BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Levelezős tagozat Gazdaságdiplomácia szakirány

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Levelezős tagozat Gazdaságdiplomácia szakirány

AUSZTRIAI ÉLETMINŐSÉG NEMZETISÉGEK ÉS MAGYAROK A MUNKAERŐPIACON, AUSZTRIÁBÓL SZEMLÉLVE

Készítette: Fogarasi-Sós Carmen

Budapest, 2012.

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS ........................................................................................... 6 1. KÖZÖS TÖRTÉNELMÜNK GYÖKEREI ........................................ 8 1.1. A HABSBURG HÁZ MEGJELENÉSE, ÉS A HABSBURG BIRODALOM KIALAKULÁSA .......................................... 8 1.2. AZ OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA ............................... 12 1.2.1. ELŐZMÉNYEK, LÉTREJÖTTE, MŰKÖDÉSE ............13 1.2.2. A K.U.K ...........................................................................14 1.2.3. A KIEGYEZÉS ELŐNYE, ÉS HÁTRÁNYA .................14 1.2.4. A MONARCHIA VÉGE ..................................................15 1.3. MAGYARORSZÁG A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT ......16 1.3.1.

GAZDASÁGI

NEHÉZSÉGEK

AZ

ELSŐ

VILÁGHÁBORÚ UTÁN ......................................................16 1.3.2. MAGYAR GAZDASÁG A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT ...............................................................................16 1.3.3. GAZDASÁGI FEJLŐDÉS ..........................................17 1.3.4. IPARI FEJLŐDÉS .......................................................18 1.3.5. GAZDASÁGI KONSZOLIDÁCIÓ ............................19 1.3.6.

GAZDASÁG

HELYREÁLLÍTÁSA

AZ

I.

VILÁGHÁBORÚ UTÁN ......................................................19 1.3.7. A VÁLSÁG KIBONTAKOZÁSA ..............................20 1.3.8. A VÁLSÁG UTÁN .....................................................21 1.4. KÁDÁR ÉS KREISKY ..............................................................22 2. MUNKAERŐPIACI SAJÁTOSSÁGOK ............................................24 2.1. AUSZTRIA TAGGÁ VÁLÁSA AZ EURÓPAI UNIÓBAN .........24 2.1.1. AUSZTRIA GAZDASÁGI JELLEMZŐI .............................25 2.1.1.1.

KÉTOLDALÚ

GAZDASÁGI

KAPCSOLATOK

JELLEMZÉSE ............................................................................26

3

2.2. MAGYARORSZÁG ÉS A MUNKAVÁLLALÁSI FELTÉTELEK ........................................................................................ 27 2.2.1. HIÁNYSZAKMÁKRA VONATKOZÓ KÖNNYÍTÉSEK AUSZTRIÁBAN ............................................................................29 2.3. ÁLLAMKÖZI EGYEZMÉNYEK AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS TEKINTETÉBEN ...........................................................................29 2.3.1.

HATÁR-MENTI

INGÁZÓ

MUNKAVÁLLALÁS

FELTÉTELEI ..................................................................................30 2.3.2. MIT JELENT A MAGYAROK SZÁMÁRA BURGENLAND ................................................................................32 2.4. A NYITÁST KÖVETŐ TENDENCIA .........................................34 2.5. MUNKAERŐPIAC NYITÁSÁNAK HATÁSA AUSZTRIA GAZDASÁGI- ÉS MUNKAÜGYI HELYZETÉRE ......................35 2.6. JÖVEDELMI KÜLÖNBSÉGEK, ÉS MEGÉLHETÉS ..................38 2.6.1. FORINT GYENGÜLÉSÉNEK HATÁSA A MUNKAVÁLLALÓKRA .......................................................42 2.7. MUNKAERŐPIACRA JUTÁS AUSZTRIÁBAN – ISKOLARENDSZER ....................................................................43 2.7.1. SZAKKÉPZÉS ......................................................................45 2.8. ÖNÁLLÓSÁG – VÁLLATALAPÍTÁS AUSZTRIÁBAN ............48 2.8.1. EGYÉNI VÁLLALKOZÓ AUSZTRIÁBAN ..........................49 2.8.1.1. RESTAURANT DAY – VENDÉGLÁTÓK NAPJA ......51 2.8.2. KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG .......................52 3. NEMZETISÉGI ÖSSZETÉTELEK ...................................................56 3.1. SAJÁT TAPASZTALATOK ..........................................................56 3.1.1. MUNKAHELYKERESÉS A GYAKORLATBAN ................59 3.2. „MAGYAROK AUSZTRIÁBAN” CÍMŰ KÉRDŐÍV ÉRTÉKELÉSE ...............................................................................62 3.3. KÜLÖNBÖZŐ NEMZETISÉGEK ÖSSZETÉTELE AUSZTRIÁBAN ............................................................................65

4

3.3.1. KÜLFÖLDÖN SZÜLETETT NÉPESSÉG .............................65 3.3.2. NÉPESSÉG MIGRÁCIÓS HÁTTÉRREL ..............................65 3.4. NÉPESSÉGNÖVEKEDÉS A BEVÁNDORLÁSOK ÁLTAL ......66 3.4.1. HONNAN SZÁRMAZNAK A BEVÁNDORLÓ KÜLFÖLDIEK .......................................................................67 3.5. KÜLFÖLDIEK FOGLALKOZTATOTTSÁGA AUSZTRIÁBAN ............................................................................67 3.6. KÜLÖNBÖZŐ NEMZETISÉGEK GRAZBAN ÉLET KÖZELBŐL ..................................................................................68 3.7. MAGYAROK GRAZBAN .............................................................70 3.7.1. GRAZI MAGYAROK EGYESÜLETE ..................................71 4. MAGYARORSZÁG A SÓGOROK SZEMÉVEL ............................73 4.1. OSZTRÁKOK ÁLTAL KOMMENTÁLT MAGYAR ESEMÉNYEK ................................................................................73 4.2. „SPARPAKET” AZAZ ADÓSSÁGCSÖKKENTŐ CSOMAG .....77 5. ÖSSZEGZÉS .........................................................................................79 6. FÜGGELÉK ..........................................................................................82 7. IRODALOMJEGYZÉK .......................................................................90

5

BEVEZETÉS A

migráció

fogalmát

nem

egyszerű

meghatározni.

A

migráció

népességmozgást-népességvándorlást jelent, amelynek különböző vetületei, dimenziói különböztethetők meg.1 A földrajzi jellegű munkaerőmozgáshoz sorolható a migráció, mobilitás, valamint az ingázás. Ezen jelenségeket több tényező is befolyásolja, mint például a munkaerő piaci helyzet, bérkülönbségek, tranzakciós költségek, közlekedési infrastruktúra és a lakhatási lehetőségek. A nemzetközi migrációt serkentő tényezők többek között

a

magasabb

jövedelem,

a

jobb

munkakörülmények,

jobb

lakáskörülmények iránti vágyakozás. Másik fontos tényező a nyelvtanulási lehetőség, továbbá szakmai tapasztalat szerzése, mely ösztönzi a munkavállalókat a vándorlásra. A nemzetközi migrációt több tényező is gátolja, mivel nagy visszahúzó erő a családi- és baráti kötelékektől való elszakadás, a nyelvtudás hiánya, a bizonytalan lakhatás, és az otthoni állás elvesztése.2 Ezen felsorolásból is látszik, mekkora kockázattal jár az új dolgok iránti nyitás, de ahogyan a szólás is mondja: „Kockázat nélkül nincs győzelem.” A munkaerő vándorlás témája mindig aktuális, hiszen e folyamat már régóta zajlik, és továbbra is általános jelenség lesz. A gazdasági és politikai helyzet Magyarországon az utóbbi években sok munkavállalót késztetett arra, hogy külföldön keressen munkahelyet. Témaválasztásom aktualitása arra épül, hogy 2011. május elsején Németország és Ausztria korlátozása is lejárt a munkavállalási engedélyek kötelezettsége kapcsán. Ennek tükrében vizsgálom, hogy a magyar munkaerő Ausztriába történő áramlása már a megelőző években is folyamatos volt-e, vagy pedig tapasztalható-e a nyitást követően egy ugrásszerű növekedés. Témaválasztásom fő oka a munkahely változtatásom, melynek következtében külföldre költöztem férjemmel, ezáltal saját élet közeli tapasztalataimat is belefonhatom dolgozatomba. Kutatási céljaim közé tartozik annak vizsgálata, hogy mennyi magyar vállal munkát Ausztriában, és megéri-e ide költözni és itt munkát vállalni. 1

http://ittvagyunk.eu/htmls/cikkek.html?articleID=28 Dr. Székely Judit Foglalkoztatási és Képzési Szakállamtitkár SZMM power point prezentációja 2

6

Kutatásomhoz felhasználom saját tapasztalataimat, idegen nyelvi források tanulmányozását, illetve kérdőívemre adott válaszok elemzését. Kérdőívem elkészítésekor többek között a következő kérdésekre szerettem volna válaszokat, azaz egy átfogó képet kapni az Ausztriában élő honfitársaimtól: Magyarország mely részéről érkeztek Ausztriába, mennyi idősen, mivel foglalkoztak otthon, és mivel foglalkoznak itt, egyedül vágtak-e neki külföldnek, milyen okból érkeztek Ausztriába, mennyire elégedettek itteni életükkel, és javasolnák-e másoknak is a váltást. Ahhoz, hogy megtaláljam azokat a honfitársaimat, akik Ausztriában élnek és dolgoznak a legnagyobb közösségi oldalt hívtam segítségül, mellyel el tudtam érni ezen embereket. Vajon megéri-e feladni megszokott, mindennapi, unalmas kis életünket azért, hogy egy sokkal jobb reményében útnak induljunk? Saját tapasztalataim alapján vezetem végig Önöket dolgozatomon, melyben fő kérdésemre adok választ, hogy megéri-e Ausztriába menni dolgozni, vagy akár élni, és hogy előnyére vált-e a Magyarországon élőknek az osztrák munkaerőpiac megnyitása. Az ember mindig nehezen tud dönteni, mikor valami új felé kell nyitni, és ki kell mozdulnia a megszokott komfortzónájából. Erre van egy nagyon jó mondás –„Mindenki a saját szintjén nyomorog.” Ahhoz, hogy előrelépjünk az életben, mernünk kell cselekedni. 2009-től Vecsésen dolgoztam egy svájci divatcégnél, ahol 2011 tavaszán lehetőséget kaptam, hogy az ausztriai központban folytassam munkámat, az akkori státuszomban. Nagy fejtörést okozott az ajánlat, mivel házas emberként nem csak saját sorsomról kellett döntenem. Hosszas elmélkedések után, szemben állítva egymással a pozitív és negatív pontokat, végül arra a döntésre jutottunk, nekivágunk külföldnek. Hogy mennyire más az életvitel Ausztriában, arról fél év itt töltött idő után is sokat lehet írni. De ne szaladjunk ennyire előre… Tekintsünk vissza egy kicsit a múltba, ahol Ausztriának és Magyarországnak igen szoros kapcsolata volt egymással. Hogy mennyire befolyásolta ez a jelent, azt hétköznapi, itt élő emberként, csak az osztrákok viselkedéséből lehet sejteni, ahogyan hozzám vagy egyéb itt élő honfitársaimhoz viszonyulnak.

7

1. KÖZÖS TÖRTÉNELMÜNK GYÖKEREI 1.1. A HABSBURG HÁZ MEGJELENÉSE, ÉS A HABSBURG BIRODALOM KIALAKULÁSA A Habsburg-házba vagy Habsburg-dinasztiába a Habsburg-család uralkodói címet viselő tagjai tartoztak 1437-től 1740-ig, a Habsburg-család férfiágon való kihalásáig, illetve a magyar királyi trónon 1780-ig, Mária Terézia haláláig. A Habsburg-ház két fő ága az osztrák Habsburgok és a spanyol Habsburgok voltak. Az osztrák Habsburgok legfontosabb uralkodói címei közé tartozott a német-római császári és a magyar királyi cím. A Habsburgházat a Habsburg–Lotaringiai-ház követte a császári és magyar királyi trónon (1740, illetve 1780). A spanyol Habsburgok a spanyol és portugál királyi címet birtokolták.3 Habsburg Birodalom névvel szokás illetni a Habsburg-ház kezén levő államok összességét I. Rudolf német király 13. századi uralkodásától kezdve egészen az Osztrák–Magyar Monarchia 1867-es megalakulásáig. A Habsburgok osztrák és spanyol ágának 16–17. századi elkülönülésének idejére vonatkozóan szokás külön dunai Habsburg Birodalomról és Spanyol Birodalomról beszélni. A gazdag, de nem túlzottan nagy területi befolyással rendelkező grófi Habsburg família a nagy interregnum lezárásaként I. Rudolf személyében (uralkodott 1273–1291 között) a Német-római Birodalom trónjára emelkedett. A későbbi birodalom alapjait Rudolf vetette meg azzal, hogy a század közepén kihalt Babenbergek ausztriai (ostmarki) birtokait, amelyeket riválisa, II. Ottokár cseh király szerzett meg magának, annak 1278-as legyőzése után saját családjának adományozta. Ezt követően hosszú ideig a több hercegségre bomló Ausztria vált a Habsburgok fészkévé, amelyen I. Albert német király 1298–1308 közti uralkodása nem sokat változtatott. A helyzet 1437-ben változott meg jelentősen, amikor is Luxemburgi Zsigmond császár, aki egyben magyar és cseh király is volt, V. Albert hercegre hagyta koronáit. Ettől kezdve 1740-ig Habsburgok – igaz, nem

3

http://hu.wikipedia.org/wiki/Habsburg-h%C3%A1z

8

Albert utódai – viselték a német-római koronát. A kitűnő diplomáciai érzékkel megáldott III. Frigyes és I. Miksa dinasztikus politikájának köszönhetően Miksa unokája, V. Károly császár már Burgundia keleti fele, Németalföld és Spanyolország felett is rendelkezhetett. A Magyar és Cseh Királyság sorsába a 15. század végén elvesztették beleszólásukat, ám II. Ulászló, a két ország közös királya 1505-ös házassági szerződése révén mindkét trónt örökölhették 1526-ban. V. Károly öccse, Ferdinánd a magyar II. Lajos nővérét, Jagelló Annát vette feleségül, ő viszont a Habsburg herceg testvérével, Habsburg Máriával házasodott össze. A mohácsi csata eredményeképpen a gyermektelen Lajos örökébe Ferdinánd lépett – igaz, Szapolyai János fellépésének, az Oszmán Birodalom hódításának és az Erdélyi Fejedelemség kialakulásának köszönhetően egészen a 18. századig csak Magyarország egyes nyugati és északi területei voltak gyakorlatilag Habsburg igazgatás alatt. V. Károly egyszerre volt spanyol király (ezzel együtt szicíliai és nápolyi uralkodó) és német-római császár, míg öccse a cseh és magyar állam koronáját viselte. Spanyolország ekkoriban Európa leggazdagabb országa volt, köszönhetően a nagy földrajzi felfedezéseknek, illetve Közép- és DélAmerika gyarmatosításának. Azonban ez a félelmetes harapófogó sem törte meg Károly legkeményebb ellenfelének, Franciaországnak az erejét, aki ráadásul a reformáció nyomán kibontakozott vallásháborúkkal is kénytelen volt megbirkózni. A csatározásokba belefáradt császár 1556-ban minden trónjáról lemondott. Spanyolországot és a hozzá járó Németalföldet fiára, II. Fülöpre hagyta, míg a császárságot a keleti ügyeket eddig is irányító Ferdinánd kapta meg; mindketten örökölték Károly feltétlen katolicizmusát, amit – különböző mértékben bár, de – mindkét ág igyekezett győzelemre juttatni. Az abszolutisztikus módon regnáló II. Fülöp és utódai a korabeli világ leghatalmasabb birodalmát irányították, főleg az után, hogy 1580 és 1640 között Portugália is az irányításuk alatt állt, így annak amerikai, afrikai, indiai, kínai és más ázsiai telepei is őket gazdagították. A hatalmas flotta és a beáramló nemesfém azonban nem volt elegendő a nagyhatalmi pozíciók megtartásához. Németalföld protestáns északi része még a 16. század végén kivívta függetlenségét Hollandia néven a „legkatolikusabb” II. Fülöptől, és 9

sikeresen bekapcsolódott a tengeri kereskedelembe. Szintén komoly rivális volt a protestantizmus ügyét felkaroló Anglia, amelynek flottája 1588-ban vereséget mért a Győzhetetlen Armadára. A franciaországi beavatkozás, Párizs elfoglalása sem akadályozta meg IV. Henrik trónra jutását. Spanyolország 17. századi története a lassú visszaszorulás jeleit mutatja politikai téren, ráadásul a gyarmatok kiuzsorázása és az onnan beszerzett rengeteg arany és ezüst az otthoni gazdasági viszonyok eltorzulásához vezetett. III. Fülöpöt (1598–1621) kegyencei irányították, hasonlóan a barokk virágkorában uralkodó IV. Fülöphöz (1621–1665), aki az osztrák Habsburgokat támogatta a harmincéves háborúban, 1640-ben pedig elvesztette Portugáliát. Utóda, II. Károly teljesen alkalmatlan volt az uralkodásra:

vélhetően

a

család

belterjességének

köszönhetően

gyengeelméjű, beteges és nemzésképtelen volt. 1700-ban bekövetkezett halála vezetett a spanyol örökösödési háború kirobbanásához. Mivel

a

Német-római

Birodalom

széttagoltságát

lehetetlen

volt

megszüntetni, a Habsburgok inkább koronájuk más államait igyekeztek centralizált abszolutizmusuk alá vetni. Ennek első áldozata Ausztria volt, majd a harmincéves háború keretében a cseh rendiséget is sikerült mind elméletileg, mind gyakorlatilag lefejezni, Csehország pedig Habsburg örökös tartománnyá vált. Ezután a magyar nemesség rendi jogait próbálták meg felszámolni. Először a mélyen hívő katolikus Rudolf próbálkozott vallási irányból csorbítani ezeket a jogokat, sikertelenül. A magyar rendiség felszámolására azonban később sem kerülhetett sor, aminek biztosítéka egyfelől az Erdélyi Fejedelemség, másfelől a török fenyegetés volt. Ráadásul a nyugati szomszédaik ellen is rendszeresen háborút viselő uralkodók, a harmincéves háborúban résztvevő II. Ferdinánd és III. Ferdinánd, majd a franciák ellen harcoló I. Lipót császár nem engedhették meg maguknak, hogy egy országuk folyton lázadozzon a hátukban (lásd Bocskai-szabadságharc, Wesselényi-összeesküvés, Thököly-felkelés) és a belső háború végleg meggyengítse a birodalmukat. Ezért a magyar rendiség felszámolására tett kísérleteik elbuktak. A 17. század végén megtörtént a török kiűzése Magyarországról, de ezt a „felszabadítást” a Habsburg és a német birodalmi haderők végezték, igen csekély magyar részvétellel, így a Habsburgok 10

Magyarországot „új szerzeményként” betagolták a birodalmukba. Csak a Rákóczi-szabadságharcot követő egyezményekben sikerült biztosítani a magyar rendi jogok helyreállítását. A spanyol örökösödési háború II. Károlynak, a Habsburg-házból való utolsó spanyol királynak halála (1700) után azért robbant ki, mert Károly a Bourbon-házból való Fülöp francia királyi hercegre, XVI. Lajos francia király unokájára hagyta trónját. Ebbe a Habsburgok osztrák ága – velük a Német-római Birodalom – nem nyugodhatott bele. Spanyolország és Franciaország egyazon dinasztia uralkodása alá került volna, az így kialakuló veszedelmes hatalmi koncentrációt Anglia ellenezte. A trónra I. József német-római császár öccsét, Károly főherceget szemelték ki, így ismét két uralkodó Habsburg-ág alakulhatott volna ki. József császár azonban még a háború befejezése előtt meghalt. Gyermektelen lévén, a német-római császári trónt öccse foglalta el, VI. Károly néven. Ezzel egyesülhetett volna a két Habsburg-birodalom, ami szintén nem állt a nagyhatalmak érdekében. A háború lezárulása után a Habsburg-család végleg elveszítette spanyol, szicíliai és nápolyi birtokait, ezekből csak DélNémetalföldet (lényegében a mai Belgium területét) tarthatta meg. A 18. század a család megújulását hozta. 1740-ben ugyanis VI. Károly császár (III. Károly néven magyar király) csak női örököst hagyott maga után, Mária Teréziát. Magyar királynő lett, de nem viselhette a német-római császári koronát, és számos ellenfele más országainak trónjait is elvitatta tőle. Az osztrák örökösödési háború és a hétéves háború a biztos hátországnak köszönhetően csak kisebb területi veszteségekkel járt (igaz, a poroszok által elfoglalt Szilézia a leggazdagabb és legfejlettebb tartomány volt a birodalomban), és 1765-ben II. Józseffel a Habsburg–Lotaringiai-ház tagja került a német-római császári trónra. Mária Terézia és még inkább II. József a felvilágosult abszolutizmus jegyében kívánt politizálni, amely ez utóbbi uralkodása idején komoly konfliktusokhoz vezetett a rendi előjogait féltékenyen őrző Magyarországon. A 18. században újabb örökös tartományok kerültek a Habsburgok kezébe Lengyelország felosztásának köszönhetően: Galícia és Bukovina. A napóleoni háborúk hozadékaként a régóta csak névleges egységet jelentő Német-római Birodalom 1806-ban megszűnt létezni, viszont 1804-ben az 11

örökös tartományok (Erbländer) az Osztrák Császárságban egyesültek (1804-ben II. Ferenc német-római császár létrehozta az örökletes Ausztriaiházat, és I. Ferenc néven felvette az Ausztria császára címet). A Habsburg Birodalom így két nagy egységre redukálódott: az Osztrák Császárságra és a Magyar Királyságra. A császárok és királyok igyekeztek a Német Szövetségen belül meghatározó hatalomnak megmaradni, ám erre országaik soknemzetiségű volta miatt kevés esély mutatkozott. Németország egyesítésének feladatát Poroszország végezhette el. Az egyesítésnek e módja Ferenc József szándékaival ellentétesen alakult, és 1866-ban a porosz–osztrák háborúhoz vezetett, ennek hatására a Habsburg Birodalom kiszorult a Poroszország dominálta Észak-német Szövetségből, és Franciaországot sem tudta támogatni az 1870–71-es porosz–francia háborúban. Ezt követően az egységes Német Birodalom hamarosan a Habsburg Monarchia legfontosabb szövetségesévé vált. Magyarországon I. Ferenc és V. Ferdinánd király uralkodása idején az udvar abszolutisztikus törekvései komoly ellenállást váltottak ki, amely végül az 1848–49-es forradalomba és szabadságharcba torkollott. Ezt csak orosz segítséggel sikerült leverni, ám a külpolitikai kudarcok, az 1866-os háborús vereség és az állam működését bénító belső ellenállás miatt visszaállították az ideiglenesen az Osztrák Császárságba olvasztott Magyarország alkotmányos

státuszát,

intézményesítették

a

és

két

1867-ben

birodalomfél

a

kiegyezés

keretében

perszonáluniónál

szorosabb

kapcsolatát: megszületett az Osztrák–Magyar Monarchia.

4

1.2. AZ OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA Az Osztrák-Magyar Monarchia 1867 és 1918 között fennálló különleges dualista állam volt, mely a Magyar Királyságból és az Osztrák Császárságból

tevődött

össze.

Az

államfő

Ausztria

császára

és

Magyarország királya volt. 1867-1916-ig I. Ferenc József, 1916-1918-ig pedig I. (IV.) Károly uralkodott. A Monarchia hatalmas területet ölelt fel, mely 1910-ben 676.615 km2-t jelentett és 51.390.223 főt. Ez a mai ország területeket nézve elképzelhetetlennek tűnik. A pénznem előbb osztrákmagyar forint, majd később osztrák-magyar korona lett. 4

http://hu.wikipedia.org/wiki/Habsburg_Birodalom

12

1.2.1. ELŐZMÉNYEK, LÉTREJÖTTE, MŰKÖDÉSE Az 1848-49-es szabadságharc leverését követően Magyarországon egy neoabszolutisztikus rendszer alakult ki, mely hamar megbukott. Ferenc Józsefnek köszönhetően az osztrák-magyar viszony 1867-ben rendeződött és végül 1867. március 30-n létrejött az Osztrák-Magyar Monarchia. A kiegyezés mindkét fél részéről kompromisszumok eredménye lett. Az osztrák fél részéről fő oka a külpolitikai vereségek voltak, melyeket háborúban,

piemonti-osztrák

illetve

a

porosz-osztrák

háborúban

elszenvedtek. A magyar fél részéről a belpolitikai okok sürgették a megegyezést. A dualista állam a kiegyezési törvénnyel (1867 évi XII. tv) jött létre 1867-ben. A két ország kapcsolatát a kölcsönösség és a teljes egyenjogúság jellemezte, mely megmutatkozott a két központi kialakításon is. A két központ Bécs és Budapest volt, melyből a dualista kifejezés is származik. A dualista rendszer nemzetközi jogi értelemben véve szinte egyedülálló rendszernek számított. Hozzá hasonló képződményként csak a svéd-norvég uniót, valamint a lengyel-litván államközösséget lehetne említeni. Az Osztrák-Magyar Monarchia rendszere mindkét fél részére jelentett

egy

bizonyos

közigazgatásban,

függőséget,

de

igazságszolgáltatásban,

ugyanakkor közoktatásban

belügyeikben, és

többnyire

pénzügyi és közgazdasági területeket függetlenek voltak. A birodalom két belügyeiben független, parlamentáris rendszerű országból: Ausztriából és Magyar-országból állt. A két államot a közös uralkodó személyén kívül a közös ügyek, mint például a külügy, a hadügy és a pénzügy, illetve a tízévenként megújítandó vámszövetség kapcsolta össze. A két ország független egymástól, csak az uralkodó személye közös, mely jelenséget perszonáluniónak

nevezünk.

