MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

Javítóvizsga témakörök 2015 augusztusára 12.D

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Irodalom: 

Juhász Gyula: Anna örök, Milyen volt



Tóth Árpád: Hajnali szerenád, Esti sugárkoszorú, Elégia egy rekettyebokorhoz, Lélektől lélekig, Jó éjszakát!, Körúti hajnal



Ady Endre: Góg és Magóg fia vagyok én Tiszaparton,

A magyar Ugaron, Lédával

a bálban, Elbocsátó szép üzenet, Őrizem a szemed, Harc a Nagyúrral, Az eltévedt lovas 

Móricz Zsigmond: Úri muri, Barbárok, Szegény emberek, Tragédia



Kosztolányi Dezső: Halotti Beszéd, Hajnali részegség, Édes Anna, Pacsirta, Esti Kornél novellák



Babits Mihály: Balázsolás, Ősz és tavasz között, In Horatium, Húsvét előtt, Fortissimo, Jónás Könyve, Jónás imája



József Attila: Tiszta szívvel, Téli éjszaka, Külvárosi éj, Holt vidék, A város peremén, Klárisok, Óda, nagyon fáj



Radnóti Miklós: Tétova óda, Járkálj csak halálraítélt, Erőltetett menet, Nem tudhatom, Razglednicák



Varró Dániel: Bögre azúr

Nyelvtan: 

Jelek, jeltípusok,



nyelvünk helyzete a határon túl,



nyelvváltozatok, nyelvjárások, nyelvrokonság,



nyelvtörténeti korszakok,



szókincs jelentésváltozása,



nyelvművelés,



nyelvünk helyzete a határon túl,



kiselőadás, felszólalás, hozzászólás

Javítóvizsga témakörök 2015 augusztusára 12.D

MATEMATIKA Az írásbeli javítóvizsgán az utolsó tanév tanult témaköreiből egy-egy számításos feladat szerepel majd. 1. Hatvány, Gyök, logaritmus Törtkitevőjű hatvány fogalma, Exponenciális függvények, egyenletek, A logaritmus fogalma, azonosságai, Logaritmikus egyenletek 2. Kombinatorika, valószínűség számítás Permutációk, Variációk, Ismétlés nélküli kombinációk, Gráfok – pontok, élek, fokszám Klasszikus valószínűségi modell, Visszatevéses mintavétel; alkalmazások 3. Koordináta geometria Vektorműveletek, Két vektor skaláris szorzata, Két pont távolsága. Két vektor hajlásszöge Szakasz osztópontjának koordinátái, A háromszög súlypontjának koordinátái, Az egyenes egyenlete, Két egyenes metszéspontja, A kör egyenlete 4. A trigonometria alkalmazásai Hegyesszögek szögfüggvényei, ill. A sinustétel és cosinustétel alkalmazásai 5. Számsorozatok A számtani sorozat, A mértani sorozat, Kamatszámítás 6. Térgeometria A testek osztályozása, Felszín, térfogat 7. Statisztika Kördiagram, oszlopdiagram, Középértékek, a szóródás jellemzői

Javítóvizsga témakörök 2015 augusztusára 12.D

BIOLÓGIA 1. Az ember szervrendszerei: 

emésztőrendszer



légzőrendszer



keringési rendszer



immunrendszer



kiválasztórendszer



hormonális és idegi szabályozás

2. Genetika: 

alapfogalmak,



domináns-recesszív öröklésmenet,



köztes öröklésmenet,



nemhez kötött öröklődés.

Javítóvizsga témakörök 2015 augusztusára 12.D

TÖRTÉNELEM 

A Trianoni béke hatása a gazdaságra, társadalomra és az etnikai viszonyokra



A Horthy rendszer jellege és jellemzői



Forradalom Oroszországban



A Párizs környéki békék 1919-20.



A gazdaság és társadalom új jelenségei- modern idők



Az 1929-33-as gazdasági világválság, válságkezelés az USA-ban



A nemzeti szocializmus ideológiája, a náci párt hatalomra jutása és a náci diktatúra jellemzői



A sztálini diktatúra az 1930-as években



A II. világháború



Magyarország részvétele a II. világháborúban



A Rákosi-korszak



1956-os forradalom és szabadságharc



Kádár rendszer



A rendszerváltás Magyarországon



A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság Magyarországon



Az európai integráció (EU) története

Javítóvizsga témakörök 2015 augusztusára 12.D A Trianoni béke hatása a gazdaságra, társadalomra és az etnikai viszonyokra 1. 1920. június 4-én írtuk alá Versaillesben a Kis-Trianon palotában a Trianoni békét. A béke értelmében Magyarország elveszítette területének és lakosságának a kétharmadát. Sopron esetében népszavazás döntött. Az elvett területeket a szomszédos államok kapták meg. Csehszlovákia: a Felvidéket a Dunáig, Románia: Erdélyt a Tiszántúlig, Jugoszlávia: az Alföldet Szegedig, Ausztria Burgenlandot (nyugati határszél). 2. Etnikai problémák a magyarság sorsa 3,5 millió magyar került a határokon túlra, ezzel a legnagyobb kisebbség lett Európában. Románia: a határ mentén és a Székelyföldön élt 2 millió magyar Csehszlovákia: a határ mentén élt egymillió magyar Jugoszlávia: Szegedtől délre 500000 magyar Az új államok a Trianoni békében vállalták a kisebbségek jogainak a tiszteletben tartását. A valóságban a kisebbségek gyors beolvasztására-asszimilációára törekedtek. Bezárták a nemzetiségi iskolákat, megszüntették az autonómiát, kötelezővé tették az államnyelv tanulását (pl: Romániában a románt, Jugoszláviában a szerbet, Csehszlovákiában a szlovákot). Az új államok területéről a magyar lakosság egy része 500000 fő Magyarországra települt, ők nyomorúságos körülmények között éltek többnyire Budapest környékén. A trianoni Magyarország homogén nemzetállam lett 7 millió lakossal, nemzetiségek közül egyedül a németek maradtak jelentős számban nálunk. 3. A trianoni béke gazdasági hatásai Az ipari üzemek nagy része Magyarországon maradt, főleg Budapesten, a nyersanyaglelőhelyek és a fogyasztópiac viszont a határokon túlra került. Ezért a magyar ipar jelentős része nem tudott termelni nyersanyag és fogyasztópiac-hiány miatt. Budapest túlméretezett ipari központjává ált az országnak. A termőföld jelentős része elveszett, de az élelmiszeripar nagy része Magyarországon maradt. A közlekedési hálózatot feldarabolták, a vidéki városok között nem maradt közvetlen vasúti közlekedés, mivel az új határokat a vasútvonalakhoz igazították. Az új határok elvágták a városokat a vonzáskörzetüktől, az is előfordult, hogy kettévágta a településeket, pl: Komárom, Esztergom. A gazdaságilag egységes birodalmi piac megszűnt, az utódállamoknak területi vitáik voltak egymással és Magyarországgal is ezért egymást akadályozták a fejlődésben. Ez a probléma még ma sem szűnt meg. Az új államok megpróbálták gazdaságilag tönkretenni Magyarországot, szerencsére Ausztriával megmaradt a jó viszony és rajta keresztül kapcsolódni tudtunk a világgazdasághoz. 4. Katonai-politikai hatások Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia összefogtak ellenünk és létrehozták a katonai-politikai szövetségüket a Kisantantot. Céljuk Magyarország gazdasági-politikai elszigetelése, megerősödésének a megakadályozása. Ok: joggal féltek, hogy a megerősödött Magyarország felül akarja majd vizsgálni a békeszerződést. A Kisantant országok nagy hadsereget tartottak fegyverben, míg Magyarországnak csak kis hadserege lehetett. A Kisantant nem érte el a célját mivel a tagállamok egymással szemben is ellenségesek voltak. 5. A Revízió A magyar nép számára nagyon igazságtalan volt a Trianoni béke, mivel kizárólag az új államok stratégiai (katonai és gazdasági) érdekeit vették figyelembe. Ezért a magyar társadalom Magyarországon és a határokon túl is egységesen szembe helyezkedett a békeszerződéssel. Követelték a revíziót, ami a békeszerződés felülvizsgálatát jelentette volna, a magyar nép javára. A két világháború között minden magyar kormány elsődleges külpolitikai célja a revízió volt. Jugoszlávia-Románia-Csehszlovákia pedig a revíziót akarta megakadályozni.

Javítóvizsga témakörök 2015 augusztusára 12.D A Horthy rendszer jellege és jellemzői 1. Politikai konszolidáció Előzmények: A Tanácsköztársaság után egymást váltották a kormányok. Ok: Nem volt mögöttük katonai erő Nem kaptak tömegtámogatást, mivel nem tudták megoldani a lakosság ellátását Az antant stabil kormányt akart, aki alá tudja írni a békeszerződést. Horthy Miklós megszervezte Szegeden a leszerelt katonatisztekből álló Nemzeti Hadsereget és az ellenforradalmi kormányt. Az Antant úgy gondolta Horthy és a Nemzeti hadsereg meg tudja szerezni és tartani a hatalmat Magyarországon, ezért hatalomra segítette. Az Alföldön a volt katonatisztek megtorló különítményeket szerveztek, akik a kommunistákat és a zsidókat felkutatták és kínzásokkal kivégezték őket. Ez volt a fehérterror-válasz a proletárdiktatúrára. A románok visszavonultak a Tisza mögé az Antant utasítására. Horthy bevonult Budapestre és a Nemzetgyűlés (Országgyűlés) megválasztotta kormányzónak. Magyarország király nélküli királyság lett, amit a kormányzó irányít ideiglenesen, amíg nem lesz király. Aláírtuk a békeszerződést. Korlátozott választójoggal helyreállt a parlamentarizmus. A kommunista pártot (KMP) betiltották és a szociáldemokrata párt is csak korlátozottan működhetett. 2. Teleki Pál miniszterelnöksége: 1920-21. A kommunista pártot (KMP) betiltották és a szociáldemokrata párt is csak korlátozottan működhetett. Földreformot hajtott végre, lényege: megmaradt a nagybirtok és életképtelen kisbirtokokat hozott létre (500000 kisbirtok, 1-5 hektár). Felléptek a zsidók ellen a Numerus Clausus törvénnyel, lényege: a zsidók egyetemi felvételét korlátozták, ok: ki akarták őket szorítani az értelmiségi pályákról. Miért: a határon túlról a Trianoni Magyarországra menekült 400000 magyar számára kellettek a zsidóság által elfoglalt állások. 3. Bethlen István miniszterelnöksége: 1921-29. Belpolitika: A választójog erős korlátozással létrehozott egy erős kormánypártot, ezután megerősítette a polgári parlamentarizmust és a Horthy korszak egészében többségben volt a kormánypárt a parlamentben. A kommunista pártot (KMP) betiltották és törvényen kívül helyezték. A szociáldemokrata párttal kiegyezett Bethlen, ennek értelmében: a szociáldemokrata Párt korlátozottan működhetett (csak a Budapesten és a nagyobb városokban lehetett párttagokat toborozni, állami alkalmazottak nem léphettek be, korlátozták a sztrájkjogot). Cserébe a Szociáldemokraták parlamenti helyeket kaphattak. A szélsőjobboldali pártokkal szemben is radikálisan fellépett a kormány, betiltották a szervezeteiket, a különítményeseket beléptették a hadseregbe. Gazdaságpolitika: A kormány támogatta a gazdaság szerkezetváltását, lényege hogy a túlméretezett élelmiszervas- és gépipar egy részét megszüntették a maradékot korszerűsítették és könnyűipari vállalatokat hoztak létre a vállalkozók. Megkezdődött a közlekedés és a mezőgazdaság fejlesztése, támogatták a túrizmust és az idegenforgalmat. Támogatták a modern iparágak (villamosipar és vegyipar) fejlődését. Honnan volt a fejlesztésekre pénz: kezdetben inflációs politika, azaz olcsó pénzben fizették a béreket és drágán adták el a termékeket, később (népszövetségi) kölcsönt kapott az ország, amiből lecserélték a koronát értékálló pengőre. 1929-re a gazdaság már elérte, sőt több iparágban meg is haladta a háború előtti (1913-as év) színvonalat. Külpolitika:

