Útmutató és tanmenetjavaslat az Irodalom 10. című tankönyvhöz

Somos Béla – Hódi Gyuláné

Útmutató és tanmenetjavaslat az Irodalom 10. című tankönyvhöz

Nemzeti Tankönyvkiadó

1

© Hódi Gyuláné, Somos Béla, Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt., 2010

Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. www.ntk.hu Vevőszolgálat: [email protected] Telefon: 06-80 200 788 Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. A kiadásért felel: Kiss János Tamás vezérigazgató Műszaki igazgató: Babicsné Vasvári Etelka Felelős szerkesztő: Méhes Edit Raktári szám: RE 477 Terjedelem: 1,06 (A/5) ív 1. kiadás, 2010

2

Tisztelt Olvasó! Amikor Ön az Irodalom könnyedén című sorozat 10. évfolyamos irodalomkönyvét és szöveggyűjteményét a kezébe veszi, bizonyára számos, a tanítás gyakorlatával kapcsolatos kérdés felmerül Önben, amelyekre jó lenne választ kapnia. Jelen Útmutatóban megkísérelünk felelni ezekre a kérdésekre.

Kik számára készült ez a tankönyv és a hozzá kapcsolódó szöveggyűjtemény? A sorozat tankönyve 10. évfolyamos középiskolás diákoknak készült, elsősorban azok számára, akik a középiskola elvégzése után középszintű érettségi vizsgát készülnek tenni magyar nyelv és irodalomból. Ezzel egyidejűleg azok számára is alapos ismereteket nyújt, és kijelöli az ismeretek bővítésének irányát, akik emelt szintű vizsgát szándékoznak tenni.

Milyen irodalmi anyagot dolgoz fel a tankönyv? A 10. osztályos tankönyv – és a hozzá csatlakozó szöveggyűjtemény – a tantervi előírásoknak megfelelően a tizenhetedik század végétől a tizenkilencedik század közepéig mutatja be az irodalomtörténeti folyamatokat, korszakokat, a korszakos jelentőségű alkotókat és alkotásaikat. A szerzők a tankönyvi szövegek megformálásakor fontos szempontnak tekintették a történeti, kultúrhistóriai, művészettörténeti vonatkozások megjelenítését. A könyv a hagyományos sorrendben haladva és a tantervi követelményeket figyelembe véve tárgyalja az egyes korszakok irodalmát: – az európai felvilágosodás korát és íróit, – a Zrínyi Miklós halálát követő évszázad magyar irodalmát, – a magyarországi felvilágosodás évtizedeit, írói csoportjait, íróit, – Csokonai és Berzsenyi költészetét, – a nyelvújítást, Kazinczy munkásságát, – a magyar színjátszás és színműírás kezdeteit, Katona József, Kisfaludy Károly munkásságát, – az európai romantika korát és íróit, – a magyar romantika és a reformkor évtizedeit, – Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Arany János és Jókai Mór pályaképét, életművét, legfontosabb műveit, – a magyar regény kezdeteit, a reformkor regényíróit.

Mi jellemzi a tankönyv ismeretközlő részét? A tankönyvben – a hagyományos és kikristályosodott kritériumok mellett – a szerzők törekedtek a) az olvasmányos, oldott stílusú szövegformálásra, b) a vizuális memória aktivizálására az ismereteket összegző vagy rendszerező táblázatok, táblázatos ábrák közlésével, c) a tanulók aktivitását, kreativitását formáló és fejlesztő interaktív feladatok, gyakorlatok, kérdések révén az önállóság, az önálló ítéletalkotási és ismeretszerzési képesség alakítására, 3

d) a tankönyvi illusztrációk révén is az érdeklődés felkeltésére, az élményszerű ismeretszerzésre, a meglévő ismeretek aktivizálására. A tankönyv szerkezete a hagyományos kronologikus feldolgozás szerint épül fel, ennek megvalósítása természetesen számos folyamat és írói életmű párhuzamos megjelenítésével lehetséges. A felvilágosodás korának, eszméinek bemutatása – a kronológiának és a logikának megfelelően – az európai felvilágosodással kezdődik, s a régi magyar irodalomtól való búcsú után a testőrírók munkásságának, azaz a magyar felvilágosodás korának és íróinak, írói csoportjainak bemutatásával folytatódik. Zrínyi halála és a testőrírók fellépése közötti évszázad legfontosabb írója Mikes Kelemen. Az ő arcképének felidézéséhez érdemes hátralapozni a szöveggyűjtemény Írók írókról című fejezetéhez. Az egyik leghosszabb életű magyar költő, Lévay József Mikes című versét egykor sokat idézték, néhány sora – pl. „Egyedül hallgatom tenger mormolását”, „Peregnek a fákról az őszi levelek, / Kit erre, kit arra kergetnek a szelek” – talán szállóigévé is lett. Érdemes megismerni Kosztolányi Mikes-portréját is. Ez amellett, hogy remek rajz, a Nyugat és Mikes kapcsolatát illusztrálja (így alkalmas az előreutalásra, amelyre Nyugat tárgyalásakor majd emlékeztethetünk). A rodostói bujdosók sorsa – mely különböző hullámokban ismétlődően évszázadokon át ott van történelmünkben – az emigráns sors megbeszélésének is apropója lehet. A 18. századot idéző tankönyvi illusztrációk alkalmat adnak arra, hogy a tanulók az időbeli mellett a térbeli tájékozódáshoz is fogódzót és ösztönzést kapjanak. Az egyes életművek tárgyalásánál szereplő – adott problémakörhöz tematikusan kapcsolódó – képzőművészeti illusztrációk a felvetett kérdések továbbgondolását teszik lehetővé. Az európai romantikát tárgyaló fejezetek lényegre törően igyekeznek bemutatni a stílusirányzat jellemzőit és legfontosabb alkotóinak arcképét. A tankönyvi szövegek, a csatlakozó szemelvények és a tankönyvi illusztrációk együtt egy sajátos európai utazás vademecumjaként (a. m. „jöjj velem”) az útikalauz szerepét is betölthetik. Az európai romantikát tárgyaló tankönyvek szöveggyűjteményeihez képest többlet Byron Születésnapomra, Shelley Dal és Szerelem filozófiája, továbbá Keats Az őszhöz és Ha rádöbennek, hogy meghalhatok című verse (az utóbbi Szabó Lőrinc, majd Vas István fordításában). Hugo Cromwell című drámájának Előszava szinte tankönyvszerű pontossággal és közérthetően foglalja össze a klasszicista és a romantikus dráma különbségeit. Ezért érdemes az elolvasásra, esetleg szövegértési gyakorlatként való feldolgozásra. Tatjana levelének elolvasása talán az egész elolvasásához is kedvet teremt. A magyar romantika irodalmának szemelvényes bemutatása Katona drámájából és Kisfaludy legismertebb színművéből vett részlettel kezdődik. A drámarészletek közlése azért látszott célszerűnek, mert ez megteremti a feltételét annak, hogy egy-egy részletet a tanteremben tanítványaink eljátsszanak. A reformkor nagy egyéniségeit, a tudósokat, képzőművészeket bemutató olvasmány és a különböző művészeti ágak alkotásait tartalmazó összefoglalás szövegértési és szövegalkotási gyakorlatként is felhasználható. (Ez később a Csongor és Tündé-ből vett részletre is érvényes.) Kölcsey Ferenc és Vörösmarty Mihály pályaképének, életművének alapos megismerését a szöveges részek mellett számos táblázat segíti (Pl.: Művelődéstörténeti motívumok Kölcsey Vanitatum vanitas című versében, a Zrínyi dala és Zrínyi második éneke elemző összevetése, a Himnusz és a Szózat, továbbá az Előszó és A vén cigány elemző egybevetése stb.). Kölcsey életművét a tevékenységi területek (a költő, az esszéíró, a nevelő, a politikus), Vörösmartyét az életrajzi szakaszok (az ifjú, a férfi, az idős Vörösmarty) szerint tárgyaljuk.