Magyarország

rendelkezett

önálló

országgyűléssel, mely két kamarás volt: Felsőház és Képviselőház; és az országgyűlésnek felelős kormánnyal, illetve a közigazgatás rendszere (megyerendszer) változatlan maradt. A magyar függőséget azok a további tények erősítették, hogy Magyarország nem rendelkezett önálló hadsereggel, Nemzeti Bankkal és nemzeti valutával. A kiegyezéssel egy időben sor került a gazdasági kiegyezésre is. Megállapodtak, hogy a korábbi államadósság és a közös költségek 30%-át átvállalja Magyarország. Közös maradt a 13

pénzrendszer,

vámszövetséget

hoztak

létre

és

egységes

súly-

mértékrendszert alakítottak ki. Ezt a megállapodást 10 évente hivatottak voltak felülvizsgálni.5 1.2.2. A K.U.K. A német k. u. k. rövidítés (kaiserlich und königlich, magyarul cs. és kir., császári és királyi) az Osztrák–Magyar Monarchia közös intézményeinek megjelölésére szolgált, megkülönböztetésül Ausztria illetve Magyarország saját intézményeitől. A kifejezés azt fejezte ki, hogy a közös uralkodó intézménye és személye volt a két birodalomrészt összekötő legfőbb kapocs. Magyarország saját intézményeinek megjelölésére az m. k. gyakran m. kir. (magyar királyi) rövidítést (németül: k. u. – königlich ungarisch) használták, míg a kizárólag a monarchia másik felében, az Osztrák Császárságban működő intézmények számára a k. k. (kaiserlich-königlich – császárikirályi) megjelölést használták, mivel az ausztriai császári címhez több királyi cím is tartozott (például a cseh). A három rövidítés (k. u. k., k. k., k. u.) hasonlósága miatt alkalmas volt a Monarchia egységének és kettősségének érzékeltetésére egyaránt, ez magyarázza eredeti szűk jelentésükön túlmutató szimbólummá válásukat.6 1.2.3. A KIEGYEZÉS ELŐNYE, ÉS HÁTRÁNYA Gazdasági előnyei közé sorolható elsősorban a tőke és munkaerő szabad áramlása. Érdekes összefüggés, hogy az Európai Szén- és Acélközösség 1957-es Római Szerződésben rögzítette a 4 szabadságjogot, melyből kettő megegyezik a Monarchiában már létrejött jogokkal, azaz a tőke és a személyek szabad áramlásával. A későbbiekben kitérnék az Európai Unión belüli tőke és munkaerő mozgására Ausztria és Magyarország között. Óriási hátrányként, és problémaként kell említenünk a Monarchián belüli nemzetiségi megoszlásokat és nyelvi eltéréseket. 1867 és 1914 között Magyarországon a lakosság 50%-át 11 nemzetiség alkotta. A magyar országgyűlésben csak a magyarok és a horvátok rendelkeztek képviselettel. 1867 és 1910 között körülbelül 3,5-4 millió fő hagyta el a Monarchia területét. A kivándorlók főként munkanélküliek és szegények voltak. Az 5 6

http://monarchia.netlap.net/- 2012.01.23. http://hu.wikipedia.org/wiki/K._u._k.

14

emigránsok fő célországai közé sorolható az Egyesült Államok, Argentína, Kanada, Brazília és Ausztrália. Talán erre az időszakra is vezethető vissza, hogy az USA-ban, Kanadában és Ausztráliában mai napig sok magyar nemzetiségű ember él. A legnagyobb volumenű kivándorlás 1907-ben történt, amikor is közel 1 millió fő hagyta el a Monarchiát. Ekkor a magyar és osztrák kormánynak sürgősen cselekednie kellett, hogy megállítsa a munkanélküli fiatalokat az ország elhagyásában. 1901-0905 között Ausztriában közel 66 ezer ingatlant és 45 ezer parcellát árvereztek el emigránsoknak.7 1.2.4. A MONARCHIA VÉGE A Monarchia vesztét az I. világháborús katonai vereség és az egyre erősödő nemzetiségi ellentétek okozták. Az antant tagállamok közül egyedül az USA támogatta a Monarchia fennmaradását, így azt feloszlatták. Az utódállamok közül Ausztria és Magyarország viselte a politikai felelősséget, mely következményeként a Saint Germain-i és a trianoni békeszerződés keretében új határok által szétszabdalták a korábbi területeket. Ennek következményeit a mai napig érezzük, hiszen különböző nemzetiségeket és családokat szabdaltak szét, mely óriási csapás volt a népességnek. Ezek az új nemzetiségi problémák, melyet a békeszerződések okoztak KözépEurópában nagyban hozzájárultak a II. világháború kitöréséhez. A kiegyezés hozzájárult Magyarország akkori gazdasági fejlődéséhez, de ugyanakkor akadályozta a demokratikus fejlődést, és önállóságát korlátozta, valamint súlyos összetűzéseket okozott a magyar népesség és a különböző nemzetiségek között. Ennek az összetűzésnek az ereje sokkal nagyobb hátrányként befolyásolja még a mai Magyarország népességét is.

7

Horst Friedrich Mayer – Dieter Winkler: In allen Häfen war Österreich. Die Österreichisch-Ungarische Handelsmarine.. Bécs: Verlag der Österreichischen Staatsdruckerei. 1987 88. oldal

15

1.3. MAGYARORSZÁG A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT 1.3.1. GAZDASÁGI NEHÉZSÉGEK AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ UTÁN Az antant blokádjába zárva Magyarországon súlyos szén-, nyersanyag- és élelmiszerhiány lépett fel. Gondot okozott a háborús termelés átállítása is. Így, miközben többszázezer leszerelt katona keresett munkát, a munkások egy részének elbocsátásával még tovább nőtt a munkanélküliség. Az alapvető élelmiszereket továbbra is jegyre adták, ha ugyan volt mit. Korlátozták a lakások fűtését is, a villany- és a gázfogyasztást. Áruhiány lépett fel, kibontakozott az infláció. Az országot súlyos háborús adósságok is terhelték. Súlyos problémát jelentett az agrárkérdés. A földreformról szóló néptörvény 1919. februárban született meg, de ez által egyértelművé vált, hogy a földnélküliek jelentős része nem vagy csak sokára juthat birtokhoz.8 1.3.2. MAGYAR GAZDASÁG A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után megváltoztak a magyar gazdaság létfeltételei. Gazdasági kapcsolataiban a Duna menti országok szerepe általában csökkent, ami rontotta a magyar mezőgazdaság értékesítési esélyeit. A térség országai a századfordulón Európa legfőbb élelmiszerellátói közé tartoztak. A világháború után nem tudták megtartani nyugat-európai piacaikat. Míg a háború előtt a világ búzaexportjának 11,2%-a származott Délkelet-Európából, 1926 és 1930 között csak 3%-a. Ezekben az években Európa gabonaimportjából Délkelet-Európa csak 9,5, búzaimportjából csak 1,7%-kal részesedett. A Monarchia védett gazdasági keretéből kiszakadva Magyarország külkereskedelemre utalt országgá vált. Az Osztrák-Magyar Monarchiában lényegében belkereskedelmi jellegű volt az egyes részek közötti kapcsolat. Vám nélküli volt a kereskedelem, közös a pénz, összekapcsolt a bank- és hitelrendszer. A magyar gazdaság kivitele és behozatala 80%-ban a vele ily módon összefogott cseh és osztrák piaccal volt összekötve. Az új határok 8

http://www.eretlenek.hu/tetelek/tortenelem/magyar_gazdasag_jellemzoi_ket_vilaghabo ru_kozott- 2012.04.14.

16

között megváltozott az egyes gazdasági ágak egymáshoz viszonyított aránya is. Nőtt az ipar részaránya, ez az ipar azonban súlyos gondokkal küszködött. Az ország területe ércekben és fában szegény lett, s majd minden ipari nyersanyagból behozatalra szorult. Az ipari termelés 1920-ban az 1913-as termelés 35-40%-át, a mezőgazdaság 50-60%-át teljesítette. A kohászat termelőkapacitásának 31%-a maradt az országban, de a vasércnek csak 11%-a. A malomipar 69 millió mázsa őrlőkapacitását nem tudta a mezőgazdaság kielégíteni: maximum 20-25 millió mázsa gabonát termelt. A vasúti eszközgyártás kapacitásának 75%-a, a régi vasúthálózat 30%-a maradt

Magyarországon.

protekcionista védővámok

A

20-as

gazdaságpolitika bevezetése)

nem

(a

években

világszerte

nemzetgazdaságokat

kedvezett

a

magyar

óvó

kialakult magas

mezőgazdaság

exportjának. Így állhatott elő az a furcsa helyzet, hogy míg Magyarországon az osztrák-cseh áruk importja 1913-hoz viszonyítva 1924-re 60%-kal csökkent, Ausztria búzaimportjának 1/3-a, Csehszlovákia lisztimportjának fele Amerikából érkezett.9 1.3.3. GAZDASÁGI FEJLŐDÉS Az évtized közepétől Európában mérsékelt konjunktúra bontakozott ki. Magyarországon mindössze három évre, az 1926-29 közötti időre korlátozódott. A termelés 1927-re végre elérte a háború előtti szintet, és 1929-ben kissé meg is haladta azt. A mezőgazdaság lényegében az egész korszakban stagnált. Sem a terményszerkezet átalakításában, sem a technikai fejlesztésben nem következett be ugrásszerű változás. Az évtized második felében javuló értékesítési feltételek és az olcsó mezőgazdasági munkaerő nem ösztönöztek eléggé a korszerűsítésre. A búza és a kukorica terméshozama valamelyest meghaladta az I. világháború előtti szintet. Bizonyos előrelépés a zöldség- és főleg a gyümölcstermesztésben történt, ekkor alakultak ki a gyümölcstermelő övezetek, valamint az ezekre épülő konzervipar. Az iparban a régi vezető ágazatok stagnáltak ugyan, de igen

9

http://www.eretlenek.hu/tetelek/tortenelem/magyar_gazdasag_jellemzoi_ket_vilaghabo ru_kozott- 2012.04.14.

17

jelentős fejlődés bontakozott ki a textiliparban. (1920-22 folyamán 43 új gyárat alapítottak.)10 1.3.4. IPARI FEJLŐDÉS A nehézipar egyes ágazataiban is bizonyos fejlődés következett be. A magyar elektrotechnikai műszergyártás, a közlekedési eszközgyártás, s a gépipar egyes termékei világmárkát jelentettek. Ilyenek voltak pl. a Ganz gyár motorkocsija (Ganz-Jendrassik motor), Bláthy Ottó árammérője, az Egyesült Izzó kriptonégője (Bródy Imre találmánya), az Orion gyár rádiói. Ezek ¾ része exportra került. A vegyiparban a látványos fejlődést a burkolt háborús fejlesztést érintő területeken bontakozott ki a 30-as években (Péti Nitrogénművek, ásványolaj-termelés és finomítás a Dunántúlon). A bánya-, az energia- és a kohóiparban a bauxitbányászat, a timföldgyártás és az alumíniumkohászat

megindulása

és

gyors

felfutása,

valamint

a

villamosenergia-termelés négyszeresre növekedése 1921 és 1938 között jelentős eredmény volt. Ebben az időben épült a tatabányai, a bánhidai és az ajkai erőmű. AZ 1930-as évek elejére befejeződött a BudapestHegyeshalom vasútvonal villamosítása. Jelentős árvízvédelmi munkálatokra került sor, és megépült a csepeli szabadkikötő. A kereső népesség megoszlása tekintetében hazánk az agráripari országok (pl. Spanyolország, Portugália, Lengyelország) jellegzetes arányait tükrözte. Az iparforgalmi népesség (ipar, kereskedelem, közlekedés) a 30-as évek végén a kereső népesség 35%-a volt. A gazdaság fejlettségi szintjét mutató nemzeti jövedelem 1937-38-ban 120 dollár fejenként, míg az európai átlag 200 dollár volt, a legfejlettebb országoké 3-400 dollár között mozgott. Ennek alapján a korabeli Magyarország a közepesen fejlett országok közé sorolható.11

10

http://www.eretlenek.hu/tetelek/tortenelem/magyar_gazdasag_jellemzoi_ket_vilaghabo ru_kozott- 2012.04.14. 11

http://www.eretlenek.hu/tetelek/tortenelem/magyar_gazdasag_jellemzoi_ket_vilaghabo ru_kozott- 2012.04.14.

18

1.3.5. GAZDASÁGI KONSZOLIDÁCIÓ 1913-ban az utolsó békeévben az Osztrák-Magyar Monarchia pénzneme, a korona Európa legelőkelőbb valutái közé tartozott, magasabb volt az árfolyama a svájci frankénál. Tíz év múlva, 1923 végén egy százkoronás bankjegy értékét már a svájci fillérnek, a centimes-nak is csak töredékében lehetett kifejezni. Magyarország lakossága megismerte az inflációt. Az értékálló pénz megteremtésére a Bethlen-kormány külföldi kölcsönt kívánt szerezni, mert úgy vélte, így megindíthatja a tőkebehozatalt és növelheti a győztes hatalmak gazdasági érdekeltségét az ország talpra állításában. Magyarországnak végül a Népszövetség közvetítésével és ellenőrzési jogával 1924-ben 250 millió aranykorona értékben folyósított hitelt több európai ország. A feltételek azonban a szokásosnál jóval kedvezőtlenebbek voltak. Az új pénznemet, a pengőt 1927. január 21-től vezették be. A népszövetségi kölcsönügylet elősegítette az ország befogadását a háború utáni Európába. Lehetővé vált a háború előtti adósságok törlesztése, pénzügyi tartalékok képzése, újabb hitelek felvétele, az

életszínvonal

közvetlen

emelését

célzó

intézkedések,

valamint

kommunális és infrastrukturális jellegű beruházások megvalósítása.12 1.3.6. GAZDASÁG HELYREÁLLÍTÁSA AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN A legnagyobb gondot a háború, Trianon és a sorozatos belső válságok következtében szétdarabolt és szétzilált nemzetgazdaság helyreállítása okozta, amit nem lehetett megvalósítani külföldi kölcsönök nélkül. Mint már tudjuk, 1923 tavaszán Bethlen a Népszövetséghez folyamodott kölcsönért, amelynek 1922-től volt tagja Magyarország. A kisantant tiltakozása ellenére megkaptuk a kért összeg kevesebb, mint a felét, 250 millió aranykoronát. Ezt 20 év alatt kellett visszafizetni évi 7%-os kamattal. Ugyanakkor véglegesítették Magyarország jóvátétel-fizetési kötelezettségét a győzteseknek (20 év alatt 200 millió aranykorona).

12

http://www.eretlenek.hu/tetelek/tortenelem/magyar_gazdasag_jellemzoi_ket_vilaghabo ru_kozott- 2012.04.14.

19

1924-ben felállították a Magyar Nemzeti Bankot, amely megkapta a bankjegykibocsátás kizárólagos jogát. Ezzel megkezdődött a pénzügyi helyzet helyreállítása. A gazdaság fellendítése érdekében inflációs politikát folytattak, melynek következtében a korona fokozatosan elértéktelenedett. Az 1920-as évek közepére helyreállt az államháztartás egyensúlya és befejeződött a gazdasági élet újjászervezése. Ezt követően megélénkült a magyar gazdaság fejlődése, és 1929-ben már 12%-kal múlta felül a háború előtti szintet.13 1.3.7. A VÁLSÁG KIBONTAKOZÁSA 1931 nyarán a nemzetközi és pénzügyi hitelrendszer összeomlása elérte Magyarországot. A külföldi hitelezők minden elmondható kölcsönt visszavontak. A Magyar Nemzeti Bank mintegy 200 millió pengő értékű aranyat és devizát fizetett ki. Az ország nemesfém- és devizakészletei kimerültek. A fizetésképtelenség és a fenyegető államcsőd elhárítására 1931. július 13-án a kormány három napos bankzárlatot rendelt el, majd korlátozta a betétek kifizetését, s bevezette a kötött devizagazdálkodást. Ennek értelmében zárolták az arany- és devizakészleteket, s a pengő átváltását a Magyar nemzeti Bank engedélyéhez kötötték. Az 1929-33-as válság

hatására

Magyarországon

mindenekelőtt

mezőgazdasági

és

hitelválság alakult ki. A mezőgazdasági termékek világpiaci árának 5070%-os zuhanása lehetetlen helyzetbe hozta a magyar agrárkivitelt. A mezőgazdasági exportbevétel és a nemzetközi tőkebehozatal elmaradása fizetésképtelenné tette az országot. Mindez véget vetett a 20-as évek második felében tapasztalható enyhe fellendülésnek. Az ipari válság nem egyformán sújtotta az egyes ágazatokat. A legerősebben a túlnyomórészt termelőeszközöket gyártó iparágak, a vas-, a fém-, a gépkocsigyártás és az építőanyag-ipar érezte meg a krízist. A válság mélypontján a termelés az 1929-esnek mintegy felére esett vissza. Az ipari munkásság helyzetét

mindenekelőtt

a munkanélküliség nagyarányú

növekedése jellemezte. 1928-1932 között 30%-kal (615 ezerről 429 ezerre) csökkent

a

foglalkoztatott

munkások

száma.

Terjedt

a

tartós

13

http://www.eretlenek.hu/tetelek/tortenelem/magyar_gazdasag_jellemzoi_ket_vilaghabo ru_kozott- 2012.04.14.

20

munkanélküliség, 1932-ben a munkanélküliek már átlagosan 5-600 napja voltak kereset nélkül. A bérek 1929-1933 között 25%-kal csökkentek. Míg 1929-ben 90%-ig, 1933-ban csak 60%-ig fedezték egy átlagos öttagú munkáscsalád megélhetési költségeit.14 1.3.8. A VÁLSÁG UTÁN Az 1929-33-as világválság megpróbáltatásai után az 1930-as évek közepétől fellendült a magyar gazdaság, miután a mezőgazdaság terményei számára sikerült biztosítani a német és olasz piacot. Mindez azonban csak arra volt elegendő, hogy munkaalkalmat adjon az olcsó és nagy létszámú hazai munkaerőnek. A mezőgazdaság gépesítése nem folytatódott, sőt már a meglévő gépparkot is csak mintegy kétharmados arányban üzemeltették. Növekedett - az elsősorban kézi erővel dolgozó - mezőgazdaság termelése, s javult az állatállomány minőségi összetétele is. Ennek eredményeként megduplázódott a baromfiexport, a vajkivitel pedig negyvenszeresére nőtt. Ugyanakkor továbbra is a gabonafélék és a feldolgozatlan termékek jelentették a mezőgazdasági kivitel, döntő többségét. A fogyasztási cikkeket előállító ipar (textil-, bőr, papír-) termelése a korszakban megduplázódott, amit elősegített az elzárkózó gazdaságpolitika is. Kiemelkedő sikert ért el a konzervipar: a Globus-konzervek külföldön is keresetté váltak. Az 1920-as években fedezték fel Európa egyik legnagyobb bauxit lelőhelyét hazánkban, s az 1930-as években átlagosan évi félmillió tonna ércet hoztak a felszínre. 1934-ben felépült az első hazai timföldgyár, 1935-ben pedig az első alumíniumkohó. Az Egyesült Izzó nemcsak megszilárdította az izzólámpa gyártásában elért világpiaci helyét, hanem Bródy Imre 1931-ben kifejlesztett kriptonégőivel ki is szélesítette azt. A vállalat – 1931-ben – megvásárolta az Orion gyárat, amely gyorsan kiépülő magyar rádióipar fellegvára lett. Az 1930-as évek végén már évi 40-50 ezer készüléket gyártottak, s ennek 75%át exportálták. A Ganz-gyárban készült motorvonatok nemcsak állták a nemzetközi versenyt, de a harmincas években sikerült betörni velük a latinamerikai

piacra

is.

Jelentős

eredményeket

ért

el

a

magyar

gyógyszervegyészet, a vegyipar pedig a hazai olajkitermelés nyomán a 14

http://www.eretlenek.hu/tetelek/tortenelem/magyar_gazdasag_jellemzoi_ket_vilaghabo ru_kozott - 2012.04.14.

21

harmincas

évek

második

felében

indult

nagy

fejlődésnek.

Megkétszereződött a villanyáram-termelés, s a korszak végére a lakosság 71%-a villamosított helységben élt.15 1.4. KÁDÁR ÉS KREISKY Bruno Kreisky meggyőződéses antikommunista volt, mindig szóvá tette az emberi jogok érvényesülést. Václav Havel emlegetésével a csehszlovák, Andrej Szaharov melletti kiállásával a szovjet vezetésnek okozott bosszúságot. A kádári Magyarországgal viszont kerülte a nyílt konfliktust. Pragmatikus politikusként úgy gondolta, a titói Jugoszlávia mellett a Kádárrezsim kész bizonyos határok között a többi egykori szocialista országénál nyíltabb politikát jellemezni – így jellemezte a néhai osztrák kancellárt, Bruno Kreiskyt Oliver Rathkolb történészprofesszor. A Bécsi Egyetem Történeti Intézetének vezetője személyesen is jól ismerte az 1990 nyarán, 79 éves korában elhunyt legendás szociáldemokrata politikust. Miután Kreisky 1983-ban, tizenhárom évnyi kormányzás után távozott a kancellári posztról, Rathkolb közvetlen munkatársa lett, s vezető szerepet játszott az alapítványként működő Kreisky-archívum létrehozásában és irányításában. Bár az enyhülés éveiben a K. u. K. betűszót (a Habsburg-monarchia császári és királyi jelzőinek rövidítését) „Kreisky und Kádár”-ként értették, a két politikus közötti viszony sosem vált barátivá. A korszak autoriter vezetői közül Kreisky szívélyes, mondhatni baráti viszonyt Anvar Szadat egyiptomi elnökkel alakított ki. A magyarok közül hasonlóan jó emberi viszonyt a gazdasági kérdésekért felelős Marjai József miniszterelnök-helyettessel ápolt – tette hozzá az 55 éves történészprofesszor. Kreisky 1959-ben lett külügyminiszter, s e minőségében óvatos kapcsolatépítésbe kezdett a Kádárrezsimmel. A magyar ügyeket jól ismerte, korábban ugyanis az ’56-os magyar menekülteknek nyújtott segítség koordinálásáért felelt. Abból indult ki, hogy pont az 1956-os tragédia miatt a kádári Magyarország – a szovjet blokk többi tagjához képest – sokkal nyíltabb irányra fog kényszerülni – e számítása a hatvanas évektől be is jött. A legutóbbi közvélemény-kutatások szintén azt mutatják, a halála után közel húsz évvel is töretlen Kreisky 15

http://www.eretlenek.hu/tetelek/tortenelem/magyar_gazdasag_jellemzoi_ket_vilaghabo ru_kozott - 2012.04.14.

22

népszerűsége. Változatlanul ő az a szövetségi kancellár, aki a legmélyebb nyomokat hagyta az osztrákok emlékezetében. – Ebben komoly szerepet játszik egy letűnt korszak, a jóléti állam iránti nosztalgia is, de azt sem szabad elfelejteni, hogy Kreisky kitűnő kommunikátor volt, aki roppant ügyesen használta a médiát – mondta Rathkolb. Kreisky atipikus osztráknak számít, aki zsidó származása, életútja, így a náci üldöztetés elől való sikeres elmenekülése és viszonylag hosszú svédországi emigrációja miatt kilóg az osztrák politikusokról alkotott általános képből. Szerencsés volt, mert olyan korszakban alakíthatta Ausztria sorsát, amikor szinte korlátlanul álltak rendelkezésre az anyagi források. Teli államkasszát örökölt néppárti elődjétől. Az infrastruktúrában, az oktatásban és az igazságügyben sok reformot meg tudott valósítani, de kudarcot vallott például az államosított nagyipar modernizálásával. S mivel Kreisky látta, hogy ehhez nincs meg a szükséges társadalmi támogatottsága, inkább nem bolygatta Ausztria náci múltját, a hitleri III. Birodalommal való szoros együttműködést, az SS-ben és a Wehrmachtban szolgált osztrákok ügyeinek feltárását. Ezért a „hallgatásért” rengeteg konfliktusa volt például a híres náci-vadásszal, a Bécsben élt Simon Wiesenthallal. Kreisky volt az első nyugati politikus, aki kapcsolatokat keresett az 1960-as években függetlenné váló észak-afrikai országokkal, Marokkótól Izraelig bejárta az egész térséget. Rathkolb szerint korán felismerte, hogy a közel-keleti béke kulcsa a palesztin kérdés rendezésében rejlik. Az elsők között ismerte el a Palesztin Felszabadítási Frontot, amivel alaposan magára haragította az izraeli politikai elitet. Moammer Kadhafi líbiai vezetővel is igyekezett hangot találni. Mai szemmel nem biztos, hogy jó döntés volt az „örök ezredest” olyan felhajtással fogadni, de az biztos, hogy az arab országokkal fenntartott jó kapcsolatok miatt Ausztria viszonylag „sértetlenül” vészelte át az első nagy olajválságot. Kadhafinak és Kreiskynek köszönhetően az osztrák olajipari nagyvállalat, az ÖMV komoly líbiai kőolaj-kitermelési érdekeltségekhez jutott, amelyek további sorsa a polgárháború kitörése óta finoman szólva is meglehetősen problémásnak tűnik.16

16

http://nol.hu/kulfold/a_k__aki_nem_baratkozott_kadarral

23

2. MUNKAERŐPIACI SAJÁTOSSÁGOK 2.1. AUSZTRIA TAGGÁ VÁLÁSA AZ EURÓPAI UNIÓBAN 1989-ben az osztrák szövetségi kormány bejelentette szándékát, miszerint csatlakozni kíván az Európai Unióhoz. A sikeres csatlakozási tárgyalások után, valamint a népszavazás után, melyen az osztrák lakosság kétharmada szavazott a csatlakozás mellett, Ausztria 1995. Január 1-én Svédországgal és Finnországgal az Európai Unió tagja lett. 1995. Január 1. óta Ausztriára érvényesek az EU alap szabadság jogai, mint a munkahely szabad választása, letelepedés szabadsága, szabad szolgáltatásáru- és tőkemozgás. Ezek ellenében Ausztriának alkalmaznia kell az EUjogot. Ausztria eddig kétszer volt fél évig soros elnök, 1998-ban és 2006ban.17 Hogy a csatlakozás milyen hasznot és pozitív eredményeket hozott Ausztriának? A reál bruttó hazai össztermék (GDP) színvonala kerek 4,5 százalékkal növekedett 1995 és 2006 között. Ebben az időszakban 75.000 új munkahely jött létre. A külföldi tőkebefektetések megháromszorozódtak, és az export a duplájára növekedett. Ausztria már az 1989-es keleti nyitás során is sokat profitált, mivel a reál GDP-t 3,5 százalékkal növelte, és ezáltal 77.000 új munkahelyet teremtett. A keleti nyitás és az Európai Uniós taggá válás Ausztria számára gazdasági növekedésében évi egy százalékot jelentett, azaz 150.000 új munkahelyet. Összességében a gazdasági növekedést, foglalkoztatottságot, és az egy főre jutó GDP-t figyelembe véve Ausztria átlagon felül helyezkedik el az európai országok tekintetében. A 2004-es bővítésben részt vevő országokkal dinamikus fejlődés tapasztalható. Az osztrák külkereskedelemben 2006 évre a közép-keleteurópai országokkal folytatott exportmennyiség 17 százalékra növekedett, a korábbi 10 százalékhoz képest. Hasonló növekedés tapasztalható a két legfrissebb EU-tag, Románia és Bulgária tekintetében is. A Romániába irányuló osztrák export 1995 óta

17

http://zukunfteuropa.at/site/5804/default.aspx - 2012.01.23.