Javítóvizsga témakörök 2015 augusztusára 12.D IV. Károly kétszer vissza akart térni a magyar trónra, ezt senki nem támogatta és a környező országok létrehozták a Kisantantot, Magyarország elszigetelésére. A kormány célja kitörni a Kisantant szorításából ez sikerült 1922-ben Magyarországot felvették a Népszövetségbe és 1927-ben Magyarország Olaszországgal örök barátsági szerződést kötött.. A másik külpolitikai cél a békés revízió és ennek támogatására a nagyhatalmakat megnyerni. Ezen a téren nem értünk el sikereket az 1920-as években. Kultúrpolitika: Nagyon fontos a magyar közoktatás fejlesztése-ne legyen többé analfabéta. Nagyon fontos az egyetemek és kutatóintézetek fejlesztése, hogy a Kárpát-medencében Magyarországon legyen a legnagyobb a tudományos kapacitás. zöld könyv: 95/100, 97/102, 114/120, 119/125, 120/126

Forradalom Oroszországban Előzmények Februári forradalom az Ideiglenes kormány tevékenysége A szovjetek A bolsevikok programja dekrétum a békéért: békét kötni minden áron a központi hatalmakkal, békekötés 1918. márc. Lengyelország és Ukrajna a központi hatalmaké lett dekrétum a földért: földet osztottak a parasztoknak dekrétum a nemzetek önrendelkezéséről: ki lehet válni Oroszországból, a balti államok(Lettország, Észtország, Litvánia) és Finnország független lett. 6. A Szovjetunió megalakulása A nép nevében a szovjetek gyakorolták a hatalmat (bolsevikok) Törvényhozás:szovjetek kongresszusa Végrehajtó hatalom (kormány): Népbiztosok tanácsa, vezető Lenin 1922. megalakult a Szovjetunió A bolsevik ideológia Szocialista társadalmat kell kialakítani, itt egy társadalmi réteg lesz a munkásosztály, mindenki képességeinek megfelelően dolgozik és az igényeinek megfelelően részesedik a megtermelt javakból, nincs többé magántulajdon, mindenki jólétben él. A gazdagoknak ez nem fog tetszeni ezért őket erővel kell a bolsevik ideológiára rákényszeríteni, az erő alkalmazása a proletárdiktatúra. A szocialista társadalmat és a Szovjetuniót a kommunista(bolsevik) párt fogja vezetni. 7. A kommunista párt működése Demokratikus centralizmus érvényesült, lényege: a vezér (Lenin) akarata érvényesült, a párt tagjai csak megvitatták a javaslatát utána kötelező volt elfogadni, aki nem fogadta el azt megölték. Ez kíméletlen diktatúrát jelentett! 8. Polgárháború és intervenció 1918. májusában polgárháború kezdődött a bolsevikek és az összes többi politikai erő között. A bolsevikek nyertek, ok: az ellenfeleik egymással sem értettek egyet ezért nem tutak összefogni. 1. 2. 3. 4. 5.

Javítóvizsga témakörök 2015 augusztusára 12.D A Párizs környéki békék 1919-20. 1. Célkitűzések Németország ne tudjon többé háborút indítani A bolsevik ideológia ne terjedjen Oroszország határain túl 2. Béke Németországgal Területi veszteségek: Elzász-Lotharingia Franciaországhoz, Danzig szabad város, Lengyelország kijut a tengerpartra, Saar-vidék 1935-ben népszavazás, Rajna-vidék demilitarizált övezet (Németország része, de nincs itt német katona) Nem lehet hadsereg, gyarmatokat elvették 3. Béke OMM-el Felosztották a birodalmat, Magyarország és Ausztria járt rosszul, új országok jöttek létre: Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország, Románia nagy területeket kapott 4. Oszmán Birodalom felbomlása Kisázsia területén alakul ki a modern Törökország, az arab területek francia és brit (angol)gyarmatok lesznek 5. Népszövetség létrejötte A béke védelmére létrehozták a Népszövetséget, itt kellett a vitás ügyeket rendezni, nem háborúval 6. Problémák a békével Németországot nem lehetett jobban meggyengíteni, mert akkor Franciaország fog túlzottan megerősödni és ugyanúgy felborítja az európai hatalmi egyensúlyt mint Németország, ezért várható volt a revans (visszavágás) Az USA érdekeit nem vették figyelembe ezért nem támogatta a békét Olaszország kis területet kapott ezért elégedetlen volt Közép-Kelet Európában nemzeti konfliktusok alakultak ki az új határok miatt. A német és a magyar etnikum kisebbségbe került, elnyomták őket Oroszország érdekeit nem vették figyelembe, úgy gondolták hosszú időkig nem kell vele számolni (tévedtek) A Népszövetség mögött nem volt katonai erő Főleg Franciaország érdekei érvényesültek, de Franciaországnak nem volt elég ereje a béke fenntartására Eredmény: Ez nem béke, hanem fegyverszünet húsz évre (amíg Németország fel nem készül az újabb háborúra)

Javítóvizsga témakörök 2015 augusztusára 12.D A gazdaság és társadalom új jelenségei- modern idők 1. Tömegek kora A Föld népessége gyorsan növekedett Egyre több a városi lakos Egyre többen végeztek könnyebb munkát (szolgáltató szektor), a mg-ban és az iparban dolgozók aránya gyorsan csökkent Fiatalodott a társadalom Az emberek utaztak, nemcsak a saját falujukban éltek Eredmény: Az új generáció már nem volt hajlandó a régi módon élni (boldog békeidők szerint K.K.K.) Annak lesz pénze, az kerül politikai hatalomra, aki a tömegek igényeit kielégíti 2. A nők helyzete A nők az 1920-as évektől megkapták a választójogot a fejlett országokban Ok: A háború alatt a mg-ban és az iparban a férfiakat helyettesítették, a háború után is tovább dolgoztak, és aki pénzt keres annak kell a választójog is. A növekvő életszínvonal miatt egyre több olyan munkahely jött létre amit kizárólag a nők számára terveztek Máshogy öltözködtek és gondolkodtak a nők, az 1930-as évektől nagy a változás 3. A technikai fejlődés A tömegek számára tartós fogyasztási cikkek (rádió, háztartási gépek, stb…) Elterjedt a műanyag Orvostudományban penicillin, vitaminok, új műtéti eljárások, védőoltások stb Új fegyverek (harckocsi, repülőgép) Terjed az autó (Volkswagen, Ford T model-népautók Németország és az USA-ban), megjelenik a repülőgép, a vasúti közlekedés mindenki számára lehetővé válik 4. Tömegkultúra és a tömegsport Magaskultúra: Avantgard irányzatok (pl: Picasso művei-kubizmus) Tömegkultúra: rádió, mozi (némafilm-hangosfilm, rajzfilmek, Tarzan, Charlie Chaplin), zenében elterjedt a dzsessz A sport a szabadidő eltöltésévé vált-egyre többen sportoltak, urak: tenisz, tömeg: foci Terjed a profi sport: főleg a boksz és a foci, négy évente olimpia, a korszakban a leghíresebb az 1936-os berlini

Javítóvizsga témakörök 2015 augusztusára 12.D Az 1929-33-as gazdasági világválság, válságkezelés az USA-ban 1. A válság kitörése Az USA az I világháború után a legnagyobb gazdasággá, a világgazdaság motorjává vált. Az 1920-as évek első felében gyorsan növekedett az életszínvonal ezáltal növekedett a kereslet, egyre több lett a beruházás és ezáltal több lett a termék. Az 1920-as évek második felében már lassabban növekedett az életszínvonal és ezáltal a kereslet, mint a termelés, ezért egyre nagyobb raktárkészletek alakultak ki. A termékeket már csak egyre olcsóbban, végül már csak veszteséggel lehetett eladni. Végül a termelési költségeket sem fedezték az eladási árak és a vállalatok eladósodtak, a bankoknak pedig egyre nagyobbak lettek a behajthatatlan követeléseik. 1929-ben a probléma kiderült és összeomlott a New York-i tőzsde (tőzsdekrach fekete péntek), lényege: mindenki eladni akart mindent hogy mentse ami menthető ezért az árak tovább csökkentek, végül a részvények már nem értek semmit, hatalmas vagyonok lettek semmivé egy óra alatt. A tőzsde összeomlásával láncreakció indult. Lényege: beszűkült a fogyasztópiac ezért a vállalatok csökkentették a termelést, ezért elbocsájtották a dolgozókat, a dolgozókból munkanélküliek lettek, de nem volt munkanélküli segély. Ezért tovább csökkent a fogyasztópiac és ezért a vállalatok tovább csökkentették a termelésüket, a kisebb vállalatok csődbe mentek, de a nagyok is meggyengültek. A válság begyűrűzött a gazdaság minden szektorába. Lényege: a csődbe ment vállalatok nem tudták fizetni a bankoknak a hiteleiket, ezért a bankok is csődbe mentek először a kisebbek utána a nagyobbak. A munkanélküliek nem tudták megvenni a z élelmiszereket sem ezért csődbe mentek a kereskedők és mezőgazdasági termelők is. Végül a beszűkült fogyasztópiac szolgáltatásból is kevesebbet igényelt, ezért a szolgáltató szektor is csődbe ment. Az USA volt a világ legnagyobb hitelezője, de a válság kitörése után már nem tudott több pénzt adni, sőt az addigi hiteleket is kezdte visszakövetelni. Ez először Németországban vitte csődbe a gazdaságot. Mivel a német gazdaság volt Európában a legnagyobb ezért a csődje válságba sodorta az összes európai ország gazdaságát. Végül a Világ összes országában kitört a gazdasági válság. Tovább rontotta a helyzetet, hogy az országok a saját termelőik számára tartották fenn a fogyasztópiacukat és védővámokat húztak, ezzel összeomlott a Világpiac is. Tovább rontotta a helyzetet, hogy minden gazdasági ág válságba került, ezért nem lehetett az erősebb ágazatok rovására a gyengéket fejleszteni, nem volt honnan elvenni. A legnagyobb bajba a jelentős exportot lebonyolító, de gyarmatokkal nem rendelkező országok Németország és az USA került. Ezekben az országokban 1929-33 között minden második ember munkanélküli lett és a GDP a felére esett vissza. Úgy tűnt a válságból nincs kiút! 2. A válság társadalmi és politikai hatásai

Tömegek lettek munkanélküliek, segély nem volt, a fejlett országokban is nyomor alakult ki és százezrek haltak éhen. Az emberek nem hittek a politikusoknak, a demokrácia válságba került, a társadalmi béke felborult, a szélsőséges (kommunista, náci, fajüldöző) pártok megerősödtek, utcai verekedések, randalírozás terrorista akciók voltak napirenden. Az említettek miatt a válság megoldásába az államnak is be kellett avatkoznia. A problémákat az USA, Németország és a Szovjetunió is máshogy akarta megoldani. 3. A válság megoldása az USA-ban

J.M. Keynes angol közgazdász elmélete szerint történt, lényege: az államnak be kell avatkoznia a gazdaságba megrendelőként, így bővül a piac és beindul a termelés növekedése, munkahelyek keletkeznek és véget ér a válság. fontos hogy az államnak olyan termékeket kell megvenni amelyek nem terhelik közvetlenül a piacot pl: közművek fejlesztése (út, híd, gát, villamos erőművek építése), szolgáltatások fejlesztése (iskola óvoda építése) és a fegyvergyártás. F.D. Roosevelt az USA elnöke Keynes elmélete szerint próbálta kivezetni az USA-t a gazdasági válságból intézkedéseit együttesen New Deal-nek hívjuk, Lényege: Megindult a pénznyomtatás, ezzel leértékelték a dollárt, de meglett a pénz az állami beruházásokhoz. megteremtette a tisztességes verseny kódexét, ezzel az állami

