BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT PR SZAKIRÁNY SMS TURISTA

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT PR SZAKIRÁNY

SMS TURISTA

Belső konzulens: Szabó Dániel Főiskolai adjunktus

Készítette: Sipos Gábor György ALNK III. BUDAPEST 2009

TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetés.......................................................................................................................3 I. 1. Célok, indíttatás ............................................................................................................................. 3 I. 2. Kérdések, vizsgálati szempontok ................................................................................................... 4

II. Információs és kommunikációs technológiák ..........................................................5 II. 1. Új technológiák terjedése.............................................................................................................. 5 II. 2. Kommunikációs technológiák és kommunikációs eszközök ........................................................ 5 II. 3. A telefon megjelenésének és gyors terjedésének okai .................................................................. 6 II. 4. A mobiltelefon fejlődésének állomásai......................................................................................... 9 II. 5. A mobil telefon kommunikációs szolgáltatásai .......................................................................... 12 II. 6. A mobil kommunikáció fejlődési trendjei .................................................................................. 15

III. Kommunikáció modellek .......................................................................................18 III. 1. Telekommunikáció modell........................................................................................................ 18 III. 2. Az SMS kommunikáció modellje.............................................................................................. 20 III. 3. Kommunikációs szituációk modellje......................................................................................... 22 III. 4. A kommunikáció – marketing kommunikációja ....................................................................... 25

IV. A mobil kommunikáció hatása a kommunikációs szokásokra...........................30 IV. 1. A szokások megváltozása.......................................................................................................... 30 IV. 2. Mobilhasználat szokásai – SMS szokások ................................................................................ 32 IV. 3. Új alkalmazások ....................................................................................................................... 38

V. SMS Turista ..............................................................................................................40 V. 1. A szolgáltatás idegforgalmi háttere ............................................................................................ 40 V. 2. Magyarország turizmusa 2008-ban............................................................................................. 41 V. 3. Mi segítheti a Magyarországra érkező turisták információ igényének kielégítését? ................. 41 V. 4. Hogyan szolgálja az SMS Turista a külföldi vendégek kényelmét?........................................... 42 V. 5. Az SMS Turista elsődleges célcsoportja .................................................................................... 43 V. 6. Mi a véleménye az SMS Turista szolgáltatásáról? .................................................................... 45

VI. Összefoglalás............................................................................................................49 VI. 1. SWOT – analízis ....................................................................................................................... 49 VI. 2. Következtetések ........................................................................................................................ 51

VII. Irodalomjegyzék ....................................................................................................54 VII. Melléklet.................................................................................................................56

2

I. BEVEZETÉS

I. 1. Célok, indíttatás Szakdolgozatom célja egy – a piacon még nem élő – szolgáltatás kommunikációelméleti tanulmányozása és piacképességének vizsgálata. A témaválasztás oka az, hogy kommunikációelméleti tanulmányaim során fokozott érdeklődés ébredt bennem az információs kommunikációs technológia iránt. Annak robbanásszerű fejlődése intenzíven jelen van mindennapjainkban, és végeláthatatlan lehetőségeket kínál életünk komfortosabbá, biztonságosabbá, hatékonyabbá, izgalmasabbá tételéhez. Munkám

hosszabb

ideig

a

turizmushoz

kapcsolódott.

Naponta

szembesültem

szolgáltatóként a turisztikai szolgáltatások erényeivel, hiányosságaival. Megtapasztaltam, hogy jelentős tartalékok rejlenek a vendég kiszolgálásában. Gyakran legfőképpen az információkkal való kiszolgálásában. A tanulmányaim és a munka során szerzett tapasztalataim egy ponton egybekapcsolódtak. A kommunikációs tudásom és a szolgáltatói szerepem ügyfélcentrikussága egy ötletre inspirált. Ez az „SMS Turista” ötlete volt. Szakdolgozatomban azt a hipotézist igyekszem igazolni, hogy a szolgáltatás két távoli irányból (elméleti, gyakorlati) történő vizsgálata ugyanabba az irányba mutat. Mind elméleti, mind pedig gyakorlati megközelítésből az SMS turista megalapozott, trendekbe illő, létjogosultsága indokolt. Feltételezem, hogy három vektor – az információs kommunikációs technológia fejlődése, a turizmus adatai, valamint a megváltozott fogyasztói szokásrend – egyetlen eredőben képes találkozni. Ez az eredő az SMS Turista. A feldolgozáshoz részletesen tanulmányozom az alábbiakat: • az információs és kommunikációs technológia fejlődése • kommunikációelméleti modellek • a mobil telefon kommunikációs funkciói és a mobil telefon fogyasztói szokásai 3

• a magyarországi turizmus néhány idevágó adata • egy általam végzett kutatás adatai

Amennyiben a fenti módon sokoldalúan árnyalt kép az SMS Turista létjogosultságát erősíti, úgy sor kerül a leendő szolgáltatás elemzésére és terveinek bemutatására. Dolgozatomban tartom az elméleti és gyakorlati megközelítés egymásutániságát.

I. 2. Kérdések, vizsgálati szempontok Mobil kommunikáció gyakorlata és tapasztalatai az információs társadalomban • Hogyan viszonyul az információs társadalom a mobil kommunikációhoz? Mi a szolgáltatás előnye az egyéb tájékoztató szolgáltatásokkal szemben az információs társadalomban? Mi a mobil kommunikáció gyakorlata és tapasztalatai? Kommunikáció modellek és elméletek • Hogyan viszonyul a kommunikáció elmélet a szolgáltatáshoz? A szolgáltatás szemszögéből mely kommunikáció modell a legalkalmasabb? • A szolgáltatás – Marketing és PR kommunikáció szemszögéből • Ki veszi igénybe a szolgáltatást? Hogyan érhető el leggyorsabban a célcsoport? A turistáknak milyen igényei vannak a szolgáltatással szemben? Mennyivel hatékonyabb az anyanyelven történő tájékoztatás? Milyen igényeket elégít ki a szolgáltatás? Mitől jobb az SMS Turista más tájékoztató szolgáltatásokkal szemben? • A szolgáltatás hogyan köti össze hatékonyan, a turisták igényeit és az idegenforgalmi szolgáltatókat (szállodák, éttermek, múzeumok)? Milyen típusú kérdések jellemzőek?

A dolgozatban, az előzőekben feltett kérdésekre és ehhez hasonlóakra keresem a választ, a szolgáltatás szemszögéből.

4

II. INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK

II. 1. Új technológiák terjedése Az információs és kommunikációs technológiai eszközök (IKT) diffúziója napjainkban kiemelt jelentőségű kutatási kérdés. A posztindusztriális és az információs társadalom elméletei szinte kivétel nélkül egyetértenek abban, hogy az információs korban a társadalmak, közösségek és intézmények teljesítménye és versenyképessége szempontjából meghatározó jelentőségű az IKT - eszközök elterjedése és használata.1

II. 2. Kommunikációs technológiák és kommunikációs eszközök Az alábbiakban megpróbáljuk röviden áttekinteni a kommunikációs technológiákat, illetve az ezek szolgálatában álló / ezeket létrehozó eszközöket. A kommunikátum lehet • kép • hang • írás • illetve ezek bi- vagy multimediális kombinációja A technológia célozhatja • a kommunikátum rögzítését • sokszorozását • továbbítását • illetve ezen műveletek valamilyen kombinációját A technológia működésének alapja lehet • mechanikus • elektromos • elektronikus

1

Nyíri Kristóf, A 21. Század kommunikációja – Mobilközösségek – Mobilmegismerése. Tanulmányok Dessewffy Tibor – Galácz Anna: Mobilkommunikáció és társadalom diffúzió, Budapest: MTA Filozófiai Kutatóintézet, 2002

5

• illetve ezek kombinációja, amelyben azonban valamely elem általában dominanciával bír A technológia • teljes mértékben nélkülözheti az interaktivitást • lehet szekvenciálisan interaktív • illetve lehet teljesen interaktív A kommunikátum rögzítése és továbbítása történhet • a hordozó anyaggal együtt • illetve anélkül A rögzítés, mint elsődleges cél tulajdonképpen nem a kommunikáció, hanem a tudástárolás kategóriájába tartozik, ám – ritka kivételtől eltekintve – a rögzítés egy később realizálandó kommunikációs aktus érdekében történik. A sokszorozásról ugyanez mondható el: azért sokszorozunk valamit, hogy a sokszorozott termékeket majd továbbítsuk; a sokszorozás és a továbbítás az anyagtól független kommunikátumok (pl. rádiós, televíziós) esetében el sem választható egymástól.2 Érdemes felfigyelnünk rá, hogy a technológia igénybevételével végbemenő kommunikáció rendszerint telekommunikáció, távközlés, ugyanis a nem táv-közléshez nincs szükség semmiféle különleges kommunikációs technológiára: az ilyen közlést tökéletesen ellátja a közvetlen emberi kommunikáció, a maga verbális, vokális és extralingvális dimenzióiban. Az ember tehát mindenekelőtt annak érdekében hozta létre a kommunikációs technológiákat, hogy kommunikátumokat továbbítson. Szekvenciálisan interaktívaknak azokat a médiumokat nevezzük, amelyek ugyan mindkét irányban

továbbítják

a

kommunikátumot,

azonban

egyszerre

csak

egy

irányban

működőképesek.

2

Nyíri Kristóf, A 21. Század kommunikáció új útjai - Benczik Vilmos: Másodlagos szóbeliség és mobiltelefónia, Budapest: MTA Filozófiai Kutatóintézete, 2001

6

II. 3. A telefon megjelenésének és gyors terjedésének okai Megfigyelhető, technológiák rögzítésére,

hogy a

a

távíróval

illetve

korai

kommunikációs

bezárólag

továbbítására

az

írás

vállalkoztak.

Egyszerűen azért, mert a rendelkezésre álló technikai eszköztárral a gazdag, sokrétű közvetlen emberi kommunikációnak csupán ez az erőteljesen redukált szegmense volt megragadható, ráadásul eredeti létformájától elszakítva: a folytonos hangjelek a rögzíthetőség/ továbbíthatóság érdekében diszkrét grafikus jelekké konvertálódtak. Ebben az értelemben a telefon megjelenése valódi áttörést jelent: a közvetlen emberi kommunikáció két nyelvi dimenzióját – a szegmentális és a szupraszegmentális nyelvi jeleket – konverzió és redukció nélkül képes a címzetthez juttatni. A telefon minden eddigi kommunikációs technológia közül a legközelebb áll az emberi érintkezés alapformájának tekintett közvetlen emberi kommunikációhoz. Ez természetesen csupán a látszat, de a kommunikátum feladója, és címzettje számára mindenekelőtt ez a látszat a fontos. Konverzió ugyanis van, méghozzá kétszeres, mivel a hanghullámok először elektromos impulzusokká alakulnak át, majd visszaváltoznak hanghullámokká. Miként redukció is van, mivel a telefonhang erőteljesen redukált mása a tényleges emberi hangnak: csupán annyi információt tartalmaz, amennyi a beszélők közötti megértéshez – és egymás sikeres azonosításához – okvetlenül szükséges. Mindazonáltal a telefonhang sokkal biztonságosabban azonosítható, mint például a kézírás, s ez a körülmény szintén hozzájárul a közvetlen emberi kommunikáció legalább részleges virtuális megteremtéséhez.3 A telefonüzenet a hang szférájában azonos azzal, ami az írás szférájában a kézzel írott levél. Érdekes, de nem meglepő dolog, hogy a hangátvitel megmaradt ebben a „kirografikus“ dimenzióban: nem jött létre egy olyan általánosan használható eszköz, mint amilyen az írás tekintetében az írógép vagy a nyomtatás. (A magnetofon és egyéb hangrögzítők a „kézírást“ „fénymásolják“.) Ennek okai csak részben keresendők a beszédszintetizálás technikai nehézségeiben, legalább ennyire fontos volt az a körülmény, hogy a hangunkról – amelyet 3

Nyíri Kristóf, A 21. Század kommunikáció új útjai - Benczik Vilmos: Másodlagos szóbeliség és mobiltelefónia, Budapest: MTA Filozófiai Kutatóintézete, 2001

7

„velünk születettsége“ folytán igencsak személyiségünk szerves részének érzünk – nem mondanánk le olyan könnyen, mint a nagyobb részben tanult kézírásunkról.4 A telefon a nyitánya annak a kommunikációtörténeti korszaknak, amelyet Ong másodlagos szóbeliségnek nevez5, ugyanis a szóbeliség ekkor tör ki először a partnerek egyidejű és egy helyen való jelenlétét feltétlenül megkövetelő közvetlen emberi kommunikáció színfalai közül, miközben átment a kitágított kommunikációs térbe a közvetlen emberi kommunikáció három dimenziója közül kettőt. A telefon teszi először önálló kommunikációs csatornává a hangot, amely eddig kizárólag a közvetlen emberi kommunikáció részeként, extralingvális jelek gazdag hálózatába beágyazottan működött. A telefonból kifejlődött rádió azután tökélyre viszi a hangcsatorna autonómiáját, olyan kompakt akusztikus jelrendszert hozva létre, amelyben szerephez jut a nem nyelvi akusztikum is – olyasféleképpen, ahogyan ezt a némafilm tette a vizualitás területén. Ezekkel a korábban elképzelhetetlen kvalitásokkal magyarázható feltalálását

a

telefon

követő

szédületes

néhány

karrierje:

évtizeden

belül

a a

telefonkábelek behálózzák az egész civilizált világot. Hosszú időn át a civilizált világ határait éppenséggel az jelentette, ameddig a telefonkábelek elértek. A telefon – az írógéppel együtt – a civilizáció talaján kibontakozó, s a civilizáció egyik megteremtőjének is tekinthető hatékony hatalmi bürokrácia legfontosabb kellékévé, mintegy szimbólumává vált. McLuhan írja ironikusan, hogy egy csatahajón a legegyszerűbb művelet végrehajtásához is írógépek tucatjaira van szükség, s hogy egy hadseregnek általában több írógépe van, mint ahány tüzérségi lövege. Ugyanez a telefonról még inkább elmondható lenne.6 A telefon ugyanakkor potenciálisan demokratizálja a távközlést. Működtetése ugyanis – az írással és pláne a távíróval ellentétben – alig követel meg tanulást igénylő ismereteket: beszélni és beszédet megérteni mindenki tud. Ez a demokratizáció természetesen nem 4

Nyíri Kristóf, A 21. Század kommunikáció új útjai - Benczik Vilmos: Másodlagos szóbeliség és mobiltelefónia, Budapest: MTA Filozófiai Kutatóintézete, 2001 5 Vö. Buda Béla, A közvetlen emberi kommunikáció, id. kiad., 107.o 6 Marshall McLuhan, Understanding Media, id. kiad., 228.o

8

érvényesül automatikusan: a demokratizáló hatásnak határt szab a szóban forgó emberi közösségben domináns társadalomszervező filozófia. A diktatórikus társadalmak arra törekszenek, hogy ez a hatékony kommunikációs eszköz minél inkább a hatalmi gépezet privilégiuma maradjon. A magánhasználatú telefonok száma például a kommunista diktatúrákban nem elsősorban azért volt roppant alacsony, mert hiányzott a pénz a hálózat kiépítéséhez, hanem sokkal inkább azért, mert egy széles körű magántelefon-hálózat folyamatosan potenciális veszélyt jelentett a diktatórikus hatalomgyakorlás számára. A mobiltelefon megjelenése tovább bontja a kereteket, a hozzáférhetőség, a tér és az idő kereteit.

