ROVARTANI LAPOK HAVI FOLVÖII^AT. m m. XV. kötet márczius áprills 3 4. füzet. ENT ^ 461 R873 8EDÖ ALBERT BÍRÓ LAJOS O" CHYZER KORNÉL

461 R873 ENT ^

XV.

^j#

^3»

ht ^3? ^5^ ^l?

kötet. 1908.

^3»

^3?" *a#

yí

^5*

^3*

íl»

3—4.

márCZiUS— áprills

füzet.

m

m m

ROVARTANI LAPOK

m

HAVI FOLVÖII^AT különös tekintettel a hasznos és kártékony

rovarokra

w^

8EDÖ ALBERT D"!

O" CHYZER KORNÉL

BÍRÓ LAJOS

MOCSÁRY SÁNDOR

ENTZ GÉZA

w

KÖZREMKÖDÉSÉVEL

fái SZERrtESZ

A.

AIGNER LAJOS

TIK

és

ERN.

CSÍKI

m PÍR

BUDAPEST, 1908 A

^

ROVARTANI LAPOK SZERKESZTSÉGE IX.,

ERKEL-UTCZA

K|ADOHIV^TALA

és

12.

Megjelenik minden hónap els napján, július és augusztus havak kivételével. Elfizetési ára egész évre 8 -o

r

Tartalom. A. Aigner Lajos

:

A

í'aunaterületek tüzetessebb átkutatása

._.

47

Csada Imre: Újabb adatok Magyaroszág szitaköt-faunájához 49 .-_. oO Bordán István: Cyprusi utam II. 56 A. Aigner Lajos Változások a magyar lepke-fauna terén II. Magyaroryzági rovargyjtésem jegyzéke Szilády Zoltán Dr. --^ ..^ --. __ 59 .. 1. Hemiptera I. Magyarország pillangói XX\'. ... 66 A. Aigner Lajos .__ 75 Szombatky Kálmán: Bogarászati jegyzetek

— — —

—

:

:

— —

:

_

.

76 A. Aigner Lajos : Nógrád- Vercze lepke-faunája I. ... apró-darazsak magyarországi faunájához a Adatok 84 Biró Lajos „. 85 Dr. Kaufmann Ern: A Walter-féle exhaustor (ábrával) ... ... ... ._. 88 Csíki Ern: Magyarország szú-féléi XII. ... .

:

Különfélék.

A méh társadalma.. A szüzennemzésrl Staphylinidákról

._.

.-

—

-..

-....

.-.

_

^^^

.-.

—

-.

00

._

.

_-

-

__.

...

___

9i

_..

91

Irodalom. Reitter, Dichot. Übers. d. blinden Silphidengattungen.

Csiki

teti

Karny,

—

siedler See.

kír.

...

— —

...

...

—(Ismer-

...

...

...

91

einer orthopterolog. Exkursion an den Neu(Ismerteti Csiki ... ... ... 92

Ergebn.

A

Ern)

Ern)

Természettudományi Társulat állattani minden hónap elsö péntekén (VIII. Eszterházytart. Vendégeket szívesen lát.

magy.

szakosztálya utcza

16.)

ülést

JKedvezinéiiLy. Az

1897.,

1898.,

1899.,

1905-lkl teljes évfolyammal

1900., 1901., 1902., szolgálhatunk. Új

még

1904 és elfizetk fele

1903,

ár^om kaphatják. Az elbbi kötetekbl csak a II. kötet kapható, Ára 6 kor. Az és Ili. kötetet készpénzen visszaváltjuk. Az elfizetési összegek kiadóhivatalunkhoz (IX., Erkel-utcza I.

\9.)

czimzendök.

59

rovargyjtésem jegyzéke.

Magyarországi Közli

Dr. Szilády Zoltán.

:

Hemíptera.

I.

I.

Mint a budapesti református gimnázium tanulója 1894-ben kezdtem rendszeresen foglalkozni a rovargyjtéssel, amelynek minden öröme és sikere hálás emlékembe idézi els buzdítómat és mesteremet, Biró Lajost. Késbbi tanulmányaim alatt beláttam, hogy a gyjtés és a természetben való szemléldés az egyedüli út, amelylyel az állatvilágban tájékozottságot szerezhenélkülözhetetlen alapja az állattan bármely s ennélfogva ágára terjed munkásságunknak. Ebben a tudatban folytattam a mai napig és folytatom tovább is gyjteményem gyarapítását. E

tünk

mellett

1901.

a

óta

nagyenyedi

gyjtemé-

Bethlen-kollégium

nyeinek kezelje lettem. Ez a gyjtemény eldöm, Elekes Károly

Ormay Sándorral folytatott csereköztk Fenichel Sámuel, továbbá Gyulai Demeter Kálmán akkori helyettes tanár gyjtésével tanár

buzgóságát

dicséri, aki

viszonyával, saját és tanítványai,

Mindezt darabonként meghatározva vettem át, hogy tovább gyarapítsam s az elavult, vagy többszörös példányokat újakkal helyettesítsem. Egyúttal több tanítványom segítségével tizenkétezer darabra

is

leltározva

és

emelte az állományt

többnyire

jól

Alsófehérmegye és Erdély egyes tani kikutatását is tervbe vettem,

nevezetesebb vidékeinek rovarkiterjeszkedve

az összes ren-

Az utóbbi években több ezer példányt eredményezett ez a gyjtéS; amelynek anyagi és szellemi elmozdításáért a Múzeumok és Könyvtárak Országos Ffelügyelségének tartozom els

dekre.

sorban köszönettel.

—

Az alábbiakban az 1894 1906. években gyjtött félfedeles szárnyúak (Hemiptera) jegyzékét közlöm, kihagyva belle egyrészt a fauna-katalogusban származó,

(tehát

már

külön

közölt, másrészt a havasi

dolgozatban

tárgyalandó)

terletekrl

adatokat.

Az

elttem ismeretlen darabok meghatározásáért

és saját

zékenységével különös érdekldésem tárgyává

tette ezt a rendet.

meghatározásaim ellenrzéseért hálás köszönettel tartozom Dr. Horváth Géza úrnak, a Nemzeti Múzeum osztályigazgatójának, aki el-

60

Dr. Szilády Zoltán.

Pentatomídae.

szeg,

Thyreocoris

18

Geo ff r

scuteUatum

Nagyenyed, Miriszló, HátNagy-Maros, Miskolcz, Széplak (Szolnok-Dobokaj VI— VII.*)

Coxjtosoma

(rostálva),

scarabaeoides

L.

Nagyenyed

IV.,

Csombord

15

V.

II.

Alsó Orbó VI., Rákos IV.

Nagyenyed

Odontoscelis fuliginosa L.

Odontotarsus

grammicus

L.

IV.

Nagyenyed,

1.

Nyírmez (Kköz),

VI— VIII.

Budapest

Psacasta exanthematica 8 c o

p. Kelenföld IV. 9. Eurygaster maura L. Nagyenyed IV— VIII., Miriszló, MarosUjvár, Alsó-Orbó, Igenpataka, Torda, Budapest (a városban)

—

Csepel,

Buda-Örs.

maura

—

L. v. j^ieta F. Nagyenyed,

G o e z e.

nigrocticullata

hottentotta H.-Soh.

Alsó-Orbó, Torda,

Nagyenyed IV.

VII.

—

v.

Nagyenyed, Maros-Ujvár, Budakesz, Buda-Örs

V— VII. Ancyrosoma albolineatum F. Spalato 1897. VI. 15. Graphosoma lineatum L. Nagyenyed, Felenyed, Csobánka, Hidegkút Podojjs

Cydnus Kelenföld

V-IX.

inunda

—

Nagyenyed, Buda-Örs IV VI. nigrita F. Nagyenyed, Felenyed, Miriszló. Torda, F,

IV— VI,

Brachypelta aterrima

Budapest

Miriszló,

(a

Forst. Igenpataka, Torda VII

Nagyenyed IV. 80., Runk VIII. Ramb. Nagyenyed, Budafok, Balatonfüred V

Sehirus luctuosus M. R.

— sexmacidatus —

hicolor L.

halom

III

— —

G o e z e.

Nagyen5'ed

V—VI.

—

—

e

Buda-Örs VII. 16. h o 1 1 z Kispest VI. 19.

Fie

—

Buda-Örs VI. 4. distinctus microphtkalmus Flór. Nagyenyed, AÍsoT-

Sciocoris macrocephalus

Fi eb. Buda- Örs V. Igenpataka

V. 13., Budapest

picipes Fali.)

Menaccarus arenicola S

Orbó,

városban). Szép-

melanopterus H.-Seh. Bedell, Buda-Örs VII.

v.

Gnathoconus albomarginatus

Fi eb. (=

(a

Scop. Nagyenyed

dubius

20,

—VI.

Nagyenyed, Felenyed, Budapest

— VIII.

a városban) IV.

costalis

— VIII.,

városban) V.

VI— IX.

—

b.

cursitans

Schrk.

Alsó-Orbó

VI.,

Miriszló VII.

Aelia acuminata L. Nagyenyed, Magyar-Bagó, Miriszló, Fel(enyed,

^)

Igenpataka,

A római számok

Torda,

a

Buda- Örs,

gyjtés

idejét jelzik

Budapest

hónapok

városban)

(a

szerint.

— Magyarországi

V—IX.

—

rostrata

B

}

ovargyjtésem jegyzeke.

61

o h. Miriszló, Igenpataka, Alsó-Orbó, Torda,

Budapest, Kispest, Csobánka, Kassa VI Neotiglossa pusilla

Gme

— IX.

Alsó-Orbó

I.

VI.

—

Buda-Örs, Buda-Kesz V~VII. Eusarcofis melanocephalns F. Maros-Ujvár

leporina H.-Sch.

Miriszló,

RuUconia intermedia Orbó VI,

ff.

Nagyenyed,

Miriszló,

Alsó-

VII, IX.

Perihcdus vernalis

Magyar-Bagó

IV— V.,

W o\

VI.

Wolff. Nagyenyed,

Tusnád

IX.,

VII.

—

Alsó-Orbó V.,

IV.,

sphacelatus

Nagyenyed

F.

Balatonfüred VII.

Carpocoris fusúspinus

Tusnád,

Néma

Miriszló,

B

VII — VIII. —

Nyírraez

(Kköz),

o h. Visegrád IV., Vihnye, Miskolcz,

purpureipemiis Igenpataka,

D

Nagyenyed,

e g.

Kelenföld,

Hátszeg,

— Lynx F. Kbánya, Buda-Örs IX, X. Dolycoris haccarum L. Nagyenyed, Oláh-Lapád, Miriszló, Igenpataka, Torda, Miskolcz V — VIII. Pomáz VI— X.,

Spalato Ví.

Falomena viiidissima P o d a. Nagyenyed VII IX., Oláhprasma L. Lapád V. V. simulans P u t z. Nagyenyed III. Nagyenyed, Oláh-Lapád, Kecskek, Igenpataka, Budakesz, SaraGorski. Nagyenyed, Budapest, jevó V VII. V. subriibescens Csobánka VIII— X. v. allí' Piezodorus lituratus F. Nagy-Oklos, Kassa VIII. ,

—

—

—

—

—

aceus

—

V.

Gorski. Nagyenyed,

Alsó-Orbó,

Nagy -Maros

VI.

2.

VII. 22.

Gorski. Selmeezbánya VII. 28., Pomáz X. Raphigaster nebulosa P o d a. Nagyenyed IX — X., Csombord roseus

It,

Nagyenyed X., Miskolcz VII. Eurydema ornatum L. Remete (A.-Fehér ni.), Nagyenyed, v. pidum Budapest V IX. — festívum L. Budafok VII. Tropicoris rufipes L.

—

—

—

v. decoratum H.-Sch. Miskolcz VII Nagy-Oklos VIII. domirmlus Scop. Nagyenyed, Oláh-Lapád V., Miriszló VII. VIII. Nyirmez (Kköz), Oláh-Lapád, Tusnád, Miskolcz Igenpataka, Torda, Miriszló, Oláh-Lapád, oleraceum L. Nagyenyed, Széphalom, Kispest IV VIII.

H.-8ch.

,

—

V—

—

—

Arma

custos F.

Nagyenyed IV., IX. Nagyenyed VI.

Troilus luridus F.

Jalla

dumosa

Nagyenyed,

L.

Miriszló

III

— VI.,

Szent

Endre V. Zicrona (Alsó

coerulea

Acmithosoma Fehér m.)

L.

Nagyenyed

haemorrhoidale VII.,

Maros-Ujvár

VIII..

L. VI.,

IX.,

Nagyenyed

Budapest IX. V.,

Remete

Csík-Szent-Márton VIII.

Dr

62

Elasmticha

fernigata

Runk (Torda-Aranyos

—

Szilády Zoltán.

m.),

Buclakesz

F.

