Tanmenetjavaslat a természetismeret tanításához a 6. évfolyam számára

Tanmenetjavaslat a természetismeret tanításához a 6. évfolyam számára

Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához

A 6. ÉVFOLYAMOS TERMÉSZETISMERET TANTÁRGY TANMENETJAVASLATA A 6. évfolyamos természetismeret témakörei a tankönyvben Évi óraszám: 72 (heti 2) 6. évfolyam Témakör

Leckék száma

Az erdő életközössége

13

Kölcsönhatások. Az energia

9

A Föld bolygó

9

A természet erői

9

Hazai tájakon

11

A füves területek életközössége. Termesztett növényeink

9

Vizek, vízpartok életközössége

12

A javasolt óraszámok magukban foglalják az ismétlésre, összefoglalásra, gyakorlásra, ellenőrzésre, kísérletek-vizsgálatok elvégzésére és a kiegészítő anyagok feldolgozására fordítható órákat is.

7

1.

2.

Az óra anyaga

Hazánk erdői

Oktatási-képzési feladat

Fogalmak

AZ ERDŐ ÉLETKÖZÖSSÉGE Az életközösség fogalma. Életközösség, önmegújuAz erdő és az élettelen környezet lási képesség, élettelen kapcsolata. környezeti tényezők, Az erdő és annak élőlényei kötermészetes erdő, telepített erdő zötti kapcsolatok. A természetes és a telepített erdő fogalma, főbb jellemzői. Hazánk főbb erdőtípusai: tölgyesek, bükkösök, fenyvesek.

Erdőt alkotó fáink: A tölgyerdők jellegzetes fafajai, a tölgy és a bükk az erdő szintezettsége. A növényzet fényigény szerinti elhelyezkedése. A tölgyfa és a bükkfa főbb jellemzői: törzsük, lombkoronájuk, a lombkorona összehasonlítása, virágjuk, virágzatuk, termésük. Az egylaki növény fogalma. A természetes erdőfelújulás folyamata.

Kocsányos és kocsánytalan tölgy, csertölgy, bükkfa, gyepszint, cserjeszint, lombkoronaszint, porzós virágzat, termős virágok, makktermés, természetes erdőfelújulás – fenntartható fejlődés, nyílt és zárt lombkorona

Koncentráció

Környezetismeret 4. évfolyam: a fa részei, a hazai erdők élete Természetismeret 5. évfolyam: a hőmérséklet és mérése, a hőmérséklet változásai, tájékozódás hazánk domborzati térképén, az időjárás elemei

Szemléltetés

Interaktív tananyag hazánk erdőiről Magyarország domborzati térképe Egy-egy élő hajtásrészlet hazánk leggyakoribb fafajairól Képek, videofilmrészletek hazánk természetes és telepített erdőiről, a tankönyv képei és rajzai

Környezetismeret 1–4. évfolyam: a gazdálkodó ember természeti és épített környezete

Interaktív tananyag a tölgyés a bükkerdőről

Természetismeret 5. évfolyam: termesztett gyümölcsfáink főbb jellegzetességei, a virágok megporzása, tájékozódás hazánk domborzati térképén, tájékozódás a természetben

Makktermések, makktermések csíráztatása tanteremben

Képek és élő növényi hajtások a tölgyekről és bükkről

Képek a gyümölcsfák metszéssel kialakított lombkoronáiról Kéreglenyomatok a tölgyfa és a bükkfa törzséről


8

Óra

Óra

Az óra anyaga


Fogalmak

Koncentráció

Szemléltetés

Matematika 5–6. évfolyam: összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés; különbségek, azonosságok megállapítása Magyar irodalom 5. évfolyam: az erdő életének bemutatása irodalmi alkotásokban Természetismeret 5. évfolyam: az anyag fogalma, élő és élettelen anyagok tulajdonságai 3.

Az őshonos fenyvesek elhelyezkedése hazánkban. A fenyőerdők szintjei. Az erdei fenyő törzse, lombkoronája, virágzatai. A nyitvatermő növény megporzása, a mag kialakulása. A kalapos gombák közös tulajdonságai. A gombák és a fák együttélése. A gyilkos galóca és az erdei csiperke fő tulajdonságai. A gombák jelentősége az anyagok körforgásában.

Őshonos növény, egylaki, nyitvatermő, lomblevél, tűlevél, hártyás mag, zárt lombkorona, korhadékevő, gombafonalak, termőtest, spóra, gyilkos galóca, erdei csiperke

9

Környezetismeret Interaktív tananyag az er1–4. évfolyam: legdeifenyőről és a gombákról fontosabb gyümölcstermő fáink élete Élő hajtások különböző fenyőfajokról, erdeifenyő-toTermészetismeret boz és egyéb fenyőfajok 5. évfolyam: a mettobozai széssel kialakított lombkorona, a gyüÉlő gombafajok mölcsök gombakártevői, egyes gyümölcs- A tankönyv képei és rajzai fák igényei a talaj a fenyők beporzásáról és a típusa és tápanyagtar- gombák fejlődéséről talma iránt, az időjárás és az éghajlat elemei


Az erdeifenyő. Gombák az erdőben

Az óra anyaga


Fogalmak

A környezeti tényezők és az élőlények szervezeti felépítése közötti kapcsolat bemutatása. Az emberi tevékenységek hatása az erdők életére.

Koncentráció Matematika 5–6. évfolyam: osztályozás egy és több szempont alapján

Szemléltetés Gyanta; a tankönyvben leírt gyantával kapcsolatos vizsgálatok, megfigyelések elvégzése Különböző fenyőfajok tobozai, hártyás magok

4.

A cserjék és a gyepszint virágos növényei

A cserjék közös tulajdonságai. A kökény, a mogyoró és a vadrózsa szervezeti felépítése, termésük. A cserjék jelentősége az erdő életközösségében (fészkelőhely, búvóhely, táplálék, a szél- és a páratartalom befolyásolása, stb.). A zárvatermő növények jellemzői: a megporzás folyamata, a termőből termés, a magkezdeményből mag lesz. A gyepszintben élő növények. A hóvirág szervezeti felépítése, alkalmazkodási a környezeti feltételekhez (fény- és hőmérséklet).

Fásszárú, cserje, cserjeszint, kökény, mogyoró, vadrózsa, csipkebogyótermés, áltermés, csonthéjas termés, ágtövis, tüske, gyepszint, hagyma

Környezetismeret 1–4. évfolyam: lágy szárú és fás szárú növények, a növények alkalmazkodása a környezeti tényezőkhöz, a növények tápanyagai. Természetismeret 5. évfolyam: a vöröshagyma és a fokhagyma, a sárgarépa raktározó főgyökere, termős és porzós virágok, makktermés és egyéb húsos és száraz termések, a hőmérséklet változásai

Interaktív tananyag a cserjékről és a gyepszint virágos növényeiről Élő hajtások és termések a leggyakoribb cserjékről A tankönyvi magyarázó rajzok a megporzásról és a termés kialakulásáról Különböző hagymás növények (tulipán, jácint, vöröshagyma, fokhagyma stb.) hagymájának bemutatása Vizsgálat: valamilyen hagymás növény hajtatása cserépben, folyamatos megfigyelés a növény fejlődéséről


10

Óra

Óra 5.

Virágtalan növények az erdőben

A gímszarvas, az őz és a vaddisznó


Fogalmak

11

A zuzmók, mohák és a páfrányok virágtalan növények, spórákkal szaporodnak. A zuzmótelepekben gombafonalak és moszatok élnek együtt. Spórákkal szaporodnak. A mohák is telepes növények, nincsenek valódi szerveik, gyökérszerű fonalakkal rögzülnek, szár- és levélszerű képződményeikben zöld színtestek vannak, bennük készül a növény tápláléka. A mohák és zuzmók fontosak a talajképződésben, a talaj megkötésében és a táplálkozási láncokban. Az erdei pajzsikának valódi szervei vannak. Spórákkal szaporodik.

Virágtalan növény, spóra, előtelep, ivarszervek, hímivarsejt, petesejt, együttélés, telepes növény, gyöktörzs, évelő növény

A gímszarvas és az őz párosujjú patás, növényevő, összetett gyomrú, kérődző állat. Fogazatuk növényevő, zápfogaik felülete redős. A hím szarvasnak és őznek agancsa van, mely a homlokcsont csapjából fejlődik. A vaddisznó is párosujjú patás, mindenevő állat, növényi és állati eredetű táplálékot fogyaszt.

Növényevő, mindenevő, redős zápfog, összetett gyomor, kérődzés, agancs, párosujjú patás, vadgazdálkodás

Koncentráció Környezetismeret 1–4. évfolyam: a virágos növények szervei, a növények tápanyagai Természetismeret 5. évfolyam: egynyári, kétnyári és évelő növények, a növények megporzása

Szemléltetés Interaktív tananyag az erdőben élő virágtalan növényekről Élő mohák, zuzmók és erdeipajzsika-növény Kézinagyító: a spóratartó tokok megfigyelése Mikroszkóp: a zuzmók telepes felépítésének megfigyelése, rajzok készítése Mohanövény levélkéjének mikroszkópos megfigyelése

Természetismeret 5. évfolyam: a szarvasmarha, a házi ló és a házi sertés testfelépítése, életmódja, szaporodása

Interaktív tananyag a gímszarvasról és a vaddisznóról Mindenevő, növényevő és ragadozó állatok koponyái, zápfogai A tülkös szarv és agancs bemutatása és összehasonlítása


6.

Az óra anyaga

Az óra anyaga


Fogalmak

Koncentráció

Zápfogai gumósak, szemfogai agyarrá fejlődnek.

7.

A róka, a sün és a mókus

A vörös róka testfelépítése, életmódja, szaporodása. A rókák alkalmazkodása a környezethez. A veszettség és a betegség tünetei a vadon élő és a háziállatokon. A sün testfelépítése, életmódja, alkalmazkodása a környezethez. A téli álom. A mókus testfelépítése, életmódja. A megszakított téli álom. Összefüggések keresése a testfelépítés és életmód között.

