TANMENETJAVASLAT 5. OSZTÁLY „A” modul
Óra 1.
2.
3.
4.
5.
6.
140
Fogalmak, nevek, eszközök A ház A ház a tárgyi kultúra fa, kô, sár, szalma, nád, látványos része, eszköze, tégla, cserép, beton, amelynek tanulmányozá- üveg, mûanyag, panel, sával hasznos néprajzi is- vályog mereteket szerezhet a tanuló. A magyar A magyar parasztház épí- mész, fenyôfa, sövényfal, parasztházak tôanyaga, stílusa, telepí- paticsfal, fecskerakásos tése a magyar kultúra fal, vert fal, gyeptégla, szerves része. E házakhant, háromosztatú ház, hoz mindenkinek van va- népi építészet, skanzen lamilyen viszonya, érzelmi kötôdése. A szoba berendezése, tisztaszoba, tájegységek, A szoba funkciója, a maiéval Kárpátalja, Erdély, Széösszevetve, sok hasonló- kelyföld, Kalotaszeg, ságot mutat. Régen a ki- Szék, Bánság, Bácska, sebb tér, nagyobb család Bánát, Csallóköz, Felvivolt, ma a nagyobb tér, dék kisebb család az általános. A szoba az ember családi padka, kemence, láda, A szoba és magánéletének, pihe- szövôszék, füstös, beosztása nésének, mûvelôdésnek szemeskályha, szentsahelye. Berendezésébôl rok, építôáldozat, búbos következtetni lehet az kemence, sárpadka, téka, életmódra. komód, sublót, szentkép A konyha a ház közepe, kürtôs kemence, sípos A konyha lelke, az étkezés, a csalá- kemence, nyitott tûzhely, di együttlét fóruma. Sze- háztûznézô, zárt tûzhely, repe a múltban és a jeszabadkémény, tûzikutya, lenben sok hasonlóságot pitvar, tálas, kredenc, sümutat. Felszereltségét te- tôharang, kanáltartó, csekintve koronként jelentôs réplábas, fatál, vasállaz eltérés. vány, pohárszék, szilke, butella, bögre, bokály, serpenyô A népi A mai magyar gyerekek délebéd, abálás, üst, bogtáplálkozás 60-70%-a fogadja el a rács, veder, teknô, köpümai magyar konyhát, s lô, kulacs, sótartó, sava95%-a szereti az ameri- nyítás, aszalás, sózás, kai típusú ételeket. Ezt az füstölés, csigatészta, puarányt meg kell fordítani. liszka, kitolókása, cipó, Témakör
Cél és feladat
Követelmény Tudjon a tanuló különbséget tenni a 19. és a 21. századi házak, épületek anyaga, stílusa, építési technológiája között. Legyen tisztában a tanuló azzal, hogy a parasztházak tájegységenként stílusukban eltérôek voltak, de funkciójukat tekintve hasonlóak, s megjelennek a ma építészetben is. Tudja a tanuló összevetni a szoba berendezését, használatát a régi és a mai házakkal, s legyen képes fölismerni a kulturális és technikai fejlôdés törvényszerûségeit. Tudja a tanuló, hogy a szoba funkciója a múltban és ma nem ugyanaz, de a pihenésben (alvásban) használata nem változott. Legyen tisztában a tanuló a konyha szokványos felszerelésével, amelybe a technikai fejlôdés sok újdonságot hozott. Tudja megkülönböztetni a régi, természetes anyagú és a mai mûanyagból készült konyhai eszközöket. Ismerjék meg a tanulók a régi magyar konyha fôbb ételeit, s alakítsák ki arra alapozva a maguk egészséges étkezési rendjét.
Óra
7.
8.
9.
10.
11.
12.
Témakör
Cél és feladat
Magyar ízek, magyar étkezési szokások
Ismertessük meg a gyerekekkel a speciális magyar ízeket, ételeket. Alaptáplálékaink, pl. a kenyér, tej, hús, zöldség világszínvonalon elôállított hazai termékek. Fiatalok A fiatalok szórakozási, hétköznapjai tanulási szokásai jelentôsen eltérnek a száz évvel ezelôttiekétôl. Az életvitel sok hasznos gyakorlati tanulsággal szolgál a felnôttek s a gyerekek számára.
Hétköznapok A munkára nevelés fona házban és a tos eszköze a példaadás, ház körül a férfi és nôi munkák, családi feladatok megismerése, a régi és a mai életritmus összehasonlítása.
