MAGYAR. NYELV ÉS IRODALOM TANÁR SZAK NAPPALI TAGOZAT

MAGYAR. NYELV ÉS IRODALOM TANÁR SZAK NAPPALI TAGOZAT

Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Összóraszám (elm + gyak) Számonkérés módja Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve Tantárgyfelelős beosztása

Filológiai alapismeretek MA 1001 1. 1 1 (előadás) kollokvium – Dr. Onder Csaba főiskolai docens

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A tantárgy általános célja az alapvetõ filológiai ismeretek bemutatása. A tantárgy specifikus célja hallgatók bibliográfiai, könyvészeti alapismeretekkel való megismertetése, a hagyományos és modern textológia, illetve az alapvető verstani ismeretek bemutatása. 2. A tantárgy tartalma A filológia fogalma. A szöveg, a szövegkritika, fogalma. A kritikai és genetikus szövegkiadás. A forráskutatás és az interpretáció kapcsolata. A verstan alapfogalmai. Bibliográfiai, könyvészeti alapismeretek. 3. Évközi ellenőrzés módja: — 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: Új filológia = Helikon, 2000/4. Bevezetés a régi magyar irodalom filológiájába. Szerk.: Hargittay Emil. Budapest, 1996. West: Szövegkritika és szövegkiadás. Budapest, 1999. Textológia vagy textológiák = Helikon, 1998 /3. Hagyományőrzés és hagyományteremtés a versújítás korában (1760-1840), szerk: Kecskés A. -- Vilcsek Béla, Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999. Szilágyi Márton: Filológia, irodalomtörténet, kommunikáció. Klasszikus módszertudat és új kihívások között. U.o., 564-573. Kecskés András–Szilágyi Péter–Szuromi Lajos:Kis magyar verstan. Budapest Szuromi Lajos: A szimultán verselés. Budapest, 1990. Szepes Erika–Szerdahelyi István: Verstan. Budapest, 1981. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: előadóterem

1


Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Összóraszám (elm+gyak) Számonkérés módja Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve Tantárgyfelelős beosztása

Retorikai és poétikai alapismeretek MA 1002 1. 1 1 (előadás) kollokvium – Dr. Karádi Zsolt főiskolai tanár

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A tantárgy specifikus céljai között szerepel a műfaj-fogalom, a műfajelmélet, s az irodalomesztétika néhány kérdéskörének vizsgálata. Arisztotelésztől Hegelen át a recepcióesztétika Jauss-féle modelljéig. 2. A tantárgy tartalma: A poétika fogalma, történeti alakulása. A poétika érintkezése az irodalomelmélettel és az irodalomesztétikával. A műfajfogalom történetisége. A műnemek. Az egyes műfajok és műnemek általános jellemzése. Arisztotelész, Sir Philip Sidney, Hegel, Kant, Schopenhauer, Nietzsche, Heidegger irodalomesztétikai elgondolásai. Poétika és retorika összefüggései. A retorika fejlődéstörténete Arisztotelésztől Barthes-ig. A régi és új retorika. 3. Évközi ellenőrzés módja: — 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: Arisztotelész: Poétika és más költészettani írások. Raabe Klett Könyvkiadó Kft. Budapest, 1997. Arisztotelész: Retorika. Telosz. Budapest, 1999. Szabó G- Zoltán–Szörényi László: Kis magyar retorika. Helikon Kiadó Kft. Budapest, 1997. A régi új retorika. szerk.: Jászó Anna, Aczél Petra. Trezor Kiadó, Budapest, 2000. Szili József: A poétikai műnemek interkulturális vetülete. Akadémiai Kiadó Rt. Budapest, 1997. Hegel: Esztétikai előadások. 3. kötet. Budapest, 1980. Bahtyin: A szó esztétikája. Budapest, 1976. 5-28. Jauss: Esztétikai tapasztalat és irodalmi hermeneutika. Helikon, 1980. 117-129. Jauss: Egy posztmodern esztétika védelmében. In: U.ő. Recepcióelmélet – esztétikai tapasztalat – irodalmi hermeneutika. Budapest, 1997. 236-268. Iser: Az olvasás aktusa. Az esztétikai hatás elmélete. In: Testes könyv. I. Szeged, 1996. 265-282. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: előadóterem

2


Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Összóraszám (elm. + gyak.) Számonkérés módja Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve Tantárgyfelelős beosztása

Bevezetés a nyelvtudományba MA 1101 1. 2 1 (előadás) kollokvium – Peténé dr. Csige Katalin főiskolai tanár

1. A tantárgy célja: A nyelvtudomány legalapvetőbb fogalmainak, kategóriáinak, módszeres eljárásainak megismerése, a magyar nyelvészeti tanulmányok megalapozása. 2. A tantárgy tartalma: A nyelvtudomány tárgya, helye a tudományok rendszerében. A nyelv fogalma, jellemzői és funkciói. Nyelv és nyelvjárás. A nyelvi és nem nyelvi jelrendszerek. A nyilatkozat mint kifejezés és mint indícium. A verbális nyelv kommunikációs funkciói. A nyelvek száma és osztályozása. A nyelvek vizsgálatának szintjei. Leíró és történeti, alkalmazott és elméleti nyelvészet. A modern nyelvtudomány kialakulása; az általános nyelvészet főbb kérdései. 3. Évközi ellenőrzés: zárhelyi dolgozatok 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: Bárczi Géza: Bevezetés a nyelvtudományba. Bp., 1954. Deme László: A beszéd és a nyelv. Bp., 1976. Péter Mihály: A nyilatkozat mint a nyelvi közlés egysége: MMNySzgy. I, 350-62. Szende Tamás: A beszédfolyamat alaptényezői. Bp., 1976. Telegdi Zsigmond: A nyilatkozat mint indícium: ÁNyT. XI. 179 kk. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei: tanterem

3



Nyelvészeti proszeminárium MA 1102 1. 2 1 (gyakorlat) gyakorlati jegy – Peténé dr. Csige Katalin főiskolai tanár

1. A tantárgy célja: Igazítsa el a hallgatókat a nyelvészeti vizsgálatok legfontosabb forrásaiban és módszereiben, s ezzel alapozza meg a főiskolai nyelvészeti tanulmányaikat, járuljon hozzá az alkotó nyelvtudományi közreműködésük kialakításához. 2. A tantárgy tartalma: A mai magyar nyelvtudomány szervezete. Az Akadémia, a felsőoktatási fórumok, társadalmi mozgalmak. A magyar nyelvtudomány alapvető szakirodalma; szótárak, kézikönyvek, névtárak, nyelvtanok, folyóiratok, évkönyvek, sorozatok. Az anyaggyűjtés és feldolgozás technikája, szerkesztési alapismeretek, a kézirat és korrektúra, hivatkozási eljárások. A szakkönyvtárak és használatuk. Szemináriumi dolgozat. A magyar nyelvtudomány néhány főbb személyisége a XX. században és napjainkban. 3. Évközi ellenőrzés módja: zárthelyi dolgozatok 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: H. Bottyánfy—Horváth—D. Mátai—Korompay: Bevezetés az egyetemi magyar nyelvészeti tanulmányokba. Tankönyvkiadó. Umberto Eco: Hogyan írjunk szakdolgozatot? Gondolat Kiadó. Bp., 1992. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei: tanterem

4



Az uralisztika alapjai MA 1103 4. 1 1 (előadás) kollokvium MA 1101 és MA 1102, MA 1141 Dr. Mizser Lajos főiskolai tanár

1. A tantárgy célja: Igazolja a magyar nyelv uráli eredetét, az uráli alapnyelv jellemzésével rámutat nyelvünk legősibb sajátosságaira, alapot ad a magyar nyelvtörténet tanulmányozásához. 2. A tantárgy tartalma: A nyelvrokonság fogalmának tisztázása, a tudománytalan nyelvhasonlítási kísérletek, az uráli őstörténet kérdései, az uráli őshaza, a nyelvtipológia és az areális nyelvészet eredményeinek felhasználása az uralisztikában; az alapnyelv fogalma, a rekonstrukció. Az uráli alapnyelv jellemző vonásainak körvonalazása: a hangsúly, a hangrendszer, a főbb hangváltozások, a szavak hangszerkezete. Az alapnyelv szófajai, az esetragozás, a birtokos személyjelek kialakulása, az igeragozás, a szóképzés, szóösszetétel. A magyar szókincs ősi elemeinek vázlatos áttekintése. 3. Évközi ellenőrzés módja: — 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: Bereczki Gábor: A magyar nyelv finnugor alapjai. Universitas Kiadó. Bp., 1996. Hajdú Péter: Az uráli nyelvészet alapkérdései. Bp., 1981. Hajdú Péter: Bevezetés az uráli nyelvtudományba. Bp., 1996. Nanovfszky György szerk.: Nyelvrokonaink. A Magyarságkutatás Könyvtára XXV. Teleki László Alapítvány. Bp., 2000. Uralilaiset kansat. Toim. Johanna Laakso. WSOY. Helsinki, 1991. Zsirai Miklós: Finnugor rokonságunk. Az uráli nyelvrokonainkkal kapcsolatos legújabb ismeret- és forrásanyag rövid összegzésével közreadja Zaicz Gábor. Budapest, 1994. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei: tanterem

5



Történeti hangtan MA 1111 5. 2 1 (előadás) kollokvium MA 1103 és MA 1141 Tukacsné dr. Károlyi Margit főiskolai tanár

1. A tantárgy célja: A hallgatók megismertetése a magyar nyelvtörténet főbb problémáival: a nyelvi változások szerepével mai nemzeti nyelvünk és az egyéb nyelvváltozatok keletkezésében. 2. A tantárgy tartalma: A magyar nyelvtörténet célja, feladata, a nyelvtörténet korszakai, a korszakolás problémái. A magyar nyelvtörténet forrásai, különös tekintettel a rokon és az idegen nyelvekre, a magyar köznyelvre és nyelvjárásokra, a nyelvemlékek és legfontosabb típusaik áttekintése. Az ősmagyar kor magánhangzó- és mássalhangzórendszere és fontosabb változásaik. A hangrendszer változásai az ómagyar kor óta. Többletek és hiányok a magánhangzó- és mássalhangzórendszerben. Minőségi és mennyiségi változások. A mai hangrendszer keletkezésének áttekintése. 3. Évközi ellenőrzés módja: — 4. Előírt külső szakmai gyakorlat: — 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: Bárczi Géza: A magyar nyelv életrajza. Bárczi Géza–Benkő Loránd–Berrár Jolán: A magyar nyelv története. Budapest, 1967. Kiss Lajos: Földrajzi neveink nyelvi fejlődése. Budapest, 1995. A TESz 10-15 szócikke 6. A tantárgy tárgyi szükségletei: tanterem

6



Magyar szótörténet MA 1121 6. 1 1 (előadás) kollokvium MA 1103 Dr. Minya Károly főiskolai tanár

1. A tantárgy célja: A magyar szókincs fejlődésének, változásainak egyes korszakainak a bemutatása. 2. A tantárgy tartalma: Lexikológia és lexikográfia. A szókészlet tagolódásának szempontjai. Szókészletünk eredete, eredet szerinti megoszlása. Az eredeti szókészlet: az ősi örökség és a belső keletkezésű szavak (a szóalkotás és szóteremtés fontosabb típusainak áttekintése), az idegen eredetű szókészleti elemek. A szóátvétel okai, társadalmi és gazdasági körülmények, az egyéni újítás szándéka. A jövevényszavak eredet szerinti főbb csoportjai, különös tekintettel a török, a szláv, a latin, a francia, a rumén és a német jövevényszavakra. A tükörszók. A nemzetközi és a vándorszavak. Szóstatisztikai vizsgálatok. A magyar nyelv finnugor, uráli jellegének, illetőleg sajátos karakterének bizonyítása a szógyakoriság segítségével. 3. Évközi ellenőrzés módja: — 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: Bárczi Géza: A magyar nyelv életrajza. Bp., 1975. Bárczi Géza: A magyar szókincs eredete. Második, bővített kiadás. Bp., 1958. Bárczi—Benkő—Berrár: A magyar nyelv története. Bp., 1967. Kakuk Zsuzsa: A török kor emléke a magyar szókincsben. Kőrösi Csoma Kiskönyvtár. Bp., 1996. Keszler Borbála (szerk.): Magyar grammatika. Bp., 2000. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei: tanterem

7



Történeti alaktan és mondattan MA 1131 7. 1 1 (előadás) kollokvium MA 1111 és MA 2112 v. MA 2113 v. MA 2114 Szopos András főiskolai tanársegéd

1. A tantárgy célja: Mutassa be a magyar nyelv alaktani és mondattani változásait az ősmagyar kortól napjainkig. 2. A tantárgy tartalma: Az alaktan történetének általános vonatkozásai. A tő- és toldalékmorfémák története: a különböző tőtípusok kialakulása. A szóképzés története. Az ige- és névszójelek, az igei személyragok, az esetragok és a birtokos személyjelek története. A szintaktikai szerkezetek és a mondattípusok történetének főbb kérdései. 3. Évközi ellenőrzés módja: — 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, ill. ajánlott jegyzetek: Bárczi Géza – Benkő Loránd – Berrár Jolán: A magyar nyelv története. Bp., 1967. Benkő Loránd (szerk.): A magyar nyelv történeti nyelvtana. A kései ómagyar kor. Morfematika. II/1. Akadémiai Kiadó. Bp., 1992. Benkő Loránd (szerk.): A magyar nyelv történeti nyelvtana. A korai ómagyar kor és előzményei I. Akadémiai Kiadó. Bp., 1991. Benkő Loránd: Az Árpád-kor magyar nyelvű szövegemlékei. Bp., 1980. Benkő Loránd: A magyar fiktív (passzív) tövű igék. Bp., 1984. Benkő Loránd: A történeti nyelvtudomány alapjai. Tankönyvkiadó. 1988. Theodora Bynon: Történeti nyelvészet. Osiris. Bp., 1997. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei: tanterem

8



Magyar leíró hangtan MA 1141 1. 2 2 (gyakorlat) gyakorlati jegy – Pállné dr. Lakatos Ilona főiskolai tanár

1. A tantárgy célja: A hangtannal kapcsolatos legáltalánosabb kérdések számbavétele, a magyar hangrendszer megismerése, a magyar nyelvtörténeti és dialektológiai tanulmányok megalapozása. 2. A tantárgy tartalma: A hangtan tárgya, ágai, története. A hangtani vizsgálatok eszközei, módszeres eljárásai. Fonetika és fonológia. Nyelv és beszéd, beszéd és írás, a fonetikus átírások (Aphi, Setala és az egyezményes magyar átírás). A beszédfolyamat felbontása, fiziológiai és akusztikai jellemzése. A magyar beszéd szegmentális és szupraszegmentális elemei, a magánhangzók és a mássalhangzók rendszere. A fonetikai sajátságok és a fonológiai korrelációk kapcsolata és ellentmondásai. A hangok egymásra hatása a beszéd folyamatában. Az alkalmazott fonetikai ágak; a beszédhibák, a helyes és kifejező magyar beszéd alapkérdései. 3. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 4. Évközi ellenőrzés módja: — 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: Antal László: A formális nyelvi elemzés. Bp., 1966. Bárczi Géza: Fonetika. Bp., 1951 (-1968). Bolla Kálmán szerk.: Fejezetek a magyar leíró hangtanból. Bp., 1982. Bolla Kálmán: Magyar hangalbum. Bp., 1980. Elekfi László: Beszédhangjaink kapcsolódása: Nyr. XCII, 379-89. Fónagy Iván – Magdics Klára: A magyar beszéd dallama. Bp., 1967. Helyes kiejtés, szép magyar beszéd. Az 1965-i egri kiejtési konferencia anyaga. Bp., 1967. Laziczius Gyula: Bevezetés a fonológiába. Budapest, 1932. Molnár József: A magyar beszédhangok atlasza. Bp., 1973. Papp István: Leíró magyar hangtan. Bp., 1966. Szende Tamás: A beszédfolyamat alaptényezői. Bp., 1976. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei: tanterem

9



Szófajtan és alaktan MA 1142 2. 2 1 (előadás) kollokvium MA 1101 és MA 1102 és MA 1141 Pállné dr. Lakatos Ilona főiskolai tanár

1. A tantárgy célja: A hallgatók megismertetése a szófajtan és az alaktan elméletével, problémás, vitatott kérdéseivel, azok elméleti hátterével. 2. A tantárgy tartalma: Szófajtan: A szófajelmélet általános kérdései. A szófaj fogalma, a szófajok osztályozásának kritériumai. A magyar nyelv szófajainak keletkezéstörténete, az ősi szófajok sajátosságai. A szófaji rendszer történeti változásai. A szófaji felosztás problémái, az egyes szófajok sajátosságaiból adódó többféle besorolási lehetőségek. A mai magyar nyelv szófaji rendszerei (a MMNyR., MMNy., Deme László, Berrár Jolán, Rácz Endre, Keszler Borbála, a MGr. felosztása). A lexikai szófajiság, a grammatikai szófajiság, az átmeneti, kereszteződő és többszófajúság kérdése, a szófajváltás (lexikai és grammatikai). Az alapszófajok (az ige és fajai: az ige jelentése, az igenemek, a tranzitivitás, az igék osztályozási lehetőségei egyéb szempontok szerint: igeaspektus, mediális igék stb., a főnév, melléknév, számnév (?), határozószó jelentése, alakja, szerkezete. Az igenevek és a névmások helye a szófaji rendszerben, a kérdés problematikája. A viszonyszók és a mondatszók általános kérdései. Alaktan: A nyelvi szintek rendszere és jellemzői. A morfémaszint. A morfológia. A morféma fogalma, a morfémák osztályozási lehetőségei, a morfémaosztályok jellemzése (tő- és toldalékmorfémák, az affixumok fajtái, a szabad, kötött, félszabad morfémák kérdése, a zérómorféma stb.). A morfémaalternáció. A morfémaszerkezet felépítése és elemzése. A morfémahatárok kérdése. Az ún. kötőhangzó-probléma. A tőmorfémák általános kérdései. A mai magyar igető- és névszótőrendszer és kialakulása. Az igeragozás, a névszóragozás kérdései. A szóalkotás módjai: a szóképzés, a szóösszetétel, a ritkább szóalkotási módok. 3. Évközi ellenőrzés módja: — 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: Szófajtan: Benczédy–Fábián–Rácz–Velcsovné: A mai magyar nyelv. Tankönyvkiadó. Bp., 1968. Berrár Jolán: Próbák és problémák a mai magyar nyelvtankönyv új kiadásához. A szófajok. NytudDolg. 33. 1982. 7-32.