Javítóvizsga témakörök 2015 augusztusára 12.D megrendeléseket igazságosan osztotta szét a vállalatok között és korlátozta a versengést. Bevezette a társadalombiztosítást, ezzel javította a munkavállalók helyzetét és piacot teremtett (pl: kórházak építése-működtetése). Támogatást kaptak a vállalatok és a farmerek a gazdaságuk korszerűsítésére. A munkanélküliek számára közmunkaprogramot hirdetett. A New Deal intézkedéseinek a hatására enyhült a válság, de igazi fellendülést csak a II. világháború hozott. A New Deal sikere megmutatta, hogy a növekvő életszínvonal segítségével lehet csak elkerülni a gazdasági válságokat, ezért meg kell teremteni a jóléti államot. Az USA gazdasági ereje lehetővé tette hogy a válságból a demokratikus államrend megtartásával kerüljön ki. Zöld könyv: 26/29, 26/30, 28/33, 28/34, A nemzeti szocializmus ideológiája, a náci párt hatalomra jutása és a náci diktatúra jellemzői 1. A nácizmus kialakulása A háborús vereség után, infláció, munkanélküliség és nyomor volt Németországban. A frontról hazatért katonák elégedetlenek voltak mivel nem értették meg miért szenvedett Németország vereséget. A nehézségek fokozódása miatt megerősödtek a szélsőséges, kommunista és az újonnan alakult náci párt. A kommunisták forradalmat robbantottak ki ez volt a Bajor Tanácsköztársaság, ezt az állam leverte, a kommunisták törvényen kívül lettek helyezve, ezért megerősödött a náci párt, aminek a vezetését Adolf Hitler vette át. A náci párt is forradalmat robbantott ki 1923-ban Bajorországban, de az állam ezt is leverte, Adolf Hitler börtönbe került és az 1920-as években amerikai kölcsönök segítségével megindult Németországban a gazdasági fejlődés, az emberek elfordultak Németországban a szélsőséges (náci-kommunista) pártoktól. A börtönben Hitler megírta a fő művét a Mein Kampf című könyvet, ebben összefoglalta a náci párt programját és a náci ideológiát. Program: Mindenkinek ígért valamit, a parasztoknak földet, a tőkéseknek a kommunisták és a szakszervezetek megfékezését, a munkásoknak tisztességes bért és munkát. A Versailles-i Békeszerződés felülvizsgálatát, a háborús sérelmek orvoslását és keleti „életteret” (háborús terjeszkedés Oroszország irányába). Ideológia: Fajelmélet aminek az a lényege, hogy a német nép felsőbb rendű és a többi nép dolga a németek kiszolgálása. A németek legnagyobb ellenfele a zsidó nép, akik a történelem során mindig kifosztották és elárulták a németeket, ezért el kell pusztítani őket. Az első világháborús vereségért és az azt követő nyomorért is a zsidókat tette felelőssé. 2. A nácik hatalomra kerülése és belpolitikája A húszas évek második felének gazdasági fellendülését az 1929-33-as gazdasági világválság derékba törte, minden második ember munkanélküli, nincs segély, óriási a nyomor, milliók éheznek. Ismét megerősödtek a szélsőséges (náci-kommunista) pártok. A náci párt létrehozta az SA nevű fegyveres szervezetet, tagjai az utcákon masíroztak és a kommunistákat és a zsidókat verték, terrorista akciókat hajtottak végre. A kommunisták védekeztek, ezért a német városok csatatérré változtak. A nagytőkések, a földbirtokosok, de az átlagemberek is rendet akartak. A nagytőkések úgy gondolták hogy a nácik rendet tudnak tenni, ezért hatalomra segítették őket. 1933-ban Adolf Hitler lett Németország kancellárja. Hitler rendet rakott Németországban, hogyan: Felgyújtotta a Reichstagot, a kommunistákat megvádolta vele-elítélte és törvényen kívül helyezte a pártot, új választásokat írt ki, ennek eredményeként abszolút többsége lett a parlamentben, ezután bármilyen törvényt hozhatott. Az összes pártot betiltotta, utána a náci

Javítóvizsga témakörök 2015 augusztusára 12.D párton belüli ellenzékével számolt le (SA vezetői) politikai gyilkosságokkal (hosszú kések éjszakája) és létrehozta az állam védelmére az SS-t és a GESTAPO-t. Ezután aki nem engedelmeskedett Hitlernek, kommunista volt, vagy zsidó, vagy csak a pénzét akarta az állam megszerezni azokat a GESTAPO felkutatta és koncentrációs táborokba zárták (legismertebb Dachau) és itt az SS halálra dolgoztatta-éheztette-verte. A zsidókat üldözték, megvonták az állampolgárságukat és pogromokat szerveztek ellenük. A pogromokon a lakosság büntetlenül rátámadhatott a zsidókra. A gazdag zsidók a vagyonukat hátrahagyva elmehettek az országból. Faji törvényeket hoztak, amelyekben megállapították ki a zsidó (Nürnbergi törvények 1935.). A zsidóüldözést antiszemitizmusnak nevezzük. A zsidóktól elrabolt pénzen Hitler helyreállította a német gazdaságot, hogyan: Állami beruházásokat kezdtek: útépítés, megrendeléseket adtak a nagyvállalatoknak: fegyvergyártás, tartós fogyasztási cikkeket gyártottak: Volkswagen-népautó. stb… Eredmény: csökkent a munkanélküliség és fellendült a gazdaság. A nagytőkét szociális engedményekre kényszerítette: fizetésemelés, társadalombiztosítás, stb… Új hadsereget állított fel -Wehrmacht- ide bevonultatták a munkanélküli fiatalokat és a feloszlatott SA tagjait. Hitler gazdaságpolitikájával Németország kilábalt a gazdasági világválságból és ez vitte magával Európa többi országát is, a lakosság elsöprő többsége ünnepelte Hitlert, aki az ország teljhatalmú vezetője lett, Führer-nek neveztette magát. 3. Németország külpolitikája az 1930-as évek második felében Hitler helyreállította a gazdaságot, erre alapozva nagy hadsereget hozott létre, a megnövekedett katonai erőre támaszkodva hozzáfogott Németország elveszített területeinek és nemzetközi tekintélyének a visszaszerzéséhez. Az USA nem foglalkozott vele, a Szovjetunió burkoltan támogatta Hitler külpolitikáját, Nagy Britannia és Franciaország félve egy újabb háborútól engedtek Hitler követeléseinek. Ennek megfelelően az alábbi események történtek: A Saar-vidéken népszavazást tartottak 1935-ben, hogy a terület Németországhoz vagy Franciaországhoz tartozzon, Németországhoz csatlakozott. A Rajna-vidéket katonailag megszállta Németország 1936-ban, ezzel felrúgta a Versailles-i békét (A Rajna-vidék Németország része, de demilitarizált-katonamentes- terület). 1938. márciusában Németország csatlakozásra kényszerítette Ausztriát, ez volt az Anschluss. 1938. szeptemberében a Müncheni konferencián Franciaország és Nagy Britannia átengedte Németországnak Csehszlovákia határ menti területeit, amelyet Szudéta-vidéknek nevezünk és ahol 3,5 millió német lakott. 1939. márciusában Németország elfoglalta a maradék Csehországot, Szlovákia pedig független állam lett. Ezzel megszűnt Csehszlovákia és a nagyhatalmak átengedték Németországnak Közép-Európát, de további német terjeszkedést nem voltak hajlandók eltűrni.

Javítóvizsga témakörök 2015 augusztusára 12.D A sztálini diktatúra az 1930-as években 1. Előzmények 1918-21 között polgárháború dúl az országban, a pénz elértéktelenedik, nincs se élelem, se iparcikk, megszűnt a kereskedelem. Ebben a helyzetben bevezették a hadikommunizmust, ami a piac nélküli gazdaságot jelentette. A hadikommunizmus eredményeként a városi lakosság ellátását nem lehetett biztosítani, éhínség és lázadások törtek ki. Lenin a hadikommunizmus kudarca után bevezette a NEP-et (új gazdaságpolitika), lényege: Korlátozott mértékben visszaállította a piaci viszonyokat, hogyan: A parasztok a terményadó (beszolgáltatás) után megmaradó termékeiket szabadon értékesíthették, ezzel újraindult a kereskedelem és vele együtt a pénzgazdálkodás. Az iparvállalatok nagy részét visszaadták a volt tulajdonosnak, ezzel az iparban is megjelent az egyéni érdekeltség, ez fellendítette az ipari termelést, az iparcikkek is a piacra kerültek ezzel megerősödött a pénzgazdálkodás és a kereskedelem. A NEP eredményeként fejlődésnek indult a Szovjetunió gazdasága, növekedett az életszínvonal. 2. A sztálinista ideológia 1927-re már nyilvánvalóvá vált, hogy a kommunizmust nem lehet a Szovjetunió határán túl terjeszteni. Sztálin lesz a Szovjetunió vezetője, aki azt képzelte, hogy a világ összes országa a Szovjetunió ellensége, ezért fegyverkezni kell, nagy hadsereget felépíteni, ehhez a nehézipart kell fejleszteni minden más rovására. Ebből az következett, hogy akik a sztálinista ideológia gyakorlati megvalósítását akadályozták azok hazaárulók lettek és elítélték őket. 3. A sztálinista ideológia gyakorlati megvalósítása

A gazdaság fejlesztése tervgazdálkodás keretében történt, hogyan: a kormány terveket dolgozott ki a gazdaság egyes szektorainak (ipar, mezőgazdaság, kereskedelem) a fejlesztésére. A nehézipart jobban fejlesztették, mint a gazdaság többi ágazatát, mivel ez kellett a fegyverkezéshez. A nehézipar és a hadsereg fejlesztése főleg a mezőgazdaság és a lakosság életszínvonalának a rovására történt. Ez azt jelentette, hogy a parasztoktól elvették az összes gabonájukat (főleg a feketeföldes ukrán területeken), ez volt a padlássöprés (a paraszt a padláson tartotta a gabonát) és eladták külföldre. A pénzért cserébe gépeket és technológiát vásároltak Németországtól és az USA-tól, és éhen halt 10 millió ember (főleg ukrán paraszt). Az ipar fejlesztéséhez gyárakat, bányákat kellett építeni főleg a szibériai (hideg) területeken, ide munkaerő kellett, fizetni nem tudott az állam ezért büntetőtáborokat un. GULAG szigeteket hozott létre, ide kerültek a beszolgáltatást teljesíteni nem tudó kulákok és a többi elítélt (az ipari normát nem teljesítő munkások, tudósok, felesleges értelmiségiek stb.) A mezőgazdaság átalakítása a kollektivizálás útján történt, lényege: a parasztoktól el kell venni a földet és állami ellenőrzés alatt álló termelőszövetkezeteket létrehozni, ezt csak erőszakkal lehetett megtenni. A földjüktől önként meg nem váló parasztokat kulákoknak nevezték (többnyire gazdag parasztok voltak), elítélték és vitték a GULAG szigetekre. A gazdaság minden ágazatában bevezették a sztahanovizmust, lényege: a normát (kötelező napi teljesítményt) nagyon megemelték, aki nem bírta teljesíteni, azt hazaárulásért elítélték és vitték a GULAG szigetekre. 1935-re lett egy óriási gazdaság és hadsereg, de az ország nagy része éhezett és elégedetlen volt, közel állt a lázadáshoz. Ezért Sztálin az elégedetlen nép lehetséges vezetőit mind likvidálta (kivégzés). A likvidáltak a sztálini rendszer elől emigrált (külföldre menekült) bolsevikok, közülük a legismertebb Trockij (Sztálin korábbi riválisa), a szovjet gazdaság-társadalom és katonaság közép és felsőbb vezetői voltak. Ezt nevezzük tisztogatásnak. A sztálini rendszer ellen tiltakozni akarókat elítélték és vitték a GULAG-ra. Ebben az időszakban minden rendőri intézkedés veréssel kezdődött. 4. A sztálinista ideológia gyakorlati megvalósításának az eredménye

Az ország teljhatalmú vezetője Szálin, aki az ország könyörtelen diktátora. A lakosság éhbérért rabszolgaként dolgozik és éhezik. A társadalom egyre nagyobb része fogolyként dolgozik Szibériában az új beruházásokon a GULAG szigeteken. A rendőrség és az NKVD (államvédelmi hatóság) veri, terrorizálja a lakosságot, hogy senki ne tiltakozzon és