Szemléltetés A tankönyv magyarázó rajzai az összetett gyomor működéséről és a tülkös szarv és az agancs összehasonlításáról

Ragadozó életmód, ragadozó fogazat, alkalmazkodás az élőhelyhez és az élő környezethez, szarutüske, rovarevő fogazat, téli álom, rágcsáló fogazat, megszakított téli álom

Környezetismeret 1–4. évfolyam: az élőlények alkalmazkodása az élettelen környezethez, táplálkozási kapcsolatok az élőlények között Természetismeret 5. évfolyam: a házi egér és a vándorpatkány testfelépítése, életmódja Magyar nyelv és irodalom: szövegértés – a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; a szövegben megfogalmazott információk azonosítása, összekapcsolása, rendezése; a szöveg elemei közötti ok-okozati, általános-egyes vagy kategóriaelem viszony magyarázata

Interaktív tananyag a gímszarvasról és a vaddisznóról Növényevő, mindenevő, ragadozó állatok koponyája, a fogazatok megfigyeltetése Kutya- és macskafélék végtagjainak bemutatása A tankönyv magyarázó rajzainak megfigyelése (táplálék-összetétel, téli álom) Ismereterjesztő irodalomból szemelvények a különböző állatfajok felkészüléséről a téli álomra


12

Óra

Óra 8.

Az óra anyaga Harkályok és énekesmadarak az erdőben

Oktatási-képzési feladat Az erdő élőlényei. Táplálékuk összetétele alapján felosztják egymás között az erdő élőhelyeit. Az elkülönülés biztosítja, hogy sokféle faj tud azonos élőhelyen megélni.

Fogalmak

Koncentráció

Szemléltetés

Versengés a táplálékért, kiölthető nyelv, véső alakú csőr, kúszóláb, odúlakó, énekesmadár, kapaszkodóláb, fészeklakó

Természetismeret 5. évfolyam: a fecskék és a házi veréb, a házi tyúk és a pulyka testfelépítése, életmódja, szaporodása

Interaktív tananyag a harkályokról és az énekesmadarakról

Madárvédelem és madártelepítés, tolltípusok, kapirgálóláb, állandó és költöző madár

Videó a hazai erdők madarairól és hangjukról

Természetismeret 5. évfolyam: a házi tyúk testfelépítése, táplálkozása, a fecskék és a házi veréb, állandó és költöző madarak

Interaktív tananyag az erdei ragadozó madarakról

9.

Ragadozó madarak az erdőben

13

A ragadozó állatok szabályozzák táplálékállataik egyedszámát. A héjának és az erdei fülesbagolynak horgas hegyes csőre és erős, hegyes karmokban végződő fogólába van. A héja nappali, az erdei fülesbagoly éjszakai ragadozó. A héja kiválóan repül, éles látása van. A fülesbaglyot hallása segíti tápláléka megszerzésében.

Markolóláb, horgas, hegyes tépőcsőr, vetélőujj, érzékszervek, telelő madárcsoportok

A tankönyv képeinek (fogóláb, ragadozó csőr) megfigyelése, a héja zsákmányszerző mozgásának elemzése Bagolyköpetek vizsgálata


A harkályoknak kúszólábuk van, farktollaik erősek, véső alakú csőrük és hosszú kiölthető nyelvük van. A kéreg alatt megbúvó rovarokkal táplálkoznak. Tojásaikat odúkban költik ki. A széncinege a lomkoronában keresi táplálékát. Az örvös légykapó a levegőben fogja el a repülő rovarokat, a csuszka a kéregrepedésekből csipegeti ki őket, a fekete rigó az avarban keresi táplálékát.

A tankönyv ábráinak elemzése (kiölthető nyelv, kúszóláb)

Az óra anyaga


Fogalmak

Koncentráció

A héja énekesmadarakkal, egerekkel, pockokkal, mókusokkal, fácánokkal, galambokkal táplálkozik. A bagoly főleg egereket, pockokat zsákmányol. A madár zsákmányszerzésének összehasonlítása. Mindkét madár állandó madarunk. 10.

11.

Ízeltlábúak az erdőben

Az ízeltlábúak sokféleségének megismertetése. A gyapjaslepke, a szarvasbogár és a koronás keresztespók testfelépítése, életmódja és szaporodása. A teljes átalakulás és átalakulás nélküli fejlődés összehasonlítása. A kullancsok okozta fertőző betegségek.

Az erdő életközös- Az élőhely fogalma. sége Az élőhely környezeti feltételei. Az életközösség és annak főbb összetevői az erdőben. Példák az élőlények közötti kapcsolatokra. A táplálkozási lánc és táplálkozási hálózat az erdőben. A növények jelentősége az öszszetett anyagok képzésében. A termelő, a fogyasztó és a lebontó szervezetek.

Szemléltetés Képek, rajzok bemutatása az eddig megismert madarak csőr- és lábtípusairól

Teljes átalakulás, átalakulás nélküli fejlődés, bogár, rágó, csáprágó, fejtor, potroh, méregmirigy

Természetismeret 5. évfolyam: a májusi cserebogár, a burgonyabogár és az almamoly testfelépítése, táplálkozása és szaporodása (a teljes átalakulás szakaszai) A természetes növényvédelem

Élőhely, életközösség, környezeti tényezők, termelő, fogyasztó, lebontó szervezetek, viszonylagos egyensúly, az élőlények sokfélesége

A tankönyv diagramjának elemzése az állatvilág egyedszámának megoszlásáról Interaktív tananyag az ízeltlábúakról Valamely könnyen tartható ízeltlábú állat (lisztbogár, házi légy) egyedfejlődésének folyamatos megfigyelése

Természetismeret 5. évfolyam: az időjárás és az éghajlat, a napsugárzás és a hőmérséklet, hazánk éghajlati jellemzői

Interaktív tananyag az erdő életközösségéről

Növényevő, mindenevő, ragadozó életmód

A tankönyv táplálékhálózatot bemutató ábrájának megfigyelése és elemzése

Képek, videofilmek ismeretterjesztő irodalomból, szemelvények a lombhullató erdők csúcsragadozóiról


14

Óra

Óra

Az óra anyaga


Fogalmak

A termelők és a fogyasztók közötti viszonylagos egyensúly fontossága.

Koncentráció

Szemléltetés

A ház körül élő állatok közötti táplálkozási kapcsolatok Magyar nyelv és irodalom: szövegértés, szövegelemzés, a lényeges elemek kiemelése szóban és írásban

Az erdők védelme

Erdővédelmi törvény, környezetkímélő fakitermelés, természetes erdőfelújulás, fenntartható fejlődés

Természetismeret 5. évfolyam: a talaj fogalma (képződése, összetevői) Az anyag fogalma, élő és élettelen, természetes és mesterséges anyagok tulajdonságai Matematika 5. évfolyam: osztályozás egy és egyszerre két (több) saját szempont alapján

15

Technika, életvitel és gyakorlat 5. évfolyam: állati eredetű táplálékok szerepe, a fa megmunkálása

Interaktív tananyag az erdők védelméről és az erdőrezervátumokról Ismeretterjesztő irodalomból szemelvények a hazai erdőrezervátumokban folyó munkákról Kézikönyv a Természetismeret 6. tanításához

Az erdők védelméről törvény rendelkezik. A környezetkímélő erdőművelés célja az erdő fennmaradása, az önmegújító képességének, a természetes erdőfelújulásnak a biztosítása. Az erdők jelentősége a légkör oxigénkészletének megújításában, a talajvédelemben és a fenntartható fejlődésben. Az erdőrezervátumok jelentősége.

Az óra anyaga


Fogalmak

Koncentráció

Szemléltetés

Informatika 5. évfolyam: információkeresés az interneten 12.

Rendszerezzük ismereteinket!

A témakörben szereplő legfontosabb fogalmak, folyamatok és összefüggések átismétlése.

13.

A témazáró feladatlap megoldása

A témazáró feladatlap A és/vagy B változat feladatainak a megoldása.

14.

A mechanikai kölcsönhatás

A témakörben tanult fogalmak

Válogatás a témakör feldolgozásánál használt legjellemzőbb szemléltetőeszközökből A témazáró feladatlapokat külön füzet tartalmazza

KÖLCSÖNHATÁSOK. AZ ENERGIA A hely- és a helyzetváltoztatás Mozgásállapot, hely- és megkülönböztetése. helyzetváltoztatás, mozgásA mechanikai kölcsönhatás állapot-változás, erőhatás, fogalmának kialakítása; az erőmechanikai kölcsönhatás, hatás. gravitációs kölcsönhatás, A gravitációs kölcsönhatás fogravitációs mező galmának kialakítása, a gravitációs mező elemi szintű ismerete.

Mindennapi élet Közlekedés, sport, labdajátékok Csillagászat, űrkutatás Tudománytörténet: Eötvös Loránd

Egy kiszemelt tárgy helyének és helyzetének megváltoztatása Ütközési kísérletek pénzdarabokkal Egy kiszemelt tárgy leejtése, eldobása A tankönyv 50–52. oldalának ábrái

15.

A termikus kölcsönhatás

A termikus kölcsönhatás fogalmának kialakítása. Kísérleti adatok táblázatos rögzítése, grafikon készítése az adatok alapján. A grafikon értelmezése.

Termikus kölcsönhatás, közös hőmérséklet

Mindennapi élet Matematika Belső koncentráció: a hőmérséklet és mérése

Tanári vagy tanulói kísérlethez: két, azonos méretű főzőpohár, két tanulókísérleti hőmérő, egy nagyobb üvegedény, hideg és meleg víz, keverőpálca A tankönyv 53–54. oldalának ábrái


16

Óra

Óra 16.