10

MAGYAR. NYELV ÉS IRODALOM TANÁR SZAK NAPPALI TAGOZAT G. Varga Györgyi: Néhány nem tiszta szófaji kategória vizsgálati módjáról. In: Rácz Endre – Szathmári István (szerk.): Tanulmányok a mai magyar nyelv szófajtana és alaktana köréből. Tankönyvkiadó. Bp., 1989. 59-75. Keszler Borbála: A mai magyar nyelv szófaji rendszerezésének problémái. Nyr. 119 (1995): 293-308. Keszler Borbála szerk.: Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Bp., 2000. Keszler Borbála (szerk.): Újabb fejezetek a magyar leíró nyelvtan köréből. Bp., 1992. Lengyel Klára: Átmeneti kategóriák a nyelv különböző szintjein. Nyr. 119 (1995): 310-333. Rácz Endre: A grammatika szerepe az anyanyelvi nevelésben. MNy. LXXXI: 25-66. Rácz Endre (szerk.): Fejezetek a magyar leíró nyelvtan köréből. Bp., 1989. Simon Gyöngyi: A szófaji felosztás problémái. In: Tanulmányok… 33-59. Alaktan: A szófajtannál feltüntetett kézikönyvek mellett: Antal László: Magyar esetrendszer. NytudÉrt. 29. Gaál Edit: A birtoklás kifejezése a magyarban. NytudÉrt. 97. sz. Gósy Mária: A szintaktikailag pontosan nem elemezhető összetett szavak. MNy. LXXI: 47-57. Jakab László: Tanulmányok az igeragozás köréből. Debrecen, KLTE 73. sz., 1999. Károly Sándor: Egy morfológiai szerkezettan vázlata. ÁltNyTan. III. 85-96. Kenesei István: A toldalékmorfémák meghatározásáról. Nyr. 122 (1998): 67-80. Kiefer Ferenc: Alaktan. Bevezető. In: É. Kiss Katalin – Kiefer Ferenc – Siptár Péter: Új magyar nyelvtan. Osiris Kiadó. Bp., 1998. 187-97. Lotz János: A személy, szám, viszonyítás és tárgyhatározottság kategóriái a magyarban. NytudÉrt. 58. sz. Bp., 1967. 249-59. Rácz Endre: A birtokos személyragozásnak a birtok többségét kifejező alakrendszere. In: Rácz Endre – Szathmári István (szerk.): Tanulmányok a mai magyar nyelv szófajtana és alaktana köréből. Tankönyvkiadó. Bp., 1989. 135-49. T. Somogyi Magda: Toldalékaink (rendszerezéstörténet és összehasonlítás). Újabb fejezetek… 225-32. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei: előadóterem

11



Mondattan MA 1154 4. 2 1 (előadás) kollokvium MA 1151 és MA 2152 vagy MA 2153 Pállné dr. Lakatos Ilona főiskolai tanár

EGYSZERŰ MONDATTAN: 1. A tantárgy célja: Ismerkedjenek meg a hallgatók az egyszerű mondatok elméleti kérdéseivel. 2. A tantárgy tartalma: A mondatszint. A mondat fogalma, a különböző mondat-meghatározások. A rendszermondat és a szövegmondat. A mondat mint nyilatkozat. A propozíció és a modalitás. A mondatok osztályozása szerkezetük, logikai minőségük szerint. A mondatfajták. A grammatikai forma és funkció keveredése. A mondatrészek (állítmány, alany, tárgy, határozók, jelzők) szófajuk, alakjuk, szerkezeti felépítésük, fajtájuk szerinti jellemzése. 3. Évközi ellenőrzés módja: — 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: Balogh Judit: A jelző és az értelmező. Nyr. 123 (1999): 191-207. Berrár Jolán: A mondat formai ismertetőjegyei. ÁltNyTan. I. 53-76. Jakab István: Gondolatok az összetett mondatrészekről. Nyr. 105 (1981): 286-92. Keszler Borbála: Azonos főkategóriájú mondatrészek viszonya a mondategységen belül. In: Keszler Borbála (szerk.): Újabb fejezetek a magyar leíró nyelvtan köréből. Tankönyvkiadó. Budapest, 1992. 89-96. Kiefer Ferenc: Modalitás. Linguistica Ser. C, Relationis, 1. MTA Nyelvtudományi Intézete. Bp., 1990. É. Kiss Katalin – Kiefer Ferenc – Siptár Péter: Új magyar nyelvtan. Osiris Kiadó. Bp., 1998. Kugler Nóra: Mondattan. Nyr. 123 (1999): 88-108. Lengyel Klára: A többtagú mondatrészek. In: Kozocsa Sándor – Laczkó Krisztina (szerk.): Emlékkönyv Rácz Endre hetvenedik születésnapjára. ELTE, Bp., 1992. 15765. Pete István: Az állító és tagadó mondatok szinonímája. MNy.. XCV (1999): 305-12. Péter Mihály: A nyilatkozat mint a nyelvi közlés alapegysége. MNy. LXXXII (1968): 1-10. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei: előadóterem

12

MAGYAR. NYELV ÉS IRODALOM TANÁR SZAK NAPPALI TAGOZAT ÖSSZETETT MONDATOK: 1. A tantárgy célja: Ismerkedjenek meg a hallgatók az alá- és mellérendelt, valamint a többszörösen összetett mondatok elméleti kérdéseivel. 2. A tantárgy tartalma: Az egyszerű és az összetett mondat határsávja. Az alárendelő mondatok grammatikai szerveződésében részt vevő kategóriák (az utalószók, kötőszók). Az alárendelő összetett mondatok jelentésviszonyai és osztályozási problémái. Az állítmányi mellékmondat. kötött bővítményt kifejtő mellékmondatok: alanyi, tárgyi, a kötött határozói, a hasonlító határozói mellékmondat. Szabad bővítményt kifejtő mellékmondatok: jelzői, cél-, hely-, idő-, szám-, állapot-, mód-, fok-, okhatározói mellékmondatok szemantikai többlettartalmat hordozó mellékmondatok: a sajátos jelentéstartalmú mellékmondatok. Az alárendelő összetett mondatok a funkcionális és strukturális mondattanban. A mellérendelő összetett mondat általános jellemzése: a mellérendelés mivolta, a tartalmilogikai viszonyok (kapcsolatos, ellentéte, választó viszony, az ok-okozat viszonya); a jellemző kötőszók és használati feltételeik. A többszörösen összetett mondat jellemzői, alaptípusai. A szinteződés és a tömbösödés, a szerkezeti széttagolódás, a szintviszonyok, a kapcsolódási viszonyok, a tömbösödési formák. 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, ill. ajánlott jegyzetek: Haader Lea: A mondatátszövődés a nyelvhasználat szemszögéből. Nyr. 122: 318-24. Hadrovics László: A funkcionális magyar mondattan. Akadémiai Kiadó. Bp., 1969. 192-352. Keszler Borbála: Az alárendelő összetett mondatok összefoglalása. In: Faluvégi Katalin, Keszler Borbála, Laczkó Krisztina (szerk.): Magyar leíró nyelvtani segédkönyv. Nemzeti Tankönyvkiadó. Bp., 1994. 145-7. Keszler Borbála (szerk.): Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Bp., 2000. 461-555. Kiefer Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan I. Akadémiai Kiadó. Bp., 1997. 529-713. É. Kiss Katalin – Kiefer Ferenc – Siptár Péter: Új magyar nyelvtan. Osiris Kiadó. Bp., 1998. Rácz Endre (szerk.): A mai magyar nyelv. Tankönyvkiadó. Bp., 1968. 367-446. Rácz Endre – Szathmári István (szerk.): Tanulmányok a mai magyar nyelv mondattana köréből. Tankönyvkiadó. Bp., 1977. Tompa József (szerk.): A mai magyar nyelv rendszere. Akadémiai Kiadó. Bp., 1969. 330-407. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei: tanterem

13



Szövegtan MA 1157 5. 1 1 (előadás) kollokvium MA 1154 Peténé dr. Csige Katalin főiskolai tanár

*A szigorlat az MA 114–115 és az MA 214–215 kezdetű kóddal jelölt tanegységek anyagát foglalja magában.

1. A tantárgy célja: A szövegtan legalapvetőbb fogalmainak, kategóriáinak megismerése, a különböző szövegek elemzésének elméleti megalapozása. 2. A tantárgy tartalma: Az elnevezés. Történeti előzmények. A szövegtan felosztása. A szöveg fogalma. A formai és a funkcionális jellemzők. A függvényszerű beágyazottság. A szövegmondat és a mondatszöveg. A szövegezés szintjei. A szöveg fajtái. A kohézió és a koherencia. A szövegszintek. A szöveg szintaktikai szintje. A forikus elemek. A deixis kérdése. Az anafora és a névmásítás. A katafóra. A szöveg szemantikai szintje. Az izotópia. A tematikus főnév. A szemantikai mező. Az aktuális mondattagolás és a tematikus progresszió. Az előfeltevések. A szöveg pragmatikai szintje. A tematikus főnév és a pragmatikai mező. A pragmatikai előfeltevések. A pragmatikai következtetések. A pragmatikai általánosítás. A szövegszerkezeti alapegységek. az ún. konstrukciótípusok. 3. Évközi ellenőrzés módja: — 4. Előírt külső szakmai gyakorlat: nincs. 5. Kötelező, ill. ajánlott jegyzetek: Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok XI. kötetének recenzióiból: a) A szövegnyelvészet néhány alapkérdése (Ferenczy Gyula – Klaudy Kinga). 313-22. b) J. M. Lotman: Szöveg - modell – típus. (Füredi Mihály). 323-26. Békési Imre: A sorrend szerepe a komponensek beszerkesztésében. In: Tanulmányok a mai magyar nyelv szövegtana köréből. Bp., 1983. 15-30. Balázs János: A szöveg. Bp., 1985. 371. Deme László: A szövegegység és a szövegegység néhány jellemzője. In: Tanulmányok a mai magyar nyelv szövegtana köréből. Bp., 1983. 31-60. Rácz Endre: Egyeztetés és szöveggrammatika. In: Tanulmányok a mai magyar nyelv szövegtana köréből. Bp., 249-95. Robert de Beaugrande – Wolfgang Dressler: Bevezetés a szövegnyelvészetbe. Corvina. Bp., 2000. Szabó Zoltán: Szövegnyelvészet és stilisztika. Bp., 1988. 342. Szikszainé Nagy Irma: Leíró magyar szövegtan. Osiris. Bp., 1999. Szikszainé Nagy Irma: Szövegértés – szövegelemzés – szövegalkotás. Osiris. Bp., 2001. Petőfi S. János—Békési Imre: Terminológiai szótár (a szemiotikai szövegtan tanulmányozásához). In: Rácz Endre—Szathmári István szerk.: Szemiotikai szövegtan I. 1990. 85-117. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei: tanterem 14



Jelentéstan és stilisztika MA 1104 6. 1 1 (előadás) kollokvium – Dr. Pethő József főiskolai tanár

1. A tantárgy célja: A szemantika legfontosabb fogalmainak, kérdéseinek, azaz mindenekelőtt a nyelvi jelentésnek mint a nyelvi rendszer egyik összetevőjének a tárgyalása. A stilisztika történetének és jelenkori irányzatainak bemutatása. A jelentéstan és stilisztika összefüggéseinek feltárása. 2. A tantárgy tartalma: Jelentéstan: A jelentéstan a tudományok rendszerében. A jelentéstan múltja és jelene. A jelentés fogalma. Jelentésaspektusok (denotatív, szintaktikai, pragmatikus, lexikológiai, műfaji, nyelvrétegbeli). A homonímia. A szinonímia. A jelentésváltozás. A szóhangulat változásai és forrásai. A tulajdonnév jelentése. Stilisztika: A stilisztika létrejötte és fejlődéstörténete. A stilisztika jelene: stilisztikai iskolák, stílusértelmezések. A stílusrétegek. A stílusárnyalatok. Nyelvi és stilisztikai norma. Hangtani jelenségek és a zeneiség. A szó- és kifejezéskészlet stilisztikája. Az alak- és a mondattani jelenségek stilisztikai lehetőségei. Képek, képi ábrázolás. Szövegstilisztikai jelenségek. Az alakzatok. Stílustörténet. 3. Évközi ellenőrzés módja: zárthelyi dolgozat 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: Gáspári László: Stilisztika (főiskolai jegyzet). Károly Sándor: Általános és magyar jelentéstan. 1970. Kiefer Ferenc: Jelentéselmélet. 1999. Rácz Endre–Szathmári István (szerk.): Tanulmányok a mai magyar nyelv szókészlettana és jelentéstana köréből. 19942. Szathmári István (szerk.): Hol tart ma a stilisztika? (Stíluselméleti tanulmányok). 1996. Szathmári István (szerk.): Stilisztika és gyakorlat. 1998. Szathmári István: Stílusról, stilisztikáról napjainkban. 1994. Szende Tamás: A jelentés alapvonalai. A jelentés a nyelvi kommunikációban. 1996. Szikszainé Nagy Irma: Stilisztika. 1994. Tolcsvai Nagy Gábor: A magyar nyelv stilisztikája. 1996. 6. A tantárgy tárgyi szükséglete: tanterem

15



Szociolingvisztika MA 1161 7. 1 1 (előadás) kollokvium – Tukacsné dr. Károlyi Margit főiskolai tanár

1. A tantárgy célja: Ismertesse meg a hallgatókat a nyelv és a társadalom bonyolult kölcsönhatásával, áttekintse a legfontosabb szociolingvisztikai és dialektológiai alapismereteket, bemutassa speciális vizsgálati módszereit és a szociolingvisztikai nyelvszemléletet. 2. A tantárgy tartalma: A szociolingvisztika fogalma, tárgya, kialakulásának tudománytörténeti okai és előzményei, vizsgálati módszerei, irányzatai. A nyelvi változatosság és a nyelvhasználati sokrétűség, a nyelvi változó, a nyelvhasználat társadalmi meghatározottsága, a nyelvhasználatot befolyásoló tényezők, nyelvi szocializáció, nyelvi hátrány. Nyelv, nyelvváltozatok, egységesülés és elkülönülés a nyelvekben. Sztenderd és dialektus, a sztenderdizáció. A nyelvek földrajzi és társadalmi tagolódásának kérdései, diglosszia, kettősnyelvűség. A nyelvi érintkezések nyelvi következményei: a két- és többnyelvűség problémái, interferencia-jelenségek, a pidzsin és a kreol nyelvek. Az államnyelvek és a kisebbségi nyelvek viszonya. A nyelvi változás az egy- és többnyelvű közösségekben. A nyelvpolitika. Nyelvtervezés és nyelvpolitika az egy- és többnyelvű közösségekben. 3. Évközi ellenőrzés módja: zárthelyi dolgozatok 4. Előírt külső szakmai gyakorlat: nincs. 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: Hajdú Mihály (szerk.): A magyar nyelv rétegződése, táji tagolódása I–II. Tankönyvkiadó. Bp., 1988. Kiss Jenő: Társadalom és nyelvhasználat. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 1996. Wardhaugh, Ronald: Szociolingvisztika. Fordította: Pap Mária. Osiris-Századvég. Bp., 1995. Bárczi Géza: A nyelvi elkülönülés és egységesülés. Magyar Nyelv. LXIX, 260–6. Csernicskó István: A magyar nyelv Ukrajnában (Kárpátalján). Osiris Kiadó és MTA Kisebbségkutató Műhely. Bp., 1998. 139–75. Balogh Lajos és Kontra Miklós (szerk.): Élőnyelvi tanulmányok. Linguistica Series A. Studia et Dissertationes 3. MTA Nyelvtudományi Intézete. Bp., 1990. Lanstyák István: A magyar nyelv Szlovákiában. Osiris Kiadó–Kalligram Könyvkiadó– MTA Kisebbségi Műhely. Budapest–Pozsony. 2000. 140–156, 192–201. Romanie, Suzanne: Language in Society. An Introduction to Sociolinguistics. Oxford Univ. Press. 2000. Sebestyén Árpád: A belső nyelvtípusok néhány kérdéséről. In: Kiss Jenő és Szűts László (szerk.): A magyar nyelv rétegződése. Akadémiai Kiadó. Bp., 1988. 108–19. Szépe György: Anyanyelv, nyelvi politika, oktatás. In. Hajdú Mihály (szerk.): A magyar nyelv rétegződése, táji tagolódása. Tankönyvkiadó. Bp., 1988. 39–54.

16

MAGYAR. NYELV ÉS IRODALOM TANÁR SZAK NAPPALI TAGOZAT 6. A tantárgy tárgyi szükségletei: tanterem

17



Szószerkezettan MA 1151 3. 2 1 (előadás) kollokvium MA 1142 és MA 2143 v. MA 2144 v. MA 2145 Pállné dr. Lakatos Ilona főiskolai tanár

1. A tantárgy célja: A hallgatók megismertetése a szintagmatan elméleti kérdéseivel, a szintagmák általános jellemzőivel. 2. A tantárgy tartalma: A mondat szintagmatikus szerkezete. Szinteződés a mondatban. A szintaxis és a mondattan viszonya, a különböző felfogások ismertetése. A szintagmák elhatárolása más szerkezetektől, az ún. „álszintagmák” kérdése. A szintagmák típusai, az elhatárolás kritériuma (felcserélhetőség, rákérdezhetőség, kihagyhatóság, disztribúció). A hozzárendelő szintagma problematikája. Az alárendelő szintagma általános jellemzése, osztályozása a bővítmények felől (kötelező és szabad bővítmények), ill. az alaptag szófaja szerint (igei, igenévi … stb. szerkezetek). Jelöltség és egyeztetés az alárendelő szintagmában. A mellérendelő szószerkezetek vizsgálata, problémás kérdések. A szintagmacsoportok: szószerkezetlánc, szószerkezetbokor, szószerkezetsor. 3. Évközi ellenőrzés módja: — 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: Benczédy–Fábián–Rácz–Velcsovné: A mai magyar nyelv. Tankönyvkiadó, Bp., 1968. 257-69. Benkő Loránd szerk.: A magyar nyelv történeti nyelvtana II/2. Akadémiai Kiadó, Bp., 1995. 247-505. Berrár Jolán: Alany és állítmány. In: Rácz Endre – Szathmári István (szerk.): Tanulmányok a mai magyar nyelv mondattana köréből. Tankönyvkiadó. Bp., 1977. 79-93. Kardosné Balogh Judit: A mellérendelő szószerkezetek és határeseteik. In: Rácz Endre (szerk.): Fejezetek a magyar leíró nyelvtan köréből. 57-90. Keszler Borbála szerk.: Magyar grammatika Nemzeti Tankönyvkiadó. Bp., 2000. 347366. Papp István: Mi a mondattan? MNy. XXVIII. (1932.) 228-35., 290-295. Tamásiné Bíró Magda: A főnévi csoport vizsgálata a szemantikai szerkezetek alapján. In: Rácz Endre (szerk.): Fejezetek a magyar leíró nyelvtan köréből. Tankönyvkiadó. Bp., 1989. 91-138. Thimar Márta: A melléknévi csoport. uo. 139-180. G. Varga Gyöngyi: A szószerkezetbokor vizsgálatáról. In: Rácz Endre – Szathmári István (szerk.): Tanulmányok… 95-109. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei: tanterem

18



Bevezetés az általános nyelvészetbe MA 1105 8. 2 1 (előadás) kollokvium – Peténé dr. Csige Katalin főiskolai tanár

1. A tantárgy célja: A nyelvvel és a nyelvtudománnyal kapcsolatos ismeretek felelevenítése, rendszerezése és elmélyítése, a legújabb kutatási eredmények megismertetése. 2. A tantárgy tartalma: Az általános nyelvészet fogalma és tárgya. A nyelvi univerzálék (szubsztanciális, formális, implikációs), univerzális grammatika. A nyelvi jel fogalma, típusai és működése. A nyelvi jelek rendszere. Elméletek és hipertézisek a nyelv eredetéről; a Darwin előtti elméletek (mítoszi magyarázatok, az utánzáselméletek stb.), a Darwin utáni elméletek (Steinthal, Max Müller, Hermann Paul, Wundt stb. elképzelései). A tagolt beszéd kialakulásának rekonstruált fokozatai. A nyelv és a beszéd mibenléte, viszonya és egymástól való elhatárolása, megkülönböztetésük hatása a grammatika elméletére. A nyelvleírás alapvető irányzatai és módszerei. Az összehasonlító-történeti nyelvészet. Az újgrammatikus irányzat. Ferdinand de Sussure munkássága. A nyelvészeti strukturalizmus: a Prágai Nyelvész Kör; a koppenhágai glosszematikai irányzat; az amerikai deskriptív nyelvészet; a generatív grammatika. A nyelvtudomány néhány újabb irányzata (kommunikációelmélet, matematikai nyelvészet, a szövegtani és stilisztikai kutatások kibontakozása, pszicho-, szocio-, etnolingvisztika). 3. Évközi ellenőrzés módja: — 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: Crystal, David: A nyelv enciklopédiája. Osiris. Bp., 1998. Deme László: A beszéd és a nyelv. Bp., 1976. Fodor István (szerk.): A világ nyelvei. Akadémiai Kiadó. Bp., 1999. H. Tóth Imre: A nyelvtudomány története a XX. sz. elejéig. Szombathely, 1996. Lengyel Zsolt: Nyelvtudományi áttekintés. Veszprém, 1997. Máté Jakab: A 19. századi nyelvtudomány rövid története. Nemzeti Tankönyvkiadó. Bp., 1997. Máté Jakab: A 20. századi nyelvtudomány történetének főbb elméletei és irányzatai. Nemzeti Tankönyvkiadó. Bp., 1998. Pinker, Steven: A nyelvi ösztön. Hogyan hozza létre az elme a nyelvet? Tipotex. 1999. Telegdi Zsigmond: Bevezetés az általános nyelvészetbe. Bp., 1977. Telegdi Zsigmond (szerk.): Szöveggyűjtemény az általános nyelvészet tanulmányozásához. Tankönyvkiadó. Bp., 1986. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei: tanterem

19



Régi magyar irodalom MA 1011 2. 1 1 (előadás) kollokvium MA 1001, MA 1002, MA 2001 vagy MA 2002 Dr. János István főiskolai tanár

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A magyar irodalom szellemi és esztétikai törekvéseinek, valamint a legjelentősebb alkotók életművének áttekintése, oktatási modellek, szakmai világkép alapjainak kialakítása, a magyarságtudat és az egyetemes európai értékrend kölcsönhatásainak tudatosítása. 2. A tantárgy tartalma: A magyar irodalom kezdetei, a középkori magyar irodalom, a magyar irodalom reneszánsz korszaka, a reformáció irodalma, a barokk korszak irodalma a felvilágosodásig. 3. Évközi ellenőrzés módja: — 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlata: — 5. A kötelező, illetve ajánlott irodalom: A magyar irodalom története I-II. Szerk. Klaniczay Tibor (Akadémiai irodalomtörténet) János István: A középkor himnuszköltészete Bp. 1996. Horváth János: A magyar irodalom fejlődéstörténete Bp. 1976. Bán Imre: Eszmék és stílusok. Bp. 1976. Mezey László: Deákság és Európa. Bp. 1979. Tarnai Andor: A magyar nyelvet írni kezdik. Bp. 1984. Irodalom és ideológia a 16-17. Században. Szerk. Varjas Béla. Bp. 1987. Téglásy Imre: nyelv-és irodalomelmélet kezdetei Magyarországon. Bp. 1988. Klaniczay Tibor: A magyarországi akadémiai mozgalom előtörténete Bp. 1993. Retorikák a reformáció korából. Szerk. Imre Mihály. Debrecen 2000. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: tanterem, könyvtár, számítógép, internet