II. 4. A mobiltelefon fejlődésének állomásai A mobiltelefon mind a telefonhoz képest, mind a számítógéphez képest újat jelent. Kicsi, hordozható, mindig be van kapcsolva, és akár folyamatos kapcsolattartást is lehetővé tesz. Belseje nagy erejű számítógépet rejt, használata azonban - szemben a számítógépével- csak néhány (ám éppen ezért áttekinthető) funkcióra korlátozódik ("manageable collection of functionality"). Innen is átütő sikere. Első próbálkozások A második világháború után újra a normális kerékvágásba állt az ipar és a gazdaság, a felhalmozott technológia csak arra várt, hogy a polgári életben is megjelenhessen és hasznot hajthasson. A 40-es években még kizárólag elektroncsöves adókészülékek léteztek. Ezeknek igen magas volt a fogyasztása, sok hőt termeltek, ha hordozhatóra

építették

őket,

igen

alacsony

adóteljesítménnyel, tehát igen korlátozott hatótávolsággal működtek. A kezdeti rádiókon - ezeket még nemigen nevezhetjük a mai fogalmaink szerinti telefonnak - még ún. fél duplex módon történt az átvitel, tehát a felek egyazon rádiócsatornát használva, felváltva beszélhettek. 1946-ben ezt a megoldást fejlesztette tovább az Egyesült Államokban a Bell Labs. MTS (Mobil Telephone System) néven St. Louisban a világon elsőként indítottak nyilvános célú 9

mobiltelefon szolgáltatást. A 35 kg tömegű telefonkészüléket az autó csomagtartójába építették, a kézi beszélőt a műszerfalon helyezték el. A hívás elején kezelő segítségével kellett a kívánt vezetékes telefonszámot kérni. A rendszer kapacitása kevesebb volt, mint szűkös, ugyanis egy városban egyszerre három rádiótelefon-beszélgetést lehetett bonyolítani.7 Az első automata 1956-ban az Ericsson vezette be a világ első automata mobiltelefon-rendszerét. Az első mobiltelefon 40 kilót nyomott. A világ első, teljesen automata rendszerét egyszerűen Mobiltelefónia "A"-nak (MTA) nevezték. Mindössze néhány száz előfizető használta, főként magas jövedelmű ügyvédek és orvosok Stockholmban és Göteborgban. A manuális ellenőrzést nem igénylő rendszerben a felhasználóknak mindössze a számokat kellett tárcsázniuk a telefonon. A svéd távközlési hatóság (jelenleg TeliaSonera) számára kiépített rendszer a 160 MHz-es sávban működött, impulzusos jelátvitelt alkalmazott a végberendezés és a bázisállomás között, és körülbelül 100 felhasználót volt képes kezelni egyenként. A korai mobiltelefónia az autótelefonok működésére és

az

autóban

mobilrádión

hangkommunikációra

keresztül

hasonlított,

a

folytatott

berendezések

pedig távolról sem emlékeztettek a ma használt zsebméretű készülékekre. Az MTA rádió berendezés több mint 40 kilogrammot nyomott, és úgy tervezték meg, hogy az autóba is telepíteni tudják. 1981-ben az Ericsson bevezette az első modern mobiltelefon-rendszert, a Nordic Mobile Telephonyt (NMT). Az Ericsson vezető szerepet játszott a GSM világszabvány 1991-es bevezetésében és fejlesztésében is. Az eredetileg páneurópai mobilrendszer később valóban világszabvánnyá vált. A 2001-ben bevezetett 3G a GSM továbbfejlesztése, amely akár 3,6 Mb/s sebességű szélessávú mobilszolgáltatások nyújtására is alkalmas. Jelenleg az egész világon több mint 2 milliárd ember kommunikál GSM-rendszeren keresztül. Az első hordozható 1983-ban a Motorola DynaTAC 8000X volt az első hordozható telefon, ami megkapta az FCC, az amerikai hírközlési felügyelet engedélyét. A telefon néhány hónappal később a

7

H. Kovács István Retrománia – a mobiltelefon története, www.nonstopmobil.hu, 2007

10

boltokba került, és azonnali vásárlási hullámot gerjesztve, sosem látott növekedésnek indította a vezeték nélküli kommunikációs eszközök piacát. A Motorola mobil technológiai múltja a világ legelső használható, olcsó és óriási sikert aratott autós rádiójával kezdődött 1930-ban. Még az évtized vége előtt a vállalat piacra dobta az első, privát felhasználók számára készített rádió adóvevőt. A 40-es és 50-es években a rádiótechnológiai fejlesztéseiből számos egyéb termék született: az első személyhívó, az első autós rádiótelefon, és nagyteljesítményű rádió adóvevők, a többi között az is, amiről 1969-ben egyenes adásban hallhattuk Neil Armstrong híressé vált szavait a Holdról. A 60-as évek második felében a Motorola egy új, a fogyasztói piac számára készülő, kézi kommunikációs eszközt kezdett fejleszteni – a mobiltelefont. Mire a DynaTAC 8000X telefon 1983-ban megkapta a forgalomba hozatali engedélyt, a Motorola 15 évet és 100 millió dollárt invesztált a celluláris technológia fejlesztésébe. A LED kijelzős DynaTAC 8000X közel egy kilogrammot nyomott, mérete 33 x 4,5 x 9 cm volt, egy órányi beszélgetési és 8 óra készenléti időt kínált. Tíz év kellett ahhoz, hogy a mobiltelefonhoz megépüljön az infrastruktúra, kiépüljön a hálózat, és a licence-díjak is tisztázva legyenek. Ekkor kapta Rudy Krolopp a Motorola formatervezője az újabb utasítást: "Megcsináltad, most már nézzen is ki jól!" A jobb eladások és a kisebb, kompaktabb design érdekében született meg 1989-ben a Microtac készülék, mely akkori viszonylatban nagyon kicsi méreteivel és flipes kivitelével nagyon sokak kedvencévé vált. „Mindenki tudta, hogy ha valaki kinyit valamit a kezében és azt a füléhez teszi, akkor az mobiltelefon, és nem más, mint Motorola.” – emlékezett vissza a régi időkre Krolopp úr. 8 A mobil technológia fejlődése Magyarországon Magyarországon a '90-es évek egyik sikerágazata a mobiltávközlés volt. Új lehetőségek, új cégek, új szolgáltatások, a terveket többszörösen meghaladó előfizetői állomány, és - felhasználók osztatlan örömére - egyre nagyobb verseny jellemezte és jellemzi ezt a piacot, amelynek főbb szegmensei: ár, szolgáltatások minősége és köre, image, infrastruktúra, innováció. Szolgáltató: 0660, Pannon, T-Mobile, Vodafone.

8

http://p2p-fusion.mokk.bme.hu/w2/index.php/14._A_mobiltelefon

11

Hányan használnak mobil telefont jelenleg a világban? 2,5

milliárd

mobilhasználó

van

világszerte!

A

legfrissebb becslések, és előfizetői adatok szerint már majdnem

minden

második

embernek

1. ábra Mobiltelefonok penetrációs megoszlása Európában

van

mobiltelefonja. Az információkat a Hongkongban megrendezett 3G World Congress konferencián hozták nyilvánosságra. A legtöbb SIM-kártyát és mobil készüléket, szám szerint 979,6 millió darabot az ázsiai régióban értékesítették. A második helyen nem túl nagy meglepetésre Európa található a maga 744,5 milliós adatával. A képzeletbeli dobogó harmadik fokára Közép- és Dél-Amerika állhatna fel az értékesített 286,1 millió darab SIM-kártyával és mobiltelefonnal. A lista további helyein az Egyesült Államok és Kanada (244,2 millió előfizető), Afrika (166,2 millió mobilhasználó) és a Közel-Kelet (119,8 millió SIM-kártya és mobil készülék) található.9

II. 5. A mobil telefon kommunikációs szolgáltatásai •

MMS: Az MMS rövidítés a multimédiás üzenetküldő szolgáltatást, vagy angol nevén a ”multimedia messaging service” elnevezést takarja. Az MMS szabványt támogató mobilhálózatok és mobiltelefonok segítségével a felhasználók számára lehetővé válik digitális képekkel (JPEG, GIF), hanggal (csengőhang, illetve digitális formátumú hang, akár beszéd is /AMR voice/) tarkított üzenetek küldése is. A multimédiás üzenetküldés nagyban támaszkodik a csomagkapcsolt GPRS (General Packet Radio Service) adatátvitelre, valamint a WAP-ra. Egy MMS üzenet megszerkesztése leginkább egy PowerPoint prezentáció elkészítéséhez hasonlítható. Az üzenet különböző oldalakból rakosgatható össze, amelyek vagy képet, hangot, vagy pedig szöveget tartalmazhatnak. Beállítható továbbá az is, hogy egy oldal hány másodpercig legyen látható, illetve az is, hogy az egyes oldalak milyen sorrendben kövessék egymást.

9

http://p2p-fusion.mokk.bme.hu/w2/index.php/14._A_mobiltelefon

12

•

WAP:

Ez

a

technológia,

melynek

segítségével

a

mobiltelefonok

is

csatlakozhatnak az Internetre. A WAP, "Wireless Aplication Protocol" angol kifejezés rövidítése, amit mobil Internetnek szokás nevezni. A vezeték nélküli alkalmazási protokoll olyan technológiát jelent, ami lehetővé teszi az Internet és a mobiltelefon-készülék egymáshoz kapcsolódását. A WAP tulajdonképpen egy alkalmazott technológia, amely az Interneten megjelenő információkat eljuttatja a mobiltelefon készülék képernyőjére, és egy interaktív Internet hozzáférést biztosít. E telefonok kijelzőit elsősorban szövegek megjelenítésére tervezték. Ezzel a technológiával új piaci lehetőségek teremtődnek mind a szolgáltatóknak, mind pedig az ügyfeleknek. •

A NAVSTAR GPS (NAVigation Satellite Timing And Ranging Global Positioning System- globális helymeghatározó rendszer navigációs műholdakkal idő- és távolság meghatározás útján) elvét az Egyesült Államokban dolgozták ki katonai navigációs célokra, 1973-ban. Az első műhold fellövésére 1978-ban került sor, a rendszer szolgáltatásai hivatalosan 1995-ben indultak meg. A GPS rendszer a felhasználó helyzetét távolságmérés alapján határozza meg. A működés alapfeltétele az idő igen pontos mérése és a Föld körüli pályán keringő műholdak helyzetének pontos ismerete. A technikai és technológia fejlődése éppen a múlt század 80-as, 90-es éveiben tette lehetővé, hogy e két feltételt egyszerre teljesíteni lehessen.

•

Az SMS (Short Message Service, szó szerint „rövid üzenet-szolgáltatás”), mobiltelefonnal küldött

rövid

terjedelmű,

meghatározott

karakterszámú üzenet. Eredetileg 1985-ben a GSM szabványok között definiálták, egy üzenettel 160 karaktert lehetett elküldeni, ám az újabb készülékek már tudnak kezelni többrészes SMS-eket (a hálózaton keresztül több SMS-ben átmenő üzenetet egy darabban való megjelenítése), illetve a 7 bites kódolás mellett lehetséges 8 bites vagy 16 bites

13

kódolást is választani, így 140, illetve 70 karakter fér egy SMS-be. A felhasználó a mobiltelefonján szerkeszti és megcímezi az üzenetet. A címzettet, a nemzetközi hívószámát megadva azonosítják (például +36123456789). Ezután elküldi az üzenetet a szolgáltató központba (Service Center), ahol az üzeneteket tárolják, majd továbbítják a címzettnek. •

Push-to-talk - A hang alapú mobilszolgáltatások piacának új terméke a push-totalk szolgáltatás. A technológia lehetővé teszi, hogy az előfizető az általa kiválasztott egy – vagy esetleg több – személynek hangüzenetet küldhessen, anélkül hogy mobiltelefonján hívást kezdeményezne (a szolgáltatást ezért valahol a mobilhívás és az sms között kívánják pozicionálni a szolgáltatók). A rövidebb, legfeljebb 20-30 másodperces hangüzenet rögzítése, illetve elküldése a készülék egy gombjának megnyomásával történik, és a hangüzenet lényegében azonnal megszólal a címzett mobiltelefonján, anélkül hogy neki a hívást fogadnia kellene. A szolgáltatás leginkább a CB-rádióhoz vagy egy walkie-talkie-hoz hasonlít, vagyis egyszerre több olyan személy is kommunikálhat ily módon, akik ebben előzetesen megegyeztek. A szolgáltatás igénybevétele nem számít bele a telefonhívások perchasználatába, számlázása is más rendszerben történik. A szolgáltatással az Egyesült Államokban az azt bevezető szolgáltató (a Nextel Communications) sok felhasználót csábított magához, és leginkább üzleti munkacsoportoknak (építőbrigádok, kamionvezetők stb.) sikerült eladni a szolgáltatást. Jelenleg folyik a push-to-talk európai bevezetése. A folyamat meghatározó szereplői a készülékgyártók, hálózati berendezések gyártói és természetesen a mobilszolgáltatók, akik ettől a szolgáltatástól várják a hang alapú forgalom fellendülését. Mindazonáltal a hazai piac e vonatkozású vizsgálata rámutatott, hogy a megoldás fogadtatása Magyarországon egyáltalán nem tekinthető egyértelműen kedvezőnek, a bevezetés sikerét több tényező is veszélyeztetheti. A kiforrott SMS-kultúra, valamint a push-to-talk szolgáltatás igénybevételével

kapcsolatos

bizonytalanságok

–

például

a

konferenciabeszélgetések alacsony elterjedtsége – miatt csak mérsékelt a felhasználók hasznosságérzete. A szolgáltatók számára rendkívüli fontosságú az új megoldás helyes pozícionálása, mert adott esetben a push-to-talk kannibalizálhatja a már piacon lévő sms- és hang alapú szolgáltatásokat. További problémát vet fel a 14

mobilszolgáltatók és a készülékgyártók közötti kompatibilitás kérdése is. Jóllehet a legnagyobb készülékgyártók (a Nokia, az Ericsson, a Siemens és a Motorola) között megfogalmazódott egy egységes technológiai szabvány létrehozása (OMA – Open Mobile Association), a piaci folyamatok a cégek saját érdekeinek előtérbe kerülését indukálták.10