Az óra anyaga


Az elektromos és a Az elektromos állapot kísérleti mágneses kölvizsgálata; a kísérleti tapasztacsönhatás latok értelmezése az elektromos mező segítségével. Mágneses jelenségek kísérleti vizsgálata, a kísérleti tapasztalatok értelmezése a mágneses mező segítségével.

Fogalmak Elektromos állapot, elektromos mező, mágneses pólus, mágneses mező

Koncentráció Mindennapi élet Időjárás Természetismeret 5. évfolyam: tájékozódás Közlekedés Tudomány- és technikatörténet

Szemléltetés Dörzselektromos kísérletekre alkalmas tárgyak (például műanyag cső, műanyag vonalzó, selyempapír, szőrme, üvegbot vagy felfújt luftballon) Készlet az elektromos mező bemutatásához vagy a Javaslatokban leírt módon elkészített saját eszköz Étolaj, búzadara Írásvetítő, üveg- vagy plexilap, vasreszelék A tankönyv 57–59. oldalának ábrái

17.

Az energia I.

Energia, a mechanikai energia mint gyűjtőfogalom, energiaátalakítás, vízikerék, vízerőmű, szélkerék, szélerőmű, környezetbarát erőmű

Mindennapi élet Technika

Könnyen mozgó kiskocsi; ütközővel ellátott sín, a kocsihoz illeszthető rugó a mechanikai készletből

Történelem Technikatörténet Belső koncentráció: mozgás, mechanikai kölcsönhatás

A sín végére vagy az asztal szélére szerelhető állócsiga, fonal, nehezék Lehetőség szerint: vízikerékés szélkerékmodell

17

A tankönyv 61–63. oldalának ábrái


A mechanikai energia kísérleti vizsgálata, az energia fogalmának kialakítása. A mechanikai energiák átalakítása. A víz- és szélerőművek működése.

18.

Az óra anyaga Az energia II.

Oktatási-képzési feladat A belső energia fogalmának kialakítása termikus kölcsönhatás kísérleti vizsgálatával. Energiaátalakulás az égés során. Hőerőművek, atomerőművek.

Fogalmak Belső energia, égés, belsőenergia-változás, hőerőmű, atomerőmű

Koncentráció Mindennapi élet Technika Ipar

Szemléltetés Főzőpohár, borszeszégő, anyagfogó, nagyobb (200as) vasszeg vagy hasonló méretű vasdarab

Környezetvédelem Tanulókísérleti hőmérő Belső koncentráció: a mozgás, a termikus kölcsönhatás, a hőmérséklet és mérése

19.

A Nap és a napenergia

A Nap legfontosabb fizikai jellemzőinek megismerése, a Nap működésének alapszintű tárgyalása. A Nap és a földi élet kapcsolata.

Nap, napsugárzás, napenergia, fotoszintézis, kőszén, kőolaj; földgáz, vízenergia, szélenergia

Mindennapi élet Mezőgazdaság

Víz A tankönyv 64–66. oldalának ábrái

Lehetőség szerint: Naprendszer-modell vagy a Naprendszert bemutató tabló

Időjárás Csillagászat Belső koncentráció: természetismeret, az időjárás és az éghajlat

A Napról készült felvételek az internetről Élő szervezetek felismerhető maradványait tartalmazó széndarabok A tankönyv 67–69. oldalának ábrái


18

Óra

Óra

Az óra anyaga


Fogalmak

20.

Energiafelhasználás, energiatakarékosság

A napsugárzás közvetlen felhasználása: a napkollektor és a napelem. Megújuló és nem megújuló energiaforrások megismertetése. Energiatakarékosság.

Napsugárzás, napkollektor, napelem, megújuló és nem megújuló energiaforrások, energiafelhasználás, energiatakarékosság

Koncentráció Mindennapi élet

Szemléltetés A tankönyv 70–72. oldalának ábrái

Technika Mezőgazdaság Időjárás Hírközlés Űrkutatás Belső koncentráció: természetismeret

Lehetőség szerint: napkollektor- és napelemmodell Munkafüzet 32. oldalának 2. feladata: 1 darab matt fekete tartályú és 1 darab fényes tartályú tanulókísérleti hőmérő, napsugárzás vagy erős fényű izzólámpa (infralámpa) Fényelem és kéziműszer (a fizikaszertárból), erős fényű izzólámpa a napelem működéséhez

21.



22.





19


Lehetőség szerint: pellet bemutatása

23.

Az óra anyaga

Együtt a Naprendszerben


A Föld helye a Naprendszerben. A Naprendszer helye a világegyetemben. A Naprendszer részei. A Naprendszer bolygói. A bolygók jellemzői. A csillagok jellemzői. A bolygók és a csillagok összehasonlítása. Az északi irány meghatározása éjszaka. A Föld jellemzői. Az óceán és a kontinensek fogalmának kialakítása. Óceánok és kontinensek elhelyezkedése. Európa elhelyezkedése a Földön.

Fogalmak A FÖLD BOLYGÓ Naprendszer, világegyetem, bolygók, Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz, csillag, Sarkcsillag, Göncölszekér, óceán, Atlanti-óceán, Indiai-óceán, Csendesóceán, kontinens, Ázsia, Amerika, Afrika, Antarktisz, Európa, Ausztrália

Koncentráció

Szemléltetés

Környezetismeret 3–4. évfolyam: Mennyi időnk van? című kerettantervi témakör

Bemutató földgömb, tanulói földgömb, applikációs csíkok, transzparensek, képek, filmek

Természetismeret 6. évfolyam: az éghajlati övezetek kialakulása

Bemutató földgömb, tanulói földgömb, applikációs csíkok, transzparensek, képek, filmek, pingponglabda, alma, kés, mérőszalag, interaktív tananyag

Szövegfeldolgozás, tankönyvi ábrák elemzése. Gondolattérkép elemzése. Interaktív feladatok megoldása. 24.

Tájékozódás a gömb alakú Földön

A szélességi kör fogalma. A szélességi körök jellemzői, legfontosabb adatok. A szélességi körök hossza és a Föld gömb alakja közötti összefüggés. A hosszúsági kör fogalma.

Földrajzi fokhálózat, szélességi kör, hosszúsági kör, földrajzi szélesség, déli félgömb, északi félgömb, északi szélesség, déli szélesség, nevezetes szélességi körök, Ráktérítő, Baktérítő,


20

Óra

Óra

Az óra anyaga

Oktatási-képzési feladat A hosszúsági körök jellemzői, legfontosabb adatok. A hosszúsági körök hossza és iránya, valamint a Föld alakja közötti összefüggés.

Fogalmak

Koncentráció

Szemléltetés

északi sarkkör, déli sarkkör, Északi-sark, Déli-sark, kezdő hosszúsági kör, keleti félgömb, nyugati félgömb London, Greenwich

Szövegfeldolgozás, tankönyvi ábrák elemzése. Interaktív feladatok megoldása. Tantárgyi miniprojekt: Hol járunk? 25.

A Föld forgása

Föld forgástengelye, nap, időzóna, zónaidő


Bemutató földgömb, tanulói földgömb, képek, interaktív tananyag

Napforduló, nap-éj egyenlőség, tavaszi és őszi nap-éj egyenlőség, a nyári és téli napforduló, év


Bemutató földgömb, tanulói földgömb, tellúrium, képek, interaktív tananyag

Szövegfeldolgozás, tankönyvi ábrák elemzése. Interaktív feladatok megoldása. 26.

A Föld keringése a Nap körül

21

A Föld útja a Nap körül. A Nap keringési pályája. A keringési idő. A földtengely ferdesége. A keringés és a tengelyferdeség következményei.


Az égitestek látszólagos elmozdulása – a Nap járása. A Föld tengely körüli forgása és annak következményei. A nappalok és éjszakák (napszakok) váltakozása. A nap fogalmának kialakítása. A térszemlélet fejlesztése. Az ismert tér fokozatos kitágítása.

Az óra anyaga


Fogalmak

A napfordulók és a nap-éj egyenlőségek. A nappalok és éjszakák hosszának változásai a csillagászati év során.

Koncentráció

Szemléltetés

Természetismeret 6. évfolyam: az éghajlati övezetek kialakulása

Szövegfeldolgozás, tankönyvi ábrák elemzése. Interaktív feladatok megoldása. 27.

28.

Az éghajlati övezetek

A Föld éghajlatát alakító tényezők

A gömb alakú Föld felmelegedése. A gömb alak és a felmelegedés mértéke közötti összefüggés. Az éghajlati övezetek és a gömb alak közötti összefüggés. Az éghajlati övezetek kialakulása. Az egyes éghajlati övezetek elhelyezkedése a Földön. Az egyes éghajlati övezetek jellemzése. Szövegfeldolgozás, tankönyvi ábrák elemzése. Tematikus térképek elemzése. Interaktív feladatok megoldása. Hogyan módosítja az éghajlatot a földrajzi szélesség, az óceánoktól való távolság és a domborzat? Az Egyenlítőtől való távolság és az éghajlat. Az óceánoktól való távolság és az éghajlat.

Éghajlati övezet, északi és déli hideg övezet, északi és déli mérsékelt övezet, forró vagy trópusi övezet

Természetismeret 5. évfolyam: Az időjárás és az ég hajlat című témakör

Applikációs csíkok, transzparensek, képek, filmek, földgömb (lehetőség szerint tanulói földgömb is), térképek: Földrajz 7. évfolyam: – a Föld domborzata a kontinensek éghaj- – a Föld éghajlata tematikus térképek lata Biológia 7. évfolyam: a távoli tájak élővilága

Az óceánok hűtő-fűtő hatása

Természetismeret 5–6. évfolyam: Magyarország éghajlata

Transzparensek, képek, filmek, földgömb, térképek: a Föld domborzata, Európa domborzata, a Föld éghajlata tematikus térképek


22

Óra

Óra

Az óra anyaga


Fogalmak

A domborzat és az éghajlat közötti összefüggés. Az óceánok közelsége és a csapadék mennyisége. Az óceán közelsége és a hőmérséklet közötti összefüggés. Az óceánok hűtő-fűtő hatása. A tengerszint feletti magasság és a hőmérséklet. A tengerszint feletti magasság és a csapadék közötti összefüggés.

