Tanmenetjavaslat VILÁGJÁRÓ. címû 5. osztályos irodalomtankönyvhöz

Tanmenetjavaslat a

VILÁGJÁRÓ címû 5. osztályos irodalomtankönyvhöz

1

Az integrált magyar nyelvi és irodalmi program – általános iskola 1–8. osztály – 5 osztályos része Írta: dr. Széplaki György Szerkesztõ: dr. Vilcsek Béla Tördelés: Szücs Bt. Felelõs szerkesztõ: Török Ágnes

© dr. Széplaki György ISBN 963 657 177 5

A kiadó a kiadói jogot fenntartja.

Felelõs vezetõ: Ballér Judit ügyvezetõ igazgató 1155 Budapest, Tóth István utca 97.

2

AJÁNLÁS

Dr. Széplaki György–Dr. Vilcsek Béla

VILÁGJÁRÓ címû

ötödik osztályos irodalomkönyve használóinak (Ismertetõ az integrált anyanyelvi és irodalmi program /1–6. osztály/ tankönyvcsomagjának elkészült darabjáról) Az ELTE Tanárképzõ Fõiskolai Kar oktatói vagyunk. Munkaterületünk szerint a szakmódszertan, az irodalomelmélet és az irodalomtörténet mûvelõi. Jól ismerjük a mai iskolarendszer – ezen belül –, az általános iskola mindennapi gondjait, az ott tanítók problémáit. Fõiskolai oktatói és tudományos munkánk mellett dolgoztunk már több tankönyv létrehozásán és tantervírásban is. Napi munkánk és a továbbképzések során élõ kapcsolatban vagyunk gyakorló pedagógusokkal, de megvan az általános iskolai korosztályban folytatott sokéves tanítási gyakorlat tapasztalata is. A tankönyvünk egyrészt a hagyományokat igyekszik követni, másrészt törekszik az újításokra, frissítésekre. Ez egyaránt jellemzõ a gondosan választott és részletesen kidolgozott, illetve a Szöveggyûjteményben a feldolgozásra felkínált mûvekre, szövegekre. Tartalmában – még ott is, ahol látszólag nem új (mítoszok, mondák, mesék) – a szaktudomány mai állásának megfelelõ fogalomhasználatra, könnyen érthetõ és megtanulható definíciókra törekedtünk. A könyv az elméleti ismeretek elmélyítésére jó lehetõséget ad. Teszi ezt a tanári segítséggel megoldható, de az önállóan is értelmezhetõ, viszonylag tiszta példák sorával, újabbak elemeztetésével. Az itt kínált gazdag példatárral a tankönyv a címében megadott „világjárás”-ra is módot ad. A könyv – a mai tudományos felfogás szerinti – egységes, áttekinthetõ rendszerben tanítja az ún. „kettõskép”-eket. Egyértelmûvé teszi a származtatásukat. Világossá lesz az összefüggés a metafora és a hasonlóságon alapuló képek, a megszemélyesítés és a hasonlat között. Tehát könnyebben felismerhetõ, megérthetõ és megtanulható. Ugyanakkor segíti a gyermeki kutató-kíváncsi kérdések megválaszolását: miért szép, mitõl szép, miért tetszik nekem? Úgy véljük, a késõbbi, magasabb szintû elméleti ismereteket is eredményesen lehet majd ezekre az alapokra építeni. A könyvben található mûelméleti alapok, a mûnemek és a mûfajok itt megjelenõ formái teljesebben, részletesebben a felsõbb évfolyamokban tanítandók. A tankönyv jól áttekinthetõ Fogalomtára az ötödik osztályban feltétlen szükségesnél magasabb szintû. Ez a használatban nem okozhat gondot, sõt inkább elõnyösnek mondható, mert így a tankönyv egészében is magában hordozza a továbbfolytatás és az elmélyítés késõbbi lehetõségeit. A tankönyv hagyományos tananyaga: A mítoszok világában a teremtésmítoszok kaptak nagyobb hangsúlyt. A bibliai teremtéstörténet, a Kalevala mellett néhány kisebb, de tõlünk távoli nép világába enged betekintést a válogatás. Fontos, hogy míg az elméleti megközelítés viszonylag zárt, kész tudást ad, az olvasnivalók tekintetében a bõséges, színes kínálatra mutattunk rá. A mondákat szép elméleti rendben sorakoztatja fel a hosszabb fejezet, a kiemelt feldolgozások viszont a magyar mondakincs két jelentõs körét mutatják be gazdag anyaggal (csodaszarvas, Mátyás király). Figyelemre méltó ez a gazdagság különösen a csodaszarvas témában, amelyben napjainkig ível a sor. Az így teremtett tematikai egységben jól megférnek egymás mellett a krónikákból vett részletek, a román népballada, Arany János remeke, Nagy László költeménye és Bella István 1996-os színpadi játékának áradó költeményei. A meséknél a korábbi ismereteket összegeztük az elméleti anyagban. A tanári szokásoknak megfelelõen ezek hagyományosan rendezhetõk. Igyekeztünk tipográfiailag is jól kiemelni a megtanulandó szövegeket. Ezt a módszert követjük a tankönyv többi részében is. A mûvek és szerzõk sorából csak ízelítõül: a népmesék különbözõ válfajai, az írók által feldolgozott mesegyûjtemények darabjai, mûmesék (Andersen, Puskin), állatmesék a klasszikusok tollából, Örkény István meselevelei stb. 3

A legrégebbi és legszebb hagyományt követjük Petõfi Sándor János vitézének feldolgozásával. Úgy gondoljuk, a nagyobb egységekbe kapcsolt feladatsorai és elméleti ismeretei már egyszerû megoldásukban is lehetõséget, módot adnak több gyakorlati ismeret elsajátítására és a tanításban, tanulásban nélkülözhetetlen módszer megismerésére. A több mint harmincféle feladattípus darabjait pedig nem az egyetlen lehetséges megoldásnak szántuk, inkább ösztönzésnek hasonlók alkotására. A mû módszeresen épített tankönyvi feldolgozása így sem zárja ki az egyéni megoldású ütemezést. A János vitéz fejezeteit kisebb egységekben is lehet tárgyalni, a nagyobb tömbökben jelentkezõ elméleti anyag pedig természetszerûen kínálja a felbontás/összegzés kézenfekvõ didaktikai mûveleteit. Diákok és tanárok által kedvelt A Pál utcai fiúk. Feladatsoraiban az olvasóvá nevelés gazdagon motivált, eredményre törekvõ példáit igyekeztünk felsorakoztatni. A nem hagyományos anyagból a mûvek részletezése nélkül is érdemes a szerzõket felsorolni: Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezsõ, Gelléri Andor Endre, Déry Tibor, Örkény István, Heltai Jenõ, Karinthy Ferenc, Bella István stb. A költõi képekhez adott elemzendõ példákban pedig még tucatnyi alkotó szerepel egy-egy verssel vagy részlettel. Rajtuk kívül még újabbakkal lehet találkozni a Szöveggyûjteményben. A különben az átlagosnál is kisebb terjedelmû könyvnek ebben rejlik a gazdagsága: nem kíván egyetlen, mindent tartalmazó olvasmánya lenni az ötödikeseknek, de szélesre nyit egy ablakot, ahonnan sok mindent, és fõleg messzire lehet látni. Az irodalom tantárgyra háruló sokirányú elvárásnak, amely a hamarosan hatályba lépõ NAT-ban is megfogalmazódik, a tankönyv megpróbál maradéktalanul megfelelni. Elsõsorban azzal, hogy az alaptantervben megfogalmazott követelmények teljesítéséhez igyekszik a segítséget mindenben megadni a tanárnak és a tanulóknak. Egy-egy területen persze ezt egészében csak akkor teljesítheti – pl. a szövegszerkesztés és a köznapi kommunikáció gyakorlati feladatainál –, ha ezek az anyanyelvi órákon (reményeink szerint más órákon is) folytatódnak a szûkebben vett tantárgyi(nyelvi) anyag lehetõségeinek, kívánalmainak megfelelõen. A tankönyv felépítésbeli és koncepcionális sajátosságai: A történetmondás különbözõ formáinak megismertetését tûztük ki célul. Az ötödik osztályban ez alkotja a törzsanyagot. S mert mindez szerencsésen találkozik a korosztály természetes érdeklõdésével is, így alakult a mítosz, monda, mese – János vitéz felépítése, majd a regény (A Pál utcai fiúk), a kisregény, a novella és a rövidtörténet (egypercesek) következnek. Ez a felépítés véleményünk szerint jól szolgálja az áttekinthetõséget, a taníthatóságot. Mégis a legnagyobb szolgálatot az olvasóvá nevelés ügyének akartuk tenni, mert módot adunk az egyes mûfajok megismerésére, idõt engedünk az elmélyülésre, az olvasói élmények feldolgozására. Ugyanakkor a választott mûvek segítségével eredményesen taníthatók lesznek a poétikai alapismeretek is. A tankönyv koncepcionális egysége érdekében a lírai költeményeket egészen új helyzetbe, megvilágításba tettük. Számuk bõséges, de nem alkotnak egységes fejezetet, még Petõfi költészetét sem reprezentálják kiválasztott költeményei. Az õ életmûvét elsõsorban a János vitéz képviseli, míg a Szöveggyûjteményben található lírai mûvei kiegészítik, árnyalják a János vitéz költõi világát. A többi lírai alkotást látva, kiviláglik a szándékunk: azokat a verseket gyûjtöttük egy csokorba, amelyekben a gyerekek könnyen felfedezik a „történetet” (A szegény kisgyermek panaszai, a Tücsökzene darabjai), másrészt olvasgatásra, gyönyörködésre, megtanulásra is alkalmasak (Nagy László, Bella István és mások versei). S bár ezek a versek a Szöveggyûjteménybe kerültek, ez nem akadályozza bármilyen típusú feldolgozásukat. Akár önálló egységként is taníthatók. A Szöveggyûjtemény szerkesztési elve azonos a fõrésszel, így a benne található mûvek értelmezhetõk kiegészítõ anyagként is. Ezt sugallja a feladatokban megjelenõ módszer: egy-egy mûvet „meghív” a Szöveggyûjteménybõl a fõrész anyagának feldolgozásához. Így teszünk, amikor egyéni olvasmánynak vagy önállóbb, magasabb szintû feladatnak ajánljuk az ott található szövegeket vagy a velük végzett elemzéseket, összehasonlításokat. A Szöveggyûjteményben is van képanyag, így a tankönyv szabadságot ad a tanárnak a más sorrendû, koncepciójú feldolgozásra, s nem bünteti az ötödikes gyerekeket „csupasz” szövegek tanulmányozásával. 4