II. 6. A mobil kommunikáció fejlődési trendjei Az internet fejlődésének elmúlt néhány éve világszerte a közösségi kapcsolattartást, tartalommegosztást kínáló oldalak látványos felfutásáról szólt. A sok százmillió felhasználó ma már az egyik legjövedelmezőbb üzleti szolgáltatást működtetni a web-en. Ennek az egyértelmű sikernek a logikus folytatása ezeknek a szolgáltatásoknak és funkcióknak a mobilkommunikáció irányába való elmozdulása. Az internet és a telekommunikáció fejlődési trendjeit elemző, alapvetően a fejlesztések globális gócpontjai körül „sertepertélő” tanácsadó és szakértő próféták blogjaiból, és az iparág egyéb kutató- és tanácsadó-vállalatainak anyagaiból egyértelműnek látszik a konszenzus abban, hogy az elkövetkezendő néhány év a mobil eszközök funkcióinak látványos fejlődéséről fog szólni. A potenciális célpontokat kereső szakmai és pénzügyi befektetők az elmúlt időszakban előszeretettel helyezték ki tőkéjüket azokba a kis start-up cégekbe, amelyek a mobileszközökre kezdtek el innovatív szolgáltatásokat, ezen belül is elsősorban közösségi funkciókat fejleszteni.11 A CNN egyik, 2008 áprilisában keltezett tudósításában volt olvasható az a frappáns megállapítás, mely szerint ugyan rossz hír, hogy a web2.0 forradalma lassan a végéhez közeledik, jó hír viszont, hogy a „webkettőt” ezentúl, magunkkal tudjuk majd vinni, utalva ekként a mobil technológiák gyors térnyerésére.12 A kommunikáció- és médiatechnológia fejlődésének igazi slágertémája napjainkban egyértelműen az internet és a mobiltelefon korábban egymástól külön létező funkciónak konvergenciája, egy eszközben, egy szolgáltatóban, vagy éppen egy szolgáltatásban való egyesülése. Hasonlóan a web esetében tapasztalt tendenciákhoz, a mobil eszközökre fejlesztett alkalmazások, a mobilkészülékek böngészőire optimalizált oldalak körében is a 10

http://www.georgikon.hu/mobilkom/szolg/3fejezet.html Ságvári Bence, Mobil social networking – a közösségek szép új világa? – Ithaka Research Consulting 12 http://edition.cnn.com/2008/TECH/04/23/digitalbiz.mobilesns/index.html 11

15

különböző közösségi kapcsolattartást, kommunikációt, információcserét, multimédiás tartalmak megosztását lehetővé tevő szolgáltatások lehetnek az igazi „killer application”-ok. Ha röviden szeretnénk meghatározni a mobil közösségi szolgáltatásokat (mobile social networking), akkor azok leginkább a számítógépeken, web-es környezetben futó alkalmazások mobilkészülékekre való adaptációját jelentik. Hasonlóan a „hagyományos” számítógépeken futó rendszerekhez, ezek is feltételezik valamilyen virtuális közösség meglétét. Jelenleg a mobil közösségi szolgáltatások legfontosabb típusai az azonnali üzenetküldés, chatelés és chatszobák biztosítása, a társkeresés, és a különböző társas játékok. Kedveltek ezenkívül még a taggelésre és a véleményezésre, értékelésre és rangsorolásra alkalmas szolgáltatások, a wikipédiás alkalmazások is, valamint a tartalomfeltöltés lehetősége. Külön alfaját jelentik a mobilos közösségi lehetőségeknek a helyzethez kötött alkalmazások. A mobil közösségi alkalmazások legnagyobb előnye a „always on netwörkölés” lehet, ami azt jelenti, hogy ellentétben az otthoni számítógéppel, ahol többnyire valamilyen múltbéli eseménnyel kapcsolatban szerzünk információkat, vagy ugyan élőben követhetünk valamit, ami viszont általában egy tőlünk távol lévő helyszínen zajlik, a mobilkészülék segítségével valóban az online térben is “meg lehet élni a pillanatot”. A helyszínen készített felvételeket, kommentárokat valós időben lehet megosztani másokkal. Mivel a mobiltelefonok lényegében folyamatosan be vannak kapcsolva, a közösséggel való kapcsolattartás is folyamatos lehet. Hasonlóan a mobil streaming, illetve on-demand alapú televíziós tartalmak népszerűségére vonatkozó előzetes várakozásokhoz, a közösségi szolgáltatások esetében is várhatóan fontos szerepe lesz az „unaloműzésre” épülő üzleti modelleknek. Itt elsősorban az olyan holtidők kihasználásáról van szó, mint az utazás (pl. tömegközlekedés), különböző helyzetekben való várakozás, stb. Így a jelenleg döntően az otthoni vagy munkahelyi számítógépen keresztül végzett „social netwörkölés” ki fog szabadulni ezek közül a keretek közül. A felhasználók akár folyamatosan elérhetőek lesznek. Hogyan változnak az erőviszonyok? A fejlesztő cégek egyetértenek abban, hogy a mobilkommunikáció területén az erőviszonyok folyamatos átrendeződének vagyunk szemtanúi. A korábbi időszakban egyértelműen a mobilszolgáltatók, a hálózatok üzemeltetői voltak irányító pozícióban. Ha úgy tetszik, „élet és halál” urai voltak. A készülékek magas ára miatt dönthettek arról, hogy melyik készülékgyártó milyen termékeit engedik be a saját piacukra (a későbbi bevételre alapozva 16

támogatást nyújtva a fogyasztóknak), vagy a hálózatukon belül is csak azt az adatforgalmat (legyen az beszéd, üzenetküldés, vagy később WAP-os, vagy mobil web-es adatforgalom) tették lehetővé, amelynek gazdájával számukra előnyös megállapodásokat tudtak kötni, vagy nem sértette a saját hasonló szolgáltatásuk érdekeit. Napjainkra ez a helyzet jelentősen átalakult.

A

készülékek

árának

rohamos

csökkenésével,

az

új

kommunikációs

technológiáknak a készülékekbe való integrálásával (WiFi, Bluetooth, stb.), a harmadik generációs hálózatokon működő szélessávú kapcsolatok megjelenésével, mindenekelőtt pedig a tartalomgazdák megerősödésével, új szereposztással kellett megismerkedniük. Az internetes vállalatok (pl. Google, Apple, Yahoo, Microsoft) a készülékgyártókkal karöltve (pl. Nokia, Sony Ericsson) mind azon dolgoznak, hogy véget érjen ez a szolgáltatók által dominált korszak. Az általuk követett stratégia kettős: vagy egyenrangú félként akarnak megjelenni a mobilszolgáltatók mellett, vagy pedig őket kikerülve közvetlenül alakítanak ki kapcsolatot a fogyasztókkal. Az elkövetkezendő 3–5 év tehát valószínűleg globális méretekben is arról fog szólni, hogy mennyire válnak átjárhatóvá a mobilhálózatok, mennyire lesz nyílt a mobil internet, illetve a mobilkészülékeken alkalmazott technológiák és szabványok mennyiben könnyítik meg a fejlesztéseket.13

13

Ságvári Bence, Mobil social networking – a közösségek szép új világa? – Ithaka Research Consulting

17

III. KOMMUNIKÁCIÓ MODELLEK

III. 1. Telekommunikáció modell Shannon – Weawer modell (1949): A modellt a kommunikáció matematikai elmélete című művükben publikálták 1949-ben. Ez volt az első ilyen modell. Céljuk az volt, hogy a telefonkábelen zajló üzenet átadás minél hatékonyabb módját kidolgozzák. A kommunikációt lineáris és egyirányú folyamatnak tekintették. A

-

B

Három fázis: 1.

prekommunikáció szakasz

2.

tényleges kommunikáció szakasz

3.

posztkommunikáció szakasz

Információforrás

átadó

csatorna

befogadó

végcél

Kommunikációs zaj 2. ábra

Schramm kiegészítése: „feed-back”

18

Hogyan nézz ki a kommunikáció folyamata? 1. stimulálás: a kommunikáció folyamatát valamilyen külső vagy belső inger indítja el, ami kiváltja az üzenetátadás szándékát. 2. kódolás: az információ forrás az üzenet tartalmát szimbólumokba kódolja, hogy az a csatornán való áthaladásra alkalmas jelformát öltsön. 3. továbbítás: az üzenet küldője elküldi az üzenetét. 4. csatorna: fizikai eszköz: a hanghullám, fénysugár, rádióhullám, telefonkábel, idegrendszer) – továbbítás: a) közvetlen – interperszonális, b) közvetett – médiakommunikáció 5. internalizáció: a humán befogadó a technikai berendezéstől dekódol. A befogadó tudatosan feldolgozza (internalizálja) az információt. (dekódolás fázisa – végbemegy egy második dekódolás, amely alapján az üzenet érthető lesz.) Mindig az emberi befogadóhoz kötődik a kommunikációs aktus, az interperszonális (személyközi) kommunikáció is. Hogy a dekódolás második fázisa sikeres legyen, a befogadónak értenie kell a forrás által kiválasztott és kódolásban használt kommunikációs formákat. Ez egyúttal azt jelenti, hogy a forrásnak és a vevőnek azonos kódot kell használnia, és közel azonos háttértudással kell rendelkeznie ahhoz, hogy a kommunikáció létrejöhessen. 6. kommunikációs zaj: a kommunikációs folyamat zavartalanságának akadályait zajnak hívjuk. Csökkentik az üzenet befogadásának hatékonyságát. Fajtái: - csatornazaj: üzenet átadásának folyamata közben (mikrofonhiba) - környezeti zaj: dekódolás folyamata közben (külső zaj) - szemantikai zaj: üzenetek megformálása során (nyelvhelyességi, stiláris hiba, fogalmazásiés beszédhiba) Schramm egészítette ki a modellt 1954 – ben, a visszacsatolással: 7. „Feed back”: Visszaható folyamat, amikor az üzenet befogadója a dekódolást követően válaszol, ebből következik, hogy a befogadó a dekódolást követően kommunikátorrá válik és válaszát kódolja, majd az adott médiumon keresztül továbbítja az eredeti kommunikátornak. Interperszonális kommunikáció: közvetlen Médiakommunikáció: késleltetett és lehetőségei korlátozottak, ezért a kifejezés pontossága és tisztasága a tömegkommunikációban alapkövetelmény, hiszen pontosítási és korrigálási lehetőségek alig vannak.

8. információ: Az internalizációs kommunikáció alapegysége az információ, mértékegysége a bit. (2-es számrendszerű számjegyek elnevezése), igen – nem választás. 19

(9.) Redundancia: (az, ami az üzenetben konvencionális /előre meghatározható/) magas fokon előre meghatározhatóak és információtartalmuk alacsony.

III. 2. Az SMS kommunikáció modellje A kommunikáció modellje: ¾ A kommunikációhoz legalább két résztvevőre van szükség. A kommunikációban részt vesz egy adó és egy vevő. Többirányú kommunikációnál bármelyik fél lehet többszereplős. A kommunikációs folyamat közben információ átvitele történik. Az egyirányú kommunikáció folyamatábrája:

Forrás/Kódoló

Csatorna

Nyelő/Dekódoló 3. ábra

Mik a kommunikáció modell részei? o Közlemény: jel, jelsorozat, adatok, melyek információt hordoznak, az, amit az adó közöl a vevővel. o Forrás (adó): az információ forrása, lehet személy, állat, szoftver, gép stb., amely a közleményt előállítja és továbbítja. o Jelátalakító: a jeleket legtöbbször fizikailag át kell alakítani, hogy alkalmasak legyenek a továbbításra, például analóg hangjel átalakítása analóg elektromos jellé. o Kódoló: a jeleket, illetve a közleményt kódolja egy másik jelrendszerbe, például, analóg jelet digitalizál, digitális jelet tömörít. o Információs csatorna: az a vezeték, közeg, fizikai mező, amely a közleményt (jeleket) továbbítja. o Dekódoló: a kódolt közlemény (jelek) visszaalakítását végzi. o Nyelő (vevő): az aki (amely) értelmezi, tárolja a közleményt (jeleket) o Zaj: a közleményhez, jelhez keveredő, torzító, zavaró jel, a digitális jelnél hibás számjegyek is szerepelhetnek.

20

A kétirányú kommunikáció esete a fentiekből adódik.

Az SMS egy speciális elektronikus dokumentum, amit egy hálózaton keresztül egyik telefonról a másikra, egyik felhasználó a másiknak küldhet. Az SMS a hagyományos postai szolgálathoz hasonló. A hálózatra csatlakozó összes felhasználónak saját postaládája van. A felhasználók postafiókjairól (SMS bázis) a levelezőszerverek gondoskodnak. A levelezőszerverek azok a mobiltelefonok, amelyek a felhasználók üzeneteinek a tárolásáról, fogadásáról és elküldéséről gondoskodnak. Kommunikációs képlet újraírása A közvetlen emberi kommunikáció térben és időben egyaránt stabil. Csak akkor tudunk valakivel beszélni, ha ott vagyunk, ahol ő, s ráadásul ugyanabban az időben. Telefonon, SMSben viszont a tőlünk több ezer kilométerre tartózkodó személlyel is tudunk kommunikálni.

14

14

SMS rendszer felépítése

21

III. 3. Kommunikációs szituációk modellje A kommunikációelmélet és a kommunikáció - kutatás az elmúlt évtizedekben külön modellekben és elméletekben vizsgálta a személyközi és a tömegkommunikációt. Elsősorban az új információs és kommunikációs technológiákat alkalmazó eszközök (IKT) elterjedése következtében mára ez a két irányzat közeledni kezdett egymáshoz. Éppen az új eszközök különböző kommunikációs szférákra való alkalmazhatósága tette világossá, hogy célszerű a kommunikáció különböző fajtáit egyetlen elméleti keretben kezelni, mert csak így adhatunk számot

a

kibővült

kommunikációs

lehetőségekről

és

a

jelentősen

megváltozott

kommunikációs szituációkról. Az új információs és kommunikációs eszközök radikálisan megváltoztatták a kommunikációs szituáció tér- és időkorlátait, és átalakították a társadalom kommunikációs szokásait és mintáit. A lehetséges kommunikációs aktusok terepét jól strukturálhatjuk a kommunikáció résztvevői által is gyakran alkalmazott dichotómiák, a köz és a magán illetve a nyilvános és a nemnyilvános oppozíciók segítségével. Az emberek e dichotómiák segítségével értelmezik saját kommunikációs normasértőnek,

gyakorlataikat, szabályokat

valamint

áthágónak

segítségükkel

minősített

interpretálják

kommunikációs

az

általuk

eseményeket.

