MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM SZAK KDLMA 3213

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM SZAK IRODALOM KOMPLEX SZIGORLAT I. – TÉTELEK (4 kreditpont)

KDLMA 3213

1. A klasszikus időmértékes versrendszer formái, formaszerkezetei – Homérosz, Janus Pannonius és Berzsenyi Dániel művei alapján Az antik időmértékes sorfajok és strófaformák: a hexameter, a pentameter, illetőleg az ezek állandósult kapcsolatából létrejövőperiódus. A pentameter jellemzői, megjelenésformái és műfajokhoz való kötöttsége. Az eposz és a heroikon metrón kapcsolata: fenséges tárgy, emelkedettség, patetikusság és a hatmértékűdaktilikus sorfaj összefüggései – a sírfeliratok, az epigrammák és a pentameter forma, valamint az elégiák és a pentameter kapcsolata. Berzsenyi Dániel, az aiol strófák Horatius által megreformált változatainak művelője. Az alkaioszi, az aszklepiadészi és a szapphói strófák jellemzői, funkcióik: a versforma és a tartalom szoros kapcsolódásának jellemzése versértelmezésekkel. BÉCSY Ágnes, Berzsenyi Dániel, Bp., Korona, 2001. JANKOVITS László, Accessus ad Janum. A mű értelmezés hagyományai Janus Pannonius költészetében, Bp., Balassi, 2002. SZEPES Erika–SZERDAHELYI István, Verstan, Bp., Gondolat, 1981, 183– 334. SZERDAHELYI István, Verstan mindenkinek. Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó, 1995.

2. A magyaros verselés „története” Balassitól Petőfiig A magyaros (ütemhangsúlyos) versrendszer jellemzői, a formák fejlődése. A kötött szótagszám kialakulása a 16. században. A felező, ún. ősi sorfajok kialakulása és azok beépülése az egyes strófaformákba. Balassi Bálint verstani újításai: a heterorímes, heteroritmikus Balassistrófa. A Zrínyi-vers, a kanásztánc vagy toborzóritmus. Az egyéb, fogyó és növekvőütemű sorfajok Petőfi verseiben; az ütemhangsúlyos formák és a műfajok összefüggése, a népiesség, a népnemzeti romantika és a magyaros formák kapcsolata. A Petőfi-szakirodalmat lásd a 142. tételnél! HORVÁTH Iván, Balassi költészete történeti poétikai megközelítésben, Bp., Akadémiai, 1982. PIRNÁT Antal, Balassi Bálint poétikája, Bp., Akadémiai, 1996. SZERDAHELYI István, Verstan mindenkinek. Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó, 1995.

3. A képalkotás változatai, jellemzői Balassi Bálint, Vörösmarty Mihály és Petőfi Sándor költészetében A nyelvi képek: metafora, megszemélyesítés, hasonlat, szinesztézia, metonímia, szinekdoché, allegória, szimbólum. Az adott képfajták dominanciája és szerveződésük az egyes szerzők költészetében Elemi, komplex, továbbszőtt képek. A képalkotás és a stíluskorszak kapcsolata: a reneszánsz kori, valamint a romantikus képalkotás jellemzői.

2  A Balassi-irodalmat lásd az előző, a Vörösmarty- és a Petőfi-szakirodalmat a 9. és a 14. tételnél! A Világirodalmi lexikon kapcsolódó szócikkei SZABÓ Zoltán, A magyar szépírói stílus történetének főirányai, Bp., Corvina, 1998, 55–66; 107–146. Szó, elbeszélés, metafora, szerk. HORVÁTH Kornélia, Bp., Kijárat, 2003. ZALABAI Zsigmond, Tű nő dés a trópusokon, Bp., Szépirodalmi, 1986. Z. KOVÁCS Zoltán, Mérlegelés vagy megértés. A Gondolatok a könyvtárban (történeti) (olvasásának) allegorizmusáról = Z. K. Z., MILBACHER Róbert, A maradék öröme. Tanulmányok a XIX. század magyar irodalmáról, Bp.,–Szeged, Osiris–Pompeji, 2001, 103–121 (deKON KÖNYVek).