24

majdnem megnyolcszorozódott. Bulgáriába a kivitel 23,6 százalékkal nőtt. Mindkét országban Ausztria nagybefektetőnek számít. Az EU csatlakozás Ausztria számára pozitív eredményeket hozott, ugyanis előrejelzések alapján évente 0,15 százalékkal többel nő a GDP, mint az az EU-15-ben nőtt volna.18 2.1.1. AUSZTRIA GAZDASÁGI JELLEMZŐI A gazdaságpolitikában fontos szerep jut a versenyszféra erősítésének, az állami

tulajdon

és

az

állami

vállalati

támogatások

(pl.

vasút)

csökkentésének, továbbá a tartományok és a szövetség közötti pénzügyi kapcsolatok átrendezésének, valamint a nyugdíj- és adóreformnak. A kormányzat

a

konjunktúra

élénkítése,

a

műszaki

fejlesztés,

a

versenyképesség növelés, a szakképzés és az oktatás javítása érdekében tudatosan vállalja az államháztartási hiány növelését. A folyamatban lévő adóreform egyik célja, hogy Ausztria helyt állhasson az új EU tagállamok által folytatott adóversenyben. Jelenleg az általános kumulált adóterhelési szint 43,9%, célkitűzés, hogy az 2010-re 35 % legyen. A gazdasági fejlődés egyik legfontosabb motorja továbbra is egyértelműen az export. A konjunktúra viszonylag kedvező alakulása az utóbbi másfél évben az USA-ban, illetve Ázsiában segítette az osztrák konjunktúrát. Németország előző éveknél némileg kedvezőbb helyzete pozitív módon befolyásolta ezt a folyamatot. Kedvezőtlen hatású volt az egyre erősödő euró árfolyam. A külkereskedelem viszonylati struktúráját tekintve Európai Unió (25) tagállamai továbbra is Ausztria legjelentősebb gazdasági partnerei, ezekkel bonyolítja exportjának mintegy 72 százalékát, importjának 77 százalékát. Legfőbb külkereskedelmi partnerei Németország, Olaszország, USA és Svájc. Ausztria kereskedelmi kapcsolatai a közép- és kelet-európai országokkal dinamikusan fejlődnek. Ezen országok részaránya az osztrák külkereskedelemben

19

%.

Az

új

EU

tagállamokkal

bonyolított

kereskedelmi forgalom különösen dinamikusan nő és stabil aktívumtermelőnek számít, 2004-ben innen 1,5 milliárd euró exporttöbblet származott. Jelentős felfutás volt tapasztalható a Kínába, a Japánba és az 18

http://zukunfteuropa.at/site/5819/default.aspx - 2012.01.23

25

Indiába

irányuló

kivitelben.

Áruszerkezet

tekintetében

az

osztrák

külkereskedelemben jelentős növekedést mutat az energiahordozók és a beruházási javak importja. Az exportnövekedés hordozói a beruházási javak és gépjárművek (Németországba és az ázsiai térségbe) valamint a fogyasztási cikkek voltak.19 2.1.1.1. KÉTOLDALÚ GAZDASÁGI KAPCSOLATOK JELLEMZÉSE Ausztria – Németország után – második legfontosabb gazdaságikereskedelmi partnerünk, az egy osztrák lakosra jutó magyar kivitel értéke ugyanakkor mintegy kétszerese az egy német lakosra jutó magyar kivitelnek, amely a kapcsolatok kiemelkedően intenzív voltát mutatja. Érdekes összehasonlítást mutat a két országban az egy főre jutó exportteljesítmény a kétoldalú forgalomban. A magyar átlag 4.400 EURO, míg ugyanez a szám Ausztriában hozzávetőleg 11.087 EURO, tehát a magyar adat csaknem háromszorosa. Magyarország külkereskedelmének 7 százalékát Ausztriával bonyolítja. A kétoldalú áruforgalom, hazánk Ausztria 4-5. legnagyobb exportpiaca. A közép-európai régió országai közül Ausztria mind exportban, mind importban Magyarországgal bonyolítja a legnagyobb forgalmat. Számos osztrák vállalat számára Magyarország fontosabb piac, mint az USA, Oroszország vagy Olaszország. A magyar kivitel struktúrájának több mint felét képviselő gépek, gépi berendezések árucsoport exportja közel 10 %-kal esett vissza. Kis mértékben csökkent a nyersanyagok kivitele is (-2,6%). Jelentősen nőtt az élelmiszer termékek (+10,8%) az energiahordozók (+5,7 %) a feldolgozott termékek (+2,7%) kivitele. Az

importban

a

legfigyelemreméltóbb

jelenség

az

élelmiszerek

behozatalának növekedése 30,0 %-kal. Ezen belül kiugróan magas dinamikát mutat a hús (+176%) és a tej (+64,9) termékcsoport.

19

http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/__volt_ketoldalu_kapcsolatok/Europa/ ausztria/ausztriagazdasagi.htm - 2012.04.14.

26

Felmérések és becslések szerint Magyarországról legalább 3000 cég exportál különböző nagyságrendben az osztrák piacra. A munkaerő szabad áramlását Ausztria is 7 éves átmeneti időszakra korlátozza. Ez praktikusan egy 2+3+2 éves szakaszos átmeneti intézkedés, az első 2 év letelte után az osztrák hatóságok megvizsgálják az eddigi tapasztalatokat, és döntenek a további fenntartás, esetleg a könnyítések vonatkozásában. A munkaerő piaci együttműködés területén az ingázó és a gyakornok-egyezmény vannak érvényben, éves változó keretszámokkal. Ausztria méreteit és gazdasági potenciálját meghaladó jelentőségű tőkebefektető Magyarországon. A Magyarországon nyilvántartott mintegy 25 ezer külföldi érdekeltségű vállalatnak több mint 20 %-a osztrák (5700). A befektetett összes osztrák tőke értéke hazánkban már meghaladta a 3,5 Mrd EUR-t. Ezzel Ausztria részaránya a magyarországi befektetésekben 9 %. 2004-ben becslések szerint 200 millió euró osztrák tőke áramlott Magyarországra.(Ez az összeg tartalmazza a nyereség egy részének reinvesztícióját is.) Az Ausztriába irányuló közvetlen magyar tőkeexport eddig még nem ért el jelentős volument. 2002-ben a magyar tőkeexport értéke 8,8 M 2003-ban 11,8 M EUR, 2004. első negyedévében pedig becslések szerint 18 millió EUR volt.20 2.2. MAGYARORSZÁG ÉS A MUNKAVÁLLALÁSI FELTÉTELEK Magyarország 2004. Május 1-én vált az Európai Unió tagjává további kilenc országgal együtt: Szlovákia, Szlovénia, Csehország, Lengyelország, Málta, Ciprus, Észtország, Lettország, Litvánia. 2004. május elsejei belépésünket az Európai Unióba nagy várakozások előzték meg. Sajnálatos módon a munkaerő szabad mozgását korlátozások hiúsították meg. A csatlakozási szerződés szerint az EU-tizenötök hét évet kaptak munkaerőpiacuk teljes megnyitásáig. Az átmeneti időszak kettő, plusz három, plusz kettő évből állt. Az átmeneti időszak lehetőséget nyújt a 2004 előtt csatlakozott tagállamoknak, hogy továbbra is érvényben tartsák a munkavállalási engedélyezési rendszerüket. Sajnos ez a magyarok külföldön való munkavállalási szándékát nem könnyítette meg. Az EU-tizenötök 20

http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/__volt_ketoldalu_kapcsolatok/Europa/ ausztria/ausztriagazdasagi.htm - 2012.04.14.

27

ezeket a korlátozásokat 2004. május elsejét követően Málta és Ciprus kivételével a többi nyolc tagállammal szemben fenntartották. Az első két éves időszak lejárata után több tagállam is feloldotta ezen korlátozásait, és 2006. május elsejétől eltörölte ezeket. A két év lejárta előtt (2006. április 30ig) a tagállamoknak jelezniük kellett, hogy továbbra is élni kívánnak-e a korlátozással. Az ötödik év végét követően a hetedik év végéig csak akkor tarthatták fenn ezek a tagállamok, ha bizonyítani tudták, hogy a munkaerőpiac megnyitása például a magyar munkavállalók előtt, súlyos munkaerő-piaci zavarokat okozott volna. Belgium és Dánia az öt éves szakasz befejeztével megnyitotta munkaerőpiacát, így a hét éves szakaszt csak Ausztria és Németország használta ki teljes mértékben. Ezen országokban 2011. április 30-án is megszűnt a munkavállalási engedély kötelezettség az EU tagországaival szemben.21 Az átmeneti korlátozó intézkedések lejártáig (azaz Magyarország esetében 2011. április 30-ig) az osztrák munkáltatónak a munkaügyi kirendeltségnél (AMS-Arbeitsmarktservice) foglalkoztatási engedélyt kellett beszereznie. Ezek azonban csak bizonyos feltételek mellett kerültek kiadásra. Különösen azt vizsgálták, hogy a betöltendő munkahely erre alkalmas osztrák munkavállalóval

betölthető-e,

és

az

osztrák

bérezési

és

egyéb

munkafeltételek biztosítottak-e. Cseh nemzetiségű kolleganőm, akivel jelenleg együtt dolgozom Grazban, 2010 szeptemberében érkezett Ausztriába. Emlékszem rá, hogy előtte hónapokat kellett várnia, mire megkapta a munkavállalási engedélyt, ugyanis a cégnek érvekkel és bizonyítékokkal kellett alátámasztania, hogy az ő munkaterületét és feladatait egy osztrák állampolgár nem tudja ellátni, ezért van szükség ő rá. 2006. május elsejétől annyiban változott az osztrák szabályozás, hogy az EU8 tagállamok már Ausztriában dolgozó állampolgárainak családtagjai automatikusan megkapják a munkavállalási és tartózkodási engedélyt.

21

http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/eu/Aktualitasok/munkavallalas_eu_ban_0805.htm2012.01.23.

28

HIÁNYSZAKMÁKRA

2.2.1.

VONATKOZÓ

KÖNNYÍTÉSEK

AUSZTRIÁBAN Ausztria 2008. január elsejétől vezetett be könnyített eljárást jogszabályban meghatározott ötven hiányszakmában, amely 2008. július elsejétől további tizenöt szakmával bővült. Ez azt jelenti, hogy az Ausztriában meghatározott éves maximális foglalkoztatási engedély-számok (kvóták) túlléphetők, amennyiben a kérelmező a meghatározott szakmákban kíván munkát vállalni.

Ezeket

az

engedélyeket

az

Arbeitsmarktservice

(http://www.ams.at/) munkaerő-piaci vizsgálat nélkül adja ki. Különös engedélyezési eljárás többek között ácsokra, bárszámfejtőkre, esztergályosokra, marósok és hegesztőkre volt érvényben, amennyiben rendelkeztek

befejezett

a

kérvényezett

tevékenységnek

megfelelő,

befejezett szakképzéssel rendelkezik az osztrák Munkaügyi Hivatal (Arbeitsmarktservice) szakmajegyzéke szerinti alábbi szakmák egyikében.22 Hatályban maradtak a csatlakozás előtti, meghatározott kvótát biztosító kétoldalú egyezmények is. A két érvényben lévő egyezmény közül az egyik a gyakornokok ausztriai foglalkoztatását teszi lehetővé (kihirdette: 37/1998. (III. 1.) Korm. rendelet, a 2008. évre vonatkozó kvóta 1800 fő); a másik egyezmény a határ menti ingázók ausztriai alkalmazására ad lehetőséget (kihirdette: 38/1998. (III.1.) Korm. rendelet, a 2008. évre vonatkozó kvóta 2550 fő). 2.3.

ÁLLAMKÖZI

EGYEZMÉNYEK

AZ

EGYÜTTMŰKÖDÉS

TEKINTETÉBEN 1998-ban két államközi egyezményt írt alá Ausztria és Magyarország, mely az eddigi együttműködéseket erősítette meg. Ezek közül a Határ-menti Ingázó Egyezményt fejteném ki. Az Egyezményt 1997. március 26-án írták alá Szombathelyen, hatálybalépése 1998. január 28-án történt, mely a Magyar Közlönyben 1998/14 számban 38/1998. (III.1.) kormányrendeletben kihirdetésre került. Az Egyezmény fő célként a határ menti térségekben élők ausztriai munkavállalását volt hivatott elősegíteni, akik nem akarták 22

http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=allakeresoknek_munkavall_eu_egt_tagallamokban &switch-content=ak_munkavall_eu_egt_tagallam_osztrak&switch-zone=Zone1&switchrender-mode=full – 2012.01.23.

29

otthonukat áthelyezni a külföldi országba, hanem vállalták az ingázást, azaz a reggeli oda utat, majd délutáni vissza utat. Meghatározták azokat a határ menti térségeket, melyek részt vehettek az együttműködésben, valamint a munkavállaláshoz szükséges feltételeket. Határ menti területnek számít Ausztriában Bruck an der Leitha, Neusiedl am See, Eisenstadt (beleértve a saját státusszal rendelkező Eisenstadt és Rust városokat is), Mattersburg, Güssing, Oberpullendorf és Oberwart. Magyarországon pedig a három már említett, Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye. 2003-ban a jennersdorfi járást is belevették az osztrák területekhez. 2.3.1.

A

HATÁR

MENTI

INGÁZÓ

MUNKAVÁLLALÁS

FELTÉTELEI Határ menti ingázó lehet az a magyar munkavállaló, aki 

állandó lakhellyel vagy legalább egy éve szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik a határ menti térségben,



büntetlen előéletű,



nincs kiutasítva Ausztria vagy egy schengeni állam területéről,



az egyezmény hatálya alá tartozó területen székhellyel rendelkező munkaadó foglalkoztatási ígérvényével rendelkezik.

Az engedély meghosszabbítására vonatkozó kérelmet az ingázónak az illetékes osztrák munkaügyi hivatalnál kell benyújtania. A kérelmet csak akkor engedélyezik, ha az eddigi munkaadó vagy az egyezmény feltételeinek megfelelő másik munkáltató az ingázót tovább kívánja foglalkoztatni. Az engedélyt mindenkor legfeljebb hat hónappal lehet meghosszabbítani. Magyar részről a Munkaügyi Minisztérium, osztrák részről pedig a Szövetségi Munkaügyi, Egészségügyi és Szociális Minisztérium a felelős szerv. Létrehoztak egy öt-öt főből álló vegyes osztrák-magyar bizottságot is a kérdések megvitatására. Az államközi egyezmény konkrét végrehajtásával az osztrák fél a burgenlandi Munkaerőpiaci Szolgálatot, a magyar fél a Vas megyei Munkaügyi Központot bízta meg. Magyarországon 2007. január elsejétől a végrehajtó szerv a Nyugat30

dunántúli Regionális Munkaügyi Központ, de továbbra is a Vas megyei Központ intézi az ügyeket. 1998-ban indult ténylegesen az egyezmény keretein belül történő kérelmek benyújtása és engedélyek kiadása.

Mint az várható volt természetesen

magyar munkavállalók jelentkeztek ausztriai munkákra. Az első évben összesen 1365 kérelmet nyújtottak be, melyből 427 formailag nem volt megfelelő, valamint nem tartalmazott osztrák munkaadótól foglalkoztatási ígérvényt. A kérelmekből 1998-ban 602 db volt sikeres, mely közül a legtöbb Győr-Moson-Sopron megyéből érkezett. Zala megyéből elenyésző volt a jelentkezők száma, ez betudható a nagyobb távolságnak és a nyelvi nehézségeknek

köszönhetően.

A

magyar-osztrák

együttműködés

tapasztalatai jók a Vas megyei Munkaügyi Központ értékelése alapján.23 Magyarország Uniós csatlakozásával fordulat következett be 2004-től. A csatlakozási szerződés értelmében ugyanis az a munkavállaló, aki tizenkét hónapja dolgozik Ausztriában a határ mentén, az egy éves szabály szerint engedély-mentességi igazolást kap az osztrák munkaügyi szervektől. A mentességet neki, azaz a munkavállalónak kell kérni az illetékes osztrák munkaügyi kirendeltségen, mielőtt letelik a tizenkét hónap. Vinnie kell a munkáltatói nyilatkozatot, miszerint a munkáltató őt tovább foglalkoztatja. Ennek értelmében a kérelmek és megadott engedélyek száma egyre csökken, hiszen egyre többen kapják meg az engedély-mentességet. Az iskolai végzettséget figyelembe véve a kérelmet benyújtók körében különösen magas a középfokú szakmai végzettséggel rendelkezők aránya. Ez azt is jelenti, hogy a jelentkezők nagyon is tisztában vannak azzal, hogy Ausztriában, az iparban és szolgáltatásokban nagyon keresett a jól képzett magyar

munkaerő.

Az

igazoló

engedélyeket

főként

ezekben

a

munkakörökben adják ki.24 Véleményem szerint a határ menti ingázók legnagyobb előnyére az válik, hogy osztrák jövedelmüket Magyarországon tudják elkölteni. Ausztriában dolgozni nagyon jó dolog, mivel ugyanazért a munkáért, mint amit otthon 23

SZATMÁRI J. (2007): Tájékoztató a magyar-osztrák határ menti ingázói egyezmény végrehajtásáról. Vas megyei Munkaügyi Központ, Szombathely, 12 p. 24

GALLUP INTÉZET (2001): Külföldi munkavállalási hajlandóság a Nyugat-Dunántúlon. Kutatási zárójelentés Magyar Gallup Intézet. Budapest, 114 p.

31

végez az alkalmazott körülbelül dupláját vagy háromszorosát kapja, de ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a megélhetés valamivel drágább. Így aki osztrák jövedelmét Magyarországon költi el, szinte már gazdagnak számít otthoni viszonylatban. 2.3.2. MIT JELENT A MAGYAROK SZÁMÁRA BURGENLAND Ausztria közelsége nagyban befolyásolta és jelenleg is befolyásolja a Nyugat-Magyarországon élő népességet. Korábban talán nagyobb volt a csábítás a magyarok részéről, hogy Burgenlandban vállaljanak munkát, hiszen akkor még nem volt lehetőség arra, hogy könnyedén eljussanak a világ bármely pontjára, valamint Európán belül oly sok országban tudjanak munkát vállalni. Ausztria félelme attól, hogy az „olcsó” szakképzett munkaerő elárasztja, sokkal nagyobb volt annál, minthogy ismerje a magyar munkavállalók szokásait. A magyar emberre az jellemző, hogy nem szívesen hagyja el hazáját, szülővárosát és főként családját. A magyarok nem igazán mobilisak, ami azt jelenti, hogy nem kell nagyon jó színvonalon élnie, hanem elegendő, ha el tudja látni a családját és nem kell szűkölködnie, akkor nem hagyja el otthonát. Megfigyelhető Nyugat – és Kelet-Magyarország közötti színvonalbeli különbség. A köztudatban KeletMagyarország a szegény rész, Nyugat-Magyarország pedig a gazdag. Érdekes azonban, hogy mégsem költöznek tömegesen családok keletről nyugatra még egy országon belül sem. Természetesen a mobilitás ugyanakkor jellemző egy bizonyos rétegre, akik inkább fiatalok, hiszen viszonylag sok magyar él külföldön. Megfigyelhető az osztrák statisztikai honlap adatai alapján (lásd melléklet), hogy 1971 és 2001 között hány magyar nemzetiségű bejegyzett lakos élt Ausztria egyes tartományaiban. Például 1971-ben Burgenlandban 144 főt regisztráltak,

ugyanakkor

Bécsben

1177

főt.

1981-re

létszámunk

minimálisan csökkent, majd 1991-ben a regisztráltak száma ugrásszerűen megnövekedett, ami Burgenlandban 1622 főt, Bécsben pedig 3539 főt jelentett. 2001-re, azaz 10 év elteltével Burgenlandban 7 százalékot nőtt a magyar lakosság, Bécsben pedig körülbelül 15 százalékkal növekedett. A 81 és 91 közötti óriási ugráshoz képest, 91 és 2001 közötti különbség elenyésző. Feltehetően ez a tendencia maradhatott 2011-ig is. Az előbbi 32

adatok megerősítik azt a tényt, hogy aki ki akart menni Ausztriába dolgozni, az már jóval előbb megtette, mint az Európai Uniós nyitás azt lehetővé tette volna. A határ menti együttműködés fellendítésének alapját a Határ-menti Regionális Tanács megalakulása, valamint a területfejlesztésre irányuló INTERREG II – PHARE CBC program adta. A tanács elsősorban tájékoztatást

adott

a

lehetőségekről,

konferenciák szervezését látta el.

valamint

sikeres

munkaügyi

Az INTERREG II – PHARE CBC

együttműködésben az osztrák Burgenland tartomány és a Nyugat-Dunántúl három megyéje (Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala) vesz részt. 1995 óta a három magyar megy öt sikeres pályázatot nyújtott be, mely a magyar és osztrák szakemberek, szervezetek és intézmények közötti együttműködést tette lehetővé.25  Az első programban kidolgozták a szakemberek a szakmai együttműködés

stratégiáját

a

határ

menti

térségben,

amely

meghatározta (ma is) az együttműködés fő irányait.  A projektmenedzserek képzési programja non-profit foglalkoztatási szervezetek irányítását végző 14 Nyugat - dunántúli projektvezető képzését biztosította.  A harmadik program 14-14 Nyugat - dunántúli és burgenlandi pályaorientációs trénerek közös képzése két vegyes nemzetiségű csoportban Oberwartban és Szombathelyen  1999 nyarán indult a határ menti munkaügyi együttműködés elmélyítését célzó program, melynek keretében a magyar szakemberek a

helyszínen

tanulmányozhatják

az

osztrák

kirendeltségek

tevékenységét.  Két Foglalkozási Információs Tájékoztató Központot hoztak létre 2001-ben osztrák mintára és szakmai segítséggel Szombathelyen és Zalaegerszegen, majd egy évre rá Győrben is.

25

CSAPÓ T. (1999): Határ menti együttműködések a munkaerőpiac területén, különös tekintettel Vas és Zala megyére. - In.: Rechnitzer J. (szerk.): Elválaszt és összeköt - a határ. MTA RKK, PécsGyőr, pp. 269-297.

33

 Végül benyújtották a határ menti munkaügyi információs rendszer kiépítésének projektjét, amely PHARE CBC támogatásával valósult meg 2002-ben. 2.4. A NYITÁST KÖVETŐ TENDENCIA 2011 januárjában Kovács Géza, a Foglalkoztatási Hivatal Nemzetközi és Migrációs Főosztályának vezetője az MTI-nek azt nyilatkozta, nem várható, hogy a magyar munkavállalók megrohamozzák Ausztriát és Németországot a munkaerő- piaci nyitást követően. Nyilatkozatában kihangsúlyozta, hogy aki akart, az már eddig is tudott munkát vállalni ezen országokban, főként, hogy a tizenkét hónapos szabály lehetővé tette, hogy aki már egy éves munkaviszonnyal rendelkezett ezekben a tagállamokban, az a továbbiakban engedély nélkül vállaljon munkát. Elsősorban a nyitás nagy előnyt a diplomások számára jelent, mivel keresettek a magasan képzett fiatalok. Többek között a gépész- és villamosmérnökök és informatikusok is. Előnyük van azoknak is, akik az osztrákok által nem szívesen végzett munkákra hajlandóak, például olyan kisegítő állásokban, mint pincér, konyhai segéd, takarító, ahol az osztrákok számára azért a fizetésért nem éri meg dolgozni. Előnye ezeknek a munkavállalóknak, hogy a korábbi fekete alkalmazások helyett, most már bejelentve és legálisan végezhetik tevékenységüket. A főosztályvezető azt is elmondta, hogy a német és osztrák munkaügyi szervezetek képviselői és cégek is évente jönnek az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) programjai keretében magyar munkaerőt toborozni, melyből látszik, hogy van igény ránk.26 2010. január elsejei adatok alapján az osztrák demográfiai nyilvántartások szerint 39000 magyar állampolgárt rögzítettek Ausztriában élőként. 2009ben

összesen

5776

magyar

állampolgár

érkezett

Ausztriába.

