TÖRTÉNELEM 9. TANMENETJAVASLAT

TÖRTÉNELEM 9. TANMENETJAVASLAT

Új tananyag feldolgozása

Összefoglalás, gyakorlás, ellenőrzés

Teljes óraszám 74 óra

Kerettantervi órakeret 65 óra

Az őskor és az ókori Kelet

7

2

9

8

Az ókori Hellász

9

2

11

11

Az ókori Róma

11

3

14

12

A középkor

14

4

18

18

A magyarság története a kezdetektől 1490-ig

14

4

18

16

4

4

Témák

A projekttémák feldolgozása

A tanmenetjavaslatban található rövidítések magyarázata: F: fogalmak, szakkifejezések É: évszámok N: nevek T: topográfiai ismeretek A kerettantervi követelményekben nem szereplő fogalmakat, neveket, évszámokat és helyszíneket dőlt betűvel jelöltük.

2

Témák órákra bontása

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója

Célok, feladatok

Fejlesztési terület

Ismeretanyag

AZ ŐSKOR ÉS AZ ÓKORI KELET 1.

Bevezető óra

2.

1. Az őskor

3.

3

Ismerkedés a tanulócsoporttal.

Az őstörténet forrásainak bemutatása. Az evolúció és az emberré válás folyamatának elemzése. A mitokondriális Éva elmélete. Az őskor két szakaszának, valamint az életmód átalakulásának bemutatása. A Willendorfi Vénusz kőanyagából levonható következtetések. A neolit forradalom fogalmának értelmezése. Miért jött létre a mezolitikumban a letelepült életmód, és ez mennyiben segítette elő az élelemtermelés kialakulását? 2. Az ókori Mezopotámia A mezopotámiai civilizáció hátterének és jellemzőinek feltárása. A természetföldrajzi körülmények és a civilizáció fejlődése közötti kapcsolatnak a tisztázása. A főbb régészeti leletek kiemelése. A társadalmi viszonyok és életkörülmények elemzése Hammurapi törvényei alapján.

1. Ismeretszerzés, tanulás Forrástípusok felismerése, információgyűjtés és azok rendszerezése (pl. az őskorra vonatkozó forráscsoportok). 2. Kritikai gondolkodás Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása (pl. az őskor szakaszainak összehasonlítása). A földrajzi tényezők szerepének felismerése az emberek életében (pl. a letelepedést elősegítő tényezők).

F: régészet, Homo sapiens, őskőkor, újkőkor, zsákmányoló életmód, mágia, evolúció, Neandervölgyi ember, neolit forradalom É: Kr. e. 8000 körül, Kr. e. 3000 körül N: Charles Darwin T: „termékeny félhold”

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. régészeti emlékek Mezopotámiában). A földrajzi környezet szerepe a mezopotámiai civilizáció életében (pl. öntözéses gazdálkodás jellemzői). 2. Kritikai gondolkodás A lényeg kiemelése, az ismeretek problémaközpontú elrendezése (pl. a kultúra sajátosságainak bemutatása Hammurapi törvényei alapján).

F: városállam, öntözéses földművelés, politeizmus, bronzkor, sumerek, ékírás É: Kr. e. 3000 körül, Kr. e. 18. század N: Hammurapi, Gilgames T: Mezopotámia, Babilon, Tigris, Eufrátesz

Témák órákra bontása 4.

5.

6.

4

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 3. Az ókori Egyiptom

Célok, feladatok Az ókori Egyiptom legfontosabb művészettörténeti emlékeinek bemutatása. A különböző történelmi források értelmezésével a civilizáció főbb vonásainak (pl. vallás, kultúra) bemutatása. Mezopotámia és Egyiptom összehasonlítása néhány szempont alapján.


1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. régészeti emlékek Egyiptomban). A földrajzi környezet szerepe az egyiptomi civilizáció életében (pl. öntözéses gazdálkodás jellemzői). 2. Kritikai gondolkodás Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása (pl. eltérő és hasonló vonások az ókori Kelet civilizációjának történetében, kultúrájában). 4. Hódító birodalmak A hódító birodalmak terjeszkedési 1. Ismeretszerzés, tanulás irányainak elemzése. A források áttekintése és értékelése (pl. A látványos sikerek okainak feltárása. írásos források a hódító birodalmak A birodalomszervezés közötti működéséről). különbségek kiemelése. 2. Kritikai gondolkodás A főbb régészeti emlékek kiemelése. Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása (pl. eltérő és hasonló vonások az Asszír és a Perzsa Birodalom történetében). 5. Az ókori zsidó állam és Az ókori zsidóság történetének 1. Ismeretszerzés, tanulás Fönícia áttekintése. A források áttekintése és értékelése (pl. a A zsidó vallás kialakulása, zsidó nép történetének és vallásának körülményeinek és forrásainak elemzése. írásos forrásai). A politeizmus emlékei a héber Bibliában. 2. Kritikai gondolkodás A zsidóság egyistenhitének Történeti események és jelenségek összehasonlítása a többi civilizáció megfigyelése és összehasonlítása (pl. az vallásaival. ókori Kelet vallásainak összehasonlítása). Az ókori Fönícia kulturális szerepének kiemelése.

Ismeretanyag F: piramisok, fáraó, múmia, hieroglifa, politeizmus É: Kr. e. 2950 körül, Kr. e. 332 T: Egyiptom, Nílus, Alsó- és FelsőEgyiptom, Théba N: Kheopsz, Amon-Ré, Ozirisz, Ehnaton, Hérodotosz

F: despotizmus, ékírás É: Kr. e. 7. század (Asszíria fénykora), Kr. e. 6. század (Perzsia felemelkedése) N: I. Dareiosz, Assur-ban-apli, Kürosz T: Perzsia, Asszíria, Ninive F: Kánaán, egyistenhit, zsidó vallás, Ószövetség (héber Biblia), próféták, babiloni fogság, betűírás É: Kr. e. 10. század N: Ábrahám, Mózes, Dávid, Salamon T: Palesztina, Jeruzsálem, Fönícia, Büblosz


5


Célok, feladatok


7.