4

Kölcsey és Vörösmarty pályaképének, életművének részletes bemutatásához hasonló részletességgel tárgyaljuk Petőfi és Arany pályáját, költeményeit. Ezt – az életművek fontosságának ismeretében – szükségtelen indokolni. Klasszikus íróinkról természetesen hoznak ismereteket tanítványaink korábbi tanulmányaikból, ezekre érdemes építeni, ezeket célszerű felidézni. Még így is kevés azonban a tanórákon rendelkezésünkre álló idő. A tanórai és otthoni munka kapcsolatát, a tanórai aktív idő megnövelését segíthetik a tankönyv táblázatos részei. Változatos gyakorlási, asszociációs és szövegalkotási lehetőséget rejt és kínál, ha a tanulók otthoni munkaként szövegessé dolgozzák át a táblázatos bemutatásokat. Ugyanígy a lényegkiválasztási és szövegértési gyakorlásra és (ön)ellenőrzésre ad alkalmat, ha egy-egy szöveges rész összefoglalását (táblázatos módon) a diákok maguk készítik el. A hagyományos „hosszmetszeti” (kronologikus) megközelítéstől való eltérést jelentheti a Petőfi ősze és telei című fejezet. Ez lehetőséget ad arra, hogy gyűjtőmunkával megkeressük, mint írtak korábban (s esetleg később) a különböző korok és nyelvek (országok) írói az adott témáról. (Az őszről pl. Petőfi sok „őszi” verse mellett érdemes emlékeztetni Berzsenyi A közelítő tél vagy Keats Az őszhöz, ill. előreutalva Arany Ősszel és Verlaine Őszi chanson című verseit. Az ilyen téma szerint („keresztmetszeti”) megközelítés a stílusirányok eltéréseire, az egyes stílusirányok jellemzőire, s a költők egyénisének különbözőségére is rávilágít.) Ez a megközelítési mód természetesen más témák, témakörök megbeszélésekor is célravezető lehet. Sok más tananyag-összeállításhoz képest többlete e tankönyvnek és szöveggyűjteménynek Tompa Mihály néhány versének (A gólyához, Levél egy kibujdosott barátom után, A madár fiaihoz) bemutatása. Ennek oka, hogy Tompa Mihály e költeményeiben mindegyik kortársánál pontosabban fejezte ki a szabadságharc leverése utáni közhangulatot és életérzést. Jókai Mór néhány regényének bemutatása mellőzi a regények tartalmának ismertetését. A kőszívű ember fiai című regény megbeszélését segítő kérdéssor az általános iskolában tanultakra épít. Az arany ember tanórai feldolgozását a táblázatos elemzési vázlat, s olvasottakat felidéző, rendszerező kérdéssor segíti. A Jókai regényekből készült filmekből vett képek ösztönözhetik mind a könyvek elolvasását, mind a filmek megtekintését. A tankönyvet a romantikát összefoglaló vázlat, majd az ismert ars poeticákra és a század híres múzsáira vonatkozó adatok egészítik ki. A tankönyvet kislexikon és fogalomtár zárja. Mit tartalmaz a szöveggyűjtemény? A szöveggyűjtemény – mint föntebb erről már szó volt – egyrészt követi a tankönyvi irodalomtörténeti tematikát, másrészt Írók írókról című fejezetének szemelvényei a ma és a régmúlt írói között a híd szerepét tölthetik be, erősítve a tanulók tudatában a klasszikus művek korokon átívelő hatását. A szöveggyűjtemény egymáshoz kapcsolódó szemelvényei alkalmasak lehetnek a tanuló önálló véleményalkotásának kialakítására, órai feldolgozás esetén a vitakészség fejlesztésére. A Szöveggyűjtemény a szokásosnál több drámarészletet közöl. Részletek vannak a Goethe Faustjából, továbbá Katona, Kisfaludy és Vörösmarty drámáiból. Ez lehetővé teszi a drámarészletek eljátszását. A szövegrészletek szerepeltetése révén mind a szerepet olvasó, játszó, mind az „előadást” néző, hallgató diákok részesei lehetnek a produkciónak. A szöveggyűjtemény újdonságot jelentő zárófejezete – az Írók írókról – a terjedelmi korlátokhoz képest sok szemelvénnyel szolgál a később élt írók, irodalomtudósok emlékező szövegeiből. Tóth Árpád, Simon István, Székely Dezső Berzsenyiről, Csokonairól, Petőfiről és Aranyról szóló versei a pályatársak tisztelgései, Beöthy Zsolt és Pintér Jenő Vörösmartyról, Petőfiről és Aranyról szóló mondatai az irodalomtudós stílusát és nézőpontját adják. Zempléni Zoltán Jókait köszöntő verse az olvasónak a nagy mesemondó iránti háláját fogalmazza meg. Kortársként hozza emberközelbe Berecz Károly Eötvös

5

József, s Jókai Mór Arany Jánost. (Kár volna, ha vélt időtakarékossági okokból ezekre az írásokra nem jutna elég idő és figyelem.) Ez érvényes Juhász Gyula Arany nyomában és Hódolat Jókainak című költeményeire is.

