Magyar nyelv. magyar irodalom

Magyar nyelv és magyar irodalom 1-4. évfolyam

Szandaszőlősi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola 2013

Ajánlás A magyar nyelv és magyar irodalom tanterv a Mozaik Kiadó kerettantervének kiegészített változata. Az átdolgozásnál felhasznált dokumentumok: – NAT 2012 (110/2012.(VI.4.) Kormányrendelet – EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. melléklet 1.2.1. – Mozaik Kiadó kerettanterve – a Szandaszőlősi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Nevelési Programja – a Szandaszőlősi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 2010. évi helyi tanterve A TANTERV TARTALMAZZA: 1-4. évfolyamon a magyar nyelv és magyar irodalom tantárgyakra vonatkozóan: – A tantárgy céljait feladatait, fejlesztési követelményeket. – A tantárgy óraterveit. – Az értékelési elveket. – A tankönyv kiválasztásának elveit. – Az évfolyamok tananyagának témáit. – A továbbhaladás feltételeit. – Az év végi követelményeket. – Az iskola beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit. Az átdolgozást végezte: 1. – 2. évfolyam:

3. – 4. évfolyam:

Hornyák Lászlóné

_______________________

Nagy Balázsné

_______________________

Darabos Beáta

_______________________

Fehérné Bálint Mónika

_______________________

Rátkainé Hegedűs Ilona

_______________________

Szántó Piroska

_______________________

Dr. Kissné Veréb Erna

_______________________

Szalainé Tóth Ibolya

_______________________

Benedekné Pap Linda

_______________________

Szolnok, 2013. március 31.

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1-4. ÉVFOLYAM

Célok és feladatok Az általános iskola alsó tagozatán a magyar nyelv és magyar irodalom tantárgy elsődleges célja az anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése, és az ehhez elengedhetetlen ismeretek elsajátíttatása. Az anyanyelvi képességek fejlesztése nemcsak cél, hanem eszköz is a személyiség harmonikus fejlődéséhez, a nemzeti önazonosság erősödéséhez, a kognitív és érzelmi fejlődéshez, valamint mindezek katalizátora is egyben. Az anyanyelvi nevelésnek kisiskolás korban is alapvető szerepe van a kulcskompetenciák kialakításában, fejlesztésében, mert erre építve, ez által válik lehetővé a kultúra aktív befogadása, a társas-társadalmi érintkezés, az identitás kialakulása, az önálló ismeretszerzés és a tanulás. A magyar nyelv és magyar irodalom tantárgy további fontos feladata a szóbeli és az írásbeli érintkezések önálló és kreatív, integrált használatának elsajátíttatásához szükséges alapvető képességek intenzív fejlesztése, a modern társadalom különféle színterein gyakorolt nyelvhasználati módok tanítása, illetve a nyelvhasználat változatos, adekvát, tanulói tevékenységekre épülő, folyamatos gyakoroltatása. A kor szükségleteinek és a társadalom elvárásainak megfelelően az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tantárgy középpontjába a kerettanterv az olvasás-szövegértés és a helyes beszéd képességének fejlesztését helyezi, mint kiemelt területet, és ennek új elemeiként megjelennek az olvasási stratégiák is. Az olvasás és az írás képességének elsajátítása kulcs az önálló tanuláshoz, majd pedig a boldoguláshoz a mindennapi életben. A kisiskolások az iskolai tanulmányaik megkezdésekor különféle szinten birtokolják és használják anyanyelvüket. Az első iskolai években a tanító feladata nem az elméleti rendszerezés, hanem a változatos és egyre magasabb szinten történő gyakoroltatás a különféle kommunikációs helyzetekben, illetve a szorongásmentes, motivált nyelvi fejlődési környezet megteremtése. A játékos, önkifejező gyakorlatok lehetőséget teremtenek a nyelvi tudatosság, a kreativitás, az árnyalt önkifejezés, a másik megértésének igényére, a képességek fejlesztésére. E fejlesztési folyamatra épülhet majd a továbbiakban az anyanyelvi és az irodalmi kultúra megismertetése. Az irodalmi nevelés kialakítja és fejleszti a művekkel folytatott aktív párbeszéd képességét. Elsődleges feladata az olvasás megszerettetése, az olvasási kedv felkeltése és megerősítése. Az irodalmi műveltség megalapozásához kisiskolás korban a szövegolvasáshoz kapcsolódó szövegelemző és értelmező együttgondolkodás, a saját gondolatok kifejtése, egymás véleményének megismerése, valamint az irodalmi művekkel kapcsolatos tapasztalatszerzés, az esztétikai, erkölcsi értékek felfedezése, érzelmileg is megalapozott befogadása nyit utat. Mindez komoly hatást gyakorolhat az érzelmi élet, az önismeret és a társas kapcsolatok fejlődésére. A különféle kommunikációs helyzetekhez kapcsolódó tevékenységek kedvező feltételeket teremtenek az önálló tanulás képességeinek célirányos fejlesztéséhez, az ismeretfeldolgozás kulturális technikáinak megismeréséhez és gyakorlásához.

3


Ismeretszerzési, -feldolgozási és alkalmazási képességek fejlesztésének lehetőségei, feladatai –

beszédkészség fejlesztése,

–

szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása,

–

olvasás, az írott szöveg megértése,

–

szövegértő olvasás fejlesztése,

–

irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése,

–

írás, íráskép fejlesztése,

–

az íráshasználat fejlesztése,

–

fogalmazási alapismeretek kialakítása,

–

szövegalkotási gyakorlatok

–

nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása,

–

helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása,

–

a tanulási képesség fejlesztése,

–

az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése. Kompetenciák fejlesztése

A magyar nyelv és magyar irodalom tantárgy megteremti a kulcskompetenciák fejlesztésének lehetőségeit: –

az anyanyelvi kompetencia elsődleges eszköze,

–

az utasítások, szöveges feladatok értelmezése révén közvetve hozzájárul a matematikai kompetencia fejlesztéséhez,

–

az irodalmi művek olvasása segíti a szociális és állampolgári kompetenciák fejlesztését valamint az erkölcsi nevelést,

–

a csoportmunka, kooperatív munkavégzés lehetőséget teremt az önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztésére,

–

az információgyűjtés, önálló beszámolók készítése, digitális tananyagok használata során fejlődik a digitális kompetencia,

–

a magyar történelem eseményeihez kapcsolódó szövegek feldolgozása a nemzeti öntudat erősödését segíti.

4


Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez Az első négy évfolyamon a tanulási folyamat egészében kiemelten fontos a fejlesztő értékelés. Az értékelés alapja a pozitív megerősítés, a folyamatos, jóindulatú visszajelzés, a motiváció erősítése a munkavégzésre. A tanító folyamatosan figyelemmel kíséri a tanulók fejlődését, személyre szóló értékelést nyújt a fejlődés üteméről, az egyéni teljesítményről. Segítséget nyújt a továbbhaladáshoz, a hiányosságok pótlásához. Az értékelés célja a helyes értékrend közvetítése, az elvárások megértése, a pontos munkavégzés igényének kialakítása. A helyes értékelés segíti a tanulók önértékelésének kialakítását, fejlesztését. A kisiskolások értékelésének alapelve a tapintat és a türelem. Az értékelés igazodjon a gyakorlás során alkalmazott tevékenységekhez. A számonkérés igazodjon az életkori sajátosságokhoz, legyen változatos. A folyamatos szóbeli értékelés mellett szükséges az írásbeli értékelés is. A fejlesztés csakis akkor lehet eredményes, ha az írásbeli munkák javítása azonnal megtörténik. Az értékelés elsődlegesen a pedagógus feladata, de lehetőséget kell teremteni arra is, hogy a tanulók értékeljék önmaguk valamint társaik munkáját. A folyamatos szóbeli és írásbeli értékelések jelentik félévi és tanév végi minősítő értékelések alapját. A fejlesztési ciklusok végén a tanulói teljesítmények érdemjegyekkel történő értékeléséhez támpontot jelentenek a fejlesztés várt eredményeinek meghatározása a kerettantervben.

Témazárók egységes %-os értékelése: 100  90%

jeles (5)

89  75%

jó (4)

74  50%

közepes (3)

49  35%

elégséges (2)

34  0%

elégtelen (1)

A tankönyvválasztás szempontjai A szakmai munkaközösségek a tankönyvek, taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat veszik figyelembe: – a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének; – a taneszköz legyen jól tanítható a helyi tantervben meghatározott, a magyar nyelv és magyar irodalom tantárgy tanítására meghatározott órakeretben;

5


– a taneszköz segítségével a magyar nyelv és magyar irodalom kerettantervben megadott fogalomrendszer jól megtanulható, elsajátítható legyen, – a taneszköz minősége, megjelenése legyen alkalmas a diákok esztétikai érzékének fejlesztésére, nevelje a diákokat igényességre, precíz munkavégzésre, a taneszköz állapotának megóvására. Előnyben kell részesíteni azokat a taneszközöket: – amelyek egymásra épülő tantárgyi rendszerek, tankönyvcsaládok, sorozatok tagjai; – amelyekhez megfelelő nyomtatott kiegészítő taneszközök állnak rendelkezésre (pl. munkafüzet, tudásszintmérő, feladatgyűjtemény, gyakorló); – amelyekhez rendelkezésre áll olyan digitális tananyag, amely interaktív táblán segíti az órai munkát feladatokkal, videókkal és egyéb kiegészítő oktatási segédletekkel; – amelyekhez biztosított a lehetőség olyan digitális hozzáférésre, amely segíti a diákok otthoni tanulását az interneten elérhető tartalmakkal. Az évfolyamok óraszámai Az anyanyelvi tevékenységek többsége a tanítási órák folyamatos része. Ennek megfelelően a tematikai egységek óraszámai a tanórák fejlesztési területein belül kerültek elosztásra.

A tantárgy heti óraszáma

A tantárgy éves óraszáma 144

magyar irodalom

(144 olvasás)

1. évfolyam 108

magyar nyelv

(108 írás) 144

magyar irodalom

(144 olvasás)

2. évfolyam 108

magyar nyelv

(72 nyelvtan, 36 írás) 144

magyar irodalom

(108 irodalom, 36 fogalmazás)

3. évfolyam 72

magyar nyelv

(72 nyelvtan)

6


144

magyar irodalom

(108 irodalom, 36 fogalmazás)

4. évfolyam 72

magyar nyelv

(72 nyelvtan)

1–2. évfolyam A tanuló érzelmi érzékenysége, erkölcsi gondolkodása legalább olyan szintre kerül, hogy az olvasott művekben képessé válik emberi alaphelyzetek, irodalmi témák, természeti motívumok felismerésére, megnevezésére. Bekapcsolódik a jó és a rossz, a szép és a csúnya fogalmak tartalmáról szóló órai beszélgetésekbe. Megismeri a nagy ünnepkörök egy-egy szöveghagyományát, ezeket évszakok szerint is képes elhelyezni, valamint ismer ezekhez kapcsolódó alkotásokat (népdalokat, mondákat, meséket, műalkotásokat). Részt vesz a ritmusérzékét, mozgáskultúráját is fejlesztő önismereti gyakorlatokban, szerepjátékokban. Képessé válik az olvasmányaihoz kapcsolódó személyes ismeretek, élmények felidézésére és megosztására, gondolatok, érzelmek, vélemények kifejezésére. Szívesen részt vállal ritmusos, énekes rögtönzésekben, különböző kreatív játékokban. Képes mindennapi konfliktusok átélésére bábjátékban, drámajátékban. Kipróbálja a testmozgás, a manuális és művészeti alkotó tevékenység több formáját, és képes megfogalmazni ezzel kapcsolatos élményeit, tapasztalatait. A magyar nyelv és irodalom foglalkozások feladatmegoldásaiban, közös tevékenységeiben tapasztalatot szerez a társakkal való együttműködésről, tevékenységek kezdeményezéséről. A kisiskolások, akik korán találkoznak audiovizuális és hipertextes (internetes közegben működő) szövegekkel is (gyerekfilmek, reklámok, videojátékok, közösségi oldalak használata), megismerkednek a szövegek különböző modalitásaival, eltérő médiumok szövegalkotó sajátosságainak alapjaival is (az írott szöveg, a hang és a kép kapcsolatával – egyszerű, játékos formában). A tanuló játékos gyakorlatok révén elsajátít néhány, a koncentrációs képességét fejlesztő memóriagyakorlatot. Az olvasásmegértés folyamatában fejlődik a szókincse, a nyelvi-logikai kapcsolatokat, következtetéseket, viszonyításokat felismerő képessége. IKT eszközökkel képes irányított, majd önálló információkeresésre, rövid szövegek létrehozására. Segítséggel felismeri szükségleteit, tud kérdezni, gyakorlatot szerez teljesítményének és képességeinek reális értékelésében. A gyerekek az iskolába lépés előtt először a szűkebb környezetüktől sajátítják el a magyar nyelvet. A tantárgy feladata ennek az ösztönös nyelvtudásnak a formálása, a nyelvi tudatosság fejlesztése. Az 1−2. évfolyam legfontosabb feladata az olvasás és az írás megtanítása, az igényes beszéd fejlesztése, amely egyben a további anyanyelvi nevelés alapja is. Az olvasás és az írás életkornak megfelelő tudása nélkül elképzelhetetlen a tantárgyakban való továbbhaladás. Az első olvasási sikerek meghatározó erejűek az olvasóvá válás, az olvasással kapcsolatos pozitív viszonyulások kialakulásának folyamatában. Ezért az első osztályokban a tanulók egyedi sajátosságaira tekintettel, differenciáltan kell megszervezni az olvasástanulás folyama-

7


tát, haladási tempóját a tanulási kudarcok, a tevékenységgel kapcsolatos szorongások, gátoltság kialakulásának megelőzése érdekében. Az anyanyelvi nevelés területeit arányosan kell fejleszteni, s el kell érni, hogy a különböző területek képességfejlesztése és ismeretanyaga egységet alkosson. Kiemelt feladat a szókincs gyarapítása, a használt szavak jelentésrétegeinek, stílusértékének és különféle használatainak a megismertetése és tudatosítása, mert az anyanyelvi kommunikáció egyik feltétele a szókincs árnyalt ismerete. Az értő olvasás fejlődésében fontos szerepe van a szöveggel való foglalkozásnak. A fejlesztés eredményeként elvárható, hogy a tanuló néma olvasás útján megértse tankönyvei szövegének, a feladatok utasításainak a lényegét. A gyermeki spontán alkotóképességre és a játék örömére alapozva kell a legkülönfélébb tevékenységformákkal a hétköznapokban gyakori szövegműfajok tudatos és kreatív használatára nevelni. Az írás eszközzé fejlesztése a kézírás megtanításával kezdődik. A betűformák és betűkapcsolások elsajátításán keresztül vezet az út az írás automatizálásáig. Olyan írástempóra kell szert tenniük a tanulóknak, amely kiszolgálja a tanulási igényüket, s megfelel az életkorban elvárható követelményeknek. Az anyanyelvről szerzett ismeretek segítségével a tudatos nyelvszemléletet, az emeltebb igényű szóbeli és írásbeli anyanyelvhasználatot alakíthatjuk ki. Ennek keretében a magyar nyelv rendszerére vonatkozó elemi ismereteket szerezhetnek a tanulók. A fogalomalkotás nyelvi tapasztalásra épül. A nyelvtani ismeretekhez kapcsolódik a helyesírási szabályismeret és a helyesírási készség elemi szintjének kialakítása. A szabályalkalmazással párhuzamosan futó fejlesztési feladat a tanulók önellenőrzésének és hibajavító tevékenységének, a helyesírási szótár használatának szokássá fejlesztése. Fokozni kell a tanulók tudatosságát, kitartását és igényességét a különböző nyelvi tevékenységekben, segíteni kell őket, hogy tanulási tevékenységüket fokozatosan növekvő időtartamban legyenek képesek irányítani. 1. évfolyam Éves óraszám: 252 (144 olvasás, 108 írás); Heti óraszám: 7 A tematikai egységek áttekintő beosztása

Tematikai egység címe

Órakeret 252

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása – folyamatos

15 óra

8



Órakeret 252

Olvasás, az írott szöveg megértése 1. – az olvasástanulás előkészítése

25 óra

Olvasás, az írott szöveg megértése 2. – az olvasás jelrendszerének elsajátítása, dekódolási képesség kialakítása

50 óra

Olvasás, az írott szöveg megértése 3. – a szövegértő olvasás előkészítése

35 óra

Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése – folyamatos

2 óra

Az írástanítás előkészítése – az írás megtanulásának technikai alapozása

20 óra

Az írott betűalakok tanítása – írástechnikát fejlesztő gyakorlatok

50 óra

Az írástechnika fejlesztése – az eszközszintű írás előkészítése – folyamatos

19 óra

Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása – folyamatos

8 óra

A tanulási képesség fejlesztése – folyamatos

1 óra

Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése – folyamatos

2 óra

Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret

25 óra

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás


Órakeret 15 óra

Iskolaérettség.

A szóbeli és az írásos kommunikációban a megértés pontosságának és a A tematikai egy- kifejezés érthetőségi szintjének emelése. A környezettel való nyelvi kapcsolattartás biztonságának elősegítése. ség nevelésifejlesztési céljai Két vagy több mondat összekapcsolásával a gondolatok, érzések, vélemények pontosabb kifejeztetése.

9


Tevékenységek/Ismeretek

Fejlesztési követelmények

A helyes beszédlégzés. A han- A tanuló gok tiszta artikulációja, az idő- – érthetően beszél; tartam és a hangkapcsolatok – megérti az egyszerű magyaráhelyes kiejtése. zatokat, utasításokat és társai közléseit. A kérdésekre értelSzókapcsolatok, mondatok, mesen válaszol; szövegek olvasásakor, memori- – használja a bemutatkozás, a terek elmondásakor a hanglejfelnőttek és a kortársak megtés, a hangsúly helyes alkalmaszólításának és köszöntésének zása. illendő nyelvi formáit; Az aktív szókincs bővítése, – pontosítása szövegkörnyezetben történő értelmezéssel és képek, képzetek, képi kompozíciók fogalmi megfeleltetésé- – vel. Mondatok alkotása képek, képsorok alapján, adott vagy választott témáról.

Kapcsolódási pontok Ének-zene; testnevelés és sport: helyes légzéstechnika.

Vizuális kultúra: képek, képzetek, képi kompozíciók; egyszerű (pl. kitalált vagy átélt) cselekmény megjelenítése képekkel (pl. rajzzal, képsorozattal, fobekapcsolódik a közös tevé- tóval) megfelelő hangkenységekbe. Alkalmazkodik hatásokkal (pl. zörejazok szabályaihoz; jel, énekhanggal) kieligazodik szűkebb környeze- egészítve. te társas kapcsolatrendszerében. Dráma és tánc: szituációs játékok. Erkölcstan: én és környezetem,

Mondatok összekapcsolása.

bemutatkozás, önismeret.

Összefüggő mondatok alkotása képek, képsorok alapján adott vagy választott témáról. Páros és csoportos beszélgetés. Szituációs játékokban a felnőttek és a kortársak udvarias megszólítása és a szituációnak megfelelő nyelvhasználat alkalmazása. Nem verbális jelzések tartalmának felismerése, használata beszéd közben. Önismereti gyakorlatok, szerepjátékok.

10




Kapcsolódási pontok

Tempó, ritmus, szünet, hangerő, hangsúly, arcjáték, tekintet, testtartás, Kulcsfogalmak/ bemutatkozás, bemutatás, köszönés, megszólítás, kérés, köszönetnyilváfogalmak nítás.

Tematikai

Olvasás, az írott szöveg megértése 1. – az olvasástanulás előkészítése

egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Órakeret 25 óra

Iskolaérettség.

A tematikai egy- Az olvasástanulás előkészítése. ség nevelésifejlesztési céljai




Motiváció kialakítása, fejlesz- A tanuló Vizuális kultúra: ábra, tése, szorongásmentes olvasási illusztráció, reproduk– nyitott, motivált, érdeklődő az környezet megteremtése. ció. olvasás tanulásában; – Az olvasáshoz szükséges képességek és részképességek fejlesztése (fonémahallás, – megkülönböztető képesség, figyelem, tempó, ritmus, szókincs, nyelvhasználati szabályok, kommunikációs képességek, irányok felismerése, relációs szókincs, nyelvi tudatosság).

rendelkezik a megfelelő ismeretekkel és szókinccsel az ol- Ének-zene: ritmus, vasást, írásbeliséget illetően; tempó, dallam. részképességei elérték a szükséges szintet. Matematika: irányok.

Az olvasáshoz és az íráshoz szükséges helyes testtartás kialakítása. A szavak első hangjának leválasztása, szavak bontása hangokra.

11


Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tematikai

Betű, hang, beszédhang, cím, szöveg, mondat, szótag, szó.

Fejlesztési cél

Olvasás, az írott szöveg megértése 2. – az olvasás jelÓrakeret rendszerének elsajátítása, dekódolási képesség kialakítá50 óra sa

Előzetes tudás

Iskolaérettség.

egység/

Az olvasás jelrendszerének elsajátíttatása, a dekódolási képesség kialakíA tematikai egység nevelési- tása. fejlesztési céljai




A nyomtatott kis- és nagybetűk A tanuló Vizuális kultúra: betűtanítása, a hang és a betű meg- – olvasási tevékenysége moti- típus, betűforma. feleltetése. vált, érdeklődő; Betűk összeolvasása, betűkap- – ismeri a magyar ábécé nyomcsolatok, szótagok, szavak, tatott kis és nagybetűit; szókapcsolatok, mondatok és szövegek olvasása némán és – ismeri a betű-hang, fonémagraféma megfeleltetési szabáhangosan. lyait; – Az olvasásra vonatkozó szókincs, pl. szerző, író, olvasó, cím, szöveg, mondat, írásjel, – bekezdés. Az olvasás funkciójáról, folyamatáról alkotott ismeret, – meggyőződés kialakítása, fejlesztése. Betűfelismerés, betű-hang, fonéma-graféma azonosítási sza- – bályok, automatizált képesség. Biztonságos képesség.

betű-összevonási

biztos betűfelismerési, összevonási képességgel rendelkezik; ismeri olvasással kapcsolatos erősségeit, hibáit; rendelkezik az olvasásra, annak folyamatára vonatkozó szókinccsel, ismeretei az életkornak megfelelőek; biztonsággal, pontosan olvas szavakat, szószerkezeteket, mondatokat életkori sajátosságának megfelelő egyszerű, rövid szövegeket.

Olvasástechnikai hibák felismerése, javítása.

12



Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Betű, hang, beszédhang, szerző, író, olvasó, cím, szöveg, mondat, írásjel, összefoglalás.


Előzetes tudás

Iskolaérettség.

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

A szövegértő olvasás előkészítése.



Órakeret 35 óra


Magabiztos néma és hangos olva- A tanuló Matematika; környesás a mondat egyszerűbb, életkori – ismert és begyakorolt szöve- zetismeret: szóbeli és sajátosságoknak megfelelő szintget folyamatosságra, pontos- írásbeli szövegértés. jén. ságra törekvően olvas fel, – felismeri, szükség esetén mo- Vizuális kultúra: MeA szövegértő olvasás megalapodellkövetéssel javítja olvasási sék, gyermekirodalmi zása, fejlesztése. hibáit, alkotások és azok ani– használja az előzetes áttekin- mációs, filmes adaptátés, egyszerű összefoglalás, cióinak összehasonlítáOlvasási stratégiák előkészítése: az érzékszervi képek alkotá- sa, feldolgozása. Az érzékszervi képek alkotása, grafisának stratégiáit a megértés olvasott/felolvasott kus szervezők, összefoglalás, szöveghez és a levetíérdekében; előzetes áttekintés. tett adaptációhoz kap– a szöveg megértését bizonyítcsolódó élmények Az explicit információk, állítások ja a következő tevékenysémegjelenítése és felmegértése, értelmezése, értékelégekkel: következtetés, lédolgozása (pl. rajzzal, se, egyszerű következtetések lenyegkiemelés, tartalommonmontázskészítéssel). vonása. dás, események összefoglalá- Médiaélmények (pl. Mesék, narratív történetek értő sa, egyszerű értékelése az tetszés, kíváncsiság, hallgatása, felidézése. (pl. törtééletkornak megfelelő szinten. rossz élmény) felidézénetek a családi élet eseményeiről; se, kifejezése és megnemzeti ünnepeinkről, jelképeinkjelenítése szóban, viről). zuálisan (pl. rajzolás, bábkészítés) vagy szerepjátékkal. A szövegértés szövegtípusnak Jel, jelkép, piktogram. megfelelő funkciójáról, folyamatáról alkotott ismeret, meggyőző-

13


dés kialakítása, fejlesztése. Kulcsfogalmak/ Betű, hang, beszédhang, szerző, író, olvasó, cím, szöveg, mondat, írásjel, bekezdés, összefoglalás, előzetes áttekintés. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás


Órakeret 2 óra

Iskolaérettség. Az irodalmi alkotások befogadásának megalapozása. A műélvezet fejlesztése a beleélés, a képzelet, az asszociációk, a játék, a ritmus és a zene révén.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési Szépirodalmi és ismeretterjesztő szövegek megismerése. céljai A költői nyelv sajátosságai (ritmus, rím), megértésének megalapozása.

