Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Kar Nemzetközi Gazdálkodás szak Levelező tagozat Külgazdasági Vállalkozás szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Kar Nemzetközi Gazdálkodás szak Levelező tagozat Külgazdasági Vállalkozás szakirány

A KÍNAI TŐKEEXPORT FEJLŐDÉSE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL FEKETE-AFRIKÁRA ÉS MAGYARORSZÁGRA

Készítette: Blázsovics Alexandra

Budapest, 2011

Tartalomjegyzék Bevezetés ............................................................................................................................. 5 I. A kínai fejlődés ................................................................................................................. 7 I.1. A kínai fejlődés rövid történeti áttekintése .................................................................7 I.2. A WTO tagság értékelése ........................................................................................... 11 I.3. Kína, a „világgazdaság motorja” ................................................................................ 14 I.3.1. A devizatartalék növekedése ................................................................................ 17 I.4. Kína közvetlen kapcsolata a főbb partnerekkel.......................................................... 19 I.4.1. Kína és az Európai Unió....................................................................................... 19 I.4.2. Kína és az Egyesült Államok ...............................................................................21 I.4.3. Kína beruházásai számokban ...............................................................................23 II. A kínai tőkeexport fejlődése ........................................................................................... 24 II.1. Kína és a tőkeexport..................................................................................................24 II.1.1. A tőkeexport hajtóerői ......................................................................................... 25 II.2. A „Go Global” stratégia ............................................................................................ 27 II.2.1. A „Go Global” stratégia fejlődése .......................................................................28 II.2.1.1. A „Go Global” stratégia háttere ...................................................................28 II.2.1.2. A „Go Global” stratégia megerősítése ......................................................... 30 II.2.1.3. A „Go Global” stratégia értékelése .............................................................. 33 II.3. CIC – China Investment Corporation .......................................................................35 II.4. „Round Tripping” – Tőke „körutazás” .....................................................................36 II.4.1. FDI és a „Round Tripping” összefüggése ........................................................... 38 II.4.2. Az FDI „Roud Tripping-jének” ösztönzői ......................................................... 39 II.4.3. A „Round Tripping” két típusa ...........................................................................40 II.4.4. Az FDI „Round Tripping-je” Hongkongból ....................................................... 41 II.4.5. „Round tripping” - konklúzió .............................................................................43 III. Kína befektetési területei ............................................................................................... 44 III.1. Kína és Fekete-Afrika .............................................................................................. 44 III.1.1. Kína jelenléte .....................................................................................................45 III.1.2. A kínai érdekek ..................................................................................................47 III.1.3. Stratégiai okok ..................................................................................................48 III.1.3.1. FOCAC és az Afrika politika......................................................................48 III.1.4. Kínai tőke Fekete-Afrikában .............................................................................49

3

III.1.5. A kínaiak versenyelőnye .................................................................................... 51 III.1.6. Kína és Fekete-Afrika kereskedelmi kapcsolata ...............................................52 III.2. Latin-Amerika szerepe ............................................................................................. 54 III.3. Magyarország és Kína .............................................................................................. 57 III.3.1. Kína szerepe ......................................................................................................58 III.3.2. A működő-tőke vonzása..................................................................................... 59 III.3.3. Hazánk és Kína kereskedelme ...........................................................................60 III.3.4. Befektetések Magyarországon ...........................................................................60 III.3.5. Logisztikai lehetőségek ..................................................................................... 61 III.3.6. BorsodChem Zrt ................................................................................................ 62 III.3.6.1. A Wanhua Industrial Group befektetése ..................................................... 64 Befejezés .............................................................................................................................. 67 Záró gondolatok ................................................................................................................... 68 Rövidítések / Idegen szavak ................................................................................................ 69 Melléklet .............................................................................................................................. 70 Ábrák ...................................................................................................................................70 Irodalomjegyzék .................................................................................................................. 71

4

„Mit juthat az eszünkbe, amikor egy követhetetlen zűrzavarról és egy mindent elsöprő, mégis tudatos Óriásról hallunk? Számomra nem jelent mást, mint a hatalmas Kínát”

Bevezetés Dolgozatomat a kínai tőkeexportról, valamint az afrikai országok és Magyarországgal való kapcsolatáról készítettem. A téma választásánál főként a személyes érdeklődésem vezetett a sokakat foglalkoztató kínai fejlődés vizsgálatához és kutatásához. Az elmúlt huszonöt évben Kína gazdasági növekedése rendkívül gyors és szembetűnő volt és úgy gondolom, napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kap a fokozatosan növekvő világgazdasági szerepe, melyet minden ország nagy érdeklődéssel kísér majd figyelemmel. Nem olyan régóta kezdett csak foglalkoztatni a kínai fejlődés, ami annak köszönhető, hogy Magyarországon jelentősebb beruházások még nem történtek, viszont az elmúlt években az én figyelmemet sem kerülhette el, hogy lépten-nyomon kínai üzletek, éttermek vesznek minket körül. Munkám során nyílt elsőként lehetőségem betekintést nyerni a kínaiak üzleti szokásaiba és kereskedelmükbe. A cég ahol dolgozok szaniter termékekkel és burkolatokkal foglalkozik és alkalmanként kereskedelmi tevékenységet folytat kínai cégekkel. Véleményem szerint a velük való üzlet tiszta és eredményes volt. Néhányszor alkalmam nyílt személyes találkozókon részt venni, ahol megismerhettem az üzleti partnereket. Természetesen rendkívül pozitív benyomást keltett bennem a kínai partnerekkel való találkozás. Ekkor vált érdeklődésem fokozottabbá Kína irányába. A kutatásom kezdeti szakaszaiban nagy segítség volt számomra a munkám során megszerzett tapasztalat, mely egy pozitív hozzáállást jelentett rögtön a kutatás kezdeti szakaszaiban. Bár még rengeteget kell tanulnom a kínai kultúráról és az üzleti szokásaikról, mégis úgy érzem, hogy az eddigi élmények elegendőek voltak ahhoz, hogy a szakdolgozati témámnak Kínát válasszam. A kutatásom fő célja, hogy szélesebb képet kapjak a kínai fejlődésről és befektetésekről, arról, hogy mi motiválja a terjeszkedésben, mely területek, milyen célból keltik fel az érdeklődését. Úgy gondolom, hogy ehhez a nagyhatalmi szerephez számos akadályt le kellett és kell még küzdenie, hogy a jövőben céljait elérhesse. Ilyenek lehetnek a növekedésének szükségszerű velejárói, mint az energia- és nyersanyag igénye, melyek hatására a csökkenő készleteinek pótlására kényszerül. Többek között ezek a problémák motiválhatják befektetéseit az energia- és nyersanyag gazdag térségekbe. Úgy vélem a

5

másik cél, kétségkívül a világgazdasági szerepének növelése, termékeinek, tudásának minél szélesebb területre történő transzfere. A kutatás során felmerülhetnek kérdések, hogy vajon milyen eredményekre számíthatnak a felek az együttműködés során. Kína megfontoltan gondolja végig a potenciális beruházási területek, számára nyújtott esetleges előnyeit. A befektetéseket tekintve kétféle térséget célozhat meg. Azok a térségek, melyek fejlettebbek és képesek az új termékek és tőke befogadására, ott a kínai közeledést nagy valószínűséggel nagyfokú érdeklődés kíséri majd – feltehetően a fejlődés reményében. Az elmaradottabb térségek számára a fejlődés a hiány pótlására irányulhat, – kölcsönök, infrastruktúrafejlesztés - ami biztosíthatja a felzárkózást a fejlettek sorába. Nyilvánvalóan a kínai tőke olyan területek felé irányul, ahol a számára szükséges igényeit is kielégítheti és növelheti termékeinek piacát. Az évek során felhalmozott tartalékainak köszönhetően képes a világ minden egyes területén jelentős piaci részesedésre szert tenni. De vajon miből sikerült az óriási tartalékra szert tenni? Kétségtelen, hogy a Világkereskedelmi Szervezetbe való csatlakozása valamint külkereskedelmi többlete is nagyban hozzájárult a sikerekhez. Külkapcsolati rendszerének elemeit gazdasági érdekei és globális nagyhatalmi szerepvállalása határozzák meg. Kapcsolatait tekintve főként azokra a térségekre összpontosítottam, ahová erőforrás hiányainak pótlása érdekében fekteti be tőkéjét. A hangsúlyos térség így Fekete-Afrika lett. A nagy kérdés számomra, miszerint FeketeAfrikára nézve miként hat majd a kapcsolat, mennyire lesz pozitív hatása Kína közeledésének és miben segítheti az afrikai térséget, nem érhet meglepetésként. Úgy vélem, a kapcsolat hosszú távon mindkét fél számára eredményes lesz. Az kétségtelen, hogy Kína legfőbb érdeke saját igényeinek kielégítése, mégis úgy gondolom, hogy a barátságos közeledés és a jó viszony fenntartása rendkívül fontos számukra. Kína, a világ leggyorsabban fejlődő gazdaságává vált és a növekedés, feltehetően, a következő időszakban is dinamikus fejlődést fog mutatni. A külföldi működő-tőke befektetések jelentős mértékben hozzájárultak a gazdasági sikerekhez. A növekedés forrásait döntően a felhalmozás, a beruházás és az exportorientált termelés adták. A kínai magáncégek és a vállalatok is egyre inkább kezdték növelni a külföldi befektetéseiket. Felmerül a kérdés, hogy miért is teszik ezt, hiszen a lélekszám hatalmas, a munkaerő pedig rendkívül olcsó. Mégis próbálnak külföldre kitörni és új piacokhoz jutni. Ennek egyszerű a magyarázata, a cél, a kínai jelenlét növelése.

6

I. A kínai fejlődés I.1. A kínai fejlődés rövid történeti áttekintése Kína, a közel 1.3 milliárd fős lakosságának, rendkívül jó földrajzi fekvésének, kulturális és tudományos munkásságának, filozófiájának és művészetének köszönheti többek között nagy léptékű fejlődését. Az elmúlt negyed században a leggyorsabb növekedést érte el az egész világon. Kína a világ lakosságának mintegy 20 százalékát teszi ki. A 9.6 millió m2-es területét tekintve a negyedik legnagyobb ország Oroszország, Kanada és az USA után. A Japán megszállást követően Kínának szüksége volt egy erőskezű vezetőre, aki helyreállítja a rendet és megszilárdítja a hatalmat. 1949. október 1-jén a pártvezető, Mao Ce-tung, kikiáltotta a Népköztársaságot. A pártvezető kitűntetett szerepet szánt a parasztoknak, a gyors gazdasági fejlődésben. Mao szovjet mintára 1953 és 1957 között meghirdette az első öt éves tervet, amely az állami beruházásokon keresztül a nehézipar fejlesztését szolgálta. A terv, évi 9 százalékos gazdasági növekedést eredményezett. 1953ra el is érte, hogy az ország termelési helyzete javuljon, meginduljon az iparosodás és a városiasodás. A Mao-korszak második és minden kétséget kizáróan a legszörnyűbb fázisa, a „Nagy Ugrás” elnevezésű stratégiája volt. A stratégiában az új gazdaságpolitikai elképzeléseit szerette volna érvényre juttatni, mely szerint a paraszti tömegek együttes erőfeszítésének eredményeként folytatódhatott volna a gazdasági fellendülés. 1958-ban útjára indított „Nagy Ugrás” keretében a földeket szétosztották a vidéki kommunák között. A kommunák vezetőit felkérték a parasztság aktivizálására, a termelés fokozására és a vidék ipari bázisának megteremtésére. Mindezek következménye az lett, hogy az irreálisan magas előállítandó vasmennyiség hatására a földművesek még saját szerszámaikat is beolvasztották a kívánt mennyiség elérése érdekében. A GDP csaknem egyharmadával csökkent. Így a stratégia sikertelennek bizonyult, ezért 1960-ban megbízta Teng HsziaoPinget a gazdaság helyreállításával. Irányítása alatt a mezőgazdasági és ipari termelés stabil növekedést mutatott, ami 1965-re 11 százalékos növekedést eredményezett. Ahogy gyors növekedésnek indult a gazdaság, Mao 1966-ban meghirdette a kulturális Forradalmat, hogy „Kínát visszaállítsa pályájára” – még Teng-et is száműzette - ami a hetvenes évek elejére kudarcba fulladt1. 1

Veress József – Gazdaságpolitika a globalizált világban. 2009 Részlet: Egy globális hatalom újjászületése - György László

7

A hetvenes évek elejére Kína társadalma anarchiába fulladt. Mao rengeteget hibázott, mégsem feledkezhetünk meg eredményeiről. Merle Goldman2 négy jelentős eredményt emelt ki a Mao-korszakból:



50-60 év viszály után Mao és a Kommunista Párt egységesítette Kínát



megszervezték a közoktatást és 90 százalékban felszámolták az írástudatlanságot



növekedett a születéskor várható élettartam



nagymértékben javult a nők társadalmi helyzete

Mao-t követően a pragmatikus vezető, Teng Hsziao-Ping, elsődleges célja a stabil kormányzat és a gazdasági növekedés kialakítása volt, csakis olyan módszerekkel, melyek előzetes megítélések alapján működőképesnek mondhatóak. A statisztikai adatok szerint Teng intézkedéseinek köszönhetően 0.9 százalékra mérséklődött a népességszaporulat. A második feladataként a mezőgazdaság reformjára került sor. Létrehozták a háztáji felelősségi rendszert, melybe 1979 körül a földműves családok 99 százaléka lépett be. A következő hat évben a gabonatermelés 6 százalékkal növekedett, a húsforgalom pedig a duplájára nőtt. A mezőgazdasági reformok újabb reformok bevezetését tették lehetővé. Városi és falusi vállalatok (Township and Village Enterprises TVE) jöttek létre, ők állították elő a gazdálkodók és a lakosság által vásárolt fogyasztási cikkeket, mezőgazdasági termelőeszközöket, textíliákat és egyszerű elektronikus eszközöket. A TVE-k kibocsátása évi 30 százalékkal nőtt. 1995-re 22 millió TVE már 129 millió főt foglalkoztatott, az ipari kibocsátás 3 százalékát adta. Az utolsó feladatként 1978-ban a Központi Bizottság az ország részleges nyitása mellett döntött. Létrehoztak speciális gazdasági övezeteket (SEZ) a délkeleti partok mentén – Hongkonghoz és Tajvanhoz közel. Az övezeteket a külföldi működő-tőke térségbe való csalogatására hozták létre. Napjainkban a SEZ-eken kívül létrejött tizenöt szabad kereskedelmi övezet, harminckettő állami szintű gazdasági és technológiafejlesztő övezet és ötvenhárom high-tech ipari park. 1978 után került sor az állami vállalatok reformjára. 1980-ban megalkották a menedzsmentfelelősségi rendszert, (Managenet Responsibility Systemet) az MRS-t. Az ipari termelésben bevezették a kettős árrendszert.

2

Veress József –Gazdaságpolitika a globalizált világban. 2009 Részlet: Egy globális hatalom újjászületése - György László

8

A vállalatok szabadon értékesítették az előírt mennyiségek feletti árukészletet, valamint szabad kezet kaphattak a termelési és beruházási döntésekben. A vállalatok kétharmada a kilencvenes évek elején veszteségesen működött. Veszteségeiknek 40 százalékát két iparág adta, a szén- és az olajipar. 11 százalék veszteség a fegyveriparból származott. Ezekért a veszteségekért 70 százalékban a kormányzat gazdaságpolitikai intézkedései a felelősek.3 1992-ben Teng a fiskális politika és az árfolyam politika helyreállítását tűzte ki célul. A Központi Kormányzat összes adóbevétele nem érte el a 30 százalékot, még az állami vállalatok társasági adóival kiegészítve sem. 1994. január 1-jével hatályba lépett az új adórendszer. Bevezették az általános forgalmi adót, személyi jövedelemadót és a társasági adót. A kereskedelem megadóztatása, a jövedéki adók és az áfa kétharmadából származó bevételek a központi költségvetést illeték. Az adók behajtására létrejött az Állami Adóigazgatási Hivatal. Az adóbevételek a GDP-ben mért szinten 12 százalékról 18 százalékra emelkedtek. Az árfolyam-politikát tekintve szintén egyfajta fokozatosságot követtek. 1978 és 1993 között 1.68 jüan/dollár árfolyamról 5.75 jüan/dollárra emelkedett a jüan értéke. A hatósági árrendszert a devizapiacokon is bevezették. A rendszer túl bonyolult volt, ami a korrupció melegágyává vált, így a kormányzat 1994-ben felszámolta a rendszert, a jüant 50 százalékkal leértékelte. Meghatározták a jüan fix árfolyamát, mely 8.3 jüan/dollárra változott. Ezzel a döntéssel tulajdonképpen előkészítették a 1997-1998-as délkelet-ázsiai

válságot,

melynek

következtében

Kínával

szemben

elveszítették

versenyképességüket ezen országok. A jüan dollárhoz közelítése Kína számára növelte a versenyképességet, ugyanis együtt változott a dollárral a többi valutához képest. 2005-ben felszámolták a fix árfolyamrendszert, a jüan dollárral szembeni árfolyamát azonban 8.3-ról 6.8-ig erősítette a kínai kormányzat a gyorsuló ütemű gazdasági növekedés mellett. 1994ban az infláció 2.4 százalékra emelkedett. Az infláció visszaszorítása Zhu Rongij nevéhez fűződik, aki 1994 elején arra utasította a bankokat, hogy csökkentsék hitelkihelyezéseiket. Erre azért kellett sort keríteni, mivel bekövetkezett az árszínvonal drasztikus növekedésé, az állami bank hitelpolitikájának eredményeként. A bankok meggondolatlanul hiteleztek veszteséges állami vállalatoknak, amiknek a növekedése 1993-ban meghaladta a 43 százalékot. Végül 1994 nyarán megemelte az irányadó jegybanki alapkamatot, így 1999-re az infláció 1.2 százalékra csökkent.

3

Veress József – Gazdaságpolitika a globalizált világban. 2009

9

Az infláció visszaszorítása sikeres volt, a bankok rendezetlen hitelkihelyezései azonban még problémát jelentettek4. 1994-ben meghirdették a „zhuanda fangxiao” politikát, mely a nagyvállalatokat konszolidálta, a legrosszabb vállalatokat hagyta csődbe menni és a kis- és közepes vállalatokat tartományi szinten privatizálták. A gazdaságpolitikát tekintve Teng még fontosnak tartotta az iparpolitikát és kereskedelempolitikát. 1996 és 2000 között kijelölték az kilencedik ötéves tervben a fejlesztendő iparágakat és előírták a termelékenység és a K+F kiadások növelését – műszaki berendezések, elektronika, olajszármazékok, autógyártás, építőipar. A kereskedelempolitika fő célkitűzése a GATT(WTO) csatlakozás volt. A gazdaság Teng 1997-es halálát követően is tovább növekedett. Bátran kijelenthetjük, hogy Teng szerepe jelentős volt a gazdaság helyreállításában és növekedésében, a fogyasztás a GDP 48 százalékát, a beruházások a 39 százalékát tették ki a halálát követően. Az inflációt sikerült leszorítani, a külkereskedelmi forgalom ötszörösére bővült, a '90-es évek közepére a folyó fizetési mérleg pozitív egyenleget mutatott és az ország devizatartalékai csaknem 107 milliárd dollárt tettek ki.

Elérkeztem dolgozatom azon fejezetéhez, melyben bemutatom Kína terjeszkedését, a növekvő

kínai

exportot.

Rengeteg tényező

befolyásolta

abban,

hogy jelentős

világgazdasági szerepét minél több térségben érvényesíteni tudja. Alig van a nemzetközi kereskedelem szereplői között olyan ország, melyet ne érintene a kínai exportoffenzíva. Különösen nagy kihívást jelentett az érintett térségeknek az export összetételének módosulása, az alsóbb technológia szegmensekből való elmozdulás. Kína világgazdasági pozíciójának elősegítője és ugyanakkor szükségszerű kísérője a nemzetközi kereskedelem multilaterális együttműködési és szabályozási rendszere, a WTO lett. A tagság egy új teret nyitott Kína és partnerei számára a kereskedelemmel összefüggő gazdaságpolitikai érdekellentétek kezelésére, azaz a konfliktusrendezésre.

4

Veress József – Gazdaságpolitika a globalizált világban. 2009 Részlet: Egy globális hatalom újjászületése - György László

10

I.2. A WTO tagság értékelése Kína világkereskedelmi pozícióinak megerősödésében az exportorientált modernizációs politika mellett döntő szerepet játszottak azok a nemzetközi keretfeltételek, melyeket a világkereskedelmi szervezetbeli, vagyis a WTO tagság biztosított számára. Kína 2001-ben csatlakozott a WTO-hoz. A szervezetbe való belépésekor vállalat kötelezettségei az akkor már két évtizede tartó gazdasági reformok, a külkereskedelem-liberalizálás folytatásának és kiterjesztésének tekinthető. A csatlakozási folyamat különlegessége a többi tagállaméhoz képest, a különösen hosszas belépési folyamat volt. A világháborút követően Kína szerződő fele volt a GATT-nak, 1950-ben azonban felbontotta szerződését. 1986-ban kérte az újrafelvételét, azonban ebben a kérésében a fő partnerekkel is megállapodásra kellett jutnia. A hosszas tárgyalást követően, elsőként az USA-val sikerült eredményeket elérnie, aminek következtében 1989 tavaszára a lényegi pontokban sikerült megállapodniuk. A WTO megalakulását követően már a WTO munkacsoporttá alakult keretek között folytatott tárgyalások az évtized végére eredményeztek magállapodást a belépés feltételeiről. 1990-ben sikerült kétoldalú megállapodást létrehoznia az USA-val, majd egy évvel később az EU-val. Ezzel tulajdonképpen megnyílt az út a WTO csatlakozásához. Kína a tagsággal vállalta a külkereskedelmi rendszerének átalakítását, a külkereskedelem állami monopóliumának fokozatos lebontását. Vállalta továbbá a kereskedelempolitikai eszközök piacgazdasági konformitásának erősítését, beleértve a nem vámjellegű eszközöket is. Kína WTO tagságának talán a legfontosabb eleme a jogi intézményrendszer és a belső gazdaság fejlesztése volt5. A nemzetközi sztenderdekhez közelítése azonban egyelőre még kevesebb sikerekkel valósult meg, főként a politikai befolyás miatt. A kilencvenes években, a belépést megelőzően a kínai kivitel célpontja volt a WTO tagok dömpingellenes és piacvédelmi eljárásainak – többek között az USA, az EU, Ausztrália és Kanada, más néven a „hagyományos négyeknek”. Megjegyezném, hogy az összes WTO tag megadta a piacgazdasági státuszt, míg az USA és az EU 2014-ig fenntarthatja a jogot, eljárások alkalmazására.

