TÖRTÉNELEM 10. TANMENETJAVASLAT

TÖRTÉNELEM 10. TANMENETJAVASLAT

Új tananyag feldolgozása

Összefoglalás, gyakorlás, ellenőrzés

Teljes óraszám 74 óra

Kerettantervi órakeret 65 óra

A világ és Európa a kora újkorban

10

4

14

12

Magyarország a kora újkorban

13

3

16

14

A felvilágosodás, a forradalmak és a polgárosodás kora

13

4

17

15

Az újjáépítés kora Magyarországon

6

3

9

9

Reformkor, forradalom és szabadságharc Magyarországon

11

4

15

15

Témák

A projekttémák feldolgozása

A tanmenetjavaslatban található rövidítések magyarázata: F: fogalmak, szakkifejezések É: évszámok N: nevek T: topográfiai ismeretek A kerettantervi követelményekben nem szereplő fogalmakat, neveket, évszámokat és helyszíneket dőlt betűvel jelöltük.

2

3

Témák órákra bontása

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója

Célok, feladatok

Fejlesztési terület

Ismeretanyag

A VILÁG ÉS EURÓPA A KORA ÚJKORBAN

3

1–2.

1. A nagy földrajzi felfedezések és következményei

A nagy földrajzi felfedezések okainak feltárása. Az indián kultúrák jellemzőinek, illetve sorsuknak bemutatása. A felfedezések és a világkereskedelem irányainak azonosítása térkép segítségével. A felfedezések Európára gyakorolt gazdasági hatásainak elemzése. A földrajzi felfedezések történelmi jelentőségének megvitatása.

3.

2. A reformáció kialakulása és elterjedése

A reformáció előzményének bemutatása. Luther Márton és Kálvin János tanainak elemzése a források alapján. Európa vallási térképe átalakulásának elemzése. A protestáns egyházak közötti azonosságok és különbségek áttekintése. A reformáció történelmi jelentőségének megvitatása.

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. földrajzi felfedezések előzményei). Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. a jelentősebb felfedezők kigyűjtése). 2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. a világkereskedelem kialakulása, az európai ezüstbehozatal és a gabonaárak változásai). Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása (pl. eltérő és hasonló vonások az indián civilizációk kultúrájában). 1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. Luther és Kálvin tanai). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (pl. a kálvinista egyház felépítése, az egyes keresztény hittételek összehasonlítása). 2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. a reformáció elterjedése Európában a térkép alapján).

F: azték, maja, inka, karavella, konkvisztádor, ültetvény, tőke, manufaktúra, kapitalizmus, világkereskedelem É: 1487, 1492, 1498, 1519–1522 N: Bartolomeu Diaz, Vasco da Gama, Kolumbusz Kristóf, Amerigo Vespucci, Magellán, Cortez T: a legfontosabb Európán kívüli kultúrák azonosítása

F: búcsúcédula, reformáció, evangélikus, protestáns, református, vallásháború, anabaptista É: 1517, 1555 N: X. Leó, Luther Márton, Kálvin János, Szervét Mihály T: Wittenberg, Augsburg, Genf


4


Célok, feladatok

4.

3. A katolikus megújulás és a Habsburgok felemelkedése

A katolikus egyház a protestantizmusra adott válaszlépéseinek bemutatása. Az ellenreformáció/katolikus megújulás fogalmak tisztázása, illetve a barokk stílus elemzése. A Habsburg-dinasztia területeinek azonosítása térkép alapján. A spanyol monarchia fénykorának bemutatása.

5.

4. Az atlanti hatalmak (Anglia és Hollandia) felemelkedése a 16. században

A Tudor-kori Anglia belpolitikai életének és vallási változásainak bemutatása. A spanyol Nagy Armada vereségének elemzése a forrás és a térkép segítségével. A németalföldi szabadságharc következményeinek áttekintése.

6.

5. Az angol polgárháború és a parlamentáris monarchia kialakulása

Az angol polgárháború szakaszainak áttekintése az ábra segítségével. A vallási tényezők meghatározó szerepének hangsúlyozása. Az angol politikai berendezkedés átalakulásainak értelmezése. A Jognyilatkozat és az alkotmányos monarchia működésének elemzése a források alapján.

Fejlesztési terület 1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. a katolikus megújulás fő vonásai: a tridenti zsinat ügymenete). Ismeretszerzés más tantárgyakból és szaktudományi munkákból (pl. barokk építészet). 2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. a Habsburgok dinasztikus politikája: V. Károly családfája és a területek azonosítása a térképen). 1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. a szupremációs törvény). Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. Anglia nagyhatalommá válása). 2. Kritikai gondolkodás A történelmi problémák felismerése (pl. az anglikán egyház létrejötte, a Armada veresége). 1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. a Jognyilatkozat). 2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. a polgárháború egyes szakaszainak áttekintése). Emberi magatartások és döntések megfigyelése (pl. I. Károly, Cromwell). A történelmi problémák felismerése (pl. az alkotmányos monarchia működése).

Ismeretanyag F: ellenreformáció, katolikus megújulás, jezsuita, barokk, tridenti zsinat, cognaci liga É: 1525, 1571 N: Loyolai Szent Ignác, V. Károly, I. Ferdinánd, II. Fülöp T: a katolikus területek, illetve a főbb Habsburg-tartományok azonosítása

F: anglikán, puritán É: 1588, 1566–1609 N: Tudor-dinasztia, VIII. Henrik, I. Erzsébet, Orániai Vilmos T: London, Németalföld

F: „dicsőséges forradalom”, Jognyilatkozat, alkotmányos monarchia, vagyoni cenzus, választójog É: 1642–1649, 1689 N: Stuart-dinasztia, Oliver Cromwell T: Írország, Skócia, Wales


5


Célok, feladatok


Ismeretanyag

7.

