Tanmenetjavaslat a 9. osztályos irodalom kísérleti tankönyvhöz
Óra Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója
Célok, feladatok
Fejlesztési terület
Ismeretanyag
Tanórai értelmezésre vagy otthoni olvasásra ajánlott szövegek
1
Bevezetés, ismétlés; ismerkedés a tananyaggal
Ennek az órának a célja, hogy a tanulók fölfrissítsék irodalmi tudásukat, illetve megismerjék a tankönyvet, a tanévben előforduló kötelező és ajánlott olvasmányok jegyzékét.
Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése azáltal, hogy a tanulók gyakorolják az odafigyelést egymásra.
A jelen tanév kötelező és ajánlott olvasmányainak, valamint memoritereinek rövid áttekintése.
Nem jellemző. Esetleg szabadon választott ráhangoló szöveg értelmezése.
2
Mítosz és mitológia
Az óra elsődleges célja a fogalomtisztázás, és hogy a tanulók megismerkedjenek az irodalmi szöveg kialakulásának folyamatával. A cél elsősorban a mítosznak a mesétől való elkülönítés (példafeladat: mítosz és mese összehasonlítása páros munkában). Emellett sor kerül a görög mitológia alapvető jellemzőinek a bemutatására
A szövegértés, a lényeglátás fejlesztése. Olvasás, az írott szöveg megértése.
Istennemzedékek, olümposzi istenek, tudományos és mitologikus világkép.
Daidaolsz és Ikarosz mítosza
3
A görög mitológia
A görög mitológia legfontosabb történeteinek, a legfontosabb isteneknek a megismertetése.
Olvasás, az írott szöveg megértése.
Mítosz, mitológia, eredetmonda, eredetmítosz, modern „mitológiák” megemlítése (Trónok harca, Gyűrűk Ura stb.)
Európé mítosza
4
A trójai mondakör
A trójai mondakör alaposabb vizsgálata.
Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése: mítosz és monda hasonlóságai és különbségei. Az
A trójai mondakör eseményei, szereplői,
Iliász, részletek
önismeret és a társas kultúra fejlesztése: páros munka.
mitologikus értelmezése.
5
Az eposz műfaja
Ennek az órának az elsődleges feladata, hogy tisztázza az eposz műfajával kapcsolatos tudnivalókat, elhelyezze azt az irodalmi hagyományban.
Irodalmi eszközök és formákra való érzékenység feltámasztása.
Az eposz műfaji jellegzetességei. Időmértékes verselés, a négymorás verslábak (daktilus, spondeus) és a hexameter.
Iliász, részletek
6
Az eposz műfaja
Az eposzi kellékek és jellemzők megismertetése, gyakorlása példákkal.
Irodalmi kultúra, műértelmezés.
Az eposz műfaji jellegzetességei, az eposzi kellékek.
Iliász, részletek
7
A homéroszi eposzok
A már részben megismert Iliász és a még Olvasás, az írott szöveg megértése: Iliász és Odüsszeia ismeretlen Odüsszeia cselekményének feladatok a szöveggel kapcsolatban. áttekintése. Irodalmi kultúra, az irodalmi művek rendszeres áttekintése. értelmezése: a monda (különösen az eredetmonda műfaja); a nézőpont problematikája. Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése.
8
Homérosz és Akhilleusz: a szerző és a hős
Az előző órák ismeretanyag-bősége után Olvasás, az írott szöveg megértése: Az ún. „homéroszi kérdés”. Odüsszeia, részletek ezt az órát ajánlott a szerző és a hős feladatok a szöveggel kapcsolatban. Szerző, mű. A hős régen – és figurájának játékos, közösségi Önismeret fejlesztése. ma. feldolgozásának szentelni.
9
A görög líra versformái
Az elsődleges cél az időmértékes versformák bemutatása. Az esztétikai érzék és a ritmusérzék fejlesztése.
10
A görög líra fejlődése
Ismerkedés a görög líra legfontosabb Irodalmi kultúra, az irodalmi művek mestereivel, az alapvető műfajokkal és a értelmezése. Az önismeret és a
Ismeretbővítés.
Odüsszeia, részletek
A hárommorás verslébak bemutatása, gyakorlása.