5

Meisel Sándor – Somai Miklós – Vígvári Gábor – Völgyi Katalin - Kína változó szerepe a világgazdaságban és a WTO-ban. 2008

11

Nem egyszer fordult elő, hogy csak Kínával szemben kezdeményeztek WTO szankciókat és az országgal szemben indított eljárások száma nem állt arányban a kínai export térhódításával. Meglehetősen diszkriminatív módon használták a dömpingellenes eljárásokat Kínával szemben, hiszen az átlaghoz képest több dömpingvizsgálatot indítottak, pedig piaci részesedése nem volt a legnagyobb. A Kínával szemben indított eljárások az átlagosnál sokkal nagyobb számban végződtek végleges határozattal és a kiszabott büntetővámok is meghaladták az átlagos szintet. A leggyakrabban sújtott kínai termékek a textilipari termékek, kohászati termékek és vegyipari termékek voltak. A dömpingellenes intézkedések mellett fontos szerepet játszottak a védzáradék alapján hozott lépések. A csatlakozást követően speciális védzáradék lehetőség nyílt a kínai termékekkel szemben. 2014-ig úgynevezett termék specifikus védzáradék alkalmazható Kínával szemben, melynek lényege, hogy a WTO országok piaci problémáikra, a normál védzáradékhoz képest alacsonyabb piaczavarási küszöb is elegendő az intézkedésekhez 2001 és 2007 között 21 ilyen esetet regisztráltak, melyekből hét exportkorlátozással végződött. Ugyanakkor alkalmazható a normál védzáradék is, ami minden WTO tagot egyformán érint. Az állami támogatásokkal és tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal szemben létrehozták a kiegyenlítő vámok rendszerét is. Leggyakrabban az USA, DélAfrika, az EU és Kanada alkalmazzák. Természetesen Kínát nem csak ezek a problémák motiválták

a

csatlakozásban,

sokkal

inkább

a

világgazdasági,

ezen

belül

is

világkereskedelmi egyenjogú helyzetének megteremtése. A tagsággal kettős szerepet vállalt, hiszen egyrészről a világgazdaság egyik főszereplője, másrészről a fejlődő országok képviselője lett. A tagság kezdeti szakaszaiban vállalta, hogy az időszakot tanulási folyamatként fogja fel és igyekszik passzív szerepet betölteni a globális vitákban. 2001-től észrevehetően javultak a kínai termékek piacra jutási feltételei. Kína a belépéskor csatlakozott az információs technológiáról szóló 1996. évi megállapodáshoz, melynek eredményeként a telekommunikációs berendezések és a számítógépek addigi 13.3 százalékos vámját 2005-re teljesen megszűntette. A járműiparban a vámcsökkentés minden eddiginél sikeresebb volt, ugyanis a 80, akár 100 százalékos vám, négy év alatt 25 százalékra csökkent. 2001 és 2005 között a súlyozott vámtarifaszint 15.6 százalékról 9.7 százalékra csökkent, a mezőgazdasági és élelmiszeripari vámok az addigi 18.9 százalékos átlagos szintről 15 százalékra mérséklődtek. Az agrártermék esetében ez 15.3 százalék, az iparcikkeknél 8.8 százalék lett az eredmény6. 6

Inotai András – Juhász Ottó - A Változó Kína. 2009

12

A biztonságpolitika és az egészségügy területén továbbra is fennmaradtak az importtilalmi rendelkezések. Úgy gondolhatjuk, hogy Kína exportkorlátozásai ellentmondanak a rohamosan növekvő világexportbeli részesedésének. Az élelmiszerek esetében 2007-ben nyolcvannégy terméknél visszavonták a 13 százalékos exporttámogatást. Ezek az élelmiszerek a kukorica, búza, malomipari termékek, rizs és olajos magvak voltak. Ez még nem elegendő, az említett termékekre exportadót vetettek ki. A szolgáltatáskereskedelem terén a legnagyobb változásokat a csatlakozási jegyzőkönyv a pénzügyi és a banki szolgáltatások, a kereskedelem és a disztribúció, a turizmus és a kommunikáció terén ért el. Kína

részese

lett

a

kereskedelmet

korlátozó

beruházások

szabályait

rögzítő

megállapodásnak, a TRIM-nek, melyben vállalta, hogy megszűnteti a különböző termékcsoportok esetében és különböző regionális szabályozási szinteken alkalmazott, áttekinthetetlen szabályait és ezeket összhangba hozza a WTO megállapodás rendelkezéseivel7. Mindezekhez azonban hozzá kell tennünk, hogy Kína önkéntes exportkorlátozásokat is vállal, ellenkező esetben a textilruházati és könnyűipari kivitel dömpingellenes eljárás áldozatává válna. Mindent összevetve kijelenthetjük, hogy Kína azon az úton halad, ami nemcsak a nemzetközi kereskedelem vezető hatalmává teszi, hanem a nemzetközi kereskedelmi normák betartására is kötelezi. Ehhez egy igen széles eszköztárat fejlesztett ki, a rugalmas alkalmazkodástól a „veszélyeztetett export” termelési bázisainak magasabb exportkvótákkal rendelkező országokba történő kitelepítésén át a termelésnek a meghatározó piacokra való átirányítására8. A WTO-s csatlakozással a kínai export és import jelentősen bővült. A 1-es ábrán jó látható, hogy a 2005-ös évtől egészen a 2008-as év végéig mind az export és mind az import egyenletes fejlődést mutatva növekedett. 2008-ban mind az export, mind az import lefelé ívelő tendenciát mutatott, ám a 2009-es év októberétől ugrásszerű növekedés figyelhető meg. 2010 első félévében az export 35 százalékos növekedést mutatott, míg az import 53 százalékkal bővült 9. Az első félévben a kereskedelmi forgalom 43 százalékos növekedést mutatott a 2009-es évhez képest.

7

Meisel Sándor – Somai Miklós – Vígvári Gábor – Völgyi Katalin - Kína változó szerepe a világgazdaságban és a WTO-ban. 2008

8

Inotai András – Juhász Ottó - A Változó Kína. 2009

9

Internetes forrás: http://www.mfor.hu/cikkek/73075.html

13

A kínai export és import növekedése 2005 és 2009 között

1. ábra

Forrás: http://www.ccfgroup.com/newscenter/newsview.php?Class_ID=800000&Info_ID=20100111053

A kínai export ilyen mértékű bővülése óriási versenyt teremtett a világpiacon, amely egyaránt érinti a legfontosabb partnereit és hatással van a gyengébb országokra is. Mintegy húsz év alatt megnégyszereződött az ország GDP-je. A kínai gazdaság minden évben jelentősen gyarapszik, évente mintegy 8-11 százalékkal nő. 2010-re Kína devizatartaléka elérte az 2800 milliárd USA dollárt. I.3. Kína, a „világgazdaság motorja” A kínai gazdaság évről-évre növekszik, évente mintegy 10 százalékkal nő a GDP, amely ha folyamatossá válik, elérheti, hogy a világ, vezető nagyhatalmává váljon. A világnak hamarosan a már jól ismert „Made in China” címkéje helyett, a „Made by China” címkével kell megbarátkoznia. Ez a mondat tökéletesen igazolja a kínai fejlődés és kivitel felfelé ívelését10. A 2-es ábra is jól mutatja, hogy a rohamos fejlődéssel Nagy-Britanniát és Franciaországot már 2005-ben túlszárnyalta, majd két évvel később Németországot is. Attól függően, hogy a kínai nemzeti valuta milyen gyorsan erősödik, Kína körülbelül 2025 körül érheti el, akár meg is haladhatja az Egyesült Államok gazdaságának teljesítményét. 10

Szalavetz Andrea - Feltörekvő transznacionális társaságok – a kínai példa a klasszikus elmélet tükrében. 2009

14

A kínai gazdaság növekedése az 1980-as évek óta egészen napjainkig tartó reform folyamatok eredménye.

A világ legnagyobb gazdaságai

2. ábra

Forrás: http://www.bbc.co.uk/news/business-12427321

A sikeres fejlődés érdekében a kínai gazdaság mindazt megvásárolja külföldön, amire szüksége van. Egyes országok fejlettségbeli különbségét tekintve, a fejlettektől technológiákat, esetenként komplett cégeket, a fejlődőktől pedig nyersanyagot szerez be, akár milliárdos nagyságrendben. A nyugati országokban a fejlett technológia megszerzése rendkívül fontos Kína számára, hogy feljebb kerüljön a hozzáadott-érték rangsorban. Míg a nyugati országokból a technológiákra van szüksége, addig a harmadik világ országaiból főleg szükségleteit próbálja kielégíteni, mint például Afrika országaiból a nyersanyag készleteket. A világ második legnagyobb gazdasága, – Japánt megelőzve - 2010-es adatok szerint mintegy 10.3 százalékkal bővült. Becslések szerint a kínai GDP 8.7 százalékkal bővült 2009-ben, ami világviszonylatban a legmagasabb növekedési ráta. A gazdaság bővülésével óriási szerepük lett a beruházásoknak, a kivitel mellett a belső fogyasztás és az infrastruktúrát fejlesztő beruházások is jelentős növekedésen mentek keresztül.

15

2010-es források szerint, Kína elképesztő befektetései az egész világot bejárják, így11:



az Egyesül Államokba és Kanadába intézett befektetések értéke mintegy 33.7 Mrd USD



Közép- és Dél-Amerikába 43.9 Mrd USD Fekete-Afrikába 31 Mrd USD



Európába 36.7 Mrd USD

 

az Arab világban 32.9 Mrd USD



Délkelet-Ázsiában 29.7 Mrd USD



Észak- és Nyugat-Ázsiában 35.8 Mrd USD Ausztráliában 33.3 Mrd USD volt a befektetések értéke.



A kivitel 2010-es adatok alapján 38.1 százalékkal bővült az előző évihez képest. Az év első félévében a kereskedelmi forgalom elérte az 1.350 milliárd dollárt, ami 43 százalékkal volt több a 2009-es év azonos időszakához képest. Bár a Kelet-Ázsia országok – Japán, Malajzia, Dél-Korea, Thaiföld – is tetemes kereskedelmi mérleg többletet halmoztak fel, a kínai többletnek sokkal nagyobb jelentősége volt az exportszektor kimagasló növekedése és a szigorú árfolyam politika következtében. Az időszakra jellemző, hogy az export gyorsabban növekedett, mint a behozatal. Kína exportorientált szektora a fejlett nyugati gazdaságokhoz viszonyítva sokkal nagyobb méretű, mint a nem exportorientált szektora12. Az ezredfordulót követően a kínai exportnövekedés hatalmas kereskedelmi és folyó fizetésimérleg-többletet eredményezett. A pozitívum mellett most néhány negatívum. Kína forrásai, így energia és nyersanyagbázisa igen szűk, míg a szénhidrogének hiánya egyre nyomasztóbb. Az igényekhez képes az acéltermelése is elmaradott. Mindezen forrásainak kielégítése költségessé

vált,

nyersanyagokból.

fokozottan Nagy

nyersanyagimportőrként

nő

árat és

fizet

az

importfüggősége a

energiahordozókból

nyersanyagtermelő

késztermékexportőrként.

Az

országoknak

óriási

nyersanyag

és nettó és

energiaigényű kínai termelés egyre inkább veszélyezteti a fenntartható fejlődést. Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy a világon kitermelt szén, vas, acél, alumínium, ólom és ón 2030 százalékát Kína használja fel. 11

MTI 2010 - http://hvg.hu/gazdasag/20100903_kinai_gazdasag_felvasarlas

12

Gábor Tamás - Kína árfolyam-politikája és a globális egyensúlytalanságok. 2009

16

A 3-as ábrán is látható, hogy az egyes nyersanyagok felhasználása az 1990-es évektől rohamosan növekedtek, ami 2030-ra 3.700-3.900 millió tonnát is elérheti. Éppen ezért az évek során felhalmozott devizatartalékait nem csak piacok megszerzésére, hanem nyersanyagigényeinek kielégítésére fordítja. 3. ábra Kína nyersanyag felhasználása 1990 és 2030 között

Forrás: http://www.mernokbazis.hu/cikkek/kina-feher-konyve-a-klimavaltozasra

Kína tehát megkezdte az óriási térhódítását, külföldi piacok megszerzését és szükségleteinek kielégítését. Az külföldi terjeszkedésében nagyban segítette a 2001-es WTO csatlakozás, hiszen ezt követően a kereskedelmet liberalizáló lépések túlszárnyalták még az import növekedését is. A növekvő folyó fizetésimérleg-többlete és az országba beáramló külföldi tőke lehetőséget ad a jegybanknak arra, hogy nagymértékű tartalékot halmozzon fel, melyeknek többsége amerikai állampapírok formájában keletkezik. I.3. 1. A devizatartalék növekedése Kína, Japánt megelőzve, a második helyre tudta feltornázni magát a világ legnagyobb devizatartalékaival rendelkező országok között. Az 4-es ábrán is látható, hogy a legnagyobb devizatartalékkal rendelkező országok közül a világon az első helyet foglalja el. A felhalmozott készlet mintegy 2.800 milliárd USA dollár körüli értéket mutatott 2010

17

évében, melynek óriási szerepe van a hanyatló gazdaságban, mivel a világ tőzsdéi rendkívül nagyot zuhantak és a nyersanyagárak is a lecsökkentek. Kína, mint egy megmentőként szerepelhet a világ eladósodott országai számára. A hivatalos tartalékainak emelkedése, a WTO csatlakozást követően egyre pozitív képet mutatva ívelt egyre feljebb. Mindez köszönhető volt a beáramló tőkének, a „Hot Money”, vagyis az illegális csatornákon beérkező pénzeknek, a magas megtakarítási rátának, de a legjelentősebb növekedés a külkereskedelmi többletnek volt köszönhető. Az óriási tartalék függőségi viszonyt alakított ki Kína és az USA között. Kína a többletet többnyire hosszú lejáratú amerikai államkötvényekbe és más állami értékpapírokba fektette. Az átmeneti megoldás mindkét fél számára előnyösnek bizonyult, mivel az Egyesült Államok így olcsón képes fedezni külkereskedelmi hiányát, az olcsó kínai áruk segítségével pedig megfékezheti inflációját. Kína számára is eredményesnek bizonyult a kapcsolat, hiszen tovább vonzza a külföldi beruházókat, munkahelyeket teremtve és fenntarthatja exportorientált gazdasági növekedését. Mint ahogy fent említettem a kölcsönös segítségnyújtás csak átmeneti ideig tartható fenn, mivel Kína hosszú lejáratú amerikai kötvényei az amerikai hosszú lejáratú kamatlábak csökkentésével jár, így az ingatlanpiac robbanásához vezethet. A két fél, saját érdekeiket szem előtt tartva próbál megoldást találni az esetleges veszély ellen. Az amerikaiak protekcionista intézkedéseikkel próbálják korlátozni a világkereskedelem kibontakozását, megfékezve ezzel a gazdasági növekedést13. Kínai oldalról a tartalékok diverzifikációjával próbálnak eredményeket elérni, ami korántsem olyan egyszerű, mivel a hirtelen változtatások az USA dollár értékvesztésével járna, ami maga után vonja a kínai tartalékok értékének a csökkenését is.

13

Szentesi Ambrus Gábor - Kína Afrika felé fordulásának folyamata, valamint annak gazdasági és geopolitikai vonzatai.2009

18

4. ábra A legnagyobb devizatartalékkal rendelkező országok a világon

Forrás: http://www.chartelemzes.hu/index.php?waction=b6&hirek=193&hirekp=&hirekm=a

Mint tudjuk, Kína a felhalmozott tartalékainak felhasználásával, azokat a térségeket célozza meg főként, melyek vagy közvetlenül elősegítik gazdasági teljesítményét, mint a piacszerzés vagy a technológiai fejlődés, vagy politikai oldalról erősítik a nemzetközi szerepét. Főként azokat a befektetési lehetőséget keresi, melyek vagy piacot, vagy termelési inputot nyújtanak számára. „Nemcsak Kínának van szüksége a világra, de a világnak is Kínára” I.4. Kína közvetlen kapcsolata a főbb partnerekkel I.4.1. Kína és az Európai Unió Kína fő külkereskedelmi partnere az Európai Unió lett, melynek tagállamai számára a legnagyobb kereskedelempolitikai kihívás lett. A WTO tagságot követően már nem az Egyesült Államoknak kell tartania a kínai áruktól, hanem az EU-nak. 2008-ra az EU és Kína között alakult ki a világgazdaság legjelentősebb bilaterális kapcsolatrendszere. Kína és az Európai Közösség 35 éve létesített diplomáciai kapcsolatot egymással, amivel a legnagyobb kereskedelmi partnerré nőtte ki magát. Az első jelentős lépés az 1985-ös EUKína Kereskedelmi és Együttműködési Egyezmény megkötése volt. Az Egyezmény

19

későbbi, 2007-es módosítása a Partnerségi és Együttműködési Megállapodás volt. Az Unió nyílt piaca nagymértékben hozzájárult az exporton alapuló kínai növekedésnek. Azonban nem csak Kína számára jelentett pozitívumot a kapcsolat léte, a tagországok Kínába irányuló exportja mintegy kétszeresére növekedett. A versenyképes árú kínai termékek hozzájárultak az európai infláció és kamatlábak alacsonyan tartásához. Az Európai Unió tagállamainak piacai egyenként igen kicsik, így főként a technológia terén számíthatnak jelentősebb előrelépésre Kínával. Az tagországok európai piaci ismeretükkel és EU tagságuk előnyeivel segíthetik az egyszerűbb piacra jutást Kína számára. A kapcsolatépítést jól mutatja a 2009-ben az EU és Kína között létrejött kilenc szektorális egyezmény, melyek a légi közlekedésről, az energetikáról, a szellemi tulajdonjogok védelméről és a diákcseréről születtek14 - jelenleg 24 különleges szektorális megállapodás él a felek között. Az EU statisztikák szerint a kétoldalú kereskedelem volumene 2009-ben elérte a 296 milliárd eurót. Az EU és Kína a világ népességének egynegyedét teszi ki. Amilyen mértékben Kína egyre inkább részévé válik a globális rendszernek, úgy növekednek, válnak kiemelkedően fontossá kapcsolatai az Európai Unióval. Európának jelentős politikai és gazdasági érdeke fűződik ahhoz, hogy támogassa Kínát a virágzó, stabil és nyitott gazdasággá válásában. Kapcsolatuk az utóbbi néhány évben még szorosabbá vált. Európának továbbra is szüksége lesz arra, hogy nyílt és méltányos hozzáférést biztosítson a kínai export számára és alkalmazkodnia kell a verseny jelentette kihívásokhoz. Kína feladata pedig a gazdasági nyitottság és a piaci reform iránti elkötelezettség megerősítése. Javítani kell a külföldi cégek jog általi védelmét és a védelem érvényesítését, valamint el kell utasítani a versenyellenes kereskedelmi gyakorlatokat és politikát. Az Európai cégek el tudják látni Kínát a számára szükséges technológiával, illetve technikai eszközökkel. Európa számára pedig Kína olcsó gyártási bázist kínál, hatalmas belső piaccal, valamint vonzó befektetési környezetet nyújt az európai cégek számára. Az Unió tagországaiba főként a kis- és közepes méretű, többnyire kereskedelmi cégek áramlanak – a nagyobb cégek inkább a nyersanyaglelőhelyek felé áramlanak. A legnagyobb súlya Németországnak van, az EU-ban lévő kínai működő-tőke több mint egyharmada ide áramlik. Az ide áramló tőke egymagában kétszer akkora, mint az új tagországokba fektetett kínai tőke. 2010 első felében az export meghaladta a 25 milliárd eurót. Az ágazati eloszlást illetően a térségben a fő célterületek az elektronika és a gépgyártás. 14

Artner Annamária - A kínai működő-tőke kivitel és Kelet-Európa. 2009

20

Más jelentősebb térségben, mint az Egyesült Királyságban Kína beruházási célpontja az autóipar, míg Franciaországban és az többi tagországban más ipari szektorok, mint az elektronika és a textilipar. Úgy gondolom, hogy még ezekkel együtt sincs Európában a kínai működő-tőkének nagyobb jelentősége. Meg kell említenem, hogy a kétoldalú kereskedelmet óriási kínai többlet jellemzi. Az Unió kivitele az egyharmadát sem éri el a behozatalnak. Így az EU fő célja deficitjének csökkentése. 2009-es adatok alapján a Kínával szembeni kereskedelem deficitje 133 milliárd euró volt. Ezen törekvése közel sem olyan egyszerű, mint ahogy gondolnánk, hiszen egyre magasabb a kereslet az olcsóbb termékek iránt, aminek a kiváltó oka a gazdasági válság lett. Egy másik kiemelkedően fontos probléma, hogy Kína igyekszik kihasználni a működ-tőke exportja révén az olcsó munkaerő biztosította lehetőségeket. Az EU és Kína kapcsolata a jövőben feltehetően további fejlődésnek néz elébe. Az alapvető beállítottságra az elkötelezettség és a partnerség lesz jellemző. I.4.2. Kína és az Egyesült Államok Az Unió után csak a második helyen áll az Egyesült Államok Kína kapcsolatrendszerében. Kína kapcsolata az USA-val kevésbé felhőtlen, mint az Unióval. Az USA tulajdonképpen úgy érzi, hogy a kínai nagyhatalom veszélyezteti nagyhatalmi szerepét. Az Egyesült Államok tökéletesen a tudatában van annak, hogy Kína és egyben fő riválisa soha nem látott mértékben tör előre és fejlődik évről-évre. Kína éves GDP-je a jövőben meghaladhatja az USA-n kívüli Nyugat teljes gazdasági teljesítményét. Kína gazdasági és politikai kapcsolatait arra igyekszik felhasználni, hogy ellensúlyozza az USA világgazdasági szerepét. A két fél között a legtöbbet vizsgált probléma a kereskedelem kiegyensúlyozatlansága. Az USA külkereskedelmi deficitje 1983 óta folyamatosan nő Kínával szemben. Érdekes módon a kínai adatok szerint mindig kisebb egyenleg mutatkozik, aminek oka lehet egyrészt a forgalom eltérő paritáson történő értelmezése, de főként az, hogy Hongkongon keresztül az USA-ba exportált áruk forgalmát az USA kínai eredetű importként kezeli. Az USA kereskedelmi deficitjének hátterében többek között az alábbi okok húzódhatnak15:

15

Inotai András – Juhász Ottó - A Változó Kína. 2009

21



rendkívül nagy befolyásolási gyakorlata van a kínai kormánynak a bankokra és

pénzintézetekre, hogy azok a növekedést célzó iparágaknak kedvezményes hitel lehetőségeket biztosítsanak 

felháborodást jelent az amerikaiak számára a jüan árfolyamának manipulálása, vagyis,

hogy mesterségesen alacsony szinten tartják. Egyes források szerint mintegy 20-50 százalékkal alulértékelt a kínai valuta 

Kína az állami vállalatain keresztül igyekszik közvetlen kontrollt gyakorolni a gazdasági

folyamatokra. Különféle eszközökkel, mint adókedvezményekkel, energiatámogatással és kedvezményes hitelekkel támogatja őket 

a WTO-s csatlakozás ellenére sem sikerült még kedvező lépéseket tenni a szellemi

tulajdonjogok védelmében. Ez tulajdonképpen annyit jelent, hogy a hatóságok eltusolnak bármilyen, a szellemi termékek ellopásával vagy hamisításával kapcsolatos ügyet. Itt meg lehet említeni az amerikaiak által állított emberi jogok megsértését, mely szerint Kína a munkavállalók

jogainak

durva

korlátozásával

alapvető

szabályok

megsértésével

versenyelőnyhöz juttatja a vállalatokat Az USA mérlegdeficitének egyik pozitívnak mondható eredménye Kína számára, a megnövekedett valutatartalékai, melyek javarészt amerikai állampapírok. Egy mondattal tudnám ezt tökéletesen leírni, „Kína termel és exportál, míg Amerika vásárol és fizet”16, az ebből keletkezett bevételt pedig Kína, ismét amerikai államkötvényekbe fekteti, melyek kamatai alacsonyak maradnak, így fokozódhat a fogyasztás. Ez a tényező segített az USAnak a válság idején alacsony kamatok mellett megszabadulnia kötelezvényeitől, melyre a „tőkeinjekció” miatt óriási szüksége volt. Mintegy 260 milliárd dollárt jelentett az Államoknak 2008 és 2009 között. Az USA adóssága azonban túl gyorsan növekszik, ami Kína szemében cseppent sem kecsegtető és akár elbizonytalanító hatást is válthat ki a hitelnyújtást illetően. Jól látható tehát, hogy Kína és az Egyesült Államok viszonya korántsem felhőtlen, ami főként az USA részéről jelent nagyfokú bizonytalanságot és ellenszenvet Kína irányában. A két térség az ellentéteket leszámítva mégis a legnagyobb kereskedelmet bonyolítja egymással. Kína immáron négy éve az USA második legfontosabb kereskedelmi partnere.