Koncentráció

Szemléltetés

Földrajz 7. évfolyam: a kontinensek éghajlata Földrajz 8. évfolyam: Európa éghajlata

Szövegfeldolgozás, tankönyvi ábrák elemzése. Tematikus térképek elemzése. Interaktív feladatok megoldása. A levegő védel me, az emberiség védelme A Hold

A Hold mint a Földhöz legközelebbi égitest jellemzői. Mozgásai: forgás, keringés jellemzői. A Hold fényváltozásai. Holdfázisok. Holdfogyatkozás. Napfogyatkozás. Szövegfeldolgozás, tankönyvi ábrák elemzése.

Hold, újhold, első negyed, holdtölte, telihold, utolsó negyed, holdfogyatkozás, napfogyatkozás, teljes napfogyatkozás, részleges napfogyatkozás


Bemutató földgömb, tanulói földgömb, applikációs csíkok, transzparensek, képek, filmek

23


29.

Az óra anyaga


30.



31.



32.

A vulkánok

A vulkánok keletkezése. A kitörés egyes fázisainak jellemzése. A vulkánműködés során kialakuló kőzetek. A vulkáni hegységek. A vulkánkitörés folyamata. A földkéreg mozgásai és a vulkáni működés közötti össze- függés. A vulkánkitörés fázisai és a keletkezett kőzet közötti összefüggés.

Fogalmak

Koncentráció


Szemléltetés Válogatás a témakör feldolgozásánál használt legjellemzőbb szemléltetőeszközökből A témazáró feladatlapokat külön füzet tartalmazza

A TERMÉSZET ERŐI Vulkán, magma, magmakamra, láva, kürtő, kráter, vulkáni kőzet, andezit, bazalt, vulkáni tufák, rétegvulkán, vulkáni hegység, Visegrádi-hegység, Börzsöny, Cserhát, Mátra, Zempléni-hegység, Badacsony

Környezetismeret 1–4. évfolyam: a település és környéke felszínformái

Transzparensek, képek, film, atlasz, falitérképek, terepasztal, vulkáni modell, kálium-permanganát, glicerin, andezit, bazalt, andezittufa, bazalttufa, interaktív tananyag

Környezetismeret 1–4. évfolyam: a település és környéke felszínformái

Transzparensek, képek, film, atlasz, falitérképek, terepasztal, gyűrődésmodell, vetődésmodell, interaktív tananyag

Szövegfeldolgozás, tankönyvi ábrák elemzése. Modellezés. Interaktív feladatok megoldása. 33.

Hogyan keletkeznek a hegységek?

A gyűrődés és a vetődés fogalmának a kialakítása. A törésvonal fogalmának a kialakítása. A gyűrthegységek kialakulása.

Gyűrődés, gyűrt hegység, törésvonal, vetődés, emelkedés, süllyedés


24

Óra

Óra

Az óra anyaga


Fogalmak

Koncentráció

Szemléltetés

Külső erők, aprózódás, fagyaprózódás, pusztító, anyagszállító, feltöltő munka, sziget, zátony, deltatorkolat, V alakú völgy, gleccser, U alakú völgy

Környezetismeret 1–4. évfolyam: a település és környéke felszínformái Természetismeret 5. évfolyam: az időjárás elemei

Transzparensek, képek, film, atlasz, falitérképek, üveg a vízfagyasztáshoz, terepasztal, mohapárna, hajszárító, locsolókanna, kemény, illetve puha fa, különböző szemcsenagyságú dörzspapír

A gyűrthegységek rögökre darabolódása vetődés következtében. A gyűrődés és vetődés közben kialakuló felszínformák. A külső erők hatása a hegységek külső képének alakulásában. A gyűrődés folyamata. A vetődés folyamata. A kialakulásuk módja és a hegység szerkezete közötti összefüggés. A külső erők hatása és a hegységek formakincse közötti kapcsolat. Szövegfeldolgozás, tankönyvi ábrák elemzése. Modellezés. Interaktív feladatok megoldása. 34.

A külső erők. Az aprózódás fogalma: – a nagy napi hőingás hatására, – fagyaprózódás. A szél pusztító, szállító és építő tevékenysége. A futóhomok jellemzése. A futóhomok megkötése. Védekezés a homok ellen. Az aprózódás folyamata. A hőmérséklet-változások és a felszín anyagának az aprózódása közötti kapcsolat.

Földrajz 7. évfolyam: Afrika – Szahara

25

Környezetismeret 1–4. évfolyam és természetismeret 5– 6. évfolyam: a folyók


A külső erők felszínformáló munkája

Az óra anyaga

Oktatási-képzési feladat A futóhomok mozgása. A szél sebessége és munkája közötti összefüggés. A kőzetek keménysége és a szél csiszoló tevékenysége közötti összefüggés. A folyóvíz tevékenységének jellemzése a sík- és a hegyvidékeken. A deltatorkolat kialakulása, jellemzése. A folyóvíz felszínalakító tevékenysége, építő, szállító és romboló munkája. A völgy kialakulása, szigetek, zátonyok anyagának a lerakása. A folyóvíz munkavégző képessége és a domborzat közötti összefüggés. A felszín anyaga és a folyóvíz munkavégző képessége közötti összefüggés. A gleccser fogalmának kialakítása. A gleccser munkája. Fagyaprózódás a magashegységekben. A jég pusztító, szállító és építő tevékenysége. A jég munkájának az eredménye.

Fogalmak

Koncentráció

Szemléltetés


26

Óra

Óra

Az óra anyaga


Fogalmak

Koncentráció

Szemléltetés

Magmás kőzetek, gránit, üledékes kőzetek, mészkő, lösz, átalakult kőzetek, márvány

Környezetismeret 1–4. évfolyam: a település és környékének felszínformái

Transzparensek, képek, film, atlasz, falitérképek, gránit, andezit, bazalt, andezittufa, bazalttufa, kavics, homok, agyag, lösz, mészkőféleségek, palás kőzetek, márvány, interaktív tananyag

A lejtő nagysága, a felépítő kőzetek keménysége, a jégréteg vastagsága, a megtett út hossza és a gleccserbe fagyott kőzetek mennyisége, illetve milyensége és a jég munkája közötti összefüggés. A külső erők és a felszín állandó változása közötti kapcsolat. Szövegfeldolgozás, tankönyvi ábrák elemzése. Modellezés. Interaktív feladatok megoldása. 35.

A kőzetek és a felszín formakincse

27

Szövegfeldolgozás, tankönyvi ábrák elemzése. Modellezés.


A kőzetcsoportok jellemzése kialakulásuk szerint: – magmás kőzetek, – üledékes kőzetek, – átalakult kőzetek. Az egyes kőzetcsoportokban található kőzetek kialakulása. Az egyes kőzetek tulajdonságai és a felszín formakincse közötti kapcsolat. Hogyan befolyásolja az építőkőzet a táj formakincsét? A kőzetek gazdasági jelentősége.

Az óra anyaga


Fogalmak

Vizsgáljunk kőzete A munkafüzeti megfigyelések, ket! (gyakorlat) kísérletek elvégzése. Projekt: a lakóhely környékének bányászata. 36.

A lánchegységek és a röghegységek formakincse

A gyűrthegységek jellemzői. Röghegységek, gyűrthegyA vetődéssel kialakult hegységek ségek jellemzői. A középhegységek formakincse. A magashegységek formakincse. A hegységek kialakulásának módja és a szerkezeti elemei közötti összefüggés. A tengerszint feletti magas- ság és a külső erők, valamint a hegységek formakincse közötti kapcsolat. A hegységek anyaga és a formakincse közötti kapcsolat.

Koncentráció

Szemléltetés

Természetismeret 5. évfolyam: a kőzetek és a felszín formakincse

Mészkő, homok, agyag, lösz, bauxit, andezit, bazalt, tufák, kémcsövek, nagyító, borszeszégő, szemcseppentő, ecet, sósav, desztillált víz

Környezetismeret 1–4. évfolyam: a település és környékének felszínformái

Transzparensek, képek, film, atlasz, falitérképek, terepasztal

Természetismeret 5. évfolyam: az időjárás elemei Természetismeret 6. évfolyam: a külső erők, hazánk tájai, az erdők jelentősége, az erdők legjellemzőbb növényei

Szövegfeldolgozás, tankönyvi ábrák elemzése. Modellezés. 37.

Hogyan alakultak ki alföldjeink?

Az alföld fogalma. Az alföldek jellemzése és gazdasági jelentősége. A lösz jellemzői. Az alföldek kialakulásának folyamata. A lösz keletkezése. Az alföldek gazdasági jelentősége.

Alföld, lösz

Környezetismeret 1–4. évfolyam: a település és környékének felszínformái Természetismeret 5. évfolyam: az időjárás elemei

Transzparensek, képek, film, atlasz, falitérképek, homok, lösz, interaktív tananyag


28

Óra

Óra

Az óra anyaga


Fogalmak

Szövegfeldolgozás, tankönyvi ábrák elemzése. Modellezés. Interaktív feladatok megoldása. Legértékesebb természeti erőforrásunk: a talaj

A talaj jelentősége. A talaj kialakulása. A talaj alkotóelemei. A talaj állapotának romlása. A talajpusztulás. A talaj védelme. A talaj képződése. A talaj humusztartalma és a termőképessége közötti összefüggés. Az éghajlat, a természetes növénytakaró és az egyes talajféleségek közötti összefüggés.