Javítóvizsga témakörök 2015 augusztusára 12.D mindennaposak a halálos ítéletek. Az embereket koncepciós perekben ítélik halálra vagy szibériai munkatáborba 10-20 évre. A koncepciós per lényege: előre megírt forgatókönyv szerint zajlik a bírósági tárgyalás, ahol mindenki, még a vádlott is betanult szöveget mond el, előre megállapították az ítéletet is. Ha a vádlott nem akart együttműködni akkor addig verték amíg meghalt vagy együttműködött. A koncepciós pereket az NKVD rendezte. Minden üzemben, vállalatban, hivatalokban, a hadsereg alakulatainál voltak párttitkárok, rajtuk keresztül a társadalom és a gazdaság egészét ellenőrizte a kommunista párt, végső soron a párt főtitkára: Sztálin. Sztálin kezébe került minden hatalom az országban, ő volt a diktátor. A szovjet rendszer kíméletlen diktatúra volt, ahol a tömegek rabszolgamunkája és nyomora árán kevesek (a kommunista párt közép és felső vezetői) óriási luxusban éltek. Óriási felvonulásokat tartanak, ahova a rendőrség kihajtotta az embereket, ezeken Sztálint és a kommunista pártot dicsőítik. Sztálint már szinte istenként tisztelik, bírálói börtönbe kerültek vagy meghaltak, ezt nevezzük személyi kultusznak. A II. világháború 1. A háború kitörése Csehország elfoglalása után Hitler Lengyelország nyugati részét, Varsót és Danzig kikötővárost akarta elfoglalni. Ebbe a tervbe Nagy Britannia és Franciaország már nem egyezhetett bele, mivel így Németország túlzottan megerősödött volna. Németország szövetségest keresett ez lett a Szovjetunió. A szovjet és a német külügyminiszter megkötötte a Molotov-Ribbentrop paktumot, lényege: A Szovjetunió és Németország megosztozik Kelet-Közép Európán, hogyan: A Szovjetunió megkapja a balti államokat (Lettország, Észtország, Litvánia) és Lengyelország keleti felét, valamint Románia keleti részét (Besszarábia). Cserébe Németország megkapja Lengyelország nyugati részét Varsóval, Danzigot és nyersanyagokat a Szovjetuniótól a Franciaország és Nagy Britannia ellen folytatandó háborújához. Az egyezség értelmében 1939. szept. 1-jén Németország megtámadta Lengyelországot, két hétre rá a Szovjetunió is megtámadta Lengyelországot, a hónap végére Lengyelország elesett. A paktum értelmében a németek és az oroszok megosztoztak rajta, a lengyel kormány és a hadsereg jó része Magyarországon keresztül Nagy Britanniába emigrált (menekült). Ezután Franciaország és Nagy Britannia hadat üzent Németországnak, de nem támadtak, a katonák csak ültek a lövészárkokban, ezért nevezzük a háborúnak ezt a szakaszát „ülő vagy furcsa” háborúnak. A Szovjetunió 1940 folyamán birtokba vette a Molotov-Ribbentrop paktumban neki ígért területeket. 2. A nyugat-európai hadjárat 1940 áprilisában vége lett az „ülő vagy furcsa” háború Nyugat-Európában mivel Németország lerohanta Dániát és Norvégiát, ok: Ezeken az országokon keresztül érkezett télen a svéd vasérc a Ruhr-vidékre. 1940. május 10-én Belgiumon keresztül a német hadsereg több ezer harckocsival lerohanta Franciaországot, hat hét alatt elfoglalta Párizst. A francia hadsereg nagyrészt megadta magát, kisebb része a belgiumi Dunkerkuue kikötővárosból evakuált (Nagy Britannia segítségével elmenekült). Ez alatt az idő alatt a német hadsereg elfoglalta Hollandiát is. Franciaország segítségére érkezett brit hadsereg szintén Dunkerkuue-ből elmenekült a németek elől. A német sikerek oka: a franciák és az angolok lövészárok háborúra készültek, a németek villámháborúra, amit a harckocsikkal meg is tudtak nyerni. Mindenki menekült a több ezer német tank elől, óriási káosz az utakon, Franciaország harcképtelenné vált. Franciaország sorsa: Északi részét, Párizst és az Atlanti-óceán partvidékét megszállták a németek, a déli részén a németekkel kollaboráns (együttműködő) bábállam alakult ki „Vichy Franciaország” néven. 3. Angliai csata Hitler ki akart egyezni Nagy Britanniával a Világ felosztásáról, de Nagy Britannia Winston Churchill vezetésével az ellenállás mellett döntött, ezért Hitler elhatározta Nagy Britannia

Javítóvizsga témakörök 2015 augusztusára 12.D megszállását. A német hadsereg sikeres partraszállásához ki kellett iktatni az angol hadiflottát. Ennek érdekében meg kell a német légierőnek szereznie a légi fölényt a Brit szigetek térségében, erről szólt az Angliai csata. A német légierő alul maradt és ezért elmaradt a partraszállás. A háború végéig a német hadiflotta tengeralattjáró háborút folytatott Nagy Britannia ellen, ezt nevezzük atlanti csatának. 4. A Szovjetunió megtámadása 1941 áprilistól júniusig Németország elfoglalta a Balkán félszigetet (Jugoszláviát, Görögországot, Románia és Bulgária Német szövetséges volt), ezzel biztosította a támadás déli szárnyát. 1941. június 22-én Németország három irányból több milliós hadsereggel megtámadta a Szovjetuniót. Északon a németek körülzárták Leningrádot, a blokád csaknem három évig tartott, kétmillió orosz civil és katona meghalt. Középen Moszkva irányában indult a támadás. 1941 októberére a támadók elérték Moszkvát, de beköszöntött az orosz tél és a német hadsereg erre nem volt felkészülve. Nem volt téli felszerelés, a fegyverek és a járművek nem működtek, ebben a helyzetben a Vörös hadsereg ellentámadásba ment át és megállította a német előrenyomulást. Délen Ukrajnát akarták a németek elfoglalni 1941-ben Kijevig jutottak. A támadás értékelése: A Szovjetuniót meglepte a korábbi szövetségesének a támadása, nem volt felkészülve az ellenállásra, ezért a Vörös hadsereg óriási veszteséget szenvedett, hatalmas területeket veszített el. Azonban a német hadsereg terve, a gyors győzelem nem sikerült, hatalmasak voltak a veszteségek és megtorpant az előrenyomulás, elhúzódó háborúra kellett felkészülni nagy távolságban és extrém időjárás mellett. 5. Európán kívüli hadszínterek Olaszország 1940-ben megtámadta Egyiptomot (amit Nagy Britannia védett) és gyorsan vereséget szenvedett az angoloktól. Ezért 1941 tavaszán német segítséget kapott (RommelAfrikakorps), ezután kibontakozott a sivatagi háború amit az angolok nyertek meg 1942 novemberében. Ezután az USA segítségével nagy Britannia kiszorította a német és olasz hadsereget 1943-ra Észak-Afrikából. 1941 decemberében a japán hadiflotta hadüzenet nélkül megtámadta és elpusztította az USA hadiflottáját Pearl Harbor-ban. Ezután az USA és Nagy Britannia hadiflottája kiszorult a Csendes-óceánról, a japán hadsereg pedig elfoglalta Dél-kelet Ázsiát (Nagy Britannia és Hollandia gyarmatait és Kína északi és tengerparti részét).

5. Diplomáciai események Az USA és Nagy Britannia kölcsönbérleti szerződést kötött, lényege: Nagy Britannia az USAtól ingyen kapta a fegyvereket. 1941 augusztusában az USA és Nagy Britannia megkötötte az Atlanti Chartát amiben leszögezték hogy milyen világrend lesz Németország legyőzése után (demokrácia, béke, népek önrendelkezése, szabad kereskedelem, ua. mint a Wilson elv az I. világháború végén. Az az ország, amelyik csatlakozik az Atlanti Chartához az kap ingyen amerikai fegyvert (Roosevelt: az USA lesz a demokráciák fegyverarzenálja). A japán támadás után az USA is belépett a II. világháborúba, a Szovjetunió 1941 szeptemberében csatlakozott az Atlanti Chartához, ezzel kialakult az USA-Nagy BritanniaSzovjetunió hármas szövetsége, amely már túlerőben volt a Német-olasz-japán szövetséggel szemben és csak idő kérdése volt mikor nyeri meg a világháborút. 6. Fordulat a háború menetében-Sztálingrád 1942 nyarán nagy német támadás indult Ukrajnában, célja: a Volga folyó elérése, a dél-orosz gabonatermő területek és a Kaukázuson túli olajlelőhelyek elfoglalása ezzel a Szovjetunió térdre kényszerítése. A német hadsereg (Wehrmacht) Sztálingrádig és a Kaukázusig jutott. A Vörös Hadsereg 1942/43 telén a sztálingrádi német hadsereget körülzárta és megsemmisítette, a Kaukázusnál harcoló német hadsereg még időben vissza tudott vonulni. A sztálingrádi győzelem után a Vörös hadsereg átvette a keleti fronton a kezdeményezést és megkezdte a német hadsereg kiszorítását a Szovjetunió területéről.

Javítóvizsga témakörök 2015 augusztusára 12.D

7.

8.

9.

10.

11.

1942 nyarán a Csendes-óceánon az újonnan felépített USA hadiflotta átvette a kezdeményezést a Midway-szigeteknél történt győzelem után és megkezdődött a japán hadsereg visszaszorítása az elfoglalt területekről. 1943 elejére az USA és Nagy Britannia kiűzte a német és olasz hadsereget Észak-Afrikából. A szövetségesek előretörése 1943-ban Kurszknál lezajlott a II.Világháború legnagyobb páncélos csatája, amit a Vörös Hadsereg nyert meg, ezután a Wehrmacht már nem tudott a keleti fronton sikeres ellentámadást indítani. USA és Nagy Britannia partra szállt Szicíliában és Dél-Olaszországban, elfoglalták ezt a területet, Mussolini megbukott, Olaszország kilépett a háborúból, de Észak-Olaszországot megszállták a németek, az angol-amerikai támadás elakadt. Az USA és Nagy Britannia megszerezte Európában a légi fölényt és ezzel megnyerte az atlanti csatát és megkezdte Németország terrorbombázását. Diplomáciai események 1943 decemberében Teheránban csúcstalálkozót tartottak a szövetséges antifasiszta nagyhatalmak: USA, Szovjetunió és Nagy Britannia. Roosevelt, Churchill és Sztálin megegyeztek a háború befejezésében. Ezek szerint: második front Észak-Franciaországban, különbéke nélkül harc a végső győzelemig, Németország legyőzése után a Szovjetunió megtámadja Japánt, a Szovjetunió elfogadtatta az 1939-40-es területi hódításait. A szövetségesek győzelme A Wehrmacht 1944-től már csak lassítani tudta a Vörös Hadsereg előrenyomulását a keleti fronton, így 1945 május 2-án a Vörös Hadsereg elfoglalta Berlint. A nyugati fronton 1944. június 6-án (D-day) Normandiában partra szállt az angol-amerikai hadsereg, ellenük 1944 karácsonyán a Wehrmacht még egy utolsó ellentámadást indított Belgiumban (Ardenneki offenzíva) ami nem sikerült. Ezután a nyugati fronton is gyorsan visszavonult a német hadsereg az angol-amerikai és a Vörös hadsereg az Elbánál találkozott és 1945. május 7-8-án a német hadsereg kapitulált. Japán veresége 1945-re Japán minden területi hódítását elveszítette, küszöbön állt az amerikai hadsereg partraszállása. Az USA gyorsan be akarta fejezni a Japán elleni háborút és nem akart több amerikai katonát veszíteni, ezért 1945 aug. 6-án és 9-én atombombát dobott Hirosimára és Nagaszakira. Japán a bombatámadás után kapitulált. Diplomáciai események 1945 februárjában Jaltában (Szovjetunió) Churchill és Sztálin megegyezett Kelet-közép Európa szovjet befolyási övezetté válásáról. 1945. április és június folyamán létrehozták San Franciscóban az ENSZ-t. 1945 júliusában Potsdamban (Németország) a Szovjetunió, Nagy Britannia és az USA csúcstalálkozót tartott, ahol megegyeztek Németország keleti határaiban és megszállási övezetekre való osztásában (USA, Szovjetunió, Nagy Britannia, Franciaország) és a háborús bűnösök felelősségre vonásában.