Fogalmak, nevek, eszközök lepény, málé, pászka, kuglóf, szósz, pogácsa búza, kenyér, rozs, árpa, kukorica, teknô, kovászolás, dagasztás, szakajtó, sütôlapát, kalács, lángos, csöröge, kürtôskalács, kuglóf, galuska, gombóc, böllér, disznótor születés, keresztelô, gyûrûsdi, fogócska, párkeresô, bújócska, párostánc, kiolvasó, lánykérô, hídjáték, ludas játék, zálogosdi, legénybúcsú, pünkösdi királynô, állóka, suttyó, suhanc, siheder, legény, legénnyé avatás, fonó cseléd, parasztgazda, lakodalom, halotti tor, keresztelô, csûr, tollfosztás, bugázás, tengerihántás, egyke, pásztor, csikós, juhász, csôsz, kerülô, kaláka, boltos, kocsmáros
Követelmény A gyorsétkezés káros velejárói. Tudják a gyerekek megkülönböztetni a magyar konyha ételeit a divatos – nem magyar – ételektôl, szülôi és nagyszülôi segítséggel. Ismerjék a gyerekek a tradíciókat, játékokat, szokásokat, s ápolásuk erkölcsi hozadékát. Lényegbevágó a nemek szerinti szokások, szerepek tanulása.
Tudja a gyerek, hogy mivel járt együtt régen a hét napjainak ritmikus változása, a falusi közös, egymást segítô munka anyagi és erkölcsi eredménye, s annak mi volt a gyümölcse, haszna. Az ünnep az ember életé- naptár, egyházi, nemzeti, Legyen tisztában a tanuló Magyarbe színt, változatosságot, családi ünnep, Gergely- az ünnepek jelentôségéországi pihenést hozott, s ez nem naptár, nemzeti szokások, vel, a társadalomra, a ünnepek változott. A régi és a mai születésnap, karácsony, családra, az egyénre gyaéletvitelben az ünnep fon- húsvét, pünkösd korolt hatásával. Tegyen tossága nem változott, de különbséget az ünneplés módosult az ünnepek tarrégi és mai gyakorlata talma, átalakultak a hozközött. zájuk fûzôdô szokások. Jeles napok, Az évszakokhoz kötôdô nyári, téli napforduló, Ismerje a tanuló a legfonünnepi szokások ismerete eliga- vízkereszt, balázs- és tosabb jeles napokat, a szokások zítást ad a magyar nem- gergelyjárás, farsang, bu- hozzájuk fûzôdô szokázeti kultúrában, s egyben sójárás, májusfa, majális, sokat, különösen a helyi a helyi hagyományok át- pünkösd, háromkirályok, hagyományokat illetôen. Szentiván-nap, regösök vételét segíti elô. A magyar Az öltözködés, a viselet gyolcs, ing, pendely, ga- Ismerje fel a tanuló a nép viselete szerint következtetni le- tya, pruszlik, kötény, népviseleteket, jobb hetett tájegységekre, harisnya, szûr, suba, esetben a tájegységek viseletét, illetve saját nemzetiségekre, vagyoni guba, zeke, cedele, lakóhelyének helyzetre, vallásra. Mára bocskor, kapca, 141
Óra
Témakör
Fogalmak, nevek, eszközök a népviselet múzeumi csizma, bakancs, papucs, anyaggá vált. ködmön Keressük meg térképen a Felföld, Felvidék, CsallóFelföldet, összehasonlít- köz, matyók, palócok, va határozzuk meg a kü- Zobor-vidék, Buják, Hollönbségeket és az azolókô, Garam-vidék, Rinosságokat a történelmi móc, kurtaszoknyás hat Felvidékkel. Földrajzi, falu, Kazár, Bény néprajzi elemek egyeztetése a térképen. Cél és feladat
13.
A Felföld világa
14.
A dunántúli és az alföldi viseletek
15.
Erdélyország Erdélyország, a régi Manépeinek gyarország egyik, viseleviselete tekben, szokásokban, hagyományokban leggazdagabb tájegysége. Külön figyelmet érdemel benne Székelyföld.
Kalotaszeg, Mezôség, Torockó, Székelyföld, Moldva, Szilágyság, Partium, székelyharisnya, rokolya, zsinórozás, széki kalap, lepelszoknya, Kárpátalja, Máramaros, Visk, csángók
16.