16

Inotai András – Juhász Ottó - A Változó Kína. 2009

22

Kína részéről a főbb kiviteli termékek a feldolgozott termékek, gépek és szállítóeszközök alkotják – 2011-ben a Caterpillar és a Toshiba leányvállalata részéről további beruházások történtek. A kínai export termékösszetételét tekintve az elmúlt időszakban kezdtek háttérbe szorulni a textil- és cipőipar, valamint a játékgyártás iparágai főként az elektromos eszközök, alkatrészek és automatizált berendezések felé. Kína számára ez annyit jelent, hogy sikeres lépéseket tudott tenni a tudás intenzív és high-tech iparágak irányában17. 2011-es adatok szerint az Egyesült Államok és Kína 45 milliárd dollár értékben kötöttek export megállapodást. A megállapodás egyik főbb eredménye a 200 Boeing repülőgép megvásárlása volt 19 milliárd dollár értékben. További befektetések történtek az informatika terén, a Honeywell vállalat további üzletekhez jutott. A befektetések, becslések szerint 235 ezer új munkahely létrejöttéhez járulhatnak hozzá. Kína kapcsolataiban a nagyobb jelentőséggel bíró EU és az USA állnak az első két helyen és úgy gondolom, hogy a két térséggel merőben különbözik a kapcsolat jellege. Míg az EU tagországai próbálnak barátságos viszonyt kialakítani az Óriással, addig az USA közel sem nézi jó szemmel, ahogy Kína áthágva más országok törvényeit, sorra hódítja meg a világ országait és fekteti be tőkéjét saját érdekeinek kielégítése érdekében. Persze ezt sem állíthatom határozottan, ugyanis számos területen, mint például Afrikában vagy LatinAmerikában, sőt akár hazánkban is, a kölcsönös érdekek szem előtt tartásával próbál terjeszkedni. I.4.3. Kína beruházásai számokban Kína kereskedelme a további fontosabb partnerekkel – beleértve az Európai Unió és az Egyesül Államokat is, a teljes termék külkereskedelem 2207.2 milliárd USA dollár körül mozgott. Kína további kapcsolatait illetően a harmadik helyet foglalta el Hongkong, – melynek fontos szerepe a tőke kimenekítésében, „Round Tripping-jében” van. Szorosan őt követve az ASEAN és Japán állnak. 2009-ben Oroszország a kilencedik helyre csúszott vissza, megelőzi a Koreai Köztársaság, India és Tajvan. A külföldi tőkével működő vállalatok továbbra is meghatározó szerepet játszanak Kína kiemelkedő gazdasági eredményeinek elérésében. Egyes források szerint 280 ezer vállalat adja a kínai ipari termelés 27 százalékát, az export 57 százalékát valamint a munkaerő 10 százalékát. 17

Inotai András – Juhász Ottó - A Változó Kína. 2009

23

23.435 vállalat alakult külföldi közvetlen befektetéssel a nem pénzügyi szektorban 2009ben. A beruházások mintegy 52 százaléka a gyártásra koncentrálódott, 18.7 százalék az ingatlanok felé, 6.8 százalék a lízing és üzleti szolgáltatások felé, 6 százalék a szállítmányozás felé és 2.8 százalék a raktározás és postai szolgáltatások felé. A külföldi közvetlen kínai befektetők 2009-ben 43.3 milliárd USA dollár arányban eszközöltek beruházásokat. Ha a tőkekivitelt földrajzi viszonylatban vizsgáljuk, Ázsia súlya a legnagyobb. Kína első számú befektetési területe 56 százalékos részaránnyal Hongkong volt. Megemlítendő, hogy Kína részben tranzitterületként használja Hongkongot. DélkeletÁzsia – nem beleszámítva Hongkongot – mindössze 3.6 százalékot tudott kiragadni a tőkekihelyezésből. Legfontosabb kereskedelmi partnerei közül a magas színvonalú ipari termékeket nagy mennyiségben szállítani képes és a földrajzi közelség miatt, (Dél-) Korea (45,3 milliárd dollár) és Japán (24 milliárd dollár) tett szert jelentősebb kereskedelmi többletre. További eredményeket Malajzia, a Fülöp-szigetek, Thaiföld (8-12 milliárd dollár körüli értékek) és a közel-keleti fejlődő országok csoportja (4 milliárd USD) ért el, elsősorban nyersanyag-szállítmányaiknak köszönhetően. Kisebb mértékű bár jelentős, Kína Ázsián kívülre eső tőkekivitele. A két legnagyobb térség a Kajmán-szigetek 14.2 milliárd USD dollárral és a Brit Virgin-szigetek 4.8 milliárd USD dollárral. Az 1 milliárd USD dollár határt egyedül az USA éri el 1.2 milliárd USA dollárral. Oroszországban mindössze 1.2 százalékos befektetés jutott, viszont a kapcsolat szorosabbá válása az utolsó négy évben 62 millió dollárról 930 millió dollárra nőtt. Az Európai Unió relációjában csaknem 100 milliárd dolláros többletet ért el. Kína korábbi ázsiai orientációja fokozatosan kezd diverzifikálódni. Egyre jelentősebb szerepe lett Afrikának és Európának, valamint megemlítendő még Latin-Amerika szerepe is. II. A kínai tőkeexport fejlődése II.1. Kína és a tőkeexport Ma már Kína nem csak az ázsiai gazdaság egyik legmeghatározóbb országa, hanem a világgazdaságban is egyre jelentősebb szerepe játszik. A világgazdasági fejlődés egyik legjellegzetesebb vonása a multinacionális vállalatok szerepének bővülése volt. A vállalatok

nemzetközi

tevékenysége

a

komparatív

előnyökre

alapozott

termékkereskedelem mellett egyre inkább jelentős tőkeáramlást kiváltó formákat öltött.

24

A kínai tőkeexport a kínai vezetés globális stratégiai törekvéseinek része, melynek célja a gazdasági-társadalmi illetve világgazdasági és politikai szerepének erősítése18. Kínának számos akadályt kellett leküzdenie tőkeexportjának növeléséhez, ugyanis ellenérzéseket, sőt akár félelmet is szülhet a fejlett országokban, hogy piacaikat bel- és külföldön egyaránt sikerrel fenyegesse a rohamosan terjeszkedő Kína. Ilyen például a magánvállalatok kis tőkeereje, a külföldi tőkeműveletekhez értő, speciálisan képzett szakemberek hiánya, a beruházó állami vállalatok viszonylagos technológiai fejletlensége, menedzsmentjének rugalmatlansága és a pénzügyi szféra szűk keresztmetszetei II.1.1. A tőkeexport hajtóerői Az ország gazdasága Teng Hsziao Ping idején indult fejlődésnek, ő volt az, aki kitárta az ország kapuit a külföldi tőke előtte. 1978-ban hirdette meg a „Nyitott kapu” politikáját, mely kezdetben csak befele volt járható. Azt gondolnánk, hogy a rengeteg tartalékkal, amit az évek során felhalmozott Kína, tovább növeli majd piaci részesedését, ez azonban nem így történt. Mint ahogy azt tudjuk, az ország nem bővelkedhet nyersanyagokban, ezért a fő hajtóerő a külső erőforrásokhoz való hozzáférés biztosítása volt. A lehetőségek és szükségletek tehát együttesen kényszerítették ki a tőkeexport liberalizálását. Mivel a gyors ütemű fejlődés egyre inkább anyag- és energiaigényes lesz – 2010-re a legnagyobb energia felhasználóvá vált – elengedhetetlenül szükségesek lesznek a nyersanyagok, mint a vas, olaj, gáz, réz, bauxit stb. Megemlíteném itt, hogy egyes agrártermékekből is hiányt szenved, mint a pálmaolaj, szója vagy a gyapot19. Kereskedelmi és termelési megállapodások jönnek létre ezen szükségletek kielégítésére – számos kínai vállalat részesedét vásárol például a Sinopec vagy éppen a Petrochina vállalatokból. Ezeknek a beruházásoknak rendkívül fontos szerepe van Kína fejlődésében. A következőkben a tőkekivitel hajtóerőire írnék példákat, ugyanis ezek rendkívül sokrétűek.20 számos piacon, mint például az Egyesül Államok piacán, jelentős kereskedelmi többlete



van az országnak, éppen ezért új piacokat szerez, illetve biztosít a kínai áru- és szolgáltató export számára 18

Szanyi Miklós - Elmélet és gyakorlat a nemzetközi működő-tőke áramlás vizsgálatában. 1999

19

Artner Annamária - Kína, mint globális tőkeexportőr. 2008

20

Artner Annamária - Kína, mint globális tőkeexportőr. 2008

25

a technológiai fejlődés és a költségtakarékosság az oka, hogy a gazdasági növekedés és a



működő-tőke import következtében megerősödő cégek menekülnek az alacsonyabb bérű országokba és oda telepítik termelésüket (Pl.: Ghánába telepített bicikligyártás) Az így külföldre települt vállalatok gyorsan terjeszkednek és bővítik tevékenységüket az adott területen kapacitásbővítés céljából üzemeket hoznak létre, főként a feldolgozóiparban, a



tengerentúlon (Pl.: TCL - Thomson Electronic) a fejlett országokba való tőkekivitel hajtóereje a piacszerzés mellett a technológia és



márkaéhség (Pl.: alulértékelt részvények vásárlása – TCL felvásárolta a Schneider Electronicsot vagy BOE Technology a Hynix Semiconductor síkképernyő gyártót) a fejlett országok tudásának megszerzése érdekében egyre több K+F központokat létesít –



ilyen a Svédországban létrehozott ZTE Corporation és a Huawei Technologies, vagy Szilícium-völgyben a Konka a kvóták alóli kibújás érdekében más országba telepítik cégeiket (Pl.: a textiliparban a



Guanda Export és Import Co. Ltd.) az előzőhöz kapcsolódóan a fogadó országok kedvezmények nyújtásával próbálnak



tőkeerős vállalatokat szerezni a külföldi beruházásokat kívánja segíteni maga a kínai állam is, adófelmentésekkel és



kedvező banki hitelkonstrukciókkal Kína, a nagymértékű növekedését elsősorban a rengeteg kisebb vállalkozásainak és a nemzetközi nagyvállalatokban eszközölt kínai megjelenésnek köszönheti12. A világ egyik legnagyobb gazdasági nagyhatalmának külföldi beruházásai 2010-re a világ 88 országában, több mint 680 kínai vállalat vállalkozását tartották számon.21 A kínai beruházások célpontjai között leginkább afrikai, latin-amerikai és más nyersanyag-érdekeltségek szerepelnek. Erre példa az egyik legnagyobb kínai olajtársaság, a CNOOC, amely a nyugati versenytársak ajánlatait többszörösen meghaladó összeget kínált a kőolajkitermelési licencek újraelosztásán dolgozó kormánynak. Míg a fejlett országok készpénzzel vagy fejlesztési hitelekkel fizettek a koncessziókért, a kínaiak komplex létesítményekkel, mint utak, vasutak, repterek, kikötők és korházak létesítésére tettek ajánlatot.

21

CRI - China Radio International 2011- http://hungarian.cri.cn/321/2011/03/23/127s133496.htm

26

Erre példa a Szerbiában rendelkezésre bocsátott egy milliárd dollár, amit utakra, kikötőkre, gazdasági övezetek létrehozására és hadiipari projektek végrehajtására szántak. Mindezekért cserébe a kínai China Overseas Engineering Company kivitelezési megbízásokat kért. A tőkekivitel növekedésével a célpontok főként amerikai és európai autógyárak, bankok, ingatlanok és akár termőföldek lettek. A kínai beruházók a nyugati piacokra való gyors betörést és a know-how átvételét várják az ottani neves cégek, márkák megvásárlásától. A nagy áttörést a Lenovo IBM PC gyártó részlegének megvásárlása jelentette, mellyel világszinten is meghatározó „játékossá” vált Kína. Magyarországra a BorsodChem felvásárlási szándékával kívánt betörni, ami 2010-ben meg is valósulhatott. A kínaiak hazánkat kiemelt befektetési célpontnak tekinti és az Asia Center meg is tesz ennek érdekében mindent. Tökéletes bizonyíték erre az egyedül Magyarországon megnyílt befektetési Ügynökség, a CIPA. Az iroda feladata a kínai befektetések hazánkba történő vonzása. Eddig körülbelül 600-800 millió amerikai dollárra rúg az FDI, elsősorban az informatika, elektronika, telekommunikáció és a kutatás-fejlesztés területén. 1979 óta tehát a kínai működő-tőke kivitel nagy utat tett meg. 1980-tól folyamatosan nőtt a kivitel, 1991-ben megközelítette a közel egymilliárd, 1992-re elérte a négy milliárd dollárt is. A kínai működő-tőke kivitel tekintetében fontos szerepet játszott Ázsia, melyben különösen jó terjeszkedési lehetőséget nyújtott az 1997-1998-as évi délkelet-ázsiai válság. 1999 és 2000 jelentős visszaesést jelentett a működő-tőke kivitelben, köszönhetően az észak-amerikai információtechnológiai boom lecsengésének. Gyökeres változást a 2002ben meghirdetett „Go Global” stratégia hozott Kína számára. II.2. A „Go Global” stratégia Bár Kína az egyik olyan nemzet, amely sokkal több közvetlen beruházást fogad, az elmúlt években nyilvánvalóvá vált, hogy jelenléte hangsúlyozottabb, a külföldi közvetlen befektetések tekintetében, a „Go Global” stratégia eredményeként. (2005-ben 2.2 szerese volt az előző évihez képest és elérte az 57.2 milliárd USA dollárt)

27

II.2.1. A „Go Global” stratégia fejlődése II.2.1.1. A „Go Global” stratégia háttere

Míg a kínai kormány elfogadja a külföldi beruházásokat, szigorúan ellenőrzi a kifelé irányuló befektetéseket. 1999-ben bejelentette a „Go Global” stratégiát és határozottan meggyorsította a kifelé irányuló beruházásokat. Ezután a tízedik öt éves tervbe (20012005) belevették a kifelé irányuló beruházások meggyorsítását, és egy támogató rendszer felállítását. A stratégia elsődleges célja olyan források fejlesztése, melyek nem állnak megfelelő mennyiségben rendelkezésre az országban, s így a gyors gazdasági növekedés eredményeként fel kellett ismerni, hogy a megfelelő források hiánya korlátozza a fejlődést. A második cél – vállalatok és a multinacionális cégek nemzetközi fejlődése emelkedő tendenciát mutat, a kormány felismerte ezeknek a vállalatoknak a befolyását a nemzetközi gazdaságban – szerint, szükségessé vált a kínai vállalatok multi-nacionalizálási folyamatának felgyorsítása. Mivel az előző években azon tényezők növekedtek, amelyek a kifelé irányuló beruházások terjesztését növelték, a felgyorsult növekedés következtében emelkedett az export és a beruházás. A nagy mennyiségű pénz beáramlása, amelyet a megjelenő felesleg és a befelé áramló közvetlen beruházások terjeszkedése követett, negatív hatást is kiváltott, például a jen elfogadásának nyomását, valamint a hazai vásárlóerő felesleget. Ezért a kifelé irányuló beruházás nagyon fontos módja a fent említett probléma csökkentésére. Fontos a külföldi termelési bázisok megváltoztatása, azért mert a kereskedelmi súrlódások komolyabbá válhatnak a gyors exportnövekedés következtében. Összefoglalva, a „Go Global” stratégia a külföldi befektetések három fő mozgatórugóját határozza meg. A gazdasági, stratégiai és politikai célokat, melyek közül a továbbiakban a gazdasági indítékokat ismertetném. Négy csoportra bontom őket, melyek közül elsőként a külkereskedelemmel összefüggő tőkekivitelt mutatom be22. Külkereskedelem a gazdasági növekedéshez nélkülözhetetlen szerepe van a külső erőforrásoknak a



biztosítására, főként nyersanyagoknak, energiahordozóknak és az élelmiszereknek 22

Inotai András - Juhász Ottó - A Változó Kína. 2009

28



a kínai vállalatok kapacitásbővítési törekvései, ha nem a hazai piac ellátására vagy a Kínából történő exportra építik a stratégiájukat, hanem olyan hálózatok kiépítésére törekednek, melyek a világméretű termelést szolgálják



a kínai áru- és szolgáltatásexport számára új piacok szerzése



termelési fázisok kiépítése – például kerékpárgyártás Ghánában és videó lejátszók gyártása Délkelet-Ázsiában



külföldi K+F vállalkozások létrehozása – globális kereskedelmi hálózat kiépítéséhez, modern technológia szerzésére stb.



problémát jelenthet Kína számára a kvótarendszer, ugyanis egyes piacokat szabályozó kvótákat, egyes piacok teljes egészében, míg mások csak részlegesen tudják kihasználni. Ilyenek például Kambodzsa, Mianmar stb. Ha Kína kimeríti saját keretét, csak akkor lesz képes a kvóta felett exportálni termékeit, ha más ország kvótáját veszi igénybe. Ez adott termék külföldi gyártását, ennek előfeltételeként tőkekivitelt tesz szükségessé.

Intézményi ösztönzők



adókedvezmények



állami- és magánvállalatok közötti külső fellépés támogatása



K+F tevékenységek támogatása



szubvencionált hitelek nyújtása



adminisztratív feltételek teljesítésétől való mentesség a külgazdasági kapcsolatokban



saját márkanév kialakításához anyagi és intézményi támogatás



közvetlen tőkebefektetések összekötése az állami fejlesztési segélypolitikával

Belső problémák, feszültségek enyhítése



a felértékelődési nyomás enyhítése tartalékok csökkentésével, valamint magán- és

vállalati megtakarítások külföldi részvények vásárlására fordíthatóságával valósítható meg 

tőkebőség mérséklése tőkekivitel segítségével

A globális munkamegosztásban tőkevonzási verseny figyelhető meg, főként a kínai tőkeexportőröknél. Az egyik rendkívül óvatos a kínai tőkeexporttal kapcsolatban, mindenekelőtt a nemrég létrehozott „szuverén állami alapot” illetően, mert az ilyen

29

befektetések mögött egyértelmű politikai-ideológiai, nem pedig pusztán gazdasági motiváltságot vél felfedezni. A másik, a liberális megközelítés nem tesz különbséget kínai és egyéb tőke között, hanem a közvetlen gazdasági érveket és érdekeket helyezi előtérbe23. II.2.1.2. A „Go Global” stratégia megerősítése

Először is a „Go Global” stratégián alapuló politikák megfogalmazására került sor, melyek magukba foglalták a kifelé irányuló beruházások liberalizációját (a szabályozás mentesítését). A kifelé irányuló beruházások esetében szükség van a projekt jóváhagyására a Kereskedelmi Minisztérium által, valamint szükség van a SAFE – (State Administration of Foreign Exchange) jóváhagyására is. Hat tartományt és törvényhatósági joggal felruházott várost jelöltek ki próba területnek a projekt számára. Másodszor, szükség van, főként a Kereskedelmi Minisztériumban, a kifelé irányuló beruházások támogatási rendszerének kiterjesztésére. A Kereskedelmi Minisztérium megnyitott egy internetes oldalt, a kifelé irányuló beruházások támogatása céljából 2003 áprilisában, ahol széleskörű információval szolgáltak a beruházási körülményekről, konkrét tengerentúli befektetési tervekről

illetve

olyan

szervezetekről,

melyek

felgyorsítják

a

kifelé

irányuló

beruházásokat. Ezt követően a Kereskedelmi Minisztérium a Külügyminisztériummal együtt közzé tett egy úgynevezett „ipari és kifelé irányuló beruházások irányadó listáját” 2004 júliusában, melyben bemutatja a javasolt iparágakat öt területen. Az első a mezőgazdaság, marhatenyésztés és a halászat. A második a bányaipar, melyet a gyáripar, majd a szolgáltatóipar követett. Az ötödik pontban egyéb iparágak besorolása került. Mindezek 67 országra terjedtek ki. 2004 novemberében a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság valamint a kínai export-import bank létrehozott egy támogatási rendszert kölcsönök és kifelé irányuló befektetések segítésére és kedvező kamatokat biztosított olyan kölcsönökhöz és projektekhez, melyeket a kormány javasolt tengerentúli befektetésekhez24. A kifelé irányuló befektetések három csoportra oszthatóak: a) „adókikötők”, úgy, mint Hongkong, Makaó, Szingapúr, Kajmán-szigetek és Bermudaszigetek. 23

Inotai András, Juhász Ottó – A Változó Kína. 2009

24

Yoko Hagiwara - Outward Investment by China Gathering Stream under the Go Global Strategy. 2006

