MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM SZAK Nappali és levelez tagozat
IRODALOM KOMPLEX SZIGORLAT I. – TÉTELEK (4 kreditpont) KANMA 4216, KDLMA 4216, KALMA 4216 1. A klasszikus id mértékes versrendszer formái, formaszerkezetei – Homérosz, Janus Pannonius és Berzsenyi Dániel m vei alapján Az antik id mértékes sorfajok és strófaformák: a hexameter, a pentameter, illet leg az ezek állandósult kapcsolatából létrejöv periódus. A pentameter jellemz i, megjelenésformái és fajokhoz való kötöttsége. Az eposz és a heroikon metrón kapcsolata: fenséges tárgy, emelkedettség, patetikusság és a hatmérték daktilikus sorfaj összefüggései – a sírfeliratok, az epigrammák és a pentameter forma, valamint az elégiák és a pentameter kapcsolata. Berzsenyi Dániel, az aiol strófák Horatius által megreformált változatainak m vel je. Az alkaioszi, az aszklepiadészi és a szapphói strófák jellemz i, funkcióik: a versforma és a tartalom szoros kapcsolódásának jellemzése versértelmezésekkel. BÉCSY Ágnes, Berzsenyi Dániel, Bp., Korona, 2001. JANKOVITS László, Accessus ad Janum. A m értelmezés hagyományai Janus Pannonius költészetében, Bp., Balassi, 2002. SZEPES Erika–SZERDAHELYI István, Verstan, Bp., Gondolat, 1981, 183–334. SZERDAHELYI István, Verstan mindenkinek. Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó, 1995.
2. A magyaros verselés története Balassitól Pet fiig A magyaros (ütemhangsúlyos) versrendszer jellemz i, a formák fejl dése. A kötött szótagszám kialakulása a 16. században. A felez , ún. si sorfajok kialakulása és azok beépülése az egyes strófaformákba. Balassi Bálint verstani újításai: a heterorímes, heteroritmikus Balassistrófa. A Zrínyi-vers, a kanásztánc vagy toborzóritmus. Az egyéb, fogyó és növekv ütem sorfajok Pet fi verseiben; az ütemhangsúlyos formák és a m fajok összefüggése, a népiesség, a népnemzeti romantika és a magyaros formák kapcsolata. A Pet fi-szakirodalmat lásd a 12. tételnél! HORVÁTH Iván, Balassi költészete történeti poétikai megközelítésben, Bp., Akadémiai, 1982. SZERDAHELYI István, Verstan mindenkinek. Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó, 1995. PIRNÁT Antal, Balassi Bálint poétikája, Bp., Akadémiai, 1996.
3. A képalkotás változatai, jellemz i Balassi Bálint, Vörösmarty Mihály és Pet fi Sándor költészetében A nyelvi képek: metafora, megszemélyesítés, hasonlat, szinesztézia, metonímia, szinekdoché, allegória, szimbólum. Az adott képfajták dominanciája és szervez désük az egyes szerz k költészetében Elemi, komplex, továbbsz tt képek. A képalkotás és a stíluskorszak kapcsolata: a reneszánsz kori, valamint a romantikus képalkotás jellemz i. A Balassi-irodalmat lásd az el , a Vörösmarty- és a Pet fi-szakirodalmat a 8. és a 12. tételnél! A Világirodalmi lexikon kapcsolódó szócikkei SZABÓ Zoltán, A magyar szépírói stílus történetének f irányai, Bp., Corvina,1998, 55–66; 107–146. Szó, elbeszélés, metafora, szerk. HORVÁTH Kornélia, Bp., Kijárat, 2003. ZALABAI Zsigmond, dés a trópusokon, Bp., Szépirodalmi, 1986.