Az irodalomtörténeti szemléletet a tankönyvben nem az idõrendben valósítottuk meg – nem is lehet cél az ötödik osztályban –, hanem az összetartozó nevek, mûvek, korszakok kapcsolatainak felfedeztetésében. Pl. a Petõfi vers alatti évszám és helységnév eligazítást ad, és számít a további kutató kíváncsiságra. A Kitekintõk szakkönyvajánlásaival és az Írói arcképek szakkönyvekbõl kiemelt szövegeivel ezt a munkamódszert akartuk modellálni. Így az írói életrajzok tanítása is az egyéni olvasás, búvárkodás, szorgalmi feladatvállalás szintjén, vagy közös tanórai összesítõ vázlat alapján képzelhetõ el. A tankönyvben az írókról szakkönyvekben végzett kutatást minimálszinten az Írói arcképek szöveganyaga szolgálja, de ezt inkább kedvcsinálónak szántuk. A feladatokban található utalások viszont a megadott szakirodalom feldolgozására buzdítanak tanárt és diákot egyaránt. A tankönyvet létrehozó Dinasztia Kiadó külön kiadványban is megjelentette a Könyvtári ismereteket és ennek Feladatgyûjteményét. Ez utóbbiak, a tankönyvsor többi darabjával együtt, harmonikusan illeszkedõ taneszközsorozatot juttatnak el a használóikhoz. A tankönyvhöz készítettünk egy további fejlesztésre, bõvítésre szánt tanári segédkönyvet részletes tanmenettel, az egyes témák koncepcionális, de variálható hálóterves feldolgozásával. Ennek elsõ változatát, a tanmenetjavaslatot és a magyarázó ajánlásokat tartja kezében a kedves kolléga. A teljes segédkönyv kiegészül még a témánként kiemelt egyes órák részletes terveivel, a legtöbb tanítandó fogalmat feltáró módszertani ajánlásokkal, ötletekkel. A tantervhez kapcsolódó követelményeket pedig az egyes szakaszokhoz készített mérõlapok reprezentálják. Budapest, 1996 decemberében Õszinte ajánlással:

5

a szerzõk

A tanmenetjavaslatról A tanmenetjavaslat régi hagyományokat követ. Magában foglalja az egész évi részletes tanári tervet, benne a tananyag beosztását (a tankönyv kereteihez igazítva), a legfontosabb fogalmakat, ismereteket, feladatokat, és bõségesen ad a megvalósításhoz módszertani ajánlásokat. A tananyag 72 órára történõ beosztásának több oka van. Az elsõ ok a kényszerûség, hiszen az oktatási törvény kötelezõ óraszámából ennyire lehet biztosan számítani. A másodiknak a gyakorlati megfontolás az alapja: teret kell engedni a tanári szabadságnak, s ezért a lehetséges magasabb óraszámot nem kötöttük le a tervezésben. Az elmélyítés, gyakorlás céljára vagy kiegészítõ anyagok tárgyalására így annyi óra fordítható, amennyit a helyi körülmények megengednek. A tanmenet egyéni felhasználása történhet egyszerû átszámozással, ill. bõvítéssel. A tankönyvhöz és tananyaghoz illeszkedõ struktúrát a tanítandó anyag logikája kívánta meg, mégsem elképzelhetetlen a más sorrendben történõ feldolgozás. A tankönyv felépítése ugyan zárt egységben valósul meg, de ezek a kisebb egységek mentén átrendezhetõk. Ilyen jellegû mûveletekre a tanmenetben is van utalás. Hogyan tanácsos olvasni, majd használni a tervet? Egy-egy tanóra anyagát és javasolt módszereit a táblázatos megoldásban a módszertani fogalmak és kategóriák szerint rendeztük. Így mintegy az óra horizontján jelentkezõ problémákat és megoldásokat csoportosítja a tanmenet egy-egy sora. A rovatok válaszolnak a legfõbb kérdésekre: mit tanítok az adott órán, milyen módszerekkel, eszközökkel és feladatok megoldásával. Kirajzolódnak a lényeges elemek, láthatók az alternatívák, és pontosan mutatja a terv a tankönyvi szöveg, az ajánlott feladat helyét, számát is. Még a szinte változtatás nélküli felhasználás is szükségképpen alkotó jellegûvé válik, hiszen a terv egyes sorai alapján számtalan 45 perces tanórát lehet komponálni. Gondoljunk csak a sorrendiségre, az arányokra vagy a hangsúlyeltolódásokra. A gyakorlat hamar megmutatja, miben szükséges újabb és újabb variációkat létrehozni, idõszerûbb ötletekkel pótolni vagy a helyi lehetõségeket, adottságokat kihasználni. Ha viszont a rovatokat függõlegesen nézzük végig, felfedezhetõ a témákon, sõt az egész évi tananyagon belüli elõrehaladás is. Például ahogyan egymásra épülnek a fogalmak, ismeretek, ahogy felkészítjük tanítványainkat egy szóbeli beszámolóra, egy újabb olvasmányra vagy az összetettebb írásbeli feladatokra. Ezt mindenképpen érdemes átvizsgálni, és legalább témánként elõre végiggondolni. Eközben és a tanórákon biztosan megszületnek az alkotó tapasztalatok. Voltaképpen alapnak szántuk a tervet, amelynek segítségével minden kolléga kialakíthatja a saját egyéni arculatú tanmenetét. Úgy véljük, a kezdetekkor érdemes ezt a segítséget nagyobb mértékben igénybe venni, majd tapasztalatból, egyre finomítva átformálni, majd a legjobb, a testre szabott, a saját tanítványainknak megfelelõ formát kialakítani. Ami feltétlenül megkönnyíti a tanár tervezõ munkáját, az jól látható már a külsõ szerkesztésben is. A tanév anyaga kisebb egységekre tagolódik, új ismeretek feldolgozását és gyakorló szakaszokat biztosít, ismétlõ, összefoglaló és ellenõrzõ szakasszal zárul. A leghosszabb témánál, Petõfi Sándor János vitézénél ezt részösszefoglalások oldják meg. A tervezésnek ezt a kisebb szakaszú ütemezését a témák, a tanórák címével még tanítványainknak is megadhatjuk. Eredményesebb lesz a munkánk, ha õk is jól látják a közös célt, a megoldandó feladatokat.