Összegzés, gyakorlás

A munkafüzet feladatainak megoldása.

8.

6. Nagyhatalmi küzdelmek a 17. században

A harmincéves háború politikai és vallási okainak feltárása. A háború egyes szakaszainak elemzése. A francia külpolitikai törekvések és tettek értelmezése.

1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. a harmincéves háború okai és szakaszai a térkép és az ábra alapján). 2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. a francia törekvések azonosítása: korabeli haderők létszámnövekedése és a francia terjeszkedés irányai).

F: defenesztráció, hadügyi forradalom É: 1618–1648 N: II. Gusztáv Adolf, Richelieu T: Prága, Elzász-Lotaringia

9.

7. A francia abszolutizmus A francia belpolitikai rendszer és kialakulása és a spanyol gazdaságpolitika bemutatása. monarchia hanyatlása Az alkotmányos monarchia és az abszolutizmus összehasonlítása. A spanyol monarchia sorsának bemutatása, a francia érdekek áttekintése.

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. Richelieu és XIV. Lajos az uralkodói hatalomról). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (pl. a merkantilista gazdaságpolitika). 2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. a spanyol monarchia hanyatlása: a spanyol örökösödési háború áttekintése).

F: abszolutizmus, merkantilizmus É: 1643–1715, 1701–1714 N: Richelieu, Colbert, XIV. Lajos T: Versailles, Spanyol-Németalföld, Lombardia, Gibraltár


6


Célok, feladatok


Ismeretanyag

10.

8. Hatalmi átrendeződés Kelet-Európában

A kelet-európai erőviszonyok átrendeződésének bemutatása. Az orosz külpolitikai törekvések és eredmények áttekintése. A történelmi személyiségek meghatározó szerepének megvitatatása.

1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. Kelet-Közép-Európa hatalmi viszonyai a 16-17. században). 2. Kritikai gondolkodás Emberi magatartások és döntések megfigyelése (pl. Nagy Péter tevékenysége a források alapján). A történelmi változások nyomon követése (pl. Oroszország Nagy Péter korában).

F: görög katolikus É: 1700–1721 N: Báthory István, IV. Iván, Romanovdinasztia, I. (Nagy) Péter T: Baltikum, Szentpétervár

11.

9. Élet a kora újkorban és a tudományos világkép kialakulása

A kora újkori életviszonyok bemutatása, illetve összehasonlítása a középkori életkörülményekkel. A tudományos gondolkodás főbb képviselőinek kiemelése.

1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. életkörülmények a kora újkorban; 16–17. századi divatos, előkelő viseletek). 3. Kommunikáció Beszélgetés és vita (pl. boszorkányüldözés a kora újkorban).

F: polgári életforma, heliocentrikus világkép, empirizmus, racionalizmus N: Kopernikusz, Spinoza, Descartes, Galilei

12.



13–14.

Összefoglalás, ellenőrzés

A tananyag áttekintése a megadott szempontok szerint. A munkafüzet feladatainak feldolgoztatása. Számonkérés.

3. Kommunikáció Folyamatábra, diagram készítése (pl. a 16. századi világkereskedelem működése). Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák) készítése (pl. az angol polgárháború szakaszairól). 4. Tájékozódás időben és térben A történelmi tér változásainak leolvasása térképekről (pl. a reformáció egyes irányzatainak a térhódítása).



Célok, feladatok


Ismeretanyag

MAGYARORSZÁG A KORA ÚJKORBAN

7

15.

10. A Jagelló-kor

A királyi hatalom meggyengülésének bemutatása a Jagelló-korban. A parasztfelkelés okainak, menetének elemzése a források alapján. A török elleni védekezés lehetőségeinek áttekintése.

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. az 1514-es jobbágytörvény, Burgio jelentése) 2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. a központi hatalom meggyengülése a Jagelló-korban). Történelmi problémák felismerése és elemzése (pl. a parasztfelkelés menete).

F: végvárrendszer, bandérium, örökös jobbágyság É: 1514, 1521 N: II. Ulászló, Bakócz Tamás, Dózsa György, Szapolyai János, II. Lajos T: Nándorfehérvár, Temesvár

16–17.

11. A középkori magyar állam bukása

A középkori magyar állam bukásához vezető okok áttekintése. A mohácsi csata elemzése a források alapján. A belpolitikai viszonyok bemutatása 1526– 1541 között. A mohácsi csatát követő konfliktusok megvitatása: érvek és ellenérvek ütköztetése.

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. a mohácsi csata elemzése források és a vázlat alapján). Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. a kettős királyválasztás időszaka). 2. Kritikai gondolkodás Emberi magatartások és döntések megfigyelése (pl. Szapolyai János tevékenysége és a váradi béke szövegének felhasználása). A történelmi problémák felismerése (pl. Buda megszállásának körülményei).

F: ütközőzóna É: 1526, 1532, 1538, 1541 N: Tomori Pál, II. Lajos, Szulejmán, I. Ferdinánd, Szapolyai János Jurisics Miklós, Fráter György, János Zsigmond T: Mohács, Kőszeg, Buda, Várad


8


18.

12. Török terjeszkedés Magyarországon

19.

13. A „két nagy császár” birodalma között

20.

14. A hosszú török háború és a Bocskai-felkelés

21.


Célok, feladatok Fráter György hintapolitikájának értékelése. Az Oszmán Birodalom terjeszkedésének főbb lépései a térkép alapján. A végvári harcok taktikájának áttekintése. Az oszmán berendezkedés főbb vonásainak bemutatása a Hódoltság területén.