Koncentráció

Szemléltetés

Természetismeret 6. évfolyam: a külső erők, hazánk tájai Talaj, humusz (televény), talajnedvesség, talajpusztulás (erózió)

Környezetismeret 1–4. évfolyam: a település és környékének felszínformái, élettelen környezetünk, a talaj és védelme

Transzparensek, képek, film, atlasz, falitérképek, különféle talajtípusok, borszeszégő, kémcső, óraüveg, interaktív tananyag

Természetismeret 5. évfolyam: az időjárás elemei Természetismeret 6. évfolyam: a külső erők, hazánk tájai

Hogyan alakítja át Projekt az ember a környe zetét? 38.




29

Válogatás a témakör feldolgozásánál használt legjellemzőbb szemléltetőeszközökből


Szövegfeldolgozás, tankönyvi ábrák elemzése. Modellezés. Interaktív feladatok megoldása. Projekt: talajszennyezési tabló készítése

39.

40.

Azóraanyaga

Oktatási-képzésifeladat



A Kárpátmedence országa

Hazánk helye Európában. Elhelyezkedése a Földön. Magyarország mint szárazföldi ország jellemzői. Természetes határai. Határoló országok. Tájai. Tájai mint felszínformák.

Fogalmak

Koncentráció

Szemléltetés A témazáró feladatlapokat külön füzet tartalmazza

HAZAI TÁJAKON Kárpát-medence, szárazföldi ország, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Szlovénia, Horvátország, Ausztria

Földrajz 8. évfolyam: Applikációs csíkok, képek Magyarország és filmrészlet ha- zánk egyegy tájrészletéről, térképek: Európa domborzata, a Kárpát-medence, Magyarország domborzata, Magyarország kontúrtérképe

Szövegfeldolgozás, a tankönyvi ábrák elemzése. Térképészeti gyakorlat – a topográfiai fogalmak gyakorlása. Tematikus térképek elemzése. Gondolattérkép elemzése. Interaktív feladatok megoldása. 41.

Az Alföld tengersík vidékein

Az Alföld földrajzi helyzete, határai, részei. Felszínének kialakulása. Jellegzetes felszínformái – löszvidékek, homokvidékek, tökéletesen sík vidékek – és ezek kialakulása. Az Alföld éghajlatának jellemzői: napfénytartam, hőmérsékleti és csapadékviszonyok. Fő folyói: a Tisza és a Duna. Tematikus térképek elemzése.

Aszály, Mezőföld, Duna– Tisza köze, Tiszántúl, Nagykunság, Hortobágy, Kiskunság, Nyírség, Kiskunsági, Hortobágyi, Körös–Maros, Duna– Dráva Nemzeti Park

Környezetismeret 1–4. évfolyam: az országismeret témakörei Természetismeret 5. évfolyam: hazánk éghajlatának jellemzése, a nedves és a száraz kontinentális éghajlat

Applikációs csíkok, képek és filmrészlet az Alföld természeti viszonyairól, internet, interaktív tananyagok: Természetismeret 5. (Az alföldek kialakulása), Földrajz 8. (Az Alföld természeti viszonyai), térképek: a Kárpátmedence, Magyarország domborzata, Magyarország tematikus térképei, Magyarország kontúrtérképe


30

Óra

Óra

Azóraanyaga


Fogalmak

Védett természeti értékek az Alföldön. Szövegfeldolgozás, tankönyvi ábrák elemzése. Térképészeti gyakorlat – a topográfiai fogalmak gyakorlása. Az Alföld kialakulása című animáció elemzése.

42.

Hazánk éléstára

31

Szövegfeldolgozás, tankönyvi ábrák elemzése.

Szemléltetés

Természetismeret 6. évfolyam: az alföldek kialakulása, az éghajlat-módosító tényezők, hazai életközösségek témái Magyar nyelv és irodalom: az Alfölddel foglalkozó költők, írók munkássága Környezetismeret 1–4. évfolyam: az országismeret témakörei Természetismeret 5. évfolyam: hazánk éghajlatának jellemzése, a nedves és a száraz kontinentális éghajlat Természetismeret 6. évfolyam: az Alföld természeti viszonyai, a hazai életközösségek témái

Applikációs csíkok, képek és filmrészlet az Alföld gazdasági életéről, internet, interaktív tananyag: Az Alföld – interaktív feladatok/kérdések, térképek: Magyarország domborzata, Magyarország tematikus térképei, Magyarország kontúrtérképe


Az Alföld mezőgazdaságának és Primőrzöldség-termesztés, iparának jellemzői. gyógy-idegenforgalom, A természeti viszonyok és a meSzeged, Kalocsa, Debrecen zőgazdaság közötti összefüggések. Az éghajlat és a növénytermesztés közötti összefüggések. A természeti viszonyok és az állattenyésztés közötti kapcsolat. A növénytermesztés és az állattenyésztés közötti kapcsolat felépítése. A feldolgozóipar és a mezőgazdaság közötti kapcsolat. A természeti erőforrások és az ipar közötti kapcsolat. A természeti viszonyok és az idegenforgalom közötti kapcsolat.

Koncentráció

Azóraanyaga


Fogalmak

Térképészeti gyakorlat – a topográfiai fogalmak gyakorlása. Tematikus térképek elemzése. Gondolattérkép elemzése. Interaktív feladatok megoldása. Tantárgyi miniprojekt (Hungarikumok az Alföldről). Projekt-csoportmunka. 43.

Duna menti tájunk, a Kisalföld

A Kisalföld földrajzi helyzete, határai, részei. Felszínének kialakulása és jellemzői. A Kisalföld éghajlata. A földrajzi fekvés és az éghajlati jellemzők közötti összefüggés. A Kisalföld mezőgazdaságának és iparának jellemzői. A természeti viszonyok és a gazdasági élet közötti összefüggések. A gazdaság egyes ágai és ágazatai közötti kapcsolat. Szövegfeldolgozás, tankönyvi ábrák elemzése. Térképészeti gyakorlat – a topográfiai fogalmak gyakorlása. Tematikus térképek elemzése. Összehasonlító elemzés – az Alföld és a Kisalföld éghajlatának összehasonlítása. Gondolattérkép felépítése. Interaktív feladatok megoldása.

Koncentráció

Szemléltetés

Matematika: rendszerezést segítő eszközök és algoritmusok ismerete, összehasonlítás

Szigetköz, Rába, Fertő, Fertő–Hanság Nemzeti Park, Győr

Környezetismeret 1–4. évfolyam: az országismeret témakörei Természetismeret 5. évfolyam: hazánk éghajlatának jellemzése, a nedves és a száraz kontinentális éghajlat Természetismeret 6. évfolyam: az Alföld természeti viszonyai, hazai életközösségek témái

Applikációs csíkok, képek és filmrészlet a Kisalföld természeti viszonyairól és a gazdasági életéről, internet, interaktív tananyag: A Kisalföld – interaktív feladatok/kérdések, térképek: Magyarország domborzata, Magyarország tematikus térképei, Magyarország kontúrtérképe


32

Óra

Óra 44.

Az óra anyaga Dombvidék a Dunántúlon

Fogalmak

A Dunántúli-domb- és hegyvidék határai, földrajzi helyzete. Kialakulása. Felszínük jellegzetességei. A Mecsek és a dombság közötti természetföldrajzi különbségek. A Dunántúl déli részének az éghajlata, vízrajza, természetes növénytakaró. A földrajzi fekvés és az éghajlat közötti összefüggés. A Dél-Dunántúl nyugati és keleti része éghajlatának az összehasonlítása. Természeti értékei. Gyógyvizei. A dombvidék mezőgazdasága, bányászata és ipara. A természeti viszonyok és a mezőgazdaság közötti összefüggés. A növénytermesztés és az állattenyésztés közötti kapcsolat. A mezőgazdaság és a feldolgozóipar közötti kapcsolat. A természeti erőforrások és az ipar közötti kapcsolat. Pécs bemutatása. A táj idegenforgalma.

Dunántúli-domb- és hegyvidék, Zalai-, Somogyi-, Tolnai-, Baranyaidombság, Mecsek, Villányi-hegység, Harkány, Zalakaros, Gunaras, Duna– Dráva Nemzeti Park, Zalaegerszeg, Kaposvár, Pécs, Villány, Szekszárd

33

Szövegfeldolgozás, tankönyvi ábrák elemzése.

Koncentráció Környezetismeret 1–4. évfolyam: országismeret témakörei Magyar nyelv és irodalom: e tájjal foglalkozó szerzők és műveik Történelem: Magyarországgal kapcsolatos témakörök

Szemléltetés Applikációs csíkok, transzparensek, képek, film, interaktív tananyag: interaktív feladatok/kérdések, térképek: Magyarország domborzata, Magyarország közigazgatása, Magyarország kontúrtérképe, lösz, agyag, mészkő szénfélék, kőolaj

Természetismeret 6. évfolyam: hazai életközösségek témái Földrajz 8. évfolyam: Magyarország földrajza



Az óra anyaga


Fogalmak

Koncentráció

Szemléltetés

Nyugat-magyarországiperemvidék, Sopronihegység, Kőszegi-hegység, Írott-kő, Sopron, Szombathely, Kőszeg, Őrség, Őrségi Nemzeti Park, egyutcás falvak, szeres település

Környezetismeret 1–4. évfolyam: az országismeret témakörei

Applikációs csíkok, transzparensek, képek, film, tematikus térképek, palás kőzetek, interaktív tananyag: interaktív feladatok/kérdések, térképek: Magyarország domborzata, Magyarország kontúrtérképe, tematikus térképek

Térképészeti gyakorlat – a topográfiai fogalmak gyakorlása. Tematikus térképek elemzése. Gondolattérkép elemzése. Interaktív feladatok megoldása. Projekt: Törökvilág a DélDunántúlon Gondolattérkép felépítése. 45.