A

kommunikációs mezőt strukturáló legfontosabb két oppozíciónak a köz- és magánügyek, ill. témák elhatárolását tekinthetjük, valamint a nyilvános és a nyilvánosan nem-hozzáférhető kommunikációs aktusok elkülönítését.

4. ábra

22

A fenti ábra (4. ábra - Heller-Rényi-Némedi, 1990) azokat a reprezentációkat modellálja, amelyeket a teljes kommunikációs mezőről alkotunk, megkülönböztetve benne a két oppozíció által elválasztott négy kommunikációs területet: B tér negyedben közügyekről beszélnek nyilvánosan, C tér negyedben magántémákról nem-nyilvánosan. A és D területek legitimációja problematikusabb: A a nyilvánosan magántémákról folyó kommunikációk terepe (pl. tabloidok, pletykalapok, szappanoperák, stb.), míg D a közügyekről nemnyilvánosan folytatott kommunikációs aktusoké (pl. parlamenti zárt ülés, titkos bizottsági ülés, vagy egy baráti társaságban folytatott politikai témájú beszélgetés, stb.). Az ősi orális kommunikációs szituáció hic et nunc jelenlétre épülő személyközi vagy kiscsoportos nyilvánosságot involváló terét a képi ábrázolás megjelenése, az írás, majd a nyomtatás elterjedése már jelentősen kibővítette. A tömegkommunikációs eszközök elterjedése a tér- és időkorlátok további kitolásával a kommunikációs mező újabb kiterjesztését

eredményezte.

A

hagyományos

tömegkommunikációs

eszközök

jól

elhelyezhetők a fenti modellben: a felső térfél (A és B) konstituálásában játszanak szerepet, míg például a hagyományos telefon az alsó térfélen, a magán- és köztémájú nem-nyilvános kommunikáció eszközeként terjedt el. A legújabb IKT eszközök térhódítása azonban jelentősen megváltoztatja a kommunikációs szokásokat és egyben a fenti modell szerkezetét is. A digitális és a hálózati kommunikáció által nyújtott kommunikációs lehetőségek mind a négy szférában megjelennek: kibővítik és elmélyítik mind a nyilvánosan hozzáférhető, mind pedig a nem-nyilvános kommunikáció pályáit, miközben mind a köz-, mind pedig a magántémák közlésére, megvitatására alkalmasak. A mobil kommunikáció eszközei (kihangosítóval,

konferenciabeszélgetési

lehetőséggel,

SMS-sel,

e-maillel,

WAP

hozzáféréssel ellátott mobiltelefonok, kommunikátorok, PDA-k) pedig a konkrét fizikai helyhez (a hálózati hozzáféréshez) kötöttséget is feloldják, lehetővé teszik a kommunikáló ember teljes mozgási szabadságát, a különböző kommunikációs szituációkhoz való állandó, a szükségleteknek megfelelő hozzáférését, az állandó on-line állapotot. Mindez hatással van a kommunikációs mezőről, a nyilvánosság egészéről való reprezentációnkra is.15 A nyilvánosság léte szorosan kötődik a köz- és a magánszféra elkülönüléséhez: létrejöttéhez e két életszféra megkülönböztetésére, elhatárolására volt szükség (ld. az antik görög oikosz / agora dichotómiát). J. Habermas16 a klasszikus polgári nyilvánosság kialakulásában is ezt a 15

Nyíri Kristóf, Mobil információs társadalom: Tanulmányok - Heller Mária, Új kommunikációs helyzetek és szükségletek: A hierarchikus nyilvánosságok kialakulása, Budapest: MTA Filozófiai Kutatóintézete, 2001 16 Habermas Jürgen, A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása. Budapest: Gondolat, 1971

23

dichotómiát tartja döntőnek: a nyilvánosság szerinte olyan kommunikációs térként jött létre, amelyekben a magánemberekből szerveződő közönség a közügyeit vitatta meg, racionális vitára kényszerítve az államhatalmat. Habermas a klasszikus polgári nyilvánosság kiüresedésének legfőbb okaként éppen a köz / magán dichotómia összeomlását, a közérdek és a magánérdek, a politikai és a gazdasági érdekek összefonódását látja. A magánélet szinte minden területét szabályozása alá vonó állam, valamint a magánérdekek szolgálatában álló reklám és PR a tömegkommunikációs eszközök segítségével a magánélet legbelsőbb tereibe, a kiscsaládi intimszférába való behatolása által megváltoztatta a nyilvánosság szerkezetét (a nyilvánosság első struktúraváltása). A konszenzus-kereső vita, a tematikus és részvételi korlátozottságot nem ismerő nyilvánosság helyett a tömegkommunikációs eszközök olyan tömegfogyasztásra szánt konzum-kulturális nyilvánosságot alakítottak ki, amely a befogadóktól passzív fogyasztói magatartást kíván. Összekeverednek a köztémák és a magántémák, az állampolgárt politikai, és a fogyasztót gazdasági érdekek alapján megcélzó kommunikációs aktusok. A tömegkommunikációs eszközök között erősödő konkurenciaharcok következtében a kulturális témák kommunikációját is gazdasági érdekek vezérlik, itt is jellemzővé válik a korábbi határvonalak feloldódása, létrejön az információ és a szórakoztatás összekeveredése, az infotainment. Az új IKT eszközök elterjedése megváltoztatja a kommunikációs szituációkat is. Ez elsősorban, mint ahogy már utaltunk rá, a tér és idő korlátok kitolását, a térbeli és időbeli távolságok áthidalását, a hozzáférés meggyorsítását és megkönnyítését jelenti. A társadalmi gyakorlatok nagy részében csak ideiglenesen fontos információkra van szükségünk, de akkor gyorsan, pontosan és könnyen kezelhetően. Az új IKT segítségével keresett és elérhető információk egy része tehát csak az adott szituációban értékes, egyébként gyorsan "romlandó" információ, amely ezért hamar ki is törlődik a rendszerből. Az új kommunikációs rendszer egyik lényeges tulajdonsága kell, legyen tehát állandó hozzáférhetősége, állandó frissessége és állandó felfrissülő képessége. Az új technológiák széleskörű elterjedése és a kibővült kommunikációs szituáció várhatóan megváltoztatja az emberek kommunikációs szokásait és szükségleteit. Megváltoznak a vertikális és horizontális kommunikációs kapcsolatok, növekednek, sűrűsödnek és diverzifikálódnak az emberek kapcsolatai. Az új IKT által kitágított kommunikációs szituáció következtében egyre több relációban hagyatkozhatnak az emberek mediatizált, eszközök által közvetített kommunikációs aktusokra, hiszen sem térben, sem időben nem kell mobilizálniuk 24

egymást ahhoz, hogy kommunikálni tudjanak. Ez megkönnyíti a személytelen, gyors kapcsolatok teremtését (gyenge kötések), de a fontos, hosszú távú, tartalmas kapcsolatok (erős kötések) állandó és biztonságos fenntartását is, vagyis lehetőséget ad a mindenkori kommunikációs szituációhoz jobban alkalmazkodó kapcsolatok ápolására. A megfelelő kommunikációs skillekkel rendelkező és eszközökkel megfelelően ellátott személy a választott kommunikációs formát saját mindenkori szükségleteihez, a kommunikációs helyzethez, a partnerével meglévő relációhoz, a témához tudja igazítani. A megfigyelhető életmódváltozás, gyorsulás közepette lehetőség nyílik teljesen új helyzetekben való kommunikációra, új szükségletekhez való alkalmazkodásra. Már ma is meglehetősen jól látható, hogy megnövekedett az emberek kommunikációs gyakorlata: jellemző tendencia például az, hogy az e-mail használatának következtében leépülő, halódó távoli kapcsolatok is új lendületet vettek. Az e-mail különösen alkalmas arra, hogy rég nem látott ismerősökkel, számos, csak gyenge kötéssel kapcsolódó személlyel lépjen kapcsolatba a kommunikáló ember. A kapcsolatok szorosságának és a kommunikálandó tartalmak aktualitásának foka alapján ma a lehetséges kommunikációs csatornáknak sokkal szélesebb választéka létezik, mint korábban.

III. 4. A kommunikáció – marketing kommunikációja A mobil kommunikációs eszközök népszerűsítése A mobiltelefónia piaci bevezetése óta két szolgáltatás, a voice és a text, azaz a beszélgetés és a szöveges üzenetek küldése vívott ki tömegpiaci elfogadottságot. Marketing-kommunikációs szempontból egyik sem tekinthető előzmény nélkülinek. A vezetékes telefon, mint piacilag bevezetett szolgáltatás után a mobilmarketing üzenete szerint a mobilkészülék „olyan, mint az otthoni telefon, csak mindig veled van“. Tulajdonképpen erre az alapüzenetre épült rá aztán a különféle használati helyzeteket, előnyöket,

életstílusokat

illusztráló

marketing-kommunikáció.

(Magyarországon

a

monopólium következtében a kezdeti mobilos időkben sokaknak előbb volt mobil-, mint vezetékes telefonjuk, a MATÁV pedig ma már SMS-szolgáltatást vezet be.) Az SMS futótűzszerű terjedéséhez nem volt szükség reklámhadjáratra. Az eredetileg rendszerkarbantartásra használt csatornán a szöveges üzenetek tömeges megindulását csak követni tudta a marketing-kommunikáció, de a szöveges üzenetek küldése a személyhívók kapcsán már jelen volt a köztudatban. 25

A fent ismertetett jelenségek is egytől egyig a voice és a text szolgáltatások évtizedes múltra visszatekintő kreatív fogyasztói használatán alapulnak, és a telefonok gyártói és szolgáltatói ma sem kínálnak olyan funkciókat – néhányat kivéve, mint például a csoportosüzenet-küldés vagy az SMS-chat –, amelyek a megfigyelhető használati szokásokra épülnének rá. Az SMShasználat kreativitása alapvetően a mobilosok nyelvi, funkcionális, kommunikációs ötleteiből táplálkozik. A mobiltávközlési társaságok bevétele globálisan ma is túlnyomórészt a kommunikációs infrastruktúra használati díjából, és sokkal kevésbé az ún. „hozzáadott-érték“szolgáltatásokból származik. Ám ez mindennap használatos eszközökkel megváltoztathatóak. Ennek egyik oka talán az, hogy mindeddig nem sikerült megfejteni a használat vizsgálatából, melyek lehetnek a szélesebb fogyasztói bázis érdeklődésére is számot tartó szolgáltatások. A partikuláris jelenségekből még nem sikerült anticipálni a jövőbeli használati szokásokat. Az elfogadottságban alacsony szinten megrekedt, kizárólag a technológiai fejlődés miatt rendelkezésre álló, és végiggondolatlanul a piacra erőltetett mobiltechnológiák és feature-ök sora hosszú. A Wireless Access Protocol (WAP) megkérdőjelezhető pozicionálása – amelyet, mint emlékezetes, „mobil internet“-nek hirdettek ahelyett, hogy például mobilinformáció szolgáltatásnak hívták volna –, avagy a harmadik generációs technológiák bevezetésével kapcsolatos anomáliák marketing tankönyvekbe kerülnek. A tény, hogy a mai telefonok alapfunkcióikban, kinézetükben, használatukban tulajdonképpen nem térnek el tízéves elődeiktől17, vajon értelmezhető-e úgy, hogy azóta csak inkrementális fejlesztések történtek: kicsit kisebb, kicsit esztétikusabb, kicsit tartósabb lett a telefon? De vajon ez azt jelenti-e, hogy nincsen más, nincsen új igény, ami kitapintható lenne? Merre mutathat a fenti jelenségek eredője? A globális marketing-kommunikációs üzenetek nem rezonáltak minden esetben a felhasználók tömegeivel, nem keltettek fel új, elementáris igényeket: fakadhat- e vajon ez a tény abból, hogy a hagyományos marketingkutatási módszerek egyre kevésbé alkalmasak a technológiahasználat előrejelzésére? Természetesen jó néhány olyan mobiltechnológia született, amely kivívta egy kisebb csoport feltétlen rokonszenvét és használatát (SMS tartalomszolgáltatás, játékok, a mobil fizetés normál és emeltdíjas SMS-ben).18

17

http://www.krebber.com/fun/museum.html Nyíri Kristóf, Mobilközösség – Mobilmegismerés. Tanulmányok - Szekfű Balázs, Hogyan keljünk át a „szakadékon” a mobiltelefóniában? Budapest: MTA Filozófiai Kutatóintézete, 2002

18

26

A mobil kommunikáció marketing kommunikációjának elmélete A korai piac és a tömegpiac között szakadék húzódik, amelynek áthidalása a mobiltechnológiákban mindeddig nem történt meg. Geoffrey Moore 1991-ben19 megjelent könyvében újrafogalmazza a technológiai adoptációs görbének az 1950-es évek óta fejlődő elméletét, amely az új technológiák elfogadási folyamatának piacát öt részre osztotta: innovátorok (őket Moore „technológia-rajongóknak“ nevezi), korai elfogadók (Moore-nál „vizionáriusok“), korai tömegpiac („pragmatikusok“), késői tömegpiac („konzervatívok“) és lemaradók („szkeptikusok“).