Elemi irodalmi ismeretek elsajátíttatása tapasztalati úton (pl. vers, mondóka, találós kérdés, mese, szereplő).




Magyar nép- és műköltészeti al- A tanuló Dráma és tánc: dramakotások megismertetése, a nép- – hallgat, olvas verset, mesét, tikus és improvizációs költészetben megtestesülő értééletkori sajátosságának meg- játékok. kek, hagyományok közvetítése. felelő irodalmi műveket; – képes egyszerű irodalmi szö- Ének-zene: ritmus, vegek felismerésére műfaji ismétlődések. jellemzőinek alapján (pl. mese, költemény, mondóka, taláA mese és a valóságleírás különbVizuális kultúra: Jellós kérdés); ségének tudatosítása. mez, kellék, díszlet, – néhány verset, mondókát el- színpadi tér és lépték. mond fejből; Különböző médiaszöTapasztalatszerzés a verses és a játékokban vegek (pl. animációs prózai szövegek formájának kü- – dramatikus együttműködik s társakkal. mesék) cselekménye lönbségeiről. kezdő- és végpontjának, a cselekményelemek sorrendjének Az olvasmány címének, hangulamegfigyelése közvettának megfigyelése; témájának, len példák alapján. szereplőinek, főbb eseményeinek Címadás. Saját megélt megnevezése. élmények és tapasztaA szereplők cselekedeteinek meglatok összevetése a ítélése, tulajdonságaik megfigyemédia által közvetített, lése. Egyszerű oksági összefügIsmerkedés hazai kisebbségek irodalmának alkotásaival.

14




gések felismerése.

Kapcsolódási pontok megjelenített világokkal (pl. gyermekműsorok, gyermekújságok, képregények, életkornak megfelelő rajzfilmek, gyermekeknek készülő internetes honlapok alapján). A hang és kép szerepe a mesevilágban.

A cím és a tartalom kapcsolatának felismerése. A verses forma megfigyelése, a ritmus, a rím, az ismétlődések felfedezése, megtapasztalása. Olvasmányok szerzőjének megnevezése.

Erkölcstan: én és szűkebb közösségeim.

Rövid mesék, történetek dramatikus, bábos megjelenítése. Az olvasmány tartalmához kapcsolódó improvizációs és beleélő játékok.

Népköltészet, műköltészet; mese, mesekezdés, mesebefejezés; főszereplő, Kulcsfogalmak/ mellékszereplő; vers, verses mese, versszak, verssor, ritmus, ismétlődés, fogalmak rím.


Az írástanítás előkészítése – az írás megtanulásának technikai alapozása

Órakeret 20 óra

Iskolaérettség.

A tanulás eszközeinek és az eszközök használatának megismertetése, gyakorlása, elemi tanulási szokások kialakítása. Fonématudatosság, halA tematikai egység lás fejlesztése. nevelési-fejlesztési Az iskolai tanuláshoz szükséges pszichikus funkciók, alapvető képessécéljai gek célirányos fejlesztése (pl. a figyelem tudatossága, tartóssága; feladattudat; a kivárás képessége; differenciált látási és hallási megfigyelések; mozgáskoordináció; finommozgások).




Hangok helyének, időtartamának A tanuló Technika, életvitel és megfigyelése szavakban. – nyitott, motivált, érdeklődő az gyakorlat: a finommozgások fejlesztése

15



Fejlesztési követelmények írás tanulásában;

Analizáló, szintetizáló feladatok – végzése. Tájékozódás térben, síkban.

–

A füzet és az írószerek használa- – ta. Finommozgások, mozgáskoordináció fejlesztése.

Kapcsolódási pontok (pl. gyurmázással).

előzetes képességei és ismeretei megfelelőek az írástanulás Vizuális kultúra: a megkezdéséhez; finommozgások fejfinommotorikája, szem-kéz lesztése rajzolással, koordinációja megfelelő szin- festéssel, mintázással. tű; tisztában van az írás alapvető Erkölcstan: az írott funkcióival a mindennapi nyelvi kommunikációs életben. viselkedés szabályai. Ének-zene: lesztés.

Vonalvezetési gyakorlatok, betűelemek vázolása, írása.

hallásfej-

Helyes írásszokások kialakítása (testtartás, írószerfogás, kézcsúsztatás). Kulcsfogalmak/ Betűelem. fogalmak


Az írott betűalakok tanítása – írástechnikát fejlesztő gyakorlatok

Órakeret 50 óra

Iskolaérettség. Az írás jelrendszerének differenciált elsajátítása.

A tematikai egység A helyes írásszokások kialakítása az egyéni képességkülönbségek finevelési-fejlesztési gyelembevételével. céljai Az írástechnika és a rendezett kézírás megalapozása, fejlesztése.




Az írott kis- és nagybetűk szabá- A tanuló Vizuális kultúra: lyos alakítása, kapcsolása. – ismeri és használja a magyar irányváltásokat segítő Betűkapcsolatok, rövid szavak ábécé betűinek írott alakjait; vonalkombinációk

16




írása.

–

A hangok időtartamának jelölése.


írása rendezett, a betűket ol- (vonalkötegek, vonalvashatóan alakítja és kapcsol- gombolyagok stb.) ja egymáshoz. használata.

Másolás írott, majd nyomtatott mintáról: szavak, szókapcsolatok, rövid mondatok írása. Hat betűnél nem hosszabb szavak látó-halló tollbamondásra írása. Rövid szavak írása emlékezetből. Rövid mondatok írása tollbamondásra és emlékezetből. Kulcsfogalmak/ Nyomtatott betű, írott betű, írásjegy, egyjegyű betű, kétjegyű betű, háromjegyű betű, kisbetű, nagybetű, szótag, szó, mondat, szöveg. fogalmak


Az írástechnika fejlesztése – az eszközszintű írás előkészí- Órakeret tése – folyamatos 19 óra

Előzetes tudás

Kis- és nagybetűk írása. Szabályos betűalakítás és betűkapcsolás.

A tematikai egység Az elsajátított új nyelvhasználati módok készségeinek továbbfejlesztése: nevelési-fejlesztési az írásmozgások automatizmusainak és az íráshoz kapcsolódó helyes szokásoknak a megerősítése. céljai



Szabályos betűalakítás és betű- A tanuló kapcsolás a szavak, szókapcsola– másoláskor nem vét írástechtok, mondatok írásakor. nikai hibát; Az íráshasználat normáinak meg- – jelöli a mondatkezdést és a tartása. mondatzárást; Elvárható tempójú írás.

–

Két-három összefüggő mondat leírása másolással, tollbamondás – után.

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: térérzékelés, finommotorika, esztétikai igényesség; különféle vonaltípusok készségfejlesztő alkalmazása.

a gyakorolt szókészlet körében alkalmazza a szókezdő nagyTestnevelés és sport: betűt; harmonikus mozgás. ismeri az időtartam és a j hang kétféle jelölési módját;

17


Önállóan alkotott rövid mondatok – leírása.

szövegminta alapján felismeri Ének-zene: tempó, rités kijavítja hibáit. mus.

Helyes írásszokások alkalmazása (testtartás, írószerfogás, kézcsúsztatás). Kulcsfogalmak/ Kisbetű, nagybetű; margó. fogalmak

Tematikai egység/ Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása – folyama- Órakeret Fejlesztési cél tos 8 óra Előzetes tudás


Iskolaérettség. A helyesírási szabályok megértéséhez, alkalmazásához szükséges nyelvtani fogalmak. A helyesírási készség fejlesztése. A megismert nyelvi eszközök, nyelvhelyességi és helyesírási szabályok alkalmazása a szóbeli és az írásbeli nyelvhasználatban.




Szabályszerűségek felismerése és A tanuló Ének-zene: egy adott alkalmazása írásbeli feladatok- – szükség szerint alkalmazza a dallamhoz szöveg alban. tapasztalt helyesírási szabá- kotása. lyokat a begyakorolt szókészlet körében; Nyelvi fogalmak tapasztalati úton történő megismerése; rövid és – 10–20 begyakorolt szó esetéhosszú hangok, egy-, két-, háromben helyesen jelöli a j hangot; jegyű betűk ismerete. – az egyszerű szavakat helyesen A nagybetűk és a mondatzáró választja el. írásjelek használatának, helyesírásának megfigyelése. Az írás és a helyes kiejtés együttes alkalmazása. A j és ly használata az ismert szókincs körében.

18





A mondatkezdő nagybetű és a megfelelő mondatvégi írásjel jelölése, alkalmazása írásbeli feladatokban.

Az önellenőrzés módjának elsajátítása. A korosztálynak megfelelő lexikonok, szótárak használata. Kulcsfogalmak/ Ábécé, elválasztás, szótag; pont, kérdőjel, felkiáltójel. fogalmak



Órakeret 1 óra

Iskolaérettség.

A tanulási képesség, mint az életkori sajátosságoknak megfelelő megA tematikai egység ismerési, élményszerzési folyamatnak, a játszva tanulás képességének nevelési-fejlesztési támogatása, fejlesztése. A könyvtárban elvárt kulturált viselkedés szabályainak elsajátítása. A könyvek megbecsülésének kialakítása. A kölcéljai csönzés és a vásárlás közötti különbség tudatosítása.



Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek megalapozása és gyakorlása (könyvtárlátogatás, könyvkölcsönzés; gyermeklexikon használata; beszélgetés a tanulás szerepéről, fontosságáról, a tanuláshoz szükséges információk kereséséről és kezeléséről).

A tanuló


Matematika; környe– a tanító irányításával motivál- zetismeret: önálló tanulás. tan tanul;

– a tanulási folyamat során változatos tevékenységeket és Vizuális kultúra: A több érzékszervet is használ; szöveget alkotó betű– szöveghűen felidézi a követ- formák és a közlési kező szépirodalmi műveket, tartalmak kapcsolatáilletve azok részleteit: 2-3 nak felismerése. Kép Egyszerű ok-okozati összefüggés mondóka, Tamkó Sirató Ká- és szöveg kompozíciós felismerése; következtetések lekapcsolatának elemzé-

19




vonása.

roly, Weöres Sándor 1-1 költeménye; kortárs magyar lírikusok műveiből néhány alkotás;

Tanulás több tevékenység és érzékszerv segítségével: ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokkal – megismeri és betartja a könyvtári kölcsönzés szabákombinált memória-gyakorlatok, lyait; szövegtanulási technikák. – élményeket szerez, hogy kellően motivált legyen a könyvA fantázia és képzelet aktiválása tár irányába. a megismerés érdekében. A kép és a szöveg kapcsolata.

Kapcsolódási pontok se. Mesék, gyermekirodalmi alkotások és azok animációs, filmes adaptációinak összehasonlítása, feldolgozása. Az olvasott/felolvasott szöveghez és a levetített adaptációhoz kapcsolódó élmények megjelenítése és feldolgozása (pl. rajzzal, montázskészítéssel). Az életkori sajátosságokhoz igazodó internethasználat kockázatainak és lehetőségeinek felismerése (pl. gyermekbarát honlapok böngészése).

Illusztrált szövegekben a kép és a szöveg kiegészítő hatása. A könyvtár funkcionális tereinek megismerése. A könyvtárhasználat alapvető szabályai. Írott nyelvi források, információhordozók, könyvek, újságok. Eligazodás a könyvek, írott nyelvi források világában.

Kulcsfogalmak/ Könyvtár, lexikon, tartalomjegyzék, kölcsönzés-vásárlás fogalmak



Órakeret 2 óra

Iskolaérettség.

A tematikai egység Erkölcsi, esztétikai kategóriák megismerése, ítéletalkotás egyszerű szinevelési-fejlesztési tuációban, szépirodalmi művek alapján, a történetmesélés szabályainak, szerveződésének, logikájának megismerése. céljai

20





Egyszerű ítéletek alkotása a me- A tanuló Dráma és tánc: részsék, versek, olvasott, hallott iro- – ismeri, megérti rövid, egy vétel dramatikus jádalmi művek szereplőiről. szálon futó művek segítségé- tékban. Alapvető erkölcsi, esztétikai fogalmak, kategóriák kialakítása (szép, csúnya, jó, rossz, igaz, hamis). – A történetiségen alapuló összefüggések megértése az egy szálon – futó történekben. – Azonosulás, ítélet, érvelés alapjainak elsajátítása a szépirodalmi – szövegek kapcsán. A megismert mese, történet tanulságának összevetése saját ta- – pasztalatokkal, eseményekkel. Egyszerű közmondások, szólások ismerete.

vel a történeteket bemutató művek szerveződését, felépí- Vizuális kultúra: átélt, tését, az összefüggések logi- elképzelt vagy olvasott káját, az ok-okozati viszonyt; esemény vizuális kifeképes állást foglalni, érvelni jezése. alapvető erkölcsi kérdésekben; Erkölcstan: családtagmeggyőződéssel képviseli a jaim, szeretet, barátkolegalapvetőbb emberi értéke- zás (konfliktushelyzeket; tek megélése játékomeghallgatja mások érvelését kon keresztül). is; képes beleélésre, azonosulásra az életkori sajátosságainak megfelelő művek befogadása során;

Környezetismeret: az ember megismerése (magatartásformák, szabályok, viselkedési dramatikus és drámajátékok normák); környezet és segítségével képes átélni min- fenntarthatóság. dennapi konfliktusokat, azokat életkori szintjén kezelni.

Mindennapi konfliktusok átélése dramatikus játékokban, drámajátékban (pl. bábjáték). Lokálpatriotizmus, lakóhely ismerete. A múlt néhány emléke környezetünkben (múzeumok, emléktáblák, műemlékek, emlékművek; tárgyak, fotók, egyéb dokumentumok; szokások). Nemzeti ünnepeink, jelképeink. Kulcsfogalmak/ Tanulság, konfliktus, közmondás, nemzeti ünnep, jelkép. fogalmak

21


Értékelés - 1. osztály

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása.

Kiválóan megfelelt: -

A hangokat tisztán ejti (beszédhibás tanulóra nem vonatkozik)

-

A szókapcsolatokat, rövid, egyszerű mondatokat, mondókákat, verseket helyes hangsúllyal és hanglejtéssel ejti.

-

A hangok időtartamát helyesen ejti (mgh., msh)

-

Jól alkalmazza a köszönés, bemutatkozás, kérdezés, kérés, ajándékozás, köszöntés, köszönetnyilvánítás nyelvi formáit.

-

A szöveghez kapcsolódó feladatokat, utasításokat önállóan értelmezi, helyesen elvégzi.

-

Szókincse gazdag, a képolvasás, mesemondás során gondolatait összefüggően, értelmesen kifejezi.

Jól megfelelt: -

A hangokat tisztán ejti (beszédhibás tanulóra nem vonatkozik)

-

A szókapcsolatokat, rövid, egyszerű mondatokat, mondókákat, verseket többnyire helyes hangsúllyal és hanglejtéssel ejti.

-

A hangok időtartamát többnyire helyesen ejti.

-

A legtöbb esetben jól alkalmazza a köszönés, bemutatkozás, kérdezés, kérés, ajándékozás, köszöntés, köszönetnyilvánítás nyelvi formáit.

-

A szövegekhez kapcsolódó feladatokat, utasításokat önállóan értelmezi, kevés hibával elvégzi.

-

Szókincse életkorának megfelelő, a képolvasás, mesemondás során gondolatait ki segítséggel összefüggően, értelmesen kifejezi.

Megfelelt: -

A hangokat tisztán ejti. (beszédhibás tanulóra nem vonatkozik)

-

Tanítói segítséggel tudja a hangsúlyt és hanglejtést érzékeltetni szókapcsolatokban, rövid egyszerű mondatokban, mondókákban, versekben.

-

A hangok időtartamának helyes ejtését segítséggel képes javítani.

22


-

Nem minden esetben alkalmazza helyesen a köszönés, bemutatkozás, kérdezés, kérés, ajándékozás, köszöntés, köszönetnyilvánítás nyelvi formáit.

-

A szövegekhez tartozó feladatokat, utasításokat tanítói segítséggel értelmezi, helyesen elvégzi.

-

Szókincse életkorának megfelelő, de bővítésre, pontosításra vár, képolvasás, mesemondás során tanítói irányítással érthetően – mondatokban – fejezi ki gondolatait.

Felzárkóztatásra szorul: -

Utánmondással tudja helyesen ejteni a hangokat.

-

Utánmondással tudja a hangsúlyt és a hanglejtést érzékeltetni szókapcsolatokban, rövid egyszerű mondatokban, mondókákban, versekben.

-

Gyakran elmulasztja vagy csak figyelmeztetéssel alkalmazza a köszönés, bemutatkozás, kérdés, kérés, ajándékozás, köszöntés, köszönetnyilvánítás nyelvi formáit.

-

A szövegekhez kacsolódó feladatokat, utasításokat csak tanítói segítséggel képes elvégezni, javítani.

-

Szókincse bővítésre szorul, szószintű a képolvasása, gondolatait csak tanítói segítséggel, kérdésekkel képes értelmesen kifejezni.

Olvasás, az írott szöveg megértése, az olvasástanulás előkészítése, az olvasás jelrendszerének elsajátítása, dekódolási képesség kialakítása, a szövegértő olvasás előkészítése


A hangoknak megfelelő kis- és nagy nyomtatott betűket biztosan felismeri.

-

Az olvasókönyvből némán el tud olvasni szöveget, és a hozzákapcsolódó feladatokat önállóan meg tudja oldani.

-

Ismert, gyakorolt szöveget olvasástechnikai hiba (betűcsere, betűtévesztés, betűkihagyás, újrakezdés, mást olvas) nélkül szóképekben, szólamokban (folyamatosan) képes olvasni.

Jól megfelelt: -

A hangokat megfelelő kis- és nagy nyomtatott betűket kevés hibával felismeri és hibáit önállóan javítani képes.

-

Az olvasókönyvből némán el tud olvasni szöveget és a hozzákapcsolódó feladatokat kevés hibával megoldja.

-

Ismert, gyakorolt szöveget kevés olvasástechnikai hibával szóképekben, szólamokban képes olvasni, hibáit önállóan javítani.

23


Megfelelt: -

A hangoknak megfelelő kis- és nagy nyomtatott betűk felismerésében bizonytalan, hibáit tanítói segítséggel javítja.

-

Az olvasókönyvből némán el tud olvasni szöveget és a hozzákapcsolódó feladatokat meg tudja oldani szükség esetén tanítói segítséggel.

-

Ismert, gyakorolt szöveget több olvasástechnikai hibával szótagolva, szóképekben képes olvasni, hibáit tanítói segítséggel tudja javítani.


A hangoknak megfelelő kis- és nagy nyomtatott betűk felismerésében bizonytalan, hibáit csak tanítói segítséggel képes javítani.

-

Az olvasókönyvből csak tanítói segítséggel képes szavak, szószerkezetek, mondatokat, rövid szövegek olvasására, és a hozzákapcsolódó feladatokat csak tanítói segítséggel képes értelmezni, megoldani.

-

Ismert, gyakorolt szöveget betűzve, szótagolva szóképesen bizonytalanul tud felolvasni.

Az írástanítás előkészítése, az írott betűalakok tanítása és az írástechnika fejlesztése, helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása


a betűelemeket, a kis és nagy írott betűket a tanult módon szabályosan alakítja, kapcsolja, a vonalrendszerben jól tájékozódik (elhelyezi azokat).

-

Írástechnikai hiba (betűkihagyás, betűcsere, betűtévesztés, betűbetoldás) nélkül ír.

-

Másoláskor, látó- halló tollbamondáskor, emlékezetből való íráskor 4-5 betűs szavakban, 3-4 szavas tőmondatokban nem vagy ritkán vét és hibáit önállóan tudja javítani.

-

Írástempója lendületes, egyenletes szóközökkel ír, a sorkihasználás gazdaságos.

-

Füzetvezetése esztétikus, gondos.

-

Biztos a szöveg, mondat, szó, szótag, hang, betű megnevezésében.

-

Begyakorolt szavakban helyesen jelöli a hangok időtartamát és a j-ly hangot, vagy ritkán vét hibát.

-

-A mondatkezdést, zárást és a keresztneveket helyesen jelöli (nagy kezdőbetű, pont, kérdőjel)

-

Helyesírási hibáit önállóan ellenőrzi, javítja.

24


Jól megfelelt: -

A betűelemeket, a kis és nagy írott betűket a tanult módon olvashatóan alakítja, kapcsolja, a vonalrendszerben jól elhelyezi.

-

Néha ejt írástechnikai hibát (betűkihagyás, betűcsere, betűtévesztés, betűbetoldás), hibáit önállóan javítja.

-

Másoláskor, látó-halló tollbamondáskor, emlékezetből való íráskor 4-5 betűs szavakban, 3-4 szavas tőmondatokban kevés hibát ejt, hibáit önállóan javítani tudja.

-

Írástempója megfelelő, egyenletes sorközökkel, megfelelő sorkihasználással ír.

-

Füzetvezetése tiszta, rendezett.

-

Tudja a szöveg, mondat, szó, szótag, hang, betű megnevezéseket.

-

Begyakorolt szavakban kevés hibával tudja hangok időtartamát, j-ly hangot jelölni.

-

A mondatkezdést, - zárást és a keresztneveket esetenként téveszti, hibáit önállóan javítja.

-

Helyesírási hibáit önállóan ellenőrzi, javítja.

Megfelelt: -

A betűelemeket, a kis és nagy írott betűket a tanult módon igyekszik alakítani, kapcsolni, a vonalrendszerben segítséggel elhelyezi azokat.

-

Több írástechnikai hibát (betűkihagyás, betűcsere, betűtévesztés, betűbetoldás) ejt, amelyeket tanítói segítséggel tud javítani.

-

Másoláskor, látó-halló tollbamondáskor, emlékezetből való íráskor 3-4 betűs szavakban, 3-4 szavas tőmondatokban több hibát ejt, amelyeket tanítói segítséggel tud javítani.

-

Írástempója megfelelő, egyeletlen sorközökkel és nem gazdaságos sorkihasználással ér.

-

Füzetvezetése elfogadható.

-

Bizonytalan a szöveg, mondat, szó, szótag, hang, betű megnevezésében, de hibáit tanítói segítséggel képes javítani.

-

Begyakorolt szavakban több hibával jelöli a hangok időtartamát, j-ly betűket, de tanítói segítséggel hibáit javítja.

-

A mondatkezdést, - zárást és a keresztneveket esetenként téveszti, de azokat tanítói segítséggel tudja javítani.

-

Helyesírási hibáit tanítói segítséggel javítja.

25



A betűelemeket, a kis és nagy írott betűket hibásan alakítja, kapcsolja, a vonalrendszerben csak tanítói segítséggel képes tájékozódni.

-

Gyakran hibázik, írástechnikai hibáit (betűkihagyás, betűcsere, betűtévesztés, betűbetoldás) csak tanítói segítséggel tudja javítani.

-

Másoláskor, látó-halló tollbamondáskor, emlékezetből való íráskor 3-4 betűs szavakban, 3-4 szavas tőmondatokban sokat hibázik, nevelői minta után javítja.

-

Írástempója lassú, a szóközöket elhúzza, sorkihasználást nem érzékeltet.

-

Füzetvezetése folyamatos segítséget igényel.

-

A szöveg, mondat, szó, szótag, hang, betű megnevezésében bizonytalan, hibáit még tanítói segítséggel sem képes minden esetben javítani.

-

A begyakorolt szavakban gyakran téveszti az időtartam és j-ly betűk jelölését, hibáit még tanítói segítséggel sem képes minden esetben javítani.

-

A mondatkezdésben, - zárásban és a keresztnevek írásában bizonytalan, csak a tanítói minta után képes a javításukra.

-

Önellenőrzésre és hibajavításra csak a tanítói segítséggel vagy írásminta után képes.

A tanulási képesség fejlesztése, irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése, az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése


szóban, írásban a szövegekhez kapcsolódó kérdéseket, feladatokat, utasításokat önállóan értelmezi, elvégzi (néma-értő, hangos olvasás után).

-

Meg tudja különböztetni a népköltészeti alkotásokat a műköltészettől, a verset a prózától.

-

Biztosan felismeri a mesék helyszínét, szereplőit, időpontját.

-

A tanult, olvasott versek ritmusát a tanult módon képes érzékeltetni.

-

A kötelező és ajánlott verseket szöveghűen, hangsúlyozva el tudja mondani.

