektetés optimista becslés a jövőre nézve.

27

IV. Magyar befektetések a Balkán országaiban Magyarország földrajzi helyzetéből eredően, kapu a Balkán és az EU országok között. Ez a központi helyzet rendkívüli „logisztikai lehetőség” arra, hogy hazánk regionális infrastrukturális központtá váljék. A Balkán jelenleg is kiemelt és egyre bővülő piaca magyar áruknak és tőkének, kereskedelmi mérlegünk folyamatosan pozitív. Különösen kiváló lehetőséget kínál a magyar agrártermékek értékesítésére. A Balkáni országok már hosszú ideje aspirálnak az EU-hoz való csatlakozásra, mely egyenlőre csak Romániának és Bulgáriának sikerült 2007-ben. Ugyanakkor valamennyi ország jelentős lépéseket tett a piacgazdaság kialakítására és széleskörű kapcsolatokra törekszik az EU országaival, így Magyarországgal is. A magyar tőkeexport számára különösen nyitottak ezek a területek, így nem meglepő, hogy Magyarország egyike a tíz legfontosabb tőkebefektetőnek a térségben. A magyar kisvállalalkozói szféra számára még ritkán kedvező a helyzet a külföldi befektetésekre, de a stabil pozícióban lévő nagyvállalkozók már kezdik kinőni a magyar piacot, ezért nemegyszer fordulnak olyan térségek felé, amelyek közeliek, piacuk még nem telített. A Balkán országai ideális célpontok, mert bár politikailag és gazdaságilag már stabilitást mutatnak, a privatizáció még nem zárult le teljesen. Ezekben a szomszédos országokban a beruházási kockázatok viszonylag alacsonyak, emellett jó ütemű a gazdaság és a GDP növekedés, GDP. A piac várható növekedésével a befektetés a hazainál nagyobb arányú hasznot eredményezhet. A tőkekivitellel párhuzamosan, eddig minden országban megfigyelhető volt az export növekedése is. A régióban a legfontosabb célpont Románia, a magyar export hatodik legerősebb piaca, kiemelkedő agrárexportjával. Potenciálisan fennállt a lehetősége, hogy az EU csatlakozást megelőzően Magyarország betöltse Románia felé azt a szerepet, melyet korábban Ausztria játszott a magyar gazdaságban. Előnyei, hogy a cégalapítás már alacsony tőkével is megvalósítható és a hazainál alacsonyabb, a munkaerő piaci költsége. Ez sok tőkeerős beruházót Romániába vonzott. Például a TriGránit Kolozsváron 1 milliárd eurós beruházást indított bevásárlóközpont építésre.

28

2001-től a javuló üzleti feltételeknek és a gazdasági fejlődésnek köszönhetően megindult a magyar vállaltok terjeszkedése Horvátország és Macedónia és Bulgária felé is. A Matáv megvette a macedón telefontársaságot, mellyel az egyik legnagyobb beruházó lett az országban. 2003-ban az OTP a legnagyobb bolgár kereskedelmi bankot vásárolta meg Bulgáriában. Röviddel ezután a MOL szerzett tulajdonjogot a horvát INA olajtársaságban, majd 2005-ben tovább növelte részesedését. A két tőkeexport már 2003-ban meghaladta a 800 millió eurót. Az OTP terjeszkedése igen látványosan és jövedelmezően folytatódott Szerbiában, Romániában és Horvátországban is. Külön

említést

érdemel

Szerbia,

akivel

korábbi

szabadkereskedelmi

megállapodásunk EU csatlakozásunkkal megszűnt. Itt is addig vannak a legjelentősebb piaci lehetőségeink, amíg Szerbia EU felvétele nem történik meg. A szomszédságból adódó előnyünket kellene kihasználnunk és azt, hogy leghamarabb jelenjen meg a magyar tőke befektetéseivel. A külföldi működőtőke beáramlása 2006-ban tetőződött. Mára az állami vállalatok nagy részének privatizálása befejeződött, csak a „kényesebb” helyzetű társaságok

maradtak.

Legkedveltebb

befektetési

terület

a

bankszektor

és

a

telekommunikáció (az összes külföldi beruházás összege meghaladta a 2-2 milliárd dollárt). A kis- és nagykereskedelem is számos befektetőt vonzott. Magyarország az első húsz beruházó közül (14 Európai Uniós ország 70%) a kilencedik 322,45 millió dollárral. Mellettünk a legaktívabb Ausztrián kívül (2,157 milliárd dollár) Görögország, Hollandia, Németország és Norvégia előszeretettel fektet be Szerbiában. (betűnagyság) Magyarország stratégiai érdeke, hogy kiváló kapcsolatot ápoljon ezekkel az országokkal és ösztönözze az ottani beruházás-fejlesztést és kereskedelmet. Magyarország segítséget tud nyújtani abban, hogy a régióban folyó közlekedési infrastruktúra fejlesztésére szolgáló beruházásokhoz EU támogatások is felhasználásra kerülhessenek. Az ilyen határon átnyúló fejlesztések támogatják azt a koncepciót, hogy Magyarország regionális logisztikai központtá válhasson a térségben. A magyar tranzit szerepből adódóan szolgáltatásexportként logisztikai és kapcsolódó tevékenységeket tudunk nyújtani, mellyel új munkahelyek teremthetők. Lehetőségeink nemcsak a vasúti és országúti, hanem a folyami teherforgalom és az azokat kiszolgáló (kikötői) szolgáltatások terén is ígéretesek. Megemlítendő még, hogy a nagyszámú határokon túli magyar kisebbség léte az anyanyelvünkön való üzleti kapcsolatépítést és annak fenntartását is lehetővé teszi, ami előny különösen a kis és középvállalatok számára.

29

Miért támogatja a magyar gazdaságpolitika a magyar tőke külföldi exportját?13 •

gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok javulása

•

magyar export növekedése

•

célországok piacainak elérhetővé válása

•

a hazai magas költségszint miatti termelés „kiszervezés” javítja a

versenyképességet •

javulnak az értékesítési, hatékonysági és tőkemegtérülési mutatók

•

leányvállalatok közötti kooperáció javulása

•

KKV számára növekedési lehetőség.

13

Majoros Pál: Az átalakuló magyar külgazdasági stratégia; EU Working Papers 1/2008, http://epa.oszk.hu/00000/00026/00038/pdf/euwp_EPA00026_2008_01_003-020.pdf (letöltve: Budapest, 2011.10.14)

30

V. Montenegró1415 Montenegró (Crna Gora) a Balkán-félszigeten helyezkedik el. Délnyugaton 293 kilométer hosszan az Adriai-tengerrel, nyugaton Horvátországgal, észak-nyugaton Boszniával, észak-keleten Szerbiával, dél-keleten pedig Albániával határos. Crna Gora, montenegrói nyelvről lefordítva „fekete erdő”-t jelent, mely elnevezés az ország nagyobb részét beborító erdős vidékre vezethető vissza. Montenegró szerencsés elhelyezkedésének köszönhetően, nemcsak a hegyvidéki, de a mediterrán és kontinentális éghajlati jellemzők bírnak erős befolyással az ország klímájának alakításában. A tengerparti részen, Herceg Novitól a Bojana folyóig a mediterrán, a Piva folyó környékén a hegyvidéki, majd az ország középső részén a kontinentális éghajlati jellemzők játszanak fontos szerepet. Montenegró, igen későn, csak függetlenedése után kezdte el kihasználni a természeti kincsei és klímája adta lehetőségeket, mely az utóbbi években már az ország legjelentősebb bevételi forrását jelenti. Az UNESCO több tavat, öblöt köztük a híres Kotori-öblöt is védettnek nyilvánította, mely vonzza a turisták számát. Montenegró 14026 km²-es területen fekszik, ahol a lakosság száma az erős terület nagysága miatt, igen alacsony (625.266 fő), melyből a 2011-es népszámláláson az állampolgárok 45%-a montenegróinak, 30%-a szerbnek, 8% albánnak vallotta magát. A lakosság kisebbségei közé tartoznak a bosnyákok (6%) és az albánok (5%). A többségi lakosság a pravoszláv vallást követi, majd a muzulmán és a katolikus meghatározó még az országban. Annak ellenére, hogy a lakosság a többségében montenegrói nemzetiségű, mégis a szerb nyelvet használják leginkább a közéletben, ezt követi csak a montenegrói nyelv. A 2008-as koszovói függetlenség kikiáltása előtt, Montenegró, „Európa legfiatalabb állama” címmel büszkélkedhetett. Az ország történelmére visszatekintve bátran állíthatjuk, hogy Montenegró kisebb-nagyobb megszakításokkal szerb befolyás alatt állt. 1190-től a Szerb Fejedelemséghez, majd az 1448-as rigómezei vereség után, a törökök fennhatósága alá kerültek. 14

ITD Hungary Zrt Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökségeként hivatalos honlapja, http://www.itd.hu/engine.aspx?page=orszaginfo_me , (letöltve: Budapest, 2011. 11.02.) 15 Somodi András diplomamunkája: A Nyugat-Balkán országok gazdasági fejlődése az elmúlt öt évben, különös tekintettel a gazdasági válságra 2010, http://elib.kkf.hu/edip/D_15158.pdf , (letöltve: Budapest, 2011.11.05.)