5. ábra

Moore elmélete szerint a technológiai adoptációs görbe nem folytonos az egyes különálló piacok között rések húzódnak, amelyek a korai piacok (a technológia iránt rajongók és a vizionáriusok) és a tömegpiac között szakadékká (chasm) növik ki magukat. Moore elsősorban a vállalatok számára értékesített technológiai termékek és szolgáltatások chasmcrossing stratégiáit elemezte, amit később kiegészített a fogyasztói piaci stratégiákkal.20 Az elmélet értelmében – például a fogyasztói elektronikával kapcsolatosan – a „kütyüsök“ nem jelentenek referenciát a pragmatikusok, még kevésbé a konzervatívok számára, akik az új technológiát csak akkor hajlandók megvenni, ha azt már az ő csoportjuk tagjai is aktívan használják. Az új technológiák tömegpiaci megértési és használati problémái speciális kihívások elé állítják a kutatókat is. A hagyományos kutatási módszertannal és kommunikációs szociológiai eszköztárral a használat kutatható, elemezhető, ám ennek alanyai törvényszerűen a „korai

19 20

Geoffrey Moore, Crossing the Chasm, New York: HarperCollins Piblishers, 1991 Management Insight, 1994, Geoffrey Moore, Crossing the Chasm

27

elfogadók“ lesznek. Az új technológiák mainstream használati jelenségei eleinte nem, vagy csak nehezen elemezhetők, a tömegpiaci használat még nem jelenik meg, tehát mint létező szokás nem kutatható. A „korai elfogadók“ tevékenységének kutatása és ennek eredményei azonban nem, vagy csak nagy nehézségek árán extrapolálhatók a jövőbe. A jövő tömegpiaci használatának csoportszociológiájára lenne szükség a jövő technológiái mainstream használatának elemzéséhez. A vizsgálandó személyek azonban nem is tudják még, hogy mire vagy hogyan használják majd az adott technológiát. Előáll tehát egy klasszikus tyúk–tojás helyzet, amellyel nap, mint nap szembesülnek a technológiai tömegtermékek marketingjével foglalkozó szakemberek: ha egy szolgáltatásnak, egy technológiának még nincsen tömegpiaca, akkor a tömegpiaci viselkedéseket sem lehet elemezni, az aktuálisan elemezhető „korai piaci“ használat jelenségeinek vizsgálata pedig nem feltétlenül vezet értékelhető következtetésekhez a tömegpiacot tekintve. E helyzet kezelésére többféle megközelítés kínálkozik, egy biztos: különösen üdvözlendő, ha az üzlet meghallgatja a tudomány mondanivalóját a mobiltechnológiáról. Az egyik lehetséges út az evolúciós gondolkodásmód bevezetése a szolgáltatásfejlesztésben; sokféle szolgáltatás strukturált kipróbálása (fejlesztés–teszt–visszacsatolás); az életciklusok nyomon követése, a tulajdonságok részletes elemzése, a jobban teljesítők tulajdonságainak újraosztása, új szolgáltatási csoportok megteremtése, és mindennek sok cikluson át történő vizsgálata. Így olyan szolgáltatáshoz/ technológiához lehet eljutni, amely áthidalhatja a szakadékot. Egy másik megoldás lehet a motivációk mélyebb megértése. Ha a korai elfogadók konkrét tevékenységeinek, médiahasználati szokásainak megfigyelése és elemzése nem segít, a mögöttes motivációk feltárása kulcsot adhat a tömegpiaci szokások előrejelzéséhez. Ez a megközelítés arra épít, hogy a technológia komplexitása miatt a

hagyományos

marketingkutatásnál mélyebben kell feltárni a mobilos közösség használati motivációinak lényegét, és az eredményeket beépíteni a termék/szolgáltatás - fejlesztésbe. A hordozható telefon alapüzenetére épülő marketing - kommunikációs igényfelkeltés kora az expanzív piaci növekedéssel együtt lassan elmúlik a mobilpiacon, és helyette elérkezik a motivációk mélyebb megértésének kényszere, ahol viszont az üzletnek nagy szüksége lesz a tudományra. Ilyen motivációs hipotézis lehet a koordináció és a reprezentáció mobiltechnológiai értelmezése. A mobiltelefónia (Japánt, mint egyedülálló kulturális környezetet kivéve) eddig elsősorban virtuális koordinációs eszközként szolgált. Ki hol van, hogyan érez a való 28

világban, hol találkozzon a közösség, milyen érdekes események történnek – ezeket tudhatjuk meg az SMS-ekből és a helyfüggetlen hívásokból. A mobil tehát egy gyors „kontaktlehetőség“ a kibertéren keresztül, bármikor végezhető vele koordináció a virtuális térben. (A mobiltelefónia viharos elterjedése a kilencvenes években értelmezhető úgy is, mint a kibertér szabad elérése iránti elemi igény felszínre törése.)21 A kommunikációs szolgáltatások elterjedése Rogers elmélete szerint Rogers a különböző területeken és témákban folytatott kutatások áttekintése után, azok eredményeit összegezve és továbbgondolva, egy általános diffúzióelmélet kidolgozására törekedett. Szintézisében az újítások elterjedésének folyamatát – kommunikációelméleti szakember lévén – alapvetően kommunikációs folyamatnak tekinti. Az adott innovációra vonatkozó, különböző jellegű információk meghatározott csatornákon keresztül, bizonyos idő alatt terjednek el az adott társadalmon belül. Tehát az elterjedés egy idődimenzióban leírható döntéshozó procedúra, amelynek egyes állomásain különböző információtípusok és tudásátadó mechanizmusok kapnak főszerepet. A diffúziós folyamat négy alapvető összetevője: maga az innováció, a kommunikációs csatornák, az idő, valamint az adott társadalmi rendszer, amelyben az elterjedési folyamat lezajlik.22

21

Nyíri Kristóf, Mobilközösség – Mobilmegismerés. Tanulmányok - Szekfű Balázs, Hogyan keljünk át a „szakadékon” a mobiltelefóniában? Budapest: MTA Filozófiai Kutatóintézete, 2002

22

Nyíri Kristóf, A 21. Század kommunikációja – Mobilközösségek – Mobilmegismerése. Tanulmányok Dessewffy Tibor – Galácz Anna: Mobilkommunikáció és társadalom diffúzió, Budapest: MTA Filozófiai Kutatóintézet, 2002

29

IV. A mobil kommunikáció hatása a kommunikációs szokásokra

IV. 1. A szokások megváltozása Az új kommunikációs technológiák megjelenésekor újra és újra felmerülő kérdés, hogy vajon mennyiben változtatják meg ezek az eszközök a már kialakult szokásokat, megismerő és viselkedéses rendszereinket, akár az egyének, akár a közösségek szintjén. Az alapkérdés – nagyon leegyszerűsítve – mindig az: vajon az eszközök változtatnak meg bennünket, vagy a már kialakult – biológiai, kognitív, társas – korlátok közé illeszkednek az új eszközök is? Három alapvető álláspont különíthető el. Ezek közül az első kettő osztozik egy alapfeltevésben: abban, hogy a kommunikációs eszközök megváltoztatják mindennapjainkat, gondolkodásunkat, személyiségünket, kommunikációs szokásainkat. Míg azonban az optimisták tábora szerint ezek a változások derűlátásra adnak okot, mert az emberi érintkezést könnyebbé és gyorsabbá teszik, a pesszimisták borongósan látják a kommunikációs eszközök okozta változásokat. Ők az állandó elérhetőségben a magán- és családi élet elsorvadását látják, és függőségről, elszemélytelenedésről, elszigeteltségről, a valós és közvetlen emberi érintkezés háttérbe szorulásáról beszélnek.23 Ezzel szemben a stabil biológiai rendszerek hívei úgy vélik, hogy az evolúció során kialakult emberi

elme

és

viselkedés

nem

változik

meg

egykönnyen.

Ezért

a

modern

információtechnológia nem forgatja fel gyökeresen a már megszokott emberi világot, függetlenül attól, hogy az átalakulás kedvező lenne-e vagy sem.

23

Nyíri Kristóf, A 21. Század kommunikáció új útja – Krajcsi Attila – Kovács Kristóf – Pléh Csaba, Internethasználók kommunikációs szokásai – Budapest: MTA Filozófiai Kutatóintézete, 2001

30

Milyen kommunikációs eszközt használnak az információ megszerzésére? Kovács Kristóf, Krajcsi Attila, Pléh Csaba - Mobilhasználat, időgazdálkodás és extraverzió című24 - tanulmányukban vizsgálják a mobil használók szokásait a következő módszer segítségével: ƒ

A vizsgálat során 99 budapesti és szegedi bölcsész, valamint mérnök egyetemi hallgatót kérdeztek meg, akik mindegyike rendelkezett mobiltelefonnal. Átlagos életkoruk 20,6 év (szórás: 1,8 év) volt. Átlagosan 1,6 éve rendelkeztek mobiltelefonnal (szórás: 1,1 év). A 99 személy nem szerinti megoszlása: 36 férfi és 63 nő. A kérdőíveket személyesen, a helyszínen töltötték ki. A kitöltés nagyjából 20-25 percet vett igénybe.

Az időgazdálkodás vizsgálatán felül, a tanulmány írói arra is kíváncsiak voltak, hogy mely médiumokat használják akkor, amikor többféle módon is elérhető információt próbálnak megszerezni. Az eredményeket a 1. ábra mutatja: ƒ

A mobiltelefon és az internet a leggyakoribb válaszok, a vezetékes telefon itt viszonylag háttérbe szorul. Könnyen lehet persze, hogy ez inkább a hazánkban elérhető információs szolgáltatásokra, semmint a megkérdezett hallgatókra jellemző.

6. ábra

24

Nyíri Kristóf, Mobilközösség – Mobilmegismerés. Tanulmányok, Kovács Kristóf, Krajcsi Attila, Pléh Csaba Mobilhasználat, időgazdálkodás és extraverzói, Budapest: MTA Filozófiai Kutatóintézete, 2002

31

A mobiltelefon valódi újdonsága a – mind térben, mind időben – kiterjesztett kommunikációs mező. A mobil használatának legnagyobb előnye – és némelyek szemében hátránya is – a „bárhol és bármikor“ való elérhetőség.

IV. 2. Mobilhasználat szokásai – SMS szokások A magyarországi mobil tulajdonosok használati szokásai A BellResearch által készített Magyar Infokommunikációs Jelentés adatai szerint tavaly tovább folytatódott a mobiltelefont használók arányának növekedése: 2008-ban a legalább 15 éves magyarországi lakosoknak már háromnegyede, mintegy 6,4 millió fő tartozott ebbe a körbe.

7. ábra

A kutatók a használati szokásokat is elemzik. Ezek szerint rövid szöveges üzenetek küldésére a mobilozók több mint kétharmada használja készülékét. Egy felhasználó - a saját bevalláson alapuló adatok szerint - havonta átlagosan 15 darab SMS-t küld; ebben természetesen azok is benne vannak, akik szinte sohasem SMS-eznek, de azok is, akik havi szinten több tucat vagy akár több mint száz üzenetet küldenek. Az SMS-t küldők ötöde például legfeljebb havi 5 üzenetet küld, miközben a "heavy userek", akik körében az 50 darab vagy akár még ennél is több SMS is tipikusnak számít, a releváns sokaság alig 6 százalékát alkotják.

32

Nemcsak az SMS-ezők aránya, hanem a szolgáltatás használatának intenzitása is igen heterogén képet mutat. Míg a 15-24 évesek akár havi 20 üzenetet is megírnak addig a 45 év feletti korosztályban ennek alig a fele a jellemző. Önmagában már az is sokat elárul a szokásokról, hogy a teljes SMS-forgalom 40 százalékát az előbb említett 15-24 éves korosztály bonyolítja le. Az SMS alapú szolgáltatások használata - tehát azok, amelyek szöveges üzenet küldésével vagy fogadásával teszik lehetővé bizonyos szolgáltatások megrendelését, egyes információk megszerzését, valamilyen ügyintézést - még napjainkban sem számít éppenséggel gyakorinak. A legalább 15 éves, aktív mobiltelefon-előfizetéssel rendelkező hazai lakosságnak az adatfelvételt megelőző három hónapban mindössze 7 százaléka számolt be erről (ez az alapsokaságban 400-500 ezer főt jelent). A tendencia azt mutatja, hogy bár a tavalyi évhez képest nem nőtt az SMS alapú szolgáltatásokat igénybe vevő előfizetők aránya, számosságukat tekintve mégis enyhe növekedés tapasztalható, ami a felhasználói kör növekedésének hozadéka. A teljes vizsgált előfizetői körben mintegy 3,3 millió mobil-előfizető számára adott az MMSküldés lehetősége: telefonjuk alkalmas rá, a szolgáltatóknál pedig jellemzően csak egy ingyenes regisztráció szükséges a funkció aktiválásához. Mégis csupán alig valamivel több, mint harmaduk küldött vagy fogadott képüzenetet az adatfelvételt megelőző három hónapban. Többségük jellemzően a saját mobiltelefonjával készített fényképet küldi tovább. A BellResearch által éves rendszerességgel elkészített alapkutatás, a Magyar Info kommunikációs Jelentés legfrissebb eredményei szerint a hazai lakossági mobil-piac a penetrációs mutatókat tekintve megközelítette a „nyugatot” – de vajon a használói kör megérett-e már a szolgáltatási paletta minőségi bővítésére? A BellResearch kvalitatív kutatással, a témában szakértő moderátor által vezetett fókuszcsoportos beszélgetések keretében tárta fel, milyen fogadtatásra számíthatnak a fejlesztők és iparági elemzők szerint jelentős piaci potenciállal rendelkező új szolgáltatások a hazai mobilhasználók körében.

33

8. ábra - A háztartások és a teljes lakosság mobiltelefon ellátottsága

9. ábra - Aktív mobiltelefon-előfizetéssel rendelkezők aránya korcsoportonként

A magyar mobil használók SMS küldési szokásai A beszélgetések során a kutatók elsőként a mobiltelefon-használók jelenlegi üzenetküldési szokásait és tapasztalatait vették górcső alá. Az eredmények megerősítették a szakértők azon előzetes hipotézisét, hogy a hangposta nem tartozik a kedvelt üzenettípusok közé, sőt megfigyelhető, hogy a fiatalabb korosztályok körében használata is minimális az SMS-hez képest. Ma már nem ritka, hogy valaki nem aktiválja a hangpostafiók szolgáltatását, és sokan nem hajlandók, vagy egyszerűen elfelejtik lehallgatni üzeneteiket. A költségérzékenyebb mobilosok körében előfordul, hogy a kártyán lévő keretet inkább a beszélgetésekre tartalékolják, és nem „vesztegetik” az üzenetek lehallgatására. A hangposta számos gyenge pontja között a legtöbben a hívás díját és a kézbesítésről szóló visszajelzés hiányát jelölték meg.