-

Az olvasott, átélt eseményekről, élményekről élvezettel beszámol.

-

Aktívan részt vesz történetek feldolgozásában, reprodukálásában szerepjátékokkal.

-

A könyvtárban alkalmazza a helyes viselkedési szabályokat, életkorának megfelelő könyvet tud választani, önállóan használja a gyereklexikont.

26


Jól megfelelt: -

szóban, írásban a szövegekhez kapcsolódó kérdéseket, feladatokat, utasításokat kevés segítséggel értelmezi, de önállóan képes elvégezni (néma- értő, hangos olvasás)

-

meg tudja különböztetni a népköltészeti alkotásokat a műköltészettől, a verset a prózától.

-

Felismeri a mesék helyszínét, szereplőit, időpontját.

-

A tanult, olvasott versek ritmusát a tanult módon kis tanítói segítséggel képes érzékeltetni.

-

A kötelező és ajánlott verseket szöveghűen el tudja mondani.

-

Az olvasott, átélt eseményekről, élményekről ki biztatással beszámol.

-

Szívesen részt vesz történetek feldolgozásában, reprodukálásában szerepjátékokkal.

-

A könyvtárban alkalmazza a helyes viselkedési szabályokat, ki rávezetéssel képes életkorának megfelelő könyvet választani, a gyereklexikont használni.

Megfelelt: -

Szóban, írásban a szövegekhez kapcsolódó kérdéseket, feladatokat, utasításokat tanítói segítséggel értelmezi és elvégzi (néma- értő, hangos olvasás).

-

Tanítói rávezetéssel meg tudja különböztetni a népköltészeti alkotásokat a műköltészettől, a verset, a prózától.

-

Tanítói rávezetéssel felismeri a mesék helyszínét, szereplőit, időpontját, hibáit javítja.

-

A tanult, olvasott versek ritmusát a tanult módon tanítói segítséggel képes érzékeltetni.

-

A kötelező versek szöveghű elmondásában gyakran vét, hibáit tanítói segítséggel tudja javítani.

-

Az olvasott, átélt eseményekről, élményekről szűkszavúan, eseménysort, időrendet cserélve számol be.

-

Nevelői biztatásra vesz részt történetek feldolgozásában, reprodukálásában, szerepjátékban.

-

A könyvtárban időnként vét a helyes viselkedési szabályok betartásában, tanítói segítséggel képes életkorának megfelelő könyvet választani és a gyermeklexikont használni.

Felzárkóztatásra szorul:

-

Szóban, írásban a szövegekhez kapcsolódó kérdéseket, feladatokat, utasításokat csak tanítói segítséggel képes értelmezni, elvégezni (néma- értő, hangos olvasás után)

27


-

Csak tanítói segítséggel képes különbséget tenni a népköltészeti és műköltészeti alkotások között és felismerni a verset a prózától.

-

Csak tanítói rávezetéssel ismeri fel a mesék szereplőit, helyszínét, időpontját.

-

Tanítói utánmondással tudja csak érzékeltetni a tanult, olvasott versek ritmusát.

-

Sokat hibázik a kötelező versek elmondásában, hibáit tanítói segítséggel javítja.

-

Az olvasott, átélt eseményekről, élményekről nehezen tud beszélni, eseménysor, időrend felismerésében bizonytalan.

-

Nevelői biztatásra is csak bátortalanul vesz részt történetek feldolgozásában, reprodukálásában, szerepjátékban.

-

A könyvtárban időnként vét a helyes viselkedési szabályok betartásában, csak tanítói segítséggel képes életkorával megfelelő könyvet választani és a gyereklexikont használni. 2. évfolyam

Éves óraszám: 252 (144 olvasás, 72 nyelvtan, 36 írás); Heti óraszám: 7. A tematikai egységek áttekintő beosztása Tematikai egység címe

Órakeret 252


18 óra


90 óra


13 óra


33 óra

Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondat, szó, hang, betű; szótagolás; szótő és toldalék; mondatfajták

20 óra


34 óra


16 óra


3 óra

28


Tematikai egység címe Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret

Órakeret 252 25 óra


Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezé- Órakeret se és alkotása – folyamatos 18 óra

Előzetes tudás

Iskolaérettség.

A szóbeli és az írásos kommunikációban a megértés pontosságának és A tematikai egység a kifejezés érthetőségi szintjének emelése. A környezettel való nyelvi nevelési-fejlesztési kapcsolattartás biztonságának elősegítése. céljai Két vagy több mondat összekapcsolásával a gondolatok, érzések, vélemények pontosabb kifejeztetése. Tevékenységek/Ismeretek


A helyes beszédlégzés. A hangok A tanuló tiszta artikulációja, az időtartam – érthetően beszél; és a hangkapcsolatok helyes kiej– megérti az egyszerű magyarátése. zatokat, utasításokat és társai közléseit. A kérdésekre értelMondatok, szövegek olvasásamesen válaszol; kor, memoriterek elmondásakor a – használja a bemutatkozás, a hanglejtés, a hangsúly helyes felnőttek és a kortársak megalkalmazása. szólításának és köszöntésének Az aktív szókincs bővítése, pon- – tosítása szövegkörnyezetben történő értelmezéssel és képek, képzetek, képi kompozíciók fogalmi – megfeleltetésével. Mondatok összekapcsolása. Ös-szefüggő mondatok alkotása képek, képsorok alapján, adott vagy választott témáról.

Kapcsolódási pontok Ének-zene; testnevelés és sport: helyes légzéstechnika.

Vizuális kultúra: képek, képzetek, képi kompozíciók; egyszerű (pl. kitalált vagy átélt) cselekmény megjelenítése képekkel (pl. rajzillendő nyelvi formáit; zal, képsorozattal, fobekapcsolódik a közös tevé- tóval) megfelelő hangkenységekbe. Alkalmazkodik hatásokkal (pl. zörejazok szabályaihoz; jel, énekhanggal) kieligazodik szűkebb környeze- egészítve. te társas kapcsolatrendszerében. Dráma és tánc: szituációs játékok. Erkölcstan: én és környezetem, bemutatkozás, önismeret.

Páros és csoportos beszélgetés. Szituációs játékokban a felnőttek és a kortársak udvarias megszólí-

29


tása és a szituációnak megfelelő nyelvhasználat alkalmazása. Nem verbális jelzések tartalmának felismerése, használata beszéd közben. Önismereti gyakorlatok, szerepjátékok. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Tempó, ritmus, szünet, hangerő, hangsúly, arcjáték, tekintet, testtartás, bemutatkozás, bemutatás, köszönés, megszólítás, kérés, köszönetnyilvánítás.



Előzetes tudás

Betűismeret, alapvető olvasási képesség.


A szövegértő olvasás előkészítése.



Órakeret 90 óra


Az olvasásra vonatkozó szó- A tanuló Vizuális kultúra: betűkincs, pl. szerző, író, olvasó, – olvasási tevékenysége moti- típus, betűforma. cím, szöveg, mondat, írásjel, vált, érdeklődő; bekezdés. – ismeri a magyar ábécé nyomtatott kis és nagybetűit; Az olvasás funkciójáról, folya- – ismeri a betű-hang, fonémamatáról alkotott ismeret, meggraféma megfeleltetési szabágyőződés fejlesztése. lyait; – Betűfelismerés, betű-hang, fonéma-graféma azonosítási szabályok, automatizált képesség. –

biztos betűfelismerési, összevonási képességgel rendelkezik; ismeri olvasással kapcsolatos erősségeit, hibáit;

30





Biztonságos szóolvasási képes- – rendelkezik az olvasásra, anség. nak folyamatára vonatkozó szókinccsel, ismeretei az életkornak megfelelőek; Olvasástechnikai hibák felismebiztonsággal, pontosan olvas szarése, javítása. vakat, szószerkezeteket, mondatokat életkori sajátosságának megfelelő egyszerű, rövid szövegeket. A tanuló – ismert és begyakorolt szöveget folyamatosságra, pontosságra törekvően olvas fel, Magabiztos néma és hangos olvasás a mondat egyszerűbb, élet- – felismeri, szükség esetén mokori sajátosságoknak megfelelő dellkövetéssel javítja olvasási szintjén. hibáit, – használja az előzetes áttekinMatematika; környetés, egyszerű összefoglalás, Olvasási stratégiák előkészítése: zetismeret: szóbeli és az érzékszervi képek alkotáérzékszervi képek alkotása, graírásbeli szövegértés. sának stratégiáit a megértés fikus szervezők, összefoglalás, érdekében; előzetes áttekintés. – a szöveg megértését bizonyít- Vizuális kultúra: Meja a következő tevékenysé- sék, gyermekirodalmi Az explicit információk, állítágekkel: következtetés, lé- alkotások és azok anisok megértése, értelmezése, érnyegkiemelés, tartalommon- mációs, filmes adaptátékelése, egyszerű következtetéösszehasondás, események összefoglalá- cióinak sek levonása. sa, egyszerű értékelése az lítása, feldolgozása. Az életkornak megfelelő szinten. olvasott/felolvasott Mesék, narratív történetek értő szöveghez és a levehallgatása, felidézése. (pl. törtétített adaptációhoz netek a családi élet eseményeikapcsolódó élmények ről; nemzeti ünnepeinkről, jelkémegjelenítése és felpeinkről). dolgozása (pl. rajzzal, montázskészítéssel). A szövegértés szövegtípusnak Médiaélmények (pl. megfelelő funkciójáról, folyamatetszés, kíváncsiság, táról alkotott ismeret, meggyőrossz élmény) felidézéződés kialakítása, fejlesztése. se, kifejezése és megjelenítése szóban, vizuálisan (pl. rajzolás, bábkészítés) vagy szerepjátékkal.

31




Kapcsolódási pontok Jel, jelkép, piktogram.



Betű, hang, beszédhang, szerző, író, olvasó, cím, szöveg, mondat, írásjel, bekezdés, összefoglalás, előzetes áttekintés.


Órakeret 13 óra

Betűismeret, alapvető olvasási képesség. Az irodalmi alkotások befogadásának megalapozása.


A műélvezet fejlesztése a beleélés, a képzelet, az asszociációk, a játék, a ritmus és a zene révén. Szépirodalmi és ismeretterjesztő szövegek megismerése. A költői nyelv sajátosságai (ritmus, rím), megértésének megalapozása. Elemi irodalmi ismeretek elsajátíttatása tapasztalati úton (pl. vers, mondóka, mese, szereplő).



Magyar nép- és műköltészeti A tanuló alkotások megismertetése, a – hallgat, olvas verset, mesét, népköltészetben megtestesülő életkori sajátosságának megértékek, hagyományok közvetífelelő irodalmi műveket; tése. – képes egyszerű irodalmi szövegek felismerésére műfaji Ismerkedés hazai kisebbségek és jellemzőinek alapján (pl. memás népek irodalmának alkotásase, költemény, mondóka, taláival. lós kérdés);

Kapcsolódási pontok Dráma és tánc: dramatikus és improvizációs játékok. Ének-zene: ismétlődések.

ritmus,

Vizuális kultúra: Jelmez, kellék, díszlet, – néhány verset, mondókát el- színpadi tér és lépték. mond fejből; A társas kapcsolatok, családi és Különböző médiaszötársadalmi ünnepek bemutatása. – dramatikus játékokban vegek (pl. animációs mesék) cselekménye együttműködik a társakkal. kezdő- és végpontjáA mese és a valóságleírás künak, a cselekményelelönbségének tudatosítása. mek sorrendjének megfigyelése közvetMondák, legendák a magyar nép len példák alapján.

32




történetéből; rövid elbeszélések a magyar történelem nagy alakjairól.

Kapcsolódási pontok Címadás. Saját megélt élmények és tapasztalatok összevetése a média által közvetített, megjelenített világokkal (pl. gyermekműsorok, gyermekújságok, képregények, életkornak megfelelő rajzfilmek, gyermekeknek készülő internetes honlapok alapján). A hang és kép szerepe a mesevilágban.

Tapasztalatszerzés a verses és a prózai szövegek formájának különbségeiről. Az olvasmány címének, hangulatának megfigyelése; témájának, szereplőinek, főbb eseményeinek megnevezése (pl. Arany László, Benedek Elek, Móra Ferenc, Gárdonyi Géza,

Erkölcstan: én és szűkebb közösségeim.

Wass Albert, Illyés Gyula meséi, mesefeldolgozásai). A szereplők cselekedeteinek megítélése, tulajdonságaik megfigyelése. Egyszerű oksági ös-szefüggések felismerése. A szövegek megértésének igazolása feladatok megoldásával. A cím és a tartalom kapcsolatának felismerése. A verses forma megfigyelése, a ritmus, a rím, az ismétlődések felfedezése, megtapasztalása. Olvasmányok szerzőjének megnevezése. Rövid mesék, történetek dramatikus, bábos megjelenítése. Az olvasmány tartalmához kapcsolódó improvizációs és beleélő

33





játékok. Népköltészet, műköltészet; mese, mesekezdés, mesebefejezés; monda, Kulcsfogalmak/ főszereplő, mellékszereplő; vers, verses mese, versszak, verssor, ritmus, fogalmak ismétlődés, rím.



Órakeret 33 óra

Előzetes tudás

Kis- és nagybetűk írása. Szabályos betűalakítás és betűkapcsolás.


Az elsajátított új nyelvhasználati módok készségeinek továbbfejlesztése: az írásmozgások automatizmusainak és az íráshoz kapcsolódó helyes szokásoknak a megerősítése.




A nagy- és kisbetűk pontos isme- A tanuló Vizuális kultúra: térérrete. – másoláskor nem vét írástech- zékelés, finommotorika, esztétikai igényesnikai hibát; ség; különféle vonaltíSzabályos betűalakítás és betű- – jelöli a mondatkezdést és a pusok készségfejlesztő kapcsolás a szavak, szókapcsolamondatzárást; alkalmazása. tok, mondatok és rövid szövegek – a gyakorolt szókészlet körében írásakor. alkalmazza a szókezdő nagyTestnevelés és sport: Az íráshasználat normáinak megbetűt; harmonikus mozgás. tartása. – ismeri az időtartam és a j hang kétféle jelölési módját; Elvárható tempójú írás. Két-három összefüggő mondat leírása másolással, tollbamondás után vagy emlékezetből.

–

szövegminta alapján felismeri Ének-zene: tempó, ritmus. és kijavítja hibáit.

Önállóan alkotott mondatok leírása. Helyes írásszokások alkalmazása (testtartás, írószerfogás, kézcsúsztatás). Kulcsfogalmak/ Kisbetű, nagybetű; margó.

34


fogalmak


Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondat, szó, hang, betű; szótagolás; szótő és toldalék; mondatfajták

Előzetes tudás

Olvasás és írás ismerete.

Órakeret 20 óra

Az anyanyelvhasználat tudatosításának megindítása, a helyesírás biztonA tematikai egység ságának megalapozása. nevelési-fejlesztési A nyelvi elemzési készség fejlesztése és a nyelvtani fogalmak használacéljai tának tudatosítása.




A mondat, a szó, a hang, a betű A tanuló felismerése és megnevezése. – felismeri és megnevezi a tanult nyelvtani fogalmakat, és a különféle feladatmegoldásAz ábécé hangjainak felsorolása. ban használja a szabályokat. A betűrend használata gyakorlati feladatokban.

Környezetismeret: állatok kommunikációja, jel, jelzés, információ; lakóhely, közlekedés;

A hangok csoportosítása fajtájuk és időtartamuk szerint.

Vizuális kultúra: hangfelvételek és képfelvételek készítése; a helyes kiejtés vizsgálata a felvétel segítségével.

A szótagolás szabályszerűségeinek felismerése.

természeti ritmusok.

Ének-zene: ritmusjátékok ütőhangszereken.

A szavak jelentést hordozó szerepének ismerete. A rokon értelmű és az ellentétes jelentésű szavak. A szótő felismerése, a toldalékok jelölése. A toldalékos szavak felismerése

35





szövegben. Szavak toldalékos alakjának alkotása. A -ba, -be, ban, -ben, -val/-vel, -ból/-ből, tól/-től, -t, -hoz/-hez/-höz, -va/ve/-vá/-vé, -kor ragos szóalakok helyes használata és leírása. A beszélői szándék felismerése a kijelentő és a kérdő mondatokban. Megnevezésük. Az -e kérdőszó helyes használata. Hang, betű; ábécé; egyjegyű betű, kétjegyű betű, háromjegyű betű; magánKulcsfogalmak/ hangzó, mássalhangzó; szó, mondat, szöveg; szótő, toldalék, kijelentő fogalmak mondat, kérdő mondat. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás


Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása folyamatos

Órakeret 34 óra

A helyesírási szabályok megértéséhez, alkalmazásához szükséges nyelvtani fogalmak. A helyesírási készség fejlesztése. A megismert nyelvi eszközök, nyelvhelyességi és helyesírási szabályok alkalmazása a szóbeli és az írásbeli nyelvhasználatban.




Szabályszerűségek felismerése és A tanuló Ének-zene: egy adott alkalmazása írásbeli feladatok- – szükség szerint felidézi és dallamhoz szöveg alban. Hibajavításkor indoklás a alkalmazza a helyesírási sza- kotása. szabály felidézésével. bályokat a begyakorolt szókészlet körében; A helyesírási probléma felismeré- – 30–40 begyakorolt szó esetése, a jelölés gyakorlása szóelemben helyesen jelöli a j hangot; zés segítségével. – az egyszerű szavakat helyesen választja el. Az írás és a helyes kiejtés együt-

36





tes alkalmazása. Személynevek helyesírása. A j és ly használata az ismert szókincs körében. Szabályismeret és alkalmazás: – az időtartam jelölése; – a kiejtéstől eltérő hangkapcsolatok; – a hagyomány szerinti írásmód; – az elválasztás szabályai, – a kijelentő és a kérdő mondat jelölése. A mondatkezdő nagybetű és a megfelelő mondatvégi írásjel jelölése, alkalmazása írásbeli feladatokban. A korosztálynak megfelelő lexikonok, szótárak használata. Kulcsfogalmak/ Ábécé, elválasztás, szótag; pont, kérdőjel, felkiáltójel. fogalmak



Órakeret 16 óra

Az előző évfolyamon elsajátított képességek.

A tanulási képesség, mint az életkori sajátosságoknak megfelelő megA tematikai egység ismerési, élményszerzési folyamatnak, a játszva tanulás képességének nevelési-fejlesztési támogatása, fejlesztése. A könyv és az olvasás iránti pozitív attitűd kialakítása. Az életkornak megfelelő dokumentumfajták megismerése, céljai azok jellemző adatainak tudatosítása.

37




Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek megalapozása és gyakorlása (könyvtárlátogatás, könyvkölcsönzés; gyermeklexikon használata; beszélgetés a tanulás szerepéről, fontosságáról, a tanuláshoz szükséges információk kereséséről és kezeléséről).

A tanuló


Matematika; környe– a tanító irányításával motivál- zetismeret: önálló tanulás. tan tanul;

– a tanulási folyamat során változatos tevékenységeket és Vizuális kultúra: A több érzékszervet is használ; szöveget alkotó betű– szöveghűen felidézi a követ- formák és a közlési kező szépirodalmi műveket, tartalmak kapcsolatának felismerése. Kép illetve azok részleteit: 2-3 Egyszerű ok-okozati összefüggés mondóka, József Attila: Alta- és szöveg kompozíciós felismerése; következtetések letó; Nemes Nagy Ágnes: Nyári kapcsolatának elemzévonása. rajz; Petőfi Sándor: Anyám se. tyúkja, Weöres Sándor: Galagonya, Buba éneke, című költeménye; kortárs magyar lírikusok műveiből néhány alkotás;

Mesék, gyermekirodalmi alkotások és azok animációs, filmes adaptációinak összehasonlítása, feldolgozása. Az olvasott/felolvasott szöveghez és a levetített adaptációhoz kapcsolódó élmények megjelenítése és feldolgozása (pl. rajzzal, montázskészítéssel).

Tanulás több tevékenység és érzékszerv segítségével: ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokkal kombinált memória-gyakorlatok, szövegtanulási technikák. – ismeri és megnevezi a könyv tartalmi és formai elemeit, főbb adatait; A fantázia és képzelet aktiválása – megismeri a gyermeklexikon a megismerés érdekében. szerkezetét és használja az A kép és a szöveg kapcsolata. ismeretszerzés során; Illusztrált szövegekben a kép és a – különbséget tesz könyv és szöveg kiegészítő hatása. folyóirat között. A betűrend tanulásának támogatása alkalmazóképes feladatokA könyvtárhasználat alapvető kal szabályai. Írott nyelvi források, információhordozók, könyvek, újságok. Eligazodás a könyvek, Az életkori sajátossáírott nyelvi források világában. gokhoz igazodó interGyermekújságok jellemzői tartanethasználat kockázalomjegyzék alapján. Tájékozódás tainak és lehetőségeia gyermeklexikonokban betűrend nek felismerése (pl. segítségével. gyermekbarát honlapok böngészése). A könyvek jellemző adatainak, részeinek megfigyelése (író, cím, kiadó, a kiadás éve, tartalomjegyzék).

38





Kulcsfogalmak/ Könyvtár, lexikon, betűrend, tartalomjegyzék, gyermekújság. fogalmak



Órakeret 3 óra

Alapvető erkölcsi kategóriák felismerése.

A tematikai egység Erkölcsi, esztétikai kategóriák megismerése, ítéletalkotás egyszerű szinevelési-fejlesztési tuációban, szépirodalmi művek alapján, a történetmesélés szabályainak, szerveződésének, logikájának megismerése. céljai




Egyszerű ítéletek alkotása a me- A tanuló Dráma és tánc: részsék, versek, olvasott, hallott iro- – ismeri, megérti rövid, egy vétel dramatikus jádalmi művek szereplőiről. szálon futó művek segítségé- tékban. vel a történeteket bemutató művek szerveződését, felépí- Vizuális kultúra: átélt, Alapvető erkölcsi, esztétikai fotését, az összefüggések logi- elképzelt vagy olvasott galmak, kategóriák kialakítása káját, az ok-okozati viszonyt; esemény vizuális kife(szép, csúnya, jó, rossz, igaz, hamis). A történetiségen alapuló – képes állást foglalni, érvelni jezése. összefüggések megértése az egy alapvető erkölcsi kérdésekszálon futó történekben. ben; Erkölcstan: családtag– meggyőződéssel képviseli a jaim, szeretet, barátkolegalapvetőbb emberi értéke- zás (konfliktushelyzeAzonosulás, ítélet, érvelés szépket; irodalmi szövegek kapcsán. A tek megélése játékomegismert mese, történet tanulsá- – meghallgatja mások érvelését kon keresztül). gának összevetése saját tapasztais; latokkal, eseményekkel. – képes beleélésre, azonosulásra Környezetismeret: az az életkori sajátosságainak ember megismerése megfelelő művek befogadása Egyszerű közmondások, szólások (magatartásformák, során; ismerete, megfelelő alkalmazása. szabályok, viselkedési – dramatikus és drámajátékok normák); környezet és segítségével képes átélni min- fenntarthatóság. Mindennapi konfliktusok átélése dennapi konfliktusokat, azodramatikus játékokban, drámajákat életkori szintjén kezelni. tékban (pl. bábjáték).

39





Az egymással szembeni tisztelet, a másság elfogadása. A múlt néhány emléke környezetünkben (múzeumok, emléktáblák, műemlékek, emlékművek; tárgyak, fotók, egyéb dokumentumok; szokások). A lakóhely ismerete, lokálpatriotizmus. Kulcsfogalmak/ Tanulság, konfliktus, közmondás, nemzeti ünnep, jelkép. fogalmak

A tanuló érthetően beszéljen, legyen tisztában a szóbeli kommunikáció alapvető szabályaival, alkalmazza őket. Értse meg az egyszerű magyarázatokat, utasításokat és társai közléseit. A kérdésekre értelmesen válaszoljon. Aktivizálja a szókincsét a szövegalkotó feladatokban. Használja a bemutatkozás, a felnőttek és a kortársak megszólításának és köszöntésének udvarias nyelvi formáit. Legyen képes összefüggő mondatok alkotására. Követhetően számoljon be élményeiről, olvasmányai tartalmáról. Szöveghűen mondja el a memoritereket. A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

Ismerje az írott és nyomtatott betűket, rendelkezzen megfelelő számú szókinccsel. Ismert és begyakorolt szöveget folyamatosságra, pontosságra törekvően olvasson fel. Tanítója segítségével emelje ki az olvasottak lényegét. Írása legyen rendezett, pontos. Ismerje fel és nevezze meg a tanult nyelvtani fogalmakat, szükség szerint idézze fel és alkalmazza a helyesírási szabályokat a begyakorolt szókészlet szavaiban. Jelölje helyesen a j hangot 30–40 begyakorolt szóban. Helyesen válassza el az egyszerű szavakat. Legyen tisztában a tanulás alapvető céljával, ítélőképessége, erkölcsi, esztétikai és történeti érzéke legyen az életkori sajátosságoknak megfelelően fejlett. Legyen nyitott, motivált az anyanyelvi képességek fejlesztése területén.