31

Montenegró függetlenségét, először 1878-ban nyilvánították ki a berlini kongresszuson, ami nem tartott hosszú ideig, mivel a Balkán háborúk negatív kimenetellel végződtek az ország szempontjából. 1918-ban Szerb, Horvát és Szlovén Királyságba, majd a Jugoszláv Királyságba kellett beintegrálódnia. A második világháborútól egészen 1991ig a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság tagállamává vált, majd ennek szétesése után, Szerbia és Montenegró közös államaként, a hat országból álló Jugoszláv Szövetségi Köztársaság (JSZK) tagjaként létezett, 2006. május 21.-ig. Ekkor hirdették ki ugyanis az EU-val 3 évvel korábban elfogadott átmeneti egyezményhez kapcsolódó népszavazás eredményét, mely szerint Montenegró lakosságának az 55,5 %-a a Szerbiától való elszakadásra tette le a voksot. Ettől az időponttól beszélhetünk független Montenegróról, amelyet az Európai Unió Külügyminiszteri Tanácsa hivatalosan június 12.-én ismert el. Montenegró méltán szolgált rá a függetlenségre. Az ország folyamatosan lépéseket tett a szerb függőség megszakítására, amit az önálló központi bank, önálló költségvetés, a német márka, majd az euro, mint hivatalos pénznem bevezetése igazolt. Elismerését követően a több nemzetközi intézményben is tagságot nyert, mint például.: Világbank, IMF, Európai Újjáépítési Bank. Montenegró 2008-ben felvételét kérte az Európai Unióba, így kapcsolata az Unióval tovább mélyült, amelyet 2009-ben a montenegrói állampolgárok vízummentessége támaszt alá. Az Unió részéről a kezdeti pozitív lépések manapság megtorpanni látszanak. 2010-ben Montenegró hivatalosan tagjelölt státuszt kapott, de a csatlakozási tárgyalások máig nem kezdődtek meg, annak ellenére, hogy az ország teljesítette az Unió által előírt kritériumokat a szervezett bűnözés és diszkrimináció felszámolására. EU-s diplomaták véleménye szerint, a Közösség új tagállammal bővülni a reformok végrehajtása után kíván, amely előreláthatólag fél évet vesz igénybe. Stefan Füle elmondta, hogy Montenegró összességében kielégítő eredményeket ért el a reformfolyamatok végrehajtását illetően, így a csatlakozási tárgyalások mihamarabbi megkezdését javasolja.16

16

http://hvg.hu/vilag/20111104_montenegro_unios_csatalkozas_targyalas

32

V.1 Montenegró gazdasága Montenegró gazdaságságát 2006-tól erőteljes fellendülés jellemezte. A 6,5%-os GDP növekedés köszönhető az idegenforgalomba és az építőiparba beáramló jelentős tőkebefektetések. 2007-ben a gazdaság tovább növekedett, amit a 8%-os GDP növekedés mutatott. A bruttó hozzáadott érték 70%-át ebben az időszakban az idegenforgalom, az ingatlankereskedelem, és a pénzügyi szolgáltatások adták. A szolgáltatási szektor dominanciát mutatja az ipari termelés mutatója, ami csak a gazdasági növekedés 20%-át adta. A fogyasztás 2008-ban 18%-al több volt, mint az ezt megelőző évben, amit a keresetek növekedése magyaráz. Ezzel szemben az ipari termelés folyamatos csökkenése volt tapasztalható, ami a részben a szárazság, részben meg a helyreállítási munkák miatt következett be. A gazdasági világválság a Balkán országait később érte el, mivel kevésbé integráltak világgazdaságba. 2008-ban, az ingatlan beruházások, amire a montenegróiak az utóbbi időben nagy hangsúlyt fektettek, drámaian csökkenni kezdtek, mivel a britek már nem vásároltak tengerparti ingatlanokat. Ezután, az alumínium export csökkenése mutatta a válság mélyülését. Több szektort érintett a válság Montenegróban, a bányászatot, feldolgozóipart, gáz és vízügyi szektort is. Érdekes módon, a Balkán országait nem érintette olyan nagymértékben a válság, mint más európai országokat. Ennek legfőbb oka, a turizmusból származó bevételek voltak, mely az ország GDP-jének 30%-át adja. Igaz, hogy kevesebben keresték a többcsillagos szállodákat, de az olcsóbb szálláshelyek felé megnőtt a kereslet. Montenegró idegenforgalmának fejlődése, (mely 2010-ben 627 millió euró bevételt jelentett az ország számára) járult hozzá ahhoz, hogy a költségvetési hiányt 2010-re 3,9%-al csökkentették a 2009-es, 5,3%-os hiányhoz képest.17 Az ország eddig szerencsés éveket tudhatott maga mögött a turizmus szempontjából, viszont felvet egy kérdést, hogy egy rosszabb szezon, vajon milyen következményekkel járhat az ország gazdasága szempontjából?

17

Montenegró Gazdasága című cikk, Feliciter Kiadó Kft. hivatalos honlapja, http://www.feliciter.net/hid/?newsid=3001, (letöltve: Budapest, 2011.11.12.)

33

V.2 Költségvetés A 2007-es költségvetés 7%-os többletet mutatott Montenegró költségvetésében, amit a bevételi oldal erősödése mutatott. A többletbevétel oka a vártál nagyobb ÁFA, vállalati és nem utolsó sorban személyi jövedelemadóból származó bevétel volt. A montenegrói kormány szigorú gazdaságpolitikájával nagy hangsúlyt fektetett a gazdaság stabilizációjára. A közkiadási oldalon is nőttek a költségek. Ez arra vezethető vissza, hogy az állami szektor bérezésére fordított összeget 2007-ben növelni kellett. Ennek ellenére is pozitív többletet mutatott a gazdasági mérleg, amit később az ország a külföldi hitelek folyósítására és beruházásokra fordított. 2008-ra a montenegrói költségvetés kiadásai nőttek, melyet leginkább a szociális intézmények, háztartások kiadásai eredményeztek. Ezeknek a kiadásoknak a növekedése először 2009-ben okoztak jelentős problémát, mivel az előbb említett kiadásokkal egy időben, a fiskális bevételek csökkenése is gyengítette a gazdaságot. A kormány számára világossá vált, hogy gyors beavatkozásra van szükség. A kormány céltudatos politikájának eredményeképpen sikerült a 0,4%-os GDP növekedést elérni 2009 végére. Viszont, a negatív előrejelzések, további állami beavatkozás igényét vették fel, hogy a költségvetési hiányt minél alacsonyabban lehessen tartani. A kormány a közalkalmazotti bérek csökkentését, az állami intézmények privatizációját tűzte ki célul, ami a GDP 2,6%-os növekedését eredményezte.

34

V.3 Munkaerőpiac A munkanélküliség szintje átlagosnak mondható a térségben. 14,7%-os volt 2006ban, majd 11%-ra változott 2007-re, így Szerbiát és Horvátországot is felülmúlta. A regisztrált munkanélküliség 2004-ről 2005-re 22,3%-ról 18,6%-ra csökkent. Viszont a regisztrált munkanélküliségi ráta nem számol a részmunkaidővel, vagy az eseti munkavállalással, így torz értéket is kaphatunk. A munkanélküliség legjobban a fiatalabb korosztályt érinti a régióban, ami a képzési rendszer hiányaira mutat rá. A 24 év alattiaknál a 60%-ot is eléri a munkanélküliek száma, mert nem felelnek meg a munkáltatók elvárásainak. Kevés fiatalnak adatik meg a lehetőség, hogy az érettségi vizsgák után a felsőoktatásban vegyen részt. Így a nagyvállalatok folyamatos munkaerő-hiánnyal küzdenek. A Világbank, támogatva Montenegró tudományos és oktatási stratégiáját, 215 millió dollár értékű hitelt ajánlott fel az ország számára, melytől eredményesebb felsőoktatási rendszer kialakítását várják. 18 2007-től a gazdaság növekedésével annyi munkavállalóra lett volna szükség a turizmus és a mezőgazdaság területén, amennyit az ország nem tudott volna biztosítani. A szezonális állások betöltésének hiánya, visszavezethető a montenegrói lakosság körében tapasztalt mobilitási hajlandóság hiányával, amit a bevándorló szerb munkaerő oldott meg. A mobilitási hajlandóság a társadalom szerkezetére vezethető vissza. Montenegróban elöregedő társadalmi képet láthatunk, ami azt jelenti, hogy az idősebb korosztály száma nő, míg a fiatalok születési rátája csökken. Továbbá, fontos megjegyezni, hogy az országban sok régióban háztáji gazdálkodás folyik, ami röghöz köti a fiatalabb munkaerőt. A munkanélküliségi ráta 2008-ban 18%-ra csökkent, mely tendenciával párhuzamosan a foglalkoztatás az előző évi adathoz viszonyítva 6%-os fejlődést mutatott. Igaz, ezen számok még a gazdasági világválság előtt születtek, mégis pozitív értékek az ország gazdaság helyzetéről. A kibontakozandó krízis hatása nem kerülte el Montenegrót sem, bár a helyi munkaerőpiac jól reagált a változásokra: a munkanélküliségi ráta tovább csökkent 3%-al 2009-ben és a foglalkoztatási mutató is 5%-os további javulás jeleit tükrözte.

18

Montenegró Gazdasága című cikk, Feliciter Kiadó Kft. hivatalos honlapja, http://www.feliciter.net/hid/?newsid=3001, (letöltve: Budapest, 2011.11.12.)

35

Az előző bekezdésben említett kedvező statisztika ellenére a montenegrói munkaerőpiac gyengeségének tudhatjuk be, hogy jellemző az emberek alacsony mobilitási képessége mellett a piac szezonális munkaerő szükséglete, melyet rendszerint Szerbiából elégít ki.