6

TANANYAG KIEGÉSZÍTÕ OLVASMÁNY

FOGALMAK, ISMERETEK KONCENTRÁCIÓ

MÓDSZEREK SZEMLÉLTETÉS

KÉSZSÉGFEJLESZTÉS BESZÉD, ÍRÁS, OLVASÁS

HÁZI FELADATOK MEMORITER

TANÉV ELEJI ISMÉTLÉS (3 ÓRA) F: cím, fejezetek; a Tartalomjegyzék, a Fogalomtár, az Írói arcképek, a Szöveggyûjtemény használata – könyvészeti adatok K: könyvári ismeretek

M: egyéni olvasás, tanári bemutatás (idézetek), felolvasás, megbeszélés Sz: tankönyvünk képei, könyvek

Követõ olvasás Egy választott idézet, részlet felolvasása Mottó írása füzetünk elsõ lapjára (tvk-i idézetbõl) Mit tudtam meg a tankönyvünkrõl?

A tankönyvi bevezetõ olvasása Nyári olvasmányok – felkészülés beszámolókra

2. Beszámolók, beszélgetés: – a nyári olvasmányokból – a tankönyvi bevezetõrõl (lehet könyvtárban tartott óra)

K: Mit tapasztaltam a többi tankönyvem átnézésekor? Könyvtári ismeretek: tájékozódás az eddig tanultakról, vagy ismerkedés az iskolai könyvtárral

M: cselekményelmondás, könyvajánlás, élmény elbeszélése; Megbeszélés: a tanulás módszerei irodalomórán és otthon

A hangos olvasás tanári értékelése, a norma tudatosítása Válogató olvasás (ami a legjobban tetszett)

Szabad választás az alsóbb osztályokban tanult memoriterekbõl

3. Az olvasás, az írás és a beszédkészség felmérése

cselekmény tartalom tömörítés

M: mérõlapok kitöltése – beszédkészség (osztályszintû felmérés) Sz: képeslapok, könyvek

Olvasás, értelmezés, ismeretlen szövegbõl, másolás tábláról, fóliáról, képleírás

Egy kedves élmény vagy mese leírása rövid fogalmazásban

7

1. Bevezetõ foglalkozás: tantárgyunk jellemzõi, munkamódszerei Ismerkedés a tankönyvvel – A bevezetõ szövegének egyéni és közös olvasása






MÍTOSZOK ÉS MONDÁK FÖLDJÉN (11 ÓRA) 4. A bibliai teremtéstörténet

F: mítosz, mitológia, teremtésmítosz, Biblia; a bibliai részlet szavaiból, fogalmaiból a magyarázatra szorulók K: mûvészettörténet

M: tanári bemutatás, magyará- Követõ olvasás zat, megbeszélés Válogató olvasás – (egy-egy Sz: Biblia, Képes Biblia, bibliai nap és a versben írott rész) tárgyú képek

Felkészülés egy kiválasztott rész felolvasására Ki: Bibliai történetek a Szöveggyûjteménybõl

5. Kalevala Ki: Teremtésmítoszok

F: vers, próza, versritmus, gondolatritmus, Kalevala, Elias Lönnrot, rokon népek, eposz, mûfordítás A mû szavaiból – magyarázattal K: földrajz, nyelvtan

M: tanári bemutatás A tkv. 15. old. 8. f. önállóan Sz: térkép, képek Finnországról

Követõ olvasás Válogató olvasás: a teremtés mozzanatai; a legszebb részek vázlat írása (közös)

A tkv. 13. old. 1–2. f. szóban és írásban

M: 14–15. old. tkv.-i feladatok megbeszélése, megoldása

Olvasási, ritmizálási gyakorlatok – (a vers és próza különbségei)

A tkv. 15. old. 10. f. szóban, írásban Ki: otthoni olvasmány – görög mítoszok a Szöveggyûjteménybõl Daidalosz és Ikarosz történetének elmondása (leírása)

6. Gyakorlás, elmélyítés – feladatok megoldása

8 7. Ki: A mítoszok világában – olvasmányok a Szöveggyûjteménybõl

F: a görög mitológia és istenei K: történelem, mûvészettörténet

Beszámolók az egyéni olvasásról

Az egyéni szempontok szerint kiemelt részek felolvasása

8. A MONDÁK A magyarok eredete A csodaszarvas – krónikák

F: monda, eredetmonda, történeti monda, hiedelemmonda, krónika, mondakör A mûvek szóanyagából magyarázattal, szótárhasználattal K: történelem, mûvelõdéstörténet

M: Tanári bemutatás (követõ olvasás) megbeszélés Sz: 19. old. tkv.-i térkép, képek

Önálló olvasás, tkv. 24. old. 2. f.; A történetek újraolvasása, felKeresõ olvasás – a Fogalomtár készülés elmondásra – (tömöhasználata rítés) – írásban is megoldható Írásbeli: tkv. 24. 2. f.

9. Arany János: F: versmérték, felezõ nyolcas, Rege a csodaszarvasról ütem, földrajzi és személynevek Ki: Olvasmányok a Szöveggyûj- K: földrajz, ének (népdal) teménybõl

M: tanári bemutatás, válogató olvasás A tkv. 25. old. 4. f. elméleti anyagának megbeszélése Sz: térkép, képek

Kifejezõ olvasás – a memoriter elõkészítése Válogatás a tkv. 24. old. 3. feladatból – közös megbeszéléssel

A mû önálló újraolvasása Memoriter: a kiemelt részek A 24. old. tkv.-i 3. f.-ból szóban és írásban


9




10. Benedek Elek feldolgozásai – erdélyi mondák

F: Erdély A mûvek szóanyagából önálló értelmezéssel is K: földrajz

M: önálló (néma) olvasás után megbeszélés, a 28. old. tkv.-i feladatok megoldása

A történetek elmondása, monda alkotása motívumokra – az írásbeli házi feladat elõkészítése

Egy helyi monda felkutatása, lejegyzése vagy kitalált történet alkotása mondai elemekkel – írásban

11. Mátyás-mondák Mátyás királlyá választása Mátyás király meg a juhász

K: történelem F: a mûvekben található ismeretlen szavak, fogalmak – szótárhasználattal

M: tanári bemutatás, követõ és önálló olvasás, cselekménymondás, beszélgetés, vázlatkészítés Sz: tkv.-i kép, képek Mátyás királyról

Az olvasás gyakorlása – a legszebb leíró, elbeszélõ és párbeszédes részekbõl – válogatással

Felkészülés kifejezõ, hangos olvasásra Otthoni ajánlott olvasmány: Egyszer volt Budán kutyavásár

12. Gyakorlás, elmélyítés – feladatok megoldása

F: a tanult fogalmak áttekintése a Fogalomtárban K: könyvtári ismeretek

M: történetmondás vázlat segítségével A tkv. 34. old. feladatainak megoldása

Kifejezõ olvasás a gyakorolt részekbõl – értékelésre

Vázlat készítése egy önálló olvasmányból

13-14. A mítoszok és mondák Összefoglalás (az egyik lehet könyvtári óra)

M: a felhasznált szemléltetõ eszközök segítségével beszámolók, feleletek, olvasás-írás feladatok, memoriterek, önálló olvasmányok


Könyvajánló írása a Szöveggyûjteménybõl szabadon feldolgozott anyagból vagy az egyéni olvasás anyagából






MESÉK BIRODALMÁBAN (8 ÓRA)

10

15. A mese fogalma, típusai – A bevezetõ szöveg és meséi

F: hazug mese, csalimese, bolondmese, népmese, mûmese, tündérmese, állatmese, mesejáték – (elbeszélõ költemény) K: néprajzi ismeretek

M: közös olvasgatás, megbeszélés. A megismert mesetípusok mintájára önálló mesemondás

Tanári és tanulói olvasás, mesemondás motívumokra: az írásbeli házi feladat elõkészítése

A tankönyvi szöveg újraolvasása, meseírás a megismert típusokból

16–17. Tündérszép Ilona és Árgyélus

F: elõkészítés, bonyodalom, kibontakozás, tetõpont, megoldás, cselekményszerkezet A mû szavaiból, fogalmaiból – tanári segítséggel és az önálló szótárhasználat megtanításával K: néprajz (tündér)

M: tanári bemutatás, megbeszélés a tkv. 42–43. old. 1–4. feladat alapján Önálló írásbeli: 6. f. Sz: a 46. old. tkv-i ábra vagy tabló az epikus mûvek szerkezetérõl

