Tanmenetjavaslat a 9. osztályos nyelvtan kísérleti tankönyvhöz

Tanmenetjavaslat a 9. osztályos nyelvtan kísérleti tankönyvhöz Tanmenetjavaslat: Óra Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 1 Ismerkedés a diákokkal

2

Célok, feladatok

Fejlesztési terület

Ismeretanyag, fogalmak

Az óra célja kettős: egyfelől bemutatkozás, ismerkedés, másfelől kreatív játék. A diákok és a tanár egyelőre nem foglalkoznak a tananyaggal és a tankönyvvel, de gyakorolják a kommunikáció különböző formáit. A nyári események elmondása helyett például lerajzolják, elmutogatják a történteket, vagy más, játékos aktivitást igénylő módszerekkel mesélik el, adják elő ugyanazt, illetve amit egymástól hallottak (pl. „Dúdolj egy dalt, amely jellemzi a nyaradat!” stb.). Így tudatosítjuk a kommunikációs lehetőségek sokféleségét.

A tanulók spontán gyakorolják a verbális és nem verbális kommunikációt. Figyelik és értelmezik egymást, alkalmanként együttműködnek, s mindeközben megismerkednek egymással és tanárukkal.

Nem jellemző.

A diákok megismerik az anyanyelv és a kommunikáció tudatos használatának és fejlesztésének lehetőségeit és előnyeit. Tisztába jönnek azzal, hogy a nyelv tanulmányozása során fejlődnek kognitív képességeik, és nyelvtani ismereteiket praktikusan és hatékonyan alkalmazhatják a közösségi életben céljaik elérése érdekében.

Grammatika, nyelvi rendszer, nyelvi szintek.

Ismerkedés a tankönyvvel Az óra célja a diákok tájékoztatása és a tananyaggal feladataikról, és az érdeklődés felkeltése a tanév során várható témák iránt. Általános és összefoglaló ismertetőt kell kapniuk a tantárgy éves anyagának felépítéséről. A tanár feladata, hogy felhívja a diákok figyelmét arra, hogy a tankönyv párhuzamosan tárgyalja a grammatika

és a kommunikáció témakörét, ezért a két ismeretanyagban együtt haladnak majd a tanév során. A grammatika a hangoktól indulva mutatja be a nyelvi rendszert, míg a kommunikációval foglalkozó rész a kommunikációelmélet felől közelít a témához. A tanár ismerteti a számonkérés formáit és az értékelés szempontjait. 3

Bevezetés. Az anyanyelv

Az óra feladata az anyanyelv sokféle szerepének, rendkívüli jelentőségének tudatosítása a diákok eddigi ismereteinek felidézésével, valamint magyar írók, költők gondolatainak segítségével. A nyelv változékonyságának tudatosítása a magyar nyelv időbeli és térbeli változatainak példálózó bemutatása révén. A honi és a határon túli magyarok nyelvközösségének tudatosítása.

Olvasás, írott szöveg megértése. Írás, szövegalkotás. A tanulási képesség fejlesztése. Ismeretek az anyanyelvről: alapvető nyelvföldrajzi, tájnyelvi és nyelvtörténeti tájékozódás.

A nyelv funkciói. A nyelvváltozatok.

4

A szövegvilág

Az óra a diákok beszéd- és íráskészségének felmérésére szolgál: hogyan képesek különféle beszédhelyzetekben önmagukat kifejezni. Ajánlott szituációk: baráti beszélgetés, családi összejövetel, hivatalos levél, apróhirdetés stb.

Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése. Írás, szövegalkotás. Ismeretek az anyanyelvről.

A szövegvilág összetevői. A szólás fogalma. A beszédhelyzet jelentősége.

5

A beszéd és a nyelv

Az óra célja a hang, a beszédhang és a Ismeretek az anyanyelvről: a magyar nyelv és más fonéma fogalmának tisztázása, a nyelvek hangkészletének, illetve a köznyelv és a beszédhang keletkezési folyamatának nyelvjárások hangkészletének összehasonlítása. ismertetése, a fonéma helyének megvilágítása a nyelvi rendszerben. A magyar nyelv hangkészletének bemutatása, és sajátosságainak kiemelése. A hangfestő és a hangutánzó szavak megkülönböztetése.

A beszédhangok képzésében részt vevő szervek. A hangképzés folyamata.

6

Mi a kommunikáció? 1.

Az óra célja a kommunikáció Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és fogalmának tisztázása, a széles körű megértése. Beszélgetés, vita és csoportmunka, az kommunikációs lehetőségek ismeretek alkalmazása a gyakorlatban. ismertetése. Különbséget kell tenni a verbális és a nem verbális kommunikáció között több példa bemutatásával. További cél a jelrendszerek összetettségének és működésének ismertetése a tankönyv gyakorlatai alapján (különös tekintettel a siketek jelnyelvére).

A kommunikáció mint tájékoztatás és információcsere. Jelrendszerek, jelnyelvek.

7

Mi a kommunikáció? 2.

Az óra célja az első fejezethez kapcsolódó szöveges feladatok megoldása: nyelv és gondolkodás viszonyának megvitatása; a nyelvek lefordíthatóságának és lefordíthatatlanságának kérdésköre; a félreértés egy nyelvet beszélők között; a helyesírási szabályok jelentősége. Az elméleti megállapítások alátámasztása

A nyelvek bábeli zűrzavara. Helyesírás az interneten.

Olvasás, írott szöveg megértése. Ismeretek az anyanyelvről.

példákkal. 8

A magánhangzók

9

10

Az óra legfontosabb feladata a magyar nyelv 14 féle magánhangzójának ismertetése, jellemzésük négy szempontból. A magánhangzótörvények (a hangrend törvényének, az illeszkedés törvényének és a hiátustörvénynek) a bemutatása. Az ismeretek alkalmazása a tankönyv témába vágó feladataiban és a munkafüzetben.

Ismeretek az anyanyelvről: a magánhangzókhoz kapcsolódó szabályok felsorolása, értelmezése és alkalmazása.

A magyar nyelv 14 magánhangzója. A magánhangzók megkülönböztetése nyelvállásuk, képzésük helye, az ajkak szerepe és hosszúságuk szerint. Magánhangzótörvények: mély, magas és vegyes hangrend; illeszkedés, hiátustörvény.

A kommunikáció tényezői Az óra célja a kommunikáció tényezőinek bemutatása: az adó, a vevő, a jelrendszer (a kód), az üzenet és a csatorna szerepének megvilágítása a folyamatban. A résztvevők közötti kapcsolat, a beszédhelyzet (a kontextus), a világról való tudás és a zavaró tényezők befolyásának megértetése a kommunikáció menetére, eredményére.

Ismeretek az anyanyelvről. Egyéni és csoportos feladatok megoldása a tankönyv alapján.

A kommunikáció tényezői: az adó, a vevő, a jelrendszer (a kód), az üzenet, a csatorna, a résztvevők közötti kapcsolat, a beszédhelyzet (a kontextus), a világról való tudás és a folyamatot zavaró tényezők.

A mássalhangzók

Ismeretek az anyanyelvről: a mássalhangzókhoz kapcsolódó szabályok megismerése, értelmezése és alkalmazása. A magyar nyelv speciális szabályainak felismerése más nyelvek szabályaihoz képest.

A magyar nyelv 25 mássalhangzója, képzésük helye és módja szerinti csoportosításuk, továbbá a zöngés és zöngétlen mássalhangzók megkülönböztetése.

Az óra témája a magyar nyelv 25 mássalhangzója és képzésük megkülönböztető jegyei (a hangképzés helye, módja, a hangszalagok közreműködése vagy passzivitása). A mássalhangzótörvények: a részleges

hasonulás, a teljes hasonulás, az összeolvadás, a rövidülés és a kiesés. Az ismeretek alkalmazása a tankönyv ide tartozó feladataiban és a munkafüzetben.

Zöngés-zöngétlen mássalhangzópárok. A mássalhangzók kapcsolódásának szabályai: részleges hasonulás, teljes hasonulás, összeolvadás, rövidülés, kiesés.