20



Irodalomelmélet MA 1003 2. 1 1 (előadás) kollokvium MA 1001, MA 1002, MA 2001 vagy MA 2002 Dr. Karádi Zsolt főiskolai tanár

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A tantárgy általános célja, hogy korszerű irodalomelméleti ismereteket nyújtson. Adjon egyfajta ismeretanyagot az újabb irodalomtudományi irányzatokról, a fontosabb európai és magyar elméletírókról. A tantárgy specifikus célja, hogy a középiskolai életrajz-centrikus, sokban pozitivista irodalom-felfogást szembesítse a modernebb megközelítési módokkal. 2. A tantárgy tartalma: Az irodalom fogalma. Az irodalom meghatározó jegyei. Beszéd és fikció. A beszédtett elmélet. Az irodalom, mint nyelvileg teremtett világ. Képszerűség és fikció az irodalomban. Mű és olvasó viszonya. A hermeneutika alapproblémái. A megértés természete. Az értelmezés természete. Műfajtan–műfajelmélet. A műfajok mint szövegek osztályai. Az irodalom megközelítése. A pozitivizmus. A szellemtörténet. A fenomenológia. Az újkritika. A szláv és francia strukturalizmus. A posztstrukturalizmus. A dekonstrukció. 3. Évközi ellenőrzés módja: — 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. A kötelező, illetve ajánlott irodalom: Angyalosi Gergely: Az intertextualitás kalandja. Helikon, 1996. 1. 3-10. Barthes: A szöveg öröme. Budapest, 1996. 5-74. Bókay Antal: Irodalomtudomány a modern és a posztmodern korban. Budapest, Osiris, 1997. Foucault: Mi a szerző? A Világosság melléklete. 1981. 7. Ricoeur: Mi a szöveg? In: Uő: Válogatott irodalomelméleti tanulmányok. Budapest, 1999. 9-33. Genette: Az elbeszélő diszkurzus. In: Az irodalom elméletei. I. Pécs, 1996. 61-98. Iser: A fikcionálás aktusai. In: Az irodalom elméletei. IV. Pécs, 1997. 51-83. Kulcsár Szabó Ernő: A megértés mint feladat és történés. In: Uő: A megértés alakzatai. Debrecen, 1998. 7-19. Nemes Nagy Ágnes: A vers mértana. In: XX. századi esszék az irodalomról. Debrecen, 1998. 198-218. Bezeczky Gábor: Mi a dialogikus, mi nem? Helikon, 2001/1. 3-9. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: előadóterem

21



Világirodalom: Az antikvitás irodalma MA 1051 2. 1 1 (előadás) kollokvium MA 1001, MA 1002, MA 2001 vagy MA 2002 Dr. János István főiskolai tanár

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A tantárgy általános célja: Az antikvitás nagy irodalom-és művelődéstörténeti korszakainak bemutatása a legnagyobb alkotók életműve, valamint a legjelentősebb eszme-és stílusirányzatok alapján előadások formájában. 2. A tantárgy tartalma: Az ősműfajok kialakulása: okai, jellemzői, terjesztői. A mezopotámiai költészet – Gilgames eposz. A finnugor népek költészete — a Kalevala, mint „ősforma”. A Biblia (Ószövetség–Újszövetség). A görög irodalom és kultúra Mítoszok - mitológia, filozófia, képzőművészet stb. A homéroszi eposzok. A görög dráma. Jelentősebb képviselői: Aiszkhülosz, Szophoklész, Euripidész, Arisztophanész. A görög színház. Arisztotelész poétikai nézetei. A hellenizmus művészete és kultúrája. A római irodalom fejlődésének áttekintése. Az „aranykor” költészete. Vergilius, Horatius, Ovidius, Catullus, Phaedrus. A széppróza kialakulása. A sztoicizmus. Marcus Aurelius, Seneca filozófiai nézetei. 3. Évközi ellenőrzés módja:— 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. A kötelező, illetve ajánlott irodalom: Kardos László (szerk.): A világirodalom története I.(Egyetemi jegyzet) Kerényi Károly: Görög mitológia Bp.1977. Falus Róbert: Az antik világ irodalmai Bp.1976. Szabó Árpád: Homérosz világa Bp.1956. Szabó Árpád: Szophoklész tragédiái Bp. 1985. Borzsák István bevezető tanulmánya a Corvina kiadó kétnyelvű Horatius-kötetéhez (Quintus Horatius Flaccus Összes versei) Bp. 1961. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: tanterem, könyvtár, számítógép, internet

22



A magyar felvilágosodás és klasszika irodalma MA 1021 3. 1 1 (előadás) kollokvium MA 1001, MA 1002, MA 2001 vagy MA 2002 Dr. Csorba Sándor főiskolai tanár

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: Az irodalomtörténeti folytonosság tudatosítása, a korszak általános vonásainak, irodalmi jelenségeinek, irányzatainak, műfajainak, valamint a kiemelkedő alkotók életpályájának bemutatása; speciálisan az egyetemi szintű tanulmányok folytatásához és az általános iskolai tanulók oktatásához szükséges alap és kiegészítő ismeretek felvázolása. 2. A tantárgy tartalma: A felvilágosodás fogalma az európai irodalmakban, a klasszicizmus magyar jellegzetességei. Bessenyei György, a hagyományőrző írók, az érzékenység változatainak magyar képviselői, Batsányi János, Csokonai Vitéz Mihály, Fazekas Mihály, Kazinczy Ferenc, Berzsenyi Dániel, Katona József. 3. Évközi ellenőrzés módja: — 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: A magyar irodalom története 1772-től 1849-ig. Főszerk.: Sőtér István. Budapest, 1965. Vonatkozó fejezeteinek adatai. Bíró Ferenc: A felvilágosodás korának magyar irodalma. Budapest, 1998. Vonatkozó fejezetei. Csorba Sándor: Bessenyei György világa. Budapest, 2000. A tematikához kapcsolódó részei. Debreczeni Attila: Fenség és Grácia. ItK 2000. 3–4. sz. Csetri Lajos: Egység vagy különbözőség? Budapest, 1990. Szilágyi Márton: Kármán József és Pajor Gáspár Urániája. Budapest, 1998. Debreczeni Attila: Csokonai az újrakezdések költője. Debrecen, 1993. Csetri Lajos: Nem sokaság hanem lélek. Budapest, 1986. Bíró Ferenc: A Bánk bánról. ItK, 2001/1–2. A gyakorló iskolákban használt általános iskolai irodalomkönyvek vonatkozó részei. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: előadóterem

23



Világirodalom: A középkor és a reneszánsz irodalma MA 1052 3. 1 1 (előadás) kollokvium MA 1001, MA 1002, MA 2001 vagy MA 2002 Dr. János István főiskolai tanár

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A középkor és a reneszánsz irodalom-és művelődéstörténeti korszakainak bemutatása a legnagyobb alkotók életműve, valamint a legjelentősebb eszme-és stílusirányzatok alapján előadások formájában. 2. A tantárgy tartalma: A korszak áttekintése, jellemzői. A keresztyén filozófia, kultúra és művelődés Ágostontól Szent Tamásig. A Biblia hatása. A középkori embereszmény és világkép. A romantika és a gótika az építészetben és a művészetekben. Egyházi műfajok. Himnuszok – legendák – egyházi énekek.. Világi műfajok. A lovagi epika: Roland-ének, Nibelung-ének, Igor-ének. A trubadúr-líra jellemzői, főbb képviselői. A vágáns-ének, pastourelle, gesták, krónikák. Dante. Az Isteni színjáték, A reneszánsz kialakulása és jellemzői. Petrarca és a petrarkizmus. Boccaccio, Michelangelo, Leonardo da Vinci, Machianelli .Villon, Ronsard, Rabelais, Montaigne, Navarrai Margit.Cervantes, Lope de Vega.Luther és Hans Sachs. Erazmus és az erazmisták. Az európai barokk – Tasso és Milton, Marino és Gongora, Bernini, Rubens, Bach, Maulbertsch és mások. 3. Évközi ellenőrzés módja: — 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. A kötelező, illetve ajánlott irodalom: Kardos László (szerk.): A világirodalom története (egyetemi jegyzet) János István: A középkor himnuszköltészete Bán Imre: Dante-tanulmányok, Bp.1988. Huizinga: A középkor alkonya, Bp. Madarász Imre: Az olasz irodalom története Bp. 1994. O. Kristeller: Szellemi áramlatok a reneszánszban Bp. 1979. M. Bahtyin: Francois Rabelais művészete. Bp.1982. L. Batkin: Az itáliai reneszánsz. Bp. 1986. A neoplatonizmus szépség-és szerelemfilozófiája a reneszánsz irodalomban. In: Hagyományok ébresztése, Bp. 1976. 311-326. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: tanterem, könyvtár, számítógép, internet

24



A magyar reformkor és romantika irodalma MA 1025 4. 1 1 (előadás) kollokvium MA 1001, MA 1002, MA 2001 vagy MA 2002 Dr. Csorba Sándor főiskolai tanár

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: Az irodalomtörténeti folytonosság tudatosítása, a korszak általános vonásainak, irodalmi jelenségeinek, irányzatainak, műfajainak, valamint a kiemelkedő alkotók életpályájának bemutatása; speciálisan az egyetemi szintű tanulmányok folytatásához és az általános iskolai tanulók oktatásához szükséges alap és kiegészítő ismeretek felvázolása. 2. A tantárgy tartalma: A romantika fogalma az európai irodalmakban, a magyar romantika eszméi, stílusjegyei. Kisfaludy Károly, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, a szépprózai törekvések, Eötvös József, a reformkori dráma, Petőfi Sándor. 3. Évközi ellenőrzés módja: — 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: A magyar irodalom története 1772-től 1849-ig. Főszerk.: Sőtér István. Budapest, 1965. Vonatkozó fejezeteinek adatai. Taxner-Tóth Ernő: Kölcsey és Vörösmarty kora és szelleme. Debrecen, 1996. Vonatkozó fejezetei. Rónay György: A regény és az élet. Budapest, 1985. Vonatkozó fejezetei. Fenyő István: Centralisták. Budapest, 1997. Vonatkozó fejezetei. Horváth János: Petőfi Sándor. Budapest, 1922. Szegedy-Maszák Mihály: Világkép és stílus. Budapest, 1980. Vonatkozó fejezetei. A gyakorló iskoláinkban használt általános iskolai irodalomkönyvek vonatkozó részei. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: előadóterem

25



Világirodalom: Az európai romantika irodalma MA 1053 4. 1 1 (előadás) kollokvium MA 1001, MA 1002, MA 2001 vagy MA 2002 Dr. Onder Csaba főiskolai docens

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: Az előadás célja az európai romantika irodalmának bemutatása, a nemzetközi romantika kutatás eredményeinek és problémáinak megismertetése. Specifikus célkitűzése, hogy az általános ismeretek átadásán túl vázolja az európai és a magyar romantika kapcsolódási pontjait. 2. A tantárgy tartalma: Az előadás három nagy tárgykört érint: A) A romantika és a romantika kutatás történeti és elméleti problémái. Bővebben: a „romantika” fogalom, a „romantikus olvasás”, a romantika definíciók (Wellek, Lovejoy, de Man) differenciái, a „romantika kora” mint korszakretorika. B) A német, az angol, a francia és az orosz romantika kanonikus szövegei. Bővebben: A német koraromantikusok (Fr. Schlegel) és a német epika (H. Kleist, Novalis, E.T.A. Hoffman), Hugo, Byron és Puskin egy-egy műve.C) A német romantikus irodalom és filozófia hatása az egykorú magyar irodalomban. Bővebben: Kölcsey és Vörösmarty európai orientációja. 3. Évközi ellenőrzés módja: — 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. A kötelező, illetve ajánlott irodalom: Enigma 11-12. szám; Athenaeum I / 1. szám; Pompei 1997 / 2-3. szám Gond 17. szám, 1998.; Helikon 2000 1-2. szám, (A romantika tétjei) De Man, Paul, Az olvasás allegóriái, Szeged, Ictus, 1999. De Man, Paul, A temporalitás retorikája = Az irodalom elméletei I. Szerk. Thomka Beáta. Pécs, Jelenkor, 1996. 5-60. Nagy Imre (szerk.): „Mit jelent a suttogásod?” (A romantika problémái: eszmék, poétikák). Bp., Osiris-Universitas, 2000. Szegedy-Maszák Mihály: A romantika: világkép, művészet, irodalom = Literatura, 1998 / 4. 333-346. Halász Előd: A német irodalom története. Bp., 1980. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: előadóterem

26



A XIX. század második felének magyar irodalma MA 1031 5. 1 1 (előadás) kollokvium MA 1001, MA 1002, MA 2001 vagy MA 2002 Dr. Margócsy Klára főiskolai tanár

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: Megismertetni a hallgatókkal a XIX. század második felének társadalmi és politikai viszonyait, a korszak fő irodalmi irányait. Utalva a többi művészeti ágak: képzőművészet, zene, építészet, iparművészet eredményeire is. 2. A tantárgy tartalma: Arany János, Gyulai Pál, Tompa Mihály, Erdélyi József, Jókai Mór, Kemény Zsigmond, Arany László, Csiky Gergely, Madách Imre. Az újabb törekvések: Vajda János, Reviczky Gyula, Komjáthy Jenő, Kiss József, Czóbel Minka és mások munkássága. Mikszáth Kálmán, Gárdonyi Géza. A századelő és századforduló prózaírói, kísérletezői: Justh Zsigmond, Asbóth János, Bródy Sándor, Gozsdu Elek, Petelei István, Ambrus Zoltán, Tömörkény István stb. művei. 3. Évközi ellenőrzés módja: — 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: Bori Imre: A magyar irodalom modern irányai. I-II. Újvidék, 1992. Eisemann György: Végidő és katarzis. 1991. Eisemann György: Ősformák jelenidőben. 1995., Németh G. Béla: Századelőről, századutóról. 1985. Németh G. Béla: Hosszmetszetek és keresztmetszetek. 1987. S. Varga Pál: A gondviseléstől a vitalizmusig. 1993.; S. Varga Pál: „Két világ közt választhatni” 1997. Dobos István: Alaktan és értelmezéstörténet 1995. Dávidházi Péter: Hunyt mesterünk Arany János kritikusi öröksége. 1992. Imre L.–Nagy M.–S. Varga P.: A magyar irodalom története 1849-1905, Debrecen, 1994. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: előadóterem

27



Világirodalom: A XIX. század irodalma MA 1054 5. 1 1 (előadás) kollokvium MA 1001, MA 1002, MA 2001 vagy MA 2002 Dr. Antal Attila főiskolai docens

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A periódus jellemzése a fontosabb művészeti-irodalmi jelenségek, a kiemelkedő alkotók életpályája s a jelentősebb művek megismertetésével. A tárgy kiemelten kívánja vizsgálni a realista regény változatait, krízisét, a modern líra kialakulását s a századvég fontosabb stílusirányzatait, a bennük tükröződő világképet. 2. A tantárgy tartalma: A realista nagyregény útja a század második felében (Flaubert, Turgenyev, Dosztojevszkij, Tolsztoj munkássága); a parnasszizmus világképe és főbb poétikai elvei; a naturalizmus, szimbolizmus, impresszionizmus jellemzése (Zola, Baudealire, Rimbaud, Verlaine, Mallarmé munkássága); a szecesszió művészeti mozgalmának történeti szerepe és esztétikája; modern lírai törekvések a századvég német nyelvű költészetében (George, Hofmannsthal, Rilke költészete); a modern dráma kialakulása a XIX. és a XX. század fordulóján. 3. Évközi ellenőrzés módja: — 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. A kötelező, illetve ajánlott irodalom: Kardos László: Világirodalom a XX. században. Budapest, 1980. Török Endre: Orosz irodalom a XIX. században. Budapest, 1970. Török Endre: Lev Tolsztoj – Világtudat és regényforma. Budapest, 1979. Hajnády Zoltán: Az orosz regény. Budapest, 1991. Halász Előd: A német irodalom története. Budapest, 1987. Szávai János: Nagy francia regények. Budapest, 1989. Dobossy László: A francia irodalom története (2. kötet). Budapest, 1963. Komlós Aladár: a szimbolizmus. Budapest, 1965. Pók Lajos: A szecesszió. Budapest, 1972. Poszler György: A regény válaszútjai. Budapest, 1980. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: előadóterem

28



A Nyugat irodalma MA 1035 6. 1 1 (előadás) kollokvium MA 1001, MA 1002, MA 2001 vagy MA 2002 Dr. Margócsy Klára főiskolai tanár

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: Megismertetni a hallgatókkal a korszak általános társadalmi és politikai hátterét. A szellemi mozgások, útkeresések bemutatása. Új művészeti törekvések (a zene, a képzőművészet, iparművészet területén). Az irodalmi avantgárd Magyarországon való megjelenésének vázolása. 2. A tantárgy tartalma: A Nyugat előzményei. A Nyugat megjelenése és több évtizedes hatása. A nemzedékek egymásutánja és hatása. Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula, Tóth Árpád, Móricz Zsigmond munkásságának kiemelt tárgyalása. Kaffka Margit, Karinthy Frigyes, Füst Milán, szép Ernő, Balázs Béla, Tersánszky Józsi Jenő, Csáth Géza, Móra Ferenc, Krúdy Gyula életműve. Kassák és a magyar avantgárd. 3. Évközi ellenőrzés módja: — 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: Bodnár György: A mese lélekvándorlása. Budapest, 1988. Bori Imre: Varázslók és mákvirágok. Újvidék, 1979. Eisemann György: Keresztutak és labirintusok. 1991. Eisemann György: Végidő és katarzis. 1991. Király István: Vita és vallomás. 1986. Rába György: Csönd herceg és a nikkel szamovár. 1986. Fülöp László: Kaffka Margit. 1987. Fülöp László: Realizmus és korszerűség. 1987. Tanulmányok Ady Endréről. 1999. Tanulmányok Kosztolányi Dezsőről. 1998. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: előadóterem

29



Világirodalom: A XX. század első felének irodalma MA 1055 6. 1 1 (előadás) kollokvium MA 1001, MA 1002, MA 2001 vagy MA 2002 Dr. Jeney István főiskolai docens

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A tantárgy általános célja, hogy átfogó képet nyújtson a hallgatóknak a XX. Század első felében zajló irodalmi folyamatokról, a lírai, epikai és drámai műnemen belüli műfaji újításokról, az avantgárd mozgalom kialakulásáról, irányzatainak kibontakozásáról, azok módosulásairól, az első világháború utáni áramlatok fölerősödéséről. Specifikus célja, a hallgatók megismertetése a korszak világkép-áramlataival, és kiemelkedő alkotóival. 2. A tantárgy tartalma: A tárgy oktatása feltételezi a XIX század második felének világirodalmi ismereteit, tájékozottságot a romantika és realizmus irodalmában. A tematika tartalmazza a szürrealizmus, az egzisztencializmus, a kritikai realizmus, az un. szocialista irodalom megjelenésének, illetve az avantgárd továbbélésének vizsgálatát. Majakovszkij, Bulgakov Martin du Gard, Hemingway Shaw, Brecht, Aragon, Eluard, Nezval mellett említést tesz Mandelstamm, Ahmatova, Paszternak Sadoveanu, Eliot munkásságáról, az amerikai irodalom megjelenéséről, az olasz ermetismo-ról, a neorealizmus jelenségről. A tárgy elsősorban deskriptív–történeti–rendszerező módszerrel tekinti át a korszak világirodalmi jelenségeit, új formák, modern lírai technikák esetén a történetiség mellet a műfajelmélet szempontjai is érvényesülnek. 3. Évközi ellenőrzés módja: — 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: A színház világtörténete. Budapest, 1986. A Világirodalmi lexikon tárgyra vonatkozó cikkei De Michelli: Az avantgardizmus. Budapest, 1965. Francia irodalom a huszadik században. Szerk.: Köpeczi Béla. Budapest, 1974. Hauser Arnold: A művészet és az irodalom társadalomtörténete. Budapest, 1969. Németh László: Európai utas. 410–510. Budapest, 1973. Szabó György: A futurizmus. Budapest, 1967. Szabolcsi Miklós: Világirodalom a XX. században. Budapest, 1987. Szabolcsi Miklós: A neoavantgarde. Budapest, 1981. Vajda György: Modernség, dráma, Brecht. 1981. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: előadóterem 30



A Nyugatot követő irányzatok MA 1041 7. 1 1 (előadás) kollokvium MA 1001, MA 1002, MA 2001 vagy MA 2002 Dr. Jeney István főiskolai docens