34

Az SMS népszerűségének okai Az SMS a hangpostával szemben minden korosztályban igazán kedvelt üzenetküldési forma, s a 25 évnél fiatalabbak kommunikációs kultúrájában kiemelt szerepet vívott ki magának. Általános népszerűségének egyik oka eszköz- és helyfüggetlensége, rövid szöveges üzenet mindenkinek, mindenhova küldhető, kompatibilitási problémák nélkül. A felhasználók által fontosnak tartott további előnye, hogy a hívásnál diszkrétebb fogadást és küldést tesz lehetővé. A költségérzékeny hazai piacon természetesen az árakról sem feledkezhetünk meg: a néhány szóba sűríthető üzenet elküldése gyakran jóval olcsóbb, mint hívást kezdeményezni, s a felhasználó saját idejét sem tartja különösebben drágának – bár egy 3-4 körös üzenetváltásnál mégis a beszéd javára billen a mérleg. Persze az SMS-ezés gyenge pontjaira is rámutattak a fókuszcsoportok résztvevői: a hosszabb üzenetek bevitele már nehézkes, és több üzenetben küldve sokba kerül; számos élethelyzetben zavaró továbbá, hogy nincs visszajelzés az üzenet tényleges olvasásáról, csak a kézbesítésről – ami például egy találkozó előtt fontos lehet. Az SMS-chat használata csak a legfiatalabb korosztályra jellemző, bár az internetes alkalmazásokhoz képest még nem igazán terjedt el. Ebben meghatározó szerepet játszik, hogy mobiltelefonon keresztül nehezebb, vontatottabb a csevegés, mint PC-n, ráadásul hamar lemeríti az akkumulátort is; hátránya még, hogy nem lehet visszanézni a korábbi szöveget, és természetesen ez sem ingyenes. Az SMS-chat mellett szól viszont hely- és időfüggetlensége: a csevegő feleknek nem kell a gép mellett ücsörögniük, és a partnerek elérhetőségét sem határolja be a nethasználat ideje. Elismerést és kritikát is kaptak tehát a jelenleg használatos üzenetküldési formák a fókuszcsoportok résztvevőitől, a vizsgálat e szakasza számos javítandó területre világított rá. Úgy tűnik, a szöveges üzenetek a „ki, mit, mikor és hol” kérdésekre összpontosítanak. Kisebb tér jut a „hogyan” és a „miért” jellegű közléseknek. A kutatások tapasztalatai azt mutatják, hogy bár a fiúk kezdték el szélesebb körben használni a mobiltelefont, a tinédzserlányok járnak élen a szöveges üzenet kultúrájának kialakításában. A kamaszkorú és a fiatal felnőtt lányok hosszabb, összetettebb üzeneteket küldenek, gyakrabban élnek irodalmi fordulatokkal, nagyobb gondot fordítanak a kis- és nagybetűk használatára, a központozásra, és gyakrabban használnak nyitó- és záróformulákat, mint a fiúk. A szöveges üzenetküldés elsődleges közegét a kamaszkorúak, valamint a fiatalfelnőttek, és ezeken, a csoportokon belül is elsősorban a nők jelentik. Az Egyesült Királyságból, 35

Olaszországból, Németországból és Izraelből származó adatokból az derül ki, hogy a fiatalabb felhasználók több szöveges üzenetet küldenek, mint az idősebbek. A megkérdezett tinédzserek és fiatalfelnőttek 85 százaléka állította, hogy naponta küld szöveges üzenetet, ezzel szemben a 67 év feletti korosztálynak csupán 2,5 százaléka küldött SMS-t hasonló rendszerességgel. Míg a férfiak 36 százaléka adott számot napi használatról, a nők között ez az arány meghaladta a 40 százalékot. Ugyanez a trend figyelhető meg Finnországban, ahol a nők szintén gyakrabban küldenek SMS-t, mint a férfiak. A vizsgálatok adatai azt is alátámasztják, hogy ugyanezek a csoportok a legintenzívebb felhasználók. A 16–19 éves SMS-ező nők (ez a korosztálynak csupán 2 százalékára nem jellemző) átlagosan naponta valamivel több, mint 9 szöveges üzenetet küldenek. A Young in Norway kutatási program felmérésének adatai ugyancsak azt jelzik, hogy különösen a tizenéves lányok SMS-küldési hajlandósága magasabb, mint a hasonló korú fiúké. Így tehát ha lányok, valamint anyáik és nagyanyáik szokásait hasonlítjuk össze, azt találjuk, hogy az idősebb korosztályok nagyságrenddel kevesebbszer küldenek szöveges üzenetet, mint a fiatalok. A szöveges üzenetek aszinkronikusak, azaz a küldőnek nincs szüksége a címzett fél teljes és kizárólagos figyelmére a kommunikáció létrejöttéhez. A címzett úgy fordít az üzenetre figyelmet, ahogyan azt ideje megengedi. A szöveges üzenetváltás lehetővé teszi a kamasz számára, hogy „elrendezze” az arcát. Gondosan megszerkesztheti üzenetét, ahelyett, hogy átküzdené magát egy suta telefonbeszélgetésen. A késleltetés lehetősége különösen alkalmassá teszi az SMS-t arra, hogy a kapcsolatok kezdeti fázisának kommunikációs csatornája legyen. Ahogy a kapcsolat felépül és stabilizálódik, az SMS szerepét gyakran a szinkron kommunikációs formák veszik át. Érdekes módon a kapcsolatok befejezésekor is gyakran kerül sor szöveges üzenetek küldésére. Bizonyos szimmetria figyelhető itt meg, abban az értelemben, hogy a szöveges üzenet mind a kapcsolat kezdeténél, mind a végénél egyfajta korlátként jelenik meg. A gondosan megfogalmazott üzenetek eleinte visszafogják a tempót, míg szakításkor falat emelnek az érintett felek közé.

36

Az SMS felhasználók szokásai a Világban Az 1990-es évek vége óta a mobiltelefonon keresztül küldött szöveges üzenetek hihetetlen mértékben elterjedtek. A GSM sztenderdet használó országokban ez az SMS-en keresztül valósult meg. A DoCoMo I, valamint más mobiltelefonos rendszerek szövegesüzenetfunkciója hasonló népszerűségre tett szert. A szöveges üzenet a tinédzserek mobiltelefonhasználatának központi elemévé vált. Bizonyos csoportok között a szöveges üzenet küldése a mobilkommunikáció alfáját és ómegáját jelenti. Norvég kimutatások szerint a 4 és fél milliós országban óránként átlagosan 335 ezer, naponta pedig 8 millió üzenetet küldenek. Ha a szöveges üzenetek eloszlása egyenletes lenne a népességen belül, minden norvég átlagosan napi két üzenetet küldene. Az átlagos norvég mobilhasználó havi 70 SMS-t küld, és ezzel Norvégia a világ egyik legszorgalmasabb SMSíró nemzete. A szöveges üzenet egyébként nem csupán az egyik telefonról a másikra átküldött szöveges tartalmat jelöli. A szöveges üzenetek egyre növekvő mértékben tartalmaznak képi elemeket, hangfájlokat és egyéb mellékleteket (melyeket az előzőekben már bemutattunk). Mi több, a szöveges üzeneteket bevonták a játékok és a televíziós szavazás különféle formáiba is, tehát egymástól eltérő platformok között is mozoghatnak. Az I- és a GSM-alapú telefonok egyaránt tudnak internetcímekre üzenetet küldeni és onnan üzeneteket fogadni. A használat nyilvánvalóan még az egyes országokon belül sem egyenletesen oszlik meg. Egyes társadalmi csoportok nagyon intenzív használók, míg mások soha nem küldenek üzenetet. Amint arról már esett szó, a norvég fiatalok a kiemelkedően intenzív használók közé tartoznak. Körükben ez a mediált interakció legkedveltebb formája, megelőzve a chatelést, az e-mailezést, a mobil- és a vezetékes telefonhívásokat is. A tinédzserkorosztály intenzív felhasználói csoport Olaszországban, Finnországban, Japánban, Koreában és a Fülöpszigeteken is. Az ezekről a helyekről származó adatok e kommunikációs forma megdöbbentően nagy népszerűségéről árulkodnak.

37

IV. 3. Új alkalmazások Hogyan reagálnak a felhasználók új alkalmazások bevezetésére? Lássuk, miként vélekednek a leendő felhasználók a bevezetés előtt álló új alkalmazásokról, melyeket a beszélgetések során a moderátor szóban és illusztrációk segítségével mutatott be! Az instant messaging (IM) valós idejű kommunikációt tesz lehetővé két vagy több felhasználó között. PC alapú formája az internetezőknek már legalább hallomásból ismerős (ICQ, Microsoft Messenger, a Yahoo! , illetve az AOL üzenetküldő szoftvere, hogy csak a legelterjedtebbeket említsük). A mobilos azonnali üzenetküldés a neteshez sok tekintetben hasonlóan működik. Az üzenet a hálózatba bejelentkezett címzett (erről bővebben lásd később) készülékén a küldést követően gyakorlatilag azonnal, garantáltan megjelenik, ezt a SIP (Session Initiation Protocol) technológia teszi lehetővé. Az üzenetek hossza nem korlátozott, s ezek lehetnek egyszerű vagy formázott szövegek speciális karakterekkel és szimbólumokkal, illetve multimédiás tartalmak is. Az internetes és a mobiltelefonos instant messaging szembeállítása persze mesterséges, a technológiai és használati konvergenciában ezek szépen összesimulnak majd. Az IM-kommunikáció szabadon folyhat telefonok, Internetkapcsolattal ellátott PC-k és kézi eszközök között, a számítógépen elkezdett eszmecserét a felhasználó útközben is folytathatja a mobilján, majd ismét gép közelbe kerülve visszaválthat a PC-re. A fókuszcsoportos beszélgetéseken az azonnali mobilos üzenetküldési forma elsősorban a fiatalabb korosztály körében talált kedvező fogadtatásra, aminek hátterében a már említett aktívabb SMS- és chathasználat áll. A formázott szöveg, a szimbólumok és speciális karakterek használata elsősorban a 25 éven aluli korosztály körében lenne népszerű. Azt azonban mindenki elismeri, hogy a hosszabb üzenetek bebillentyűzése, kezelése és tárolása a hagyományos SMS-ezéshez hasonlóan nehézkes – e tekintetben a hagyományos, tizegynéhány gombos mobilkészülékek képességei igencsak behatároltak. A felhasználók számára a szolgáltatás egyik legfőbb előnyét a – későbbiekben részletesen vizsgált – „see before you connect” funkció jelentené, amely lehetővé teszi a hanghívás vagy üzenetküldés előtt a címzett állapotáról való tájékozódást. Az azonnali üzenetküldés értékét tovább növelhetné, ha olyan szolgáltatással egészülne ki, amely biztosítaná, hogy az üzenetek tényleges olvasásáról is visszajelzést kapjon a küldő fél – ez ugyanis az sms-eknél is hiányzik.

38

Az innovatív mobil telekommunikációs megoldások egy másik csoportja a cellás GSM technológia által nyújtott azon lehetőségre épül, hogy a bekapcsolt mobiltelefon – így a felhasználó – helyzete 10-100 méteres pontossággal meghatározható. Az úgynevezett helymeghatározásra épülő szolgáltatások (location-based services) közé sorolható a tájékozódás, a térképes információs szolgáltatás, illetve a személyek és tárgyak helyzetének azonosítása és követése. E szolgáltatások fogadtatása az egyes korcsoportok között jelentős eltéréseket mutat – derült ki a fókuszcsoportos kutatásból. A 14–18 éves korosztály inkább az objektumokról való tájékozódás miatt tartaná vonzónak a szolgáltatást – ezek részben már jelenleg is elérhetők WAPon –, azonban a személyi helymeghatározásban a szülői kontroll hatását vélik felfedezni. Ugyanakkor a felsőbb korosztályok körében éppen ezért találhat kedvező fogadtatásra az innovatív alkalmazás, legyen szó a kamasz gyerek vagy az idős szülő helyzetének „beméréséről”. Jelenleg azonban ezeknek a szolgáltatásoknak a piacpotenciálja elmarad a kívánt szinttől, az alaptechnológiára épülő konkrét alkalmazások hiányában a felhasználók nem érzékelik tényleges hasznosságát. Az egyszerűen igénybe vehető, felhasználóbarát alkalmazások mellett a helymeghatározásra épülő szolgáltatások piaci sikerének fontos eszközoldali feltételei is vannak, például a térképen való tájékozódás esetében a készülékek kijelzőjének megfelelő felbontása is. Persze a hardverigény nemcsak korlátoz, a szolgáltatás kínálta lehetőségek is ösztönözhetik a felhasználókat a színes kijelzős, modernebb készülékek beszerzésére.

39

V. SMS TURISTA

V. 1. A szolgáltatás idegforgalmi háttere Magyarországot évente több millió turista látogatja meg. Prága és Bécs után az egyik legkedveltebb közép-kelet európai turisztika célpont. Magyarország kedvező adottságainak köszönhetően, évről évre növekszik a külföldi turisták vendég éjszakáinak a száma. A wellness turizmus, a hungarikumok, Budapest szépsége és egyedisége elnyeri a turisták tetszését. A turisták legnagyobb része a következő országokból érkezik Budapestre és a nagyobb turisztikai városokba: Németország, Ausztria, Olaszország, Spanyolország, Ázsia, és az Egyesült Államok. 2008-ban 3 millió 488 ezer külföldi turistát köszönthettünk Magyarországon. Ez az adat valamivel több, mint a 2007-es, ám a vendégéjszakák számában visszaesés figyelhető meg, mely közelít a 2006-os év vendégéjszakáinak számához. Ezzel egy éveken áttartó növekedés torpant meg az idegenforgalom területén. Az elmúlt évtizedek információs és kommunikációs forradalmának a kezdetén elterjedt volt az a hipotézis, mely szerint e forradalom eredményeként a roppant mozgékonnyá váló információ mintegy helyhez fogja kötni az embert, azaz nem fogunk jönni-menni, mert az információ a helyünkbe jön. Ezzel szemben azt tapasztaljuk, hogy sokkal többet utazunk, mint korábban. A látszólagos ellentmondás valószínűleg szintén a közvetlen emberi tapasztalat és kommunikáció etalon-jellegével magyarázható. Igaz, hogy televíziós híradások, filmek és szakkönyvek segítségével szinte mindent megtudhatunk a kínai nagy falról, egy olimpiáról vagy éppen egy pápai miséről, sokan mégis készek nem kevés időt és pénzt áldozni rá, hogy mindezt gyakorlatilag is megtapasztalják, pedig a százezres tömegben állva esetleg nem is látják a pápa arcát, amelyet a televíziós kép premier plánban mutat. Paradox módon valószínűleg a képen/filmen látott nagy fal, illetve a televíziós híradásokban látott olimpia vagy pápai mise váltotta ki a vágyat a közvetlen megtapasztalásra. Tehát a mozgó információ nem helyhez köti, hanem éppenséggel megmozgatja az embert, mivel tudatunk mélyén úgy érezzük, hogy a közvetlen tapasztalat az igazi információ, s a közvetlen emberi kommunikáció az igazi kommunikáció.

40

V. 2. Magyarország turizmusa 2008-ban25 Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 2008. január-decemberben a kereskedelmi szálláshelyeken 7,6 millió vendég összesen 19,8 millió vendégéjszakát töltött el. Az átlagos tartózkodási idő 2,6 nap volt. A vendégek száma 1,5%-kal nőtt, a vendégéjszakák száma 1,5%-kal csökkent az előző évi, magas szinthez képest. 2008. január-decemberben a külföldi vendégek száma 1,1%-kal nőtt, a külföldi vendég éjszakák száma 2,3%-kal csökkent 2007-hez képest, így 3,5 millió külföldi vendég összesen 9,9 millió vendégéjszakát töltött el kereskedelmi szálláshelyeinken. A külföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje 2,8 nap volt. A szállásfoglalások 71%-a egyénileg történt 2008-ban. Magyar utazási irodán keresztül 14%, külföldi utazási irodán keresztül 15% foglalt szállást. A szállodák esetében kissé alacsonyabb, 64%-os az egyénileg szállást foglalók aránya. o Milyen szolgáltatással lehet a turisták számát növelni? o Egy egyszerűen működő tájékoztató szolgáltatás, a turistákban kedvezőbb képet alakít-e ki Magyarországról, és így a jövőben szívesen utaznak újra hazánkban és ajánlják ismerőseiknek, rokonaiknak szebbnél, szebb turisztikai látványosságainkat? o Hogyan tudjuk a Magyarországra érkező turisták kényelmét szolgálni? o Hogyan tudjuk a külföldi vendégek tájékozódását segíteni?