36

V.4 Külkereskedelmi tendenciák 7. ábra Külkereskedelmi tendenciák, statisztika, főbb partnerek, import termékek Montenegró külkereskedelmi forgalma, 2006-09 (M EUR) 1000

millió euró

500 0 -500 -1000

197,1 2006

438,99

399,38

2007

2008

384,52 2009

-849,32

-1500

-1371,5

-1574,18

-2000

-2082,34

-2500 Külkereskedelmi egyenleg

Szolgáltatások egyenlege

(Segédtáblázat a grafikonhoz19) 2006 Külkereskedelmi egyenleg

-849,32

Export

648,33

Import

2007

2008

-1574,18 -2082,34 515,82

467,38

2009 -1371,5 296,28

1 497,65 2 089,99 2 549,72 1 667,78

Szolgáltatások egyenlege

197,1

438,99

399,38

384,52

Export

418,04

672,97

750,59

680,49

Import

220,94

233,98

351,21

295,97

Montenegró külkereskedelmi egyenlege negatív tendenciát mutat, vagyis többet importál, mint exportál. 2009-re az export és az import aránya is 34%-al csökkent az előző évhez képest. Montenegró legnagyobb kereskedelmi partnere Szerbia, ahonnan valaha a 19

ITD-Hungary ZRt., Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség hivatalos honlapja: http://orszaginfo.itdhungary.com/?p=tarsadalmi_gazdasagi_helyzet&c=me#kulker (letöltve: Budapest, 2011.11.01)

37

legtöbb árut importál és ahová ő, a legtöbb árut exportálja. Montenegró kiemelkedő alumíniumipar,

vas-és

acéltermékekek

exportőre

a

régióban,

továbbá

jelentős

kereskedelmet bonyolít az Európai Unióval (Görögország, Spanyolország), ahova leginkább faipari termékeket, gyógyszeripari és kőolajtermékeket exportál.

20

Montenegró

belépését a külföldi piacokra nagyban elősegítette a 2007-ben aláírt Szabadkereskedelmi Egyezmény, mely lehetőséget ad a montenegrói termékek európai megjelenésére, továbbá a kaput nyitott Oroszország felé is. Import szükséglete az országnak élőállat, élelmiszer és gép-gyártás hiányából fakad. Több elemzés szerint, manapság megdőlni látszik az a tendencia, hogy Szerbia Montenegró fő beszállítója. Az Európai Unió (Szlovénia, Olaszország) vette át Szerbia helyét, mivel 2009-re exportjának a 46%-át bonyolította le Uniós országgal. Magyarország 10. helyet foglalja el az ország importőreinek listáján.

20

Mac-Line Hungary Kiállításszervező Kft. hivatalos honlapja, http://www.macline.hu/barangolas/montenegro/orszag-informacio.html , (letöltve: Budapest, 2011.11.17)

38

V.5 Tőkeáramlás 8. ábra Tőkeáramlás, statisztika, főbb partnerek21 Montenegró közvetlen tőkebefektetés importja és exportja, 2007-09 (M EUR)

2007

2008

2009

Külföldi közvetlen tőkebefektetés-import

557,7

551,7

910,9

Külföldi közvetlen tőkebefektetések állománya

1 007,0

832

n.a.

Tőkekifektetés más országba

0,737

0,257

0,328

Tőkekifektetés állománya

n.a.

n.a.

n.a.

2009-ben a közvetlen külföldi működő-tőke befektetések összértéke elérte a 911 millió eurót, amely 65%-al haladta meg a 2008-as értékeket. A beruházások több mint 40%-a a Montenegrói Elektromos Művek privatizációja miatt történt. Ezen kívül az ingatlanokba és a kisebb helyi vállalatokba fektettek be a külföldiek a válság után. 2008ban, Magyarország állt az első helyen a 42 befektető ország között, a 650 millió eurós Magyar Telecom és OTP befektetésével. Magyarországot követte, Norvégia, Ausztria, Oroszország. A külföldi befektetések nemcsak az ingatlanpiac, hanem az idegenforgalom, alumíniumipar, áramszolgáltatás területén is jelentős növekedést mutattak.22

21

ITD-Hungary ZRt., Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség hivatalos honlapja: http://orszaginfo.itdhungary.com/?p=tarsadalmi_gazdasagi_helyzet&c=me#kulker (letöltve: Budapest, 2010.12.14) 22 Mac-Line Hungary Kiállításszervező Kft. hivatalos honlapja, http://www.macline.hu/barangolas/montenegro/orszag-informacio.html , (letöltve: Budapest, 2011.11.17)

39

V.6 Bilaterális kapcsolatok Magyarországgal 9. ábra Bilaterális kapcsolatok Magyarországgal, külkereskedelem, tőkeáramlás A magyar-montenegrói külkereskedelem áruszerkezete (M EUR) 90 80

millió euró

70 60 50 41,1

40 30 20

14,7

10 0 2008

2009

Összesen

Élelmiszer, ital, dohány

Nyersanyagok

Energiahordozók

Feldolgozott termékek

Gépek, gépi berendezések

(Segédtáblázat a grafikonhoz)23

Összesen Élelmiszer, ital, dohány Nyersanyagok Energiahordozók Feldolgozott termékek Gépek, gépi berendezések

KIVITEL 2008 2009 46,9 27,7

BEHOZATAL 2008 2009 5,7 13

EGYENLEG 2008 2009 41,1 14,7

5,2

4

0

0

5,1

3,9

1 0,2 12

0,2 0 9,8

2,7 2,9

0,7 12,3

-1,7 0,2 9,1

-0,4 0 -2,5

28,5

13,7

0

0

28,4

13,7

Montenegró és Magyarország kapcsolata a montenegrói szabadkereskedelmi egyezmény aláírása után vált igazán aktívvá a kereskedelem szintjén. Montenegró a 66.

23


40

helyet foglalja el Magyarország importpartnereinek listáján, míg 55. helyen áll az exportpartnerek sorában. 2009-ig folyamatos növekedésről tanúskodtak az adatok, de 2009-ben 40%-os visszaesést tapasztalhatunk a montenegrói export irányában. Montenegró a válság hatására leállította a gépek, gépi berendezések (leginkább mobiltelefon-tartozékok), gyógyszerek, gumiabroncsok importálását Magyarországról. Ellenben más termékek exportjára nagyobb igényt tartott az ország, mint például a malátára. Montenegró 2009-es import adatait megvizsgálva állítom, hogy Magyarország nagyobb mértékben ki tudná venni a részét az ország importjában, mint pl.: kőolajipari termékek, vegyipari termékek, élőállat beszállításával. Montenegró 2008-ig csak feldolgozott termékeket importált Magyarország felé, de később megkezdődött a nem megmunkált alumínium behozatala is, ami megkétszerezte a 2009. évi adatokat.

41

V.7 Kétoldalú közvetlen tőkebefektetések 10. ábra Kétoldalú közvetlen tőkebefektetések, 2006-08 (M EUR)24 2006

2007

2008

Montenegró közvetlen tőkebefektetés-exportja Magyarországra

-

-0,6

0,8

Montenegró közvetlen tőkebefektetésállománya Magyarországon

-

-

-

Magyarország tőkekifektetése Montenegróba

-

26,2

20,8

Magyarország tőkekifektetés-állománya Montenegróba

-

267,2

157,4

A magyar tőkeexport szempontjából kiemelt helyet foglal el Montenegró. A pénzügyi válságot megelőző periódusban erősen nőtt a magyar tőkekihelyezés mértéke, aminek a krízis vetett véget. A csökkenés ellenére, mégis Magyarország maradt Montenegró legnagyobb befektetője. A hazai nagyvállalatok közül a legnagyobb piaci szereplők közé sorolhatjuk a Magyar Telekomot, aki 114 millió euróért fektetett be a Montenegrói Telekomba és így többségi tulajdont szerzett. Továbbá, 105 millió euróért az OTP vásárolta fel a montenegrói bankszektor egyik legkiemelkedőbb intézményét, a Crnagorska Komercijana Bankát, mely 44%-os piaci részesedéssel Montenegró vezető bankja. Az ipari szektor meghatározó befektetője a Magyar Olaj és Gázipari Rt. (MOL), mely fontos lépéseket tesz a bányászati kooperáció megteremtése érdekében. Montenegró 24


42

idegenforgalmi fejlődésében a Trigánit Zrt is perspektívát látott. Demján Sándor véleménye szerint, Montenegró tengerparti része olyan földrajzi adottságokkal, klímával rendelkezik, amelybe érdemes invesztálni. Úgy gondolja, hogy ingatlan beruházásokkal a montenegrói idegenforgalmat, és ingatlanpiacot is nyereségesebbé lehetne fordítani, melynek alapjául a brit befektetőket hívná. Idegenforgalmi központok kiépítésével akár több, mint fél évesre lehetne hosszabbítani a turistaszezont, mely munkaerőt is vonzana az ország déli részébe. Tervei szerint akár 10000 új munkahelyet teremtene a 2 milliárd eurós beruházással. Demján Sándor terveire alapozva a Hunguest Hotel Rt. meglévő szállodák vásárlását kezdeményezte a tengerparton, melyek sikeres adás-vételi szerződés aláírásával zárultak.

43

VI. A Montenegróba áramló működőtőke motivációs tényezői: a vonzó cégalapítási feltételrendszer252627 A bevezetőben már megemlített magyar gazdaságdiplomáciai sikerek nem kizárólagos motivációi voltak a tőkeexportunknak. Sőt, másodlagosan élénkítették csak ezt a folyamatot. A pénz migrációjának időben és jelentőségben abszolút első motivációja a Montenegrói állam tudatos külgazdaság politikájának köszönhető, mely képes volt megalkotni egy, a működőtőke számára vonzó gazdasági környezetet és kedvezményes cégalapítási feltételrendszert. „A Montenegróba áramló működőtőke motivációs tényezői” című fejezetemben ezekkel a faktorokkal és hatásaival szeretnék foglalkozni.