6. Az ókori India és Kína története

A természetföldrajzi körülmények és a két civilizáció történeti viszonyainak bemutatása. India és Kína főbb kulturális örökségének bemutatása. A térségben kialakuló világvallások jellemzőinek feltárása és összehasonlítása. Az indiai társadalmi viszonyok bemutatása a források alapján.

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. régészeti emlékek az ókori Kínában). A földrajzi környezet szerepe a két civilizáció életében (pl. a földrajzi és az éghajlati viszonyok szerepe). 2. Kritikai gondolkodás Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása (pl. eltérő és hasonló vonások a két civilizáció történetében, kultúrájában).

8–9.

Összefoglalás, ellenőrzés

A tananyag áttekintése a megadott szempontok szerint. A munkafüzet feladatainak feldolgoztatása. Számonkérés.

3. Kommunikáció Szóbeli beszámoló gyűjtő-, illetve kutatómunkával szerzett ismeretek alapján (pl. az ókori keleti civilizációk jellegzetes tárgyi emlékeinek és kulturális örökségének feldolgozása). 4. Tájékozódás térben és időben A megismert történelmi események időrendbe állítása (pl. ókori keleti civilizációk ábrázolása idővonalon).

Ismeretanyag F: árja, kasztrendszer, érinthetetlenek, lélekvándorlás, buddhizmus, brahmanizmus, Selyemút É: Kr. e. 1500 körül (árja bevándorlás), Kr. e. 3. század vége (a kínai császárság kezdete) N: Buddha, Konfucius, Csin Si Huang-ti T: India, Kína, Indus, Gangesz, Sárga-folyó



Célok, feladatok


Ismeretanyag

AZ ÓKORI HELLÁSZ

6

10.

7. A poliszok világa

11–12.

8. Az athéni demokrácia kialakulása

A korai görög történelem legfontosabb régészeti emlékeinek bemutatása. A bronzkori kultúrák és a távolsági kereskedelem kapcsolatának tisztázása. A polisz fogalmának értelmezése, a poliszok világának bemutatása. A görög gyarmatosítás okainak és irányainak elemzése.

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. régészeti emlékek a krétai és a mükénéi civilizáció időszakából). 2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. a polisz kialakulásának körülményei, a görög gyarmatosítás háttere). A földrajzi tényezők szerepének felismerése az emberek életében (pl. az első bronzkori kultúrák fejlődését befolyásoló tényezők). Az athéni történelem főbb eseményeinek 1. Ismeretszerzés, tanulás bemutatása. A források áttekintése és értékelése (pl. Az arisztokrata családok vetélkedése, a Drakón vérbosszúellenes törvénye. demokrácia irányába tett lépések A társadalom vagyoni felosztása. A kiemelése. zeugitészek hopliták, nem A főbb rendelkezések elemzése a ökörfogatosok.) források alapján. 2. Kritikai gondolkodás A demokrácia fogalmának tisztázása, az A történelmi változások nyomon athéni államszervezet működésének követése (pl. az athéni társadalom és bemutatása. állam átalakulása). Történelmi problémák felismerése és elemzése (pl. Szolón és Kleiszthenész korában nem volt demokrácia. A cserépszavazás manipulálása.)

F: régészet, bronzkor, mítosz, mitológia, polisz, arisztokrácia, démosz, türannisz, görög gyarmatosítás N: Homérosz, Heinrich Schliemann É: Kr. e. 13. század, Kr. e. 8–6. század T: Knósszosz, Trója, Kréta, Mükéné

F: adósrabszolgaság, teherlezárás, népgyűlés, esküdtbíróság, polgár, polgárjog, türannisz, sztratégosz, cserépszavazás É: Kr. e. 594, Kr. e. 508 N: Drakón, Szolón, Peiszisztratosz, Kleiszthenész T: Balkán-félsziget, Athén, Attika


7


Célok, feladatok


Ismeretanyag

9. A spártai állam és társadalom

A spártai állam és társadalom bemutatása az írásos források alapján. A köztudatban élő Spárta-kép és a régészeti feltárásokon alapuló megállapítások közötti különbségek kiemelése. Spárta és Athén összehasonlítása (társadalom és államszervezet).

F: dór, helóta, krüpteia, vagyoni egyenlőség kérdése, polgárjog, ephorosz, vének tanácsa, gyermekkitétel N: Lükurgosz É: – T: Peloponnészosz, Spárta

14.

10. A görög poliszok mindennapjai

Az athéni társadalom rétegződése, illetve a nők és gyermekek helyzetének bemutatása a források alapján. A nők polgárjoga. Az életkörülmények bemutatása.

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. a spártai társadalom rétegződése, életmód). 2. Kritikai gondolkodás A források kritikai kezelése (pl. Spártáról a történetírásban kialakult hagyományos kép árnyalása). Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása (pl. az ókori Athén és Spárta államszervezetének összehasonlítása). 1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. az athéni társadalom rétegződése, a nők helyzete Hellászban, gyermeknevelés, életmód).

15–16.

11. A görög–perzsa háborúk és az athéni demokrácia fénykora

A görög–perzsa háborúk szakaszainak és a főbb hadmozdulatoknak elemzése a források alapján. A marathóni futás legendája. Athén nagyhatalmi politikájának jellemzői. Az athéni demokrácia fénykorának bemutatása, illetve Periklész tevékenységének értelmezése. Athén kulturális virágkorának bemutatása (építészet, irodalom).