4. Az eposz műfajának történeti változatai A nagy történelmi váltás Homérosznál. Eposzi kellékek az Íliászban. A homéroszi eposzok genezisének problematikája, világképük a történeti kontextus tükrében. A hős szerepe az eposzban. Vergilius Aeneise mint az Íliász folytatása. Az Aeneis I., kalandos része és az Odüsszeia. Az epikus tradíció utóélete a magyar irodalomban. A magyar barokk eposz (Zrínyi műve) vallásos és hazafias tartalma, a hős áldozatvállalásának példája. Gyöngyösi eposz-„kísérlete”, Csokonai vígeposza, Petőfi eposzparódiája. Vörösmarty romantikus eposza: a honfoglalás témája; szerelmi történet az előtérben. Az epika közeledése a líra felé. Eposzok jellemzése stílusjegyeik alapján. ARANY János, Zrínyi és Tasso = ARANY J., Tanulmányok és kritikák, szerk. S. VARGA Pál, Debrecen, Csokonai, 2001. BÍRÓ Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály = UŐ., A felvilágosodás korának magyar irodalma. Bp., Balassi, 1994, 399–437. FALUS Róbert, Az antik világ irodalmai, Bp., Akadémiai, 1980. FINLEY, I. Moses, Odüsszeusz világa, Bp., Osiris, 1995. FRIED István,: A helység kalapácsa mint paródia = UŐ., A (poszt)modern Pető fi, Ister, 2003, 23–56. KIBÉDI VARGA Áron, Poétika, retorika, mű fajok. Gyöngyösi István költő i világa, It, 1983, 545–591. KLANICZAY Tibor, Zrínyi Miklós, Bp., Akadémiai, 1964. NIETZSCHE, Friedrich, Homéroszi versengés = UŐ., Ifjúkori görög tárgyú írások, Bp., Európa, 1988. SZABÓ Árpád, Homérosz világa. Bp., Szépirodalmi, 1954. SZILÁGYI Ferenc, Csokonai mű vei nyomában, Bp., Akadémiai, 1981. SZÖRÉNYI László, „...s hü a haladékony idő höz” (Kompozíció és történelemszemlélet a Zalán futásában) = „Ragyognak tettei ...”, szerk. HORVÁTH Károly, SZÖRÉNYI László, LUKÁCSY Sándor, Székesfehérvár, 1975, 7–46. FRIED István, A (poszt)modern Pető fi, Budapest, Ister, 2001, 23–56.

5. A viszonyváltozás mint a dráma egyik jelentéshordozója (Szophoklész, Shakespeare, Molière, Schiller, Katona) A görög drámák társadalmi háttere, emberképe – a sorsnak kiszolgáltatott ember. Más irányú viszonyváltozások Shakespeare komédiáiban, királydrámáiban, tragédiáiban, keserűkomédiáiban, utolsónak írt színműveiben. A polgárok szerepe Molière komédiáiban. A nagy történelmi erők és az intrika mint főmozgatórugók Schiller és Katona drámáiban. A dráma mint modell, a drámai mű nem kérdései, az emberi kapcsolatok, viszonyváltozások mint drámai jelentéshordozók. BÉCSY Tamás, Mi a dráma?, Bp., Akadémiai, 1987. BÉCSY Tamás, A színjáték lételméletérő l,, Bp.–Pécs, Dialóg Campus, 1997. BÉCSY Tamás, A drámamodellek és a mai dráma, Bp.–Pécs, Dialóg Campus, 2001. BÍRÓ Ferenc, Katona József, Bp., Balassi, 2002. FISCHER-LICHTE Erika, A dráma története, Pécs, Jelenkor, 2001. GÉHER István, Shakespeare, Bp., Akadémiai, 1996. GYŐRY János, A francia dráma kialakulása, Bp., Akadémiai, 1979. HANKISS Elemér, Hamlet színeváltozásai, Szombathely, Savaria University Press, 1996. OROSZ László, A Bánk bán értelmezéseinek története, Bp., Krónika Nova, 1999. SÁNDOR Iván, Vég semmiség. A százhetven éve fel nem fedezett Bánk bán, Pécs, Jelenkor, 1993. SZABÓ Árpád, Szophoklész tragédiái, Bp., Gondolat, 1985.