—

V.

L

interstincta

Széplak (Szolnok-Doboka m.) VII

—

VII.

Uj az erdélyi (V) régióra.

grisea L. Topánfalva VIII

Cyphostethus tristriatus P. Budapest IX. Coreidae.

Enoplops scajíha Füred VI., Stomfa IV. Syromasies Torda, Csobánka Verlusia

F,

rhombea L. Nagyenyed,

feri

Oláh-Lapád,

Csobánka,

Rákos,

G o e z e.

Gonocerus acutangulatus t.

Balaton-

V— VII. Igenpataka,

Pilis-Szent-László,

V— IX.

Miskolez

Df

(A. -Fehér m.) VII.,

marginatiis L. Nagyenyed, Miriszló, Igenpataka,

Nagy-Oklos,

Alsó-Orbó,

Nyírmez

Nagyenyed

VI.

—

Juni-

Nagyenyed X.

Bathysolen nubilus Pali. Nagyenyed, Alsó-Orbó Ceraleptus lividus gracilicornis

H.-Scli,

Stein. Nagyenj^ed

Nagyenyed,

V.,

Alsó-Orbó,

III.,

VI., IX.

—

Buda-Örs VII. Torda, Budakesz

V., VI., VIII.

Coreus

Panz.

scahricornis

Seop. Nagyenyed,

Miriszló,

Budapest

IX.

—

denüculatus

Igenpataka, Alsó-Orbó, Szent-Endre

V—VII. Camptopus laterális Germ. Nagyenyed, Nyírmez Fehér m.) Alsó-Orbó, Kispest, Csobánka VI— IX.

Rába

(Alsó-

{Megalotomus junceus Scop. Styriában a határhoz közel es melléki St. Rupreehtnél gyjtöttem s így feltehetleg a

szomszédos Vasmegyében Alydiis

calcaraius L.

is található).

Nagyenyed

IX.,

Remete (Alsó-Fehér

m.) VII., Kelenföld IX.

Stenocephalus

medius M. R. Nagyenyed V.

—

Scop

agilis

—

Nagyenyed, Nyírmez, Remete, Budapest, Sarajevo IV— VIII. alhipes F. Nagyenyed, Miriszló, Alsó-Orbó, Budapest, Buda-Örs

V—VIII. Therapha Hyoscyami L. Nagyenyed, Igenpataka. Remete, VIII. Miriszló, Tusnád, Spalató Corizus ahutilon Rossi. Nagyenyed, Miriszló, Alsó-Orbó, crassicornis L. Nagyenyed, Remete, Tusnád, Kispest VI., VII.

V—

—

Remete,

Igenpataka,

Nagyenyed

VI— VII.

Magyarosság

—

coitspersus

V— IX. —

Fi eb.

subrufus

Alsó-Orbó

Gm

VI.,

e

1.

Buda-

kesz V.

—

Magyaroiszizi^i rovargyjtésem jegyzéke.

63

—

parumpunctalus

Sign.

distinctus

Alsó-Orbó VI.

Schill. Nagyenyed, Oláh-Lapád, Miriszló, Remete, Igeiipataka, Tusnád, Széphaloni, Vihnye VII— IX. tigrinus Schill. Nagyenyed IX., Miriszló VIL, Torda VIII

—

Maccevethus lineola F. Buda Örs VI.

Myrmus miriformís Fali. Nagyenyed Chorosoma

S

Schillingii

c h

u

m m.

IX.

Budapest IX.

Berytidae.

Neides

tijmlarins

L.

Nagyenyed

IV.,

Miriszló VIII.,

Mis-

kolcz VII.

Nagyenyed IV., IX., Abrudhánya VII. minor H. -Sch. Nagyenyed IV.. VIL, .Abrudhánya VII. Metacanthus elegáns C u r t. Nagyenyed VIL, Miriszló VIIL, Nagy-Bagó IX. Berytus

clavipes

F.

—

Lygaeidae.

G o e z e. Remetei szoros, IgenpaRunk, Nagy-Oklos VII — VIIL Mindenütt mészksziklákon a Vincetoxieum officináié levelein. Lyaaeus equestris L. Nagyenyed, A.-Orbó, Remete, Nyírmez, Torda, Visegrád, Buda-Örs IV IX. — saxatilis Scop. Nagyenyed, Csáklya, A.-Orbó, Igenpataka, Néma (Szolnok-Doboka m.), Szent-Anna tava. Rákos, Szent-Endre IV alhomacuIX. Tropidothorax leucopterus

taka,

—

—

latus

—

Goeze. Nagyenyed, Remete, Po

superhus

Xgsius

1 1.

Igenpataka VIL

Thíjmi

Wolff.

glandicolor "^

VII I,

— VIIL —

— IX.

Senecionis

Pomáz VI— X.

Budapest,

Hahn. Tusnád

Fi eb, Nagyenyed, A.-Orbó VI enyed VIII

—

Kelenföld.

Kispest,

Schill. Nagyenyed, A.-Orbó, Torda,

Cymus

—

Visegrád, Budapest, IV

—

melanocephahis

obliqims

Horv. Nagy-

Ischnorhy7ichus Resedae Pz. Buda- Örs VI.

IscJmodemus sahtdeti Fali. Nagyenyed IX. Henestaris halophihis Geocoris

Burm. Torda

VIIL

Lep. Buda-Örs

erythrocejjlialus

VII.

—

sicidus F.

Rákos X. Chilacis Tyjjhae

Heterogaster VI.

—

Perr. Miskolcz

nffinis

H.

-

S

VII.

c h. v. ruhricata

Pa

Artemisiae Schill, A,-Orbó, Igenpataka VI

—

Buda-Örs ürVIL t.

—

Dr, Szilády Zoltán.

64

ticae F.

Nagyenyed,

A.-Orbó,

Miiiszlo,

Topánfalva,

Csik-Szent-

V, VII-VIII.

Márton

Platyplax Salviae S c h

Nagyenyed, Igenpataka,

i 1 1.

Miriszló,

A.-Orbó VI -VII, Budakesz V. Metopoplax Origani Kol. A.-Orbó, Budapest, Kispest \'l— VII.

Oxycarenus coliaris M. R. Nagyenyed, Budapest IB. Bhyparockromus antennatus S c h i 11. Nagyenyed pánfalva VII. H.

-

—

—

—

F

hirsutus

Nagyenyed

e b.

i

—

VII.

VI.,

To-

praete:,t.itus

—

S c h. Nagyenyed, A. Orbó, Alsó-Jára, Rákos, Miskolcz V VIII. - S e h. Nagyenyed, A.-Orbó VI., Topánfalva IX. Nagyenyed, F. Igenpataka, Csombord, Topánfalva, chirayra dilatatus H.

Budapest

Buda-Örs,

(a városban),

Tropistethus

Párkány,

S

holosericeus

c h o

1

1 z.

Széphalom IV— IX. Nagyenyed, A.-Orbó

IV— VI. Pterotmetus siaphylmoides

Lamjwodema maurum

F.

B u r m. Miskolcz VII. Nagyenyed, Miriszló, Rákos, Buda-

pest III— IV., X.

PUnthisus hrevipennis Latr. Nagyenj^ed, A.-Orbó VI.

Lasiosomus enervis H, Stygnocoris

Nagyenyed

VII.

S c h. Igenpataka

Rákos X.

Fali.

rusticus

—

Peritrechus

Fali. Miskolcz

fidigineus

VII. Uj az erdélyi

—

Putz.

gracilicornis

Fali.

pedestris

Geoffr. Nagyenyed

IV.

Miriszló VII.

—

nuhilus

VIII.

G o e z e.

Microtoma atrata

arenarius L. Visegrád IV.

pataka, Budapest

líl

Nagyenyed VII

,

Rákos X.

—

Flór,

Trapezonotus anorus

—

-

reglóra; hazánkban a negyedik ismert termhelye.

(V.)

Nagyenyed, A.-Orbó IV MII. Nagyenyed, Igen-

—

dispar Stal.

— VIII.

Sphragistieus nebulostis Fali. Miskolcz VII.

Calyptonotus Rolandrí L. Buda- Örs IV., VII,

Aphanus lynceus ratus F. Nagyenyed,

fusus

Reut.

alboacuminat'us

Miriszló VII.,

G o e z e.

Budapest, Mezö-Kövesd Sarajevo VI.

Tusnád, Vörösvár falva VII.

Els

—

Nagyenyed, II

Oláh-Lapád, Igpiipataka VII.,

— quad— conBudapest Kelenföld, Pilis-Szt.-László IX. —

Nagyenyed MII., Kassa

F.

Miriszló,

Maros -Újvár, Kaláz,

— XI. — vidgaris S chili. Nagyenyed, — XII. — sanguineus D. Bedell 8.

v.

II

Pini

Vlll.,

VIII.

VI— IX.

Miriszló, A.-Orbó,

L.

N:i^3enyed

Miskolcz Ml.

hazai termhelye.

—

VIII.,

Csombord

II.,

adspersus M. R. Topán-

Magyarországi rovargyjtésen jegyzéke.

65

Beosus maritimus 8 c p. Nugyenyed V., VII., Csorabord II., Rákos VII. EmUethis Verbasci F. Nagyenyed, Maros-Ujvár IV., Kassa VIII. Eremocoris plebejus Fali. Styriában a Rábamelléki St.Ruprechtnél találtam valószínleg a szomszédos Vas megyében podagriciis F. Buda-Örs VI. is feltalálható. hrunneus Drymus sylvaticus F. Nagyenyed VI— VIII. ;

—

Sahlb.

Csombord

—

II.

—

S c h i 1 1. Miriszló IV. affinis S c h i 1 1. Thomsoni Rent. II— V. Oláh-Lapád Nagj'enyed, IV— IX. Nagyenyed, Nyírraez, Igenpataka Notochihis hamulatiis Thoms. A.-Orbó VI. Pyrrhocoris apterus L. Nagyenyed, Oláh-Lapád, Miriszló, marginatns Kol. Nagyenyed, Miriszló, Mez Kövesd III XI. Scolo'postethtts ])ictus

—

Miriszló,

—

Rákos, Miskolcz

—

II— VII. Tingitidae,

Bee k. Budapest VIII., Rákos X. — macuLap. Nagyenyed IV— V. — capitata Wolff. Nagyenyed Piesma Salsolae

lata

III-IV. Serentia laeta Falj.

töttem

s

igy valószín,

A Rába

hogy

a

melléki St. Ruprechten gyjszomszédos Vas megyében is

feltalálható.

Acalypta macrophthaima Fieb. Tusnád VII.

Didyonota

Orbó

tricorms

Sehrk. Nagyenyed VIII— IX.,

ALsó-

VI.

Nagyenyed, Rákos VI— VII. Copium cornutum Tliunb. Budapest VI.

Stephanitis Pyri F.

Costa. Kelenföld V., Széphalom Nagyenyed VII. Carclui L. Nagyenyed pilosa H u m. ciliata Fieb. Buda-Örs V., Tusnád VII. VI. geniculata Fieb. IV— VII. Nagyenyed h.) H. S c {ayigusticolis Nagyenyed IX. Phyllontocheila auriculata

VIII.

—

G e r m.

capnána

—

—

Catoplatus melanocephalus Pz. Budapest

dumetorum sccqndaris Fieb. Tusnád VIII. Physatocheila

Monanthia

Echii

H.-

Sc

h.

V—IX. —

VI—

VIII.

Nagyenyed

Schrk. Nagyenyed,

Kelenföld, Pilis-Szent-László

—

IV— VI.

Miriszló,

Symphyti

—

Kispest,

Walt. Duna-

Szent- Pál. 3*

66

Dr. Szilády Zoltán.

Aradidae.

—

Aradus dilatatus D u f. Igenpataka VII. corticalis L. Nagyenyed V., VII. v. annidicornis F. Nagyenyed IV., VTI., VIII. Betulae L. Maros-Gombás IV,, Nagy-Oklos VIII. Aneurus laeuis F. Budakesz V.

—

—

Gerridídae.

Hydrometra stagnorum

L,

Nagyenyed

IX., Spalato VI.

Velia rivulormn F. Spalato VI.

Gerris F.

rufoscutellatus

Bélabánya

VII,,

Kolpach

—

paludum L a t r. Oláh-Lapád VII VIII. — najas Deg. Körraöczbánya

Veszprém után a Oláh-Lapád VIII. Costae H, S e h. Spalato VI. thoracicus Se huni. Nagyenyed, Miskolcz VII. gibhífer 8 c h u m. Nagyenyed IV. lacustris L. Csombord II., VIII.

Uj az északnyugati

második

—

felföldre (III regio);

—

termhelye.

—

-

—

Topánfalva

VIII.

Magyarország Irta

:

pillangói.

A. Aigner Lajos.

XXV. 3.

nem. Satyrus.