40


Értékelés - 2. osztály Magyar irodalom Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Kiválóan megfelelt/jeles

-

szókapcsolatokat, rövid, egyszerű mondatokat helyes artikulációval, hangsúllyal, hanglejtéssel, megfelelő hangerővel és időtartammal tud ejteni

-

a mindennapos érintkezés nyelvi formáit helyesen alkalmazza – megszólítás, köszönés, telefonálás, üzenetközvetítés stb.

-

mondanivalóját értelmesen, összefüggően meg tudja fogalmazni

-

szóbeli és írásbeli szövegek (olvasmányok) tartalmát önállóan, eseménysornak és időrendnek megfelelően el tudja mondani

-

eseménysorról rövid, összefüggő szöveget önállóan képes alkotni

-

képes a szövegek, feladatok, szóbeli üzenetek lényegét elmondani, önállóan értelmezni

Jól megfelelt/jó

-

ritkán vét a szókapcsolatok, rövid, egyszerű mondatok ejtésekor az artikuláció, hangsúly, hanglejtés, hangerő és időtartam terén, hibáit önállóan minden esetben képes javítani

-

a mindennapos érintkezés nyelvi formáit a legtöbb esetben helyesen alkalmazza – megszólítás, köszönés, telefonálás, üzenetközvetítés stb., hibáit önállóan javítani képes

-

mondanivalóját meg tudja fogalmazni, hibáját képes önállóan javítani

-

a megismert szövegek (olvasmányok) eseménysorát, tartalmát kevés segítséggel képes összefüggően elmondani, hibáit önállóan javítani tudja

-

összefüggő szöveget alkotni (egyéni, közös élmény alapján) előkészítés után képes

-

a szövegek, feladatok, a szóbeli üzenetek lényegét képes kevés tanítói segítséggel értelmezni, elmondani

41


Megfelelt/közepes

-

gyakran vét a szókapcsolatok, rövid, egyszerű mondatok ejtésekor az artikuláció, hangsúly, hanglejtés, hangerő és időtartam terén, hibáit tanítói segítséggel minden esetben képes javítani

-

bizonytalan a mindennapos érintkezés nyelvi formáinak helyes alkalmazásában – megszólítás, köszönés, telefonálás, üzenetközvetítés stb., de hibáit önállóan javítani képes

-

mondanivalóját meg tudja fogalmazni, hibáját képes önállóan vagy tanítói segítséggel javítani

-

a megismert szövegek (olvasmányok) eseménysorát, tartalmát nem minden esetben tudja összefüggően elmondani, de hibáit önállóan vagy tanítói segítséggel javítani tudja

-

összefüggő szöveget alkotni (egyéni, közös élmény alapján) alapos előkészítés után képes

-

a szövegek, feladatok, a szóbeli üzenetek lényegét képes tanítói segítséggel értelmezni, elmondani

Felzárkóztatásra szorul/elégséges

-

nagyon gyakran vét a szókapcsolatok, rövid, egyszerű mondatok ejtésekor az artikuláció, hangsúly, hanglejtés, hangerő és időtartam terén, hibáit csak tanítói mintaadás után képes javítani

-

téveszti a mindennapos érintkezés helyes nyelvi formáit– megszólítás, köszönés, telefonálás, üzenetközvetítés stb., tanítói segítséggel sem képes minden estben hibáit javítani

-

mondanivalóját igen nehézkesen képes megfogalmazni

-

a megismert szövegek (olvasmányok) eseménysorát, tartalmát – kérdésekre válaszolva- nem tudja elmondani tanítói segítségnyújtás mellett sem

-

összefüggő szöveget alkotni (egyéni, közös élmény alapján) csak tanítói segítséggel képes

-

a szövegek, feladatok, a szóbeli üzenetek lényegét csak tanítói segítségnyújtással képes értelmezni

Olvasás, az írott szöveg megértése, a szövegértő olvasás előkészítése, irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése, tanulási képesség fejlesztése, az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése

42


Kiválóan megfelelt/jeles

-

az olvasókönyvéből folyamatosan, hangsúlyosan el tud olvasni szöveget (irodalmi, nem irodalmi), és a hozzá kapcsolódó feladatokat önállóan meg tudja oldani (némaértő, hangos olvasás után)

-

felkészülés után szöveget és verset képes olvasástechnikai hiba nélkül (újrakezdés, betűtévesztés, betűcsere, betűkihagyás, mást olvasás) hangosan felolvasni helyes hanglejtéssel, szünettartással, sorvégi átmenetek megszakítása nélkül, ritmikusan, a természetes beszéd tempójához közelítve

-

felismeri a mesék, gyermektörténetek szereplőit (fő- és mellékszereplők), helyszínét, időpontját, és képes a szereplőiről véleményt mondani

-

különbséget tud tenni a mesék típusai között (népmese, műmese)

-

pontosan, szöveghűen olvas, mond verset, a kép és a szöveg kapcsolatát felismeri

-

tudja, hogy a vers versszakokból, verssorokból épül fel, képes érzékeltetni a vers ritmusát önállóan, felismeri a rímelő sorokat (kötelező és ajánlott versek)

-

a szövegértését a szövegkezelés során szóbeli és írásbeli feladatok önálló megoldásával tudja bizonyítani (cím és tartalom, szóhasználat, lényeges gondolat)

-

aktívan részt vesz a történetek feldolgozásában, dramatizálásában, improvizációs játékokban

-

könyvtárban betartja a helyes viselkedési szabályokat, tartalomjegyzék alapján eligazodik a könyvekben, a gyermeklexikon betűrendjében, ismeri a könyvek jellemző adatait (író, cím, kiadó, kiadás éve), ismeri és olvassa a gyermekújságokat

Jól megfelelt/jó

-

az olvasókönyvéből folyamatosan, hangsúlyosan el tud olvasni szöveget (irodalmi, nem irodalmi), és a hozzá kapcsolódó feladatokat kevés segítséggel képes megoldani (néma-értő, hangos olvasás után)

-

felkészülés után szöveget és verset kevés olvasástechnikai hibával (újrakezdés, betűtévesztés, betűcsere, betűkihagyás, mást olvasás) olvas fel, néha pontatlan hanglejtéssel, szünettartással, sorvégi átmenetek megszakítása nélkül, a természetes beszéd tempójához közelítve

-

felismeri a mesék, gyermektörténetek szereplőit (fő- és mellékszereplők), helyszínét, időpontját, és többnyire képes a szereplőiről véleményt mondani

-

különbséget tud tenni a mesék típusai között (népmese, műmese)

43


-

ritkán vét a pontos, szöveghű olvasás, versmondás során, a kép és a szöveg kapcsolatát felismeri

-

tudja, hogy a vers versszakokból, verssorokból épül fel, képes érzékeltetni a vers ritmusát, tanítói segítséggel felismeri a rímelő sorokat (kötelező és ajánlott versek)

-

a szövegértését a szövegkezelés során szóbeli és írásbeli feladatok önálló megoldásával, kevés hibával tudja bizonyítani (cím és tartalom, szóhasználat, lényeges gondolat)

-

szívesen kapcsolódik be a történetek feldolgozásába, dramatizálásába, improvizációs játékokba

-

könyvtárban betartja a helyes viselkedési szabályokat, tartalomjegyzék alapján eligazodik a könyvekben, a gyermeklexikon betűrendjében, képes a könyvek jellemző adatait megállapítani (író, cím, kiadó, kiadás éve)

Megfelelt/közepes

-

az olvasókönyvéből folyamatosan el tud olvasni szöveget (irodalmi, nem irodalmi), és a hozzá kapcsolódó feladatokat tanítói segítséggel képes megoldani (néma-értő, hangos olvasás után)

-

felkészülés után szöveget és verset olvasástechnikai hibával (újrakezdés, betűtévesztés, betűcsere, betűkihagyás, mást olvasás) olvas fel, pontatlan hanglejtéssel, szünettartással, sorvégi átmenetek megszakításával, a természetes beszéd tempójától eltérően

-

bizonytalan a mesék, gyermektörténetek szereplőinek (fő- és mellékszereplők), helyszínének, időpontjának felismerésében, és nem minden esetben képes a szereplőiről reális véleményt alkotni

-

tanítói segítséggel képes különbséget tenni a mesék típusai között (népmese, műmese)

-

gyakran vét a pontos, szöveghű olvasás, versmondás során, a kép és a szöveg kapcsolatát tanítói rávezetéssel ismeri fel

-

tudja, hogy a vers versszakokból, verssorokból épül fel, tanítói segítséggel képes érzékeltetni a vers ritmusát, felismeri a rímelő sorokat (kötelező és ajánlott versek)

-

a szövegértését a szövegkezelés során (szóbeli és írásbeli feladatok) nem minden esetben tudja bizonyítani önálló megoldással (cím és tartalom, szóhasználat, lényeges gondolat), néhány esetben tanítói segítségre tart igényt

-

nevelői biztatásra kapcsolódik be a történetek feldolgozásába, dramatizálásába, improvizációs játékokba

-

könyvtárban betartja a helyes viselkedési szabályokat, tartalomjegyzék alapján nehezen igazodik el a könyvekben, a gyermeklexikon betűrendjében, tanítói segítséggel képes a könyvek jellemző adatait (író, cím, kiadó, kiadás éve) megállapítani

44



- az olvasókönyvéből szöveget (irodalmi, nem irodalmi) nehezen tud elolvasni, és a hozzá kapcsolódó feladatokat csak tanítói segítséggel képes megoldani (néma-értő, hangos olvasás után) -

felkészülés után szöveget és verset olvasástechnikai hibával (újrakezdés, betűtévesztés, betűcsere, betűkihagyás, mást olvasás) lassan, pontatlanul olvas fel, hibás hanglejtéssel, szünettartással, sorvégi átmenetek megszakításával, a természetes beszéd tempójától eltérve

-

téved a mesék, gyermektörténetek szereplőinek (fő- és mellékszereplők), helyszínének, időpontjának meghatározásában, és nem képes a szereplőkről reális véleményt alkotni

-

csak tanítói segítséggel képes különbséget tenni a mesék típusai között (népmese, műmese)

-

nem képes a pontos, szöveghű olvasásra, versmondásra, a kép és a szöveg kapcsolatát értelmezni csak tanítói rávezetéssel tudja

-

tudja, hogy a vers versszakokból, verssorokból épül fel, csak tanítói segítséggel képes érzékeltetni a vers ritmusát, felismeri a rímelő sorokat (kötelező és ajánlott versek)

-

a szövegértését a szövegkezelés során (szóbeli és írásbeli feladatok) csak tanítói irányítás mellett tudja bizonyítani (cím és tartalom, szóhasználat, lényeges gondolat)

-

nevelői biztatásra sem mindig (ritkán) kapcsolódik be a történetek feldolgozásába, dramatizálásába, improvizációs játékokba

-

könyvtárban betartja a helyes viselkedési szabályokat, csak nevelői segítséggel igazodik el a könyvek tartalomjegyzékében, a gyermeklexikon betűrendjében és a könyvek jellemző adatainak (író, cím, kiadó, kiadás éve) felismerésében

Magyar nyelvtan Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondat, szó, hang, betű; szótagolás; szótő és toldalék; mondatfajták; helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása

Kiválóan megfelelt/jeles

-

a betűket a tanult módon, olvashatóan alakítja és kapcsolja

-

írása lendületes, tetszetős, igényes, egyenletes szóközökkel, gazdaságos sorkihasználással ír

-

a füzete rendezett, gondos

45


-

másoláskor, tollbamondáskor és emlékezet utáni írás során írástechnikai hibát (betűkihagyás, betűtévesztés, betűcsere) nem vagy ritkán vét, hibáit önállóan tudja javítani

-

ismeri a magyar ábécét, a hangok fajtáit, azokat megnevezi, időtartamukat helyesen ejti, jelöli

-

szavakat önállóan betűrendbe állítja

-

biztos a szöveg, mondat, szó, szótag, hang, betű megnevezésében

-

biztos a szótő formájában megadott szavak szövegbe szerkesztésében

-

az elválasztás, szótagolás tanult szabályait helyesen alkalmazza egyszerű estekben

-

felismeri, megnevezi és alkalmazza az egyszerű mondat fajtáit- kijelentő, kérdő mondat

-

a begyakorolt szavakban helyesen jelöli a j-ly hangot

-

mondatkezdést, mondatzárást, nevek kezdőbetűjét minden esetben helyesen jelöli

-

a tanult helyesírási szabályokat helyesen alkalmazza írástevékenység közben, írásbeli feladatok megoldásakor, 2-3 mondatos szövegalkotáskor (mgh., msh. időtartam, elválasztás, szótagolás, kiejtéstől eltérő helyesírású szavak)

-

önellenőrzésre, hibajavításra önállóan képes

Jól megfelelt/jó

-

a betűket a tanult módon, olvashatóan alakítja és kapcsolja

-

írása lendületes, igényes, egyenletes szóközökkel, megfelelő sorkihasználással ír

-

a füzete rendezett, gondos

-

másoláskor, tollbamondáskor és emlékezet utáni írás során kevés írástechnikai hibát (betűkihagyás, betűtévesztés, betűcsere hibáit önállóan tudja javítani

-

ismeri a magyar ábécét, a hangok fajtáit, azokat megnevezi, időtartamukat helyesen ejti, jelölésében ritkán vét

-

szavakat kevés segítséggel állítja betűrendbe

-

tudja a szöveg, mondat, szó, szótag, hang, betű megnevezését

-

néha vét a szótő formájában megadott szavak szövegbe szerkesztésében az elválasztás, szótagolás tanult szabályait kevés hibával alkalmazza egyszerű estekben, hibáit tanítói segítséggel javítja

-

felismeri, megnevezi az egyszerű mondat fajtáit- kijelentő, kérdő mondat, alkalmazásában ritkán téved, hibáját önállóan javítja

-

a begyakorolt szavakban kevés hibával jelöli a j-ly hangot

-

mondatkezdést, mondatzárást, nevek kezdőbetűjét helyesen jelöli

46


-

a tanult helyesírási szabályokat kevés hibával alkalmazza írástevékenység közben, írásbeli feladatok megoldásakor, 2-3 mondatos szövegalkotáskor (mgh., msh. időtartam, elválasztás, szótagolás, kiejtéstől eltérő helyesírású szavak)

-

önellenőrzésre, hibajavításra önállóan képes

Megfelelt/közepes

-

a betűket nem a tanult módon alakítja és kapcsolja

-

írása lendületes, de néha nehezen olvasható, nem egyenletes szóközökkel, nem megfelelő sorkihasználással ír

-

a füzete általában tiszta, rendezett, gondos

-

másoláskor, tollbamondáskor és emlékezet utáni írás során írástechnikai hibát (betűkihagyás, betűtévesztés, betűcsere) vét, hibáit önállóan tudja javítani

-

ismeri a magyar ábécét, a hangok fajtáit, azokat megnevezi, vét az időtartamok helyes ejtésében, jelölésében

-

szavakat segítséggel állítja betűrendbe

-

bizonytalan a szöveg, mondat, szó, szótag, hang, betű megnevezésében

-

gyakran vét a szótő formájában megadott szavak szövegbe szerkesztésében

-

időnként az elválasztás, szótagolás tanult szabályainak alkalmazásában vét, de hibáit tanítói segítséggel képes javítani

-

felismeri, megnevezi az egyszerű mondat fajtáit- kijelentő, kérdő mondat-, de az alkalmazás során téved, hibáját tanítói segítségadással javítja

-

a begyakorolt szavakban is vét a j-ly hang jelölésében

-

mondatkezdést, mondatzárást, nevek kezdőbetűjét néha téveszti

-

a tanult helyesírási szabályokat bizonytalanul alkalmazza írástevékenység közben, írásbeli feladatok megoldásakor, 2-3 mondatos szövegalkotáskor (mgh., msh. időtartam, elválasztás, szótagolás, kiejtéstől eltérő helyesírású szavak)

-

önellenőrzésre, hibajavításra segítséggel képes


-

a betűket torzítottan, nem a tanult módon alakítja és kapcsolja

-

írása kapkodó, felületes, olvashatatlan, nem tart szóközöket

-

a füzete rendezetlen, nem áttekinthető

47


-

másoláskor, tollbamondáskor és emlékezet utáni írás során írástechnikai hibát (betűkihagyás, betűtévesztés, betűcsere) sokszor ejt, hibáit csak tanítói segítséggel képes javítani

-

gyakran téveszti a magyar ábécét, a hangok fajtáit, az időtartamok ejtésében, jelölésében gyakran téved

-

szavakat csak tanítói segítséggel állítja betűrendbe

-

bizonytalan és pontatlan a szöveg, mondat, szó, szótag, hang, betű megnevezésében

-

a szótő formájában megadott szavak szövegbe szerkesztésében bizonytalan, -csak tanítói segítséggel képes

-

gyakran vét a sorvégi elválasztásban,a szótagolás tanult szabályainak alkalmazásában, hibáit csak tanítói segítséggel képes javítani

-

bizonytalan az egyszerű mondat fajtáinak- kijelentő, kérdő mondat-, felismerésében, az alkalmazás során téved, hibáját csak tanítói segítségadással javítja

-

a begyakorolt szavakban sokat vét a j-ly hang jelölésében

-

mondatkezdést, mondatzárást, nevek kezdőbetűjét sokszor téveszti az íráshasználat során, hibáit másolás során is csak tanítói segítséggel képes javítani

-

a tanult helyesírási szabályok alkalmazására nem minden esetben képes az írástevékenység közben, írásbeli feladatok megoldásakor, 2-3 mondatos szövegalkotáskor (mgh., msh. időtartam, elválasztás, szótagolás, kiejtéstől eltérő helyesírású szavak)

-

önellenőrzésre, hibajavításra csak tanítói ellenőrzés mellett képes

3–4. évfolyam

A beszédkészség, a szóbeli szövegek megértésének, értelmezésének és alkotásának fejlesztése képezi alapját és kiinduló pontját valamennyi újonnan megtanulásra kerülő nyelvi tevékenységnek. E fejlettség döntően meghatározza a gyermek kortársaival való kapcsolattartásának és iskolai pályafutásának sikerét. Ezért különösen fontos a kulturált nyelvi magatartás megalapozása, a szókincs aktivizálása szövegalkotó feladatokkal, a narráció ösztönzése, gyakoroltatása. Az olvasástechnika eszközzé fejlesztése feltételt teremt az írott szövegek önálló megértéséhez. A szövegek értelmezésével és feldolgozásával felkészít az alapvető szövegműveletek önálló alkalmazására. Az olvasmányok sokoldalú feldolgozása fejleszti a tanulók kritikai érzékét, ítélőképességét és empátiáját, a kifejezés nyelvi megvalósulására való figyelmet. Lehetőséget teremt egyszerű irodalmi formákkal kapcsolatos tapasztalatok szerzésére, irodalmi kifejezésformák, stílusbeli és szerkezeti sajátosságok felfedezésére, a magyar nyelv és a magyar kultúra hagyományainak megismerésére, az olvasás megszerettetésére. Az írásbeli szövegalkotás szabályainak megtanítása különböző témájú és szövegtípusú olvasmányok feldolgozásával valósul meg. Ezek szolgálnak mintául a gyermekek fogalma-

48


zásaihoz, nyitnak utat a későbbi kreatív alkotásokhoz, a képzelet, az érzelmek, a gondolatok önálló kifejezéséhez. A szövegek az árnyalt, gazdag szókincs kialakításának forrásai is; hozzájárulnak az önkifejezés igényének kielégítéséhez és képességének fejlődéséhez. Az önálló tanulás képességének kialakítása az olvasás-szövegértés képességének fejlesztésébe ágyazva az ismeretszerző képességek intenzív fejlesztését szolgálja. Fontos a tanulási szokások és technikák tanulása, a különféle források és azok használatának, az információszerzés lehetőségeinek és korlátainak megismerése, a szelekció, az összehasonlítás és a kritikai feldolgozás képességének fejlesztése. A 3−4. évfolyamon az írás-helyesírás tanításának célja az életkornak és az oktatás igényeinek megfelelő írástechnika differenciált kialakítása, a tanulást és az írásos önkifejezést szolgáló eszközzé fejlesztése az olvashatóság, a rendezettség és a helyesség igényével. A tapasztalati megalapozottságú, elemi szintű grammatikai ismeretek megszerzésével elkezdődik a tudatos nyelvszemlélet kialakulásának folyamata. Fejlődésnek indul a nyelvi kifejezésre irányuló figyelem, az önértékelő képesség, a kritikai érzék és az igényes, változatos és kifejező nyelvhasználatra való törekvés különféle kommunikációs helyzetekben. 3. évfolyam Éves óraszám: 216 (72 olvasás, 72 nyelvtan, 36 írás, 36 fogalmazás); Heti óraszám: 6. A tematikai egységek áttekintő beosztása


Órakeret 216


14 óra

Olvasás, az írott szöveg megértése

56 óra

Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése

19 óra

Az íráshasználat fejlesztése – folyamatos

8 óra

Fogalmazási alapismeretek

11 óra

Szövegalkotási gyakorlatok

20 óra

Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondatfajták, szavak, szófajok

18 óra


28 óra

49



Órakeret 216


14 óra


6 óra


22 óra


Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése – folyamatos

Órakeret 14 óra

Előzetes tudás

Egyszerű szóbeli közlések megértése. Kérdésekre értelmes, rövid válaszok adása. A mindennapi kommunikáció alapformáinak alkalmazása a szokás és tisztelet szintjén: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés, köszönetnyilvánítás, köszöntés. A beszéd tartalmának, hangzásának, stílusának és kifejező erejének egymással összefüggő fejlesztése.


A beszéd és a megértés továbbfejlesztése, különös tekintettel a pontosságra, a folyamatosságra és a kifejezőerőre, valamint az aktív szókincs intenzív gyarapítására. A szóbeli szövegalkotási készség fejlesztése.




A helyes beszédlégzés, a helyes A tanuló Minden tantárgy: ös-kiejtés, a mondat- és szövegfo- – értelmesen és érthetően fejezi szefüggő beszéd, érvenetikai eszközök alkalmazása lés. ki gondolatait; különféle kommunikációs helyzetekben (pl. párbeszéd, – használja a mindennapi érintkezésben az udvarias nyelvi Környezetismeret: felolvasás, kiscsoportos beszélfordulatokat; önfenntartás, légzés. getés, vita, beszámoló). – beszédstílusát beszélgető partneréhez igazítja; Vizuális kultúra: MűFelolvasáskor, szövegmondáskor nonverbális eszközök hasz- – bekapcsolódik csoportos be- alkotások megfigyelészélgetésbe, vitába, történet- se, jellemzése, értelnálata a kifejezés segítésében. alkotásba, improvizációba, mezése, értékelése. közös élményekről, tevékeny- Médiaszövegek közötti Vélemény kulturált megfogalségekről való beszélgetések- különbségek (pl. telemazása. be, értékelésbe; víziós műsortípusok,

50



Fejlesztési követelmények –

Figyelem a beszélgetőtársra. Az üzenet lényegének és érzelmi hátterének megfigyelése, értékelése.


a közös tevékenységeket animációs mesefilmek, együttműködő magatartással sorozatok) felismerése segíti. saját médiaélmények felidézésén, megjelenítésén (pl. szerepjáték) és közvetlen példákon keresztül.

Állandósult szókapcsolatok, szólások, közmondások jelentésének, stílusértékének értelmezése az olvasott szövegekben. A különböző tantárgyak tanulásakor használt szakkifejezések, olvasmányokból kiemelt ritkábban használt szavak célzott használatával az aktív szókincs gyarapítása. Több mondatos összefoglaló szöveg alkotása olvasmányok tartalmáról, gyűjtött tapasztalatokról, megfigyelésekről. Hosszabb szóbeli közlések tartalmának rövidített elmondása. Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben. IKT eszközök használata. Kulcsfogalmak/ fogalmak


Hangsúly, hanglejtés, hangerő, beszédtempó, szünet; tekintet, arcjáték, testtartás, térköz, távolságtartás.


Órakeret 56 óra

Nyelvre, írott nyelvre, olvasásra vonatkozó, az adott korosztály képességfejlődése szempontjából releváns ismeretek.

51


Az olvasástechnika fejlesztése, automatizálása, a folyékony olvasás A tematikai egység kialakításának segítése, olvasási stratégiák bevezetése, különböző nevelési-fejlesztési szövegtípusok megismertetése, biztos olvasási készség, az értő olvacéljai sás kialakítása.