Hazánk nyugati peremvidéke

A táj földrajzi helyzete, határai, részei. Felszínének kialakulása és jellemzői. Éghajlatának jellemzői. A földrajzi fekvés és az éghajlat jellemzői közötti összefüggés. A terület vízrajza. Védett természeti értékek. Gazdasági élete. A természeti viszonyok és a mezőgazdaság közötti összefüggések. A növénytermesztés és az állattenyésztés közötti kapcsolat. A természeti viszonyok és az állattenyésztés közötti kapcsolat. A természeti erőforrások és az ipar közötti kapcsolat. A természeti viszonyok és az idegenforgalom közötti kapcsolat. A táj történelmi és néprajzi vonatkozásai.

Magyar nyelv és irodalom: az e tájjal foglalkozó szerzők és műveik Történelem: az Alpokalja történelmével kapcsolatos események Természetismeret 6. évfolyam: a hazai életközösségek témái Földrajz 8. évfolyam: Magyarország földrajza


34

Óra

Óra

Az óra anyaga


Fogalmak

Koncentráció

Szemléltetés

Gyapjúzsák, tiszafa, őshonos, Bakony, Vértes, Dunazug-hegység, Velencei-hegység, Pilis (csúcs), Móri-árok, Tataiárok, bauxit, mangán, timföld, Veszprém, Esztergom, Balaton-felvidéki Nemzeti Park, Duna–Ipoly Nemzeti Park


Applikációs csíkok, transzparensek, képek, képek, film, mészkő, gránit, andezit, andezittufa, bazalt, bazalttufa, lignit, barnaszén, bauxit, mangán, interaktív tananyag: interaktív feladatok/kérdések, térképek: Magyarország domborzata, Magyarország kontúrtérképe, tematikus térképek

Sopron, Szombathely, Kőszeg bemutatása. Szövegfeldolgozás, tankönyvi ábrák elemzése. Térképészeti gyakorlat – a topográfiai fogalmak gyakorlása. Tematikus térképek elemzése. Interaktív feladatok megoldása. 46.

A Dunántúliközéphegység

Magyar nyelv és irodalom: az e tájjal foglalkozó szerzők és műveik Történelem: a táj történelmével kapcsolatos események Természetismeret 6. évfolyam: a hazai életközösségek témái Földrajz 8. évfolyam: Magyarország földrajza – a Dunántúliközéphegység


35

A Dunántúli-középhegység határai, földrajzi helyzete. Kialakulása. Felszínének jellegzetességei. A táj éghajlata, vízrajza. A természetes növénytakaró jellemzői. A karsztvidékek és a felszíni vízhálózat közötti összefüggés. A földrajzi fekvés és az éghajlat közötti összefüggés. A domborzat éghajlat-módosító szerepe. Természeti értékei, gyógyvizei. A Balaton-felvidéki és a Duna– Ipoly Nemzeti Park. A Dunántúli-középhegység gazdasági élete (mezőgazdasága, bányászata és ipara). A természeti viszonyok és a mezőgazdaság közötti összefüggés. A természeti erőforrások és az ipar közötti kapcsolat.

Az óra anyaga


Fogalmak

Koncentráció

Szemléltetés

Karsztjelenségek, víznyelő, dolina, Börzsöny, Cserhát, Mátra, Bükk, Aggteleki-karszt, Cserehát, Zempléni-hegység, Baradla barlang, Ipoly, Zagyva, Sajó, Bodrog, Duna–Ipoly Nemzeti Park, Bükki Nemzeti Park, Aggteleki Nemzeti Park, Miskolc, Eger


Applikációs csíkok, transzparensek, képek, film, mészkő, andezit, andezittufa, bazalt, bazalttufa, riolit, barnaszén, lignit, interaktív tananyag: interaktív feladatok/kérdések, térképek: Magyarország domborzata, Magyarország kontúrtérképek, tematikus térképek

A karsztvíz mint ipari víz jelentősége. A gazdasági élet átalakulása. Az ipari parkok jelentősége a táj gazdasági életének az újra fellendülésében. Veszprém, Esztergom, Herend. A táj idegenforgalma. Szövegfeldolgozás, tankönyvi ábrák elemzése. Térképészeti gyakorlat – a topográfiai fogalmak gyakorlása. Tematikus térképek elemzése. Interaktív feladatok megoldása. 47.

Legmagasabb tájunk, az Északiközéphegység

Az Északi-középhegység határai, földrajzi helyzete. Kialakulása. Felszínének jellegzetességei. A táj éghajlata, vízrajza. A természetes növénytakaró jellemzői. A karsztvidékek és felszíni vízhálózat közötti összefüggés. A földrajzi fekvés és az éghajlat közötti összefüggés. A domborzat éghajlat-módosító szerepe. Természeti értékei, gyógyvizei. A Duna–Ipoly, a Bükki és az Aggteleki Nemzeti Park.

Történelem: a táj történelmével kapcsolatos események Természetismeret 6. évfolyam: hazai életközösségek témái Földrajz 8. évfolyam: Magyarország földrajza – az Északiközéphegység


36

Óra

Óra

Az óra anyaga


Fogalmak

Koncentráció

Szemléltetés

Pest, Buda, Óbudai-sziget, Margit-sziget, Csepel-sziget, János-hegy, Gellért-hegy, Várhegy, Gellért-fürdő, Nagykörút, Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér


Applikációs csíkok, transzparensek, képek, film, térképek: Budapest térképe, Magyarország közigazgatási térképe, Budapest kontúrtérképe, tematikus térképek

Az Északi-középhegység gazdasági élete (bányászata, ipara és mezőgazdasága). A természeti erőforrások és az ipar közötti kapcsolat. A karsztvíz mint ipari víz jelentősége. A gazdasági élet átalakulása. A természeti viszonyok és a mezőgazdaság közötti összefüggés. A történelmi borvidékek jelentősége. A táj idegenforgalma. A gyógyfürdők szerepe. Miskolc, Eger.

Természeti öröksé günk védelme 48.

Hazánk fővárosa, Budapest

A főváros földrajzi helyzete. Határoló tájak. Felszínének jellegzetességei. A hévizek jelentősége a főváros fejlődésében.

37


Szövegfeldolgozás, tankönyvi ábrák elemzése. Térképészeti gyakorlat – a topográfiai fogalmak gyakorlása. Tematikus térképek elemzése. Interaktív feladatok megoldása. Gondolattérkép felépítése.

Az óra anyaga


Fogalmak

A főváros szerepe az ország életében. Gazdasági élet Budapesten. Közlekedésének jellemzői. Szövegfeldolgozás, tankönyvi ábrák elemzése. Térképészeti gyakorlat – a topográfiai fogalmak gyakorlása. Tematikus térképek elemzése.

Koncentráció

Szemléltetés

Történelem: Budapest történelmével kapcsolatos események Földrajz 8. évfolyam: Magyarország földrajza – Budapest

Projekt: Budapestet bemutató kiadvány tervezése Világörökségünk Ismerd meg lakó helyed!

Projekt

49.



50.





A FÜVES TERÜLETEK ÉLETKÖZÖSSÉGE. TERMESZTETT NÖVÉNYEINK 51.

A füves puszták kialakulása és növényei

Az őshonos füves puszták kialakulásának környezeti feltételei és elhelyezkedésük hazánkban. A másodlagos rétek fogalma. A fűfélék közös tulajdonságai: mellékgyökérzet, el nem ágazó szár, szárölelő levél, szélbeporzású virágzat.

Füves puszta, másodlagos rét, száraz-nedves rét, fűfélék, mellékgyökérzet, szárölelő levél, szélbeporzás, szeldelt levél, pikkelyszerű levelek, gyöktörzs

Természetismeret 5. évfolyam: tájékozódás hazánk domborzati térképén, hazánk éghajlati jellemzői, hazánk jellegzetes felszíni formái (hegységek,

Interaktív tananyag a füves területekről


38

Óra

Óra

Az óra anyaga


Fogalmak

A száraz és nedves rétek jellegzetes növényeinek (siskanád, angolperje, mezei zsálya, réti boglárka, mocsári zsurló) szervezeti felépítése.

Koncentráció dombságok, alföldek) Természetismeret 5. évfolyam: a vöröshagyma, a paprika és a paradicsom szervezeti felépítése

Szemléltetés Élő fűféle növény (siskanád, angolperje), mezei zsálya, réti boglárka, mocsári zsurló bemutatása, főbb szerveinek megfigyeltetése, rajzok készítése a gyökérzetükről, leveleikről

Természetismeret 6. évfolyam: az erdei pajzsika, a lombosmoha szervezeti felépítése és szaporodása

52.

Ízeltlábúak a füves területeken

Ugróláb, kifejlés, vedlés, rágó szájszerv, összetett szem, csáp, hangadás, hallószerv

Természetismeret 5–6. évfolyam: ízeltlábú, rovar, bogár fogalmak jelentése, a rovarok testrészei, a rágó szájszerv, a teljes átalakulás szakaszai: pete, lárva, báb, kifejlett rovar, a hártyás szárny és a fedeles szárny

Interaktív tananyag a füves területeken élő ízeltlábúakról A tankönyv képeinek és magyarázó rajzainak megfigyelése a szájszervről, a kifejlés folyamatáról Valamely preparált ízelt lábú állat testfelépítésének kézinagyítós megfigyelése

39


Az ízeltlábúak alkalmazkodása a füves területek környezeti feltételeihez, jelentőségük az életközösségben. A sáskák, szöcskék, tücskök, a fecskefarkú lepke testfelépítése, életmódja, szaporodása. A kifejlés és a teljes átalakulás folyamata. A kültakaró szerepe az ízeltlábúak életében.

53.

Az óra anyaga A fürge gyík és a vakond


Fogalmak

A fürge gyík és a vakond testfelépítése, életmódja, szaporodása, jelentőségük a füves területek életközösségében. Összefüggések keresése a testfelépítés és az életmód (táplálkozás) között.