Miért nevezhető újszerűnek a tankönyv? A tankönyv újdonsága, hogy a hagyományos narratív szövegegységeket vizuálisan strukturált ismeretközlő modulok, táblázatok, grafikusan elrendezett egységek egészítik ki és tagolják. Ezek sok esetben a táblai munkára, a vázlatkészítésre fordítandó időt „váltják ki”, egyidejűleg mintául szolgálnak a tanulónak különböző témák és anyagrészek hasonló kezelésére, összefoglalására, elrendezésére. Ennél is fontosabb, hogy – lévén tanítványaink jelentős hányada vizuális beállítottságú – a táblázatos elrendezés a megjegyzésben, az ismeretek rögzítésében is könnyebbséget jelent. Előfordul, hogy ugyanaz az anyagegység mind narratíve, mind vizuálisan megjelenik, a kétféle közelítésmód várhatóan erősíti egymás hatását. A vizuálisan strukturált ismeretnyújtás kiegészítői a táblázatokat követő feladatok, ill. kérdések, ezek aktivizálják, gondolkodásra, feladatmegoldásra késztetik, önálló ismeretgyűjtésre serkentik a tanulókat. Az ismeretanyag átadásának tervezésekor – a reformkor tárgyalására való felkészüléskor különösképp – fontos szempont az irodalom(történet) és a történelem kapcsolata, hiszen az írói életművek alakulása nagyban függ a történelem eseményeitől is. Tantárgyakra szabdalt oktatási szisztémánk sajátossága a történelemtanítás és az irodalomtanítás aszinkronja. A történelemtanítás és az irodalomtanítás közt több száz év a distancia, az irodalomtanítás korban mindig előbb jár, mint a történelemtanítás. Ezáltal az irodalomtanítás a történelemtanítástól nem kapja meg azt a háttér- és alapinformációt, ami az egyes művek megértéséhez, tér- és időbeli elhelyezéséhez szükséges, ezért ha az irodalomtanár nem légüres térben akarja tárgyalni a drámákat, verseket, regényeket (stb.), akkor a legfontosabb történelmi, társadalmi körülményekről, eseményekről is szólnia kell. A tankönyv igyekszik ennek az elvárásnak – a lehetőségek szerint – eleget tenni. A tankönyv történelmi utalásai egy-egy tanulói kiselőadás kiindulópontjai lehetnek. Ez mind a korban való jobb tájékozódás, mind a tanulók önálló munkája, adatgyűjtése és előadókészsége alakulása szempontjából hasznos. A leírt szöveg élőbbé, életszerűbbé lesz, ha a környezetünk kínálta irodalmi emlékhelyeket diákjainkkal együtt újra felfedezzük. (Kreativitást fejlesztő szövegalkotási feladat lehet: „Légy idegenvezető! Mutasd be külföldi barátaidnak megyéd, városod irodalmi, történelmi emlékhelyeit, néprajzi, művészeti értékeit, emlékeit!") A tankönyv karakteres vonása – mint erről már volt szó – a vizuálisan strukturált ismeretközlés- és elrendezés. Ennek eredménye, hogy a diák tudatában – tanulás közben és később a megszerzett tudásanyag felidézésekor – egy-egy információegység vizuálisan rögzíthető és előhívható. Ez vélhetően többletnek tekinthető a hagyományos irodalomtankönyvek illusztrációihoz képest. További többlet a tankönyvben az illusztrációk forrása, merítési bázisa. A szöveget kísérő illusztrációs anyag az egyes fejezeteket és a tankönyv egészét első rátekintésre egyedivé és karakteressé teszi. A könyv készítői a lexikális ismeretek közvetítése mellett – az új érettségi vizsgakövetelményekhez is alkalmazkodva – ezúttal a tanulói készségek fejlesztésére helyezték a hangsúlyt. Így a tárgyi ismereteket közlő anyag olvasmányos leírása csupán alapul szolgál ahhoz, hogy a tanulók az elolvasottakat egyéni, az életkoruknak és személyiségüknek megfelelő módon alkalmazni tudják a gyakorlati ítéletalkotásban, véleményük megformálásában.

6

Milyen kompetenciákat vár el az érettségi követelményrendszer a tanulóktól? E kérdés megválaszolására érdemes felidéznünk a magyar nyelv és irodalom tantárgy jelenleg érvényben lévő „Részletes vizsgakövetelményeit”. Eszerint:

A/ KOMPETENCIÁK Középszint és emelt szint 1. Szövegértés 1.1. Információk feldolgozása és megítélése Információk célirányos és kritikus használata: kiválasztás, újrarendezés a téma és az olvasási cél összefüggésében. 1.1.1. Nyomtatott és elektronikus információforrások ismerete és használata (pl. egynyelvű szótár, antológia, kézikönyv, lexikon, enciklopédia, írott és elektronikus sajtó; CD-ROM, Magyar Elektronikus Könyvtár). 1.1.2. Nyelvi-nyelvtani, irodalmi ismeretek alkalmazása nyomtatott és elektronikus információforrások szövegeinek értelmezésében, létrehozásában, összehasonlításában, megítélésében. 1.1.3. Gondolatokról, ismeretekről, véleményekről a személyes állásfoglalás kialakítása. 1.2. Irodalmi és nem irodalmi szövegek értelmezése Különböző szövegértelmezési eljárások alkalmazása a műfajnak, az adott szempontnak megfelelően. 1.2.1. Szépirodalmi, szakmai-tudományos, publicisztikai, gyakorlati szövegek értelmezésével, összehasonlításával, értékelésével a gondolatmenet, a kifejezésmód, a műfaj, a szerkezet, a grammatikai szerveződés, a stílus jelentéshordozó szerepének megfogalmazása. 1.2.2. Annak bemutatása, hogyan hordozza és fejezi ki az irodalom különböző korok és emberek tapasztalatit, élményeit, gondolatait, erkölcsi megfontolásait. 1.2.3. Szövegen belüli és szövegek közötti jelentésbeli egymásra utalások megfogalmazása. 1.2.4. Írott közlésekben, megnyilatkozásokban a cél, a kommunikatív kontextus meghatározása, a szerzői vélemények, álláspontok felismerése, rekonstruálása, értékelése. 1.2.5. Olvasmányokra való tárgyszerű, illetve a személyes érintettséget is kifejező reagálás különböző írásbeli és szóbeli közlésmódban a műfaji normák és a címzettek figyelembevételével. 2. Írásbeli szövegalkotás Különböző témákban, különböző műfajokban széles körű olvasottságon alapuló tájékozottság és személyes vélemény megfogalmazása a műfajnak, a témának, a címzettnek megfelelő szabatossággal. 2.1. Tájékoztató, érvelő, esszé típusú szövegek létrehozása a megadott témákban (pl. a kulturális örökség; a civilizáció ellentmondásai; az élet minősége, a mindennapi életvitel

7

döntéshelyzetei; az emberi kapcsolatok, az erkölcsi kérdések, az érzelmek; a mindenkori jelen problémahelyzetei, kérdései, válaszai; a tömegkommunikáció, az információs társadalom). 2.2. Írásbeli és szóbeli műfajok felépítési, nyelvhasználati normáinak önálló alkalmazása, ide értve az önellenőrzés és a javítás képességét. 2.3. A megnyilatkozás céljának, tárgyának megfelelő kifejtettségű és stílusú közlés, a köznyelvi norma alkalmazása, biztos helyesírás, rendezett, olvasható íráskép. 2.4. Kérdés, probléma írásbeli megvitatása, a téma több nézőpontú értékelését is magában foglaló önálló vélemény, álláspont, következtetés megfogalmazása az érvelés módszerével. 2.5. Műalkotások (pl. költészet, széppróza, színház, film, épített környezet, tárgyi világ, képzőművészet, zene) keltette hangulat, élmény, vélemény, álláspont, értékelés kifejezése. 2.6. Hivatalos írásművek (pl. hozzászólás, pályázat, levél, önéletrajz, kérvény) szerkezeti, tartalmi, nyelvi normáinak alkalmazása. 3. Beszéd, szóbeli szövegalkotás 3.1. A beszédhelyzetnek, a műfajnak és a témának megfelelő nyelvi norma követésével lényegre törő, világos felépítésű, önállóan kifejtett közlés. 3.2. A nyilvános beszéd, a közszereplés főbb nyelvi és viselkedésbeli kritériumainak, zenei eszközeinek – artikuláció, beszédtempó, hangerő, hangsúly, hanglejtés, szünet – alkalmazása élőbeszédben, felolvasásban, memoriter szöveghű előadásában, adott témáról szóló szóbeli előadásban. 4. Fogalomhasználat 4.1. Nyelvi, retorikai, stilisztikai, erkölcsi, poétikai fogalmak felismerése, az írásbeli és a szóbeli feladatnak megfelelő alkalmazása.