11

A kommunikáció funkciói Az óra feladata a kommunikáció funkcióinak szétválasztása, a funkciók meghatározása, felismerése példák alapján. Egyéni és csoportos feladatok megoldása a tankönyv segítségével.

Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése. Olvasás, írott szöveg megértése. Írás, szövegalkotás.

12

A szóelemek

Az óra célja a szavak felépítésének Írás, szövegalkotás. Ismeretek az anyanyelvről: az bemutatása, a szóelemek közül pedig anyanyelv struktúrájának megfigyelése, a nyelvi a szótövek típusainak tárgyalása. A szerkezetek elemzése. morfémák alapvető fajtáinak (tőmorfémák és toldalékmorfémák, illetve szabad morfémák és kötött morfémák) megkülönböztetése, és az egyes fajták jellemzése. Az igetövek és a névszótövek áttekintése, jellemzőik meghatározása a tankönyv két táblázata alapján.

A szóelemek (vagyis a morfémák) meghatározása. Tő- és toldalékmorfémák, szabad és kötött morfémák. A tőmorfémák fajtái: szabad és kötött tövek, többalakú és egyalakú tövek. A toldalékmorfémák típusai: szuffixumok és prefixumok.

13

Az új szóbeliség és az információs írástudás

Az óra témája az internet adta kommunikációs lehetőségek, ezek jellegzetességei, viszonyuk a

Az új szóbeliség fogalma. Az információs írástudás összetevői. Közvetett és

Írás, szövegalkotás. Ismeretek az anyanyelvről. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék

A kommunikáció funkcióinak meghatározása: tájékoztatás, kifejezés, felhívás, valamint kapcsolatfelvétel, kapcsolatfenntartás, kapcsolatzárás, továbbá esztétikai és értelmező funkció.

hagyományos írásbeliséghez, előnyeik és veszélyeik. A digitális kommunikáció szülte új szóbeliség sajátosságai. A digitális kompetencia jelentősége. A kommunikáció formáinak csoportosítása a tankönyv táblázata és feladatai alapján.

fejlesztése.

közvetlen, formális és informális kommunikáció.

14

A toldalékmorfémák

Az óra feladata a toldalékok három fajtájáról szerzett korábbi ismeretek felelevenítése, a képző, a jel és a rag megkülönböztetése a szótő jelentéséhez, szófajához való viszonyuk szerint, valamint sorrendjüket illetően. A magyar nyelvben gyakori jelek, ragok és képzők bemutatása a tankönyv táblázatai alapján.

Írás, szövegalkotás. Ismeretek az anyanyelvről. Olvasás, írott szöveg megértése. Közös ismétlés, majd a tankönyv feladatai segítségével az ismeretek alkalmazása.

A toldalékok három fajtája: a képző, a jel és a rag. A toldalékok kapcsolódási sorrendje a magyar nyelvben.

15

Internetes etikett

Az óra célja, hogy a diákok az internet által felkínált lehetőségek és megsokszorozott kommunikációs csatornák használatának szabályait megismerjék, veszélyeiket pedig elkerüljék.

Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése. A világháló intelligens és tudatos használata, a manipuláció és a valótlanságok felismerése, a tudatos felhasználóvá válás.

Az etikett fogalma általában és jelentése az internet világában.

16

A szóalkotás módjai: a szóösszetétel és a szóképzés

Ezen az órán a gyakori szóalkotási Írás, szövegalkotás. Ismeretek az anyanyelvről. módok megismerése a feladat: a Olvasás, írott szöveg megértése: a szóösszetételek szóösszetétel, a szóképzés és a ritkább fajtáinak felismerése és a szóalkotás gyakorlása. szóalkotási módok megkülönböztetése elméletileg és példákkal. A szerves és szervetlen szóösszetételek, valamint az alárendelő és a mellérendelő

A szóalkotás módjai: szóösszetétel, szóképzés és más, ritkább szóalkotási módok.

szóösszetételek bemutatása a tankönyvi táblázat segítségével.

17

Írott-beszélt átmenetiség

Az óra célja az elsődleges és a másodlagos szóbeliség közti különbségek tudatosítása. A másodlagos szóbeliség kialakulásának, okainak és jellemzőinek bemutatása. Hangsúlyozni kell, hogy a nyelv állandóan változásban lévő, történeti jelenség.

Írás, szövegalkotás. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése: írott szöveg értelmezése és elemzése történeti szempontból, nyelvi jelenségek vizsgálata és elemzése közösen a tankönyv feladatai alapján.

Az elsődleges szóbeliség kora, az írásbeliség kora és a másodlagos szóbeliség kora. A netnyelv, az írottbeszélt nyelv (a harmadik típusú médium) jellemzői.

18

Ritkább szóalkotási módok

Ezen az órán a ritkábban előforduló szóalkotási módok állnak a középpontban: a szórövidülés és a mozaikszók keletkezése (ezen belül a betűszók alkotása és a szóösszevonás), a szóösszerántás és a szóhasadás.

Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése. Olvasás, írott szöveg megértése. Írás, szövegalkotás. A tanult szóalkotási módok szabályainak felismerése és alkalmazása a digitális tananyag használatával és a tankönyv feladatai alapján. Közös gyakorlás.

Szórövidülés, mozaikszó, betűszó, szóösszevonás. Szóösszerántás és szóhasadás.

19

Internetes hitelesség

Ezen az órán a digitális szövegek és tartalmak előállítása a téma, valamint az ezekhez kapcsolódó előnyök és hátrányok. Ki kell térni a hozzáférhetőség és a hitelesség kérdésére, a hagyományos és a digitális könyvtárak hasonlóságaira és különbségeire. Szabad szavas keresőprogramok használatával

Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése. Olvasás, írott szöveg megértése. Írás, szövegalkotás. A digitális kompetenciák fejlesztése kapcsán fontos kitérni a digitális szövegek létrehozásának technikai lehetőségeire. Az online és offline tartalmak jellemzőire. Közös gyakorlás a tankönyv feladatai alapján.

Digitális szöveg. Az eleve digitális forma és az utólagos digitalizálás. Online és offline tartalmak. Hitelesség.

érdemes bemutatni az órán elhangzott információkat és a digitális szövegek felkutatását az interneten.

20

Összefoglalás: magán- és mássalhangzók, szóelemek, toldalékmorfémák és a szóalkotás módjai

Az óra célja a grammatika eddig A tanulási képesség fejlesztése: az órán a tanulás tanult anyagának átismétlése, tanulására koncentrálunk, összefoglaljuk és kiemeljük áttekintése. A legfontosabb definíciók a lényeget az eddigi ismeretanyagból. és szabályok összefoglalása és kapcsolódó feladatok közös megoldása.

Ismétlés: magán- és mássalhangzók, szóelemek, toldalékmorfémák és a szóalkotás módjai; szóösszetétel, szóképzés és a ritkább szóalkotási módok.

21

Összefoglalás: a kommunikáció tényezői és funkciói, új szóbeliség, internetes etikett, írottbeszélt átmenetiség, másodlagos szóbeliség, internetes hitelesség

Az óra célja a kommunikáció elméletével és a kommunikációs csatornák használatával kapcsolatban eddig tanult anyag átismétlése, áttekintése. A legfontosabb meghatározások, összefoglalása és kapcsolódó feladatok közös megoldása.

A tanulási képesség fejlesztése: az órán a tanulás Ismétlés: a kommunikáció tanulására koncentrálunk, összefoglaljuk és kiemeljük tényezői és funkciói, új a lényeget az eddigi ismeretanyagból. szóbeliség, internetes etikett, írott-beszélt átmenetiség, másodlagos szóbeliség, internetes hitelesség.

22

Témazáró dolgozat: magán- és mássalhangzók, szóelemek, toldalékmorfémák és a szóalkotás módjai, valamint a kommunikáció tényezői és funkciói, új

Komplex írásbeli dolgozat a címben szereplő témák alapján. A dolgozat rákérdez definíciókra, grammatikai szabályokra és kivételekre, tartalmaz továbbá szövegértési, szövegalkotási és tesztfeladatokat is. A dolgozat célja, hogy a nyelvi rendszerről és a

Olvasás, írott szöveg megértése. Írás, szövegalkotás. Ismeretek az anyanyelvről. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése.

