QL 461 R873 ENT ^^'^^
—
c^ycLpXa pTo eJjAPJ^Q. PXA cTa oTa pT<» oTa r>Ta oTo. pTa Píq. <>"<». pT<». pTo pT
^:
*;' XII.
-
»-*»
-
íij;
kötet.
Januárius
1905.
Etit.
1.
füzet.
I*
Soc Waeh.
ROVARTANI LAPOK HAVI FOLYÖII^A T ^.;
különös tekintettel a hasznos és kártékony
rovapokpaf|T
^i;
m m m
D«
8EDÖ ALBERT DR-
D«- CHYZER KORNÉL MOCSARY SÁNDOR
BÍRÓ LAJOS
ENTZ GÉZA
KOZkKMiyKÓDKSEVKI. SZERKESZTIK
A.
AIGNER LAJOS
ks
CSÍKI
ERN.
.-r^r-Xs^.. .^.t.
BUDAPEST,
^
A
^
1905.
ROVARTANI LAPOK SZERKESZTSÉGE
íM
IV..
M
OLN AR
-
U
TCZ
A
es
24
KIADÓHIVATALA
Mi <^ .)»
•^
I* ^^egjelenik minden
hónap els napján, Rlöfizetési ára
július és
augusztus havak kivételével
egész évre 8 kor
Tartalom Lajos: Roxarrostálás Uj-CKiineában
.'yiró
-L Aigner Lajos
Jen Ern:
:
1.
]
.._
4
..
12
1.
16
_
..
lU
..
_
..,
^
Adatok Magyarország rovarfaunajaiiuz
Vángel
dr.\
''siki
Magyarország Cerambycidái
Endre
Zilahi Kiss
._.
J.
Magyarorszá}i; pillangói
dr.
:
Adatok
X\'li.
...
1.
...
bo^ár- faunájához
Szilágy-ni.
14
._.
KiÜönfélék.
Az Aphis rosaeról... Az apáczaszöv kártétele
A
lenrontó hernyók
...
Irodalom }'"
()
ni
r
án
e k.
M ü 11 e Dániel
r
_.
__.
...
.
Ern.
J.,
l'Jevision
Ern.
„.
._.
...
._
.__
Csiki Eriiö.
L., ^..
Beitr.
II.,
.__
Isin.
magy.
szakosztálya Utcza
16.)
^__
....
Természettudományi
hónap
.__
...
'22
._
'22
állattani
Társulat
elsö péntekén
ülést tart. X'cndégeket szívesen
Isni,
(VIII.
Eszterházy
lát
este
a Muhr-
11)03 és
190Mki
elfizetk f*ele
árou
vendéglben (Kerepesi-út M.) találkoznak.
féle
Az 1897., 1898 teljes
I.
.
1899.,
1900
,
1901
évfolyammal még szolgálhatunk
kaphatják.
és
III
Az elbbi kötetekbl csak a
,
Új 11.
1902.,
kötet kapható, ára 6 kor.
kötetet készpénzen visszaváltjuk
Az elfizetési összegek 24.)
Csiki
Apion. Ism. Csiki
Ciatt.
A budapesti entomologUSOk minden pénteken
Az
2l í2l
...
...
zur Kenntniss der
minden
...
Ern
etc.
_.
kir.
19 -JO
l'i'
'l'rechus
Eriin.
A
Csiki
__
Neue Arten der daU. .__
._
.,.
._
Crepidodera-Arten. Ism.
der pal.
..
t.anglbauer
.
:
Beschreib. neuer dalm. Koleopleren.
j.,
Wagner
irtab.i
Kennlniss dei Gatt. Barypithes und Uinias.
Ziir
Csiki
Isin.
cs
czímzendök
kiadóhivatalunkhoz
(IV
,
Molnár-utcza
Rovarrostálás Uj-Guineában. Irta
Biró Lajos. I.
A
rovarrostálás Új-Guineában,
olyan változatos és érde-
kevésbbé mondható
Európában, még
kes mint
nem
A
gazdagnak.
ki
szokva van ahhoz, hogy némely lielyen pár liternyi rostált földb/il százszámra fogja ki az apró bogarak és poloska félék változatos fajait,
annak
Új-Guineában
bogárrosta használásától. arról
annak
csak
nagyon
Hogy
elmenne
hamar
a kedve
a
ujguineai rostálás,
milyen lehet az
sr
ki rostával gyjt honnan csak minden 3—4 kezébe egy-egy Acalles, Homalota vagy Pse-
lehet
némi
erdk mélyén
a száraz levelek
marék földbl
jut
fogalma, a alól,
laphida.
mondjak, hanem statisztikailag pontos adatokat, azért 1901. június— j^l'^s havában Friedrich-Wilhelmshafen környékén végzett rostálásaimról pontos
Hogy ne csupán hozzávet
állításokat
számadást vezettem 23 napi rostálásról és feljegyeztem magamnak darabszám szerint a rostálás eredményét. Rostáltam a legkülönfélébb helyeken, a tengerparti nyilt bozótokban, az
az
serd
sr
mélyén, a
szágómocsarak szélén, láról levakart
lógattam volt,
ki
moha
füves és
lehullott
alatt.
a törmelékbl
vad-cukornádas
szélén és
helyeken,
a
lomb, korhadt fatörzs és iák olda-
Fehér papirosra szórogatva
minden él
csak utóbb vezettem be a
magam
erd
magam
vá.
a mi csak Arlhropoda
állatot,
munkába maláj szolgámat is, végül
csak akkor ellenriztem, amikor valami új és más termé-
szet helyrl hoztam
A
an^'agot,
vezérszerepet a hangyák viszik az
mert 23 nap
alatt
rostálásban,
ujguineai
naponta
772 darab került el, tehát
33
átlag
darab, a mi
nem
alatnyi hely,
ahol ne kóborognának. Igen nag}^ köztük a fajváltoEurópában csak kevés hangyafajt nem lehet meg-
zatosság
is.
is
kapni rosta nélkül s
csoda, mert alig van ott akárhol
a,
rostába csak 2
—3
faj
kerül, az
tömegesen, azért európai gyjtési viszonyok után gondolni, hogy ez a napi 33 darab hangya tartozik
;
is
egy
is
talp-
mindig
ítélve azt lehetne
csak egy-két fajhoz
pedig mikor próbának figyelmesebben
iMivartani Lapok. XII. IöOü. januárius.
is
megvizsgáltam
a
Biró Lajos
2
?5— 28.
július
négy
tartó
110
kikerült
rostálásból
napi
darab
hangyát, csak ügy nagyjából nézve is 17-íele hangyát különbözde az igaz, hogy egyik fajból 54 darab volt benne, tettem meg ;
még
azután csak
bl
kevesebb
vizsgálódónak
mellett
Is;
st
tíznél,
volt
mikbl nap -nap
meg
kétféle haladta
Ez
5
a 10-et, a többi fajból mind-
csupán
fajból
egyes
példányok,
más formák tüanek fel még a nagyjából hogy a fajváltozatosság is igen nagy
mutatja,
bár jós igy nem Ishet csodálkozni azon, hogy vannak hangyák gyjtött folyamán 1896-ik év az csupán formán köztük több és közölve, eddig 112 uj faj új még feldolgozva és
a hangyák közt
genus került el. Újguineai
Emery Károly
rostált
bolognai
gyjtésem kezdetén myrmecologusnak küldtem el, a ki
hangyáimat mindjárt
kitn
az els küldemény átnézése után
mindjárt
hogy Uj-Guineából sok olyan
találta,
faj
feltn
különösségnek
hangyát gyjtöttem, melyek
határozottan dél-amerikai typushoz tartoznak. így a Prionopelta, Rhopalothrix, Rogeria
és
Rhyzomyrma-nemüek, melyek eddig
Emery
Délamerikából voltak ismeretesek.
maradványainak
ausztráliai fauna trália
E
fauna járál hozzájuk
hasonlót
;
Ujguineáról
lát
st minden
rostálásban van
ma
ve-
is
bevándorolt
Ausztráliában a
Legfeltnbbek az apró hangyák közt nagyfej és hosszú rágojú fajok, amelyek a kerülnek el,
idbl, mikor Ausz-
fauna maradványai
gyletlenül élnek Új-Zélandban, mig indiai
olyan
tartja
összeíüggött Délamerikával.
csakis
ezeket az srégi (eoczén)
is.
a Strumigenys
nem,
rostából elég gyakran
egyszerre
többféle
is.
Nem könny
árulják
mozgással
halottként
azonban kiszedegetni ket, mert nehezen magukat s a legkisebb zavarásra is újra
A Strumigenys
összehúzódnak.
telen összepattantásával ugrani
Chyzeri
hosszú
el
állkapcsainak hir-
tud akkorákat, mint a balha, de
is
A Strumigenysek
és
rokonaik változatos apró alakok, melyek körülbelül azt a helyet
töl-
ugrás után ismét halottnak
tik
be a hangyák közt,
bogarak
közt.
hangyát
is,
üveggel
mint a
magát.
Pselaphidak
Rostával kerítettem
meg
az Oligomyrmex atouins-t,
V'> millimétert.
apróbb alak
színleli
is.
A
leiratlan új
Ezeket
tiszta
fajok közt
és
Scydmaenidák
az eddig ismert
a
legapróbb
mely alig haladja meg a azonban van még ennéi
papiroson kiválogatni
is
csak nagyitó
lehetett.
A bogarak közül csak a Scydmaenidák és Pselaphidak jutalmazzák illendképen a rostálás munkáját, elkerül napjában úgy 15 20 darab körül. Ez ugyan darabszámra nem valami gazdag eredmén\',
—
ahhoz képest, Európában mennyit foghatnánk belle, de
bven
pó-
3
Rovarrostálás Uj -Guineában.
minség. A Scydmaenidák sok más
tolja ezt a
bogarakkal
egy részét
még muzeumunk Annaleseiben együtt
családbeli újguineai
tavaly közölte RaíTray, e család
exotikus fajainak híres specialistája. Kerek számmal
nembe
rása van e közleményben, 34
nem
felállítva
sorozva,
az újguineai Pselaphidákra.
st
A nemek a
mint a palaearcticus faunába tartozóké, ausztráliai
Pselaphidák
várnak, de a
feldolgozójukra
alakokhoz fzdnek. Az egész
100
új
e közül
faj
le-
10 új
többnyire mások,
rokonfajok az
indiai és
világon elterjedt Keichen-
bachiü-nem különösen fajgazdag Újyuineában, KalTray itt egyszerre 24 új fajt különböztet meg köztük. Érdekesebb a Siinorfa-nem,
melybl azeltt csak négy példányban
meg,
volt
st
fajt ismertele,
a hímek külön
mindenik
nem
csak egyetlen
faj
fajaiként szerepeltek
Üjguineában való rostálásomból 15 új faj került el, számos példányban s ezzel nagyon sok függben lev kérdés megoldásra juközt a rendestl eltér tott. Feltn sok az újguineai Pselaphidák különös alak,
meg
fejével,
a milyen
a Sunorfa
a
péld.