A fenti követelményrendszer a gyakorlatban úgy érvényesül, hogy az érettségizőknek különböző típusú feladatokban kell majd bizonyítaniuk készségeiket és tárgyi ismereteiket. Eszerint mind a középszintű, mind az emelt szintű írásbeli vizsgán szövegalkotási feladatot kell majd megoldaniuk. Középszinten – egy érvelő fogalmazás vagy – egy mű adott szempontú elemzése vagy – egy összehasonlító műelemzés lesz majd a feladatuk. Emelt szinten a következő feladattípusokkal találkoznak majd: – egy mű értelmezése, – egy érvelő fogalmazás – és egy gyakorlati írásbeli szöveg alkotása. Az érettségi követelményrendszer, valamint a szóbeli és írásbeli vizsga feladattípusai együttesen és egyértelműen kijelölik, hogy milyen kompetenciák fejlesztése a tanórák – és ezzel együtt a tanórákon használt tankönyvek – feladata.

8

Mely kompetenciák fejlesztését alapozhatjuk meg a 10. évfolyamon? Milyen eszközök szolgálják a készségfejlesztést? Ez a felkészítési folyamat már a 9. évfolyamban megkezdődött, építve az általános iskolában elsajátított ismeretekre és kompetenciákra. A 10. évfolyam szervesen illeszkedik az előző évfolyam felkészítési folyamatához. A tankönyv megfogalmazásában és tartalmában is alkalmazkodni igyekszik a 10. évfolyamos korosztály életkori sajátosságaihoz, előzetes ismereteihez, gondolkodásmódjához, természetesen a tantervi követelményeket is szem előtt tartva. A szöveges részeket feladatok, kérdések egészítik ki, ezek önálló tevékenységet várnak el a könyv használóitól. 1. Minden nagyobb anyagrész néhány bevezető kérdéssel hozza mozgásba a tanulók eddigi ismereteit vagy tapasztalatait. Ezek nem igazán feladatok, hanem arról akarják meggyőzni a könyv használóit, hogy nem teljesen ismeretlen az a tudásterület, amelyről a fejezet szól, csupán bővíteni és újfajta rendszerben kell majd látnia mindazt, amit eddig megtudott a témáról. Ugyancsak a ráhangolást szolgálják a fejezetkezdő mottók is. Ezek igazságtartalmáról a fejezet anyagának alapos megismerése után győződnek majd meg a tanulók, ezért tanácsos is a témakör lezárása után visszatérni a fejezetkezdő mottókra, és az anyag ismeretében értelmezni a bennük megfogalmazott gondolatot. 2. A megtanulásra, feldolgozásra szánt alfejezetek/témák között olvasmányokban fogalmaztuk meg a szükséges háttér-információkat. Ezek a tájékoztató funkció mellett arra is alkalmasak, hogy a szövegértés és a lényegkiemelés készségét fejlesszék. Az olvasmányokhoz kapcsolódó kérdések alapfokon a kérdésalkotást, később pedig a vázlatkészítés technikáját gyakoroltatják a tanulókkal. 3. A tankönyv szöveges részében a műközpontúság elve érvényesül. Az ismeretközlő részek közben egy-egy irodalmi alkotás értelmezéséhez nem adunk kész elemzési sémákat és ítéleteket, hanem elemző kérdéseket sorolunk fel az adott műről. Ezzel teret kívánunk adni a tanulók önálló tevékenységének, elemzési készségük kialakításának és fejlesztésének. A kérdések segítik a tanulókat abban, hogy felismerjék: milyen elemzési szempontok kaphatnak szerepet egy mű értelmezésében, és hogy nem elegendő csak arra odafigyelni, hogy „miről ír” az alkotó. A tankönyvben a következő alkotásokhoz készítettünk elemző-irányító kérdéseket: Csínom Palkó – Batsányi: A látó – Csokonai: Az estve , A Reményhez – Berzsenyi: A közelítő tél, Levéltöredék barátnémhoz – Byron: Childe Harold búcsúja – Kölcsey: Elfojtódás, Zrínyi második éneke – Vörösmarty: Szózat, Gondolatok a könyvtárban, Előszó – Petőfi: Az alföld, Sors, nyiss nekem tért, Beszél a fákkal a bús őszi szél, Minek nevezzelek?, Egy gondolat bánt engemet, Szörnyű idő – Arany: Letészem a lantot, Kertben, Szondi két apródja, Epilogus, Híd-avatás. 4. A kérdéssor mindegyikében a legutolsó arra szólítja fel a tanulót, hogy egy összefüggő feleletben fogalmazza meg az adott műről szerzett tapasztalatait. Ez a feladat alapfokon abban segíti a tanulókat, hogy gyakorlatot szerezzenek gondolataik folyamatos és összefüggő kifejtésében. „Alapfokon” – mondtuk, ugyanis a következő lépésben már elvárható, hogy a tanuló maga tegyen fel kérdéseket az irodalmi művek értelmezéséhez és elemzéséhez, és hogy képes legyen önmaga felelni saját kérdéseire, azaz segítő kérdések nélkül is fel tudja ismerni a műalkotások tartalmi és nyelvi elemeit, és képes legyen ezeket összefüggéseikben szemlélni. Jó lehetőséget adhat mindezek gyakorlására, ha egyes – a