2. Kritikai gondolkodás Emberi magatartások és döntések megfigyelése (pl. Fráter György tevékenysége a levelének értelmezésével). A történelmi problémák felismerése (pl. az ország egyesítésének főbb akadályai). 4. Tájékozódás térben és időben Kronológiai és topográfiai feladatok (pl. a török terjeszkedésének főbb hullámai). A Magyar Királyság és a Habsburg 1. Ismeretszerzés, tanulás Birodalom közötti rendi dualizmus Az információk rendszerezése és értelmezése. értelmezése (pl. a rendi dualizmus Az Erdélyi Fejedelemség belpolitikai működése a Magyar Királyságban). helyzetének, illetve a külpolitikai A rendelkezésre álló ismeretforrások mozgásterének bemutatása. értelmezése (pl. Erdély berendezkedése és A reformáció magyarországi elterjedésének politikai helyzete ábra). elemzése a források alapján. 2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. a reformáció terjedése Magyarországon). A tizenöt éves háború hadmozdulatainak 1. Ismeretszerzés, tanulás elemzése a térkép segítségével. Az Udvar Az információk rendszerezése és és a rendek közötti ellentétek bemutatása. értelmezése (pl. a tizenöt éves háború A Bocskai István vezette rendi felkelés szakaszai, a Bocskai-felkelés okai). elemzése a források alapján. 2. Kritikai gondolkodás Emberi magatartások és döntések megfigyelése (pl. Bocskai István politikai végrendelete). A munkafüzet feladatainak megoldása.

Ismeretanyag F: hintapolitika, vitézlő rend, szandzsák, vilajet, szpáhi, hászbirtok É: 1552, 1566 N: Fráter György, Dobó István, Zrínyi Miklós T: Hódoltság, Eger, Szigetvár

F: rendi dualizmus, evangélikus, református, unitárius É: 1568 N: János Zsigmond, Báthory István, Károli Gáspár T: Pozsony, Debrecen, Torda, Vizsoly, Partium

F: hajdú, irreguláris harcmodor É: 1591–1606, 1604–1606 N: Bocskai István T: Esztergom, Mezőkeresztes, Pápa, Partium


9


22–23.

15. Az Erdélyi Fejedelemség a 17. században

24.

16. A széttagolt ország mindennapjai

25.

17. A politikai kiútkeresés évtizedei

Célok, feladatok Az Erdélyi Fejedelemség fénykorának bemutatása, illetve a fejedelmi politika mozgatórugóinak feltárása. Az erdélyi külpolitikai lépések és az európai események áttekintése. A fejedelemség hanyatlásához vezető okok bemutatása.


1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (Bethlen külpolitikájának értelmezése a források és a térkép alapján.) Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. a linzi béke vallásügyi rendelkezései). 3. Kommunikáció Beszámoló készítése népszerű tudományos irodalomból, szépirodalomból és tévéműsorokból (pl. Báthory Erzsébet személye). A háborús állapotok következményeinek 1. Ismeretszerzés, tanulás rögzítése. A források áttekintése és értékelése A mindennapi életkörülmények fő (pl. Apáczai Csere János enciklopédiája) vonásainak áttekintése. Az információk rendszerezése és A korszak művelődéstörténetének értelmezése (pl. Magyarország gazdasága a bemutatása. 16–17. században). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (pl. az egyes európai országok népességének alakulása a kora újkorban). A magyarországi katolikus megújulás fő 1. Ismeretszerzés, tanulás vonásainak bemutatása. A források értékelése (pl. Pázmány Péter Zrínyi Miklós hadügyi elképzeléseinek munkássága). A rendelkezésre álló elemzése a források alapján. ismeretforrások értelmezése (pl. politikai Az 1663–64. évi háború hadmozdulatainak alternatívák a vasvári béke után). elemzése térkép segítségével. 2. Kritikai gondolkodás A kurucmozgalom kibontakozásához A történelmi változások nyomon követése vezető okok feltárása. (pl. az ellenreformáció Magyarországon). Emberi magatartások és döntések megfigyelése (pl. Zrínyi irodalmi és hadvezéri tevékenysége).

Ismeretanyag F: rendi jogok É: 1613–1629, 1657, 1660 N: Bethlen Gábor, I. Rákóczi György, II. Rákóczi György, I. Apafi Mihály T: Kolozsvár, Gyulafehérvár, Várad, Partium

F: külkereskedelmi mérleg, „kis jégkorszak” É: – N: Apáczai Csere János T: Sárospatak, Nagyszombat

F: ellenreformáció, kuruc É: 1664 N: Pázmány Péter, Zrínyi Miklós, I. Lipót T: Nagyszombat, Eszék, Szentgotthárd, Vasvár, Csáktornya


10


26.

18. A törökök kiűzése

27–28.

19. A Rákócziszabadságharc

29–30.


Célok, feladatok


A Thököly-féle mozgalom elképzeléseinek és sorsának tisztázása. A felszabadító hadműveletek elemzése a térkép alapján. Buda felszabadításának elemzése a források alapján. A Habsburg-berendezkedés fő vonásainak bemutatása.