3  6. Prózaepikai műfajok születése: a novella és a regény Az új irodalmi műfaj, a novella megszületése a középkor végén – számos előzmény után. A Boccaccio-novella jellemzői: elbeszélői nézőpont, fordulatok, szereplők és viszonyrendszereik, értékrend, referencialitás. A regényműfaj változatai és változásai az antikvitástól a romantikáig – vázlatosan. Részletesen: Cervantes: Don Quijote; a francia felvilágosodás filozófiai regényei (Voltaire: Candide, Diderot: Rameau unokaöccse). Az angol korai realista regény társadalmi háttere. A kor két jellegzetes alkotása: Defoe: Robinson Crusoe (kalandregény, robinzonád) és Swift: Gulliver utazásai (társadalmi szatíra). Az „ősposztmodern” angol realizmus: Fielding: Tom Jones, Sterne: Tristram Shandy. BAHTYIN, M. M., Az eposz és a regény = Az irodalom elméletei III., szerk. THOMKA Beáta, (szerk.), Pécs, Jelenkor, 1997, 27– 68. FÖLDÉNYI F. László, Defoe világa, Bp., Európa, 1977 (Írók világa). ISER, Wolfgang, Az olvasó szerepe Fielding „Joseph Andrews” és „Tom Jones” címűregényeiben, Helikon, 1980/132–157. KÉRY László, Angol írók. Tanulmányok, cikkek, Bp., Magvető, 1975 (Két Defoe-regény, 62–103.) LOTMAN, J. M., Szöveg a szövegben = Kultúra, szöveg, narráció. Orosz elméletírók tanulmányai, szerk. KOVÁCS Árpád, V. GILBERT Edit, Pécs, Janus Pannonius Egyetemi, 1994, különösen: 71–72. SŐTÉR István, Eötvös József, Bp., 1967. SÜKÖSD Mihály, Változatok a regényre, Bp., Gondolat, 1971. SZÁVAI János (szerk.), Boccacciótól Salingerig, Bp., Tankönyvkiadó, é. n. SZÁVAI János, Nagy francia regények, Krónika Nova, Budapest, 1999. SZEGEDY-MASZÁK Mihály, Az elbeszélőszövegek rétegei = UŐ., „A regény, amint írja önmagát”, Bp., Korona Nova, 1998, 7–27. SZEGEDY-MASZÁK Mihály, Kubla kán és Pickwick úr. Romantika és realizmus az angol irodalomban (A realizmus kora), Bp., Magvető, 1982 (Gyorsuló idő). TAKÁCS Ferenc, Tom Jones = Huszonöt fontos angol regény. Mű elemzések, szerk. KADA Júlia, Pannonica, 1999, 15–27. THOMKA Beáta, A pillanat formái, Újvidék, Forum, 1986. THOMKA Beáta, Beszél egy hang. Elbeszélő k, poétikák, Bp., Kijárat, 2001.

7. Korízlések és korproblémák a regény műfajának alakulástörténetében A szentimentális regény mint a felvilágosodás racionalizmusából kiábrándult 18. századi ember válságának megjelenítője (Goethe: Werther szerelme és halála, Kármán József: Fanni hagyományai). A regényműfaj uralkodóvá válása a XIX. század elsőfelében, a romantikus regény, a realista ábrázolásmód kezdetei. A romantikus történelmi regény jellemzése Walter Scott egy mű ve alapján, az angol nőírók szövegvilága (E. vagy Ch. Brontë vagy J. Austen), a balzaci regénymodell egy példa alapján, Stendhal egy regénye. Az orosz irodalom belépése a világirodalomba – a modernség jegyében (Goncsarov: Oblomov, Gogol: Holt lelkek). BAHTYIN, M. M., Az eposz és a regény = Az irodalom elméletei III., szerk. THOMKA Beáta, Pécs, Jelenkor, 1997, 27–68. BAKCSI György, Gogol világa, Bp., 1986. BAKCSI György, Öt orosz regény, Bp., Tankönyvkiadó, 1989. BARBÉRIS, Pierre, Balzac, egy realista mitológia, Bp., Gondolat, 1978. BART István, Walter Scott világa, Bp., 1980. FANNI hagyományai, szerk. ODORICS Ferenc és SZILASI László, Ictus és JATE Irodalomelméleti Csoport, Szeged, 1995 (deKON-KÖNYVek). GINTLI Tibor–SCHEIN Gábor, Az irodalom története. A kezdetektő l a romantikáig, Pécs, Jelenkor, 2003. HARSÁNYI Zoltán, Stendhal, Bp., 1987. Huszonöt fontos orosz regény (mű elemzések), szerk. HETÉNYI Zsuzsa, Bp., Lord, 1996. LUKÁCS György, A történelmi regény, Bp., Akadémiai, 1985. SÜKÖSD Mihály, Változatok a regényre, Bp., Gondolat, 1971. SZÁVAI János, Nagy francia regények, Bp. 1989. SZEGEDY-MASZÁK Mihály, Mítosz és történetmondás = Sz.-M. M, A regény, amint írja önmagát, Bp., Korona Nova, 19982, 28–46. SZILÁGYI Márton, „Elhervadott a szeretet édes melege alatt” (A Fanni hagyományai értelmezéséhez), ItK, 1993, 69– 77. TAXNER-TÓTH Ernő, A Brontë-nő vérek világa, Bp., 1982. THOMKA Beáta, Beszél egy hang. Elbeszélő k, poétikák, Bp., Kijárat, 2001.