Sunorfa monstrnosa az
nasnta az
furcsa
eltör oldalain átlátszó, fehér,
karimás szél és közepén kivájt mélyedéssel, mely analóg némely ennek a természete és renElaterida phosphorescáló szemfoltjával ;
deltetése dátlan.
hogy
A
még megoldani
BatrisoceniLS iridescens
rajta kívül
szrökbl is
pedig azzal tnik
ki
családjából,
egynek sincs érczes fénye, a mit nála még ezüstös Azt már
álló széles szalag tesz díszesebbé.
leges megjegyezni, itt
mert eddig e családban pél-
való kérdés,
szinte
fölös-
milliméternél kisebb piczi Pselaphidák
hogy egy
élnek s azok kikeresése a rostált anyagból úgy történik, mint
itthon. •
fürge serege. Egyetlen képviseljük a rostálásban egy milliméternyi vöröses alig
Carabidák
föld szintájáról az apró
Üj-Guineában hiányzik a Ferigona,
az
is
alig
néha-néha,
csak
másfél
napjában
kett-három. Siaphylinida
nélkül itthon
rostával való bogárvadászást
;
Európában
el
se képzelhetjük
Üj-Guineában azok se gyjthetk
a tö-
megesen, csupa apróság ami van. Sokszor próbát tettem az erdben olyan helyeken, a hol a fák alatt nagy mennyiség gyümölcs korhadt,
Ficus,
ilyen féle, de volt
még
ott
Jambosa vagy pálmafélék apró húsos termése és eredmény mindig szegényes maradt. A legtöbb
az
közülök, a hol
hullott a földre.
A
nem
számbeli
régen levágott fák száradó lombja
szegényességet azonban
a minség, a mi kitetszik abból, hogy
az
újguineai
itt
is
pótolja
Staph3Íinidák
feldolgozója Fauvel a rostált fajok 80 százaléka: új fajoknak találta.
Juh, szarvasmarha és ló
ürüléke
körül
lev növénytöredék.
A. Aigner Lajos
4
fekv korhadó lomb vagy csomóban lev
elhullott állatok mellett
nád és széna alja nálunk itthon csak úgy ontja a rostába került törmelékbl a bogarakat. Ezt Új Guinában hiába várjuk ott nincs ;
se
se juh, se szarvasmarha,
újabb idben
csak
ló,
fel,
meg hangya tömeg
lepi
a bogárféle
el,
az új
pedig csak apró legyek
települk néhányat, azoknak a hulladékait keresik
hoztak
A mi
kerüli.
kevés féle Scarabaeidát és Histeridát ott szedtem, az csak rothadó
gombából és korhadt fából való. Döglött állatot hiába tettem ki csalételnek, arra hangyánál egyéb sose jött, ezek pedig minden n\ás során
át
foghattam, véletlenül csapódott
sohase hiányzik, ÚjGuineábnn
elttem az
le
mi nálunk a
Lathridius-féle, a
sok Atomaria és kerül
darab Necrophorus. a mit évek
egyetlen
rovart elzavartak; az az
nem
el néha a fák oldaláról kapart moha bvebben mutatkoznak mint nálunk csak
el
lophusok kerülnek nyára számos
Scaphidiumok,
az apró
„n.
a rostából.
anyagból
mutatkozik, csak ritkaságképen
dulariák
garakban
Az a
útra.
rostált
alól. ;
Ellenben a
Trichopteryxek
De aztán
Niti-
rajiok kívül apró bo-
lesz
és Cory-
köztük
is
bizo-
Némi
hogy ha feldolgozás alá munkájának egyhangú eredményébe kerülnek!
sp.",
változatosságot hoz a rostálás
egy Olibrus-termet bogárka, egy pár Acalles-módjára viselked meg egy piczi, fbolha féle Apteropoda. Ezzel fel is soroltam mind azokat a bogáralakokat, mik a rostából el szoktak
orrmányos,
kerülni.
A
rostálásnak
ményét tekintetbe véve, tropikus vidékeken
—
ezt a
jogosan mondhatni
részemrl épen
gyjt
legtöbb
nem
—
silány
csodálom,
rovarász mellzte
a
ered-
hogy a rostálást.
Az eredmény elkedvetlenít, ha látja, mennyivel gazdagabb a gyjtés apró alakokban is, ha e helyett Iiálóval gyjt, különösen pcdig,^ ha a bokrokat és fák ágait
felfordított
Magyarország Irta
esernybe
veregeti.
pillangói.*)
A. Aigner Lajos.
BEVEZETÉS. Történeti átpillantás.
A
pillangók, a lepkék rendjének
csak nappal röpülnek *)
czím
Eiiennel indítjuk
(Diurna) és
ama
csoportja,
csápjaik
melynek
fajai
mindkét ivaregyénen
meg szerznek «A magyarországi pillangók magánrajza» mvének közlését, a melybl csupán az összes haza
pályadíjjal jutalmazott
termhelyek s ama szomszédországok let faj elfordul.
felsorolását
mellzzük,
a melyekben az Szcrk.
il-
Magyarorszá;^ pillangói
•egyforma, vége felé
csápak
A s az
Linné
alatt
szárny
eltt ezt
után,
harmadik rendjét alkotják
szerint a rovarok
nevezte
a görög
el
szószerint
lábuk sok ízület.
pikkelyes
szárnyúaknak. Mi-
átalakuláson esnek
teljes
Linné
a pikkel}' és ictsgfv,
Ái/w'g,
tehát
az állapotot elérnék,
bunkós
a miért
szerepelnek.
is
Ízeltlábú állatokhoz tartoznak, mivel
Lepidopteráknak
a
bunkószcren megvastagodott,
(Rhopalocera) név
lepkék
5
át,
azaz
;
petébl fejldik hernyó, ebbl báb és ebbl lepke.
A
pillangók a lepkék legtökéletesebb s ennélfogva fejldéstani
szempontból legfiatalabb csoportja. A lepkék alighanem a harmadkorbeli reczés szárnyüaktól {Neiiroptera) származnak s az egykorú kövületek közt találtak is a lepkékhez közelálló alakokat, melyek azonban a mioczénkorbeli nagy jégkorban legnagyobbrészt elpusztultak.
Valószínleg csak keztek a most is,
kivált az.
él
ennek
korszaknak megszntével
a
mely leginkább a lapáiyokban uralkodó jégtorlaszok
ell a magasabb hegyekre menekült lepkefajjal együtt, a kisebb
ségkívül elpusztult.
;
terjedelm
A fenmaradt
Európa havasainak közös
míg más része számos egyéb diluviális
fajok azok,
stb.) Ezek számát melyek keletrl és délrl bevándoroltak.
Magyarországot a minélfogva
^kinthet
;
faunánk
néhány
kevéssé általában
nálunk
mindazonáltal elfordul
Argymm,
növelték
jégkor
diluviális
hazai
jégtorlaszokban két-
melyek manapság
lakói (néhány Pieris,
Lycaena, Hesperia
érintette,
kelet-
lepkealakok s ezek közt a pillangók egy része
is
a
azok
is
Erebia, a
fajok,
vagy épen nem seredetinek
te-
bevándorlás. Tanú-
(Argynnis Laodice, is déli faj melyek elfordulását különben eléggé jól átkutatott tájakon (Erdély, Deliblát, Peszér) csak az utóbbi években állapították meg. A tovább, nyugat felé vándorlást pedig bizonyítja az a körülmény Í3, hogy Bécs környékén, melyet másfélszázad óta
sítja
ezt
keleti,
illetleg
Eiicrostes indigenata stb),
szorgosan kutatnak, legújabban fajokat,
melyek elbb
meg oly magyarorszá.iji el nem fordultak.
figyeltek
a Lajtán túl
azonban úgy értelmezend, hogy a lepkefajok fokozatosan terjednek mindazon irányban, melyben életfeltételeiket megtalálják. Rohamos, tömeges megtelepedésük nem
Ez
a be- és kivándorlás
képzelhet. Szintoly valószíntlen az, a mit széltlben állítanak,
hogj''
az európai lepkefauna jórészben szibériai jövevényeknek köszöni
lé-
menten Sokkal valószínbb, hogy a diluviális jégkortól maradt országokból, vagyis Magyarországból, a Balkán félszigetrh telét.
déli és keleti
Francziaországból és
Spanyolországból, valamint
dél^
A. Aigner Lajos
6
Német- és Oroszország némely részeibl az ott honos fajok a jég-, korszak megszntével a jégtl felszabadult területekre átszállingóztak
hogy
bevándorlóktól, felemlítenek 60 oly
Szibériában
nem
épenséggel
fajokkal,
jövevényekkel.
nem származhatnak
a svájczi lepkék
pl.
balkáni
és
fauna magyar
délnémetországi
kimutatásául,
kizárólag szibériai
országiak aránya
továbbá kisázsiai
szibériai,
mint az osztrák és
nielyek
mellett egyáltalában nincsen ki-
magyar fauna épen ügy gyarapodhatott inkább
a
mint
küzépázsiai
Annak
E
azokat megnépesíteíték.
s
zárva az, hogy
el.
fordulnak
lepkealakot,
A
magyar-
körülbelül ugyanaz.
is
tény,
De bármint történt is ez a terjeszkedés, annyi kétségtelenül hogy a magyarországi lepkefajok zöme slalíója e hazának. A lepkék nagy hadából már a régi görögök különböztették
meg
a
pillangót {Papilio),
magyar nép csak
pillét
II.
A
molypillével
bagoly
(Bombyx),
(Tinea).
Ellenben a
legfeljebb a moly-
ismer és
lepkét
A
fej
viseli
tetnek
Küls mint
pillangónak,
három frészre
teste,
a
vagy
szöv
a
különbözteti meg.
pillét
gán
ellentétben
araszló (Geometra) és
(Taenia),
testtagoltság.
minden
általában
tagolódik, ezek
:
a
fej,
pikkelyesszárnyúnak a tor és a potroh.
gömbölyded, rendesen szélesebb, mint hosszú és ma-
a szemeket, a csápokat és a szájszerveket.
elüls részét pedig
(vertex),
kett közt fekszik a h o
A szemek
m
a
r
c z n a
k
Fels
(facies)
részét
nevezik
többnyire igen nagyok, félgömb alakúak s a
két oldalán fekszenek. Fölöttük
vannak, az úgynevezett
A csápok
fiók
;
o k (frons).