Az eddig vett témakörök.

szóbeliség, internetes etikett, írott-beszélt átmenetiség, másodlagos szóbeliség, internetes hitelesség

helyesírásról szerzett ismeretek mellett a különféle kommunikációs helyzetekben alkalmazott szövegértési és szövegalkotási képességet is felmérje.

23

Alapszófajok

Az óra feladata a valódi alapszófajok meghatározása és jellemzőik összefoglalása. A tankönyv táblázata alapján a diákok átismétlik, mi az ige, a főnév és a melléknév, mit nevezünk számnévnek és határozószónak. Hogy a szófajokat jelentésük, toldalékolhatóságuk és a mondatban betöltött szerepük alapján különböztetjük meg. Továbbá, hogy az alapszófajokon belül további alcsoportokat határozhatunk meg. A tankönyv feladatai alapján gyakoroljuk a szófajok felismerését.

Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése. Írás, szövegalkotás. Ismeretek az anyanyelvről: a szófaji sajátosságok meghatározása, jellegzetességeik megértése a tankönyv táblázata alapján. Példák elemzése csoportmunkában. Mondatok és az őket alkotó szavak szerepének értelmezése. Mondatok átfogalmazása megadott szempontok szerint: gyakorlás, páros munka és közös értékelés.

Toldalékolható és nem toldalékolható szófajok: alapszófajok, viszonyszók és mondatszók. Valódi és helyettesítő alapszófajok. Ige, főnév, melléknév, számnév, határozószók. A valódi alapszófajok jellemzői.

24

A nyilvánosság és a jog

Az óra témája, hogy az internet kiszélesítette a morális problémák körét. A web2 alkalmazások használata nem csak a kapcsolatok ápolására és új kapcsolatok kialakítására ad lehetőséget. Megfigyelhető, hogy léteznek gyűlöletkeltő csoportok is, ezek megerősödésére, cyberterrorra is lehetőséget adhat a közösségi média. Az interneten megtalálható tartalmak szerzői jogi védelme, a magánszféra

Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése: példák és helyzetek bemutatása, megbeszélése. Páros és csoportos munka.

Közösségi oldalak, morális problémák, cyberterror, magánszféra, szerzői jog, szellemi tulajdon, pénzgyűjtési-csalási akciók (hoax), gyűlöletbeszéd, rágalmazás, becsületsértés az interneten és a nagy nyilvánosság kérdése.

védelme, az internetes bűnözés megjelenése szintén komoly kérdés. 25

További szófajok

Az óra témája a nem valódi Olvasás, írott szöveg megértése. Írás, szövegalkotás. alapszófajok (az igenevek és a Ismeretek az anyanyelvről. névmások) mellett további szófajok (a viszonyszók és a mondatszók) megkülönböztetése, a felsorolt szófajok jellemzőinek bemutatása és ezek felismerésének gyakorlása.

A nem valódi alapszófajok (az igenevek és a névmások). További szófajok (a viszonyszók és a mondatszók).

26

Szövegköziség az interneten

Az óra témája az interneten található, digitalizált szövegek közti viszony. Az intertextualitás fogalmának értelmezése általában, illetve konkrétan az internetes szövegek esetében. A linkek szerepének és az internetes szövegek képlékenységének tudatosítása.

Olvasás, írott szöveg megértése. Írás, szövegalkotás. Ismeretek az anyanyelvről: olvasott szövegek felidézése, értelmezése, a szövegköziség jellemzőinek keresése, feladatok különböző szövegrészletekkel kapcsolatban. Csoportos és páros munka.

Intertextuális, hipertext, link. Az internetes szövegek jellemzői: szövegköziség és folyton változó tartalom.

27

Egy alárendelő szószerkezet: az alanyiállítmányi alárendelés

A mondatokat alkotó szószerkezetek bemutatása következik. A szószerkezet meghatározása általában, és a szószerkezetek két típusának (alárendelő és mellérendelő szószerkezet) megkülönböztetése. Az alanyi-állítmányi szószerkezet besorolása az alárendelő szószerkezetek közé. Az állítmány, az alany és az egyeztetés fajtáinak bemutatása.

Ismeretek az anyanyelvről. Olvasás, írott szöveg megértése. Írás, szövegalkotás: az állítmány fajtáinak meghatározása példaszövegekben a tankönyv feladatai alapján. Egyéni munka.

A szószerkezet mibenléte. Alárendelő és mellérendelő szószerkezet. Igei, névszói és igei-névszói állítmány. Határozott, határozatlan és általános alany. Alanytalan mondatok.

28

Internetes szövegtípusok

Az óra témája az interneten található Írás, szövegalkotás. Internethasználat, szövegtípusok szerkesztésére keresőprogramok használata, internetes szövegek vonatkozó - hol lazább, hol szigorúbb létrehozása. Egyéni és páros munka. - szabályok leírása, magyarázata. Szövegszerkesztés gyakorlása a tankönyv feladatai alapján.

29

Alárendelő szószerkezetek Az óra témája az alárendelő szószerkezetek osztályozása. Ez történhet az alaptag és a bővítmény közti nyelvtani viszony figyelembevételével, illetve az alaptag szófaja szerint. Az alárendelő viszonyt jelekkel is ábrázolhatjuk, ennek gyakorlása következik a tankönyv és a munkafüzet feladatai alapján. Az óra további célja az alárendelő szószerkezetek felismerésének gyakorlása.

30

Blogok

A blog népszerű publikációs műfaj. Az óra célja ismertetni és példákon keresztül bemutatni a blog jellegzetességeit összehasonlítani a naplóval és a hagyományos újságírással.

Az internetes szövegek szerkesztésére vonatkozó szabályok és elvárások. Üzenet, fórumhozzászólás, komment, blogbejegyzés, internetes adatbázisok.

Ismeretek az anyanyelvről. Olvasás, írott szöveg megértése. Írás, szövegalkotás:a tankönyvi ábra értelmezése közösen. Gyűjtőmunka, olvasás, szövegértés, szövegalkotás, szövegkiegészítés. Egyéni feladatmegoldás.

Az alárendelő szószerkezetek osztályozása az alaptag és a bővítmény közti nyelvtani viszony alapján: alanyiállítmányi, tárgyas, határozós és jelzős szószekezet. A szószerkezetek alaptag szerinti osztályozása: igei, igenévi, főnévi, melléknévi, számnévi, határozószói és névmási szerkezetek.

Írás, szövegalkotás: egyéni és csoportos feladatmegoldás. Kiselőadás a legjobb bloggerekről. A szókincs és az érdeklődési kör bővítése. Szövegértés, szövegalkotás, szövegkiegészítés.

Blog, publikáció, médium. Magánszféra, magánvélemény, nyilvánosság, kommentelés, interaktivitás. Személyesség és valós idejűség, politikai sokszínűség és kiegyensúlyozottság, gazdasági függetlenség és tematikai szabadság.

31

A mellérendelő szószerkezetek

Az órán új szintagmatípussal ismerkedünk meg, ez a mellérendelő szószerkezet. Tagjai egyenrangúak, de a tagok közti logikai viszony többféle lehet. Öt típusát kell bemutatni a diákoknak: a kapcsolatos, az ellentétes, a választó, a magyarázó és a következtető szószerkezetet. A tankönyv táblázata alapján értelmezzük, és a jelek segítségével ábrázoljuk a mellérendelő viszonyt. A továbbiakban a tankönyv feladatai alapján gyakoroljuk a mellérendelő szószerkezetek fajtáinak felismerését.

Írás, szövegalkotás: mondatok szerkesztése egyénileg a megadott szempontok szerint. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése: páros munka és szituációs játék egyes feladatok (pl. bemutatkozás) során.

A mellérendelő szószerkezet meghatározása és fajtái (a kapcsolatos, az ellentétes, a választó, a magyarázó és a következtető szószerkezet). Logikai viszonyok és jellemző kötőszavak.

32

Adatbázisok

Az óra célja, hogy ismertesse az internet adta lehetőségeket a kutatómunkában és a tanulásban. A diákok kiselőadás formájában bemutathatják egymásnak a legfontosabb szöveges adatbázisokat, a keresés lehetséges szempontjait, a keresési eredmények feldolgozását egy-egy művészeti vagy tudományos téma kapcsán. Megvitathatják a hagyományos könyvtárak és a szöveges adatbázisok előnyeit és hátrányait.