Életkori sajátosságoknak meg- A tanuló felelő szépirodalmi, dokumen- – az olvasás terén motivált, tum típusú, folyamatos, nem érdeklődő; folyamatos, kevert, egyéni, közös és tankönyvi célú szöve- – folyékony, automatizált olvasástechnikával rendelkezik a gek megismerése, ezek megérhangos és a néma olvasás tetését igazoló feladatok megolrületén is; dásával. – felismeri és javítja a hibáit; Globális és kereső olvasás, – grafikus szervezők (ábrák, táblázatok, gondolattérkép, fürtábra) alkalmazása a hatékonyabb szövegértés érdekében. – Az olvasmányhoz kapcsolódó előzetes ismeretek, személyes élmények, tapasztalatok felidé- – zése és megosztása. – Gondolatok és információk értelmezése és integrálása, tartalom, nyelvezet, szövegszerkezet vizsgálata és értékelése.

a szöveg átfutása,

-

az előzetes tudás aktiválása,

-

jóslás, anticipáció (később bekövetkező eseményre történő célzás, utalás).

Matematika: szöveges feladatok. Környezetismeret: önálló tanulás, szövegfeldolgozás kialakítása.

Erkölcstan: én magam; felismeri és megérti azokat a az én világom. különböző típusú, műfajú szövegeket, amelyekről taVizuális kultúra: Szenult; mélyes élmények és szintetizálja, értelmezi és ér- irodalmi szöveg alaptékeli az életkori szintjének ján képek készítése. megfelelő szöveg információ- Képzőművészeti műfait és gondolatait; jok. megfelelő nyelvi tudatosság- Az elemi mozgóképi gal rendelkezik; szövegalkotó kódok ismeri és tanítói segítséggel felismerése, médiaszöhasználja a tanult olvasási veg olvasása. stratégiákat. Kérdések megfogalmazása a látott információra, ismeretre, élményre vonatkozóan. Mesék, gyermekirodalmi alkotások és azok animációs, filmes adaptációinak összehasonlítása, feldolgozása.

A következő olvasási stratégiák, olvasást megértő folyamatot segítő technikák ismerete, alkalmazása a hatékonyabb megértés érdekében: -


52





Az olvasás céljának, módjának az olvasás megkezdése előtt való tisztázása. Tájékozódás a lakóhely irodalmi vonatkozásairól. Lokálpatriotizmus. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Szöveg, műfaj, szövegértés.



Órakeret 19 óra

Mesék jellegzetes nyelvi fordulatainak ismerete. Versritmus jelzése tapssal, koppantással. Rímek felismerése a verssorok végén. A szövegelemzésben való jártasság elmélyítése, az irodalmi mű befogadása, az érzelmi tartalmak (pl. öröm, izgalom, várakozás, azonosulás) átélésének segítése.

A tematikai Az olvasmányok tartalmához kapcsolódva a nemzeti kultúra hagyomáegység nevelési- nyainak megismerése. fejlesztési céljai Magyar és világirodalmi népköltészeti, műköltészeti alkotások megismerése. Irodalmi ismeretek tapasztalati úton való elsajátíttatása.



Az olvasókönyvi szövegek A tanuló csoportosítása formájuk, műfa- – megnevezi olvasmányai szerjuk és kommunikációs szándézőjét, szereplőit és azok tulajkuk szerint. donságait, magyarázza cselekedeteiket; Az olvasmányok témájának – megfigyelése, azonos témájú szövegek összehasonlítása (pl.

Kapcsolódási pontok Környezetismeret: környezeti, természeti, környezetvédelmi témájú olvasmányok.

azonosítja a történet idejét és Ének-zene: a népdalok helyszínét; a cselekmény kez- szövege (kifejező eszdő- és végpontját, a cselek- közök, nyelvi fordula-

53




gyerekalakok és gyereksorsok). Hasonlóságok és különbségek – felfedezése különféle irodalmi közlésformákban.

ményelemek sorrendjét;

Versek feldolgozása.

az egyszerű szerkezetű mesék, elbeszélések tartalmát időrendben, több összefüggő mondattal mondja el.

Művészi eszközök keresése lírai és elbeszélő művekben (ritmus, rím, refrén, hasonlatok).

–


tok, motívumok, terkonkrét esetekben felismeri a mészeti képek). mesére jellemző fordulatokat, szókapcsolatokat, mesejel- Vizuális kultúra; drálemzőket; ma és tánc: A témához és a tartalomhoz is illeszkedő kifejezőeszközök elemzése, alkalmazása. Mesék, gyermekirodalmi alkotások és azok animációs, filmes adaptációinak összehasonlítása, feldolgozása. Az olvasott/felolvasott szöveghez és a levetített adaptációhoz kapcsolódó élmények megjelenítése és feldolgozása (pl. rajzzal, montázskészítéssel).

Jellegzetes irodalmi témák, motívumok (pl. család, gyermek, természet) felfedezése olvasmányokban. A művek szerkezeti jellemzőinek megfigyelése, a tér-idő változásainak felismerése.

A különböző médiaszövegekben megjelenő egyszerű helyszínés időviszonylatok megfigyelése és értelmezése konkrét médiaszövegeken keresztül.

A magyar történelemhez kapcsolódó mesék, mondák olvasása. Az események sorrendjének, a mesélő személyének megállapítása.

Az elbeszélő személyének azonosítása különböző egyszerű médiaszövegekben (pl. animációs mesék).

Mesékre jellemző kezdő és befejező fordulatok, szókapcsolatok, ismétlődő motívumok felismerése. Rövidebb irodalmi szövegek (versek, mesék, elbeszélések) önálló olvasása. Nagyobb terjedelmű, jellemzően kortárs magyar és európai gyermekirodalmi alkotás rész-

54





letének (meseregény, ifjúsági regény, mesés-, verseskötet) olvasása a tanító irányításával. Művek a kortárs magyar irodalomból. Ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokkal kombinált memóriagyakorlatok, fantáziajátékok, elképzelt és valóságos helyzetek megjelenítése. Részvétel csoportos játékokban, állóképek tervezése, kivitelezése és megbeszélése. A mozgás és a szövegmondás összekapcsolása. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Szépirodalmi szöveg, ismeretterjesztő szöveg, monda, közmondás, szólás, találós kérdés, elbeszélés, regény; főszereplő, mellékszereplő; hasonlat, ismétlés, ellentét; kezdőpont, végpont, fordulópont.


Előzetes tudás


Órakeret 8 óra

Szavak, szószerkezetek, rövid mondatok másolása írott és nyomtatott mintáról, látó/halló előkészítés után tollbamondásra és írásminta nélkül, emlékezetből.

Az írás eszközszintre emelésének segítése. E tevékenységben a kitarA tematikai egység tás és a folyamatjellegű gyakorlás ösztönzése. nevelési-fejlesztési Az írástempó fokozása mellett a helyesség, az íráskép rendezettségécéljai nek, esztétikumának értékként való elfogadtatása.



Az írástechnika fejlesztése, he- – A tanuló lyes írásszokások megszilárdítása – írása jól olvasható; (testtartás, írószerfogás, kézcsúsz– írástempója lendületes; tatás).

55

Kapcsolódási pontok Matematika; környezetismeret: olvasható, tetszetős és rendezett füzetvezetés.





– füzetvezetése rendezett. Az írás lendületének és tempójának fokozása. Szósorok, mondatok írása másolással (esetenként tollal), tollbamondás után, emlékezetből és akaratlagos írással. Az egyéni írás kialakítása a rendezett, tiszta és olvasható íráskép igényével. Szükség esetén az olvashatóság javítása. Kulcsfogalmak/ Íráskép, szövegkép, olvashatóság. fogalmak



Órakeret 11 óra

A szöveg és a mondat jellemzőinek azonosítása.

A tematikai egység Az önkifejezés iránti igény erősítése, különféle formáinak és lehetősénevelési-fejlesztési geinek megismertetése, megvalósításának támogatása. céljai



A különböző szövegformák tar- A tanuló talmi és szövegszerkesztési jel- – a tanult fogalmazási ismerelemzőinek ismerete. teket felhasználja fogalmaKellő tapasztalat a cím szerepézáskészítéskor. ről, jellemzőiről; a szövegek felépítéséről; az időrendről; az esemény, az előzmény és a következmény kapcsolatáról; a szöveg kohéziójáról; a tématartásról; a nyelvi megformáltságról; a különböző szövegforma jellemzőiről, a bekezdések szerepéről.

56

Kapcsolódási pontok Környezetismeret; matematika: érthető, világos szóbeli szövegalkotás. Vizuális kultúra: Az elemi mozgóképi szövegalkotó kódok kreatív alkalmazása, médiaszöveg írás. Egyszerű cselekmény




Kapcsolódási pontok megjelenítése képsorozattal (pl. rajz, digitális fotó, rövid animációs film) és hangokkal.

A szövegalkotás műveleteinek ismerete: anyaggyűjtés, címválasztás, a lényeges gondolatok kiválasztása, elrendezése, az időrend érzékeltetése, a szöveg tagolása bekezdésekre.

Kulcsfogalmak/ Témaválasztás, anyaggyűjtés, címadás; bekezdés; bevezetés, tárgyalás, befejezés; elbeszélés fogalmak



Órakeret 20 óra

Mondatalkotás. Mondatok összekapcsolása. Történetalkotás szóban. Képolvasás, mesemondás.

A képzelet, az önkifejezés aktivizálása különböző szövegformák megA tematikai egység ismerésével és az írásbeli szövegalkotás képességének továbbfejleszténevelési-fejlesztési sével. céljai Az írásbeli szövegalkotó készség fejlesztése.



A tanult fogalmazási ismeretek A tanuló felhasználása a szöveg alkotása- – a tanult fogalmazási ismeretek kor. felhasználásával kb. egy oldal terjedelmű elbeszélő fogalmazást készít;

Kapcsolódási pontok Környezetismeret: változatos élővilág; a tanultak bemutató leírása.

Gondolatok, érzelmek, vélemé- – a fogalmazás témájának meg- Vizuális kultúra: Terfelelő szavakat és kifejezése- mészeti jelenség megnyek kifejezése. ket használ; figyelése, a tapasztala– a tartalmi egységek kezdetét tok leírása, megjelenítése. Önálló írásbeli fogalmazások bekezdéssel jelzi; készítése elbeszélő szövegformáEgyszerű cselekmény ban. A párbeszéd beillesztése a – figyel a nyelvi eszközök megjelenítése képso-

57


Tevékenységek/Ismeretek történetmondásba.



használatára;

rozattal (pl. rajz, digi– a tanító útmutatásai alapján tális fotó, rövid animákijavítja fogalmazási és he- ciós film) és hangokFogalmazásíráskor a megfelelő kal (médiaszöveglyesírási hibáit. nyelvi eszközök alkalmazása. írás). A fogalmazás koherenciájának megteremtése tématartással, a mondatok kapcsolásával. A fogalmazás témájának megfelelő szavak és kifejezések használata, a fölösleges szóismétlődés kerülése. A fogalmazások javítása a tanult fogalmazási ismeretek felhasználásával, a tanító segítségadásával. Kulcsfogalmak/ Elbeszélés, történetmondás; téma, helyszín, szereplő, cselekmény, időrend, nézőpont; párbeszéd. fogalmak



Órakeret 18 óra

A tanult nyelvtani fogalmak felismerése és megnevezése. A nyelvi tapasztalatok körének bővítése. A tapasztalatokra épülő nyelvi fogalomrendszer alapozásának megindítása a szófajok körében.


A tanulók önállóságának növelése: a feladatvégzésben; az információszerzésben és felhasználásban; a szabályalkalmazásban; az önellenőrzésben. A nyelvi tudatosság fokozása.



A felkiáltó, a felszólító és az A tanuló óhajtó mondatokban a beszélő – felismeri és megnevezi a taszándékának felismerése és megnult nyelvtani fogalmakat, nevezése szövegben.

58

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: Jelek a mindennapi életben. Az időbeliség ábrázolása a képzőművészet-



Fejlesztési követelmények használja a szabályokat;

A rokon értelmű szavak, a többje- – lentésű, azonos alakú szavak helyes használata. – A tanult szófajok felismerése és megnevezése szójelentés alapján toldalékos formában is, szócso- – portokban, mondatban és szövegben. – Az ige felismerése. Az igeragozás.

Kapcsolódási pontok ben.

felismeri, megnevezi és megfelelően jelöli a mondatfajtá- Környezetismeret: tukat; lajdonnevek a térképetoldalékos formájukban, szö- ken. vegben is felismeri és megnevezi a tanult szófajokat; a szövegkörnyezetnek megfelelően használja az igeidőket és az igekötőket; alsó tagozaton tanult anyanyelvi ismeretei rendszerezettek.

Különféle időben végbemenő cselekvések, történések megkülönböztetése. Az igeidők helyes használata beszédben és írásban. Az igekötők szerepének és írásmódjának megfigyelése. Tudatos alkalmazásuk. A főnév fajtáinak csoportosítása, megnevezése. Többes számú főnevek alkotása. A -ba, -be, -ban, -ben, -ból/-ből, tól/-től, -ról/-ről, -val/-vel, -t, ragos főnevek helyes használata mondatalkotással, szövegértelmezéssel. A tulajdonnevek csoportjainak megismerése: személynevek, állatnevek, földrajzi nevek, intézmények neve, márkanevek, címek. A melléknév szerepének ismerete a nyelvhasználatban.

59





A fokozott melléknévi alakok használata szövegalkotáskor. Ragos melléknevek. A névelők és a névutók szerepének ismerete. A névelők helyes használata.

Szófaj; főnév, köznév, tulajdonnév, személynév, állatnév, intézménynév, Kulcsfogalmak/ földrajzi név, márkanév, cím; határozott névelő, határozatlan névelő; névfogalmak utó; ige; igeragozás; igemód; igekötő; melléknév, melléknévfokozás.



Órakeret 28 óra

A hangok hosszúságának helyes jelölése a begyakorolt szókészlet körében. Előzetes tudás

A kiejtéssel megegyezően írt rövid szavak biztos helyesírása. A j hang biztos jelölése a begyakorolt szókészletben. Az elválasztás szabályainak alkalmazása egyszerű szavak írásakor. Mondatkezdés nagybetűvel. A tanult mondatzáró írásjelek alkalmazása.

A tematikai egység A helyesírási készség fejlesztése. nevelési-fejlesztési A megismert nyelvi eszközök, nyelvhelyességi és helyesírási szabályok céljai alkalmazása a szóbeli és az írásbeli nyelvhasználatban.




A mondatvégi írásjelek helyes A tanuló Környezetismeret: térhasználata az egyszerű mondatok – a mondatot nagybetűvel kezdi képvázlat készítése végén. tulajdonnevek feltünteés írásjellel zárja; tésével. – a begyakorolt szókészlet körHelyesírási szabályok alkalmazáében biztonsággal alkalmazza sa különböző írástevékenységeka tanult helyesírási szabályo- Matematika: matema-

60




ben: igeidők, ragos és kiejtéstől eltérő írásmódú igék; felszólítást – kifejező igealakok; igekötős igék; – tulajdonnevek, fokozott melléknevek, ragos névszók; névutós szerkezetek;


kat;

tikai fogalmak megneírásbeli munkái rendezettek, vezése olvashatóak; helyesírását önellenőrzéssel felülvizsgálja, szükség esetén javítja.

Hosszú –ú/-ű jelölése a melléknevek végén. A főnév -t toldalékának (ragjának) és a múlt idő jelének megkülönböztetése. A j hang biztonságos jelölése a tanult szófajok körében. Kulcsfogalmak/ Nagybetű, kisbetű, írásjel, helyesírási szabály. fogalmak


Előzetes tudás


Órakeret 14 óra

Az önismeret életkornak megfelelő szintje, személyes tanulási sikerek és nehézségek megnevezése. Gyermeklexikon, folyóirat, a könyv tartalmi és formai elemeinek ismerete.

A tematikai egység Az önálló, hatékony tanulás képességének fejlesztése. Újabb könyvtári nevelési-fejlesztési források megismerésével, a velük végzett tevékenységek gyakorlásával a tudatos könyvhasználói magatartás fejlesztése. céljai

61




A tanulás szerepe és módjai. Saját A tanuló tanulási folyamatunk megismeré- – ismeri a tanulási folyamat se, hogyan tanulunk a legkön-alapvető jellemzőit; nyebben, mi okoz nehézséget. – azonosítja az információ forrásait a főbb tartalmi elemek Gondolkodás a gondolkodásunksegítségével, ismeri azok keról, tanulásunkról. Egyszerű tanuzelését; lási módok, stratégiák. – képes önálló tanulásra; – Tanulás különböző típusú szövegekből. Ritmus-, mozgás- és beszédgya- – korlatokkal kombinált (koncentrációs) memóriagyakorlatok, szövegtanulási technikák. – Vázlatkészítés irányítással, tanulás, összefoglalás vázlat segítségével. –

a szövegből történő tanulás során olvasási stratégiákat használ; információt keres, kezel önállóan néhány forrásból; megismeri a szótár legfontosabb ismertetőjegyeit: címszó, szócikk;

–

szöveghűen felidézi a következő szépirodalmi műveket, illetve azok részleteit: népdalszövegek, illetve kortárs magyar lírikusok műveiből néhány alkotás, részletek Kölcsey Ferenc: Hymnus; Petőfi Sándor: Nemzeti dal, Vörösmarty Mihály: Szózat című művéből, illetve szépprózai művekből;

A szótárak szerkezeti jellemzői – (betűrend, címszó, szócikk), a szótárhasználat módja.

eligazodik a könyvtár szépirodalmi állományrészében.

Alapismeretek a könyvtár tereiről és állományrészeiről. A könyvek tartalmi csoportjai: szépirodalmi művek, ismeretterjesztő irodalom, kézikönyvek.

Környezetismeret: jelenségek megfigyelése, ok-okozati kapcsolatok keresése. Vizuális kultúra: Képi analógiák keresése a tanult szövegekhez.

ismeri a saját tanulási folya- Kérdések megfogalmazása a látott informatának, képességének jelmációra, ismeretre, lemzőit; élményre vonatkozóismer és alkalmaz néhány an. tanulási módot, stratégiát a különböző tanulási feladatok teljesítése érdekben;

Ismerkedés különböző informá- – cióhordozókkal. Adatok, információk gyűjtésének, célszerű elrendezésének módjai.


A lexikon és a szótár egyező és eltérő vonásai. Az információk keresése és kezelése.

62





Kulcsfogalmak/ Információ, tudás, könyvtár, kézikönyv, szótár, címszó, szócikk, tanulás, vázlat. fogalmak


Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti Órakeret érzék fejlesztése – folyamatos 6 óra

Előzetes tudás

Mesehősök tulajdonságai és cselekedetei; az olvasott irodalmi művekben a szereplők döntési helyzeteinek felidézése; személyes tetszésítéletek.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Erkölcsi, esztétikai kategóriák megismerése, ítéletalkotás egyszerű szituációban, szépirodalmi művek alapján. A narratíva, történetmesélés szabályainak, szerveződésének, logikájának megismerése.



Erkölcsi és esztétikai ítélet meg- A tanuló fogalmazása, érvelés a vélemény – ismeri, megérti a történeteket mellett, vitakészség kialakulása. bemutató művek szerveződését, felépítését, az összefüggések logikáját, az ok-okozati A szépirodalmi alkotásokban viszonyt; megismert helyzetek, azok tanulságának alkalmazása mindennapi – helyzetekben. A művek tanulságainak értelmezése.

képes állást foglalni, érvelni, meggyőzni másokat alapvető erkölcsi, esztétikai kérdésekben;

A saját vélemény mellett a nem – saját álláspont megjelenítésének, átélésének képessége. Mások véleményének megértése, elfogadása.

meggyőződéssel képviseli a legalapvetőbb emberi értékeket, megérti mások érvelését, elfogadja az övétől eltérő véleményeket, képes ezekkel is azonosulni;

Vélemények összevetése, különbségek és hasonlóságok megfigyelése, felismerése és kritikája.

–

– A műélvezet, a beleélés mélyebb

Kapcsolódási pontok Erkölcstan: Értékrend alakulása. Szűkebb és tágabb környezetem, barátság. Környezetismeret: Környezeti rendszerek állapota, fenntarthatóság. Egészséges életmód. Viselkedési normák.

Vizuális kultúra; dráma és tánc: a lényeg kiemelésének lehetőségei a vizuális komképes beleélésre, azonosulásra pozíciókban. az életkori sajátosságainak megfelelő művek befogadása során; dramatikus és drámajátékok segítségével képes átélni mindennapi konfliktusokat saját

63




megtapasztalása a fentiek segítségével is. Mindennapi konfliktusok átélése dramatikus játékok- – ban, drámajátékban (pl. bábjáték) saját és más álláspontból is.

és más álláspontból is, azokat életkori szintjén kezelni.

Szülők, nagyszülők gyermekkora, – tárgyi világa. Az idő tagolására szolgáló kifejezések használata; időrend.

Képes felidézni történelmünk és kultúránk néhány kiemelkedő alakját, hozzájuk tud rendelni néhány fontos jellemzőt.


történetek olvasásakor, megbeszélésekor képes elkülöníteni a múltbeli és jelenbeli élethelyzeteket, történéseket.

A múlt emlékei környezetünkben (múzeumok, emléktáblák, műemlékek, emlékművek; tárgyak, fotók, egyéb dokumentumok, szokások). A lakóhely ismerete. Nemzeti ünnepeink, jelképeink. A magyar szabadságküzdelmek kiemelkedő alakjai. Az egymással szembeni tisztelet, a másság elfogadása. Kulcsfogalmak/ Tanulság, vita, vélemény, konfliktus, múzeum, műemlék, szokás, életmód, időrend. fogalmak

Értékelés - 3. osztály Magyar irodalom Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Jeles  a beszédfolyamatokba önállóan, értelmesen bekapcsolódik, kitartóan követi a gondolatmenetet  a mindennapi beszédben, felolvasásban, vers- és prózamondás közben jó tempót tartva, jó hangerővel, helyes ejtéssel, hanglejtéssel, tiszta artikulációval beszél

64


 a verbális és nem verbális eszközöket jól összehangolja a szöveg tartalmával  kapcsolattartása folyamatos a hallgatósággal versmondáskor, mesemondáskor és a beszélgetések során  gazdag, választékos szókinccsel bír, amelyet az élőbeszédben és a szövegalkotásban egyéni, sajátos stílusban alkalmaz  jól tömöríti, bővíti és előadja az ismert szöveget, mesét

Jó  a beszédfolyamatokba önállóan, igyekszik bekapcsolódni, és követi a gondolatmenetet  a mindennapi beszédben, felolvasásban, vers- és prózamondás közben megfelelő tempót tartva, megfelelő hangerővel, helyes ejtéssel, hanglejtéssel, tiszta artikulációval beszél  a verbális és nem verbális eszközök összehangolására törekszik  kapcsolattartása a hallgatósággal a beszélgetések során kialakult, de versmondáskor, mesemondáskor nem folyamatos  gazdag szókinccsel bír, amelyet az élőbeszédben és a szövegalkotásban a szabályoknak megfelelően alkalmaz  a tanult mesét és szöveget megfelelően tömöríti, bővíti és elmondja

Közepes  a beszédfolyamatokba tanítói segítséggel kapcsolódik be, követi a gondolatmenetet  a mindennapi beszédben, felolvasásban, vers- és prózamondás közben időnként vét a tempótartásban, a megfelelő hangerő megválasztásában, helyes ejtés, hanglejtés, helyes artikuláció szabályai ellen, de nevelői mintára javítani képes  a verbális és nem verbális eszközök összehangolása nem mindig figyelhető meg szövegmondáskor és egyéb helyzetekben  kapcsolattartása a hallgatósággal ingadozó, nem tartós a beszélgetés, a versmondás, a mesemondás során  életkorának megfelelő szókinccsel bír, amelyet az élőbeszédben és a szövegalkotásban a szabályoknak megfelelően alkalmaz  a tanult, feldolgozott mese és szöveg tömörített, bővített változatát tanítói segítséggel elmondja

65


Elégséges

 nem szívesen, vagy ritkán kapcsolódik be a mindennapi beszédfolyamatokba tanítói segítségnyújtás mellett is  gyakran vét a beszédben, felolvasásban, helyes ejtés, hanglejtés, helyes artikuláció szabályai ellen, és csak tanítói segítséggel, nevelői mintára sem mindig képes javítani azt  nem képes a hallgatósággal a kapcsolatot tartani  szókincse szegényes, kevés, amelyet az élőbeszédben és a szövegalkotásban sem mindig értelemszerűen alkalmaz  a verbális és nem verbális eszközök összehangolása csak tanítói segítséggel képes szövegmondáskor és egyéb helyzetekben  a tanult, feldolgozott mese és szöveg tömörített, bővített változatát csak tanítói segítséggel, közös tevékenységgel képes elvégezni és felolvasni

Olvasás, az írott szöveg megértése, irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése, a tanulási képesség fejlesztése, az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése

Jeles  irodalmi és nem irodalmi szövegeket folyamatosan, beszéd- és olvasástechnikai hiba nélkül kifejezően, értelemszerűen felolvas  ismer és olvas külföldi nép- és műköltészeti alkotásokat, valamint a hazai (magyar nemzetiségi és az etnikumok irodalmából) prózai műveket, verseket, elbeszéléseket, regényeket, regényrészleteket  a szöveg megértését szóbeli és írásbeli feladatok önálló megoldásával bizonyítja  felkészülés után hosszabb szövegeket is képes olvasástechnikai hiba (újrakezdés, mást olvas, betűtévesztés, betűcsere, betűkihagyás) nélkül felolvasni, mely során alkalmazza a tanult mondatfonetikai eszközöket (tempó, hangerő, hanglejtés, hangsúly), és használja az értelemszerű szünetet  a szépirodalmat és az ismeretterjesztő irodalmat képes önállóan megkülönböztetni, felismeri a jellegzetes irodalmi témákat az olvasott művekben  önállóan felismeri a népköltészeti alkotásokat (népmese, népmonda, közmondás, legenda, népdal, népi játékok, szólás, találós kérdés, mondóka, kiszámoló), azok tartalmi és formai jellemzőit

66


 önállóan felismeri a mesék szereplőit, helyszíneit, időpontját, szereplők kapcsolatait, képes a szereplők kapcsolatainak megítélésére  képes a szöveget önállóan tagolni, értelmezni, információt kiemelni, a lényeget tömören megfogalmazni egy-egy mondattal, vázlatot képes készíteni (tételmondatok, szókapcsolatok)  képes a versek hangulata által keltett érzéseit önállóan megfogalmazni (alapgondolat, költői üzenet)  önállóan felfedezi a versek művészi eszközeit (ritmus, rím, refrén, hasonlat)  tájékozott lakóhelye népszokásáról, történelmi emlékhelyeiről, irodalmi életéről, ismeri a lakóhelye irodalmának képviselőit, azok alkotásait (írók, költők, festők), művelődési lehetőségeket (mozi, színház, múzeum, emlékhelyek)  aktívan, alkotó módon részt vesz a ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokban, csoportos és egyéni improvizációs játékokban, azok elemző megbeszélésében, történetek dramatizálásában  a könyvtárban betartja a helyes viselkedési szabályokat, tud tájékozódni a könyvek között szerző és cím szerint, ismeri az olvasott könyvek adatait, feladatok önálló elvégzésére képes (gyűjtőmunka, rövid szóbeli beszámoló, lexikon-, szótárhasználat), önállóan tudja használni a szótárakat, lexikonokat (betűrend, címszó)

Jó

 irodalmi és nem irodalmi szövegeket folyamatosan, 1-2 beszéd- és olvasástechnikai hibával, kifejezően, értelemszerűen felolvas  ismer és olvas külföldi nép- és műköltészeti alkotásokat, valamint a hazai (magyar nemzetiségi és az etnikumok irodalmából) prózai műveket, verseket, elbeszéléseket, regényrészleteket  a szöveg megértését szóbeli és írásbeli feladatok önálló kevés hibával történő megoldásával bizonyítja  felkészülés után hosszabb szövegeket is képes 1-2 olvasástechnikai hibával (újrakezdés, mást olvas, betűtévesztés, betűcsere, betűkihagyás) felolvasni, mely során alkalmazza a tanult mondatfonetikai eszközöket (tempó, hangerő, hanglejtés, hangsúly), és használja az értelemszerű szünetet  a szépirodalmat és az ismeretterjesztő irodalmat képes önállóan megkülönböztetni, többnyire felismeri a jellegzetes irodalmi témákat az olvasott művekben  felismeri a népköltészeti alkotásokat (népmese, népmonda, közmondás, legenda, népdal, népi játékok, szólás, találós kérdés, mondóka, kiszámoló), azok tartalmi és formai jellemzőit

67


 önállóan felismeri a mesék szereplőit, helyszíneit, időpontját, szereplők kapcsolatait, képes a szereplők kapcsolatainak megítélésére kis tanítói segítséggel  képes a szöveget önállóan tagolni, értelmezni, kevés hibával információt kiemelni, a lényeget tömören megfogalmazni egy-egy mondattal, vázlatot képes készíteni (tételmondatok, szókapcsolatok)  képes a versek hangulata által keltett érzéseit önállóan, vagy kis segítséggel megfogalmazni (alapgondolat, költői üzenet)  többnyire jól, helyesen felfedezi a versek művészi eszközeit (ritmus, rím, refrén, hasonlat)  tájékozott lakóhelye népszokásáról, történelmi emlékhelyeiről, irodalmi életéről, ismeri a lakóhelye irodalmának képviselőit, azok alkotásait (írók, költők, festők), művelődési lehetőségeket (mozi, színház, múzeum, emlékhelyek)  részt vesz a ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokban, csoportos improvizációs játékokban, azok elemző megbeszélésében, történetek dramatizálásában  a könyvtárban betartja a helyes viselkedési szabályokat, kis tanítói segítséggel tud tájékozódni a könyvek között szerző és cím szerint, ismeri az olvasott könyvek adatait, feladatok elvégzésére képes (gyűjtőmunka, rövid szóbeli beszámoló, lexikon-, szótárhasználat), tudja használni a szótárakat, lexikonokat (betűrend, címszó)

Közepes

 irodalmi és nem irodalmi szövegeket szólamokban vagy folyamatosan, több beszéd- és olvasástechnikai hibával olvas fel  az olvasókönyvben lévő külföldi nép- és műköltészeti alkotásokat, hazai (magyar nemzetiségi és az etnikumok irodalmából) prózai műveket, verseket, elbeszéléseket, regényrészleteket ismeri  a szöveg megértését szóban és írásban egyszerű feladatok megoldásával bizonyítja  felkészülés után hosszabb szövegekből kiválasztott részleteket tud olvasástechnikai hibával (újrakezdés, mást olvas, betűtévesztés, betűcsere, betűkihagyás) felolvasni, mely során nem minden esetben alkalmazza a tanult mondatfonetikai eszközöket (tempó, hangerő, hanglejtés, hangsúly) és az értelemszerű szünetet  a szépirodalmat és az ismeretterjesztő irodalmat képes megkülönböztetni, bizonytalanul ismeri fel a jellegzetes irodalmi témákat az olvasott művekben  bizonytalanul ismeri fel, és pontatlanul nevezi meg a népköltészeti alkotásokat (népmese, népmonda, közmondás, legenda, népdal, népi játékok, szólás, találós kérdés, mondóka, kiszámoló), azok tartalmi és formai jellemzőit

68


 önállóan felismeri a mesék szereplőit, helyszíneit, időpontját, szereplők kapcsolatait, a szereplők kapcsolatainak megítéléséhez nevelői segítségre szorul  tanítói segítséggel képes a szöveget önállóan tagolni, értelmezni, információt kiemelni, a lényeget megfogalmazni, vázlatot készíteni (tételmondatok)  a versek hangulata által keltett érzéseket tanítója segítségével képes megfogalmazni (alapgondolat, költői üzenet)  segítséggel fedezi fel a versek művészi eszközeit (ritmus, rím, refrén, hasonlat)  nem kellően tájékozott lakóhelye népszokásáról, történelmi emlékhelyeiről, irodalmi életéről, lakóhelye irodalmának képviselőiről, azok alkotásairól (írók, költők, festők), művelődési lehetőségekről (mozi, színház, múzeum, emlékhelyek)  tanítói felkérésre vesz részt a ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokban, csoportos improvizációs játékokban, azok elemző megbeszélésén, történetek dramatizálásában  a könyvtárban betartja a helyes viselkedési szabályokat, nehezen tud tájékozódni a könyvek között szerző és cím szerint, ismeri az olvasott könyvek adatait, tanítói segítséggel tud feladatokat elvégezni (gyűjtőmunka, rövid szóbeli beszámoló, lexikon-, szótárhasználat), szótárakat, lexikonokat (betűrend, címszó) használni

Elégséges  irodalmi és nem irodalmi szövegeket szólamokban, nem szöveghűen, több beszéd- és olvasástechnikai hibával olvas fel  az olvasókönyvben lévő külföldi nép- és műköltészeti alkotásokat, hazai (magyar nemzetiségi és az etnikumok irodalmából) prózai műveket, verseket, elbeszéléseket ismeri  a szöveg megértését - egyszerű szóbeli és írásbeli feladatsorokon - csak tanítói segítséggel képes bizonyítani  felkészülés után kiválasztott és begyakorolt szöveget olvasástechnikai hibával (újrakezdés, mást olvas, betűtévesztés, betűcsere, betűkihagyás) képes felolvasni, mely során a beszélő szándékát helyes hanglejtéssel érzékeltetni csak nevelői minta alapján tudja  a szépirodalmat és az ismeretterjesztő irodalmat képes megkülönböztetni, a jellegzetes irodalmi témákat az olvasott művekben csak tanítói segítséggel ismeri fel  felismeri a népmesét, népdalt, találós kérdést, mondókát, kiszámolót, bizonytalan a népmonda, legenda, népi játékok, szólás, közmondás műfajok felismerésében, azok tartalmi és formai jellemzőiben  önállóan felismeri a mesék szereplőit, helyszíneit, időpontját, a szereplők kapcsolatainak megítélésére csak nevelői segítséggel képes

69


 csak tanítói segítséggel képes a szöveget tagolni, értelmezni, információt kiemelni, a lényeget megfogalmazni, vázlatot készíteni (tételmondatok)  a versek hangulata által keltett érzéseket csak tanítója segítségével képes megfogalmazni (alapgondolat, költői üzenet)  csak segítséggel fedezi fel a versek művészi eszközeit (ritmus, rím, refrén, hasonlat)  tájékozatlan, nem ismeri lakóhelye népszokását, történelmi emlékhelyeit, irodalmi életét, lakóhelye irodalmának képviselőit, azok alkotásait (írók, költők, festők, szobrászok), művelődési lehetőségeit (mozi, színház, múzeum, emlékhelyek)  csak tanítói utasításra vesz részt a ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokban, csoportos játékokban, azok elemző megbeszélésén, történetek dramatizálásában  a könyvtárban betartja a helyes viselkedési szabályokat, csak nevelői segítség mellett tud tájékozódni a könyvek között szerző és cím szerint, nem tudja megnevezni az olvasott könyvek adatait, csak tanítói segítséggel tud feladatokat elvégezni (gyűjtőmunka, rövid szóbeli beszámoló, lexikon-, szótárhasználat), szótárakat, lexikonokat (betűrend, címszó) használni

Fogalmazási alapismeretek, szövegalkotási gyakorlatok

Jeles  képes önállóan összefüggő szöveget alkotni szóban és írásban, olvasott, átélt, egyéni vagy közös élmény, fantázia alapján  olvasmányok, szövegminták megfigyelése során a szövegszerkesztés (bekezdések) jellemzőit felismeri, a szövegalkotás, készítés folyamatában önállóan alkalmazza  az olvasottak tartalmát tudja tömöríteni, részletezni, vázlat alapján (szóban, írásban)  ismeri és alkalmazza a szövegalkotás és szerkesztés szabályait (anyaggyűjtés, címválasztás, lényeges gondolatok, eseménysor, időrend, megfelelő szóhasználat, bevezetés, tárgyalás, befejezés)  képes kb.13-15 mondatos, nyelvileg jól megformált elbeszélő fogalmazást írni  gazdag szókinccsel bír, változatos szóhasználattal, párbeszéd beillesztésével, egyéni stílusban fogalmaz  önellenőrzést, hibajavítást önállóan végez, használja a helyesírási szótárt

70


Jó

 képes önállóan összefüggő szöveget alkotni szóban és írásban, olvasott, átélt, egyéni vagy közös élmény alapján  olvasmányok, szövegminták megfigyelése során a szövegszerkesztés (bekezdések) jellemzőit felismeri, a szövegalkotás, készítés folyamatában önállóan alkalmazza  az olvasottak tartalmát tudja tömöríteni, részletezni, vázlat alapján (szóban, írásban)  ismeri és alkalmazza a szövegalkotás és szerkesztés szabályait (anyaggyűjtés, címválasztás, lényeges gondolatok, eseménysor, időrend, megfelelő szóhasználat, bevezetés, tárgyalás, befejezés)  képes 10-15 mondatos, nyelvileg jól megformált elbeszélő fogalmazást írni  szókincse változatos, megfelelő szóhasználattal, párbeszéd beillesztésével hangulatosan fogalmaz  önellenőrzést, hibajavítást önállóan végez, használja a helyesírási szótárt

Közepes  képes közös előkészítés után összefüggő szöveget alkotni szóban és írásban, olvasott szöveg, átélt élmény alapján  olvasmányok, szövegminták megfigyelése során a szövegszerkesztés (bekezdések) jellemzőit felismeri, a szövegalkotás, készítés folyamatában segítséggel alkalmazza  az olvasottak tartalmát segítséggel tudja tömöríteni, részletezni, vázlatot készíteni (szóban, írásban)  pontatlanul ismeri, és bizonytalanul alkalmazza a szövegalkotás és szerkesztés szabályait (anyaggyűjtés, címválasztás, lényeges gondolatok, eseménysor, időrend, megfelelő szóhasználat, bevezetés, tárgyalás, befejezés)  képes 8-10 mondatos, értelmes, elbeszélő fogalmazást írni ismert témáról  szókincse, szóhasználata a választott témának megfelelő, párbeszéd beépítése alkalomszerű, tanítói segítséggel  önellenőrzést, hibajavítást tanítói segítséggel végez, utasításra használja a helyesírási szótárt

71


Elégséges

 csak tanítói segítséggel, képsor alapján tud összefüggő szöveget alkotni szóban és írásban (olvasott szöveghez kapcsolódóan)  olvasmányok, szövegminták megfigyelése során a bekezdéseket felismeri,  az olvasottak tartalmát csak tanítói segítséggel tudja tömöríteni  a szövegalkotás és szerkesztés szabályait csak nevelői segítséggel alkalmazza (anyaggyűjtés, címválasztás, lényeges gondolatok, eseménysor, időrend, megfelelő szóhasználat, bevezetés, tárgyalás, befejezés)  képes 5-6 mondatos, elbeszélő fogalmazást írni képsorról tanítói segítséggel  szókincse, szóhasználata az olvasott szövegnek, képsornak megfelelő  önellenőrzést, hibajavítást csak tanítói segítséggel végez, utasításra használja a helyesírási szótárt

Magyar nyelvtan Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondatfajták, szavak, szófajok; Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása

Jeles  betűalakítása arányos (új vonalköz), egyéni írásképe kialakult, kapcsolása, írása tetszetős, igényes  folyamatosan, lendületesen ír, szövegelrendezése gazdaságos  a mondatfajták felismerésére, megnevezésére, alkotására, hibátlan alkalmazására önállóan képes (kijelentő, kérdő, felkiáltó, óhajtó, felszólító)  a tanult szófajokat (ige, főnév, melléknév) önállóan felismeri, megnevezi, csoportosítja (szócsoport, mondat, szövegkörnyezet), helyesen írja, alkalmazza  biztos a szótő formájában megadott szavak szövegbe szerkesztésében  a tanult nyelvtani ismereteket és helyesírási szabályokat, j-ly jelölését önállóan, helyesen alkalmazza íráshasználat során, a szó és szövegkörnyezetben  íráshasználat során (másolás, tollbamondás, emlékezet utáni írás, szövegalkotás) írástechnikai hibát nem, vagy 1-2 hibát ejt  önellenőrzésre, hibajavításra önállóan képes, használja A magyar helyesírás szabályai c. könyvet

72


Jó  betűalakítása arányos (új vonalköz), egyéni írásképe kialakult, kapcsolása, írása tetszetős, igényes  folyamatosan, lendületesen ír, szövegelrendezése gazdaságos  a mondatfajták felismerésére, megnevezésére, alkotására, hibátlan alkalmazására önállóan képes (kijelentő, kérdő, felkiáltó, óhajtó, felszólító)  a tanult szófajokat (ige, főnév, melléknév) önállóan felismeri, megnevezi, csoportosítja (szócsoport, mondat, szövegkörnyezet), helyesen írja, alkalmazza  vét a szótő formájában megadott szavak szövegbe szerkesztésében  hibáit önállóan javítja  a tanult nyelvtani ismereteket és helyesírási szabályokat ismeri, j-ly jelölése pontatlan, a szabályok alkalmazásában az íráshasználat során vét  íráshasználat során jegyzetírásra képes, (másolás, tollbamondás, emlékezet utáni írás, szövegalkotás) írástechnikai hibát ejt  önellenőrzésre, hibajavításra önállóan képes, használja A magyar helyesírás szabályai c. könyvet

Közepes  betűalakítása többnyire arányos (új vonalköz), egyéni írásképe kialakult, kapcsolása, írása nem kellően rendezett  folyamatosan, lendületesen ír, szövegelrendezése nem gazdaságos  gyakran vét a mondatfajták felismerésében, megnevezésében, alkotásában (felkiáltó, óhajtó, felszólító), hibátlan alkalmazásra segítséggel képes  bizonytalan a tanult szófajok (ige, főnév, melléknév) felismerésében, megnevezésében, csoportosításában, helyesírásában (szócsoport, mondat), de tanítói segítséggel hibáit tudja javítani  gyakran vét a szótő formájában megadott szavak szövegbe szerkesztésében, hibáit tanítói segítséggel javítja (szótő, toldalék felismerése, megnevezése, jelölése során)  a tanult nyelvtani ismeretek és helyesírási szabályok ismerete bizonytalan, j-ly jelölésében, a szabályok alkalmazásában az íráshasználat során vét  íráshasználat során (másolás, tollbamondás, emlékezet utáni írás, szövegalkotás) írástechnikai hibát gyakran ejt

73


 önellenőrzésre, hibajavításra képes, A magyar helyesírás szabályai c. könyvet önállóan esetenként, tanítói segítséggel használja

Elégséges  betűalakítása aránytalan (új vonalköz), egyéni írásképe kialakulatlan, kapcsolása, írása rendezetlen  kapkodóan, felületesen ír, szövegelrendezése nem áttekinthető  gyakran vét a mondatfajták felismerésében, megnevezésében, (kijelentő, kérdő, felkiáltó, óhajtó, felszólító) alkotásában tanítói segítséget igényel  a tanult szófajok (ige, főnév, melléknév) felismerésében, megnevezésében, csoportosításában, helyesírásában sokat téved (szócsoport, mondat), hibáit csak tanítói segítséggel tudja javítani  tanítói segítséget igényel a szótő formájában megadott szavak szövegbe szerkesztésében (szótő, toldalék felismerése, megnevezése, jelölése során)  a tanult nyelvtani ismeretek és helyesírási szabályok ismerete hiányos, pontatlan, bizonytalan, j-ly jelölésében, a szabályok alkalmazásában az íráshasználat során sokat hibázik, hibáit csak tanítói segítséggel képes javítani  íráshasználat során (másolás, tollbamondás, emlékezet utáni írás, szövegalkotás) sok írástechnikai hibát ejt  önellenőrzésre, hibajavításra csak tanítói segítségadás mellett képes, A magyar helyesírás szabályai c. könyvet csak tanítói segítséggel tudja használni 4. évfolyam Éves óraszám: 216 (72 olvasás, 72 nyelvtan, 72 fogalmazás); Heti óraszám: 6. A tematikai egységek áttekintő beosztása


Órakeret 216


16 óra


55 óra

74



Órakeret 216


18 óra


7 óra


12 óra


22 óra


17 óra


28 óra


14 óra


6 óra


21 óra


Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése folyamatos

Órakeret 16 óra

Előzetes tudás

Egyszerű szóbeli közlések megértése. Kérdésekre értelmes, rövid válaszok adása. A mindennapi kommunikáció alapformáinak alkalmazása a szokás és tisztelet szintjén: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés, köszönetnyilvánítás, köszöntés. A beszéd tartalmának, hangzásának, stílusának és kifejező erejének egymással összefüggő fejlesztése.

A tematikai egység A beszéd és a megértés továbbfejlesztése, különös tekintettel a pontosnevelési-fejlesztési ságra, a folyamatosságra és a kifejezőerőre, valamint az aktív szókincs céljai intenzív gyarapítására. A szóbeli szövegalkotási készség fejlesztése.

75





A helyes beszédlégzés, a helyes A tanuló Minden tantárgy: ös-kiejtés, a mondat- és szövegfo- – értelmesen és érthetően fejezi szefüggő beszéd, érvenetikai eszközök alkalmazása lés. ki gondolatait; különféle kommunikációs helyzetekben (pl. párbeszéd, felolva- – használja a mindennapi érintkezésben az udvarias nyelvi Környezetismeret: sás, kiscsoportos beszélgetés, fordulatokat; önfenntartás, légzés. vita, beszámoló). – beszédstílusát beszélgető partneréhez igazítja; Vizuális kultúra: MűFelolvasáskor, szövegmondáskor nonverbális eszközök hasz- – bekapcsolódik csoportos be- alkotások megfigyelészélgetésbe, vitába, történet- se, jellemzése, értelnálata a kifejezés segítésében. alkotásba, improvizációba, mezése, értékelése. Vélemény kulturált megfogalközös élményekről, tevékeny- Médiaszövegek közötti mazása. ségekről való beszélgetések- különbségek (pl. telebe, értékelésbe; víziós műsortípusok, Figyelem a beszélgetőtársra. Az – a közös tevékenységeket animációs mesefilmek, üzenet lényegének és érzelmi együttműködő magatartással sorozatok) felismerése saját médiaélmények hátterének megfigyelése, értékesegíti. felidézésén, megjelenílése. tésén (pl. szerepjáték) és közvetlen példákon keresztül. Állandósult szókapcsolatok, szólások, közmondások jelentésének, stílusértékének értelmezése az olvasott szövegekben. A különböző tantárgyak tanulásakor használt szakkifejezések, olvasmányokból kiemelt, ritkábban használt szavak célzott használatával az aktív szókincs gyarapítása. Több mondatos összefoglaló szöveg alkotása olvasmányok tartalmáról, gyűjtött tapasztalatokról, megfigyelésekről. Hosszabb szóbeli közlések tartalmának rövidített elmondása. IKT eszközök használata.

76


Tevékenységek/Ismeretek Kulcsfogalmak/ fogalmak



Hangsúly, hanglejtés, hangerő, beszédtempó, szünet; tekintet, arcjáték, testtartás, térköz, távolságtartás.



Órakeret 55 óra

Előzetes tudás

Nyelvre, írott nyelvre, olvasásra vonatkozó, az adott korosztály képességfejlődése szempontjából releváns ismeretek.


Az olvasástechnika fejlesztése, automatizálása, a folyékony olvasás kialakításának segítése, olvasási stratégiák bevezetése, különböző szövegtípusok megismertetése, biztos olvasási készség, az értő olvasás kialakítása.



Életkori sajátosságoknak megfe- A tanuló lelő szépirodalmi, dokumentum – az olvasás terén motivált, típusú, folyamatos, nem folyaérdeklődő; matos, kevert, egyéni, közös és tankönyvi célú szövegek meg- – folyékony, automatizált olvasástechnikával rendelkezik a ismerése, ezek megértését igahangos és a néma olvasás tezoló feladatok megoldásával. rületén is; – Globális és kereső olvasás, grafikus szervezők (ábrák, tábláza- – tok, gondolattérkép, fürtábra) alkalmazása a hatékonyabb szövegértés érdekében. – Az olvasmányhoz kapcsolódó előzetes ismeretek, személyes élmények, tapasztalatok felidé– zése és megosztása. Gondolatok és információk értelmezése és integrálása, tartalom, nyelvezet, szövegszerkezet vizsgálata és értékelése.

–

Kapcsolódási pontok Matematika: szöveges feladatok. Környezetismeret: önálló tanulás, szövegfeldolgozás kialakítása.

felismeri és javítja a hibáit;

Erkölcstan: én magam; felismeri és megérti azokat a az én világom. különböző típusú, műfajú szövegeket, amelyekről taVizuális kultúra: Szenult; mélyes élmények és szintetizálja, értelmezi és ér- irodalmi szöveg alaptékeli az életkori szintjének ján képek készítése. megfelelő szöveg információ- Képzőművészeti műfait és gondolatait; jok. megfelelő nyelvi tudatosság- Az elemi mozgóképi gal rendelkezik; szövegalkotó kódok ismeri és tanítói segítséggel felismerése, médiaszöhasználja a tanult olvasási veg olvasása. stratégiákat. Kérdések megfogalmazása a látott infor-

77




Kapcsolódási pontok mációra, ismeretre, élményre vonatkozóan.

A következő olvasási stratégiák, olvasást megértő folyamatot segítő technikák ismerete, alkalmazása a hatékonyabb megértés érdekében:

Mesék, gyermekirodalmi alkotások és azok animációs, filmes adaptációinak összehasonlítása, feldolgozása.