9

tankönyvben nem elemzett – alkotásokhoz a tanulóknak maguknak kell kérdéseket alkotniuk. Innen már csak egy kis lépés eljutniuk oda, hogy a kérdéseket vázlatpontokká alakítva felelettervet készítsenek egy mű bemutatásához, értelmezéséhez és elemzéséhez. 5. Az elemző kérdések külön csoportját alkotják azok, amelyek egy-egy házi olvasmányra vonatkoznak. Ezek kettős funkciót töltenek be: egyrészt segítik a szöveg megértését, másrészt arra késztetik a tanulókat, hogy figyelmesen, a részletekre is odafigyelve olvassanak. A kérdések ebben az esetben nem közvetlenül az elemzést szolgálják, hanem az összefüggések felismertetésével alapul szolgálnak a tanórai elemzéshez, a házi olvasmány feldolgozásához. A könyv szerzői nem hivatottak annak eldöntésére, hogy mely művet jelölje ki a szaktanár kötelező olvasmánynak, ezért csak néhány, a kerettantervben is kijelölt vagy a tanítás gyakorlatában rendszeresen feldolgozott házi olvasmányhoz készítettünk kérdéseket. Ezek: Goethe: Az ifjú Werther szenvedései – Hoffmann: Az arany virágcserép – Katona: Bánk bán – Petőfi: Az apostol – Arany: Toldi estéje – Jókai: Az arany ember. 6. A szövegközi feladatok sajátos csoportját képezik a táblázatok. a) Ezek sok esetben többletinformációkat fogalmaznak meg a könyv szövegéhez képest. Nem megtanulásra szántuk ezeket az információkat, hanem tájékoztatásul szolgálnak, a gondolatébresztés szándékával kerültek a könyvbe. Fő funkciójuk az, hogy a tanuló a táblázatban foglaltakat áttekintve kialakítsa a maga egyéni véleményét egy adott, nem is mindig irodalmi témáról, és hogy ezt képes legyen szavakba is önteni. Ebből adódóan táblázatok az egyéni ismeretszerzés, az ítéletalkotás és a szövegalkotás készségét hivatottak fejleszteni. (Pl. Írói csoportok a magyar felvilágosodás korában – Kritikák, kortársi észrevételek a felvilágosodás alkotóiról – A nyelvújítás vitái, főbb szereplői és művei – A magyar helyesírás két alapelvének kialakulása – A klasszicizmus a szobrászatban, a festészetben, az építészetben és a zenében – A magyar és az európai romantika művészetének legismertebb képviselői – Az arany virágcserép c. regény helye Hoffmann életművében – Az európai romantika néhány irodalmi irányzata és nemzedéke – A különböző művészeti ágak néhány kiemelkedő alkotása a magyar romantika korából – A nemzethalál gondolata romantikus költőink műveiben – A ballada műfaja az európai irodalomban – Költők és múzsák a 19. század magyar irodalmában – Ars poeticák a 19. századi magyar lírában). b) Más esetben a táblázatok kiemelt elemzési szempontokat és néhány elemző megjegyzést adnak meg, amelyekre a tanuló mintegy ráépítheti a saját észrevételeit fogalmazásában vagy szóbeli feleletében. Pl.: Berzsenyi Levéltöredék barátnémhoz, Katona Bánk bán, Kölcsey Csolnakon, Elfojtódás, Vanitatum vanitas, Parainesis, Vörösmarty Liszt Ferenchez, Késő vágy, Gondolatok a könyvtárban, Petőfi Egy gondolat bánt engemet, Az apostol, Arany Toldi, Ágnes asszony, Tengeri-hántás, Jókai Az arany ember című alkotásainak vizsgálata egy adott szempontból. c) Táblázatot készítettünk néhány jeles alkotásról, amelyeket feltehetően nem olvastak a tanulók, de mégis érdemes valamilyen szintem ismerniük ezeket a műveket. Ilyen pl. Goethe Faust, Schiller Don Carlos, Csokonai Dorottya, Puskin Anyegin, Vörösmarty Csongor és Tünde, Eötvös A falu jegyzője, Petőfi A helység kalapácsa, Arany Buda halála, A nagyidai cigányok, Bolond Istók c. alkotásának bemutatása. d) Az emelt szintű vizsgára készülőknek nyújt segítséget néhány táblázat, amelyek az összehasonlító elemzés készségét hivatottak kialakítani és fejleszteni. Pl. Csokonai Konstancinápoly és Batsányi A látó, – Csokonai A tihanyi Ekhóhoz és A

10

Magánossághoz – Berzsenyi A magyarokhoz I. és A magyarokhoz II. – Shelley Óda a nyugati szélhez és Keats Óda egy görög vázához – Kölcsey Zrínyi dala és Zrínyi második éneke – Kölcsey Himnusz és Vörösmarty Szózat – Vörösmarty Előszó és A vén cigány – Petőfi A puszta, télen, és Kiskunság – Petőfi Szeptember végén és Minek nevezzelek? – Arany Toldi, Toldi szerelme és Toldi estéje – Keats Óda egy görög vázához és Arany Ősszel című műveinek összehasonlítása adott vagy általános szempontból. e) A szóbeli érettségi anyagkijelölést szem előtt tartva táblázat készült néhány magyar író és költő teljes alkotói pályájáról, pl. Csokonai, Berzsenyi, Kölcsey, Vörösmarty, Petőfi, Arany, Jókai életéről és művészi tevékenységéről. A táblázatok mindegyikéhez egy vagy két feladat is kapcsolódik. Ezek megoldása arra készteti a tanulókat, hogy a táblázatban foglaltakat értelmezzék vagy továbbgondolják, és gondolataikat szövegesen is megformálják. Ugyanígy kérdéseket vagy feladatokat fűztünk a tankönyv számos képéhez is Ezek többnyire az egyes művészeti ágak közötti kapcsolat felismertetését szolgálják, a szükséges műveltségi háttér bővítésére ösztönöznek. 7. Egy-egy anyagrész, valamint nagyobb fejezet után kérdések és feladatok olvashatók a tankönyvben. Ezek funkciója már nem az egyes alkotások értelmezése, hanem az olyan tematikus, látásmódbeli vagy irodalomelméleti összefüggések felismertetése, amelyekre a teljes anyagrész birtokában lehet rálátásuk a tanulóknak. a) A feladatok többsége alkalmat ad a szóbeli vagy az írásbeli szövegalkotás gyakorlására. Kezdeti fokon itt már szembesülhet a tanuló egy-egy olyan feladattal, amilyenre a szóbeli érettségi vizsgán is sor kerülhet: érveket gyűjthet egy állítás mellett vagy ellen, témák és motívumok mentén összehasonlíthat különböző alkotásokat, alkalmazhatja a poétikai fogalmakról vagy az adott korstílusról megtanult ismereteit stb. b) Néhány fejezetvégi feladat olyan érvelő fogalmazásra vagy feleletre szólítja fel a tanulókat, amelyekhez egy idézet szolgál kiindulásként. A helyes megoldáshoz pontosan kell értelmezniük az idézetben elhangzottakat, és a tárgyi ismeretek elfogadható alkalmazása mellett a személyes véleményük megfogalmazására is mód nyílik. (Az ilyen típusú feladatok az ehhez hasonló szó- és írásbeli érettségi feladatok előkészítéséül szolgálnak.) c) A kérdések más része gyűjtőmunkára sarkallja a könyv használóit. Ez a forrásanyagban való tájékozódás készségének fejlesztését szolgálja, illetve annak kialakítását, hogy a tanulók korrekt és alkotó módon tudják felhasználni mindazt, amit a papíralapú vagy az internetes szakirodalomban felleltek a témáról. Ezeknek a feladatoknak a megoldása közben a tanulók elsajátíthatják a könyvtári tájékozódás alapismereteit és gyakorlatát, valamint az internetes források felhasználásának készségét. c) Néhány kérdés túlmutat az irodalom tantárgy keretein. Ezek megválaszolásához a tanulónak a más tantárgyakból tanult ismereteket kell mozgásba hoznia. Így az irodalomórán tanultak összekapcsolhatók a történelem, az ének-zene és nem utolsósorban az anyanyelvi órák anyagával. Olvashatók ezek között olyan kérdések is, amelyek nem konkrét tantárgyakhoz, hanem a szabadidő eltöltésének tapasztalataihoz kapcsolhatók: film-, tévé-, színházi és zenei élményekhez, mintegy behozva az irodalomóra világába a tanulók mindennapi életének tapasztalatait.