A tanulási képesség fejlesztése:egyéni és csoportos kutatómunka, digitális adatok gyűjtése és feldolgozása. Ismeretek rendszerezése és átadása kiselőadás formájában.

Kutatás az interneten, szöveges adatbázisok, tematikus és kulcsszavas keresés. Kutatási terv, információfeldolgozás, adatbázis fejlesztése és bővítése.

33

Ismétlő gyakorlatok, majd röpdolgozat a szófajok és a szószerkezetek témakörében

Ezen az órán a két témakör ismeretanyagát ismételjük és gyakoroljuk. Visszatérünk az alapszófajok meghatározására, az alá-

A tanulási képesség fejlesztése. Olvasás, írott szöveg megértése. Írás, szövegalkotás. Ismeretek az anyanyelvről: közös összefoglalás, egyéni feladatmegoldás, közös javítás. Röpdolgozat:

Ismétlés: a szófajok meghatározása, az alá- és mellérendelő szószerkezetek és ezek

és mellérendelő szószerkezetek tesztkérdések. fajtáira, jellemzőire, funkcióira. Ismétlő gyakorlás a tankönyv és a munkafüzet korábbi feladatai alapján. Az óra végén írásbeli számonkérés röpdolgozat formájában.

fajtái.

34

A mondatok modalitásuk szerint

Ezen az órán továbblépünk a nyelvi Ismeretek az anyanyelvről: a tankönyv és a rendszer magasabb szintjére: a munkafüzet feladatai alapján egyéni és csoportos mondatfajtákkal kezdünk foglalkozni. feladatmegoldás ajánlott. Tudatosítjuk a mondatok csoportosításának két fő szempontját (modalitás és szerkezet), majd a tankönyvi táblázat alapján bemutatjuk a modalitás alapján elkülöníthető öt mondattípust. Az öt mondattípus kapcsán külön ki kell térnünk azok funkciójára, jellemző igemódjára, szófajaira, hanglejtésére, illetve a mondatvégi írásjelekre, az állító és tagadó változatokra, valamint a mondatok jelentésrétegeire.

A mondat. A mondat intonációja. Beszédfunkció, modalitás. A beszéd zenei eszközei: hangsúly, dallammenet és szünet. A mondattípusok: kijelentő, kérdő, felszólító, felkiáltó, óhajtó. A kérdő mondat fajtái: eldöntendő és kiegészítendő kérdés. Állító és tagadó mondatok. A mondat tartalma, a beszélő szándéka és a szándékolt hatás.

35

Emotikonok és kiemelések

Az óra témája, hogy az internetes írott szövegek miként próbálják a beszéd érzelmi töltését is megjeleníteni. Ki kell térnünk az emotikonok alkalmazására, a betűtípusok és a kiemelések funkciójára. Fel kell hívnunk a figyelmet ezek hagyományos jelentésére a nyomtatott szövegekben, és megváltozott jelentésére az interneten. Feladatok

A beszéd zenei eszközei az érzelmi jelentéstartalmak kifejezésére. Írásjelek az érzelmi jelentéstöbblet kifejezésére: emotikonok, betűtípusok és kiemelések. A dőlt betű és a félkövér betű funkciója a nyomtatott szövegekben és az online kommunikációban.

Olvasás, írott szöveg megértése. Írás, szövegalkotás. Ismeretek az anyanyelvről. Egyéni és csoportmunka, a megismert eszközök alkalmazása a korábbi ismeretek felhasználásával.

megoldása során tudatosítjuk a tanultakat. 36

A mondatok szerkezetük szerint

Mivel a mondatok nem csak modalitásuk, hanem szerkezetük szerint is osztályozhatóak, ezen az órán a különböző szerkezetű mondattípusokat mutatjuk be. A diákok megismerik a tagolt, a tagolatlan, a minimális és a bővített mondatokat. Az összetett mondatok alfajait: az alárendelő és a mellérendelő mondatokat. A többszörösen összetett mondatok felépítését. Mindezt gyakorolják a tankönyv és a munkafüzet feladatai alapján.

Olvasás, írott szöveg megértése. Írás, szövegalkotás. Ismeretek az anyanyelvről. Irodalmi szövegek mondatainak csoportosítása, elemzése. Mondatalkotás szerkezeti ábrák alapján. Mondathatárok megállapítása. Közmondások kiegészítése.

Tagolt, tagolatlan, minimális és bővített mondat. Vonzatok és szabad bővítmények. Alárendelő és mellérendelő összetett mondatok. Többszörösen összetett mondat.

37

Tömegkommunikáció

Az óra feladata, hogy a tömegkommunikáció kialakulásának történelmi folyamatát és sajátosságait bemutassa (egyirányú és közvetett kommunikáció, a feladó és a befogadó térben és időben elkülönül, a befogadók száma nagy, nincs közvetlen visszajelzésre lehetőség, de a kapcsolat bármikor megszakítható.) Ki kell térnünk a tömegkommunikáció céljaira és hatására, előnyeire (gyors tájékozódás, társadalmi konszenzus segítése stb.) és veszélyeire (felszínesség, manipuláció stb.).

Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése. Ismeretek az anyanyelvről. Írás, szövegalkotás. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése: társadalmi és állampolgári ismeretek, a kultúrafogyasztási szokások vizsgálata a közvélemény szintjén. A kritikai érzék, az önismeret és a fogyasztói tudatosság fejlesztése. Páros és csoportos munka.

A tömegkommunikációs eszközök. A tömegkommunikáció fogalmi ismérvei. Egyirányú és közvetett kommunikáció. A tömegkommunikáció céljai és hatása. Hiteles tájékoztatás, dezinformáció és manipuláció.

38

Miért sajátos a magyar mondat szerkezete?

39

40

Az órán összehasonlítjuk a magyar nyelv mondatszerkesztési szabályait más nyelvek eltérő szabályaival, és kiemeljük a különbségeket. Így felhívjuk a figyelmet arra, hogy az angol mondat szórendje kötött, és az alany-állítmányi szerkezeten alapul, a magyar mondat szórendje viszont az aktuális tagolás elvén alapul, és lehetővé teszi az új információ kiemelését: ez az alany és az ige közé ékelődik. Példamondatok segítségével tudatosítjuk a szórend jelentőségét.

Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése. Írás, szövegalkotás. Ismeretek az anyanyelvről: magyar nyelvi és idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése összehasonlító elemzéssel.

Mondatszerkezet a magyar nyelvben és idegen nyelvekben. Szabad és kötött szórend. Alanyállítmányi felépítés és az aktuális tagolás elve. Topik, komment, fókusz.

Összefoglalás: Az óra célja a féléves grammatikai beszédhangok, szóelemek, anyag összefoglalása, a nyelvi szavak, mondatok rendszer tárgyalt elemeinek és a rájuk vonatkozó használati szabályoknak az áttekintése. A hangoktól a szószerkezetekig sorra vesszük a tudnivalókat, és rendszerezzük őket.

Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése. Írás, szövegalkotás. Ismeretek az anyanyelvről. A tanulási képesség fejlesztése: ismeretek rendszerezése. Közös munka, a társas kapcsolatok elmélyítése.

Beszédhang, fonéma. Magánhangzók, mássalhangzók, magánhangzó- és mássalhangzótörvények. Tő- és toldalékmorfémák. A toldalékok típusai: képző, jel és rag. A szóalkotás módjai. Alapszófajok, viszonyszók és mondatszók. Szószerkezetek. Az alárendelő és a mellérendelő szószerkezetek típusai.