Az

EUROSTAT információi szerint 2000 és 2008 között átlagosan 2300 magyar állampolgárságú érkezett Ausztriába. Érdekes adat, hogy 2008-ban Ausztriában a foglalkoztatási ráta 72 százalék volt, mely Dániát, Hollandiát és Svédországot követve jóval az EU átlag (66 százalék) felettinek számított. Ezzel szemben ekkor Magyarországon 55 százalékot ért el ez a 26

http://atv.hu/penztarca/20110116_piacnyitas_nem_ozonlik_el_a_magyar_munkasok_aus ztriat_es_nemetorszagot - 2011.01.16.

34

mutató. A különbség azt hiszem mindenki számára nyilvánvaló. 2010-ben a bevándorlók legnagyobb csoportja közel 213.000 fővel Németországból, 207.000 fő Szerbiából, Montenegróból és Koszovóból érkezett. Őket követi a török népesség 183.000 fővel, majd Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Románia, Lengyelország, Csehország, Magyarország és Olaszország.27 Ennek ellenére érdekes tény, hogy a május elsejei nyitás óta, mely lehetővé teszi

Ausztriában és

Németországban a

nem

engedélyhez

kötött

munkavállalást, mégsem indultak óriási tömegek nyugatra. A tendencia tehát már csatlakozásunk előtt is folyamatos volt. 2.5.

MUNKAERŐPIAC

NYITÁSÁNAK

HATÁSA

AUSZTRIA

GAZDASÁGI- ÉS MUNKAÜGYI HELYZETÉRE A Statistik Austria (Hanika 2010) migrációs prognózisa, valamint az IHS (Institut für höhere Studien) konjunktúra és foglalkoztatási prognózisa alapján, a kedvező foglalkoztatási lehetőségek a piacnyitás által, ide vonzzák az újonnan csatlakozó országok állampolgárait. 2011 és 2012 évben összesen 20.000 és 25.000 új munkavállalóra számítanak. Az előrejelzések szerint az Ausztriába érkezők valószínűleg alacsony,- vagy közepes végzettséggel rendelkezők lesznek. A korlátozó intézkedések eltörlésének

hatására

Következményképpen

verseny alakulhat

ki

a

munkahelyek

iránt.

nőhet a munkanélküliek száma, valamint a

munkanélküliségi ráta, ha nem erősítik meg az Ausztriában lakó munkanélküliek képzését és továbbképzését. A munkaerőpiac megnyitásnak természetesen közgazdasági hatása is van. Ennek elemzésére segítségként az IHS által kifejlesztett általános egyensúlyi modell, a TaxLab (dynamic computable general equilibrium model- DCGE) használható. A modellezés 2011 évtől egészen 2020 évig tárja fel ezeket a hatásokat. A vizsgálatot a 2004-ben csatlakozott országok tekintetében végeződött, Ciprus és Máltát figyelmen kívül hagyásával, területi csekélységük miatt. A kiindulópont az, hogy 2011-ben a munkaerő kínálat 10.000 fővel, 2012-ben pedig 25.000 fővel bővül. Továbbá feltételezhető, hogy a 2012-ben Ausztriában munkát vállalók 20 százaléka, azaz 5.000 fő ingázó lesz. A következő években a 27

http://www.statistik.at/web_de/statistiken/bevoelkerung/volkszaehlungen_registerzaehl ungen/bevoelkerung_nach_demographischen_merkmalen/index.html - 2012.01.23.

35

munkaerő kínálat, évi 2.000 fővel növekszik. Két forgatókönyv létezik. Tegyük fel, hogy a 2004-ben csatlakozott országok polgáraival szemben elmarad a munkaerőpiaci nyitás. Ez a variáció a következő demográfiai és jogi változásokat feltételezi Ausztriában:  A társadalom elöregedése a magasabb élettartam elvárások miatt  A társadalom elöregedése a továbbra is alacsony születések száma miatt  Az idősebb munkavállalók részvételi arányának növekedése  Nyugdíjreformok kialakítása A következő variáció a munkaerőpiac megnyitásának figyelembevételével, ami által megerősödött munkaerő kínálat jelentkezik, tárja fel a hatásokat. Minden egyéb közgazdasági adottság egyforma. A modellezés a két forgatókönyv közti különbség alapján mutatja be a közgazdasági hatásokat 2020 évig. Megláthatjuk, hogy a bevándorlásnak milyen fontos hatásai vannak a közgazdasági mutatókra, mint például a növekedés, bruttó hazai össztermék per fő, foglalkoztatottság, munkanélküliség, bérek és az államháztartásra. Az Ausztriába áramló migránsok elsősorban az állami bevételeket növelik, hiszen ott fizetik meg az adót és járulékokat. Másrészt kiadásokra is lehet számítani, hiszen a bevándorlóknak az állam juttatásokat ad, mint például a munkanélküli segély, vagy a közegészségügyi ellátáshoz való hozzájutást. A piaci nyitás következményeképpen az állami költségvetés helyzete változni fog, összehasonlítva az első variációval. Nem egyértelmű azonban, hogy a helyzet javul vagy rosszabbodik, mivel ugyanúgy bevételek, mint kiadások is keletkeznek. Annak érdekében, hogy mégis megvizsgálhassuk a jövőbeli hatásokat egy példával mutatjuk ezt be. Mint ahogyan azt már korábban írtam, a piacnyitás valószínűleg az alacsony végzettségű munkaerő kínálat aránytalan növekedéséhez fog vezetni. Átlagban ezek a személyek alacsonyabb jövedelemre tesznek szert, aminek következtében átlag alatti adózási sávba esnek. Ha minden munkavállaló esetében azonos adókulcsot alkalmaznának, ahogyan ezt a makro modellekben is szokás, akkor a kiegészítő jövedelemadózási bevételeket túlbecsülnék. Most van csak igazán szükség feltételezésekre, hogy hogyan reagál az állam, az államháztartás e fajta változására. Az első variációnál az állam nem rendel el további intézkedéseket úgy, hogy a megváltozott 36

helyzet

az

összes

államháztartási

hiány

kiigazításához

vezet.

A

társadalombiztosítási tagok esetleges feleslegét vagy hiányát szövetségi támogatások csökkentésével vagy növelésével kiegyenlítésre kerül. A második variációnál az adókulcsokat beépítik a bér- és jövedelemadóba, és a társadalombiztosítási

tagok

megváltozott

pénzügyi

helyzetét

a

társadalombiztosítási hozzájárulás mértékének kiigazításával egyenlítenék ki. A második esetben a szövetségi támogatás a társadalombiztosítási tagok irányába ugyan olyan mértékű, mint az első variációnál. Feltételezve van, hogy az átlagos adókulcs minden korosztály és képzettségi csoport számára ugyanannyi százalékkal kerül növelésre vagy csökkentésre. Az adóterhek változtatása sem gazdasági fellendülést, sem gazdasági növekedést nem fog eredményezni. A munkaerőpiac megnyitásának hatása a GDP (per fő) változását rövid- és középtávon három ellentétes befolyásoló tényező alakítja. Elsősorban a bevándorlók számának növekedése a fiatal migránsok által növeli az aktív népesség arányát a teljes népesség tekintetében. Ez a hatás növeli a bruttó hazai összterméket fejenként. Ezzel a pozitív hatással szemben két másik tényező áll. A migránsok képzettségi színvonala előnytelen, és a fiatal korösszetétel miatt, rövid- illetve középtávon a migránsoknak átlag alatti a termelékenysége. Egy másik befolyásoló tényező a tőkeállomány. Ez lassabban és gyengébben növekszik, mint a foglalkoztatottság, ami által a tőkeintenzitás és a munkatermelékenység is a várt szinttől elmarad. Összevetve a tényezőket az utóbbi kettő sajnos az elsőt túlszárnyalják, így a GDP (per fő) enyhe esését tapasztalhatjuk. A tőkeállomány fokozatos fejlődése révén ismét nő a munkavállalók termelékenysége, így a GDP 2020-ra enyhén (0,1 %) azon értékek alatt lesz, amelyet a piacnyitás elkerülésével ért volna el.28

28

Auswirkungen der Arbeitsmarktöffnung am 1. Mai auf den Wirtschafts- und Arbeitsstandort Österreich - Johannes Berger, Helmut Hofer, Michael Miess, Ulrich Schuh, Ludwig Strohner (IHS) Gudrun Biffl (DUK) April 2011 – 2012.04.18.

37

2.6. JÖVEDELMI KÜLÖNBSÉGEK, ÉS MEGÉLHETÉS Az euró övezetben a 2012 év januári 10,7 százalékról 2012 februárjában 10,8 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta, mely 2011 februárjában 10,0 százalékon állt. A 27 tagú Európai Unióban a 2012 év januári 10,1 százalékról

2012

év

februárra

10,2

százalékra

emelkedett

a

munkanélküliségi ráta, amely 2011 februárjában 9,5 százalékon állt.29 A

legalacsonyabb

munkanélküliséggel,

4,2

százalékkal

Ausztria

büszkélkedhet, majd Hollandia következik a rangsorban 4,9 százalékkal, Luxembourg 5,2 százalékkal, illetve Németország 5,7 százalékkal. A legmagasabb munkanélküliség februárban, Spanyolországban volt, 23,6 százalékos. Az Eurostat adatai szerint 2012 februárjában a magyarországi munkanélküliségi ráta szezonálisan kiigazítva 11,0 százalékos volt, 0,8 százalékponttal magasabb az uniós átlagnál. A lengyel munkanélküliség az uniós átlaggal megegyező, 10,2 százalékos, a cseh 6,8 százalékos, a román 7,1 százalékos, a szlovák 14,0 százalékos volt az 2012 februárjában. Az Eurostat adatai szerint az EU-ban februárban 24,550 millióan voltak munka nélkül, ebből 17,134 millióan az euró övezetben. Januárhoz képest az EUban 167 ezerrel, az euró övezetben pedig 162 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma februárban. 2011 februárjával összevetve az EU-ban 1,874 millióval, az euró övezetben pedig 1,476 millióval nőtt a munkanélküliek száma. 2012 februárjában 5,462 millió 25 év alatti uniós polgár volt munka nélkül, közülük 3,272 millió az euró övezetben. A 2011-es, februárival összevetve az EU-ban 262 ezerrel, az euró övezetben 106 ezerrel nőtt a 25 év alatti munkanélküliek száma. A 25 év alattiak munkanélküliségi rátája az EU-ban 22,4 százalék, az euró övezetben 21,6 százalék volt 2012 februárjában. 2011 februárjában az arány 21,0 százalék és 20,5 százalék volt. A legalacsonyabb munkanélküliség a 25 év alattiak körében Németországban volt februárban, 8,2 százalék, illetve Ausztriában, 8,3 százalék, valamint Hollandiában, 9,4 százalék.

A

legmagasabb

munkanélküliség,

50,5

százalékos

Spanyolországban sújtja a 25 év alatti korosztályt. Éves összevetésben

29

http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_PUBLIC/3-02042012-AP/DE/3-02042012AP-DE.PDF - 2012.04.14.

38

nyolc, uniós tagállamban csökkent a munkanélküliség, 18-ban emelkedett, és egy tagországban, Romániában nem változott.30 A megélhetés teljes mértékben függ a bevételek és kiadások mérlegétől, azaz mennyi a beérkező jövedelmünk, és ebből mennyit költünk el az alapvető szükségletekre. Vizsgáljuk meg a minimálbér helyzetét Európában, amelynek tükrében, az Ausztriában való megélhetésre térnék ki konkrét példákkal. Törvényileg meghatározott minimálbért az unió 27 országából 20-ban alkalmaznak. Az európai minimálbérek meglehetősen nagy skálán szóródnak: míg Bulgáriában minimum 123 eurót kell fizetni a dolgozóknak, addig Luxemburgban minimum 1758 euróba kerül egy munkavállaló. A legtöbb országban a minimálbér csak épphogy elég a megélhetéshez. Ausztriában, Dániában, Finnországban, Olaszországban és Svédországban nincs törvényileg meghatározott minimálbér, ezekben az országokban kollektív

szerződésekben

Németországban meghatározott

és

Cipruson

minimálbért

munkavállalók többségére. meghatározva,

hogy

rögzítik

31

a

legalacsonyabb

szakmánként,

alkalmaznak,

mely

illetve nem

béreket.

szektoronként vonatkozik

a

Mivel Ausztriában kollektív szerződésben van

mennyi

az

a

minimum,

amit

életkortól,

munkatapasztalattól és szakmától függően a munkáltatónak köteles kifizetnie, így igen különbözőek lehetnek a jövedelmek. Ezen az „alapon” felül, hajlandóak a munkáltatók úgy nevezett „Überzahlung”-ot, azaz túlfizetést adni, az extra végzettség vagy tapasztalat alapján. Amint azt korábban is írtam, Ausztriában nagyon sok bérmunka közvetítő cég van, ahol az azonos munkát végzők bérezése megegyezik. A fő előnye Ausztriának, amiért a legtöbb külföldi ezt az országot választja ki Európában célként az, hogy tizenharmadik és tizennegyedik havi munkabért adnak. Ez az úgy nevezett nyaralási- és karácsonyi pénz. Az idei évtől kezdve már május végéig kötelezik a munkáltatókat, hogy kifizessék a nyaralási pénzt, a korábbi június végével ellentétben. A karácsonyi pénzt pedig a novemberi munkabérrel kapják a dolgozók. Ezen juttatás államilag kötelező, tehát mindenkinek jár, akármely területen vagy szakmában 30

http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_PUBLIC/3-02042012-AP/DE/3-02042012AP-DE.PDF 31 http://www.euvonal.hu/index.php?op=kerdesvalasz_reszletes&kerdes_valasz_id=528

39

dolgozik. Nem ismerni Európában még egy ilyen szociális államot, mint Ausztria. Például az említett nyaralási pénz kifizetésének előrébb hozása is a munkavállaló és családja érdekeit szolgálja, hogy már júniusban el tudjanak menni nyaralni, és ne kelljen júliusig várniuk. A tizenharmadik és tizennegyedik havi plusz munkabér az én esetemben több mint az egy havi munkabérem. Ezen juttatások után pedig adózni sem kell, ami azt jelenti, hogy a normál havi munkabéreden felül megkapod ezt a bizonyos összeget. Hát nem csodálatos Ausztria? Magyarországon jó esetben kaptam karácsonyi pénzt, és azt is sajnos úgy adta a munkáltató, hogy összevonta a normál havi munkabért azzal az összeggel bruttóban, amit karácsonyi pénznek szánt, majd levonta az adókat, így megmaradt egy nyúlfarknyi az örömből.

A

munkabérből

kell

kifizetni

az

albérletet,

mely

a

magyarországihoz képest magasabb, viszont a jövedelmekhez képest teljesen megfizethető. Vegyünk például egy fiatal párt, aki nem szakmunkát végez, hanem csak egyszerű segédmunkát. Ők a legrosszabb esetben is megkeresnek ketten nettó 2200 eurót. Ebből, ha kicsit szerényebb lakással is beérik, akkor körülbelül 450 eurót költenek el albérletre, minden egyéb közüzemi díjjal együtt. Kettejüknek marad 1750 eurója egy hónapban, melyből körülbelül 200-at elköltenek élelmiszerre, így végül marad 1550 eurójuk szórakozásra, autó fenntartásra, ruhaneműk vásárlására, és egyéb kiadásokra, de főként spórolásra. Itt az a nagy különbség az otthoni fizetésekhez képest, hogy otthon egy raktári munkás férj, és egy takarítónő feleség nem tud költeni a fizetéséből sem szórakozásra, sem spórolásra, sőt még van sajnos, aki az alapvető megélhetési költségeket sem tudja fedezni. Igen, Ausztria valóban drágább, de ezt a „drágább” kifejezést viszonyítva kell nézni a bérekhez képest, így egy egyszerű példán szeretném bemutatni, mit is jelent az, hogy valami többe kerül, mint Magyarországon. Vegyük az imént említett párból, a takarítónő feleséget, aki egy hónapban nettó 1100 euró (Árf. 295 – 324.500 Ft) fizetést visz haza. A hölgy elmegy vásárolni a Lidl nevezetű áruházba, és 0,85 euró centért (Árf. 295 – 250,75 Ft) vesz egy liter tejet. Ugyanez a hölgy Magyarországon takarítónőként hazaviszi a minimálbért, mely nettóban 60.915 forint (Árf. 295 – 206,49 euró), és elmegy ugyanúgy az említett áruházba és megveszi az egy liter tejet 179 forintért (Árf. 295- 0,61 euró cent). Kérdem én, arányaiban, akkor most 40

melyik országban is vásárolhatunk „drágábban”? Amíg az Ausztriában dolgozó feleség a fizetéséből 1294 liter tejet tudna venni, addig a Magyarországon élő feleség csak 340 liter tejet, azaz majdnem négyszer annyit ér a fizetése osztrák honban. Ahhoz kell mindig viszonyítanunk, hogy a munkavállaló akár kétszer-háromszor annyit is kereshet Ausztriában, de ugyanakkor az élelmiszer árak és a megélhetés, nem kétszer-háromszor olyan drága. Ezt jól tükrözi a fenti példa is, hiszen a 0,85 euró centbe kerülő tej csupán harminckilenc százalékkal kerül többe, mint a magyar tej. Saját tapasztalatból tudom, és nem találkoztam még olyan osztrák állampolgárral, aki ne tudott volna spórolni. A vállaltoknál jutalmazzák az ott eltöltött szolgálati éveket, mivel például tíz éves prémiumot osztanak, sőt ha már harminc évet ledolgozott az alkalmazott a cégnél konkrétan az egész éves munkabérét megkapja prémiumként. Ebből kifolyólag is igazolható, mennyire másképpen telnek a nyugdíjas évek Ausztriában. Tavaly augusztusban ment nyugdíjba egy osztrák hölgy a cégtől, aki azóta rendszeresen bejár látogatni a volt munkatársakat, hiszen negyven évig a csapat tagja volt. Tőle csak azt lehet hallani, hogy éppen milyen nyaralásból tért haza, és melyik ország a következő úti célja. A legnagyobb meglepetésemre, tegnap reggelre a nyugdíjas hetven év körüli szomszéd bácsi is egy új Mitsubishi terepjáróval érkezett haza. Kíváncsi volnék, hogy Magyarországon miért nem érdemli meg a nyugdíjba vonult idős ember, hogy élvezze az életet, miután oly sok évet keményen dolgozott? Alapvetően óriási különbségek vannak az osztrák és a magyar rendszer között, ezért számtalanszor elgondolkodom azon, miért is van ez, hisz olyan közeli szomszédok vagyunk, miért nem lehet valamit jól lemásolni? Fontos kérdés számomra, melyre nagyon jól rávilágít a Pénz mágnes című lapban Parajdi István. A kérdés: Életszínvonal vagy életminőség? „A magas életszínvonal azt jelenti, hogy sok pénzt keresel és drágán élsz. A magas életminőség viszont azt, hogy nyugalom vesz körül, és az életedet te irányítod.” – írja Parajdi, aki saját történetéről ír cikket, miszerint a sikeresnek mondható életét feladta annak érdekében, hogy asztmás gyerekének tegyen jót az ausztriai levegővel. Később belátta, hogy régi magyarországi életét nem ő maga, hanem a külső körülmények és a

41

mobiltelefon irányította.32 A leírtakhoz hasonlóan érzem magam férjemmel Ausztriában, itt érzi a munkavállaló, hogy megbecsülik, vagy ha nem is becsülik, de legalább tisztelik annyiban, hogy a megélhetéshez szükséges munkabért kifizetik neki, tehát Ausztriában igen is jól meg lehet élni. FORINT

2.6.1.

GYENGÜLÉSÉNEK

HATÁSA

A

MUNKAVÁLLALÓKRA 2011 júliusától a forint folyamatos, de igen lassú gyengülésének lehettünk szemtanúi. A forint- euró árfolyama október végére érte el a 300-as fordulópontot, mely a magyar gazdaság számára már aggasztóvá vált. Teljes mélypontra azonban csak 2012. január ötödikén került, mikor is a Nemzeti Bank középárfolyama 321,93 forinton rögzítette az eurót.33 Ha figyelembe vesszük ezen időszak legalacsonyabb és legmagasabb árfolyama közötti különbséget, a következőket vonhatjuk le tanulságként:  Legalacsonyabb árfolyam:

2011. 07. 28-án 267,26 HUF (MNB)

 Legmagasabb árfolyam:

2012. 01. 05-én 321,93 HUF (MNB)

 Ez

azaz

54,67

forintot,

körülbelül

20

százalékos

árfolyamkülönbséget jelent A könnyebb számolás érdekében vegyünk egy kerek összeget. Tételezzük fel egy raktári munkás munkabérével számolva, amely nettó 1000 euró, hogy a két időpontban mennyi forintot ért az ő euróban megszerzett fizetése Magyarországon. 2011 júliusában a fizetése 267.260 forintot ért, 2012 januárjában pedig 321.930 forintot, a különbség 54.670 forint. A fentiekből leszűrhető, hogy a forint gyengülése kimondottan pozitívan hat azokra a magyar

munkavállalókra,

akik

euróban

kapják

fizetésüket.

Az

árfolyamváltozás miatti differencia, a 2012-ben érvényben lévő nettó Magyar minimálbérnek, mely 60.915 forint, körülbelül 89 százaléka. Ennek értelmében láthatjuk, hogy nem kis nyereségről van szó.34

32

Pénz mágnes magazin I.évf. 2. szám 39.o. http://www.mnb.hu/arfolyam-tablazat?query=2011.07.19.,2012.01.25.,1,EUR – 2012.01.25. 33

34

http://www.hrportal.hu/index.phtml?page=berkalkulator_2012&edt_brutto=93000&edt_ gyerekek=0&edt_egyedulnevel=0&btn_submit=+Kisz%E1mol+%3E%3E+- 2012.01.25.

42

2.7.

MUNKAERŐPIACRA

JUTÁS

AUSZTRIÁBAN

–

ISKOLARENDSZER Az osztrák oktatási rendszer ismertetését különösen fontosnak tartom, mivel ennek működése az alapja annak, hogy a munkaerő hogyan, milyen úton is kerülhet ki a munkaerőpiacra. Főként ezek az oktatási rendszerbeli különbségek okozzák javarészt a jövedelmi- társadalmi különbségeket a munka világában. A rendszer alapjait mutatom be, mivel részletekbe menően túl terjedelmes lenne e témát taglalni, azonban ebből is látszódni fog, hogy miért is nem lehetnek egyenlő feltételei egy osztrák, illetve egy magyar állampolgár munkavállalási feltételei, és esélye a munkába való beilleszkedéshez, továbbá ezúton is szeretném kifejezni véleményemet, miszerint az osztrák oktatási rendszer lehetővé teszi azt is, hogy egy munkavállaló harminckét évesen már tizenhat évet dolgozzon egy vállalatnál. A kisbabák és kisgyermekek számára három éves korig, úgy nevezett Kinderkrippe-k, magyarul bölcsődék jöttek létre, ahová a szülők elhelyezhetik gyermeküket. Három éves kor felett nyilvános vagy magán óvodák állnak rendelkezésre. A bölcsődék és óvodák iránti igény sokkal nagyobb

annál,

mint

amennyi

rendelkezésre

áll

Ausztriában.

A

kisgyermekekre, különös a kis városokban és falvakban kisebb csoportokba osszák, és úgy nevezett „Tagesmutter”, azaz napközis anyuka vigyáz rájuk. Azok a gyermekek, aki tartósan Ausztriában élnek hat éves koruktól iskolakötelesek. Az iskolakötelezettség Ausztriában hat éves kortól tizenöt éves korig tart, azaz kilenc év. Az állami iskolák látogatása díjmentes.

43

Az első négy évet, úgy nevezett „Volksschule”-ban, azaz általános iskolában töltik, majd ezután választható a „Hauptschule/kooperative Mittelschule”,

azaz

középiskola

vagy

az

alsó

osztálya

az

„allgemeinbildenden höheren Schule”-nak, mely az általános gimnáziumot jelenti. Azoknak a gyerekeknek, akik szellemileg vagy testileg fogyastékkal élnek, valamint tanulási nehézségekkel küzdenek, azoknak az első nyolckilenc évben speciális iskolákat biztosítanak. A kilencedik osztályt különböző iskolákban végezhetik a tanulók: politechnikumban, szakmai felkészítő

iskolákban,

szakközépiskolákban,

a

gimnáziumok

felső

tagozatában, vagy felső szintű gimnáziumban. A politechnikum a diákokat gyakorlati szinten felkészíti a szakmai továbbképzésre szakmunkás képzőkben vagy szakközépiskolákban. A kilencedik osztály elvégzése után a

diáknak

lehetősége

nyílik

ismét

döntenie

sorsáról,

miszerint

szakmunkásképző iskolába, dolgozni vagy középiskolában folytatja pályafutását. A középfokú szakiskolák (időtartam 3-4 év) és felsőfokú szakiskolák (időtartam 5 év) megfelelő szakmai képzést nyújtanak különböző szakmák területén. Az általános és szakirányú gimnáziumok érettségivel zárulnak, mely lehetővé teszi a tanulmányok folytatását 44

akadémiákon, főiskolákon és egyetemeken. Azoknak a diákoknak, akik nem rendelkeznek érettségivel, lehetőség van más módon is felsőfokú tanulmányokat folytatniuk különböző vizsgák segítségével. 2.7.1. SZAKKÉPZÉS Ausztriában szakmát úgy nevezett „Lehre”- szakképzés útján vagy szakközépiskolákban

(középfokú

illetve

felsőfokú

szakmunkásképző

intézményekben gyakorlati oktatással) lehet elvégezni. Közel 260 szakmát tanulhat egy diák itt. Azok a fiatalok, akik szakmát tanulnak (Lehre), egyidejűleg dolgoznak egy vállalatnál gyakornokként, és járnak iskolába mellette. Szakmától függően a képzés három vagy négy évet vesz igénybe, és szakmai vizsgával zárul. A gyakorlat megkezdése előtt a tanuló és a gyakorlati képzést nyújtó vállalat között egy szerződés köttetik, mely szabályozza a gyakorlati idő hosszát. A fiatalkorúaknak a képviselője írja alá a szerződést. A gyakornokokra kötelezően érvényben vannak a szakmai képzést védő jogszabályok és a kollektív szerződés. Különös feltételek vonatkoznak rájuk, mint például a felmondás alóli védelem, munkaidő, és speciális kiskorúakra vonatkozó szabályok, stb. A különböző szakmák képzésének tartalmi elemeit Ausztria szerte egy szakképzési dokumentum szabályozza. A gyakornokok nem munkabért kapnak, hanem egy úgy nevezett gyakornoki juttatást, melyet minden hónapban megkapnak. A gyakornoki juttatás mértéke a kollektív szerződéstől, valamint a működési megállapodásoktól függ. Minden gyakornoknak törvényileg joga van évente 30 nap szabadsághoz. Annak érdekében, hogy gyakorlati helyhez jusson egy tanuló, javasolt az „Arbeitsmarktservice” (AMS), azaz a foglalkoztatási szolgálat

segítségét

kérni.