4  8. Stílusirányzatok, témák, műfajok a XVII–XVIII. század magyar irodalmában A főbb stílusirányzatok – későhumanizmus, manierizmus, barokk, rokokó, szentimentalizmus – jellemzői: társadalmi háttér, világkép, műfajok, stílusjegyek. Egy-egy alkotó életművének áttekintése, utóéletük, jelentőségük felvázolásával (Szenczi Molnár Albert, Rimay János, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós, Gyöngyösi István, Bethlen Miklós, Bethlen Kata, Mikes Kelemen, Faludi Ferenc, Kármán József). ÁCS Pál, Az időósága, Bp., Balassi K., 2001. ARANY János, Zrínyi és Tasso = UŐ., Tanulmányok és kritikák, szerk. S. VARGA Pál., Debrecen, Csokonai, 2001. ARANY János, Gyöngyösi István = UŐ., Uo. BITSKEY István, Humanista erudíció és barokk világkép – Pázmány Péter prédikációi, Budapest, Akadémiai, 1979. DEVESCOVI Balázs, A mítosz és Fanni, Bp.–Szeged, Osiris–Pompeji, 2000 (DeKon könyvek). FANNI hagyományai, szerk. ODORICS Ferenc és SZILASI László, Ictus és JATE Irodalomelméleti Csoport, Szeged, 1995 (deKON-KÖNYVek, Irodalomelméleti és Interpretációs Sorozat 2). GINTLI Tibor–SCHEIN Gábor, Az irodalom törtépnete. A kezdetektő l a romantikáig, Pécs, Jelenkor, 2003. KIBÉDI VARGA Áron, Poétika, retorika, mű fajok. Gyöngyösi István költő i világa, It, 1983, 545–591. KLANICZAY Tibor, Zrínyi Miklós, Budapest, Akadémiai, 1956. KOSÁRY Domokos, Mű velő dés a XVIII. századi Magyarországon, Budapest, Akadémiai, 1980. SZÁVAI János, Az önéletírás, Bp., Akadémiai, 1987.