25

Montenegrin Investment Promotion Agency MIPA (Montenegrói Beruházási Promóciós Ügynökség) hivatalos honlapja, http://www.mipa.co.me/page.php?id=6 , (letöltve: Budapest, 2011.11.15.) 26 Mac-Line Hungary Kiállításszervező Kft. hivatalos honlapja, http://www.macline.hu/barangolas/montenegro/orszag-informacio.html , (letöltve: Budapest, 2011.11.17) 27 ITD-Hungary ZRt., Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség hivatalos honlapja: http://orszaginfo.itdhungary.com/?p=befektetesi_feltetelek&c=me (letöltve: Budapest, 2011.11.14)

44

VI. 1 Mely tényezők vonzzák a külföldi közvetlen beruházásokat az országba? • Kettős adózást elkerülő egyezmény Az elsődleges alapfeltétel Magyarország és Jugoszláv Szövetségi Köztársaság 2001-ben kötött a kettős adóztatás elkerülését célzó egyezmények és beruházás-védelmi megállapodása jelentette, mely Montenegróra is kiterjedt. • Az ágazatok liberalizálása További gazdaság előny, hogy minden szektor nyitott a külföldi befektetők számára, az értékesítési eljárásban – a privatizációs kiírás függvényében – akár 100%-os részesedés is elérhető. Az külföldi beruházók tulajdonrészesedést szerezhetnek olyan ingatlanokban mint kereskedelmi helységek, irodák, lakóövezetek és építési területek minden egyéb korlátozás nélkül • Cégbejegyzési feltételek A külföldi befektető fogalma azt a vállalatot feltételezi, melyet egy külföldi magánszemély, illetve jogi személy 25% vagy annál nagyobb mértékben birtokol. A Montenegrói Cégbejegyzési Ügynökség már átlag 4 nap alatt bejegyez egy új céget.

45

Feltételek: 11. ábra Vállalatalapitási feltételek28 Társasági forma

Törzstőke

Regisztrációs költség

Egyéni vállalkozó

Nincs also limit

10 EUR

Kkt. (o.d.)

Nincs also limit

10 EUR

Bt. (k.d.)

Nincs alsó limit

10 EUR

Kft. (d.o.o.)

Min. 1 EUR

10 EUR

Rt. (a.d.)

Min. 25.000 EUR

10 EUR

• Adórendszer 12. ábra Adófajták29 Adónem

Mérték (%)

Általános Forgalmi Adó

17

Turisztikai szolgáltatások Áfá-ja

7

Egyes fogyasztási cikkek Áfá-ja

0

Vállalati Nyereségadó

9

Személyi Jövedelemadó

9

Ingatlanadó

0,08-0,8

28

ITD-Hungary ZRt., Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség hivatalos honlapja: http://orszaginfo.itdhungary.com/?p=befektetesi_feltetelek&c=me (letöltve: Budapest, 2011.11.14) 29 ITD-Hungary ZRt., Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség hivatalos honlapja: http://orszaginfo.itdhungary.com/?p=befektetesi_feltetelek&c=me (letöltve: Budapest, 2011.11.14)

46

A kiemelten alacsony adó közül a Vállalati Nyereségadó, jelenleg itt, Montenegróban a legalacsonyabb a régióban. A személyi jövedelemadó 2010 jelentős csökkentés tárgya volt, miszerint 15%-ról, 6%-kal csökkentették. A szolgáltatásokból, és legfőképpen a turisztikai bevételekből élő gazdaság 7%-os kedvezményes Áfa kulccsal pörgeti a szektor motorját. • Beruházási kedvezmények A

kedvezmények

mértékét

tekintve

mindig

a

MIPA

(Montenegrói

Befektetésösztönzési Ügynökség, angolul: Montenegrin Investment Promotion Agency) aktuális információi a mértékadók. o

Adókedvezmény:

akár 30% is lehet a befizetett állóeszköz arányában o

Fejletlen régiók:

o

3 év mentességet kap az új befektetés, amennyiben fejletlen

régiókban valósul meg a társasági adó fizetése alól. o

Átvihető veszteségek:

o

Maximum 5 éven keresztül átvihetők az adóbevallásba

jelentkező veszteségek a következő évben realizálódó profittal szemben. o

Új munkaerő alkalmazása:

o

Maximum 2 évig mentesül a munkaadói járulék alól és

maximum 1 évig a társadalom biztosítási hozzájárulás fizetése alól a munkaadó, mely határozatlan időre új munkaerőt alkalmaz. o

Értékpapírba történő befektetések:

o

1 éven belüli újabb értékpapírba befektetett már realizálódott

profit esetén az újonnan keletkezett haszon adómentes. • Bankrendszer, finanszírozási lehetőségek A Montenegrói Nemzeti Bank, mint Jegybank működik, viszont mellette számos kereskedelmi bank alkotja a kétszintű bankrendszert. Mivel az OTP szintén jelen van az országban, hálózatát különösen sok magyar vállalkozó veszi igénybe. Számukra a kedvezményes tranzakciós és számlavezetési költségek mellett, a Magyarországról történő

47

ügyintézés lehetősége meggyőző érv a magyar „leány” mellett. (Magyarországi hitelezés esetében a „X-Border”, magyarul határon átnyúló finanszírozás lehetősége mérvadóbb a nagyvállalatok részére.) • Külföldi munkavállalási lehetőség A határozatlan vagy határozott időre szóló munkaszerződéshez tartózkodási engedélyre (a Montenegrói Belügyi Minisztérium bocsátja ki) és munkavállalási engedélyre (Podgoricai Munkaügyi Központ adja ki) van szükség, melyet akár a munkavállaló, vagy a foglalkoztató cég is igényelhet. Az országban a munkahét 40 órát jelent (heti 10 órás részmunkaidő is lehetséges, legfeljebb heti 8 túlóra engedélyezett). • Bérek és bérköltségek Az átlagos havi bruttó bér 380 euró körül, míg a minimál kereset 50-55 euró körül mozog. Az 2009-es adatok alapján az átlag nettó fizetés 456 euró, de szélsőséges különbségekkel találkozhatunk a gazdaság szektorai között, így például a halászatban 145 euró, míg a pénzügyi területen 874 eurónyi összeg kerülhet havonta a borítékba. Egyszóval, kompetitív bérköltségért cserébe, a Montenegróban beruházni kívánók jól képzett helyi munkaerővel számolhatnak. A turizmus és multikulturális hatások következtében a nyelvtudás; a geográfiai elhelyezkedés okából kifolyólag a hajóipar és gépészet terén értékes humán erőforrás áll rendelkezésre. o

Bérköltségek: 13. ábra Bérköltségek Munkaadóra eső

Munkavállalóra eső

rész

rész

21,6%

9,6%

12%

13,5%

6%

7,5%

1%

0,5%

0,5%

Járulék

%

Nyugdíjbiztosítási járulék Egészségbiztosítási járulék Munkanélküliség esetére szóló biztosítás

48

• Kiemelt ágazatok Egyes gazdasági ágazatokban, mint a bankszektorban és más is értékes üzletek kerülnek magánosításra, ilyenek: a mezőgazdaság, turizmus, valamint az energiaszektor és az állami tulajdonú földek kiárusítása sem fejeződött be. Az aktuális tenderek a Montenegrói Befektetésösztönzési Ügynökség (MIPA) honlapján megtalálhatók. A befektetések eszköze lehet: készpénz, értékpapír, apport, vagyoni eszköz, szolgáltatás. A befektetés értékének nincs államilag megszabott felső határa. Három típus létezik: a pályázat útján történő értékesítés, az árverés és a részvénycsomagok értékesítése. • Tarifális vámkedvezmények o

Nyersanyagimport

o

Az ország nem ró ki vámot arra az import alapanyagokra,

amelyeket helyben feldolgozva, késztermékként export célokra szánnak. o

Külföldi gyártóberendezések behozatala helyi működési

célokra A külföldi cég által az országba telepített gyártási berendezések nem vámkötelesek, elegendő az Áfa megfizetése. o

Export vámmentesség

Amennyiben a vállalat importált nyersanyagot dolgoz fel Montenegróban késztermékké, az alapanyag nem vámköteles, de utána az Áfa megfizetendő. A késztermék exportálásakor az állam export vámmentességet ad, valamint lehetőséget, hogy a kimenő áru után az Áfa visszaigényelhető.

49

VII. A Montenegróba érkező tőke nehézségei Ahogy az előző fejezetben bemutattam, a montenegrói törvényalkotás és politikai erők támogatják a piac „idegen barát” nyitását. A gazdasági és pénzügyi reformok is ez irányba mutatnak, mégis az ide érkező cégeknek számos instabil faktort kell mérlegelniük, ha ezt az országot választják befektetésük helyéül. Az Európai Unió ország értékelésében olvasható, hogy a fejlődésben elért sikereket beárnyékolja elsődlegesen a korrupció. Meglehet, ez a fogalom megrázónak tűnt a brüsszeli auditoroknak, ám a „Balkánon” a megszokott üzleti élet velejárója. (Megjegyzem, hazánkról is ilyen képet festenek az Unió központjában.) A magyarországi, elsődlegesen kis- és középvállalatok, ebben a környezetben nem a félelmet, hanem a lehetőséget láthatják, de legalábbis, megtanultak élni benne. Kiváltképpen a privatizációs és közbeszerzési eljárások során tapasztalhatnak a befektetők korrupt magatartást, de az építőiparon belüli befektetések környékén is sok a visszaélés. A montenegrói helyzet leírására az Európai Parlament Sajtószolgálatának tudósításából szeretnék idézni: „A szervezett bűnözés és mindenekelőtt a pénzmosás és a csempészet továbbra is gondot jelent. Továbbá aggodalmukat fejezik ki a képviselők, hogy a nők szerepe és képviselete a döntéshozatali folyamatokban, a vezetői tisztségekben valamint a közigazgatásban még mindig nem megfelelő. Bár a Parlament örömmel veszi tudomásul, hogy az etnikumok közötti kapcsolatok általában jók az országban, továbbra is felhívja a figyelmet a roma, askáli és egyiptomi kisebbségek hátrányos megkülönböztetésére. A Ház további lépéseket szorgalmaz a sajtószervek függetlenségének és szakmaiságának szavatolása érdekében is,

főleg

a

rágalmazásért

kiszabott,

aránytalanul

magas

pénzbüntetések

megváltoztatását. A képviselők külön kiemelik és aggasztónak tartják az újságírók,

50

illetve civilszervezetek aktivistái ellen elkövetett megfélemlítésekről és testi erőszakról szóló jelentéseket.”30

30

EU vonal beszámolója az Európai Parlament 2011 március 7-10-ig Strasbourgi Plenáris Ülésének történései alapján, Bővítés: Törökország túl lassan halad, Montenegró hivatalos tagjelölt, http://www.euvonal.hu/index.php?op=velemeny&modul=15&id=6930 , (letöltve: Budapest, 2011.11.11.)