−2− 4. Az eposz m fajának történeti változatai A nagy történelmi váltás Homérosznál. Eposzi kellékek az Íliászban. A homéroszi eposzok genezisének problematikája, világképük a történeti kontextus tükrében. A h s szerepe az eposzban. Vergilius Aeneise mint az Íliász folytatása. Az Aeneis I. kalandos része és az Odüsszeia. Az epikus tradíció utóélete a magyar irodalomban. A magyar barokk eposz (Zrínyi m ve) vallásos és hazafias tartalma, a h s áldozatvállalásának példája. Gyöngyösi eposz-„kísérlete”, Csokonai vígeposza, Pet fi eposzparódiája. Vörösmarty romantikus eposza: a honfoglalás témája; szerelmi történet az el térben. Az epika közeledése a líra felé. Eposzok jellemzése stílusjegyeik alapján. ARANY János, Zrínyi és Tasso = ARANY J., Tanulmányok és kritikák, szerk. S. VARGA Pál, Debrecen, Csokonai, 2001. BÍRÓ Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály = B. F.: A felvilágosodás korának magyar irodalma. Bp., Balassi, 1994, 399–437. FALUS Róbert, Az antik világ irodalmai, Bp., Akadémiai, 1980. FINLEY, I. Moses, Odüsszeusz világa, Bp., Osiris, 1995. NIETZSCHE, Friedrich, Homéroszi versengés = N., F., Ifjúkori görög tárgyú írások, Bp., Európa, 1988. SZABÓ Árpád, Homérosz világa. Bp., Szépirodalmi, 1954. KLANICZAY Tibor, Zrínyi Miklós, Bp., Akadémiai, 1964. KIBÉDI VARGA Áron, Poétika, retorika, m fajok. Gyöngyösi István költ i világa, It, 1983, 545–591. SZILÁGYI Ferenc, Csokonai m vei nyomában, Bp., Akadémiai, 1981. SZÖRÉNYI László, „...s hü a haladékony id höz” (Kompozíció és történelemszemlélet a Zalán futásában) = „Ragyognak tettei ...”, szerk. HORVÁTH Károly, SZÖRÉNYI László, LUKÁCSY Sándor, Székesfehérvár, 1975, 7–46. FRIED István: A helység kalapácsa mint paródia = F. I., A (poszt)modern Pet fi, Ister, 2003, 23–56.
5. A viszonyváltozás mint a dráma egyik jelentéshordozója (Szophoklész, Shakespeare, Molière, Schiller, Katona) A görög drámák társadalmi háttere, emberképe – a sorsnak kiszolgáltatott ember. Más irányú viszonyváltozások Shakespeare komédiáiban, királydrámáiban, tragédiáiban, keser komédiáiban, utolsónak írt színm veiben. A polgárok szerepe Molière komédiáiban. A nagy történelmi er k és az intrika mint f mozgatórugók Schiller és Katona drámáiban. A dráma mint modell, a drámai m nem kérdései, az emberi kapcsolatok, viszonyváltozások mint drámai jelentéshordozók. BÉCSY Tamás, Mi a dráma?, Bp., Akadémiai, 1987. BÉCSY Tamás, A drámamodellek és a mai dráma, Bp.–Pécs, Dialóg Campus, 2001. BÍRÓ Ferenc, Katona József, Bp., Balassi, 2002. FISCHER-LICHTE Erika, A dráma története, Pécs, Jelenkor, 2001. GÉHER István, Shakespeare, Bp., Akadémiai, 1996. GY RY János, A francia dráma kialakulása, Bp., Akadémiai, 1979. HANKISS Elemér, Hamlet színeváltozásai, Szombathely, Savaria University Press, 1996. OROSZ László, A Bánk bán értelmezéseinek története, Bp., Krónika Nova, 1999. SÁNDOR Iván, Vég semmiség. A százhetven éve fel nem fedezett Bánk bán, Pécs, Jelenkor, 1993. SZABÓ Árpád, Szophoklész tragédiái, Bp., Gondolat, 1985.
6. Prózaepikai m fajok születése: a novella és a regény Az új irodalmi m faj, a novella megszületése a középkor végén – számos el zmény után. A Boccaccio-novella jellemz i: elbeszél i néz pont, fordulatok, szerepl k és viszonyrendszereik, értékrend, referencialitás. A regénym faj változatai és változásai az antikvitástól a romantikáig – vázlatosan. Részletesen: a francia felvilágosodás filozófiai regényei (Voltaire: Candide, Diderot: Rameau unokaöccse). Az angol korai realista regény társadalmi háttere. A kor két jellegzetes alkotása: Defoe: Robinson Crusoe (kalandregény, robinzonád) és Swift: Gulliver utazásai (társadalmi szatíra).