1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. a görög–perzsa háborúk főbb szakaszai). Ismeretszerzés más tantárgyakból és szaktudományi munkákból (pl. művészettörténeti emlékek Athénban, az antik dráma). 2. Kritikai gondolkodás A források kritikus kezelése (pl. Periklész tevékenységének megítélése). Emberi magatartások és döntések megfigyelése (pl. Miltiadész, Leónidasz, Themisztoklész és Periklész).

F: hoplita, flotta, déloszi szövetség, demokrácia, napidíj, Parthenón, sztratégosz N: Miltiadész, Leónidasz, Themisztoklész, Periklész, Pheidiasz É: Kr. e. 490, Kr. e. 480, Kr. e. 5. század közepe T: Perzsa Birodalom, Marathón, Thermopülai szoros, Szalamisz, Akropolisz

F: polgárjog, metoikosz, rabszolga, gyermekhalandóság, agora, pedagógus, gümnaszion


8

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 12. Hellász válsága és Nagy Sándor birodalma

18.

13. Az antik görög vallás és művelődés

19–20.


Célok, feladatok A poliszvilág válságát okozó események bemutatása. Makedónia hegemonisztikus törekvéseinek értelmezése a források alapján. Nagy Sándor hadjáratának elemzése a térkép segítségével. Nagy Sándor történelmi jelentőségének tisztázása. A kialakuló hellenizmus fogalmának értelmezése.


1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. Nagy Sándor hadjáratának áttekintése). Ismeretszerzés más tantárgyakból és szaktudományi munkákból (pl. a hellenizmus kultúrája). 2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. a poliszvilág válsága, Makedónia felemelkedése). A görög vallás legfőbb jellemzőinek 1. Ismeretszerzés, tanulás bemutatása. Az információk rendszerezése és A vallás kultuszainak és a értelmezése (pl. görög történetírás és sportrendezvények közötti kapcsolatok filozófia). kiemelése. Ismeretszerzés más tantárgyakból és Az állatáldozat közösségformáló szerepe. szaktudományi munkákból (pl. görög A görög filozófia főbb gondolkodóinak mitológia). bemutatása. A görög történetírás jellemzése a források alapján. A tananyag áttekintése a megadott 3. Kommunikáció szempontok szerint. Folyamatábra, diagram A munkafüzet feladatainak elemzése/készítése (pl. az athéni feldolgoztatása. demokrácia kialakulása). Számonkérés. 4. Tájékozódás időben és térben Különböző időszakok történelmi térképeinek összehasonlítása, a változások hátterének feltárása (pl. a görög–perzsa háborúk, Nagy Sándor birodalmának kialakulása térképek alapján).

Ismeretanyag F: peloponnészoszi háború, hellenisztikus kor, hellenizmus, diadokhosz É: Kr. e. 431–404, Kr. e. 336–323 N: Démoszhenész, II. Philipposz, Nagy Sándor, T: Makedónia, Alexandria, Gordion, Türosz, Gaugaméla, Szúza

F: antropomorf, politeizmus, olümpiai játékok, gyógyító szentélyek, filozófia É: Kr. e. 776 N: a főbb olümposzi istenek, Platón, Arisztotelész, Hérodotosz, Thuküdidész T: Olümposz, Delphoi, Olümpia



Célok, feladatok


Ismeretanyag

AZ ÓKORI RÓMA

9

21.

14. Itália első évszázadai

Róma alapításának körülményei a mondák és a régészeti feltárások alapján. Az etruszk és a görög kultúra hatásai a római kultúrára. A köztársasági Róma államberendezkedésének elemzése a források segítségével. A főbb római hivatalok és tisztségviselők kiemelése.

22.

15. A hódító Róma

Róma hódítási szakaszainak feltárása. A pun háborúk hadmozdulatainak elemzése a források alapján. A birodalomépítés jellemzőinek bemutatása, illetve a sikeres római külpolitika okainak tisztázása.

23–24.

16. A köztársaság válsága A hódítások társadalmi hatásainak elemzése. A köztársaság válságát okozó események feltárása, illetve a polgárháború főbb szakaszainak kiemelése. Az egyes politikusok egyeduralmi törekvéseinek kiemelése, illetve Iulius Caesar katonai-politikai pályájának bemutatása.

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. írásos források és régészeti emlékek). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (pl. a köztársaság államszervezeti ábrája). 2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. Róma politikai berendezkedése az első évszázadokban). 1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. a római–pun háborúk szakaszai). 2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. Róma birodalommá válása). 2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. a polgárháború egyes szakaszainak áttekintése). Emberi magatartások és döntések megfigyelése (pl. Marius, Sulla, Iulius Caesar). A történelmi problémák felismerése (pl. a köztársaság válságának okai, egyeduralmi törekvések). Feltevések megfogalmazása történelmi személyiségek cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról (pl. Caesar intézkedései).

F: latinok, etruszkok, királyság, senatus, consul, köztársaság, patrícius, plebejus, dictator, néptribunus É: Kr. e. 753, Kr. e. 510 N: Romulus, Remus, Tarquinius Superbus T: Itáliai félsziget, Róma, Tiberis F: colonia, provincia, punok, senatori rend, legio É: Kr. e. 264–146 N: Pürrhosz, Hannibál, Scipio T: Karthágó, Szicília, Hispánia, Alpok, Cannae, Zama F: polgárháború, optimaták, populares, diktatúra, proscriptio É: Kr. e. 133, Kr. e. 60, Kr. e. 48, Kr.e. 44 N: Gracchus-testvérek, Marius, Sulla, Spartacus, Iulius Caesar, Pompeius, Kleopátra, Brutus T: Capua, Rubicon folyó, Pharszalosz, Gallia

Témák órákra bontása 25–26.