9. Egyén, nemzet, emberiség fogalmának tematizálódása a magyar klasszika és romantika költészetében (Csokonai, Berzsenyi, Kölcsey, Vörösmarty, Petőfi) A korszak mint az önteremtés időszaka. A nyelv, a szépirodalom, a fogalmi gondolkodás magyar nyelvűkialakulása. Identitáskeretek kijelölése és végiggondolása a személyiség számára, majd a szerepkeresés, illetve a szerepvállalásról szóló döntés meghozatala (ti. hogy az ember résztvevőlesz vagy szemlélő). Az ember világban-létének végiggondolását lehetővé tevőhorizontok és beszédmódok (közönség, populáris regiszter stb.) létrejötte. A irodalom részvétele a nemzet önteremtésében. A nemzet–emberiség fogalompár megjelenése (Kölcsey) az irodalomban, majd az emberiséghez való viszonyítottság érzékelése (Vörösmarty, Petőfi). A herderi jóslat szerepe a közgondolkodásban és az irodalomban. A Pető fi-szakirodalmat lásd a 14. tételnél! A magyar irodalmi kánon a XIX. században, szerk. Takáts József, Budapest, Kijárat, 2001. ARATÓ László, Kölcsey Ferenc: Hymnus = Irodalomtanítás a harmadik évezredben, főszerk. SIPOS Lajos, Bp., Krónika Nova, 2006, 445–454. A Rom, szerk. FÜZI Izabella, ODORICS Ferenc, Bp.–Szeged, Gondolat, Pompeji, 2003 (deKON KÖNYVek). BALASSA Péter, Mérték és mértéktelenség Vörösmarty költő i világában (Az emberek) = UŐ., Törésfolyamatok, Debrecen, Csokonai, 2001 (Alföld könyvek), 17–28. BÉCSY Ágnes, Berzsenyi Dániel, Bp., Korona, 2001. BÉCSY Ágnes, Berzsenyi Dániel: A közelítőtél = Irodalomtanítás a harmadik évezredben, főszerk. SIPOS Lajos, Bp., Krónika Nova, 2006, 436–444. BÍRÓ Ferenc, A felvilágosodás korának magyar irodalma, Bp., Balassi, 1995 2. CSETRI Lajos, Nem sokaság hanem lélek. Berzsenyi-tanulmányok, Bp., Szépirodalmi, 1986. DEBRECZENI Attila, Csokonai, az újrakezdések költő je [...], Debrecen, Csokonai, 1993. DEBRECZENI Attila, Csokonai Vitéz Mihály: A Magánossághoz = Irodalomtanítás a harmadik évezredben, főszerk. SIPOS Lajos, Bp., Krónika Nova, 2006, 428–435. EISEMANN György, Nemzeti sztereotípiák mint történelmi allegóriák a romantikus és a modern magyar lírában = Irodalomtanítás a harmadik évezredben, főszerk. SIPOS Lajos, Bp., Krónika Nova, 2006, 218–225. HORVÁTH János, A magyar irodalom fejlő déstörténete, reprint kiad., Bp., Gondolat, 1976. Klasszika és romantika között, szerk. KULIN Ferenc és MARGÓCSY István, Bp., Szépirodalmi, 1990. KULIN Ferenc, Közelítések a reformkorhoz. Tanulmányok, Bp., Magvető, 1986. MILBACHER Róbert, A szelíd farkas és a bárányos róka. Pető fi esete Vörösmartyval meg a babérral = Z. KOVÁCS Zoltán, M. R., A maradék öröme. Tanulmányok a XIX. század magyar irodalmáról, Bp.,–Szeged, Osiris–Pompeji, 2001, 122–147 (deKON KÖNYVek). NÉMETH László, Berzsenyi Dániel, Bp., Szépirodalmi, 1986.

5  Nemzeti olvasókönyv, szerk. LUKÁCSY Sándor, Bp., Gondolat, 1988. „Ragyognak tettei…”, szerk. HORVÁTH Károly, SZÖRÉNYI László, LUKÁCSY Sándor, Székesfehérvár, 1975. Remény s emlékezet. Tanulmányok Kölcsey Ferencrő l, Bp., Kölcsey Társaság, 1990. ROHONYI Zoltán, A magyar romantika kezdetei, Bukarest, Kriterion, 1975. Romantika: világkép, mű vészet, irodalom, szerk. SZEGEDY-MASZÁK M.–HAJDÚ P., Bp., Osiris, 2001. SZAUDER József, A romantika útján, Bp., Szépirodalmi, 1961. SZAUDER József, Az estve és Az álom. Felvilágosodás és klasszicizmus, Bp., Szépirodalmi, 1970. SZEGEDY-MASZÁK Mihály, A magyar irodalmi romantika sajátosságai = UŐ., „Minta a sző nyegen”. A mű értelmezés esélyei, Bp., Balassi, 1995, 119–128. SZEGEDY-MASZÁK Mihály, Világkép és stílus, Bp., Magvető, 1980, 9–318. Vörösmarty és a romantika, szerk. TAKÁTS József, Pécs, Művészetek háza, Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet [2001?]. (Különösen: KAPPANYOS András, Az avantgárd Vörösmarty, 149–157.; MILBACHER Róbert, Az Előszó filológiájának bizonytalanságáról, 179–193.) ZÁKÁNY TÓTH Péter, Az ideális olvasó megkonstruálása. A Kölcsey-olvasás önéletrajzisága mint önmegerő sítődiskurzus = Nympholeptusok. Test, kánon, nyelv és költő iség problémái a 18–19. században, szerk. SZŰCS Zoltán Gábor és VADERNA Gábor, Bp., L’Harmattan, 2004, 33– 65 (Dayka könyvek). Z. KOVÁCS Zoltán, A Vanitatum vanitas, a romantikus irónia és az irodalomtörténet szomorúsága = Z. K. Z., MILBACHER Róbert, A maradék öröme. Tanulmányok a XIX. század magyar irodalmáról, Bp.,–Szeged, Osiris– Pompeji, 2001, 22–75 (deKON KÖNYVek).