Javítóvizsga témakörök 2015 augusztusára 12.D Magyarország részvétele a II. világháborúban 1. Magyarország háborúba sodródása és hadba lépése

1938-ban a Müncheni konferencián Nagy Britannia és Franciaország átengedte Közép-kelet Európát Németországnak. Innentől kezdve a magyar kül-és belpolitikának a németországi viszonyokhoz kellett igazodnia. Ennek megfelelően: Belpolitikában: Megalakult a Hungarista Mozgalom (a későbbi Nyilaskeresztes párt) 1935-ben Szálasi Ferenc vezetésével, a náci párt mintájára. Imrédy Béla miniszterelnök 1938-ban elfogadtatta a parlamenttel az első zsidótörvényt, ez a munkavállalásukat korlátozta és vallási alapon állapította meg ki számított zsidónak, tehát kijátszható volt (sok zsidó kikeresztelkedett). Imrédy Béla az egész magyar államot német mintára át akarta szervezni, ezt Horthy és a magyar politikusok megakadályozták. Erőteljes fegyverkezés kezdődött. Külpolitikában: Németország és Olaszország segítségével 1938. nov. 2-án az I. Bécsi döntésben Magyarország visszakapta a Felvidék magyarlakta területeit, ezzel tovább erősödött Németország tisztelete és befolyása Magyarországon. Horthy és a vezető magyar politikusok (Bethlen István és támogatói) gyengíteni akarták Németország befolyását Magyarország felett. Ezért Teleki Pál lett a miniszterelnök 1939-ben, akinek a fő célkitűzése az ország semlegességének a megőrzése, az angolszász hatalmakkal szorosabb kapcsolatok létrehozása, és Németország befolyásának a csökkentése volt. Teleki Pál politikája: A parlament elfogadta a második zsidótörvényt, ami már faji alapon állapította meg ki a zsidó, tovább korlátozta a munkavállalást és kevesebb kibúvót hagyott. Fellépett nyilasok ellen. A revízió folytatása érdekében úgy akartunk távolodni Németországtól hogy közben ne veszítsük el Németország támogatását. Ennek a politikának az eredménye az lett hogy a törekvések ellenére még szorosabb lett a két ország kapcsolata és Magyarország német segítséggel 1939 márciusában visszakapta Kárpátalját is. A II. világháború kitörésekor a Teleki kormány nem engedélyezte német csapatok átvonulását, de átengedte a menekülő lengyel kormányt és hadsereget az országon. Teleki Pál meghirdette Magyarország fegyveres semlegességét. 1940-ben a Teleki kormány fegyverrel akarta visszaszerezni Erdélyt, ezt Németország nem engedte, de 1940. aug. 30-án a II. Bécsi döntésben Észak-Erdélyt és Kolozsvárt visszakaptuk. A II. Bécsi döntés után már nyomasztó lett Németország befolyása Magyarország felett, ezért a Teleki kormány örök barátsági szerződést kötött az angolszász (USA-Nagy Britannia) szövetséges Jugoszláviával, hogy így fenntartsa az angolszász hatalmakkal meglévő kapcsolatait. 1941 áprilisban Németország lerohanta Jugoszláviát Magyarországon keresztül (más felé nem is mehetett volna). Ez ellen nem tudtunk tenni semmit, ezért Horthy úgy döntött részt veszünk az akcióba Németország oldalán. Cserébe visszakaptuk a Bácskát és a Muraközt, de beléptünk a II. világháborúba. A háborúba lépés veszélyére Teleki Pál az öngyilkosságával akarta Horthyt figyelmeztetni sajnos sikertelenül. 2. Kállay Miklós hintapolitikája-a doni katasztrófa

Teleki Pál halála után Bárdossy László lett a miniszterelnök. Magyarország kül-és belpolitikailag teljesen kiszolgáltatottá vált Németországnak, ok: Németország Franciaország legyőzése után hatalmának a csúcspontján volt, Magyarországon egyre erősödött a szálasi-féle nyilaskeresztes mozgalom. 1941 június 26-án Magyarország hadat üzent és megtámadta a Szovjetuniót, ezzel akarta bizonyítani a németbarátságát, mivel attól féltünk, hogy Hitler elveheti a revízió során nekünk visszaadott területeket.

Javítóvizsga témakörök 2015 augusztusára 12.D Az orosz frontra küldött gyorshadtest (kerékpáros katonák) gyorsan tönkrement. A moszkvai csata után nyilvánvalóvá vált, hogy a villámháborús terv a keleti fronton csődöt mondott ezért Németország végső győzelme kérdésessé vált. Ismét fontos lett a Németországtól való távolodás és az angolszász hatalmakhoz (Nagy Britannia-USA) való közeledés. Ezért Horthy leváltotta Bárdossyt és kinevezte helyette Kállay Miklóst miniszterelnöknek, akinek a fő feladata Magyarországnak Németországgal való kapcsolatait lazítani és az angolszász (USAGB) nagyhatalmakkal való kapcsolatait erősíteni. Az elhúzódó háború miatt a magyar lakosság kezdett kiábrándulni a németekből, Budapesten háborúellenes tüntetés volt 1942 februárjában. A kormány Németország megnyugtatására bevezette a harmadik zsidótörvény, amely a korábbiakhoz hasonló volt csak szigorúbb (faji alapon tiltotta a vegyes házasságokat) és német kérésre kiküldött az orosz frontra 200000 katonát és 50000 munkaszolgálatost (a II. magyar hadsereget). A doni katasztrófa: A II. magyar hadseregnek a Don-kanyarban a Sztálingrádnál támadó német hadsereg bal szárnyát kellett volna védenie. A frontszakasz hosszú volt, a katona kevés, a fegyverzet hiányos, az utánpótlás akadozott, beköszöntött a kegyetlen hideg orosz tél (-30-40 fok). A Vörös hadsereg sokkal erősebb volt, a magyar hadseregnek esélye sem volt kivédeni a támadást. 1943 januárjában megindult a Vörös Hadsereg ellentámadása, a magyar hadsereg két hétig tartotta a frontot, de utána megkezdődött a visszavonulás. Ezzel egy időben a német hadsereg be nem kerített része is vonult vissza, a visszavonulásukat a magyar hadseregnek kellett volna fedeznie német parancsra, erre nem voltunk képesek, ezért már a németek is lőttek minket. A következmény: a magyar hadsereg rendezetlen menekülésbe kezdett, melynek következtében 130000 katona és munkaszolgálatos meghalt, 30-40000 ember súlyosan megsebesült, ugyanennyien fogságba estek, tehát lényegében elpusztult a II. magyar hadsereg. A doni katasztrófa következményei: Nyilvánvalóvá vált hogy Németország nem fogja megnyerni a világháborút, ezért Kállay Miklós miniszterelnök titkos fegyverszüneti tárgyalásokat kezdett az angolszász nagyhatalmakkal. A tárgyalások lényege: amennyiben angol-amerikai hadsereg Magyarország területére lép, akkor a magyar hadsereg szembefordul a németekkel. A magyar kormány megtagadta újabb magyar hadsereg kiküldését az orosz frontra. Magyarország német megszállása: A németek tudomást szereztek a fegyverszüneti tárgyalásokról, az orosz front Magyarország felé közeledett, ebben a helyzetben Németországnak nem volt más választása mint katonailag megszállni Magyarországot. A megszállás 1944. március 19-én történt. Horthy az ellenállás helyett a németekkel való együttműködés mellett döntött. Ezért kinevezte a németbarát Sztójay Dömét miniszterelnöknek és újabb magyar hadsereget küldtek német parancsnokság alatt az orosz frontra. Megérkezett Magyarországra a GESTAPO és üldözőbe vette a németellenes (antifasiszta) politikusokat, újságírókat. A GESTAPO Adolf Eichmann irányításával a magyar csendőrség-rendőrség és a MÁV segítségével 1944 áprilisában gettókba zárta és sárga csillag viselésére kötelezte a magyarországi zsidókat. Május-június folyamán pedig elszállították a budapesti zsidóság kivételével Auschwitzba, ahol a 90 százalékát megölték a zsidóknak (500000 fő). Az angol-amerikai légierő elkezdte Magyarország bombázását. 3. Harcok Magyarország területén

1944 augusztusában Románia kiugrott a háborúból, szeptemberben a harcok már Magyarország területén folytak, ezért Horthy elhatározta, hogy Magyarország is kiugrik a háborúból. A kiugrás 1944 október 15-én történt. A kiugrás nem sikerült, mivel a magyar tisztikar nem volt hajlandó átállni a Vörös Hadsereg oldalára (féltek a hadifogságtól vagy eleve németbarátok voltak) és a németek elrabolták Horthy egyetlen fiát. Horthy a fiáért cserébe visszavonta a

Javítóvizsga témakörök 2015 augusztusára 12.D kiugrást és 1944. okt. 16-án kinevezte Szálasi Ferencet miniszterelnöknek, ezzel a hatalom a nyilasok kezébe került. A nyilas rémuralom és Magyarország felszabadulása: 1944. október 16. és 1945. április 4. között tartott a nyilas rémuralom Magyarországon. Ez alatt az idő alatt a nyilasok Magyarország emberi és anyagi erőforrásait a német hadsereg szolgálatába állították. Ezek szerint a hadkötelesek mind mentek a frontra vagy munkaszolgálatra, a magyar gazdaság a német hadsereg számára termelt, a magyar városok erődként szolgáltak a német hadsereg számára. A nyilasok hozzákezdtek a budapesti zsidó gettó felszámolásához, 20-25000 embert lőttek a Dunába. Az ország anyagi javait, nemzeti jelképeit, gépeket, nyersanyagokat Németországba szállították. Harcok Magyarország területén: A Vörös Hadsereg 1944 szeptemberében átkelt a Kárpátokon, 1944 novemberében elfoglalták a Tiszántúlt. A német hadsereg a Dunánál akarta megállítani a Vörös Hadsereget, ez se sikerült. 1944 decemberére a Budapest-Székesfehérvár-Balaton vonalon állt (ez volt a Margit-vonal) a Vörös Hadsereg és Budapestet is körülzárta. Budapest ostroma 1944 karácsonyától 1945 februárjáig tartott. Ez alatt az idő alatt teljesen elpusztult a város, a házak nagy részét lebombázták, az összes hidat felrobbantották és nagyon sok ember meghalt. Legtovább a Budaivárat tartották a magyar-német katonák. 1945 tavaszán a Vörös hadsereg áttörte a Margit-vonalat és Bécsig meg se állt. A magyar hadsereg jelentős része a németekkel vonult nyugatra, volt olyan katona aki Dániában lett hadifogoly.

Javítóvizsga témakörök 2015 augusztusára 12.D A Rákosi-korszak 1. A totális diktatúra kiépítése

A gazdaság államosítása: A háborús károk helyreállítása során a jóvátétel teljesítésére való hivatkozással a helyreállított nagyüzemeket állami tulajdonba vették. Ezután 1947-ben az összes bankot, 1948-ban a száz főnél többet foglalkoztató üzemeket, végül 1949-ben a tíz munkásnál többet foglalkoztató üzemeket és a kisipar-kiskereskedelem nagy részét is államosították. Az iskolák államosítása: Magyarországon a legtöbb nem állami iskola az egyházak, ezen belül főleg a Magyar Katolikus Egyház kezében volt. A Magyar Katolikus Egyház nem akarta elfogadni az iskolái elvételét, ezért az ÁVH (Állam Védelmi Hatóság) segítségével megkínozták, perbe fogták és életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték Mindszenty József esztergomi érseket és más egyházi vezetőket. Ezután a megfélemlített egyházak már elfogadták az iskoláik államosítását. Az iskolák államosításával együtt feloszlatták az apáca és szerzetesrendeket és a civil szervezeteket, vezetőiket többnyire megkínozták és börtönbe zárták az ÁVH segítségével. A többpártrendszer felszámolása: Az 1947-es választások után a polgári pártokat a vezetők megfélemlítésével, börtönbe zárásával megkínzásával és emigrációba kényszerítésével szétverték, a kisgazda és a parasztpártot a Hazafias Népfrontba beléptették. Az SZDP-ot a kommunisták beolvasztották és létrehozták az MKP-ból és az SZDP-ból MDP-t (Magyar Dolgozók Pártja), amit a korábbi MKP vezetői (Rákosi Mátyás és Gerő Ernő) irányítottak, a korábbi szociáldemokrata vezetők csak jelentéktelen tisztségeket kaptak. Az 1949-es választások és a proletárdiktatúra létrejötte: 1949-ben újra választás volt Magyarországon, amin csak az MDP és a Hazafias Népfront indulhatott. Az MDP ellenzék nélkül 94%-al megnyerte a választást. A választások után új alkotmányt fogadtak el, amiben leírták, hogy Magyarország népköztársaság és a társadalom és az állam vezető ereje a párt, lényege: Minden gyár, üzem intézmény, rendőrség katonaság vezető testületeiben volt párttitkár, aki képviselte az MDP-t és rajta keresztül az MDP vezetősége, de elsősorban Rákosi Mátyás az egész országot ellenőrizte és irányította. A köztársasági elnök intézményét megszüntették helyette lett az elnöki tanács, lényege: Az Elnöki Tanács Elnöke törvényerejű rendeletet alkothatott, tehát a parlament megkérdezése nélkül lehetett törvényt hozni. Az Elnöki Tanács Elnökét Rákosi Mátyás nevezte ki és itt is volt párttitkár. A települési és megyei önkormányzatokat megszüntették és helyette kialakították szovjet mintára a tanácsrendszert, lényege: A községi, városi, Budapesten kerületi és a megyei tanácsok tagjait nem a választópolgárok választották, hanem az állam jelölte ki, mindenhol voltak párttitkárok. Ezáltal az állam, az MDP és rajta keresztül elsősorban Rákosi Mátyás az ország legkisebb településén lakó állampolgárok életét is ellenőrizhette. A párt és az állam kapcsolata: Az MDP vezetősége, de elsősorban Rákosi Mátyás a párttitkárok révén a társadalom, a gazdaság és a politika minden részét ellenőrizte, ez a diktatúra megvalósítását jelentette. Az MDP ezt proletárdiktatúrának hívta, ezzel azt a látszatot keltve, hogy a szegény dolgozó emberek érdekében hozták létre. 2. A félelem és az ÁVH szerepe

Az MDP a proletárdiktatúra erőszakos kialakítását azzal magyarázta, hogy ezzel a szegény embereknek (az ország lakosságának a többsége) az élete jobb lesz. Nem lett jobb ezért a proletárdiktatúrát a szovjet utasításoknak megfelelően csak erőszakos módszerekkel-terrorral lehetett fenntartani.