A folyamatos szakmai továbbképzés nagyon fontos feltétele a munka világában való folyamatos jól teljesítésnek. Ausztriában a legnagyobb szakmai továbbképzést biztosító intézmények a szakképzési intézetek (Berufsförderungsinstitute-

(BFI)),

a

gazdaságfejlesztési

intézetek

(Wirtschaftsförderungsinstitute- (WIFI)) és a „Volkshochschule”-k, azaz főiskolák.35

35

EURES és AMS közös tájékoztatója- Leben und Arbeiten in Österreich – 2008-as kiadás

45

Amint azt a fent leírtakból is láthatjuk az osztrák oktatási rendszer igen szerteágazó, és rengeteg lehetőség közül nyújt választást diákoknak és szüleiknek. Éppen ennek a „bőség zavara” állapotnak a leküzdésére az osztrák

Kleine

Zeitung

minden

pályaválasztási

időszak

kezdetén

megjelentet egy negyvenhárom oldalas mellékletet Bildung aktuell, azaz aktuális képzések címmel. A negyedik oldalon egy cikk jelent meg, melyben a szülőknek nyújtanak segítséget, hogyan is tudnak segíteni gyermekeiknek a pályaválasztásban. Vezérfonalat nyújtanak a szülőknek, mire is kell odafigyelniük, milyen kérdéseket tegyenek fel gyermekeiknek, amelyek alapján segíteni tudnak a döntésben. Négy tippet is adnak, mely a következőképpen hangzik: 1. Figyeljünk oda pontosan – Figyelje meg gyermeke munkához való hozzáállását; próbálja meg a teljesítményi képességeit felbecsülni. 2. Kérdezzünk

utána

-

Az

osztályfőnökkel

való

beszélgetés

felvilágosíthatja Önt. 3. Beállítottságokat találni – Mi a fontos és érdekes gyermeke számára az életben? Találjanak közösen válaszokat. 4. Tippek szakértőktől – További információkat és tanácsadást a témában például a steiermark-i Iskola Tanács nyújthat Önnek, www.lsr-stmk.gv.at36 Szintén ugyanennek a mellékletnek a harminchetedik oldalán lévő cikk keltette fel érdeklődésemet, hiszen ebben írnak arról a gyakornoki szakképzési rendszerről, melyet személy szerint nagyon preferálok. A címe „Die Lehre maturiert”, ami magyarul annyit tesz, „A szakképzés érettségiztet”. Ausztriában sokak ezt a képzési megoldást tartják ideálisnak, ugyanis itt már fiatalon ki kerül a diák a munka világába, de egyidejűleg még tanul, és a végezetül pedig megszerzi az érettségit. A cikkben egy édesapa és fiat nyilatkozik, miért is ezt az utat választották a továbbtanulásra. A gyakornokoknak az érettségire négy tantárgyból kell felkészülniük: német, angol, matematika, és egy a szakmához kapcsolódó tantárgy. Nagy előnyként jellemzik, hogy nem kell sok „felesleges” tantárgyat megtanulniuk, hanem csak azokat, melyeket a szakmai életben is

36

Kleine Zeitung- Bildung Aktuell melléklete 4. o.– 2012. Január 19.

46

hasznosítani tudnak, így meg van a motivációjuk, hogy a szakmai jövőjükért tanuljanak. „Nagy esély a fiatal tehetségek számára a szakma megszerzése érettségivel.”- mondja az osztrák divatszakember Ferdinand Roth. A Roth divatházakban – százhatvan munkatárssal, tizenhat telephelyen- több gyakornok is dolgozik ebben a képzési rendszerben. A divatszakértő szavaival élve: „Az érettségivel rendelkező gyakornokok a holnap vezetői.”37 A cégnél, ahol dolgozom, két gyakornok is tevékenykedik. Közülük az egyik lány tizenkilenc éves lesz, és már három éve a cégnél van gyakornokként, mellette pedig iskolába jár. Jelenleg készül az érettségire egy időben a munka mellett. A másik lány tizenhat éves, és körülbelül öt hónapja van a cégnél. Mikor megkérdeztem tőle, hogy meddig van itt gyakorlaton, a válasza igen meglepett, ugyanis itt nincsen meghatározva, mint Magyarországon, hogy két hét vagy két hónap, hanem a cég dönti el, meddig maradhatsz. Azt mondta, ha meg vannak vele elégedve, akkor nálunk maradhat szinte egész tanulmányai, sőt talán még azután is. Kérem szépen, ez az a pont, amely nekem oly annyira tetszik ebben a rendszerben, és itt látom az alapvető különbséget hazánk és Ausztria között. Míg Magyarországon a tizenhat éves diáknak eszébe sem jut a munka (mivel a tanulás az elvárt), az itteniek már ebben a korban megkezdik megalapozni a jövőjüket. Hosszútávon ez természetesen ahhoz vezet például, hogy húszon pár évesen saját, néha luxusautóval rendelkeznek, valamint harminckét évesen már tizenhat éves munkaviszonyt tudhatnak magukénak. Az osztrák modell fennállásához hasonló Magyarországon csak a Kádár-rendszerben volt lehetséges. Sajnos hazánkban az a tendencia tapasztalható, hogy a jelenlegi fiatalok, akik ki kerülnek a munkapiacra, azoknak nem egy, nem kettő, hanem legalább tíz munkahelye lesz, mire nyugdíjba vonul. A vállalatok már nem igazán becsülik meg a jó munkaerőt. Ausztriában a vállalkozások, például ahol én dolgozom, családinak számít, de nem azért mert egy család alapította és tartja fent, hanem azért, mert a munkatársak 10-20-30-40 éve dolgoznak a cégnél együtt, és családként tekintenek egymásra. Közeli családtagom Magyarországon ötvenhárom évesen lett

37

Kleine Zeitung- Bildung Aktuell melléklete 37. o.– 2012. Január 19.

47

munkanélküli. Ebben a korban már nagyon nehéz elhelyezkedni, hiszen sok helyen a fiatal, motivált, nyelveket beszélő munkaerőt keresik kizárólag. Nagyon hosszú ideig volt munkanélküli, mire annál a cégnél kötött ki, ahol húsz évvel ezelőtt dolgozott, harmad annyi munkabérért. Otthon így ível „felfelé” egy idősödő munkavállaló karrierje. Ehhez képest Ausztriában azt vallják, hogy aki már elmúlt negyven-ötven éves, azt a munkatársat meg kell becsülni, és nem szabad elbocsátani, mivel nem sok ideje van már a nyugdíjig. 2.8. ÖNÁLLÓSÁG – VÁLLALATALAPÍTÁS AUSZTRIÁBAN Aki nem szeretne Ausztriában, alkalmazotti státuszban munkát vállalni, annak természetesen lehetősége van az önálló cégalapításra. Ennek különböző formái léteznek ugyancsak, mint Magyarországon, de a feltételek, valamint a folyamat menete nem egyeznek hazánkéval. Az Ausztriában ismertetett vállalkozási formák: • Egyéni vállalkozás – Einzelunternehmen • Betéti társaság – Kommanditgesellschaft • Korlátolt felelősségű társaság – Gesellschaft mit beschränkter Haftung • Részvénytársaság – Aktiengesellschaft Egy rövid általános áttekintés után ezek közül az egyéni vállalkozást és a korlátolt felelősségű társaságot szeretném kiemelten bemutatni. Egyéni vállalkozás - Einzelunternehmen Minden személynek joga van a vállalatalapításhoz, aki Ausztriában lakóhellyel rendelkezik, kivéve, ha ezen személyek ki vannak zárva ennek gyakorlásából. Tőkebefektetés sem szükséges az egyéni vállalkozás alapításához, és az elnevezés is szabadon választható. A vállalkozás gyakorlásához vállalkozói igazolvány szükséges, illetve legalább egy olyan ember, akinek szakképesítése van. A kötelezettségek az éves pénzügyi forgalom függvényében változnak.38

38

http://www.vallalatalapitas.hu/index.php?base=static&type=austria – 2012.04.18.

48

Betéti társaság - Kommanditgesellschaft Bármely külföldi és belföldi természetes és jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság alapíthat, de vannak megkötések. Feltételek közé tartozik, hogy szükség van egy bel- és egy kültagra, akik közül a beltag felel teljes vagyonával. Az alaptőkére vonatkozóan nincsen megkötés, de cégbejegyzési kötelezettség van, ami körülbelül 150 eurót tesz ki. A társaság képviseletére alapvetően csak beltag jogosult. A társaság jogi személyiséggel rendelkezik. Korlátolt felelősségű társaság - Gesellschaft mit beschränkter Haftung Korlátolt felelősségű társaságot is bármely külföldi és belföldi természetes és jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság alapíthat. A törzstőke 35.000 euró, amelynek erejéig a vállalkozó felel. Kötelező a vállalkozói számla nyitása a székhely vagy telephely szerint illetékes területen működő valamely banknál. Fő szervei közé tartoznak a taggyűlés, felügyelő bizottság, ügyvezető. Részvénytársaság - Aktiengesellschaft Részvénytársaság alapítására jogosult bármely külföldi és belföldi természetes és jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság. Az alaptőke az összes részvény névértékének összege. Különböző részvénytípusok

vannak,

amik

különböző

előnyöket

biztosítanak

tulajdonosaiknak. Ügyvezető szerve az igazgatóság, amely mellett felügyelőbizottság is működik.39 2.8.1. EGYÉNI VÁLLALKOZÁS AUSZTRIÁBAN Az egyéni vállalkozásalapítás személyi feltételei közé tartozik, hogy Ausztriában lakóhellyel rendelkező, cselekvőképes osztrák állampolgár, letelepedett, bevándorolt, illetőleg menekült jogállású személy legyen, aki nincsen kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából. Kizáró okok: akit valamely foglalkozástól a bíróság eltiltott, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységre, továbbá aki egyéb jogszabályban meghatározott, a tevékenységre előírt foglalkoztatási tilalom alá esik. Az egyéni vállalkozás a

39

http://www.vallalatalapitas.hu/index.php?base=static&type=austria – 2012.04.18.

49

legkisebb gazdálkodási forma, így törvényileg nincsen meghatározva, hogy mekkora alaptőke szükséges hozzá. A cégnév szabadon választható, a törvényi előírásoknak megfelelően. Általában a tulajdonos nevéből és tevékenység jellegéből tevődik össze. A „Firma” szót csak akkor lehet használni, ha a az szerepel a cégjegyzékben. Egyéni vállalkozás indításához szükség van a vállalkozói igazolványra. Egy vállalkozói igazolvánnyal több tevékenységet fenntarthatunk. igazolványra,

is

folytathatunk,

Érdekes ha

tény,

mezőgazdasági

több

üzletet,

telephelyet,

hogy

nincsen

szükség

termelőtevékenységet

stb.

is

vállalkozói vagy

ahhoz

kapcsolódó szolgáltatást végzünk. Ugyanakkor vannak olyan foglalkozások, amelyek folytatásához nem csak vállalkozói engedély, hanem egyéb hatósági engedély vagy képesítés is szükséges. Képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó csak akkor folytathat, ha a jogszabályokban meghatározott képesítési követelményeknek megfelel, vagy az alkalmazottai, illetve segítő családtagjai között van olyan személy, aki az előírt képesítéssel rendelkezik. Ha az egyéni vállalkozónak több telephelye (fióktelephelye) van, a képesítési követelményekre vonatkozó előírásokat

valamennyi

telephelyen

érvényesíteni

kell.

Az

egyéni

vállalkozónak korlátlan felelőssége van, azaz nem csak az üzleti, hanem a személyes vagyonával is felel. Egyéni vállalkozást olyan szakmai tevékenységre is lehet létrehozni, amihez az alapítónak nincs szakmai végzettsége, de ebben az esetben alkalmaznia kell a vállalkozásnál egy olyan embert, akinek az egyéni vállalkozás tevékenységi körének megfelelő szakmai végzettsége van. Ennek a személynek, aktívnak (nem nyugdíjas) kell lennie, és munkaideje minimum a heti normál munkaidő felének kell lennie. Éves 30.000 euró nyereségig az egyéni vállalkozásoknak nincsen mérlegkészítési kötelezettségük. Ebben az esetben a bevételt csak számlákkal kell alátámasztani. Amennyiben az éves forgalom meghaladja a 400.000 eurót, akkor cégbejegyzési kötelezettsége van. 22.000 euró éves forgalomig nem kell forgalmi adót fizetnie az egyéni vállalkozónak. Egyéni vállalkozást a vállalkozó bármikor megszüntetheti, ilyenkor a vállalkozás tőkéjét saját vagyonába viheti át. Adózási kérdésekben és az adószám kiadása érdekében célszerű személyesen bejelentkezni az adóhivatalban. A hivatal egyébként a magyarországi gyakorlattól eltérően, szívesen ad 50

felvilágosítás az adózási kérdésekben. Javasolják a vállalkozónak, hogy könyvelő és könyvvizsgáló vállalattal készítesse el az adóbevallását. Magyarországi „kiskapuk és adózási manőverek” itt nem ismertek, de az adóhatóság nem is kívánja a vállalkozót valótlan adatok bevallására kényszeríteni.40 2.8.1.1. RESTAURANT DAY – VENDÉGLÁTÓK NAPJA Egy különleges felhívásra lettem figyelmes az osztrák Antenne Steiermark rádióban, 2012 januárjában. A felhívás egy olyan eseményt mutatott be, melyen bárki megnyithatja saját éttermét, kávézóját, bárját egy nap erejéig. Az ötlet maga Finnországból származik, ahol ennek a rendezvénynek nagy sikere és sok résztvevője van. Az első Restaurant Day Helsinkiben 2011 májusában került megrendezésre, és jelenleg évente négyszer kerül megrendezésre. A rendezvény 2011. november 19-én több mint háromszáz étteremnyitást élt meg negyven városban.41 A sikerességen felbuzdulva Monika Meurer megszervezte az első ilyen napot Grazban is, 2012. február 4-én, mellyel lehetővé tette, hogy tehetséges szakácsok, vendéglátó szeretők és vállalkozó szelleműek, cégalapítás nélkül egy napig kipróbálhassák magukat a terepen.42 A részvételhez szükséges teendők a következők: 

válasszunk nevet az éttermünknek



mit szeretnénk kínálni (hideg ételt, meleg ételt, italt, stb.)



hol nyitod meg az éttermedet (pl. nálad otthon, az irodában, az utcán, a parkban, egy lakókocsiban, stb.)



mettől-meddig tartasz nyitva



hány főnek kínálsz ételt, italt



kérsz az ételeidért, italokért pénzt, vagy ajándékban adod őket



add meg az adataidat a www.restaurantday.org honlapon



vidd ennek hírét minél több embernek43

Ez egy remek lehetőség, hogy belekóstoljunk a vállalkozói életbe. 40

http://www.vallalatalapitas.hu/index.php?base=static&type=austria – Egyéni vállalkozások dokumentuma – 2012.04.18. 41 http://www.nomyblog.de/nomyblog/restaurant-day-in-helsinki/ - 2012.04.18. 42 http://www.kleinezeitung.at/freizeit/lokalerezepte/2929080/kommet-esset-alledavon.story - 2012.04.18. 43 http://restauranttag.at/wie-geht-das/ - 2012.04.18.

51

2.8.2. KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG A korlátolt felelősségű társaság olyan társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben törzsbetétjének szolgáltatására és a társasági

szerződésben

meghatározott

egyéb

vagyoni

hozzájárulás

szolgáltatására terjed ki. Két kötelező szervezeti egysége van, az egyik a taggyűlés, vagyis a tagok összességének ügydöntő testülete, amely a társaság legfőbb döntéshozó szerve, a másik pedig az ügyvezető (vagy több személy megválasztása esetén: ügyvezetők), aki(k) a társaság képviseletét látja (látják) el, valamint intézi(k) a társaság ügyeit. Ezen kívül néha felügyelő bizottságot és könyvvizsgálót is választanak, de ez nem minden esetben szükséges. Ahogyan a nevéből is kiolvasható ennél a vállalkozási formánál a vállalkozónak korlátozott a felelőssége, ami azt jelenti, hogy csak a befektetett tőke nagyságáig felel. A minimális törzstőke itt 35.000 euró, aminek az alapításkor elegendő a felét befizetni. Egy üzletrész minimális nagysága 70 euró. A bejegyzési eljárás ideje alatt a Kft neve mellett szerepelnie kell az i.G. rövidítésnek (alapítás folyamatban). A gazdasági társaságoknak

kötelező

bankszámlaszerződést

kötniük,

mivel

pénzforgalmukat, a készpénzben teljesített fizetéseket kivéve, bankszámlán kötelesek lebonyolítani. A tagoknak a cégbejegyzési kérelem benyújtásáig minden egyes pénzbeli betétnek legalább a felét a társaság számlájára be kell fizetniük, és a pénzbetétek befizetésének hitelintézeti igazolását a cégbejegyzési kérelemhez csatolni kell. A bankszámlát a székhely, vagy telephely

szerinti

illetékes

településen

működő

bármely

banknál

megnyithatja. Vállalkozás megkezdése előtt kell a számlát megnyitni és elhelyezni a vállalkozás alaptőkéjét. Legegyszerűbb módja a tagi részek átutalásával vagy egy másik bankból történő utalással. GmbH-nál alapításakor társasági szerződést kell készíteni, illetve cégbejegyzési kötelezettsége van. A cégbejegyzés díja legalább 300 euró.

Bank által

kiadott igazolással és társasági szerződésünkkel illetve jogi képviselőnkkel a jegyzőnél kérjük vállalkozásunk bejegyzését.

52

Bejegyzési kérelemhez csatolni: 1. a társasági szerződést, 2.

a

székhelyül,

telephelyül,

fióktelepül

szolgáló

ingatlan

használatára feljogosító okiratot; 3. külföldi cég vagy más szervezet tagsága esetén a külföldi cég három hónapnál nem régebbi cégkivonatát és annak német nyelvű hiteles fordítását, illetve annak hiteles fordításban történő igazolását, hogy a céget vagy más szervezetet a hazai joga szerint nyilvántartásba

vették,

illetve

az

az

okiratot,

amelyből

képviselőjének a képviseletre való jogosultsága megállapítható; 4. a külföldi személy ausztriai kézbesítési megbízottjának a megbízására, illetve a megbízás elfogadására vonatkozó teljes bizonyító erejű magánokiratot; 5. a vezető tisztségviselők, felügyelőbizottsági (ellenőrző bizottsági) tagok, a tisztségviselőinek kivételével, ha a képviseletet valamennyi tag ellátja, valamint a megválasztásának időtartamát tartalmazó okiratot, 6. a cég képviselőinek hiteles cégaláírási nyilatkozatát; 7. ha a könyvvizsgáló szervezet, a könyvvizsgálatot ellátó személynek a megválasztást elfogadó, az összeférhetetlenségre is kiterjedő nyilatkozatát; 8. ingatlan nem pénzbeli hozzájárulásként történő szolgáltatása esetén az ingatlan - három hónapnál nem régebbi tulajdoni lapját, melyből az ingatlannal való rendelkezés jogcíme legalább széljegy formájában

megállapítható;

a

tulajdoni

lapon

a

következő

bejegyzésre váró széljegy jogosultjaként csak a nem pénzbeli hozzájárulást szolgáltató személy vagy szervezet szerepelhet; Bank által kiadott igazolással és társasági szerződésünkkel illetve jogi képviselőnkkel a jegyzőnél kérjük vállalkozásunk bejegyzését. Az okmányok egyeztetése és nyilvános aláírása után jogi képviselőnk intézkedik a cégbíróságon a vállalkozás bejegyzéséről. Bejegyzés idő tartama 30 nap.

53

A taggyűlés dönthet mindazokban a kérdésekben, amelyeket a törvény kifejezetten a taggyűlés hatáskörébe utal: • a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, ideértve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést; • pótbefizetés elrendelése és visszatérítése; • osztalékelőleg fizetésének elhatározása; • elővásárlási jog gyakorlása a társaság által; • az elővásárlásra jogosult személy kijelölése; • üzletrész kívülálló személyre történő átruházásánál a beleegyezés megadása; • eredménytelen árverés esetén döntés az üzletrészről; • a társaság beszámolójának, ügyvezetésének, gazdálkodásának könyvvizsgáló által történő megvizsgálásának elrendelése; stb. A taggyűlést legalább évente egy alkalommal össze kell hívni. A társaság ügyeinek intézését és a társaság törvényes képviseletét a tagok közül, vagy harmadik személyek köréből a taggyűlés által választott egy vagy több ügyvezető látja el.

Ha a társasági szerződés másként nem

rendelkezik, a vezető tisztségviselőket határozott időre, de legfeljebb öt évre kell megválasztani, illetve a társasági szerződésben kijelölni. A korlátolt felelősségű társaság akkor köteles felügyelő bizottságot létrehozni, ha azt törvény a köztulajdon védelme érdekében vagy a társaság által folytatott tevékenységre figyelemmel előírja. Felügyelő bizottságot kell alakítani, ha: • A törzstőke 70 000 Eurónál több és az üzlettársak száma több mint 50 fő • Az alkalmazottak száma több mint 300 fő A Felügyelő bizottságot a Közgyűlés választja. Az utóbbit az üzlettársak alkotják. A Felügyelő bizottság a munkavállalók érdekeit is képviseli. A társaság teljes felelősséggel - egész vagyonával - tartozik tartozásaiért a hitelezők felé. A tagok felelőssége ezzel szemben korlátozott, mert csak törzsbetétük összegéig tartoznak helyt állni a társasággal szembeni követelésekért. Társasági adót kell fizetni, ami az éves nyereség 25 százaléka. Ha nincs nyeresége, akkor a törvény által előírt törzstőke 5 százaléka a társasági adó nagysága, azaz 437,50 euró/negyedév (első évben 54

273 euró/negyedév). A cég bejegyzését követő napon a kapott okiratokkal be kell jelentkezni az adóhivatal területileg illetékes hivatalába. A hivatal a bejelentkezéskor közli, hogy székhelyüket mikor keresi fel, és ha a vizsgálat mindent rendben talált, akkor 3 munkanap múlva megkapjuk az adószámokat. A társaság tagjainak a társaság közös vagyonából őket megillető hányadrészt, illetve a tagokat a társasággal szemben megillető jogokat és az őket terhelő kötelezettségeket az üzletrész testesíti meg. A korlátolt felelősségű társaság megszűnéséhez szükség van a taggyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozatára. Ha a társaság tagjainak száma 1 főre csökken, akkor a társaság nem szűnik meg, hanem egyszemélyes társaságként tovább működik. A GmbH jogutódlással vagy jogutód nélkül szűnhet meg.44

44

http://www.vallalatalapitas.hu/index.php?base=static&type=austria – GmbH in Österreich dokumentuma – 2012.04.18.

55

3. NEMZETISÉGI ÖSSZETÉTELEK 3.1. SAJÁT TAPASZTALATOK Történetem kulcseleme a német nyelv korai elsajátítása volt, ugyanis születésem utáni években szüleim vendégmunkásként, akkor még feketén vállaltak munkát Németországban szezonálisan egy hotelben. Édesanyám szakácsként, édesapám pedig a szálloda gondnokaként. Ez időszakban szerencsém volt velük menni, melyért a mai napig hálás vagyok nekik. Köztudottan a nyelveket gyermek korban a legkönnyebb elsajátítani, így történt ez az én esetemben is. Továbbá sikereimhez hozzájárult, hogy a németországi szezonális munkák mellett, szüleim a Balaton partján üzemeltettek egy panziót 1985-től 2003-ig. Itt nyaranként, iskolai szünetnek köszönhetően én is részt vettem a „munkában”. Gyermekként az volt a feladatom, hogy az akkoriban óriási számban a Balaton partra látogató kelet-német, és nyugat-német vendégek gyerekeivel játsszam, amíg szüleim ellátták és kiszolgálták őket. Akkor még nem tudtam, hogy a velük töltött idő,

mekkora

előnyömmé

fog

válni

felnőtt

koromban.