10. Epika és dráma a magyar romantikában néhány reprezentáns mű értelmezése (Katona, Kazinczy, Jósika, Eötvös) A XIX. második évtizedének magyar drámatermése. Ungvárnémeti Tóth László weöresi intertextusának értelmezése (Nárcisz) – Bódy Gábor Psychéjéig. A Bánk bán értelmezésének irányai. Dráma és színjátszás a Kisfaludyak korától a népszínműmegjelenéséig (Szigligeti Ede) és a méltatlanul elfeledett Czakó Zsigmondig. A harmadik–negyedik évtized: a magyar próza indulásának romantikus időszaka. A próza modernségjegyeinek jelentkezése (Fogságom naplója). A történelmi regény indulása (Abafi), majd kibontakozása (Eötvös). Az irónia prózapoétikai szerepe (A falu jegyző je). BÍRÓ Ferenc, Katona József, Bp., Balassi, 2002. BÍRÓ Ferenc, A Bánk bánról = Irodalomtanítás a harmadik évezredben, főszerk. SIPOS Lajos, Bp., Krónika Nova, 2006, 794–801. BÓDY Gábor, Psyché I–III. (1980) (film) NAGY Imre, Ágistól Bánkig, Pécs, Pro Pannonia Kiadói Alapítvány, 2001 (Pannónia Könyvek). NAGY Imre, Nemzet és egyéniség. Drámairodalmunk [...], Budapest, Argumentum, 1993. OROSZ László, A niklai remete és a kecskeméti fiskális, Bp., Krónika Nova, 2000. OROSZ László, A Bánk bán értelmezéseinek története, Bp., Krónika Nova, 1999. NEMES NAGY Ágnes, Film, a 18. századból = UŐ., Szó és szótlanság, Bp., Magvető, 1989, 402–407. WEÖRES Sándor, Psyché (sok kiadásban elérhető) SÁNDOR Iván, Vég semmiség. A százhetven éve fel nem fedezett Bánk bán, Pécs, Jelenkor, 1993. SŐTÉR István, Eötvös József, Bp, 1967. SPIRÓ György, A közép-kelet-európai dráma, Bp., Magvető, 1986.

11. A Biblia és a bibliafordítások. A bibliai motívumok szerepe a magyar romantikus lírában A Biblia mű faji sokfélesége (mítoszok, leszármazástáblák, ősatyák történetei, népszámlálási adatok, törvények, krónikák, próféciák, siralmak, példabeszédek, viták a hitről; zsoltárok, csodás történetek, lakodalmi énekek, evangéliumok, példázatok, prédikációk, imák, levelek, látomások a világvégéről stb.). A bibliafordítások létrejötte a reformáció idején, illetve jelentőségük (minden tudományág, a nemzeti nyelvek és a nemzeti irodalmak fejlődésének elősegítése, hozzájárulás a kultúra demokratizálódásához). A bibliai motívumok Kölcseynél a Hymnusban, Vörösmarty Mihály A vén cigányában, A XIX. század költő i címűPetőfi-versben, illetve néhány példázatban.”

6  A Vörösmarty-, Kölcsey-, Vörösmarty-, Petőfi-szakirodalmat lásd a 9., illetve a 14. tételnél! A magyar irodalom története 1. („Spenót”), főszerk. SŐTÉR István, Bp., Akadémiai, 1964. FENYŐD. György, A Biblia az irodalomban, Bp., Krónika Nova, 1999. SZEGEDY-MASZÁK Mihály, A magyar irodalmi romantika sajátosságai = Sz.-M. M., „Minta a sző nyegen”. A mű értelmezés esélyei, Bp., Balassi, 1995, 119–128. UNGVÁRI Tamás, A Biblia mint irodalom = U. T., A regény és az idő , Bp., Maecenas, 1996.