– a szöveg átfutása, – az előzetes tudás aktiválása, – jóslás, anticipáció (később bekövetkező eseményre történő célzás, utalás).. Az olvasás céljának, módjának az olvasás megkezdése előtt való tisztázása. Tájékozódás a lakóhely irodalmi vonatkozásairól. Lokálpatriotizmus. Kulcsfogalmak/ fogalmak


Szöveg, műfaj, szövegértés.

Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése - folyamatos

Órakeret 18 óra

Mesék jellegzetes nyelvi fordulatainak ismerete. Versritmus jelzése tapssal, koppantással. Rímek felismerése a verssorok végén. A szövegelemzésben való jártasság elmélyítése, az irodalmi mű befogadása, az érzelmi tartalmak (pl. öröm, izgalom, várakozás, azonosulás) átélésének segítése.

A tematikai egy- Az olvasmányok tartalmához kapcsolódva a nemzeti kultúra hagyomáség nevelésinyainak megismerése. fejlesztési céljai Magyar és világirodalmi népköltészeti, műköltészeti alkotások megismerése. Irodalmi ismeretek tapasztalati úton való elsajátíttatása.

78




Az olvasókönyvi szövegek cso- A tanuló portosítása formájuk, műfajuk – megnevezi olvasmányai szerés kommunikációs szándékuk zőjét, szereplőit és azok tulajszerint. donságait, magyarázza cselekedeteiket; Az olvasmányok témájának – megfigyelése, azonos témájú szövegek összehasonlítása (pl. gyerekalakok és gyereksorsok). – A megértés igazolása feladatok megoldásával. Hasonlóságok és különbségek felfedezése különféle irodalmi közlésformákban.

–

Kapcsolódási pontok Környezetismeret: környezeti, természeti, környezetvédelmi témájú olvasmányok.

azonosítja a történet idejét és helyszínét; a cselekmény kezdő- és végpontját, a cselekményelemek sorrendjét;

Ének-zene: a népdalok szövege (kifejező eszközök, nyelvi fordulatok, motívumok, terkonkrét esetekben felismeri a mészeti képek). mesére jellemző fordulatokat, szókapcsolatokat, mesejel- Vizuális kultúra; drálemzőket; ma és tánc: A témához az egyszerű szerkezetű mesék, elbeszélések tartalmát időrendben, több összefüggő mondattal mondja el.

és a tartalomhoz is illeszkedő kifejezőeszközök elemzése, alkalmazása. Mesék, gyermekirodalmi alkotások és azok animációs, filmes adaptációinak összehasonlítása, feldolgozása. Az olvasott/felolvasott szöveghez és a levetített adaptációhoz kapcsolódó élmények megjelenítése és feldolgozása (pl. rajzzal, montázskészítéssel).

Művészi eszközök keresése lírai és elbeszélő művekben (ritmus, rím, refrén, hasonlatok). Jellegzetes irodalmi témák, motívumok (pl. család, gyermek, természet) felfedezése olvasmányokban.

A különböző médiaszövegekben megjelenő egyszerű helyszínés időviszonylatok megfigyelése és értelmezése konkrét médiaszövegeken keresztül.

A művek szerkezeti jellemzőinek megfigyelése, a tér-idő változásainak felismerése. Mesék és mondák a magyar történelem eseményeihez kapcsolódóan. Elbeszélések 20. századi eseményekről, hősökről, sorsokról.

Az elbeszélő személyének azonosítása különböző egyszerű médiaszövegekben (pl. animációs mesék).

Az események sorrendjének, a mesélő személyének megállapítása.

79





Mesékre jellemző kezdő és befejező fordulatok, szókapcsolatok, ismétlődő motívumok felismerése. Rövidebb irodalmi szövegek (versek, mesék, elbeszélések) önálló olvasása. Nagyobb terjedelmű, jellemzően kortárs magyar és európai gyermekirodalmi alkotás részletének (meseregény, ifjúsági regény, mesés-, verseskötet) olvasása a tanító irányításával. Művek a kortárs magyar irodalomból. Ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokkal kombinált memóriagyakorlatok, fantáziajátékok, elképzelt és valóságos helyzetek megjelenítése. Részvétel csoportos játékokban, állóképek tervezése, kivitelezése és megbeszélése. A mozgás és a szövegmondás összekapcsolása. Szépirodalmi szöveg, ismeretterjesztő szöveg, monda, közmondás, szóKulcsfogalmak/ lás, találós kérdés, elbeszélés, regény; főszereplő, mellékszereplő; hasonfogalmak lat, ismétlés, ellentét; kezdőpont, végpont, fordulópont.


Előzetes tudás


Órakeret 7 óra

Szavak, szószerkezetek, rövid mondatok másolása írott és nyomtatott mintáról, látó/halló előkészítés után tollbamondásra és írásminta nélkül, emlékezetből.

80



Az írás eszközszintre emelésének segítése. E tevékenységben a kitartás és a folyamatjellegű gyakorlás ösztönzése. Az írástempó fokozása mellett a helyesség, az íráskép rendezettségének, esztétikumának értékként való elfogadása.



Az írástechnika fejlesztése, he- A tanuló lyes írásszokások megszilárdítá- - írása jól olvasható; sa (testtartás, írószerfogás, kéz- írástempója lendületes; csúsztatás). - füzetvezetése rendezett.

Kapcsolódási pontok Matematika; környezetismeret: olvasható, tetszetős és rendezett füzetvezetés.

Az írás lendületének és tempójának fokozása. Szósorok, mondatok írása másolással (esetenként tollal), tollbamondás után, emlékezetből és akaratlagos írással. Az egyéni írás kialakítása a rendezett, tiszta és olvasható íráskép igényével. Szükség esetén az olvashatóság javítása. Kulcsfogalmak/ Íráskép, szövegkép, olvashatóság. fogalmak



Órakeret 12 óra

A szöveg és a mondat jellemzőinek azonosítása.

A tematikai egység Az önkifejezés iránti igény erősítése, különféle formáinak és lehetősénevelési-fejlesztési geinek megismertetése, megvalósításának támogatása. céljai

81





A különböző szövegformák tar- A tanuló Környezetismeret; matalmi és szövegszerkesztési jel- – a tanult fogalmazási ismere- tematika: érthető, vilálemzőinek ismerete. teket felhasználja fogalma- gos szóbeli szövegalkotás. záskészítéskor. Kellő tapasztalat a cím szerepéről, jellemzőiről; a szövegek felépítéséről; az időrendről; a szöveg kohéziójáról; a tématartásról; a nyelvi megformáltságról; a különböző szövegformák jellemzőiről, a bekezdések szerepéről.

Vizuális kultúra: Az elemi mozgóképi szövegalkotó kódok kreatív alkalmazása, médiaszöveg írás. Egyszerű cselekmény megjelenítése képsorozattal (pl. rajz, digitális fotó, rövid animációs film) és hangokkal.

A szövegalkotás műveleteinek ismerete: anyaggyűjtés, címválasztás, a lényeges gondolatok kiválasztása, elrendezése, a szöveg tagolása bekezdésekre. Tájékoztató szövegek: hír, hirdetés, értesítés, meghívó, sms, email jellemzői, Leírás élőlényekről, tárgyakról, emberekről, jellemzés.

Témaválasztás, anyaggyűjtés, címadás; bekezdés; bevezetés, tárgyalás, beKulcsfogalmak/ fejezés; elbeszélés, hír, leírás, levél, meghívó; értesítés; hirdetés; SMS; fogalmak e-mail.



Órakeret 22 óra

Mondatalkotás. Mondatok összekapcsolása. Történetalkotás szóban. Képolvasás, mesemondás.

A képzelet, az önkifejezés aktivizálása különböző szövegformák megA tematikai egység ismerésével és az írásbeli szövegalkotás képességének továbbfejleszténevelési-fejlesztési sével. céljai Az írásbeli szövegalkotó készség fejlesztése.

82




A tanult fogalmazási ismeretek A tanuló felhasználása a szöveg alkotása- – a tanult fogalmazási ismeretek kor. felhasználásával kb. egy oldal terjedelmű elbeszélő fogalmazást készít; Gondolatok, érzelmek, vélemé-

Kapcsolódási pontok Környezetismeret: változatos élővilág; a tanultak bemutató leírása.

nyek kifejezése.

– a fogalmazás témájának meg- Vizuális kultúra: Terfelelő szavakat és kifejezése- mészeti jelenség megket használ; figyelése, a tapasztalaÖnálló írásbeli fogalmazások tok leírása, megjeleníkészítése elbeszélő szövegformá- – adott vagy választott témáról tése. 8–10 mondatos leírást készít a ban. A párbeszéd beillesztése a tanult fogalmazási ismeretek Egyszerű cselekmény történetmondásba. alkalmazásával; megjelenítése képso– a tartalmi egységek kezdetét rozattal (pl. rajz, digitális fotó, rövid animáSzemléletes leírások készítése bekezdéssel jelzi; ciós film) és hangokegyszerű tárgyról, növényről, – figyel a bemutatás sorrendjére kal (médiaszövegállatról. Jellemzés készítése emés a nyelvi eszközök hasznáírás). berről. latára; – a tanító útmutatásai alapján kijavítja fogalmazási és helyesírási hibáit. Levélírás, levélcímzés. Rövid szöveges üzenetek megfogalmazása különféle alkalmakra a címzett személyének figyelembevételével. Fogalmazásíráskor a megfelelő nyelvi eszközök alkalmazása. A fogalmazás koherenciájának megteremtése tématartással, a mondatok kapcsolásával. A fogalmazás témájának megfelelő szavak és kifejezések használata, a fölösleges szóismétlődés kerülése. A fogalmazások javítása a tanult fogalmazási ismeretek felhasználásával, a tanító segítségadásával. Kulcsfogalmak/ Elbeszélés, történetmondás, leírás, jellemzés; téma, helyszín, szereplő, cselekmény, időrend, nézőpont; párbeszéd. fogalmak

83




Órakeret 17 óra

A tanult nyelvtani fogalmak felismerése és megnevezése. A nyelvi tapasztalatok körének bővítése. A tapasztalatokra épülő nyelvi fogalomrendszer alapozásának megindítása a szófajok körében.


A tanulók önállóságának növelése: a feladatvégzésben; az információszerzésben és felhasználásban; a szabályalkalmazásban; az önellenőrzésben. A nyelvi tudatosság fokozása.



A kijelentő, kérdő, felkiáltó, a A tanuló felszólító és az óhajtó mondatok- – felismeri és megnevezi a taban a beszélő szándékának felisnult nyelvtani fogalmakat, merése és megnevezése szöveghasználja a szabályokat; ben. – felismeri, megnevezi és megfelelően jelöli a mondatfajtáA rokon értelmű szavak, a többjekat; lentésű, azonos alakú szavak he- – toldalékos formájukban, szölyes használata. vegben is felismeri és megnevezi a tanult szófajokat; A tanult szófajok felismerése és – megnevezése szójelentés alapján toldalékos formában is, szócsoportokban, mondatban és szöveg- – ben.

a szövegkörnyezetnek megfelelően használja az igeidőket és az igekötőket; alsó tagozaton tanult anyanyelvi ismeretei rendszerezettek.

Különféle időben végbemenő cselekvések, történések megkülönböztetése, a létigék különböző ideje. Az igekötő szerepének és írásmódjának megfigyelése. Tudatos alkalmazásuk.

84

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: Jelek a mindennapi életben. Az időbeliség ábrázolásának elemzése a képzőművészetben. Környezetismeret: tulajdonnevek a térképeken.





Az igemódok felismerése, mondatalkotás a megfelelő igemódokkal. A számnév ismerete, csoportosítása, alkalmazása. A fokozott számnévi alakok helyes használata. A névelők és a névutók szerepének ismerete. A névelők helyes használata. A névmások (személyes, mutató, kérdő) szerepének megértése, alkalmazásuk a mondatokban. A szóalkotás módjainak megismerése. A főnévi igenév ismerete, alkalmazása. Szófaj; főnév, köznév, tulajdonnév, személynév, állatnév, intézménynév, földrajzi név, márkanév, cím; határozott névelő, határozatlan névelő; névKulcsfogalmak/ utó; ige; igeragozás; igemód; igekötő; melléknév, melléknévfokozás; számfogalmak név, tőszámnév, sorszámnév, törtszámnév; határozott számnév, határozatlan számnév; személyes névmás, mutató névmás, kérdő névmás.



Órakeret 28 óra

A hangok hosszúságának helyes jelölése a begyakorolt szókészlet körében. Előzetes tudás

A kiejtéssel megegyezően írt rövid szavak biztos helyesírása. A j hang biztos jelölése a begyakorolt szókészletben. Az elválasztás szabályainak alkalmazása egyszerű szavak írásakor. Mondatkezdés nagybetűvel. A tanult mondatzáró írásjelek alkalmazása.

85




Órakeret 28 óra

A tematikai egység A helyesírási készség fejlesztése. nevelési-fejlesztési A megismert nyelvi eszközök, nyelvhelyességi és helyesírási szabályok céljai alkalmaztatása a szóbeli és az írásbeli nyelvhasználatban.




A mondatvégi írásjelek helyes A tanuló Környezetismeret: térhasználata az egyszerű mondatok képvázlat készítése – a mondatot nagybetűvel kezdi végén. tulajdonnevek feltünteés írásjellel zárja; tésével. – a begyakorolt szókészlet körHelyesírási szabályok alkalmazáében biztonsággal alkalmazza sa különböző írástevékenységeka tanult helyesírási szabályo- Matematika: számneben: igeidők, ragos és kiejtéstől kat; vek helyesírása. eltérő írásmódú igék; felszólítást – írásbeli munkái rendezettek, kifejező igealakok; igekötős igék; olvashatóak; igemódok, – helyesírását önellenőrzéssel tulajdonnevek, fokozott mellékfelülvizsgálja, szükség esetén nevek és számnevek; ragos névjavítja. szók; névutós szerkezetek; betűvel írt számnevek; a keltezés többféle formája. A j hang biztonságos jelölése a tanult szófajok körében. Kulcsfogalmak/ Nagybetű, kisbetű, írásjel, helyesírási szabály. fogalmak


Előzetes tudás


Órakeret 14 óra

Az önismeret életkornak megfelelő szintje, személyes tanulási sikerek és nehézségek megnevezése. Könyvtári állományrészekben való eligazodás, a lexikon és a szótár jellemzőinek ismerete, a szépirodalmi művek közötti tájékozódás.

A tematikai egység Az önálló, hatékony tanulás képességének fejlesztése. A könyvtár kornevelési-fejlesztési szerű forrásközpontként való tudatosítása, amely a hatékony tanulás helyszíne különböző információhordozók segítségével. céljai

86




A tanulás szerepe és módjai. Saját A tanuló tanulási folyamatunk megismeré- – ismeri a tanulási folyamat se, hogyan tanulunk a legkön-alapvető jellemzőit; nyebben, mi okoz nehézséget. Gondolkodás a gondolkodásunk- – azonosítja az információ forrásait a főbb tartalmi elemek ról, tanulásunkról. Egyszerű tanusegítségével, ismeri azok kelási módok, stratégiák. Tanulás zelését; különböző típusú szövegekből. – megismeri a nem nyomtatott dokumentumok alaptípusait; Ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokkal kombinált (koncent- – képes önálló tanulásra; rációs) memóriagyakorlatok, szö- – ismeri a saját tanulási folyavegtanulási technikák. matának, képességének jellemzőit; Vázlatkészítés irányítással, tanulás, összefoglalás vázlat segítség- – ismer és alkalmaz néhány ével. tanulási módot, stratégiát a különböző tanulási feladatok teljesítése érdekben; Ismerkedés különböző informá– a szövegből történő tanulás cióhordozókkal. során olvasási stratégiákat Adatok, információk gyűjtésének, használ; célszerű elrendezésének módjai. – információt keres, kezel önállóan néhány forrásból; Alapismeretek a könyvtár tereiről – az elektronikus katalógus seés állományrészeiről. A könyvek gítségével tud könyveket ketartalmi csoportjai: szépirodalmi resni, és eligazodik a könyvtáművek, ismeretterjesztő irodalom, ri tájékoztató jelek között; kézikönyvek, elektronikus információhordozók, elektronikus in- – szöveghűen felidézi a következő szépirodalmi műveket, formációs eszközök, internet, illetve azok részleteit: népdaldigitális tananyag használata. szövegek, József Attila: Betlehemi királyok, Mama; PetőA szótárak szerkezeti jellemzői fi Sándor: Füstbe ment terv; (betűrend, címszó, szócikk), a illetve kortárs magyar lírikuszótárhasználat módja. A lexikon sok műveiből néhány alkotás; és a szótár egyező és eltérő vonárészletek Kölcsey Ferenc: sai. Hymnus; Petőfi Sándor: Az információk keresése és kezelése. Különböző információhordozók a lakóhelyi és az iskolai könyvtárban. A könyvtár, mint

Nemzeti dal; Vörösmarty Mihály: Szózat című művéből, illetve szépprózai művekből.

87

Kapcsolódási pontok Környezetismeret: jelenségek megfigyelése, ok-okozati kapcsolatok keresése. Vizuális kultúra: Képi analógiák keresése a tanult szövegekhez. Kérdések megfogalmazása a látott információra, ismeretre, élményre vonatkozóan. Informatika: Célirányos internetes keresés néhány technikája.





információs központ, a tanulás bázisa, segítője. Ismerkedés folyóiratokkal. Az elektronikus könyvtári katalógus tájékoztató szerepe a könyvek és egyéb információforrások keresésében. Kulcsfogalmak/ Információ, tudás, könyvtár, tanulás, vázlat, digitális tananyag, elektronikus katalógus. fogalmak


Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti Órakeret érzék fejlesztése – folyamatos 6 óra

Előzetes tudás

Mesehősök tulajdonságai és cselekedetei; az olvasott irodalmi művekben a szereplők döntési helyzeteinek felidézése; személyes tetszésítéletek.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Erkölcsi, esztétikai kategóriák megismertetése, ítéletalkotás egyszerű szituációban, szépirodalmi művek alapján. A narratíva, történetmesélés szabályainak, szerveződésének, logikájának megismertetése.



Erkölcsi és esztétikai ítélet meg- A tanuló fogalmazása, érvelés a vélemény – ismeri, megérti a történeteket mellett, vitakészség kialakulása. bemutató művek szerveződését, felépítését, az összefüggések logikáját, az ok-okozati A szépirodalmi alkotásokban viszonyt; megismert helyzetek, azok tanulságának alkalmazása mindennapi – helyzetekben. A művek tanulságainak értelmezése.

képes állást foglalni, érvelni, meggyőzni másokat alapvető erkölcsi, esztétikai kérdésekben;

A saját vélemény mellett a nem – saját álláspont megjelenítésének, átélésének képessége. Mások véleményének megértése, elfogadása. Vélemények összevetése, különbségek és hasonlóságok megfigyelése, felismerése és kri- –

meggyőződéssel képviseli a legalapvetőbb emberi értékeket, megérti mások érvelését, elfogadja az övétől eltérő véleményeket, képes ezekkel is azonosulni; képes beleélésre, azonosulásra

88

Kapcsolódási pontok Erkölcstan: Értékrend alakulása. Szűkebb és tágabb környezetem, barátság. Környezetismeret: Környezeti rendszerek állapota, fenntarthatóság. Egészséges életmód. Viselkedési normák. Vizuális kultúra; dráma és tánc: a lényeg kiemelésének lehetőségei a vizuális kom-




tikája. A műélvezet, a beleélés mélyebb megtapasztalása a fentiek segítsé- – gével is. Mindennapi konfliktusok átélése dramatikus játékokban, drámajátékban (pl. bábjáték) saját és más álláspontból is. – Szülők, nagyszülők gyermekkora, életmódja, tárgyi világa. Az idő tagolására szolgáló kifejezések – használata; időrend. A múlt emlékei környezetünkben (múzeumok, emléktáblák, műemlékek, emlékművek; tárgyak, fotók, egyéb dokumentumok; szokások).


az életkori sajátosságainak pozíciókban. megfelelő művek befogadása során; dramatikus és drámajátékok segítségével képes átélni mindennapi konfliktusokat saját és más álláspontból is, azokat életkori szintjén kezelni. történetek olvasásakor, megbeszélésekor képes elkülöníteni a múltbeli és jelenbeli élethelyzeteket, történéseket. Képes felidézni történelmünk és kultúránk néhány kiemelkedő alakját, hozzájuk tud rendelni néhány fontos jellemzőt.

Nemzeti ünnepeink, jelképeink. A magyar szabadságküzdelmek kiemelkedő alakjai. Kiemelkedő magyar tudósok, feltalálók, művészek, sportolók. Az egymással szembeni tisztelet, a másság elfogadása. A lakóhely ismerete. Kulcsfogalmak/ Tanulság, vita, vélemény, konfliktus, múzeum, műemlék, szokás, életmód, időrend. fogalmak

89


A tanuló értelmesen és érthetően fejezze ki a gondolatait. Aktivizálja a szókincsét a szövegalkotó feladatokban. Használja a mindennapi érintkezésben az udvarias nyelvi fordulatokat. Beszédstílusát igazítsa beszélgető partneréhez. Kapcsolódjon be a csoportos beszélgetésbe, vitába, történetalkotásba, improvizációba, közös élményekről, tevékenységekről való beszélgetésekbe, értékelésbe. A közös tevékenységeket együttműködő magatartással segítse. Felkészülés után folyamatosan, érthetően olvasson fel ismert szöveget. Életkorának megfelelő szöveget értsen meg néma olvasás útján. Az olvasottakkal kapcsolatos véleményét értelmesen fogalmazza meg. Ismerjen, alkalmazzon néhány fontos olvasási stratégiát. Tanulási tevékenységét fokozatosan növekvő időtartamban legyen képes tudatos figyelemmel irányítani. Feladatainak megoldásához szükség szeA fejlesztés várt rint vegye igénybe az iskola könyvtárát. A könyvekben, gyermekújságokeredményei a két ban a tartalomjegyzék segítségével igazodjon el. Használja az ismert kéévfolyamos ciklus zikönyveket. végén A memoritereket szöveghűen mondja el. Adott vagy választott témáról 8–10 mondatos fogalmazást készítsen a tanult fogalmazási ismeretek alkalmazásával. Az alsó tagozaton tanult anyanyelvi ismeretei rendszerezettek legyenek. Biztonsággal ismerje fel a tanult szófajokat, és nevezze meg azokat szövegben is. A begyakorolt szókészlet körében helyesen alkalmazza a tanult helyesírási szabályokat. Írásbeli munkái rendezettek, olvashatóak legyenek. Helyesírását önellenőrzéssel vizsgálja felül, szükség esetén javítsa. Legyen tisztában a tanulás alapvető céljával, ítélőképessége, erkölcsi, esztétikai és történeti érzéke legyen az életkori sajátosságoknak megfelelően fejlett. Legyen nyitott, motivált az anyanyelvi képességek fejlesztése területén. Az anyanyelvi részképességeinek fejlettsége legyen összhangban, harmonikusan fejlődjön.