F.

^)

Többnyire nagy pillangók; szárnyaik szélesek,

fölül

barnák

vagy feketék, legtöbb esetben világos szalagokkal és szemekkel. A szem csupasz, a tapogató alul szrös, utolsó íze általában rövid

;

a costális

alakú, csupasz,

s

I

olykor az hosszanti

ér duzzadt.

Idtelel és a földben alakúi át. faj 1.

L.

A hernyó

sávokkal; füveken

A

báb vastag.

él,

vastag, orsó-

nappal rejtzik,

A 44

palaearktikus

közül hazánkban 9 honos.

A

felület fekete

2

A

felület sötétbarna, a szalag hiányzik

6

A

felület feketés-barna, sárgás-fehér szalaggal

A

szalag

vagy sötétbarna, világos szalaggal ... vagy alig jelzett A felület bársonyos fekete, a fels szárnyon megszakított széles tejszín szalaggal és a csúcson nagy szemmel

Circe F. 3.

sárgás-fehér

(nstény), vagy füstös

...

...

...

3

barnával

A fels szárny csúcsán nagy-, az alsó szárnyon kis pupillás szem áll, melyek alul is láthatók. borított (hím).

Hermione L. 1)

Satyrok

:

Bachus

kiséröi.

;

Magyarország

A

szalag

borított

fels

szárny

elbbi

67

füstös-barnával

nagy szem

csúcsán

csak alul van

az alsó szárnyon

Az

szem.

A

(hím).

(alul is);

pillangói.

(nstény), vagy

sárgás-fehér

nagyon

fajhoz

;

áll

apró pupillás

de

hasonló,

kisebb

Alcyone Schiff. 4.

A A

hím

nsténynél egyaránt fehér .._ .._ ._. szárny elüls szegélye fehéres, két nagy szem díszíti, melyek pupillája igen apró. A felület szalag

4

és

szalag és a fels

sötét-barna, zöldes tünettel.

Briseis L.

A

_..

szalag ocker-sárga vagy vöröses-sárgás

. A

5

_..

szalag széles, oker-sárga; a hím fels szárnyán sötét

barnával egészen behintve, két nagy, pupillás szemmel a hímnél a szalag az alsó

egy pupillás szemmel

A

szárnyon foltokká oszlott és Selene L.

díszített

keskenyebb foltokká

szalag vöröses-sárga, a hímnél

oszlott.

szem

A

áll,

fel'sü

szárnyon

egy, fölül vak,

pupillás

alul

bels zugán egy fekete pont van

az alsó szárny

Arethusa Esp, 6.

A

szalag

hiányzik;

fels szárnyon

kék

a

egyszhiú

sötét-barna; a

két nagy-, az alsó szárnyon egy kisebb,

szem

pupillás

felület

áll,

A szemek

hímnél

a sötétebb

kisebbek.

A 7.

Dryas 8c.

szalag alig jelzett, foltokká oszlott

Az

...

...

7

...

alapszín sötét- barna, a fels szárny elüls szegélyén

világos-szürke. 5 kis szemet visel,

héres

pont látszik.

A

melyek közt két

Statilínus Esp.

sötétbarna, 2 nagy, kék pupillás

alapszín

fe-

valamivel világosabb szín nsté-

nyen a szemek sárgás keretnek,

Az

_._

szemmel,

melyek közt

gyakran

A

szín nstényen a szemek nagyobbak és szín kereten állanak Actaea var. Cordula Hb.

világosabb

vöröses-sárga

mutatkozik két kékes-fehér pont.

25. Satyrus Circe F.

F a b r i c u s, i

Proserpina Schmetterl. o.

1)

Entomologia

^).

systematica

p.

Schiffermüller & Denis, d.

(177b).

Görög büvészn.

Wiener

Gegend

p

16^7.

495.

(1775)

Syst. Verz. d,

tab.

1.

fig.

90.

68

Aigner Lajos.

A.

A

szárnyak

bársonyos-feketék,

lev,

mely a fels szárny csúcsán

tejszínü

széles

többnyire

szalaggal,

szem

pupillátlan

alatt megszakított. Alul feketés-barna, szürkével

márványozott, a

felület rajzaival.

Hazánkban országszerte számos helyen ritka,

található, de többnyire

csak hely enkint gyakori jun. közepétl aug. közepéig szép nagy kifeszítve 57 77 mm. Legkönnyebben reggel

—

példányokban,

fben ül

fogható, ha a J erdei réteken a

után röpül

?-t

keresi

fatörzseken és nedves

késbb

;

és inkább

az árnyékba

csak

húzódik

dél-

szeret

és

útakoji, valamint lóganéjon is ülni,

erdei

úgyszintén kedveli az izzadtságot és gyakran a

gyjt

kabátjára

is rászáll.

Keveset változik; a pupillátlan apicalis folt hol nagyobb, igen ritka az oly példány, melyen ama foltnak tisztán látható fehér magva van s a 2. sejtben a fehér szalagfoltban hol kisebb

;

meglehetsen nagy, gyönyör fehér mutatkozik ab. pundata Aig. szegélyfelé

pupillás szemfolt

:

Hernyója sárgás-barna, sávval, öO

(vadócz),

feketés-barna, sárgás,

—^40 mm.

Bromus

hátán 2 fehér vonal fut

le,

oldalt

fehér és feketés vonalakkal és okkersárga

hosszú. Május

sterilis

—júniusban

Loliiim temulentum

(rozsnok), Antlioxanthum odoratum (borjú-

egyéb fnemeken él. Nappal közel a földhöz száraz fszálak közt tartózkodik. Naplemente után, midn táplálkozni jár, épen úgy mint ezen nem egyéb fajainak hernyói meringetés pázsis) és

által

könnyen gyjthet. Bábja

elül

lelapított,

közepén

hegyes, gesztenyeszín, a szárnyhvelyeken

hátul

sárga

vastag, foltok

sora van.^

Elfordul a következ

szomszédországokban: A.- és Fels-

Karinthia VII.,

AusztJÍa

VIII.,

Galiezia,

Bukovina

VIII.,

Elterjedési köre:

VII— VIII.,

Cseh- és Morvaország

Románia

VII.

A Harz hegységtl

Sicziliáig

52—37'' és a

Pyreneáktól a Kaspitóig 20—65". 26. Satyrus

Hermione L.

2).

Linné, Museum Ludovicae Ulricae reg. Hübner, Samml. europ. Schmetterl. Fig. 122 major. 8.

2)

Espe

r,

Fig. 3. (1777).

Görög

ni

név.

Die

p.

281 (1764);

— 24

:

Hermione

europ. Schmetterl. in Abbild. T. tab.

Magyarország

A szárnyak

széles

feketés-barnák,

69

pillangói.

sárgá-fehér

(a

hímnél

szalaggal^ melyben a lels szárny csúcsán

füstös-barnával borított)

egy nagyobb, az alsó szárny zugán egj kisebb pupillás szem ül, melyek alul is láthatók. Alul az alsó szárny szürke, feketével márványozott, közepén két fekete sáv és széles fehér, barnával pontozott szegélysáv fut

le.

Hazánkban országszerte gyakori, jun. közepétl aug. közepéig. Erdöszélén vagy erdei tisztásokon a fák derekán vagy sziklán szeret ülni,

hány

lóganéjon szívogatni; az izzadtság

Példáinyaink

mm)

is

vonzza és akár-

rászáll az izzadó emberre.

nagyok,

igen

rendszerint

és leginkább csak a szemek számára

Akad hím

s

kifeszítve

(65—70

alakjára nézve vál-

szárny szeme vak nstény, melyen a 2. sejtben még egy pupillás nagy vak szem jelentkezik, de még olyan is, melyen a két szem közt ab. punca 3. sejtben mutatkozá fekete pont is jelen van toznak.

példány, melyen a fels

;

viszont

:

tata Aign.

Petéje hosszúkás, fölül benyomott, sávozott.

Hernyója vörögyönge fekete sáv, oldalt halvány barnás40 mm. hosszú. Kitelelve júniusig Holcus

ses-szürke, hátán igen

szürke sáv fut

le,

30

fnemeken

lanatus (czirok) s egyéb

él.

Bábja sötét-barna, a szárny

hüvelyek világosabbak.

Elfordul a következ szomszédországokban A.- és FelsKarinthia VII VIII., Cseh- és Morvaország VII.,

Románia

:

—

Ausztria VIIL, VII.

Közép

Elterjedési köre:

Németországtól

és Spanyolországtól a Volgáig 10

27

S d.

Satyrus Alcyone Schiff.

—

35*^

^)

i ff e r m ü 1 1 e r & D e n i s, Syst. Verz. d. Schmetterl. Wiener Gegend p. 169. (1776); Hermione Borkhausen,

c h

Naturgesch.

d.

Schmetterl. F.

Hermione minor E T. tab. 8. Pig.

A

—

Cyprusig 51

65".

2.

s

pe

r,

p.

63.

II.

p.

199. (1786/89);

Die europ. Schmetterl.

in Abbild.

(1777).

szárnyak feketés-barnák,

széles,

sárgás-fehér (a hímnél

melyben a fels szárnyak csúcsán egy szem áll az alsó szárnyon csak alul van szem. Egészben igen hasonlít az elbbi fajhoz, de kisebb s alsó szár-

füstös-barnával

behintett ;

1)

Görög nöi név.

szalaggal,

;

70

A. Aigr.er Lajos.

nyának szalagja

élesebben

alul befelé

körvonalazott.

Kifeszítve

47—60 mm. Hazánknak igen

kevés pontjain figyelték meg eildig, t. i. Selmeczbánya, Trencsén-Teplicz. Eperjes és Fiume környékén július augusztusban. Petéje gömbalakú, fehéres. Hernyója csontszínú, hátán barna,

Tavarnok,

—

sáv

világos

oldalt

fut

mm.

35

le,

Brachipodium pinnatumon

hosszú, május -júliusban

(kurtatoff) él

kövek

és

vagy

alom

és

Alsó-

alatt bábozódik.

Elfordul a következ szomszédországokban

VII— VIII

Ausztria

Karinthia VIII.,

,

Szilézia VII., Galiczia VII Elterjedési köre

áktól Derbentig 20

-

:

n n

i

Satyrus Bríseis L.

áll

;

40**

és a Pyrene-

r,

Die

^)

Ulricae regináé, 276. (1764)

Schmetterl. europ.

fut

tab.

130. Fig.

1.;

Schmetterl. in Abbild.

(1777).

1.

szárnyak sötét-barnák, zöldes tünettel

melynek elüls szegélye

szem

europ.

Espe

T. tab. 26. Fig.

tokból álló szalag

—

65^

Saraml.

Janthe major

Morvaország és

Bukovina MII.

Museum Ludovicae

é,

Hübner,

A

VIII.,

F.-

;

és

Danzigtól Kis-Azsiáig 60

28.

L

—

Cseh-

fehéres, ugyanily

amelyben

le,

két,

;

a fels szárnyon,

szín

elkülönített

apró

igen

fol-

pupillájú

az alsó szárny határai elmosódottak. Alul a fels szárny

elüls

fehér, töve, csúcsa és szegélye barna,

az

fekete folt van

fekete,

;

az

alsó

szárny

töve

szegélyen két

szalagja

sárgás-

szürke, szegélye pedig barnás-szürke.

Hazánkban országszerte, töbké-kevésbé gyakori

jul.

elejétl

aug. elejéig, erdei és hegjá réteken virágzó Seabiosán (sikkantyú)

Carduuson (bogáncs), Eringiumon található. A rendes színezés és méret törzsfaj

mm.) csak a felvidéken fordul el. Budapestnél nagy alakja röpül lagjai igen szélessek,

alul

(kifeszítve

46

— 56

—

(55 60 mm.), melynek szainkább barnás-szürke, az alsó szárny

középszalagja világosabb barnás -szürke, csaknem egyszín szürke. Ritka az oly példány, mely alul sötét (barnás-fekete) rajzolattal

-) Briseis szály támadt.

:

Achilles

:

egészen fehéres alapszín, igen var. meridionalis Stgr.

rabnöje, ki miatt

közte

és

Agamemnon

közt

vi-

— Magyarország pillangói.

71

Más alakjánál a fels szárnya 2, és 5, sejtjében lev pupilszemeken kívUl a 3. sejtben is jelentkezik apróbb pupillás szem, mely azonban csak pont alakjában is jelezve lehet: "'ab.

lás

Xnmctata Aign. Petéje gömbalakú, fels végén 3 sor szemölescsel. Hernyója

sárgás-szürke,

29—30 mm.

világos-szürke

oldalt

sötét-,

hosszú, május

napközt

él és

hátán

— júniusban Sesleria Bábja

kövek alá rejtzik.

sáv

fut

le,

coeruleán (bibikon)

zömök,

hátán

sötét

sáv van.