Összefoglalás: kommunikációelmélet

Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése. Írás, szövegalkotás. Ismeretek az anyanyelvről. A tanulási képesség fejlesztése:

A kommunikáció tényezői és funkciói, az információs írástudás összetevői,

Az óra célja a féléves kommunikációelméleti anyag összefoglalása, a kommunikáció

tárgyalt formáinak és a rájuk ismeretek rendszerezése. Közös munka, a társas vonatkozó használati szabályoknak az kapcsolatok elmélyítése. áttekintése. A kommunikáció tényezőitől és funkcióitól a tömegkommunikáció sajátosságaiig sorra vesszük a tudnivalókat, és rendszerezzük őket.

internetes etikett, írottbeszélt átmenetiség, internetes hitelesség, nyilvánosság és jog, szövegköziség az interneten, internetes szövegtípusok, blogok, adatbázisok, emotikonok, kiemelések, tömegkommunikáció.

41

Témazáró dolgozat grammatikából és kommunikációelméletből

Az óra célja a félévi munka eredményének felmérése. Ezt szolgálja a komplex írásbeli dolgozat az eddig tanultakból: a szövegértési, szövegalkotási és elemzési feladatok.

Olvasás, írott szöveg megértése. Írás, szövegalkotás. Ismeretek az anyanyelvről.

Lásd az előző rovatokban!

42

A témazáró dolgozat értékelése, közös megoldása

Az óra legfontosabb feladata a visszajelzés, a tanulók teljesítményének átfogó értékelése, valamint a félreértések, tévedések, hibák tisztázása. A témazáró dolgozat feladatait érdemes a diákokkal közösön megoldani és megbeszélni. Ismertetnünk kell a tipikus hibákat és a helyes válaszokat. Az óra feladata továbbá a következő óra előkészítése: a vállalkozó kedvű diákok ugyanis 68 perces kiselőadással készüljenek a következő alkalomra! Ajánlott témák: babiloni ékírás, inka csomóírás, egyiptomi hieroglifák, görög alfabet, maya hieroglifák, a latin ábécé, a

Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése. Írás, szövegalkotás. Ismeretek az anyanyelvről. A tanulási képesség fejlesztése: a kiselőadásra való felkészítés során adjunk olyan feladatokat, amelyek önálló kutatást igényelnek, és a diákok prezentáció készítését is gyakorolják!

Lásd az előző rovatokban!

római vésett kapitálisok, a középkori betűírás, a távol-keleti kalligráfia, az ősmagyar rovásírás stb. A kiselőadások vetített képekkel mutassák be egy-egy nép írásjeleit, írásmódját! 43

Helyesírásunk rendszere 1.

Ezen az órán a magyar írás természetével ismerkedünk. A magyar írás betűíró, latin betűs, hangjelölő, értelemtükröző és nyelvkövető jellegű. Mivel ezek a sajátosságai számunkra túlságosan magától értetődőek, a magyar írás természetét más írásmódokhoz képest érdemes bemutatni. Ebben segíthetnek a vállalkozó kedvű diákok - jól előkészített - prezentációi, kiselőadásai. Ne feledjük értékelni a teljesítményüket!

Olvasás, írott szöveg megértése. Írás, szövegalkotás. Ismeretek az anyanyelvről. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése. A tanulási képesség fejlesztése:a kiselőadások értékelése.

Az írás eredete. Írásmódok: képírás, szóírás, szótagírás, rovásírás stb. Betűírás és latin betű. Az írás esztétikai és művészi dimenziói.

44

Helyesírásunk rendszere 2.

Az óra célja a magyar helyesírás alapelveinek ismertetése, magyarázata és példákkal való megvilágítása (a kiejtés elve, a szóelemzés elve, a hagyomány elve és az egyszerűsítés elve). Érdemes felelevenítenünk néhány fontos helyesírási szabályt, melyeket a diákok már ismernek, és a tankönyv a magyar helyesírás alapelveihez kapcsolódóan tárgyal. Ajánlott a diákoknak bemutatni a helyesírásról szóló kézikönyveket, s

Ismeretek az anyanyelvről. Olvasás, írott szöveg megértése. Írás, szövegalkotás. A tanulási képesség fejlesztése: kézikönyvek használata helyesírási kérdések eldöntésére (A magyar helyesírás szabályai, Idegen szavak és kifejezések).

A magyar helyesírás négy alapelve: a kiejtés elve, a szóelemzés elve, a hagyomány elve és az egyszerűsítés elve. Alakőrző és alakváltó szavak. Helyesírási kézikönyvek.

gyakorolni a helyesírást a tankönyv feladatai alapján. 45

Médiaműfajok

Ezen az órán mindenekelőtt a média szó eredetét és a szó helyes használatát érdemes ismertetni. A három alapvető médiatípus megkülönböztetésével folytassuk (vizuális, auditív és audiovizuális média), majd a reklámok szerepének megvitatásával. Elemzésre ajánlhatunk néhány hirdetést (képi és szöveges részeiket külön-külön, majd együtt). Vagy írhatunk reklámokat a tankönyv feladatai alapján.

Olvasás, írott szöveg megértése. Írás, szövegalkotás. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése:az empatikus és a kritikai érzék fejlesztése, a nézőpontváltás gyakorlása. Kép és szöveg kapcsolatának elemzése páros és csoportos munkában.

Vizuális, auditív és audiovizuális média. Reklám. Reklámipar. Manipuláció. Fogyasztói társadalom. Túlfogyasztás. Tudatos fogyasztás.

46

Szóelemzés, hagyomány, egyszerűsítés

Az óra témája a szóelemzés elvének, a hagyomány elvének és az egyszerűsítés elvének jelentősége a magyar helyesírásban. Szembeállíthatjuk őket helyesírásunk legfontosabb alapelvével, a kiejtés szerinti írás elvével. Visszavezethetjük őket mélyebb okokra, mint az értelem tükrözése, az azonosíthatóság igénye, a praktikum. Felsorolhatjuk, mely esetekben érvényesülnek.

Ismeretek az anyanyelvről. Olvasás, írott szöveg megértése. Írás, szövegalkotás. A tanulási képesség fejlesztése: kézikönyv használata helyesírási kérdések eldöntésére (A magyar helyesírás szabályai).

A szóelemzés elve (részleges és teljes hasonulás, összeolvadás, rövidülés, kiesés). A hagyomány elve (a „j” és az „ly” használata, a történelmi családnevek írása). Az egyszerűsítés elve (többjegyű betűk kettőzése, három azonos mássalhangzó kettőre egyszerűsítése) és a kivételek (dupla kétjegyű mássalhangzók az összetett szavak határán, három azonos mássalhangzó a kötőjellel toldalékolt

nevekben). 47

Ismétlő gyakorlatok, majd röpdolgozat a szóelemző, a hagyománytisztelő és az egyszerűsítő írásmód témaköreiben

Az óra célja az említett helyesírási alapelvek alkalmazásának gyakorlása a tankönyv feladatai alapján. Az óra végén írásbeli számonkérés röpdolgozat formájában.

Ismeretek az anyanyelvről. Olvasás, írott szöveg A z előző óra témái alapján. megértése. Írás, szövegalkotás. A tanulási képesség fejlesztése: kézikönyv használata helyesírási kérdések eldöntésére (A magyar helyesírás szabályai). Röpdolgozat: tesztkérdések.

48

Sajtóműfajok 1.

Ezen az órán a tömegkommunikációs eszközök közül a sajtóval foglalkozunk, pontosabban a sajtótermékek és a sajtóműfajok csoportosításával. A sajtótermékek csoportosításának szempontjai: a megjelenés rendszeressége, a terjesztés köre, a hordozó, a tartalom és a nyelv. A sajtóműfajok csoportosításának szempontjai tartalmiak és formaiak: eszerint megkülönböztetünk tájékoztató és véleményközlő műfajokat. A tájékoztató műfajok áttekintése következik, és gyakorlás a tankönyv feladatai alapján.

Olvasás, írott szöveg megértése. Írás, szövegalkotás. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése: a sajtóműfajok ismérveinek felismerése és értelmezése. Egyéni és páros munka, érvelés, véleménycsere, vélemények ütköztetése.

A sajtótermék meghatározása. A sajtótermékek csoportosítási lehetőségei és fajtái. Sajtóműfajok. Tájékoztató és véleményközlő műfajok. A sajtótájékoztató műfajai: a hír, a közlemény, a tudósítás, a riport, az interjú és a szemle. Ezek tartalmi és formai sajátosságai.