Követõ olvasás A tkv-i 43–44. old. 7–8–9. feladat: olvasás, értelmezés, megbeszélés, írásbeli vázlat (közös és egyéni munkával)

Felkészülés hangos olvasásra Írásbeli fogalmazás s tkv. 43. old. 3. f. alapján, vagy a mese vázlatának, rövid tartalmának (tömörített) leírása

18. A nap, a hold és a csillagok megszabadítója

F: népmese; a mese ismeretlen szavainak, fogalmainak tisztázása tanári segítséggel vagy szótárral K: könyvtári ismeretek, a mítoszokról tanultak

M: tanári bemutatás A tkv. 48. old. 1–3. f. közös és önálló feldolgozása, a 7. f. megbeszélése

Követõ olvasás Válogató olvasások – a jellemzéshez –, a jellemzési módok elkülönítése

A mese újraolvasása, a tkv. 49. old. 6. f. gyûjtõmunkája, 10. f. írásbeli megoldása

19. Andersen: A rendíthetetlen ólomkatona (Írói arcképek)

F: mûmese; a mese tárgyainak, jelenségeinek magyarázata K: könyvtári ismeretek – a Kitekintõ könyvei

M: tanári bemutatás, követõ és válogató olvasás: tkv. 53. old. 3–4. f. Megbeszélés, véleményalkotás – a mû üzenete Sz: rajz készítése, illusztráció

Olvasásgyakorlás, a kiemelt részek újbóli bemutatásával Ötletbörze a 6. feladat megoldásához (a fogalmazás szóbeli elõkészítése)

A mese újraolvasása; felkészülés hangos felolvasásra; a tkv. 53. old. 2. f. szóban és írásban, vagy a 6. feladat írásban

20. Állatmesék: A szõlõgerezd, A fiatal daru, Az oroszlán és az egér, A holló meg a róka

F: állatmese; szótárhasználat – a régies szavak, kifejezésformák magyarázata K: könyvtári ismeretek

M: önálló olvasás, értelmezés (prózai mesék); tanári bemutatás, értelmezés közös megbeszéléssel (vers); a tkv. 56. old. feladatainak megoldása, az 1–4. f. szóban és írásban

A verses mese olvasásának gyakorlása (enjambement!) Közös szóbeli feladatterv az írásbeli házi feladathoz, a fogalmazási dolgozat írásához

A mesék újraolvasása, felkészülés hangos olvasásra; a tkv. 56. old. 6. f. megoldása írásban, az 5. f. szóban; anyaggyûjtés a fogalmazási dolgozathoz

TANANYAG KIEGÉSZÍTÕ OLVASMÁNY 21–22. Dolgozatírás megbeszélés, értékelés és javítás

11





A fogalmak ismeretének ellenõrzése Mese alkotásánál az alapvetõ fogalmazási ismeretek: cím, téma, bevezetés, tárgyalás, befejezés, bekezdések, a párbeszéd leírása, szabatosság, világosság, tömörség

Lehet mérõlap és/vagy összefüggõ szöveg (mese, monda) alkotása. Lehet ismert vagy kitalált történet A dolgozat feladatai: Az olvasott mesék, mondák egyikének átirata, vagy differenciálással: Legkedvesebb mesém... (saját címadással)

Fogalmazás készítése (közös) vázlat vagy olvasott mû alapján, vagy a kitalált saját történet Szerkesztése segítséggel történhet Tanári értékeléssel a legjobb dolgozatok vagy egyes részek tanuló (tanári) felolvasása, a tanulságok megbeszélése Jellemzõ (nem helyesírási!) hibák kiemelése, közös és egyéni javítása, néhány példás, érdekes, ötletes megfogalmazás lejegyzése, esetleg megõrzése magnófelvételen, ill. az erre a célra készült naplóban (az utóbbi készülhet számítógépes szövegszerkesztéssel)

A következõ téma egyéni olvasási feladatai kiadhatók






PETÕFI SÁNDOR: JÁNOS VITÉZ (25 ÓRA)

12

23. A „verses mese”: az elbeszélõ költemény

F: elbeszélõ költemény Ki: a bevezetõben szereplõ költõk, írók, kikeresése egy lexikonból K: könyvtári ismeretek

M: a bevezetõ szöveg önálló olvasása, értelmezése – megbeszélés

Korábban olvasott verses mese, elbeszélés felidézése; Puskin: Mese a halászról és a kis halról címû meséjének olvasása, megbeszélése

Az elbeszélõ költemények íróinak, címeinek összegyûjtése a tankönyvbõl, a saját mesekönyvekbõl és egyéb olvasmányokból

24. Petõfi Sándorról írói arcképek Ki: Életrajzi lexikon. Így élt... Kosztolányi: Petõfi Sándorka (Szöveggyûjtemény) Könyvtári óra

F: életrajz, életmû; a választott olvasmányok fogalmai K: könyvtári ismeretek

M: tanári felolvasás, önálló olvasás, adatkeresés, megbeszélés, tanári elõadás, magyarázat – szemléltetéssel Sz: képek, diasor Petõfi életébõl, falitérkép (magyar irodalmi helynévtárral)

A tankönyvi szövegek feldolgozása önálló olvasással Adatkeresés: évszámok, nevek, mûvek, értékelések (a kiegészítõ anyagban részletesebben) Írásbeli jegyzet, vázlat készítése tanári segítséggel

Az alsóbb osztályokban tanult Petõfi-versek felidézése, felkészülés elmondásra; a tanórai gyûjtés kiegészítése adatokkal Ajánlott olvasmány: Kosztolányi: Petõfi Sándorka (legalább a költõ születésérõl szóló rész)

25. Ki: Petõfi és a János vitéz Petõfi verseibõl (Szöveggyûjtemény)

F: az egyéni olvasmányokból – tanulói kérdésekre tanári magyarázattal

M: Beszámoló az olvasmányokból, az adatgyûjtésbõl, a tanult versek elmondása. Válogatás a Szöveggyûjteménybõl

A választott versek önálló bemutatása. Könyvrészlet feldolgozása: a János vitéz születése (Így élt..., Illyés: Petõfi Sándor c. mûvei)

Versek elõadása kifejezõ, szép olvasással. A választott versrõl – Miért tetszik? Leírás készítése valamelyik évszakról a versek és tapasztalatok felhasználásával

26. János vitéz 1–4. fejezet

F: a mûben elõforduló dolgok, jelenségek magyarázata, pl.: bojtár, suba, falka, petrencés rúd, pitvar stb. K: néprajz, könyvtári ismeretek

M: Tanári bemutatás (1-2, és 4. fejezet) önálló (néma) olvasás, értelmezés (3. fejezet) Megbeszélés: a tkv. 64. old. 1–5. f. alapján Sz: tankönyvi képek, képek a fogalmakhoz

Követõ olvasás Válogató olvasások: 2. és 4. f. Kifejezõ (hangos) olvasás: 4. f. (a memoriterek elõkészítése!)

Az 1–4. fejezet újraolvasása, a 64. old. 5. f. megoldása írásban

M: Folyamatos hangos, gyakorló olvasások: a memoriter elõkészítéséhez, megbeszéléshez – tkv. 64–65. old. 6–7. f.

Válogató olvasás, párbeszédek megjelenítése, tömörítési gyakorlatok (egy-egy fejezet cselekményvázlata) – írásbeli

Újraolvasás, memoriterek az 1–4. fejezetbõl, legalább tíz versszak Írásbeli a 6. f.-ból

27. János vitéz 1–4. fejezet F: tömörítés, tömörség; Elmélyítés, gyakorlás: olva- a mû fogalmai (leírással, sás, beszámolók, vázlatké- magyarázattal); költõi kép szítés






F: a leírás, a leírás rendje: tér és idõ, nézõpont a leírásban; a visszautalás K: földrajz (az Alföld és tájai)

M: tanári bemutatás, megbeszélés, cselekményvázlat: a tkv. 70. old. 1. f. alapján; történetmondás: a tkv. 70. old. 3. f. alapján Sz: tankönyvi képek, térképek, képek az Alföldrõl

Követõ olvasás Válogató olvasás, megbeszélés: a tkv. 70. old. 2. f. alapján (leírások) Képleírás – szóban (kompozíció és nézõpont megfigyelése)

Tkv.-i 4. f. szóbeli, az 5. f. kérdéseibõl szóban és írásban Szorgalmi: *** utáni feladatok