30

A más területekre történő beruházások ezeken a területeken felállított beruházási vállalatokon keresztül vannak irányítva. Ezek a beruházások magas „Round Tripping” beruházásokat foglalnak magukba Kínában, a kedvező kínai feltételek használatáért, a kifelé irányuló beruházások tekintetében, ezért lehetséges, hogy a közvetlen befektetések mind Kínából illetve Kínába, meglehetősen magas inflációt okoznak. b) a második csoport magába foglalja a „forrás gazdag” országokat, mint Ausztrália, Oroszország, Szudán, Kazahsztán stb. Idetartoznak a bányaiparba történő beruházások. Egy felmérés kimutatta, hogy nagy mennyiségű befektetés az adókikötőkön keresztül végül a forrás gazdag országokba áramlik be. c) a harmadik csoportba azok az országok tartoznak, melyek a tengerentúli vállatokat foglalja magába, úgy, mint Korea, USA, Németország, Vietnam, Thaiföld stb. Az ipar esetében látható, hogy nem csupán a gyáripari beruházások, de a nagy és kiskereskedelmi iparágak is gyorsan fejlődnek, ami úgy tűnik, kapcsolódhat a kereskedelmi vagy eladási hálózat fejlődéséhez. Vélhetően a nagyobb projektek, melyek a technológia és márka megszerzésére irányulnak, a fejlett országokban megnövelik a teljes beruházásokat, különösen a piacok megerősítése és a kereskedelmi súrlódások elkerülése érdekében. Kína nagymértékű beruházásai a figyelem vonzásban Forrásmegszerzés Kína aktivitása a források megszerzése érdekében kiemelkedő, különösen a három nagy állami tulajdonban lévő olajtársaság kifelé irányuló beruházásai, mint a Kínai Nemzeti Kőolaj Vállalat, a CNPC (China National Petroleum Corporation), a Kínai Nemzeti Offshore társaság, a CNOOC (China National Offschore Oil Corporation), a Kínai Kőolaj és Vegyi Vállalat, a SINOPEC (China Petroleum & Chemical Corporation). A kínai olajtársaságok az 1990-es években főként új független fejlesztéseket vállaltak, magas kockázattal. De az elmúlt években főleg a már létező olajmezők megszerzésére irányult a figyelmük, amelyekből biztos bevételre tehettek szert, ezért nagy pénzösszegeket fektettek be ezekbe a projektekbe, mivel a bevétel emelkedésével növekedett a tőkeerő azáltal, hogy az olajárak emelkedtek. A kínai olajvállalatok jelenléte megerősödött a világon (Kína olajóriásoknak nevezik őket), már több mint 100 új projekten dolgoznak (3 vállalatra

31

kivetítve), széles körben kiterjesztik a projekteket, Közel-Kelet, Afrika, Latin-Amerika, Délkelet-Ázsia, Közép-Ázsia valamint Oroszország területére, mostanában több milliárd USA dollár értékű mega projektet indítottak el25. Nagymértékű vállalat-felvásárlás a gyáriparban A kínai vállalatok másik nagyszabású beruházási irányvonala, a nagy vállaltok megszerzése - M&A - a fejlett országokban, a gyáriparban, a fő cél pedig a technológia és a márka megszerzése. Néhányan úgy vélik, hogy a kínai vállalatok előretörése a tengerentúlra fenyegetést jelenthet, mások viszont erősen kétségbe vonják ezeknek a projekteknek az eredményességét. A Lenovo, számítástechnikai termékek gyártója, 2004-ben saját részére szerette volna megszerezni az IBM PC egy részét. Ez a szándéka a Lenovonak mindenki számára óriási meglepetésként hatott. Bár a Lenovo a világ harmadik legnagyobb PC gyártója lett (Dell és Hewlett Packard mellett), az európai és amerikai piacokra irányuló betörési kísérlete nem haladt előre. Elsősorban azért, mert a PC már szükséges árucikké vált, ezért a profit lehetősége alacsony. A Lenovo részvényi estek és 2006 szeptemberében kizárták a HANG Seng index-ből - ami az irányadó részvény árindex Hongkongban. Még a TCL-t, az elektronikai eszközök gyártóját és stratégiája felülvizsgálatára kényszerítették. A TCL megvásárolta a Thomosn TV Társaságot és az Alcatel mobiltelefon vállalatot, úgy, hogy közös vállalatot hozott létre, de 2004-ben mindkét vállalat deficittel zárt. Így csupán nyolc hónappal a kezdés után a közös vállalat felbontotta a szerződést az Alcatellel, mert nem tudták a nézeteltéréseket leküzdeni a vállalati különbségekből adódóan. A TCL bejelentette, hogy befagyasztja az M&A stratégiáját a Shenzhen tőzsdén 2005 novemberében és eladta két fiókvállalatát egy francia vállalatnak (Legrand) decemberben. Még az autóiparban is kiemelkedő a helyi gyártók törekvése, a külföldi vállalatok megszerzésében. A shanghai autóipari vállalat – a legnagyobb kínai gyártó – megbeszéléseket folytatott az MG Roverrel Angliában 2004-ben, miután megszerezte a koreai Ssang Yomg autógyártó vállalatot, de 2005 áprilisában a tárgyalások megszakadtak, mert az MG Rover csődbe ment. Ezután a Nanjingi autógyártó vállalat – ami egy közepes méretű gyártó – fel szerette volna vásárolni az MG Rovert 2005 júliusában.

25

Yoko Hagiwara - Outward Investment by China Gathering Stream under the Go Global Strategy. 2006

32

Tervük az volt, hogy 2007-ben MG Rover autókat gyártsanak Angliában és Kínában, 2008ban pedig Amerikában, de a vállalat deficittel zárt még mielőtt megszerezte volna az MG Rovert26. II.2.1.3. A „Go Global” stratégia értékelése

Kína kifelé irányuló beruházásainak rövid időn belüli dinamikus fejlődése meglepetésként érte az egész világot. Ez a gyors fejlődés a kormány „Go Global” stratégiájának köszönhető. Bár tagadhatatlan, hogy a nemzet és a vállalatok közös erőfeszítéseik ellenére még vannak problémák, amelyek akadályozzák a globalizációs törekvéseket. Először is a nemzeti stratégián alapulva a túl magas pénzalap befektetésből a profitálás nem elegendő. Ennek eredményeképpen Kínának a forrás megszerzésére irányuló aktivitása csupán pénz kidobáshoz vezethet, amelyet külföldön is szigorúan kritizálnak és ez a fő oka annak, hogy a források árai inflálódnak. Míg a gyáriparban a stratégia hatékonysága, amely arra irányul, hogy megszerezzék a technológiákat és márkákat, valamint a fejlesztéshez időt takarítsanak meg, kétséges. Ez rámutat arra, hogy felvásárolják azokat az üzletágakat, amelyekről a fejlődő országokban úgy vélik, hogy a termék „life cycle - életciklus” szintjén van, s a termék ára ehhez képest nagyon magas (életciklus – egy folyamat, az az időtartam, amikor a terméket piacra dobják, és végül eltűnik a piacról). A folyamatnak négy szintje van, a termék bevezetése, növekedése, beérése és a hanyatlása. A hanyatlás szintjén a profit a komoly verseny miatt egyre kevesebb lesz. Másodszor, egyre erősödik a félelem a külföldi országok devizája tekintetében, mivel ezek a befektetések rossz hatással vannak az üzleti vállalkozásokra. 2005-ben az UNOCAL olajvállalat megszerzésekor az amerikai CHEVRON olajvállalat 17 milliárd USA dollárt tett le, a CNOOC versenybe szállt vele, felajánlva 18.5 milliárd USA dollárt, de az USA kongresszusa beavatkozott az olajtársaság megszerzésébe. (néhányan rámutattak arra, hogy a CNOOC túl sok pénzt ajánlott és a megszerzése irányuló törekvések meghiúsulása megakadályozta a pénzkidobást).

2006-ban

az

adott

okot

az

aggodalomra,

hogy

az

USA

Külügyminisztériuma megvásárolt 16.000 Lenovo által gyártott PC-t és a megvásárlás titka kiszivárgott, így a Minisztérium kénytelen volt bejelenteni, hogy azokat a számítógépeket csak olyan munkáknál használták, melyek nem titkos dokumentumok.

26

Yoko Hagiwara - Outward Investment by China Gathering Stream under the Go Global Strategy. 2006

33

A fent említettekből kiderül, hogy a nagymértékű vállalati megszerzések a kínai vállalatoknak globalizációs nehézségeket okozott. Másrészt az is nyilvánvaló, hogy a kínai vállalatoknak már elég nagy befolyása van a világpiacon. Alacsony árú márkáikkal erőteljesen betörtek a fejlődő országokba, Ázsiába, Afrikába, Latin-Amerikába és terjeszkednek tengerentúli hálózatokhoz is. Egy példa erre a Huawei technologies, a kommunikációs eszközöket gyártó vállalat, amely a technológia színvonalát úgy emelte, hogy nagy mennyiségű pénzt fektetett a kutatás-fejlesztésre, felépített egy központi hálózatot az egész világra kiterjedően és kommunikációs eszköz projektekkel látta el, főként a fejlődő országokat, de mostanában a fejlett országokat is. Bár vélhetően a Huawei – ami leginkább globalizált vállalat Kínában – a jövőben nem lesz képes tartani az alacsony árakat, mivel az egyéb kiadásai, mint a vevőszolgálat, vagy rendszer konstrukciós költségei emelkedni fognak. A „Go Global” stratégia ösztönzi a kínai vállalatok külföldi beruházásait és bekapcsolódását a multinacionális termelési-szolgáltatási hálózatokba. Összefoglalva, egyszerre változott a tőkekivitel állami intézményi rendszere, a szigorú ellenőrzés gyengült, szelektív támogatási rendszer jött létre, valamint az ellenőrzőjóváhagyó szerepkör felügyelő- támogató jellegűvé vált. Egyszerűbben annyit jelent, hogy ma jóval könnyebb a kínai vállalatoknak tőkét exportálni, mint korábban. Ugyanakkor nagyon nehéz megbecsülni, hogy a Kínai vállalatok fel tudják-e építeni a globális vállalatoknak egy új modelljét, kihasználva a márka hatalmát a fejlődő országok piacain, ahol nagyobb hely van a jövőbeni fejlődéshez, vagy megtartják entitásukat, amely fokozza a versenyt, csökkenti a termék árrést és lerövidíti a termék élettartamát, de minkét esetben biztosan hatást gyakorolnak a világ vállalataira, így a jövőben oda kell figyelni rájuk. Az elmúlt 2-3 évben Kína éves tőkekivitele oly annyira fellendült, hogy 2010-re túltett tőkebevitelén. A tőkeexportot az tette lehetővé és egyben szükségessé is, hogy az elmúlt évtizedekben óriási valutatartalék halmozódott fel az országban. A kínai állam 2007 nyarán a valutatartalékból külön kezelt pénzalapot hozott létre, a Sovereign State Fund-ot, mely a hatodik legnagyobb alap a világon. Az előrejelzések szerint Kína 2012-re a világ 5. legnagyobb külföldi beruházója lehet az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Németország és Japán után.27

27

Artner Annamária - A kínai működő-tőke offenzívája. 2008

34

II.3. CIC – China Investment Corporation A független vagyoni- /állami alapok olyan pénzalapok, melyek főként külföldi valutában jegyzett, vagy költségvetési többletből felhalmozott, kötelezettségekkel nem terhelt állami pénzekkel gazdálkodnak. A CIC 2007, szeptember 29-én jött létre 1.55 trillió RMB kötvény rendelkezésre bocsátásával. Ezeket a tartalékokat elkülönítve kezelik a hivatalos valutatartaléktól. Az ilyen alapoknak az összértéke 2007-re a világon 3.145 milliárd dollár volt. Kínában a világméretű exportoffenzíva, a versenyképesség lényegi növekedése szinte minden fontosabb árucsoportban azt eredményezte, hogy 2007-ben 205 milliárd dolláros tőkét tudott elhelyezni pénzügyi alapba. A Kínában létrehozott CIC, a világon a hatodik legnagyobb alap lett. Belföldi tevékenysége nem jellemző, kivéve szociális programok finanszírozása28, inkább külföldi, nagy megtérülési és stratégiai fontosságú energetikai beruházásokba forgatja tőkéjét. A CIC létrehozása egyben kényszer is volt a kínaiak számára, hiszen a hatalmas kínai valutatartalék parlagon hevertetése nem használna a kínai gazdaságnak. A CIC létrehozásának valódi oka tulajdonképpen a kínai pénzügyi rendszer volt, aminek következtében a Központi Banknak nincsen lehetősége a kínai valutára ható világpiaci folyamatok kivédésére. A CIC egészen biztosan „fekete dobozként” működik majd, és a kínai állam csak a legszükségesebb esetekben fog nyilvános ajánlatokat tenni29. A CIC elsődleges célja kínai vállalatok alapítása, vagy felvásárlása energia- és alapanyag szektorban, különösen Afrikában, Délkelet-Ázsiában valamint Latin-Amerikában. Az energetika

és

alapanyagok

tekintetében

az

EU-nak

kevésbé

kell

tartania

a

pozícióveszteségtől. A kínálati oldal átrendeződésével növekszik a kínai részarány, fokozódik a monopolizáltság a termelésben és az elosztásban. Tovább ronthatja az EU helyzetét az úgynevezett „blue chipek” elvesztése, ami az EU számára azt jelentené, hogy a termelői és pénzügyi vállalatai részben vagy akár teljesen kínai kézbe kerülhetnek. Ezzel a technológia profit megosztásra kerülhet, ami meggyengíti az Unió versenyhelyzetét Kínával szemben. Stratégiai céljai közé tartozik továbbá első osztályú vállalatok részvényeinek megszerzése, különös tekintettel a londoni New York-i tőzsdére. Befektetők, beruházó bankok szerint, a CIC-nek szüksége lesz szakértőkre, befektetési tanácsadások szempontjából. A CIC egy passzív beruházóként segítséget nyújthat a kínai technológia vállalatok részvényszerzésében. 28

Artner Annamária

- A kínai működő-tőke offenzívája. 2008

29

Artner Annamária - A kínai működő-tőke offenzívája. 2008

35

Fentiek ismeretében megállapíthatjuk, hogy a CIC Kína számára mind stratégiai, mind pedig pénzügyi befektetőként funkcionálhat. A CIC megalapítása azonban félelmet is kelthet egyesekben. Az alap további 1500 milliárd dollárral rendelkezik, ami azt jelenti, hogy jelentős hatást gyakorolhat a tőzsdékre, árfolyamokra, befolyásolva ezzel a pénzpiacokat. Főként az USA érzi veszélyeztetve helyzetét, mivel úgy véli, Kínai az alappal az egész világ gazdaságára befolyással lesz. Az EU is növekvő félelemmel gondol a CIC-re, ezért a Bizottság úgy döntött, hogy egy saját szabályozási rendszert fog bevezetni a Sovereign Wealth Fund-okra, ha azok nem szabályozzák saját működésüket. Az IMF szakértője, Rogoff, azonban megalapozatlannak tartja a félelmeket, mondván az alap, pont úgy fog viselkedni, mint más befektetők30. Az EU kereskedelmi biztosa szerint31 a CIC-el szemben azért alakult ki a gyanakvás, mert egy államilag vezérelt, új, beruházási gyakorlattal nem rendelkező alapról van szó. Vásárlásaikban elmozdultak a magánvállalati részvények, direkt beruházások felé, megnyitva a lehetőséget a fogadó ország gazdaságának és politikájának befolyásolására; más valutákba való elmozdulás befolyásolja a valutaárfolyamot; az alapba koncentrálódott tőke a jelenlegi 3 milliárdról 12 milliárdra emelkedhet. A beruházásokat mindaddig szívesen látják az egyes országok, amíg tevékenységük átlátható, beruházásaik diverzifikáltak és figyelembe veszik a befogadó ország „érzékenységét”32. Kínát nem csak az Egyesült Államokba intézett beruházásai, államkötvény és értékpapír befektetései segítik a devizatartalékok bővülésében, nagy jelentőséggel bír az úgynevezett „Round Tripping”, azaz a tőke „körutazása”. II.4. „Round Tripping” – Tőke „körutazás” Kétségtelen, hogy a kínai FDI egy része a kínai tőke azon részének visszatéréséből ered, amely külföldre került a deviza ellenőrzés kikerülése végett. A Világbank és szakértők szerint a „Round Tripping”, vagyis az FDI „körutazás” mértéke a teljes működő-tőke áramlás akár negyedét is adhatja. Az FDI „körutazása” Kínában valószínűleg eléri a 30-50 százalékot is, mely sokkal magasabb a Világbank korábbi statisztikáihoz képest. 30

Artner Annamária - A kínai működő-tőke offenzívája. 2008

31

Artner Annamária - A kínai működő-tőke offenzívája. 2008

32

Artner Annamária - A kínai működő-tőke offenzívája. 2008

36

A bizonyítékok azt mutatják, hogy a Kínai Népköztársaságban kitermelt tőke nagy része külföldre került és maradt mindaddig, amíg kedvező lehetőségek adódtak a visszatéréséhez. Kínai tapasztalatok alapján kimutatható, hogy a működő-tőke beáramlását nagymértékben meghatározza az új tőke felhalmozásában közreműködő fogadó országok kapacitása. Amikor egy fejlődő gazdaság, mint Kína, új tőkét kíván létrehozni, a tőke jelentős része nagy valószínűséggel külföldre kerül „tőke kimenekítéssel”, mint például csempészés - mivel az emberekben erős a késztetés, hogy tulajdonjogaik védelmében jobb lehetőséget keressenek. Ez a felhalmozódott, kimenekített tőke lehet az alapja az FDI tartós „körutazásának” vissza az adott országba, amikor a profitszerzés lehetősége aktuálissá válik és otthon az új tőke létrehozása folytatható. Kína esetében Hongkong nagy szerepet játszik a tőke „utazásának” három szintjén. Az első szint, az új tőke eredeti kitermelése Kínában, a kettes szint, a tőke kimenekítése Kínából és a hármas szint az tőke „utazása” vissza Kínába. Az elmúlt két évtizedben az FDI beáramlásának 40-60 százaléka Hongkongból származott. Bár az ehhez kapcsolódó statisztikák ezt az adatot nem erősítették meg, nyilvánvaló, hogy Hongkong fontos szerepet játszik a tőke áramlásában. Hongkong nincs egyedül a tőke létrehozásának elősegítésében, a tőke „kimenekítésében és visszatérésében” az FDI „körutazásával”. Az offshore pénzügyi központok, mint például Bermuda és a Kajmán-szigetek, egyre nagyobb szerepet kapnak, különösen mert elősegítik a tőke áramlásának törvényes „körutazását”, azzal a céllal, hogy listát készítsenek Kína belföldi vállalatairól Hongkongban és más tengerentúli tőzsdepiacokon. Az USA, az EU és más ázsiai gazdaságok is szintén fontos szerepet játszanak, mivel elősegítik a tőkeáramlást a kínai határokon át, közvetlen kereskedelmi és befektetési lehetőségeket biztosítanak a Kínai Népköztársaságnak. A „Round Tripping” tőke valójában új értéket kap, mivel országhatárok között mozog, hogy pénzügyi szolgáltatást nyerjen Hongkongban és más tengerentúli pénzügyi központokban. Ez hasonlít a teljes FDI tevékenységre, beleértve a határon túli fúziót és vagyonszerzést – M&A – valamint a tengerentúli adósság finanszírozását. Amennyiben a Kínai Népköztársaság a jövőben pihenteti a tőkekontrollt, várható, hogy a „Round Tripping” egy része – amelynek az a célja, hogy megkerülje a kormány szabályrendszerét, az előnyös adópolitika érdekében, vagy a megfelelőbb vagyonjogok érdekében – visszaesik, míg azon része, amelynek célja, hogy pénzügyi szolgáltatást nyerjen, mint például Hongkong értéktőzsde piacára történő jegyzékbevétel, emelkedni fog.

37

II.4.1 FDI és a „Round Tripping” összefüggése A teljes FDI-t a fejlődő országokban a profitszerzés lehetősége, valamint a fizikai és intézményes korlátok csökkentése vezérli a határon túli tőkemozgás érdekében. A szállítás és a kommunikáció fejlődése csökkentette a fizikai értelemben vett korlátokat, míg a reformok a fejlődő országokban új profitszerzés lehetőségeihez vezettek. 1980 óta a befektetési és külkereskedelmi korlátok a Kínai Népköztársaságban csökkentek, amelynek következtében a Kínai Népköztársaság felvételt nyert a WTO-ba 2001 végén. 2002 végére csupán egy évvel a WTO csatlakozást követően a Kínai Népköztársaság megelőzte az USA-t az FDI beáramlásban, így a legvonzóbb FDI célállomás lett a világon. ($52.7 billió FDI) Ezen eredmények azt mutatják, hogy a működő-tőke áramlása a fejlődő országokban példa nélküli. Bár napjainkban a külföldi tőke beáramlása a fejlődő országokban elmarad attól a történelmi rekordtól, melyet az első világháború idején értek el.1914-ben ugyanis a külföldi bruttó tőke értéke a fejlődő országokban elérte a 32.4 százalékos csúcsot, majd 1950-ben visszaesett 4.4 százalékra, 1973-ban 10.9 százalék és 1998-ban 27.7 százalék volt33. A piac-orientált reformok és a technika fejlődése ellenére az elmúlt évszázad alatt a világ ma közel sem olyan nyitott a tőkeáramlás tekintetében a kevésbé fejlett országok felé, mint száz évvel ezelőtt. Ezt a konklúziót könnyebb elfogadni, ha figyelembe vesszük, hogy a tőke áramlása a fejlődő országokban függ a fejlődő országok azon kapacitásától, hogy mennyiben sikerül saját országukban új tőkét létrehozni. Minél inkább képesek a fejlődő országok új tőkét felhalmozni, annál nagyobb bevételre tehetnek szert a fejlett gazdaságok a fejlődő országokból, és nagy valószínűséggel a fejlett gazdaságokból annál több FDI áramlik vissza a fejlődő országokba. Ez az eset állt fenn az első világháború előtt is, amikor a brit és más birodalmak hatalmas bevételre tettek szert a kolóniákból, majd ennek a jövedelemnek egy részét visszaforgatták, újra befektették a kolóniákba. A tőkeáramlás a fejlett országokban sokkal szabadabb, mint a fejlett és a fejlődő országok között a jobb vagyonjog védelem és enyhébb tőkeellenőrzés miatt. A tőke kimenekítésének üteme a Kínai Népköztársaságból nagyon magas, amely azt jelzi, hogy meglehetősen nagy tőke halmozódott fel az elmúlt évtizedben. A kimenekített tőke az alapja az FDI beáramlásának Kínában és az úgynevezett FDI „körutazásának”. Ha összehasonlítjuk a PRC jelen adottságait és feltételeit az első világháború előtti történelmi tapasztalatokkal, meg sem lepődhetünk az FDI vagy „Round Tripping” FDI gyors növekedésén Kínában. 33

Geng Xiao

– 2006 People’s Republic of China’s Round-Tripping FDI: Scale, Causes and Implications.