Javítóvizsga témakörök 2015 augusztusára 12.D A terror és az erőszakos módszerek végrehajtója az ÁVH volt, aminek a vezetője Péter Gábor, Rákosi Mátyás személyes utasításai alapján tevékenykedett, lényege: Az MDP és ezen belül Rákosi Mátyás minden vélt, lehetséges és valós ellenségére az ÁVH lecsapott. Ennek megfelelően: A gazdaság, a társadalom a párt közép és felső vezetői számára az ÁVH szovjet mintára koncepciós pereket készített. A koncepciós perek az ÁVH által előre elkészített forgatókönyv alapján zajlottak, ahol megvolt hogy kinek mikor mit kell mondania és mi lesz az ítélet, ami többnyire kényszermunka vagy halálbüntetés volt. A mennyiben a vádlott nem akart engedelmeskedni akkor addig verték, amíg el nem fogadta a szerepét a perben, a makacs embereket agyon is verték a börtönben. Az átlagemberek számára az ÁVH rendszeresen veréseket szervezett. Ez úgy zajlott le hogy valaki feljelentette a szomszédját, ezután a feljelentő és a feljelentett lakásán hajnalban csengetett („csengőfrász”) az ÁVH és az illetőt nagy fekete autóval bevitték az ÁVH-ra. Az ÁVH-sok jól elverték és pár nap után elengedték vagy ha valamilyen állami építkezésen hiányzott a munkaerő akkor az illetőt kényszermunkára ítélték és már vitték is dolgozni valamilyen munkatáborba. A börtönök megteltek az elítéltekkel ezért büntetőtáborokat állítottak fel, ahol a náci koncentrációs táborok mintájára a foglyok csak keveset enni és a kegyetlenkedő őrök halálra dolgoztatták őket. A leghírhedtebb büntetőtábor Recsken volt, ahol a rabok rezet bányásztak. Rákosi Mátyás utasítására a párt legfelsőbb vezetőit is perbe fogták többet kivégeztek közülük, verték és kínozták őket az ÁVH-sok, utoljára Péter Gáborról az ÁVH vezetőjéről is kiderítette az ÁVH hogy hazaáruló. A leghíresebb per Rajk László elítélése és kivégzése volt. ezekkel a perekkel Rákosi Mátyás a korlátlan hatalmát akarta bizonyítani. 3. A mezőgazdaság kollektivizálása

Szovjet utasításra a mezőgazdaságban állami irányítású termelőszövetkezeteket kellett létrehozni, ahova a parasztokat meggyőzéssel vagy erőszakkal be kellett léptetni. A szegényparasztokat még kisebb verés és erőszakoskodás, fenyegetés útján be tudták léptetni a TSZ-be, de a gazdagabbak ragaszkodtak a földjükhöz. Ezért a gazdagokat „kuláknak” minősítették és teljesíthetetlen terményadót róttak ki rájuk. Aki nem teljesítette a terményadót az már elítélhető volt és vagy belépett a termelőszövetkezetbe vagy vitték Recskre. A helyzetet súlyosbította hogy 1950-52. között rossz volt a termés, ezért a parasztoktól még a vetőmagot is elvették terményadó más néven „beszolgáltatás” jogcímén, még a padlásokat is lesöpörték („padlássöprés”). A TSZ-ek nem kaptak állami támogatást, a termelésük csökkent, a parasztok nem léptek be a TSZ-be hanem inkább otthagyták a földjüket és a városba mentek dolgozni. Ezért 1952-re súlyos élelmiszerhiány alakult ki az országban és az alapvető élelmiszereket jegyre adták mint a háborúban. Az erőfeszítések ellenére is csak a parasztok egyharmadát sikerült a TSZ-be beléptetni. 4. A vas és acél országa-tervgazdálkodás

A Szovjetunió készült a III. világháborúra, ezért Sztálin megkövetelte hogy a szovjet birodalom csatlós országai is ezt tegyék. A háborúhoz fegyverek és lőszer kell, ezért mindenhol a nehézipart (kohászat, gép-és fegyvergyártás) kellett fejleszteni bármi áron. Ennek érdekében Magyarországon: Létrehozták az Országos Tervhivatalt, ami 1950-ben ötéves népgazdasági tervet készített a gazdaság fejlesztésére, ezzel kezdetét vette a „tervgazdálkodás”. Az ötéves terv a nehézipar erőltetett fejlesztését tartalmazta. A nehézipar fejlesztéséhez szükséges tőkét (pénz) a munkabérek és ezáltal az életszínvonal alacsonyan tartásával és a mezőgazdaságban keletkező tőke elvételével teremtették elő. A nehézipar fejlesztése mellett nem maradt tőke a lakosság számára fogyasztási cikkeket előállító könnyűipar és a lakásokat építő építőipar fejlesztésére

Javítóvizsga témakörök 2015 augusztusára 12.D sem. 1952-re a TSZ szervezés miatt fellépő élelmiszerhiány mellé iparcikk és lakáshiány is társult, a lakosság nyomorgott, az ÁVH pedig verésekkel próbálta elejét venni a tiltakozásoknak. 1953-ra a lakosság a nyomor és az ÁVH tevékenysége miatt a lázadás állapotába jutott. 5. Személyi kultusz

Szovjet mintára Magyarországon is megkezdődött Sztálin és legjobb magyar tanítványa Rákosi Mátyás dicsőítése. Ennek megfelelően Rákosit bírálni nem lehetett, tévedhetetlen volt, szobrokat és portrékat készítettek róla és ezeket a köztereken, az intézményekben és a gyárakba elhelyezték. 1956-os forradalom és szabadságharc 1. A forradalom és szabadságharc kitörésének okai

1953-ban meghalt Sztálin és az utódja Hruscsov le akart számolni a sztálinizmussal és a sztálinistákkal. Ezért Moszkvába hívatta Rákosi Mátyást és utasította, hogy adja át a hatalmat Magyarországon Nagy Imrének. Nagy Imre miniszterelnöksége 1953-55: Megszüntették a koncepciós pereket, az erőszakos téeszesítést és a nehézipar erőltetet fejlesztését. Korlátozták a törvénytelenséget és az ÁVH tevékenységét, a cenzúrát, fejlesztették a könnyűipart, a lakásépítést, a mezőgazdaságot, az árakat csökkentették, a fizetéseket emelték és több áru került a boltokba. 1955-ben az NSZK belépett a NATO-ba ezzel a moszkvai politika megváltozott, újra készülni kellett a III. világháborúra. Ezért Nagy Imre moszkvai utasításra lemondott és újra Rákosi Mátyás kezébe került a hatalom. A lakosság ezt óriási felháborodással vette tudomásul, nem akarta elfogadni Rákosi visszatérését, a forradalom állapotába jutott. 1953-56 között Hruscsov leszámolt a sztálinistákkal a SZU-ban, ezután az SZKP XX. pártkongresszusán nyíltan elítélte a sztálini rendszert. Ezen felbátorodva Magyarországon Nagy Imre korábbi hívei az újságokon keresztül bírálták Rákosit, ezzel lázították a lakosságot, Rákosi megijedt és a hibák-bűnök egy részét elismerte. Többek között Rajk László ellen lefolytatott koncepciós pert, Rajkot 1956 okt.6-án újratemették ahol egy hatalmas ellenzéki tüntetés alakult ki. Ezután az események már megállíthatatlanul haladtak a forradalom irányába. Az egyetemeken (Budapest, Szeged) a kommunistáktól független diákönkormányzatok alakultak és pontokba szedték az ország megjavítására szóló javaslataikat: Nagy Imre legyen a miniszterelnök, a szovjet csapatok menjenek haza, többpártrendszer és szabad választások legyenek. A karhatalom (ÁVH, rendőrség) nem mert az eseményekbe beavatkozni, mivel nem tudták kinek engedelmeskedjenek. 2. Október 23-a eseményei, a forradalom további menete

1956. október 23-án Budapesten a Bem téren tüntetést szerveztek, ahol a tüntetők (egyetemisták és munkások) követelték a demokráciát, az ország függetlenségét és Nagy Imre miniszterelnökségét. A tömeg ezután a Parlament elé vonult. Október 23-án este a tömeg kétfelé oszlott. Az egyik fele a tömegnek a Dózsa György úton ledöntötte a Sztálin szobrot, a másik fele a rádió épületéhez vonult, ahol be akarta olvastatni a forradalmi követeléseket. A rádió épületét az ÁVH védte és rálőttek a tömegre, többen meghaltak. Ezután a felkelők kifosztották a fegyverraktárakat és berendezkedtek az ellenállásra (Korvin köz, Széna tér, Tűzoltó utca, Csepel stb. lettek a felkelők központjai). A kormány a szovjet csapatok segítségét kérte a fegyveres felkelés leveréséhez és ezzel kezdetét vette a forradalom és a szabadságharc. 1956. okt. 24-én újra Nagy Imre lett a miniszterelnök, Rákosi elmenekült Moszkvába. A munkahelyeken, a településeken forradalmi bizottságok vették át az irányítást, az ország és az események irányítása kicsúszott a pártvezetés kezéből.

Javítóvizsga témakörök 2015 augusztusára 12.D 1956. okt. 25-én a Parlamentnél békésen tüntető tömegbe ÁVH alakulatok belelőttek 200 halott maradt a téren, ezután radikalizálódtak az események. Nagy Imre ígéretet tett a forradalmi követelések végrehajtására, ennek megfelelően: Feloszlatták az ÁVH-t, a lakosság Budapesten hajtóvadászatot indított az ÁVH-sok ellen, akit elfogtak helyben felakasztották (meglincselték). Kiengedték a politikai foglyokat a börtönökből (pl: Mindszenty József esztergomi érsek), sajnos a köztörvényes bűnözők is kiszabadultak, a budapesti utcákon randalíroztak, fegyvert szerezve kegyetlenkedtek és ezzel lejáratták a forradalmat. Az MDP-át feloszlatták és megalakult az MSZMP aminek a vezetője Kádár János lett. Budapestről kivonták a szovjet csapatokat és megkezdte a kormány a tárgyalásokat a szovjet csapatok kivonásáról egész Magyarország területéről. A betiltott pártok újra alakultak és nov1jén koalíciós kormány vette át az ország irányítását, amit továbbra is Nagy Imre vezetett. A magyar kormány bejelentette az ország kilépését a Varsói Szerződésből és kinyilvánította a semlegességét. 3. A forradalom és szabadságharc leverése

Az Szovjetunió nem tudta eldönteni, hogy kiengedje Magyarországot a Szovjet birodalomból vagy sem. Ezért megkérdezte az USA-t és a szocialista országokat a magyarországi eseményekről. Az USA nem támogatta Magyarország kiválását a Szovjet Birodalomból, mivel ekkor zajlott a szuezi válság, aminek a megoldásában számított a SZU segítségére. A környező szocialista országok tartottak a magyarországi forradalom terjedésétől, ezért a leverésében támogatták a Szovjetuniót. Ezután 1956. nov. 1-jén a SZU a magyarországi forradalom katonai leverése mellett döntött. Elkészült a „forgószél” hadművelet, ennek keretében a szovjet hadsereg erősítéseket küldött Magyarországra, a szovjet diplomácia pedig elterelésként tárgyalásokat kezdett a szovjet csapatok Magyarországról történő kivonásáról. 1956. nov. 4-én hajnalban megkezdődött a szovjet hadsereg támadása Budapest ellen. Szervezett ellenállásra nem került sor a felkelőközpontok még egy hétig kitartottak, de a szovjet tankok szétlőtték a körutat és ezzel megszűnt a fegyveres ellenállás nov. 12-re Budapesten. A kormány a jugoszláv nagykövetségre menekült. A szovjet csapatokkal jött Magyarországra Kádár János, akit a SZU-ban kijelöltek Magyarország új vezetőjévé. Kádár megalakította a Forradalmi Munkás Paraszt Kormányt és az MSZMP valamint az új karhatalom a „pufajkások” segítségével hozzálátott a rend helyreállításához. A nagyobb budapesti üzemekben a munkások sztrájkoltak, a sztrájkokat a munkásvezetők elfogásával decemberre letörték. Ezután nyilvánvalóvá vált hogy a forradalom elbukott és a forradalmárok emigráltak.