Emellett

természetesen iskola első osztályától tanultam a német nyelvet, és nyolcadik osztályban letettem a középfokú nyelvvizsgát, majd négy évvel később a felsőfokút, amit 2006-ban egy külkereskedelmi német nyelvvizsga is követett. Tanulmányaimat egy két tannyelvű közgazdasági iskolában folytattam, természetesen német tagozaton. Mivel élénken éltek bennem a gyerekkoromban átélt emlékek Németországról, így kamaszként az volt a vágyam, hogy egyszer ott éljek. Aztán ez az álom, vagy inkább cél valahogy elhalványulni látszott. Valahol mélyen mindig is vonzott a nyugat csillogása, jóléte, mivel minden nyáron láttam vendégeinket, mennyire magas színvonalon élnek, és mennyire élvezik az életet, miközben szüleimnek nagyon keményen meg kellett dolgozniuk azért, amink akkor volt, és azért, hogy ki tudjuk húzni a telet a nyári bevételből. Gyerekkori emlékeimben az osztrák emberekről egy olyan kép élt, amely miatt előtte meg sem fordult a fejemben, hogy Ausztriába költözzek, ez pedig az volt, hogy nem értem mit beszélnek. Ugyan németet beszélnek, de nekem ez anno egy teljesen más nyelvnek tűnt.

56

Az élet fura módon mégis úgy hozta, hogy 2011. július. 19-én, férjemmel Grazba

költöztünk.

2009-től

egy

svájci

divatcégnél

dolgoztam

adminisztrációs munkatársként. Akkoriban azt mondtam sajnos, jelenleg azt mondom szerencsére, hogy a gazdasági helyzet hanyatlása és a cégünk egyre rosszabb forgalmi eredményeinek köszönhetően az addigi svájci vezetőséget leváltották, és a már meglévő Közép-Kelet-európai térséghez „csaptak” minket. Ez azt jelentette, hogy 2010 tavaszától osztrák irányítás alá került a magyarországi telephely. Így Magyarország bekerült egy kosárba Ausztria, Szlovénia, Csehország, Lengyelország mellé. Próbáltam munkámat továbbra is a legjobb tudásom szerint ellátni, de kis idő elteltével észre lehetett venni a svájci és az osztrák vezetőség közti mentalitás és stílusbeli különbségeket. Érdekes mód az előbbieknek sokkal több beszámolót kellett készíteni, és sokkal fényűzőbb elvárásaik voltak, mint az utóbbiaknak. Ők nem zargattak folyton, körülbelül kéthavonta egyszer ellátogattak Magyarországra, hogy személyesen is meggyőződjenek a rendről. A Svájciak előszeretettel utazgattak semmit mondó indokokkal, és szórták a pénzt belvárosi luxus szállodákra, puccos céges vacsorákra. Az osztrákok feladata óriási falat volt, ugyanis a cél Magyarország, Csehország és Lengyelország fellendítése volt, a költségek minimalizálása mellett. Szépen mondva, amit elrontott Svájc, azt nekik kellett rendbe hozniuk. Így egy nehéz időszak elé kellett néznünk, de mai eredmények alapján a gazdasági válságot és a magyarországi politikai helyzetet tekintve remek munkát végeztek és végeznek a mai napig. 2011 tavaszán az osztrák felettesem felajánlotta, hogy ugyanazt a munkát, amit Magyarországon végzek, végezhetem Ausztriában is. Ez a lehetőség azonnali pánikot váltott ki, hiszen két éve házasodtunk akkor össze férjemmel. Ő akkor már 4 éve dolgozott rendszerüzemeltetőként a legnagyobb magyarországi bank központjában. Állása biztosnak tűnt, nyelvtudása nem annyira. Hosszas elmélkedés után, összevetve a pozitív és negatív tulajdonságokat sikerült meggyőznöm őt, hogy egy szebb és jobb jövő reményében vágjunk neki. Természetesen ígértem, hogy jól fogja ott érezni magát, de ezt még én sem tudhattam akkor magamról. Sok vitát és összezördülést okozott az a két hét, mialatt a válasznak meg kellett születnie felettesem irányába, hiszem nekem adott volt az állás, neki viszont előbb fel kellett fejlesztenie nyelvtudását, 57

valamint el kellett szakadnia a családi és munkahelyi kötelékeitől. Tudtában voltam annak, hogy ő vállalja a nagyobb kockázatot, de most már ő is úgy nyilatkozik, hogy nem bánta meg a dolgot. A válaszunk tehát igen lett, így a tervezés, szervezés folyamata elkezdődött. Óriási segítség volt cégem részéről, hogy biztosította számunkra a szállást és lakhatást ingyen és bérmentve, amíg nem találunk megfelelő albérletet Ausztriában. Ennek időtartama két hónap volt, melyet egy kellemes, ugyan külföldi állampolgárokkal teli apartman házban töltöttünk el. Az első megdöbbentő tény az apartmanban a szelektív hulladékgyűjtés volt. Öt darab kisméretű szemetesvödör volt található a konyhában, melyek külön felirattal rendelkeztek: bio, üveg, papír, fém és egyéb hulladék. Már ebből levontuk a következtetést, miszerint az osztrákok környezettudatosabban élnek, mint a magyarok. Későbbiekben a cégnél kávészünetben, mikor szóba került a szelektív

hulladékgyűjtés

téma,

főnököm

megjegyezte,

hogy

Magyarországon biztos a szomszéd telkére dobáljuk át a szemetet. Mondanom sem kell, hogy ezen feltételezése után némi sértettséget éreztem. Sajnos nem ez volt az első negatív megítélés a magyarokkal szemben. Megkezdve új helyemen a munkát, délutánonként lakásokat nézegettem az interneten. Sajnos ez a módszer nem teljesen volt megfelelő, mivel célunk elérése nem ily módon történt. Az interneten hirdetett albérletek a hirdetés feladása utáni órákban elkelt. Ahová csak telefonáltam, azt a választ kaptam, hogy sajnos már nincsen meg, vagy az akcentusomat hallva elutasítottak az előbb említett szöveggel. Azonban akadt néhány, amelyre megtekintés céljából időben sikerült jelentkeznünk. Ezeket megtekintettük. Az első ilyen egy, a budapesti lakásunkhoz hasonló volt, mely elsőre kicsinek tűnt, de mire visszautóztunk az apartmanba, úgy döntöttünk, kibéreljük. Ekkor a német hölgy közölte, sajnos az utánunk jövő fiatal hölgy már kivette. Szomorúan vettük tudomásul a tényt, és megállapítottuk, hogy az ingatlan bérbeadási piac rettentően pörög, ezért azonnal igent kell mondanunk arra, ami tetszik. A második próbálkozásunk egy családi házas környezetben, Graz peremterületén lévő házban található lakás volt, mely megtekintésekor egy állapotos fiatal hölgy fogadott minket. Látogatásunk során volt szerencsénk megismerkedni a főbérlővel, aki egy idős úr volt. Sajnos itt sem mondtuk rá egyből az áment, így hazaérve azonnal felhívtam 58

a hölgy férjét, aki közölte hívjam később, mert még nem ért haza. Hívtam többször is, sajnos sikertelenül, hiszen már nem vette fel a telefont. Valószínűsíthetőnek tartom, hogy az idős főbérlőnek nem tetszettünk. Harmadik próbálkozásunk egy második emeleti lakás volt St. Peter kerületben, mely az egyik legkellemesebb és egyben legdrágább kerület is Grazban. Itt egy bulgár házaspár fogadott minket. Nagyon kedvesek voltak, és a lakás kinézete, ára is elnyerte tetszésünket. Mikor közöltük, hogy kivennénk, a hölgy mondta, iratkozzunk fel a listára, mivel már előttünk is jó páran ki szeretnék bérelni. Sajnálatos módon itt sem mi nyertük el a pályázatot. Elkeseredettségünkben azt mondogattuk egymásnak, hogy ennek így kellett lennie, és majd biztos találunk egy sokkal jobbat. Így is lett, mivel augusztus végére találtunk egy csodálatos lakást, amely valóban jobb volt, mint az előzőek. Szeptember közepén be is költözhettünk, így kereken két hónapon töltöttünk az apartmanban, melyet a cég finanszírozott. Sajnos tapasztalatlanként nem tudtuk, hogy Ausztriában minden esetben kauciót kell fizetni, ami a bérleti díj háromszorosa általában. Az itteni bérleti díjakhoz képest, ez több százezer forintnak megfelelő eurót jelent. Ekkor cégem ismételten segítségünkre volt, és megelőlegezte ezt az összeget, melyet az időarányos tizenharmadik és tizennegyedik havi fizetésemből két részletben le is vontak törlesztésként. Igen jól olvasták, Ausztriában minden munkavállalónak, aki rendelkezik úgy nevezett kollektív szerződéssel, annak

hivatalosan,

törvényi

előírás

szerint

jár

tizenharmadik

és

tizennegyedik havi munkabér. Ezt részletesebben a jövedelmezés részben tárgyalom. 3.1.1. MUNKAHELYKERESÉS A GYAKORLATBAN Számomra nem volt nehéz a munkahelykeresés, hiszen mielőtt Ausztriába érkeztünk, már meg volt a biztos pontom. Férjemnek, aki feladta magyarországi biztosnak mondható munkahelyét azért, hogy velem tartson egy idegen országba, kellett szembenéznie az osztrák munkaerő-piaci sajátosságokkal. Cégem ígérte, hogy segít a munkahelykeresésben, de a történet abban ki is merült, hogy a logisztikai részlet vezetőjének felesége, egy munkaközvetítő cégnél dolgozik. Megadták ugyan az elérhetőségeket, de egy félretájékoztatás során kiderült, hogy páromnak nincsen előre 59

„lefoglalt” helye. Mikor megérkeztünk júliusban fel kellett hívni a munkaerő kölcsönző cég vezetőjét, aki egy héttel későbbi időpontot adott meg interjú gyanánt. A főnököt páromnak kellett felhívnia, akinek akkor még nehézkesen ment a német nyelv, és főként az osztrák dialektus megértése, de jól teljesítette feladatát. A telefonbeszélgetést követően, úgy gondoltuk, már egy állásajánlattal fogják fogadni őt az irodában. Következő héten, mikor beutazott a központi irodába, csak egy általános jelentkezési lapot kapott, melyet ki kellett töltenie, és el is engedték azzal a kijelentéssel, hogy majd jelentkeznek. Ez az úgy nevezett interjú július 25-én került sorra, majd augusztus 9-én, azaz majdnem pontosan két héttel később délelőtt csörgött a telefonja. A közvetítő irodából hívták azzal a jó hírrel, hogy van számára egy munkalehetőség, ha érdekli, fáradjon be még aznap délután az irodába a szerződést aláírni, és másnap már kezdheti is munkát. Mivel nyelvtudásában még bizonytalan volt, így elkísértem őt. Ugye a magyar mentalitás itt is megmutatkozott, hiszen attól tartottunk, nehogy valami előnytelen szerződést írassanak alá vele. Szeretném kihangsúlyozni, hogy ebben az időpontban még osztrák lakcímmel sem rendelkeztünk, hiszen még az apartmanban laktunk. A helyszínen a hölgy elmondta, hogy egy raktárban az egyik élelmiszeripari üzletlánc számára kell konténerekből dobozokat kipakolni hétfőtől péntekig, reggel hét órától délután tizenhat óráig, valamint tájékoztatott minket a feltételekről, a munkabér mértékéről, továbbá azt is elmondta, hogy nehéz fizikai munkáról van szó. Ezek után kérdően nézett férjemre, és megerősítést várt, hogy megfelelnek-e a feltételek. Mivel egyelőre ez tűnt az egyetlen lehetőségnek, azok után, hogy férjem informatikai végzettsége lévén, az ilyen területen található állásokra való jelentkezése nem járt sikerrel, elfogadta a lehetőséget. Mivel egy munkaerő kölcsönző cégről van szó, így a munkaszerződése egy oldalas volt, amely egy kollektív szerződéssel egészült ki. Ausztriában nincsen egységesen minimálbér meghatározva, hanem külön szakmánként vagy szakterületenként államilag szabályozott kollektív szerződéseket hoztak létre. Ebben rögzítik az összes olyan kérdéses feltételt, melyet Magyarországon a több oldalas munkaszerződésben határoznak meg. A legfontosabb pontokat említve szabályozza az érvényességi időt, a munkaviszony kezdetét és végét, munkaidőt, a túlórákat hétvégi és 60

munkaszüneti munkaórákat, túlórapénzt, a minimum fizetendő béreket, szabadságot,

továbbképzést,

nyaralási

és

karácsonyi

jutalmakat,

végkielégítést, évfordulós juttatásokat, és így tovább. A minimál fizetendő bérek besorolását a tevékenységtől, végzettségtől, és a munka világában eltöltött idő függvényében határozzák meg. Ez azt jelenti, hogy az itt meghatározott munkabérnél kevesebbért nem alkalmazhat egyik vállalat sem személyzetet. A vállatoknak viszont lehetőségük van, az itt leírtaknál magasabb bért ajánlaniuk. Az én esetemben a kollektív szerződésben meghatározott minimum bér, majdnem dupláját kapom fizetésként, ez csupán a cég jó indulataként és megbecsüléseként fogható fel. Mivel férjem munkaközvetítő cég alkalmazásában van, így természetesen a minimumot kapja kézhez. Ausztria szerte rengeteg munkaerő kölcsönző cég létezik, akik többnyire külföldieket, de kis számban osztrákokat is kiközvetítenek bizonyos vállalatok számára. Hihetetlen adat, hogy csak Graz és Graz környékén hetvenhat munkaerő közvetítő és kölcsönző cég létezik!45 Ennek köszönhetően elmondhatjuk, hogy nem egy álom munkát talált a férjem, de egy idegen országban, kevés nyelvtudással, bejelentett lakcím nélkül is alkalmazásba került két héten belül. Ezzel szemben Magyarországon hány munkanélküli van, aki hosszú hónapokon keresztül nem talál munkát. Sajnos ebben az is közre játszik, hogy itt megfizetik az e fajta segédmunkát is. Jól megfigyelhető a különbség, hogy az itteni raktári munkával férjem kétszeres jövedelemre tesz szert havonta, mint az otthoni banki-informatikus állásával. Meggyőződésem szerint, bárki, aki munkát szeretne vállalni Ausztriában, egy munkaközvetítő segítségével egy-két héten belül találhat állást. Természetesen ezeknél közvetítőknél alkalmazásban lenni nem egy hosszú távú életcél, egy tanult, szakmával rendelkező fiatalnak, viszont kezdetnek egy jó ugródeszka lehet, amíg a nyelvi képességeket tökéletesíti. A munkaerő kölcsönző cégek azért fizetnek kevesebb munkabért, mert a megbízó vállalattól kapott pénzből, levonják a nekik járó jutalékot. Ez azt jelenti, hogy ha valaki jól végzi a munkáját, tanácsos elérni a cégnél, hogy vegyék fel fix alkalmazásba, és ne a munkaközvetítőn keresztül dolgozzon például egy speditőr cégnél. Egyik és másik munkáltató között ezen a

45

http://www.wer-hat-wen.at/kat/160kat.php - 2012.01.25.

61

területen havi nettó kétszáz eurós bérkülönbség adódik, ami valljuk be igen jelentős összeg. Sajnos azonban a mai tapasztalatok alapján az a tendencia figyelhető meg, hogy főként az építkezési, logisztikai, raktári, autógyártási, komissiózási vállalatoknál nem jellemző annyira a saját alkalmazásba vétel, inkább bérlik a munkaerőt. Például férjem cégénél, ami egy nemzetközi speditőr cég, tavalyelőtti évben egy alkalommal minden éppen akkor ott dolgozó bérelt munkást felvettek fix alkalmazásba. Tavaly ez az akciójuk sajnos elmaradt. Köszönhető ez leginkább a külföldi vendégmunkások fluktuációjának, mely miatt a cégnek folyamatosan fejtörést, energiát és költséget okozott az újabb munkaerő keresése, interjúztatása és felvétele. Emiatt maradnak inkább a kölcsönzött munkaerőnél, hiszen ha valamely személy nem jelenik meg egy nap dolgozni, csak egy telefonjukba kerül, és máris küld a közvetítő helyette egy embert, ezáltal időt, pénzt, és rengeteg adminisztrációs munkát megspórolhat magának a vállalat. Ezért is működik olyan jól ez a rendszer, és emiatt tud egy kis területen ennyi cég egyszerre fenn maradni. Álláshirdetéseket a különböző munkaerő kölcsönző cégek honlapján lehet az interneten, az Arbeitsmarktservice Österreich (ausztriai munkaerőpiaci hirdetések) honlapján, valamint a Krone Zeitung, Kleine Zeitung újságokban keresni, továbbá számtalan álláskeresési portálon nyílik lehetőségünk csemegézni. 3.2.

„MAGYAROK

AUSZTRIÁBAN”

CÍMŰ

KÉRDŐÍV

ÉRTÉKELÉSE Mivel arra a kérdésre, hogy megéri-e Ausztriába jönni dolgozni nem lett volna elegendő csak a saját magam és férjem tapasztalatára támaszkodni, megragadtam az alkalmat és megkérdeztem másokat. Erre a kutatásra a legjobban a kérdőívkészítés felelt meg, melyeket a Facebook közösségi portál segítségével juttattam el az Ausztriában élő honfitársaim, és azok ismerősei részére. Kérdőívem másfél hónapig volt elérhető a kitöltők számára, így kereken harminc Ausztriában élő magyar töltötte ki sikerrel. Ezért ezúton is nagyon hálás vagyok nekik, hogy ily módon segítették kutatói munkámat. A válaszadások által tulajdonképpen az itt élők kiindulópontjába, jelenlegi helyzetébe, állásába, és életvitelébe enged 62

betekintést. Az adatfelmérés során biztosítottam az anonimitást, így a válaszadók nemi kérdésére adott válaszokból kiderül, hogy huszonkettő nő, és nyolc férfi töltötte ki a kérdőívet, valamint az átlag életkor 32,2 év volt. A kérdőív első kérdésére (Magyarország mely részéről érkezett Ön Ausztriába?) adott válaszokból látható, hogy a legtöbben, 23,3 százalék, Veszprém megyéből érkezett. Ez az adat igen különös, hiszen azt hihetnénk, hogy a legtöbben a közelség miatt is a határos szomszédos megyékből érkeznek, viszont Veszprém megye nem ilyen. Második helyen két megyénk is szerepel 13,3 százalékkal Baranya megye és Pest megye. Ezek szintén nem a legközelebb helyezkednek el Ausztriához, így már az első kérdésben el is oszlathatunk egy általános tévhitet, tehát eredményes volt a kutatás. A második kérdésben azt vizsgáltam, hogy ki, hány évesen hagyta el Magyarországot. A harminc válaszadó közül tizennégyen, 21 és 30 éves kora között hagyta el hazánkat, majd ezt követően kilenc ember, 31 és 40 éves kora között lépett a tettek mezejére. Erre a kérdésre a várt eredményt kaptam. A harmadik kérdésben szerettem volna megtudni, hogy vajon egyedül vagy párosan vágnak-e neki legtöbben külföldnek, mivel saját példámból merítve, egyértelmű volt, hogy párként érkezünk ide. Legnagyobb meglepetésemre a válaszadók 66,7 százaléka egyedül érkezett, és csupán 33,3 százalékuk párral. A negyedik kérdésre (Mi volt a magyarországi foglalkozása, mielőtt Ausztriába költözött volna?) adott válaszok meglehetősen sokszínűek. Van köztük több tanuló is, de általánosságban elmondható, hogy a többség nem vezető pozícióban dolgozott Magyarországon (például: mérlegképes könyvelő, bírósági leíró, kereskedelem, vendéglátás, konyhai kisegítő, éttermi alkalmazott, diplomás ápoló, felszolgáló, beszerzési asszisztens, ügyfélkapcsolati képviselő, rezervátor, festő-mázoló, ápolónő, minőség ellenőr, szociális munkás, nehéz-gép szerelő és kezelő, stb.). Az ötödik kérdés a jelenlegi, azaz ausztriai foglalkozásukra tér ki a válaszadóknak. A válaszok fajtája itt is szóródik, azonban már a hölgyek terén a szobalány pozíció tíz esetben is egyezik. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az Ausztriában dolgozó nők többsége kisegítő munkát 63

végez. Háttérismeretek alapján ez is becsülendő, hiszen egy magyarországi középvezető fizetésével térhetnek haza havonta. A hatodik kérdésre (Mi az oka annak, hogy eljött Magyarországról?) adott válaszokból azt szerettem volna megtudni, hogy mi ösztönözte ezeket a magyarokat, hogy elhagyják szülőhazájukat. Ennél a kérdésnél a kitöltőknek több lehetséges válasz közül volt lehetőségük választani. A legtöbb honfitársamat az anyagi javulás iránti ösztönző erő hajtotta külföld irányába. Második helyen is anyagi befolyással bíró tény áll, miszerint nem voltak megelégedve az otthoni fizetésükkel. Harmadik helyen a gazdasági válságot okolták hazájuk elhagyásáért. Sajnos ebben a kérdésben adott válaszok is arra engednek következtetni, hogy sok ember az anyagi javulás vagy éppen fennmaradás érdekében teszi meg ezt a nagy lépést. A hetedik kérdés, amely azt vizsgálja, hogy az adott személy visszaköltözne-e Magyarországra, mondhatni fele-fele arányban került megválaszolásra. Így kizárhatjuk azt a felvetést, hogy aki egyszer elhagyja Magyarországot, az nem menne vissza soha többet. A nyolcadik kérdésre adott válaszok alapján az Ausztriában élő magyarok szinte teljes mértékben elégedettek itteni életükkel. A kilencedik kérdésre (Ön szerint milyen lenne a mostani élethelyzete Magyarországon, ha akkor nem költözik Ausztriába?) adott válaszokon kissé meglepődtem, hiszen a harmincból tizenöt-tizenöt személy választott az első és a második kép között. Három kép közül kellett választani, amelyek közül az első a szegénységet, a második a középosztályt, a harmadik pedig a jólétet szimbolizálta. A válaszadók fele úgy látja sorsát, ha Magyarországon maradt volna, akkor szegénységben vagy közép jólétben élne ma. Érdekes tény, hogy senki nem látja úgy, hogy ez ideig jólétre tett volna szert otthon. A tízedik kérdésben azt szerettem volna megtudni, hogy az itt élő magyarok, javasolnák-e családtagjaiknak, rokonaiknak vagy barátaiknak, hogy Ausztriába költözzenek. A kitöltők 90 százaléka válaszolt igennel a kérdésemre, tíz százaléka pedig nemmel. A kérdőívet összességében értékelve elmondhatjuk, hogy az Ausztriában élő magyarok elégedettek az itteni körülményekkel, másoknak is javasolnák a

64

költözést, többnyire egyedül érkeztek külföldre és anyagi ösztönzés hajtotta őket. 3.3.

KÜLÖNBÖZŐ

NEMZETISÉGEK

ÖSSZETÉTELE

AUSZTRIÁBAN Állampolgárság és születési hely szerint, valamint a szülők születési helye szerint megkülönböztethetünk népcsoportokat migrációs háttérrel, egyéb iránt külföldi származás szerint. Külföldinek számít minden olyan ember, akinek nem osztrák az állampolgársága. 2010. január elsejei adatok alapján az osztrák lakosságon belül a külföldiek száma elérte a 895.000 főt. Ez megfelel az osztrák lakosság (8,375 millió fő) 10,7 százalékának. A külföldiek 63 százaléka élt ekkor már több mint öt éve Ausztriában, a maradék 37 százalék csak 2005 év eleje óta érkezett. 3.3.1. KÜLFÖLDÖN SZÜLETETT NÉPESSÉG Hogy honnan is érkezett egy személy, azt a születési országból is megállapíthatjuk, ami sokkal inkább pontosabb statisztikákat eredményez, hiszen az állampolgárságot lehet változtatni életünk során, viszont a születési országunk megnevezése állandó. 2010. január elsején Ausztriában kereken 1,293 millió ember élt külföldi születési hellyel. Ez az akkor osztrák lakosság 15,4 százalékát jelentette. Ezek közül hat tizedük külföldi igazolvánnyal, miközben 40 százalékuk már osztrák állampolgársággal rendelkezett. A különböző statisztikákban vegyesen veszik figyelembe az iménti két kategóriát. Ez azt jelenti, hogy aki már megszerezte az osztrák állampolgárságot, de külföldiként érkezett az országba, azt is a külföldiek kategóriába sorolják. Az állandó lakcímek bejelentése alapján 2010. január elsején 1,423 millió fő élt Ausztriában külföldi származásúként. Ez az adat már a teljes lakosság 17 százalékát jelentette. 3.3.2. NÉPESSÉG MIGRÁCIÓS HÁTTÉRREL Migrációs háttérrel rendelkező személy az, akinek szülei külföldön születtek, állampolgárságuktól függetlenül. 2009 év átlagát tekintve kereken 1,468 millió fő élt migrációs háttérrel Ausztriában, ez 17,8 százaléka a teljes

65

lakosságnak. Közülük 1,082 millió fő olyan, aki szintén külföldön született, és utána költözött ide.46 3.4. NÉPESSÉGNÖVEKEDÉS A BEVÁNDORLÁSOK ÁLTAL A vándorlási, azaz költözési eredmények 1961 óta 837.000 főt mutatnak az osztrák honban. Ez azt is jelenti, hogy 1961 és 2009 között a bevándorlások által Ausztria népessége 837.000 fővel gyarapodott. A külföldiek aránya az 1970-es és 1990-es évek elején erősen növekedett. 1961-ben alig 100.000 külföldi állampolgár élt Ausztriában. Ez az akkori lakosság 1,4 százalékát tette ki. Az 1970-es évek elején jelentősen megnövekedett az egykori Jugoszláviából és Törökországból származó személyen bevándorlása, így 1974-re ez már elérte a lakosság 4 százalékát. Az ezután következő 15 évben a külföldiek aránya alig változott. Azonban a kilencvenes évek elején ismét egy nagyobb volumenű vándorlási hullám indult el, mely az említett 4 százalékról, 8 százalékra emelte a külföldiek arányát. Ekkor szükségessé vált a külföldiek foglalkoztatásáról szóló törvényeket és szabályozásokat szigorúbbra venni, így lassítani tudták a folyamatot. A századforduló után egy újabb hullám következett a kibővített Európai Unió országaiból. 2010. január elsején így 895.000 külföldi állampolgár élt Ausztriában, ami az összes lakosság 10,7 százalékát jelentette. Érdekes tény, hogy a bevándorlók nem egészen egy negyede marad egy évnél tovább Ausztriában. További 20 százalékuk egy és öt év közötti időtartamra marad itt. Azonban örvendetes tény, hogy az ide vándorló külföldiek 57 százaléka tovább marad, mint öt év. A 2004 és 2007 évi EU bővítés során csatlakozó országok lakosai közül az Ausztriában tartózkodási idejük átlag alattinak mondható. Hasonló tapasztalatok voltan az Észak-amerikai és Óceánia területekről érkezőknél is. A tartósan itt tartózkodó népcsoport közül a török származású bevándorlók vannak első helyen. A jövőre nézve is növekedni fognak a bevándorlások, ezáltal növelve Ausztria lakosságát. Ha a vándorlási és születési tendenciát megfigyeljük, akkor az elkövetkezendő 20 évben 8,5 százalékkal, azaz 9 millió fő fölé emelkedhet Ausztria népességszáma. Ha a bevándorlásokat nem vennénk figyelembe, akkor Ausztria lakossága 46

Statistik Austria, Kommission für Migrations- und Integrationsforschung der Österreichischen Akademie der Wissenschaften Wien 2010- 20.o.