1
fej^
gyakran kidomborodó sima lemezek
szemek
(ocelli).
szemek közt lev két mélyedésbl erednek és kétfélék ug\-anis vagy bunkósak (clavatae) mikor is ízeik hegyük felé fokozatosan bunkóvá vastagodnak, vagy gombosak (capitatae), a mikor végs ízeik többnyire lapos gombbá szélesednek. A csápok számos apró, kerekded, lapos vagy szögletes ízbl állnak, a melyek gyakran vagy finom szrrel, vagy ers sörtékkel, vagy pedig pikkelyekkel borítottak. Feladatulí inkább a (antennáé) a fejtet és a :
szaglás, mint a tapogatás.
A száj szervek a fej alsó részén fekszenek A fels állkapcsot (mandibula)
állkapocsból állnak.
pálcza
alkotja, a
melyek
az
igen
apró
fels
és fels s alsó két kis chitin-
ajkat
körülveszik-
Az alsó állkapocs (maxilla) melyet orrmánynak, pödörnyelvnek vagy egyszeren nyelvnek (iingua) is neveznek, két srn tagolódott félcs-
Magyarország pillangói
bül
áll,
7
a melx'ek szorosan záró, olykor igen hosszú csövet, a szipókát
nyugalomban
alkotják s ez a táplálék felszívására szolgál, de
gén
A
összehúzódik.
szipóka
erednek a három íz tapogatók
A
r
t
mellett
gyakran
ezt
s
por-
elfödve
melyek olykor igen szrösek. (thorax) három részbl áll, melyek a hernyónak elüls (palpi),
három testgyrjébl fejldnek. A fejjel határos els rész: az eltör (prothorax), melynek hasi oldalán az els lábpár ízesül. .A második rész a középtor (mesothorax), mel^^ valamennyi között a legnagyobb, hasi oldalán
második
a
elüls szárnyak
lábpár,
melynek hasi oldalán két alsó vagy hátsó szárny
a
szegélyén
pedig
a
potroh
vagy szrös. Hasi
A lábak
A
ízesül.
hosszúkás tojásalakú, olykor zett
A harmadik
(alae anteriores) erednek.
tor (metathorax),
oldalán
pedig a fels vagy
oldalán
háti
rész az utó-
harmadik lábpár,
a
gömbölyded,
általában
tor
srn
Felülete
felül lelapított.
háti
posteriores), hátulsó
(alae
pikkely-
oldalát mellnek (pectus) nevezik.
(pedes)
rendkívül
részei: a
a tompor (írochanter), a
czomb
kicsin}^
csíp
(coxa)>
(femur), a lábszár (tibia) és a láb-
t
(tarsus);
A
lábszáron gyakran kis nyujtvány nautatkozik, mely olykor karom-
szer
végs
az utóbbi öt íz,
tüskével
végzdik.
rözött, az utóbbi a
A czomb
íze két
karommal
sz-
hártyából állnak, a melyet a szarúszer,
belül üres erek (venae) vagy bordák (costae) feszítenek
ell az elüls szegéi}^ (margó posterior),
(margó exterir) vagy a
elülsnek
srn
lábszár gyakran
és
végén többnyire tövisekkel fegyverzett.
A szárn^'ak vékony
szegély (margó
fegyverzett.
kivételével,
•
között pedig a
szárny széle (limbus).
sr,
Határuk
bels vagy hátulsó küls szegély
anterior), hátul a
kettjük
ki.
A
szegélyeken,
finom szrök sorakoznak,
az
amelyeknek
sorát rojtnak nevezik. .A.
ennek a
szárnyak a testhez legközelebb testtel
harmada a
szegél3''tér,
küls
és
bels szegély
szárnyak .Az
középs
t
bels
a
határán,
része a
és a
igen fontos.
A
costalis),
erednek
mely
:
a
küls
a hátulsó zug, a
zug (angulus
szegélytér közt
száma
mells szegély
A
interior).
a középtér.
nemek
szegélyét
al-
szárny tövébl a következ mellett
az elüls szegélylyel egyesül.
közép vagy subcostalis borda (costa
:
és alakja a
fels szárny elüls
kotó bordának nincsen külön neve.
bordák
nevezik;
(basis)
szárny csúcsa (apex),
erek vagy bordák elhelyezése,
meghatározásánál
bels harmadát ttérnek,
ennek elüls zuga, mely az elüls és küls
szegély határán fekszik, a
-A
álló
tnek
pedig
határos részét
média
a peremborda (costa
Ezt követi az elüls anierior) és a hátulsó
közép vagy médián borda (costa média posteiior)
;
a kettt körül-
A. Ai^ner Lajos
B
közepén harántos borda
belül a szárny
borda és
a
bels szegély közt még
tbl
dorsales) ered a
A
hátulsó közép
dorsalis borda (costae
ezek a bels, vagy küls szegélyig érnek.
s
ágra
középborda több
két
A
köti össze.
1—3
A mells középbordának
oszlik.
a
fels szárnyon rendszerint 6, az alsó szárnyon 2 a hátulsó középbordának pedig többnyire 3 ága van, mely utóbbiak egyike a ha;
rántos bordából ered.
A
bordákat számokkal a
képest
elüls és küls
szárny 8-ik az
1.,
elüls szegély
A bordaközöket
Ib,
la,
küls
Ic-vel
p.
;
a
o.
szegélyéig
bordákat 2-tl 11-ig
érk
a 2-
míg a
sejteknek (celullae) nevezik s ezeket, a meny-
a
Ezen szegélysejieken melyet a két
7,
costalis bordája.
sejt
3.
Ehhez
A fels
jelölik.
nyiben a szárnyak szegélyein fekszenek, ugyanúgy kal
fölfelé.
megoszlott vagy többed-
szegélyével érintkez
szárny
az alsó
pedig alulról
ha ez
és
akkor ezeket
magával jelentkezik, számozzák,
még
jelölik,
dorsalis borda az
és 4.,
3.
van
Jdvül
középs
7.
még
sejt
a
jelölik
a 7. és
8.
számok-
borda köze.
középsejt (cellula media)^
harántos borda határol,
a
és
a
ha pedig az
utóbbi hiányzik, akkor a középsejtet nyitottnak mondják.^)
A fekv
szárnyak
mindkét
A
pikkelyek fedik.
takarja,
szárnyon
fels
pamatja
áll,
mely
A
rendkívül
s
szin,
a vállfed
srn
(scapula)
alsó szárny elüls szegélyére fek-
olykor
felmered szrök
elüls szegjélyén
lev hasonló
ezek tartják össze a szárnyakat.
változó
kifejezések használatosak
tövét
alul (fonákján)
alsó szárny
az
szrpamattal érintkezik
rajz,
szárny
bels szegélye pedig az
A
szik.
oldalát különféle alakú és
fels
:
rajzolatok folt az oly
melynek színezése az
következ szabálytalan alakú, nagyobb megjelölésénél
alapszíntl élesen elüt
;
a
ha kisebb és
szabályos az alakja, petty-nek, ha pedig igen apró, pont-nak mond-
A
veseszeren hajlított foltot vösefoU-nak, ha behajló két vége hegyes, úgy hogy sarlóalakuvá lesz, holdfolt-nak nevezik. Szemfolt az oly, szemhez hasonló folt, mely több színes gyrbl áll kövagy vak a szem. zepe a pnpilki s ha ez hiányzik, pupillátlan
ják.
;
A
vonalak, csíkok, sávok és
melyek elhelyezésük sávok,
alakjuk
szalagai- többé-kevésbbé széles sávok,
szerint
szerint pedig
hosszanti-, íves-,
harántos-,
hullámos- vagy
vagy
szegély-
csipkés sávok
lehetnek.
A 1)
szárnyak szélességét az elüls szegélytl a bels szegélyig,
A
bordákat és sejteket különfélcképen nevezik és számozzák módot alkalmazzuk.
a legegyszerbb és leghasználtabl)
;
mi
itt
Masfyarorszá'^ pillanqói
tövétl
hosszát
az egész
csLicsáig,
lyosan kifeszített
9
nagyságát pedig a
állat
pillangó fels szárnyának
szabá-
egyik csúcsától a má-
sikig mérjük.
A
po
t r
(abdomen)
o h
pikkelyekkel
gyrbl
kilencz mozgatható
fedett
áll,
vagy szrökkel srn melyek közül a mells
kett egybeforrt.
Az
utolsó
gyrn
utóbbi a hímnél
nsténynél pedig
van az
s az azt
tojócsbl
a
alfelnyilás és a
penisbl
a
Ez
szerv.
két csapóból, a
áll.
Bels
III.
közösül
kürülfogó
morphologia.
Mint a rovaroknak általában, ügy a lepkéknek sincs a gerinczes állatokéhoz hasonló vázuk
e helyett testtakarójuk többé-kevésbbé
;
kemén}^ többnyire szarszer (chitines) gyrkbl áll és ezekhez vannak ersítve az izmok. Az izmok fehéresek, puhák és g\'öngédek;
mindig
idegrendszer
az
dúczlánczolatból
bi
harántcsíkosak
számuk
és
rendkívül
Az
nagy.
agydúczon kívül a has mentén végighúzódó hpsmelyet nyolcz ídegdúcz (ganglia) alkot
áll,
s
ezek
erednek az idegek.
A
vér többnyire fehér
az
s
állat
hátán végighúzódó hátedén}''
lüktetése útján kering a testüreg öbleiben.
A
lélekzö rendszer
igen
kifejleit.
potrohgyrn, valamint az els kerek
nyílás van,
s
utols
légcsnyilás
a
rövid légcstörzsbe vezet.
Ennek
Minden
lorgyrn
mindkét oldalt
mely többn\ire
(stigma),
ágai
teljesen kifejldött
igen
finom
oszlanak, melyek különösen a zsirtestct hálózzák
be ersen. Ez a
számtalan apró csatorna (trachea) csak levegt, de folyadékot közvetít.
A
a testnek minden,
tracheák
igen
csövecskékké
nem
vagy legalább legtöbb
ré-
széhez vezetnek, úgy ho^y a vér széndioxidjának eliávolitása mindenütt bekövetkezik.
A áll,
mor
a
szipókától felszívott táplálék, mely a virágok
szívógyomorba és
végbél
ebbl
s
teendit végz'.
útján a vérbe jutnak
;
a
méznedveibl
a bélcsatornába kerül, a mely a gyo-
Az
emésztett részek a felszívódás
megemésztellen részek pedig gömb- vagy
hengeralakú szabályos darabokban kiüríttetnek. Ezen kívül a bábból
kikel lepke
az átalakulásnál fölöslegessé vált nedveket
IV.
faj
kiüríti.
Szaporodás és fejldés.
A lepkéknek épen sabb feladata a
is
úgy, mint minden
fentartása.
Mindannyian
más
állatnak legfonto-
váltivarúak.