Elfordul

az

szomszédországokban

összes

Karinthia és Morvaország VII és Szilézia VII

—

VIII., Isztria VIII

:

A. -Ausztria,

— IX., Csehország

Galiczia, Bukovina és Románia. Németországtól Déli Francziaországig 52

VIII. ,

Elterjedési köre

:

és Paristól a Kaukázusig

20—55^. Fajváltozatai

—

43'^

Algírig, Perzsiáig,

Szibériáig. 29. Satyrus

Lin

n

é,

Semele

Systema Naturae. Ed. X.

L.

Die europ.

Schmetterl. in Abbild.

^).

p. I.

474. (1758)

;

E

s

p e

r,

tab. 8. Fig. 1. (1777).

A szárnyak sötét-barnák, okker- sárga széles szalaggal, mely a hím fels szárnyán sötét-barnával egészen behintett, és melyben két nagy, pupillás szem áll; a hím alsó szárnyán a szalag foltokká

oszlott és

egy pupillás szemmel

szárny töve vörös-barna, alsó

szárny szürke és barna

harántos sáv fut

Hazánkban helyenkint

díszített.

Alul a fels

szalagja pedig sárga, két szemmel; az

közepén

rajzolású,

sötét

csipkés

le.

országszerte

gyakori,

jun.

tenyészik, általában ritkább, csak

elejétl

erdszéleken és

aug. elejéig,

erdei réteken, sziklákon és fatörzseken

szokott ülni. Példányaink

rendesen igen nagyok (58—63 mm.).

A

var. Aristaeus-BonAet,^)

melynek

sávjai

szélesebbek és

úgy mint a középtér élénk színezések, csak Fiuménél és Mehádián figyelték meg. Petéje bordás, sárgás-fehér. Hernyója barnás-szürke, hátán sötét-barna vonal, oldalt egy sárgás-szürke és egy szürke sáv fut

le,

27—30 mm.

(pákhordó)

hosszú; május-júniusban

és Deschampsia

caespitosán

szürkés-barna. i)

Kadmus

^)

Görög hös neve.

leánya, Bacchus anyja.

Aira canescensen Bábja zömök,

(nápicz).

A, Aigner Lajos.

72

Elfordul az összes szomszédországokban Karinthia VIIL, Morvaország VII— IX., Szilézia

A.- Ausztria

:

és

VI— VII., Romá-

nia VII. Lapplioiitól

köre:

Elterjedési

országtól a Kaspitóig 10

—

30. Satyrus

Esper, Die 4.

—1

—

Arethusa Esp.

35*^

Spanyol-

és

^).

europ. Schmetterl. in Ahbilcl.

A

szárnyak

sötét-barnák

hímnél keskenyebb, 1

68

II.

tab. 69. Pig.

(1781).

8.

gyakran

Algirig

65°.

sejtjében,

2.

fekete pont

vöröses-sárga

A

foltokká oszlott.

áll.

valamint

az

Alul az alsó

szalaggal,

alsó

mely a

csúcsán és

fels szárny

szárny bels

zugán

is

szárny barnás -sárga, csúcsán

az alsó elüls és küls szegélye fekete fehéres közepén márványozott, szárny barna, világos szürkével

szem

pupillás

sáv fut

van,

;

le.

Magyarországon aránylag kevés helyen található

pétl aug.

végéig), de ott

dei réteken,

Scabiosán

ahol

(jul.

elfordul, többnyire

(sikkantyú),

Eringiumon

köze-

gyakori

er-

kifeszítve

stb.,

38—47 mm. Budapesten többnyire szép rajzú példányok röpülnek, többékevésbé élénk rozsda-szín szegélysávval, mely azonban a J-nél, kivált az alsó szárnyon gyakran ersen megfogyott, st olykor teljesen eltnik.

Igen ritka szineséssel,

figyelték

a

peszérensis

var.

melybl a

sáv aranyozva

Aig.

^)

világos

fakó-barnás

tnik el. Csak

Peszéren

meg.

Hernyója esontszínü, hátán sárgán szegélyezett fekete sáv május-júniusban Festucán (csenkesz) él.

fut le;

Elfordul a következ szomszédországokban VII.,

:

4. -Ausztriában

Morvaország-Galicziában, Romániában VI. Elterjedési

köre:

országtól az Altaiig 10

1)

Görög Nimfa.

1)

A

peszóri,

Kasantól

—

110*^.

termhelye

után.

K. -Ázsiáig

56—40"

és Spanyol-

Magyarország

73

pillangói.

31. Satyrus Statilinus Hfn.-)

Hufiiagel,

um

Berlin:

Tabelleii

v.

cl.

^

Berlin* Magazin

Tag-Vogeln

ÍI.

p. 84.

Gegend

d.

etc.

(1766)

;

Freyer,

Schmetterlingskunde tab. 499. Fig. 23. Gescli. d. Inseln tab. 17. Fig. Abgekürzte Fauna Sulzer, Arechne Esper, Die europ. Schmetterl. in 8. 9. (1776);

Neuere Beitrage

Abbild

A

z.

j

tab. 95. Fig. 2. 3. (1781).

II.

szárnyak

sötét-barnák; a fels szárnyon

két,

többnyire

szem és köztük két fehér pont van, az alsó szárny bels zugán fekete pont és szegélyén fehéres pontok sora jelentkezik. A valamivel világosabb nstényen a szemek sárgás kéretitek. Alul a szegély szürke a fels szárny szemei sárga keretek; az alsó szárny barna, közepén fehéres sáv fut le. Hazánkban aránylag igen kevés helyen található aug. elejétl szept. elejéig és ritka, Budapesten és Peszéren azonban pupillás

;

gyakori hegyi réteken és homokbuczkás

erdkben

kivált Eringi-

umon, üldöztetve, összetett szárnyakkal száraz fú közé a homokba 48 mm. ül, s akkor iilig vehet észre. Kifeszítve 43 A var. Allionia F. alul tiszta fehér sávval, csupán Mehádián

—

Fiúmén, Buccarin és Portorén található, mely utóbbi helyeken a törzsalakot helyettesíti. A mehádiai példányok kisebbek, de élénkebb színezésnek. agyagszín, öt egyenl széles sávval. 30 mm. Hernyója és Dalmácziában, valamint

:

hosszú

aprilistól-juniusig

;

Weingaertneria caidescens

Festuca ovina (csenkesz) és Poa annuán

(perje)

él.

(pákhordó),

Báhja

:

zömök,

sima, barnás.

szomszédországokban: A.- Ausztria Galiczia és Románia. Elterjedési köre: Danzigtól Kis-Ázsiáig 55—35*' és Spanyolor-

Elfordul

a

következ

VIIL, Csehország, Szilézia szágtól Odesszáig 10

—

32, Satyrus

VIII.,

5**.

Actaea

Esp.=^)

var. Cordula F.^)

Adaea Esper, Die europ. Schmetterl Fig,

1.

6.

(1780). Var. Cordula

systematica

p.

226. (1793);

Hippodke

europ. Schmetterl. Fig. 718-ig. 2) 3)

*)

A rómaiknál

a

gyermekek

Aktaeos partlakó. Nöi név. :

véd

in

Abbid.

II.

tab. 57.

Fabricius, Entomologia

istene.

Hübner, Samml.

;

A. Ai^ner Lajos.

74

A

szárnyak a hímnél sötét feketés -barnák, a fels szárnyon

két pupillás

szem

és köztük két fehér pont van; az alsó szárny

zugán egy ritkán pupillás apró szem áll. Alul a fels szárny csúcsán lev szem sárgás keret az alsó szárny közepén keskeny szürke sáv és szélesebb szegélysáv fut le, zugán 1 2 s elüls ;

—

szegélyén olykor egy szem jelentkezik. A világosabb szín nstény fels szárnyán a szemek nagyok, barnás-sárga keret ek; az alsó

szárnyon barna

szalagnak némi

szárny

barnás-sárga;

világos

nyoma

mutatkozik. Alul a fels

szárny

az alsó

világos

szürkés-

barna, világosabb szalagokkal.

Hazánkban csak Portorén

és

Dalmácziában

meg

figyelték

augusztusban.

Hernyója: fut le;

barna,

fnemeken

hátán és oldalt

1

—

1

feketés-barna

él.

szomszédországokban Románia, Poegyébként Francziaország, Svajcz és a Balkán havasain

Elfordul a következ dolia

;

sáv

:

a törzsfaj Franczia-, Spanyol- és Olaszországban. 33.

Satyrus Dryas

Scopoli, Entomologia

Se.*)

Carniolica p. 153. (1763);

Esper,

Die europ. Schmetterl. in Abbild. I. tab. 40. Fig. 1. 2. (1777); Phaedra Linné, Museum Ludovicae Ulricae regináé p.

Esper,

280. (1764); Briseis

Athene

B

o r k h a u

s e n,

1.

c.

tab. 6. Fig. 1. (1777);

I.

Naturgesch.

d.

europ. Schmetterl.

71. (1788).

I.

p.

A

szárnyak

egyszín feketés-barnák

;

a fels szárnyon két

nagyobb, az alsó szárny zugán egy kisebb kék pupillás szem áll. Alul a szárnyak világosabb színek, a szemek sárga keretek; az alsó szárny közepén fehéres szalag fut

le,

mely a világosabb

szín nstényen tisztábban látható, ennek szemei nagyobbak is. Hazánkban országszerte található (jul. közepétl aug. közetöbbnyire

péig),

gyakori,

helyenkint

azonban

ritkább.

Szeret

erdben a fák árnyékában röpködni. Nagysága változó, a á 48 a ? 56—60 mm. közt ingadozik.

— 55,

Rajz és színezés tekintetében is igen változó. A fszárny szeme nagyobbára halvány-kékes, néha tiszta kék, a J-nél gyakran pupíllátlan. Az alsó szárny zugán sokszor kék magú szem áll, mely néha csak pont által van jelezve, vagy egészen két

1)

Görög erdei nimfa.

Magyarország pillangót.

Alul a fels

hiányzik.

szemei

szárny

75-

sárgás-vörös

rendszerint

keretben állanak s eperjesi példányoknál gyakran jelentkeznek köztük tisztán kivehet fehéres vonalkák. Az eperjesi példányok az alsó

alul rendesen, J-nél ersebb, a ?-nél gyöngébb, észrevehet fehér szalagot viselnek. Budapesti példányok-

szárnyon

tisztán

nál

esetben

ritka

jelezett,

igen

kivált a á-nél

ez a szalag

var. sibirica Stgr.-hez

hiányzó.

teljesen

-)

megfogyott,

Az

sokszor

csak

efféle

példányok a

tartoznak.

Egyik eperjesi ?-nek feltnen nagy a két kék szeme, közszem fölött, a 3. sejtben 3. sejtben lev nagyobb

tük pedig, a

szem ab. punctata Aign. Romániában és Galicziászemmel Hasonló példányt 3 nagy kék is

jelentkezik egy széles, de kisebb kék

ban

is

:

fogtak.

Hernyója

:

sárgás-szürke, hátán 3 finom fekete ketts vonal,

sáv

oldalt barnás-szürke

fut

le,

júniusban Avena elatioron (zab) bábozódik. Bábja:

Elöjordnl Karinthia,

él és

hosszú,

május-

laza szövedékben a földön

zömök potroha világosabb barnás -szürke.

az

szomszédországokban

összes

Morvaország

Szilézia

és

Bukovina és Románia VII Elterjedési

30—35 mm.

— VIII.

VII

—

hre Kazántól Olaszországig 56 :

országtól Koreáig 20

—

—

A. -Ausztria,

:

Galiczia

VIII..

37*^

VIL,

is Franczia-

160*^.

Bogarászati jegyzetek. Irta

Szomhathy Kálmán.

1907. nyarán az északnyugati felföldön és a lengyel Pieniny

hegyekben bogarászván a magyar fauna adatait néhány érdekes lelettel gazdagíthattam. Adataim a következk: I.

Nebria Fussi

Bie

1

z.

A

Veresklastromtól

(Szepes

vár-

megye) a lengyelországi Scawnica-Kroscienko felé húzódó hegycsoportban egyebek mellett ezt a fajt is gyjtöttem, mely eddig csak a Radnai havasok (Ünk, Korongyos) és a szomszédos máramarosmegyei Pietroszról volt ismeretes. Ezek szerint fajunk elterjedési területe a

2)

A

szibériai.

Központi Kárpátokig

terjed.

Szotnbaihy

76

2.

Kálmán.