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A tantárgy általános célja, hogy bemutassa a magyar irodalom fejlődéstörténetének az adott korszakra vonatkozó főbb állomásait, poétikai jellegzetességeit, az ide tartozó műveket. Eszmetörténeti és esztétikai szempontból a korszak jelentős alkotóinak megismertetése, valamint a magyar és világirodalmi kapcsolódási pontok feltárása. Specifikus cél a két világháború közötti korszak irodalmi, művészeti életének komplex bemutatása. 2. A tantárgy tartalma: A korszak szellemi és kulturális képének társadalomtörténeti háttere, a művészeti műfajok sokfélesége, és kapcsolódásuk az irodalomhoz (zene, színház, film). A Nyugat második s harmadik nemzedéke, a magyar avantgárd a népi írók mozgalma, eszmei és művészeti irányzatok, ezek irodalmi formái; az irodalomtudomány és az esszé képviselői. Alkotói csoportok, műhelyteremtési kísérletek. Szabó Lőrinc, Illyés Gyula, József Attila, Radnóti Miklós, Weöres Sándor; Szabó Dezső, Németh László, Nyírő József, Tamási Áron, Déry Tibor, Gelléry Andor Endre, Márai Sándor, Szentkuthy Miklós munkássága. A korszak más alkotóinak bemutatása. A „határon túli magyar irodalom” kialakulása, értékeinek elemző feldolgozása. 3. Évközi ellenőrzés módja: — 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: A magyar irodalom története VI. kötet A magyar irodalomtörténete 1919-től napjainkig. Szerk. Szabolcsi Miklós 1966. Kabdebó Lóránt–Kulcsár Szabó Ernő: „de nem felelnek, úgy felelnek” A magyar líra a húszas-harmincas évek fordulóján. Pécs 1992. Kabdebó Lóránt–Kulcsár Szabó Ernő Sz. E. szerk.: Szintézis nélküli évek. Nyelv, elbeszélés és világkép a harmincas évek epikájában. Pécs 1993. Rónay László: A Nyugat harmadik nemzedéke. In. Pannon enciklopédia. Magyar nyelv és irodalom, 2000. Pomogáts Béla: A tárgyias költészettől a mitologizmusig. A népi líra irányzatai a két világháború között. 1987. Tamás Attila: Illyés Gyula 1989. Szabolcsi Miklós: József Attila tanulmányok Kassák Lajos Az izmusok története. Budapest, 1972.(Fiatal életek indulója, Érik a fény, Kemény a menny, Kész a leltár) Németh László: Nemzedék születik. (251-354). In. Két nemzedék. Budapest, 1970. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: előadóterem

31



Világirodalom: A XX. század világirodalma MA 1056 7. 1 1 (előadás) kollokvium MA 1001, MA 1002, MA 2001 vagy MA 2002 Dr. Jánosi Zoltán főiskolai tanár

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: Az 1945 utáni világirodalom története. Kronológiai problémák, a második világháború mint lehetséges korszaknyitás. A hatvanas évek közepéig tartó irodalomtörténeti változások áttekintése. Az előadásokon nagyobb nyomatékkal szerepel a kelet-európai népek irodalma, valamint latin-Amerika irodalma. 2. A tantárgy tartalma: Megújuló drámai kifejezésformák: groteszk, abszurd, kollázs. A realista regény lehetőségei, a forma megújulásának története. Az olasz neorealizmus. Egzisztencializmus és irodalom. Eltávolodás a realista regény hagyományától. A francia új regény. A középés kelet-európai humor és groteszk. A latin-amerikai novella és regény. 3. Évközi ellenőrzés módja: aláírás 4. A tárgy előírt szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: Szabolcsi Miklós: Világirodalom a XX. században 1987. Richard Ruland – Malcolm Bradbury: Az amerikai irodalom története. Corvina Kiadó, 1997. Madarász Imre: Az olasz irodalom története. Tankönyvkiadó, 1994. Fried István: Utak és tévutak Közép-Kelet-Európa irodalmaiban. Magvető Kiadó, 1989. Bojtár Endre: Kelet-Európa vagy Közép-Európa? Bp. Századvég. 1993. Huszonöt fontos angol regény. Szerk.: Kada Júlia. Maecenas – Lord Kiadó, 1996. Huszonöt fontos francia regény. Szerk.: Karafiáth Judit. Maecenas – Lord Kiadó, 1996. Huszonöt fontos német regény. Szerk.: Ambrus Éva. Maecenas – Lord Kiadó, 1996. Huszonöt fontos orosz regény. Szerk.: Hetényi Zsuzsa. Maecenas – Lord Kiadó, 1996. Kovács Árpád – Nagy István: A szótól a szövegig és tovább. Argumentum Kiadó, 1999. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: előadóterem

32



Modern magyar irodalom MA 1042 8. 1 1 (előadás) kollokvium – Dr. Jánosi Zoltán főiskolai tanár

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: Általános célja a vizsgált periódus fontosabb irányzatainak, esztétikai áramlatainak és új kísérleteinek értelmezése és meghatározása az irodalomelmélet átalakuló kategóriáinak tükrében. Speciális célkitűzése a hetvenes évektől napjainkig terjedő korszak irodalmának a jelentősebb alkotók művei által történő, a törekvések sokféleségét is kifejező jellemzése. 2. A tantárgy tartalma: A kor történeti és kulturális fordulópontjai, új társadalmi kihívásai. Szemléletváltás és poétikai átrendeződés a 70-es évektől napjainkig. Új költői és elbeszélői nemzedékek jelentkezése, a műnemek átalakulásának kulminációs elemei. A hagyomány továbbélésének és az új értékeknek a kontrasztja és egysége. Az új népiség, a neoavantgárd, a posztmodern és más törekvések. Az epika, a líra és a dráma jelentős képviselői: Hajnóczy Péter, Esterházy Péter, Nádas Péter, Temesi Ferenc, Tandori Dezső, Petri György, Utassy József, Ágh István (és a „Hetek” csoportja), Nagy Gáspár, Spiró György. Más jelentős alkotók jellemzése. A magyarországi roma kisebbség néhány kiemelkedő alkotója: Lakatos Menyhért, Bari Károly. A magyar nemzetiségi irodalmak az ezredvégen: Szőcs Géza, Tolnai Ottó, Vári Fábián László és más szerzők 3. munkái. Évközi ellenőrzés módja: — 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: Görömbei András: Századunk kihívásai — a magyar irodalom válaszai. In: G.A.: Létértelmezések. 1999. vagy: Új Horizont, 1998. 1. Tarján Tamás: A posztmodern próza. A modern dráma. In: Pannon enciklopédia. Magyar nyelv és irodalom. Szerk.: Sipos Lajos. 2000. A magyar líra az ezredfordulón. Görömbei András, Margócsy István, Keresztury Tibor, Tőzsér Árpád, Bányai János, Szigeti Lajos Sándor, Nyilasy Balázs tanulmányai. Bárka, 2000. 5-6. Vasy Géza: Tárgyiasság és látomás. Versek, portrék, motívumok napjaink költészetéből. 2000. Kulcsár Szabó Ernő: A magyar irodalom története 1945-1991. 1993. Domokos Mátyás: Az „inautentikus” kinyilatkoztatás. In: D.M. Hajnali józanság. 1997., Kortárs, 1993. március. Papp Endre: Parázs a hamu alatt, Ahol a van, ott a kell c. tanulmányai. In: P. E.: Megállni a megértésnél? 2001. Nemzetiségi magyar irodalmak az ezredvégen. Szerk.: Görömbei András. 2000. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: előadóterem

33



Világirodalom: Napjaink világirodalma MA 1057 8. 1 1 (előadás) kollokvium – Dr. Jeney István főiskolai docens

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A jelenkori világirodalom története. A hetvenes évek elejétől máig terjedő időszak irodalomtörténeti áttekintése. A kelet-európai népek, valamint a latin-amerikai irodalom szerepe a kortárs irodalmi folyamatok alakulástörténetében. A jelenkori világirodalom áramlatainak bemutatása mellett az előadás külön figyelmet szentel a bölcseleti, kultúrtörténeti vonatkozások elemzésének is. 2. A tantárgy tartalma: A beat-nemzedék. A neoavantgarde. Az esszé megújulása a huszadik század második felében. A kelet-európai és a latin-amerikai irodalmak. Az szovjet-orosz irodalom újabb alkotásai. Az európai és az Európán túli térségek kulturális-interetnikus kapcsolatainak hatása az irodalomban. Bölcselet és irodalom kölcsönhatásai. Afrika, a TávolKelet irodalmának erősödő szerepe a kortárs világirodalomban. A posztmodern az irodalomban. 3. Évközi ellenőrzés módja: — 4. A tárgy előírt szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: Kristó Nagy István: A világirodalom története. Trezor Kiadó, 1993. Szabolcsi Miklós: Világirodalom a XX. században Gondolat Kiadó, 1987. Madarász Imre: Az olasz irodalom története. Tankönyvkiadó, 1994. Richard Ruland – Malcolm Bradbury: Az amerikai irodalom története. Corvina Kiadó, 1997. Madarász Imre: Az olasz irodalom története. Tankönyvkiadó, 1994. Fried István: Utak és tévutak Közép-Kelet-Európa irodalmaiban. Magvető Kiadó, 1989. Bojtár Endre: Kelet-Európa vagy Közép-Európa? Bp. Századvég. 1993. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: előadóterem

34


Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Összóraszám (elm+gyak) Számonkérés módja Előfeltétel (tantárgyi kód)

Tantárgyfelelős neve Tantárgyfelelős beosztása

Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Összóraszám (elm+gyak) Számonkérés módja Előfeltétel (tantárgyi kód)

Tantárgyfelelős neve Tantárgyfelelős beosztása

Irodalomszigorlat I. MA 1081 4. 4 – szigorlat MA1001, MA1002, MA1011, MA1051, MA1021, MA1052, MA1025, MA1053, MA2001 v. MA2002, MA2012 v. MA2013, MA2022 v. MA2023, MA2026 v. MA2027 Dr. Csorba Sándor, Dr. János István, Dr. Onder Csaba főiskolai tanár, főiskolai tanár főiskolai docens

Irodalomszigorlat II. MA 1082 7. 4 – szigorlat MA1001, MA1002, MA1003, MA1031, MA1054, MA1035, MA1055, MA1041, MA1056, MA2001 v. MA2002, MA2032 v. MA2033, MA2036 v. MA2037, MA2042 v. MA2043, MA2044 Dr. Jeney István, Dr. Jánosi Zoltán, Dr. Margócsy Klára főiskolai docens, főiskolai tanár főiskolai tanár

35


Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Összóraszám (elm. + gyak.) Számonkérés módja Előfeltétel (tantárgyi kód) Helyettesítő tárgy Tantárgyfelelős neve Tantárgyfelelős beosztása Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Összóraszám (elm. + gyak.) Számonkérés módja Előfeltétel (tantárgyi kód)

Helyettesítő tárgy Tantárgyfelelős neve Tantárgyfelelős beosztása

Nyelvészeti szigorlat I. MA 1181 5. 4 – szigorlat MA1157 (E) MA2155 v MA2156 – Pállné dr. Lakatos Ilona főiskolai tanár Nyelvészeti szigorlat II. MA 1182 7. 4 – szigorlat MA1104, MA2173 v. MA2174, MA2175 v. MA2176, MA2162 (E) v. MA2163 (E) v. MA2164 (E), MA1121, MA1131 (E), MA2112 v. MA2123 v. MA2124, MA2132 (E) v. MA2133 (E) – Dr. Mizser Lajos főiskolai tanár

36


Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Összóraszám (elm+gyak) Számonkérés módja Előfeltétel (tantárgyi kód) Helyettesítő tárgy Tantárgyfelelős neve Tantárgyfelelős beosztása

Filológiai alapismeretek MA 2001 1. 2 2 (gyakorlat) gyakorlati jegy – MA 2002 Dr. János István főiskolai tanár

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A klasszikus irodalomelméleti alapfogalmak áttekintése történeti-poétikai megközelítésben, különös tekintettel az ókorra, és a reneszánsz, valamint a reformáció korának poétikáira és retorikáira. 2. A tantárgy tartalma: Az arisztotelészi poétika recepciója Horatiusnál és a reneszánszban. Az imitáció mint központi esztétikai kategória és alkotói módszer. A korszakos paradigmák kialakulása az irodalomelméleti gondolkodásban s mindennek megjelenése a magyarországi irodalomelméleti stúdiumokban a XVI-XVII .század folyamán. 3. Évközi ellenőrzés módja: önálló dolgozatok, feladatbeadások, zárthelyik, beszámolók 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: Cesare Vasoli: A humanizmus és a reneszánsz esztétikája. Bp.1983. Bartók István: „Sokkal magyarabbúl szólhatnánk és írhatnánk.” Irodalmi gondolkodás Magyarországon 1630-1700 között. Bp. 1998. Koltay-Kastner Jenő: Az olasz reneszánsz irodalomelmélete. Bp.1970. Bán Imre: Irodalomelméleti kézikönyvek Magyarországon a XVI-XVIII. Században. Bp. 1971. Retorikák a reformáció korából. Szerk. Imre Mihály. Debrecen, 2000. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: tanterem, könyvtár, számítógép, internet

37


Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Összóraszám (elm+gyak) Számonkérés módja Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve Helyettesítő tárgy Tantárgyfelelős beosztása

Filológiai alapismeretek. MA 2002 1. 2 2 (gyakorlat) gyakorlati jegy – Dr. Karádi Zsolt MA 2001 főiskolai tanár

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A tantárgy általános célja az, hogy megismertesse a hallgatókat a filológia alapkérdéseivel, ugyanakkor adjon átfogó képet a filológiatörténet fontosabb állomásairól is. Nyújtson korszerű verstani szemléletet. A tantárgy specifikus céljai között szerepel az, hogy tisztázza a szöveg, szövegkritika (textológia) alapkérdéseit, s térjen ki a szövegértelmezés, a szövegmagyarázat problémáira is. A verstani ismereteket a ritmuselvek alapján rendszerezze, s adjon gyakorlati segítséget a komplex ritmuselemzés területén. 2. A tantárgy tartalma: A filológia fogalma, érintkezése más tudományterületekkel (grammatika, filozófia, metika, poétika). A szöveg, a szövegkritika, a szövegtörténet fogalma. A kritikai kiadás. A szöveg értelmezése, a hermeneutikai aspektus. A forráskutatás. A filológia történetisége. A verstan alapfogalmai. Ritmuselvek és versrendszerek. A szótagmérő, a szótagnyomatékos ritmuselv, a szimultán vers, a szabadvers, a rím. A komplex verselemzés. 3. Évközi ellenőrzés módja: zárthelyi dolgozat, beszámoló, önálló dolgozat 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: R. Wellek–A. Warren: Az irodalom elmélete. Budapest, 1972. Bevezetés a régi magyar irodalom filológiájába. Szerk.: Hargittay Emil. Budapest, 1996. West: Szövegkritika és szövegkiadás. Budapest, 1999. Hász- Fehér Katalin: A filológia diszciplináris helyzete. Helikon, 2000. 4. 469-480. Stephen G. Nichols: Filológia a kéziratkultúrában. U.o., 481-492. Arneas Arndt: „A filológia filozófiája”. Történeti-kritikai megjegyzések a szövegkiadások filozófiai megközelítéséhez. U.o., 522-540. Szilágyi Márton: Filológia, irodalomtörténet, kommunikáció. Klasszikus módszertudat és új kihívások között. U.o., 564-573. Kecskés András–Szilágyi Péter–Szuromi Lajos: Kis magyar verstan. Budapest Szuromi Lajos: A szimultán verselés. Budapest, 1990. Szepes Erika–Szerdahelyi István: Verstan. Budapest, 1981. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: tanterem 38


Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Összóraszám (elm. + gyak.) Számonkérés módja Előfeltétel (tantárgyi kód) Helyettesítő tárgy Tantárgyfelelős neve Tantárgyfelelős beosztása

A régi magyar szórványemlékek MA 2112 5. 1 1 (gyakorlat) gyakorlati jegy MA 1103 MA 2113 v. MA 2114 Dr. Mizser Lajos főiskolai tanár

1. A tantárgy célja: Mutassa be a magyar nyelv külföldi és hazai szórványemlékeit. A művelődéstörténeti háttér megrajzolásával segítsen képet alkotni az ómagyar kor társadalmi és kulturális változásairól, s ezeknek a változásoknak a nyelvi tükröződéséről. 2. A tantárgy tartalma: Az előadás áttekinti a külföldi (mohamedán, görög és a nyugati), valamint a hazai (Veszprémvölgyi apácák adománylevele, Tihanyi apátság alapítólevele, Anonymus Gesta Hungaroruma) szórványemlékeink nyelvi anyagát, ezek hangtani, alaktani és jelentéstani elemzését. 3. Évközi ellenőrzés módja: zárthelyi dolgozat 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Kortársak és krónikások híradásai. Sajtó alá rendezte Győrffy György. Gondolat Kiadó. Bp., 1975. Győrffy György: Krónikáink és a magyar őstörténet. Régi kérdések – új válaszok. Balassi Kiadó. Bp., 1993. Kovács László és Veszprémy László szerk.: A honfoglaláskor írott forrásai. Balassi Kiadó. Bp., 1996. Molnár József – Simon Györgyi: Magyar nyelvemlékek. Tankönyvkiadó. Bp., 1976. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei: tanterem

39



Helyesírás-történet MA 2113 5. 1 1 (gyakorlat) gyakorlati jegy – MA 2112 v. MA 2114 Dr. Minya Károly főiskolai tanár

1. A tantárgy célja: A tárgy rámutat a magyar írásgyakorlat és szabályrendszere történeti változásaira, a mai magyar helyesírás kialakulásának főbb állomásaira. 2. A tantárgy tartalma: A magyar írásgyakorlat kialakulása, első okleveleink írása. A kancelláriai helyesírás. A katolikus és protestáns helyesírás. A mellékjeles betűformák és a huszita helyesírás kapcsolata. A felvilágosodás helyesírási vitái, az ipszilonisták és jottisták. Az akadémiai helyesírás története 1832-től napjainkig. Párhuzamos, eltérő írásgyakorlatok a XX. század elején. Az iskolai és a nyomdai helyesírás. A magyar helyesírás szabályainak 11. kiadása. 3. Évközi ellenőrzés módja: zárthelyi dolgozatok 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: Fábián Pál: Az akadémiai helyesírás előzményei. Akadémiai Kiadó. Bp., 1967. Keszler Borbála: A magyar írásjelhasználat története a XVIII. század közepéig. NytudÉrt. 141 (1995). Kniezsa István: Helyesírásunk története a könyvnyomtatás koráig. Bp., 1952. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei: tanterem

40



Leíró és történeti hangtani elemzések MA 2114 5. 1 1 (gyakorlat) gyakorlati jegy MA 1103 MA 2112 v. MA 2113 Tukacsné dr. Károlyi Margit főiskolai tanár

1. A tantárgy célja: A hallgatók szerezzenek jártasságot nyelvemlékeink olvasásában, a leíró hangtani elemzésekben, ismerjék föl azt, hogy a mai magyar helyesírás hosszú történeti folyamat eredménye. 2. A tantárgy tartalma: A hangrendszerek típusai a különböző nyelvtörténeti korszakokban különös tekintettel az ómagyar kor és a mai magyar hangrendszer különbségeire. A hangsajátosságok érvényesülése, jelentkezése s ezek változásai hangrendszerünk fejlődésében. A mai magyar beszédhangok képzésének releváns sajátosságai, a megkülönböztető jegyek rendszere. A hangok egymásra hatásának vizsgálata, eltérő értékelése a nyelvtörténet során. Az egymásra hatás változó megítélése napjainkban. Hanggyakoriság és hangstatisztika. Egységnyi szövegek hanggyakoriságának különbözőségei különféle stílusnemekben és árnyalatokban. 3. Évközi ellenőrzés módja: zárthelyi dolgozatok 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: Bárczi Géza – Benkő Loránd – Berrár Jolán: A magyar nyelv története. Bp., 1967. Benkő Loránd: A magyar nyelv történeti nyelvtana. A korai ómagyar kor és előzményei I. Akadémiai Kiadó. Bp., 1991. Benkő Loránd: A történeti nyelvtudomány alapjai. Tankönyvkiadó. 1988. Benkő Loránd: Az Árpád-kor magyar nyelvű szövegemlékei. Bp., 1980. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei: tanterem

41



A régi magyar személynevek MA 2122 6. 1 1 (gyakorlat) gyakorlati jegy MA 1111 MA 2123 v. MA 2124 Dr. Szabó Ferenc főiskolai tanár

1. A tantárgy célja: A sajátos magyar személynévrendszer létrejöttének bemutatása, kategóriáinak föltárása más nyelvek személynévhasználatával. 2. A tantárgy tartalma: A személynevek a tulajdonnevek rendszerében. A személynévfajták kialakulástörténete. Az egyelemű nevek és átalakulásuk a magyar történelem folyamán. A keresztnév, a családnév, a ragadványnév, a becézőnév mint sajátos személynévfajta. A személynevek szerkezete, alaktani viselkedése. A személynevek eredet szerinti rétegei, ezek részletes nyelvtörténeti vizsgálata. A névsorrend. Névstatisztikai vizsgálatok a régi és a mai magyar nyelvben. A névadást befolyásoló tényezők áttekintése; névdivat, névváltoztatás, kettős vagy többszörös névadás; stb. Személynévszótárak és egyéb névtárak. 3. Évközi ellenőrzés módja: zárthelyi dolgozatok 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: Pais Dezső: Régi személyneveink jelentéstana. Budapest, 1966. Benkő Loránd: A régi magyar személynévadás. Budapest, 1949. Mikesy Sándor: Miért alakultak ki vezetékneveink? Nyr. 83: 82–7. Hajdú Mihály: Magyar becézőnevek. Budapest, 1974. Ördög Ferenc: Személynév-vizsgálatok Göcsej és Hetés területén. Budapest, 1973. Mező András: A várdai birtokok jobbágynevei a 16. század közepén. Kisvárda, 1970. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei: tanterem