A hímek
A. Aigner Lajos
10
sráinszerint túlsúlyban
vannak a nstényekkel szemben, még pedig a hímek rendszerint csak egyszeri páro-
oknál fogva, mert
azon
Ez a számarány'
sodásra képesek.
mert minél a hímek
különböz
nehézkesebb a nstény, vagyis minél
társaságát
annál nagyobb
keresni,
viszont, minél
könnyebb
vésbbé haladja
meg
A
változik a
és élénkebb
röpt
fajoknál,
kevésbbé képes
a hímek a nstény,
száma
és
annál ke-
hímek száma.
azt a
azonban
nemcsak a hímek több kedvez, hogy a hímek elbb kelnek ki a bábból, mint a nstények (rendszerint egy héttel), úgy hogy emezek mindjárt megjelenésükkor jíárosodásra képes hímekkel találkoznak. A hím korábbi kifejldése részben annak is tulajdonítható, hogy gyakran kisebb a nsténynél, különösen pedig szaporodására
lepkék
hanem
volta,
körülmény
a
az
is
a potroha.
Némely
pillangófaj a
verfényben röptében végzi a párosodási E végbl a hím keresi fel a nstényt. ideig, némelykor csak néhány másod-
legtöbbje azonban ültében.
A
párosodás
perczig
igen rövid
tart.
Csakhamar
a
párosodás után kezdi a nstény a peték
amelyeket többnyire a tápláló
kását,
növény
vagy ágain
levelein
egyenként, ritkábban kisebb-nagyobb csomókban helyez
A
lera-
el.
csak néhány hétig élnek, némelyek azonban két-három hónapig is, st egyes fajok, t. az olyanok, melyeknek se petéje, se hernyója vagy bábja ki nem telel, az egész Az ilyenek, a meddig a hideg tart, megdermedve telet kihúzzák. ülnek valamely rejtekben meleg téli napokon azonban eljönnek pillangók
általában
i.
;
egy-két órára s azután ismét megdermednek. Új életre csak a ta-
vasz
ket, a
kelti
Számos
pedig többnyire
ha
els, a
már második,
éghajlat és li.
ivadékú
párosodnak
meg,
még
bábból kikelve márczius -áprilisban,
vagy
telelt
Sok
faj
csak május
ki,
azonban
jelenik
— júniusban.
kétszer
is
Ez
harmadik,
st kedvez szi ivadékát is
Viszont kedveztlen körülményiek közt, a különben
faj
csak egyszer jelentkezik,
Némely
pillangófaj
elüt
a
az
alakul át és
nyári ivadékban jelenik meg,
idjárás mellett némelyik
kivált
tavasziétól
;
p.
;
o.
két-
hegyvidékeken.
nsténye a hímétl eltér ruházatú,
a Lycaenidák (nemi dimorphismus) színezése
is.
csak egyszer
évenkint
hernyó
tavaszi ivadék.
júliusban
megéri
kitelelt
vagy
a pete
midn
langó
pi
másoknál pedig a
n3/ári
p.
o.
ivadék
az Arachnia Levaiia és var.
prorsa (saison-dimorphismus). Ebben a tekintetben érdekesek azok
phingói
Mtigyarorsziii;'
melyeket a hfoknak
a kísérletek,
mi
a színezés és rajz
által
is
A szüli gondoskodás
11
a bábra
való hatásával tettek,
változik.
pillangóknál
a
abban nyilvánul, hogy
a nstény a petét, gondos körültekintés után, csak a tápláláló nö-
vényié rakja
le,
vagy
ha
hernyója
leend hernyó táplálékban
növényen
többféle
csak olyanon, melyen ivadéka megélhet
és
megél,
is
hogy a
amyit,
csak
hiányt ne szenvedjen.
Petéjük rendkívül különböz. Alakjuk gömb-, félgömb, vagy to-
barna vagy
vagy szögletes. Színük fehéres,
jás forma, hengerded zöldes.
Szintoly változó az idszak, mely szükséges arra, hogy a 2 hétig, kedvez('itpetébl a hernyó kifejldjék. Ez rendszerint 3 4 hétig is eltart. Egyes szöv-faj petéi ki len idjárás mellett 1
—
—
is
A
telelnek.
megelzleg
kifejldést
sötétebbé válik a pete, mely-
nek burkát a hernyó átrágja s ügy kel ki. A hernyó alakja rendesen hengerded, többnyire elül-hátul
(Lycaenidák),
kissé
ászkaalakú
ritkán
megkeskenyedett,
alul la-
elküáll, melyek bevágások által egymástól els íz a fej, a többi tizenkettt gyrnek nevezik. A fej különböz nagyságú, rendszerint gömbalakü. Közepén végig húzódó bemélyedés két félgömbie osztja, melyek alul szétpított.
Teste 13 ízbl
lönültek
;
az
válva, a homlokszöget alul
félkörben hat fiókszem
(antenna)
áll.
alatt
fels
két
a
csatlakozik az alsó ajak
alattuk
(ocelli),
A homlokszög
ennek két oldalán
közbe.
(clypeu.s) fogják
A
a
tapogató
ajak
(labrum),
(mandibulae).
Ezekhez
két oldalt
fekszik a fels
állkapocs
(iabium),
fölül
félgömbön
két
az
alsó
állkapcsokkal
négyíz apró állkapcsi tapogatókpedig a háromíz ajak-tapogatókkal
(maxillae) s az ezekhez ersített
kal (palpi maxillares), (palpi labiales).
szöv
Az
alul
alsó ajak
végén vannak a szemölcsszer apró
mirigynyilások.
Eme
szájszervekkel
rágja
meg
a hernyó
ból rövid bárzsing vezet a gyomorba.
kor befüzdések
által
2—3
táplálékát.
A
Ez hosszúkás töml
részre osztott
A gyomorból
szájs
oly-
a több-
nyire eg3^enes vékonybél a többé-kevésbbé hajlott vastagbélbe vezet,
melynek elején indulnak ki finom csövecskék alakjában a Malpighiféle edények s ezek a vesék szerepét játszák. A nagy mennyiség zsírtestet
tartalmazó
testet
vékony,
olykor ránczos
br
takarja, a
melyet az izmok mozgatnak.
A
test
gyri
els három a torgyrk, melyek a — 11. ellenben a potroh-gyrk, pedig a fargyr; ezekbl alakul a leend lepke
közül az
pillangó torának felelnek
a kiszélesedett utolsó
meg, a 4
Dl-.
12
A potrohgyrk
potroha. a
leveg
\
Jen
dnf^d
két oldalán apró kerek nyilasok állanak,
be- és kibocsátására, szolgáló légznyiiásülc (stigma.)
Adatok Magyarország rovaiíaunájához. (Közlemény
Paedagogium
a
Közzéteszi
biológiai laboratoriumá'^úl.)
Vángel Jen.
dr.
Odonata. Szitakötk.
I.
és természettudományi szakcso-
A Paedagogium mathematikai port hallgatói rendszeres állat-
és növénygyjtéssel
foglalkoznak.
is
Ugyanis csoportonként gyjtik az egyes osztályokba, rendekbe tartozó majd conserválják s meghatározva gyjteményekbe állítják
fajokat,
össze ket.
hnmár
hogy
annak,
éve
4
illetleg
3,
hallgatók
a
természetrajzi ismereteik kiegészítése czéljából az ország legkülön-
bözbb
az
idt, hogy gyjtéseik eredniényét
fordulásuk
gyakoriságuk
s
hazánkban nemkülönben el-
fajoknak
egye^
való földrajzi elterjedésének pontosabb ismerete,
kzz
vélem azt a
részeiben gyjtenek. Ennélfogva elérkezettnek
érdekében
tüzetesebb megállapitása
étegyem.
A
gyjtésében
szitakötk
a
harmad éves
hallgató
m e n G y z nek (1902), Rachl Jánosnak (1904)
Bö
különösen azonban S ö
részt,
Andrásnak eladata az
Rezs
(1903), és
Odonátákkal
való
foglalkozás.
„Szitakötk természetrajza"
rozták meg.
A
kétes fajokat a Nemzeti
meghatározni,
ban voltak szívesek
A
K
iMuzeum
r
o h au
alapján
állattani
a miért kellemes
ö c z
külön
volt
fajokat
czim munkája
vettek
:
t
hatá-
osztályá-
köteleségem
mind a nevezett osztály Igazgatóságának, mind nagyérdem tisztviselknek ügy az intézet, mint a hallgatók és saját magam nevé_ ben is leghálásabb köszönetet mondani. A hallgatók 1902-ben 195 drb., 1903-ban 305 drb., és végül 1904-ben 154 drb, vagyis összesen 654 drb. szitakött gyjta melyek a következ 40 fajhoz* tartoznak
töttek,
Syinpetrítm scoticum Don. V. Szent
taiimn
—
Ali.
vnlgatiim
Charp. *)
V. Szászrégen.
A
I.
fajokat a
dalom
Línn.
I.
Budapest; kir.
állatvilága*
in.
II.
—
tó.
—
pedc'inoir
Anna
tó.
—
striolatuin v. Kecskemét; II. Apatin. Lipótvár; V. MarosIII. Muraszonbat ;
Természettudományi Társulat
czimii
Anna
flaveohim Linn. V. Szent
munka
által
kiadott
alapján és szerint soroljuk
fel.
«A magyar
biro-
Adaiok
késze. VI. Baja, Nagybecskerek;
Dános puszta Orosháza;
meridiouale
Szintye (Arad
m.)
(Pest
Muraszombat, Keszthely;
II.
Anna
kesze, Szent
Muschio (Veglia
sziget
—
)
Sel^'S.
.Apatin
Mull.
egyháza, Orosháza, Dános puszta, Kecskemét, II.
Zalaegerszeg, Csáktornya, Muraszombat;
V. Szent Selys.
Anna
tó
;
BruUé
Crocothcmis erylhraeu
Fél;
Lipótvár; IV. Kassa;
III.
Szeged
I.
Castel
Csongrád
Szintye,
— depressiiisciilnm
V. Szent
Lipótvár;
III.
Maros-
Vili.
;
Budapest,
1.
VI. Baja, .Apatin, Karánsebes.
Mesterszállás;
I.
Budapest,
Lipótvár; V.
III.
sangnitieimi
Kecskemét,
I.
Hatvan,
m.),
Nagybecskerek,
VI.
tó,
13
roviiiíaundj.ihoz.
.\íiií[yarnrs7iií;
Anna V'
,
tó.
.Apatin
I.
VIII*
;
Castel Muschio (Veglia sziget).
depressa
Libellula
Linn.
Szentendre;
Rákos,
I
szombat; III. Putnok, Lipótvár; VI Baja, Zsombolya Castel Muschio (Veglia sz.)
Mura-
II.
Nagybecskerek,
VIII.