Nehria transsylranica Germ. (femoralis Chaud.) Ezt él fajt elbbivel együtt ugyanazon hegycso-

a havasalji tájban

portban gyjtöttem. Eddig szintén csak a Keleti- és Déli-Kárpátokból

vármegye

(Máramaros

részétl

déli

Herkulesfürdig)

volt

ismeretes.^)

Legérdekesebb azonban a Pterostichus (Orthomus) barbanev faj megállapítása, mely faunánkból ezideig ismeEzt a fajt 1907. július 3-án gyjtöttem Gömör várvolt. retlen megye északi határán, a' Vernár községhez közel fekv Mokrahegy tövében. Ezt a Földközi-tenger tájában honos fajt Dejean 3.

rus

Dej.

Dél-Francziaországból (Marseille) írta országból,

le,

Palesztinából

Szieziliából,

késbb

és

azután Spanyol-

Görögországból

vált

ismeretessé.

Miután fajunk Magyarország faunájára

új,

itt

közlöm annak

rövid leírását;

Pterostichus (Orthomus) barbarus Dej. {longulus Reiche, elongatus Chd., rectangulus Fairm., longior Chd., atlantieus Fairm.,

—

berytensis Reiche).

Szurokfekete vagy szurokbarna,

a tapogatók, a lábak és sokszor teste alul

nem

a csápok,

nagy, az eltör háta szélesebb mint hosszú, oldalai

kevéssé

tettek, hátrafelé

és

ersebben

elrefelé

A

barnás-vörös.

kerekí-

keskenyedök,

hátsó szögletei derékszögúek, tövének két oldalán egy-egy rovatkával,

szanti

e

között

hosszanti bemélyedéssel.

az

és

oldalszél

fej

hosz-

között elenyész

A szárnyfedk gyengén domborúak,

elül

párhuzamos a csúcs eltt öblösek, az els és második között elül rövid paizsocskamelletti barázdával, a harmadik köztérben két beszúrt ponttal. Alul legfeljebb az els haslemezek oldalán gyengén pontozott, a 6 haslemez mögött mély harántbarázdával. Az utolsó lábfejíz alul szrös. Hossza 9 11 mm. barázdái mélyek,

szélüek,

-1

—

—

Nógrád-Vercze Irta

lepke-faunája.

A. Aigner Lajos. I.

Vercze

falú

mellett fekszik.

templom 1)

A

Nógrád vármegye legdélibb csücskén, a Duna dombnak dl, melyen a kath. Geitner és Rausch budapesti kereskedk

falú régibb része

és fölötte

Csiki Eruö: Magyarország

Bogárfaunája

I.

köt.,

189.

1.

Nógrád- Vercze

várszer nyaralója lapályba nyúlnak

is

le

;

díszlik.

lepke-faunája.

Egyes

77

észak

es

felé

utczái

a

Duna

a falu újabb, díszesebb része pedig a

mentén lev sík helyen, agyagos talajon terül el. A környékén emelked dombok is egytl- egyik diluvialis képzdmények, csupán a Borbély-hegyen bukkan fel a homokk. Ezek a dombok a következk: a keletre, Vácz-felé nyúló Kecskés-hegy, melyen jó bor terem liegy

emelked Csapásfekv Borbély-hegy, melynek nyugati oldalán míg déli oldalán felhagyott kbánya tátong, lejtit pedig erd koszorúzza. Ettl nyugatnak

az északkeleti irányban, távolabban

;

az észak felé

;

szlt

mivelnek,

tetejét és északi

a Migazzi vár felé

mely

lankásan

látjuk a Csalamintás

emelkedik

nev

a Szokolya-felé

dombot

Kecskés- és Csapás-hegyet a Katalin-völgy választja

A

és

elterül

erdt,

fensíkig.

el,

A

a melyben

nyugat felé meredeken ereszkedik le a völgybe, melyben kis patak folydogál a Migazzi vár felé. A dombról büszkén alá tekint Migazzi vár s illetleg Kismaros fölött nyilik a Szók oly ára vezet szép völgy. Ezen a területen két nyáron gyjtöttem, ugyanis 1903 június közepétl szeptember közepéig és 1904. májusban és július

az országút

Szerdahelyre

elejétl július

Vácz

fölötti

23-ig.

vezet.

Egy ízben

Puszta

Naszályra (343 m.)

kor akadt egy-egy

Borbély- hegy

is

Katalintól

kiindulva, a

kirándultam. Vasárnapon oly-

budapesti vendég, többnyire azonban egyedül

gyjtöttem, csupán esti fogásaimban segítkezett egy parasztfiú. A gyjtés 1903-ban nagyon jó eredménynyel járt, annál gyarlóbb volt a zsákmány 1904-ben, a mikor a rendkívül száraz nyáron meg volt engedve a verczeieknek, hogy a marhát az erdbe hajtsák.

Még

csekélyebb

eredményt

ért

egészségi szempontból az 1907-ki évet

Dombay

Verczén

gyjtött

és

tenyésztett.

Adatait

ez

alkalommal

is

is

Kornél,

töltötte és

átengedni, a miért

lékesen lepkét

nekem

el

szíves

köszönetet

ki

melvolt

mon-

dok neki.

Ezek elre bocsátása után felsorolom a megfigyelt fajokat

Papiiionídae. L. Els nemzedéke 1904. máj. 15-én nemzedéke 1903-ban jul. elején talált hernyók után jul. végén kelt ki, 1904-ben pedig már jul. 10-én repült, de egyik sem volt határozott var.^ Zandaeus Z., mind

Fapilio Podalirius

már

kopott; második

A. Aigner Lajos.

78

csak átmeniti alak, metynek potroha kevéssé fehér közepéig

aug. elejétl szept.

találtam,

csaknem

;

ezek hernyóit

kivétel

nélkül

sok piros petytyel borítottak, holott a jun. -júliusi hernyó többnyire tiszta sötét volt ez utóbbiak bábjának színe nagyobbára zöld, ;

kisebb részt barna, Papilio

ezek kiteleltek.

s

Machaon

albumon

találtam

figyelték

meg

L. Ritka. 1904. jul. 13. Hernyóját

1903

mely

5-én,

jul.

növényen

Dictamnus

még nem

soha.

Thais polyxena Schiff. 1904. máj. 15-én egy példány. Parnassius Mnemosyne L.

la07-ben

Dombay

is

május

1904.

közepétl

végéig,

fogta.

P

i

er

í

d

a

e.

Ajwria Crataegi L. 1903. jun. 10-én láttam az utolsó példányt, is gyéren volt.

1904-ben

Néhány szép nagy példányt fogtam 1903. egy kisebbet 1904. máj. 15-én.

Pieris Brassicae L.

vége

július

felé,

L

Pieris RcqKie

Igen

csaknem szakadatlanul

gyakori

jun.

végén és

közepétl

Napi L. 1904. májusban ritka második nemzedéke, Napaeae Esp. jun. végétl jul. közepéig elég szórványosan. Pieris Duplidice L. Jun. végétl jul. közepéig nem gyakori' Euchloe Cardamine L. Májusban nem ritka. Pieris

var.

jul.

szept. közepéig. ;

Leptidia

Sinapis L. Május-júniusban gyakori; a gen.

diniensis B. jun.

aest^

végétl aug. végéig elég gyakori.

CoUas Híjale L. Május közepén; az ab. flava Húsz, jun. végétl szept. elejéig lóherén gyakori. 1903. szept. 7-én megfigyeltem

a ?

násztánczát

is,

melynél

elöl indult á,

nyomon követve

által.

Colias

Edusa

P.

Aug. elejétl

szept.

elejéig

nem

lóherén

gyakori.

Gonopteryx

Rhamni

L.

Jun.

végén és

10-én figyel-

jul.

tem meg.

Nymphalídae. Apatura

Iris L.

1903. jun. 19-én a Naszályon

egy

kopott

példányt láttam.

Apatura fogta,

magam

Ilia

var.

Glytie Schiff.

Dombay

jun. 1

— 20-ig

1903. jun. 19-én a Naszályon figyeltem meg.

;

Nógrád- Veröcze lepke-faunája.

79

Lucilla F. Egyetlenegy példányt

Neptis

fogtam 1903. jun.

19-én a Naszályon.

Pyrameis

átalanta

L.

aug. 1

Madarász

példányt

láttam,

tenyésztette.

21-én

jun.

láttam

vonulását figyeltem

jul.

;

egy

csak

Ritka,

— 10-ig hernyóból Pyrameis Cardui L. 1903-ban 12 — 19-ig tartó példányt majd Dombay

Gyulával (lásd R. L. X,

azután

köt.),

els

az

meg

Dr.

aug. végéig

már csak gyéren volt található, de szept. elején újra nagyobb számban jelentkezett, különösen luczernán; bogáncson csak hernyóját találtam.

Vanessa lo L. 1903. jun. 20-án talált és nyomban elbábozott hernyók után jul. 6. és 7-én kelt ki a lepke, melynek hernyóivadéka szept. elején adta a lepkét.

Vanessa ürticae L. Csak egy példányt fogtam 1903. szept. elején.

Vanessa j^olyc/üoros L. Gyéren mutatkozott í903. jun. végén

Vanessa Antiopa L. 1904.

10-én halva találtam.

jul.

Polygonia C-album L. 1904. máj. 15-én már kopott;

ban jun. elejétl aug. közepéig

1903-

szórványosan mutatkozott, több-

nyire a nyári ivadékú var. HutcJiinsoni Rob. alakjában.

Melitaea Cinxia L. Május-júniusban Meliiaea Phoebe Kn. Májusban

végén

Melitaea

hernyóját

ritka.

Hernyóját máj. 15-én találtam.

ritka.

közepén,

nem

elég gyakori, aug. elején és

jul. jul.

Dydima

0.

Dombay

jun. 4

— 20-ig

fogta, én jun.

11-én és ismét aug. elejétl végéig figyeltem

els felében Verbascum nigrán

Melitaea Trivia

Sehiff.

gyakori

Igen

meg;

találtam.

máj.

15.

—

23.;

^jun.

második nemzedéke aug, elejétl végéig, alakban, szinben és rajzban nagyon változó példányokban, köztük néhány egészen apró, mely a var. nana Stgr.hez tartozik. Meliiaea Athalia

dányt

;

jun.

Rótt.

1904. május végén

második felében nagyon közönséges a Naszályon

a var. Corythalia Hb, egy példányát

is

Melitaea Aurelia Nick. 1904. máj, 1907. jun.

láttam egy pél-

4— 20-ig

;

is

fogtam. 24-én fogtam,

D om b ay

1903, jun, második felében elég gyakori volt.

Melitaea Parthenie Bsch. 1903. jun. végén

Melitaea dictynna Esp. 1903.

jun.

második

figyeltem

elején repült.

Argynnis Selene

Sehiff. Jul.

els felében

meg.

felében és

elég ritka.

jul.

A Aigner

SO

Lajos.

Argynnis Euphrosine L. Egyetlenegy példányt fogtam 1903. jui.

19-én.

A

nemzedék május közepén már kopott, a nyári júliusban gyéren, augusztusban nagy számban, szeptember elején már csak szórványosan volt található. Igen Argynnis Dia L.

változó

tavaszi

faj.

Argynnis Hecate Esp. JuI. második felében elég ritka. D o mb a y jun. 4 20. közt fogta, Argynnis Daphne Schiff. D o m b a y május elejétl végéig

—

meg. Argynnis Latonia L. Gyakori, jun. l8-án még az els nemzedék repül, jul. 4-tl szept. elejéig a második, többnyire nagy figyelte

példányok.

Argynnis Aglaja L. Jun 25-tl Argynnis Niobe ab. Eris Meig.

19-ig figyeltem meg.

jul.

D omb ay

egész júniusban

fogta.

Argynnis Adipj^e L. Nem gyakori. Do én jun. végétl jul. közepéig fogtam ugyanakkor, de gyéren repült. látta,

Argynnis Paphia nagyon gyakori.

L. Jun.

második és

Melcmargia Galatea L. Jun. közepétl tásokon közönséges

20— jul,

;

az ab. leucomelas Esp.

m b ay jun. :

1

— 20-ig

a var. Cleodoxa 0.

jul.

els felében nem

jul.

végéig erdei

D omb ay

tisz-

szerint jun.

10-ig repül, én ritkán láttam.

Satyrus Circe P. Jun. végétl aug. elejéig helyenkint,

p,

o,

a Naszályon gyakori erdszéleken a fák derekán ülve és könnyen fogható, daczára fonákja védszínének.

Satyrus Hermione L, Ugyanakkor és ugyanúgy mint az elbbi, Satyrus Semele L. Ugyanakkor és ugyanúgy, mint az elbbi

kett, de jóval ritkább, Satyrus Arethusa Esp. oly helyeken, a hol

magas a

Satyrus Dryas Se. Jul,

bokros

helyeken, közte

alsó szárnya alul

nem

Egész

augusztusban gyakori, kivált

fú,

22-tl

végéig

igen

gyakori

sibirica Stgr.,

melynek

aug.

ritka a var.

egyszín,

Pararge Egeria var. eqerides Stgr. Az els nemzedék

közepén már kopott; a második elejéig

nem

nemzedék

jul.

közepétl aug.

gyakori.