−3− BAHTYIN, M.M., Az eposz és a regény = Az irodalom elméletei III., THOMKA Beáta (szerk.), Pécs, Jelenkor, 1997, 27–68. FÖLDÉNYI F. László, Defoe világa, Bp., Európa, 1977 (Írók világa). TÉR István, Eötvös József, Bp., 1967. SÜKÖSD Mihály, Változatok a regényre, Bp., Gondolat, 1971. SZÁVAI János, Nagy francia regények, Krónika Nova, Budapest, 1999. SZÁVAI János (szerk.), Boccacciótól Salingerig, Bp., Tankönyvkiadó, é. n. SZEGEDY-MASZÁK Mihály, Az elbeszél szövegek rétegei = Sz-M. M., „A regény, amint írja önmagát”, Bp., Korona Nova, 1998, 7–27. SZEGEDY-MASZÁK Mihály, Kubla kán és Pickwick úr. Romantika és realizmus az angol irodalomban (A realizmus kora), Bp., Magvet , 1982 (Gyorsuló id ). THOMKA Beáta, A pillanat formái, Újvidék, Forum, 1986.
7. Korízlések és korproblémák a regény m fajának alakulástörténetében A szentimentális regény mint a felvilágosodás racionalizmusából kiábrándult 18. századi ember válságának megjelenít je (Goethe: Werther szerelme és halála, Kármán József: Fanni hagyományai). A regénym faj uralkodóvá válása a XIX. század els felében, a romantikus regény, a realista ábrázolásmód kezdetei. A romantikus történelmi regény jellemzése Walter Scott egy ve alapján, az angol n írók szövegvilága (E. v. Ch. Brontë vagy J. Austen), a balzaci regénymodell egy példa alapján, Stendhal egy regénye. Az orosz irodalom belépése a világirodalomba – a modernség jegyében (Goncsarov: Oblomov, Gogol: Holt lelkek). BAHTYIN, M. M., Az eposz és a regény = Az irodalom elméletei III., szerk. THOMKA Beáta, Pécs, Jelenkor, 1997, 27–68. BAKCSI György, Gogol világa, Bp., 1986. ., Öt orosz regény, Bp., Tankönyvkiadó, 1989. BARBÉRIS, Pierre, Balzac, egy realista mitológia, Bp., Gondolat, 1978. BART István, Walter Scott világa, Bp., 1980. GINTLI Tibor–SCHEIN Gábor, Az irodalom története. A kezdetekt l a romantikáig, Pécs, Jelenkor, 2003. HARSÁNYI Zoltán, Stendhal, Bp., 1987. Huszonöt fontos orosz regény ( elemzések), szerk. HETÉNYI Zsuzsa, Bp., Lord, 1996. LUKÁCS György, A történelmi regény, Bp., Akadémiai, 1985. SÜKÖSD Mihály, Változatok a regényre, Bp., Gondolat, 1971. SZÁVAI János, Nagy francia regények, Bp. 1989. SZEGEDY-MASZÁK Mihály, Mítosz és történetmondás = Sz.-M. M, A regény, amint írja önmagát, Bp., Korona Nova, 19982, 28–46. SZILÁGYI Márton, „Elhervadott a szeretet édes melege alatt” (A Fanni hagyományai értelmezéséhez), ItK, 1993, 69–77. TAXNER-TÓTH Ern , A Brontë-n vérek világa, Bp., 1982.