11

8. Minden fejezet összefoglalással zárul, és ennek fő része egy összefoglaló vázlat. A vázlat nemcsak a tárgyi ismeretek rendszerezését hivatott szolgálni, hanem arra is példát ad, hogy milyen logikai lépésekben, az alá- és fölérendeltségi viszonyok milyen rendszerében lehet egy anyagrészt áttekinteni. Ezért az első, készen adott vázlat után a későbbiekben a tanulókat is bevonjuk a vázlatkészítésbe, önálló vázlat készítésére felszólítva őket. Összefoglaló vázlat készült a következő témákról: Az európai felvilágosodás – A magyar felvilágosodás – Az európai romantika irodalma – A magyar romantika irodalma. A felsoroltakból kitűnik, hogy ez a négy összefoglaló vázlat összhangban van a könyv négy fő fejezetével, és módot ad a teljes tizedikes tananyag átfogó áttekintésére és rendszerezésére. 9. Az összefoglalások mindegyikében szerepel egy hálózatszerű ábra, amely a fejezeten belül megismert alkotókat elhelyezi az időben. Ennek sem csupán a szemléltetés a célja, bár érdekes választ ad a „találkozhattak-e…” kezdetű, gyakori kérdésre. A feladat abban lép túl a passzív befogadás keretein, hogy a tanulóknak ki kell egészíteniük a táblázatot, és ez egyéni kutató-keresgélő munkát vár el tőlük. Ez a munka ismét csak a forráskezelés készségének gyakorlására ad módot. 11. Az összefoglalásban kap helyet a fejezetben tanult memoriterek és irodalomesztétikai, poétikai fogalmak ismétlése is. A fogalmak megválogatásában a kerettanterv és az érettségi követelményrendszerét vettük alapul. Ugyanakkor a könyvben megjelölt fogalmak jegyzéke tartalmaz néhány olyan elemet is, amelyek ugyan nem szerepelnek ezekben az anyagkijelölésekben, de az összefoglalás konkrét helyzetében célszerű őket feleleveníteni. Az összefoglalásban számon kért fogalmak pontos meghatározása szerepel a könyv függelékében.

Összegzésképpen: A tankönyv összeállítói maximálisan lehetőséget kívánnak nyújtani a tanulói aktivitásra. A feladatok, a kérdések, az ábrák, a táblázatok és a képek módot adnak – a szövegértés, – a lényegkiemelés, – a vázlatkészítés, – a szövegalkotás, – az elemzés, – az értő olvasás, – a véleményalkotás, – az érvelés és ellenérvelés készségének fejlesztésére és gyakorlására. Ha az itt felsoroltakat egybevetjük a részletes vizsgakövetelmények fentebb idézett soraival, látható, hogy ezek összhangban vannak egymással, és hogy a 9. évfolyamos tankönyv gyakorlati feladatai a célként megjelölt kompetenciák kialakítását alapozzák meg.

Hogyan építhetők be a készségfejlesztő feladatok a tanítási folyamat mindennapi gyakorlatába? A tankönyv – mint az eddigiekből is kiderülhetett – megkísérli az újfajta, korszerűbb követelményekre felkészíteni a használóit. A hagyományosan ismeretközlő részek és a fentiekben ismertetett készségfejlesztő feladatok mind a szaktanárok, mind a tanulók számára új, az eddigiektől némileg eltérő helyzetet teremtenek. Aki ennek a tankönyvnek a használatára vállalkozik, az arra is vállalkozik, hogy a magyaróra legaktívabb szereplője nem a tanár, hanem a tanuló legyen.

12

Az alábbiakban néhány alternatív javaslatot fogalmazunk meg arról, hogyan lehet a tankönyvi feladatokat beépíteni a tanítás gyakorlatába. 1. A fejezeteket bevezető kérdéseket tanácsos mindenképpen az órán megbeszélni a tanulókkal. Ebben a laza, kötetlen beszélgetésben a szaktanár is kiegészítheti a tankönyvi kérdéseket a maga tapasztalatai alapján, hiszen ezzel is hozzájárulhat ahhoz a pozitív lelkiállapothoz, hogy a tanulók már rendelkeznek előismerettel a témáról. Ez a lelkiállapot mindenképpen „behozza” azt az időveszteséget, amit a kérdések megválaszolása igényel. Ugyancsak a bevezetőben célszerű segíteni a mottó értelmezésében is, hogy könnyebb legyen a tanulóknak memoriterként megtanulniuk azt. Később, az anyag zárásakor helyes ezt a mottót ismét idézni, mert az anyag ismeretének birtokában már bizonyítható is a jelentése és igazságtartalma. 2. Az olvasmányokat és a hozzájuk kapcsolódó feladatokat célszerű otthoni olvasásra feladni. A következő óra elején mindenképpen meg kell győződnünk arról, hogy elvégezték-e a tanulók a feladatot. Ebben a tevékenységben elsősorban a megoldás módjára, a vázlatkészítés és a lényegkiemelés technikájára és nem az olvasmány tartalmának rögzítésére tanácsos koncentrálnunk. (A tartalmi elemek a többszöri emlegetés folytán így is óhatatlanul bekerülnek a tanulók ismeretinek körébe anélkül, hogy később ezeket számon kérnénk tőlük.) 3. A műelemző kérdések felhasználásának is számos módja kínálkozik. Néhány ezek közül: a) A kérdések elhangozhatnak az órán, a bemutató olvasás után is. Ez azonban elég időigényes, hiszen a kérdések értelmezése, a válaszok kialakítása, meghallgatása és esetleges helyreigazítása mind-mind időbe telik. b) Ezen enyhíthetünk, ha csoportos munkát indítványozunk a kérdések megválaszolására. Így egy-egy csoport egy-egy kérdésblokkra fogalmazza meg a feleletet, azt ismerteti, a helyreigazításokat elfogadja és rögzíti. c) A gondolkodási és megválaszolási időt megtakaríthatjuk, ha házi felkészülésre jelöljük ki a kérdéseket. Ebben az esetben is választhatjuk az egyéni vagy a csoportos munkaformát. Bármelyik módját is választjuk a kérdések feldolgozásának, egyet nem hagyhatunk ki: a válaszoknak el kell hangozniuk a tanulócsoport nyilvánossága előtt. (Terjedelmi okokból jelen Útmutatóban nem adjuk meg a kérdésekre adható feleleteket, hiszen a tanulók munkáját a szaktanár bírálja felül, s a válaszok a magyartanár számára nyilvánvalóak.) 4. Ha számonkéréskor a művek elemző bemutatását jelöljük ki a szóbeli felelő feladatául, a tanulónak összefüggő, folyamatos feleletben kell kifejtenie gondolatait. Ilyen esetekben jó hasznát láthatják a tanulók az elemző kérdéseknek Azonban elfogadható más logikai rend is, mint amit a kérdések sugallnak, de csak akkor, ha a felelő egyénileg kialakított elemzési menete tartalmában és elemzési szempontjaiban legalább egyenrangú a könyvben foglalt elemzés mélységével és tartalmával. 5. A házi olvasmányokra vonatkozó kérdések elsősorban a szövegértés és –értelmezés funkcióját szolgálják, ezért tartalmukban nem elegendők az olvasmány órai feldolgozásához. Minden szaktanárnak jól kialakított módszerei vannak a házi olvasmányok feldolgozására, az ő munkájukat nem kívánjuk döntően befolyásolni. Az is meglehet, hogy a szaktanárok más vagy újabb olvasmányokat jelölnek ki kötelezőként, mint amelyekhez a tankönyvi kérdések készültek. De ha a könyvben