49

Különírás, egybeírás

Az óra témája az összetett és a többszörösen összetett szavak helyesírása. Megismerjük az egybeírás három alapesetét (jelentésváltozás, hiányzó viszonyrag, hagyomány). Megbeszéljük és példákkal illusztráljuk a teljes

Ismeretek az anyanyelvről. Olvasás, írott szöveg megértése. Írás, szövegalkotás. A tanulási képesség fejlesztése: kézikönyv használata helyesírási kérdések eldöntésére (A magyar helyesírás szabályai).

Az összetett és a többszörösen összetett szavak. Az egybeírás három alapesete: egybeírás jelentésváltozás miatt, egybeírás hiányzó viszonyrag miatt, egybeírás

egybeírás és a kötőjel használatának eseteit mind az alárendelő, mind a mellérendelő szóösszetételek esetében.

a hagyomány jegyében. A teljes egybeírás és a kötőjeles egybeírás szabályai az alárendelő és a mellérendelő szóösszetételek esetében.

50

Gyakorlás: különírás, egybeírás

Az óra feladata a szóösszetételek különírására és egybeírására vonatkozó szabályok rendszerezése a tankönyv témába vágó ábrája alapján, és a tárgyalt szabályok alkalmazása a tankönyvi feladatok megoldása során - különös tekintettel a kötőjel használatát igénylő esetekre.

Ismeretek az anyanyelvről. Olvasás, írott szöveg megértése. Írás, szövegalkotás. A tanulási képesség fejlesztése: kézikönyv használata helyesírási kérdések eldöntésére (A magyar helyesírás szabályai).

A többszörösen összetett szavak helyesírása: egybeírás hat szótagig, kötőjeles írás hat szótag fölött. Az igekötő mint az összetétel tagja: a legalább két szótagból álló igekötők. Az ún. mozgószabály alkalmazása. Anyagnévi jelzős, számnévi jelzős, folyamatos melléknévi jelzős szerkezetek egybeés különírása. Tőismétlés, szóismétlés és mellérendelő szóösszetétel. Toldalékolhatóság és kötőjel.

51

Sajtóműfajok 2.

Ezen az órán a véleményközlő sajtóműfajok bemutatása következik. Ezek nem csupán informálnak a tényekről, hanem értelmezik, kommentálják is azokat. Ennek kapcsán érdemes a diákokkal megvitatni az újságírói függetlenség kérdését: az újságíró egzisztenciális

Olvasás, írott szöveg megértése. Írás, szövegalkotás. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése: művészeti élmények és történelmi ismeretek mozgósítása az újságírói függetlenség megvitatása során. A vitakultúra fejlesztése: véleményformálás, mások véleményének figyelmes meghallgatása, a nézőpontok kulturált ütköztetése.

A véleményközlő sajtóműfajok közös ismérve. Az egyes véleményközlő sajtóműfajok tartalmi és formai sajátosságai: a cikk, a kommentár, a glossza, a nyílt levél, az olvasói levél,

52

A kezdőbetű

kiszolgáltatottságát a szerkesztőségnek és végső soron a laptulajdonosoknak. Megbeszélhetünk témába vágó játékfilmeket, történelmi vagy aktuális példákat. A tankönyv, illetve a munkafüzet kapcsolódó feladatai alapján gyakorolhatjuk az újságírást.

a kritika. Objektivitás és szubjektivitás. Újságírói függetlenség és egzisztenciális kiszolgáltatottság.

Az órán a kis és a nagy kezdőbetű Írás, szövegalkotás. Ismeretek az anyanyelvről: a használatának helyesírási szabályaival tulajdonnevek helyesírásának gyakorlása. Egyéni foglalkozunk. A tankönyv nyomán munka, közös ellenőrzés. felsoroljuk a leggyakoribb eseteket, amikor a közneveket tévesen nagybetűvel kezdik, és rámutatunk e hibák okaira (pl. a népneveket az angolban nagybetűvel írják). Azután ismertetjük a nagy kezdőbetű használatának szabályait a hivatalos és a magánlevelekben a megszólítás során (a tisztelet jeleként nagybetűvel írhatjuk leveleinkben a címzettet helyettesítő névmásokat is), a feliratokban és a tulajdonnevekben. Áttekintjük a tulajdonnevek fajtáira vonatkozó helyesírási szabályokat.

Közszavak és tulajdonnevek. Megszólítás hivatalos levélben és magánlevélben. A feliratok helyesírása. A tulajdonnevek fajtái: személynevek, állatnevek, földrajzi nevek, égitestek nevei, intézménynevek, márkanevek, kitüntetés- és díjnevek, címek. A tulajdonnevek helyesírásának szabályai. Egybeírás, kötőjelezés és különírás, nagy és kis kezdőbetűk.

53

Rádiós műfajok

Ezen az órán a tömegkommunikációs eszközök közül a rádióval, ennek fajtáival, műsortípusaival és műfajaival foglalkozunk, valamint a rádiózás előnyeivel és hátrányaival. A tankönyv és a munkafüzet játékos feladatai alapján elmélyülhetünk a rádiózás történetében, készíthetünk rádióműsort, írhatunk és „fordíthatunk” rádiós szövegeket. Megtárgyalhatjuk az irodalom és a rádió kapcsolatát, összevethetjük a rádiót a tévével és az internettel stb.

Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése: rádiós műfajok bemutatása az aktuális műsorkínálat feltérképezésével. A tanulási képesség fejlesztése: tablókészítés rádiótörténeti kutatómunka alapján, képanyagok válogatása és bemutatása szóban. Írás, szövegalkotás: irodalmi szöveg átírása rádióhírré; rádióhír átírása kabarétréfává stb. Az irodalom és az olvasó kapcsolata: az irodalom jelentőségének feltérképezése a rádiózásban. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése: a rádió, a tévé és az internet összehasonlítása, a tömegkommunikációs médiumok sajátosságainak tudatosítása.

Széles szórású tömegkommunikációs eszközök. Közszolgálati és kereskedelmi, egyprofilú és többprofilú rádiócsatornák. Írott anyagot megszólaltató rádióműsorok és hangos anyagok. Élő, egyenes adás és felvett adás. Rádiós műfajok: híradó, zenei műsorok, beszélgetős műsorok, korosztályi-, réteg- és kisebbségi műsorok, művészeti és irodalmi műsorok, szórakoztató műsorok, sportműsorok, sorozatok és magazinok.

54

Az idegen szavak helyesírása

Az óra témája az idegen szavak helyesírása. Ehhez meg kell különböztetnünk őket meghonosodott társaiktól, a jövevényszavaktól, és meg kell különböztetnünk a magyaros írásmódot az eredeti írásmód magyar kiejtését tükröző írásmódtól. Ki kell térünk az átírás szabályaira a „ch”, az „x” és a „q” betű esetében és az idegen szavak toldalékolására vonatkozó szabályokra. Mindezt gyakorolni is szükséges a tankönyv és a munkafüzet feladatai alapján.

Írás, szövegalkotás. Ismeretek az anyanyelvről: az idegen szavak helyesírásának gyakorlása. A tanulási képesség fejlesztése: kézikönyv használata helyesírási kérdések eldöntésére (A magyar helyesírás szabályai).

Jövevényszavak (meghonosodott szavak) és idegen szavak. Latin betűs nyelvekből származó és nem latin betűs nyelvekből származó idegen szavak. Magyaros írásmód és az idegen eredeti magyar kiejtését tükröző átírás. A „ch”, az „x” és a „q” átírására vonatkozó szabályok. Az i képző és az i-re vagy y-ra végződő idegen helységnevek.

Idegen nevek kötőjeles toldalékolása. Az a-ra, e-re, o-ra, ö-re végződő idegen szavak, nevek toldalékolása. 55

Tévés műfajok 1.

Ezen az órán a tömegkommunikációs eszközök közül a televízióval, ennek fajtáival, műsortípusaival, ezek közül is az információs műsorokkal és azok legnépszerűbb műfajával, a tévéhíradóval foglalkozunk. A tankönyv és a munkafüzet játékos feladatai alapján műsortervet készíthetünk egy-egy közszolgálati és kereskedelmi csatorna számára, vagy írhatunk tévéhírt tudományos szövegből. Ennek kapcsán megtárgyalhatjuk a tulajdonosi viszonyok, a finanszírozás és a műsorkínálat kapcsolatát, összevethetjük a televíziós hírt az újsághírrel.