42



Frazeológiatörténet MA 2123 6. 1 1 (gyakorlat) gyakorlati jegy –– MA 2122 v. MA 2124 Peténé dr. Csige Katalin főiskolai tanár

1. A tantárgy célja: A frazeológia legalapvetőbb fogalmainak, kategóriáinak megismertetése, a frazeológiai egységek használatának bemutatása. 2. A tantárgy tartalma: A frazeológia tárgya, helye a nyelvtudományban. A frazeológiai egység fogalma, terminológiai sokféleség a frazeológiaelméletben. A szólásközpontú frazeológiakutatás képviselői: Tolnai Vilmos, Kertész Manó, Csefkó Gyula stb. O. Nagy Gábor frazeológiai munkássága. A grammatikai frazeológia Hadrovics László értelmezésében. A frazeológiai tartomány terjedelme: szűken, ill. tágan értelmezett frazeológia. Napjaink frazeológiai kutatásai. A frazeológiai egységek használata a szépirodalomban és a publicisztikában: hagyománytisztelet és újítás. Régi és új frazeológiagyűjtemények. 3. Évközi ellenőrzés módja: zárthelyi dolgozatok 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: Csefkó Gyula: Szállóigék, szólásmódok. Bp., 1930. Hadrovics László: Magyar frazeológia. Akadémiai Kiadó, Bp., 1995. Hadrovics László: Gondolatok a történeti magyar frazeológiáról. MNy. 88:129-141. Juhász József: A frazeológia mint nyelvészeti diszciplína. In: Tanulmányok a mai magyar nyelv szókészlettana és jelentéstana köréből. Bp., 1980. 79-97. Kertész Manó: Szokásmondások. Bp., 1922. O. Nagy Gábor: Mi a szólás? MNYTK 87. (1954) Szathmári István: Gondolatok a magyar frazeológiai kutatásokról. MNy. 62: 504-511. Tolnai Vilmos: A szólásokról. MNYTK 12. (1910) Voigt Vilmos: Új jelenségek a szóláskutatásban. MNy. 71: 404-409. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei: tanterem

43



Történeti helynév-tipológia MA 2124 6. 1 1 (gyakorlat) gyakorlati jegy MA 1111 MA 2122 v. MA 2123 Dr. Szabó Ferenc főiskolai tanár

1. A tantárgy célja: A magyar helynevek rendszerének és történeti változásainak megismerése, különös tekintettel helységneveinkre. 2. A tantárgy tartalma: A rendszer sajátos fogalma a helynevek rendszerében. A mikro és makro toponímák. Eltérő helynév-tipológiai megközelítések: Kniezsa és Bárczi Géza rendszere. Kristó Gyula kísérlete a történeti helynév-tipológia megújítására. A névszerkezeti elemzések lehetőségei, a névrész fogalma. Funkcionális — szemantikai és lexikális — morfológiai névelemzés. Nyelvi univerzálék a helynevek körében. Sajátos magyar helynévtípusok. A helynevek keletkezéstörténete. 3. Évközi ellenőrzés módja: zárthelyi dolgozatok 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: Kniezsa István: Kelet-Magyarország helynevei. In: Magyarok és románok. Bp. 1943. I. 111–313. Uő.: A szlovák helynévtípusok kronológiája. In: Névtudományi vizsgálatok. Bp. 1960. Kristó Gyula: Szempontok korai helyneveink történeti tipológiájához. Szeged, 1976. Mező András: A templomcím a magyar helységnevekben. Bp., 1996. Uő.: A magyar hivatalos helységnévadás. Bp., 1982. 6. A tantárgy tárgyi követelményei: tanterem

44



A kis szövegemlékek MA 2132 7. 1 1 (gyakorlat) gyakorlati jegy MA 1111 és MA 2112 v. MA 2113 v. MA 2114 MA 2133 Dr. Mizser Lajos főiskolai tanár

1. A tantárgy célja: Ismertesse meg a hallgatókat az első magyar nyelvű összefüggő szövegekkel és ezek nyelvtörténeti jellemzőivel. 2. A tantárgy tartalma: A Halotti Beszéd, az Ómagyar Mária-siralom, a Königsbergi Töredék és szalagjai és a Laskai sorok nyelvtörténeti elemzése. Első szövegeink mint irodalmi alkotások. 3. Évközi ellenőrzés módja: zárthelyi dolgozatok 3. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: A. Molnár Ferenc: Két régi magyar ima az oltáriszentségről. A Laskai Sorok és párhuzamos szövege a Thewrewk-kódexben. 2000. Bárczi Géza: A Halotti Beszéd nyelvtörténeti elemzése. Bp., 1982. Benkő Loránd: Az Árpád-kor magyar nyelvű szövegemlékei. Bp., 1980. Jakubovich Emil–Pais Dezső: Ó-magyar olvasókönyv. Holnap Kiadó, 1995. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei: tanterem

45



A kódexek MA 2133 7. 1 1 (gyakorlat) gyakorlati jegy MA 1111 és MA 2112 v. MA 2113 v. MA 2114 MA 2132 Dr. Mizser Lajos főiskolai tanár

1. A tantárgy célja: A magyar nyelvű kódexekkel való megismertetés. 2. A tantárgy tartalma: A gyakorlati órákon tárgyalt XIV-XVI. századi kódexek (Jókai-kódex, Huszita Biblia, A Guary-kódex, a Jordánszky-kódex, az Érdy-kódex stb.) nyelvi (hangtani, alaktani, mondattani, jelentéstani és szókincstani) elemzése, a helyesírási jellemzők bemutatása, a kor művelődéstörténeti hátterének megrajzolása. 3. Évközi ellenőrzés módja: szemináriumi dolgozat 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: Bárczi Géza: A magyar nyelv életrajza. Bp., 1975. Bárczi–Benkő–Berrár: A magyar nyelv története. Bp., 1967. Kódexek. Főszerk.: Szentpéteri József. Kossuth Kiadó. Bp., 1999. Kódexek a középkori Magyarországon. Kiállítás az Országos Széchényi Könyvtárban. Budapest, Budavári Palota. 1985. nov. 12 - 1986. febr. 28. Bp., 1985. Budavári József szerk.: Lovagkor és reneszánsz. Magyarország művelődéstörténete 1301-0526. Magyar Kódex. Kossuth Kiadó. Bp., 1999. Molnár József–Simon Györgyi: Magyar nyelvemlékek. Tankönyvkiadó. Bp., 1976. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei: tanterem

46



Szófajtani elemzések MA 2143 2. 1 1 (gyakorlat) gyakorlati jegy MA 1101 és MA 1102 és MA 1141 MA 2144 v. MA 2145 Pállné dr. Lakatos Ilona főiskolai tanár

1. A tantárgy célja: A szófajok elemzési módszereinek elsajátíttatása és gyakoroltatása. 2. A tantárgy tartalma: Az MA 1142-es kódszámú stúdiumhoz kapcsolódva a különböző szófajok jellemzése jelentésük, morfológiai sajátosságaik, a szintagmában és a mondatban betöltött szerepük szerint. Kiemelt kérdések: az ige és osztályai, a névmások különböző fajtái, a határozószók elhatárolása a ragos névszóktól; a mondatban megtestesülő többszófajúság, a grammatikai szófajváltás jelenségei. 3. Évközi ellenőrzés módja: zárthelyi dolgozatok 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: Az MA 1142-es kódszámnál felsoroltak mellett: Adamikné Jászó Anna–Hangay Zoltán: Nyelvi elemzések kézikönyve. Mozaik Oktatási Stúdió. Szeged, 1995. Keszler Borbála szerk.: Mai magyar nyelvi gyakorlatok I. Nemzeti Tankönyvkiadó. Bp., 1994. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei: előadóterem

47

MAGYAR. NYELV ÉS IRODALOM TANÁR SZAK NAPPALI TAGOZAT Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Összóraszám (elm. + gyak.) Számonkérés módja Előfeltétel (tantárgyi kód) Helyettesítő tárgy Tantárgyfelelős neve Tantárgyfelelős beosztása

A segédszók (viszonyszók) MA 2144 2. 1 1 (gyakorlat) gyakorlati jegy MA 1101 és MA 1102 és MA 1141 MA 2143 v. MA 2145 Pállné dr. Lakatos Ilona főiskolai tanár

1. A tantárgy célja: A kérdéses szók helyének vizsgálata a hagyományos (MMNyR., MMNy.) és az újabb szófaji felosztásokban (Berrár Jolán, Rácz Endre, Keszler Borbála, Lengyel Klára, MGr.). 2. A tantárgy tartalma: A segédszók (viszonyszók) általános jellemzése (lexémaalak, toldalékmorfémafunkció). Az „állexéma”, a félszabad morfémaság kérdése. A segédszók jelentéstani sajátosságai (modális jelentés, kommunikációs-pragmatikai jelentés stb.). A csoportosítás problémái. A segédszók (viszonyszók) közé sorolható szófajok: a névelő, a névutó, a névutómelléknév, a kötőszó, az igekötő. Kiemelten a partikulák és módosítószók, ill. a segédigék és segédigenevek problémái. 3. Évközi ellenőrzés módja: zárthelyi dolgozatok, kisbeszámolók 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: Kálmán C. György–Kálmán László–Nádasdy Ádám–Prószéky Gábor: A magyar segédigék rendszere. ÁltNyTan. XVII. (1989): 49-103. Keszler Borbála: A mai magyar nyelv szófaji rendszerezésének problémái. Nyr. 119 (1995) 239-308. Kiefer Ferenc: A modalitás fogalmáról. Nyelvtudományi Közlemények 88 (1986): 337. Kugler Nóra: A partikula. Nyr. 122 (1998): 214-19. Lengyel Klára: Átmeneti kategóriák a nyelv különböző szintjein. Nyr. 119 (1995): 31033. Lengyel Klára: A segédigék kérdéséhez. Nyr. 123 (1999): 116-28. H. Molnár Ilona: A módosító szók és a módosító mondatrészek a mai magyar nyelvben. NytudÉrt. 60. sz. Bp., 1968. Sebestyén Árpád: A magyar nyelv névutórendszere. Bp., 1965. 7-16. Uzonyi Kiss Judit – Tuba Márta: Hány segédigénk van? Nyr. 123 (1999): 108-116. Uzonyi Kiss Judit – Tuba Márta: Újra a segédigékről. Nyr. 123 (1999). 357-63. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei: tanterem

48



Alaktani elemzések MA 2145 2. 1 1 (gyakorlat) gyakorlati jegy MA 1101 és MA 1102 és MA 1141 MA 2143 v. MA 2144 Pállné dr. Lakatos Ilona főiskolai tanár

1. A tantárgy célja: A tő- és toldalékmorfémák, a morfémaszerkezetek elemzési módszereinek elsajátíttatása és gyakoroltatása. 2. A tantárgy tartalma: Az M1142-es kódszámú stúdiumhoz kapcsolódva a morfémák különböző fajtáinak felismerése, különös tekintettel az „átmeneti, többarcú” toldalékmorfémák (a birtokos személyrag/-jel, az –é birtokjel, a fokjelek, az –ék denominlis nomenképző / heterogén többesjel stb.) problematikájára. A morfémaszerkezetek kérdése, a morfémahatárok megállapításának gyakorlati jelentősége: a kötőhangzós, előhangzós, tővéghangzós felfogás jellemzése, ellentmondásai. A különböző tőtípusok, alternánsok, felismerése. A szóelemekre-bontás egyéb gyakorlati kérdései (a több birtokra utaló birtokos személyragos/-jeles szóalakok elemzési lehetőségei: a toldaléktömbös-felfogás és a birtoktöbbesítő jel alternánsával operáló felfogás); a felszólító mód jelének alternánsai, ezek szegmentálása. Az összetett szavak elemzése. 3. Évközi ellenőrzés módja: zárthelyi dolgozatok 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: Az M1142-es alaktani résznél már említetteken kívül: Berrár Jolán: Új szempontok és módszerek a szóképzés vizsgálatában. In: Rácz Endre— Szathmári István (szerk.): Tanulmányok a mai magyar nyelv szófajtana és alaktana köréből. Tankönyvkiadó. Bp., 1989. 82-124. 82-124. Berrár Jolán – Tompa József: A morfémahatárok megállapításairól. MNy. LVI: 465468. Keszler Borbála (szerk.): Mai magyar nyelvi gyakorlatok I. Budapest, 1994. Pete István: Az összetétel tipológiájáról. Magyar Nyelvészeti Tanszék. XCI, 270-81. Pete István: A szó szerkezeti és derivációs elemzése. Nyr. 123 (1999): 483-95. Velcsov Mártonné: A magyar nyelv verbum finitiumainak néhány kérdése. In: Tanulmányok… 125-34. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei: tanterem

49



A predikatív viszony MA 2152 3. 1 1 (gyakorlat) gyakorlati jegy MA 1142 és MA 2143 v. MA 2144 v. MA 2145 MA 253 Pállné dr. Lakatos Ilona főiskolai tanár

1. A tantárgy célja: A predikatív viszony (az alany és az állítmány kapcsolata, a hozzárendelő szószerkezet) szakirodalomban fellelhető problematikájának, ebből adódó elemzési sokszínűségének feltárása, megismertetése a hallgatókkal. 2. A tantárgy tartalma: A predikatív viszony szintaktikai kategóriái. A különböző felfogások: a hozzárendelő szószerkezet, az alany, ill. az állítmány primátusának elmélete, a paralellizmus, a mondatmag koncepciója: érvek és ellenérvek. A minősítő és azonosító predikatív viszony. Az azonosító predikatív viszony elemzési lehetőségei (grammatikai, logikai, lélektani szempontú megközelítések, az aktuális mondattagolás befolyása stb.). 3. Évközi ellenőrzés módja: kisbeszámolók, zárthelyi dolgozatok 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, ill ajánlott irodalom: Balázs-Piri Aladár: Az azonosító predikatív szószerkezet. Nyr. 89. (1965): 209-19. Bodnár Ferenc: A magyar azonosító mondat nyelvtani elemzése. NéprNytud. VIII. (1964): 49-57. Elekfi László: A mondat elemzésének fő szempontjai. MNy. XLIX. (1953): 69-76, 370-80. Elekfi László: Az aktuális mondattagolás egyik alapformája a magyarban. Nyelvtudományi Közlemények. 1964: 331-70. Elekfi László: A predikatív viszony. Nyr. 90 (1966): 62-75. Huszár Ágnes: A predikatív viszony szintaktikai kategóriái. NytudÉrt. 101. sz. 1979. Károly Sándor: Az alany és az állítmány elemzéséhez. Nyr. 88 (1964): 158-68. Klemm Antal: A mondattan mivolta. MNy. LII: 406-15. P. Lakatos Ilona: Az azonosító predikatív viszony stilisztikai többletjelentéséről. In: Zoltán András (szerk.): Nyelv, stílus, irodalom. Köszöntő Könyv Péter Mihály 70. születésnapjára. Bp., 1998. 353-58. Tompa József: „s néked én te vagyok”. MNy. LIX (1963): 322-33. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei: tanterem

50



Szószerkezetek (gyakorlatok) MA 2153 3. 1 1 (gyakorlat) gyakorlati jegy MA 1142 és MA 2143 v. MA 2144 v. MA 2145 MA 2152 Pállné dr. Lakatos Ilona főiskolai tanár

1. A tantárgy célja: A szószerkezetek elemzési módszereinek elsajátíttatása és gyakoroltatása. 2. A tantárgy tartalma: Az 1151-es kódszámú Szószerkezettanhoz kapcsolódva elsősorban a morfológiai és szintaktikai szerkezetek elhatárolásának, a kötött (kötelező, fakultatív) és a szabad bővítmények felismerésének gyakorlása. A szintagmák fajtáinak felismerése, jellemzése, a problémás kérdések, határesetek tudatosítása. Az elemzést megkönnyítő transzformációk alkalmazása. A jelöltség és az egyeztetés különböző lehetőségeinek számbavétele. 3. Évközi ellenőrzés módja: zárthelyi dolgozatok, esetleg kisbeszámolók a szakirodalomból 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: Az 1151-es kódszámú Szószerkezettan című stúdiumnál felsorolt szakirodalmon kívül: Berrár Jolán: Morfológiai szerkezetek – szintaktikai szerkezetek. In: Keszler Borbála (szerk.): A mai magyar nyelv. Cikk- és tanulmánygyűjtemény. ELTE. Bp., 1991. 11016. vagy MNy. LXXI: 35-40. Faluvégi Katalin, Keszler Borbála, Laczkó Krisztina szerk.: Magyar leíró nyelvtani segédkönyv. Bp., 1994. Keszler Borbála szerk.: Mai magyar nyelvi gyakorlatok I. Nemzeti Tankönyvkiadó. Bp., 1994. Rácz Endre: Az egyeztetés a magyar nyelvben. Akadémiai Kiadó. Bp., 1991. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei: tanterem

51



Mondattani elemzések I. MA 2155 4. 1 1 (gyakorlat) gyakorlati jegy MA 1151 MA 2156 Pállné dr. Lakatos Ilona főiskolai tanár

A) 1. A tantárgy célja: Az egyszerű mondatok elemzésének elsajátíttatása és gyakorlása. 2. A tantárgy tartalma: A mondatok elemzése szerkezetük szerint. A mondatfajták: a kijelentő, az óhajtó, a felszólító, a kérdő és a felkiáltó mondat. A mondatrészek: az állítmány, az alany, a tárgy, a határozók, a jelző és az értelmező szerkezeti, szófaji és grammatikai jellemzői. 3. Évközi ellenőrzés módja: zárthelyi dolgozatok 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: Adamikné Jászó Anna – Hangay Zoltán: Nyelvi elemzések Kézikönyve. Mozaik Oktatási Stúdió. Szeged, 1995. Keszler Borbála (szerk.): Mai magyar nyelvi gyakorlatok I. Nemzeti Tankönyvkiadó. Bp., 1994. Rácz Endre – Szemere Gyula: Mondattani elemzések. Tankönyvkiadó. Bp., 1970. Szemere Gyula (szerk.): Mai magyar nyelvi gyakorlatok. Tankönyvkiadó. Bp., 1989. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei: tanterem B) 1. A tantárgy célja: Megismertetni a hallgatókat a strukturális nyelvtan mondattani kategóriáival és elemzési módszerével. 2. A tantárgy tartalma: A mondat topik-predikátum tagolódása. A topik értelmezése és jellemzői. Topik nélküli mondatok. A predikátum belső szerkezete. A csak igét és megnevező kifejezést tartalmazó VP belső szerkezete. Az igemódosítót tartalmazó VP jellemzői. A fókuszt tartalmazó predikátum belső szerkezete. A disztributív kvantoros predikátum jellemzői. A tagadás (VP-, FP- és QP-tagadás). A főneves, mellékneves, határozószós, névutós, igeneves kifejezések szerkezeti és grammatikai sajátosságai. 3. Évközi ellenőrzés módja: zárthelyi dolgozatok 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: Antal László: Egy új magyar nyelvtan felé. Gyorsuló idő. Magvető Kiadó. Bp., 1977. É. Kiss Katalin: A magyar mondatok egy szintaktikai modellje. Nyelvtudományi közlemények 80. 1978. 261-286. É. Kiss Katalin: Az egyszerű mondat szerkezete. 1992. In: Kiefer Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan I. Mondattan. Bp., Akadémiai Kiadó. 79-179. É. Kiss—Kiefer –Siptár: Új magyar nyelvtan. Osiris Kiadó. Bp., 1998. 17-127. Kiefer Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan I. Mondattan. Akadémiai Kiadó. Bp., 1992. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei: tanterem

52

MAGYAR. NYELV ÉS IRODALOM TANÁR SZAK NAPPALI TAGOZAT Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Összóraszám (elm. + gyak.) Számonkérés módja Előfeltétel (tantárgyi kód) Helyettesítő tárgy Tantárgyfelelős neve Tantárgyfelelős beosztása

Mondattani elemzések II. MA 2156 4. 1 1 gyakorlati jegy MA 1151 MA 2155 Peténé dr. Csige Katalin főiskolai tanár

1. A tantárgy célja: Az összetett mondatok elemzési módszereinek elsajátíttatása és gyakoroltatása. 2. A tantárgy tartalma: Az alárendelő összetett mondatok elemzése a mondatrészkifejtő-funkció szerint: alanyi, állítmányi, tárgyi, határozói, jelzői alárendelés. A sajátos jelentéstartalmú mellékmondatok. Funkcionális szempontú elemzés: függő kijelentés, függő kérdés, függő felszólítás, óhaj és felkiáltás. A strukturális nyelvtan elemzési módszere: a független alárendelés, a hogy-kötőszós mellékmondatok, a vonatkozó mellékmondatok. A mellérendelő összetett mondatok elemzése a tagmondatok közötti tartalmi-logikai viszony alapján. A többszörösen összetett mondatok elemzése az alaptípusok szerint: csak mellérendelt, mellé- és alárendelt mondatokból álló többszörösen összetett mondatok. 3. Évközi ellenőrzés módja: zárthelyi dolgozatok 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: Adamikné Jászó Anna–Hangay Zoltán: Nyelvi elemzések kézikönyve. Mozaik Oktatási Stúdió. Szeged, 1995. Keszler Borbála: Babonák és buktatók a mondatelemzésben. MNyTK 207 (1996): 143152. Keszler Borbála (szerk.): Mai magyar nyelvi gyakorlatok I. Nemzeti Tankönyvkiadó. Bp., 1994. Rácz Endre–Szemere Gyula: Mondattani elemzések. Tankönyvkiadó. Bp., 1970. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei: tanterem