66

folyamatosan csökkenő tendenciát mutatna, ami azt is jelenti, hogy valóban egy elöregedő társadalomról van szó.47 3.4.1. HONNAN SZÁRMAZNAK A BEVÁNDORLÓ KÜLFÖLDIEK Az Ausztriába vándorlók 40 százaléka származik az Európai Unió valamely tagállamából vagy Svájcból. További 46 százalékuk főként Jugoszlávia utódállamaiból és Törökországból érkeztek. A tengerentúlról érkezők éppen 14 százalékban tették ki a lakosságot, főként ázsiai országokból érkező személyekkel. A legtöbb bevándorló Németországból érkezett 2010. január elsejei adatok alapján, ezzel maga mögé szorítva a második helyre a Szerbiából, Montenegróból és Koszovóból érkezőket. A harmadik helyen a török származásúak, negyedik helyen a Bosznia Hercegovinából, és ötödik helyen a Horvátországból származóak állnak. Utánuk a sorban a román állampolgárságúak álltak, akiknek a száma a 2007 évi EU csatlakozásuk óta ugrásszerűen megnőtt. 2010. január elsején mindösszesen 39.000 magyar élt Ausztriában. Európán kívüli országok közül megemlíthetjük a következőket, ahonnan érkeztek bevándorlók: Kína, Egyiptom, Irán, Fülöp-szigetek, India és az Amerikai Egyesült Államok. A külföldről származó lakosság több mint egy harmada rendelkezik már osztrák állampolgársággal. 48 3.5. KÜLFÖLDIEK FOGLALKOZTATOTTSÁGA AUSZTRIÁBAN A bevándorlók körében alacsony a foglalkoztatottság. A migrációs háttérrel rendelkezők kevesebben vesznek részt a munka világában, mint az osztrák lakosság. A foglalkoztatottsági ráta 2009-ben a migrációs háttérrel rendelkezők körében 64 százalék volt, addig a migrációs háttérrel nem rendelkezők körében 74 százalék. Ez arra vezethető vissza, hogy a bevándorlók körében a nők sokkal kevesebben vesznek részt a munkavállalásban, osztrák lakosokhoz képest. Az EU-ból és EGT-ből származóak inkább részt vesznek a munka világában, mint az itt élő törökök, illetve Európán kívüliek. A munkában való részvétel alól leginkább

47

Statistik Austria, Kommission für Migrations- und Integrationsforschung der Österreichischen Akademie der Wissenschaften Wien 2010- 22.o. 48 Statistik Austria, Kommission für Migrations- und Integrationsforschung der Österreichischen Akademie der Wissenschaften Wien 2010- 24.o.

67

a török nők vonják ki magukat. A külföldi foglalkoztatottak életkora kitolódik.49 3.6.

KÜLÖNBÖZŐ

NEMZETISÉGEK

ÉLET

GRAZBAN

KÖZELBŐL A nemzetiségi összetételről Ausztriában már korábban írtam, de ebben a fejezetben a Grazban élő nemzetiségekkel való tapasztalataimat szeretném kifejteni. Graz lakossága 2009 év végére elérte a 292.442 főt. A városi honlapon található statisztikában kimutatták, hogy 2009.12.31-én 18.736 EU tagországból származó külföldi állampolgár, és 26.942 EU-n kívüli országból származó külföldi élt Grazban. A statisztika kimutatása szerint 2009.12.31-én 1866 magyar állampolgár élt Grazban, akik bejelentésük szerint állandó lakcímként vagy tartózkodási helyként a várost jelölték meg. Graz városának nemzetiségi összetételének rangsorában első helyen a Bosznia Hercegovinából származók, majd a horvátok, németek, törökök, románok, oroszok, magyarok, szlovének, és végül a szerbek állnak.50 A Grazban élő külföldiek összetételét egy egyszerű mintavételből meg lehet állapítani. Vegyük például a vállalatot, ahol férjem dolgozik raktárosként. Jól felkészülten német nyelvtudásával neki indult első munkanapjának, melyen döbbenten tapasztalta, hogy a főnökségen és egy-két munkatársán kívül nem dolgozik ott egy osztrák személy sem. Ezen tapasztalatait természetesen megosztotta velem is. A felsorolás igen hosszú volt, melyben szó

esett

tunéziairól,

törökről,

szlovénekről,

horvátról,

szerbről,

dominikairól, líbiairól, nigériairól, németekről, csecsenről, boszniairól, és bulgárról. Azt hiszem, el tudják képzelni, mennyi időbe telt, hogy megjegyezzem, hogy ki honnan is jött, sajnos még a mai napig is nehézséget okoz. A sors úgy hozta, hogy férjem összebarátkozott a tunéziai, arab kollégájával, akit később nekem is bemutatott. Pozitív eseményként éltem meg ezt a dolgot, hiszen Magyarországon soha nem ismerkedtem meg volna egy arabbal, ezáltal nem is ismerhettem meg volna különleges kultúrájukat

49

Statistik Austria, Kommission für Migrations- und Integrationsforschung der Österreichischen Akademie der Wissenschaften Wien 2010- 50.o. 50

http://www1.graz.at/Statistik/Bev%C3%B6lkerung/Bev%C3%B6lkerung_2009_ohneWand erung.pdf – 2012.01.25.

68

és személyiségüket. Igaz tévedés lenne levonni egyetlen egy emberből egy egész népcsoportra vonatkozó következtetést, de ez idő alatt nagyon sok történetet hallottam róluk, mely alapján jelenleg már barátunk honfitársait is megismerhettem. Az első megdöbbentő dolog Ausztriába jutásának története volt. 2008 óta él Grazban, azaz három éve. Előtte Tunéziában dolgozott

különböző szállodákban,

ahol

a

turistákat

szórakoztatta

animátorként, mely során arab anyanyelve, francia és olasz nyelvtudása mellett az angolt is elsajátította. Tunéziában alapvetően két mindenki által beszélt nyelv létezik, az arab és a francia. Köszönhető ez annak, hogy 1881ben Tunézia francia fennhatóság alá került, és csak 1956-ban szerezte vissza függetlenségét. Barátunk, egyik szezonban ismerkedett meg jelenlegi feleségével, aki osztrák származású. Nagyon sok arab, török hajlandó fizetni egy Európai Unió tagországából származó hölgynek, hogy hozzá menjen feleségül, hiszen így könnyedén juthatnak Európába és vállalhatnak munkát is. Így tapasztalhatta ezt meg férjem is, akit az első héten egy török és egy másik tunéziai kollégája is letámadott, hogy szerezzen testvérüknek (aki még a hazájukban él) egy magyar lányt, aki hajlandó lenne velük összeházasodni pénzért. Ezáltal el tudnának jutni Ausztriába dolgozni, ezen kívül pedig semmilyen kapcsolatra nem vágynak, csak a papír kell nekik. Természetesen

ilyen

fajta

fekete

üzleteket

elutasítottunk,

viszont

kíváncsiságból megkérdezte párom, mégis mennyi pénzt ajánlanának egy feleségért, a válasz egészen 1000-3000 euróig terjedt. Tunéziai barátunk három éve tartózkodik Ausztriában, és jelenleg raktárosként dolgozik. Megdöbbentő az a tény, hogy négy nyelv birtokában raktárosként kell dolgoznia. A három év alatt, megismerkedett az összes Grazban élő muszlimmal, mivel hogy nem a tunéziai származás szerint kötődnek ők egymáshoz, hanem a vallásuk szerint. Ez azt is jelenti, hogy teljesen különböző országokból érkező személyekkel alakított ki jó kapcsolatot. Beszélgetéseink során megállapítottuk, hogy érdekes módon, a külföldön élő azonos nemzetiségek közötti összetartás, illetve kötődés nem igazán erős, ami abban is megnyilvánul, hogy mi sem keressük kizárólag a magyarok társaságát, hanem sokkal inkább jól érezzük magunkat a többi külföldi társaságában. Különös, hogy több mint ezer kilométer távolságban az itt élő arab, algériai és albán nemzetiségek között is éles ellentétek 69

bontakoznak ki. Több verekedésről és súlyos következményekkel végződő összetűzésről hallottunk már. Jellemző érdekesség a kínaiak aránya Grazban viszonylag alacsony. 2009-ben körülbelül 560 kínai élet itt. Tapasztalataim szerint talán a fél év alatt összesen három vagy négy kínait láttam az utcán. A kínai ruházati üzletek sem jellemzőek. Munkatársaimtól megkérdeztem, miért ennyire különböző ez Magyarországhoz képest, mire elmondták, hogy próbálkoztak itt is üzleteket nyitni, de az osztrák lakosságnak nem volt rá igénye, ezért egy-két hónapon belül be is csődöltek. Sikerük viszont éttermeik üzemeltetése során van. 3.7. MAGYAROK GRAZBAN Rajtam kívül cégemen belül már 2011. május elsejei munkaerő piaci nyitást követően három munkatársamat is felkérték, hogy munkájukat Budapest helyett az ausztriai központban végezzék. Két kolléganőm a beszerzési osztályon dolgozott további másik tizenegy munkatársával, viszont a cégen belüli átrendeződések miatt részlegüket felszámolták, és minden országból csak egy-két személyt tartottak meg ennek a munkának elvégzésére, melyet svájci irányítással láttak el. Egy kollégám pedig, azóta az osztrák építési osztály munkájában vesz részt. Így mire én érkeztem itteni központunkba már három ismerős arccal volt szerencsém találkozni. Ugyan mindannyian különböző osztályon dolgozunk, de szünetekben és a munkaidőn kívül van lehetőségünk összejárni, ha kedvünk tartja. Négyünk közül, csak ketten szeretnénk tartósan letelepedni Ausztriában, ketten viszont csak időlegesen, pénzgyűjtés céljából vállalták a kiköltözést. Kiköltözésünk utáni napokban férjemmel elmentünk Graz központjába a Jakominiplatzra, ahol egy színvonalas pizzéria található. Már ezen az estén öt magyar származású személlyel volt szerencsénk összefutni. Az étterembe rendszeresen járunk, ahová azóta egy új pincér fiú érkezett, aki szintén magyar. Egy másik kedvenc éttermünkben a nemrég újabb meglepetésként ért, mikor a pincér is felszólalt magyarul beszélgetésünket hallván, és kedvesen megjegyezte, hogy így mennyivel egyszerűbb lesz az este. Mint ahogyan azt az élet diktálja, természetesen kiköltözésünk után gépjárműveinkkel nem kis gondok adódtak. Az autómentős úr javasolt egy üzletet, ahol a szükséges kellékeket be tudjuk szerezni. Mint később kiderült 70

az egyik eladó hölgy is magyar felmenőkkel rendelkezik. Amióta ez kiderült még szívesebben járunk oda vásárolni. Seiersbergben található Ausztria második legnagyobb bevásárlóközpontja. Ez körülbelül tíz kilométerre helyezkedik el Graztól, azonban különleges vonása, hogy egy helyre tömöríti a Graz és környékén élő magyarokat. Látogatásaim alkalmával nincsen olyan, hogy ne hallanék magyar beszédet. Nem is annyira különös, ha az üzletekben magyar eladókkal találkozom, vagy beülök egy kávéra a magyar tulajdonos presszójába. Azon sem kell meglepődnünk, ha egy péksüteményt vagy grill csirkét áruló lakókocsiból magyarul köszönnek ránk. Összevetve tapasztalataimat, sok honfitársammal együtt sokan vagyunk errefelé. 3.7.1. GRAZI MAGYAROK EGYESÜLETE A Magyarok Grazban (MaG) Egyesületet 2010-ben alapították. Az egyesület célkitűzései, hogy a Grazban élő magyar családokat, fiatalokat és idősebbeket egyaránt segítse, és kapcsolatot hozzon létre közöttük. Programjaik között szerepel a magyar kultúra és anyanyelvünk megőrzése, társasági

programok

szervezése,

különböző

gyermekfoglalkozások

leszervezése és támogatása. Havonta megjelenő Grazi Magyar Hírlevelük számos eseményről, az általuk szervezett programokról, illetve társasági eseményekről számol be. A hírlevélre bárki feliratkozhat, aki az aktuális eseményeket követni kívánja, továbbá a magyarokonline weblap is lehetőség nyújt arra, hogy segítségek kérjünk, a már kint tartózkodó honfitársaktól. Különösen nagy szerepet kapnak a gyerekek, és a gyermekprogramok színessé tétele. 2011 augusztusában ellátogattunk férjemmel a havonta megrendezésre kerülő „baráti sör” elnevezésű rendezvényükre, mely kötetlen beszélgetést és ismerkedést ajánlott. Szerencsénk volt megismerkedni a főszervezővel és családjával, akik kedvesen üdvözöltek, minden újonnan érkező személyt. Elbeszélgettünk arról, ki honnan jött, hol lakik, mivel foglalkozik. Ennek során kiderült, hogy rajtunk kívül, minden hölgy a férje után jött Grazba, nálunk ez pedig fordítva volt. Elmondták, ritka esetek közé tartozunk, hogy a feleségnek lett előbb munkahelye, mint a férjnek. Sokan akkor vettek részt először ilyen találkozón, hozzánk hasonlóan, továbbá minden pár elhozta egy vagy több 71

gyermekét. Később kiderült, hogy a kisgyermekek közül néhánynak nehézsége adódik az óvodában a nyelvi beilleszkedés miatt, ezáltal szomorúak, de a más magyar gyerekekkel való találkozás örömmel tölti el őket. A gyermekek közösségi szellemének fejlődésére és a magyar anyanyelv használata érdekében helyez ilyen nagy hangsúlyt az egyesület a gyermekprogramokra. Mivel Grazban nagyszámú magyar anyanyelvű tanuló van, illetve sok kisdiák beszéli jól a magyar nyelvet, a Stájer Tartományi Iskolai Tanács (Steiermärkischer Landesschulrat) lehetővé teszi a magyar nyelv oktatását az általános iskolákban. Az Anyanyelvápolási Alaptantervben lefektetett oktatási céloknak és nevelési feladatoknak megfelelően a tanulóknak lehetőségük nyílik a meglévő nyelvi szint megerősítésére és továbbfejlesztésére, az alapvető nemzeti kultúra (szokások és hagyományok, az anyanyelvi kultúra, a népköltészet, a magyar zenekultúra, a hon- és népismeret, stb.) megismerésére és ápolására.51

51

http://grazimagyarok.eu/mag - 2012.01.25.

72

4. MAGYARORSZÁG A SÓGOROK SZEMÉVEL 4.1.

OSZTRÁKOK

ÁLTAL

KOMMENTÁLT

MAGYAR

ESEMÉNYEK Nagyon érdekes volt számomra Ausztriából megfigyelni a Magyarországon zajló eseményeket 2011 decemberében és 2012 januárjában. Szinte nem telt el olyan nap a munkahelyemen, ahol ne esett volna szó Magyarországról, az IMF-ről vagy éppen csak Orbán Viktorról. Főnököm egyik reggel a következő felszólalással lépett be az iroda ajtaján: „Na, találjátok ki, ki van megint az újság címlapján? Hát Magyarország!” Mivel már jó ideje téma volt cégen belül Magyarország sorsa, elsősorban azért, mert cégünknek is vannak ott telephelyei, már kíváncsian vártam, mivel rukkolnak elő az újabb hírek. Nem telt bele egy két napba, a Grazból Németországba repülőn utazó kolléganőm érkezett a repülőn olvasható újsággal, melynek fő címlapján a következő felirat állt : „Időzített bomba – Magyarország”, majd alcímként: „A legnagyobb veszély Ausztria gazdasága számára”. A hét sztorijaként nevezett cikk, négy oldalon keresztül taglalja a magyarországi eseményeket, és az Ausztriával való viszonyunkat. Orbán Viktor, magyar miniszterelnök a tűzzel játszik: abszurd törvényekkel téveszti meg a befektetőket, az EU-t és az IMF-et. Ez a folyamat Ausztria számára kifejezetten veszélyes lehet, mivel

nagyon

szoros

gazdasági

kapcsolatban

van

szomszédjával,

Magyarországgal. Ekkor még arról írtak, hogy hazánk csődbe menetele, negatív következményekkel járna Ausztriában, miszerint elveszítené AAA besorolását. Magyarország még nem ment csődbe, de a Standard & Poors hitelminősítő intézet majdnem a cikk megjelenésével egy időben, leminősített kilenc euró övezeti országot, köztük Ausztriát is. Ausztria szerint az olaszországi és magyarországi gazdasági problémák, és ezen országokkal folytatott szoros gazdasági kapcsolatok miatt került veszélybe a kitűnő besorolásuk.52 Az osztrákok különös figyelemmel nézték a kormány különösebbnél különösebb törvényeit, melyeket 2011 év végétől kezdve alkottak meg. Ezek közé tartozott a novemberben megalkotott állatvédelmi törvény, miszerint az önkormányzatok vethetnek ki ebadót, de a magyar 52

http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/ausztria_szerint_mi_vagyunk_az_egyik_oka_ az_osztrak_leminositesnek.507645.html- 2012.04.05.

73

kutyafajták ez alól kivételt képeznek. Ez után következett az egészségtelen élelmiszerekre kivetett chipsadó, mely alól a magyar kolbászok és szalámifélék kivételt képeznek. Ezek a példákon kicsiben is megmutatkozik a kormány, azaz Orbán Viktor politikája, mely elszigeteli az országot a befektetők elől és veszélyezteti gazdasági fennmaradását. Ausztria szerint a miniszterelnök politikája elijeszti és ellehetetleníti a külföldi befektetőket, melynek kiszámíthatatlansága miatt csökken a működő tőke beáramlása az országba. Különösen érzékenyen az osztrákokat a Magyarországon jelen lévő bankjaik aggasztották. A cikk írója szerint Orbán egy népies „szabadságharcot” folytat a külföldi bankok ellen.

A bankokat magas

bankköltségekkel terheli, valamint kötelezi őket a külföldi devizában kiadott hitelek árfolyamrögzítésére. Legnagyobb mértékben az osztrák bankok érintettek, hiszen a vasfüggöny felbomlása óta erősen Magyarország irányába orientálódtak, így megszerezve a húsz százalékos piaci részesedést. A Nemzetközi Pénzbeli kompenzációs bank szerint az osztrák bankok magyarországi kitettsége, ami a hiteleket és magyar államkötvényeket illeti, nemzetközi

összehasonlításban

majdnem

32

milliárd

euróval

a

legmagasabb. A sorban ezek után az olasz bankok 18, majd a német bankok 16,6 milliárd euróval következnek. Körülbelül 25-30 %-kal mentesül az állami szektor a kötelezettségek alól. A legnagyobb magyar kockázatot a bankok közül az Erste-csoport viseli, melynek közel tizenegy milliárd eurós befektetése van hazánkban. A Raiffeisen banknak pedig kereken nyolc milliárd eurós befektetése. Az Erste-csoport 2011-ben hatszáz millió, a Raiffeisen-csoport háromszázötven millió eurót utalt Magyarországra, hogy a többletköltségekből adódó veszteségeket fedezni tudják. Mindkét bank nyilvánosságra hozta, hogy fiókjainak és munkatársainak létszámát kénytelenek csökkenteni. A Bank Austria, mely az Uni Credit csoport tagja, befagyasztotta a magyarországi terjeszkedését az események következtében. A

bankadó

következtében

hitelnyújtások

cégek

számára

tizenkét

százalékkal, háztartások számára pedig hat százalékkal csökkent. A Nemzetközi Gazdasági összehasonlító bécsi Intézet (WIIW), Magyarország szakértője szerint rugalmas megoldásokat kellene találni, amely a bankok, a fogyasztók és az állam is egyaránt viselni tud. Amikor Orbán Viktor kijelentette, hogy a megtakarítási számlákhoz való hozzájutás korlátozását 74

tervezi, azonnal megszólalt a magyarokban a vészharang. Ez ahhoz vezetett, hogy a Raiffeisenbank jóval nagyobb számú készpénz felvételeket regisztrált hazánkban, és ugyanakkor az osztrák Raiffeisenbankban, Burgendland tartományban ezt megelőző hetekben a pénzbefizetések megnégyszereződtek. A Bank Burgendland igazgatója szerint a magyarok által nyitott megtakarítási számlákon lévő pénz már az elmúlt években is elérte a kétszámjegyű befektetést millió euróban. A bankok mellett a gazdasági helyzet kis mértékben ugyan, de érinti a biztosító szektort is. Az Uniqua biztosító már 1990 óta van jelen Magyarországon, mivel a pozitív gazdasági növekedéskor is kitartott az ország mellett, így most sem tervezi kivonulását. Ennek feltehetően az is oka lehet, hogy már 2011 első kilenc hónapjában elérte a 6,6 százalékos piaci részesedést. A pánik hangulat ellenére elemzők azt nyilatkozták, hogy Magyarország fertőzésveszélyesnek nem mondható, hiszen Közép-Kelet-Európán nem egy egységes blokként kell nézni, hanem külön álló országoknak, melyeknek más és más erősségei és gyengeségei mutatkoznak. A piaci szereplők igen csak nagy izgalommal várták az események folytatását, mivel nem tartották valószínűnek, hogy országunk pénzügyi segítséget kap. a kormány 2011 novemberében folyamodott

segítségérért

a

Nemzetközi

Valutaalaphoz

(IMF).

A

segítségnyújtás feltétele a kijelentések szerint az, ha a kormány a gazdasági politikájából adódó problémákat, országon belül megoldja. A kormány együttműködési hajlandósága kezdetben nem igazán volt kielégítő, így az Európai Bizottság megfenyítette Magyarországot, hogy egy sor új magyar törvény ellen vádat emel, mivel azok az Európai Szerződés megszegésébe ütköznek. Szakértők szerint hazánknak az IMF és az EU pecsétjére lenne szüksége, azaz megerősítésére, hogy visszatérjen a befektetők bizalma az országba. Hazánk helyzetét nem lehet Görögországgal összehasonlítani, hiszen míg Magyarországnak az államadóssága 82 százalékon állt, Görögországé a duplája volt a gazdasági teljesítményének. Hazánk versenyképes, hiszen ezt az exportban való sikerek is megerősítik. A problémát a miniszterelnök személyében látják, hiszen ezzel a politikával csődbe viszi saját országát, miszerint az államcsőd egy lövés lenne a saját térdébe. Továbbá Magyarországon jelen lévő osztrák vállalatok igazgatói megkérdezve arra jutottak, hogy az osztrák vállalatok minden napos 75

meglepetésekkel

számolnak

hazánkban.

A

gazdasági

mutató

egy

százalékkal csökken 2012-ben, a munkanélküliség tizenegy százalék felett jár, és a fogyasztás stagnál. Hollandia és Németország mellett, Ausztria a harmadik legnagyobb befektető Magyarországon. Hazánk pedig Ausztria export céljai közül a hetedik helyen van. A vállalatok ebben a nehéz helyzetben is próbálnak pozitívan állni az IMF-el való tárgyalások eredményességéhez.53 Az osztrákok nagy intenzitással figyelték a 2012 januárjában Ausztriába csődülő magyarokat, akik menekítették ki pénzüket Magyarországról. Az osztrák

bankokba

látogató

magyarok

száma

heteken

belül

megnégyszereződött. Az osztrák Bank Burgenland, mely a GRAWE csoport tagja, óriásplakáton hirdet a határtól nem messze magyar nyelven, miszerint „Egy biztos, állandó és megbízható hely a pénzének: Bank Burgendland”, felirat „Beszélünk magyarul!”. A legtöbb magyar, aki a pénzét külföldre vitte Burgendland (magyarul Őrvidék) és Oststeiermark (magyarul KeletStájerország) tartományt célozták meg. Az említett bank igazgatója szerint 2011 decembere óta érkezik sok magyar hozzájuk, melyek száma csak egyre nőtt. Nagy előny a bank számára, hogy sok alkalmazott beszél magyarul, így könnyen tudnak tájékoztatást nyújtani az ügyfelek részére, és az ügyfelek is bizalommal és félelem nélkül mernek betérni hozzájuk. Sok magyar úgy nyilatkozott a bank felé, hogy fél Magyarország csődbe menetelétől, és ezért szeretnék pénzüket biztonságos helyre vinni. Nagyon nehéz szituáció ez, hiszen az emberek pénzkimenekítése az országból csak további gondokat szül a gazdasági és pénzügyi szektorban. Más bankoknál, különböző telephelyeken Ausztriában plusz munkaerőt kellett felvenniük, hiszen a nagy roham igényeit nem bírták az akkori létszámmal kielégíteni. A Kelet-stájerországi és őrvidéki határ menti bankok már korábban is rendelkeztek magyar ügyfelekkel, hiszen sokat Ausztriában vállalnak munkát, így ott vezetik a bankszámlájukat. Az osztrák banki alkalmazottak értesültek az ügyfelek által, aggodalmaikról, miszerint Magyarországon egyre magasabbak a megélhetési költségek, és mivel Ausztriában dolgozik,

53

Format – Österreichs Wochenmagazin für Wirtschaft & Geld: 2012.01.13.-10-11.o.