V. 3. Mi segítheti a Magyarországra érkező turisták információ igényének kielégítését? Az SMS Turista célja, hogy a vendégeket interaktívan és saját nyelvükön tájékoztassa turisztikai kérdésekről, amelyek útjuk során felmerülhet. Ilyen kérdésekre gondolok: •

mikor indul hajó, vonat, busz járat Bécsbe? Milyen költséggel kell számolnunk?

•

milyen tömegközlekedési eszközzel jutunk el a belvárosból, külvárosi szállodánkba?

•

hol érdemes vacsoráznunk?

•

a múzeumok meddig vannak nyitva, és mennyibe kerül a belépőjegy?

Ehhez hasonló kérdések megválaszolásában segít a mobil turista, amely SMS, WAP formájában küldi a szükséges információkat (általános információk, vagy éppen konkrét kérdésekre válaszok) a turisták részére. 25

A Magyar Turizmus Zrt. 2008-as idegenforgalmi statisztikája

41

Az SMS turista egyedisége az interaktivitásban rejlik. A külföldi turisták olyan technikai eszközön kérhetnek segítséget, kaphatnak általános tájékoztatást Budapestről és a főbb turisztikai nevezetességekről, amellyel valamennyien rendelkeznek, és rendszeresen használnak. A mobiltelefonjukon, saját nyelvükön SMS-ben, és WAP-on olvashatják, kereshetik a szükséges információkat. A tájékoztatás elsődleges célja, hogy általános információkat küld főbb turisztikai kérdésekről. SMS-ben feltett kérdéseire gyors, átlátható válaszokat kap a külföldi turista (menetrendek, nyitva tartások, étteremi ajánlók stb.). A WAP szolgáltatással pedig önállóan böngészhetnek a világhálón az összegyűjtött információk között.

V. 4. Hogyan szolgálja az SMS Turista a külföldi vendégek kényelmét? Az SMS Turista célja, hogy a Magyarországon tartózkodó turisták kényelmét szolgálja. A szolgáltatás

egyedisége

az

anyanyelven

történő

információk

eljuttatásában

és

interaktivitásában rejlik. Egy példával szemléltetem a szolgáltatás szükségességét. Ön egy magyar turista, aki vonattal Ausztriába utazik, hogy megtekintse a Bécsi Karácsonyi Vásárt. Tegyük fel, hogy nem beszél idegen nyelveket, az utazási irodától kapott prospektus, térkép pedig csak általános információkat tartalmaz (ez a valóságban is így történik). A kiutazás megszervezése nem jelent gondot, hisz a Keleti - pályaudvarról óránként indulnak vonatok Bécsbe. Képzeletbeli kirándulásunkban egy kellemes utazás után jó kedvűen szállunk le a vonatról a Westbanhof pályaudvaron. Merre menjük? Vetődik fel a kérdés. Két lehetőség közül tudunk választani, keressünk egy magyarul beszélő osztrák embert, aki megmutatja a pontos utat a Városházához, ahol a vásár található, vagy önállóan neki vágunk az ismeretlenek. Nyelvismeret híján mindkét megoldás csak nagy szerencsével jár sikerrel. Az SMS Turista segítségével ám, ez a tájékozódási probléma könnyedén megoldható. Milyen tömegközlekedési eszközzel juttok el a Westbanhofról a Karácsonyi Vásárba? – írjuk meg az SMS-t. A válasz magyarul tartalmazza azokat az információkat, mellyel könnyedén, magabiztosan tudunk közlekedni. Ez esetben az U3 metróval Simmering irányában, a Volkstheater-ig utaznak, ahol is átszállnak az U2 metróra Schottenring irányában és a Rathausig utaznak. Jegyek ára – 1, 5 Euro, mely az átszállást is tartalmazza. Kellemes időtöltést kívánunk!

42

Az SMS turista ehhez hasonló kellemetlenségek, problémák megoldásában segít. A következő részekben egy kérdőív segítségével vizsgálom, hogy a szolgáltatás mennyire állná meg a helyét a turisztikai információs szolgáltatások piacán.

V. 5. Az SMS Turista elsődleges célcsoportja Az előző fejezetekből könnyedén megállapítható, hogy a szolgáltatás elsődleges célcsoportja a 15-25 év kor közötti fiatalok. Ebben a korcsoportban a legnépszerűbb a mobil szolgáltatások közül a SMS szolgáltatás, és ők is használják napi rendszerességgel. Míg technikai szempontból a fiatal korosztály az elsődleges célcsoport, addig a nyelvismeretet tekintve a szolgáltatás csak kényelmesebb információszerzésüket, illetve olyan országban való tájékozódásukat segíti, ahol az ottaniak kevés idegen nyelvet, és azt is hiányosan beszélik. Erre talán legjobb példa Kelet-Európa és azon belül is Magyarország. A Magyarországra érkező turisták rendszeresen szembesülnek azzal, hogy még az idegenforgalomban dolgozók is hiányosan vagy akár egyáltalán nem beszélnek idegen nyelveket. Ebben az esetben az SMS Turista egy interaktív információs központként is tekintető, mely megkönnyíti a fiatalok itt tartózkodását. Azokban az országokban, ahol mindenki beszél, legalább egy idegen nyelvet a szolgáltatás plusz információk megszerzésére lehet segítség a turisták részére. Számos olyan információra lehet szükségünk külföldi tartózkodásunk idején, melyet egyáltalán nem vagy csak nehezen tudunk beszerezni. Az SMS Turista egy „többlet információt” szolgáltató rendszerként működhet ebben az esetben. Erről a korosztályról elmondható, hogy a legaktívabb utazó. Ez az információs társadalom korában még inkább jellemző. A különböző nemzetközi csere-diák programoknak (pl.: ERASMUS) köszönhetően sok diák látogat országunkba. Az egyetemek által szervezet programokon kívül a fesztiválokat látogató fiatalok érkeznek szívesen hazánkban. Közép-Kelet Európa legnagyobb fesztiváljai (Sziget fesztivál, Balaton Sound, Volt fesztivál) a legnépszerűbb programok közé tartozik a fiatalok körében.

43

A szolgáltatás másik célcsoportja az 50-65 év kor közötti turisták. Miért választja az idősebb korosztály Magyarországot turisztikai célpontjaként? A turisták többsége elsősorban a gyógy- és wellnes turizmus adta adottságait használják ki Magyarországnak. Hogyan alakult a gyógy- és wellness-szállodák forgalma 2008-ban? 26 A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint 2008-ban a magyarországi gyógyszállodák 766 ezer vendéget fogadtak, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 2,7 millió volt. A vendégek száma 0,3%-kal nőtt, a vendégéjszakák száma 1,4%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A gyógyszállodák jelentőségét mutatja, hogy 2008-ban a kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek 10,0%-át, vendégéjszakáinak 13,4%-át regisztrálták gyógyszállodában, amelyek éves szinten még nagyobb arányt képviselnek a vendégforgalomból. A szállodák esetében minden 100 vendégből 14 gyógyszállodát választott, a szállodai vendégéjszakáknak pedig csaknem egyötödét töltötték a gyógyszállókban. 2008-ban a külföldi vendégéjszakák 13,6%-át regisztrálták a gyógyszállodákban. A vizsgált időszakban a legtöbb vendégéjszakát Németország (a gyógyszállodában töltött összes külföldi vendégéjszaka 36,5%-a), Ausztria (13,9%), Oroszország (5,8%), Csehország (3,9%), Lengyelország (3,5%), Románia (3,5%), és Nagy-Britannia (3,2%) adta. Németország esetében 9,2%-kal, Ausztria esetében 6,1%-kal csökkent a gyógyszállodákban töltött vendégéjszakák száma, a többi említett ország esetében jelentős növekedést regisztráltak. A wellness-szállodák vendégeinek és vendégéjszakáinak száma (712 ezer, illetve 1,7 millió) 18,4%-kal, illetve 14,5%-kal emelkedett 2007-hez képest. A fiatalokkal szemben az idősebb korosztály között a szolgáltatás technológia okokból nem nyerhet el feltétlen népszerűséget. Az SMS szolgáltatás kevésbé ismert, és használt ezen korosztály körében. A SMS szolgáltatás ilyen mértékű ismeretlenségével szemben áll viszont, hogy a korcsoport nagy része nem beszél idegen nyelveket. Az SMS Turista használatával ők is magabiztosan tájékozódhatnak a kiválasztott idegenforgalmi városban.

26

A Magyar Turizmus Zrt. 2008, a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapjá

44

V. 6. Mi a véleménye az SMS Turista szolgáltatásáról? A kérdőív során 100 embert (barátaimat, rokonaimat, közeli ismerőseimet) kérdeztem a szolgáltatás hasznosságáról és, hogy véleményük szerint az SMS Turista szolgáltatására milyen igény van jelenleg a turisztikai információkat biztosító szolgáltatások piacán?! A válaszok, vélemények a következőképpen alakultak. A válaszadók nemi megoszlása:

Nő 74 % Férfi 26 %

10. ábra

A válaszadók életkora két csoportra osztható, mely az általam célcsoportként megjelölt korcsoportot tükrözi. ™ 20-25 év kor között ™ 50-65 év kor között A válaszadók 22%-a évente egy alkalommal utazik külföldre, és több, mint 40%-a ennél ritkábban. Ebből adódóan a turisztikai információszolgáltatásokat kevésbé ismerik, de az ismert szolgáltatásokkal elégedettek, bár hiányosságaikat kiemelték (hiányos információk, magas ár, az információ kevés idegnyelvre történő lefordítása). A megkérdezetek 72%-a nyaralás céljából utazik külföldre. Nyaralás idején napi rendszerességgel szembesülnek olyan turisztikai kérdésekkel, melyekre hosszú utána járás után kapnak csak választ (Milyen messze található strand a szállodától?, Mivel jutunk el oda? Hol tudunk élelmiszert, naptejet egyéb szükséges dolgokat vásárolni?) A nyaralást, a rokonlátogatás és munka célú utazás követ. Ebben a két esetben a szolgáltatás igényének vizsgálata nem releváns, mert a családtagok, vagy éppen a munkahely leányvállalatának illetve partnereinek dolgozói segítik a tájékozódást. Ezekben az esetekben a szolgáltatásra nincs szükség.

45

Munka

7%

Nyaralás

72%

Rokon látogatása

10%

Vásárlás a szomszédos országokban

6%

Egyéb

4%

11. ábra

A megkérdezettek 65% önállóan szervezi meg utazását. Ennek több oka is lehet. Az utazási irodák egyéni megoldásokat nem biztosítanak, vagy ha igen, akkor azt csomag formájában teszik, így a szolgáltatás ára vagy magas, vagy éppen tartalmazz olyan elemet, melyre turistaként nem vagyunk kíváncsiak. A Bécsi Karácsonyi Vásár meglátogatás, mint idegenforgalmi csomag tartalmazhat egy ebédet, múzeum látogatását, lovas kocsizást, melyek a költségeket növelik és a turistákat kevésbé érdekli. A statisztikából is kitűnik, hogy ezen, kellemetlenségek elkerülése érdekében a válaszadók az egyéni szervezést részesítik előnybe az utazási irodákkal szemben.

12. ábra

Mint az előzőekben említettem az utazás célja legtöbb esetben a nyaralás. Abban az esetben, ha azt a megoldást választjuk, hogy önállóan szervezzük, meg utazásunkat az SMS Turista segítségünkre lehet. Mind az előkészületekben – szálláshely kiválasztása, lefoglalása, útvonal megtervezése, közlekedési eszköz kiválasztása – mind a nyaralásunk alatt felmerülő kérdések megválaszolásában.

46

A leggyakrabban felmerülő kérdések:27 o Mennyibe kerül egy szállodai szoba? o Milyen tömegközlekedési eszközök használatára van lehetőség? Mennyibe kerül? (célpont megjelölésével) o Milyen turisztikai és kulturális tevékenységekre van lehetőség? Ezek nyitva tartása illetve árai. o Melyik éttermet ajánlják? o Menetrend információk. o Diplomáciai kérdések (hivatalos papírok elvesztése, bűncselekmény, stb. esetén). o Hol tartózkodik Ön most? o Milyen aktuális programot tudnak ajánlani? o Milyen lesz az időjárás? o Hol tudunk, kocsit, biciklit bérelni?

13. ábra

A turisták többsége a kérdőív alapján elégedett a turisztikai tájékoztató szolgáltatásokkal. A megkérdezettek 41%-a térképpel és prospektusokkal tájékozódik külföldön. Ezt követi az internet. Ezek a szolgáltatások, „eszközök”, általábban magyar nyelvűek, hisz az általunk külföldre vitt prospektust, térképet Magyarországon vásároltuk meg, és az interneten is magyar honlapról tájékozódtunk a minket érdeklő kérdésekről. 27

A KSH 2008-as magyarországi szállodák utasforgalmának statisztikái alapján.

47

14. ábra

Mégis a válaszadók 50%- a 5-re, 26 % - a 4-re értékelte a szolgáltatás szükségeségét, hisz az anyanyelven érkező információk könnyebben feldolgozhatóak. A válaszadók 77% -t pozitívan befolyásolná, ha anyanyelvén kapna turisztikai információkat.

1. nem befolyásolná – 12% 2. – 10% 3. – 22% 4. – 26% 5. nagyon befolyásolná – 29%

15. ábra

A megkérdezettek 57%-a hajlandó plusz költséget áldozni ilyen típusú szolgáltatásra, hisz az SMS Turistával az utazási irodák illetve egyéb információ szolgáltatók költségeit spórolják meg.

Hajlandó-e pénzt áldozni arra, hogy sms-ben feltett kérdésére anyanyelvén kapjon információt?

16. ábra

48

VI. ÖSSZEFOGLALÁS

VI. 1. SWOT - analízis A SWOT elemzés tulajdonképpen egy táblázatos formában megjelenített gyorsfénykép, amely egy pillantás alatt átláthatóan jeleníti meg a vizsgált probléma aktuális állapotát.