10


Célok, feladatok


Ismeretanyag

17. Az egyeduralom kialakulása

A polgárháború utolsó szakaszának áttekintése. Octavianus egyeduralmi törekvéseinek értelmezése. Augustus principatusi rendszerének elemzése a források alapján. A principatus alapja a katonai diktatúra, amelyett a békéért cserében fogadtak el. A Iulius–Claudius-dinasztia császárainak bemutatása.

F: principatus, pax Romana É: Kr. e. 31, Kr. e. 27 – Kr. u. 14 N: Marcus Antonius, Octavianus– Augustus, Horatius, Tiberius, Caligula, Claudius, Nero T: Actium, Pannonia

27.

18. Életmód és mindennapok Rómában

Az ókori Róma főbb kulturális emlékeinek bemutatása. A római polgár hétköznapjainak elemzése a források alapján. A római vallás megismertetése, és összehasonlítása a görög vallással.

1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. a principatus kialakítása, a Iulius–Claudius-dinasztia császárai). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (pl. a principatus rendszerének működése). 2. Kritikai gondolkodás A források kritikus kezelése (pl. Augustus önéletírása és a történelmi események). 1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. a római nevek). 3. Kommunikáció Önállóan gyűjtött képekből tabló készítése (pl. Róma, a világváros). Beszámoló készítése népszerű tudományos irodalomból, szépirodalomból és tévéműsorokból (pl. szórakozási lehetőségek Rómában, a római vallás).

28.

Összegzés, gyakorlás

A munkafüzet feladatainak megoldása.

29.

19. A kereszténység kialakulása

Palesztina történetének áttekintése a római uralom idején. Jézus életének és tanításának bemutatása a források alapján. A keresztény egyház korai történetének áttekintése. A keresztény vallás összehasonlítása a zsidó vallással.

1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. a római uralom Palesztinában, a Pilatus-felirat, keresztény szimbólumok). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (pl. Jézus életének és tanításának áttekintése).

F: Újszövetség, evangélium, apostolok, az egyház páli fordulata, diaszpóra É: Kr. u. 70 N: Jézus, Mária, József, Heródes, Pilátus, Péter és Pál apostol T: Júdea, Betlehem, Názáret, Jeruzsálem

F: bérház, villa, vízvezeték, diadalív, Capitolium, Forum Romanum, Colosseum, Circus Maximus, Pantheon N: főbb római istenek


11

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 20. A császárság évszázadai

31.

21. A népvándorlás és az antik civilizáció felbomlása

32.

22. A Kárpát-medence a római korban

Célok, feladatok


A romanizáció fogalmának értelmezése, a provinciák áttekintése a térkép segítségével. Vespasianus uralmának alapjai. A principatus és a dominatus rendszerének összehasonlítása. A császárkori gazdaság és társadalom átalakulásának elemzése.

Ismeretanyag

2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. a császárság évszázadainak áttekintése, a romanizáció). A földrajzi környezet szerepe a Római Birodalom életében (pl. a terjeszkedés határai). Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása (pl. a principatus és a dominatus államszervezetének összehasonlítása). A népvándorlás menetének áttekintése a 1. Ismeretszerzés, tanulás térkép segítségével (egyes népcsoportok A források áttekintése és értékelése (pl. a vándorlási irányainak rögzítése). kereszténység diadalának forrásai). Constantinus látomásának átértelmezése. 2. Kritikai gondolkodás A birodalom kettéválásának és a A történelmi változások nyomon Nyugatrómai Birodalom bukásának követése (pl. a népvándorlás menete). bemutatása. Feltevések megfogalmazása történelmi A kereszténység 4. századi történetének személyiségek cselekedeteinek, elemzése a források alapján. viselkedésének mozgatórugóiról (pl. Constantinus reformjai).

F: limes, romanizáció, colonus, katonacsászárok, dák nép, dominatus, tetrarchia É: Kr. u. 284–305 N: Traianus, Hadrianus, Diocletianus T: Pompeji, Dacia

A római uralom értékelése a Kárpátmedencében. A főbb régészeti emlékek bemutatása. A főbb pannoniai és daciai városok áttekintése a térkép segítségével.

F: provincia, limes, Borostyánkő út, romanizáció É: Kr. u. 9–433 N: Traianus, Attila T: Pannonia, Dacia, Aquincum, Sopianae, Savaria, Napoca, Apulum

1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. a római uralom Pannóniában). 3. Kommunikáció Önállóan gyűjtött képekből tabló készítése (pl. római emlékhelyek a Kárpát-medencében).

F: keresztényüldözés, egyház, püspök, zsinat, dogma, államvallás, népvándorlás, hunok É: Kr. u. 313, 325, 395, 476 N: Constantinus, Attila T: Konstantinápoly, Milánó, Nicea, Ravenna


Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója Összefoglalás, ellenőrzés

Célok, feladatok


A tananyag áttekintése a megadott szempontok szerint. A munkafüzet feladatainak feldolgoztatása. Számonkérés.

Ismeretanyag

4. Tájékozódás térben és időben Történelmi időszakok jellegzetességeinek megragadása és összehasonlítása (pl. hasonló tartalmú görög és római események kronológiai párba állítása). Különböző időszakok történelmi térképeinek összehasonlítása, a változások hátterének feltárása (pl. a hódítások szakaszai).

A KÖZÉPKOR

12

35.

23. Róma örökösei: a Bizánci és a Frank Birodalom

36.