29–30. A kettõsképek (mûelmélet) ismeretszerzés és gyakorlás

F: költi kép, kettõskép, viszonyító, viszonyított, metafora, teljes metafora, csonka metafora, azonosság, megszemélyesítés, hasonlat, hasonlóság K: matematika, rajz

Sz: táblai szöveg és ábra, a mûbõl vett idézetek, egyéb szövegek M: tkv. 71. old. 6. f. szövegének olvasása, értelmezése – tanári magyarázat (v. ö. 66–67/6–7. f.!) tkv. 71–72. old. 7–8–9. f. a példák magyarázatával, rajzos, ábrás szemléltetéssel; tkv. 73–74. old. 11–13. f. önálló értelmezéssel és tanári magyarázattal; a tkv. 75. old. 14. f. gyakorlásra, ellenõrzésre

Keresõ olvasás (a kettõsképek példái) Levezetés, kifejtés (a táblai vázlat alapján A tkv. 72–73. old. 10. f. – elemzés, gyûjtés, a füzetbe Az idézetek olvasása, értelmezése, elemzése (11–13. f.) a megismert költõi képek belehelyezése „köznapi” szövegbe – szóban

A megbeszélt feladatok (6–10. f.) írásbeli gyûjtõmunkájának folytatása; a mû korábbi fejezeteibõl idézetek kiírása A memoriterek kiegészítése az idézhetõ teljes szakaszokkal Saját élmény leírása néhány költõ kép alkalmazásával (8–10 mondatnyi)

31. János vitéz – 1–6. fejezet elmélyítés, gyakorlás

F: a tanult fogalmak áttekintése a Fogalomtárból, felidézése emlékezetbõl K: földrajz, könyvtári ismeretek

M: megbeszélések tankönyvés füzethasználattal: – cselekménymondás szabadon és a vázlatok segítségével; – a szereplõk bemutatása az 1–6. fejezet alapján – választott idézetekkel; – a helyszínek felidézése Sz: tankönyvi képek, képek, rajzok

Beszámolók válogató olvasással: a helyszínek bemutatásához, a szereplõk jellemzéséhez, a költõi képek példáihoz Kifejezõ olvasás: Ami a legjobban tetszett; párbeszédes részek Memoriterek elmondása osztályzásra

Az 1–6. fejezetbõl tanultak áttekintése a füzet alapján Kiegészítõ és szorgalmi feladatok rendezése, hiányok pótlása Szabadon választott szöveg olvasása a Szöveggyûjteménybõl, ebbõl felkészülés egymondatos beszámolókra: „Mirõl olvastam?”

13







Az „egymondatos” beszámolók F: a mû szavaiból: mente, tatár, szerecsen, talján, Taljánország, dolmány K: földrajz; A mesérõl tanultak áttekintése

M: tanári bemutatás; követõ olvasás Tkv. 80. old. 1. f.: tartalommondás címszavakkal A 7. fejezet önálló újraolvasása, idézetválasztás A tkv. 81. old. 4. f.: megvitatás, véleményalkotás Sz: térkép, tankönyvi képek

A tkv. 81. old. 3. f. megbeszéléssel és válogató olvasással Vázlat írása a gyûjtött kifejezésekbõl Tkv. 81. old. 5. f. szóban (az írásbeli h. f. elõkészítése)

Újraolvasás, címadások (6. f.) Írásban: 81. old. 5. f. Szorgalmi: mesetérkép, válogatás a *-ok alatti feladatokból


F: a mû szavaiból: Dárius (Dareiosz), szablya, hétlófarkú basa K: történelem, nyelvtan

M: önálló olvasással a 11. fejezet – tkv. 88. old. 1–2. f. megoldása, megbeszélése Tanári bemutatással a 12–13. fejezet: követõ olvasás A rövid cselekményvázlat elmondása a tankönyvi képek segítségével Sz: tankönyvi képek, zene – részlet a János vitéz c. mese(dal)játékból

Cselekményelmondás a tkv. 88. old. 3. f. szempontjai alapján; véleményalkotás (5–6. f.) Válogató olvasás: tkv. 88. old. 4. f. megoldásához Közös írásbeli: Kukorica Jancsi és János vitéz (8. f.)

Írásban: a tkv. 88. old. 3. f. (a csata leírása), vagy 91. old. 7. f. Szóban: a tkv. 89. old. 9. f. Szorgalmi: képváltás, visszautalás a *** alatti feladatokból Ajánlott olvasmány: A János vitéz c. mese(dal)játék a Szöveggyûjteménybõl


F: az idõrend felbontása, életrajz, önéletrajz; a mû szavaiból: béres, siheder, gálya K: nyelvtan, könyvtári ismeretek – Szólások és közmondások gyûjteménye

M: tanári bemutatás; követõ olvasás. Megbeszélés tkv. 92. old. 1. f. Jellemzések szóban és írásban: tkv. 92–93. old. 2–3–4. f. Egyéni beszámoló: Mirõl szól a daljáték olvasott része?

A kifejezõ olvasás gyakorlása (hosszabb rész elõadása Jancsi történetébõl) Írásbeli gyûjtõmunka: szólások, mesei elemek, valóságos események

A fejezetek újraolvasása Írásban: tkv. 93. old. 6. f. Szóban: Kukorica Jancsi rövid története egyenes idõrendben (1–15. fejezet), vagy egy szabadon választott feladat a *** alattiból


F: griffmadár K: nyelvtan (igék, fõnevek gyûjtése); a mesékrõl tanult elméleti ismeretek; földrajz

M: tanári bemutatás; követõ olvasás. Megbeszélés a tkv. 98–99. old. 1–3. f. – egyes részek felidézése olvasással A tkv. 99. old. 4. f. alapján megjelenítés, olvasás

Válogató olvasások, szóbeli indoklások (1–3. f.) Keresõ olvasás, összehasonlítás az 1–4. fejezettel Kifejezõ olvasások (a 4. f.-hoz) – a házi eladat szóbeli elõkészítése Írásbeli vázlat: a 17. fejezet helyszínei

Újraolvasás, felkészülés kifejezõ, szép felolvasásokra Írásbeli és szóbeli a tkv. 99. old. 4. feladatból Szorgalmi: ***-ok utáni feladatokból

14






36. A versmérték – elméleti ismeretek

F: versmérték, felezõ nyolcas, felezõ tizenkettes

M: a verstani elemzés példái tanári bemutatással, értelmezéssel; a tkv. 99. old. 5. f. olvasás, értelmezés, tanári magyarázat – a feladatok megoldása megbeszéléssel

Gyakorló olvasás; ritmizálás, ütem jelölése, szünet tartása Önálló olvasás a Szöveggyûjtemény Petõfi-verseibõl – a versmérték megállapítása A tkv. 100. oldali feladatok megbeszélése, az írásbeli házi feladat elõkészítése

Válogatás a 99–100. oldal feladataiból: kutató- és gyûjtõmunka, verstani ismeretek, versek olvasása, értelmezése; fogalmazás (pl. riport János vitézzel) A legkedvesebb jelenetem: rajz készítése (diasorszerûen!)

37. Elmélyítés, gyakorlás

Sz: a tanulók rajzai, a tankönyv illusztrációi

N: a korábbi fejezetekbõl választott idézetek olvasása, elemzése, a versmérték jelölése Sz: egy-egy versszak fólián az ütemek jelölésével – ritmizálási gyakorlatokhoz

Keresõ olvasás: megadott szöveg, helyszín, történés – a kiemelt részek hangos felolvasása Kifejezõ olvasás: párbeszédek megjelenítése, gondolat, érzelem közvetítése

Az 1–18. fejezetek rövid (egyegy mondatos) cselekménye: áttekintés a füzetbõl és a tankönyvbõl

M: szóbeli beszámolók vázlatok alapján; válogató olvasás, cselekménymondás (tömörítéssel az 1-18. fejezet) Az írásbeli házi feladat elõkészítése; elméleti ismeretek kifejtése Sz: a mûhöz készült tankönyvi rajzok, „diaképek” (cselekményelmondáshoz)

Szóbeli kifejtés: a mesei és a valóságos elemek váltakozása az 1–18. fejezetben. A felidézett részekbõl megtanult memoriterek elmondása

Az 1–18. fejezet (az elsõ vándorút) rövid cselekménye írásban (értékelhetõ házi dolgozat) Memoriterek átismétlése

15


38-39. János vitéz 1–18. fejezet F: a tanult fogalmak áttekintérészösszefoglalás se a Fogalomtár és a füzet segítségével