A karácsonyi Építsünk arra, hogy a kaünnepkör rácsonyt minden gyerek ismeri, érzelmileg tud vele azonosulni. Az ünnepkör fogalmát, illetve annak tartalmát azonban nekünk kell megtanítanunk.
advent, András-, Miklós-, Luca-nap, lux, Luca széke, betlehemezés, szálláskeresés, kántálás, pászlizás, kóringyálás, vesszôhordás, éjféli mise, szenteste, regölés, köcsögduda, láncosbot, aprószentek
17.
A farsang
18.
Összefoglalás
vízkereszt, húshagyó kedd, hamvazószerda, karnevál, busójárás, Mohács, Moha, szalmabáb, állatalakoskodás, rönkhúzás, rabvágás, hévér, tebe-fa, maskarázás néprajz, népzene, néptánc, falusi és városi kul-
142
A mai Magyarország két nagy tájegységének, ill. azok részegységeinek megismerése, a különbségek meghatározása.
A farsangi szokások télbúcsúztató, s ezzel összefüggésben a tavaszt és az újjászületést ünneplô hagyományok. A farsang az év egyik legjelentôsebb fordulatát hozó idôszaka. Az összefoglaló órán az ismétlésre, értékelésre, a
Kisalföld, Rábaköz, Hetés, Göcsej, Ôrség, Zselic, Balaton-felvidék, Sárköz, Bugac, Hortobágy, Nagykunság, Kiskunság, Körös, Csongrád, Kalocsa
Követelmény népviseleti ruháit és tartozékait. Tudjon a tanuló különbséget tenni a Felvidék változatos viseletei és különféle szokásai között. A Felföld, Felvidék, Szlovákia történelmi, földrajzi fogalmainak ismerete, illetve megkülönböztetése. Legyen képes a tanuló arra, hogy megjelölje a Dunántúl és a Nagyalföld jellemzô, néprajzilag jól elkülöníthetô tájegységeit, azok érdekességeit, a magyar kultúrában betöltött szerepüket. Tudja a tanuló térképen megmutatni Erdélyt, benne a Székelyföldet. Ismerje a legszebb erdélyi viseleteket, házakat, a szokásokat, hagyományokat. Tudja elválasztani Erdélytôl Kárpátalját, Moldvát és a Partiumot. Ismerje a tanuló az év legszebb ünnepének vallási, történelmi, családi hagyományait, a karácsony elôtti és az utáni jeles napokat. Ismerje a tanuló Jézus életét, cselekedeteit, s a saját lakóhelyén gyakorolt karácsonyi szokásokat. Legyen tisztában a tanuló a farsangi szokások lényegével, hogy azok összekötik a karácsonyi és húsvéti ünnepkört. Ismerje szûkebb lakóhelyének farsangi szokásait. A féléves tananyag alkalmat, lehetôséget ad arra,
Óra
Témakör
Fogalmak, nevek, eszközök leglényegesebb tudniva- túra szétválása, balladák, lók, kiemelésre koncent- mondák, népmesék, közráljunk. mondások, polgárosodás, parasztpolgár Cél és feladat
Követelmény hogy a Kárpát-medence legnagyobb tájegységeit, azok népeinek viseleteit, szokásait, ünnepeit ismerje meg a tanuló.
TANMENETJAVASLAT 6. OSZTÁLY „A” modul Óra 1.
2.
3.
4.
5.
Fogalmak, nevek, eszközök A kamra és a A porta (ház) melléképü- kamra, kástu, hombár, gazdasági letei a paraszti gazdaság pajta, csûr, szérû, gaboépületek nélkülözhetetlen kellékei, nás, szûrág, fiók, jármos amelyeket az egyszerû- csûr, verem, sarló, nyári ség, a praktikusság jelle- konyha, szekérszín, szénmez, s amely követendô gyûjtô favillák, kézia mai modern világban malom, tövisborona is. Az állattartás A paraszti udvar legna- szilaj, félszilaj, vándorépületei és gyobb figyelemmel kísért pásztorkodás, istállózó a terményépületei az állatoknak állattartás, szénatároló, tárolás szállást nyújtó ólak, istál- abora, hombár, kerekes lók. A jószágra fordított kút, gémeskút, nádkarám, munka és a gazdasági ha- szárnyék, vasaló, dikó szon összefüggései. A paraszti A paraszti munka éves Sándor, József, Benedek; munka éves rendjét egyebek között a Gyümölcsoltó Boldogrendje jeles napok, ünnepek, asszony, György napja, idôjárás, helyi szokások, szegôdés, elsô kihajtás, hagyományok határozták juhbemérés, idôjóslás, meg. búzaszentelés, fagyosszentek, Medárd, aratás, tároló, határjárás, bivaly Szent Mihály, Szent MárParaszti Az ôszi betakarítások munka a téli után a különféle termé- ton, András napja, Napba idôszakban nyeket télen dolgozták öltözött asszony, új kefel. A összejövetelek nyér, kukoricafosztás, egyben alkalmat adtak az tengerihántás, fonó, tollismerkedésre, szórakofosztás, idôjóslás, disznózásra. Ezek az emberi ölés léptékû együttlétek ma ritkán fordulnak elô. Témakör
Termények és termékek
Cél és feladat
A paraszti gazdaság fô- kapásnövények (burgoként haszonnövényekkel, nya, kukorica, naprafor-
Követelmény Ismerje a tanuló a sok helyütt ma is használatos épületeket, eszközöket. Tudjon különbséget tenni az egyes épületek funkciói között.