24. A középkori Európa születése

A Keletrómai Birodalom történelmi szerepének bemutatása az időszakban, több évszázados fennmaradásának a háttere. A Frank Birodalom kialakulása, illetve jelentőségének kiemelése: az első olyan birodalom, amelynek központja nem a Mediterraneum térségében található. Bizánc mellett a Frank Birodalom is Róma örökösének tartotta magát; az okok tisztázása. A Német-római Birodalom létrejöttéhez vezető események bemutatása. A kora középkori demográfiai változások elemzése, a mezőgazdasági módszerek megismertetése. A feudális társadalom kialakulásának körülményei, az egyes társadalmi rétegek jogainak és kötelezettségeinek részletezése.

2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. a barbár királyságok sorsa, a Frank Birodalom kialakulása). Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása (pl. a Keletrómai Birodalom és a Frank Birodalom összehasonlítása).

F: kancellária, grófság É: 732, 800, 843 N: Justinianus, Martell Károly, Nagy Károly, Karoling-dinasztia T: a Bizánci Birodalom, a Frank Birodalom területe, a verduni felosztás következményei, Ravenna, Aachen

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. a kora középkori gazdálkodás jellemzői). Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. a népvándorlás utolsó hulláma). 2. Kritikai gondolkodás A történelmi problémák felismerése (pl. a demográfiai változások okai, a feudális társadalom kialakulása).

F: normannok, kora középkor, önellátás, nyomásos gazdálkodás, uradalom, hűbériség, feudalizmus, majorság, földesúr, jobbágy, robot É: 933, 955, 962 N: I. Ottó T: Német-római Császárság


13

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 25. A keresztény világ kettéválása

38.

26. Az iszlám megjelenése és az arab hódítás

39.

27. Városfejlődés a virágzó középkorban

Célok, feladatok


Ismeretanyag

Az egyházszakadáshoz vezető folyamat megismerése, valamint a római katolikus egyház és az ortodox egyház közötti különbségek elemzése. A keresztény világ kettéválásának máig ható következményének ismerete. A szerzetesi közösségek kulturális szerepének felismerése. A pápaság politikai törekvéseinek elemzése, a pápai hatalom és a császárság küzdelmének az ismerete. Az iszlám vallás történelmi hátterének az ismerete, az iszlám hit főbb tanainak a megismerése. Mohamed történelmi jelentőségének megértése. Az arab terjeszkedés irányainak elemzése, és a kulturális hatások értékelése. A muszlim vallású térségek ismerete napjainkban. A virágzó középkor időszakának a kiemelése, a korszak összehasonlítása a kora középkorral. A középkori városok kialakulásának a háttere, a városok jogi és gazdasági kiváltságainak az ismerete. A városok társadalmának, gazdasági életének és az életkörülményeknek a bemutatása.

1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. a keresztény egyház történelme a kora középkorban). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (pl. a szerzetesség kialakulása). 2. Kritikai gondolkodás A történelmi problémák felismerése (egyházszakadás, és az invesztitúraharc).

F: ortodox egyház, római katolikus egyház, pápa, püspök, szerzetes, kolostor, bencés rend, kódex, invesztitúra, regula, teológia, Canossa-járás É: 1054, 1075 N: Szent Benedek, VII. Gergely T: Pápai Állam, a főbb egyházi központok, Monte Cassino

1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. az iszlám hit jellemzői, az arab terjeszkedés). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (pl. Mohamed életének és tanításának áttekintése).

F: iszlám, Korán, kalifa, dzsihád, mór kultúra, szunnita, síita É: 622, 732 N: Mohamed T: Mekka, Palesztina, Egyiptom, Perzsia, Córdoba, Damaszkusz, Bagdad

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. a középkori gazdálkodás jellemzői). Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. városi önkormányzat és céhes gazdaság). 2. Kritikai gondolkodás A történelmi problémák felismerése (pl. a demográfiai változások okai, a virágzó középkor időszaka).

F: virágzó középkor, polgárság, városi önkormányzat, városi kiváltságok, hospes, céh, levantei kereskedelem, Hanza É: 11–13. század T: néhány Hanza-város ismerete, Velence, Genova, Pisa, Flandria, Champagne


14


Célok, feladatok


Ismeretanyag

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. a keresztes hadjáratok okai és szakaszai). Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. a lovagi életmód jellemzői).

F: keresztes hadjáratok, templomosok, johanniták, lovag (társadalmi helyzet, értékrend, harcmodor, kultúra) É: 1095, 1187, 1204, 1291 N: Szaladin, I. Frigyes, Oroszlánszívű Richárd T: Szentföld (Jeruzsálem, Antiochia), Konstantinápoly

28. A keresztes hadjáratok és a lovagok világa

A keresztes hadjáratok okainak a feltárása, illetve a keresztes háborúk politikai következményeinek ismerete. A lovag társadalmi helyzetének és értékrendjének elemzése. A lovagi életmód és neveltetés bemutatása.

41.



42–43.

29. Nyugat-Európa államai a középkorban

A kialakuló nyugat-európai államok kormányzati rendszerének megismerése, a rendi mozgalmak hátterének ismerete. A rendi képviselet és a rendi országgyűlések működésének elemzése a források alapján, illetve a politikai berendezkedések összehasonlítása.

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. az angol rendi mozgalom dokumentumai). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (pl. a rendi monarchiák államszervezeti ábrája). 2. Kritikai gondolkodás Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása (pl. a királyi hatalom helyzete).

F: hűbéri kormányzás, Magna Charta Libertatum, rendiség, rendi monarchia É: 1215, 1265, 1302, 1356 N: IV. (Szép) Fülöp, Habsburg Rudolf, Luxemburgi IV. Károly, Luxemburgi Zsigmond

44.

30. A középkor művelődése

A hit (teológia) és a tudás (filozófia) kapcsolatának értelmezése, illetve a középkor világszemléletének megismerése. A középkori oktatás rendszerének elemzése, az egyetemek működési elvének áttekintése. A román és a gótikus építészet összehasonlítása, a főbb stílusjegyek megkülönböztetése.