Pararge Megaera L,

máj.

Jul. közepén gyéren volt található. Pararge Maera L. Aug. els felében elég gyakori.

Nógrád- Veröcze lepke-fannája.

81

Hyperanthus L Jun. 21-tl

Aphantopus

jul.

végéig közön-

séges.

Epinephele Jtirtina L. Jun. közepétl

szín

közte ritka a világosabb

végéig közönséges* Hb. és az albinotikus

jul.

var. hispulla

ab. semialba Brd.

Epinephele Lycaoii Rótt. Jul. közepétl aug. elejéig elég ritka.

Coenonympha Iphie

Schiff.

Májusban

s

ismét jun. közepétl

aug. végéig gyakori

Coenonympha Arcania

L.

Májusban és

második felében

jun.

szórványosan fordul el.

Coenonympha pampkílus

L.

Májusban és jun, közepétl aug.

végéig gyakori.

Erycinidae. Nemeohhis lucina a

kopott,

nyári

A

L.

tavaszi

közepétl

jul.

nemzedék máj. közepén már

aug.

elejéig

nem

repül,

de

már

kopott.

gyakori.

Lycaenidae. Thecla Spini Schiff. Jun. közepén többnyire Thecla

W-album Kn. 1904.

Thecla Ilieis Esp. Jun. ritka,

de legnagyobb

részt

jul.

10 én

második felében és

már kopott

;

Bubi

L.

egy példány

jul.

nem

elején

az ab. Cerri Hb. ritka.

Thecla Acaciae P. Jun. második felében Callophrys

került

már

kopottas.

Májusban és június közepétl

jul.

köze-

péig igen gyakori Salvián, Melilotuson, gyalogbodzán.

Zephyrus Quercus

L.

Néhány éves vágásban,

tölgyfa bokro-

kon igen gyakori jul. elejétl szept. elejéig, de ekkor már kopott, daczára annak még szept. 4-én figyeltem meg nászröpülését, vagyis még akkor is párosodott. A sárga foltú ab. bellus Geth. igen ritka.

Zephyrus Betulae L. Augusztusban, szept. elején ChrysophaniLs Virgaureae L. Jun. végétl

jul.

ritka.

közepéig elég

gyéren repült.

Chrysophanus Thersamon Esp. Május közepén és jul. 22-tl szept. elejéig úgy nedves réteken, mint dombon lev vágásban

.

82

A. Aigner Lajos.

igen gyakori

különösen virágzó

fszálakon

pedig

;

nem

ritka

virgaureán,

Solidago közte

hosszúíarkú

a

este

felé

Om-

var.

phale Klug.

Az els nemzedéket május végén és jun. elején fogta; a jóval kisebb második nemzedék aug. els felében repült és fleg gyalogbodzán Chrysojjhanus dispar var. rutilus Wernb.

Dombay

volt fogható.

Chrysophanus phlaeas L. Aug. közepétl szept. elejéig elég gyéren akadt; a sötétebb var. Eleus F. igeii ritka. Chrysophanus felében

fleg

suhalpina

Spr.

Hufn.

Dorilis

virágzó Solidagón alakjában,

Május

nem

melynek

közepén és aug.

els

a

var.

ritka,

többnyire

nsténye igen

sötét szín.

Lyeaena Argiades Pali. Gyakori, jun. végétl aug. elejéig nemzedék és aug. végén jelentkezett a harmadik is. Májusban és júliusban nem ritka az ab. Coretas 0. és

repült a második

és a var. Polysperchon Bgst.

Lyeaena Árgus L. {Aegon Schiff.) májusban és jun. közepétl aug. elejéig minden nem virágon s este fszálakon igen gyakori.

Lyeaena Ar gyrognomon Bgst. {Árgus Esp.) májusban, jun. közepétl aug. elejéig és aug. végétl szept. elejéig fleg zsályán elég gyakori.

Lyeaena Baton Bgst. Május és júliusban Lyeaena Astrarche

Bgst. Májusban

aug. közepéig repül a gen. aest. Calida

nem

ritka.

ritka

;

jul.

melynek

Bell,,

végétl fonákja

barnás.

Májusban és jun. közepétl aug. közepéig mindennem virágon, este fszálakon közönséges ritkább Lyeaena Lcarus

Rótt.

;

az ab, iearinus Ser. és igen ritka az ab. areiiata

Lyeaena

Hylas

Esp,

Csak

Weym.

egy példányt

(máj. 29,).

figyeltem

meg

közepéig

nem

aug. 11-én.

Lyeaena Meleager

Esp.

Jul.

elejétl

aug.

gyakori

Lyeaena hellargus Rótt. Májusban ember elejéig. nem gyakori.

és aug.

közepétl szept-

Ljycaena Corydon

Foda. Jul. végétl szept. elejéig gj'akori.

Lyeaena Jolas 0.

Csak

hernyóját

találtam

augusztusban.

Nógrád-

Lycaena minima

83

l^eröccze lepke-fmmája.

Májusban

Fssl.

és jul. elejétl aug. elejéig

helyenkint kökény bokrok körül gyakori.

Lycaena Semiargus Rótt. Máius végén és fleg zsályán és Melilotuson igen caeca Fuchs-nak egy példányát fogtam.

jul.

közepétl

jun.

gyaki; az ab.

közepéig

Lycaena Cyllarus Rótt. Május végén és jun. közepétl

jul.

közepéig különösen zsályán igen gyakori.

Lycaena Árion

L. Jun.

közepétl

jul.

szórványosan

végéig

repült.

Cyaniris

argiolus L.

Májusban

péig gyalogbodzán, de gyéren

jun.

és

található

közepétl

köze-

jul.

a második nemzedék a

;

gen. aest. imrvipuncta Fuchs-hoz tartozott.

Hesperidae. Heteropterus Morpheus Pali. Jun

Adopaea

lineola

0.

és

végén igen

Thaumas

ritka.

Hfn. Jun. közepétl

jul,

közepéig elég gyakori. Adojjaea

midn már

Actaeon

Csak

Rótt.

aug. elején

figyeltem meg,

kopottas volt.

Auqiades comm.i L. Aug. elejétl szept. elejéig elég gyakori, igen sötét szín, csaknem olyan mint az ab. catena

fonákja Stgr.-é.

Augiades sylvanus Esp. Jun. végétl Carcharodus Alceae Esp. Jun. végétl

Carcharodus AUheae Hb.

Ritka,

jul.

aug. jul.

elejéig gyakori.

közepéig elég

3-án

ritka.

fogtam egy

pél-

dányt.

Hesperia Carthami Hb. Jul. közepétl aug. közepéig gyakori. Hesperia

orhifer

Hb.

Egyetlen egy példányt

fogtam

jun.

18-án.

Hesperia Serrahdae Rbr. Aug. els felében Hesperia Alveus Hb. Ritka,

jul.

Tanaos Tages L. Május közepén

nem

gyakori.

ritka.

közepén repül. és

jul.

második

felében

S4

Adatok a magyarországi apró-darazsak faunájához. Irta

A

Biró Lajos.

Chalcididae családban külön alcsaládot képez a Perilam-

egyöntet alakokból álló csoport, hova mindössze 8 nem tartozik, melynek fajai elszórva élnek mind az öt világrészben. Felismerésüknél, már csak a magyar

pinae név

alatt összefoglalt,

faunában elforduló alakokra is, a legnagyobb nehézségeket a Perilampus-w&m okozta, mert az idk folytán számos, újnak tartott fajt írtak le minden kritika nélkül. Ezeltt pár évvel, 1905ben Dr. Mayr Gusztáv dolgozott ki egy kritikai átnézetet (Bestimmungstabelle der europ. Perilarapus-Arten. Verhandl. zool, bot. Ges.

Wien, LV. 1905, pp. 562

— 569),

mely ez

legmegbízhatóbb forrásnak tekinthet, mert

van a legtöbb

leírt

id

szerzje fajnak a typusos példánya is.

szerint a

birtokában

Dr. Mayr a fenti dolgozatban megemlít három fajt is, minden részletes megjelölése nélkül a termhelynek. Faunánkra új adat nincsen közte, mert épen azokat említi, a melyeket a Fauna Regui Hungariae-ben Mocsáry Sándor a 66-ik lapon, 43, 45

és 46.

szám

alatt felsorol.

A Nemzeti Múzeum gyjteményében lev újabban gylt anyagot összesítve az én múlt évi gyjtésemmel, a mihez most tanár ajándékából szintén szép számú Szépligeti

Gyz

Mayr

Perilampus került, Dr. s

fenti

munkája után meghatároztam

a kétesebbeknek látszó példányokat a múlt hetekben Dr.

Mayr

gyjteményével is összehasonlítottam. Az alábbi részletes jegyzék után nemcsak hazánk e nem faunája látszik gazdagabbnak,

hanem

a fajok földrajzi elterjedésérl

jobban tájékozódhatunk.

is

Perilampini. 1.

nitens

F

ö rs

hegy,

t.

Perilampus

{Morinus

Hvösvölgy

;

Först.)

máj.

—

La

tr.

— Budapest (Svábhegy,

júl.)

Gellért-

Budafok, Isaszeg, Pilis-Marót,

Dunaörs, Deliblat; Vrdnik.

—

Dezs

gyjtése). chrysonotus Först. Szeged (Kuthy Hvösokt. okt. Sashegy, tristis Mayr Budapest (Rákos, völgy, aug.— szept.), Növi (júl.), Cirkvenica (aug.).

—

;

;

85

Adatok a magyarországi afró-darazsak faunájához.

— Budapest, Budafok, Fabr, (splendidus Dalra. Mocs Isaszeg, szöd, Szeghalom, Nagyvárad, Beél, Lucski, Torna,

italicus

">.

Tasnád, (Szilágy-m.) Déva, Herkulesfürdö

— Szt.-Lriiicz-puszta, Fabr. — Budapest (Rákos,

auratus Panz. violaceus

Orsova, Peér.

Sziget-Csép. ápr.,

Kincstári erd, máj.,

Gellérthegy és Sashegy jún., Hvösvölgy, máj.), Pócsmegyer

Kalocsa

(ápr.),

Dalm.

laevifrons

(ápr.),

—

Resicza, Djakovár.

Budapest

Zugliget jún.. Kincstári

hegy

okt.)

erd

Budafok, Csepel,

;

(Rákos,

Gellérthegy

jún.,

Rákospalota

júl.,

Nagytétény,

aug..

Budars

és

Sas(aug.),

Isaszeg, Peszér, Deliblat, Keszthely, Rozsnyó (aug.).

—

(cuprinus Pörst^ A magyar fauna-katalogusba tévedésbl jutott, mert a Förster-nél idézett helyen nem Transsylvania „Siebenbürgen",

hanem „Siebengebirge"

Lehetséges, hogy majd hazánkban

gyjtésünk közt nem 2.

Roseri F ö

r s

t.

—

is

szó van.

feltaláljuk,

de

—

eddigi

fordult el.

Chrysomalla P örst.

Budapest környékén

Bartkó József

találta

meg e ritka faj második példányát. Az els darab, melyrl Förster a nemet és fajt leírta 1859-ben, még most is magányosan

díszeleg Dr.

gyjteményében.

Chrysolampus Spin.

3.

—

Mayr

melybl tudomásom van, a gyjteményében kett most a Dr. harmadik a bécsi császári múzeumban. Szépligeti ajándékából van két példányunk, egjdk a Svábhegyrl (1895. jún. 19), másik a Hvösvölgyböl (1897. máj. 30.)

auricollis

Först

Szintén nagyon ritka,

Mayr

szerint

A

Walter-féle exhaustor. Irta

Az

„exhaustor"

Dr. a

Kaufmann Ern.

latin

exhaurio

kiszedek igébl származik. Valódi magyar

hogy mást

mereget, jelent.

De

Gyz

a

mert a

kimerít

mereget

kimeritek,

értelme

kiürítek,

annyi

volna,

magyarban elnevezés ezen mszerre nem kifejezés

a

Dr. Kaufmann

86

Ern.

magyarban ez alatt valamely kanál formájú, minden esetre nyeles edény értetdik. Ha már a latin exhaustor kifejezést nem akarnánk használni, akkor ezen mszerre legjobban illenék a „felszívó" elnevezés, mivel mködése szíváson helyes, mert a

alapul.

A rovargyüjtk nagyon jól tudják, hogy a virágból, ernybl, rostált anyagból, vagy a szabad földrl, kivált gyepes fú közúl, vagy éppen faodvakból, min nehéz a rovarokat Liböngészni.