Száraz szarupikkely, szarupajzs, növekedés-vedlés, téli álom, ásóláb, rovarevő fogazat, lágy héjú tojás

Koncentráció Természetismeret 5. évfolyam: a házi egér testfelépítése, életmódja, szaporodása Természetismeret 6. évfolyam: a sün testfelépítése, életmódja

Szemléltetés Interaktív tananyag a fürge gyíkról és a vakondról A tankönyv képeinek és magyarázó rajzainak megfigyelése a gyíkok testfelépítéséről, a rovarevő fogazatról Videofilmek a füves területeken élő állatokról

Matematika 5–6. évfolyam: a fogalmak egymáshoz való viszonya, összehasonlítások, azonosságok, különbségek, osztályozás megadott szempontok alapján 54.

A mezei nyúl és a füves területek rágcsáló kisemlősei

A mezei nyúl testfelépítése, életmódja, szaporodása, alkalmazkodása a környezethez. Az üregi nyúl a házinyúl-fajták őse; élőhelye, társas életmódja. A mezei pocok növényevő, rágcsáló fogazatú, a talajban járatokat ásó kisemlős. A közönséges hörcsög élőhelye, táplálkozása. A rágcsáló kisemlősök természetes ellenségei.

Ugróláb, rejtőszín, folyamatosan növő metszőfog, redős zápfog, emésztést segítő baktériumok

Természetismeret 5. évfolyam: a házi egér és a vándorpatkány, növényevő és mindenevő fogazat Magyar nyelv és irodalom 5–6. évfolyam: verbális kommunikáció fejlesztése, szövegértés, szövegalkotás, lényegkiemelés

Interaktív tananyag a füves területek rágcsáló állatairól A tankönyvi ábrák megfigyelése, elemzése, a fogazatok összehasonlítása Különböző koponyák fogazattípusainak megfigyelése


40

Óra

Óra

Az óra anyaga

55.

A fácán és a füves területek ragadozó madarai

Oktatási-képzési feladat A fácán nem őshonos faj, vadászati célból telepítették be. Kapirgálólába van. Csőre a magvak és rovarok felcsipegetésére alkalmas. A földön fészkel. Az egerészölyv a füves területek csúcsragadozó madárfaja. Csőre horgas, hegyes tépőcsőr, lába erős fogóláb. Főleg egerekkel, pockokkal, énekesmadarakkal, dögökkel táplálkozik. Kiválóan repül (vitorlázás, szitálás, zuhanórepülés). Állandó madarunk.

41

A füves területek élőlényei is táplálkozási láncokkal kapcsolódnak egymáshoz. A táplálkozási piramis megmutatja a táplálkozási láncokban részt vevő élőlények számát.

Koncentráció

Nem őshonos, betelepített faj, tépőcsőr, fogóláb, vitorlázó-, szitáló-, zuhanórepülés, madarak röpképe, állandó és költöző madár, táplálkozási piramis

Természetismeret 5. évfolyam: a házi tyúk testfelépítése és életmódja

Szemléltetés Interaktív tananyag a füves területek ragadozó madarairól

Természetismeret 6. évfolyam: az erdő életközössége, táplálkozási láncok a lombhullató erdőkben

A tankönyv képeinek és magyarázó rajzainak megfigyelése, elemzése (kapirgálóláb, fogóláb, tépőcsőr, táplálkozási lánc, madarak röpképe, táplálkozási piramis a füves területeken)

Termelő, fogyasztó és lebontó szervezetek az erdő életközösségében

Videofilmek a ragadozó madarak életéről: táplálkozás, fészkelés, utódokról való gondoskodás

A levegő mozgása, a szél jelentősége az élőlények életműködéseiben (beporzás, mozgás)


A vörös vércse kistestű ragadozó madár. Az egerek és pockok mellett gyíkokkal, békákkal, rovarokkal táplálkozik. Költöző madár.

Fogalmak

56.

57.

Az óra anyaga


Termesztett növé- A búza és a kukorica termesznyeink: a búza és a tésének gazdasági jelentősége. kukorica Felhasználásuk az élelmiszeriparban és az állattenyésztésben. A búza és a kukorica szervezeti felépítése (gyökérzet, szár, levél, virágzatok, termések). A szemtermés felépítése, összehasonlítása a korábban megismert terméstípusokkal.

Termesztett növényeink: a napraforgó, a repce és a lucerna

A napraforgó, a repce és a lucerna szervezeti felépítése, gazdasági jelentősége, ipari felhasználásuk. A termesztett növények környezeti igényei.

Fogalmak Bojtos mellékgyökérzet, szalmaszár, párhuzamos erezetű levél, koronagyökerek, kalászvirágzat, kalászka, bugavirágzat, torzsavirágzat, egyivarú virágzat, szemtermés

Fészekvirágzat, csöves és nyelves virágok, kaszattermés, keresztes virág, becőtermés, összetett levél, hüvelytermés, gyökérgümő, takarmánynövény

Koncentráció

Szemléltetés

Természetismeret 5. évfolyam: a talaj fizikai vizsgálata, a vöröshagyma, a paprika és a paradicsom, hazánk domborzata, tájékozódás a természetben. Természetismeret 6. évfolyam: a tölgy és a bükk porzós virágzatai, termős virágai, szél és rovar porozta növények, a fűfélék közös tulajdonságai

Élő egyszikű növények, búza- és kukoricanövények

Természetismeret 5. évfolyam: termesztett zöldségféléink szervezeti felépítése, főbb szerveik jellegzetességei, a hőmérséklet és a hőmérséklet mérése. Természetismeret 6. évfolyam: a mozgás, hely- és helyzetváltoztató mozgás, az erdő lágy szárú növényeinek alkalmazkodása a környezeti feltételekhez

Élő növények megfigyelése

Csíráztatott és hajtatott egyés kétszikű növények (búza, kukorica, borsó, bab) A tankönyv magyarázó rajzainak (búza, kukorica felépítése, a búza fejlődése, a szemtermés részei) megfigyelése és elemzése

Élelmiszer-ipari termékek, melyek napraforgó és repce felhasználásával készültek A tankönyv magyarázó rajzainak (szervezeti felépítés, virág-virágzat, termés) megfigyelése és elemzése


42

Óra

Óra

Az óra anyaga


58.



59.



60.

A víz jelentősége. A vizek parányi élőlényei

Fogalmak

Koncentráció



Természetismeret 5. évfolyam: tájékozódás hazánk domborzati térképén, tájékozódás a természetben, a folyók tulajdonságai, az anyag fogalma, élő és élettelen anyagok tulajdonságai: szilárd, folyékony, légnemű (gáz) anyagok fogalma, a keverékek és az oldatok, az oldószer és az oldott anyag, legfontosabb oldataink a természetes vizek, a vizek ábrázolása a térképen

Interaktív tananyag a vizek parányi élőlényeiről Vízminták vizsgálata, a planktonok sokféleségének megfigyelése, vázlatrajzok készítése A tankönyv magyarázó rajzainak (sejtosztódás, sejtszervecskék, bekebelezés) megfigyelése

43


A VIZEK, VÍZPARTOK ÉLETKÖZÖSSÉGE A Föld felszíni vizeinek elA víz körforgása, plankton, helyezkedése és körforgása a lebegő életmód, anyagok természetben. körforgása, öntisztulás, A víz jelentősége a bioszféráosztódás, betokozódás, ban (testépítő anyag, oldószer, csillók, emésztő- és lükteélőhely). tőűröcske A planktonok fogalma és jelentőségük a vízi életközösségekben. A baktériumok jelentősége az anyagok körforgásában. A zöld szemesostoros moszat, a papucsállatka, a vízibolha és az óriásamőba testfelépítése, táplálkozásuk, szaporodásuk, jelentőségük a vizek öntisztulásában és a táplálkozási láncokban.

Szemléltetés

61.

Az óra anyaga


Lágyszárúak a víz- A vízi és vízparti növényzet ben és a vízparton jelentősége a vizek életében (élő szűrőberendezések, oxigéntermelés, táplálékforrás, fészkelőés búvóhely biztosítása). A hinarasok fogalma, jelentősége. A fonalas zöldmoszatok, a hínáros békaszőlő, a vízitök, a tündérrózsa, apró békalencse főbb tulajdonságai. A közönséges nád és a gyékény szervezeti felépítése, alkalmazkodása a vízparti környezethez.

Fogalmak

Koncentráció

Hinaras, telepes testfelépítés, üreges, bütykös szár, bugavirágzat, torzsavirágzat, porzós és termős virágzat

Természetismeret 6. évfolyam: az erdő lágy szárú növényeinek szervezeti felépítése, a fűfélék közös tulajdonságai, termesztett növényeink: a kukorica szervezeti felépítése, virágzatai és termése

Szemléltetés Interaktív tananyag a vízi, vízparti növényekről Élő vízi, vízparti lágy szárú növények „Élő” buga- és torzsavirágzatok A tankönyv rajzainak (fonalas zöldmoszat, nád, gyékény) megfigyelése A fonalas zöldmoszat telepes testfelépítésének megfigyelése mikroszkóp alatt, vázlatrajzok készítése

62.

A ligeterdők és a vízparti fák

A ligeterdők elhelyezkedése, az élőhely sajátosságai. A növényzet alkalmazkodása az árterekhez. Az élő és élettelen környezeti tényezők kapcsolatai. A folyó és a ligeterdők sajátos élete. A láperdők jellemzői. A fűz- és nyárfák szervezeti felépítése, virágzataik és termésük, jelentőségük az életközösségben.