1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. középkor filozófiája, egyetemek). 3. Kommunikáció Önállóan gyűjtött képekből tabló készítése (pl. román és gótikus építészet). Ismeretszerzés más tantárgyak és szaktudományi munkákból (pl. szerzetesek világa, eretnekmozgalmak).

F: hét szabad művészet, teológia, skolasztika, egyetem (karok, autonómia), kolduló rendek, eretnekség, inkvizíció, román stílus, gótika N: Aquinói Szent Tamás, Assisi Szent Ferenc, Szent Domonkos, III. Ince T: néhány egyetem (pl. Bologna, Oxford, Cambridge, Prága, Krakkó)


15


Célok, feladatok


Ismeretanyag

31. A hanyatló középkor

A hanyatló középkor fogalmának az értelmezése, illetve a korábbi korszakokkal való összehasonlítás. A pápai főhatalom helyzetének az elemzése az időszakban. A százéves háború okainak elemzése, a háború szakaszainak áttekintése, Jeanne d'Arc történelmi szerepének kiemelése.

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. Nyugat-Európa válságának háttere). 2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. a százéves háború menete). Feltevések megfogalmazása történelmi személyiségek cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról (pl. Jeanne d'Arc történelmi jelentősége).

F: hanyatló középkor, pestisjárvány, százéves háború, „avignoni fogság”, nyugati egyházszakadás É: 1337–1453, 1415, 1431 N: Jeanne d'Arc, Luxemburgi Zsigmond, Husz János T: Krím félsziget, Flandria, Orléans, Burgundia, Konstanz

46.

32. Közép- és KeletEurópa államai a középkorban

Kelet-Közép-Európa eltérő fejlődésének hátterének, és a régió történelmének főbb vonásainak bemutatása. A mongol (tatár) hódítás szakaszainak elemzése, az orosz területek sorsának bemutatása. A dinasztikus kapcsolatok áttekintése a régió történelmében.

47.

33. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése

Az Oszmán Birodalom terjeszkedési szakaszainak az elemzése. A hódítások hátterének tisztázása, az Oszmán Birodalom államszervezetének, közigazgatásának és hadseregének bemutatása.

1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. Kelet-Közép-Európa fejlődésének fő vonásai, dinasztikus kapcsolatok a térségben). 2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. a mongol/tatár hódítás üteme). 1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. az oszmán terjeszkedés szakaszai). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (pl. az Oszmán Birodalom államszervezeti ábrája). 2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. a balkáni államok sorsa).

F: hospes, ortodox kereszténység, Mongol Birodalom, Arany Horda, huszitizmus, Német Lovagrend É: 1241–42, 1410, 1415 N: Dzsingisz kán, Batu kán, III. Iván, Luxemburgi IV. Károly, Luxemburgi Zsigmond T: Kijev, Novgorod, Mongol Birodalom, Prága, Krakkó F: despotizmus, szultán, szpáhi, janicsár, vilajet, szandzsák É: 1389, 1396, 1453 N: Oszmán, Luxemburgi Zsigmond, II. Mohamed T: Kis-Ázsia, Konstantinápoly – Isztambul, Rigómező, Nikápoly, Havasalföld, Moldva


16


Célok, feladatok

34. Reneszánsz és humanizmus Itáliában

Az itáliai városállamok politikai berendezkedésének és gazdasági fejlődésének bemutatása. A reneszánsz kultúra és a humanista szemlélet bemutatása. A reneszánsz stílusjegyek elemzése.

49.

35. Hétköznapi élet a középkorban

50.


A középkori életviszonyok bemutatása, és összehasonlítása a római polgárok életkörülményeivel. A nők és gyermekek helyzetének elemzése a középkorban, illetve összehasonlítása az antik kultúrák viszonyaival. Az európai zsidóság középkori történetének áttekintése. A munkafüzet feladatainak megoldása.

Fejlesztési terület 1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. az itáliai városállamok jellemzői). 3. Kommunikáció Önállóan gyűjtött képekből tabló készítése (pl. reneszánsz építészet és művészet). Beszámoló készítése népszerű tudományos irodalomból, szépirodalomból, és tévéműsorokból (pl. humanista tudósok). 1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. nők és gyermekek helyzete a korban). 3. Kommunikáció Beszámoló készítése népszerű tudományos irodalomból, szépirodalomból, és tévéműsorokból (pl. életkörülmények a középkorban).

Ismeretanyag F: levantei kereskedelem, reneszánsz, humanizmus, könyvnyomtatás N: Medici-család, Dante, Petrarca, Leonardo Da Vinci, Gutenberg T: Velence, Firenze, Mainz

F: lovagi értékrend, apród, inas, antijudaizmus, előítélet, vérvád, jogfosztás


Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója Összefoglalás, ellenőrzés

Célok, feladatok A tananyag áttekintése a megadott szempontok szerint. Számonkérés.


Ismeretanyag

4. Tájékozódás időben és térben Az európai történelem elemzése (pl. összehasonlító időrendi táblázat készítése a 11–15. századi Nyugat-, Közép- és Kelet-Európa legfontosabb politikai eseményeiről). A történelmi tér változásainak leolvasása különböző térképekről (pl. az arab, illetve oszmán hódítás fontosabb szakaszainak bemutatása).

A MAGYARSÁG TÖRTÉNETE A KEZDETEKTŐL 1490-IG 53.

17

36. A magyar nép őstörténete

A magyar őstörténelem vitás kérdéseinek tisztázása az egyes tudományágak eredményei alapján. A magyar eredetről szóló mondák, illetve elméletek és a tudományos álláspontok bemutatása. A mitokondriális DNS vizsgálatának eredményei. A magyarság vándorlásának elemzése a térkép segítségével.