13

bemutatott kérdéssorokat elfogadhatónak tartják a kollégák, tanácsos ezekhez hasonló megfigyelési szempontokat készíteniük és közzétenniük a maguk által kijelölt olvasmányokhoz. Ez ugyan pluszmunkát igényel a szaktanároktól, de gyorsabbá és hatékonyabbá teszi az olvasmány feldolgozását. 6. A táblázatokhoz kapcsolódó feladatok elsősorban egyéni, otthoni megoldásra javasolhatók, de értelmezésükben a tanulók mindenképpen útmutatásra szorulnak. Ennek színtere a tanóra legyen ugyanúgy, mint az otthoni munka későbbi megbeszélése és értékelése! 7. A kisebb szakaszokat és a nagyobb fejezeteket lezáró kérdések és feladatok nagyon rugalmasan és változatosan használhatók fel. Mivel különböző nehézségi fokúak, a szaktanár a konkrét helyzethez, a tanulók érdeklődéséhez és felkészültségéhez alkalmazkodva adhatja ki feladatul ezek megoldását. a) A komolyabb energiabefektetést igényelő szövegalkotási feladatok kezdeti fokon kijelölhetők önkéntes vállalkozás alapján vagy egy-egy beszámoló témájául. Jobb felkészültség esetén ezek egy-egy házi dolgozat témái is lehetnek. b) Gyűjtő munkát a tanulók egyénenként vagy csoportosan is végezhetnek házi feladatként. A gyűjtések eredményét célszerű a tanórán megbeszélni, a különböző megoldásokat egyeztetni, a legfontosabb információkat rögzíteni. Ugyanez mondható el azokról a feladatokról, amelyek a más tantárgyakból tanult ismereteket kapcsolják össze az irodalomórán tanultakkal, illetve az összefoglalásban szereplő élettartamábra kiegészítéséről is. 8. Az összefoglalást segítő vázlatok a tanórán is jól felhasználhatók a tanult anyag rendszerezésére. Ugyanez elmondható azokról a vázlatokról is, amelyek a tanuló kiegészítő vagy átrendező tevékenységét igénylik. Ebben a munkában célszerű a tantárgyi ismeretek áttekintése mellett a vázlatkészítés technikai lépéseire is felhívni a figyelmet. A fentiekben leírtak természetesen csak javaslatoknak tekintendők. Egy gyakorlott magyartanár az adott tanulócsoport és a rendelkezésére álló idő ismeretében mindig megtalálja azokat az alkalmazási módokat, amelyek a leghatékonyabbá és gazdaságosabbá teszik az anyag órai feldolgozását. Így javaslataink is kiegészülhetnek a tankönyvet használó kollégák egyénileg alkalmazott módszereivel és eljárásaival. Milyen időbeosztásban tanácsos elvégezni a 10. évfolyam irodalmi tananyagát? Heti három irodalomórával és harminchét héttel számolva – optimálisan és maximum – 111 órával gazdálkodhatunk. Az ünnepek s egyéb okok miatt elmaradó órákat 12 órára becsülve 99-100 órával számolhatunk a tananyag elvégzésének tervezésekor. Ennek alapján a tananyag beosztásának egyik lehetősége a következő. (Az összeállítás az egyes tanítási egységekhez néhány javasolt tevékenységformát is megemlít.)

14

Tananyag (korszak)

Tananyagegység

Kapcsolódó mű, műrészlet

A témához kapcsolódó Óratevékenységforma szám

Általános Ismétlés

Műfajok, stíluskorszakok

A 9. osztályos anyagból, a tanári választásnak és az osztály érdeklődésének megfelelően

Lényegkiemelés, memóriagyakorlat, az előadókészség fejlesztése

A kuruc költészet

Csinom Palkó, Mit búsulsz, kenyeres Rákóczi nóta

A levél, mint kötetlen (és kötött) beszédmód Levélírás (fiktív és misszilis)

Mikes Kelemen

Törökországi levelek (37., 112. levél)

Levélírás Mikes stílusában 2-3 óra (Kedves néném!)

Mikes Kelemen írótársai A felvilágosodás kora Anglia a 17. és 18. században Az empirizmus

Faludi Ferenc: Forgandó szerencse

A régi magyar irodalom búcsúja

A felA francia világosodás filozófus írók kora és évszázada alkotói Racionalizmus és szentimentalizmus

2-3 óra

Olvasmány (5-8. oldal)

Szövegértési gyakorlat

1 óra

Daniel Defoe: Robinson Jonathan Swift: Gulliver utazásai

Szövegalkotási gyakorlat: egy fiktív és egy megtörtént utazás leírása, elmondása Az önálló előadókészség fejlesztése: tanulói kiselőadás megbeszélt témáról, könyvről

2 óra

Montesquieu: Perzsa levelek Voltaire: Candide Rousseau: Értekezései Júlia vagy Új Héloïse Diderot és az Enciklopédia (néhány szócikk az Enciklopédiából)

Az Enciklopédia

15

Szótártípusok; szócikkek, definíciók alkotása

3-4 óra

A német klasszika

Goethe: Az ifjú Werther A vitakészség formálása: a 3-4 óra Faust ráció és az érzelmek A kedves közelléte szerepe A tündérkirály Schiller: Don Carlos Az örömhöz Hölderlin: Menon panasza Diotimáért Az élet felén

Tananyag (korszak)

Műfordítási gyakorlat

Tananyagegység

Kapcsolódó mű, műrészlet

Tevékenységforma

Óraszám

Bessenyei György társasága

A Magyarság c. röpirat

4-5 óra

Írói csoportok, folyóiratok, színház Batsányi János Kármán József

A franciaországi változásokra; A látó, A rab és a madár Fanni hagyományai A nemzet csinosodása

Szövegalkotás: a nyelv szerepe a közösség és az egyén életében („röpirat”, felhívás vagy vitaindító fogalmazása)

Csokonai Vitéz Az estve Mihály Konstancinápoly A felvilágosodás Magyarországon

Megadott szituáció dramatizálása; Drámai helyzet narratív megjelenítése

Gyűjtőmunka: a nyelvvel foglalkozó írások címjegyzéke

Stilisztikai gyakorlat: stíluseszközök Csokonai verseiben

A szeplő, A pillantó szemek, A boldogság, Az esküvés

Szövegalkotás: egy város leírása

A Magánossághoz A tihanyi Ekhóhoz

Memóriagyakorlat: Csokonai versek

Jövendölés az első oskoláról Somogyban, Szegény Zsuzsi a táborozáskor

Az érvelési készség fejlesztése: vita Rousseau és Voltaire szerepében

Tüdőgyulladásomról

16

5 óra

Berzsenyi Dániel

Búcsúzás Kemenesaljától Osztályrészem, Horác

Szövegalkotás: búcsú egy évszaktól, egy tájtól, egy baráti társaságtól, stb

A magyarokhoz I., II.,

Érvelés az aurea mediocritas mellett és ellen (Berzsenyi – Babits: In Horatium)

A közelítő tél Levéltöredék barátnémhoz

Kazinczy Ferenc

Napóleonhoz, Dukai Takács Judithoz Vitkovics Mihályhoz Tövisek és virágok Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél

Tananyag (korszak)

Tananyagegység

Kapcsolódó mű, műrészlet

5 óra

Memóriagyakorlat: Csokonai versek

Szóalkotási gyakorlat Kazinczy szellemében (pl. mikrosütő, floopy, mobil, e-mail stb. helyett)