12. Műfajok sokfélesége a középkorban, a reneszánszban és a romantikában A középkorban: himnusz, haláltánc, siralom, legenda, gesta, krónika, példázat, novella, hősének, lovagregény, lai, fabliau stb. A reneszánszban: szónoki beszéd, levél, bibliafordítás, fabula, prédikáció, panegyricus, epigramma, hitvitázó dráma, zsoltárfordítás, históriás ének (és műfajváltozatai) stb. A romantikában: dal, óda, elégia, epigramma, episztola, eposz, elbeszélő költemény, regény, tragédia, mesejáték stb. A magyar irodalom története 1–2–3. („Spenót”), főszerk. SŐTÉR István, Bp., Akadémiai, 1964. A romantika enciklopédiája, Bp., Corvina, 1990. A romantika, szerk., HORVÁTH Károly, Bp., Gondolat, 1987. A Világirodalomi lexikon megfelelőszócikkei KLANICZAY Tibor, A múlt nagy korszakai, Bp., Szépirodalmi, 1973. SZEGEDY-MASZÁK Mihály, A magyar irodalmi romantika sajátosságai = SZ.-M. M., „Minta a sző nyegen”. A mű értelmezés esélyei, Bp., Balassi, 1995, 119–128.

13. A romantika világirodalma A romantika jellemzése: az utolsó korstílus, mely minden művészeti ágban megjelent. Az angol romantika szakaszai, legjelentősebb költői (Coleridge, Wordsworth, Byron), hatásuk az európai irodalomra. A francia nagyromantika költészete (Lamartine, Hugo, Vigny). A romantikus elbeszélések különös világának értelmezése (Poe, Hoffmann, Kleist elbeszélései). Romantikus óriások a német költészetben (Novalis, Heine, Hölderlin). Az orosz irodalom jellegzetességei a XIX. század elsőfelében – Puskin Anyeginje. A romantika enciklopédiája, Corvina, 1990. DOBOSSY László, A francia irodalom története I–II., Bp., 1963. HALÁSZ Előd, A német irodalom története, Bp., 1987. KELEMEN Hajna, A romantika az európai irodalomban, Bp., 1993. KOCZISZKY Éva, Hölderlin, Bp., 1994. NÉMETH G. Béla, Az egyensúly elvesztése (A német romantika), Bp., 1978. SZENCZI Miklós–SZOBOTKA Tibor–KATONA Anna, Az angol irodalom története, Bp., 1972. SZERB Antal, A világirodalom története (bármelyik kiadás). TÓTFALUSI István, Byron világa, Bp., 1975. TÖRÖK Endre, Az orosz irodalom a XIX. században, Bp. 1970. Újragondolni a romantikát, szerk. HANSÁGI Ágnes és HERMANN Zoltán, Bp., Kijárat, 2003.

14. Egy költői világkép megrajzolása: Petőfi a magyar és a világirodalomban Petőfi költészete mint az önfelismerés és önmegismerés lehetősége. A költőjelentőségének fölvázolása a magyar irodalom történetében. A pálya fontosabb állomásai – élet és költészet, referencialitás problematikája. A Petőfi-recepció és a Petőfi-kultusz főbb állomásai, problémakörei az ezredfordulón. A romantikus költőés a posztmodern költőarchetípusának megjelenése az életműben. A „megtervezett életmű” problémája. A Petőfi-filológia és/vagy a Petőfi-mitológia. Az ezredforduló Petőfi-képe. Petőfi a világirodalomban.

7  FRIED István, A (poszt)modern Pető fi, Budapest, Ister, 2001. GODA Imre, Pető fi az iskolában, Savaria University Press, 2003. HORVÁTH János, Pető fi Sándor, reprint kiad., Bp., Gondolat, 1922. ILLYÉS GYULA, Pető fi Sándor (sok kiadásban elérhető) KERÉNYI Ferenc, Pető fi Sándor, Budapest, Elektra Kiadóház, 2002. MARGÓCSY István, Pető fi Sándor, Bp., Korona, 1999. MARGÓCSY István = Pető fi és a romantika = Irodalomtanítás a harmadik évezredben, főszerk. SIPOS Lajos, Bp., Krónika Nova, 2006, 270–286. MILBACHER Róbert, „…te pogány Anakreón”. Pető fi és a magyar irodalomrendszer karnevalizációjának kísérlete = A magyar irodalmi kánon a XIX. században, szerk. TAKÁTS József, Budapest, Kijárat, 2001, 145–162. MILBACHER Róbert, Isteni Sángyim! Bájdús Jankóm! Lelkem, fattyam! = Z. KOVÁCS ZOLTÁN, M. R., A maradék öröme. Tanulmányok a XIX. század magyar irodalmáról, Bp.,–Szeged, Osiris–Pompeji, 2001, 76–102 (deKON KÖNYVek). SIPOS Lajos–FORGÁCS Anna–FŰZFA Balázs, Iskolaszerkezet és irodalomtanítás Magyarországon = Iskolaszerkezet és irodalomtanítás a Kárpát-medencében, szerk. SIPOS Lajos, Bp.–Szombathely, Pont–Savaria University Press, 2003, 5–89, ebből különösen: 69– 89. TVERDOTA György, Irodalmi kultusz = Irodalomtanítás harmadik évezredben, főszerk. SIPOS Lajos, Bp., Krónika Nova, 2006, 836–843.