Szolón versei
Szapphó, Anakreón,
Szapphó, Anakreón és Alkaiosz versei.
strófákkal.
társas kultúra fejlesztése: Alkaiosz, műfajok, strófák. együttműködés csoportmunkában. A munka végeztével a csoport tagjai értékeljék egymás munkáját.
11
Görög epika és líra – összefoglalás
Az eddig tanultak összefoglalása, fogalmak átismétlése.
Az eddig tanultak összefoglalása. Lényeglátás és összefüggések meglátásának fejlesztése.
12
A görög epika és líra Dolgozat
Írásbeli számonkérés. Teszt.
A rendszerezett tudásról való beszámolás.
13
A görög színjátszás kezdetei
A görög dráma kialakulása, jellemzőinek áttekintése, összehasonlítása a modern európai színházzal.
Drámai kultúra, drámai műfajok értelmezése: a tragédia, szatírjáték, komédia műfaja mint műértelmezési probléma. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése.
Dionüszosz-kultusz, dionüszia, drámai műfajok, tragédia, komédia, szatírjáték
14
A görög drámairodalom
Ismerkedés Aiszkhülosz, Szophoklész, Euripidész és Arisztophanész munkásságával.
Ismeretbővítés.
A tragikus triász életműve, a Arisztotelész: Poétika, legfontosabb drámai részlet műfajok.
15
Szophoklész: Oedipus király
A mű feldolgozása. A sors és a hübrisz problémája. Ezen az órán lehetőség nyílik erkölcsi problémák megvitatására: bűnös-e a főhős, ha a sorsával szembe akar szállni?
Az erkölcsi és a történeti érzék fejlesztése. Az írott szöveg megértése: betű szerinti és mögöttes jelentés.
Oedipus király. Hübrisz, tragédia, thébai mondakör.
Szophoklész: Oedipus király, szemelvény
16
Szophoklész: Antigoné
A már ismert szöveg feldolgozása. A sors és a hübrisz problémája. Ezen az órán lehetőség nyílik erkölcsi problémák megvitatására: mi az oka Antigoné dacolásának? Az isteni törvények iránti elkötelezettség, vagy Kreónnal szembeni
Az erkölcsi és a történeti érzék Antigoné, analitikus dráma fejlesztése. Az írott szöveg megértése: betű szerinti és mögöttes jelentés. A csoportmunka és a páros munka a társas kultúra fejlesztéséhez járul hozzá.
Szophoklész: Antigoné, szemelvény
Összefüggések.
További, korábban kimaradt szemelvények. Nincs.
Nietzsche: A tragédia születése, részlet
dac? 17
Görög drámairodalom – dolgozat
Komplex dolgozat a tematikus egység alapján. Tartalmaz szövegértési, szövegalkotási, verstani feladatokat, rákérdez a tanult fogalmakra, és méri a memoriterek elsajátításának szintjét is.
Szövegalkotás – a kompozíciós képesség fejlesztése.
18
A római császárkor költészete: Catullus és Vergilius
Ennek az órának az a célja, hogy Catullus Ismeretbővítés. és Vergilius költészetének legfontosabb jellemzői elhangozzanak. A szöveggyűjteményben szereplő művek megismerésre, értelmezésre kerüljenek
Aeneis, római aranykor, ambivalens, ambivalencia
Catullus veresi különféle fordításokban, Vergilius: Negyedik ekloga
19
A római császárkor költészete: Vergilius és Horatius
Ezen az órán az a feladat, hogy a tanulók Olvasás, az írott szöveg megértése. megértsék a meglehetősen nehéz Lényeglátás fejlesztése. nyelvezetű Horatius-ódák szövegét. Az óra második fele alkalmat teremthet az aurea mediocritas és a középszerűség problémájának nyílt megvitatására.
Kétértelműség, többféle nézőpont. aurea mediocritas, ars poetica, Aeneis
Horatius: Licinius Murenához, Thaliarchushoz, Ars poetica
20
Az antikvitás irodalma – Összefoglalás
Az óra célja, hogy az antikvitás irodalmának tanulása közben összegyűlt tudásanyagot rendszerezze, a fogalmakat átismételje.
Az eddigi tudásanyag átismétlése, összefoglalása. A lényeglátás fejlesztése, összefüggések meglátásának fejlesztése.