90


Értékelés - 4. osztály Magyar irodalom Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Jeles  beszédhelyzetben, kapcsolatteremtésben magabiztos, önálló, használja a nem verbális eszközöket  beszéde választékos, érthető, helyesen tagolt, a magyar nyelv hangzástörvényeinek megfelelő a mindennapi kommunikációban, vers- és prózamondásban  önállóan képes a mondanivaló értelmes megfogalmazására szóban, figyel a partnerre és kitartóan követi a gondolatmenetet  önállóan készít hosszabb közlésekről emlékeztető jegyzeteket  aktív szókincse gazdag, passzív szókincsét folyamatosan gyarapítja  helyesen alkalmazza a szövegfonetikai eszközöket (hangsúly, hanglejtés, tempó, artikuláció)  ismeri, helyesen alkalmazza a mindennapi élethelyzetekben a mindennapi érintkezés nyelvi fordulatait (tudakozódás, segítségkérés, megköszönés, elhárítás, válaszadás, vita)  szövegek reprodukálására tömörítéssel, nézőpontváltással önállóan képes (narráció)

Jó  beszédhelyzetben, kapcsolatteremtésben önállóan használja a nem verbális eszközöket  beszéde érthető, helyesen tagolt, a magyar nyelv hangzástörvényeinek megfelelő a mindennapi kommunikációban, vers- és prózamondásban  kis segítséggel képes a mondanivaló értelmes megfogalmazására szóban, igyekszik figyelni a partnerre és követi a gondolatmenetet  önállóan próbál hosszabb közlésekről emlékeztető jegyzeteket írni  szókincse gazdag, passzív szókincsét folyamatosan gyarapítja  igyekszik helyesen alkalmazni a szövegfonetikai eszközöket (hangsúly, hanglejtés, tempó, artikuláció)  ismeri, és többnyire helyesen alkalmazza a mindennapi élethelyzetekben a mindennapi érintkezés nyelvi fordulatait (tudakozódás, segítségkérés, megköszönés, elhárítás, válaszadás, vita)

91


 szövegek reprodukálására törekszik tömörítéssel, nézőpontváltással (narráció)

Közepes  beszédhelyzetben, kapcsolatteremtésben segítséggel használja a nem verbális eszközöket  beszéde érthető, a tagolásban a magyar nyelv hangzástörvényeinek alkalmazásában, a mindennapi kommunikációban, vers- és prózamondásban tanítói segítséget igényel  tanítói segítséggel képes a mondanivaló értelmes megfogalmazására szóban, rövid ideig figyel a partnerre és követi a gondolatmenetet  hosszabb közlésekről emlékeztető jegyzeteket segítségadással képes írni (vázlat)  szókincse életkorának megfelelő, passzív szókincsét folyamatosan gyarapítja (tankönyv, szótárak)  bizonytalan a szövegfonetikai eszközök használatában (hangsúly, hanglejtés, tempó, artikuláció), hibáit tanítói segítséggel javítja  ismeri a mindennapi élethelyzetekben a mindennapi érintkezés nyelvi fordulatait (tudakozódás, segítségkérés, megköszönés, elhárítás, válaszadás, vita), de alkalmazásában bizonytalan  szövegek reprodukálására (tömörítés, nézőpontváltás, narráció) tanítói segítséget igényel

Elégséges  beszédhelyzetben, kapcsolatteremtésben csak tanítói segítséggel használja a nem verbális eszközöket  beszéde érthető, tagolatlan, vét a magyar nyelv hangzástörvényei ellen a mindennapi kommunikációban, vers- és prózamondásban  csak tanítói segítséggel képes a mondanivaló értelmes megfogalmazására szóban, rövid ideig figyel a partnerre és a gondolatmenetre  hosszabb közlésekről emlékeztető jegyzeteket nem képes írni  szókincse szegényes, életkorának nem megfelelő, passzív szókincsét önállóan nem gyarapítja  gyakran vét, önállóan nem alkalmazza a szövegfonetikai eszközöket (hangsúly, hanglejtés, tempó, artikuláció), hibáit csak tanítói segítséggel javítja

92


 hiányosan ismeri, és bizonytalanul alkalmazza a mindennapi élethelyzetekben a mindennapi érintkezés nyelvi fordulatait (tudakozódás, segítségkérés, megköszönés, elhárítás, válaszadás, vita)  szövegek reprodukálására tömörítéssel (narráció) csak tanítói segítséggel képes

Olvasás, az írott szöveg megértése, irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése, a tanulási képesség fejlesztése, az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése

Jeles  önállóan képes előzetes felkészülés után szöveghű, folyamatos, a tartalmat kifejező felolvasásra, (párbeszédek, közbeékelődések elkülönítésére,) az élőbeszéd üteméhez közelítő tempóban  önállóan képes az olvasmányok tartalmának elmondására összefüggő, értelmes mondattal  irodalmi és nem irodalmi szövegeket folyamatosan, beszéd- és olvasástechnikai hiba nélkül kifejezően, értelemszerűen felolvas, memoritereket (próza, vers) előad  ismer és olvas külföldi nép- és műköltészeti alkotásokat, valamint a hazai (magyar nemzetiségi és az etnikumok irodalmából) prózai műveket, verseket, elbeszéléseket, regényeket, regényrészleteket  a szöveg megértését szóbeli és írásbeli feladatok önálló megoldásával bizonyítja, a megoldás során nem vagy csak ritkán hibázik  folyamatosan olvas egyszerű szerkezetű gyermekregényt, olvasónaplót, feljegyzéseket készít, olvasmányélményét társaival megosztja  a szépirodalmat és az ismeretterjesztő irodalmat képes önállóan megkülönböztetni, felismeri a jellegzetes irodalmi témákat az olvasott művekben  önállóan felismeri a népköltészeti alkotásokat (népmese, népmonda, közmondás, legenda, népdal, népi játékok, szólás, találós kérdés, mondóka, kiszámoló), azok tartalmi és formai jellemzőit  önállóan felismeri a mesék szereplőit, helyszíneit, időpontját, képes a szereplők viselkedéseiről, kapcsolatairól véleményt alkotni  képes a szöveget önállóan tagolni, értelmezni, információt kiemelni, a lényeget tömören megfogalmazni egy-egy mondattal, vázlatot képes készíteni (címadás szókapcsolatokkal)  képes a versek hangulata által keltett érzéseit önállóan megfogalmazni (alapgondolat, költői üzenet), önállóan felfedezi a versek művészi eszközeit (ritmus, rím, refrén, hasonlat, megszemélyesítés)

93


 tájékozott lakóhelye népszokásáról, történelmi alakjairól, emlékhelyeiről, irodalmi életéről, ismeri a lakóhelye irodalmának képviselőit, azok alkotásait (írók, költők, festők), művelődési lehetőségeit (mozi, színház, múzeum, emlékhelyek), ezekről rövid beszámolókat, kiselőadásokat (3-4 perc) képes készíteni  aktívan, alkotó módon részt vesz a ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokban, csoportos és egyéni improvizációs játékokban, azok elemző megbeszélésében, történetek dramatizálásában, színházi előadások megtekintésében  kulturáltan viselkedik, tájékozódni tud az iskolai és lakóhelyi könyvtárban, feladatok önálló elvégzésére képes (gyűjtőmunka, rövid szóbeli beszámoló, lexikon-, szótárhasználat) katalógus szerint, önállóan tudja használni a könyvtári információhordozókat (lexikon, enciklopédia, hangkazetta, folyóiratok, szótárak, számítógép, internet)

Jó  önállóan képes előzetes felkészülés után folyamatos, a tartalmat kifejező felolvasásra, az élőbeszéd üteméhez közelítő tempóban, szabályos hanglejtéssel, kevés beszéd-, és olvasástechnikai hibával  kis tanítói segítséggel képes az olvasmányok tartalmának elmondására összefüggő, értelmes mondattal  irodalmi és nem irodalmi szövegeket folyamatosan, kevés beszéd- és olvasástechnikai hibával, kifejezően, értelemszerűen felolvas, memoritereket (próza, vers) kifejezően elmond  ismer és olvas külföldi nép- és műköltészeti alkotásokat, valamint hazai (magyar nemzetiségi és az etnikumok irodalmából) prózai műveket, verseket, elbeszéléseket, regényeket, regényrészleteket  a szöveg megértését szóbeli és írásbeli feladatok önálló megoldásával bizonyítja, hibáit önállóan javítja  folyamatosan olvas egyszerű szerkezetű gyermekregényt, olvasónaplót vezet, melyből felkészülés után képes olvasástechnikai hiba (újrakezdés, mást olvas, betűtévesztés, betűcsere, betűkihagyás) nélkül felolvasni, és az azzal kapcsolatos olvasmányélményét társaival megosztani  a szépirodalmat és az ismeretterjesztő irodalmat képes önállóan megkülönböztetni, felismeri a jellegzetes irodalmi témákat az olvasott művekben  önállóan felismeri a népköltészeti alkotásokat (népmese, népmonda, közmondás, legenda, népdal, népi játékok, szólás, találós kérdés, mondóka, kiszámoló), azok tartalmi és formai jellemzőit  önállóan felismeri a mesék szereplőit, helyszíneit, időpontját, képes a szereplők viselkedéseiről, kapcsolatairól véleményt alkotni

94


 képes a szöveget önállóan tagolni, értelmezni, információt kiemelni, a lényeget tömören megfogalmazni egy-egy mondattal, vázlatot képes készíteni (címadás szókapcsolatokkal)  képes a versek hangulata által keltett érzéseit önállóan megfogalmazni (alapgondolat, költői üzenet), önállóan felfedezi a versek művészi eszközeit (ritmus, rím, refrén, hasonlat, megszemélyesítés)  tájékozott lakóhelye népszokásáról, történelmi alakjairól, emlékhelyeiről, irodalmi életéről, ismeri a lakóhelye irodalmának képviselőit, azok alkotásait (írók, költők, festők), művelődési lehetőségeit (mozi, színház, múzeum, emlékhelyek), ezekről rövid beszámolókat, kiselőadásokat (3-4 perc) képes készíteni  aktívan részt vesz a ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokban, csoportos és egyéni improvizációs játékokban, azok elemző megbeszélésében, történetek dramatizálásában, színházi előadások megtekintésében  kulturáltan viselkedik, tájékozódni tud az iskolai és lakóhelyi könyvtárban, feladatok önálló elvégzésére képes (gyűjtőmunka, rövid szóbeli beszámoló, lexikon-, szótárhasználat) katalógus szerint, többnyire önállóan használja a könyvtári információhordozókat (lexikon, enciklopédia, hangkazetta, folyóiratok, szótárak, számítógép, internet)

Közepes  kijelölt szöveget felkészülés után folyamatosan, a tartalmat kifejezően több beszéd és olvasástechnikai hibával felolvas, az élőbeszéd üteméhez közelítő tempóban, szabályos hanglejtéssel olvas  tanítói segítséggel képes az olvasmányok tartalmának elmondására néhány összefüggő, értelmes mondattal  feldolgozott irodalmi és nem irodalmi szövegeket folyamatosan, beszéd- és olvasástechnikai hibával, kifejezően felolvas, memoritereket (próza, vers) kevés tévesztéssel mond el  az olvasókönyvből feldolgozott külföldi nép- és műköltészeti alkotásokat, valamint a hazai (magyar nemzetiségi és az etnikumok irodalmából) prózai műveket, verseket, elbeszéléseket, regényeket, regényrészleteket ismeri  a szöveg megértését szóbeli és írásbeli egyszerű feladatok megoldásával bizonyítja, hibáit önállóan és tanítói segítséggel javítja  folyamatosan olvas egyszerű szerkezetű gyermekregényt, olvasónaplót vezet, és az azzal kapcsolatos olvasmányélményét társaival tanítói segítséggel megosztja  a szépirodalmat és az ismeretterjesztő irodalmat képes megkülönböztetni, felismeri a jellegzetes irodalmi témákat az olvasott művekben

95


 felismeri a népköltészeti alkotásokat (népmese és fajtái, népmonda, közmondás, legenda, népdal, népi játékok, szólás, találós kérdés, mondóka, kiszámoló), bizonytalan azok tartalmi és formai jellemzőiben  önállóan felismeri a mesék szereplőit, helyszíneit, időpontját, képes a szereplők viselkedéseiről, kapcsolatairól véleményt csak nevelői segítséggel alkot  tanítói segítséggel képes egyszerű, rövid szöveget önállóan tagolni, értelmezni, információt kiemelni, a lényeget tömören megfogalmazni egy-egy mondattal, vázlatot képes készíteni (címadás szókapcsolatokkal)  a versek hangulata által keltett érzéseit tanítói segítséggel képes megfogalmazni (alapgondolat, költői üzenet), és felfedezni a versek művészi eszközeit (ritmus, rím, refrén, hasonlat, megszemélyesítés)  olvasott lakóhelye népszokásáról, történelmi alakjairól, emlékhelyeiről, irodalmi életéről, ismeri a lakóhelye irodalmának képviselőit, azok alkotásait (írók, költők, festők), művelődési lehetőségeit (mozi, színház, múzeum, emlékhelyek), ezekről rövid beszámolókat képes készíteni segítséggel  tanítói felkérésre vesz részt a ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokban, csoportos improvizációs játékokban, azok elemző megbeszélésében, történetek dramatizálásában, színházi előadások megtekintésében  kulturáltan viselkedik, tájékozódni tud az iskolai könyvtárban, feladatok önálló elvégzésére segítséggel képes (gyűjtőmunka, rövid szóbeli beszámoló, lexikon-, szótárhasználat) katalógus szerint, tanítói segítséggel használja a könyvtári információhordozókat (lexikon, enciklopédia, szótárak, számítógép)

Elégséges  kijelölt rövid szöveget felkészülés után sem tud, a tartalmat kifejezően felolvasni több beszéd- és olvasástechnikai hibával, lassú tempóban olvas  csak kérdésekre válaszolva képes az olvasmányok tartalmának elmondására néhány összefüggő, értelmes mondattal  feldolgozott irodalmi és nem irodalmi szövegeket beszéd- és olvasástechnikai hibával, szóképesen felolvas, memoritereket (próza, vers) pontatlanul, sok tévesztéssel mond el  az olvasókönyvből feldolgozott külföldi nép- és műköltészeti alkotásokat, valamint a hazai (magyar nemzetiségi és az etnikumok irodalmából) prózai műveket, verseket, elbeszéléseket, regényeket, regényrészleteket bizonytalanul ismeri  kb.1 oldal terjedelmű szöveg megértését vizsgáló szóbeli és írásbeli, egyszerű feladatok megoldása során is sokat hibázik, hibáit csak tanítói segítséggel javítja

96


 egyszerű szerkezetű gyermekregényt részletekben olvas el, arról feljegyzést csak tanítói segítséggel képes készíteni, és az azzal kapcsolatos olvasmányélményét társaival tanítói segítséggel megosztja  a szépirodalmat és az ismeretterjesztő irodalmat képes megkülönböztetni, a jellegzetes irodalmi témákat az olvasott művekben csak tanítói segítséggel felismerni  felismeri a népköltészeti alkotások közül a népmesét és fajtáit, népmondát, népdalt, népi játékokat, találós kérdést, mondókát, kiszámolót, bizonytalan a közmondás, a legenda, a szólás tartalmi és formai jellemzőiben  önállóan felismeri a mesék szereplőit, helyszíneit, időpontját, csak segítséggel képes a szereplők viselkedéseiről, kapcsolatairól véleményt alkotni  csak tanítói segítséggel, bekezdések alapján képes egyszerű, rövid szöveget önállóan tagolni, értelmezni, információt kiemelni, a lényeget tömören megfogalmazni egy-egy mondattal, vázlatot kiegészíteni (címadás szókapcsolatokkal)  a versek hangulata által keltett érzéseit csak tanítói segítséggel képes megfogalmazni (alapgondolat, költői üzenet), és felfedezni a versek művészi eszközeit (ritmus, rím, refrén, hasonlat, megszemélyesítés)  tájékozatlan lakóhelye népszokásáról, történelmi alakjairól, emlékhelyeiről, irodalmi életéről, nem ismeri a lakóhelye irodalmának képviselőit, azok alkotásait (írók, költők, festők), művelődési lehetőségeit (mozi, színház, múzeum, emlékhelyek), rövid beszámolókat csak segítséggel képes készíteni  tanítói utasításra vesz részt a ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokban, csoportos improvizációs játékokban, azok elemző megbeszélésében, történetek dramatizálásában, színházi előadások megtekintésében  kulturáltan viselkedik, tájékozódni tud az iskolai könyvtárban, feladatok önálló elvégzésére csak tanítói segítséggel képes (gyűjtőmunka, rövid szóbeli beszámoló, lexikon-, szótárhasználat), katalógus szerint csak tanítói segítséggel használja a könyvtári információhordozókat (lexikon, szótárak, számítógép)

Fogalmazási alapismeretek, szövegalkotási gyakorlatok

Jeles  képes önállóan összefüggő szöveget alkotni szóban és írásban, olvasott, átélt, egyéni vagy közös élmény, fantázia alapján  olvasmányok, szövegminták megfigyelése során a szövegszerkesztés (bekezdések) jellemzőit felismeri, a szövegalkotás, készítés folyamatában önállóan alkalmazza  az olvasottak tartalmát tudja tömöríteni, részletezni, vázlatot készíteni (szóban, írásban)

97


 ismeri és alkalmazza a szövegalkotás és szerkesztés szabályait (anyaggyűjtés, címválasztás, lényeges gondolatok, eseménysor, időrend, megfelelő szóhasználat, bevezetés, tárgyalás, befejezés)  képes kb.13-15 mondatos, szerkezetileg, nyelvileg jól megformált, elbeszélő, leíró fogalmazást, különféle alkalmakra partnereknek üdvözletet, értesítést, meghívót és hirdetést szerkeszteni tartalmi és formai jegyek megtartásával  gazdag szókinccsel bír, változatos szóhasználattal, párbeszéd beillesztésével, a műfajnak és témának megfelelően egyéni stílusban fogalmaz  önellenőrzést, hibajavítást önállóan végez, használja a helyesírási szótárt

Jó  képes közös előkészítés után önállóan összefüggő szöveget alkotni szóban és írásban, olvasott, átélt, egyéni vagy közös élmény, fantázia alapján  olvasmányok, szövegminták megfigyelése során a szövegszerkesztés (bekezdések) jellemzőit felismeri, a szövegalkotás, készítés folyamatában többnyire helyesen, önállóan alkalmazza  az olvasottak tartalmát tudja tömöríteni, részletezni, vázlatot készíteni (szóban, írásban)  ismeri és többnyire pontosan alkalmazza a szövegalkotás és szerkesztés szabályait (anyaggyűjtés, címválasztás, lényeges gondolatok, eseménysor, időrend, megfelelő szóhasználat, bevezetés, tárgyalás, befejezés)  képes kb.10-13 mondatos, szerkezetileg, nyelvileg jól megformált, elbeszélő, leíró fogalmazást, különféle alkalmakra partnereknek üdvözletet, értesítést, meghívót szerkeszteni tartalmi és formai jegyek megtartásával  változatos szókinccsel bír, megfelelő szóhasználattal, párbeszéd beillesztésével, a műfajnak és témának megfelelően fogalmaz  önellenőrzést, hibajavítást önállóan végez, használja a helyesírási szótárt

Közepes  segítséggel képes közös előkészítés után összefüggő szöveget alkotni szóban és írásban, olvasott, átélt, egyéni vagy közös élmény alapján  olvasmányok, szövegminták megfigyelése során a szövegszerkesztés (bekezdések) jellemzőit felismeri, a szövegalkotás, készítés folyamatában segítséggel alkalmazza  az olvasottak tartalmát segítséggel tudja tömöríteni, részletezni, vázlatot készíteni (szóban, írásban)

98


 pontatlanul ismeri és bizonytalanul alkalmazza a szövegalkotás és szerkesztés szabályait (anyaggyűjtés, címválasztás, lényeges gondolatok, eseménysor, időrend, megfelelő szóhasználat, bevezetés, tárgyalás, befejezés)  képes kb.8-10 mondatos, szerkezetileg megformált (bevezetés, tárgyalás, befejezés), elbeszélő, leíró fogalmazást, különféle alkalmakra partnereknek üdvözletet (levelezőlap) szerkeszteni tartalmi és formai jegyek megtartásával  a szövegműfajnak és témának megfelelő szókincset használ  önellenőrzést, hibajavítást önállóan végez, kérésre használja a helyesírási szótárt, hibáit tanítói segítséggel javítja

Elégséges  csak tanítói segítséggel képes közös előkészítés után is összefüggő szöveget alkotni szóban és írásban, olvasott, átélt élmény alapján  olvasmányok, szövegminták megfigyelése során a szövegszerkesztés (bekezdések) jellemzőit tanítói segítséggel felismeri, a szövegalkotás folyamatában segítséggel alkalmazza  az olvasottak tartalmának összefoglalására, tömörítésére, vázlat kiegészítésére csak segítséggel képes  a szövegalkotás és szerkesztés szabályait csak tanítói segítséggel alkalmazza (eseménysor, időrend, megfelelő szóhasználat, bevezetés, tárgyalás, befejezés)  képes kb.6-8 összefüggő mondat terjedelmű, szerkezetileg megformált (bevezetés, tárgyalás, befejezés), elbeszélő, leíró fogalmazás készítésére megadott téma alapján tanítói segítséggel  szókincse minimális, segítséggel a szövegműfajnak és témának megfelelő szókincset használ  önellenőrzést, hibajavítást felületesen végez, kérésre használja a helyesírási szótárt, hibáit csak tanítói segítséggel javítja

Magyar nyelvtan Az íráshasználat fejlesztése, nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondatfajták, szavak, szófajok; Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása

99


Jeles  betűalakítása arányos, egyéni írásképe kialakult, írása tetszetős, igényes  folyamatosan, lendületesen, rendezetten ír, szövegelrendezése gazdaságos  szövegben a mondatfajták felismerése, megnevezése, alkotása, alkalmazása biztos (kijelentő, kérdő, felkiáltó, óhajtó, felszólító)  szövegben a tanult szófajokat (ige, főnév, melléknév, névelő, névutó, számnév) önállóan, biztosan felismeri, megnevezi, csoportosítja, helyesen írja, alkalmazza  biztos a szótő formájában megadott szavak szövegbe szerkesztésében  a tanult nyelvtani ismereteket és helyesírási szabályokat j-ly jelölését önállóan, helyesen alkalmazza íráshasználat során a szó és szövegkörnyezetben  íráshasználat során (másolás, tollbamondás, emlékezet utáni írás, szövegalkotás) nem, vagy ritkán hibázik  önellenőrzésre, hibajavításra önállóan képes, használja A magyar helyesírás szabályai c. könyvet

Jó  betűalakítása arányos, egyéni írásképe kialakult, írása igényes  folyamatosan, lendületesen, rendezetten ír, szövegelrendezése gazdaságos  szövegben a mondatfajták felismerése, megnevezése, alkotása, alkalmazása biztos (kijelentő, kérdő, felkiáltó, óhajtó, felszólító)  szövegben a tanult szófajokat (ige, főnév, melléknév, névelő, névutó, számnév) önállóan, kevés hibával felismeri, megnevezi, csoportosítja, helyesen írja, alkalmazza, tévedéseit önállóan javítja  a szótő formájában megadott szavak szövegbe szerkesztésében ejtett esetleges hibáit önállóan javítja  a tanult nyelvtani ismereteket és helyesírási szabályokat, j-ly jelölését önállóan alkalmazza keveset hibázik az íráshasználat során a szó és szövegkörnyezetben, hibáit önállóan javítja  íráshasználat során (másolás, tollbamondás, emlékezet utáni írás, szövegalkotás) kevés hibát ejt  önellenőrzésre, hibajavításra önállóan képes, használja A magyar helyesírás szabályai c. könyvet

100


Közepes

 betűalakítása többnyire arányos, egyéni írásképe kialakult, írása olvasható  folyamatosan, lendületesen, rendezetten ír, az írást a tanulás eszközeként használja, szövegelrendezése nem minden esetben gazdaságos  szövegben a mondatfajták felismerése, megnevezése, alkotása, alkalmazása, helyesírása sok esetben pontatlan (kijelentő, kérdő, felkiáltó, óhajtó, felszólító)  szövegben a tanult szófajt (ige, főnév, melléknév, névelő, névutó, számnév) felismerésében, megnevezésében, csoportosításában, helyesírásában időnként téveszt, tévedéseit tanítói segítséggel javítja  a szótő formájában megadott szavak szövegbe szerkesztésében ejtett esetleges hibáit segítséggel javítja  a tanult nyelvtani ismereteket és helyesírási szabályokat j-ly jelölését a begyakorolt szóés szöveganyag (munkafüzet, feladatlap) alapján az íráshasználata során többnyire helyesen alkalmazza  íráshasználat során (másolás, tollbamondás, emlékezet utáni írás, szövegalkotás) több hibát ejt, hibáit tanítói javításnak megfelelően javítja  önellenőrzésre, hibajavításra tanítói segítséggel képes, kérésre használja A magyar helyesírás szabályai c. könyvet

Elégséges  betűalakítása aránytalan, egyéni írásképe kialakulatlan, írása alig olvasható  kapkodóan, felületesen, rendezetlenül ír, szövegelrendezése nem áttekinthető  gyakran vét a mondatfajták felismerése, megnevezése, alkotása, alkalmazása, helyesírása során (kijelentő, kérdő, felkiáltó, óhajtó, felszólító), javítani csak tanítói segítséggel képes  szövegben a tanult szófajok (ige, főnév, melléknév, névelő, névutó, számnév) felismerésében, megnevezésében sokat téved, csoportosításban, helyesírásban, alkalmazásban tanítói segítséget igényel  a szótő formájában megadott szavak szövegbe szerkesztésében ejtett hibáit, tanítói segítséggel javítja  a tanult nyelvtani ismeretek és helyesírási szabályok felismerése, megnevezése, alkalmazása pontatlan, bizonytalan, j-ly jelölését a begyakorolt szó- és szöveganyag alapján sem használja helyesen az íráshasználata során, hibáit csak tanítói segítséggel javítja

101


 íráshasználat során (másolás, tollbamondás, emlékezet utáni írás, szövegalkotás) sok írástechnikai hibát ejt, tanítói javításnak megfelelően javítja munkáját  önellenőrzésre, hibajavításra csak tanítói segítségadás mellett képes, A magyar helyesírás szabályai c. könyvet csak tanítói segítséggel tudja használni.

102

Magyar nyelv. magyar irodalom

Recommend Documents