38

Az FDI mögötti hajtóerő a fogadó országok kapacitása, a profit és az új tőke felhalmozásában. A külföldi befektetési vállalkozások a PRC exportjának több mint felében játszanak szerepet. A folyószámla többlet nettó megtakarítását vagy a tőke nettó exportját jelenti, ha a Kínai Népköztársaság egyrészt beáramoltatja az FDI-t, másrészt exportálja a tőkét a tőkeerős gazdaságoknak, mint például az Egyesült Államoknak. Hogyan lehet összeegyeztetni, megérteni a tőkeáramlásnak ezt a kissé logikátlannak tűnő mintáit? A megértésnek az egyik módja, ha felismerjük, hogy Kína sok új profitot és tőkét hozott létre. Az FDI egy része Kínában vagy kimenekített tőke, ami visszatért az országba, vagy külföldi befektetők tőkéje, amely a Kínai Népköztársaságból ered és ugyanide újra befektetnek. Mivel nem a teljes tőke, amely a Kínai Népköztársaságban keletkezik, kerül vissza az országba, valamennyi külföldön marad, vagy exportálódik külföldre, amely visszatükröződhet a folyószámla többletben. A globális FDI nagy része különösen a fejlett országok közötti FDI, főként M&A formájában jelenik meg, nem mind zöldmezős beruházás. A határokon túli M&A hasonlít az FDI „körutazásához”, a különbség az, hogy az M&A nem kerüli meg a szabályzatot. A globális FDI 80 százaléka M&A formájában jelenik meg – nem meglepő, hogy az FDI „körutazása” elérheti a 40 százalékot, ha számba vesszük a határon túli tulajdoncseréket is34. II.4.2. Az FDI „Roud Tripping-jének” ösztönzői Mi ösztönzi a tőkét a „körutazásra”, hogy elhagyja a Kínai Népköztársaságot, aztán visszatérjen oda? Nem csupán a profit létrehozása a cél, hanem szorosan kapcsolódik a tőke biztonsági és rizikó kezeléséhez is. Az ösztönzők következő kategóriáit említeném35:



adóelőnyök (kedvezmények) – adópolitikai ösztönzők (költségvetési) – a Kínai

Népköztársaság meglehetősen sok kedvezményt nyújt, hogy vonzóvá tegye országát a külföldi közvetlen befektetők számára, például alacsony adókulcs, kedvező földhasználati jogok, kényelemes adminisztratív eljárás, valamint kényelemes pénzügyi szolgáltatások a hazai és külföldi pénzintézetektől, más szavakkal: kifizetődő külföldi befektető vállalkozást indítani.

34

Geng Xiao - 2006 People’s Republic of China’s Round-Tripping FDI: Scale, Causes and Implications.

35

Geng Xiao - 2006 People’s Republic of China’s Round-Tripping FDI: Scale, Causes and Implications.

39

Ha nincs olyan külföldi befektető, aki hajlandó beruházni a vállalkozásba, akkor a kínaiaknak kell kivinni a tőkét külföldre, ami FDI formájában mehet vissza. 

vagyonjog védelem - ez egy nagyon fontos tényező, mivel a Kínai Népköztársaság

belföldi területén különböző jogi és intézményes szabályozás áll fenn Hongkongtól és más befektetési gazdaságoktól és tőkeáramlástól. A Kínai Népköztársaság magánszektorának motivációja abban a tekintetben, hogy a vagyont Hongkongban helyezze el, nagyon magas és ingadozik mindkét terület gazdasági és politikai fejlődése függvényében. A Kínai Népköztársaság infrastruktúrája meglehetősen gyenge a vagyonjogok végrehajtása tekintetében. Több magán vállalkozás szigorú korlátozású szabályzat mellett működik, laza eseti végrehajtás mellett. Több esetben megszegik a hivatalos szabályokat a profitszerzés érdekében. Mivel ösztönző számukra, hogy a profitot először kivigyék az országból, majd FDI formájában visszahozzák, abban az esetben, ha látják, hogy a kínai kormány hajlandó jobb vagyonjog védelmet biztosítani a külföldi befektetőknek. 

elvárások a deviza ellenőrzés és adókulcs területén - ez a tényező egyre inkább fontossá

válik napjainkban, mivel nagy a nemzetközi nyomás a Kínai Népköztársaságon, hogy felértékelje az RMB-t. Az adókulccsal történő manipulációkat nagyon nehéz azonosítani közvetlenül, mivel azok normál befektetések álcája alá vannak rejtve. 

Hongkong és a tengerentúli szolgáltatások versenyképessége - Hongkong egy nemzetközi

pénzügyi központ, de elsősorban a Kínai Népköztársasághoz tartozó üzleti élethez kapcsolható. Hongkong helyi vállalatainak több üzleti kapcsolata van a Kínai Népköztársasággal. Több vállalat székhelye, telephelye Hongkong. Ezek a helyi és szárazföldi vállalatok az FDI áramlásának legjobb közvetítői. Az FDI „körutazás” jelentős része Hongkonghoz kapcsolódik. De van egy másik fontos oka is az FDI „utazásának”: a belföldi vállalatok jegyzékbevétele hongkongi tőzsdén. II.4.3. A „Round Tripping” két típusa

Rent-seeking vagy Value-seeking

A pénz, helyettesíthető a modern gazdaságban. Bár technikailag pontosan definiálható az FDI, de „Round Trippin-jének” természete különbözik. Két szélesebb értelmezése van az FDI-nek. Az első a Rent-seeking. Ez a típus a szabályrendszer elől történő menekülés, ami nem hoz létre értéknövekedést, de megkönnyíti a magánszektor azon erőfeszítését, hogy átjusson a legális vagy adminisztratív megszorításokon, mint a kereskedelmi korlátok,

40

magas adó vagy vagyonvédelmi jogok hiánya. A második típusra, a Vaule-seekingre az értéknövekedést célzó szolgáltatások jellemzőek, melyek valóban értéknövekedést eredményeznek, mint például a pénzügyi szektor szerepe a reálgazdaságokra nézve. Ennek a típusnak a célja nagyobb jelentőséggel bír, mint az elsőé. A legtöbb határon túli fúzió és vagyongyűjtés, M&A, alkalmazza azt a fajtáját a tőke „körutazásának”, melynek célja az értéknövekedést célzó pénzügyi szolgáltatás. Hongkong, mint modern nemzetközi pénzügyi és kereskedelmi központ az értéknövekedést célzó pénzügyi szolgáltatások központja. Egyes tapasztalatok alapján, meglehetősen nehéz megkülönböztetni ezt a két típusát az FDI „körutazásának”. Ez olyan, mint a kereslet és kínálat koncepciója a gazdasági elméletekben. Megkülönböztethetjük a két típust elméletben, de a valóságban megfelelő adatokra van szükség a modell igazolásra. Azt biztosan állíthatjuk, hogy az FDI „körutazása” fontos szerepet játszik Kínában. Másrészről, amit szem előtt kell tartanunk, az a mozgótőke tranzakciós költsége a határokon túlra. Ha a tranzakció költsége meghaladja a „körutazás” során nyert értéket, a befektető leállítja a folyamatot, vagy, ha az értéknövekedést célzó szolgáltatások, mint például Hongkong értéktőzsde piacára történő névjegyzékbe kerülés, vagy Hongkong banki szolgáltatásainak igénybe vétele magasabb költségű, mint a tranzakció költsége. A „körutazás” akkor is folytatódhat, ha nem létezik közvetlen szabályozó-serkentő a folytatásához, mint ahogy Kína hivatalos FDI statisztikájában az FDI „körutazása” nem mindig jelenik meg a kínai vállalatok névjegyzékbe vételének folyamatában, Hongkongban36. II.4.4. Az FDI „Round Tripping-je” Hongkongból Az elmúlt években az FDI kifelé irányuló mozgása Hongkongból Kína felé emelkedő tendenciát mutatott. Hongkong a legfőbb nemzetközi pénzügyi központ Kína számára. Ennek nagy jelentősége van az FDI „körutazás” felmérése esetében Hongkongból Kínába, különösen mivel több kínai vállalat került a Hongkongi névjegyzékbe. 1997 és 2001 között nagyon kismértékű előrehaladást mutatott abban a tekintetben, hogy vonzza a külföldi portfólió beruházásokat. Az IMF szerint a külföldi portfólió beruházásokból származtatott mennyiség csak enyhe növekedést mutatott ($ 19.3-ról $ 20.1-re), ami a „B” részvények stagnálását mutatja37. Ez a „B” részvénypiac egy kis kísérleti tőzsdepiac, amely külföldi befektetők részére lett létrehozva. 36

Geng Xiao - 2006 People’s Republic of China’s Round-Tripping FDI: Scale, Causes and Implications.

41

De köztudott volt, hogy mielőtt Kína megnyitotta az „A” részvény piacot saját polgárainak, már előtte több részvény tulajdonos valójában kínai lakos volt, akik külföldi útlevelet és bankszámlát használtak a tranzakció lebonyolításához. Ez is a tőkeáramlás egy fajta „körutazása”, portfólió beruházások formájában. 2001 márciusában Kína megnyitotta az „A” részvénypiacot a hazai polgárok számára is. Ennek a megnyitása kismértékű emelkedést eredményezett az árakban, sok külföldi befektető nyert profitot és piacra dobott több részvényt hazai polgároknak. 2002 végén Kína bejelentette azt a tervét, mely szerint engedélyezi a QFII-nek – Qualified Foreign Institutional Investors – hogy beruházzon az „A” részvény piacba - melyet a hazai befektetők részére hoztak létre RBM megtakarítással. Kínai hatóságok aktívan vizsgálják a QDII – Qualified Domestic Institutional Investors – mechanizmusát, amely lehetőséget adna a kínai polgároknak, hogy befektessenek tengerentúli értékpapírtőzsdékbe, beleértve Hongkongot, ahol több kínai vállalatot vettek jegyzéke, de a részvényeiket nem adhatják el kínai lakosoknak törvényes csatornákon keresztül. Ha a határon kívüli tranzakció a tőkepiacon lehetséges lenne, több tőke áramlana be a „Round Tripping” által törvényesen. De még mielőtt a QDII-t hivatalosan engedélyezték volna, már több kínai lakos is használta a kínai tőkét, hogy vásároljon Hongkong tőzsdéjén, beleértve azon belföldi vállalatok részvényeit, IPO-it – Initial Public Offering, amelyeket Hongkongban jegyzékbe vettek. Ez a fajta „Round Tripping” tőkeáramlás kedvezőbb, rizikómentes feltételeket keres Hongkong piacaira történő visszatéréseihez, mint a belföldi tőkepiacokra. A nagy belföldi vállalatok részvényei az FDI nagy mennyiségű „körutazásához” vezethet. A folyamat hasonlít az M&A-hoz. Amikor egy belföldi vállalat Hongkongban szeretné bejegyeztetni cégét, azt „Red Chip” vállalatként teheti meg. Ez egy új helyi vállalatként funkcionálna, amihez arra van szükség, hogy a belföldi anyavállalattól nagy mennyiségű tőke áramoljon át, oly módon, hogy nagy mennyiségű részvényt vásárol fel a Hongkongi „Red Chip” vállalatában – általában 60-70 százalékban. Ez FDI-nek számít belföldről Hongkongba, mivel a portfólió befektetés meghaladná a 10 százalékos küszöböt – általában 10 százalékos küszöb alatt nem beszélünk az FDI „Round Tripping-jéről”. Hongkongi telephelyű „Red Chip” vállalat használatba veheti a belföldi anyavállalat által befektetett tőkét, valamint azt az alapot, ami Hongkong részvényeiből származott, természetesen a „Red Chip” anyavállalat felügyelete alatt. Ez is FDI befektetésnek számítana, adott esetben Hongkongból Kínába38. 37

Geng Xiao - 2006 People’s Republic of China’s Round-Tripping FDI: Scale, Causes and Implications.

38

Geng Xiao - 2006 People’s Republic of China’s Round-Tripping FDI: Scale, Causes and Implications.

42

A probléma az, hogy a jelen FDI elemző gyakorlat szerint Kínában az a befektetés, ami a belföldi vállalatok Hongkongba történő jegyzékbevételéből származik, az nem számít bele a kínai FDI statisztikába, mivel az fizikai értelemben vett tőke vagy készpénz, vagy a folyamatban kis mozgással van jelen. A valóságban nem túl nagy mennyiségű nettó tőke került át a határokon túlra. Inkább a tulajdonosi struktúra változott jelentősen és a bejegyzett vállalat értéke emelkedett nagymértékben a jobb jövedelem lehetőség, az egyesített irányítás elvárásainak köszönhetően. Ez az a fajta FDI „körutazás”, amelynek a fő célja az értéknövekedést szolgáló pénzügyi szolgáltatások megszerzése Hongkongból. Az FDI „körutazás” jelentősége Kínában, jól látható a Hongkong tőkepiacok struktúrájából. A hongkongi tőzsdepiacok nagyon aktívak abban a tekintetben, hogy a belföldi vállalatokat jegyzékbe vegyék. II.4.5. „Round tripping” - konklúzió Az FDI „körutazásával” kapcsolatban kettős dilemma áll fenn. Egyrészt a Kínai Népköztársaságban olyan lehetőségek rejlenek, amelyek magas profitszerzésre adnak lehetőséget. Másrészt viszont, a befektetők a tőkét szeretnék külföldön megtartani. A meglévő statisztikai adatokat alapul véve, a Kínai Népköztársaság „Round Tripping” FDIje 30-50 százalék között mozog. Az FDI „Round Tripping-jének” magas százaléka valószínűleg abból adódik, hogy – a felmérések alapján – az FDI beáramlása a Kínai Népköztársaságba kissé eltúlzott. A Kínai Népköztársaság tőke kimenekítése sokkal magasabb, mint az FDI beáramlás. A „Round Tripping” FDI csupán ¼-e a kimenekített tőkéhez viszonyítva. A magas FDI beáramlása Kínába, főként az ország kapacitásának az eredménye, hogy új tőkét és profitot hozzon létre, de ez nem jelenthet fenyegetést a többi fejlődő gazdaságra. A Kínai Népköztársaság erős kapacitása az új tőke létrehozásában, valamint gyenge intézményrendszere a vagyonjogok védelme tekintetében, nagymértékű tőkekimenekítéshez és FDI „körutazásához” vezetett. Mivel Kína folytatja gazdaságainak liberalizációs törekvéseit, valószínűleg egyre több és több határon túli különböző formájú tőkeáramlásnak lehetünk tanúi, beleértve a tőke kimenekítését és az FDI „körutazását”. A Kínai Népköztársaság határon túli tőke áramlásának kontrollja sokkal lazább, mint azt sokan gondolnák. Mivel az FDI a legkevésbé rugalmasabb formája a határon túli befektetésnek, a Kínai Népköztársaság FDI „körutazásának” magas aránya a nagy mennyiségű tengerentúli kínai tőke meglétére utalhat.

43

Kína a tőkefelhalmozás következtében képes a nagyléptékű terjeszkedésre, területek meghódítására. A nagy mennyiségű tőkét főként nyersanyag igényeinek kielégítése érdekében megcélzott területekre összpontosítja, mint Fekete-Afrikára vagy LatinAmerikára és igyekszik olyan megállapodásokat kötni a területeken, melyek a felek számára a legelőnyösebbnek bizonyulnak. A sikerességét főként a kedvezményes kölcsöneinek,

infrastrukturális

projektjeinek,

nagy

gazdasági

befektetéseinek

és

kereskedelmi megállapodásainak köszönheti. Az éves szinten kibocsátott hitelei, az 5-ös ábra alapján a 2006-os évhez képest láthatóan növekedtek, melyek 2009-re 6.000 és 8.000 milliárd jüan körüli értéket mutattak. A kibocsátott új hitelek volumene éves szinten

5. ábra

Forrás: http://www.mfor.hu/cikkek/Kinaban_epul_az_ujabb_Nagy_Fal__AXA_.html

A továbbiakban ismertetném, hogy Kína fekete-afrikai és latin-amerikai kapcsolataiban miért lesz nagy jelentőségük a kedvezményes hiteleknek. III. Kína befektetési területei III.1. Kína és Fekete-Afrika Kína és Afrika kapcsolata egészen a XV. századig nyúlik vissza, ám jelentősebb előrelépések csak a XX. században történtek. Kiemelkedő jelentőségű a Tanzániát

44

Zambiával összekötő vasútvonal megépítése volt, de említésre méltó még számos stadion, út és kórház építése, természetesen mind-mind kínai pénzből. 1999 és 2009 között eltelt időszakban a magas rangú látogatások jelezték a két fél közeledési szándékait39. Kína számára rendkívül fontossá vált az afrikai jelenlét, méghozzá gyors gazdasági növekedésének következtében előtérbe kerülő energia- és nyersanyagforrásainak biztosítása érdekében, melyhez segítségül szolgált a megnövekedett devizatartalék is. III.1.1. Kína jelenléte Kína fekete-afrikai jelenlétét főként politikai és gazdasági érdekek motiválták. A két térség külpolitikáját a közösen megfogalmazott „Békés egymás mellett élés öt alapelve” határozta meg, mely a kölcsönös meg nem támadás, egymás területi épségének és szuverenitásának tiszteletben tartása, egyenlőség és kölcsönös hasznok realizálása, egymás belügyeibe való beavatkozás tilalma és a békés egymás mellett élés elveit jelentette. Az 1989-es tienanmeni események hatására vált szorosabba kapcsolatuk, ugyanis az afrikai államok vezetői kiálltak Kína mellett az elkövetett atrocitások ellenére. Ekkor érezte Kína először, hogy Fekete-Afrikára potenciális szövetségesként tekinthet, ha bármilyen összetűzésbe kerülne a nyugati országokkal40. Később arra is rájött Kína, hogy a térség nem csak politikai és jogi előnyöket biztosíthat számára, sokkal inkább nőtt a kapcsolat jelentősége, ahogy kiderült, hogy az afrikai térség nyersanyag készlete bőven tartogat forrásokat Kína számára is. A rohamosan növekvő Kína egyre több nyersanyagot igényel fejlődéséhez főként alumínium, réz, vasérc és nikkel felhasználásával. 2000-ben Peking megalapította a Kína-Afrika Együttműködési Fórumot, a CACF-ot - China-Africa Cooperation Forum. A fórum elsődleges célja egy nemzetközi gazdasági rendszer létrehozása volt, melynek fő feladata a kínai tőkeáramlás segítése Afrikába. Faladata továbbá a turizmus, egészségügyi, tudományos, kulturális és környezetvédelmi együttműködés előmozdítása Kína és az egyezményhez csatlakozó afrikai országok között.

39

Szentesi Ambrus Gábor - Kína Afrika felé fordulásának folyamata, valamint annak gazdasági és geopolitikai vonzatai. 2009

40

Kiss Judit – Tétényi András - Kína politikai és gazdasági érdekei Fekete-Afrikában. 2009

45

A megállapodás a két fél között nagy jelentőségű volt, melyre a 10.5 milliárd jüan adósság elengedése a csatlakozó országoknak, tökéletes bizonyíték volt41. A 2006-ban megrendezett miniszteri csúcson a kínai és az afrikai vezetők elfogadtak egy akciótervet, mely politikai, gazdasági és szociális témákat érintett. Ennek eredményeként létrehozták a közös AfrikaKína Fejlesztési Alapot, melyben Kína vállalta 10 tesztállomás létrehozását, 100 vezető agrárszakember Afrikába küldésével. Ezzel a lépéssel Kína öt milliárd dollárral támogatta a kínai vállalatok Afrikába települését. 2009-ig biztosította Kína a térség számára a segélyek megkétszerezését és 15.000 szakember kiképzést, 10 kórház, 30 maláriakutató klinika alapítását, 37.5 millió dollár biztosítását malária elleni gyógyszerekre és 440 árucikk számára a vámmentes szállítást42. Az 1960-as években Fekete-Afrika legtöbb országában valamilyen

típusú

autoriter rezsim

volt

hatalmon,

melyek sajátos

intézményi

berendezkedést valósítottak meg. Ez azt jelentette, hogy az ország lakosságának egy egyedüli jelöltre kötelezően kellett szavazniuk. A versenyzők egypártrendszerek voltak, ahol a pártok közül lehetett választani, de a győztes állandó volt. A vezetők mindenáron fenn akarták tartani az autoriter rezsimet. Úgy gondolták, ha az országot kiszolgáltatják a demokratikus versenynek, a lakosságot befolyásolni fogja a vallás, a társadalmi osztály és a népcsoport a szavazásnál. Sokkal fontosabb, hogy a döntéseikben az egyes politikai programok előnyei vagy hátrányai befolyásolják őket. A másik fontos tényezője az autoriter rendszereknek, hogy mivel az állam gyenge, de főként korrupt volt, a pozícióba került bürokraták a legtöbbször az őket támogatóknak az érdekeit kellett figyelembe venniük és csak azután foglakozhattak az állam érdekeivel43. Az 1990-es években egy demokratizálódási hullám volt megfigyelhető, melynek hatására az országok legfelső vezetése átalakult. A patrimonális rendszer azonban nem változott, mivel a politikai résztvevőknek érdekükben állt fenntartani a rendszert. Kína ebben a hullámban jelent meg Fekete-Afrika „életében”. Afrikának gazdasági fejlődéséhez elsősorban tőkére volt szüksége, melyet a fejlesztési bankok és nyugati országok gazdasági reformok meghozatalához kötötték. Kína mindössze kereskedelmi megállapodást kért a segélyekért és a hitelekért. Ennek következtében számos fekete-afrikai országban le fog lassulni az intézményrendszer átalakulása, mert a vezetőknek nem érdeke változtatni a jelenlegi helyzeten. 41

Kiss Judit – Tétényi András - Kína politikai és gazdasági érdekei Fekete-Afrikában. 2009

42

Kiss Judit – Tétényi András - Kína politikai és gazdasági érdekei Fekete-Afrikában. 2009

43

Kiss Judit – Tétényi András - Kína politikai és gazdasági érdekei Fekete-Afrikában. 2009

46

A kínai jelenlétnek egyértelműen pozitív hatása van, az afrikai országok jobban képesek lesznek diverzifikálni kereskedelmi és politikai partnereiket, plusz forrásokat biztosít a vezetés számára alacsony kamatokkal és nem szól bele azoknak a felhasználásába. Negatív hatása is lehet a kedvezményes hiteleknek, hiszen a legtöbb fekete-afrikai ország nincs rákényszerítve, hogy az országban található hatékonysági veszteséget felszámolja. Ha nem a fejlesztésorientáció, akkor a kormányzat fő célja, a kínai vevők minél szélesebb körű kiszolgálása és a csere fenntartása lesz44. Ez esetben a Kínából származó jövedelmek miatt a kormányzatnak nem kell elszámolnia bevételeivel, hiszen ugyanolyan fejlődési ütemet képes diktálni. Tehát a lakosság egyértelműen vesztes lesz. III.1.2. A kínai érdekek A kínai külkapcsolati rendszerben Fekete-Afrika jelentősége egyre növekvő szerepet kap. A legfőbb kereskedelmi partnerek közül a harmadik helyen áll, leelőzve ezzel az USA-t és Franciaországot. A kínaiak érdeklődése vitathatatlanul a gazdaság növekedésével, a rohamosan

emelkedő

nyersanyag-

és

energiaigénye,

amit

próbál

a

lehető

legoptimálisabban és biztonságosabban, az egyoldalú függés elkerülése érdekében minél diverzifikáltabb

forrásból

kielégíteni.