Tudja a tanuló, hogy az állattartás manapság is ugyanúgy folyik, mint régen. Ismerje az ól, istálló, ketrec, dúc, karám közötti különbségeket. Legyen tisztában a tanuló az évszakok jeles napjaival, az azokhoz fûzôdô fôbb gazdasági tennivalókkal, eseményekkel, továbbá a nôi és a férfi munka szétválasztásával. Tudja a tanuló, hogy régen a téli idôszak a pihenésé és a kikapcsolódásé volt, aminek faluhelyen még ma is vannak hagyományai. A téli elfoglaltságok mint a munkára nevelés fontos eszközei a kötelességtudást fejlesztették a fiatalokban. Ismerjék a tanulók az alapélelmiszerek (növé143
Óra
Témakör
Fogalmak, nevek, eszközök és -állatokkal foglalkogó, paprika, dohány), kuzott, emellett, szükség koricacsuhé, paprikatörô szerint, háziipart is ûztek. mozsár, termék, termelés, nyírség, Duna–Tisza köze, Makó, Szeged Cél és feladat
6.
Mesteremberek, mesterkedô parasztok
A régi paraszti háztartásokban, néhány eszköz kivételével, mindent maguk állítottak elô a gazdálkodók. Így váltak egyesek iparossá, mesteremberré. Vessük össze ezt a mai helyzettel, a mai ipari termeléssel.
kovács, molnár, vízimalom, szélmalom, tiprómalom, taposómalom, felülcsapós, alulcsapós malom, ezermester, teknôvájók, kádár, tímár, varga, tabakos, gyékény, kékfestô, mézeskalács, vesszôfonás, rôfös, vásár
7.
Az ôszi munkálatokhoz kapcsolódó szokások
A legismertebb ôszi munka a szüret, amelynek hagyományai feléledtek a legtöbb szôlôtermô vidéken. Ezeket a gyerekek a helyi szokások megfigyelésével, a gyakorlásukban való részvétellel ápolhatják.
seprô, ászok, pince, szüreti bál, Tokaj, kádártánc, Mátra, prés, sajtoló, pásztorszervezet, csikós, gulyás, juhász, kondás, csordás, csürhés, számadó, bojtár, nyáj, racka, hucul, szürkemarha, mangalica, pumi, puli, kuvasz, komondor
8.
A falu közössége
9.
144
A falu közössége egymás segítése (kalákamunka) által jelentôs teljesítményekre képes. Az összetartó erô, a közös munka, az összetartozás tudata nemzetfenntartó tényezô. A ház, haza, otthon, hon fogalmak összefüggései.