2 óra

Tevékenységforma

Óraszám 3 óra

Az angol romantika Byron, Shelley, Keats

Childe Harold búcsúja Születésnapomra Óda a nyugati szélhez Óda egy görög vázához Ha félelem fog el Az őszhöz

A szövegalkotási készég s az előadókészség fejlesztése: tanulói kiselődás egy-egy romantikus íróról

2 óra Az európai romantika

A francia romantika

A párizsi Notre Dame Nyomorultak Cromwell

Victor Hugo A koldus

Klasszicizmus és romantika: vita a stílusirányzatok hívei közt (ld. „Az Hernani csatája”)

A német romantika Hoffmann, Novalis, Heine

2-3 óra

Az arany virágcserép A dal szárnyára veszlek Mint egy virág, olyan vagy Mesék mesélnek róla A Loreley

17

Vers- és prózamondó verseny Érvelés: a képzelet és az emlékezete szerepe életünkben

Az orosz romantika Puskin

2-3 óra Jevgenyin Anyegin – Tatjána levele A Kaukázus

Karaktervonások gyűjtése: az Anyegin szereplőinek jellemzése Egy ismerős ember jellemzése (fogalmazás)

Tananyag (korszak)

Tananyagegység

Kapcsolódó mű, műrészlet

Tevékenységforma

A magyar dráma kezdetei

Katona József

Bánk bán

Drámajáték: részletek eljátszása Katona és Kisfaludy műveiből

Kisfaludy Károly

Kérők

A reformkor nagy politikusai Széchenyi, Kossuth

A reformkor nagy egyéniségei (olvasmány) Tudósok, muzsikusok, festők, szobrászok (olvasmány) (150–152. oldal)

Fogalmazás: monológ írása a dráma egyik szereplője számára Könyvtári gyűjtés: adalékok a reformkor egyik nagy alakjának arcképéhez

A magyar romantika és a reformkor írói

Óraszám 5-6 óra

1 óra

5-7 óra Kölcsey Ferenc

Elfojtódás, Hervadsz, Csolnakon

a költő,

Himnusz Vanitatum vanitas Nemzeti hagyományok

a politikus,

Zrínyi dala, Zrínyi második éneke Búcsú az országos rendektől

a nevelő

Huszt, Emléklappra Parainesis

Vörösmarty Mihály az ifjú,

Stílusrétegek váltása: egyegy téma kifejtése a publicisztika, a szépirodalom és a retorika eszközeivel Fontos mondatok gyűjtése Kölcsey műveiből Memóriagyakorlat: Kölcsey versek

5-7 óra Zalán futása (részletek) Csongor és Tünde (részletek)

18

Drámajáték a Csongor és Tündé-ből Szövegalkotás: a Himnusz és a Szózat elemző

a férfi,

Szózat A Guttenberg-albumba Liszt Ferenchez Keserű pohár Gondolatok a könyvtárban Késő vágy, Ábránd A merengőhöz Az emberek, Országháza

az idős Vörösmarty

Szabad sajtó

egybevetése Vázlatalkotás: egy-egy vers gondolati szerkezete Szövegalkotás a Guttenberg-galaxisról Memóriagyakorlat: Vörösmarty versek Fogalmazás: az időskor művészi megjelenítése

Setét eszmék borítják eszemet Előszó A vén cigány

Tananyag (korszak)

A magyar romantika

Kapcsolódó mű, műrészlet

Tevékenységforma

A reformkori regény Fáy András Josika Miklós Eötvös József A népköltészet Erdélyi János Kriza József Petőfi Sándor

A Bélteky-ház

2 óra

A falu jegyzője Ismert népdalok felidézése

Kiselőadás: a) a reformkor b) egy érdekes könyv c) egy érdekes ember Népdalok éneklése

A borozó, Én, Hazámban, Jövendölés, Távolból Egy estém otthon, Az alföld, A csárda romjai, A puszta, télen

Memóriagyakorlat: Petőfi versek Szülőföldem (szülőfalum, szülővárosom) c. fogalmazás

10-11 óra

népdalszerű versei,

Megy a juhász a szamáron, Ez a világ amilyen nagy, A helység kalapácsa

Beszélgetés: a humor és a vicc az életünkben

ars poeticája, lírai forradalma,

A természet vadvirága, Dalaim, A XIX. század költői

Szövegalkotás: ars poeticák

a Felhők ciklus

Emlékezet,

Balassi, Csokonai,

családi és tájlírája,

és a reformkor írói

Óraszám

Tananyagegység

Abafi

19

1-2 óra

versei,

szerelmi lírája

a szavak és tettek egysége

A bánat egy nagy óceán Reszket a bokor, Feleségek felesége, Minek nevezzelek? Szeptember végén, Szeretlek, kedvesem Egy gondolat bánt engemet, Nemzeti dal, A nép nevében, Föltámadott a tenger

költészete 1848 Kiskunság, Az apostol, nyarán és őszén, Szülőföldemen, Itt van az ősz, itt van újra

Vörösmarty egy-egy szerelmes versének felidézése

Szövegalkotás: A szavak és a tettek egysége Petőfinél

Petőfi és Arany barátsága

Európa csendes, újra költészete 1849- csendes ben Négy nap dörgött az ágyú Pacsirtaszót hallok megint Az erdélyi hadsereg, Szörnyű idő

Tananyag (korszak)

Tananyagegység

Kapcsolódó mű, műrészlet

Tevékenységforma

Arany János

Az elveszett alkotmány, a Toldi trilógia, Válasz Petőfinek, Nemzetőr dal

Az általános iskolában tanult Arany-memoriterek felidézése

nagykőrösi évei, a lírikus Arany, A magyar romantika és a reformkor írói;

Letészem a lantot, Ősszel, Fiamnak, Kertben, A lejtőn, Visszatekintés, Magányban

Néhány Arany-ballada dramatizált megjelenítése

a nagykőrösi balladák

Ágnes asszony, V. László, A walesi bárdok, Szondi két apródja

a magyar irodalom 1849 után

az epikus Arany

A nagyidai cigányok, Buda halála Epilógus, Vásárban, Tengeri-hántás, Hídavatás, Vörös Rébék, Tetemre hívás, Mindvégig

pályakezdése

az Őszikék költője

20

Óraszám

9-10 Egy szabadon óra választott ballada-téma novellaként való feldolgozása Hallás utáni szövegértési gyakorlat (egy részlet a Toldi szerelméből)

Tompa Mihály

Jókai Mór

A gólyához, Levél egy kibujdosott barátom után, A madár, fiaihoz

A bujdosás motívuma a magyar irodalomban 1-2 óra (fogalmazás)

Egy magyar nábob Kárpáthy Zoltán A kőszívű ember fiai Fekete gyémántok Az arany ember

A hős, aki számomra a hős (szövegalkotás)

Általános ismétlés, rendszerezés, gyakorlás

4-5 óra Legkedvesebb könyvem (fogalmazás)

4-5 óra

Tisztelt Olvasó! Remélhetőleg választ kapott a tankönyv használatával kapcsolatos kérdéseire, és sikerült meggyőznünk Önt a könyv korszerűségéről. Munkájához sok sikert kívánnak A Szerzők

21