;
VI. Nagyfnlvtun Mull. I. Budapest, Szintye quadrimaculalnui Linn. I. Budapest, Mesterszállás,
Leptetrnni
—
becskerek.
Hatvan,
;
Szeged;
Fülöpszállás,
Keszthely;
Lipótvár
III.
Orthetrum brunnettm Fonsc.
II.
Putnok
CorduUa aenea
;
Aeshfia flavipes Linn.
egyháza, Csongrád; Kassa: VI. Zenta;
Ánax
VIII.
III.
Budapest,
Kecskemér,
Muraszombat, Csáktornya
Muschio
Castel
;
III
Szeged, FélLipótvár
;
IV.
;
111.
(Viglia sziget.).
imperátor Leach.I. Hatvan, Szentendre, Budapest
VI Nagybecskerek. V. Predeál Aeschna juncea Linn. I. Mesterszállás, Szintye, Dánospuszta; coliiVilI. Castel Muschio (Veglia sziget). Nagybecskerek
Lipótvár
VI.
II.
Budapest,
I.
Csorba-tó.
III.
I.
cancellatiun Linn.
;
VIII.
Linn.
—
Zenta
VI.
;
Muraszombat, Mosonszentpéter Castel Muschio (Veglia sziget.).
I.
;
Putnok
III.
Lipótvár; IV. Kassa; V. Maros-
II.
—
Zenta.
V. Maroskesze
;
Fabr.
Keszthely;
Félegyháza
Balaton-Füred,
Kassa; V. Maroskesze.
coenilescetis
kesze, Szászrégen; VI. Fülöpszállás,
iV.
;
Muraszombat,
II.
;
;
—
;
berciila
Harr.
Szintye.-
II.
—
I.
Budapest
Muraszombat;
;
Dánospuszta, III.
Lipó.vár; V.
Félegyháza
;
Szeged,
Maroskesze, Predeál;
Csongrád II. Muraszombat VI. Nagycyanea Latr. I Eger; III. Pálfalu (Liptó m.) becskerek, Zenta. Csorba tó, IV. Kassa; V. Szent Anna tó, Háromszék, Szásziégen. isoceles Mull. grandis Linn. V. Szent Anna tó (nagyon sck.)
VI. Baja.
affinis Lind.
I.
;
;
—
—
—
VI. Baja.
Brachytron Hafniense Lipótvár.
Mull.
1.
Törökbálint, Budapestj
III.
Csíki Eriiö
li
Agrioii splendens Harr.
aj)
I.
(sokféle
Budapest, "Dánospuszta,
Kecskemét,
Sziiitye,
tonfüred
III.
;
Félegyháza;
11.
Putnok;
IV.
Lipótvár
;
Lipótvár,
különösen
Szeged,
Csongrád,
Pálfalu (Liptó m.)
Muraszombat, Kszeg, Bála Kassa
—
Baja, Apatin, Zenta, Nagybecskerek. III.
színváltozatban,
Mesterszállás,
V. Maroskesze
;
virgo Linn.
II.
V. Máramarossziget
;
VI.
;
Muraszombat V. Szász-
;
régen, Riusor (Fogaras.).
pumilio
Microiiympha Csongrád II..
;
Keszthely;
III.
Charp.
—
V. Maroskesze.
I.
Coenagrion pulchelhim Lipótvár.
natiim
piielía Lind.
Selys.
II.
Félegyháza,
Budapest,
I.
Szintye
Lipótvár; VI. Nagybecskerek, Zenta.
Euallagma eyathígerum Charp.
—
Budapest,
elegáns Lind.
Lind.
Budapest
Lipótvár
III.
Budapest.
1.
I.
;
VI. Nagybecskerek.
Muraszombat,
Keszthely,
Keszthely
II.
;
;
—
Lipótvár,
III.
III,
or-
VI.
Apatin, Nagybecskerek.
Erythromma najas Hans.
Félegyházn.
Budapest,
I.
—
viri-
dulíun Charp. VI. Nagybecskerek.
—
Lesies viridis Lind. VI. Nagybecskerek.
Budapest, Csongrád, Szintye m.),
Lipótvár,
III.
Nagybecskerek.
Anna
tó
;
VI.
Leibicz,
;
Putnok
— rircns Charp.
Csongrád, Mesterszállás, Szeged VI.
—
V.
Szent ;
I.
harharns
xAnna
tó.
VI.
V. Maroskesze, Szent Fabr.
Muraszombat
II.
;
;
Lípótvár
III.
Nagy becskerek.
sponsa Hans.
Muraszombat, Kömlöd (Komárom
II.
;
1.
Budapest,
V. Maroskesze.
Apatin, Nagybecskerek.
Sympycna fusca Lind. I. Budapest, Félegyháza; II. Keszthely Muraszombat; V. Maroskesze; VI. Zenta. Baja, Nagybecskerek.
Magyarország Cerambycidái. Irta
Csiki
Ern.
XVII. 67.
nem:
Acanthocinus Steph.
{Asiyi'ioiitus Steph.,
1 -
A hátsó lábfej els íze olyan A hátsó lábfej els íze sokkal
Gi aphisurus Kirby)
hosszú mint a többi együttvéve hosszabb, mint a többi együtt-
véve. Barna, szürke szrökkel
srn fedett,
a szárnyfedk t-
ve egy harántcsík a középen és a csúcs szürke szrös, helyenkint
csupasz fekete
foltokal. Alul
szürke szrökkel
srn
fedett
Magyarország Cerainhycidái.
és
A csápízek szürkék
feketén pontozott.
csal,
a lábak szürkék, a czonih
A hím
15
fekete csücs-
lábszár
és
vége feKete.
nstényé másfélszer oly hosszú Hossza 9 — 11 mm. Eltörd ul egész Euró-
csápja négyszer, a
mint a
—
test.
pában, nálunk elég
termhelyei:
ritka;
Mármaros (Menczul-hegy), V.
III.
Zsolna, IV.
Medgyes, Gyulafalva, Gör-
gény. (nebiilosns Scop., carinulatns Gebl., alpiuiis Redtb.) 8. 2.
A nyoma
szárnyfedkön nincsenek látható.
srn
Barna,
griseus Fabr.
vagy legfeljebb azok
bordák szürke
szrözettél borított,
a szárnyfedk közepe mögött széles rézsútos sötét haránt-
A hím
csíkkal.
hosszú mint a
ötször, a nstényé kétszer oly els CFápíz küls oldala és csúcsa
csápja test
az
;
—
Hossza 13-1.9 mm. Elfordul egész Európában, hazánkban a heg3'vidék egész területén, fenyvesekben található. Nem ritka, (montaniis Sérv., acernns fekete.
Voet)
—
_..
...
...
...
.
A szárnyfedk mindegyikén négy oldalszél eléggé
és
mögött
többé-kevésbbé 11
lunk elég
— 13 ritka.
egyenes
—
mm.
1.
...
aedilis
Linn.
szrös foltokkal szárnyfedk közepe
fekete
Foltokban szürlce-szrös, a
díszített.
Hossza
kiemelked
_..
borda van, a varrat és az
harántcsíkkal.
sötét
Elfordul Közép- Európában; náTermhelyei: III. Beszterczebánya, IV.
Bártfa, V. Gyulafalva, (atoinarius F., nebulosits F.)
retículatus Razum-
2.
68 nem Fekete,
srn
Liopvis Her*v.
:
szürke szrökkel
a
fedett,
szárnyfedk a
tövükön, a középen és a csúcson sárgás-szürke szrösek, két fekete haránt-csíkkal és folttal.
A
A szárnyfedk
—8
ni'.n.
—
íz
több apró fekete
szétszórtan
egyenként
csúcson
csápok feketék^ a hátsó
mint a többi
6
a
lábfej
els
kerekítettek.
íze alig oly
hosszú,
együttvéve, szürke, a csúcsa fekete. Hossza
Elfordul Közép- és Észak-Európában,
lunk közönséges Uigrifonnis 69.
nem
:
l
oet.)
1.
IJoplosiíi
ná-
nebulosus Línn.
IVIulsi.
[Lepargus Schiödte.)
Hosszúkás, keskeny, szürkeszrös, a szárnyfedk csúcsán és némelykor a csíkkal.
közepük eltt csupasz rozsdavörös haránt-
Az eltör
harántos,
a közepe mögött hegyes a csúcson
eg\'enként
srn
felálló
pontozott,
tüskével.
kerekítettek,
elül
kétoldalt
A szárnyfedk
mél^-,
a középen
Dr. Zilahi Kiss Endre
16
sorokban elhelyezett és hátrafelé gyérül pontokkal. Hossza Elfordul Közép- és Észak-Európában, ha10 — 11 mm.
—
zánkban
ritka.
(Termhelyei
Budapest,
I,
:
Trencsén
III.
(Maninhegy), IV. Bártfa, V. Brassó,. VI. Báziás, VII. Ostarije.
{cinerea Muls
puncíulata Muls
,
fennica Payk.
1.
)
Adatok Szilágy-megye bogár-faunájához. Dr. Zilahi Kiss Endre.
Közli
I.
Az
alább felsorolt adatok legnagyobb része
egy részök
Biró Lajosnak kezeim
véve. Felsoroltam azon fajokat
is,
Állatvilágában" a „communis,"
„frequens"
gyjésem,
saját
lev jegyzeteibl van
között
„Magyar birodalom
a melyek a
gyjt
stb.
rejtznek, annyival inkább, mivel tapasztaltam, hogy az
szók
alatt
nem
niin-
den helyen van úgy. Igen sok faj, mely különben az ország nagy részében közönr,éges, egyes helyeken hiányzani látszik, vagy legalább
is
gyéren fordul el.
Azon adatokat azonban, melyek „A Magyar birodalom Állatvilága" czím munkában fel vannak véve, az ismétlés kikerülése végett ezen enumeratióból kihagytam.
Természetes, hogy a megye faunája ezzel korántsincs kimerítve, st a további gyi^ljtéssel
tetemesen bvülni fog. A
„Magyar
birod. Állatvilágában"
felsorol-
takkal együtt ismerünk .Szilágy-megyébl 537 genusba tartozó 1373 fajt, mely összesen 2214 adattal van képviselve. Vannak adato'c a következ községekbi és helyekrl a zilaln járásból Zilah. Görcsön, :
:
Meszes, Kusoly, M. Goroszló^ Ballá
Tasnád-Szántó, Ér-Kává-, Peér, Szakácsi, Mojád, Orbó
Meszes, Borzas, Valkó Újlak, Nagyfalu
;
megyét
sen
alíöldi,
a
a zsibói járásból
és
a zsibói járás,
A
magyar
A
:
Zsibó
legjobban
;
Meszes hegység
:
S.