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. Buda visszafoglalásának elemzése forrás és a vázlat alapján). Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. a török kiűzése Magyarországról, az egyes szakaszok azonosítása). 2. Kritikai gondolkodás Emberi magatartások és döntések megfigyelése (pl. Thököly Imre tevékenysége a kiáltványa szövegének felhasználásával). A történelmi problémák felismerése (pl. a felszabadítás következményei). A Rákóczi-szabadságharc fő törekvéseinek 1. Ismeretszerzés, tanulás elemzése a forrás alapján. A források áttekintése és értékelése (pl. a A szabadságharc hadmozdulatainak szatmári béke szövegének elemzése). Az áttekintése a térkép alapján. információk rendszerezése és értelmezése A szabadságharc és az európai események (pl. a Rákóczi-szabadságharc menete). 2. összekapcsolása. Kritikai gondolkodás Emberi A szabadságharc belső körülményeinek magatartások és döntések megfigyelése bemutatása. A szatmári béke elemzése és a (pl. II. Rákóczi Ferenc emlékirata a megegyezéses béke értékelése. szabadságharc kezdetéről). A történelmi problémák felismerése (pl. a szabadságharc külpolitikai helyzete). A tananyag áttekintése a megadott szempontok szerint. A munkafüzet feladatainak feldolgoztatása. Számonkérés.

4. Tájékozódás időben és térben Az egyetemes és a magyar történelem eltérő időbeli ritmusának és kölcsönhatásainak elemzése (pl. a Rákóczi-szabadságharc és a spanyol örökösödési háború eseményei között).

Ismeretanyag F: Szent Liga, fegyverváltsági díj É: 1683, 1686, 1697, 1699 N: Thököly Imre, Zrínyi Ilona, Lotaringiai Károly, Savoyai Jenő T: Bécs, Érsekújvár, Munkács, Zenta, Temesköz

F: kuruc, trónfosztás, rendi konföderáció, labanc É: 1703–1711, 1707, 1708, 1711 N: II. Rákóczi Ferenc, Esze Tamás, Károlyi Sándor T: Ónod, Trencsén, Sárospatak, Rodostó



Célok, feladatok


Ismeretanyag

A FELVILÁGOSODÁS, A FORRADALMAK ÉS A POLGÁROSODÁS KORA

11

31.

20. Az új szellemi áramlat: A felvilágosodás előzményeinek, illetve a felvilágosodás fogalmának értelmezése. A főbb filozófusok elképzeléseinek feltárása a források alapján. Montesquieu és Rousseau politikai programjának összehasonlítása. A felvilágosodás hatásainak értékelése napjaink társadalmi-politikai viszonyaiban.

32–33.

21. A felvilágosult abszolutizmus KeletKözép-Európában

A felvilágosult abszolutizmus hátterének, illetve a főbb kormányzati intézkedések bemutatása. A felvilágosult abszolutizmus ellentmondásos politikájának értelmezése. A kelet-közép-európai erőviszonyok átalakulásának feltárása. Lengyelország felosztásának elemzése a térkép segítségével.

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. Kant-, Diderot-, Rousseau- és Montesquieu-forrásrészletek). Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. a felvilágosodás eszmeisége). 2. Kritikai gondolkodás A források kritikai kezelése (pl. Rousseau és Montesquieu elképzelése a főhatalomról). 3. Kommunikáció Beszámoló, kiselőadás tartása népszerű tudományos irodalomból (pl. a szabadkőművesség témájában). 1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. II. Frigyes és II. Katalin elképzelései a forrásrészletek alapján). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (pl. a felvilágosult abszolutizmus rendszere). 2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. szövetségi rendszerek változásai a dinasztiák vetélkedése során, illetve Lengyelország felosztásának szakaszai a térkép alapján).

F: felvilágosodás, vallási türelem, deizmus, empirizmus, racionalizmus, a hatalmi ágak megosztása, természetjog, társadalmi szerződés, akadémia, Enciklopédia, népszuverenitás N: Montesquieu, Voltaire, Rousseau, Diderot

F: felvilágosult abszolutizmus, osztrák örökösödési háború É: 1740–1748, 1756–1763, 1772, 1795 N: II. Frigyes, Mária Terézia, II. Katalin T: Poroszország, Szilézia, Lengyelország


12


Célok, feladatok


Ismeretanyag

34.

22. A brit és francia gyarmati vetélkedés

Az észak-amerikai gyarmatok áttekintése térkép segítségével. A gyarmatosítás súlyos következményeinek bemutatása Indiában. A gyarmatosítás hatásainak értékelése az egyes Európán kívüli civilizációk életében.

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. Cook kapitány levele a hajóútjáról). Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. Észak-Amerika gyarmatosítása a 18. század elején, India gyarmatosítása).

F: Jognyilatkozat, alkotmányos monarchia, puritán, Brit Kelet-indiai Társaság T: gyarmatok Észak-Amerikában, India gyarmatosának fő vonásai

35.

23. Köztársaság születése az Újvilágban

A függetlenségi háború okainak feltárása, illetve a hadmozdulatok elemzése térkép alapján. A felvilágosodás eszméinek gyakorlati megvalósulása az államszervezet kiépítésében. Az Egyesült Államok alkotmányának és politikai berendezkedésének áttekintése a források alapján.

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. a Függetlenségi nyilatkozat elemzése). Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. a függetlenségi háború okai, illetve a két haderő összehasonlítása). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (pl. az Egyesült Államok államszervezete).

F: alkotmány, hatalmi ágak megosztása, Függetlenségi nyilatkozat, konföderáció, elektorok É: 1763, 1775–83, 1776. július 4. N: Washington, Jefferson, Franklin T: Boston, Philadelphia, Saratoga

36.

24. Forradalom Franciaországban

A francia forradalom okainak feltárása. A forradalom alapeszméinek értelmezése a források alapján. A forradalom első időszakának áttekintése. A belső konfliktusok és a külpolitikai helyzet eseményeinek bemutatása. A francia forradalom jelentőségének értelmezése.