51

VII.1 A Magyar Telekom montenegrói ügye31 Esettanulmány Annak érdekében, hogy érzékeltessem, az ebben a fejezetben már taglalt szürke és olykor fekete korrupciós ügyeket, a Magyar Telekom és montenegrói leányvállalata a Telekom Crne Gore A.D. 2006-ban nagy port kavaró botrányát mutatnám be. Az eseményeket kronológiailag helyesen és objektíven szemléltetem, de az összefüggések:a saját gondolataimat/meglátásaimat tükrözik. A Magyar Telekom 2006. februári eredményeinek kihirdetésekor közzétette, hogy egyik leányvállalata ügyében megkérdőjelezhető szerződések után nyomoz, melyek 700 millió forintnyi összegben köttettek. A könyvvizsgáló cég az auditálást követően nem hagyta jóvá a társaság konszolidált mérlegét. Az indoklás szerint két szerződést „aggályosnak” tekintenek. A történtek miatt, a Magyar Telekom kénytelen volt elhalasztani márciusi rendes közgyűlését lezárt mérleg hiányában. Az idő teltével a konzorcium hivatalos levélben értesült a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől, melyben felszólították, hogy tájékoztatási kötelezettségük elmulasztása felől. A mérleg a 2006. április végére tervezett, másodszorra összehívott közgyűlésre sem sikerült lezárni. Ezt a helyzetet súlyosbította az egyik leányvállalatnál folyó belső vizsgálat is. Szintén e hónapban belső berkekből szivárgott ki az a hír, hogy a kérdéses „leány” a montenegrói kirendeltség, vagyis a Telekom Crne Gore A.D., mely kettő visszaélésre lehetőséget adó tanácsadói szerződést kötött. A Magyar Telekomnak a hírek hallatán lépnie kellett, így azonnali hatállyal felmentette a szolgálat alól az egész montenegrói vezetőséget. A PSZÁF által adott utolsó határidő is lejárt, így 6 millió forintra bírságolja a Magyar Telekomot számadási kötelezettség elmulasztása miatt. Az igazgatósági tagok helyett, magasabb szintről, a Deutsche Telekomtól delegáltak vezetőket a Telekom Crne Gore A.D.-hoz.

Az újabb montenegrói

mélyreható vizsgálatok után, 2006 októberében a Magyar Telekom bejelentette, hogy újabb 1,2 milliárd forintos gyanús szerződésre bukkant (megjegyzem ekkor már közel 2 31

Wikipédia: A Magyar Telekom montenegrói ügye, http://hu.wikipedia.org/wiki/A_Magyar_Telekom_montenegr%C3%B3i_%C3%BCgye , (letöltve: Budapest, 2011.11.16.)

52

milliárd forintnyi eltűnt összegről beszélünk, nem beszélve a majd 1 milliárd forintos vizsgálati költséget!). A 2006 októberi rendkívüli közgyűlésen a keresett milliárdok mellett, felmerült a Monet vállalat neve. A cég a gyanúba keveredés után igazságügyi szakértői eljárás alá lett vonva, mely a teljes átvilágítással egyenlő. A vizsgálatnak nem sikerült meghozni a várva várt eredményeket, mégis érdekes részleteket szolgáltatott. Kiderült, hogy a Telekom Crne Gore A.D.-val kötött gyanús szerződéseket részben utólag módosították, majd az informatikus szakértők bevonásával megállapításra került, hogy bizonyos munkavállalói dokumentumok törölve, majd utána speciális módon teljes eltüntetésre kerültek a számítógépekről csakugyan, mint a központi szerverről. A szándékos megsemmisítés következtében, sem a vizsgáló, sem az üggyel foglalkozó jogi iroda nem tudta bizonyítani a kérdéses szerződések szabálytalanságát, melyek lehetővé tették az offshore utalásokat. Straub Elek, a 2004-ben Magyar Köztársaság Érdemrend Tisztikeresztjével kitüntetett, 1999-ben az Év Menedzsere és a 2000-es Év Vezérigazgatója díjjal jutalmazott Magyar Telekom csoport Elnök-vezérigazgatója 2006 december 5-én (11 év csoportbeli igazgatói munka után) önként lemondott tisztségéről a montenegrói botránya miatt és távozott a cégtől. Straub Elek nevéhez fűződik a Magyar Telekom montenegrói leányvállalatának alapítása mellett az egykori monopol MATÁV teljes átszervezése, a vállalat bevezetése a New-Yorki Tőzsdére, az itteni Deutsche Telekom érdekeltségeinek egy zászló alá szervezése és a Westel – T-mobile márkaváltás lemenedzselése. 2007.-ben a Külügyminisztérium németországi magyar nagyköveti posztra kérték fel, melyet az ellene folyó Telekom vizsgálatra hivatkozva elutasított.

53

VIII. A gazdaságdiplomácia, mint a külgazdasági érdekérvényesítés eszköze32 A magyar diplomácia mindenkor fontos feladatának tekintette a gazdasági érdekek aktív

támogatását.

A

partnerkapcsolatok

kialakításától

kezdve,

az

információk

összegyűjtésén át, a nehézségek felszámolásáig, a gazdaságdiplomácia hathatós segítséget tud nyújtani az érdekérvényesítésben. Kiemelkedő fontosságú területei az expanzióban lévő hazai tőkeexport segítése és a nemzetközi és integrációs szervezetekkel, valamint a harmadik világ fejlődő országaival és a korábbi szocialista tábor utódállamaival való kapcsolattartás. Továbbá, a gazdasági érdekek diplomácia úton való folyamatos támogatása, érdekképviseleti feladatok ellátása, új befektetők bizalmának megnyerése és a külföldi piacokon befektetni kívánó hazai tőke diplomáciai támogatása.

Az Európai Unióhoz való csatlakozás hatása a magyar diplomáciára Az EU csatlakozás nagymértékben változást hozott a magyar diplomáciában. A korábbi önálló képviselet helyett, a nemzetközi szervezetek nagy részében csak résztvevő tagállamként kapcsolódunk be a tárgyalásokba, de képviseletünket az EU látja el. Néhány nemzetközi pénzügyi és gazdasági szervezetben, így az IMF-ben, IBRD-ben még formálisan önállóan képviseli magát Magyarország, de mint EU tagállam bizonyos együttműködés elvárt a diplomáciában. Különösen az integrációs szervezetekkel folytatott tárgyalások esetén gyakorolja az EU a tárgyalás és a megállapodás jogát. A folyamat egyik részeként, a csatalakozott országok központjaiban csökkent az általános diplomácia jelentősége, mert egyes funkciók Brüsszelbe kerültek át. Ugyanakkor a közösségen belül a magyar gazdaságdiplomáciai érdekek képviseletére, éppen ott az EU központjában van szükség. Másik oldalon a tagországok, így Magyarország hazai gazdaságdiplomáciája is, fókuszba került, hiszen a gazdaság és az ország egyes régióinak 32

Majoros Pál: Az átalakuló magyar külgazdasági stratégia, A külgazdasági érdekérvényesítési lehetőségeink - Gazdaságdiplomácia; EU Working Papers 1/2008, http://epa.oszk.hu/00000/00026/00038/pdf/euwp_EPA00026_2008_01_003-020.pdf (letöltve: Budapest, 2011.10.14)

54

adottságai és azok lehetőségei itthon ismertek és azok partnerkapcsolatok révén történő kiaknázásának módját itthon kell feltárni.

A fejlődő országok és a volt szocialista tábor országaival folytatott gazdaságdiplomácia sajátosságai A

fejlődő

országok

és

a

volt

szocialista

tábor

országaival

folytatott

gazdaságdiplomácia akkor képes hatékonyan támogatni a gazdasági kapcsolatok fejlődését, ha a legmagasabb szintű kapcsolattartás keretében valósul meg. A keleti piacokra általában jellemző, hogy az állam jelentős szerepet játszik a gazdasági kapcsolatok ápolásában, ezért a diplomácia és a gazdaságdiplomácia együttműködése lehetővé teszi a szinergiák kihasználását. A kormányzat többnyire ügyel a nemzeti jelenlétre a fontosabb nemzetközi gazdasági bemutatkozások alkalmával és szerepet vállal az exportfejlesztési eszközök és egyes vállalatok támogatásában, lehetővé teszi a hitelre történő vásárlást.