F: a fejezet szavaiból (csõsz, szûr, sudár, sudara, galuska); elõrevetítés, (visszautalás) – tkv. 106. old. 6. f. K: a mesékrõl tanultak

M: tanári bemutatás, vagy önálló olvasás után megbeszélés a tkv. 105. old. 1. és a 106. old. 5. f. alapján Sz: tkv.-i kép – az ábrázolt jelenet elmondása idézetek felhasználásával

Válogató olvasás, megbeszélés, vázlatkészítés: tkv. 105. old. 2. f. Önálló jegyzetkészítés: tkv. 106. old. 3. f. Az óriások jellemzése – a házi feladat szóbeli elõkészítése

Írásbeli: tkv. 106. old. 5. f. Szorgalmi: tkv. 106. old. 4. f. Rajzok készítése; válogatás a ***-ok alatti feladatokból


F: szipirtyó, banya (stílusértéke!), legott, néphit, hiedelem K: néprajz

M: tanári bemutatással; megbeszélésre: meseelemek, mesehõsök A tkv. 110. old. 1. f. megoldása újraolvasással

Követõ olvasás Szóbeli kifejtés: tkv. 110. old. 2. f.; állítás igazolása: tkv. 110. old. 3. f. Írásbeli gyûjtõmunka, jegyzetelés, kifejtés: tkv. 110. old. 4. f.

Írásbeli: tkv. 110. old. 5. f. Szorgalmi: válogatás a ***-ok alatti feladatokból


F: leírás, környezetrajz; útbaigazító (mesei elem), a sárkányölõ K: a mesérõl tanultak

M: önálló olvasás (esetleg elõzetes otthoni feladatként); megbeszélés a tkv.-i 114–115. oldali feladatok alapján: 1. f.: a leírás (újraolvasás, értékelés); 2. f.: kifejtés (v.ö. a Puskinmese!)

Keresõ olvasás a tkv. 114. old. 3. f. megoldásához Önálló írásbeli: a tkv. 114. old. 4. f. (házi feladatként folytatható)

Írásbeli: 114. old. 4. f. kibõvítése Szóbeli: tkv. 115. 5. f. Memoriter: 2–3 versszak a tengerpart leírásából Szorgalmi: a sárkányölõ


F: élet vize K: a mesérõl tanultak; néprajzi ismeretek

M: tanári bemutatás – 26. fejezet – megbeszélése a tkv. 117–118. old. 1–2. f. önálló megoldásával A 27. fejezet önálló olvasása – a legszebbnek ítélt részek hangos felolvasása

Követõ olvasás és önálló, néma olvasás, értelmezés: a tkv. 118. old. 3. f. egy-egy kérdésének kifejtésével

Szóbeli és írásbeli: szabad választással a ***-ok utáni feladatokból Memoriter: 2–3. versszak szabad választással

16


17






44–45. A János vitézrõl tanultak összefoglalása

F: az elbeszélõ mûvek szerkezete (alkalmazható a meséknél bemutatott forma), az elbeszélõ mûvek szerkezete – elbeszélõ fogalmazás (a dolgozat elõkészítéséhez); mesemotívumok, egyetemes mesekincs, Irodalomtörténeti Közlemények K: könyvtári ismeretek (folyóiratok)

M: összefoglaló szóbeli és írásbeli feladatok, vázlatok készítése közösen és egyénileg; a tkv. 119. old. 1–2. f. kérdéseinek megoldásával A mû cselekményének összefoglalása a tkv. 120. old. mesemotívum vázlata alapján is lehetséges Sz: valamely tudományos folyóirat egy példánya

Beszéd: cselekménymondás, értékelés, kifejtés, indoklás; memoriterek elmondása – akár mûsorszerûen Válogató olvasások: indokláshoz, költõi eszközök bemutatásához, versenyszerûen a mûismerethez Írás: címadások, vázlatok, összefüggõ rövid tartalom készítése Valamennyi feladat megoldása szolgálhatja a záródolgozat elõkészítését

Írásbeli: a tkv. 119. old. 1. f.-ból A szorgalmi gyûjtõmunkák befejezése, felkészülés beszámolókra A megtanult memoriterek felfrissítése Anyaggyûjtés a záró dolgozathoz: leíró, elbeszélõ és párbeszédes részek vázlatai (elbeszélés a János vitéz eseményeinek és hõseinek szerepeltetésével)

46–47. Dolgozatírás, megbeszélés és javítás

F: az elbeszélõ mûvek szerkezete – elbeszélõ fogalmazás

M: több cím, téma megadásával, választhatóan – elbeszélõ fogalmazás párbeszédek és leírások alkalmazásával (a gyûjtött anyag vázlatait használhatják!)

Írás: a szerkezet, a külsõ forma megbeszélhetõ – követelmények Megbeszélés: szóbeli tanári értékelés az egész osztály teljesítményérõl Olvasás: néhány kiemelkedõ és tanulságos dolgozat tanulói és tanári(!) felolvasása Jellemzõ (nem helyesírási!) hibák kiemelése, közös és egyéni javítása, néhány példás, érdekes, ötletes megfogalmazás lejegyzése, esetleg megõrzése magnófelvételen, ill. az erre a célra készült naplóban (az utóbbi készülhet számítógépes szövegszerkesztéssel)

A házi olvasmány (Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk) olvasásának elõkészítése, a könyv beszerzése, áttekintése, elõzetes élmények szerzése, felkészülés a közös feldolgozásra (ütemezése lehet jóval korábbra is; a gyengébben, lassabban olvasó osztályoknál ajánlott is!)






REGÉNYEK ÉS NOVELLÁK HELYSZÍNEIN (12 ÓRA) (Az elõkészítés elsõ óráját jóval korábban is megtarthatjuk, hogy kellõ idõt hagyjuk a gyengébbeknek az olvasásra. Hozzákapcsolhatjuk egy gyakorló, olvasás-, beszéd- és íráskészség-fejlesztõ órához, akár nyelvtanórához, ahol a felmerülõ nyelvi és helyesírási kérdéseket is taglaljuk.)

M: a tankönyvi elõzetes feladatok olvasása, megbeszélése Olvasási stratégia, tanácsadás, módszerek, ötletek az olvasáshoz Sz: A regénybõl készült film egy részletének bemutatása

Egy-egy érdekes részlet felolvasása, az érdeklõdés felkeltése Az írásbeli egyéni jegyzetek, napló vezetésének módszerei

Olvasási ütemterv készítése, a kijelölt feladatok megoldási menetének tervezése

49. A „hosszú mese”: a regény

F: rege, regélni, a regény, a regény válfajai K: könyvtári ismeretek: katalógus – a mûvek keresése, szerzõ, cím, téma, mûfaj szerint

M: az elõzetes feladatok megoldásának, az olvasás folyamatának ellenõrzése, segítése A tankönyvi elméleti fejezet közös olvasása, megbeszélése A regényfogalom kialakítása sok példa említésével, korábbi (alsós) közös és egyéni olvasmány megemlítésével Sz: kis könyvkiállítás – ki-ki elhozhatja legkedvesebb regényét

Szóbeli beszámolók a legkedvesebb regényrõl Régebbi olvasónapló-minták bemutatása, egy-egy készülõ írásbeli jegyzet értékelése példaadás, motiváció céljából

A regényfeldolgozás egy választott elõzetes szóbeli és írásbeli feladatának elkészítése beszámolóra, bemutatásra (a tkv. 123. old. feladataiból) A tkv-ben található regényrészlet önálló olvasása Szorgalmi: Kedvenc regényem – ajánlás, fülszöveg írása

50. A Pál utcai fiúk A gittegyletrõl szóló szemelvény feldolgozása

F: a részlet szavaiból, fogalmaiból: gitt, egylet, egyesület, alapszabály stb.