faluközösség, szülôföld, szülôi ház, templom, vallási hovatartozás, katolikus, protestáns, téli, tavaszi ünnepkör, búcsú, Csíksomlyó, Boldogságos Szûz Mária, Sarlós Boldogasszony, pünkösdi búcsú, Szentkút, zarándoklat A család minden korban Isten, haza, család, gazCsaládi és alapközösség, amely da, gazdasszony, legény, társadalmi vô, menyecske, cseléd, kapcsolatok megtermeli az élethez a falun belül szükséges javakat. A csa- szolgáló, testvér, komaládon belüli hagyomáság, sógor, süvet, ánnyos munkamegosztás gyom, sógornô, keresztmára fölbomlott, a szigo- szülô, ipam, napam, rú szabályok feloldódtak. após, nászuram, bérmá-
Követelmény nyek) elôállítása közötti lényeges különbségeket. Tudják, hogy miért kapásnövény a burgonya, kukorica, paprika stb., s hogy hol termesztik azokat. Legyen tisztában a tanuló azzal, hogy korábban az ipari termékeket kézi munkával állították elô, s azok természetes anyagból készültek. A mai eszközök anyaga, elôállítási módja eltér a régi paraszti anyagoktól és módszerektôl. Ismerje meg a tanuló a szôlôtermesztés alapfogalmait, amely a magyar kultúra fontos részei. A szüreti felvonulásokon, borutakon való részvétel sok hasznos néprajzi, történelmi ismerettel szolgál. A még létezô pásztortársadalom az ôsi magyarországi háziállatok tulajdonságait, elônyeit sorolja föl. Legyen tisztában a tanuló a régi falusi közösség erejével, illetve annak mai hiányával. Falu és város közötti különbség ma is létezik. A vallás szerepe régen és ma. A hangsúlyok társadalmunk hátrányára tolódtak el. Tudja a tanuló, hogy a család régen is, ma is a társadalom alapsejtje. A szomszédság, rokonság, mûrokonság kötöttségei feloldódtak, ám ezáltal a társadalom összetartó ereje is gyengült. Ismerje
Óra
10.
11.
12.
13.
14.
Fogalmak, nevek, Követelmény eszközök A társadalmi rétegzôdés lás, vérrokonság, mûro- meg a tanuló a régi falusi olyan jelentôs változáso- konság, família, gazdapa- társadalom rétegeit és a kon ment át, amely szét- raszt, részesmunkás, ag- mai változataikat. rombolta a régi, jól mû- rárproletár, summás ködô kapcsolatokat. A falu A falu vezetése, igazság- nádor, fôszolgabíró, bíró, Ismerje a tanuló a régi önigazgatási szolgáltatása a bíró kezé- falusi bíró, kisbíró, me- falusi és a mai törvényszervei ben volt. A régi törvény- zôbíró, borbíró, esküdtek, kezés közötti különbsékezés sokkal belterjesebb bíróválasztás, sorbíróság, geket és összefüggéseket. volt, mint a mai. Nagy legelôtársulat, hegyköz- A falu vezetô testülete, súlyuk volt az erkölcsi ség, erdôbirtokosság, az igazságszolgáltatás, a szabályoknak az igazság- szégyenketrec, kaloda, társadalom változásával szolgáltatás rendszerépellengér, toronyôr, tör- felbomlott, átalakult. ben. vénybíró Az ember Az ember életének áthág- keresztelô, lakodalom, Legyen tisztában a tanuló hatatlan törvénye, hogy násznagy, leánykérés, az élet jelentôs fordulóéletének meghatározó születünk és meghalunk. kézfogó, jegyváltás, pontjaival, amelyeket ma eseményei Ezek nevezetes családi, eladó lány, vô (vevô), is megünnepelnek a csaközösségi események, menyasszonysirató, leládok, közösségek. Leheakárcsak a házasságkö- génybúcsúztató, vôfély, tôsége szerint ismerje tés, lakodalom, amelyek ruhavivés, nyoszolyólány, meg a szokásokat, amerégen és ma is döntô vál- ülésrend, menyecsketánc, lyek a falu társadalmi tozások az ember életé- temetés, halotti tor, vir- életének eseményeihez ben. rasztás, búcsúztatás, csó- kötôdnek. nakfejfa A régi faluban a szellemi Templom, római katoli- Tudjon a tanuló különbA falusi szellemi élet élet központja a templom kus, ortodox, görög kato- séget tenni a felekezetek és az iskola volt. Ez ma likus, református, zsidó, között, s ismerje a bevett központjai is így van, azzal a jelen- miserend, orgona, hanagy vallások szimbólutôs változással, amelyet a rangtorony, oltár, tisztele- mait, templomait, tanaitelevízió idézett elô. Ha- tes, sekrestye, pap, püs- nak fôbb eltéréseit a tatározzuk meg az új kultu- pök, ikon, evangélista, nuló vallásáétól. Tudja a rális közeg elônyeit és a kálvinista, zsinagóga, templom és az iskola szehátrányait. rabbi, népiskola, jegyzô, repét, s a televíziózás nótárius, kántortanító mai torzító hatását. A húsvéti A keresztény világ legna- feltámadás, mozgóünnep, Ismerje meg a tanuló a ünnepkör gyobb ünnepét megelôzô nagyböjt, hamvazószer- húsvét elôtti ünnepkört a ünnepkör ismerete a ma- da, virágvasárnap, hamu- farsangból kiindulva. gyar és az európai kultú- szórás, karikázás, pilinc- Kutasson utána, hogy ra és hagyományrendszer kézés, kapus játék, pál- lakóhelyén milyen hameghatározó része. mavasárnap, barkaszente- gyományok miképpen Mi a húsvéti ünnepkör lés, kiszejárás, villôzés, maradtak meg a húsvéti szakrális, ill. világi eleme? tánctilalom ünnepkörbôl. A húsvét A húsvét ószövetségi és nagycsütörtök, nagyhét, Legyen tisztában a tanuló újszövetségi eredete, s je- pilátuségetés, nagypén- a húsvét vallási tartalmálentôsége a mai Matek, nagyszombat, feltá- val, történetiségével, hagyarországon. A hagyo- madási körmenet, úrko- gyományrendszerével, a Témakör
Cél és feladat
145
Óra
Témakör
Cél és feladat mányok megváltozott, városiasodott formákban élnek tovább.