Olvasás, írott szöveg megértése. Írás, szövegalkotás: tudományos szöveg átfogalmazása tévéhírré stb. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése: televíziós csatornák kínálatának összehasonlítása. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése: tulajdonosi, finanszírozási és műsorpolitikai összefüggések megvitatása.

Audiovizuális tömegkommunikációs eszközök: mozi és televízió. Közszolgálati és kereskedelmi televíziós csatornák. Tematikus csatornák. Nézettség és színvonal. A televíziós műsorok hét nagy csoportja: információs műsorok, filmműsorok, kulturális és oktató műsorok, gyerekműsorok, sportműsorok, szórakoztató műsorok, promóciós műsorok. Tulajdonosi viszonyok, finanszírozás és műsorszerkezet. Televíziós hír és újsághír.

56

Az elválasztás. Az írásjelek

Az óra egyik feladata a szótagolás és elválasztás szabályainak felelevenítése és gyakorlása, különös tekintettel a kivételekre: az összetett szavakra, az összetett idegen szavakra, az igekötőkre és a fokjelre. Az óra másik feladata az írásjelek

Olvasás, írott szöveg megértése. Ismeretek az anyanyelvről: központozás, többszörösen összetett mondatok tagolása. Egyéni munka, közös értékelés. Írás, szövegalkotás. A tanulási képesség fejlesztése: kézikönyv használata helyesírási kérdések eldöntésére (A magyar helyesírás szabályai).

A szótagolás általános szabályai és a kivételek: az összetett szavak, az összetett idegen szavak, az igekötők és a fokjel elválasztása. Az írásjelek és alkalmazásuk köre. A

használati szabályainak tudatosítása és gyakorlása: melyik írásjel mikor használatos; összetett mondatok esetében melyik tagmondat modalitása határozza meg a mondatvégi írásjelet; melyek az idézés különböző formái. Érdemes kitérni rá, hogy miként érzékeltetjük szóban az írásjeleket.

vessző használatára vonatkozó szabályok. A mondatvégi írásjelek megválasztása alárendelő és mellérendelő összetett mondatok esetében. Az írásjelek használata idézés során. Az írásjelek érzékeltetése a beszédben.

57

Tévés műfajok 2.

A tömegkommunikációval foglalkozó Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és utolsó órán a televízió még nem megértése. Írás, szövegalkotás. Az ítélőképesség, az tárgyalt műsortípusaival erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése. foglalkozunk: a filmműsorokkal, a kulturális és oktató műsorokkal, a gyerekműsorokkal, a sportműsorokkal és a szórakoztató műsorokkal. A beszélgetés igény szerint irányítható a szappanoperák, a valóságshow-k vagy a tehetségkutató versenyek felé. A tankönyv és a munkafüzet játékos feladatai alapján saját adót tervezhetünk magunknak, egy némafilm nonverbális eszközeit tanulmányozhatjuk, vagy megvitathatjuk, miért a gyerekműsorok közötti reklámok a legértékesebbek.

Filmműsorok: játékfilmek és sorozatok. Kulturális és oktató műsorok. Gyerekműsorok. Sportműsorok (élő közvetítés és közvetítési jog). Szórakoztató műsorok: a kabaré, a showműsor, a könnyűzenei adás, a valóságshow és a tehetségkutató versenyek. Filmtörténet és televíziótörténet.

58

Rövidítések, mozaikszók, számok

Az óra célja a mozaikszavak, a szóösszevonások, a rövidítések, a számnevek és a dátumok helyesírásának bemutatása mind

A mozaikszó, a szóösszevonás és a rövidítés. A valódi és a jelszerű rövidítések.

Írás, szövegalkotás. Ismeretek az anyanyelvről: a mozaikszavak, a szóösszevonások, a rövidítések, a számnevek és a dátumok helyesírásának gyakorlása. A tanulási képesség fejlesztése: kézikönyv használata

alapformájukban, mind toldalékos alakjukban (különös tekintettel arra, hogy mikor kell, és mikor nem kell pontot tenni és kötőjelet használni). Az óra feladata továbbá az említett szabályok alkalmazásának gyakorlása.

helyesírási kérdések eldöntésére (A magyar helyesírás Írásmódjuk és szabályai). toldalékolásuk. A számnevek helyesírása kétezerig és tovább. A sorszámnevek toldalékolása. A keltezés bevett formái. Az évszám mint alany, mint birtokos jelző és mint névutós álszintagma tagja. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése: a beszédet kísérő nonverbális jelek értelmezése, tájékozódás a nem nyelvi jelek területén. Olvasás, írott szöveg megértése: Kosztolányi Dezső Esti Kornél című műve kilencedik fejezetének értelmezése a nonverbális kommunikáció jelentősége szempontjából.

59

Vizuális kommunikáció

Az óra célja a beszéd közben használt legfontosabb vizuális jelek áttekintése. Megkülönböztethetjük őket a beszédet kísérő akusztikus jelektől, de párhuzamot is vonhatunk közöttük, hiszen mind az akusztikus, mind a vizuális jelek a beszélő (vagy a hallgató) érzelmi állapotáról adnak képet. Megerősíthetik, de meg is kérdőjelezhetik a szóban elhangzottakat. Fényképek és egy Kosztolányi-novella elemzése során alkalmazhatjuk a tanultakat.

60

Összefoglalás I. Helyesírásunk rendszere. Szóelemzés, hagyomány, egyszerűsítés. Különírás,

Az óra célja ismétlés a Helyesírásunk Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és című tankönyvi rész első három megértése. Írás, szövegalkotás. Ismeretek az fejezete alapján. anyanyelvről.

Nyelvi és nem nyelvi jelek. Velünk született (fiziológiai eredetű) és tanult nem nyelvi jelek. A beszédet kísérő akusztikus jelek (az ún. szövegfonetikai eszközök): a hangsúly, a hanglejtés, a hangerő, a beszédtempó, a szünet. A beszédet kísérő vizuális jelek: a mimika, a gesztus, a testtartás, a térköz, a külső megjelenés. A beszédet kísérő akusztikus és vizuális jelek érzékeltetésének lehetőségei írásban. Helyesírásunk rendszere. Szóelemzés, hagyomány és egyszerűsítés. Különírás és egybeírás.

egybeírás

61

Összefoglalás II. A kezdőbetű. Az idegen szavak helyesírása. Az elválasztás. Az írásjelek. Rövidítések, mozaikszók, számok

Az óra célja ismétlés a Helyesírásunk Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és című tankönyvi rész további négy megértése. Írás, szövegalkotás. Ismeretek az fejezete alapján. anyanyelvről.

Kis és nagy kezdőbetű. Az idegen szavak helyesírása. Az elválasztás és az írásjelek. A rövidítések, a mozaikszók, a szóösszevonások, a számok és a dátumok helyesírása.

62

Témazáró dolgozat

Az óra célja a diákok helyesírási ismereteinek felmérése. Ezt szolgálja a komplex dolgozat szövegértési, szövegalkotási és elemzési feladatokkal.

Olvasás, írott szöveg megértése. Írás, szövegalkotás. Lásd az előző rovatokban! Ismeretek az anyanyelvről. Helyesírási teszt kitöltése. Önálló munka.

63

Jelek és jelrendszerek

Az óra egyik fontos feladata a visszajelzés, a tanulók teljesítményének átfogó értékelése, a félreértések, tévedések, hibák tisztázása. Az óra további célja, hogy a nyelvet és a nyelvi jeleket mint a jelrendszerek és a jeltípusok egyikét mutassa be. Ehhez meg kell ismertetni a diákokkal a jel és a jelrendszer szemiotikai (jelelméleti) fogalmát, valamint a főbb jeltípusokat. Az óra feladata továbbá a jeltípusok felismerésének és használatának gyakorlása a tankönyv

Ismeretek az anyanyelvről. Olvasás, írott szöveg megértése: vizuális jelek olvasásának fejlesztése ikonikus jelek értelmezésével. Írás, szövegalkotás: a rajzkészség és a vizuális jelekkel írás fejlesztése ikonikus jelek készítése révén.