Egyes

források

szerint

2045-re

Kína

energiaszükségletének 45 százalékát importált olajból tudja majd csak kielégíteni. Az érdeklődés másik oka a növekvő termelés és export számára a piacra jutást nyújtó felvevőpiacok felkutatása. Kína azzal a lépésével, hogy befektetéseket intéz az afrikai nyersanyag- és energiaszektorba nem csak ellátásbiztonságának javulását várja, hanem egy meghatározó szerep kialakulását is a világ energiaszektoraiban, mellyel tovább növelheti világgazdasági súlyát. A Fekete-Afrikába áramlott tőke 2006-ban 12.2 milliárd dollár volt. A térség a növekedés fényében reméli, hogy a Kínával folytatott kereskedelmi és tőkekapcsolatok a saját világgazdasági integrálódásukat is elősegíti. A kapcsolat tulajdonképpen egy kitörési lehetőség lehet Fekete-Afrika számára. Kína stratégiáját a „be nem avatkozás” elvére helyezi, ami Afrika számára kedvező, mivel nem köti explicit feltételekhez a tőke és segélyáramlást. Egyetlen elvárása van Kínának, hogy az afrikai partnerei ne tartsanak fenn diplomáciai kapcsolatot Tajvannal, hozzájárulva ezzel a szigetország marginalizációjához és az „egy Kína” elv érvényesítéséhez45. 44

Kiss Judit – Tétényi András - Kína politikai és gazdasági érdekei Fekete-Afrikában. 2009

45

Kiss Judit – Tétényi András - Kína politikai és gazdasági érdekei Fekete-Afrikában. 2009

47

III.1.3. Stratégiai okok Kína 2006-ban fogalmazta meg az úgynevezett African Policy Paperben stratégiáját, mely szerint a fő cél egy új típusú stratégiai partnerség kialakítása volt az egyenlőség, a kölcsönös bizalom, a szolidaritás, a kölcsönös előnyök, a viszonosság és a be nem avatkozás elvei alapján. A stratégia alapfeltétele az „egy Kína” elv támogatása volt. A politikai stratégia egyik fő eleme a kapcsolatok építése érdekében a magas rangú delegációk kölcsönös látogatása, valamint a nemzetközi kérdésekben való kooperáció segítése. Kína Fekete-Afrikával működő gazdasági kapcsolatait főként az árucsereforgalomra koncentrálja. A kapcsolat alakításának alapelve a „win-win cooperation”, azaz, a „mindenki nyer” megközelítés, ugyanakkor kereskedelem-vezéreltnek is mondják – „trade driven” – melyet elősegít például a beruházás, a segélyezés, a munkaerőmozgás és a kivándorlás. Fontosnak tartja továbbá Kína az Afrika-stratégiában a tudomány, az oktatás, az egészségügy, a kultúra, a béke és biztonság, a katonai együttműködés és a szociális helyzet fontosságának hangsúlyozását. 2000-ben létrehozták a FOCAC – Forum on ChinaAfrica Cooperation – fórumot, mely a két fél között az együttműködés sikerességét próbálta megvalósítani. A 2006-os pekingi ülésen egy „új típusú partnerség” születetett Kína és Fekete-Afrika között. Ennek értelmében Kína ígéretet tett az alábbiakra46:



egy öt milliárd dolláros China-Afrika Development Fund létrehozására, mely az

Afrikában eszközölt kínai beruházásokat segíti elő 

az Afrikának nyújtott segélyeket egy milliárd dollárra emeli



1.4 milliárd dollár értékben 31 eladósodott és fejletlen afrikai országokban a kínai

kormány eltörli a lejárt adósságokat 

agrárszakembereket küld Afrikába



vállalta 15.000 afrikai szakember kiképzését és afrikai diákoknak ösztöndíj nyújtását

30 kórház és 30 maláriacentrum és 100 vidéki iskola létesítésére III.1.3.1. FOCAC és az Afrika politika 2000-ben aktuálisnak vélték egy olyan fórum létrehozását, mely hivatalos kereteket biztosít Kína Afrika-politikájának. 46

Kiss Judit – Tétényi András - Kína politikai és gazdasági érdekei Fekete-Afrikában. 2009

48

A fórum létrehozása egy tökéletes kommunikációs csatornának bizonyult mind a kínaiaknak, mind az afrikaiaknak. Kína képes egy helyen és egyszerre minden fontos félnek afrikai tevékenységeit úgy feltűntetni, hogy emeljék Kína sajátos imázsát. Háromévente

rendeznek

találkozót

a

fő

döntéshozók

részvételével.

2004-ben

megalapították a Kína-Afrika Üzleti Tanácsot, – China Africa Business Council – melynek lényege a kínai magánszektor afrikai beruházásokra való ösztönzése volt. Felállítottak továbbá 10 befektetés- és kereskedelemösztönző központot szubszaharai területeken, melyek a kínai vállalkozások tevékenységeit segítik speciális pénzalapokkal és tanácsadással. Kína Afrika politikájának főbb elemei közül néhányat az alábbiakban kiemelnék47: 48 afrikai állam a legmagasabb szinten képviseltette magát a 2006-os FOCAC csúcson,



ami jelzésértékűvé vált a kétoldalú kínai-afrikai kapcsolatok növekvő jelentőségében a 2006-os csúcsra minden afrikai ország meghívót kapott, – kivéve a Tajvant elismerő



országok – ahol a kínai kormányfő ígéretet tett az afrikai vezetőknek, hogy a kínai cégeket kötelezni fogják a környezetvédelmi normák betartására, valamint hogy felveszik a harcot a korrupcióval az afrikai projektek átlátható megvalósulása érdekében. Kína a kapcsolatból többszörösen is jól jár, mivel hazai cégeit és részben munkavállalóit



biztos bevételi forráshoz juttatja, bankjai lendületben maradnak, ipara gazdag nyersanyagforrásokhoz jut és a megszerzett politikai befolyást számtalan területen tudja kamatoztatni. Kína és Afrika egymás kölcsönös segítésére hivatalosan létrehoztak egy nyilatkozatot



FOCAC csúcson, melynek neve az Action Plan – Cselekvési Terv volt. III.1.4. Kínai tőke Fekete-Afrikában Kína 2009 végéig 49 afrikai országba fektetett be elsősorban az infrastruktúrába, a bányászatba, a szállítási ágazatba és a gyáriparba. A kínai vállalatok utakat, kórházakat, házakat, vasutakat, sportlétesítményeket és iskolákat építettek. A gáz, olaj és nyersanyag kitermelés mellett jelen vannak a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban, az építőiparban, a halászatban, az erdészetben, a kereskedelemben és a pénzügyi szektorba. 47

Szentesi Ambrus Gábor - Kína Afrika felé fordulásának folyamata, valamint annak gazdasági és geopolitikai vonzatai.2009

49

Egyes források szerint Kína 7.6 millió dollárral növeli a gazdaságilag nehéz helyzetben lévő országok számára folyósított segélyek összegét48. A közeljövőben egy csaknem 10 milliárd dolláros beruházásra készül a helyi bányaiparban, a mezőgazdaságban és az energiaiparban. Az elmúlt hat év során Kína kevesebb, mint 500 millió dollárról 9 milliárd dollárra növelte a közvetlen tőkebefektetéseit a földrészen. Afrikának óriási jelentősége lett a kínaiak életében, míg Gabonban vasércet, Zambiában rezet bányásznak, addig Angolában olajat finomítanak. Kína mintegy 800 afrikai projektet finanszírozott Afrikában. A 2000 milliárd USA dollár értékű tartalékai rengeteg lehetőséget rejtenek számára, főként a jelenlegi instabil gazdasági helyzetben, amikor minden piac szinte mágnesként vonzza a befektetőket. Kína 2009 tavaszáig szinte minden térséggel valutáris megállapodást kötött, mely jelentősen növelte az RMB pénzügyi pozícióját. Az Afrikába áramló kínai működőtőke áramlását a WIR jelentése szerint, a nyersanyagok piacának globális növekedése és a vállalti befektetések jövedelmezőségének javulása együttesen határozzák meg49. A kínai kormány a lehetőségek teljes tudatában biztosítja a szükséges politikai támogatást. Saját iparának nyersanyag biztosítása érdekében indította el a „Go Global” kampányát, melynek segítségével kínai multinacionális vállaltok születhettek a térségben. Gazdasági és geopolitikai stratégiáját egyesítette a segély- és fejlesztési politikájával. A kínai állami bankok nagy mértékben támogatják az állami vállalatok által kivitelezett afrikai fejlesztési projekteket, melyek következtében a vállaltok is elkezdenek transznacionálissá válni, az afrikai kormányok lekötelezettekké válnak, és jellemzően nyersanyagokkal fizetnek az fejlesztésekért. A kínai tőke afrikai jelenléte a 2000-es évekre elérte az évi 107 millió USA dollárt. A 2003 és 2006-os időszakban a kínai vállalkozások évente csaknem 326 millió USA dollárt fektettek be Afrikába. 2007-ben létrehozták a Kína-Afrika Fejlesztési Alapot, melynek alaptőkéje mintegy 5 milliárd USA dollár volt és lényegében a neves kínai vállalatok afrikai befektetéseit támogatta. 2009-ben 20 projekt kezdődött az alap támogatásával, amihez Kína elhatározta, hogy újabb 2 milliárd USA dollárral segíti az alapot50. Jól látható tehát, hogy a kínai tőke jelenléte Afrikában meghatározó szerepet kapott. 48

MTI – 2011

49

Szentesi Ambrus Gábor Kína Afrika felé fordulásának folyamata, valamint annak gazdasági és geopolitikai vonzatai.2009

50

Szentesi Ambrus Gábor Kína Afrika felé fordulásának folyamata, valamint annak gazdasági és geopolitikai vonzatai.2009

50

Ha a kínai cégek földrajzi eloszlását tekintjük Afrikában, azt állapíthatjuk meg, hogy jelentős a száma azoknak a vállalatoknak, akik a nyersanyagokban és erőforrásokban gazdag térségeket célozzák meg. A befektetéseket tekintve kiemelkedő jelentőségűek például Nigéria, Algéria, Szudán, Zambia és a Dél-Afrikai Köztársaság. 2006-ban ők együttesen 54.6 százalékát adták a kínai tőkének. Az afrikai érdekeltséget tekintve két csoportra bonthatjuk a befektetőket. Az első csoport a kis magáncégekből álló befektetők, akik csak csekély jelentőségő beruházásokat képesek végrehajtani. Ők inkább a kiskereskedelemben, vendéglátásban és a könnyűiparban érdekeltek. Mivel befektetéseik nem számottevőek, így pontos adatok nem állnak rendelkezésünkre. A másik befektetési csoport nagyobb jelentőségű tőkét helyez ki az Afrikai kontinensre, akiket főként állami cégek alkotnak. Ez a csoport vesz rész főként a nagy nyersanyag-kitermelést célzó projektekben. III.1.5. A kínaiak versenyelőnye „Chinese go where no one else go!” Vagyis a kínaiak oda mennek, ahová más nem merészkedik. Az Afrikába érkező versenytársak számára óriási kihívást jelenthet Kína jelenléte. A főbb kínai versenyelőnyöket az alábbiakban foglalnám össze51:



a kínaiak számára rövid-távú profitabilitás kevésbé szempont, így általában hosszabb

távra gondolkodnak, és stratégiai célokat kívánnak elérni, mint a nyersanyag- és energiabiztonság - alapvetően alacsony tőkeintenzitású technológiával dolgoznak a kitermelőipar kivételével 

Kína képes alacsony munkaerő, tőke és anyagköltségekkel befektetni



beruházásaik a legtöbb esetben technológia transzferrel, segítségnyújtással és

infrastruktúra-építéssel párosul 

51

múltbeli kapcsolataiknak köszönhetően jelentős helyismerettel rendelkeznek

Kiss Judit – Tétényi András - Kína politikai és gazdasági érdekei Fekete-Afrikában. 2009

51

Mindezek mellett úgy vélem, hogy mivel Kína mindent saját erejéből szeretne megteremteni, gondolok itt a saját munkaerő, illetve egyéb inputokra, nagyban rontja a versenytársak és ezáltal az afrikaiak helyzetét, abban a tekintetben, hogy ők legalább kihasználva a helyi munkaerőt, munkahelyeket teremthetnének. Ezek mellett nem meglepő az a tény sem, hogy kevés hangsúlyt fektetnek a környezetvédelemre és az emberi jogokra. Úgy gondolom, hogy érdemes megemlíteni a kínai munkaerő-áramlás pozitív hatását is. A két fél között a gazdasági kapcsolatok feltörekvő ágazata lett a munkaerő-áramlás. A kínai munkaerő egyfelől az építőipari projektek – hídépítés, útépítés, ház-, iskola-, korházépítésre – és az infrastrukturális beruházások – energiaszolgáltatók – miatt áramlik a térségbe. 2000 óta mintegy 6000 kilométer út, 3000 kilométer vasút és 8 erőmű építése valósult meg. Másfelől a munkaerő-áramlás a kínai vállalkozók, kereskedők és beruházók saját vállalkozásai révén valósul meg. III.1.6. Kína és Fekete-Afrika kereskedelmi kapcsolata Kína évtizedek óta törekszik a jó kapcsolat kialakítására és fenntartására az afrikai országokkal. Elsősorban olyan üzleti ajánlatokat tesz számára, melyek a fejlődés alapfeltételeit teremtik meg az infrastruktúrában szegény és tőkehiányban szenvedő térségben. Kína ma már az első számú kereskedelmi partnerévé vált Afrikának. A KínaAfrika kereskedelem az 1978 és 2009-es időszakban ugrásszerűen növekedett, a 6-os ábra alapján a legmagasabb értéket a 2008-as évi forgalom mutatta, 106,8 milliárd USA dollárral, aztán ez az érték 2009-ben már csak 91.07 milliárd USA dollár értékű volt. 2010ben azonban kétoldalú kereskedelmi forgalom a 110 milliárd dollárt is meghaladta. A kereskedelem növelésének egyik lehetősége a két fél komplementer termelési struktúrája, melyet jól jellemez a köztük lévő kereskedelem áruszerkezete is. Kína 62 százalékban olajat és 13 százalékban egyéb nyersanyagokat – mezőgazdasági alapanyagok, szén, réz, kobalt – szerez az afrikai kontinensről. Az olaj szükségletét 23 százalékban Afrikától nyeri. Afrika egyrészt kielégíti Kína energia- és nyersanyag igényeit, másrészt piacot nyújt a kínai feldolgozott termékek számára. A másik lehetőség a kereskedelem növelésére az afrikai gazdasági fejlődés egyik legszűkebb keresztmetszete, az infrastruktúra alacsony fejlettségi szintje. Ez nagyban akadályozza az esetleges többlettermelés realizálását, a termelés és az export növelését, a szükségszerű diverzifikáció végrehajtását.

52

6. ábra Kína és Afrika kereskedelme 1978 és 2009 között

Forrás: http://www.chinadaily.com.cn/business/2010-10/15/content_11413570.htm

Kína segélypolitikája nagyban hasonlít az infrastruktúrafejlesztéshez, mivel mindkettő szociális célokat szolgál, mint iskolák és kórházak létesítése. Ezek az infrastrukturális beruházások nagyban hozzájárulnak a kereskedelmi hitelből finanszírozott termelő beruházások működéséhez. Egy fontos kulcs lehet Kína helyzetében az élelmiszer helyzete. A világszinten növekvő kereslet a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek iránt, maga után vonja ezen cikkek áremelkedését is, ami Kína számára a jövőben újabb potenciális termelők keresését vonhatja maga után. Főleg olyan országok felé tekinthet, akik megfelelő agrárlehetőségekkel rendelkeznek. Ebben a stratégiában elképzelhető Kína Afrika felé fordulás, hiszen egy úgynevezett „kenyereskosárként” szerepelhet Afrika. Így nem véletlen, hogy a gazdasági együttműködés az agrárszektorra is kiterjed52. Kína a kereskedelem továbbfejlesztésében abszolút érdekelt Afrika irányában, éppen ezért nyújt a kínai kormány és a kereskedelmi bankok közép- vagy lassú lejáratú hiteleket, melyeknek közvetlen exportgeneráló hatásai vannak. A China Exim Bank – a Világbank becslése szerint – Fekete-Afrikának infrastrukturális fejlesztést finanszírozó hiteleket nyújtott, melyek által 259 projekt valósulhatott meg. 52

Kiss Judit – Tétényi András - Kína politikai és gazdasági érdekei Fekete-Afrikában. 2009

53

Ilyenek például az erőművek, utak, hidak, olaj- és gázvezetékek és a vízellátás területén tett előrelépések. 2007 és 2009 között 5 milliárd dollárt szánt a China-Africa Development a kínai befektetések ösztönzésére Afrikában, főként az energia-szektorban, a bányászatban és az ipar területén. Közvetlen kínai exportot eredményezhet a segélyezésen belül a kötött segély, más néven a „tied aid” és a preferenciális hitelek. Az elmúlt években kezdett fokozódni a szerepük a magán és a közös vállalatoknak. Kezdtek megjelenni a kínai kisvállalkozók és a kereskedők Afrikában. Főként nagy- és kiskereskedelemben érdekeltek, elsősorban fogyasztási cikkek, mint elektromos berendezések, textíliák és ruházati cikkek kereskedelmében, mely kiszorította a hazai kereskedőket a versenyből. Érdemes szót említeni az Afrikába irányuló kínai fegyvereladásokra, amely tulajdonképpen a kínai energia- és nyersanyagszükségletek kielégítésére szolgál. Jelenleg a kínaiak a hagyományos fegyverek legjelentősebb szállítói Afrikában. A főbb célországok Etiópia, Szudán, Tanzánia, Zimbabwe és Burundi. A kínai-afrikai forgalom növelése érdekében 2005-ben életbe lépett a Special Preferential Tariff Treatment (SPTT), amely biztosította a vámmentes bejutást a 25 legkevésbé fejlett afrikai ország 190 terméke számára. Úgy vélem, hogy az említetteken túl a gazdaságdiplomáciai eszközök, mint a különböző gazdasági delegációk cseréje, a diplomáciai találkozók és az FOCAC tevékenysége együtt tovább növelhetik a kereskedelmi kapcsolatokat.

III.2. Latin-Amerika szerepe Az ezredforduló óta két jelentős változás történt Latin-Amerika külkapcsolatiban, egyrészt az Egyesült Államokkal való kapcsolata vesztett intenzitásából, másrészt Kína gazdasági és politikai jelenléte egyértelműen növekedett a térségben. A két térség kapcsolatára kevésbé jellemzőek a mély, történelmi múltba visszatekintő kötelékek, mint Kína, Afrikával való kapcsolatára. 1970-ig Kuba volt az egyetlen latin-amerikai ország, aki elismerte a Kínai Népköztársaságot. A legtöbb elemző úgy véli, Kína Latin-Amerika felé közeledésének hátterében a térség nyersanyag- és energiaéhsége áll. Az energiával való ellátottságának biztosítása alapvető feltétele annak, hogy Kína ipari fejlődésének üteme ne lassuljon, ezért az ázsiai ország fontos stratégiai érdekét szolgálja, hogy Latin-Amerikában a

számára

fontos

nyersanyagok

előállításában

és

a

régió

infrastruktúrájának,

közlekedésének fejlesztésébe ruházzon be, amivel tulajdonképpen biztosítva lesz a nyersanyagok tekintetében. Az energiaellátás területén a legfőbb partnerei Venezuela és Bolívia. A két térséggel való jó viszony kialakítása érdekében igyekszik minél jobb

54

kapcsolatot építeni. Minél komolyabb pozíciót szeretne elfoglalni a két ország kőolaj- és gázkitermelésének fejlesztésében. Kína elsődleges célja tehát a természeti erőforrások aztán a mezőgazdasági termékek nyújtotta lehetőségek kiaknázása. További céljai közé tartozik még a piacok megnyitása a kínai áruk előtt. Az elmúlt évek befektetéseinek és kereskedelmi megállapodásainak köszönhetően Kína, Latin-Amerika legfőbb gazdasági partnerévé vált. Kína terjeszkedésében várható volt, hogy Latin-Amerika legjelentősebb partnerévé növi ki magát. A kínai-latin-amerikai befektetések és kereskedelmi kapcsolatok látványos fejlődésen mentek keresztül az elmúlt években, elsősorban a textil- és élelmiszeripar területén, valamint a stratégiai fontosságú iparágakban, ugyanakkor más kereskedelmi partnerekkel összehasonlítva látható, hogy Kína és Latin-Amerika marginális szerepet töltenek be egymás kereskedelmében. A New York Egyetem Wagner Iskola kutatócsoportjának a felmérése szerit a beruházások és a projektek együttes értéke elérte 26.7 milliárd USA dollárt a 2002 és 2007-es időszakban. A projektek több mint kétharmada a természetes erőforrások ágazatában valósult meg, 28 százalék infrastrukturális fejlesztés, 1 százalék humanitárius tevékenység és technikai segítségnyújtás volt, a többi 2 százalékos támogatásról nincsenek pontos információk. Kína Latin-Amerikához való közeledésében politikai szándékok is vezérelték. A térség már évtizedek óta a Kínai Népköztársaság és Tajvan harmadik országok diplomáciai elismeréséért folyó harcaik meghatározó színtere. Tajvant jelenleg 24 ország közül 12 ismeri el ebben a térségben. Eddig Tajvan törekvéseit segítette, hogy a régió országai alulfejlettségük miatt ki voltak szolgáltatva a nemzetközi segélyeknek. Tulajdonképpen Tajvan a nemzetközi segélyek segítségével megvásárolta Latin-Amerikában ezen országok diplomáciai elismerését. Kína szeretne Tajvan előtt járni és megszerezni a hatalmát, elősegítve ezzel az „egy Kína” elv érvényesítését a nemzetközi kapcsolatokban. Kína megpróbál mindent elkövetni, hogy a gazdasági együttműködést a politika terén is kiszélesítse. A hosszú távú céljai közé a nagyhatalmi státusz elérése tartozik, amihez az egyetlen út a nemzetközi rendszerbe való szerves bekapcsolódás, a szélesedő és a mélyülő nemzetközi kooperáció. Úgy vélem ehhez szorosan kapcsolódik azon törekvése, hogy mind az afrikai és a latin-amerikai országokkal partnerségre törekszik a harmadik világ összefogása érdekében. Annak ellenére, hogy Kína erőteljesen hangsúlyozza a béke, fejlődés, harmónia, azaz a „win-win”típusú együttműködési stratégiáját a latin-amerikai térségben mégis törésvonalak figyelhetőek meg. Míg Argentína, Peru és Chile növekvő szerepet vállalnak Kínával való kapcsolatukban, addig Mexikó, Brazília egyelőre kihívást jelent a kapcsolat építését illetően. Az ázsiai országban ideológiai szövetségest lát Bolívia, Venezuela és Kuba, Kína részéről azonban kisebb

55

mértékű elhatárolódások mutatkoznak, ugyanakkor alternatívát kínál a térség számára. A Latin-Amerikai-politikáját a segélyezéseken keresztül teszi még hangsúlyosabbá, mely főként a kínai befektetések elsődleges célpontjainak tartott országokba áramlik. Itt meg kell jegyeznem, hogy a latin-amerikai jelenlét jelentős előrelépéseken ment keresztül. Haiti, a Dominikai Köztársaság és Panama már nem támogatja Tajvan ENSZ-be való felvételét. Ez a tény mindenképpen előrelépést jelentett a pozitív Kína-kép kialakításában. A latin-amerikai régió legfőbb kereskedelmi partnere az Egyesült Államok, mely évi 300 milliárd dolláros befektetéseket produkál, a gazdasági válság hatására azonban a visszaeső külkereskedelem felgyorsította az amerikai befolyás csökkenését. Kína ezt kihasználva gőzerővel építi latin-amerikai hídfőállásait – Uruguayban autógyárat nyitott, Venezuelával és Ecuadorral hosszú-távú olajexport megállapodást kötött és tízmilliárd dollárt fektetett a brazil olajiparba. 2008-ig mintegy 140 milliárd dollárra nőtt Kína és a kontinens országai között a kereskedelem volumene. Peking azonban nem csak a befektetésekben érdekelt, sorra nyílnak a kínai külképviseletek, kulturális központok, éttermek és nyelviskolák. Latin-Amerika szívesen veszi Kína közeledését és befektetéseit. Kína több térségbeli nagyvállalattal kötött szerződést az elmúlt évek során, ilyen a brazil Petrobras-szal történt 10 milliárd dolláros, az argentin olajtársasággal és a Bridas-szal egy 3.1 milliárd dolláros megállapodás. Nemcsak a vállalatok megszerzésében van érdekeltsége, megszerezte a brazil Peregrino olajmező használati jogát, mintegy 3 milliárd dollárért, valamint az argentin Toromocho felügyeletét 2.2 milliárd dollárért. A nehézipari érdekeltségét fokozatosan kezdte felváltani az energiaszektorra és a telekommunikációs ágazatokra való koncentrálása. Jelentős segítséget nyújt az infrastruktúra fejlesztésére, hogy Peruban például több mint 2 milliárd dollárt szánt a Tacna nemzetközi kereskedelmi kikötő fejlesztésére és 8 milliárd dollárral segítette a bolíviai és perui bányászati területek összekötő út- és vasútvonal felújítását. Ennek egyben stratégiai jelentősége is volt, mivel a perui bányászat meglehetősen vonzó a külföldi befektetések előtt. Előreláthatólag csaknem 4.5 milliárd dollárt jelent majd a peruiaknak. Kína jelenléte Latin-Amerikában hosszú távon sértheti az Egyesült Államok érdekeit. Az Államok törekvéseivel ütközhet a demokratizálási folyamatban a kínai jelenlét, ugyanakkor Kína megnövekedett gazdasági érdekei miatt részt vállalhat a térség biztonságpolitikai stabilizálás folyamatában, amely egyben az USA érdeke is. Tulajdonképpen bátran kijelenthetjük, hogy Kína sikere a nyugati féltekén részben az

56

Egyesült Államok sikertelen Latin-Amerika-politikájának köszönhető.