1. Ismeretszerzés, tanulás Forrástípusok felismerése, információgyűjtés és azok rendszerezése (pl. a magyar őstörténelem forrásainak értékelése). 2. Kritikai gondolkodás Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása (pl. eltérő elméletek a magyarság eredetéről). A földrajzi tényezők szerepének felismerése (pl. a magyarság vándorlásának állomásai).

F: finnugor nyelvrokonság, őstörténet, őshaza, törzsszövetség, kettős fejedelemség, kende, gyula, vérszerződés T: Magna Hungaria, Kazár Birodalom, Levédia, Etelköz


55–56.

57.

18

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 37. A honfoglalás és a kalandozások kora

Célok, feladatok A honfoglalás előzményeinek, illetve menetének bemutatása. A magyarság életmódjának elemzése a források alapján. A kalandozó hadjáratok irányainak áttekintése a térkép segítségével. A kalandozó hadjáratok és az európai történeti események összekapcsolása.

38. Géza fejedelemsége Géza fejedelem és I. István politikai és Szent István királysága lépéseinek áttekintése. A kereszténység bevezetésének elemzése a források alapján. I. István államszervező tevékenységének bemutatása. Géza fejedelem és I. István tevékenységének értékelése, a meghatározó döntések hátterének feltárása. A korabeli társadalom és mentalitás elemzése a források alapján. 39. A Magyar Királyság A Szent István halála utáni évtizedek első évszázada áttekintése. A királyi hatalom helyzetének bemutatása Szent László és Könyves Kálmán időszakában. A két király legfontosabb törvényi rendelkezéseinek elemzése. Az ország külpolitikai helyzetének áttekintése.


Ismeretanyag

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. a honfogaló magyarok életmódja, harcmodora). 2. Kritikai gondolkodás Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására, ellenvélemények cáfolására (pl. a magyar honfoglalás menete). A történelmi problémák felismerése (pl. a kettős honfoglalás elmélete). 1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. az egyház- és államalapítás fő vonásai). A források áttekintése és értékelése (pl. Szent István törvényeinek elemzése). 2. Kritikai gondolkodás Emberi magatartások és döntések megfigyelése (pl. Géza fejedelem külpolitikai nyitásának oka).

F: honfoglalás, besenyők, a kettős honfoglalás elmélete, kalandozások, reflexíj, nomád harcmodor É: 895, 907, 933, 955 N: Árpád, Álmos T: Vereckeihágó, Pozsony, Kárpát-medence főbb tájegységei, Augsburg

2. Kritikai gondolkodás A lényeg kiemelése, az ismeretek problémaközpontú elrendezése (pl. Szent László és Könyves Kálmán törvényeinek elemzése és összehasonlítása). A történelmi események nyomon követése (pl. trónviszályok Szent István halála után).

F: trónviszály, pogánylázadás, istenítélet, egyházi hierarchia, Szent Korona É: 1077–1095, 1095–1116 N: Imre herceg, Vazul, Gellért püspök, I. (Szent) László, Könyves Kálmán T: Pozsony, Horvátország, Erdély, Dalmácia

F: primogenitura, szenioratus, királyi vármegye, ispán, nádor, egyházmegye, tized, királyi tanács, várjobbágy, várnépek É: 972–997, 997/1000–1038 N: Géza fejedelem, I. (Szent) István, Koppány, Gizella T: Pannonhalma, Esztergom, Székesfehérvár, Kalocsa, Pécs, Várad, Győr


19


Célok, feladatok


Ismeretanyag

40. Gazdaság és népesség A népesedési viszonyok és az a 12. században életkörülmények áttekintése. A gazdasági viszonyok fő vonásainak áttekintése az időszakban. Az ország külpolitikai helyzetének bemutatása a 12. században.

1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. népesedési és gazdasági viszonyok elemzése). 2. Kritikai gondolkodás A források kritikus kezelése (pl. Freisingi Ottó krónikarészlete).

F: kancellária, hospesek, szászok, domaniális jövedelmek, regálejövedelmek É: 1172–1196 N: III. Béla, Mánuel császár, Anonymus T: Szászföld

59.

41. Az Aranybulla kibocsátása

1. Ismeretszerzés, tanulás Kulcsszavak és kulcsmondatok keresése szövegben, illetve információk gyűjtése és önálló rendszerezése, értelmezése (pl. az Aranybulla elemzése).

F: szerviens, báró, Aranybulla, ellenállási záradék É: 1205–1235, 1222 N: II. András, Gertrúd T: Halics

60.

42. A tatárjárás és az utolsó Árpádok

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. a tatárjárás menete és következményei). 2. Kritikai gondolkodás Feltevések megfogalmazása történelmi személyiségek cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról (pl. IV. Béla „második honalapítása”). A történelmi változások nyomon követése (pl. az utolsó Árpádok időszaka).

F: kunok, tatárjárás, második honalapítás, jászok, familiaritás É: 1235–1270, 1241–1242, 1301 N: IV. Béla, Julianus barát, Batu kán, III. András T: Muhi, Buda, Pozsony, Gyulafehérvár, Trau

61.


II. András intézkedéseinek bemutatása, a gazdasági és társadalmi változások kiemelése. Az Aranybulla kibocsátásához vezető út áttekintése. Az Aranybulla forráselemzése a megadott szempontok alapján. A tatárjárás menetének elemzése a források alapján, illetve az ország védelmi lehetőségeinek értékelése. A tatárjárás következményeinek feltárása és IV. Béla intézkedéseinek bemutatása. A királyi hatalom meggyengülésének bemutatása a 13.század végén.



20

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 43. Magyarország az Anjouk korában

63.

44. Luxemburgi Zsigmond fél évszázada

64.