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. az Emberi és polgári jogok nyilatkozata). Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. a forradalom előzményei: az abszolutizmus pénzügyi válsága). 2. Kritikai gondolkodás A források kritikai kezelése (pl. Sièyes abbé röpirata).

F: abszolutizmus, államadósság, harmadik rend, sans-culotte, Alkotmányozó Nemzetgyűlés, Emberi és polgári jogok nyilatkozata, Nemzeti Konvent É: 1789. július 14. N: XV. Lajos, XVI. Lajos T: Párizs, Bastille, Versailles


13


Célok, feladatok

37–38.

25. A forradalom bukása – XVI. Lajos elleni per áttekintése. a diktatúra időszaka A diktatúra kialakulásához vezető események áttekintése. A forradalmi kormányzat erőszakos cselekedeteinek bemutatása. Robespierre eszméinek értelmezése a források alapján. A forradalom eredetei eszméi és a terror közötti ellentmondások kiemelése.

39.



40.

26. A napóleoni háborúk Európája

Napóleon politikai pályájának áttekintése. A napóleoni hadjáratok elemzése a térkép segítségével. A napóleoni külpolitika mozgatórugóinak feltárása. Napóleon történelemformáló szerepének értékelése.


Ismeretanyag

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. részletek Robespierre beszédeiből). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (a francia forradalom menete és politikai irányzatai). 2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. a forradalom egyes szakaszainak áttekintése). 3. Kommunikáció Beszélgetés és vita (pl. XVI. Lajos elleni per, a francia forradalom megítélése).

F: alkotmányos monarchia, Gironde, Hegypárt, jakobinusok, diktatúra, forradalmi kormányzat, veszettek, terror É: 1793–94 N: XVI. Lajos, Robespierre, Danton T: Vendée

1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. Napóleon hadjáratainak áttekintése). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (Napóleon hadjáratai és harcászata) 2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. Napóleon útja a hatalomig). Emberi magatartások és döntések megfigyelése (pl. Napóleon „száznapos uralmának” fogadtatása).

F: polgári törvénykönyv É: 1799, 1804, 1812, 1813, 1815 N: Napóleon, Nelson T: Lombardia, Egyiptom, Trafalgar, Austerlitz, Borogyino, Lipcse, Waterloo


14


Célok, feladatok


Ismeretanyag

41.

27. A Szent Szövetség Európája

A győztes hatalmak területi és politikai rendelkezéseinek értékelése. A Szent Szövetség céljainak elemzése a forrás alapján. A Szent Szövetség tevékenységének bemutatása. Az 1830-as forradalmi hullám áttekintése.

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. a Szent Szövetség eszmeisége a források alapján). Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. a bécsi kongresszus területi határozatai). 2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. Napóleon kultuszáról).

F: Szent Szövetség, dekabrista felkelés É: 1815, 1830 N: Metternich, I. Sándor, I. Miklós, Lajos Fülöp T: Szárd Királyság, Belgium, Varsói Nagyhercegség

42.

28. Az ipari forradalom kibontakozása

Az iparosodás kedvező feltételeinek áttekintése Nagy-Britanniában. Az ipari forradalom fogalmának értelmezése. A főbb iparágak fejlődésének bemutatása, illetve a találmányok kiemelése. Az ipari forradalom a társadalmat és az életkörülményeket átalakító hatásának bemutatása. Az ipari forradalom értékelése, a kedvező, illetve a hátrányos folyamatok kiemelése.

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. források a korabeli találmányokról). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (pl. az ipari forradalom előzményei Angliában, a demográfiai növekedés és a városiasodás üteme). Információk önálló rendszerezése és értelmezése (pl. az ipari forradalom találmányai és jelentőségük). 2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. az ipari forradalom kedvezőtlen hatásai: forrás a gyermekmunkáról).

F: vetésforgó, gyár, szabad verseny, urbanizáció, belső migráció, polgári középosztály, munkásság É: 1770 körül N: Adam Smith, James Watt, George Stephenson, Robert Fulton, James Hargreaves, Abraham Darby T: Nagy-Britannia főbb ipari központjai


15


43.

29. A 19. század uralkodó eszméi

44.

30. A „népek tavasza” 1848-ban

45.


46–47.


Célok, feladatok


A felvilágosodás és a francia forradalom eszméinek hatása a kialakuló politikai áramlatokra. Az egyes irányzatok elemzése a források alapján. Az egyén és a közösség szerepe a politikai irányzatokban. A marxizmus történelemszemléletének, illetve utópisztikus elképzeléseinek értelmezése.

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. Edmund Burke konzervatív eszmeisége). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (a 19. század új eszméi, illetve a marxizmus történelemszemléletének áttekintése). 2. Kritikai gondolkodás A források kritikai kezelése (pl. Karl Marx és Friedrich Engels utópisztikus elképzelései a proletárdiktatúráról). Az 1848-as forradalmi hullám okainak 1. Ismeretszerzés, tanulás feltárása, a kezdeti sikerek értelmezése. A források áttekintése és értékelése (pl. a A „népek tavasza” fogalom értelmezése. forradalmi hullám áttekintése térképen, a A forradalmi erők politikai célkitűzéseinek győztes párizsi forradalom első áttekintése. rendelkezései). Az ellenforradalmi erők győzelmeinek Az információk rendszerezése és feltárása. értelmezése (pl. 1848 céljai, belső A „népek tavasza” történelmi ellentmondásai). jelentőségének megvitatása. 2. Kritikai gondolkodás A források kritikai kezelése (pl. Louis Bonaparte kiáltványa). A munkafüzet feladatainak megoldása. A tananyag áttekintése a megadott szempontok szerint. A munkafüzet feladatainak feldolgoztatása. Számonkérés.