A szemiotika tudománya. A jel fogalma. Természetes és mesterséges jelek. A jelek típusai: ikon, index, szimbólum. Jelelem (hang) és nyelvi jel (morféma, szó stb.). A nyelvi jel részei: jelölő (hangsor) és jelölt (fogalom). A jeltárgy (a jelölt fogalom jelentéskörébe tartozó egyedi tárgy).

és a munkafüzet feladatai alapján. 64

Kommunikáció és etikett

Az óra célja, hogy gazdagítsa a diákok ismereteit az emberek közötti érintkezés illemszabályait illetően. Az etikett tág birodalmából négy témára koncentrálunk, amelyek könnyen összefüggésbe hozhatóak a kommunikáció fogalmával: a köszönési szokásokra, a tegezésre, a telefonbeszélgetés illemszabályaira és az öltözködési normákra. Fontos tudatosítanunk, hogy az illemszabályok ugyan változnak, de bizonyos szabályok aktuálisan érvényben vannak, s bár áthághatóak, ennek mások számára olyan világos jelentése van, mint szavainknak.

Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése: az illemszabályok jelentőségének és történetiségének tudatosítása. Ismeretek az anyanyelvről: a köszönés- és megszólításmódok, a tegezés és magázás jelentőségének tudatosítása. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése:a vitakészség fejlesztése az illemszabályok jelentőségéről szóló vitában (pl. igaz-e, hogy nem a ruha tesz az embert stb.).

Az etikett fogalma általában. A kommunikációs illemszabályok. Köszönési szokások (ki köszön előre). Tegezés és magázás (a tegezés kezdeményezésének joga). A telefonbeszélgetés illemszabályai (köszönés, bemutatkozás, az alkalmatlankodás elkerülése stb.). Öltözködési normák (melyik alkalomra milyen öltözet való).

65

Hangalak és jelentés

Az óra fő témája a szavak hangalakja és jelentése közötti kapcsolat típusainak áttekintése egyazon szón belül és több szó viszonyában. Egyazon szón belül e kapcsolat általában motiválatlan, azaz szimbolikus, kivételesen motivált, azaz ikonikus (lásd hangutánzó és hangulatfestő szavak). Több szó viszonyában egy hangalakhoz kapcsolódhat több jelentés (többjelentésű szavak, azonos alakú szavak), vagy fordítva (rokon értelmű szavak, hasonló alakú szavak). E

Ismeretek az anyanyelvről. Olvasás, írott szöveg megértése: Gyimóthy Gábor Nyelvlecke című versének értelmezése. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése: érvelés a magyar nyelv sokszínűsége mellett Gyimóthy költeménye alapján. Írás, szövegalkotás: Balassi Bálint versének átfogalmazása szinonimák segítségével. A tanulási képesség fejlesztése: kézikönyv (a Magyar Értelmező Kéziszótár) használata helyesírási kérdések eldöntésére.

Hangalak és jelentés kapcsolata egy szón belül (motivált és motiválatlan szavak) és több szó viszonyában (többjelentésű és azonos alakú szavak, rokon értelmű és hasonló alakú szavak, ellentétes jelentésű szavak). A motivált szavak alfajai: hangutánzó és hangulatfestő szavak. A rokon értelmű szavak alfajai: azonos jelentésű és

szavak jelentése összefügghet (elsődleges és másodlagos jelentés), vagy nem, lehet azonos, hasonló vagy eltérő. Az óra másik témája a szavak jelentésmezője: a fogalmak hierarchiája, illetve egyenrangú kapcsolatai. A közöttük lehetséges logikai és fogalmi viszonyok.

hasonló jelentésű szavak. A hasonló alakú szavak alfajai: alakváltozatok és alakpárok. A szavak jelentésmezője: hierarchikus és egyenrangú kapcsolatok; logikai és fogalmi viszonyok.

Az óra célja a hivatalokkal, Írás, szövegalkotás: hivatalos levelek (kérvény, hatóságokkal, cégekkel és reklamáció, meghívó stb.) fogalmazásának intézményekkel való írásbeli gyakorlása. kommunikáció szabályainak tudatosítása. A hivatalos levél formai követelményeinek bemutatása különös tekintettel a kérvény műfaj további sajátosságaira. Fel kell hívnunk diákjaink figyelmét az elektronikus levelezés illemszabályaira, és gyakoroltatnunk kell velük hivatalos levelek (kérvény, reklamáció, meghívó stb.) fogalmazását a tankönyv feladatai alapján.

A hivatalos levél formai követelményei: a feladó, a címzett, a keltezés és a tárgymegjelölés elhelyezése a fejlécben, a megszólítás, a kifejtés, a záradék, az elköszönés és az aláírás. A kérvény mint hivatalos levél, és tartalmi sajátosságai (udvariasság és meggyőző érvelés). Az email etikett illemszabályai (tárgymegjelölés, korlátozott terjedelmű anyagok csatolása, gyors válasz stb.).

66

Hivatalos levél, kérvény

67

Összefoglalás: A tankönyv 72. oldalától a témához kommunikáció. A kapcsolódó leckék alapján. médiaműfajok, ezen belül a sajtó-, a rádiós- és a tévés műfajok.

68

Összefoglalás: A tankönyv 96. oldalától a témához Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és kommunikáció. A vizuális kapcsolódó leckék alapján. A Jelek és megértése. Írás, szövegalkotás. Ismeretek az

Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése. Írás, szövegalkotás. Ismeretek az anyanyelvről. A tanulási képesség fejlesztése: ismeretek rendszerezése. Közös munka, a társas kapcsolatok elmélyítése.

A médiaműfajok. A sajtó-, a rádiós- és a tévés műfajok.

A vizuális kommunikáció. Kommunikáció és etikett.

69

kommunikáció. Kommunikáció és etikett. Hivatalos levél, kérvény. Jelek és jelrendszerek. Hangalak és jelentés.

jelrendszerek témakör két leckéje alapján.

anyanyelvről. A tanulási képesség fejlesztése: ismeretek rendszerezése. Közös munka, a társas kapcsolatok elmélyítése.

Hivatalos levél, kérvény. Jelek és jelrendszerek. Hangalak és jelentés.

Témazáró dolgozat: kommunikáció

Az óra célja a diákok helyesírási ismereteinek felmérése. Ezt szolgálja a komplex dolgozat szövegértési, szövegalkotási és elemzési feladatokkal.

Olvasás, írott szöveg megértése. Írás, szövegalkotás. Az eddig tanult témakörök. Ismeretek az anyanyelvről. Komplex írásbeli dolgozat a címben szereplő témák alapján. A dolgozat rákérdez definíciókra, tartalmaz szövegértési, szövegalkotási és tesztfeladatokat is. A dolgozat célja, hogy tömegkommunikációval kapcsolatos ismereteket, valamint a jelek, jelrendszerek világában való tájékozódási képességet felmérje. Önálló munka.

Tantervi felosztás Tematikus egység a kerettantervben

Óraszám a kerettantervben Óraszám a tanmenetben (9-10. osztály együtt)

Kommunikáció

12 Nyelvi szintek, a nyelv grammatikai jellemzői

20 Szövegértés, szövegalkotás

13

Helyesírási ismeretek 12 A szöveg 22

Órák sorszáma a tanmenetben

2., 3., 6., 7., 9., 11., 21., 22 fele, 35., 36., 40., 41. fele, 42. fele, 45., 48., 51., 53., 22,5 55., 57., 59., 64., 67., 69., 70. 5., 8., 10., 12., 16., 18., 20., 22. fele, 25., 27., 28., 31., 33., 34., 36., 38., 39., 41. fele, 42. fele 18,5 13., 15., 17., 24. 4 14., 43., 44., 46., 47., 49., 50., 54., 56., 58., 60., 61., 14 62., 71. 4., 19., 26., 28., 30., 32., 52., 66. 8

Stilisztika Jelentéstan Összesen Egyéb: bevezető óra a tanév elején Egyéb: tanévzárás Az egyéb órákkal együtt:

10

0

8 97 1 1

3 70 1 1 72

63., 65., 68. 1. 72.