III.3 Magyarország és Kína A magyar – kínai kapcsolatok közel hat évtizedes múltra tekintenek vissza. Magyarország az elsők közt ismerte el a Kínai Népköztársaságot. Ebből az időszakból mindössze két évtized mondható eredményesnek, az 1950 és 1980-as évek, de ez éppen elegendő volt ahhoz, hogy Magyarország ismertté váljon a hatalmas Óriás, Kína számára. Nem elhanyagolható szempont a Kína-stratégia megalapozásánál, hogy az 1984 őszén elfogadott kínai gazdasági reform első szakaszában megvalósított gazdaságirányítási rendszert Kínában éveken át „xiongxalo moshi”, azaz „magyar modell” néven emlegettek. Az Európai Unió tagállamai mintegy tanítóként szolgálhatnak abban, hogy a bennünket Kínával összekötő elvi kérdésekre kell összpontosítani figyelmünket és erőfeszítéseinket és nem azokra, melyek elválasztanak minket egymástól53. Különösen nagy hangsúlyt kell fektetnünk a kapcsolatok ápolására, az államelnöki és a miniszterelnöki találkozók rendszeressé tételére. Kína, külkapcsolati fejlesztésben nem tesz különbséget a kis és nagy országok között, mindenkivel próbál a békés egymás mellett élés elvei és a kölcsönös előnyök alapján együttműködni. A Kína-stratégiánk megalapozásánál különösen nagy hangsúlyt kell fektetnünk azokra az elemekre, melyek nem sértik elveiket és meg kell találnunk azokat a pontokat, melyek kölcsönös eredményekkel járhatnak mindkét fél számára. Tehát meg kell találnunk a járható utat, ahhoz, hogy mind Magyarország mind Kína számára pozitív fejlődést jelentsen. Az első nagyobb előrelépések 2003-ban születtek, soha nem látott mértékben bővült Magyarország kínai kapcsolatait irányító intézményi rendszere. 2003-ban megkezdte működését a magyar-kínai kapcsolatok fejlesztéséért felelős kormánybiztos, aki magyar-kínai kapcsolatok általános fejlesztéséért és kormányközi koordinációjáért volt felelős. 2004-ben megkezdte a működését a MagyarKínai Kormányközi Gazdasági Versenybizottság – GVB. Szintén ebben az évben létrejött a magyar-kínai tagozat, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarán belül. A kereskedelem terén jó kapcsolatokat ápol a két térség. Bár a külkereskedelmi mérleget tekintve a passzívum óriási, ezzel szemben a magyar export dinamikusabban növekszik. Hazánk számára kecsegtető lehet Kína közeledése, mivel a magyar gazdaságban döntő szerepet töltenek be a külföldi működő-tőke befektetések. 53

Tálas Barna - A kínai stratégia néhány fő kérdése. 2008

57

A rendszerváltást követő időszakban nagymértékben befolyásolta a magyar gazdaság fejlődését a külföldi tulajdonú cégek megjelenése. A fejlődéshez a legnagyobb mértékben a multinacionális cégek egy csoportja járult hozzá. Jelenleg mintegy ötezer kínai cég működik Magyarországon. A kínai befektetésekért erős a verseny Közép- és KeletEurópában. Előnyt jelent hazánk számára a központi földrajzi elhelyezkedés, a közvetlen Budapest-Peking repülőjárat, a képzett munkaerő, valamint az, hogy a térségen belül hazánkban él a legnagyobb kínai közösség. III.3.1. Kína szerepe Magyarország és Kína közötti gazdasági- kereskedelmi együttműködés van, mely rengeteg lehetőséget rejt magában mindkét fél számára, ám ezek még jórészt kiaknázatlanok. Kína számára hazánk kiemelt gazdasági partnerré vált. Magyarország tulajdonképpen összekötő kapocsként funkcionál Európa és a Távol-Kelet között54. A két ország kiegészíti egymást természeti erőforrásaik és ipari szerkezetük számos területén. Hazánkban található a keletközép-európai legnagyobb kínai kolóniája, valamint nálunk nyitotta meg Kína két régiós központját is, a Bank of China-t és az Asia Center-t. Kína számos üzleti lehetőséget rejt és kínál számunkra. A jó üzleti kapcsolat kiépítése megteremtheti a hátteret a szükséges gazdasági-kereskedelmi tőkekapcsolatokhoz. Nem egyszerű a kínaiakkal a kapcsolat építése, de ha az sikerrel jár, megalapozhatja akár a jövőre nézve az együttműködés sikerét is. A magyar cégeknek ehhez feltétlenül tartós jelenlétre van szükségük. Hazánknak ki kell használnia ezt a rendkívül dinamikus fejlődését Kínának és meg kell találnunk azokat a pontokat, amelyek segítségével elmélyíthetjük a kétoldalú gazdasági-kereskedelmi kapcsolatokat. Mivel Kína előreláthatóan a következő évtizedek legdinamikusabban fejlődő gazdasága lesz, ezért hazánknak érdemes lesz hosszú távú együttműködésben gondolkodni, mellyel a ránk nehezedő recessziós gazdasági terhet a kapcsolat enyhítheti. A kínai piacon borzasztó nagy a verseny, éppen ezért eddig még csak kevés magyar cégnek sikerült megvetnie a lábát a piacon.

54

Csirikusz Gábor - A Magyar-Kínai kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztésnek lehetőségei, különös tekintettel a pekingi olimpiára és a sanghaji világkiállításra. 2008

58

III.3.2. A működő-tőke vonzása Az 1990-es évekre hazánkban 1.2 milliárd dollár külföldi működő-tőke beruházás történt. A kilencvenes években létrejött vámszabad területek kedvező feltételeket biztosítottak a zöldmezős beruházásoknak. A működő-tőke befektetéseket meghatározó tényezők a GDP nagysága, az üzleti környezet stabilitása és az ország növekedési nagysága voltak. A magyarországi tőkevonzás növelése érdekében pár példát írnék annak lehetséges megvalósításaira55: nagyobb hangsúly fektetése a szolgáltatásokra, – mint a kereskedelem és



idegenforgalom - melynek segítségével megváltozhat a gondolkodás a telephelyi előnyökről, előtérbe kerülhet a szakképzettség és a nyelvtudás fontos az életminőség javítása, hogy ezzel a külföldről beáramló jól képzett munkaerő



megfelelően tudjon együttműködni a helyi oktatókkal és kutatókkal javítani kell a közlekedés körülményein, támogatni kell a hírközlést és jól működő



infrastruktúrát kell kiépíteni különösen nagy hangsúlyt kell fektetnünk a területfejlesztésre, hogy a vállalatok ne



települjenek egyik telephelyről a másikra 

az állami oktatás fejlesztése a piaci elvárásoknak megfelelően



a megfelelő beszállítói és szolgáltatói háttér megteremtése a külföldi tőkeáramlás

vonzása érdekében, főként a feldolgozóiparba kiemelt figyelem szentelése a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek irányába



Fontosnak tartom megemlíteni az Európai Uniós csatlakozás szerepét a külföldi működőtőke beruházásokban. Befektetés szempontjából ez főként a nyugat-európai kis és közepes cégeknek kedvezett. Hazánk számára regionális központként szolgál a keletebbre fekvő piacok eléréséhez. Regionális szerepre főként a turizmus, logisztika és a szoftveripar területén számíthat. A működő-tőke beruházásokkal remélhetőleg pozitív irányú változások lesznek a magyar gazdaságban, előtérbe kerülhetnek visszaeső iparágak, mint például az elektronika.

55

Inotai András – Juhász Ottó - A Változó Kína. 2009

59

III.3.3. Hazánk és Kína kereskedelme A magyar - kínai kétoldalú külkereskedelem értéke továbbra is az egyik legjelentősebb a közép-kelet európai régióban. Változatlanul csak Lengyelország előzi meg hazánkat, azonban lényegesen kisebb mértékben, mint azt az országok közötti méretbeli különbség indokolná. A magyar - kínai külkereskedelmi forgalom értéke exportban és importban meghaladja a hasonló méretű Csehország adatait és maga mögé utasítja Bulgáriát, Romániát és a térség többi országait. 2009-ben a kétoldalú külkereskedelmi forgalom összesen 6.172 millió USA dollár volt – hivatalos KSH adatok alapján. A Kínából származó áruk mintegy 90 százaléka kész termékekbe épülve reexport formájában elhagyja hazánk területét, mely főként Nyugat-Európába és Észak-Amerikába áramlik tovább. Ilyen termékek például TLC, Xoceco, Skyworth és a Hisense televíziók és egyéb elektronikai termékek. Mivel hazánk nem rendelkezik olyan forrásokkal melyek Kína számára számottevők lennének, - gondolok itt nyersanyagokra és egyéb csúcstechnológiákra – ezért az egyenlőtlenség mérséklése érdekében a legjobb megoldásnak a beruházások növelése tűnhet, főként technológia- és tudástranszferrel. A magyar - kínai kereskedelmi forgalomban – elsősorban számítástechnikai eszközök, autóalkatrészek, elektronikai és mobil telekommunikációs eszközök – jelentős szerepet kapnak a kínai tulajdonú multinacionális vállalatok. A kínai gyártók bizonyos fogyasztási cikkek esetében felesleges kapacitásokkal rendelkeznek, így exportpiacokat keresnek. A magyar - kínai kétoldalú forgalom túlnyomó része a multinacionális vállaltokhoz köthető, mint az AUDI, Philips, Siemens, IBM, Nokia és Allison. a textilipari és ruhagyártó cégek érdeklődése jelentős mértékben megélénkült. 2009-ben a Wanhua vegyipari cég tulajdonrészt szerzett a magyar BorsodChem vállalatban, majd 2010-ben többségi tulajdonossá vált, munkahelyeket teremtve ezzel és számos fejlesztéseket végezhet a magyar vegyipari cégben. A HUAWEI Technologies magyarországi leányvállalata közel 100 magyar munkatárssal rendelkezik. Számos kisebb beruházásra kerülhetett még sor hazánkban, melyek együtt tovább növelik Kína jelenlétét. III.3.4. Befektetések Magyarországon Hazánkban a legelterjedtebb kínai – kiskereskedő - vállalkozások a ruházati termékek, cipők és fogyasztási cikkek kereskedelmével foglalkozó, általában családi vállalkozások. Magyarországon több mint 3000 kínai tulajdonú gazdasági társaságot jegyeztek be, így

60

érthető, hogy hazánk a Kárpát-medence legnagyobb elosztó központja. A nálunk tevékenykedő kínaiak több mint négyötöde foglalkozik kereskedelemmel és tíz százalékra jellemző mindössze az éttermi munkavégzés. A Magyarországon elő kínaiak azon csoportjának a bejegyzett száma, akik a mezőgazdaság, vendéglátás vagy a szolgáltatóipar területein tevékenykednek, meghaladhatja az ezret is. Ezzel szemben a befektetési cégek száma száz körüli értékre is tehető. A kínaiak részéről jelentősebb termelő jellegű beruházás még nem történt, de remélhetőleg a jövőben ezeknek a száma is megtöbbszöröződhet. Úgy gondolom, hogy Magyarországnak ki kellene használnia a kedvező kínai megítélést. Ösztönözni kellene a kínaiak magyarországi befektetéseit, amihez egy kiváló hátszelet nyújthat a Magyarországon előállított termékek vámmentes kijutása az EU piacára. Akadály lehet a kapcsolat építésében a kevés információ megléte a két fél között, mind a magyarok, mind a kínaiak számára szükség lenne egy információs központ létrehozására, – akár Internet formájában – megkönnyítve ezzel a már piacon lévő vagy piacra lépni szándékozó kínaiak helyzetét. A kínai gyártók terjeszkedése globális szintűvé vált, gyártóbázisok felállításával szeretnének részesedni akár az észak-amerikai akár az uniós piacok adta lehetőségekkel – ilyen például hazánkban a TLC, Xoceco, Hisense, Skyworth szerelési megállapodásai. Magyarországon eddig mintegy 600-800 millió dollár értékben fektettek be kínai társaságok az informatika, az infokommunikációs technológiák (ICT), az elektronika, a telekommunikáció és a kutatás-fejlesztés területen. Jelenleg 5 ezer kínai cég működik Magyarországon, ebből tucatnyi jelentős nemzetközi vállalat. Az ITD Hungary közlése szerint ezzel párhuzamosan 20-30 magyar cég van jelen Kínában, melyek összesen 100200 millió dollár értékben fektettek be az ázsiai országban. 2005 óta az ITD Hungary által Senzenben létrehozott Hi-Tech Központ is a magyar kis- és középvállalkozások kínai piacra jutását támogatja. III.3.5. Logisztikai lehetőségek A Távol-Kelettel újra fellendülő vasúti áruszállításba 2008 elején rendszeres közvetlen vasúti teherszállítás kezdődőtt Kína és Nyugat-Európa között, bekapcsolva ezzel Magyarországot is folyamatokba. Magyarország tulajdonképpen kapuként funkcionált a délkelet-európai kikötőkön keresztül Nyugat-Európába. A Kínából érkező mintegy 4 milliárd USA dollár értékű termékek túlnyomó többsége – 70-80 százalék –

61

továbbexportálásra került más Uniós tagállamokba. A Kínaiak számára a legfontosabb, hogy minél nagyobb raktározási és termelőüzemi területeket tudjanak kihasználni főként az autópályák környékén, mivel a termékek széles skálájának a kereskedelmét célozzák meg a textiltől a csúcstechnológiáig. Mivel mindent a saját erejükből szeretnek megvalósítani, így a munkaerőt is magukkal kívánják vinni az aktuális bázis üzelemeltetéséhez. A közúti és a vasúti szállítás mellett a légi szállításban is érdekeltek . Ez esetben csak olyan területek jöhetnek szóba, melyek nagy forgalamt lebonyolítani képes repterekhez közel esnek. Már született is megállapodás a Ferihegyi Repülőtér – Liszt Ferenc Repülőtér - esetében, ezáltal elindulhatott a fejlesztés nagy mennyiségű kínai áruk fogadására. Sajnos számos problémát le kell még küzdenie Magyarországnak, mint az autópályák bővítése, – csekély számban állnak rendelkezésre olyan térségek, melyek fogadóképesek lehetnek a kínai logisztika irányában – az úthálozatok elégtelensége – nem képesek a több mint napi 200 kamion fogadására – valamint a vasúti szállításban problémát jelenthet a záhonyi átrakó körzet kiépítetlensége – hogy átrakodás nélkül is lehetővé tegyük a vízi szállítást nyugat felé. A 2008-ban kiadott Magyar Logisztikai Stratégia lehetőséget ad a magyaroknak, hogy a nemzetközi piacokon meghatározó szerepet tölthessen be kapacitásban és technológia fejlesztésben. Ahhoz, hogy a kínai logisztikai beruházások kiaknázhatóak legyenek, hazánknak szüksége lesz56:



az ipari parkok menedzseri képességének fejlesztésére



a felépült autópályák mentén kihasználható területeken ipari parkok és egyéb önkormányzati ingatlanok létesítésére nagyobb hangsúly fektetése a duna hajózás előnyeire – a Kínából Európába érkező áruk



beékezési és továbbítási útvonalaként

III.3.6. BorsodChem Zrt. A dologozatban szeretném bemutatni, egy a hazánkban történt kínai befektetéset, melynek jelentősége a jelen helyzetben és a jövőre nézve meghatározó lehet számunkra és Kína számára egyaránt. A választásom az aktuális befektetési területre, a vegyipari BorsodChem Zrt.re esett. 56

Inotai András – Juhász Ottó - A Változó Kína. 2009

62

A BorsodChem Zrt. Európa egyik piacvezető MDI (metilén-difenil-di-izocianát), – építőanyag- és szigetelőanyag iparban - TDI (toluilén-di-izocianát), - bútoriparban - PVC (polivinil-klorid) és klóralkáli termékek gyártója. A BorsodChem hat évtizeddel ezelőtt nyitotta meg kapuit Kazincbarcikán. Első lépésként szintetikus műtrágyával kezdtek foglalkozni, majd az idők során a vegyiparban jelentős fejlődés ment végbe, folyamatosan kezdték fejleszteni termékeiket, technológiai eljárásaikat. Egy rövid történeti áttekintés során szeretném vázolni a cég fejlődését57. 1949 BVK - Borsodi Vegyi Kombinát létrejötte a Borsodi Ipari Tröszt, a Borsodi Kokszművek és a Sajómenti Vegyiművek egyesülésével 1954 Műtrágyagyártás megkezdése (ammónia, nitrit, karbamid) 1963 Magyarország első PVC gyárának beindítása, PVC por gyártás megkezdése higanykatódos klór- és sósav üzem megépítése 1991 BVK átalakul BorsodChemmé MDI gyártás megkezdése 2001 TDI gyártás megkezdése 2006 Membráncellás Klór Üzem beindítása 2009 Új szervezeti struktúra kialakítása, nemzetközi menedzsment team vezetéssel 2010 Együttműködés a kínai Wanhua Industrial Corp., P.R. vállalattal 2011 Új TDI üzem beindítása Salétromsavgyártás beindítása A termékek folyamatos bővülésen és fejlődésen mennek keresztül a modern társadalom igényeinek minél szélesebb kielégítésére. Az MDI és TDI nyersanyagok a világ legkeresettebb termékei közé tartoznak. Az építőiparban, csomagolóanyag gyártásban, bútorgyártásban és egyéb iparágakban elengedhetetlen PVC porok gyártásával is foglalkoznak. A negyedik termékcsoport a klórtermelésből származó család, az egyik legszélesebb körben használt vegyipari alap- és segédanyag. Felhasználási területei a timföldipartól az élelmiszeriparon át egészen a gyógyszeriparig terjed. A vállalat politikájának fontos részét képezi a minőségbiztosítás, a környezetvédelem és a munkabiztonság. A cég életében fontos szerepe van a környezetvédelemnek, a munkahelyi egészségvédelemnek és biztonságnak. 57

Internetes forrás: http://www.borsodchem-hu.com/About-us/History.aspx

63

A környezetvédelem legfontosabb kritériumai az egyes környezeti elemekre történő kibocsátás csökkentése. Jelentős lépéseket tesznek az energiatakarékos gyártás felé és a magas sótartalmú technológiai vizek mennyiségének csökkentése felé. Folyamatos beruházásokat végeznek annak érdekében, hogy minél nagyobb mértékben csökkentsék a CO2 kibocsátást. A szennyvíz szerves anyag lebontása során keletkező biogázt például fűtésre használják. A gyáripari víz igényét a Sajó folyóból nyeri. A vízkezelési technológiák fejlesztése során korszerű, környezetkímélő eljárást alkalmaznak, a termékek gyártásánál

a

takarékos

vízhasználatra

és

lehető

legnagyobb

mértékű

vízvisszaforgatásokra, újrahasznosításra törekszenek. Fontos számukra a talajvíz védelme is, melyet állandó felügyelet alatt tartanak. Hulladékkezelési stratégiájuk környezettudatos, ahol lehetséges ott visszaforgatást vagy újrahasznosítást alkalmaznak. A szerves melléktermékeket hőtermelésre, a bomlási folyamatok során keletkezett termikus energiát gőztermelésre hasznosítják. Jól látható, hogy a cég törekszik minél inkább a környezet kímélő megoldások alkalmazására, ami pozitív példaként szolgálhat a többségi tulajdont megszerző Wanhua, kínai vállalat számára – köztudott, hogy a rohamosan fejlődő Kína egyre több energia- és nyersanyagot használ, ami káros hatással van földünkre nézve. Mivel a magyar vállalat tevékenységében nagy hangsúlyt fektet a környezteti problémák enyhítésére, a kínai vállalat számára példaértékű lehet tevékenységük, illetve rengeteget tanulhat a gyár is a kínaiak környezetkímélő elképzeléseiről.