53



Retorika MA 2171 8. 1 1 gyakorlati jegy – MA 2172 Dr. Pethő József főiskolai docens

1. A tantárgy célja: A retorika történetének és jelenének bemutatása, az elméleti ismeretek alapján a retorikai elemzésben való jártasság, a kommunikációs (szövegszerkesztési, előadói) képességek fejlesztése. 2. A tantárgy tartalma: Retorika és kommunikáció. A retorikai szituáció. A retorika fogalmának értelmezései. Az egyetemes retorika története. A magyar retorika rövid története. A szónokra vonatkozó ismeretek: az eszményi szónok; a szónok feladatai,. A szónoklatra vonatkozó ismeretek: a szónoki beszéd részei (bevezetés, elbeszélés, kitérés, részletezés, bizonyítás, befejezés), az elrendezés (dispositio) és az ékesszólás. A pragmatikus alakzatok. Híres szónoklatok elemzése. Retorikai gyakorlatok. 3. Évközi ellenőrzés módja: zárthelyi dolgozat, szövegalkotás és -előadás 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, ill. ajánlott jegyzetek: 22 híres beszéd. 1995. Adamik Tamás: Antik stíluselméletek Gorgiastól Augustinusig. 1998. Adamikné Jászó Anna–L. Aczél Petra (szerk.): A régi új retorika. 2000. Adamikné Jászó Anna–L. Aczél Petra (szerk.): A szónoki beszéd részei és a beszédfajták. 2001. Arisztotelész: Rétorika. Fordította, a bevezetést és a jegyzeteket írta Adamik Tamás. 1999. Cicero válogatott művei. Válogatta és az utószót írta Havas László. 1987. Gáspári László: Retorika. Egységes jegyzet. Szabó G. Zoltán–Szörényi László: Kis magyar retorika. 1997. Vígh Árpád: Retorika és történelem. 1981. Világirodalmi lexikon: retorikai címszavak. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei: tanterem

54



Stíluselemzések MA 2172 8. 1 1 gyakorlati jegy –– MA 2171 Dr. Pethő József főiskolai docens

1. A tantárgy célja: Új, szintetizáló igényű — stilisztikai-retorikai-szövegtani szempontú — elemzési modellek elméleti jellegű bemutatása és gyakorlati alkalmazása, különböző műfajú szövegek (szövegtípusok) stílussajátosságainak, stílusértelmének feltárása. 2. A tantárgy tartalma: A stíluselemzés elmélete: különböző felfogások, módszerek. Stílus és norma. Stílus és cselekvés. Stílus és konnotálás. Stílus és hatás. Stílus és kontextus. Stílus és szövegtípus. Stílus és szöveg. Stílus és irodalom. A stílus szociokulturális rétegzettsége: a magatartás, a helyzet, az érték, az idő és a hagyományozott, intézményes nyelvváltozat stílusváltozója. Különböző szövegtípusok – szóbeli, írott; kapcsolatteremtő, ismeretközlő, érzelemkifejező, felhívó; köznapi, művészi – vizsgálata. 3. Évközi ellenőrzés módja: zárthelyi dolgozat, önálló dolgozat 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, ill. ajánlott jegyzetek: Kemény Gábor: Képekbe menekülő élet. 1993. Kemény Gábor: Szindbád nyomában. 1991. Péter Mihály: A nyelvi érzelemkifejezés eszközei és módjai. 1991. Szabó Zoltán: A magyar szépírói stílus történetének fő irányai. 1998. Szathmári István: Három fejezet a magyar költői stílus történetéből. 1995. Szathmári István (szerk.): Stilisztika és gyakorlat. 1998. Szikszainé Nagy Irma: Stilisztika. 1994. Szikszainé Nagy Irma: Leíró magyar szövegtan. 1999. 275–328. Tolcsvai Nagy Gábor: A magyar nyelv stilisztikája. 1996. Tolcsvai Nagy Gábor: „Nem találunk szavakat”. Nyelvértelmezések a mai magyar prózában. 1999. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei: tanterem

55



Dialektológiai szeminárium MA 2162 6 1 1 gyakorlati jegy MA 1101 és MA 1141 MA 2163 v. MA 2164 Tukacsné dr. Károlyi Margit főiskolai tanár

1. A tantárgy célja: A hallgatók meglévő szociolingvisztikai ismereteire alapozva áttekintést nyújt a nyelv területi egységeiről és az egyes nyelvjárási régiók főbb nyelvi jelenségeiről, nyelvjárási szövegek elemzésével fejleszti a hallgatók nyelvi elemzési készségét. 2. A tantárgy tartalma: A dialektológia fogalma, feladatkörei, kutatási területei. Nyelv és nyelvjárás. A nyelvjárások szerepkörei. A nyelvjárási jelenségek. A nyelvjárások hangrendszere, a nyelvjárási alak- és mondattani jelenségek. A magyar nyelvjárások területi egységei: a nyelvjárási régiók (nyugat-dunántúli, közép-dunántúli-kisalföldi, dél-dunántúli, palóc, Körös-Tisza-vidéki, északkeleti, mezőségi, székely, moldvai) főbb sajátságai. Nyelvjárási szövegek elemzése. A nyelvjárások és az iskola. 3. Évközi ellenőrzés módja: kisbeszámolók, zárthelyi dolgozatok, szövegelemzés 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: Kiss Jenő (szerk.): Magyar dialektológia. Osiris Kiadó. Bp., 2001. Bárczi Géza.: Nyelvjárás és nyelv. In. Hajdú Mihály (szerk.): A magyar nyelv rétegződése, táji tagolódása. Tankönyvkiadó. 1988. 246–57. Benkő Loránd: Az élő nyelv területisége és szociolingvisztikája. In: Szabó Géza. (szerk.): II. dialektológiai szimpozion. VEAB. 1990. 9–27. Kiss Jenő: Gondolatok a kommunikatív dialektológiáról. In: Szabó Géza. (szerk.): II. dialektológiai szimpozion. VEAB. Veszprém, 1990. 37–46. Uő.: Mai nyelvjárásaink és változataik. MNy. 1988:443–51. Uő.: Nemek és nyelvjárási nyelvhasználat. MNy. 1991:86–9. Uő.: Kétnyelvűség, kettős nyelvűség és diglosszia. MNy. 1994: 81–5. Révay Valéria (szerk):Útmutató a szabolcs-szatmár-beregi nyelvjárások tanulmányozásához. (Főiskolai hallgatók számára.) Nyíregyháza, 1999. Zilahi Lajos: Népnyelv, nyelvjárás a tanórán. MNyj. 1984–85:69–82. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei: tanterem, magnetofon, videólejátszó

56



Köznyelv és nyelvjárás MA 2163 6 1 1 (gyakorlat) gyakorlati jegy MA 1101 és MA 1141 MA 2162 v. MA 2164 Tukacsné dr. Károlyi Margit főiskolai tanár

1. A tantárgy célja: Az általános magyartanári intelligenciát fejleszti azáltal, hogy tudatosítja a hallgatókban a főbb nyelvváltozatok – köznyelv és nyelvjárások – koronként változó funkcióját, a nyelvjárások – köznyelvvel szembesített – kontrasztív alapú jellemzőinek bemutatásával elősegíti a köznyelvi normakövető nyelvhasználat majdani oktatását. 2. A tantárgy tartalma: Egységesülés és elkülönülés a nyelvben. Nyelvjárás, köznyelv, regionális köznyelviség. A nyelvváltozatok koronként változó hierarchiája. A hárompólusú nyelvállapot. Nyelvjárástípusok, helyi nyelvjárások, nyelvjárásszigetek. A nyelvjárási jelenségek mivolta, keletkezésük, terjedésük, kihalásuk nyelvi és társadalmi vonatkozásai. Hangtani, morfológiai, szintaktikai, lexikai és frazeológiai nyelvjárási jelenségek. Szociolingvisztika és nyelvjárások: nyelvjárás és nyelvi tudatosság, a nyelvjáráson belüli eltérések életkor, nemek, vallás, iskolázottság, műveltség stb. szerint. Kettősnyelvűség a magyar beszélőközösségben. A nyelvjárási jelenségek és a közoktatás. 3. Évközi ellenőrzés módja: Kisbeszámolók, zárhelyi dolgozat, nyelvjárási szövegelemzés beadása. 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: Kiss Jenő (szerk.): Magyar dialektológia.. Osiris Kiadó. Bp., 2001. Bárczi Géza: Nyelvjárás és nyelv. In: Hajdú Mihály (szerk.): A magyar nyelv rétegződése, táji tagolódása. Tankönyvkiadó. Bp., 1988. 246–57. Benkő Loránd: Irodalmi nyelv – köznyelv. In: Kiss Jenő és Szűts László (szerk.): A magyar nyelv rétegződése. Akadémiai K., Bp.,1988. 15–33. Uő.: Az élő nyelv területisége és szociolingvisztikája. In: Szabó Géza (szerk.): II. dialektológiai szimpozion. VEAB. 1990. 9–27. Kiss Jenő: Mai nyelvjárásaink és változataik. MNy. 1988:443–51. Uő.: Nemek és nyelvjárási nyelvhasználat. MNy. 1991:86–9. Uő.: Kétnyelvűség, kettős nyelvűség és diglosszia. MNy. 1994:81–5. Nyirkos István: Irodalmi nyelv–köznyelv–népnyelv. In: Hajdú Mihály (szerk.): A magyar nyelv rétegződése, táji tagolódása. Tankönyvkiadó. Bp., 1988. 225–37. Tolcsvay Nagy Gábor: A nyelvi norma. Nyr. 122(1998):201–13. Zilahi Lajos: Népnyelv, nyelvjárás a tanórán. MNyj. 1984–85:69–82. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei: tanterem, magnetofon, videólejátszó

57



A szociolingvisztikai és dialektológiai terepmunka módszerei MA 2164 4. 1 1 gyakorlati jegy MA 1101, MA 1141 MA 2162 v. MA 2163 Tukacsné dr. Károlyi Margit főiskolai tanár

1. A tantárgy célja: hogy megismertesse és elsajátíttassa a hallgatókkal a szociolingvisztikai és dialektológiai terepmunkához kapcsolódó elméleti és gyakorlati ismereteket. A stúdium lezárulása után a hallgatók önállóan is képesek legyenek ilyen jellegű gyűjtéseket végezni. 2. A tantárgy tartalma: A szociolingvisztikai vizsgálat módszerei: a nyelvi adat, mintavétel, direkt és indirekt módszer. A szociolingvisztikai interjú. A hagyományos nyelvjárási adatgyűjtés módszeréből: aktív-passzív, direkt-indirekt módszer. A jelenségmonográfiák típusai, gyűjtési módszerei. A nyelvjárási szókincs- (rétegek) gyűjtési módszerei. A nyelvjárási atlaszgyűjtés kérdései: a jelenségek kiválasztása, a hordozó szóalakok összeállítása, kérdések megfogalmazása stb.; a kutatópont-hálózat szempontjai a célok függvényében. A nyelvjárási alapréteg és a szociális érvényesség szempontjai. A szociológiai módszerek behatolása a gyűjtésbe. A reprezentativitás igénye, érvényesítése a gyűjtésben. A nyelvjárási adatok lejegyzése, az adatok hitelessége, értékelése és kommentálása. 3. Évközi ellenőrzés módja: zárthelyi dolgozat, önálló szociolingvisztikai vagy dialektológiai gyűjtés. 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: Kiss Jenő: Társadalom és nyelvhasználat. Nemzeti Tankönyvkiadó. Bp., 1996. Révay Valéria (szerk.): Útmutató a szabolcs-szatmár-beregi nyelvjárások tanulmányozásához. (Főiskolai hallgatók számára.) Nyíregyháza, 1999. Balogh Lajos és Kontra Miklós (szerk.): Élőnyelvi tanulmányok. Linguistica Series A. Studia et Dissertationes 3. MTA Nyelvtudományi Intézete. Bp., 1990. Kiss Jenő: A dialektológia kettős feladata és a nyelvföldrajz. MNy. 1999: 418–25. Deme László és Imre Samu (szerk.): A magyar nyelvjárások atlaszának elméletimódszertani kérdései. Bp., 1975. Szabó Géza, Molnár Zoltán (szerk.) Dialektológiai szimpozion. VEABÉrt. Veszprém, 1982. Sebestyén Árpád: Újabb lehetőségek, feladatok és módszerek nyelvjáráskutatásunkban. MNy. 1987: 507–516. Szabó Géza: Az előnyelvi dialektológia kutatásmódszertanához. MNy. 1987: 516–524. Wardhaugh: Szociolingvisztika. Osiris – Századvég. Bp., 1996. Zilahi Lajos: Nyelvi változások – változásvizsgálatok. MNy. 1992: 168–84. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei: tanterem, magnetofon, videólejátszó

58



Magyar nyelvhelyesség MA 2173 3. 1 1 gyakorlati jegy – MA 2174 Dr. Minya Károly főiskolai docens

1. A tantárgy célja: Az alapvető fogalmak, rendszerek megismertetése (nyelvművelés, nyelvi norma, nyelvtervezés, státustervezés, korpusztervezés, nyelvstratégia, a belső nyelvváltozatok), valamint a legjellemzőbb nyelvhelyességi hibatípusok feltárása, javítása. A helyes és igényes nyelvhasználat elsajátíttatása. 2. A tantárgy tartalma: Az idegen szavak. A szavak csoportosítása eredet szerint. Különbség az idegen és a jövevényszavak között. Két szélsőséges állásfoglalás az idegen szavakról. Mikor szükségesek, mikor fölöslegesek az idegen szavak? Az angol szavak. Az idegen szavak magyarítása. A hivatali nyelv, a hivatali zsargon jellemzői. A szavak helyes használata. A szótévesztés (paronímia), a szószaporítás esetei (a terpeszkedő kifejezések, a tantológia, a pleonazmus), a szólás- és szerkezetvegyítés, a túlzott szűkszavúság és a dagályosság. A szóalkotás kérdései. A szóösszetételek (a jelöletlen határozós szóösszetételek), a szóelvonás (az elvonással keletkezett összetett igék), a mozaikszók stb. Az igehasználat kérdésköre. Az ikes ragozás, a suksük-ragozás, a „nák-olás”, a –nók, -nők toldalék használata, a határozói igenév és létige használatának szabályai, a tötö nyelv. A névszók használatának problémaköre. A ragok helyes használata (-ilag, -ileg, -nál, nél stb.), a páros testrészek nevének használata, a kötőhangzó szerepe. Az igekötő helyes használata. A névelő, a névutó és a vonatkozó névmások helyes használata. Az egyes mondatrészek helyes használata. 3. Évközi ellenőrzés módja: két zárthelyi dolgozat, évfolyamdolgozat, beszámolók, kiselőadások 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: Balázs Géza: Magyar nyelvkultúra az ezredfordulón. 1998. Bíró Ágnes és Tolcsvai Nagy Gábor szerk.: Nyelvi divatok. 1985. Grétsy László és Kemény Gábor szerk.: Nyelvművelő kéziszótár. 1996. Kemény Gábor és Szántó Jenő szerk.: Mondd és írd! 1992. Kovalovszky Miklós: Nyelvfejlődés – nyelvhelyesség. 1997. Kovalovszky Miklós (főszerk.): Nyelvművelő kézikönyv I., II. 1985. Zimányi Árpád: Nyelvhelyesség, 1995. Zimányi Árpád: Nyelvhelyességi gyakorlókönyv, 1999. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei: tanterem

59



A tanári beszéd MA 2174 3. 1 1 gyakorlati jegy MA 1141 MA 2173 Dr. Minya Károly főiskolai docens

1. A tantárgy célja: A tanári beszéd sajátosságai, az óravezetés, magyarázat specifikumainak az elsajátíttatása. 2. A tantárgy tartalma: A hatásos beszéd módszerei, a meggyőző beszéd és magabiztos viselkedés jellemzői. A kommunikáció, a nyelvi kommunikáció, a beszédaktus-elmélet, a kommunikáció alaptételei, típusai, csatornái. A nem verbális jelek szerepe a kommunikáció folyamatában (tekintet, mimika, gesztus, testtartás, térköz). A párbeszéd mint a kommunikáció alapformája, a nyilvánosság előtti megszólalás gondjai és kommunikációs modelljei, a beszélő és hallgatójának kommunikációs és nyelvi kapcsolata előadás, felelés közben; a tartalom, forma, szituáció kapcsolata és összefüggései. A helyesen megszerkesztett és megfogalmazott beszéd, a megértés folyamatai a hallgatóban. A hátrányos nyelvi helyzetről. Az óravezetés stílusa, a képi és audiovizuális eszközök használata magyarázat közben. Együttműködés a hallgatósággal, a mozgósítás, tájékoztatás, meggyőzés. A rögtönzött beszéd jellemzői. 3. Évközi ellenőrzés módja: zárthelyi dolgozat, évközi gyakorlati feladatok elvégzése 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: Allan Pease: Testbeszéd. 1991. Allan Pease—Alan Garner: Szó-beszéd. 1996. Bobbi Linkemer: A jó fellépés titka. 1987. Dale Darnegie: A hatásos beszéd módszerei. 1990. Donald H. Weiss: Hogyan tartsunk hatásos beszédet? 1989. Fercsik Erzsébet—Raátz Judit: Kommunikáció szóban és írásban. 1993. Wacha Imre: A szöveg és hangzása. 1999. Wacha Imre: Beszélgessünk a beszédről! 1981. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei: tanterem, videókamera, videólejátszó, televízió

60



Szerkesztéstan MA 2175 2. 1 1 gyakorlati jegy – MA 2176 Dr. Minya Károly főiskolai docens

1. A tantárgy célja: Tudományos és egyéb tartalmú írásművek elkészítésének a menete, szakaszai. 2. A tantárgy tartalma: Az inventio, témakijelölés, az anyaggyűjtés (periodikák, szakkönyvek és alkalmi kiadványok). A dispositio, az elrendezés fő elvei, szempontjai (egység, teljesség, haladás, arányosság). Az írásmű szerkezete, tagolása. A ballisztikus ív, a kompiláció. A cédulázás és hivatkozás technikája és módszere. A műfajok. A fogalmazás, önéletrajz, hivatalos iratok megszerkesztése, elkészítése. 3. Évközi ellenőrzés módja: zárthelyi dolgozat, évközi gyakorlati feladatok 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: Gáspári László: Retorika. 1988. Hernádi Sándor: Elmondani nem is nehéz. 1984. Umberto Eco: Hogyan írjunk szakdolgozatot? 1985. Wacha Imre: A korszerű retorika alapjai. 1995. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei: tanterem

61



Gyakorlati helyesírás MA 2176 2. 1 1 gyakorlati jegy MA 2175 Dr. Minya Károly főiskolai docens

1. A tantárgy célja: A magyartanártól elvárható helyesírási készség elsajátíttatása, a típushibák bemutatása és a tantárgy kulcsszavainak, jellegzetes kifejezéseinek helyes írása. 2. A tantárgy tartalma: Általános tudnivalók (írás és helyesírás), a betűk, a betűrendbe sorolás. A kiejtés szerinti írásmód (a szótövek írása, a toldalékok írása, a szóelemek elhomályosulása), a szóelemző írásmód (minőségi változások, mennyiségi változások), a hagyományos írásmód, az egyszerűsítő írásmód. A különírás és az egybeírás (a szóismétlések írása, a mellérendelő szókapcsolatok és összetételek, valamint az ikerszók írása, az alárendelő szókapcsolatok és összetételek írása). A kis és nagy kezdőbetűk. A tulajdonnevek írása (a személynév, az állatnevek, a földrajzi nevek, a csillagnevek, az intézménynevek, a márkanevek, a kitüntetések és a díjak neve, a címek). Az elválasztás, az írásjelek, a rövidítések és a mozaikszók. Egyéb tudnivalók. hibás szövegek javítása. 3. Évközi ellenőrzés módja: négy zárthelyi dolgozat, órai beszámolók, kiselőadások 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: A magyar helyesírás szabályai. (Tizenegyedik kiadás, tizenegyedik, példaanyagában átdolgozott lenyomat). 1994. Antalné Szabó Ágnes: Hogyan írjam? 2000. Bozsik Gabriella, V. Raisz Rózsa szerk.: Helyesírás és tanárképzés. 1999-2000. Cs. Nagy Lajos: Helyesírási gyakorlókönyv. 1989. Deme László, Fábián Pál szerk.: Helyesírási kéziszótár. Deme László, Fábián Pál, Tóth Etelka: Magyar helyesírási szótár. Fercsik Erzsébet: Helyesírási kalauz. 2000. Hernádi Sándor: Helyesírási önképző. 1978. O. Bozsik Gabriella, V. Raisz Rózsa, Zimányi Árpád szerk.: Helyesírásunkról, helyesírásunkért. 1998. Vörös Ferenc: Legyen biztos helyesírásunk! 1996. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei: tanterem

62



Irodalomelmélet MA 2003 2. 1 1 (gyakorlat) gyakorlati jegy MA 1001, MA 1002 MA 2004 Dr. Karádi Zsolt főiskolai tanár

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: Az előadással összhangban segítsen az elsős hallgatóknak a középiskolából hozott nagyrészt pozitivista irodalom-felfogás meghaladásában. Ehhez alapvetően szükséges bizonyos irodalomelméleti szövegek olvasása, megértése, feldolgozása. Ezek birtokában lehetséges majd műértelmezésről beszélni. A szeminárium célja tehát lehetséges műértelmezési-olvasási stratégiák kialakításának a hallgatókkal történő megismertetése. 2. A tantárgy tartalma: Az irodalomtudomány természete. Alteritás és modernitás. Modernitás és hermeneutika A premodern irodalomtudomány – pozitivizmus és szellemtörténet. A modern irodalomtudomány — az orosz formalizmus és az amerikai újkritika. A stukturalizmus. A hermeneutika. A dekonstrukció 3. Évközi ellenőrzés módja: a félév vége felé zárthelyi dolgozat íratása, a félévben egy otthoni szemináriumi dolgozat íratása 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: Hima Gabriella: Az irodalomtudomány jelenkori irányzatai. Budapest, 1999. Taine: Az angol irodalom története. In: Bókay Antal–Vilcsek Béla: A modern irodalomtudomány kialakulása. Budapest, 1989. 33-44. Dilthey: Bevezetés a szellemtudományokba. Uo. 99-103. Tinanyov: Az irodalmi tény. Uo. 228-240. Eichenbaum: A formális módszer eredete. Uo. 248-268. Ransom: A kritika mint puszta spekuláció. Uo. 357-369. Saussure: Bevezetés az általános nyelvészetbe. Uo. 408-418. Jakobson: Nyelvészet és poétika. Uo. 449-457. Barthes: Bevezetés a történetek strukturális elemzésébe. 5.2→5.9 = In: Bókay Antal– Vilcsek Béla: A modern irodalomtudomány kialakulása. Budapest, 1998. Bonyhai Gábor: Az irodalmi mű létezési módja. In: B.G.: Összegyűjtött munkái. Budapest, 2000. 176-194. Jauss: Az irodalomtörténet mint az irodalomtudomány provokációja. Helikon, 1980. 1. 8-39.