Az élő és élettelen környezet kapcsolata, növényi tápanyagok, egyivarú virág, barkavirágzat, kétlaki növény, toktermés, szélbeporzás

Természetismeret 5. évfolyam: a belvíz és árvíz, hazánk fő folyói: a Duna és a Tisza, hazánk tavai, az almafa és szilvafa virága, a megporzás, a termés kialakulása Természetismeret 6. évfolyam: a tölgy és a bükkfa lombkoronája, virága, virágzata, megporzása és termése

Interaktív tananyag a vízparti fákról Hajtatott fűz- és nyárfaveszszők, barkavirágzat kézinagyítós megfigyelése A tankönyv képeinek és rajzainak (enyves éger) megfigyeltetése


44

Óra

Óra

Az óra anyaga


Fogalmak

Koncentráció

63.

Az orvosi pióca. Csigák és kagylók a vízben.

Az orvosi pióca testfelépítése és élősködő életmódja közötti összefüggés bemutatása. A csigák és a kagylók testfelépítése (külső meszes váz, hasláb, köpeny, kopoltyú, kezdetleges tüdő), életmódja és szaporodása. A csigák, kagylók jelentősége a vizes élőhelyek életében: táplálkozási kapcsolatok, a vizek öntisztulása.

Bőrizomtömlő, hímnős, féregmozgás, külső meszes váz, záróizom, köpeny, kezdetleges tüdő

Természetismeret 5. évfolyam: hazánk folyói és tavai, az éticsiga és a földigiliszta testfelépítése, szaporodása

Interaktív tananyag a csigákról és kagylókról

Természetismeret 6. évfolyam: a koronás keresztespók átalakulás nélküli fejlődése

Élő csigák és kagylók bemutatása, a testfelépítés és a mozgás megfigyeltetése akváriumban

Szemléltetés

Külső meszes vázak bemutatása, sokféleségük megfigyeltetése

A tankönyv képei és rajzai a tananyagban szereplő gerinctelen állatok testfelépítéséről, belső szerveiről 64.

Ízeltlábúak a vízben és a vízparton

Rák: fejtor, potroh, 5 pár ízelt láb, kitinpáncél, vedlés, rovar, átváltozás, szúró-szívó szájszerv, öntisztulás

Természetismeret 5. évfolyam: a házi légy és a cserebogár testfelépítése, szaporodása Természetismeret 6. évfolyam: a szarvasbogár, a koronás keresztespók, a füves területek ízelt lábú állatainak testfelépítése, életmódja, szaporodása

Interaktív tananyag a vizes területek ízelt lábú állatairól A tankönyv képeinek és magyarázó rajzainak (átváltozás, szájszerv) megfigyeltetése, megbeszélése

45


A folyami rák testfelépítése (fejtor, potroh, 5 pár ízelt láb, kitinpáncél), életmódja és szaporodása. A vedlés. A szitakötők és a szúnyogok rovarok, három testrészük és három pár ízelt lábuk van. Az átváltozásos és a teljes átalakulásos fejlődés összehasonlítása. Az ízeltlábúak jelentősége a vizek életében.

65.

Az óra anyaga A hazai vizekben élő halak


Fogalmak

Koncentráció

Szemléltetés

A halak testfelépítése, életmódja és szaporodása. A testfelépítés és az életmód összefüggése a vizes élőhelyek eltérő környezeti feltételeihez. A tőponty és a lesőharcsa főbb jellemzői: testük fejre, törzsre és farokra tagolódik, az oldalvonal, az úszók, az úszóhólyag szerepe a mozgásban. A ponty mindenevő, a lesőharcsa csúcsragadozó.

Fej, törzs, farok, oldalvonal, páros és páratlan úszók, úszóhólyag, kopoltyú, kopoltyúfedő, kopoltyúlemezek, csapatos vermelés, mindenevő, ragadozó

Természetismeret 5. évfolyam: hazánk fő folyóinak és természetes tavainknak az elhelyezkedése, jellemzői

Interaktív tananyag a hazai vizek halairól

Természetismeret 6. évfolyam: a planktonok fogalma, a mindenevő és a ragadozó életmód, az átalakulás nélküli fejlődés

Különböző halpikkelyek kézinagyítós megfigyelése

Egy akváriumi hal testfelépítésének, mozgásának, légzésének megfigyelése

A tankönyv magyarázó rajzainak és képeinek a megfigyeltetése

66.

Békák a vízben és vízparton

A kecskebéka és a barna varangy testfelépítése, életmódja és szaporodása. A kültakaró jelentősége a légzésben és a rejtőzködésben. A külső megtermékenyítés és az átalakulásos fejlődés szakaszai. A lárvák fejlődése és a fejlődési alakok jellemzői. A kétéltűek védelme és jelentőségük a vizes életközösségekben.

Kétéltű, légzés a kültakarón keresztül, rejtőszín, méregmirigy, külső megtermékenyítés, átalakulásos fejlődés, gőték és szalamandrák

Természetismeret 5–6. évfolyam: a teljes átalakulással, kifejléssel, átváltozással fejlődő állatok felidézése

Interaktív tananyag a hazai békafajokról

67.

A vízisikló és a mocsári teknős

A vízisikló és a mocsári teknős testfelépítése, életmódja, alkalmazkodása a környezethez. A száraz szarupikkelyek, szarupajzsok, szarulemezek jelentősége.

Szarupikkely, szarupajzs, szarupáncél, változó testhőmérséklet, kígyózó mozgás, lágy héjú tojás, téli álom

Természetismeret 5–6. évfolyam: a megismert madárfajok szaporodása

A tankönyv képeinek és magyarázó rajzainak megfigyelése, összehasonlítások végzése (szarupikkely, szarupajzs, mérges kígyó és sikló koponyája)


46

Óra

Óra

Az óra anyaga


Fogalmak

A változó testhőmérséklet és a téli álom közötti összefüggés bemutatása. A hazai mérges kígyók megismertetése. A kétéltűek és hüllők védelme. 68.

69.

A vizek, vízpartok madarai

Lemezes csőr, úszóhártyás végtag, gázlóláb, fogóláb, csüd, hosszú, hegyes csőr, ragadozó (tépő-) csőr, költöző madár

Az életközösség fogalmának konkretizálása a vizes élőhelyekre. Termelő, fogyasztó és lebontó szervezetek a vizekben és a vízparton. A lebontó szervezetek jelentősége az anyagforgalomban. Táplálkozási láncok a vizes élőhelyeken. Az élettelen környezeti tényezők hatása az élőlények életműködésére.

Életközösség, termelő, fogyasztó, lebontó szervezet, anyagforgalom, táplálkozási lánc, élettelen környezeti tényezők, tűrőképesség, tág és szűk tűrőképességű élőlények

Szemléltetés

Természetismeret 6. évfolyam: a fürge gyík testfelépítése, életmódja és szaporodása

Egy tojás részeinek bemutatása

Természetismeret 5–6. évfolyam: az eddig megismert madárfajok (házi tyúk, széncinege, héja, sárgarigó, nagy fakopáncs, egerészölyv, fácán) testfelépítése, jellegzetes mozgása és életmódja

Interaktív tananyag a vizek, vízpartok madarairól

Természetismeret 5. évfolyam: keverékek és oldatok, a hőmérséklet és mérése, a halmazállapot-változások és a hőmérséklet változása, olvadás, fagyás, párolgás, légneművé válás, kísérletek a vízzel

Interaktív tananyag a vizek, vízpartok életközösségéről

Levedlett kígyóbőrök és szarupáncél bemutatása

A tankönyv képeinek és rajzainak (úszóhártyás láb, gázlóláb, vonulási útvonal, röpkép) megfigyelése Az eddig megismert madárfajok csőr- és lábtípusai

A tankönyv ábráinak megfigyeltetése a táplálkozási láncról és az élőlények tűrőképességéről

47


A vizek, vízpartok életközössége

A tőkés réce, a fehér gólya és a barna rétihéja testfelépítése, életmódja, szaporodása, alkalmazkodása az élő és élettelen környezeti tényezőkhöz. A testfelépítés és az életmód közötti összefüggések megismertetése. A fészeklakó és a fészekhagyó fiókák összehasonlítása.

Koncentráció

Az óra anyaga


Fogalmak

A tűrőképesség fogalma. Példák a szűk és tág tűrőképességű fajokra.

70.

A vizek szenynyezése, a vizes élőhelyek védelme

Tápanyag-feldúsulás, ipari és háztartási eredetű szennyvizek, a szennyvíztisztítás, öntisztulási folyamat, Natura 2000 program, őshonos faj visszatelepítése




72.



Szemléltetés

Természetismeret 6. évfolyam: az energia fogalma és fajtái, az erdő és füves területek életközösségeinek termelő és fogyasztó szervezetei, kapcsolatok az élőlények és az élettelen környezet között

A vízszennyezések leggyakoribb formái. A tápanyag-feldúsulás folyamata és következményei. A háztartásban keletkező szennyvíz mennyisége, a vízzel való takarékoskodás lehetőségei. A vizek öntisztuló képessége. A Natura 2000 program lényege, a vizes élőhelyek visszaállítása (élőhely-rekonstrukció). A vidra és a hód egyedszámának növekedése a program sikerét jelzi.

71.

Koncentráció

Természetismeret 5. évfolyam: a domborzat és a vizek ábrázolása a térképen

Interaktív tananyag a vizek szennyezéséről A tankönyv képeinek megfigyelése, megbeszélése a szennyezések formáiról és következményeiről

Természetismeret 6. évfolyam: a vizes élőhelyek megismert élőlényeinek alkalFolyamatos megfigyelések a mazkodása az élő és lakóhely környéki vizes élőélettelen környezethez helyek környezeti állapotáról Mikroszkópos megfigyelések a vízben élő planktonokról és egyéb „szűrő” állatokról Válogatás a témakör feldolgozásánál használt legjellemzőbb szemléltetőeszközökből A témazáró feladatlapokat külön füzet tartalmazza


48

Óra

Tanmenetjavaslat a természetismeret tanításához a 6. évfolyam számára

Recommend Documents