III.3.6.1. Wanhua Industrial Group befektetése

Wanhua Group A Wanhua Group 2010-re a világon a negyedik, a Ázsia-Csendes-óceáni térségben az első legnagyobb MDI gyártó lett. A vállalat termékeit 40 országban értékesítik, köztük ÉszakAmerikában, Nyugat- és Kelet-Európában, Japánban, a Közel-Keleten és Dél- KeletÁzsiában. Közel 2000 embernek biztosít munkahelyet. A céget világszerte az izocianát technológia globális vezető innovátoraként ismerik. Az új fő tulajdonos egy 300 ezer tonna kapacitású TDI üzem építését kezdte el. A beruházás befejezéséig a BorsodChemben gyártott TDI-nek jelentős szerepe lehet a kínai piacon, jelentette ki Wolfgang Büchele – BorsodChem vezérigazgatója. Az elnök úgy véli, jelenleg Európa a legnagyobb poliuretén piac és pont ennek a közepén van a BorsodChem.

64

A magyarországi BorsodChem felvásárlása

7. ábra

Forrás: http://www.pu366.com/News_view.asp?NewsID=17854

Nemrég került napvilágra a hír, miszerint a hatalmas kínai kézben lévő Wanhua vállalat 96 százalékos irányítást szerzett a magyar izocianát-gyártó BorsodChem felett. A maradék négy százaléknyi tulajdoni hányad a BorsodChem hitelezői kezében maradt. A stratégiai befektető először 30 millió eurót, majd 2010-ben 140 millió euró új forrást bocsátott a BC részére,

melynek

köszönhetően

új

üzemek

felépítésére

kerülhetett

sor

salétromsavgyártáshoz és TDI 2 üzem létesítéséhez. A támogatás 38 százalékos részesedést jelentett a kínai vállalat számára. A Wanhua cég a BC pénzügyi átstrukturálása során 2010 júniusában megszerzett vételi opciós jogát érvényesítve vehette át a vállalat irányítását. Valamennyi BC részvényt felvásárolt, beleértve a Permira Alpok (Permira) és a Vienna Capital Partners (VCP) birtokában lévő részvényeket is. A hosszú távú fejlesztéseket ezentúl a Wanhua biztosítója, a Bank of China végzi majd az általa vezetett banki konzorcium pénzügyi támogatásával. A vállalat hatékony gyártási technológiákkal és elkötelezett munkavállalókkal rendelkező és sikeres vállalatot vásárolt meg. A befektetéssel a két regionális vállalat egyetlen globális társasággá alakul, mellyel létrejön a világ harmadik legnagyobb izocianát-gyártója. Ezzel a lépésével a Wanhua jó úton jár, hogy globális vállalattá váljon. A Wanhua verérigazgatója, Jason Ding szerint, „Az iparági know-how megosztására és a természetes szinergiák kiaknázására épülő partnerség előnyös lesz. Célunk, hogy a BorsodChem termelését tovább bővítsük és a vállalatot

65

Európa legversenyképesebb izocianát-gyártójává alakítsuk.” A Wanhua csoporton belül a BorsodChem feladata lesz majd a Wanhua európai üzleti tevékenységeinek ellátása. A BorsodChemnek lehetősége nyílik a stratégiai együttműködés során szorosabbá fűzni a Wanhua Csoport európai vevőivel fenntartott partnerkapcsolatot. Mindezek mellet hozzáférést nyerhet a hatalmas ázsiai piacokhoz58. Véleményem szerint a kínai Wanhua befektetése mindkét fél számára gyümölcsöző kapcsolatot jelenthet a jövőre nézve. A magyarok számára lehetőséget biztosít új munkahelyek teremtésére, hozzájárulva ezzel a munkanélküliség csökkentéséhez. A kínai cég rengeteg forrást biztosíthat, melyből bővíthető és modernizálható lesz a gyártókapacitás. A beruházó szándéka, a BorsodChem Európa legversenyképesebb gyártóvá alakítása.

58

Internetes forrás: http://www.borsodchem-hu.com/About-us/History.aspx

66

Befejezés Záró gondolatok Kína az elmúlt évtizedekben soha nem látott fejlődésen ment keresztül, mely a mai napig megállíthatatlanul szárnyal tovább, egyre több térséget meghódítva. Kína fejlődéséhez elkerülhetetlen volt WTO-s csatlakozása. A folyamatos gazdasági növekedés és a jelentős vállalások terén megtett lépések a korábbinál jóval elérhetőbbé, liberalizáltabbá és kihasználhatóbbá tették a világpiac ezekben a régiókban rejlő gazdasági lehetőségeit. A kínai piac pótlólagos exportlehetőséget teremt a piacnyitást sikeresen kihasználó iparágak számára, mint a mezőgazdaság és a szolgáltatások legtöbb ágazata számára. Az ország gazdaságát, Kína üzleti környezet változásai sokkal áttekinthetőbbé tették és a növekvő vállalások a fennálló konfliktusokat enyhítették. A kormányzati szinten tett vállalások nem egyformán érvényesültek a helyi szinteken, ahol valószínűleg a jövőben is maradnak a helyi szabályozásbeli sajátosságok A kínai export jelentős bővülése természetesen óriási versenyt jelentett a piacon, ami érinti a legfontosabb partnereit és a gyengébb fejlődő országokat is. A jövőre nézve ezek az ellentétek megmaradhatnak, sőt akár erősödhetnek is. Kína tőkeexportját az tette lehetővé és egyben szükségessé is, hogy az elmúlt évtizedekben óriási valutatartalék halmozódott fel az országban. A valutatartalékból a kínai állam létrehozott egy pénzalapot, – China Investment Corporation – melynek segítségével számos beruházás jöhetett létre, különösen az energia-, alapanyag és technológiaigényes szektorokban. Kína tőketartalékainak nagy része, akár 30 és 50 százalék is, azon forrásokból származik, melyek a deviza ellenőrzést kikerülve, újra befektetéssel kerültek vissza az országba. Ennek célja valójában, azon akadályok kikerülése, melyekkel kedvezőbb feltételek mellett növelheti tőkéjét az ország. A tőke „kimenekítésében” a legfontosabb szerepet Hongkong tölti be, mivel a legfőbb nemzetközi pénzügyi központ Kína számára. A Kínai Népköztársaság kapacitása az új tőke létrehozásában meglehetősen nagy, valamint a gyenge intézményrendszere a vagyonjogok védelme tekintetében, nagymértékű tőkekimenekítéshez és FDI „Round Tripping-hez” vezetett. A bővülő exportot nagyban segítette a kínai kormány „Go Global” stratégiája, mely ösztönzőleg hatott a kínai vállalatok külföldi beruházásaira és a multinacionális termelési-szolgáltatási hálózatokba történő bekapcsolódásra. A nagyléptékű terjeszkedésének az oka nemcsak piacok megszerzése volt, nagy nyomást jelent Kínának a bővülő gazdasága miatt, a növekvő energia- és nyersanyag felhasználása. Így az ország igyekszik a számára kedvező

67

területeken – Afrika, Latin-Amerika – a kölcsönös érdekek szem előtt tartásával szükségleteit kielégíteni. Kína a készletekért cserébe utakat, vasutakat, kórházakat létesít és rengeteg infrastrukturális fejlesztéseket kínál. Afrikával való kapcsolatában fontos szerepe van az úgynevezett African Policy Paper stratégiának, mely az egyenlőség és a kölcsönös előnyök elvein alapul. A gazdasági kapcsolatukat főként az árucsere-forgalom jellemzi. Az alapelv a „mindenki nyer”, azaz „win-win cooperation” megközelítéssel próbálja Kína alakítani a kapcsolatot. Latin-amerikai kapcsolatai az afrikaihoz hasonlóan, szintén Kína nyersanyaghiánya miatt alakultak pozitívan. A két térséget kevésbé jellemzik a szoros kötelékek, bár kétségtelen, hogy Kína igyekszik szem előtt tartani a térség érdekeit. Latin-Amerikával való esetleges hosszú kapcsolata a jövőben sértheti az Egyesült Államok érdekeit, mivel ütközhetnek törekvéseik a demokratizálási folyamatban. Véleményem szerint Kína a két térséggel, Afrikával és Latin-Amerikával, partnerségre törekszik a harmadik világ összefogása érdekében. Az Európai Unióval létesített kapcsolata 2008-ra a világgazdaság legjelentősebb bilaterális kapcsolatrendszere lett. Kína számára jelentős segítséget jelent a kapcsolatuk léte, a kínai áruk egyszerűbb piacra jutását illetően. Az Uniós tagállamok piacai egyenként igen kicsik, így a jövőben jelentősebb előrelépések valószínűleg a technológia terén történhetnek. Az Unión belül hazánk jelentősége a földrajzi fekvése miatt kiemelkedő jelentőségű lehet a jövőre nézve. Kapcsolatuk gazdasági-kereskedelmi jellegű, Magyarország tulajdonképpen összekötő kapocsként funkcionál a Távol-Kelet és Európa között. A kapcsolat jelentőségét növeli a hazánkban található legnagyobb kínai kolónia, valamint a nálunk megnyitott két régiós központ, a Bank of China és az Asia Center. A forgalmuk jelentős többsége a multinacionális vállalatokhoz köthető, mint a Siemens, Nokia, Audi stb. Hazánk jelentőségét növeli, a 2010-es kínai vállalat, a Wanhua Group befektetése, a magyarországi BorsodChem Zrt-be. A két térség minden bizonnyal jelentős eredményekre számíthat a jövőben. A kutatásom során megfogalmazott kérdéseimre sikerült választ találnom és szélesebb képet kapnom a fejlődő Óriásról. A jövőben valószínűleg minden tekintet Kínára szegeződik majd, hogy nagyhatalmi szerepét miként tudja majd érvényesíteni a számára potenciális térségekben.

68

Rövidítések / Idegen szavak TVE – Township and Village Enterprises SEZ – Special Economic Zones MRS - Managenet Responsibility Systemet GDP – Gross Domestic Product GATT - General Agreement on Tariffs and Trade WTO – World Trade Organization TRIM - Traderelated Investment Measures Round Tripping – a magyar fordításban a tőke „körutazását” jelenti FDI – Foreign Direct Investment M&A – Mergers and Acquisitions PRC - People's Republic of China RMB – renmimbi Rent seeking – értéknövekedést nem célzó növekedés Value seeking – értéknövekedést célzó szolgáltatás QFII – Qualified Foreign Institutional Investors QDII – Qualified Domestic Institutional Investors IPO – Initial Public Offering SAFE - State Administration of Foreign Exchange CNPC - Chinese National Petroleum Corporation SINOPEC - China Petroleum & Chemical Corporation UNOCAL - Union Oil Company of California CIC – China Investment Corporation IMF – International Monetary Fund CNOOC – China Overseas Engineering Company CIPA – Chinese Investment Promotion Agency CACF – China Africa Cooperation Forum FOCAC – Forum on China-Africa Cooperation SPTT –Special Preferential Tariff Treatment MDI - metilén-difenil-di-izocianát TDI - toluilén-di-izocianát PVC - polivinil-klorid

69

Melléklet Ábrák 1. ábra

China Export Expands First Time Since Nov 2008, Szerző: CCFGroup.com, 2010. január 11. http://www.ccfgroup.com/newscenter/newsview.php?Class_ID=800000&Info_ID=20100111053

2. ábra

China overtakes Japan as world's second-biggest economy, Szerző: BBC, 2011. február 14. http://www.bbc.co.uk/news/business-12427321 3. ábra

Kína fehér könyve a klímaváltozásra, Szerző: Ménökbázis.hu, 2009, január 27. http://www.mernokbazis.hu/cikkek/kina-feher-konyve-a-klimavaltozasra 4. ábra

Chart Elemzés, 2010. június 8. http://www.chartelemzes.hu/index.php?waction=b6&hirek=193&hirekp=&hirekm=a 5. ábra

Meddig tartható fenn a hitelezés, Szerző: Menedzsment Fórum, 2009. július 30. http://www.mfor.hu/cikkek/Kinaban_epul_az_ujabb_Nagy_Fal__AXA_.html 6. ábra

Trade with Africa set to achieve record high, Szerző: ChinaDaily, 2010. október 15. http://www.chinadaily.com.cn/business/2010-10/15/content_11413570.htm 7. ábra

Wanhua Acquires Full Control of BorsodChem, Szerző: Pudaily, 2011. február 17. http://www.pu366.com/News_view.asp?NewsID=17854

70

Irodalomjegyzék [1] A Változó Kína. Szerző: Inotai András – Juhász Ottó – Kiadó: Akadémia Kiadó Zrt.

2009 (332 oldal) [2] Gazdaságpolitika a globalizált világban. Veress József – Kiadó: Typotex

2009 (442 oldal) Tanulmányok [3] Kína változó szerepe a világgazdaságban és a WTO-ban. Szerző: Meisel Sándor –

Somai Miklós – Vígvári Gábor – Völgyi Katalin 2009 (7-47. oldal) http://www.chinanetwork.hu/portal/downloads/MAGYAR/publikacio/2008%20tanulmanyok/4-04Meisel%20et%20al.pdf [4] Kína árfolyam-politikája és a globális egyensúlytalanságok. Szerző: Gábor Tamás 2009

2009 Nyolcadik évfolyam 2. szám (111-124. oldal) http://www.bankszovetseg.hu/anyag/feltoltott/HSZ2009_2_gabor_tamas_111_124.pdf [5] Feltörekvő transznacionális társaságok – a kínai példa a klasszikus elmélet tükrében.

Szerző: Szalavetz Andrea, Közgazdasági Szemle, LVI. évf., 2009. december (1125-1137. oldal) http://epa.oszk.hu/00000/00017/00165/pdf/4_szalavetz.pdf [6] Elmélet és gyakorlat a nemzetközi működő-tőke áramlás vizsgálatában. Szerző: Szanyi

Miklós 1999 Közgazdasági Szemle XLIV. évf. (488-508. oldal) http://epa.oszk.hu/00000/00017/00028/pdf/szanyi.pdf

[7]

Kína:

Nyersanyag-

és

energiapiacok.

Együttműködési

és

konfliktusmezők

Magyarország számára. Szerző: Hugyecz Attila 2009 (118-185. oldal) http://www.chinanetwork.hu/portal/downloads/MAGYAR/publikacio/2008%20tanulmanyok/4-07Hugyecz.pdf

71

[8] A kínai működő-tőke offenzívája. Szerző: Artner annamária, Statisztikai Szemle, 86.

évfolyam 9. szám 2008 (851-874. oldal) http://www.mtakpa.hu/kpa/download/1134658.PDF [9] Kína, mint globális tőkeexportőr. Szerző: Artner Annamária 2008 (84-117. oldal) http://www.chinanetwork.hu/portal/downloads/MAGYAR/publikacio/2008%20tanulmanyok/4-06Artner.pdf [10] Outward Investment by China Gathering Stream under the Go Global Strategy. Szerző:

Yoko Hagiwara 2006 The Bank of Tokyo-Mitsubishi UFJ, Ltd., Economic Research Office, 2-7-1 Marunouchi, Chiyoda-ku, Tokyo 100-8388, Japan (1-6. oldal) http://www.bk.mufg.jp/report/ecorev2006e/review_e20061108.pdf [11] People’s Republic of China’s Round-Tripping FDI: Scale, Causes and Implications.

Szerző: Geng Xiao 2004, ADB Institute Discussion Paper No 7. (1-48. oldal) http://www.adbi.org/files/2004.06.dp7.foreign.direct.investment.people.rep.china.implications.pdf [12] A kínai működő-tőke kivitel és Kelet-Európa. Szerző: Artner Annamária,

Közgazdasági Szemle, LVI. évf., 2009. november (1041-1056. oldal) http://epa.oszk.hu/00000/00017/00164/pdf/4_artner.pdf [13] Kína politikai és gazdasági érdekei Fekete-Afrikában. Szerző: Kiss Judit – Tétényi

András 2009 (264-291. oldal) http://www.chinanetwork.hu/portal/downloads/MAGYAR/publikacio/2008%20tanulmanyok/2-10Kiss%20J-Tetenyi.pdf [14] Kína Afrika felé fordulásának folyamata, valamint annak gazdasági és geopolitikai

vonzatai. Szerző: Szentesi Ambrus Gábor 2009, EU Working Papers 3/2009 (4-40. oldal) http://elib.kkf.hu/ewp_09/2009_3_01.pdf

[15] Magyarország, mint regionális központ Kína számára Közép-, Kelet- és Délkelet-

Európában. A regionális kooperáció lehetőségei. Szerző: Novák Tamás – Túry Gábor 2009 (123-149. oldal) http://www.chinanetwork.hu/portal/downloads/MAGYAR/publikacio/2008%20tanulmanyok/3-07Novak-Tury.pdf

72

[16] A külföldi működő-tőke befektetések alakulása Magyarországon az utóbbi években.

Szerző: Fodor Zoltán 2004 (1-5. oldal) http://rs1.szif.hu/~pmark/publikacio/Netware/fodorv.doc [17] A Magyar-Kínai kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztésnek lehetőségei, különös

tekintettel a pekingi olimpiára és a sanghaji világkiállításra. Szerző: Csirikusz Gábor 2008 (303-327. oldal) http://www.chinanetwork.hu/portal/downloads/Magyarkinai_gazd_kapcsolatok_Olimpia_Expo_tanulmany_Csirikusz.pdf [18] A kínai stratégia néhány fő kérdése. Szerző: Tálas Barna 2008 (19-31. oldal) http://www.chinanetwork.hu/portal/downloads/Kina-strat_fo_kerdesei_tanulmany_Talas.pdf

Internetes források [19] Kína központi utasításra vásárolja fel a világot. Szerző: MTI, 2010. szeptember 3.

Letöltés: 2011.02.17. http://hvg.hu/gazdasag/20100903_kinai_gazdasag_felvasarlas

[20] Kína a világ második gazdasága. Szerző: Index/MTI, 2010. augusztus 16.

Letöltés: 2011.02.17. http://index.hu/gazdasag/vilag/2010/08/16/kina_a_vilag_masodik_legnagyobb_gazdasaga/ [21] Kína megelőzte Japánt. Szerző: Világgazdaság online, 2011. február 15.

Letöltés: 2011.03.21. http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/kina-megelozte-japant-340887 [22] A kínai gazdaság megelőzte Japánt. Szerző: Népszabadság online, 2010. aug. 17.

Letöltés: 2011.02.17 http://www.nol.hu/gazdasag/20100817-a_kinai_gazdasag_megelozte_a_japant [23] Kína gazdaság 10.3 százalékkal bővült 2010-ben. Szerző: MTI, 2011.január 20.

Letöltés: 2011.02.14. http://hvg.hu/gazdasag/20110120_gazdasagi_novekedes_kina_

73

[24] Brutális kínai export-adatok. Szerző: MTI, 2010. augusztus 10.

Letöltés: 2011.02.17 http://www.privatbankar.hu/frisshir/hircentrum/brutalis_kinai_export_adatok_90077 [25] Gyorsuló kínai export. Szerző: Néplap, 2008. április 12.

Letöltés: 2011.02.17 http://www.neplap.net/node/102 [26] A kínai gazdaság gyors fellendülésének okai. Szerző: Világgazdaság online, 2010.

február 4. Letöltés: 2011.02.17 http://www.vilaggazdasag.hu/velemeny/a-kozgazdaszok/a-kinai-gazdasag-gyorsfellendulesenek-okai-304862 [27] Nagy a kínai cégek étvágy. Szerző: Világgazdaság online, 2009.

Letöltés: 2011.02.14. http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/nagy-a-kinai-cegek-etvagya-292144 [28] Megállíthatatlan Kína gazdasági fejlődése. Szerző: Bombahír, 2011. február 14.

Letöltés: 2011.02.21. http://www.bombahir.hu/messzebb/megallithatatlan-kina-gazdasagi-fejlodese [29] A Miskolci Egyetem Vegyipari Technológia BorsodChem Tanszék Célkitűzései.

Szerző: Dr. Ábrahám József, 2009. március Letöltés: 2011.03.10. http://www.uni-miskolc.hu/home/web/wwwkoh/www/hun/kemiai_int/v_techn/ME-VTBorsodchem-Tansz%C3%A9k.ppt#11 [30] A Wanhua teljes irányítást szerzett a BorsodChemben. Szerző: BorsodChem Zrt,

2011. február 1. Letöltés: 2011.03.10. http://www.borsodchem-hu.com/News-Events/News/A-Wanhua-teljes-iranyitast-szerzett-aBorsodChembe.aspx

74

[31] A BorsodChem 140 millió eurót kap új befektetőjétől. Szerző: Origo, 2010. február

25. Letöltés: 2011.03.10. http://www.origo.hu/uzletinegyed/hirek/20100225-borsodchem-wanhua-140-millio-eurosbefektetes-uj-gyarak.html [32] A kínai Wanhua a BorsodChem fő tulajdonosa. Szerző: Kárpátinfó.net, 2011. febr.2

Letöltés: 2011.03.10. http://karpatinfo.net/gazdasag/2011/02/02/kinai-wanhua-borsodchem-fo-tulajdonosa [33] Szerző:BorsodChem Zrt.

Letöltés: 2011.03.10. http://www.borsodchem-group.com/ [34] Kína vált Latin-Amerika legfőbb gazdasági partnerévé. Szerző: Globusz, 2009. július

10. Letöltés: 2011.01.31. http://szentkoronaradio.com/kulfold/2009_07_10_kina-valt-latin-amerika-legfobbgazdasagi-partnereve [35] Új korszakba léphet gyarmatosítási hulláma. Szerző: Hír24, 2011. február 2.

Letöltés: 2011.02.17. http://www.hir24.hu/kulfold/209705/uj-szakaszba-lephet-korunk-gyarmatositasihullama.html [36] Kína az EU második legfontosabb kereskedelmi partnere. Szerző: BruxInfo, 2010.

október 5. Letöltés: 2011.01.31 http://www.bruxinfo.hu/cikk/20101005-kina-az-eu-masodik-legfontosabb-kereskedelmipartnere.html [37] Újabb válságkockázat: Kína kontra USA. Szerző: globalfx, 2010. augusztus 18.

Letöltés: 2011.01.31 http://www.bankweb.hu/cikk.php?id=3003

75

[38] USA-Kína: 45 milliárd dollárnyi exportüzlet. Szerző: MTI, 2011. január 24.

Letöltés: 2011.02.17. http://beszerzes.hu/2011/01/usa-kina-45-milliard-dollarnyi-exportuzlet/ [39] Tovább növekedhetnek a kínai külföldi befektetések. Szerző: CRI, 2011. március 23.

Letöltés: 2011.04.13. http://hungarian.cri.cn/321/2011/03/23/127s133496.htm [40] Lassult a kínai export és import növekedése. Szerző: Menedzsment Fórum, 2010.

július 11. Letöltés: 2011.02.17. http://www.mfor.hu/cikkek/73075.html

76