15.
A pünkösdi ünnepkör
16.
A falusi A kereskedelem óriásit kereskedelem változott az utóbbi évtizedekben, amikor a kis, egyszemélyes szatócsboltokat, a piacokat, vásárokat az áruval túlzsúfolt, emberekkel teli plázák világa váltotta fel.
17.
Skanzenek Magyarországon
A múzeumfalu, pincemúzeumok, illetve a falumúzeum egy-egy részletének (falusi házak, tájegység) ismerete szükséges ahhoz, hogy fogalma legyen a tanulónak a skanzenrôl.
18.
Összefoglalás
Az összefoglaló órát az anyag átismétlésére, értékelésre, a leglényegesebb tudnivalók hangsúlyozására fordítsuk. Kutatómunka, országjárás, képek, könyvek gyûjtése.
146
A pünkösd szó, ötven nap jelentéstartalma, vallási, történeti kialakulása, a magyar népszokásokba való beágyazódása.
Fogalmak, nevek, eszközök porsó, tûzszentelés, vízszentelés, ételszentelés, határjárás, zöldágjárás, kakaslövés, passió, húsvétvasárnap, -hétfô, vesszôzés, Jézuskeresés, vízbevetô, siba, piros tojás, mátkáló fagyosszentek, áldozócsütörtök, pünkösd, pünkösdi királyság, hesspávázás, úrnapja, oltáriszentség ünnepe, Szentlélek ünnepe, Csíksomlyó, Andocs, Szentlélek szatócsbolt, piac, vásár, állatvásár, kirakodóvásár, kofa, hídi vásár, áldomás, vásárfia, hajcsárok, szénégetô, mészégetô, faragómester, nemezkészítô, üveghuta, ezermester, bôrös, tímár, varga, vaskohászok, kalapos Hollókô (múzeumfalu), Villánykövesd, Hajós (pincemúzeum), Szentendre, Sóstó, Szombathely, Zalaegerszeg (falumúzeum), harangtorony, református templom, történelmi borvidék, Sopron, Hegyalja, Balaton-felvidék, Villány, Mátra, Eger néprajz, skanzenek, történelmi tájak, épületek, a hagyományrendszer, a múlt kulturális emlékei, tárgyi, szellemi termékei
Követelmény mai Magyarország ünnepeinek sorában elfoglalt helyével. Legyen tisztában azzal, hogy a húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe.
Tudjon a tanuló a pünkösdi ünnepkörrôl, annak tartalmáról, jeles napjairól, a Szentháromság jelentésérôl. Legyen tisztában lakóhelye pünkösdi szokásaival. Ismerje meg a tanuló a hagyományos boltok, piacok, vásárok árukészletét, hangulatát, mûködését, s tudjon különbséget tenni a mai vásárlási szokások és a régiek között. Tudjon vásárolni helyi kis boltokban. Tudjon a tanuló különbséget tenni a múzeumfalu és a falumúzeum között. Ismerje a lakóhelyéhez közeli skanzen jellegzetes épületeit, különösen azokat, amelyek lakóhelyérôl származnak.
A 13 órás tananyag lehetôséget ad arra, hogy a Kárpát-medence magyarságának szokásait, hagyományait, vallási, családi ünnepeit megismerjék a tanulók.