N ÉHÁNY FONTOSABB KRITIKAI , ILLETVE GONDOZOTT SZÖVEGKIADÁS ADATAI: Balassi Bálint: http://magyar-irodalom.elte.hu/gepesk/bbom/ Balassi Bálint versei, szöveggond. és jegyz. KŐSZEGHY Péter – SZENTMÁRTONI SZABÓ Géza, Bp., Balassi, 1993. Berzsenyi Dániel összes mű vei I., szerk. MERÉNYI Oszkár, Bp., Akadémiai, 1979. Csokonai Vitéz Mihály összes mű vei. Költemények I–V., szerk. SZILÁGYI Ferenc – SZUROMI Lajos, Bp., Akadémiai, 1975-től Janus Pannonius minden munkái, közrebocsátja V. KOVÁCS Sándor, Bp., Tankönyvkiadó, 1987. Kölcsey Ferenc minden munkái I–III., szerk. SZABÓ G. Zoltán, Bp., Universitas, 2001. KATONA József, Bánk bán, sajtó alá rendezte OROSZ László, Bp., Akadémiai, 1983. Pető fi Sándor összes mű vei I–IV., kritikai kiadás, szerk. KISS József (I–II.), KERÉNYI Ferenc (III–IV.), Bp., Akadémiai, 1973, 1983, 1997, 2003. Vörösmarty Mihály összes mű vei I–XVIII., szerk. HORVÁTH Károly–TÓTH Dezső, Bp., Akadémiai, 1960–1964. ZRÍNYI Miklós, Szigeti veszedelem, szerk. KIRÁLY Erzsébet, Bp., Ikon (Matúra Klasszikusok), é. n.

T ÖBB TÉTELHEZ JÓL HASZNÁLHATÓ TANULMÁNYGYŰJTEMÉNY: Irodalomtanítás a harmadik évezredben, főszerk. SIPOS Lajos, Bp., Krónika Nova, 2006.

8  MEGJEGYZÉSEK : 1. A szigorlat lényege, műfaja: a megszerzett ismeretek új szempontú elrendezése (ilyen típusú új szempontok például a tételek címei). 2. Kérjük, hogy minden tételnél a problémacentrikusságot tartsák szem előtt, s egy körülbelül 15 perces feleletre számítsanak, melyből az első5-7 percet önállóan adják előa felkészülési időalatt készített vázlatból! 3. Minden tételhez ismerni kell legalább három konkrét szakirodalmi szöveghelyet szerzővel és címmel. (Az itt megadott szakirodalmon kívül természetesen használhatók és használandók a korábbi félévekben megadott jegyzékek is.) 4. Fentieken kívül ajánljuk figyelmükbe az internetes keresési lehetőségeket azzal a megkötéssel, hogy ha ilyet használnak, annak is meg kell tudni adni a szerzőjét, a címét és a találati hely legfontosabb koordinátáit (a honlap vagy portál nevét). 5. A szigorlaton a művek szövegét használhatják. 6. Az aláíró oktatók nevénél jelöltük, hogy főképpen melyik tétel összeállításában illetékesek. A szemeszterben kérésre, időpont-egyeztetéssel mindannyian konzultációs lehetőséget biztosítanak az Önök számára. 7. Tankönyvként használhatók és használandók a „Spenót” és a Világirodalmi lexikon megfelelőfejezetei.

Szombathely, 2006. szeptember 22.

Jó munkát, eredményes vizsgát kívánunk! Dr. Magyar Ferenc PhD sk. főiskolai docens 4, 5, 11

Dr. Czetter Ibolya PhD sk. tanszékvezetőfőiskola itanár 1, 2, 3

Juhász Andrea sk. főiskolai tanársegéd 6, 7, 8, 12

Dr. Fűzfa Balázs PhD sk. főiskolai docens 9, 10, 13, 14

Kérdéseiket ezen a címen is föltehetik – illetve a tematika sajtóhibáinak jelzését itt köszönettel vesszük: [email protected]