A magyar gazdaságdiplomácia jelenlegi helyzete Visszatekintve a magyar gazdaságdiplomácia múltjára elmondható, hogy kevés hagyománnyal rendelkezünk a hazai tőkeexport és a magyar vállalkozások külföldi érdekeinek támogatására. Mégis azt figyelhetjük meg, hogy a gazdaságdiplomácia fontossága kezd egyre elismertebb lenni és a hivatalos állami diplomácia is egyre inkább felismeri a cégek külföldi gazdasági tevékenységének fontosságát. Ez rendkívül fontos, mert a magyar tőkeexport a helyi magyar külképviseletek segítségét igényli. Ez megtörténhet

változatos

formákban;

gazdasági

politikai

háttérhelyzetről

nyújtott

információval, szakkiállításokon, gazdasági fórumokon való részvétel elősegítésével, potenciális partnerek bemutatásával. Szép példát mutatnak a kultúra, média, technika és tudomány, valamint a gazdaságdiplomácia együttműködésére azok a külföldön Magyarországot népszerűsítő éves rendezvénysorozatok, melyeket az utóbbi években több Nyugat-európai országban megrendeztek (Olaszország, Franciaország, legutóbb Kína). Magyarország, az EU tagállamaként kötelessége, hogy szerepet vállaljon a fejlődő országoknak nyújtott segítségvállalásban. Ennek egyik módja, hogy nemzetközi fejlesztési együttműködés keretében kötött segélyhitel nyújtásával támogatja a kedvezményezett

55

országot. A támogatás lényege, hogy a magyar költségvetés a kamat különbözetet és a biztosítási díj egy részét átvállalja, így a támogatott az OECD, vagy az EU által ajánlott a normál kereskedelmi exporthitel feltételeihez képest, 35 %-kal olcsóbban jut hitelhez. A projektek általában nagy volumenű fejlesztési célú beruházások, amelyek a magyar beszállítói ipar fejlődését és új munkahelyek teremtését is elősegítik, ezáltal a hazai

kis-

és

középvállalkozások

is

részesülnek

eredményeiből.

56

a

fejlesztési

együttműködés

VIII.1 A magyar gazdaságdiplomácia első eredménye Montenegróban33 Magyarország földrajzi adottságaiból adódóan közös érdekének tekinti a délkeleteurópai országok, fejlődésének és stabilizációjának elősegítését és az európai szervezetekhez való csatlakozását. Ehhez kiváló támogatást jelent a kereskedelmi, gazdasági és kapcsolatok erősítése. Így például az intenzív fejlődést mutató Montenegró, kiemelt figyelmet kap a nemzetközi fejlesztési együttműködés terén. Ennek első fontos állomása volt, amikor 2005. novemberében Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter és Igor Lukšić, Montenegró pénzügyminisztere kormányközi megállapodást kötött a Magyar Köztársaság és a Montenegrói Köztársaság közötti pénzügyi együttműködési keretprogram kialakításáról. Ennek a programnak részeként magyar vállalkozók Podgoricában óvodát, általános iskolát, egészségügyi szakiskolát, gimnáziumot és vizsgaközpontot építettek, egy maximum 13 éves futamidőre szóló 15 M euró összegű kötött segélyhitel finanszírozással. Mint általában a segélyhitel szerződéseket a Montenegrónak nyújtott segélyhitelt is az Eximbank34 kötötte meg a hiteladóssal, kormányközi megállapodás alapján. Az ilyen hiteleket az Eximbank többnyire a MEHIB35 által nyújtott fedezeti biztosítása mellett nyújtja, aki a külföldi kockázatokra fedezésére szakosodott biztosító. A hitelek visszafizetésére Montenegró szuverén garanciával egyenértékű kötelezettséget vállalt.

33

Az NFGM honlapján közzétett közlemény alapján, Kormányközi megállapodás Montenegróval, 2005. 11. 22. kedd 18:35, http://server1.nfgm.gov.hu/informaciok/a_h/2005_evi/2005november/montenegro.html?query=montenegr% C3%B3 , (letöltve: Budapest, 2010. 12.10.) 34 Magyar Export-Import Bank ZRt.(http://www.eximbank.hu/) 35 Magyar Exporthitel Biztosító (http://www.mehib.hu/)

57

VIII.2 A második nagy lépés: tárcaközi találkozó Magyarországon36 2007 májusában Magyarországon Branimir Gvozdenović, montenegrói gazdasági miniszter ugyancsak Kóka Jánossal találkozott, ahová vezető állami és gazdasági szereplőkből álló delegáció kísérte el. Ez alkalommal is eredményes tárgyalásokat folytattak a gazdasági együttműködés további lehetőségeiről. A 2006-ban függetlenné vált Montenegró, akkorra már a magyar befektetők kiemelt célpontjává kezdett válni, elsősorban az EU és WTO tárgyalások előrehaladásainak nyomában növekvő politikai stabilitásának köszönhetően. 2006-ra elmondható, hogy Magyarország távközlési és banki befektetések terén a legnagyobb külföldi beruházóvá lett Montenegróban. Emellett az idegenforgalom és bányaipar terén szintén jelentős szerephez jutottak a magyar cégek. A Montenegróba irányuló tőkeexport arányát jól kifejezi, hogy 2007-ig a közel 6 milliárd euró összegű magyar tőkekihelyezésből már hozzávetőleg 260 millió euró került befektetetésre ebben az országban. További pozitív tendenciát jelentettek a magyar cégek kedvező tapasztalatai és pozíciója és kapcsolatrendszerük, melynek révén további komoly magyar befektetésekre nyílt lehetőség.

36

Az NFGM honlapján közzétett közlemény alapján, Magyarország a legnagyobb külföldi beruházó Montenegróban, 2007. 05. 11. péntek 15:28, http://server1.nfgm.gov.hu/informaciok/a_h/2007/2007majus/magy_mont.html?query=montenegr%C3%B3, (letöltve: Budapest, 2010. 12.10.)

58

VIII.3 A 37 megállapodás

magyar-montenegrói

gazdasági

együttműködési

2008 áprilisában Garamhegyi Ábel, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szakállamtitkára, külgazdasági kormánybiztosa 2 napos látogatást tett Podgoricában. A látogatás alkalmával kétoldalú tárgyalásokat folytatott a helyi társminisztériumok vezetőivel, melynek során parafálásra került egy Magyar-Montenegrói Gazdasági Együttműködési Megállapodás. Látogatása során szintén aláírt egy magyar kötött segélyhitelből megvalósuló podgoricai

általános

iskola

kivitelezéséről

szóló

dokumentumot,

mely

további

gazdaságdiplomáciai előrehaladás volt a 2005-ben megkezdett úton, amelynek során a Magyar Kormány kötött segélyhitel-nyújtás formájában már öt montenegrói oktatási intézmény (óvoda, általános és szakközépiskola, vizsgaközpont) felépítésének és berendezésének kedvezményes finanszírozását tette lehetővé, az említett 15 M EUR összegű hitelkeret-megállapodás alapján. Bajnai Gordon akkori nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter írta alá a Magyarmontenegrói Gazdasági Együttműködési Megállapodást 2008. október 3-án szintén Podgoricában tett látogatása alkalmával, melynek során kiemelte, hogy a kétoldalú gazdasági együttműködés tudatos és célirányos fejlesztésével várhatóan bővülnek a gazdasági élet szereplőinek kapcsolatai, ami újabb beruházásokhoz vezet, és a megállapodás nyomán megélénkül a kétoldalú kereskedelmi forgalom. A megállapodás Magyarország EU-tagságából fakadó kötelezettségeit figyelembe véve, biztosítja a két ország együttműködésének jogi alapját, lehetőséget teremt a gazdasági kooperáció intézményi kereteinek kialakítására és utat mutat az esetlegesen felmerülő problémák megoldásában. A hosszú távú együttműködés legkedvezőbb feltételeit az alábbi ágazatokban állapították meg: feldolgozóipar, •

vegyipar és gyógyszeripar,

37

Magyar-montenegrói gazdasági együttműködési megállapodás köttetett Podgoricában 2008. 10. 03. péntek 14:17, http://server1.nfgm.gov.hu/informaciok/a_h/2008_sajto/08_oktober/magy_menteng.html?query=montenegr %C3%B3 , (letöltve: Budapest, 2010. 12.10.)

59

•

energiaszektor,

•

mezőgazdaság és élelmiszeripar,

•

építőipar,

•

telekommunikáció és informatika,

•

környezetvédelem, erdő- és vízgazdálkodás,

•

turizmus,

•

együttműködés a közép- és kisvállalati szektor (KKV)

területén, •

számítástechnika,

•

közlekedés és logisztika,

•

kutatás-fejlesztés.

A megállapodás magyar-montenegrói gazdasági együttműködési vegyesbizottság felállítását és működtetését irányozta elő.

60

VIII.4 Az ITDH szerepe a montenegrói gazdaságdiplomáciai kapcsolatok elmélyülésében és a magyar befektetők segítésében38 Magyarország

Montenegró

nyolcadik

legnagyobb

szállítója.

Mindezen

gazdaságdiplomáciai erőfeszítések hatására még erőteljesebb növekedésnek indult Montenegróba irányuló a magyar tőke exportja és 2008 végére, közel 400 millió eurós külföldi tőkebefektetési összegével Magyarország lépett az első helyre. Mindemellett, míg 2007-ben 70,1 millió eurós hiányt könyveltünk el a kétoldalú forgalomban, 2008-ra 41,2 millió eurós külkereskedelmi többletet ért el hazánk. A jelentős növekedés élelmiszer- és építőipari alapanyagok, elektronikai berendezések és személyautók kiviteléből származott. A rendkívüli sikerhez minden bizonnyal hozzájárult az ún. Információs Pontok létrejötte, amelyek „inkubátorházként” adnak helyt külföldön a magyar KKV-knak és hathatós segítséget nyújtanak a cégalapítási szabályok és az adózásra vonatkozó információk ismeretében, a tárgyalási környezet, az egyedi szakmai fórumok és bemutatkozási lehetőségek biztosításában. Ilyen teljes üzleti infrastruktúrával (fax, telefon, internet) felszerelt irodaház létesült Podgoricában a vállalatok rendelkezésére. 2011.

január

1.-jétől

az

ITD

Hungary

Zrt.

kereskedelemfejlesztési

és

befektetésösztönzési feladatait, így a kereskedelemfejlesztési pályázatok menedzselését is az újonnan alakuló Nemzeti Külgazdasági Hivatal vette át.