4. Tájékozódás időben és térben Események időrendbe állítása (pl. Napóleon hadjáratai). A történelmi tér változásainak leolvasása különböző térképekről (pl. Lengyelország felosztása).

Ismeretanyag F: nacionalizmus, liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus, kommunizmus, proletár, burzsoá, osztályharc, proletárdiktatúra, képviseleti demokrácia, választójog, vagyoni cenzus É: – N: Edmund Burke, Karl Marx, Friedrich Engels T: –

F: alkotmányos törekvések, liberális polgárság, ellenforradalom É: 1848 N: Metternich, I. Miklós, Lajos Fülöp, Ferenc József, Louis Bonaparte T: Párizs, Berlin, Milánó, Frankfurt, Bécs



Célok, feladatok


Ismeretanyag

AZ ÚJJÁÉPÍTÉS KORA MAGYARORSZÁGON 48–49.

50.

51.

16

31. Magyarország beillesztése a Habsburg Birodalomba

A Habsburgok dunai monarchiájának bemutatása. A Habsburg Birodalom intézményrendszerének elemzése. Az Udvar és a rendek közötti együttműködés áttekintése a nagyobb európai háborúk idején. A kettős vámrendelet értékelése, és ellentmondásos megítélésének bemutatása.

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. Pragmatica Sanctio). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (pl. a Magyar Királyság betagolódása a Habsburg Birodalom kormányzatába, a kettős vámrendszer). 2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. a Habsburg Birodalom a 18. században). 32. Az ország újjászületése A 18. századi demográfiai változások 1. Ismeretszerzés, tanulás a 18. században elemzése. Az információk rendszerezése és A vallási és etnikai sokszínűség áttekintése. értelmezése (pl. népmozgások Az ország etnikai térképének elemzése. Magyarországon, etnikai és vallási A társadalom rendi tagolódásának megoszlás a 18. században). bemutatása. A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (pl. a társadalom rétegződése 1790 körül). 33. Felvilágosult reformok A felvilágosult abszolutista reformok 1. Ismeretszerzés, tanulás Mária Terézia idején bevezetésének okai. A reformelképzelések A források áttekintése és értékelése (pl. elemzése a források alapján. Mária Terézia Kaunitz előterjesztése). Az információk rendeleteinek áttekintése, és a rendeletek rendszerezése és értelmezése (pl. az hatásainak értelmezése. Mária Terézia oktatás helyzete a 18. században, Ratio történelmi jelentőségének megvitatása. Educationis előszava). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (pl. az úrbéri rendelet előzményei).

F: Pragmatica Sanctio, osztrák örökösödési háború, hétéves háború, Helytartótanács, kettős vámrendelet, külkereskedelmi mérleg É: 1711–1740, 1723, 1740–1780 N: III. Károly, Mária Terézia T: Temesköz (Bánát)

F: betelepítés, betelepülés, belső migráció, csonka társadalom, hétszilvafás nemes, bocskoros nemes, szabad királyi város, mezőváros T: Határőrvidék, Bácska, Bánát

F: felvilágosult abszolutizmus, úrbéri rendelet, Ratio Educationis É: 1740–1780, 1767, 1777 N: Mária Terézia, Kaunitz, Bessenyei György T: –


17


Célok, feladatok

52.

34. II. József „felvilágosult II. József politikai törekvéseinek zsarnoksága” értelmezése. Az uralkodó egyházat és társadalmat érintő rendelekzéseinek elemzése. II. József és a rendek viszonyának áttekintése. A felvilágosult abszolutizmus ellentmondásos politikájának értelmezése. II. József történelmi szerepének megítélése.

53.

35. Magyarország a napóleoni háborúk idején

A rendek politikai elképzeléseinek és az Udvarral létrejött kompromisszumnak elemzése II. József halála után. A magyar jakobinus mozgalom elképzeléseinek áttekintése. A napóleoni háborúk hatásainak összegzése a magyar politikai éltre és a gazdaságra.

54.



55–56.


A tananyag áttekintése a megadott szempontok szerint. A munkafüzet feladatainak feldolgoztatása. Számonkérés.

Fejlesztési terület 1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. II. József türelmi rendelete és nyelvrendelete). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (pl. a jozefinisták szemléletmódja: Hajnóczy József levele). 2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. II. József törekvéseinek támogatottsága). 3. Kommunikáció Beszélgetés és vita (pl. II. József változó megítélése) 1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. az 1790-91-es országgyűlés törvényeiből). Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. a magyar jakobinus mozgalom törekvései). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (pl. a devalváció fogalmának értelmezése). 4. Tájékozódás térben és időben: A történelmi tér változásainak leolvasása különböző térképekről (pl. Magyarország etnikai összetételének, elemzése). Egyszerű térképvázlatok rajzolása különböző információforrások alapján (pl. a népességmozgások irányainak megjelenítése).

Ismeretanyag F: „kalapos király”, türelmi rendelet, jobbágyrendelet, jozefinista egyházpolitika, jozefinisták, nyelvrendelet É: 1780–1790 N: II. József, Kazinczy Ferenc, Hajnóczy József T: az ország kerületi felosztása

F: rendi dualizmus, felvilágosult rendi mozgalom, magyar jakobinus mozgalom, devalváció É: 1795, 1809 N: II. Lipót, I. Ferenc, Martinovics Ignác, Batsányi János T: Pozsony, Győr



Célok, feladatok


Ismeretanyag

V. REFORMKOR, FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC MAGYARORSZÁGON

18

57.