Nincs.
A korábban nem szereplő szövegek olvasása.
21
Az antikvitás irodalma – Témazáró dolgozat
Komplex dolgozat a tematikus egység alapján. Tartalmaz szövegértési és szövegalkotási feladatokat, rákérdez a tanult fogalmakra.
Íráskészség és feladatmegoldás fejlesztése.
22
A Biblia
A Biblia jellemzése. A Biblia és az európai Ismeretbővítés. kultúra. A Biblia és a mítoszok. Az óra célja a mítoszok és a bibiliai történetek közti hasonlóságok és különbségek megfogalmazása.
Biblia fölépítése, kanonizáció.
A vízözön.
23
Biblia és irodalom
Az óra célja a bibliai szöveg és az irodalmi szöveg problémájának megvitatása.
Erkölcsi érzék fejlesztése.
Bibliafordítások. Bibliai műfajok: zsoltár, himnusz, parabola, történetírás.
A bábeli torony.
24
A bibliai teremtéstörténetek Bibliai teremtéstörténetek és a mítoszokban megismert teremtéstörténetek összehasonlítása.
Vallás és irodalom – vitakészség és erkölcsi érzék fejlesztése.
Teremtéstörténetek, bűnbeesés-történetek, vízözön-történetek. A Tóra és a Talmud.
Az első és a második teremtéstörténet.
25
Az Ószövetség könyvei
Átfogó ismerkedés az Ószövetséggel. Fogalomtisztázás: zsoltár, prófécia, stb. Az óra végén kiscsoportos beszélgetés Jónás felelősségéről és a prófétaszerepről.
Beszédkészség: a csoportmunka eredményének ismertetése. A csoportmunka és a társas kultúra fejlesztéséhez járul hozzá.
Az Ószövetség könyvei, keletkezése és fölépítése.
23. 42. és 55. zsoltár, Jónás könyve, részlet
26
Az Újszövetség felépítése
Átfogó ismerkedés az Újszövetséggel. Beszélgetés Jézus személyéről és hatásáról.
Olvasás, az írott szöveg megértése; írás, szövegalkotás; irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése; az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti
Az Újszövetség könyvei, keletkezése és felépítése. evangélium, apostoli levél, szinoptikusok, apokrifek, húsvét, pünkösd,
János evangéliuma (részlet), a Szeretethimnusz
érzék fejlesztése.
mennybemenetel, színeváltozás
Parabola.
Részletek Máté és Lukács evangéliumából
Todi himnusza, Ambrus Esti imája, Ágoston: Vallomások (részlet) Carmina Burana (részlet), Vogelweide: A hársfaágak csendes árnyán
27
Jézus gyermekkora és példabeszédei
Az óra célja Jézus alakjának és beszédmódjának bemutatása. A parabola fogalmának tisztázása. Az óra végén kitekintés az antik állatmesére.
Társas együttélés fejlesztése – csoportmunka, a drámajáték az erkölcsi érzék fejlesztéséhez járul hozzá.
28
Összefoglalás – Biblia
A Bibliáról tanultak összefoglalása. Fogalmak átismétlése.
Az összefüggések iránti érzékenység fejlesztése, lényeglátás.
29
Biblia – Témazáró dolgozat
Komplex dolgozat a tematikus egység alapján. Tartalmaz szövegértési és szövegalkotási feladatokat, rákérdez a tanult fogalmakra.
Szövegalkotás – a kompozíciós képesség fejlesztése. Feladatmegoldás készségének fejlesztése.
30
A középkori keresztény irodalom
A középkor jellemzése. Csoportmunka: mit gondolunk arról, hogy középkor? A csoportmunka kiértékelése.
Előítéletek. Az erkölcsi érzék fejlesztése a középkor megítélése változásainak megbeszélésével.
himnusz, zsoltár, legenda, intelem,
31
A lovagi irodalom
A lovagi eszmények és a lovagi kultúra megismerése. Vita: szükség van-e ma a gavallériára?
Az olvasott szövegekkel összefüggésben az esztétikai és erkölcsi érzék fejlesztése.