38

Inkubátor a magyar cégeknek külföldön című cikk, Feliciter Kiadó Kft. hivatalos honlapja, http://www.feliciter.net/hid/print.php?newsid=2497, (letöltve: Budapest, 2011.11.12.)

61

VIII.5 Újabb mérföldkő: a Magyar-Montenegrói Együttműködési Vegyes Bizottság első ülése39

Gazdasági

2009. november 18-án, Budapesten tartotta első ülését a Magyar-Montenegrói Gazdasági Együttműködési Vegyes Bizottság. Fő témák a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének, a befektetői környezet javításának lehetőségei voltak. Ezek között kiemelt helyet foglaltak el a következő kérdések: •

ingatlanpiaci szabályozás és ingatlanfejlesztés,

•

építésügy, regionális területfejlesztés és területrendezés,

•

kommunális infrastruktúra, a hulladék- és szennyvízkezelés,

•

ipari környezetgazdálkodás

Az első tárgyalássorozat eredményeit rögzítő jegyzőkönyvet a két társelnök, Mester Zoltán szakállamtitkár, és Branimir Gvozdenovic, Montenegró területrendezési és környezetvédelmi minisztere írta alá. „A további sikerekhez nélkülözhetetlen az országaink közötti intézményesített állami együttműködés. Ehhez kiváló fórumot biztosítanak a rendszeres kormányzati szintű gazdasági egyeztetések.”- hangsúlyozta a Mester Zoltán akkori szakállamtitkár.

39

Kiaknázatlan lehetőségek a Balkánon ― először ülésezett a Magyar-Montenegrói Gazdasági Vegyes Bizottság című cikk alapján, Magyarország.hu hivatalos honlapja, https://hirkozpont.magyarorszag.hu/sajtokozlemenyek/nfgm20091118.html/ToolbarWindow;jsessionid=6568 7877F30C7906C05E0D8EA6263497.portal41?struts.portlet.mode=view&struts.portlet.action=%2Ftoolbar% 2Ftoolbar%2FshowPrintView&action=e&windowstate=normal&mode=view , (letöltve: Budapest, 2011.11.16.)

62

VIII.6 Visegrádi Négyek elnöki látogatás Podgoricában40 2010. március 25-én Balázs Péter külügyminiszter hivatalos látogatást tett Montenegróban. Ez a miniszteri látogatás része volt annak a programnak, amelyet a magyar diplomácia a Visegrádi Csoport elnökeként a Nyugat-Balkán déli tagországaival folytatott. A megbeszélések, melyeken hazánk a V4 elnöki, valamint trió elnökségi és leendő uniós elnöki szerepet is betöltött, hangsúlyozottan azt a célt kívánták elérni, hogy a tapasztalatok alapján megfelelő üzeneteket tudjunk közvetíteni uniós partnereinkhez és szövetségeseinkhez. Balázs Péter Podgoricában partnerével, Milan Rocen külügyminiszterrel az Európai Unióval és a NATO-val kapcsolatos kétoldalú és nemzetközi kérdéseket tekintett át. A montenegrói külügyminiszter nagyra értékelte, hogy Magyarország már függetlenségük 2006. évi kikiáltását megelőzően, a szerb-montenegrói államszövetség idején ápolni kezdte a két terület gazdasági kapcsolatait, amikor 2005-ben magyar képviseleti irodát nyitott Podgoricában, majd elismerően értékelte a magyar diplomácia és gazdaságdiplomácia azóta történt erőfeszítéseit a kapcsolatok szorosabbá tételére. Kiemelte, hogy Magyarország azon időpontig a legnagyobb működőtőke-befektető a bankszektorban, a telekommunikációban és a szállodaiparban történt beruházások révén. Balázs Péter kifejezte Magyarország szándékát az újabb, kölcsönösen előnyös együttműködési területek felkutatására. Hangsúlyozta ugyanakkor Montenegró szerepét abban, hogy befektetésbarát környezet megteremtésével, nem csak újabb vállalkozások idevonzásával, hanem mindennapi munkájuk segítésével is támogatható a magyar vállalatok eredményes működése. Egyidejűleg a két külügyminiszter meghatározta az újabb együttműködés lehetséges területeit, mint például a montenegrói infrastrukturális, kommunális és környezetvédelmi célú projektekben való magyar részvétel. A tárgyalások során megvitatásra kerültek az aktuális európai és euro-atlanti integrációs kérdések is. A magyar külügyminiszter már akkor a V4 elnökségünk alatt követett irányvonal mentén kifejtette abbeli szándékunkat, hogy a Nyugat-Balkán 40

Ahol a magyarok a legnagyobb befektetők című cikk alapján. Kitekintő.hu (Kitek Média Tartalomszolgáltató Kft.), http://kitekinto.hu/bem-rakpart/2010/03/28/ahol_a_magyarok_a_legnagyobb_befektetk , (letöltve: Budapest, 2011.11.09.)

63

irányában mutatott aktivitásunkat, 2011-ben az Unió soros elnökeként is folytatni kívánjuk. Hangsúlyozta, hogy a magyar külpolitikának tartós célja a Nyugat-Balkán integrációs erőfeszítéseinek támogatása, Montenegró tehát továbbra is számíthat a magyar támogatásra. A magyar tárcavezető kijelentette, hogy 2011 első felében, amikor Magyarország az Unió soros elnöke lesz, figyel arra, hogy Montenegró jó ütemben haladjon előre az integráció útján. Az eddigi törekvések elismerésére a Filip Vujanovics montenegrói államfővel és Ranko Krivokapics parlamenti elnökkel történt találkozónkon került sor. Balázs Péter látogatása során megerősítette, hogy Magyarország továbbra is kész szakértői segítséggel, tapasztalat-átadással támogatni Montenegró közeledését az Európai Unióhoz, illetve felkészülését a NATO-csatlakozásra, miként a támogattuk azt is, hogy Montenegro nemzetközi terrorizmus-ellenes és béke-teremtő szándékának kinyilvánítására, a magyar kontingens keretében montenegrói katonák szolgálhassanak Afganisztánban. Ezen katonák kiképzése Szolnokon nyújtottunk lehetőséget, melyért külön köszönetét fejezte ki a montenegrói külügyminiszter Balázs Péter podgoricai hivatalos látogatása során alkalmat teremtett arra, hogy találkozzon a Montenegróban működő magyar vállalatok, a MOL, a Magyar Alumíniumipari Zrt, a Telecom, az OTP-csoporthoz tartozó CKB Bank, a Hunguest Hotels, és a Gesztelyi Építőipari Zrt. vezetőivel. A cégek képviselői általában kedvező képet adtak montenegrói tapasztalataikról a cégalapítást és a folyamatos működés feltételinek terén is. A magyar diplomácia erőfeszítéseinek jelentős elismeréseként köszönetüket nyilvánították a magasrangú képviselőnek azért a háttértámogatásért, mellyel hozzájárultak a magyar cégek üzleti sikeréhez.

64

VIII.7 További kormányok együttműködési lépései41 A következő év 2010. december 6-án került sor Milan Roćen montenegrói külügyminiszter viszontlátogatására, akkor már Martonyi János külügyminiszter meghívására. Továbbra is a további együttműködési lehetőségek feltérképezése és az Európai Uniót érintő kérdés megvitatása volt a hivatalos látogatás fókuszában. Martonyi János a találkozó utáni sajtótájékoztatón elmondta, hogy Magyarország örömmel tekint Montenegróra, mint jövőbeli NATO- és EU-tagra, melyet joggal számíthat Montenegró, mert az Európai Bizottság közelmúltban közzétett bővítési jelentése jelentős előrehaladást állapított meg az ország tekintetében. Montenegró politikailag és gazdaságilag stabil ország és Magyarország támogatja, hogy az Európai Tanács még az év vége előtt tagjelölt országgá nyilvánítsa. Martonyi János biztosította kollégáját arról, hogy ez továbbra is összhangban van nyugat-balkáni politikánkkal, alapvető stratégiai érdekeivel és a 2011 első félévi magyar EU-elnökség fő célkitűzéseivel, így Magyarország ehhez a folyamathoz minden segítséget meg fog adni. Milan Roćen külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy az Európai Tanács még az év december közepi ülésén jóváhagyja országa tagjelölti státusát. A nyugat-balkáni ország minisztere a magyar-montenegrói együttműködést ideális kétoldalú kapcsolatként jellemezte. 2011 márciusában az Európai Unió Tanácsa hivatalosan is tagjelöltté léptette elő Montenegrót, melyet a magyar Parlament is üdvözölt. A képviselők elismerték az ország alkotmányozási folyamatában tett előrelépéseket és a végrehajtott gazdasági reformokat. Egyidejűleg bírálat is megfogalmazódott, mely az alábbi területeket érintette: •

korrupció,

•

a szervezett bűnözés,

•

a faji diszkrimináció,

•

sajtószabadság csorbítása,

41

Martonyi János Milan Roćen montenegrói külügyminiszterrel folytatott tárgyalása a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának beszámolója alapján, http://kum.gov.hu/kum2005/Templates/HirSablon.aspx?NRMODE=Published&NRORIGINALUR L=%2Fkum%2Fhu%2Fbal%2FAktualis%2FSzovivoi_nyilatkozatok%2F20101206_mj_milan_rocent.htm& NRNODEGUID={25A00109-79C1-4784-A58398967F15E29C}&NRCACHEHINT=NoModifyGuest&printable=true , (letöltve: Budapest, 2011.11.07.)

65

•

a nők hátrányos megkülönböztetése.