36. A reformkor előzményei

A liberális nacionalizmus és a rendi nacionalizmus összehasonlítása. A korabeli nemesi mentalitás bemutatása. A politikai színtereinek áttekintése: a vármegyei közgyűlések, illetve a rendi országgyűlések ügymenetének elemzése.

58.

37. Széchenyi István reformprogramja

Széchenyi István gróf életútjának bemutatása a reformkorig. Széchenyi gazdasági reformelképzeléseinek elemzése. A reformprogram teljes áttekintése és elemzése a Stádium részlet alapján.

59.

38. A reformmozgalom kibontakozása

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. a korabeli nemesi mentalitásról szóló Pulszky Ferenc-részlet értelmezése). Ismeretszerzés más tantárgyakból és szaktudományi munkákból (pl. a magyar irodalmi élet áttekintése a felvilágosodás korától a Himnusz megírásáig). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (pl. a magyar országgyűlés felépítése és működése az ábra alapján).

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. Széchenyi István reformprogramjának értelmezése a Hitel és a Stádium című írásai alapján). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (pl. Széchenyi István gróf, a magánember). Az első reformországgyűlés törekvéseinek 1. Ismeretszerzés, tanulás áttekintése, a polgári átalakulás A források áttekintése és értékelése programnak az értelmezése. (pl. Kölcsey Ferenc országgyűlési Kossuth Lajos politikai pályája kezdetének beszédeinek elemzése). bemutatása. Az információk rendszerezése és Az Udvar politikai törekvéseinek értelmezése (pl. Pulszky Ferenc leírása az bemutatása. országgyűlési ifjakról). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (a kolerafelkelés kiterjedése).

F: nyelvújítás, liberális nacionalizmus, rendi országgyűlés, vármegyei közgyűlés, felsőtábla, alsótábla É: 1792–1835 N: Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc , I. Ferenc T: Pozsony

F: reform, polgári átalakulás, liberális nemesség É: 1825, 1830 N: Széchenyi István, Wesselényi Miklós, Metternich T: Pozsony F: reformkor, polgári átalakulás, liberális nemesség, érdekegyesítés, önkéntes örökváltság, cenzúra, újkonzervatívok, kolerafelkelés É: 1830, 1832–36, 1839–40 N: Széchenyi István, Kölcsey Ferenc, Deák Ferenc, Kossuth Lajos, V. Ferdinánd T: a kolerafelkelés területe


19


Célok, feladatok


Kossuth Lajos politikai programjának áttekintése. Széchenyi és Kossuth közéleti vitájának feltárása, az eltérő álláspontok bemutatása. A korabeli sajtóviszonyok, a cenzúra működésének tisztázása. Az 1843–44-es országgyűlés eredményének bemutatása, az államnyelv fogalmának tisztázása a törvényrészlet segítségével.

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. Kossuth Lajos politikai programjának értelmezése). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (pl. a magyar nyelvről hozott országgyűlési törvények áttekintése, a cenzúra működése a gyakorlatban). 2. Kritikai gondolkodás Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása (pl. Széchenyi és Kossuth politikai elképzeléseinek összehasonlítása). 1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. források a reformkori gazdaság fejlődéséről; az 1840. évi törvény, illetve a térkép alapján). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (pl. a népességnövekedésének és az úrbéres népesség szerkezeti megoszlásának összevetése). Információk önálló rendszerezése és értelmezése (pl. a nemzeti művelődési intézmények kialakulása). 2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. Pest-Buda reformkori fejlődésének áttekintése).

60.

39. A reformkor politikai küzdelmei

61.

40. A reformkor gazdasága Az ország gazdasági fejlődését kezdetben és kultúrája gátló tényezők bemutatása. Széchenyi István gyakorlati tevékenységének áttekintése. A gazdasági fejlődés beindulásának háttere, illetve az egyes iparágak helyzetének elemzése. A nemzeti kultúra megerősödésének bemutatása a reformkorban. Pest-Buda virágzó fejlődésének áttekintése.

Ismeretanyag F: vezércikk, kötelező örökváltság, államnyelv É: 1844 N: Széchenyi István, Kossuth Lajos

F: kettős vámrendelet, szabad gyáralapítás, vetésforgó, zselléresedés, Védegylet, asszimiláció É: 1844, 1846 N: Ganz Ábrahám, Adam Clark T: Pest-Buda, Vaskapu szoros


20


Célok, feladatok

62.

41. Nemzetiségi kérdés a reformkorban

A nemzetiségi számarányok áttekintése. A nemzetiségi kérdés kialakulásának értelmezése: a nem magyar nemzetiségek viszonya a magyar államhoz. A reformkori politikusok elképzeléseinek összegzése a nemzetiségi kérdésre. A magyarországi zsidóság történetének bemutatása a 18. századtól a reformkor végéig.

63.



64.

42. Az utolsó rendi országgyűlés és a "népek tavasza" Ausztriában

Az Ellenzéki nyilatkozat elemzése, illetve az utolsó rendi országgyűlés előtti politikai viszonyok áttekintése. A forradalmi hullám következményeinek bemutatása a Habsburg Birodalomban 1848 tavaszán. A birodalom egységét szolgáló katonai lépések és politikai döntések áttekintése 1848 második felében. Az olmützi alkotmány elemzése.


Ismeretanyag

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. Széchenyi és Kossuth nézetei a nemzetiségi kérdésről). Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. Magyarország nemzetiségi viszonya a reformkorban a táblázat és a térkép alapján). 2. Kritikai gondolkodás A források kritikai kezelése (pl. a magyar eredetéről vallott nézetek kialakulása).