A

gyorsan futó vagy ugró

stb.

hemipterák,

coleopterák,

meg

az ujjakkal csak nehezen foghatók

esetben megsértetnek,

W altér

nem

egyszer

s

ilyenkor a legtöbb

s

hasznavehetetlenné

találmánya valóságos áldás

különösen a bogárgyüjtkre

orthopterák

a

válnak.

rovargyüjtkre, de

a rovarrosta feltalálása óta

a leg-

nevezetesebb vívmány a rovargyjtés technikája terén, mert ezen

épségükben jutnak birtokunkba a rovarok, st oly zugokból is kifoghatok, a hová különben csak csípte tkkel jutnánk s a honnét csak sértett rovarokat kaphatnánk ki. készülékkel gyorsan, biztosan, úgyszólván teljes

Az exhaustor mködése szíváson levegt a

felszívjuk, a

leveg áramlata

egy rovar, mely a

cs

által

cs

eltt fekv, elkapva

alapszik.

a

cs

csbe

Ha egy csvel

a

öblénél kisebb tárgy

így tehát öblénél kisebb, a szívó légáramlattal a cs a

sodortatik.

fog tovahaladni, míg valamely akadályba vagy pedig a légáramlat meg nem sznik. Közönséges nyílt csövet rovargyjtés czéljából nem használhatunk, mert a rovarok a felszíváskor szánkba jutnának, a mi

belsejébe jutva addig

nem

ütközik,

bizony' kellemetlen dolog volna.

zet

exhaustort talált

több rovart szívhatunk

fel,

fel

W altér

melylyel

igen

egy oly elmés szerkegyors

egymásutánban

a fogóba a nélkül, hogy azok szánkig

jutnának, vagy megsérülnének.

Az egész készülék egy nyílása parafadugóval van

nyílt

fenek Az

üveg, melynek mindkét

dugó közepén egy üvegcs fut végig, melynek az üvegbe benyúló végére ruganyos fémgyrvel egy kis ferdén álló fedelecske van ersítve, mely a cs nyüása felett mintegy 5—6 milliméternyi távolságban foglal helyet. A fels dugón szintén egy darab üvegcs fut végig, melynek alsó, az üveg üregébe nyüó vége finom sodronyszövettel van behúzva, hogy az esetleg oda kerül rovarok még se juthassanak a szánkig, míg küls végére egy 20—25 cm. hosszú és másik végén szopókával ellátott gummics van felhúzva. Az elzárva.

alsó

A

Walier-fél'' exhausior.

87

als üvegcs végére még egy darabka gumraics mi azonban egészen fölösieges. Nézzük most a mszer mködését

:

Ha

a

is

húzható, a

fels

giimmics

szopókáját szánkba fogjuk s a levegt'azon felszívjuk,

cs küls

alsó

nyílásán

a

akkor az

ers

leveg

áramlattal hatol az üveg üregébe, a tulajdonképpeni fogókamrába, itt azonban a ferde fémfedelecskébe ütközve,

hat egyenesen a fels

elbb

cs

nem haladhanem

felé,

ferdén lecsapódik a kamara feneke

ha most ezen légáramlat egy rovart ugy az a rovar sem haladhat egyenesen a fels cs felé, felé s

rántott magával,

hanem is

kamara fenekére csapó-

szintén a

És a gyakorlatban ez tényleg így van, mert 8—10 rovarnak egymás után

dik

le.

történt gyors felszívása után, azok tény-

kamara fenekén vannak.

leg a

exhaustor fels dugóját

Most az

felnyitjuk s

azt

nyitott szájával lefelé fordítva, a szintén felnyitott cyankáliumos, vagy más gyjt üveg szájára helyezzük. A kamarába fogott rovarok legnagyobb része most önként dobja magát agyüjtüvegbe, míg a kamarában maradtak óvatos rázassál könnyen a gyüjtüvegbe terelhetk.

A

Wa

1

1

mellékelt rajz különben az egész

e r-féle

exhaustort igen

elénk a Winkler

& Wagner

(XVIII.,Dittesgasse

11.)

jól

tárja

bécsi

czég

pedig igen olcsón

szállítja.

En már a múlt évben gyjtöttem ezen eszközzel s hatom, hogy a vele elért eredmény felette meglep volt.

Nem

tudom magamnak

coleop-

elképzelni,

hogy egy rovarász,

kivált

mond-

terológus, ha egyszer dolgozott vele, többé nélkülözni bírná.

is

Magyarország

Ern.

Csiki

Irta

szü-féléi.

XII.

nem: Hylastes

1.

(Tomicus

A ormány

rövid

fej

széles

és

Erichsoii.

Btídei).

ormánynyá

A csápok

kihúzott.

az

végén elhelyezettek és harántos mély barázdákba befek-

ostor hét ízbl áll, a bunkó rövid tojásforma és gyrzött. A szemek tojásformák, hosszúkások, elüls szélük ép. Az állon elül éleeske van. Az eltör háta körülbelül olyan hosz-

tethetk, az

szú mint a milyen széles, hosszanti középvonala sima.

A

fedk tövükön egyenesen gyengén kiemelked. A mellt

nem vagy

lemetszettek, szegélyük az elüls

itl

csípk

szárny-

mélyen

eltt

A

test

színe fekete

vagy

benyomott, a mélyedést kétoldalt éles szegély határolja.

nem vagy gyengén szrös,

alak hengeres, felül sötétbarna.

Az idetartozó

fajok a

tlevelek gyökerét

abban

lakják,

fejldnek.

A fajok 1.

Az eltör háta olyan felül

korongja

(a

középvonallal 1.

—

meghatározó kulcsa:

alnem

:

széles mint

is)

vagy

Hylastes

bordával, str.

s.

hosszú,

gyakran ell nem

pontozott,

„_

...

...

...

...

vagy hosszabb, sima hosszanti befzdött.

—

...

...

...

...

2

Az eltör háta sokkal szélesebb mint hosszú, elrefelé ersen keskenyed, felül ránczolva pontozott, finom sima középéllel.

2.

— 3.

—

—

2.

alnem: Hylurgops Lee...

_.

_..

fajok, melyek legkevesebb 4 mm. szárnyfedk hátul sárgán hamvasán szrösek.

Nagyobb

Kisebb fajok, 3 mm.-nél

nem nagyobbak.

...

7

hosszúak.

A

.-

3

...

...

...

...

...

...

Az ormány középs éle hosszú, hátsó részóig szárnyfedk tövükön egyenesen lemetszettek. Az ormány középs désére szorítkozik.

4

terjed. 1.

A

ater.

éle rcvíd, csak a csúcs harántos bemélye-

A

szárnyfedk tövükön öblösek. 2.

cunicularíus.

Magyarország

89

szú-félét.

Az eltör háta másfélszer oly hosszú mint

4.

széles,

felülete

erteljesen pontozott, a pontok hósszúkások helyenként rán-

czokká folynak össze,

—

Az eltör háta

kissé

vagy

alig

súrün pontozottak, a pontok

A szárnyfedk

5.

lineáris.

3.

hosszabb mint széles,

kerekek.

,..

...

._.

...

pontsorai erteljesek és mélyek, a

felül ...

5

közterek

keskenyebbek mint a pontsorok, egész hosszaságukban egy sörtesorral fedettek.

—

A

szárnyfedk

pontsorai finomak, a

mint a pontsorok,

attenuatus.

4.

elül

két,

szélesebbek

közterek

egy

hátul

finom

sörtesorral

fedettek.

..

Az eltör háta hosszabb mint

6.

kített az

oldalt

széles,

gyengén kere-

ormáiiy tövén hosszanti rovátkák vannak. angustatus.

5.

Az eltör háta olyan hosszú mint széles, oldalt ersen kített az ormány tövén hosszanti rovátkák nélkül. 6.

Nagyobb

7.

6

(4.5

—5

mm.), az eltör háta

sokkal

kere-

opacus.

keskenyebb

mint a szárnyfedk, utóbbiak közterecskéin csak hátul van

szemcse- és sörtesor.

—

Kisebb

(3

7.

glabratus.

mm.), az eltör háta csak kissé keskenyebb mint

a szárnyfedk, melyek

majdnem tövükig

közterein

a

szemese-

terjed.

és

sörtesor

8.

palliatus.

A fajok leírása: 1.

Hyiastes ater Paykull (chloropus Duft.,

pinicola

Bedel

inni])erda Fabr.)

csapók és a lábfej barnás-vörös. Az ormány csúcsán összenyomott és a homlokkal egyformán pontozott, köze-

Fényl

fekete, a

pén hosszanti élecskével.

Az eltör háta hosszúkás majdnem tojásforma és felül lapísúrün és mélyen pontozott, oldalai majdnem párhuzamosak. szárnyfedk több mint kétszer oly hosszúak mint szélesek,

tott,

A

pontozatlan

barázdások, a

rek szélesek, elül

barázdák a

csúcson

mélyítettek,

a

mélyebb mint a többi, a köztefinoman pontozottak, hátul fíuoman szrösek

varrat melletti barázda

is

kissé

90

Csiki

A

Ern.

súrün szröszrökkel fedett gödsárga haslemezen is sek (á) és az utolsó röcske van. Hossza 4—4.5 mm. Elfordul egész Európában és Szibériában. Magyarországon (Újpest, Péczel, Kalocsa, Jádvölgy, Zircz, Nyitra, Trencsén, Tátrafüred, Turkul-hegy, Pajnavölgy, Szászrégen, Borszék, Gyeké,

és ránczoltak.

hátsó lábszárak belül a csúcson

Lotriora-völgy, Retyezát). Boszniában (Cevljanovic, Vucjaluka) és

Dalmácziában (Meleda) elterjedt. Tápnövénye az erdei feny (Pinus

silvestris),

feny {Pinus nígra), a havasi feny germelléki feny (P. maritima). Az idjárás fekete

áprilisban rajzik és

továbbá

a

(P. cembra) és a ten-

szerint márczius

három hónap múlva az els

vagy

és októberben a

második nemzedéke kifejldött, st egyes években egy harmadik nemzedék is elfordulhat. Az anyamenet függleges, illetleg rézsútos és többnyíre a kéreg alatt, ritkán mélyebben halad, a lárvamenetek szabálytalanok. Bogarunk a fiatalabb (4—12 éves) fák gyökerét támadja meg és nem ritkán tetemes károkat okoz var. brunneus Erichs.

Szárnyfedi rövidebbek, nem egészen vagy alig kétszer oly hosszúak mint szélesek, erteljesen pontozottak, a bels pontozott barázdák mélyebbek, a közterek keskenyebbek. Rozsdabarna vagy fekete, a csápok és a lábfejízek rozsdavörösek. Elfordul a törzsfajjal együttesen, de ritka, egyetlen hazai ismert termhelye a Szeben-hegység.

Különfélék. A méh társadalma. Mióta Maeterlinck, a nagy belga gyönyör könyvet irt róluk, divatossá váltak a méhek.

költ, oly

Legutóbb

Gas1

n

Bonnier

olvasott föl

a franczia akadémia

méhek társas érzékérl, az édes úgymond mézeseppet adunk a méhek útjába, a

egyik ülésén rendkívül érdekes adatokat a és a

maga

kísérleteirl számolt

virágnedv helyett tiszta kolónia

A

be.

rögtön tudja, hogy másfajta

titokzatos bizottság,

Ha

—

—

czukros anyag a

mely a társaságot kormányozza

—

mostani.

— Maeter-

Imck könyvében a méhfcörzs szellemének nevezi úgy látszik, arra a gondolatra jut, hogy a munkások valami más, a királynét vesztett, elzüll kaptárból hozták a mézet. Rögtön megadják a harcz-

91

Különfélék.

jelet s

csakhamar nagy tömeg méh röpül a méz helyére, hogy megmely mintegy a képzeletükben él. Érdekes

keressék a kaptárt,

Bonnier-nak

még egy

kísérlete.

Ha

méhek közelébe

a

cziikor-

darabot teszünk, rögtön tudják, hogy czukortartalmú az anyag. A rágójuk azonban nagyon is gyönge, hogy letörjenek belle. Ekkor

magukon

igy segítenek

Nagy tömegben a

:

hoz röpülnek, vizet hoznak szirup tárba.

nem lesz B nn er i

belle. Ekkor fölszívják

végül

legközelebbi víztartó-

benedvesítik a czukrot, amig folyós

s

még annak

hogy az egyes méhnek nincs

és elszállítják

a kap-

a nézetének adott kifejezést,

de az

intellígencziája,

egész

méh-

társadalomnak mindig helyes az ítélképessége és ez egész min-

den helyzetben gyorsan és okosan cselekszik. külön kötetben Dr. Legújabban szüzennemzésrl. Kuckuck M. azt igyekszik kimutatni, hogy a mézel méhnél nem fordul el a szzen nemzés, mint azt 8 í e b o 1 d kísér-

A

letezései óta hitték, s

ebbl

a szzen már czíme is

hogy

következteti,

azt

nemzés áltában téves fogalom,

mvének

mint

fennen hirdeti (Es gibt keine Parthenogenesis). A méhekre nézve lehet igaza (nem vizsgáljuk), de hogy a lepkéknél egyáltalában

nem

ritka a

szzen nemzés,

azt

még

tagadni, ha tüzetesebben foglalkozik

egyébiránt

bvebben

Kuckuck a

ezzel

egyik

fogja ismertetni

úr

sem

tárgygyal,

fogja

mvét

szakemberünk,

aki

számos kísérleteket végzett. Staphylinidákat,

Dr.