Trubadúrok és Minnesängerek
32
Dante Alighieri: Isteni színjáték
Az Isteni színjáték egy részletének értelmező olvasása. A teljes mű szerkezetének és mondanivalójának átfogó ismertetése.
A szöveg gondolati, érzelmihangulati tartalmát közvetíteni képes értelmes és kifejező olvasás. Irodalmi kultúra fejlesztése.
33
Francois Villon költészete
Villon figurájának megismerése. Az ellentétesség fogalmának középkori értelme.
Az esztétikai érzék fejlesztése: költői Kettősség, ballada műfaji képek és alakzatok. Bűn és sajátosságai, ajánlás, bűnhődés – üdvösség és kárhozat. Az erkölcsi érzék fejlesztése: a jó és a rossz, az igazság és az igazságosság: az ítélkezés mint cselekedet felismerése mindennapi helyzetekben és a művekben.
34
Az Árpád-kor magyarországi A magyar kultúra és műveltség irodalma elhelyezése az európai kontextusban.
Ismeretbővítés.
Árpád-kori latinnyelvű irodalom.
Halotti beszéd és könyörgés.
35
Az első magyar vers: az Ómagyar Mária-siralom
Ennek az órának a célja, hogy a tanulók megértsék az ómagyar-kori vers szövegét.
Szövegértés, szófejtés, nyelvtörténeti változások és az irodalmi szöveg értelmezésének lehetőségei. A nyelvi tudatosság és az erkölcsi érzék fejlesztése.
Planctus, fordítás, olvasat, betűhív átirat, kódex; Memoriter: néhány szakasz a siralomból.
Ómagyar Máriasiralom
36
Liturgikus drámák a középkorban
Misztériumjáték, mirákulum és moralitás Ismeretbővítés. fogalmának tisztázása. Egy pásztorjáték dramaturgiai panelei. Ezt az órát összekapcsolhatjuk a karácsonyi készülettel.
Misztériumjáték, mirákulum, moralitás, betlehemes-játék, feltámadási játék
Akárki (részletek)
37
A világi színjátszás kezdetei
A templomi színjátszás „utcára kerülésének” folyamata. Ehhez ajánlott irodalom az Akárki c. kötet utószava. Commedia dell' arte, a farce stb.
A commedia dell'arte és a farce.
Pathelin Péter prókátor (részletek)
Drámajáték segítségével a szociális érzék fejlesztése.
Pokol, purgatórium, paradicsom, üdvtörténet, szent Luca, számmisztika, számszimbolika, Beatrice, tercina, invesztitúra-harc
Isteni színjáték (részletek)
Villon választott művei
fogalmak tisztázása.
38
Összefoglalás – Középkor
A középkoriv irodalomról tanultak összefoglalása, fogalmak átismétlése és tisztázása.
Rendszerezés, a lényeglátás és összefüggések meglátásának fejlesztése.
39
Középkor – Témazáró dolgozat
Komplex dolgozat a tematikus egység alapján. Tartalmaz szövegértési és szövegalkotási feladatokat, rákérdez a tanult fogalmakra.
Íráskészség és feladatmegoldás fejlesztése.
40
Az európai reneszánsz – bevezetés
A humanizmus és reneszánsz kor és Ismeretbővítés. korstílus ismertetése. A legfontosabb reneszánsz művészek és gondolkodók megemlítése. Az órán lehetőséget érdemes adni a legfontosabb reneszánsz képzőművészeti alkotások megtekintésére.
Reneszánsz, humanizmus, polihisztor, utánzás, harmónia, klasszikusklasszicista
Mirandola: Heptaplus (részlet)
41
Giovanni Boccaccio: Dekameron. A novella
Boccaccio novelláskötetének átfogó ismertetése. A novella műfajának elhatárolása a vicctől és az anekdotától. Novellaelemzés.
Ismeretbővítés. Erkölcsi érzék fejlesztése: szórakoztatás és megbotránkoztatás.
Novella, csattanó, fordulat, tetőpont.
42
Petrarca Daloskönyve
A szonett műfajának és a szonettformának jellemzése. A komponált verseskötet. Egy szonett elemző bemutatása. A reneszánsz udvari szerelem jellemzése közben lehetőség van a lovagi szerelemmel való összehasonlításra.