63

MAGYAR. NYELV ÉS IRODALOM TANÁR SZAK NAPPALI TAGOZAT 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: tanterem

64



Irodalomelmélet MA 2004 2. 1 1 (gyakorlat) gyakorlati jegy MA 1001, MA 1002 MA 2003 Dr. Karádi Zsolt főiskolai tanár

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: Bevezetés az irodalomtudományba. Általános irodalomelméleti, irodalomesztétikai alapismeretek. A tudományos ismeretszerzés módszerei és eszköztára az irodalomtudományban. Műértelmezési gyakorlatok. 2. A tantárgy tartalma: Az irodalom és az irodalomtudomány alapkérdéseinek tárgyalása. A műértelmezés elmélete és gyakorlata. Az irodalom és intézményrendszere. Az irodalomtudomány és segédtudományai. Műfajelméleti vizsgálódások. Irányzatok és iskolák a XX. századi irodalomtudományban a pozitivizmustól a hermeneutikáig. 3. Évközi ellenőrzés módja: zárthelyi dolgozat, beszámoló, önálló dolgozat 4. A tárgy előírt szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: Tolnai Vilmos: Bevezetés az irodalomtudományba. Pécs, 1991. Pannónia könyvek Bókay Antal: Irodalomtudomány a modern és a posztmodern korban. Osiris, Budapest, 1997. Henrik Markiewicz: Az irodalomtudomány fő kérdései. Studium Könyvek 65. Gondolat, Bp., 1968. René Wellek - Austin Warren: Az irodalom elmélete. Gondolat, Bp., 1972. Bókay Antal: Irodalomtudomány a modern és a posztmodern korban. Osiris, Budapest, 1997. Cs. Gyimesi Éva: Teremtett világ. Pátria Könyvek, 1992. Arisztotelész: Poétika. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1992. Tamás Attila: A költői műalkotás fő sajátossága. Bp., 1972. Bacsó Béla: Szöveg és interpretáció. Cserépfalvi kiadása, Bp., 1991. Szili József: Az irodalomfogalmak rendszere. Budapest, 1993. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: tanterem, sokszorosító eszköz

65



Régi magyar irodalom MA 2012 2. 2 2 (gyakorlat) gyakorlati jegy MA 1001, MA 1002 MA 2013 Dr. János István főiskolai tanár

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: Szeminárium a régi magyar irodalom témaköréből, elsősorban egyedi műalkotások interpretációjára alapozva, célja a korszerű irodalomszemlélet alapjainak kialakítása, s a kutatói műhelymunka, a tanulmányírás és az előadás módszereinek elsajátítása a régi magyar irodalom reprezentáns alkotásain keresztül. 2. A tantárgy tartalma: Középkori himnuszköltészet, Halotti Beszéd retorikája, az Ómagyar Mária-siralom mint archetipikus drámai modell, Temesvári Pelbárt, Vitéz János Janus Pannonius, Taurinus István, Balassi Bálint, Rimay János, Bornemisza Péter, Zrínyi Miklós, Pázmány Péter, erdélyi magyar emlékírók, Mikes Kelemen, II. Rákóczi Ferenc, iskolai és liturgikus színjátszás stb. Szemináriumról lévén szó a tematika kialakításánál hagyományosan figyelembe kell venni a hallgatói javaslatokat is. 3. Évközi ellenőrzés módja: zárthelyi dolgozat, beszámoló, önálló dolgozat 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. A kötelező, illetve ajánlott jegyzetek: János István: A középkor himnuszköltészete. Bp. 1994. V. Kovács Sándor: Eszmetörténet és régi magyar irodalom. Bp.1987. A régi magyar vers. Szerk. Komlovszky Tibor. Bp.1979. Pirnát Antal: Balassi Bálint poétikája. Bp.1996. Komlovszky Tibor: A Balassi-vers karaktere. Bp. 1992. Oláh Szabolcs: Hitélmény és tanközlés. Debrecen, 2000. Imre Mihály: Magyarország panasza. Debrecen, 1995. Klaniczay Tibor: Zrínyi Miklós. Bp. 1964. Kovács Sándor Iván: A lírikus Zrínyi. Bp. 1985. Bitskey István: Humanista erudíció és barokk világkép. Bp. 1979. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: tanterem

66



Régi magyar irodalom MA 2013 2 2 2 (gyakorlat) gyakorlati jegy MA 1001, MA 1002 MA 2012 Dr. János István főiskolai tanár

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: Szeminárium a régi magyar irodalom témaköréből, elsősorban egyedi műalkotások interpretációjára alapozva, célja a korszerű irodalomszemlélet alapjainak kialakítása ,s a kutatói műhelymunka, a tanulmányírás és az előadás módszereinek elsajátítása a régi magyar irodalom reprezentáns alkotásain keresztül. 2. A tantárgy tartalma: Középkori himnuszköltészet, Halotti Beszéd retorikája, az Ómagyar Mária-siralom mint archetipikus drámai modell, Temesvári Pelbárt, Vitéz János Janus Pannonius, Taurinus István, Balassi Bálint, Rimay János, Bornemisza Péter, Zrínyi Miklós, Pázmány Péter, erdélyi magyar emlékírók, Mikes Kelemen, II. Rákóczi Ferenc, iskolai és liturgikus színjátszás stb. Szemináriumról lévén szó a tematika kialakításánál hagyományosan figyelembe kell venni a hallgatói javaslatokat is. 3. Évközi ellenőrzés módja: zárthelyi dolgozat, beszámoló, önálló dolgozat 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. A kötelező, illetve ajánlott jegyzetek: János István: A középkor himnuszköltészete. Bp. 1994. V. Kovács Sándor: Eszmetörténet és régi magyar irodalom. Bp.1987. A régi magyar vers. Szerk. Komlovszky Tibor. Bp.1979. Pirnát Antal: Balassi Bálint poétikája. Bp.1996. Komlovszky Tibor: A Balassi-vers karaktere. Bp. 1992. Oláh Szabolcs: Hitélmény és tanközlés. Debrecen, 2000. Imre Mihály: Magyarország panasza. Debrecen, 1995. Klaniczay Tibor: Zrínyi Miklós. Bp. 1964. Kovács Sándor Iván: A lírikus Zrínyi. Bp. 1985. Bitskey István: Humanista erudíció és barokk világkép. Bp. 1979. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: tanterem

67



A felvilágosodás korának magyar irodalma MA 2022 3. 2 2 (gyakorlat) gyakorlati jegy MA 1001, MA 1002, MA 2001 vagy MA 2002 MA 2023 Dr. Csorba Sándor főiskolai tanár

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A szemináriumi foglalkozások célja a korszak irodalmi jelenségeinek és az alkotásokban tükröződő világképnek a részletes feltárása a kiemelkedő alkotók egy-egy művének értékelő bemutatásával és komplex elemzésével. 2. A tantárgy tartalma: Klasszicizmus és siker (Bessenyei drámái), allegória és hazafias óda (Baróti Szabó), tárgyiasság és antropomorfizálás (Fazekas), alkotói kísérletezés és színszimbolika (Csokonai), hedonizmus és erkölcsös boldogság) (Csokonai), szabadságvágy (Virág B., Batsányi), nemesi öntudat és illúzióvesztés (Berzsenyi), érzékenység és világkép (Kisfaludy I.), nemzeti dráma és „rostálások”, cenzúrázások (Katona). 3. Évközi ellenőrzés módja: zárthelyi dolgozat, beszámoló, önálló dolgozat 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: Vörös Imre: Természetszemlélet a felvilágosodás kori magyar irodalomban. Budapest, 1991. Mezei Márta: Felvilágosodás kori líránk Csokonai előtt. Budapest, 1974. Szauder József: Az estve és Az álom. Budapest, 1970. Debreczeni Attila szerk.: Folytonosság vagy fordulat? Debrecen, 1996. Tőzsér Árpád: Régi költők, mai tanulságok. Madách K., 1984. Wéber Antal: Irodalmi irányok, távlatból. Budapest, 1975. Julow Viktor: Csokonai Vitéz Mihály. Budapest, 1975. Onder Csaba: Berzsenyi Dániel. Budapest, 1998. (Matúra Klasszikusok) Orosz László: Katona József. Budapest, 1974. Katona Béla: Táj és irodalom. Nyíregyháza, 1998. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: tanterem

68



A magyar klasszika irodalma MA 2023 3 2 2 (gyakorlat) gyakorlati jegy MA 1001, MA 1002, MA 2001 vagy MA 2002 MA 2022 Dr. Onder Csaba főiskolai docens

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A szeminárium célja a hallgatók megismertetése a magyar klasszika irodalmának fontosabb szövegeivel. Specifikus célkitűzése a szövegek közös olvasásán keresztül a 'korszak' jellegzetes szövegformációinak a megismertetése. 2. A tantárgy tartalma: A szeminárium tematikus közelítések segítségével kívánja vizsgálni a 18. század végének és a 19. század elejének magyar irodalmát. A) Verstani, verselméleti törekvések (Révai, Verseghy, Berzsenyi), B) Szépprózai jelenségek (Kármán, Csokonai, Kazinczy), C) Nyelvújítási kérdések, D) Elméleti problémák: „eredetiség”, „fordítás”, illetve érzékenység és klasszika. 3. Évközi ellenőrzés módja: zárthelyi dolgozat, beszámoló, önálló dolgozat 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. A kötelező szakirodalom: Bíró Ferenc, A felvilágosodás korának magyar irodalma, Bp., Balassi, 1998. Debreczeni Attila (szerk.), Folytonosság vagy fordulat? Debrecen, Csokonai, 1996. Csetri Lajos, Egység vagy különbözőség? Bp., Akadémiai, 1990. Szilágyi Márton, Kármán József és Pajor Gáspár Urániája, Debrecen, Egyetem, 1998. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: tanterem

69



A magyar reformkor irodalma MA 2026 4. 2 2 (gyakorlat) gyakorlati jegy MA 1001, MA 1002, MA 2001 vagy MA 2002 MA 2027 Dr. Csorba Sándor főiskolai tanár

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: Az irodalomtörténeti folytonosság tudatosítása, a korszak általános vonásainak, irodalmi jelenségeinek, irányzatainak, műfajainak, valamint a kiemelkedő alkotók életpályájának bemutatása; speciálisan az egyetemi szintű tanulmányok folytatásához és az általános iskolai tanulók oktatásához szükséges alap és kiegészítő ismeretek felvázolása. 2. A tantárgy tartalma Udvarházi élet és hazafiság (Kisfaludy Károly), folytonosság és nemzedékváltások (Berzsenyi, Vörösmarty, Petőfi), múltidézés és jövőkép (Kölcsey, Vörösmarty), szabadság és szerelme motívumai (Kölcsey, Petőfi), a hazafias óda változatai (Kölcsey, Vörösmarty, Petőfi), a történelmi regény (Jósika), az irányregény (Eötvös József), a szerepjátszás elmélete (Petőfi). 3. Évközi ellenőrzés módja: zárthelyi dolgozat, beszámoló, önálló dolgozat 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: Sőtér István szerk.: A magyar kritika évszázadai. Budapest, 1981. Kulin Ferenc: Közelítések a reformkorhoz. Budapest, 1986. Szauder József: A romantika útján. Budapest, 1961. Nagy Imre: Nemzet és egyéniség. Budapest, 1993. Horváth János: A magyar irodalmi népiesség… Budapest, 1927. Csorba Sándor szerk.: Válogatás a XX. század Hymnus-értelmezéseiből. Fehérgyarmat, 1997. (A Kölcsey Társaság Füzetei) Ragyognak tettei … Tanulmányok Vörösmartyról. Székesfehérvár, 1975. Kerényi Ferenc szerk.: Magyar színháztörténet 1790-1873. Budapest, 1990. Katona Béla: Táj és irodalom. Nyíregyháza, 1998. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: tanterem

70



A magyar romantika irodalma MA 2027 4. 2 2 (gyakorlat) gyakorlati jegy. MA 1001, MA 1002, MA 2001 vagy MA 2002 MA 2026 Dr. Onder Csaba főiskolai docens

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A szeminárium célja a hallgatók megismertetése a magyar romantika irodalmának fontosabb szövegeivel. Specifikus célkitűzése a szövegek közös olvasásán keresztül a „korszak” jellegzetes szövegformációinak a megismertetése. 2. A tantárgy tartalma: A magyar romantikus irodalom elméleti és kritikai jelenségei (Teleki, Kölcsey, Szemere) vizsgálata mellett a tantárgy foglalkozik a romantikus olvasás, a kanonikus szövegek fogadtatásának kérdéseivel is. A szeminárium a fő hangsúlyt azonban a jelzett időszak legfontosabb szövegeinek olvasására helyezi (Kisfaludy Károly drámái, Vörösmarty eposzai, Petőfi ciklusai). 3. Évközi ellenőrzési mód: zárthelyi dolgozat, beszámoló, önálló dolgozat 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, illetve ajánlott szakirodalom: Az előadás (MA 1025) kötelező irodalma és az alábbiak: Horváth Károly, A romantika értékrendszere. Bp., Balassi. 1997. Rohonyi Zoltán, Romantika szemléletünk mai kérdéseihez = Literatura 1998 / 3. 228240. Gere Zsolt, „Hat gím jöve sebtében elébe” (Vörösmarty eposzterve és őstörténeti felfogása a Zalán futását követeően) = ItK 3-4. 2000. 454-497. A magyar kritika évszázadai II. (szerk. Sőtér István), Szépirodalmi, Bp., 1981. Margócsy István, Petőfi Sándor, Korona, Bp., 1999. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: tanterem

71



A XIX. század második felének magyar irodalma MA 2032 5. 2 2 (gyakorlat) gyakorlati jegy MA 1001, MA 1002, MA 2001 vagy MA 2002 MA 2033 Dr. Margócsy Klára főiskolai tanár

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A hallgatókkal megismertetni a korszak főbb tendenciáit, a nagy alkotók egy-egy kiemelkedő művének alaposabb feldolgozása, elemzése. Többféle műfaji kísérlet bemutatása. 2. A tantárgy tartalma: Arany János: Zách Klára, Vörös Rébék; Arany János: Kies ősz, A lepke; Gyulai Pál: Egy régi udvarház utolsó gazdája; Kemény Zsigmond: Özvegy és leánya, Zord idő; Jókai Mór: Az aranyember; Madách Imre: Az ember tragédiája; Vajda János: Ginaversek; Vajda János filozofikus tájversei; Arany László: A délibábok hõse; Reviczky Gyula: Perdita ciklus; Komjáthy Jenõ: Törj össze mindent, Eloá ciklus; Justh Zsigmond: Fuimus; Mikszáth Kálmán: Különös házasság; Mikszáth Kálmán: Tót atyafiak, Jó palócok; Asbóth János: Álmok álmodója. 3. Évközi ellenőrzés módja: zárthelyi dolgozat, beszámoló, önálló dolgozat 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: Imre László: Arany balladái, 1988. Németh G. Béla: Hosszmetszetek és keresztmetszetek. 1987. Széles Klára: Vajda János. 1982. Szegedi-Maszák Mihály: Kemény Zsigmond. 1989. S. Varga Pál: Két világ közt választhatni. 1997. Barta János: Évfordulók. 1981. Eisemann György: Mikszáth Kálmán. 1998. Szajbély Mihály: Álmok álmodói. 1997. S. Varga Pál: A gondviseléstől a vitalizmusig. 1993. Szilasi László: A selyemgubó és bonczolókés. 2000. Az ajánlott szakirodalom a tájékozódást szolgálja. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: tanterem

72



Irodalmunk a XIX. század második felében MA 2033 5. 2 2 (gyakorlat) gyakorlati jegy MA 1001, MA 1002, MA 2001 vagy MA 2002 MA 2032 Dr. Antal Attila főiskolai docens

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A szeminárium célja: az irodalomtörténeti periódus egyes jelentős műalkotásainak, műfajainak, irányzatainak vagy egyéb irodalmi jelenségeinek alaposabb megismerése, elemzése a hallgatók aktív közreműködésével. (A válogatás a magyar irodalom köréből történik, kitekintésként azonban vizsgálható egy-egy külföldi mű, jelenség is.) 2. A tantárgy tartalma: Tompa Mihály allegorikus költeményei; A balladaíró Arany János. Az öregkori balladák világa; Arany László: A délibábok hőse című verses regénye; Vajda János gondolati lírája; Lev Tolsztoj: Anna Karenina című regénye; Ivan Turgenyev novellái; Gustave Flaubert: Bovaryné című regénye; Baudelaire és a szimbolizmus; Kemény Zsigmond: Özvegy és leánya című regénye; Reviczky Gyula: Pán halála című költeménye 3. Évközi ellenőrzés módja: zárthelyi dolgozat, beszámoló, önálló dolgozat 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: Bori Imre: A magyar irodalom modern irányai. I-II. Újvidék, 1992. Eisemann György: Végidő és katarzis. 1991. Eisemann György: Ősformák jelenidőben. 1995., Németh G. Béla: Századelőről, századutóról. 1985. Németh G. Béla: Hosszmetszetek és keresztmetszetek. 1987. S. Varga Pál: A gondviseléstől a vitalizmusig. 1993.; S. Varga Pál: „Két világ közt választhatni” 1997. Dobos István: Alaktan és értelmezéstörténet 1995. Dávidházi Péter: Hunyt mesterünk Arany János kritikusi öröksége. 1992. Imre L.–Nagy M.–S. Varga P.: A magyar irodalom története 1849-1905, Debrecen, 1994. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: tanterem

73



A Nyugat irodalma MA 2036 6. 2 2 (gyakorlat) gyakorlati jegy MA 1001, MA 1002, MA 2001 vagy MA 2002 MA 2037 Dr. Margócsy Klára főiskolai tanár