M: megbeszélés az önálló olvasatok alapján – a tkv. 129. old. feladataiból választással A teljes regény olvasásának ellenõrzése, felmérése a beszélgetések során

Válogató olvasások: a komikus részek, a jellemzések, a feszültség pillanatai Az olvasott részlet helye az egész mûben: szóbeli beszámolók

A regény folyamatos olvasása, a feladatok megoldása Az olvasott részlet feladatmegoldásainak beillesztése a teljes regény feldolgozásaiba

18

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk 48. A házi olvasmány elõkészítése






F: cselekményvázlat (helyszínek, szereplõk-jellemek), regényszerkezet – a regény mûfaji sajtosságainak megfigyelése

M: megbeszélések a regénybõl választott idézetek felhasználásával Az A, B, C feladatsor kérdéseinek megvitatása Sz: a regény illusztrációi, esetleg újabb részlet bemutatása a filmbõl

Válogató olvasások, keresõ olvasások: ami tetszett, jellemzések, párbeszédek A régies szavak, fogalmak gyûjteményének egyeztetése, pótlása az írásbeli jegyzetekben vagy az olvasónaplóban Helyszín bemutatása szóban – az írásbeli házi feladat elõkészítése

A jegyzet/olvasónapló további feladatai Leírás készítése az olvasmányélmények alapján Felkészülés hangos felolvasásra a közös feladatok alapján Az Összefoglalás feladataiból – szabad választással

54. A Pál utcai fiúk Összefoglalás

F: a regény mûfaji jellemzõi, a mû fogalmainak áttekintése (jellegzetes szavak a szóbeli és írásbeli beszámolókhoz) K: könyvtári ismeretek – lexikonok használata

M: a tankönyvi feladatsor megbeszélése; beszámoló a különleges gyûjtésekbõl Sz: tanulói rajzok, vázlatok, térképek, színházi plakátok, képek az író életébõl, a mû több, esetleg idegen nyelvû kiadásai

Beszéd: cselekménymondás, tömörítés, jellemzés, a regénymûfaj jellegzetességi Olvasás: a saját jegyzetek elõadása, idézetek olvasása

Könyvajánlás készítése írásban – a meggyõzésre törekvéssel, esetleg konkrét személyre irányítottan (osztályzattal értékelt házi dolgozat)

55. A „rövid mese”: a novella Könyvtári óra

F: a mesérõl tanultak, tömörítés, tömörség, az elbeszélõ mû szerkezete, a novella mûfaji sajátosságai, csattanó K: könyvtári ismeretek: novelláskötet

M: a szemléltetõ anyag megbeszélésével indított fogalomalakítás; a tkv. 133–134. old. szöveg olvasása és értelmezése, megbeszélése Sz: novelláskötetek és tartalomjegyzékük (sok mû, téma, beszélõ címek!)

Önálló (néma) olvasás, értelmezés, megbeszélés Tanulói kérdések: Mit nem értettem, mire vagyok kíváncsi? A kérdések „benyújtása” – cédulán, írásban

Gyûjtõmunka: novellák, kötetek gyûjtése író és cím pontos feltüntetésével, könyvészeti adatokkal (otthon, iskolai vagy más könyvtárban) A tkv-i szöveg újraolvasása, lényegének megtanulása

19

51–53. A Pál utcai fiúk A közös megbeszélés feladatai: A; B; C


20





56. Karinthy Frigyes: Reggel hétkor

F: a novella szavaiból, fogalmaiból – Zrínyi, Némo, négyes osztályzat = elégséges (2)! ; saslengés, cigarettavágó, az elsõ világháború Idõrend – (Ki: idõsík) K: földrajz, történelem

M: tanári bemutatás; követõ olvasás, megbeszélés: cselekmény, szerkezet, idõrend-(idõsík), szereplõk a tkv. 135. old. 1. f. alapján; nyelvi forma, stílus, komikum a tkv. 135. old. 2. f. kérdéseivel; háttérismeretek, aktualizálás a tkv. 135. old. 3. f. segítségével. Sz: tkv-i illusztráció

Olvasás: a humoros részek, a cselekmény elemei, folyamatai a két idõsíkban, párbeszédek (valóságos és álombeli), monológok Önálló olvasással: Karinthy Frigyesrõl (Írói arcképek és/vagy lexikon) Beszéd: cselekmény, tömörítés, véleményalkotás (3. f.) Írás: vázlatkészítés (Ki: Filmajánló: a Röhög az egész osztály megtekinthetõ videón is – megfigyelési szempontok a filmes változathoz)

A novella újraolvasása, felkészülés egy-egy rész hatásos bemutatására Ajánlott olvasmányok a Szöveggyûjteménybõl Írásbeli: saját hasonló élmény feldolgozása

57. Kosztolányi Dezsõ: Csak egy kis fehér kutya

F: az idegen szavak a novellából (18 db!) K: könyvtári ismeretek – Idegen szavak és kifejezések szótára

M: tanári bemutatás, szómagyarázat (idegen szavak – esetleg táblára, fóliára írt formában) ; megbeszélések: a tartalmáról tkv. 139. old. 1–2. f. alapján, a stílusról, nyelvérõl a tkv. 139. old. 3. f. segítségével, a jellemzésekrõl a tkv. 139. old. 4. f. megoldásával

Követõ olvasás Válogató olvasások: leírások, elbeszélések, „párbeszédek”, monológok A hosszabb otthoni írásbeli elõkészítése jegyzettel, vázlattal, megbeszéléssel (a mû különleges üzenete)

A novella újraolvasása Írásbeli: a tkv: 139. old. 5. f. Kiegészítõ és szorgalmi: a *** utáni feladatokból – versolvasás, könyvtári gyûjtõmunka

58. Gelléri Andor Endre: Júliusi emlék

F: a mû szavaiból – kazal, kozáksipka, cséplõgép K: könyvtári ismeretek – Magyar életrajzi lexikon

M: tanári bemutatás; követõ olvasás, megbeszélés a tkv-i feladatok alapján: önálló feldolgozásban a 141. old. 1–2. f., majd beszámolók; a 141. old. 3–4. f. olvasással, megbeszéléssel A tkv. 141. old. 5. f. szerepjátéka szóbeli elõkészítéssel, majd házi feladat lehet írásban

Válogató olvasások: leírások, jellemzések, párbeszédek, az írói (E/1) elbeszélés összefüggõ részei Jellemzés címszavakban a gyermekszereplõkrõl – írásbeli közös vagy egyéni feladat (összekapcsolható a válogató olvasással)

A novella újraolvasása Ki: Gelléri Andor Endrérõl – Írói arcképek és/vagy lexikon Írásban: tkv.-i 5.f.

TANANYAG KIEGÉSZÍTÕ OLVASMÁNY 59. Elmélyítés, gyakorlás, részösszefoglalás





F: a regény, a novella és a mûfajokhoz kapcsolódó fogalmak áttekintése a Fogalomtárból – (rendszeralkotás); néhány szó, fogalom felfrissítése a mûvekbõl K: könyvtári ismeretek – lexikonok, szótárak és használatuk

Megbeszélés tanári kérdezéssel, könyvek, szótárak, lexikonok használatával Beszámoló az írásbeli házi feladatokból – társak munkájának értékelése

Kiemelõ olvasások: ami a három novellából legjobban tetszett: legfeljebb 5–5 mondatnyi hangos felolvasások Az írásbeli fogalmazások tapasztalatai alapján a szövegszerkesztési ismeretek összegzése, hiányok pótlása

Szabadon választott olvasmányok valamelyik novellagyûjteménybõl vagy a Szöveggyûjteménybõl – felkészülés tömör, szóbeli beszámolóra Szorgalmi: egy kedves íróm arcképe – bemutatás önálló gyûjtõmunka alapján

KISREGÉNYEK ÉS RÖVID TÖRTÉNETEK VILÁGÁBAN (10 ÓRA)

21

60. A „hosszú novella”: a kisregény Könyvtári óra (Elõzetes megbeszélés alapján mindenki elhozhatja egy kedves könyvét. Ezeket használhatjuk a beszélgetéshez és szemléltetésként is.)