Olvasás, az írott szöveg megértése; írás, szövegalkotás; irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése; az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése.
Szonett-forma, dal, helyzetdal, idill.
Boccaccio: Dekameron (részletek) 5. nap 9. előadás Végezetül szól az íródeák Petrarca: Áldott a nap… Ti szerencsés füvek… Pó, földi kérgem…
43
A koraújkori magyar irodalom
Az óra célja, hogy a magyar reneszánsz műveltség és kultúra európai kultúrába és műveltségbe ágyazottságát megmutassa.
Ismeretbővítés.
Mátyás király Tinódi: Egri kultúraszervező históriának summája munkássága, corvina, udvari (részletek) humanizmus, históriás ének, széphistória.
44
A reformáció. A reformáció korának magyar irodalma
A reformáció jellemzése. Hatása a nemzeti nyelvű irodalmakra. Az óra végén lehetőség van az elvek különbözősége miatti szakítás problémájának drámajátékkal való feldolgozására. Következhet-e a vitából teljes eltávolodás?
Ismeretbővítés. A társas együttélés, Reformáció, katolikus, protestáns, református, a vitakultúra fejlesztése. evangélikus, unitárius, Luther, Kálvin, Zwingli, Szervét Mihály, Dávid Ferenc, Bornemisza, Károli, Szenci Molnár, Sylvester János.
45
Janus Pannonius pályája
Ismerkedés az első világhíres magyar költő alakjával. Reneszánsz kultúra és Mátyás király. Mátyás uralma Janus Pannonius költészetének tükrében.
Ismeretbővítés.
Janus Pannonius életművének alapvonalai.
Janus Pannonius: Saját lelkéhez
46
Janus Pannonius epigrammaköltészete
Az óra célja az epigramma-elemzés. Egy dunántúli mandulafához. Ismerkedés a kétértelműséggel és az irodalmi igényű gúnyolódással. Az óra második felében csoportmunka: epigramma-írás. A versformát figyelmen kívül lehet hagyni.
Irodalmi művek értelmezése: az epigramma-műfaj felismerése, egyszerű jellemzése (sorok száma, verslábak, cezúra. A csattanó és a vers többi része viszonyának megértése.
Epigramma, metafora, allegória.
Janus Pannonius: Hunyadi Jánosnak… Egy dunántúli mandulafáról Pannónia dicsérete
47
Janus Pannonius elégiái
Egy elégia elemzése. Az óra célja egy nagyobb terjedelmű lírai művel való foglalkozás.
Irodalmi szöveg értelmezése.
Elégia, disztichon.
Janus Pannonius: Búcsú Váradtól.
Sylvester János: Az magyar nípnek Kecskeméti Vég Mihály: LV. zsoltár
48
Balassi Bálint pályája
Balassi Bálint alakjával való ismerkedés. Ismeretbővítés. Reneszánsz udvari kultúra továbbélése Balassi költészetében. Balassi szenvedélyessége. Az óra célja fölkelteni a diákság érdeklődését Balassi figurája iránt.
Zsoltárparafrázis, istenes ének, szerelmi költészet, reneszánsz udvari kultúra, az udvari ember. Balassi életének legfontosabb eseményei.
Balassi: Adj már csendességet
49
Balassi Bálint szerelmi költészete
Ez az óra alkalmat adhat az élményköltészet és a poeta doctus által művelt költészet fogalmainak körüljárására.
Versciklus, toposz, petrarkizmus, Júlia-ciklus.
50
Egy katonaének
Ez a vers alkalmat ad annak tisztázására, Irodalmi eszközök és formákra ill. a hogy milyen lehetősége van egy költőnek kompozícióra való érzékenység egy vers kompozíciójának kialakításával, feltámasztása. illetve a reneszánsz szimmetria irodalmi megjelenésének vizsgálatára.
Balassi: Hogy Júliára talála A darvaknak szól Júliát hasonlítja a szerelemhez Balassi: Egy katonaének
51
Balassi Bálint lírai Egy verseskötet epikus olvasatának önéletrajza – egy reneszánsz vizsgálata. Az órán az egyes versek nagyobb kompozícióba helyezésének kötetkompozíció lehetőségeit vizsgálhatják a tanulók.