A fenti területeken Podgoricának további erőfeszítéseket kell tennie, de ezen kívül, az uniós joganyagok adaptálásának folyamata is késik a Európai Unió Bizottságának beszámolója szerint. A magyar diplomácia kormányhatalomtól függetlenül nagy hangsúlyt helyez a térséggel való jó kapcsolatok ápolásán túl, a kereskedelmi és külgazdasági relációk szorosabbra fűzésére. Mi sem bizonyítja jobban ezt a tényt, hogy Schmitt Pál a beiktatását követő rövid időn belül felvette a kapcsolatot a balkáni országgal. 2011.

október

12-én

a

nyugat-balkáni

országok

házelnökeinek

ötödik

konferenciáját rendezték meg a budapesti Parlamentben, melyen a magyar köztársasági elnök beszédében kiemelte az ország elkötelezettségét Montenegró Európai Uniós integrációjának támogatására. Kitért arra is, hogy az EU Bizottsága Brüsszelben - a többi EU csatlakozásra váró tagjelölttel együtt - Montenegróról is nyilvánosságra hozta értékelését, melynek alapján elvben még ebben az évben döntés születhet az EU bővítéssel kapcsolatban.

66

VIII.8 Magyar gazdaságdiplomácia távlatai42 2011. október 22-én Belgrádban a Délkelet-európai együttműködési folyamat (SEECP) keretében rendeztek konferenciát a térség energiaellátásának jövőjéről a résztvevő tagországok, köztük Montenegró is részt vett. A konferencián elhangzott, hogy a külföldi tőke bevonása érdekében szükséges az energetikai piac liberalizációja és a térség piaci pozíciójának erősítése, az energia továbbítását lehetővé tévő hálózat bővítése és az energiafelhasználás hatékonyságának ösztönzése. A jelenleg elterjedt energiahordozók mellett a megújuló energiaforrásokra irányuló tőkebefektetések támogatásáról is szó esett. A térség energetikai hálózatában 2020-ig 300 milliárd eurós beruházás várható. Ilyen nagyságrendű lehetőség várhatóan több magyar energiaipari befektető számára is kecsegtető.

42

300 milliárd eurós beruházás várható című cikk alapján, Magyar Nemzet Online, http://wwww.magyarnemzet.hu/portal/816876 , (letöltve: Budapest, 2011.11.01.)

67

IX. Befejezés IX.1 Utószó

Diplomamunkámban sokszor esett szó a két ország közötti példás, különböző kormányokon át tartó gazdaságdiplomáciai munkáról és eredményekről, azonban szeretnék még két dolgot kiemelten megjegyezni.

Magyarország nyitása és ébredése a Balkán ezen országai felé különösen gyors volt. Felismertük azt a zavaros helyzetet, mely nálunk is kialakult a rendszerváltás után. Megtanultuk, hogy ebben az időben a legjobb „halászni”. Így sikerült a montenegrói privatizációk során a stratégiai ágazatokba is bevásárolni magunkat és piacra szert tenni.

A kormányközi kapcsolatok éveken át élénkek voltak, ellenben a magánszektor e térség felé húzása során történt meg az „ébredés”, hogy a magyar cégeknek állami támogatásra van szüksége a hatékonyabb penetráció és versenyképesség megőrzése érdekében.

A felismerést követően megkezdődtek a tárcaközi találkozók és gazdasági együttműködések, ám az idegen környezet és az ismeretlen bürokratikus folyamatok következtében gátló tényezők hátráltatták a vállalatok betörését. Utóbbira volt válasz az ITDH segítsége és Információs Pontjának kialakítása.

Az állami és privát szféra együttes közreműködésének gyümölcse, hogy elértük, hogy a magyar tőkebefektetések a gazdasági világálság ellenére is biztosan őrizzék első helyüket a versengők között és bővüljenek a közeljövőben is Montenegróban.

68

Felhasznált irodalom

Könyvek

Árva László: Külföldi tőkeberuházások Közép-Kelet Európában, KJK, Budapest, 1995 Constantinovits Milán-Sipos Zoltán: Külkereskedelmi technika, külpiaci kockázat. Aula könyvkiadó, Budapest, 1999 Katona Klára:Vonzások és választások a tőkepiacon, Gondolat Kiadó Kör Kft, Budapest, 2007 Miroslav Hrdlicka - Jiri Martinek: Montenegró, Hibernia Nova Kiadó, Budapest, 2003 Tim Clancy: Bosznia-Hercegovina, Szerbia és Montenegró, Alexandra Kiadó, Budapest, 2008

Folyóiratok

Árva László – Dicházi Bertalan: A külföldi működőtőke-beruházások fajtái, Világgazdaság, 1998/1.27 Szanyi Miklós: Elmélet és gyakorlat a nemzetközi működőtőke-áramlás vizsgálatában. Közgazdasági szemle, 1997/06.

Internetes források

300 milliárd eurós beruházás várható című cikk alapján, Magyar Nemzet Online, http://wwww.magyarnemzet.hu/portal/816876 A Magyar Telekom montenegrói ügye, http://hu.wikipedia.org/wiki/A_Magyar_Telekom_montenegr%C3%B3i_%C3%BC gye

69

Ahol a magyarok a legnagyobb külföldi befektetők Kitekintő.hu hivatalos honlapja, www.kitekinto.hu EU vonal beszámolója az Európai Parlament 2011 március 7-10-ig Strasbourgi Plenáris Ülésének történései alapján. http://www.euvonal.hu/index.php?op=velemeny&modul=15&id=6930 Henger Péter: Áttekintés az aktuális magyar tőkekiviteli folyamatokról, Nemzetgazdasági Minisztérium, Gazdaságpolitikai Főosztály; http://www.kormany.hu/download/6/42/30000/fdi-export_2010q4.pdf Inkubátor a magyar cégeknek külföldön című cikk, Feliciter Kiadó Kft. hivatalos honlapja, http://www.feliciter.net/hid/print.php?newsid=2497 ITD Hungary Zrt Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökségeként hivatalos honlapja, http://www.itd.hu/engine.aspx?page=orszaginfo_me Kevesebb a „kifektetés” című cikk, Világgazdaság Online, http://www.vg.hu/vallalatok/kevesebb-a-kifektetes-281859 Kiaknázatlan lehetőségek a Balkánon ― először ülésezett a Magyar-Montenegrói Gazdasági Vegyes Bizottság. Magyarország.hu hivatalos honlapja, https://hirkozpont.magyarorszag.hu/sajtokozlemenyek/nfgm20091118.html/Toolbar Window;jsessionid=65687877F30C7906C05E0D8EA6263497.portal41?struts.portlet.mod e=view&struts.portlet.action=%2Ftoolbar%2Ftoolbar%2FshowPrintView&action=e&wind owstate=normal&mode=view Kormányközi megállapodás Montenegróval, NFGM honlapján közzétett közlemény. http://server1.nfgm.gov.hu/informaciok/a_h/2005_evi/2005november/montenegro. html?query=montenegr%C3%B3 Mac-Line Hungary Kiállításszervező Kft. hivatalos honlapja, http://www.macline.hu/barangolas/montenegro/orszag-informacio.html Magyar Exporthitel Biztosító (http://www.mehib.hu/)

70

Magyar Export-Import Bank ZRt. (http://www.eximbank.hu/) Magyar-montenegrói gazdasági együttműködési megállapodás köttetett Podgoricában Magyarország a legnagyobb külföldi beruházó Montenegróban, NFGM honlapján közzétett közlemény: http://server1.nfgm.gov.hu/informaciok/a_h/2007/2007majus/magy_mont.html?que ry=montenegr%C3%B3 Majoros Pál: Az átalakuló magyar külgazdasági stratégia, A külgazdasági érdekérvényesítési lehetőségeink - Gazdaságdiplomácia; EU Working Papers 1/2008, http://epa.oszk.hu/00000/00026/00038/pdf/euwp_EPA00026_2008_01_003020.pdf Majoros Pál: Az átalakuló magyar külgazdasági stratégia; EU Working Papers 1/2008, http://epa.oszk.hu/00000/00026/00038/pdf/euwp_EPA00026_2008_01_003020.pdf Martonyi János Milan Roćen montenegrói külügyminiszterrel folytatott tárgyalása.Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának beszámolója. http://kum.gov.hu/kum2005/Templates/HirSablon.aspx?NRMODE=Published&NR ORIGINALURL=%2Fkum%2Fhu%2Fbal%2FAktualis%2FSzovivoi_nyilatkozatok%2F2 0101206_mj_milan_rocent.htm&NRNODEGUID={25A00109-79C1-4784-A58398967F15E29C}&NRCACHEHINT=NoModifyGuest&printable=true Meddig kell várnia Montenegrónak? Magyar Nemzet Online, http://mno.hu/kulfold/meddig-kell-varnia-montenegronak-1029819 Montenegrin Investment Promotion Agency MIPA (Montenegrói Beruházási Promóciós Ügynökség) hivatalos honlapja, http://www.mipa.co.me/page.php?id=6 Montenegró Gazdasága című cikk, Feliciter Kiadó Kft. hivatalos honlapja, http://www.feliciter.net/hid/?newsid=3001, Montenegró Uniós csatlakozása című cikk. HVG Online, http://hvg.hu/vilag/20111104_montenegro_unios_csatalkozas_targyalas

71

Somodi András diplomamunkája: A Nyugat-Balkán országok gazdasági fejlődése az elmúlt öt évben, különös tekintettel a gazdasági válságra 2010, http://elib.kkf.hu/edip/D_15158.pdf

Főiskolás Munkáim

„A magyar tőke külföldön” című előadás – Nemzetközi Kereskedelem és Globális tényezőáramlás, 2010.

„A magyar gazdaságdiplomácia sikere Montenegróban” című beadandó munka Általános és Szakdiplomáciai Ismeretek, 2010.

„Magyarország és Montenegró politikai, diplomáciai, gazdasági és külgazdasági kapcsolatai” című beadandó munka- Magyarország Külgazdasági Kapcsolatai 1990-től, 2011.

72

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK. Levelező tagozat

Recommend Documents