8. Stílusirányzatok, témák, m fajok a XVII–XVIII. század magyar irodalmában A f bb stílusirányzatok – kés humanizmus, manierizmus, barokk, rokokó, szentimentalizmus – jellemz i: társadalmi háttér, világkép, m fajok, stílusjegyek. Egy-egy alkotó életm vének áttekintése, utóéletük, jelent ségük felvázolásával (Szenczi Molnár Albert, Rimay János, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós, Gyöngyösi István, Bethlen Miklós, Bethlen Kata, Mikes Kelemen, Faludi Ferenc, Kármán József). ÁCS Pál, Az id ósága, Bp., Balassi K., 2001. ARANY János, Zrínyi és Tasso = ARANY J., Tanulmányok és kritikák, szerk. S. VARGA Pál., Debrecen, Csokonai, 2001. ARANY János, Gyöngyösi István = Uo. BITSKEY István, Humanista erudíció és barokk világkép – Pázmány Péter prédikációi, Budapest, Akadémiai, 1979. GINTLI Tibor–SCHEIN Gábor, Az irodalom törtépnete. A kezdetekt l a romantikáig, Pécs, Jelenkor, 2003. KIBÉDI VARGA Áron, Poétika, retorika, m fajok. Gyöngyösi István költ i világa, It, 1983, 545–591. KLANICZAY Tibor, Zrínyi Miklós, Budapest, Akadémiai, 1956. KOSÁRY Domokos, vel dés a XVIII. századi Magyarországon, Budapest, Akadémiai, 1980. SZÁVAI János, Az önéletírás, Bp., Akadémiai, 1987.
−4− 9. Egyén, nemzet, emberiség fogalmának tematizálódása a magyar klasszika és romantika költészetében (Csokonai, Berzsenyi, Kölcsey, Vörösmarty, Pet fi) A korszak mint az önteremtés id szaka. A nyelv, a szépirodalom, a fogalmi gondolkodás magyar nyelv kialakulása. Identitáskeretek kijelölése és végiggondolása a személyiség számára, majd a szerepkeresés, illetve a szerepvállalásról szóló döntés meghozatala (ti. hogy az ember résztvev lesz vagy szemlél ). Az ember világban-létének végiggondolását lehet vé tev horizontok és beszédmódok (közönség, populáris regiszter stb.) létrejötte. A irodalom részvétele a nemzet önteremtésében. A nemzet–emberiség fogalompár megjelenése (Kölcsey) az irodalomban, majd az emberiséghez való viszonyítottság érzékelése (Vörösmarty, Pet fi). A herderi jóslat szerepe a közgondolkodásban és az irodalomban. A Pet fi-szakirodalmat lásd a 12. tételnél! A magyar irodalmi kánon a XIX. században, szerk. Takáts József, Budapest, Kijárat, 2001. BALASSA Péter, Mérték és mértéktelenség Vörösmarty költ i világában (Az emberek) = B. P., Törésfolyamatok, Debrecen, Csokonai, 2001 (Alföld könyvek), 17–28. BÉCSY Ágnes, Berzsenyi Dániel, Bp., Korona, 2001. BÍRÓ Ferenc, A felvilágosodás korának magyar irodalma2, Bp., Balassi, 1995. CSETRI Lajos, Nem sokaság hanem lélek. Berzsenyi-tanulmányok, Bp., Szépirodalmi, 1986. DEBRECZENI Attila: Csokonai, az újrakezdések költ je [...], Debrecen, Csokonai, 1993. HORVÁTH János, A magyar irodalom fejl déstörténete, reprint kiad., Bp., Gondolat, 1976. Klasszika és romantika között, szerk. KULIN Ferenc és MARGÓCSY István, Bp., Szépirodalmi, 1990. KULIN Ferenc, Közelítések a reformkorhoz. Tanulmányok, Bp., Magvet , 1986. NÉMETH László, Berzsenyi Dániel, Bp., Szépirodalmi, 1986. Nemzeti olvasókönyv, szerk. LUKÁCSY Sándor, Bp., Gondolat, 1988. „Ragyognak tettei…”, szerk. HORVÁTH Károly, SZÖRÉNYI László, LUKÁCSY Sándor, Székesfehérvár, 1975. Remény s emlékezet. Tanulmányok Kölcsey Ferencr l, Bp., Kölcsey Társaság, 1990. ROHONYI Zoltán, A magyar romantika kezdetei, Bukarest, Kriterion, 1975. Romantika: világkép, m vészet, irodalom, szerk. SZEGEDY-MASZÁK M.–HAJDÚ P., Bp., Osiris, 2001. SZAUDER József, A romantika útján, Bp., Szépirodalmi, 1961. SZAUDER József, Az estve és Az álom. Felvilágosodás és klasszicizmus, Bp., Szépirodalmi, 1970. SZEGEDY-MASZÁK Mihály, A magyar irodalmi romantika sajátosságai = Sz.-M. M., „Minta a sz nyegen”. A m értelmezés esélyei, Bp., Balassi, 1995, 119–128. SZEGEDY-MASZÁK Mihály, Világkép és stílus, Bp., Magvet , 1980, 9–318. Vörösmarty és a romantika, szerk. TAKÁTS József, Pécs, M vészetek háza, Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet [2001?]. (Különösen: KAPPANYOS András, Az avantgárd Vörösmarty, 149–157.; MILBACHER Róbert, Az El szó filológiájának bizonytalanságáról, 179–193.) ZÁKÁNY TÓTH Péter, Az ideális olvasó megkonstruálása. A Kölcsey-olvasás önéletrajzisága mint önmeger sít diskurzus = Nympholeptusok. Test, kánon, nyelv és költ iség problémái a 18–19. században, szerk. SZ CS Zoltán Gábor és VADERNA Gábor, Bp., L’Harmattan, 2004, 33–65 (Dayka könyvek).