52
Összefoglalás – a reneszánsz Összefoglalás – a reneszánsz irodalom, a A tanulási képesség fejlesztése: reneszánsz művészetről tanultak információk, adatok visszakeresése irodalom tanári irányítással. Szöveg ismétlése, fogalmak tisztázása. értelmezése, egyszerű ok-okozati összefüggés felismerése; következtetések.
53
Reneszánsz – dolgozat
Komplex dolgozat a tematikus egység alapján. Tartalmaz szövegértési és szövegalkotási feladatokat, rákérdez a tanult fogalmakra.
Erkölcsi és irodalmi érzék fejlesztése.
Az egyedi és az általános összefüggéseivel a komplex gondolkodás fejlesztése.
Rövidebb szövegek alkotása, személyes és olvasmányélmények megfogalmazása. Saját vélemény megfogalmazása, megvédése
Balassi-strófa, nótajelzés
Verskötet, udvarló-kötet, lírai önéletrajz, Balassakódex, kötetkompozíció
Balassi: Bocsásd meg Úristen Óh, én édes hazám
érvekkel.
54
William Shakespeare pályája Az órán a Shakespeare-i színház jellemzése az Ahogy tetszik c. mű „Színház az egész világ” kezdetű monológja, illetve a Szent Iván-éji álom és a Hamlet színház a színházban jelenetei segítségével. A késő reneszánsz-korszak jellemzése.
Ismeretbővítés.
Erzsébet-kor, Globe, szonettek.
Shakespeare: LXXV. szonett XXVII. szonett
55
Shakespeare: Romeo és Júlia Az ismert szöveg alapján drámaelemzés. A mű filmes feldolgozásainak megtekintése és elemzése.
Erkölcsi érzék fejlesztése.
Toposz, tragikum, tragédia, látszat, valóság, véletlen, emelkedett és alantas, prológus, vándortéma.
Romeo és Júlia (részletek)
56
Shakespeare: Hamlet, dán királyfi
Ismerkedés a bosszúdráma-műfaj hagyományaival. Hogyan lehet egy hagyományos műfajban újat megfogalmazni?
Az erkölcsi érzék fejlesztése: Bosszúdráma, monológ, mindennapi konfliktusok öntükrözés, dilemma megjelenése és megjelenítése egy drámában. A klasszikus dráma helyzetei a hétköznapokban. Drámajáték. Párbeszéd és monológ.
57
Összefoglalás – reneszánsz
A reneszánsz és a késő reneszánsz művészet összefoglalása, fogalmak tisztázása, átismétlése.
A történeti és művészi érzék fejlesztése: az európai történelem és művészet összefüggéseinek átismétlése.
58
Az európai reneszánsz – Témazáró dolgozat
Komplex dolgozat a tematikus egység alapján. Tartalmaz szövegértési és szövegalkotási feladatokat, rákérdez a tanult fogalmakra.
Szövegalkotás – a kompozíciós képesség fejlesztése. Feladatmegoldás készségének fejlesztése.
Hamlet (részletek)
59
Az európai barokk
Ismerkedés a barokk művészettel. Az óra második felében csoportmunka: közhelyek gyűjtése a barokk művészetről. Vita.
60
A magyar barokk irodalom
61
Erkölcsi érzék fejlesztése. Az előítéletek lerombolása közvetlen tapasztalatszerzéssel. Társas együttélés fejlesztése nyílt vitával.
Festőiség, dinamizmus, illúziókeltés, reformáció, ellenreformáció.
Heinrich Wölfflin: Művészettörténeti alapfogalmak (részlet)
Pázmány Péter és a hitvitázó irodalom, a Ismeretbővítés. magyar barokk költészet áttekintése. Mikes Kelemen levelei. Az óra célja elsősorban ismeretbővítés.
Kalauz, prédikáció, fiktív levél, misszilis levél.
Pázmány Péter: Az utolsó ítéletnek rettenetességérűl
Zrínyi Miklós pályája
Zrínyi Miklós a történelmi szereplő és költő. Az óra célja a történelmi és irodalmi tudásanyag összekapcsolása.
Ismeretbővítés.
Zrínyi élete és munkássága
Zrínyi Miklós: Az török áfium ellen való orvosság
62
A Szigeti veszedelem keletkezése, felépítése
A Szigeti veszedelem általános jellemzése.