Javítóvizsga témakörök 2015 augusztusára 12.D Kádár rendszer 1. Megtorlás

1956 decemberében az MSZMP ellenforradalomnak minősítette a forradalmat, ezért az összes résztvevőt hazaárulásért el lehetett ítélni. 1956-57 telén nyitva volt az osztrák határ, aki akart mehetett-menekülhetett. A forradalmárok közül, aki itt maradt, mert a szovjet csapatok fogságába esett vagy bízott Kádár János ígéretében hogy nem lesz megtorlás, azokat 1957-58ban elfogták és elítélték. A vezető politikusokat Nagy Imrével az élen felakasztották. A forradalmárok közül sokat halálra ítéltek, de csak keveset akasztottak föl, a többség hosszú börtönbüntetést kapott. 2. Politikai konszolidáció

Kádár megakadályozta Rákosi visszaérését és kiszorította a hatalomból Rákosi híveit. Nem vezetett be személyi kultuszt, kerülte a fényűzést, egyszerű életet élt. Nem állította vissza az ÁVH-t és megakadályozta a durva törvénysértéseket. Az emberek beletörődtek hogy elbukott a forradalom, de nem tért vissza a lakosságot kíméletlenül terrorizáló rákosi rendszer ezért elfogadták Kádár hatalmát. 1963-ban néhány politikai fogoly kivételével az 56-os elítéltek amnesztiát kaptak, ezután a nyugati országok is elfogadták Kádár uralmát Magyarországon. Az ENSZ levette a napirendről a magyar forradalom eltiprásának az ügyét, Kádárt még a római pápa is fogadta. 3. Gazdasági konszolidáció

A SZU és a szocialista országok anyagi és árusegélyt adtak, hogy a forradalom során keletkezett károkat gyorsan helyre lehessen hozni. Az ötéves tervben csökkentették a nehézipari és növelték a könnyűipari és élelmiszeripari beruházások arányát. 1959-61 között lezajlott a TSZ szervezés, ennek során minden paraszt belépett a TSZ-be. Cserébe a parasztoknak háztáji gazdaságuk lehetett, ahol olcsó takarmányon nevelhették a TSZnek haszonnal eladott állatokat (sertés). Fix fizetést kaptak a TSZ-től és társadalombiztosítást (nyugdíj, orvosi ellátás) az államtól. A TSZ-ek működésükhöz jelentős állami támogatást kaptak. A gazdasági konszolidáció hatására jelentősen megjavult a lakosság ellátása és növekedett a bérek vásárlóereje. 4. Az „élni és élni hagyni” politikája

Megszűnt az „osztályharc élesedése” lényege: nem keresett az állam mindenhol ellenséget, nem volt több koncepciós per, kivégzés, a börtönökben csak köztörvényes bűnözők kerültek. 1961-ben elhangzott Kádár híres mondása „aki nincs ellenünk az velünk van” lényege: az állam csak azokat üldözi akik aktívan szembe szállnak vele. Ezért aki lemondott arról, hogy nyíltan bírálja a fennálló politikai rendszert az békében élhetett. 5. Az új gazdasági mechanizmus

Az 1960-as évek végére a magyar gazdaság extenzív (mennyiségi) fejlődésének elfogytak a tartalékai, át kellett térni az intenzív fejlődésre (hatékonyság növelés). Ezért 1968-ban bevezették az új gazdasági mechanizmust, amely korlátozott piacgazdaságot jelentett volna, lényege: a vállalatok központi irányítása megszűnik, az árak és bérek meg fognak felelni a vállalat teljesítményének, megengedték a magán szektort (MASZEK). A tervgazdálkodást és a teljes foglalkoztatást azonban megtartották. Ezért az új gazdasági mechanizmus csak részsikereket tudott elérni, de ezt is elég lett volna a stabil gazdasági fejlődéshez. Azonban az 1968-as „Prágai tavasz” (csehszlovák 1956) után a pártvezetés rájött, hogy a gazdasági reformok következetes véghezvitele a pártállamot is felszámolta volna. Ezért a gazdasági reformokat 1974-ben leállították, a képviselőit lemondatták. 6. „Gulyáskommunizmus”

A gazdasági reform következtében gyorsan növekedett Magyarországon az életszínvonal, a többi szocialista országhoz képest, terjedtek a tartós fogyasztási cikkek (TV, mosógép, hűtőgép), nyugati élelmiszerek (coca-cola) jelentek meg, 3-5 év alatt új autóhoz lehetett jutni, az élelmiszerkínálat bőséges olcsó és jó minőségű volt. Megkezdődött a tömeges lakásépítés

Javítóvizsga témakörök 2015 augusztusára 12.D (pl: Haszkovó lakótelep-Veszprém), akinek volt gyereke ingyen jutott lakáshoz, a közüzemi díjak nagyon alacsonyak voltak, a lakbér jelképes összegű volt és még a felújítást is az állam vállalta magára. Jó volt itt élni ez jelentette az úgynevezett „Életszínvonal politikát” lényege: az emberek évről évre kicsivel jobban éltek, tehát több lett a fizetés és a megvásárolható árukészlet. Kádár ezzel törvényesítette a forradalom eltiprását a lakosság előtt. Az emberek hálásak voltak Kádárnak, a közvélemény-kutatások szerint az 1970-es években Kádárt szabad választásokon is megválasztották volna az ország vezetőjének. Ezért Kádár még a nyugati utazást is megengedte igaz csak háromévente, de legálisan lehetett távozni az országból és szinte mindenki visszatért. A Szovjetunió is támogatta Kádár belpolitikáját az úgynevezett emberarcú szocializmust, hogy bizonyítsa az 1956-os forradalom tévedés volt. 7. Társadalmi változások a kádár korban 1967-1989-ig

A TSZ szervezés és a mezőgazdaság gépesítése következtében csökkent a vidéki lakosság száma, az iparosítás révén a mezőgazdaságban feleslegessé vált munkaerő a városokba költözött. A leggyorsabban Budapest és a megyeszékhelyek lakossága növekedett. Felgyorsult a társadalmi mobilitás, lényege: anafalbéta ember nem maradt az országban, a legtöbb ember szakmunkás vizsgát is megszerezte, sokan középfokú végzettséget is szereztek (érettségi). A felsőoktatáshoz való hozzáférést az ösztöndíjrendszer révén csak a tehetség és a család igénye határozta meg. Felgyorsult a foglalkozási átrétegződés, az értelmiség egyre nagyobb részének paraszti vagy munkás származása volt. Az ország az 1970-es években a XX. század második legnagyobb demográfiai robbanását élte meg, ok: a gyermekvállalást az állam anyagilag támogatta (GYES, GYED, családi pótlék), a gyermekes családok lakást kaptak és a munkahelyek is támogatták a gyermekvállalást. 8. Külpolitika

Az 1970-es évek enyhülését kihasználva Kádár rendezte a politikai és gazdasági kapcsolatainkat a számunkra legfontosabbnak tartott nyugati országokkal: USA, NSZK, Vatikán, Ausztria. Az USA-tól visszakaptuk a koronázási ékszereinket, Ausztria eltörölte a vízumkényszert és az NSZK lett a SZU után a második legfontosabb kereskedelmi partnerünk. 9. Problémák

A gazdaság fejlesztése során a korszakban létrehozott nagy beruházásokat döntően szovjet technológiával valósítottuk meg, ezért azok már a létrehozásuk pillanatában is elavultak voltak. A világpiacon a versenyképességünk romlását az olajválságok következtében nyugaton megindult technikai korszakváltás tovább növelte, ami a cserearányaink romlását okozta. Iparcikkeket csak a KGST-n belül vagy a harmadik világ országaiban tudtunk eladni, ahol vagy nem tudtak fizetni vagy hasonlóan rossz minőségű terméket kaptunk cserébe. Rá voltunk szorulva a nyugati technológiára, de ezért szinte csak élelmiszert tudtunk adni. Az energiahordozókat a SZU-ból szereztük be olcsón, ezért nem voltunk rákényszerítve az energiafelhasználásunk csökkentésére ez tovább növelte a gazdaság elmaradását. Az életszínvonal-politika miatt a gazdaságban keletkező hasznot az ország felélte és ezért fontos, elsősorban infrastrukturális beruházások maradtak el, nem lehetett telefonhoz jutni, rosszak és balesetveszélyesek voltak a közutak, kevés volt a csatorna stb. Az 1970-es évek közepétől a gazdasági fejlődés már nem tudta finanszírozni az életszínvonalpolitikát ezért az olajválság nyomán meggazdagodó arab államoktól kölcsönöket vettünk fel. A felvett kölcsönt nem beruházásra költöttük hanem feléltük, ezért nem tudtuk visszafizetni. Az 1980-as években már a kölcsönök törlesztését is csak újabb kölcsönökből tudtuk fizetni, ez adósságválsághoz vezetett. A lakosság az 1980-as években a korábban elért életszínvonalat egyre nehezebben tudta fenntartani, ezért általános lett a túlóra és a második műszak vállalása, ami egészségügyileg tette tönkre a magyar lakosságot. A sok munka miatt terjedt az alkoholizmus és a dohányzás, visszaesett a gyermekvállalás. Az állam egyre nehezebben tudta biztosítani az egészségügyi

Javítóvizsga témakörök 2015 augusztusára 12.D ellátást a közoktatást és a nyugdíjakat, általános volt a színvonal esése. Megjelent az infláció is. Megkezdődött a társadalmi rétegek leszakadása. A gulyáskommunizmus legfontosabb része az életszínvonal-politika, az 1980-as években már fenntarthatatlan volt. Ezért egyre többen fordultak el a kádár rendszertől, egyre többen kritizálták azt. A rendszerváltás Magyarországon 1. Előzmények

Az életszínvonal politika folytatásához felvett kölcsönökre az 1980-as években már nem volt meg a pénzügyi fedezet ezért az ország eladósodott. Nőtt az infláció, egyre nehezebb volt megélni, az életszínvonal fenntartásához túlmunkát kellett vállalni. Az állam nem tudta kellőképpen ellátni a feladatait, ezért az oktatásnak, az egészségügynek, a közbiztonságnak rohamosan esett a színvonala. A lakosság egy kisebb része meggazdagodott, de a többség helyzete folyamatosan romlott. Az átlagember egyre elégedetlenebb lett. A válság kialakulásával párhuzamosan megszerveződött az értelmiségiekből álló ellenzék. Ebben az időben lett vége a kis hidegháborúnak és Gorbacsov elhatározta, hogy kivonja a csapatait a kelet-közép-európai országokból, így Magyarországról is. Az szovjet csapatkivonások bejelentése után felgyorsultak az események. 2. A rendszerváltás menete

Az 1980-as évek végére Kádár Jánost lemondatták a párt (MSZMP) vezetéséről, a párttól elfordultak a tömegek és a párton belül is elindult a felbomlás folyamata, a reformokat akaró politikusok kezébe került a vezetés. Új pártok szerveződtek, ezek közül a legfontosabbak: Magyar Demokrata Fórum-MDF, Szabad Demokraták Szövetsége-SZDSZ, Fiatal Demokraták Szövetsége-FIDESZ, Kisgazdapárt. A megújult MSZMP a szocialista rendszer lényegét nem érintő reformokkal próbálta megoldani a problémákat. A lakosság tiltakozott, teljes rendszerváltást akart, az ellenzéki pártok összefogtak és a tiltakozó tömegek élére álltak. Az MSZMP a tömegmozgalmak hatására meghátrált és elkezdett tárgyalni az ellenzéki pártok képviselőivel az úgynevezett Ellenzéki Kerekasztallal. A tárgyalás eredménye gyökeres alkotmánymódosítás lett, lényege: többpártrendszeren alapuló szabad választások lesznek Magyarországon. 1956-ot forradalomnak és szabadságharcnak minősítették, okt. 23-a nemzeti ünnep lett, Nagy Imrét és mártírtársait újratemették. 1989 okt. 23-án kikiáltották a harmadik köztársaságot. Az MSZMP felbomlott és a maradékából megalakult az MSZP. 1989-ben tárgyalások kezdődtek a szovjet csapatok kivonulásáról, akik 1990-ben ki is vonultak. 1990 májusában szabad választásokat tartottak 1945-óta először, a választásokat az MDF nyerte meg, aki koalíciós kormányt alakított a kisgazdákkal és a kereszténydemokratákkal, az MSZP ellenzékbe került. Megszűnt a tanácsrendszer, a legkisebb településeken is lehetett önkormányzat, amit a lakosság által választott polgármester vezetett. A parlament köztársasági elnököt választott Göncz Árpád személyében. Az új kormány szociális piacgazdaságot akart kiépíteni, ami egyszerre szolgálja az egyén jólétét és a gazdaság fejlődését. Az államadósságot pedig az állami vagyon eladásával (privatizációval) akarta törleszteni. A terv egyik része sem sikerült, mivel a világpiacon versenyképtelen magyar ipar gyorsan csődbe ment, a hazánkba jövő külföldi cégek pedig nem a jólét növelésében, hanem a magyar munkaerő kizsákmányolásában voltak érdekeltek. A privatizáció során a jó politikai kapcsolatokkal rendelkező vagy vezető beosztásban lévő személyek pedig olcsón hozzájutottak az állami vagyonhoz, amit azután drágán adtak tovább.