Kraszna,
Somlyó,
egyes
:
A
községei
;
S. S.
mely telje-
légkevésbbé ismert
csak Zsibóról van egy pár sovány adatom.
keleti
vize s partján
Patak,
szíiágycsehí járásból
helyei-közzel kétes jellegek.
honnan
M.
ismert a tasnádi járás,
alfölddel köti össze
része
folyó völgyét a Zilahp atak
nagyobb
:
a szilágysomlyói járásból
;
Cseh, Hadad, Bogdánd. a
járásból
Tasnád,
.•
T. Szarvad,
Fele-Szarvad,
Pele,
a krasznai
;
a tasnádi járásból
;
is
ide esik
völgyével.
egyoldalon
a
s összeköti a
A Szamos
a
Szamos-
megyének
csillampalából
álló
leg-
Kööd-
Adatok Szilágy-megye hogár-faunájához
Kelencsei Bükk-hegj'ség
vonul
ismeretlen, a bal parton
meg
Ez
zódik
érdemes
igen
is
A megye
Még
még sok
Szóval
a
Innen való
tenni
A megye
alig
is
délnyu-
pár adatunk
eg}-
alábbiakban
az
s
van-
talaj
észak-keleti felén hú-
teljesen ismeretlen.
van a Réz-hegység.
gati oldalán
van.
mely rovarászatilag úgyszólván
el,
sokkal lapályosabb agyagos
a kutatásra.
a Bükk-hegység.
X7
felsorolt
enumeratio alapul szolgált ehhez.
Ciciudda carupestris
—
Fisch. Zilah. Zilah.
—
riparia
V.
Tasnád, Hadad, Peér.
L. Zilah.
silvicola ab.
Trre
tristis D.
— Hiioralis
Hadad.
Latr, Zilah,
- v.
—
Zilah.
affinis
kybrida L. Zilah.
F.
—
germanica L. Zilah, Sz. Cseh. Calosoma üiquisitor L Zilah, Hadad, Tasnád, Pele sycophanta L. Zilah. Curabus coriacens L. Zilah, Tasnád; v. rtigifer Kr. Hadad; violaceiis L. Hadad, Zilah, Sz. Somlyó intricaius L. Hadad, v. v. angnstidus Haury. Hadad Zilah, Peér Eschcri Pali,
—
;
—
—
—
;
cancellatíis
Jll.
V.
enchromits
— Scheidleri
Hadad, Tasnád,
Germ.
ULrichi Pali.
femoralis
Tasnád,
Goroszló
v.
Zilah,
Meszes
Zilah,
Panz. Zilah
riiis scidíis 01,
F.
Zilah,
—
Géh. Hadad;
— — graimlatiis L. Pele, Peér; — ;
variolosnsF. Zilah;
Zilah, Vártelek;
—
—
;
;
—
Zilah;
Peér, M.
—
carpathicus Palid. Zilah
v.
:
— Harnpei Küst. Rézhegység — — glabratus Payk. Hadad — conv^xus v.
;
M. Goroszló
sccd)-
;
;
;
Hadad.
Cychnis
rosfrattís L. Zilah.
Leisius mfomarginatíis Duf.
Hadad, Pele
;
—
Hadad
— ferrítgineiis
;
L. Zilah,
Sz. Cseh.
picetts Fröl.
Nebria Gyllenhali Schönh.
— brevícollis F. Zilah, Hadad»
Zilah;
Szakácsi, Pele.
Z
lah
Hadad,
—
Notiophilus aqnaticns
Tasnád
;
—
riijipes Curt.
Oinophron limhatns Dyschiriiis rtifipes Dej.
iiitidiis
L.
F.
—
;
palnstris
bigtdtatiis F.
Duft.
Hadad,
Hadad, Pele=
Er-Kávás.
— aenens
Schaum. Hadad;
Dej.
Tasnád;
—
Tasnád.
CLivmia fossor
L. Zilah,
Hadad
—
;
coliaris Herbst, Züah.
Broscíis ccplialotes L. Hadad. Tachypns pallipes Duft. Hadad, Zilah
;
—
flavipes
L.
Zilah*
Hadad, Peér, Tasnád, Pele. Benibidion velox L. Tasnád, Ér-Kávás;
—
latícolle Duft.
Hadad
;
—
pygniaenm
Herbst Zilah, Hadad, Sz. Cseh; dentellíun
Thunb. Hadad;
—
—
varium
v.
F.
—
lüiorale 01. Zilah;
Hadad
properans
01.
Hadad;
;
—
—
Imnpros Zilah;
—
iricolor
F.
SX.Q'gih..
Dr. Zilahi Kiss Endre
18
—
—
lunatiim
nsttdatum L. Zilah dahnatimini modesttim F. Meszes;
Meszes
;
;
—
Marsh.
Hadad
Zilah,
Sérv. Pele;
tídatíim
—
Mojád,
—
—
— —
quadriguttattim F. Zilah
;
—
;
nitidídtun qitadripos-
quadriinaculatiíui L. Hadad, Tasnád, Pele,
F. Pele, Szakácsi,
ö-«///í/í2
Tachys
;
Hadad
Duft.
Hadad;
Dej.
Mojád;
—
bignttatumF. Hadad.
Duft. Zilah, Tasnád, Peér,
histriatiis
Pele, Szakácsi_
Tachyta -nana Gyll. Hadad. Lasiotrechus discíis F. Hadad.
Trechus qnadristriatus Schrk Hadad, Pele.
Platymis scrobicidaiiis
—
Hadad;
szes,
ridicnpreus
Zilah;
F.
austriacus F. Tasnád
v.
—
Meszes Pont. Hadad, Tasnád, Pele,
diins Panz. Hadad,
;
—
v.
-
;
Me-
assimilis Payk. Zilah,
—
T. Szántó, Kraszna:
sexpiinctatus L. Zilah,
— Mülleri
Herbst Zilah
Hadad;
inoestus Duft.
vi_
vi-
-
;
— dorsalis
Cseh.
Zilah, Sz.
Calatkns fnscipes Goeze. Zilah, Hadad; ínicropterns Duft. Hadad-
Sphodrus leiicophthalmns
Hadad, Tasnád.
L. Zilah,
Plalydenis rtifns Duft. Hadad.
Lagarns
vernalis Pz. Zilah.
Poecilns cnfreiis L. Hadad, M.-Goroszló Zilah,
Hadad
—
;
ab. erytliropiis Fald
Pterostichus oblongopunctatus Schall. Zilah
—
Hadad,
—
;
vulgáris
antkracinus
— — sirenuus
Hadad; Mojád
;
affinis Strm
v.
coertUescens L^
Pz.
Hadad
Zilah.
:
;
—
—
;
;
—
gracdis Dej. Peér, Pele,
diligens Strm.
Cseh, Tasnád
;
nigerj
nigrita F. Zilah,
Tasnád,
Hadad,
Hadad, Tasnád
— melas Creutz. Zilah, Hadad, Sz.
—
Sz. Cseh, Pele
Zilah,
Strm.
Hadad
Zilah,
F.
L. Zilah,
Iliig.
i'ntersíinctiis
;
Hadad
— hungaricns Dej.
Hadad -^ maiirns Duft. Zilah. Abax ater Vili. Hadad — v. iiiferior Seidl. Sz. Cseh, M. Goroszló Duft. Zilah, Hadad ;
•
;
lellns
Hadad
;
— —
Hadad.
Zilah,
Zilah.
;
;
Duft. Zilah, scliniidti
Hadad, Sz. Cseh
— Schiippeli Pali.
;
Germ. Hadad, Meszes.
Zilah
;
—
;
Zilah
;
— paracarinatu^
—
v.
Rend-
—
ovipeiinis Chd. Hadad, Zilah. Molops ficea Pz. Zilah Slomis punncatiis Pz. Hadad, Zilah. ovaia F. Zilah Aniara similata Gyll. Zilah Tasnád aenea Deg. Zilah, ciirta Dej. Zilah; commitnis Pz. Hadad; familiáris Duft. Zilah, Hadad, spreta Zimm. Zilah Hadad ;
;
—
— — erratica
;
;
Peér;
X:)u{i.
Z\\a\\\
;
—
— fúlva
Deg.
— —
Zilah;
;
—
considaris
Duft. Zilah, Hadad.
Zabrns
tenehrioides Goeze. Peér, Tasnád, Szentdemeter
blaptoides Creutz. Peér.
—
;
—
l
-J
Különfélék. Az
Aphis
rosaeról.
érdekes
lízen
levéllemeznek
a
csuklya-
alakú kettzése, melj^eta „Fanny Stollvverck"-nev rózsa levele utolsó
képzdmény
leniezének csi'icsán találtam. Ilyen
ságok közé
A
tartozik.
harmadában
a legnagyobb ritka-
levéllemez jobb és baloldalán körülbelül két-
a válltól számitva,
befzdés
van, elül felhajlik és így
a második levéllemeznek, mely a csúcson van, az alsó tölcséralakú részét alkotja.
A
rendellenes
képzdés
levéllemeznek csuklyaalakú
folytatása 1 cm. hosszú, 0"5 cm. mély, a csukl^'a alsó része, vagyis
A
az alapja O'o cm. folytatódik, a
levéllemeznek fére a csuklya alján egyenesen
befzdést
jobbról balról a
férnek elágazása
követi,
az ágak aránxlag vsstagok, vastagságra nézve felülmúlják a nagyobb
levéllemeznek vastagságát.
bodásában, a íér tatkozik.
Az egész
lemez volna, az
A
rendellenesség
meghosszab-
a csúcs
nem rendes elágazásában, a befzdésben muképzdmény úgy tnik fel, mintha ketts levél-
alsó,
amelyik nagyobb az egyik, a fels, amelyik Az Aphisok a meghosszabbodott részben, a
kisebb, a másik lemez.
fér menten
a többi helyen
Ezen
befzdés
és a
talált
védelmökre
jó
ol}''
képzdménynek
rendellenes
keletkezése eltt
nagy tömegben voltak, hogy Aphisok száma elenyész kicsinynek mondható. mellett
b
itt
az Aphisok voltak
okozói
és
képzdésük után pedig
táplálékot találtak,
D. E.
volt.