A hős problémájának körüljárásával A barokk eposz jellemzői, az erkölcsi érzék fejlesztése. előképek. Áldozatkészség, önfeláldozás.
63
A magyar barokk eposz
A Szigeti veszedelem központi alakjának, a várvédő Zrínyinek a megismerése. A barokk műfaji jellegzetességek tanulmányozása. A barokk keresztény hőseszménye, az athleta Christi összehasonlítása Akhilleusszal.
A tanulási képesség fejlesztése: információk, adatok visszakeresése tanári irányítással. Szöveg értelmezése, egyszerű ok-okozati összefüggés felismerése; következtetések.
64
Összefoglalás – európai és magyar barokk
A barokk korszakról tanultak átismétlése, Ismeretek rendszerezése, átismétlése. A tanulási, összefoglalása. Fogalomtisztázás. koncentrációs képesség fejlesztése.
Inverzió, Zrínyi-strófa, bokorrím. Athleta christi.
Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (Az olvasónak, Pars prima, Peroratio) Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (Ötödik ének)
65
Témazáró dolgozat Európai és magyar barokk
Komplex dolgozat a tematikus egység alapján. Tartalmaz szövegértési, szövegalkotási, verstani feladatokat, rákérdez a tanult fogalmakra, és méri a memoriterek elsajátításának szintjét is.
Szövegalkotás – a gondolkodási képesség fejlesztése.
66
Az európai klasszicizmus.
A barokk és klasszicizmus legfontosabb jellemzői. Racionalizmus és vallásosság együttélése. A barokk dinamizmusa és a klasszicista statikusság. Az óra célja, hogy a tanulók szembesüljenek azzal, hogy egy korban, egymással párhuzamosan is létezhetnek stílusirányzatok – hogy a stlílusfejlődés nem feltétlenül lineáris folyamat.
Kizárólagosság és linearitás. Gondolkodási paradigma felülvizsgálata. Erkölcsi érzék fejlesztése.
Felvilágosodás, racionalizmus, klasszicizmus, Descartes, koordináta-rendszer, empirizmus.
Descartes: Értekezés a módszerről (részlet)
Hármas egység, racionalizmus, statikus jellem, antik irodalmi toposz.
Boileau: Költészettan
Winckelmann: Gondolatok a görög műalkotások utánzásáról… (részlet)
67
A klasszicista dráma. Boileau.
Ezen az órán a Shakespeare-i színház és a Ismeretbővítés. klasszicista dráma összehasonlításával jellemezzük a racionalista, klasszicista drámát. Boileau, Corneille és Racine bemutatása.
68
Molière színháza
A vándortársulatból királyi, udvari színházi társulat. Vígjátéki karakterek, helyzetkomikum, jellemkomikum. Az óra célja, hogy megfogalmazza: mi az, ami kiválthatja a nevetést. Az óra lehetőséget ad rövid, komikus jelenetek eljátszására, csoportmunkában
Ismeretbővítés. A társas együttélés, Jellemkomikum, a vitakultúra fejlesztése. helyzetkomikum, Drámajátékok segítségével a drámai jellemtípus. érzék fejlesztése.
Molière: Tartuffe (4. felvonás, az asztaljelenet)
69
Molière: Tartuffe
A Tartuffe fogadtatása. Az álszentség, az álszent jellemzése. A drámaelemzés mellett az óra ezen erkölcsi probléma
Beszédkészség: olvasmányélmény tartalmának felidézése, elmondása. A társas együttélés, a vitakultúra
Molière: Tartuffe (1. felvonás)
Rezonőr, álszentség, helyes ítélet, helytelen ítélet, deus ex machina.
70
Összefoglalás – Barokk és klasszicista irodalom
71
Témazáró A francia klasszicizmus
feldolgozására, átbeszélésére is lehetőséget nyújt.
fejlesztése. Drámajátékok segítségével a drámai érzék fejlesztése. Az erkölcsi érzék fejlesztése: mindennapi konfliktusok megjelenítése drámajátékban.
A barokk és klasszicizmus legfontosabb jellemzőinek átismétlése. Fogalmak tisztázása, értelmezése.
Ismeretek rendszerezése.