Javítóvizsga témakörök 2015 augusztusára 12.D A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság Magyarországon 1. Magyar választási rendszer- Választójog, választások

A magyar választási rendszert a 2011. évi választójogi törvény szabályozza, mely szerint: Magyarország 106 választókerületre van felosztva, minden választókerületben a szavazásra jogosultak egyszerű többséggel Az egyéni jelöltek közül választanak egy képviselőt, aki majd képviselni fogja az érdekeiket a parlamentben négy év során. Az egyéni jelölteken kívül a választókerületekben pártokra is szavazhatnak a választópolgárok. A pártok a rájuk eső szavazatok arányában küldhetnek képviselőket a parlamentbe, ezek a képviselők az adott pártnak az úgynevezett pártlistájáról kerülnek a parlamentbe. Az a párt amelyik nem kapja meg a szavazatok 5 %-át az nem küldhet képviselőt a pártlistájáról a parlamentbe. Azok a szavazatok amelyeket a parlamentbe pártlista alapján be nem került pártokra adtak le a választópolgárok, azok az országos listát állított párok között az elért eredmény alapján kerülnek kiosztásra. A pártlistákon és az országos listán megszerezhető mandátumok (képviselői helyek) együttes száma 93. Ennek megfelelően az országgyűlés létszáma 199 fő. A magyarországi nemzetiségiek nemzetiségi listát állíthatnak és innen nemzetiségi szószólót küldhetnek a parlamentbe. Egyéni képviselői helyért az indulhat, akit a választókerület választópolgárai ajánlanak. Az ajánláshoz 500 aláírás szükséges. Ki lehet választópolgár: aki 18 éves elmúlt és nincs gondnokság alá helyezve, tehát cselekvőképes és a bíróság nem tiltotta el jogerős ítéletben az állampolgári jogainak a gyakorlásától. Műveltségi-vagyoni vagy nemi cenzus (korlátozás) nincs. Milyen választójogok vannak: Passzív-indulhat képviselőjelöltként a választásokon, aktív-szavazhat. A szavazás időpontját a köztársasági elnök jelöli ki, mindig vasárnapra esik. Minden Magyarországon állandó lakhellyel rendelkező választópolgár a választókerületében egy egyéni jelöltre és egy pártra szavazhat. A külföldön élő magyar állampolgárok csak pártra szavazhatnak, ha előre jelzik a választási szándékukat. A szavazás titkosan zajlik. Országgyűlési képviselő az egyéni jelöltek közül az lesz, aki a legtöbb szavazatot szerzi meg a választókerületében. Aki nem tud eljönni a választókerületbe és ezt a választási bizottságnak előre jelzi, ahhoz mozgóurnát küldenek ki. A leadott szavazatokat a szavazókörökben a szavazási bizottságok számolják össze, a szavazási bizottságokban a választáson indult összes párt jelen van, hogy ne lehessen csalni. Rajtuk kívül még több bizottság és nemzetközi (pl EU) megfigyelők is ellenőrzik a választások tisztaságát. A választásokat megelőzően a pártok és az egyéni jelöltek népszerűsítik a programjukat, amely azt tartalmazza hogyan akarnak tevékenykedni a megválasztásuk után. Ezt nevezzük választási kampánynak. a választásokat megelőző napon már kampánycsend van (tilos kampányt folytatni). A szavazók kisebb része elkötelezett valamelyik párt mellett, a többség azonban közvetlen a választások előtt dönti el kire fog szavazni. A választópolgárok egyre nagyobb része gondolja úgy, hogy a politikusok csak ígérgetnek és a saját hasznukat keresik. Ezért a választásra jogosultak fele el sem megy szavazni. A választásoktól való távolmaradás oka a politikából való kiábrándultság. A választásokon az a párt nyert, amelyik a legtöbb képviselőt küldheti a parlamentbe az egyéni képviselők közül, a pártlistáról és az országos listáról. A nyertes párt jelöltjét fogja kinevezni a köztársasági elnök miniszterelnöknek, aki ezután kormányt alakít. Akkor tud megfelelően működni egy kormány ha a képviselői helyek legalább 50%-val plusz egy képviselői hellyel (jelenleg 100 képviselő) rendelkezik. 2. Önkormányzatok

Javítóvizsga témakörök 2015 augusztusára 12.D 1990-ben a rendszerváltással megszűnt a tanácsrendszer is és újra létre lehetett hozni települési, Budapesten kerületi és fővárosi valamint megyei önkormányzatokat. Ezeken kívül még a jelentősebb etnikai kisebbséggel rendelkező településen kisebbségi önkormányzatokat is létre lehet hozni. A polgármestereket és a települési valamint a kerületi (Budapest) önkormányzatok közgyűlésének tagjait (a képviselőket) közvetlen választják a választópolgárok az országgyűlési választások mintájára öt éves időtartamra. A megyei és a fővárosi közgyűlések tagjait a pártok és a civil szervezetek által állított listára való szavazással lehet megválasztani. A polgármester vezeti a települést, de a szakmai munkát a polgármesteri hivatalban a jegyző irányítja és a köztisztviselők végzik, ők állami alkalmazottak (köztisztviselők) és nem választás útján kerülnek a tisztségükbe. A nagyobb településeken alpolgármestert választ a közgyűlés, van ahol többet is pl: Veszprémben van kulturális és gazdasági ügyekért felelős alpolgármester, akiknek a polgármester segítése a feladata. A települési önkormányzatoknak kötelező feladatként meg kell szervezni az alapfokú egészségügyi és szociális ellátást, az alapfokú iskoláztatást, az utcák és az önkormányzati épületek takarítását, tatarozását valamint a temetkezést és a rászorulóknak szociális segélyt kell adniuk. A kisebb települések ezeket a feladatokat egyedül nem tudják megoldani. Ezért kénytelenek másik településsel összefogni, ebből számos vita keletkezik pl: melyik településen legyen az iskola vagy az orvosi rendelő. A településeknek vannak saját bevételei ilyen az ingatlanadó és az iparűzési adó egy része, ezekből finanszírozzák a kötelezően ellátandó feladataikat, a maradék bevételből pedig fejlesztik a települést. Azok a települések, amelyek kedvező helyen vannak, tehát oda települnek a külföldi cégek vagy jelentős az idegenforgalmuk, azok tudnak fejlődni, a többiek sajnos a kötelező feladataikat is csak kölcsönök felvételével és állami segítséggel tudják ellátni. A jobb helyzetben lévő önkormányzatok: Budapest és a nagyvárosok valamint az ÉszakDunántúlon lévő települések.

Javítóvizsga témakörök 2015 augusztusára 12.D Az európai integráció (EU) története 1. Előzmények

A Vörös Hadsereg az Elba folyóig jutott, a SZU vasfüggönyt húzott Európában, attól keletre mindent elfoglalt. A nyugat-európai országok féltek a további szovjet terjeszkedéstől, ezért a szembenállás helyett az összefogást választották. A nyugat-európai államok kibékülését és összefogását az USA is támogatta, mivel egy erős és egységes Nyugat-Európa amerikai segítséggel már meg tudja védeni magát egy esetleges szovjet támadástól. A kibékülést és az összefogást megkönnyítette hogy a nyugat-európai népek már nem akartak többet egymás ellen harcolni, okulva a két világháború nagy veszteségeiből. 2. Az integráció kialakulásának a lépései

1948-ban a Marshall terv keretében adott segélyben való részesülés egyetlen feltétele volt, hogy az országok fogjanak össze és közösen osszák szét a pénzt. Ezért jött létre1949-ben az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet, ami gazdaságilag fogta össze a tagállamokat, ezt egészítette ki az 1949-ben létrejött Európa Tanács ami politikailag fogta össze a tagállamokat. 1951-ben hat nyugat-európai állam (Benelux államok, Franciaország, Németország és Olaszország) megalakította az Európai Szén- és Acélközösséget (Montánunió), ami a résztvevő államok szén és acéltermelését hangolta össze. Németország elismerte a nyugati határait ezzel lehetővé vált a francia-német megbékélés, ami az európai integráció alapjává vált. 3. Az EGK jellemzői

Az EGK más néven Közös Piac 1957-ben alakult meg Rómában a Benelux államok, Franciaország, NSZK és Olaszország részvételével. A tagállamok elhatározták, hogy elhárítják az akadályokat a tőke, a munkaerő és az áru szabad mozgása elől, ennek érdekében lebontják a belső vámhatárokat és csak egy egységes külső vámhatárt állítanak fel. A tagállamok elhatározták, hogy a kevésbé fejlett országrészeket (átlagos gazdasági fejlettségtől elmaradó) az átlagos fejlettségi szintre felzárkóztatják. A tagállamok elhatározták, hogy a mezőgazdaságukat közösen fejlesztik, ennek érdekében szabályokat hoztak. Ezek szerint, ha túl nagy a termés, akkor vigyáznak hogy az alacsony árak miatt ne menjenek csődbe a gazdálkodók, ha kevés a termés, akkor biztosítják behozatalt a fogyasztók érdekében. A tagállamok elhatározták, hogy minden európai állam beléphet az EGK-ba, amennyiben demokrácia van, az emberi jogok érvényesülnek és gazdaságilag nincs reménytelen helyzetben az ország. Ennek megfelelően 1973-ban Dánia, Írország és Nagy Britannia, 1981-ben Görögország, 1986-ban Portugália és Spanyolország, 1994-ben a többi fejlett európai ország Norvégia és Svájc kivételével, 2004-ben a volt szocialista országok, 2007-től a balkáni országok lettek az európai integráció tagjai (EU). Az európai integrációnak jelenleg 27 tagállama van. 4. Az Európai Unió

Az EGK tagállamai 1992-ben Maastrichtban megalapították az Európai Uniót (EU). Elhatározták hogy először teljes gazdasági és pénzügyi uniót, azután politikai uniót hoznak létre. Ennek érdekében 2002-ben létrehozták az eurót, amit kezdetben 12, ma már 17 ország használ hivatalos fizetőeszközként. Elhatározták a tagállamok hogy közös állampolgárságot, közös biztonság és külpolitikát fognak folytatni. Ezzel a tagállamok önállóságuk egy részét feladnák. Erre az áldozatra nem minden tagállam hajlandó, ezért az integráció fejlődése lelassult. Az EU intézményrendszere: Európa Parlament: székhelye Strasbourg, minden tagállamnak meghatározott számú képviselője van (Magyarországnak 22) akiket a tagállamokban a választópolgárok közvetlenül választanak. Ezután a képviselők nem országokat, hanem európai pártokat képviselnek pl:

Javítóvizsga témakörök 2015 augusztusára 12.D Európai Néppárt. A parlament határozatai csak ajánlások a tagállamok számára, jelentőségük kicsi. Bizottság: székhelye Brüsszel, az EU kormányának is nevezik, de csak döntés előkészítőtanácsadó szerepet lát el. A feladatokat szakterületenként felosztották, tagjai a biztosok, minden tagállam küldhet (delegálhat) valamilyen biztost a bizottságba. Európai Tanács: a tagállamok állam és kormányfőiből áll, itt születnek a konkrét döntések elsősorban a német és francia vezetők megegyezéséből. Európai Bíróság: az EU egész területén érvényes jogszabályok betartását felügyeli, bírságot is kiszabhat. Problémák: Nem minden tagállam vezette be az eurót, többen nem is akarják bevezetni (Nagy Britannia), vannak tagállamok amelyek le akarnak mondani az euróról és a régi pénzüket akarják újra bevezetni (dél-európai államok). Ok: az euró csak a legfejlettebb országoknak előnyös. A tagállamok nem akarnak lemondani az önállóságukról az integráció javára. A központi intézmények hatásköre kicsi és nem tudják kellőképpen megbüntetni a szabályokat megszegő országokat. Nincs konkrét vezetője az EU-nak ezért a válsághelyzeteket nem tudja kezelni (pl: Oroszország ukrajnai háborúja). Az EU költségvetése a tagállamok befizetéseiből áll össze. A fejlett országok többet fizetnek be mint amennyit kapnak, ezt több ország sérelmezi, elsősorban Nagy Britannia.