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: Megismertetni a hallgatókat a Nyugat nagy nemzedékével, valamint az ez időtájt alkotott művészek munkásságával. Elemzések, értelmezések a korszak irodalmából. 2. A tantárgy tartalma: Ady szerelmes versei; Ady háborús versei; Babits: Danaidák – Két nővér; Babits: Osz és tavasz között, Balázsolás; Tóth Árpád: Aquincumi korcsmában, Karthágó romjain; Juhász Gyula: Gulácsy Lajosnak, Önarckép; Kosztolányi: Szeptemberi áhítat, Őszi reggeli; Balázs Béla: Kékszakállú herceg vára; Kaffka Margit: Színek és évek; Krúdy Gyula: A vörös postakocsi; Füst Milán: A feleségem története; Kassák Lajos: A ló meghal, a madarak kirepülnek; Csáth Géza: Délutáni álom; Móricz Zsigmond: Sárarany; Móricz Zsigmond: Az isten háta mögött 3. Évközi ellenőrzés módja: zárthelyi dolgozat, beszámoló, önálló dolgozat 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. A kötelező, illetve ajánlott irodalom: A magvető nyomában Móricz Zsigmondról. 1993. Tanulmányok Ady Endréről. 1999. Tanulmányok Kosztolányi Dezsőről. 1998. Fülöp László: Közelítések Krúdyhoz. 1986. Szajbély Mihály: Csáth Géza. 1989. Rába György: Babits Mihály. 1983. Fülöp László: Kaffka Margit. 1987. Aczél Géza: Kassák Lajos. 1999. Borbély Sándor: Juhász Gyula. 1983. Az ajánlott szakirodalom a tájékozódást szolgálja. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: előadóterem

74



Irodalmunk a századfordulótól 1919-ig MA 2037 6. 2 2 (gyakorlat) gyakorlati jegy MA 1001, MA 1002, MA 2001 vagy MA 2002 MA 2036 Dr. Antal Attila főiskolai docens

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A szeminárium célja: az irodalomtörténeti periódus egyes jelentős műalkotásainak, műfajainak, irányzatainak vagy egyéb irodalmi jelenségeinek alaposabb megismerése, elemzése a hallgatók aktív közreműködésével. (A válogatás a magyar irodalom köréből történik, kitekintésként azonban vizsgálható egy-egy külföldi mű, jelenség is.) 2. A tantárgy tartalma: Ady Endre magyarság-versei; Motívumok Ady Endre szerelmi költészetében; Kaffka Margit: Színek és évek című regénye; Krúdy Gyula: A vörös postakocsi című regénye; A hagyományőrző és újító Apollinaire; Kassák Lajos: A ló meghal a madarak kirepülnek; Babits Mihály: Halálfiai című regénye; Kosztolányi Dezső: Számadás című ciklusa; Karinthy Frigyes: Utazás a koponyám körül című regénye; Az erdélyi magyar irodalom kialakulása. Áprily Lajos: Az irisórai szarvas című költeménye 3. Évközi ellenőrzés: zárthelyi dolgozat, beszámoló, önálló dolgozat 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: lásd: MA 1035 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: tanterem

75



A Nyugatot követő magyar irodalom M 2042 7. 2 2 (gyakorlat) gyakorlati jegy MA 1001, MA 1002, MA 2001 vagy MA 2002 MA 2043 vagy MA 2044 Dr. Jánosi Zoltán főiskolai tanár

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: Az általános cél, hogy a hallgatók a tárgyalt kor fontos alkotásai révén elmélyült ismereteket és elemzéseket kapjanak az időszak irodalmáról, irodalmi életéről. A speciális cél a két világháború közötti magyar irodalom főbb irányzatainak, poétikai és eszmei törekvéseinek a kor kiemelt alkotói és alkotásai segítségével történő megismertetés és értelmezése. 2. A tantárgy tartalma: Nagy lírai szintézisek a korban: József Attila, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc. Történelem és regény: Szabó Dezső. A népi írók lírájából: Erdélyi József tárgyiassága, Sinka István mitologizmusa. A próza új útjai: A szociografikus tartalmú regény Kuncz Aladár, Nagy Lajos, Illyés Gyula munkásságában; A „tündéri realizmus”: Tamási Áron és Szabó Pál. A novella mesterei és típusai: Gelléri Andor Endre, Nagy Lajos, Tamási Áron, Déry Tibor. Irodalom és társadalom, eszmei és műfaji gazdagság Németh László, Szerb Antal és Illyés Gyula munkásságában. Mítosz és Játék: Weöres Sándor költészete. 3. Évközi ellenőrzés módja: zárthelyi dolgozat, beszámoló, önálló dolgozat 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. A kötelező, illetve ajánlott irodalom: Balogh László: József Attila. 1982. Tüskés Tibor: Illyés Gyula. 1983. Kenyeres Zoltán: Tündérsíp. Weöres Sándorról. 1983. Cs. Varga István: Tanújelek (Németh Lászlóról). 1987. Kabdebó Lóránt: A magyar költészet az én nyelvemen beszél. 1992. „Miért fáj ma is.” Az ismeretlen József Attila. 1992. Vasy Géza: Illyés Gyula évszázada. 1999. Nagy Péter: Szabó Dezső. 1979. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: tanterem

76



A Nyugatot követő irányzatok MA 2043 7. 2 2 (gyakorlat) gyakorlati jegy MA 1001, MA 1002, MA 2001 vagy MA 2002 MA 2042 vagy MA 2044 Dr. Jeney István főiskolai docens

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A tantárgy általános célja, hogy bemutassa a magyar irodalom fejlődéstörténetének az adott korszakra vonatkozó főbb állomásait, poétikai jellegzetességeit, az ide tartozó műveket. Eszmetörténeti és esztétikai szempontból a korszak jelentős alkotóinak megismertetése, valamint a magyar és világirodalmi kapcsolódási pontok feltárása. Specifikus cél a két világháború közötti korszak irodalmi, művészeti életének komplex bemutatása. 2. A tantárgy tartalma: A korszak szellemi és kulturális képének társadalomtörténeti háttere, a művészeti műfajok sokfélesége, és kapcsolódásuk az irodalomhoz (zene, színház, film). A Nyugat második s harmadik nemzedéke, a magyar avantgárd népi írók mozgalma, eszmei és művészeti irányzatok, ezek irodalmi formái; az irodalomtudomány és az esszé képviselői. Alkotói csoportok, műhelyteremtési kísérletek. Szabó Lőrinc, Illyés Gyula, József Attila, Radnóti Miklós, Weöres Sándor; Szabó Dezső, Németh László, Nyírő József, Tamási Áron, Déry Tibor, Gelléry Andor Endre, Márai Sándor, Szentkuthy Miklós munkássága. A korszak más alkotóinak bemutatása. A „határon túli magyar irodalom” kialakulása, értékeinek elemző feldolgozása. 3. Évközi ellenőrzés módja: zárthelyi dolgozat, beszámoló, önálló dolgozat 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: A magyar irodalom története. VI. kötet A magyar irodalomtörténete 1919-től napjainkig. Szerk.: Szabolcsi Miklós 1966. Kabdebó Lóránt–Kulcsár Szabó Ernő: „de nem felelnek, úgy felelnek” A magyar líra a húszas-harmincas évek fordulóján. Pécs, 1992. Kabdebó Lóránt –Kulcsár Szabó Ernő Sz.E. szerk.: Szintézis nélküli évek. Nyelv, elbeszélés és világkép a harmincas évek epikájában. Pécs, 1993. Rónay László: A Nyugat harmadik nemzedéke. In. Pannon enciklopédia. Magyar nyelv és irodalom. 2000. Pomogáts Béla: A tárgyias költészettől a mitologizmusig. A népi líra irányzatai a két világháború között. 1987. Tamás Attila: Illyés Gyula 1989. Szabolcsi Miklós: József Attila tanulmányok (Fiatal életek indulója, 1963., Érik a fény, 1977., Kemény a menny, 1992., Kész a leltár, 1998.) Kassák Lajos: Az izmusok története. Budapest, 1972. Németh László: Nemzedék születik. (251-354). In. Két nemzedék. Budapest, 1970. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: előadóterem

77



A Nyugatot követõ magyar irodalom MA 2044 7. 2 2 (gyakorlat) gyakorlati jegy MA 1001, MA 1002, MA 2001 vagy MA 2002 MA 2042 v. MA 2043 Dr. Jeney István főiskolai docens

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A két világháború közötti magyar irodalom története. A szeminárium műértelmező beszélgetések keretében dolgozza fel a korszak irodalmát. 2. A tantárgy tartalma: A magyar szellemi és kulturális élet társadalmi háttere. A két háború közötti korszak eszmei és művészeti tendenciái. A szellemi és az irodalmi élet megosztottsága, sokfélesége. A magyar avantgárd, az új mitologizmus, nemzeti konzervativizmus, kései romantika, a népi írói mozgalom, az új klasszicizmus, a Nyugat nemzedékeinek együttélése. A kisebbségi magyar irodalmak kialakulása, fejlődése, értékei. Az irodalomtudomány és az esszé főbb képviselői. A két világháború közötti színház és dráma. 3. Évközi ellenőrzés módja: szemináriumi beszámolók, zárthelyi írásbeli dolgozatok (tesztek és esszék) 4. A tárgy előírt szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: A magyar irodalom története. 6. Budapest, 1965. A Magyar Irodalom története 1945-1975.Szerk.: Béládi M. Akadémiai K. Budapest, 1986. Pomogáts Béla: A tárgyias költészettől a mitologizmusig. 1981. Fülöp László: Költészet és történelem. Élő költészet, 1976. 7-78. „de nem felelnek, úgy felelnek”. A magyar líra a húszas-harmincas évek fordulóján. Szerk.:Kabdebó Lóránt–Kulcsár Szabó Ernő. Janus Pannonius Egyetemi Kiadó, Pécs, 1992. A Nyugat-jelenség. Szerk.: Szabó B. István. Anonymus, 1998. Szigeti Lajos Sándor: Modern hagyomány. Budapest, 1995. Kálmán C. György: A harmincas évek elbeszélő szövegei. Litteratura, 1992. 3. Tamás Attila: Értékteremtők nyomában. Debrecen, 1994. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: előadóterem

78



Szakmódszertan TK 9098 5. 1 1 (előadás) kollokvium TK 1225 integrálható Dr. Antal Attila főiskolai docens

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: Tárgyalja mindazokat az elveket, módozatokat, eljárásokat, amelyek az irodalmi műveltséganyag átadását és a használatához szükséges jártasságok, készségek, képességek kiművelését lehetővé teszik, de egyúttal a tanulók gondolkodását, ízlését, magatartását is harmonikusan fejlesztik. Ennek érdekében részletesen vizsgálja a szervezett, tehát az órán folyó, az órán és az iskolán kívüli irodalomtanítás tartalmának kérdéseit, oktatásinevelési eljárásait, módszereit, szervezési feladatait – a tanári gyakorlat és a tanuló munkája szempontjából egyaránt. A tárggyal való megismerkedés révén a főiskolai hallgatók sajátítsák el az irodalom oktatásának tantárgypedagógiai alapelveit, az irodalmi nevelés korszerű módszereit, legyenek képesek a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodva a műelemzés korszerű módszereinek alkotó alkalmazására, neveljék ifjúságunka az olvasás szeretetére, nemzeti hagyományaink megbecsülésére. 2. A tantárgy tartalma: A tárgy oktatása 2 félévben történik. Az első félév témái: irodalomtanítás és módszertan; az irodalomtanítás tartalma, eszközrendszere (az irodalomtanítás célja, az irodalmi nevelés feladatai, az alapkészségek fejlesztése, az irodalom és más művészeti ágak kapcsolata az irodalomoktatásban, a műértelmezés elméleti kérdései); az irodalomtanítás anyaga, módszerei (műalkotások – irodalomelmélet, az irodalmi nevelés folyamatának megtervezése, az irodalomtanítás módszerei). 3. Évközi ellenőrzés módja: — 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: Vörös József: Irodalomtanítás az általános és középiskolában. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 1997. Irodalomtanítás I-II. Szerkesztette: Sipos Lajos. Budapest, 1994. Horváth Gedeonné: Csoportmunka az általános iskolai irodalomórán. Tankönyvkiadó. Budapest, 1973. Horváth Gedeonné: Sokoldalú szemléltetés az általános iskolában. Tankönyvkiadó, Budapest, 1977. Hoffmann Ottó: Mondatszerkesztés, szövegalkotás. Budapest, 1978. Magassy László: A fogalmazás tanításának elvei és módszerei. Budapest, 1995. A Magyartanítás és a Módszertani Közlemények című szakfolyóiratok folyamatos figyelemmel kísérése. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: előadóterem

79



Szakmódszertan TK 9099 6. 1 1 (gyakorlat) gyakorlati jegy – integrálható Dr. Antal Attila főiskolai docens

1. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: Tárgyalja mindazokat az elveket, módozatokat, eljárásokat, amelyek az irodalmi műveltséganyag átadását és a használatához szükséges jártasságok, készségek, képességek kiművelését lehetővé teszik, de egyúttal a tanulók gondolkodását, ízlését, magatartását is harmonikusan fejlesztik. Ennek érdekében részletesen vizsgálja a szervezett, tehát az órán folyó, az órán és az iskolán kívüli irodalomtanítás tartalmának kérdéseit, oktatásinevelési eljárásait, módszereit, szervezési feladatait – a tanári gyakorlat és a tanuló munkája szempontjából egyaránt. A tárggyal való megismerkedés révén a főiskolai hallgatók sajátítsák el az irodalom oktatásának tantárgypedagógiai alapelveit, az irodalmi nevelés korszerű módszereit, legyenek képesek a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodva a műelemzés korszerű módszereinek alkotó alkalmazására, neveljék ifjúságunka az olvasás szeretetére, nemzeti hagyományaink megbecsülésére. 2. A tantárgy tartalma : A tárgy oktatása 2 félévben történik. A második félév témái: az új ismeretet feldolgozó óra felépítése (előkészítés). 3. Évközi ellenőrzés módja: — 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: Vörös József: Irodalomtanítás az általános és középiskolában. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 1997. Irodalomtanítás I-II. Szerkesztette: Sipos Lajos. Budapest, 1994. Horváth Gedeonné: Csoportmunka az általános iskolai irodalomórán. Tankönyvkiadó. Budapest, 1973. Horváth Gedeonné: Sokoldalú szemléltetés az általános iskolában. Tankönyvkiadó, Budapest, 1977. Hoffmann Ottó: Mondatszerkesztés, szövegalkotás. Budapest, 1978. Magassy László: A fogalmazás tanításának elvei és módszerei. Budapest, 1995. A Magyartanítás és a Módszertani Közlemények című szakfolyóiratok folyamatos figyelemmel kísérése. 6. A tantárgy tárgyi szükségletei és ellátása: előadóterem

80



Szakmódszertan TK 9201 5. 2 1+1 kollokvium TK 1225 – Dr. Szabó G. Ferenc főiskolai tanár

1. A tantárgy célja: Az anyanyelvi nevelés elméletének és gyakorlatának megismerése. Ennek során el kell sajátítani a szóbeli és írásbeli kifejező-közlő tevékenységek formálásának metodikáját, a nyelvi rendszerünk megismerését, a nyelvhelyességi ismeretek elsajátítását szolgáló módszeres eljárásokat; a nyelvi tevékenységek fejlesztésére irányuló képességeket. 2. A tantárgy tartalma: A személyiségformáló anyanyelvi nevelés cél- és feladatrendszere; a célok megvalósítását szolgáló programok, alternatív tantervek tartalmának megismerése; a tantárgypedagógia gyakorlatát irányító alapelvek, elméleti kérdések tisztázása; az anyanyelvi nevelés módszerének elsajátítása: az oktatási folyamat módszeres eljárásai a nyelvi ismeretek kialakításában (a tananyag motiválása, a nyelvi jelenségek bemutatása, az ismeretek kialakítása, megformálása, megszilárdítása; az alkalmazás módszeres eljárásai: nyelvi elemzés, alkotó jellegű gyakorlatok, a nyelvi tudásszint). 3. Évközi ellenőrzés módja: feladatleadás (tervezet), hospitálás, tervezetleadás 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: A. Jászó Anna – Hangay Zoltán: Nyelvi elemzések kézikönyve. Mozaik Kiadó. 1999. A tanítás problémái c. sorozat anyanyelvi vonatkozású kötetei; a készségfejlesztést szolgáló kézikönyvek; alternatív nyomtatott taneszközök. Bicskeiné Zoltán Julianna: A középiskolai anyanyelvi tantárgy-pedagógia vázlata. Szeged, 1992. Cs. Nagy Lajos: Nyelvtani elemzési gyakorlókönyv. Trezor Kiadó. Fülöp Lajos: Bevezetés a középiskolai anyanyelvi tantárgy-pedagógiába. Bp., 1991. Hoffmann Ottó: Anyanyelvi nevelés az általános iskola felső tagozatában. Bp., 1976. 6. A tantárgy tárgyi szükséglete: előadóterem

81



Szakmódszertan TK 9202 6. 1 1 (gyakorlat) gyakorlati jegy TK 9201 Dr. Szabó G. Ferenc főiskolai tanár

1. A tantárgy célja: Az anyanyelvi nevelés elméletének és gyakorlatának megismerése. Ennek során el kell sajátítani a szóbeli és írásbeli kifejező-közlő tevékenységek formálásának metodikáját, nyelvi rendszerünk megismerését, a nyelvhelyességi ismeretek elsajátítását szolgáló módszeres eljárásokat; a nyelvi tevékenységek fejlesztésére irányuló képességeket. 2. A tantárgy tartalma: A nyelvi képzés készség- és képességfejlesztő eljárásai (gondolkodásfejlesztés, a kommunikációs képességek tartalmi-nyelvi és akusztikai ágazatai: szó- és kifejezéskészlet, helyes szóhasználat, stílusnevelés, nyelvi leleményesség, formáló képesség, szövegalkotás; a helyes légzés, hangképzés, hangkapcsolatok, mondatfonetikai eszközök, az interpretáció gyakorlatformái); a helyesírási tevékenység fejlesztése (helyesírási rendszer, tevékenység, helyesírási ismeretek, a készségfejlesztés módszeres eljárásai), az anyanyelvi nevelés tervezése. 3. Évközi ellenőrzés módja: zárthelyi dolgozatok, feladatleadás (tervezet) 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: A tanítás problémái c. sorozat anyanyelvi vonatkozású kötetei; a készségfejlesztést szolgáló kézikönyvek; alternatív nyomtatott taneszközök. Fülöp Lajos: Bevezetés a középiskolai anyanyelvi tantárgy-pedagógiába. Bp., 1991. Hernádi Sándor: Stílusiskola Hoffmann Ottó: Anyanyelvi nevelés az általános iskola felső tagozatában. Bp., 1976. Magyartanítás (a folyóirat aktuális számai folyamatosan) Málnási Ferenc: Komplex szövegtani gyakorlatok Tolcsvai Nagy Gábor: A szövegek világa. 6. A tantárgy tárgyi szükséglete: tanterem

82



Szakmódszertan – integrált TK 9200 6. 2 2 (előadás) kollokvium TK 9201 TK 9010, TK 9040, TK 9090, HG 9811, TK 9253, TK 9280, TK 9300, TK 9360, TK 9370, TK 9125 Dr. Szabó G. Ferenc Dr. Antal Attila főiskolai tanár

1. A tantárgy célja: Az anyanyelvi és irodalmi nevelés elméletének és gyakorlatának tartalmi bővítése. A tágabb értelemben vett kommunikációs kultúra, valamint a nyelvi és irodalmi kommunikáció kapcsolatainak feltárása; a kommunikáció-központú anyanyelvi és irodalmi nevelés megalapozása. 2. A tantárgy tartalma: A kommunikáció fogalma, fontosabb kutatástörténeti állomások; a nyelvi kommunikáció alapfunkciói, a gondolkodási képességek szerepe a nyelvi kommunikációban; a szókincs mint a nyelvi kommunikáció kultúrahordozó és közvetítő eszköze; a beszédaktus-elmélet; a kommunikáció alaptételei, típusai, csatornái — a tömegkommunikáció; a nem verbális jelek a kommunikációban; a kommunikáció szóbeli és írásbeli műfajai. Kommunikáció és művelődéstörténet; a kommunikációs szempont az irodalmi művek elemzésében; az olvasási készség mint az írás útján történő kommunikáció alapfeltétele; kommunikációs helyzetek, szituációk az irodalomórán (irányított beszélgetés, mimetikus játékok, drámajátékok stb.); a szóbeli és írásbeli kifejezőképesség fejlesztésének fontossága, lehetőségei az órai munka során s a tanórán kívül. 3. Évközi ellenőrzés módja: zárthelyi dolgozat (feladatleadás) 4. A tárgy előírt külső szakmai gyakorlatai: — 5. Kötelező, illetve ajánlott irodalom: Fercsik Erzsébet–Raátz Judit: Kommunikáció szóban és írásban. Bp., 1993. Trencsényi Borbála: Anyanyelv és kommunikáció. Bp., 1994. Pléh Csaba–Terestyéni Tamás (szerk.): Beszédaktus–kommunikáció–interakció. Bp., 1979. Magassy László: A fogalmazás tanításának elvei és módszerei. Bp., 1995. B. Zsoldos Julianna: A nyelvi, irodalmi és kommunikációs nevelés tantárgypedagógiája. Bp., 1996. Margócsy Klára–Rátonyi Mariann: Akarsz-e játszani? (Bevezetés a drámapedagógiába.) Nyíregyháza, 2000. Irodalomtanítás. (szerk.: Sipos Lajos) Bp., 1994.

83

MAGYAR. NYELV ÉS IRODALOM TANÁR SZAK NAPPALI TAGOZAT 6. A tantárgy tárgyi szükséglete: tanterem.

84

MAGYAR. NYELV ÉS IRODALOM TANÁR SZAK NAPPALI TAGOZAT

Recommend Documents