10. Epika és dráma a magyar romantikában − néhány reprezentáns m értelmezése (Katona, Kazinczy, Jósika, Eötvös) A XIX. második évtizedének magyar drámatermése. Ungvárnémeti Tóth László weöresi intertextusának értelmezése (Nárcisz) – Bódy Gábor Psychéjéig. A Bánk bán értelmezésének irányai. Dráma és színjátszás a Kisfaludyak korától a népszínm megjelenéséig (Szigligeti Ede) és a méltatlanul elfeledett Czakó Zsigmondig. A harmadik–negyedik évtized: a magyar próza indulásának romantikus id szaka. A próza modernségjegyeinek jelentkezése (Fogságom naplója). A történelmi regény indulása (Abafi, 1836), majd kibontakozása (Eötvös). Az irónia prózapoétikai szerepe (A falu jegyz je). BÍRÓ Ferenc, Katona József, Bp., Balassi, 2002. BÓDY Gábor, Psyché I–III. (1980) (film) NAGY Imre, Ágistól Bánkig, Pécs, Pro Pannonia Kiadói Alapítvány, 2001 (Pannónia Könyvek). NAGY Imre, Nemzet és egyéniség. Drámairodalmunk [...], Budapest, Argumentum, 1993.
−5− OROSZ László, A niklai remete és a kecskeméti fiskális, Bp., Krónika Nova, 2000. OROSZ László, A Bánk bán értelmezéseinek története, Bp., Krónika Nova, 1999. NEMES NAGY Ágnes, Film, a 18. századból = N. N. Á., Szó és szótlanság, Bp., Magvet , 1989, 402–407. WEÖRES Sándor, Psyché (sok kiadásban elérhet ) SÁNDOR Iván, Vég semmiség. A százhetven éve fel nem fedezett Bánk bán, Pécs, Jelenkor, 1993. TÉR István, Eötvös József, Bp, 1967. SPIRÓ György, A közép-kelet-európai dráma, Bp., Magvet , 1986.
11. A Biblia és a bibliafordítások. A bibliai motívumok szerepe a magyar romantikus lírában A Biblia m faji sokfélesége (mítoszok, leszármazástáblák, satyák történetei, népszámlálási adatok, törvények, krónikák, próféciák, siralmak, példabeszédek, viták a hitr l; zsoltárok, csodás történetek, lakodalmi énekek, evangéliumok, példázatok, prédikációk, imák, levelek, látomások a világvégér l stb.). A bibliafordítások létrejötte a reformáció idején, illetve jelent ségük (minden tudományág, a nemzeti nyelvek és a nemzeti irodalmak fejl désének el segítése, hozzájárulás a kultúra demokratizálódásához). A bibliai motívumok Kölcseynél a Hymnusban, Vörösmarty Mihály A vén cigányában, A XIX. század költ i cím Pet fi-versben, illetve néhány példázatban. A Vörösmarty-, Kölcsey-, Pet fi-szakirodalmat lásd a 8., illetve a 12. tételnél! FENY D. György, A Biblia az irodalomban, Bp., Krónika Nova, 1999. A magyar irodalom története 1. (Spenót), f szerk. S TÉR István, Bp., Akadémiai, 1964. UNGVÁRI Tamás, A Biblia mint irodalom = U. T., A regény és az id , Bp., Maecenas, 1996. SZEGEDY-MASZÁK Mihály, A magyar irodalmi romantika sajátosságai = Sz.-M. M., „Minta a sz nyegen”. A m értelmezés esélyei, Bp., Balassi, 1995, 119–128.