1898
—
Az apáczaszövö kártétele és irtása. Svédoraz apáczaszövö {Lymantria mouacha) a lúczfenyvesekben nagy pusztítást vitt véghez. Ez alkalommal azonban feltnt, hogy az oly erdk, melyekben más fanemekkel elegyített, az erdei feny csaknem érintetlenül maradtak. Teljesen lekopasztott erdei fen3' egyáltalában ritkaság számba ment még 0I3' erdkben is, melyekben a lúczfeny teljesen le volt rágva, daczára annak, hogy a peték száma igen nagy volt, és a hernyók más táplálékot nem találtak s azonkívül a fákdereka nem volt enyves gyrvel ellátva. Ez a jelenség abban 1902-ig
szágban
leli
magyarázatát,
bírja
hogy a
fiatal
hernyó
az
erdei
feny
tit
nem
megrágni, mivel azokat eleinte kemény rügy burok oltalmazza májusi hajtásokat támadhatja meg;
a
hernyó
a
lúczfeny puhább rügyébe ellenben
ellen,
tehát csak
Ennek következtében az erdei
a
oly esetben,
feny tfakadása
könnyen berághatja
midn
között hosszabb
a hernyó
id
magát.
kifejldése és
telik el,
a rajta
lev
20
Különfélék.
hernyók legnagyobb része kénytelen
más
megy vagy Az enyvgyrúk alkalmazása
hiányában tönkre
táplálék
fán keresni táplálékot.
igen vált be. Az ersen megtámadott erdörészekben ugyanis hernyók a lúczfenyt daczára az enyvgyrknek, többnyire ko-
nem •a
paszán rágták.
A
kevésbbé megtámadott állományokban az enyvezés járt ugyan, de teljes siker csak akkor várható,
némi eredménynyel
ha legalább a tk fele megmarad, mert különben a fa a szüleieknek esik áldozatul. Ennélfogva fölöslegesnek mutatkozott az erdei
fenyk
enyvezése, mert a hernyók túlnyomó része táplálálék hiányában amúgyis elpusztul. De fölösleges a nagy mértékben megtámadott lúczfenyk enyvezése is, a mennyiben ezeken a hernyók
számuk
tülnagy
folytán maguktól
esetben egyenesen
st ebben
elpusztulnak,
is
hatású az
káros
az
enyvezés, mert apasztván
a
hernyók számát, meghiusítja az éhinség s a velejáró betegségek kitörését vagy legalább elhúzza azt, míg a hernyók egy része kényszerségbl elbábozódik. Bizonyos részük ugyanis a koronában
elegend
gyr
Enyvgyr volna,
t.
A
C
alkalmazása
lepkéket fejleszt, míg enyvhernyók mind tönkrementek volna.
ily
tehát csak ott jár
számuknak apasztása
hernj^ók,
ben
nemzképes
táplálékot találván,
alkalmazása nélkül az
nélkül
is,
eredménynyel, a hol a lepkévé
kifejldhettek
a kevésbbé megtámadott állományokban.
i.
lenronto hernyók tanulmányozásával foglalkozott újabb
h
r é
t
mesira Pisi
i
e n P.
franczia
lepkész.
Calocampa
L.,
Kártékonynak
nevezi a
Ononis
Helioihis
exoleta L.,
id-
Ma-
F.,
és
Plnsia
gamma
gnek
említenek, továbbá Rliyparia piirpíirata L. és Apicrona cre-
iiulella
Brd. hernyóját
1872-ben
figyelte
mint
is
maior és Euphrasia odontites új
fajt
férczelt levelei között,
sis linealla új
fajt
;
t.
i.
a
közül
molypillék
már
minorana H. S. mely épen úgy mint a kirágja
A Cnephasia
gyakrabban magvaiban.
Linum
a
us-
szintén'polyphag
található a
Khinanthus
Chrétien Digne
meszes
Linum narbonense összeaz Eulia ochreana Hb. s az Anacamp-
fedezett
is
A
epilinana Z.
magtokjait.
Conchylis mnssehlianíi
néhány
minsé-
a Cnephasia
lenrontót,
Conchylis mtissekliana Fr. és
talaján
élk.
meg Lafaury
veszedelmes
tatissimum és catharticum s a
ily
is
megjegyezvén, hogy mind eme fajok po-
is,
lyphagok, azaz sokféle növényen
hernj^óját
más szerzk
hernyóit, melyeket
L,
az utóbbi
a
fel
áprilistól
szeptemberig
a levelekben
aknautakat készít és ugyanúgy tavaszkor a Linum campanulatumon is.
Két további
új
fajt
fedezett
fel
a
Linum carbonensén, ezek
Coleophora benediciella és Nepticia bleonella.
Irodalom. Zu
r
n áhe
r
Rarypithes
Duva
1
Formánek,
Seidlitz. 1904,
A
e n
Ken
n
t
n
i
s
de
G
r
a
1 1
u n g e
(Münchener
Koleopterologische
n.
sensu
und Omias Schönherr
Zeitschrift.
II,
151 -182.)
p.
palaearctikus regióban elforduló Barypíthes és Om/as-fajok
feldolgozását nyújtja
szerz ezen dolgozatában. Igen érdekes a Cur-
culio graciUpes Panz. hovátartozandóságának megfejtése, ezt eddig
az
Omiasok között
keresték, tényleg
azonban Barypühes és pedig
A
fajok meghatározására jó kul-
H. scydmaenoides Seidl nsténye.
csot nyújt a szerz, azután részletesen leírja a fajokat és közli
penisének
Faunaterületünkbl a
rajzát.
Barypilhes glohns Seidl. és
Apfb.) Boszniából, (Bitoraj,
(í
:
sphacroides Seidl.) Magyarország, Erdély
Hagymádfalvaról,
biharniegyei
a
következk
azok
említtetnek
rirgmictUa
Seidl.
Kapella), osmanilis Apfb. Boszniából,
(niviphüus
Apfb.
bosnicus
Bosznia és
Horvátországból
liptoviensis Weise.
a
liptómegyei Fels-Boczáról, araneifonnis Schrnk. {brumiipes Oliv., Boh.,
ebenimis
picetis
gracilis
Marsh.,
Közép-Európából,
Beck.)
snbnüidns Boh.) Közép-Európából K. & J. Dan. Erdélybl, styészaki armiger részébl, Bosznia és Chevrolaü Boh.
(Gaugelbaiterí Apfb.)
riaciis Seidl.
carpatliiciis
Reitt.
Horvátországból és Boszniából,
Máramarossziget és
Rahóról,
mollicomns
Boh.) és tener Boh. Közép-Európából.
[pímciirostris
náJd Friv.
{rnficollis Boh.,
Magyarországból,
Brandisi Apfb.
Ahr.
Omias Ha-
Boszniából,
rnjipes
Boh. Középeurópából, concinntis Boh. (parvidas Boh., sericeus Boh., obloiigus Boh.,
Marqueti
Rayuwiidi Gaut.,
Chevr.) Dalmácziából
és niollimis Boh.
Gaut.,
{Bohemani
mandihúáris Zett.)
Csiki
Európából.
Közép-
Ern.
*
Müller,
Dr.
Jos.,
Beschreibungen neuer dalmati-
nischer Koleopteren. II,
1904.
Három
p.
II.
(Münch. Koleopt.
Zeitschr.
208-210.)
dalmácziai új bogár
leírása, névszerint
Bithynus
he-
ierocerus Kistanjéról, Alphitopliagns obiusangnlns Meleda szigetérl és OHorrhyncJras cardinigcr brattiensis Brazza szigetérl. Csiki
Ern.
22
Irodalom
Revision der paláarktischen
Josef,
Dr.
Dániel,
dodera-A
r
(Münch.
e n
t
Koleopt. Zeitschr.
1904,
II,
Crepi
237
p,
-297.)
Szerz
a Crepidodera
levélbogár-nem
revizi.ójaként szép ta-
A
Tiulmánynyal gazdagította a bogarászati irodalmat.
melyeken
portra osztja,
belül
Az els
részletes leírását nyújtja.
kezk
el
fordulnak
uielancholica
meghatározó Marsh,
Gyll.
faunánkra
el
(Budapest,
madik csoportot nálunk a
;
és Rozsnyói hegység, Keresztényhavas,
A
Bosznia).
negyedik csoportból Cr.
Brassó
Negoi, Kerczi-
Czenk, Buc^ecs
:
;
travis^ylvduica Fuss. (Radnai
(Kapela, Lökve), cyanescens Duft. (Tátra,
hegyek,
har-
képviseli (Her-
Bucsecs, Negoi), norica
havasok, Czenk, Keresztényhavas, havas, Brassói
A
Tátra, Szebenhegység).
Cr. corfidetita Kutsch.
Paring és Szebenhegység, Nagyszeben,
kulesfürd,
ab.
(Pécs, Marpod Bosznia), második csoponból csak a Cr. femorata
A
új.
nálunk
fordul
alakja
fekete
és
Dan. (Bosznia), inipressaF. (Dalmáczia, Gerebencz)
J.
ferrtígiíiea Scop. és crassicornis Fald.
utóbbi
cso-
öt
és a fajok
csoport fajaiból nálunk a követ
transversa
:
nemet
kulcsokat
Mármaros,,
Doamni),
hegység, Vale
Bucsecs, Feleki
Weise
Keresztény-
cyanipemiis Kutsch. (Bucsecs, Kerczi hegység, Negoi, Vale Doamni)
el az nem ritka,
fordul nálunk
Gyllh.) nálunk
csoport egyetlen
ötödik
;
ezt a fajt
eddig a
{nigrihila
faja
Hippiiriphila
sorolták.
nembe
Ern.
CsiT
Gangibauer,
L.,
chus
Neue
Koleopt. Zeitschr.
Három a Likából,
.Arten aus den G a 1 1 un g e n Tr eHydyophorus und RioLus. (Münch. II, 1904. p. 350-354.
{Anophthalmus)
új
2.
faj
leírása:
Trechus
1.
(Anophthalmits)
Híjdroporus Kocae V'inkovczérl, és
B e t rág e Ápion Hbst. (Münch. Hans.,
Apfel-
Csiki Eniö.
bechi Szerbiából.
"Wagner,
velehiiiciis
3. Rioliis
i
zu
r
Ke
n n
t
n
i
s
Koleopt. Zeitschr.
der G II,
1904,
a p.
1 1
ung
350—
354.)
Ezen
érdekes
közleményben
leírt
egyik új
faj,
az
Apion
(Ceraiapion) anstriacmn Alsó-Ausztrián kívül Magyarország nyugati
részében
is
a ritka A.
elfordul (Ferttó).
arinatam
A
faunisztikai
adatokból említhet
Gerst. elfordulása Herczegovinában (Jablanica)
Apion flauipes Lederi-é Kirsch Nagyszebennél és Bosznia és Herczegovinában, A. Gribodoi Dbrs.-é Zágrábnál és a ritka A. rhomboidale Dbrs.-é Boszniában.
Csiki
Ern.
„ROVARTANI LAPOK" Bánd.
XII.
1.
Heft.
Január
1905.