Erősség • Anyanyelvű információ • Interaktivitás • Azonnali információ • Információ könnyű behatárolása • Egy helyen több információ is közzé tehető • Aktualitások tájékoztatása • Tematizált információk 17. ábra

Gyengeség • Magas ár – elküldött SMS / SMS ára • Általános kérdésnél több válasz lehetőség • Aránylag sok időt vesz igénybe egy SMS megírása • Korlátozott nagyságú üzenetek • Kis képernyő 18. ábra

49

Lehetőség • A

technológia

ismeretek

bővülése

valamennyi korcsoporton belül • Turizmus fellendülése a gazdasági válság után • Új, kedvezőbb szolgáltatások iránti igény • Turizmus prespektíváinak kiszélesedése • A környező országok politikai stabilizációja javíthatja az ország megítélését, és ez növelheti a hazánkba látogató vendégek számát • Infrasturktúrális fejlődés, hiányok pótlása • EU nyújtotta fejlesztési támogatások • Új mobil technológiai fejlesztések 19. ábra

Veszély • Idősebb korosztály technológiai analfabéta • A marketing kommunikáció költsége magas • Mobil

szolgáltatók

hasonló

rendszer

kidolgozása • Az általános marketing eszközökkel csak a célcsoport kis szegmense érhető el • Magas

technológiai

és

infrastrukturális

költség • Új mobil szolgáltatások (WAP, cellás GSM, IM kommunikáció) az SMS-sel szemben 20. ábra

50

VI. 2. Következtetések A közvetlen emberi kommunikáció térben és időben egyaránt stabil. Csak akkor tudunk valakivel beszélni, ha ott vagyunk, ahol ő, s ráadásul ugyanabban az időben. Telefonon, SMSben viszont a tőlünk több ezer kilométerre tartózkodó személlyel is tudunk kommunikálni. A mobiltelefon mind a telefonhoz képest, mind a számítógéphez képest újat jelent. Kicsi, hordozható, mindig be van kapcsolva, és akár folyamatos kapcsolattartást is lehetővé tesz. A világon jelenleg 2,5 milliárd mobilhasználó van. A legfrissebb becslések, és előfizetői adatok szerint már majdnem minden második embernek van mobiltelefonja, és rendszeresen használják a SMS szolgáltatást. Az SMS Turista elsődleges célcsoportja a fiatalfelnőttek, aki naponta 20 SMS-t is elküldenek. Ezekből az adatokból kitűnik, hogy a szolgáltatás egy olyan technikai eszközre lett kitalálva, fejlesztve, amellyel a világ lakosságának legnagyobb része rendelkezik, és amelyet napi rendszerességgel használ. A szolgáltatás legnagyobb erőssége az anyanyelvű információk eljuttatása, és az interaktivitás. Az előzőekben említettem, hogy a kommunikátum lehet írás, hang, kép, illetve lehet interaktív, szekvenciálisan interaktív, vagy éppen nélkülözheti az interaktivitást. Az SMS Turista, mint mobilkommunikációs szolgáltatás, ezen, tulajdonságok kombinációját adja. Interaktívan tájékoztat turisztikai kérdésekről, írásban, a saját anyanyelvemen. Az információ megszerzése érdekében nem kell „hosszú utat” bejárni, hisz az adatokat azonnal megkapjuk, miután a kérdésünket SMS formájában elküldtük. Az információ tárolása lehetővé teszi, hogy a turisták a megszerzett információt egy olyan technikai eszközön tárolják, melyet mindig maguknál tartanak. A szolgáltatás lehetővé teszi, hogy többlet információkhoz jussunk és „tanácsot” adjon egy adott kérdésben. – Ha megkérdezzük a szolgáltatót, hogyan jutunk el a Deák térre, az Andrássy úton lévő szállodánkból, nem csak az útvonal tervet kapjuk meg, hanem az aktualitásokat is a Gödör programjáról, vagy télen a Vörösmarty téri Karácsonyi vásárról. A szolgáltatás használata egy alapvető technológia ismeretet igényel a felhasználók részéről. Az általam meghatározott két célcsoportból a fiatal korosztály rendelkezik ezzel a tudással, ám az idősebb, nyugdíjas korosztály technológiai felkészületlenebb. Véleményem szerint ez a tendencia a következő években megváltozik, hisz az új technikai fejlesztések, és ezek

51

mindennapi használatának szükségessége, az idősebb korosztályt is rákényszeríti, hogy a technikai eszközök használatának tudását elsajátítsa. Évről, évre egyre több turistát köszönthettünk Magyarországon. Sajnos ez a növekedési tendencia a 2008-as évben megtorpant, és a Magyarországra látogató turisták száma alig érte el a 2006-os évi adatokat. A gazdasági válság utáni fellendülés, a turizmus perspektíváinak kiszélesedése, és a környező országok politikai stabilizációja, mely javítja országunk megítélését, és növeli a hazánkba látogató vendégek számát, megújult turisztikai szolgáltatások életre hívását igénylik, mellyel a turisták elégedettsége, és Magyarország népszerűsége növelhető. A hazai turisztikai szolgáltatások hiányosságát pótolja az SMS Turista. Számos turisták által is igénybe vett szolgáltatások idegen nyelvű fordítása nem történik meg. A hazai vendéglátók idegen nyelvi hiányosságait is pótolja a szolgáltatás. A szolgáltatás ára viszonylag magasnak mondható. Ám az információ megtérülés / SMS ára relációban a magas ár más megítélésbe helyeződik. Egy információ megszerzése SMS-en keresztül, időben is és költségben is kedvezőbb, mint egyéb információs szolgáltatásoké. Az információ megszerzése jóval olcsóbb SMS-en keresztül, mint egy hívás kezdeményezése egy szolgáltató felé. A SMS szolgáltatás egyik népszerűségének oka az eszköz- és helyfüggetlensége, rövid szöveges üzenet mindenhova elküldhető, kompatibilitási problémák nélkül. Sokan a SMS, és így a szolgáltatás gyengeségének tekintik a korlátozott nagyságú karakterszámokat, a kis képernyőt, és, hogy aránylag sok időt vesz igénybe egy SMS megírása.

Véleményem

szerit,

ezen,

negatív

tulajdonságok

nem befolyásolják

a

felhasználókat, hisz a haszon megtérülés sokkal nagyobb, mint az SMS technikai negatívumai által okozta kellemetlenségek. Az információs és kommunikációs forradalom kezdetén úgy vélték, hogy e forradalom eredményeként az információk helyhez kötik az embert, vagyis nem kell jönni-menni az információk megszerzése érdekében. Ezzel szemben azt tapasztaljuk, hogy sokkal többet utazunk, mint korábban. A mozgó információ nem helyhez köti az embert, hanem éppenséggel megmozgatja, hisz a közvetlen tapasztalat az igazi információ, s a közvetlen emberi kommunikáció az igazi kommunikáció.

52

Az SMS Turista segítségével a közvetlen tapasztalat még közvetlenebbé válik, hisz olyan információkat szerezhetünk be a szolgáltatáson keresztül, melyek a tapasztalást megkönnyítik (magabiztosan közlekedünk egy általunk meglátogatott városban, és kiegészítő információkat kérhetünk a minket érdeklő látványosságokról). A pápai misét a Vatikánban nem késsük le, hisz a busz menetrend ismeretében pontosan érkezünk, és a mise után a minket érdeklő többlet információkról tájékozódhatunk – akár egy prospektusból – mint például XVI. Benedek önéletrajza. A legújabb mobil technológiák, mint például cellás GSM technológia segítségével a turisták helyzete könnyen meghatározható, és így a feltett kérdés még pontosabban megválaszolható. A GPS segítségével nem csak a már meglévő ügyfeleket lehet könnyedén követni, de a potenciális szolgáltatást igénybe vevőkkel is fel lehet venni a kapcsolatot, egy marketing üzenettel, amellyel felhívjuk a turisták figyelmét az SMS Turista szolgáltatására. Végül Remélem a dolgozatomban sikerült az a hipotézist igazolnom, hogy a szolgáltatás elméleti és gyakorlati megközelítése is az SMS Turista létjogosultságát indokolja. Véleményem szerint az eddig megszerzett munkatapasztalataim az idegenforgalom terén és a kommunikációs tanulmányaim a főiskolán egybekapcsolódtak e szolgáltatás bemutatásában. Hiszem, hogy a szolgáltatás kiegészítheti, sőt helyettesítheti egyes jelenleg működő idegenforgalmi információkat nyújtó szolgáltatásokat. A szakdolgozatom felhívja a figyelmet arra, hogy az idegenforgalomban (ezen belül is az információs szolgáltatások területén) rejlő lehetőségek még kiaknázatlanok. E terület fejlesztésével, új szolgáltatások alkalmazásával turizmus fellendülése, és emelkedő tendenciája újra elérhető és fenntartható, hogy minél több külföldi vendég ismerhesse meg hazánkat, és látványosságainkat, amelyekre büszkék vagyunk.

53

VII. IRODALOMJEGYZÉK

•

Mobil információs társadalom: Tanulmányok, Nyíri Kristóf szerk., Budapest: MTA Filozófiai Kutatóintézete, 2001 o Nyíri Kristóf: Bevezetés o Gedeon Péter: A mobil információs technológia hatása a gazdaságra o Heller Mária: Új kommunikációs helyzetek és szükségletek: A hierarchiku nyilvánosságok kialakulása o Mester Béla: Dokumentumok az akusztikus térben: Szöveg és beszéd mobiltelefonon át o Ferencz Sándor: A mobil informatikai eszközök hatása információs habitusunkra o Pléh Csaba: A kognitív architektúra módosulásai és a mai információtechnológia o Sándor Klára: Mobiltársadalom és nyelvhasználat: valami új vagy újra a régi? o Fekete László: Ember, gép, kommunikáció: Néhány évvel a kommunikációs eszközök konvergenciája előtt

•

A 21. századi kommunikáció új útjai, Nyíri Kristóf (szerk.), Budapest: MTA Filozófiai Kutatóintézete, 2001 o Benczik Vilmos: Másodlagos szóbeliség és mobil telefónia o Nyíri Kristóf: Képjelentés és mobil kommunikáció. Vázlat o Buda Béla dr.: Az elektronikus kommunikációs kultúra árnyoldalai? Aggályok és tények az internet és mobiltelefon visszaélő ill. túlhasználatával kapcsolatosan o Krajcsi Attila - Kovács Kristóf - Pléh Csaba: Internethasználók kommunikációs szokásai o Gedeon Péter: Piac és pénz a mobil információs társadalomban

•

Mobilközösség - Mobilmegismerés. Tanulmányok, Nyíri Kristóf (szerk.), Budapest: MTA Filozófiai Kutatóintézete, 2002 o Nyíri Kristóf: Bevezetés. Az információs társadalomtól a tudásközösségekig o Wolfgang Coy: Szöveg és hang. A számítástechnika változó szerepe a kommunikációban o Benczik Vilmos: A hang mágiájától a hang forradalmáig o György Péter: Virtuális távolság 54

o Kondor Zsuzsanna: Valóság és kommunikáció o Kovács Kristóf - Krajcsi Attila - Pléh Csaba: Mobilhasználat, időgazdálkodás és extraverzió o Dessewffy Tibor - Galácz Anna: Mobilkommunkáció és társadalmi diffúzió o Szekfű Balázs: Hogyan keljünk át a "szakadékon" a mobiltelefóniában? •

Média, nyilvánosság, közvélemény – (szerk. Angelusz Róbert, Tardos Róbert, Terestyéni Tamás) – Gondolat Kiadó, Budapest, 2007

WEB: http://21st.century.phil-inst.hu/2001_dec_konf/BENCZIK.pdf http://epa.oszk.hu/01200/01273/00002/pdf/20030708132548.pdf http://wap.phil-inst.hu/2001_maj/Nyiri_prez/nyiri_text.htm http://www.ittk.hu/web/docs/kolin/mobil_telefonia.pdf http://www.smsagent.net/en/sms_komunikace.asp http://itthon.hu/szakmai-oldalak/turizmus-magyarorszagon/turizmus-magyarorszagon http://ec.europa.eu/information_society/tl/industry/comms/mobile/index_en.htm http://www.socialscience.t-mobile.hu/index_en.htm http://www.mimi.hu/telefon/sms.html http://hu.wikipedia.org/wiki/SMS http://sms.lap.hu/

55

VIII. MELLÉKLET SMS TURISTA KÉRDŐÍV * Required Neme * Nő Férfi

Életkora * Milyen gyakran utazik külföldre? * Hetente Havonta többször Félévente Évente 2-3 alkalommal Évente egyszer Ritkábban Soha

56

Milyen céllal utazik külföldre? * Munka Nyaralás Rokonlátogatás Vásárlás a szomszédos országokban Egyéb: Hogyan szervezi meg külföldi utazását? * Egyénileg pl: interneten, prospektusok segítségével Utazási irodával Kint lévő rokonok segítségével Munkahely szervezésével Egyéb: Kinek vagy minek a segítségével tájékozódik külföldön? * Utazási iroda Térkép és prospektusok Internet A meglátogatott barát, rokon, szerelem Az ott élők segítségével Egyéb:

57

Mennyire elégedett a turisztikai tájékozató szolgáltatásokkal? * (pl: prospektus, térkép, internetes szolgáltatások, utazási iroda stb.) 1 2 3 4 5 elégedetlen (nem jutok információhoz és mindig eltévedek)

elégedett (a szolgáltatások kiválóan segítik tájékozódásomat)

Mennyire találja drágának ezeket a szolgáltatásokat? * 1 2 3 4 5 az szolgáltatások ár/hasznosság aránya kiváló

drága (a semmiért fizetek vagyonokat)

Milyen típusú kommunikációs szolgáltatásokat preferál? * Internet - chat, e-mail, stb. Vezetékes telefon Mobil telefon - SMS, WAP, stb. Egyéb: Milyen gyakran használja mobil telefonját külföldön? * 1 2 3 4 5 ritkán (vészhelyzet esetén)

gyakran (akárcsak otthon)

A mobil szolgáltatások közül az SMS szolgáltatást milyen gyakran használja? * 1 2 3 4 5 naponta többször is

ritkán, szinte soha

Hogyan befolyásolná külföldi tartózkodása minőségét, ha anyanyelvén kapna információkat?* 1 2 3 4 5 nem befolyásolná

nagyon befolyásolna

58

Kérem, értékelje a következő szolgáltatást! * (SMS-ben feltett kérdésére, anyanyelvén kap tájékoztatást, információt) 1 2 3 4 5 1

5

Hajlandó-e pénzt áldozni arra, hogy SMS-ben feltett kérdésére anyanyelvén kapjon információt külföldön? * Igen Nem Ön szerint mennyire térül meg a fenti szolgáltatás költsége azáltal, hogy pontos információhoz jut? * (pl: a menetrend ismeretében nem kési le nemzetközi vonat csatlakozását) 1 2 3 4 5 nem térül meg (a szolgáltatás egy újabb indok, hogy fizessek)

megtérül

Ha választania kell, hogy az információt az internetes alkalmazással vagy SMS formájában szerzi be, melyiket választaná? * Internet SMS

NAGYON KÖSZÖNÖM VÁLASZAIT! TOVÁBBI SZÉP NAPOT!

59

Nyilatkozat: arról, hogy a dolgozat a saját munkám, és a felhasznált irodalmat „A szakdolgozat készítésének rendje és a záróvizsga szabályzat”-ban előírt módon kezeltem. Budapest, 2009. év május hónap 8. nap

.................................................................. aláírás ALNK III.

60