12. M fajok sokfélesége a középkorban, a reneszánszban és a romantikában A középkorban: himnusz, haláltánc, siralom, legenda, gesta, krónika, példázat, novella, h sének, lovagregény, lai, fabliau stb. A reneszánszban: szónoki beszéd, levél, bibliafordítás, fabula, prédikáció, panegyricus, epigramma, hitvitázó dráma, zsoltárfordítás, históriás ének (és fajváltozatai) stb. A romantikában: dal, óda, elégia, epigramma, episztola, eposz, elbeszél költemény, regény, tragédia, mesejáték stb. A romantika enciklopédiája, Bp., Corvina, 1990. A magyar irodalom története 1–2–3. (Spenót), f szerk. S TÉR István, Bp., Akadémiai, 1964. A romantika, szerk., HORVÁTH Károly, Bp., Gondolat, 1987. KLANICZAY Tibor, A múlt nagy korszakai, Bp., Szépirodalmi, 1973. A Világirodalomi lexikon megfelel szócikkei SZEGEDY-MASZÁK Mihály, A magyar irodalmi romantika sajátosságai = Sz.-M. M., „Minta a sz nyegen”. A m értelmezés esélyei, Bp., Balassi, 1995, 119–128.
13. A romantika világirodalma A romantika jellemzése: az utolsó korstílus, mely minden m vészeti ágban megjelent. Az angol romantika szakaszai, legjelent sebb költ i (Coleridge, Wordsworth, Byron), hatásuk az európai irodalomra. A francia nagyromantika költészete (Lamartine, Hugo, Vigny). A romantikus elbeszélések különös világának értelmezése (Poe, Hoffmann, Kleist elbeszélései). Romantikus óriások a német költészetben (Novalis, Heine, Hölderlin). Az orosz irodalom jellegzetességei a XIX. század els felében – Puskin Anyeginje.
−6− A romantika enciklopédiája, Corvina, 1990. SZERB Antal, A világirodalom története (bármelyik kiadás). NÉMETH G. Béla, Az egyensúly elvesztése (A német romantika), Bp., 1978. KOCZISZKY Éva, Hölderlin, Bp., 1994. KELEMEN Hajna, A romantika az európai irodalomban, Bp., 1993. TÓTFALUSI István, Byron világa, Bp., 1975. DOBOSSY László, A francia irodalom története I–II, Bp., 1963. HALÁSZ El d, A német irodalom története, Bp., 1987. SZENCZI M.–SZOBOTKA Tibor–KATONA Anna, Az angol irodalom története, Bp., 1972. TÖRÖK Endre, Az orosz irodalom a XIX. században, Bp. 1970.
14. Egy költ i világkép megrajzolása: Pet fi a magyar és a világirodalomban Pet fi költészete mint az önfelismerés és önmegismerés lehet sége. A költ jelent ségének fölvázolása a magyar irodalom történetében. A pálya fontosabb állomásai – élet és költészet, referencialitás problematikája. A Pet fi-recepció és a Pet fi-kultusz f bb állomásai, problémakörei az ezredfordulón. A romantikus költ és a posztmodern költ archetípusának megjelenése az életm ben. A „megtervezett életm ” problémája. A Pet fi-filológia és/vagy a Pefi-mitológia. Az ezredforduló Pet fi-képe. Pet fi a világirodalomban. FRIED István, A (poszt)modern Pet fi, Budapest, Ister, 2001. GODA Imre, Pet fi az iskolában, Savaria University Press, 2003. HORVÁTH János, Pet fi Sándor, reprint kiad., Bp., Gondolat, 1922. ILLYÉS GYULA, Pet fi Sándor (sok kiadásban elérhet ) KERÉNYI Ferenc, Pet fi Sándor, Budapest, Elektra Kiadóház, 2002. MARGÓCSY István, Pet fi Sándor, Bp., Korona, 1999. MILBACHER Róbert, „…te pogány Anakreón”. Pet fi és a magyar irodalomrendszer karnevalizációjának kísérlete = A magyar irodalmi kánon a XIX. században, szerk. TAKÁTS József, Budapest, Kijárat, 2001, 145–162. SIPOS Lajos–FORGÁCS Anna–F ZFA Balázs, Iskolaszerkezet és irodalomtanítás Magyarországon = Iskolaszerkezet és irodalomtanítás a Kárpát-medencében, szerk. SIPOS Lajos, Bp.–Szombathely, Pont–Savaria University Press, 2003, 5–89, ebb l: 69–89.