S. 1. L. Birc Insektenfang mit deniKáfersieb Neu-Guineal. Verfasser hat nahezu 7 Jahre in Neu-Guinea :
ín
zugebracht und ausser zahlreichen ethnographischen Gegenstánden auch eine grose Menge naturhistorischer Objecte und darunter ausserkleinere
Arten gesammelt.
dem ünistand zu verdanken,
dass er unermüdlich
ordentlich viele Insekten, insbesondere
Dies
ist
hauptsáchlich
das Káfersieb handhabte, obgleich dasselbe durchaus nicht mit so reich-
manes
Európa gevvohnt ist. Dies ist Juni und Juli 1901 in Friedrich-Wilhelmshafen erreicht hat, vvo er 23 Tagé consequent táglich siebte und das jeweilige Resultat genau notirte. In grösster AnzahI waren unter den gesiebten Insekten die Ameisen vertreten, derén 772 Stück gesiebt wurden. Alléin vváhrend 3 Arten, allerdings massenhaft, mit dem Sieb zu in Európa blos 2 erlangen sind, erbeutete Biró wáhrend 4 Tagén unter 110 Stück gegen 20 Arten. Wie manigfaltig die Artverschiedenheit in NeuGuinea isi, ergeht daraus, dass obgleich bisher blos die im Jahre lichem Erfolg geschah, ersichtlich aus
vvie
in
den Resultaten, die Biró im
—
1896 gesammelten Ameisen beschrieben wor len sind, sich darunter 112 neue Arten und mehrere neue Gattungen befanden. Unter den Kdfern waren besonders die Sc^'^dmaeniden und Pse-
und es zeigte neu waren. Von der Gatiung Reichenbachia sammelte Biro 24 neue Arten, von laphiden vertreten. sich,
dass
ca.
Letztere sind bereits aufgearbeitet
und 10
100 Arten
Gattungen ganz
der Gattung Sunorfa 15 neue Arten, ebenso sind SO'Vo der Staphyliniden
neu.
S. 4. L. V. Aigner-Abafi:
Die Ta
g fal
t
er
U n gar n s.
I.
Ver-
Werke den Preis der kgl. ung. Naturwisgewonnen, nachdem sich jedoch keine Aus-
fasser hat mit diesem
sensch. Gesellschaft sicht
zeigte,
successive
in
dasselbe
selbstándig
dieser Zeitschrift
ungarischen
záhlung der sámmtlichen barlánden,
in
welchen
S. 12. Dr. E.
-dagogiums
in
es
Auf-
sowie der Nach-
vorkommt,
der erste Theil
wird die
entfallen wird.
der Einleitung.
Beitráge zur Insekten fauna Odonata. Verfasser als Professor des Pae-
Vángel I.
so
wobei blos
Fundorte,
die betreffende Art
Bei dieser Gelegenheit erscheint
von Ungarn.
herauszugehen,
veröffentlicht,
:
Budapest hat sich
die
höchst verdienstliche Aufgabe-
gestellt,
seine Hörer in
durch
verschiedenen
und
Theilen des
Wege
Landes
Jnsekten
sammeln zu
Daten
schátzenswerthen Beitrag zur Kenntniss der Insektenfauna
als
lassen
auf d;esem
die
erlangten
von Ungarn zu publiziren. Bei dieser Gelegenheit vverden sammelten 40 Odonaten-Arten und Varietáten nebst den
die ge-
Fund-
orten enumerirt. S.
14. E.
Csiki
:
Cerambyciden Ungarn s
Die
Fortsetzung der
Bestimmungs-Tafeln
thocimis, Liopus
und Hoplosia.
des Komitates Szilágy. von ihm und
L.
z.
der
Gattungen Acan-
Beitráge zur Káferfauna
Dr. A. Ziiahi-Kíss:
S. 16.
u.
XVII.
I.
Verfasser bietet auf Giund des
Biró gesammelten Materials einen Beitrag zur Ká-
welchem nunmehr 1373 Arten bekannt im Osten Ungarns und vvar bisher entomologischer Hinsicht nahezu ganz undurchforscht.
ferfauna seines Komitates, aus
Das Komitat Szilágy
sind. in
liegt
Kleinere Mittheilungen. S. 19. E. D. Über Afhis rosae. Verfasser hat die abnorme Bildung von Rosenbláttern untersucht und gefunden, dass dieselbe von den Aphiden herrühren, die hier reichlich Nahrung und zugleich :
Schutz finden.
Über die Verníchtung, welche Lymantria monacha 19. Föhrenwaldungen Schwedens 1898 1901 at^gerichtet hat, vvobei die Bemerkung gemacht wurde, dass die Tannen von den Raupen verháltnissmássig wenig geschádigt vvurden. S.
in
—
den
S.
Über
die Leinschddlinge nach den
am
Chrétien, der
Beobachlungen von
Lein einige neue JNIicrolepidopteren-Arten
P.
entdeckt
hat.
Literatur. S. 21
Mü
— 22.
Dr.
J.
H.
Wagn
1 1
e
e
r.
r,
Besprechung der Publicationen von F o Dr.
J
o
s.
Dániel,
L.
G
a n g
1
r
m á n e k,
b au e
r
und
Entomologiai müvek. A
Macryar Birodiiloiii ÁlUih'ildiJa. (Fauna Kc^iii Hum;. Kiadja a k. in. Természettudományi Társu7aÁra 3ö kor., társulati tagoknak 20 kor. Kárpáti E. Állatmuzeum, uta.sitás állatok kitömesére s eltartására, és csontvázak készítésére, ábrákkal 1 kcT Bein K. A kis rovargyüjtö. Uta.sitás a kiválóbb rovarok megisme40 fill. Szekeres F. Ö. A rovargyjt 1 kor. 60 fill.— résére és gyjtésére 2 kor. Lejtényi S. Kovargyjtö. Segédkönyv a középiskolai ífiuság számára, kötvc Kriesch J. A rovarok világa. 16 ábrával 80 fill. l kor. Kirándulók ;ísdbkünyve. 70 rajzzal, kötve 3 kor. 50 Ilii. Dr. LendI A. Rövid útmutatás Általános.
Arthropoda.
UT. ki'Het.
riac).
—
—
—
—
—
—
gyjtemények konzerválásához 80
fill.— Dr Daday /.RovHrkor. 60 !ili. Hojer, Praxis der Inscktenkunde.' 8 kor. Ibe, Einführung in die Kenntniss der Insekten 17 kor.
•jermészetrajz:i
mszótár
—
1
—
HymenoptePa. Mocsáry S. A magyar tauna lemdarazsai 2 kor. 40 fili. magyar fauna másnejü darazsai 2 táblával 1 kor. •^0 fili. Adatok Magyarorg fürkész darazsainak ismeretéiiez 1. 1 kor. 20 fill. P'öldünk lémdarazsainak 40 kor.
gánrajza
Lepidoptera.
—
cor. L. \ige, •20
fill.
Bem
A
K.
A
lepkcgyüjt.
kis
lepkék
ismertetése é?
Aigner L. A lepkészet története Magyarországor. Aigner-Pável-Ukryk, Magyarország lepkéinek jegyzéke 5 kor!'
Jjtése 2 kor.
A.
— Aufl. 1300 Abb. Schmetterlingsbuch — Hnfmann, Die Gro.ss- Scbmetterlinge farb. Tafeln 30 kor.
auf 71 1900 Abb. auf
auf 50
Tafeln 25 kor 2. Aufl. 2000 Abb Die Raupen der Gross-Scbmetterlin"e Európa-
8.
fari*.
Europas
50 Tafeln 30 kor. Diptera. Tömosváry Ö. Egy tömegesen tenyész légyfaj az Alsó-Duna '' .< Kertész K. Gatalogus TabaiiTdaium mellékein' 60 fill. '
.
rum
—
orbis terr?.-
universi 6 kor.
-Bem
Coleoptera. Török P. Bogár-határozó 2 kor. 80 fill. K. A kis bogárgyüjtö. A bogarak ismertetése és gyjtése 2 kor, Caliver, Kaferbuch 5. Aufl. mit 48 color. Tatéin 24 kor. Seidlitz, Fauna Transsyjvanica 12 kor. Heniiptera. Dr. Horváth G., Adatok a hazai félröpüek ismeretéhez 40 fill. A magyarországi Psyllidákról 40 fill. Az Eremocoris-fajok mao-ánraiza ' ^ j •2tábl. 60 fill,
—
—
,;
'
•
Orthoptera, Pseudoneuroptera és Neuroptera. Pnngur Gy. A magyarországi tücsökfélék természetrajza 6 tábl. 5 kor. Kohaiit /?. "Magva rörszác
—
MyPi.poda. Dr. Daday 4 táblával
-i
J.
A
fill.
magyarországi
Myriopodák
magánrajza
kor.
Araehnoldea, Dr. Chyzer K. és Knlczynski L. Araiicac Hungária kötet 24 kor. Hermán O., Magyarország pókfaunája 3 kötet, csak a -'—3, kiitet kapható 16 kor, —- Dr, Leinll A. A pókok, különösen a kerekháló,iókok természetes osztályozása kor. Karpeles L. Adalék Mao-yarorszáo" '^ itkafaunájához. 8 táblával 2 kor, Crustaeea: Dr, Daday J. A Magyaror.szágbaai eddig talált szabadó,
—
^
1
—
él evezölábú rákok magánrajza. 4 tábl, 3 kor. A magyarországi Branchipusn lajok átnézctc, kor. A magyarországi Diaptomus-fajok átnézete 1 kor 1
Ofitfilog-iis E^ixciomycliiíiai-iiiw, Conscripsit
Ernestus A
Musaeo
Nationali
Hungarico
Csiki. editus.
Budajiestini
1901
Ára 3 korona. E mvelc szerkesztségünk útján
is
megrendeliietök.
Legközelebb megjelenik
Magyarország bogárfaunája. a Magyaroi'szág,
\'ezéi-íV)nal oi\sza,ü;ok,
Horvát- és Szlavón-
Üaliriáczia,
Bosznia
és Hei'czegovina
elforduló
bogarak
niegismeréséi-e.
területén
IRTA
O
?!!$
muzeiiini
•icnizeti
A három
kötetes
morphologiai
E Pt 3íC>
X JK I
munka
részen
vStaphylinoideálcat, a
k()tet
segédr.
elsö kötete a
kívül
a
bevezet
('araboideákat
és
második kötet a Palpicorniá-
kat, Divei-sicorniákat és a
dik
oszt.
I.
Heteromerákat, a harma-
pedig a Phytophaga, Rhynchophora és
Lamellicoi'nia családsorozatokat í'ouia tartalmazni.
A munka
íves
5
egyesy füzet
füzetekben
elfizetési
ára
fog
2 korona,
megjelenni bolti
H
ára
korona.
Eljegyzések pest,
1
n
idl
és
elfizetések a
VllL, Xe]iiz(4i
szerz
ezíniére
(Buda-
Múzeum) küldendk.
Sándor könyvnyomdája Budapest,
VI..
Szerecsen-ii
fi
|