76

már erősen gondolkozik azon, hogy végleg elhagyja Magyarországot, így megspórolva az ingázás költségeit.54 Mivel Ausztria fekvését nézve Magyarország közvetlen szomszédja, az osztrákok úgy gondolták saját szemükkel is körbenéznek kis hazánkban, hogy szem közelből mérjék fel, mennyire súlyos is a helyzet. A Szombathely melletti községben, Toronyban máris egy étterem tulajdonosra akadtak, aki a lokál előtt ölbe tett kézzel állt. Elmondása szerint az embereknek nincsen pénzük, vagy pedig spórolnak a lehetséges rosszabb időkre. A vegyes bolti eladók is arról panaszkodtak, hogy az élelmiszeren kívül nem sok egyéb termék kel el mostanság. Sajnos az 2012 januárjában 25 százalékról 27 százalékra emelkedett az általános forgalmi adó, nőttek az energia, a közlekedés, valamint estek az ingatlan árak. Ezek együttvéve abszolút nem serkentik a vásárlói kedvet. Sok magyar nem tudja fizetni hitelének törlesztő részletét, de ugyanakkor a háza már semmit sem ér. A pékségben csak az „olcsó” fehér kenyér és a zsemle a kelendő, a teljes kiőrlésű kenyér a polcokon marad. Természetesen ez egyből feltűnik egy osztráknak, hiszen náluk olyan, hogy fehér kenyér, ritka, mint a fehér holló. Az utolsó mondat alapján, miszerint tornyi étteremtulajdonos véleménye a következő: „Egyértelmű, hogy nálunk a politikusok nem igazán kedvelt személyiségek.”55 4.2. „SPARPAKET” AZAZ ADÓSSÁGCSÖKKENTŐ CSOMAG Annak érdekében, hogy Ausztria ne jusson Magyarország, és a többi hasonló helyzetű európai ország sorsára, cselekedniük kellett. Ausztriában a kormány elrendelte a 26,5 milliárd eurós adósságcsökkentő csomagot. Werner Faymann kancellár és Michael Spindelegger alkancellár reálisnak tartja 2016-ra a nulla deficitet Ausztriában. 2012.02.10-én, pénteken prezentálták a megszorító csomag részleteit, melyet mindkét nagy párt elégedetten fogadott. Maria Fekter, a pénzügyminiszter asszony is reményét fejezte ki, hogy Ausztria hamarosan visszatérhet a tripla A, azaz AAA besorolású országok közé. Az adósságcsökkentő csomag kereken 26,5 milliárd eurót céloz meg 2016-ig, melyből 7,5 milliárd eurót adók 54 55

Kleine Zeitung – 2012.01.12., 30.o. Kleine Zeitung – 2012.01.12., 30.o.

77

formájában szeretnének elérni. Ez alatt értendő a tőkenyereség-adó és az adó-újraelosztás, a legjobban keresők számára egy úgy nevezett szolidaritási hozzájárulás (ezt még uniós szinten egyeztetni kell), valamint a pénzügyi tranzakciók adója. A megtakarítási oldalon is jelentős csökkentéseket eszközölnek a nyugdíjasokkal és a közalkalmazottakkal szemben, a munkaerő-piaci politikák kiigazítása terén, a finanszírozás és az irányítás területén, valamint csökkentik az ÖBB-alagútak számát, az egészségügyi reform kezdeményezése, és természetesen az országok és közösségek hozzájárulásai 5,2 milliárd euró értékben. Faymann elmondása szerint egy „társadalmilag kiegyensúlyozott költségvetésről” van szó, mely nem tartalmaz

„tömeges

adóelemeket”.

A

csomag

részleteiről

való

megállapodást sikeresnek nevezték, miszerint a közöset keresték, és meg is találták. Tartalmilag pontosították, hogy a bérek befagyasztását nem csak a köztisztviselőkre terjesztenék ki, hanem a szövetség kihelyezett vállalataira is, továbbá a tervek között szerepel a már említett, még le nem fektetett pénzügyi tranzakciós adó, és a svájci adóegyezmény. A Svájccal való tárgyalások a pénzügyminisztérium részéről már igen előrehaladott állapotban vannak. A szociális partnerek teljes mértékben támogatják az adósságcsökkentő csomagot: az Osztrák Szakszervezet, a Gazdasági Kamara és az Iparosok Szövetsége a kormány által előterjesztett intézkedésekkel alapvetően egyetértett, azonban kritikák is gyakoroltak ezekkel szemben. A szakszervezet sérelmezte, hogy nem vezettek be örökösödési- és ajándékozási adót, a kamara és az iparosok ezt éppen jóízűen fogadták, hiszen már elegük volt az extra adóztatásokból.56

56

http://derstandard.at/1328507500124/Massnahmenbuendel-Regierung-verordnetOesterreich-ein-265-Milliarden-Sparpaket -2012.04.04.

78

5. ÖSSZEGZÉS Nem állítok valótlant, ha azt mondom, azokban az emberekben, akik kicsit jobban megismerhetik személyesen is Ausztriát, felmerül a kérdés, hogy miért is olyan különböző ez az ország, Magyarországhoz képest. Talán a kérdés azért is egyértelmű, mivel közös, több száz éven át tartó történelmünkből adódóan feltételezhető lehetne, hogy a két ország sorsa idővel hasonlóan alakult. Azonban ez nem így van, hiszen a dolgozatomban végig vezetett tapasztalatok és források elemzése során szembetűnő különbségek vannak a két ország között. Dolgozatom fő célja a munkaerőpiaci környezet vizsgálata Ausztriában. Magyarországon 2011. december–2012. februárban a munkanélküliek létszáma 497 ezer fő volt, ami az egy évvel korábbihoz hasonló, 11,6 százalékos munkanélküliségi rátát eredményezett. A munkanélküliség nemek

szerint

eltérően

alakult.

A

munkanélküliek

száma

és

a

munkanélküliségi ráta a nők esetében emelkedett, a férfiakra jellemző mutatók kismértékben javultak.57 Ugyanakkor Ausztriában ezen adatok másképpen alakultak, hiszen ugyanebben az időszakban a munkanélküliségi ráta 4,2 százalékon állt, mellyel az európai unióban vezető szerephez jutottak.58 A magyarországi munkanélküliségi ráta közel háromszorosa az osztráknak. Az osztrákok kiemelkedően jó szerepét a listán több tényező is okozhatja: 

külföldiek magas létszáma



jól megfizetett segédmunkák



bérmunka közvetítő cégek segítsége



nem elvárt a magas kvalifikáció a munkahelyek betöltéséhez, csak vezető pozícióban



nincsenek magas elvárások idegen nyelvtudás tekintetében.

Többek között saját tapasztalatok alapján, illetve kérdőívem által segítségül hívva Ausztriában élő magyarok véleményét, azt vizsgáltam, megéri-e Ausztriába jönni, dolgozni és élni egyaránt. Az Ausztriában megteremtett munkakörülmények, a munkáltatók által nyújtott jövedelem, a megélhetés 57

http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/mun/mun21202.pdf - 2012.04.14. http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_PUBLIC/3-02042012-AP/DE/3-02042012AP-DE.PDF - 2012.04.14. 58

79

költségei, a szociális juttatási rendszer, lehetővé teszik, hogy egy magasabb színvonalon élhessünk itt. Aki dolgozni szeretne az országban, könnyedén találhat munkát egy-két héten belül, hiszen a bérmunka közvetítő cégek számtalan állást kínálnak. Itt hajlandóak a külföldi munkavállalók alacsonyabb

színvonalú

segédmunkát

elvégezni,

hiszen

például

Magyarországhoz képest is jóval több munkabért folyósít a munkáltató havonta. Az állam támogatja a helybéli, valamint a külföldi személyek fejlődését is, hiszen minden szemeszterben 60 eurós képzési csekket ad, mellyel részt vehetünk különböző nyelvtanfolyamokon, tanfolyamokon, sport tevékenységeken. A kérdőív elemzése során mutatott eredmények is azt igazolják a kitöltők körében, hogy elégedettek ausztriai életükkel, valamint másoknak is javasolnák az országot munkavállalás és letelepedés szempontjából.

Többnyire

egyedül

mertek

honfitársaim

nekivágni

külföldnek, főként az anyagi javulás érdekében. A

magyarországi

körülmények

sajnos

igen

lesújtóak,

így

nem

csodálkozhatunk azon, hogy sok, Magyarországon ingyenes oktatás keretében végzettséget szerzett fiatal vagy akár idősebb, külföldre megy dolgozni. Érdekes megállapítani, hogy a szakmunkások munkájának értékelése Magyarországon igen sekély szinten mozog. A 2004-es Európai Uniós csatlakozásunkat követően az oktatási szférában nagy hangot adtak a szakmunkás és szakképzés fontosságának. A diákok nagy létszámban végeztek el különböző középfokú, illetve felsőfokú szakképesítést, mellyel hamarosan csalódást kellett elszenvedniük, hiszen ez után szembesülniük kellett, hogy diploma hiányában nem rúghatnak labdába a munkaerőpiacon. Magyarországon a szakmunkások alkalmazását sajnos általában bejelentés nélkül végzik, azaz többnyire „fekete munkásként” kerülnek alkalmazásba. Egy 2004-ben végzett kutatás eredményei szomorú adatokat közöltek. A 25 uniós tagországra vonatkozó elemzés szerint a feketemunka aránya hazánkban elérte a bruttó hazai termék 18 százalékát, így hazánkat mindössze Görögország előzi meg az illegális munkavállalás ranglistáján. A felmérés számadatai alapján a tiltott munkavégzés leginkább az építőiparban,

a

mezőgazdaságban,

valamint

a

szálloda-

és

vendéglátóiparban harapózott el, ahol a 25 és 45 év közötti férfiak körében legnagyobb a feketemunkások aránya. Az Európai Bizottság szerint az 80

illegális munkavállalás elterjedésének legfőbb okai közé tartozik a munkavállalókat sújtó magas adóteher, a kormány hatékonyságába vetett bizalom, a munkaerőpiac merevsége és a kulturális hagyományok. A jelentés rámutat, hogy a problémára a bürokratikus terhek csökkentése és az ellenőrzések szigorítása jelenthet megoldást.59 Ausztriában a szakmunkaerőt nagy becsben tartják, melyet a munkabérek kialakításával

is

kifejeznek.

Egy

irodai

munkás,

azaz

szellemi

foglalkoztatott sokkal kevesebb jövedelemre tesz szert, mint például egy asztalos, azaz kétkezi munkás. Magyarországon a helyzet éppen fordított, hiszen ott a szellemi foglalkoztatott keres jobban. Ausztriában az iskolarendszeren belül lehetővé válik, hogy a diákok már 16-17 évesen kitanulják választott szakmájukat, majd gyakornokként elhelyezkedjenek a vállaltoknál. Amíg Magyarországon a kormány képviselői és a vállalatok vezetőségei nem változtatnak a munkavállalókhoz való hozzáállásukon, azaz a jövedelmeket nem emelik a megélhetéshez szükséges szintre, nem csökkentik az adóterheket, nem szorítják vissza a bejelentés nélküli foglalkoztatást, addig Magyarország az életművészek országa marad…

59

http://gazdasag.ma.hu/tart/rcikk/c/0/92423/1 Cikk: 2004.07.06. – 2012.04.15.

81

FÜGGELÉKEK 1. Számú függelék

82

83

84

2. Számú függelék

Forrás: http://www.mfa.gov.hu/NR/rdonlyres/77934361-6DD4-42A7-96766F6778D25C42/0/Ausztriagazdas%C3%A1g%C3%A1nakf%C5%91bbmutat%C3%B3i.pdf

85

3. Számú függelék Kétoldalú áruforgalom alakulása az integrációhoz csatlakozás, és az azt megelőző évben

86

4. Számú függelék Lakosság, állampolgárság szerint az egyes tartományokban 1971 és 2001 között Bevölkerung 1971 bis 2001 nach ausgewählter Staatsangehörigkeit und Bundesländern Staatsangeh örigkeit

Österr Burg Kärn Niede Ober- Salzb Steier Tirol Voreich enten rösterr urg mark arlb land österr eich erg eich

Wien

1971 Insgesamt

7.491. 526

272. 319

526. 1.420. 1.229. 405.1 759 816 972 15

1.195. 023

544. 483

277. 1.619. 154 885

Österreich

7.279. 630

270. 539

517. 1.394. 1.201. 387.8 586 611 997 46

1.174. 944

522. 171

251. 1.558. 620 316

211.89 6

1.78 0

9.17 17.26 26.205 27.975 20.079 3 9

22.3 12

25.5 34

61.56 9

47.087

371

3.06 5

4.292

5.435

6.34 2

4.25 4

8.281

7.778

24

728

234

308

677

3.11 8

861

1.401

ehem. 93.337 Jugoslawien

614

2.96 13.118 12.356 7.173 4

8.359

7.71 4

12.3 72

28.66 7

NichtÖsterreich, dar.: Deutschland Italien

9.228 5.819 427

Polen

774

8

42

99

90

18

78

18

17

404

Rumänien

397

-

9

74

117

14

23

10

5

145

Schweiz

3.860

40

292

273

371

207

461

400

977

839

ehem. Tschechosl owakei

2.991

24

35

492

265

100

95

95

63

1.822

16.423

33

23

3.479

1.261

951

140

1.66 4

5.04 9

3.823

Ungarn

2.691

144

68

629

241

73

204

101

54

1.177

Vereinigte Staaten

4.422

181

163

401

313

488

381

304

102

2.089

Türkei

1981 Insgesamt

7.555. 338

269. 771

536. 1.427. 1.269. 442.3 179 849 540 01

1.186. 525

586. 663

305. 1.531. 164 346

Österreich

7.263. 890

267. 750

528. 1.392. 1.236. 420.1 023 061 040 49

1.171. 566

559. 083

271. 1.417. 289 929

291.44 8

2.02 1

8.15 22.15 35.788 33.500 14.959 6 2

27.5 80

33.8 75

113.4 17

40.987

485

2.94 6

3.771

4.109

5.99 5

4.13 3

6.424

6.681

32

603

265

409

2.85

545

1.451

NichtÖsterreich, dar.: Deutschland Italien

7.711 5.413 251

273

87

Bevölkerung 1971 bis 2001 nach ausgewählter Staatsangehörigkeit und Bundesländern Staatsangeh örigkeit

Österr Burg Kärn Niede Ober- Salzb Steier Tirol Voreich enten rösterr urg mark arlb land österr eich erg eich

Wien

2 ehem. 125.89 Jugoslawien 0

611

2.68 13.841 13.459 9.999 3

6.014

8.26 3

12.4 33

58.58 7

Polen

5.911

38

42

1.617

1.302

64

68

58

69

2.653

Rumänien

1.253

-

10

652

167

40

22

9

3

350

Schweiz

3.569

55

226

299

345

226

390

404

888

736

ehem. Tschechosl owakei

2.032

14

16

461

558

51

46

77

56

753

59.900

238

5.665 2.986

401

6.89 0

13.7 12

19.71 0

Ungarn

2.526

65

58

541

390

43

106

81

125

1.117

Vereinigte Staaten

4.171

126

136

489

301

518

339

245

84

1.933

Türkei

173 10.125

1991 Insgesamt

7.795. 786

270. 880

547. 1.473. 1.333. 482.3 798 813 480 65

1.184. 720

631. 410

331. 1.539. 472 848

Österreich

7.278. 096

263. 092

530. 1.406. 1.262. 444.3 726 294 221 73

1.154. 452

586. 352

287. 1.343. 390 196

517.69 0

7.78 8

17.0 37.99 67.519 71.259 30.268 72 2

45.0 58

44.0 82

196.6 52

57.310

1.09 2

4.58 8

5.885

8.47 5

4.47 3

9.017

8.636

30

652

370

469

3.92 1

468

2.128

ehem. 197.88 Jugoslawien 6

1.25 4

7.43 17.23 20.121 27.276 8 0

9.702

13.0 78

14.4 29

87.35 8

18.321

336

245

3.118

2.010

348

690

337

181

11.05 6

18.536

920

512

5.617

4.413

496

3.533

267

246

2.532

4.901

141

411

512

414

323

584

581

1.01 9

916

11.318

378

100

3.231

3.865

259

560

192

114

2.619

118.57 9

630

595 18.129 13.233 6.558

1.560

13.6 52

20.3 46

43.87 6

10.556

1.62 2

154

2.206

1.419

299

775

286

256

3.539

5.770

158

218

815

505

771

462

376

169

2.296

NichtÖsterreich, dar.: Deutschland Italien

Polen Rumänien Schweiz ehem. Tschechosl owakei Türkei Ungarn Vereinigte

6.132 10.458 7.190 287

311

88

Bevölkerung 1971 bis 2001 nach ausgewählter Staatsangehörigkeit und Bundesländern Staatsangeh örigkeit

Österr Burg Kärn Niede Ober- Salzb Steier Tirol Voreich enten rösterr urg mark arlb land österr eich erg eich

Wien

Staaten 2001 Insgesamt

8.032. 926

277. 569

559. 1.545. 1.376. 515.3 404 804 797 27

1.183. 303

673. 504

351. 1.550. 095 123

Österreich

7.322. 000

265. 005

527. 1.451. 1.277. 454.8 333 770 180 07

1.129. 791

609. 860

304. 1.301. 395 859

710.92 6

12.5 64

32.0 60.52 94.034 99.617 53.512 71 0

63.6 44

46.7 00

248.2 64

72.218

1.37 1

5.45 3

6.553

12.5 58

5.88 0

12.72 9

10.064

64

891

648

594

3.12 7

721

2.928

Bosnien und Herzegowina

108.04 7

1.62 6

8.84 13.83 13.997 24.720 9 9

9.111

8.60 5

5.66 2

21.63 8

Serbien u. Montenegro

132.97 5

1.33 6

3.46 10.84 14.339 14.721 4 1

5.221

7.79 5

6.46 2

68.79 6

60.650

1.23 9

4.91 5

5.172 10.729 5.729

8.249

5.72 6

2.67 7

16.21 4

13.696

195

233

3.181

2.279

969

544

115

194

5.986

6.893

100

1.54 7

624

329

302

2.184

268

715

824

21.841

441

283

3.843

1.849

412

703

431

231

13.64 8

17.470

880

926

3.674

2.872

731

4.046

373

255

3.713

5.962

221

522

642

404

369

638

700

1.19 7

1.269

Slowakei

7.739

335

87

2.314

541

265

470

344

71

3.312

Tschechische Republik

7.313

86

91

2.396

1.485

369

374

329

70

2.113

127.22 6

1.28 0

1.19 19.911 17.276 8.800 2

4.793

16.0 17

18.8 38

39.11 9

12.729

1.73 1

287

2.848

1.235

548

1.236

462

247

4.135

6.108

126

178

995

469

762

387

369

169

2.653

NichtÖsterreich, dar.: Deutschland Italien

Kroatien Mazedonien Slowenien Polen Rumänien Schweiz

Türkei Ungarn Vereinigte Staaten

8.369 10.723 8.582 601

490

Q: STATISTIK AUSTRIA, Volkszählungen 1971 bis 2001. Erstellt am: 01.06.2007.

89

IRODALOMJEGYZÉK

1. Dr. Székely Judit Foglalkoztatási és Képzési Szakállamtitkár SZMM power point prezentációja 2. Horst Friedrich Mayer – Dieter Winkler: In allen Häfen war Österreich. Die Österreichisch-Ungarische Handelsmarine.. Bécs: Verlag der Österreichischen Staatsdruckerei. 1987 88. oldal 3. SZATMÁRI J. (2007): Tájékoztató a magyar-osztrák határ menti ingázói egyezmény végrehajtásáról. Vas megyei Munkaügyi Központ, Szombathely, 12 p. 4. GALLUP INTÉZET (2001): Külföldi munkavállalási hajlandóság a Nyugat-Dunántúlon. Kutatási zárójelentés Magyar Gallup Intézet. Budapest, 114 p. 5. CSAPÓ T. (1999): Határ menti együttműködések a munkaerőpiac területén, különös tekintettel Vas és Zala megyére. - In.: Rechnitzer J. (szerk.): Elválaszt és összeköt - a határ. MTA RKK, Pécs-Győr, pp. 269297. 6. Pénz mágnes magazin I.évf. 2. szám 39.o. 7. EURES és AMS közös tájékoztatója- Leben und Arbeiten in Österreich – 2008-as kiadás 8. Statistik Austria, Kommission für Migrations- und Integrationsforschung der Österreichischen Akademie der Wissenschaften Wien 2010- 20.o. 9. Statistik Austria, Kommission für Migrations- und Integrationsforschung der Österreichischen Akademie der Wissenschaften Wien 2010- 22.o. 10. Statistik Austria, Kommission für Migrations- und Integrationsforschung der Österreichischen Akademie der Wissenschaften Wien 2010- 24.o. 11. Statistik Austria, Kommission für Migrations- und Integrationsforschung der Österreichischen Akademie der Wissenschaften Wien 2010- 50.o. 90

12. Kleine Zeitung- Bildung Aktuell melléklete 4. o.– 2012. Január 19. 13. Kleine Zeitung- Bildung Aktuell melléklete 37. o.– 2012. Január 19. 14. Format – Österreichs Wochenmagazin für Wirtschaft & Geld: 2012.01.13.-10-11.o. 15. Kleine Zeitung – 2012.01.12., 30.o. 16. Kleine Zeitung – 2012.01.12., 30.o. Internetről származó irodalom: 17. http://ittvagyunk.eu/htmls/cikkek.html?articleID=28 18. http://hu.wikipedia.org/wiki/Habsburg-h%C3%A1z 19. http://hu.wikipedia.org/wiki/Habsburg_Birodalom 20. http://monarchia.netlap.net/- 2012.01.23. 21. http://hu.wikipedia.org/wiki/K._u._k. 22. http://nol.hu/kulfold/a_k__aki_nem_baratkozott_kadarral 23. http://zukunfteuropa.at/site/5804/default.aspx - 2012.01.23. 24. http://zukunfteuropa.at/site/5819/default.aspx - 2012.01.23 25. http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=allakeresoknek_munkavall_eu_egt_ta gallamokban&switchcontent=ak_munkavall_eu_egt_tagallam_osztrak&switchzone=Zone1&switch-render-mode=full – 2012.01.23. 26. http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/eu/Aktualitasok/munkavallalas_eu_ban _0805.htm- 2012.01.23. 27. http://atv.hu/penztarca/20110116_piacnyitas_nem_ozonlik_el_a_magyar_m unkasok_ausztriat_es_nemetorszagot - 2011.01.16.

28. http://www.statistik.at/web_de/statistiken/bevoelkerung/volkszaehlungen_re gisterzaehlungen/bevoelkerung_nach_demographischen_merkmalen/index.h tml - 2012.01.23.

91

29.

http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_PUBLIC/3-02042012-

AP/DE/3-02042012-AP-DE.PDF 30. http://www.euvonal.hu/index.php?op=kerdesvalasz_reszletes&kerdes_valas z_id=528 31.

http://www.mnb.hu/arfolyam-

tablazat?query=2011.07.19.,2012.01.25.,1,EUR – 2012.01.25. 32. http://www.hrportal.hu/index.phtml?page=berkalkulator_2012&edt_brutto= 93000&edt_gyerekek=0&edt_egyedulnevel=0&btn_submit=+Kisz%E1mol +%3E%3E+- 2012.01.25. 33. http://www.wer-hat-wen.at/kat/160kat.php - 2012.01.25. 34. http://www1.graz.at/Statistik/Bev%C3%B6lkerung/Bev%C3%B6lkerung_2 009_ohneWanderung.pdf – 2012.01.25. 35. http://grazimagyarok.eu/mag - 2012.01.25. 36. http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/ausztria_szerint_mi_vagyunk_az _egyik_oka_az_osztrak_leminositesnek.507645.html- 2012.04.05. 37.

http://derstandard.at/1328507500124/Massnahmenbuendel-Regierung-

verordnet-Oesterreich-ein-265-Milliarden-Sparpaket -2012.04.04. 38. http://www.eretlenek.hu/tetelek/tortenelem/magyar_gazdasag_jellemzoi_ket _vilaghaboru_kozott- 2012.04.14. 39. http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/__volt_ketoldalu_kapcsol atok/Europa/ausztria/ausztriagazdasagi.htm - 2012.04.14. 40. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/mun/mun21202.pdf - 2012.04.14. 41.

http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_PUBLIC/3-02042012-

AP/DE/3-02042012-AP-DE.PDF - 2012.04.14. 42.

2004.07.06.

–

http://www.vallalatalapitas.hu/index.php?base=static&type=austria

–

http://gazdasag.ma.hu/tart/rcikk/c/0/92423/1

Cikk:

2012.04.15. 43.

GmbH in Österreich dokumentuma – 2012.04.18. 92

44.

http://www.vallalatalapitas.hu/index.php?base=static&type=austria

–

Egyéni vállalkozások dokumentuma – 2012.04.18. 45.

http://www.nomyblog.de/nomyblog/restaurant-day-in-helsinki/

-

2012.04.18. 46.

http://www.kleinezeitung.at/freizeit/lokalerezepte/2929080/kommet-

esset-alle-davon.story - 2012.04.18. 47. http://restauranttag.at/wie-geht-das/ - 2012.04.18. 48. Auswirkungen der Arbeitsmarktöffnung am 1. Mai auf den Wirtschaftsund Arbeitsstandort Österreich - Johannes Berger, Helmut Hofer, Michael Miess, Ulrich Schuh, Ludwig Strohner (IHS) Gudrun Biffl (DUK) April 2011 – 2012.04.18.

93