NÉHÁNY FONTOSABB KRITIKAI, ILLETVE GONDOZOTT SZÖVEGKIADÁS ADATAI: Balassi Bálint: http://magyar-irodalom.elte.hu/gepesk/bbom/ Balassi Bálint versei, szöveggond. és jegyz. K SZEGHY Péter – SZENTMÁRTONI SZABÓ Géza, Bp., Balassi, 1993. Berzsenyi Dániel összes m vei I., szerk. MERÉNYI Oszkár, Bp., Akadémiai, 1979. Csokonai Vitéz Mihály összes m vei. Költemények I–V., szerk. SZILÁGYI Ferenc – SZUROMI Lajos, Bp., Akadémiai, 1975-t l Janus Pannonius minden munkái, közrebocsátja V. KOVÁCS Sándor, Bp., Tankönyvkiadó, 1987. Kölcsey Ferenc minden munkái I–III., szerk. SZABÓ G. Zoltán, Bp., Universitas, 2001. KATONA József, Bánk bán, sajtó alá rendezte OROSZ László, Bp., Akadémiai, 1983. Pet fi Sándor összes m vei I–IV., kritikai kiadás, szerk. KISS József (I–II.), KERÉNYI Ferenc (III–IV.), Bp., Akadémiai, 1973, 1983, 1997, 2003. Vörösmarty Mihály összes m vei I–XVIII., szerk. HORVÁTH Károly–TÓTH Dezs , Bp., Akadémiai, 1960–1964. ZRÍNYI Miklós, Szigeti veszedelem, szerk. KIRÁLY Erzsébet, Bp., Ikon (Matúra Klasszikusok), é. n.
−7− MEGJEGYZÉSEK: 1. A szigorlat lényege, m faja: a megszerzett ismeretek új szempontú, komplex elrendezése (ilyen típusú új szempontok például a tételek címei). 2. Kérjük, hogy minden tételnél a problémacentrikusságot tartsák szem el tt, s egy körülbelül 15 perces feleletre számítsanak, melyb l az els 5-7 percet önállóan adják el − a felkészülési id alatt készített vázlatból! 3. Minden tételhez ismerni kell legalább három konkrét szakirodalmi szöveghelyet szerz vel és címmel. (Az itt megadott szakirodalmon kívül természetesen használhatók és használandók a korábbi félévekben megadott jegyzékek is.) 4. Fentieken kívül ajánljuk figyelmükbe az internetes keresési lehet ségeket − azzal a megkötéssel, hogy ha ilyet használnak, annak is meg kell tudni adni a szerz jét, a címét és a találati hely legfontosabb koordinátáit (a honlap vagy portál nevét). 5. A szigorlaton a m vek szövegét használhatják. 6. Az aláíró oktatók nevénél jelöltük, hogy f képpen melyik tétel összeállításában illetékesek. A szemeszterben kérésre, id pont-egyeztetéssel mindannyian konzultációs lehet séget biztosítanak az Önök számára. 7. Tankönyvként használhatók és használandók a „Spenót” és a Világirodalmi lexikon megfelel fejezetei.
Szombathely, 2005. szeptember 16.
Jó munkát, eredményes vizsgát kívánunk!
Dr. F zfa Balázs PhD sk. iskolai docens 9, 10, 13, 14
Dr. Czetter Ibolya PhD sk. f iskolai docens 1, 2, 3
Juhász Andrea sk. iskolai tanársegéd 6, 7, 8, 12
Dr. Magyar Ferenc PhD sk. f iskolai adjunktus 4, 5, 11