F: a kisregény; a mû fogalmaiból: foxterrier,kacér, mecklenburgi, ormánsági, Shakespeare, shakespeare-i hadvezér K: könyvtári ismeretek – az ajánlott olvasmányok megkeresése, áttekintése – Melyik a kisregény? – A Magyar értelmezõ kéziszótár, ill. egy lexikon használata

M: beszélgetés, vizsgálódás szemléltetõ anyag és a tankönyvi szemelvény segítségével; rendszeralkotás A hozott könyvek közül melyek regények, novellák, ill. kisregények? A szótár és lexikon használatának gyakorlása a Déry-kisregénybõl vett szavak értelmezéséhez Sz: a fenti mûfajok tiszta példáiból egy-két könyv

Olvasás: könyvek, fülszövegei, adatai, lexikonok és a szótár szócikkei Önálló olvasás: a tkv. 144. old. bevezetõ szövege Követõ olvasás: az elsõ szemelvény (tanári bemutatás) Beszéd: beszámolók a kedves könyvrõl, a lexikonokban, szótárakban és a tankönyvben olvasottakról – 144–145. old. az írásbeli házi feladat elõkészítése Írás: egy-egy rövidített definíció bejegyzése a füzetbe – (lehet közös és egyéni is)

A közösen feldolgozott részek újraolvasása Írásbeli: egy kutyus leíró bemutatása Önálló olvasás, feladatmegoldás a tkv. 145–146. oldalról (a második szemelvény) Szorgalmi: képek, fényképek gyûjtése (kutyák)

61. Déry Tibor: Niki

F: a kisregény (ismétlésül – a regény, a novella és az elbeszélõ költemény – epikai mûfajok)

M: beszámoló az önálló olvasás tapasztalatairól, a felmerülõ kérdések megbeszélése; az írásbeli feladatok felolvasása, értékelése Tanári bemutatás (3–4. szemelvény), magyarázat; a kapcsolódó feladatok megbeszélése, megoldása Sz: a hozott képek, rajzok

Válogató olvasás a megbeszélésekhez, feladatmegoldásokhoz, követõ olvasás a tanári bemutatáshoz kapcsolódóan Írásbeli: A „Kutyahûség” c. fogalmazási feladathoz vagy a szabadon választott témához – szókincsgyûjtés, szókincsfejlesztés, vázlatkészítés – szóbeli elõkészítéssel

A kisregény pontos fogalma – példákkal Írásbeli: tkv. 147. old. feladataiból






22

62. A „rövid novella”: a rövid történet A Használati utasítás c. egyperces Örkény-novella

F: az epikai mûfajok (rendszerben); a rövid történet helye K: könyvtári ismeretek – Örkény-kötet, Életrajzi lexikon (vagy valamelyik rövid irodalomtörténeti munka) Fogalmazási ismeretek: a cím szerepérõl

M: áttekintõ ismétlés – beszélgetés, kifejtés, példák vizsgálata A tkv. 148–149. old. szövegeinek önálló és közös feldolgozása, megbeszélése (a rövid szövegek alkalmasak a néma olvasás-szövegértés gyakorlására (mérésére)

Önálló olvasás: tkv.-i szöveg, Életrajzi lexikon szócikke Beszéd: az olvasottakról – Mit akar mondani, mit tanultam belõle?

Írásbeli: érdekes címek gyûjtése újságokból, egy mondattal meghatározni, mirõl szól az írás

63. Örkény István: egypercesek Választék címû Ki: Meselevelek a Szöveggyûjteménybõl (szükség esetén fel is cserélhetõk, ha az osztály a meselevelekre fogékonyabb)

F: a levél mûfaji sajátosságai, a „meselevél” – maguk a gyerekek olvasási tapasztalatból határozzák meg

M: tanári bemutatás vagy önálló, néma olvasás – megbeszélés (cím, szöveg, a párbeszéd és szereplõi, a humor forrása)

Önálló vagy követõ olvasás, a Önálló olvasás – meselevelek párbeszédes részek megjelení- Írásbeli: kis rövid írás – „Az tése szereposztásban (el is én egypercesem” játszható) Saját egyperces vagy meselevél írásának szóbeli elõkészítése

64. Örkény István: Egyperces életrajz

F: életrajz, önéletrajz; a mû szavaiból – dekadencia, patikus

M: tanári bemutatás – megbeszélés (a humor forrásai)

M: követõ olvasás; tanuló kérdések az ismeretlen szavakra, jelenségekre, a tartalomra és formára Mi kerüljön az életrajzba? – Az írásbeli házi feladat elõkészítése

65. Elmélyítés, gyakorlás, dolgozat-elõkészítés Felhasználható olvasmányok: Antoine de Saint-Exupery: A kis herceg (Felelõs vagy a rózsádért) A. A. Milne: Micimackó Petõcz András: Micimackóval is megesett Örkény István: Meselevelek Petõfi Sándor: István öcsémhez

F: (ismétlés) a cselekmény, a szerkezet, az elbeszélõ, elõadásmód, a történet, a tömörítés K: könyvtári ismeretek (könyvajánlás, fülszöveg)

M: beszámoló az önálló olvasmányokból – cselekmény, véleményalkotás (Miért tetszett, ill. nem tetszett?); a részletek üzenete, tanulságának megfogalmazása Átképzeléses feladatok: a történetek elmondása a különbözõ szereplõk szemszögébõl

Válogató olvasás – a legszebb- Írásbeli: fülszöveg szerkesztése nek tartott részek valamelyik olvasmányhoz A párbeszédes részek megjelenítése szereposztással Rövid tartalmi kivonatok készítése írásban – Mirõl szólnak az olvasott részletek?

Szabad válogatás, vagy a feldolgozásra szánt olvasmányok önálló olvasása a Szöveggyûjteménybõl „Egyperces” önéletrajz írása



66–67. A fogalmazási ismeretek összefoglalása

F: anyaggyûjtés (tények, fogalmak, jellemzõk, nyelvi fordulatok, szinonimák), téma, cím, rendezés, vázlat, szerkesztés – bevezetés (elõkészítés), fõrész (tárgyalás), befejezés (zárás), idõrend, közlésmódok (leírás, párbeszéd, elbeszélés = a történetek elmondása; szabatosság, világosság, tömörség)

M: a fogalmazási ismeretek címszavaiból, fogalmaiból rendszer alkotható, annak segítségével megbeszélés folytatható, ill. hasznos mintát ad a konkrét fogalmazási eladatok megoldásához Szóbeli feladatok a dolgozat elõkészítéséhez: bevezetések, befejezések adott témához, címhez; címadás rövid szöveghez; téma, tartalom megjelölése címek alapján (csak feltételezés!); a közlésmódok gyakoroltatása – elbeszélõ rész átírása párbeszédbe és megfordítva, leírások, jellemzés készítése minta után, emlékezetbõl, elképzelés alapján

Felkészülés a dolgozatírásra: témaválasztás, a közösen választott mûfaj(ok) ismérvei, jellemzõ ismeretek, szókincs gyûjtése, bevezetés és befejezés alkotása, címadás stb.

68–69. Dolgozatírás, megbeszélés, javítás

F: az elbeszélõ (epikus) mû sajátosságai, a könyvajánlás (fülszöveg) tartalmi és formai követelményei, a levél formai és tartalmi követelményei

M: téma, mûfaj megadásával – választható megoldásokkal Az otthon készült gyûjtött anyagot a tanulók használhatják! Választhatóan: mûfaja: elbeszélõ fogalmazás – az olvasott mûvekbõl, egy szereplõ szemszögébõl vagy élmény alapján; könyvajánlás, fülszöveg – Kedvenc olvasmányomat kinek ajánlanám és miért? levél – szabad a témában és címzettjében, valamint a közlésmódjában (formaságai viszont kötöttebbek!)

A dolgozatok tanári szóbeli értékelése, egy-egy felolvasott dolgozat tanulói értékelése Felolvasások – teljes dolgozat vagy részlete (tanár és diák) Jellemzõ (nem helyesírási!) hibák kiemelése közös és egyéni javítása, néhány példás, érdekes, ötletes megfogalmazása lejegyzése, esetleg megõrzése magnófelvételen, ill. az erre a célra készült naplóban (az utóbbi készülhet számítógépes szövegszerkesztéssel)

23









ÉV VÉGI ISMÉTLÉS (3 ÓRA)

24

70. A könyvek világa Írók – képek

A könyvtári ismeretek áttekintése A tankönyv írói

N: az ismeretek felidézése sza- Olvasásfelmérés – mérõlappal bad rendezésben, esetleg kötetlen vetélkedõ formájában

71. Mítosz, monda, mese János vitéz

A tanult fogalmak alapismeretek áttekintése a Fogalomtárból

M: felolvasások, elbeszélések, memoriterek elmondása pl. a kettõsképek bemutatására

Legkedvesebb szövegem – kifejezõ olvasás a tankönyv szövegébõl

M: Ki mi tud? Szereplõk, helyszínek, szituációk; Ki mondta, hol mondta, kinek?

Legkedvesebb olvasmányom – élménybeszámoló, szóbeli ajánlás

72. Regény, kisregény, novella, A tanult fogalmak, alapismerövid történet retek áttekintése a Fogalomtárból

Útravaló: nyári olvasási ajánlatok (nem a kötelezõ olvasmány!); ismeretbõvítési lehetõségek táborban, nyaraláson, külföldi utazáson Jó tanácsok video-, CD-ROM, Internet- és filmnézõknek

Tanmenetjavaslat VILÁGJÁRÓ. címû 5. osztályos irodalomtankönyvhöz

Recommend Documents