F: csonka társadalom, nacionalizmus, egy politikai nemzet, pánszláv ideológia, asszimiláció, emancipáció T: az egyes nemzetiségek területi elhelyezkedése Magyarországon

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. a Konzervatív Párt és az Ellenzéki nyilatkozat összehasonlítása). Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. a Habsburg Birodalom etnikai térképe és a nemzetiségi arányok áttekintése, illetve az oktrojált alkotmány elemzése). 2. Kritikai gondolkodás A források kritikai kezelése (pl. az ausztroszláv gondolat, elképzelések a Habsburg Birodalom jövőjéről).

F: Konzervatív Párt, Ellenzéki Párt, centralista, felelős kormány, népképviselet, jobbágyfelszabadítás, polgári szabadságjogok, olmützi alkotmány É: 1847–48, 1848. március 13., 1848. október N: Eötvös József, Teleki László, Metternich, Ferenc József T: Pozsony, Bécs, Milánó, Szárd Királyság, Prága


21


Célok, feladatok


Ismeretanyag

65.

43. Forradalom és alkotmányos átalakulás Magyarországon

A március 15-i forradalom bemutatása és összekapcsolása az európai eseményekkel. Az első felelős kormány tagjainak áttekintése. Az április törvények elemzése: a törvények társadalmi és politikai következményeinek tisztázása.

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. az április törvények). Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. a forradalom eseményei Pest-Budán, a tizenkét pont). 2. Kritikai gondolkodás A források kritikai kezelése (pl. Táncsics Mihály részlete).

F: márciusi ifjak, nemzetőrség, áprilisi törvények, felelős kormány, sajtószabadság, népképviselet, cenzusos választójog, jobbágyfelszabadítás É: 1848. március 15., 1848. április 11. N: Táncsics Mihály, Petőfi Sándor, Batthyány Lajos, a Batthyány-kormány tagjai T: a forradalom színhelyeinek azonosítása Pest-Budán

66.

44. Az önvédelmi háború kibontakozása

A Habsburg-kormányzat és a Batthyánykormány közötti feszültségek hátterének feltárása. A nemzetiségi kérdés kiéleződésének áttekintése. A Batthyány-kormány helyzetének megrendülése 1848 őszén. A katonai hadműveletek elemzése 1848 őszén.

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. Kossuth beszéde az országgyűlésen). Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. a hadügy, pénzügy kérdése 1848 tavaszán). 2. Kritikai gondolkodás Emberi magatartások és döntések megfigyelése (pl. Széchenyi István gróf sorsa). 4. Tájékozódás térben és időben Térképelemzés (pl. a dunántúli hadműveletek 1848 őszén).

F: honvédség, népképviseleti országgyűlés, Országos Honvédelmi Bizottmány É: 1848. szeptember 29. N: Jelačić, Windischgrätz, Görgei Artúr T: Pákozd, Ozora, Schwechat


22


Célok, feladatok

67.

45. A sikeres katonai ellenállás

Az Udvar támadásának áttekintése 1848 végén. Görgei és Bem sikeres védekezésének elemzése a térképek segítségével. Az Udvar politikai elképzeléseinek értékelése Magyarországról. A tavaszi hadjárat és a Függetlenségi nyilatkozat elemzése. Az ország közjogi helyzetének tisztázása 1849 tavaszán.

68.

46. A szabadságharc katonai veresége

A szabadságharc külpolitikai helyzetének áttekintése 1849 tavaszán. A szabadságharc katonai vereségének körülményei, az utolsó hadmozdulatok elemzése. A világosi fegyverletétel körülményeinek feltárása. Kossuth Görgei elleni vádjainak áttekintése, az ún. Görgei-kérdés tisztázása.

69.




Ismeretanyag

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. olmützi alkotmány, Függetlenségi nyilatkozat). Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. a különböző hadjáratoknak az áttekintése). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (pl. a honvédsereg megszervezése és a honvédcsapatok harcászata) 2. Kritikai gondolkodás A források kritikai kezelése (pl. Kossuth és Görgei levélváltása 1848 végén). 1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. nemzetiségi határozat, leírás a világosi fegyverletételről). Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. az utolsó hadműveletek 1849 nyarán). 2. Kritikai gondolkodás A források kritikai kezelése (pl. Kossuth lemondó nyilatkozatának és a vidini levelének elemzése, összehasonlítása). 3. Kommunikáció Beszélgetés és vita (pl. a Görgei Artúr elleni vádak).

F: koronatartomány, tavaszi hadjárat, Függetlenségi nyilatkozat É: 1849. április 6., 1849. április 14., 1849. május 21. N: Ferenc József, Görgei Artúr, Bem József, Henryk Dembiński, Avram Iancu, Szemere Bertalan T: Debrecen, Branyiszkói-hágó, Kápolna, Isaszeg, Komárom

F: nemzetiségi határozat É: 1849. augusztus 13. N: I. Miklós, Teleki László, Julius Haynau, Henryk Dembiński T: Komárom, Temesvár, Világos


23


70–71.


72–74.

A projekttémák feldolgozása

Célok, feladatok A tananyag áttekintése a megadott szempontok szerint. A munkafüzet feladatainak feldolgoztatása. Számonkérés.

Fejlesztési terület 4. Tájékozódás időben és térben Az európai történelem és a magyar történelem kölcsönhatásainak elemzése (pl. az 1848-as forradalmak kölcsönhatásai). Az események időrendbe állítása (pl. a szabadságharc eseményei.)

Ismeretanyag

TÖRTÉNELEM 10. TANMENETJAVASLAT

Recommend Documents