45. Gazdasági és társadalmi változások a 14–15. században

Célok, feladatok A királyi hatalom megerősödésének áttekintése az Anjou-korban. I. Károly gazdasági reformjainak bemutatása. Az ország külpolitikai helyzetének elemzése az időszakban, illetve I. Lajos hadjáratainak áttekintése a térkép segítségével. A köznemesség jogi és gazdasági helyzetének értékelése az 1351-es törvények elemzése alapján. Az Anjoukor időszakának értékelése.


1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. I. Károly gazdasági reformjai). A források áttekintése és értékelése (pl. az 1351-es törvény). 2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. a kiskirályi hatalom felszámolása). Emberi magatartások és döntések megfigyelése (pl. I. (Nagy) Lajos külpolitikai törekvései). A királyi hatalom helyzetének bemutatása 1. Ismeretszerzés, tanulás Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején. Az információk rendszerezése és Zsigmond külpolitikájának bemutatása. értelmezése (pl. Zsigmond belpolitikai A török elleni védekezés első tevékenysége). évtizedeinek elemzése a térkép alapján. 2. Kritikai gondolkodás A Zsigmond halála utáni események A történelmi változások nyomon bemutatása. követése (pl. az Oszmán Birodalom elleni védekezés). Emberi magatartások és döntések megfigyelése (pl. Zsigmond külpolitikai tevékenysége). A késő középkori jobbágyság jogi és 1. Ismeretszerzés, tanulás gazdasági helyzetének bemutatása. A források áttekintése és értékelése (pl. a A magyar városfejlődés és a polgárság középkori magyar városfejlődés). jellemzése és összehasonlítása a nyugat- 2. Kritikai gondolkodás európaival. A történelmi változások nyomon Erdély földrajzi és etnikai áttekintése követése (pl. Erdély a középkorban, a térkép segítségével. társadalom átalakulása a késő középkorban).

Ismeretanyag F: kiskirályok, interregnum, aranyforint, regále, harmincad, kapuadó, perszonálunió, ősiség, úriszék, báró, köznemes, kilenced É: 1308–1342, 1312, 1342–1382, 1351, 1370 N: I. Károly, I. (Nagy) Lajos, Csák Máté, Anjou Mária, Hedvig T: Visegrád, Rozgony, Nápoly, Krakkó

F: végvárrendszer, bandérium, nemesi vármegye, rendi országgyűlés É: 1387–1437, 1396 N: Luxemburgi Zsigmond, Habsburg Albert T: Nikápoly, Galambóc

F: székely, szász, erdélyi vajda, rovásírás, kollektív jogok, autonómia, szabad királyi város, bányaváros, mezőváros T: Székelyföld, Szászföld, Szepesség, Kassa, Bártfa, Brassó, Nagyszeben


21


Célok, feladatok


46. Hunyadi János török elleni harcai

Hunyadi török elleni hadjáratainak elemzése a térkép segítségével. A belpolitikai helyzet változásainak bemutatása 1440–1457 között. A nándorfehérvári diadal elemzése a források alapján. Hunyadi János történelmi jelentőségének kiemelése.

66.

47. Hunyadi Mátyás uralkodása

Mátyás királyi hatalmának bemutatása, illetve a gazdasági lépések áttekintése. Mátyás külpolitikai törekvéseinek elemzése és áttekintése a források alapján. Mátyás történelmi jelentőségének értelmezése.

67.

48. Művelődés és kultúra a középkori Magyarországon

A legfontosabb középkori történeti munkák bemutatása. A román és gótikus építészet emlékeinek bemutatása az országban. Mátyás reneszánsz udvarának elemzése a források alapján. A középkori Buda fejlődésének áttekintése.

1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. Hunyadi János politikai pályája). A források áttekintése és értékelése (pl. a nándorfehérvári diadal). 2. Kritikai gondolkodás Emberi magatartások és döntések megfigyelése (pl. Hunyadi János hadjáratainak áttekintése). 1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. Mátyás hatalomra kerülésének körülményei). A források áttekintése és értékelése (pl. Mátyás gazdaságpolitikája). 2. Kritikai gondolkodás Emberi magatartások és döntések megfigyelése (pl. Mátyás külpolitikai lépéseinek háttere). 1. Ismeretszerzés, tanulás A tanultak felhasználása új feladathelyzetben (pl. korstílusok azonosítása magyarországi műemlékeken). Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. történeti irodalom). 3. Kommunikáció Beszámoló készítése népszerű tudományos irodalomból, szépirodalomból, és tévéműsorokból (pl. a középkori Buda).

Ismeretanyag F: erdélyi vajda, kormányzó É: 1440–1444, 1444, 1456 N: I. Ulászló, V. László, Cillei Ulrik, Szilágyi Mihály, Hunyadi János, Hunyadi László T: Vajdahunyad, Várna, Nándorfehérvár

F: rendkívüli hadiadó, füstpénz, fekete sereg, kettős végvárvonal É: 1458–1490, 1463, 1479, 1485 N: Hunyadi Mátyás, Vitéz János, Aragóniai Beatrix, Corvin János, Kinizsi Pál

F: kancellária, nyelvemlékek, krónikák, Képes krónika, királyi udvar, reneszánsz, corvina, kódex N: Anonymus, Kézai Simon, Kálti Márk, Janus Pannonius, Antonio Bonfini T: Kassa, Ják, Pozsony

22




69–70.


A tananyag áttekintése a megadott szempontok alapján. Számonkérés.

71–74.

A projekttémák feldolgozása


Célok, feladatok


4. Tájékozódás térben és időben A tanult események, jelenségek topográfiai meghatározása térképen. (pl. a magyarság vándorlásának fő állomásai). Az európai és a magyar történelem eltérő időbeli ritmusának elemzése.

Ismeretanyag

TÖRTÉNELEM 9. TANMENETJAVASLAT

Recommend Documents