Fényes

fajokból

12

név

jelzésével. Esetleg fajokat.

még

pedig Aleocharina-fajok^t óhajt szerezni

A. Californiában

Ajánlatok

nélküli

él

adna cserében (árral)

bogarász hazánkfia, elnevezett

fajokból is

24 ritka

czimére

a

példányt,

amerikai

intézendk

:

termhely

Aleocharina-

P

a s a d e n a^

CaHfornia, U. St. of America.

Irodalom. Reitter, Edm.,

Sil

Dichotomische Übersicht der blinden

phiden-G a ttungen. (Wiener Entom.

Zeitg.

XXVII.

1908, p. 103—118.)

A

barlanglakó vak Silphidák utáni szorgos kutatás nap-nap nemek és fajok felfedezését eredményezte, úgy, hogy szerz nagyon háládatos muukát végzett, a mikor az öszzes eddig leírt nemek és alneraek jogosultságát tisztázta és azok

után új

Irodalom.

92

meghatározására kulcsot

állított össze.

Ezek

elfogadott

szerint

nemek a következk: *1.

Antroherpon

Reitt.

18.

Drimeotus

Mill.

subg. Drimeotus s. str. subg. Fericeus Reitt.

2.

Leptoclerus Schm.

b.

Astagobius Reitt. Spelaeobates J. Mull. Parapropus Ganglb. Protobracharthron Reitt. Aplioleuonus Reitt.

20. Oriotus Mill.

Haplotropidius J. MüU. subg. Spelaetes Apfb. subg. Haplotropidius s. str.

24. Isereus Reitt.

*4. *5. *6.

*7. *8.

19.

21.

23. 25.

28.

11. Spelaeodromus Reitt. 12. Pholeuon Hampe.

Troglodromus Dev.

Cytodromus Ab.

Troglophyes Ab. subg. Troglocharinus subg. Troglophyes s.

Spelaeochlamys Dieck.

31

Bathyscia Schiödte. subg. Aphaobius Ab. subg. Bathyscina Reitt. subg. Mehadiella Csiki {Frivaldsskya Ganglb.) subg. Sophrochaeta Reitt,

13. Charonites Apfb. 14. Adelopidius Apfb. *15. Pholeuonopsis Apfb. (Blattodromus Reitt.)

subg. Bathjsciella Jean, subg, Bathyscia s, str,

*i6. Anillocharis Reitt. *17. Silphanillus Reitt.

nemek közül

a

jelöltek a

csillaggal

Magyar

elfordulnak

Erg e b n i s s e e i n e r o r h e n E x k u r s i o n a n d e n (Wiener Entom. Zeitg, XXVII., 1908.

Karny,

Reitt. str.

30,

subg.Parapholeuon Ganglb.

is

Reitt.

Perrinia Reitt.

subg. Apropeus Reitt. subg. Pholeuon s. str.

felsorolt

Ardecheus

2^. Diaprysius Ab.

27. Antroeharis Ab.

subg. Victorella Reitt. subg. Leonhardella s. str.

A

Reitt,

26. Trocharanis Reitt.

Leonhardia Reitt. 10. Leonhardella Reitt. ^9.

Birodalom területén

Hexaurus

H.,

s c

Az orthopterologusok

legfiatalabb és

t

h o p

N

t

e r o

u s i d e p. 92—98.) irodalmilag már e

1

1

o g r-

S

i-

e e

is leg-

termékenyebbje a múlt évben a Fert tó környékére tett kirándulásáról számol be ebben a közleményében. A fajok közül a Dunántúli tájra újak Conocephalus nitídulus (Boz és Balfs között), Gampsodeis glabra (Védeny, Pátfalu, Mexikó*, Hidegség), Platycleis a/finis (Védeny, Pátfalu, Bánfalu, Poraog} Mexi co, Hidegség), PL montana (Védenj^ Pátfalu), Oedípoda coendescens var. marginata (Védeny, Pátfalu, Ilmie, Sphmgonotus coeridans (Védeny, Pátfalu), Aioloqus strepens (Védenytl Balfs-ig közönséges), A. tergesiiíius var. paunonicus (Védenj', Pátfalu, Ilmic, Bánfalu, Pomogy, Mexikó, Hidegség), Chorthivpus albomarginatus var. maxima (Pátfalu Mexikó Magyarországra új), Omocestus nigromactdatus (Mexikó, Hidegség). Végül Pachytylus migratorins-m\ elmélkedik, mely fajt újabban a Fert környékén nem sikerült gyjtenie és melyet valószínleg a csatornázás pusztított ki. Csiki Ern. :

,

;

*Közsósr a Hanságban.

„ROVARTANI LAPOK' XV. Bánd, 3-4.

S.

d e

r

Heft.

47. L. V. Aigner-Abafi

Pau

e

11

e b

g

11

i

e

t e.

:

Marz-April

Die bessere Erforschiing

die

dass die Verhaltnisse

Sammler

Kobe

Verfasser referirt kurz über

40, 310) und

diesbezüglichen Artikel (Jahrb. Ver. Nassau, fest,

1908.

in

Ungarn dieselben

auf. vernaclilassigte

sind

und

1

t's

stellt

fordert

Gebiete in ihr Excursionsgebiet

aufzunehmen.

Csada Neuere Beitrage zur Odonatenfauna U n g a r n s. Verfasser záhlt die neueren Funde, speziell die bisher in der Literatur nicht vorkommenden Fundorte auf.

dem

8.

49,

S.

50.

I.

I.

:

Bordán schon :

Verfasser

Me

i

n e

etwas

Re i s e n melír

ach

Cy

pru

Naeh-

s. 11.

und türkische

griecliische

Sprachkenntnisse hatte, so machte er schon weitere Excursionen von Larnaka aus. Am 19. Mai machte er ein Excursion nach

Varosia und Famagusta, und von da aus nach Agios Sergios und Agios Theodoros. Die Trockenheit war aueh hier gross, alsó war das Sammelergebniss nicht sehr befriedigend. Bei Agios Barnába konnte er eine interessante Volkssitte beobachten. Zu St. Johan-

namlich versucht das Volk sich von den líisslichen Parasiten zu befreien. Bettzeig, Teppiche etc. kommt alles auf die Sonne, nachher gehen Frauen und Kinder auf das Féld hinaus, wo aus trockenen Pflanzentheilen Feier gemacht wird, worüber sie dann oin Lied mit grossem Larm singen hiniiberspringen. Bei diesen ist alsó St. Johann auch Vernis (nach griechischem Kalender)

war ein kleiner Über Ormidia nach Stavro vumi, wo gesammelt wurde.

scheucher der Flöhe und Wanzen.

Öhlbaum-Wald

Weg

führte der 8.

56.

L.

Bei Bagasi

die bisher ergiebigste Sammelstelle.

Aigner-Abafi:

V.

V eran d erungen

p t e r e n F a u n a U n g a r n s. II. Veranderungen die durch Seitz's Werk Zygaena bedíngt wurden.

Lepid die

8. t

e n a n

59. Ds. Z. Szilády s

a

mm

1

ung

in

der

Verfasser spricht über

-

e n

:

i

der

in

Gattung

V e r z e c h n s s ro e n e r n U n g a r n. 1. H e m p t e r a. i

i

i

i

I

n

s e k-

1.

Ver-

fasser zahlt jené Arteii nebst ihreii Fundorten auf, welch

letztere

noch nicht bekannt varén.

in der Literatur

Die Tagfalter Ungarns.

8. 66. L. V. Aigner-Abafi:

XXV. Es wird die Gattung Satyrus behandelt. Nachdem eine Bestimmungstabelle der Arten gégében wird, werden diese einzeln behandelt.

Szombathy Coleopterologische Notizen. Verfasser Sammelte Nebria Fussi Bielz und N. transsylvaniccc Mármaros bebis Germ. die ín den Ostkarpaten nördlich kannt waren, nun in der nahe der Centralkarpaten, namlich ini Gebirgszug der sich von Veresklastrora (Komitat Szepes) gegen S. 75. K.

das galizische

:

Scawnica-Kroseienko

zieht.

Am

interessantesten

aber das Vorkommen von Pterostichus (Orthomus) harist am Fusse des Berges Mokra bei Vernár (Komitat harus Dej. GÖmör) in Ober-Ungarn. Dies ware alsó der nördliehste bekannte

Fundort dieser mediterránén 8.

von

Art.

Die Lepidopteren-Fauna

76. L. V. Aigner-Abafi:

Nógrád -Veröcze.

Nógrád- Vercze

I.

liegt in der

süd-

Es wird die Umgebung des gesammeiten Tagfalter aufgezahlt.

lichen Ecke des Komitates Nógrád.

Ortes beschrieben und die 8. 84. L. Bíró

:

Beitrage zur Micro hymenopte re

Fauna Ungarns. Verfasser behandelt amp n der Chalcididen von welchen

die Unterfamilie

n-

P e r i-

aus Ungarn bisher nur mit 9 Arten Gattungen zwei Arten bekannt waren und führt 3 nebst ihren Fundorten auf. 1

i

i

8.

85. Dr. E.

Kaufmann

Der

:

Verfasser besprieht diesen dureh

Wa

E x h a u s o r. Winkler & Wagner in den Ver1 1

e r's c h e

t

kehr gebrachten sehr nützlichen 8ammelap párat. 8. 88.

E. Csiki

wird die Gattung tabelle

b

r

unn

H

:

Die B

y1a

s t e s

der Arten gégében e

n

s

o r

ken k

a

f

er

U n g a r n s.

charakterisiert,

und

H.

ater

Es eine Bestimmungs-

nebst

der

XII.

Varietat

behandelt.

Kieinere Mittheilungen. 8.

90—91.

Notizen über den Bienenstaat,

Parthenogenesis

und Staphyhniden. Literatur. 8.

91

— 92.

besprochen.

Es

werden

Arbeiten

von

Reitter

und Karny

A

faunaterletek tüzetesebb átkutatása A. Aigner Lajos.

Irta

A

faunaterületek

Köbeit

tüzetesebb

kardoskodik

átkutatásáért

LX. p. 310.)- Régi nézetek úgymond Németország állattani tekintetben igen szerint alaposan átkutatott ország volt, amelyben a helyi kutatásnak már alig jutott teendje. Ez annyiban helyes volt, amennyiben csak nagyon kevés állatcsalád, vagy csoport kivételével lehet arra számítani, hogy a tudományra nézve új fajt lehessen felfedezni, így új gerinczes állatot, új bogarat vagy lepkét, avagy új csigát senki sem fog pl. a Középrajna területérl várni. (48 öO*^). dr.

(Jahrb. Nassau. Vérein

—

—

—

De ezáltal felkutatottnak tekinthet-e ez a terület? kérdi Köbeit. Tudjuk körülbelül, min fajok éhiek Nassauban; de alaposan

mihelyt

kezdjük vizsgálni a dolgot,

mihelyt az egyes

fajok elterjedésérl területünkön tiszta képet akarunk alkotni,

mindenütt

emlsökrl lok.

is

Számos

áll,

széles

—

magunknak

hézagok tátongnak felénk. Ez még az

nem is szómég hivatásos

a gerinctelen állatokról inkább

fölötte érdekes

nemrl vagy

családról

is alig tudnak egyebet, mint hogy azok területünkön elfordulnak és a legtöbb rovargyüjtrl elmondható, hogy többre becsülik a gyjtést, mint a kutatást, azaz inkább arra szorítkoz-

tudósok

nak, hogy a régóta ismert fajokat, a régóta ismert termhelyeken

idben összegyjtsék, sem hogy kevesebb eredménynyel kecsegtet területek rendszeres felkutatásával a honismét gyara-

bizonyos

pítani igyekeznének.

Eddig Rovartani

kinek panaszai és szemrehányásai mintha

Köbeit,

Lapok XV,

3

és

4.

(1908. IV. 1.)

1.

— A. Aigner Lajos.

48

a mi hazai viszonyainkat ecsetelnék, mert Magyarországon nincs

melyrl van

oly megye,

ból

teljesen fel

hogy

azt lehetne állítani,

kutatva.

Vegyük

pl.

szempont-

állattani

Pestmegyét. Tagadha-

hogy Budapest környéke, melyet 100 év óta folytonosan bejárták az entomologusok, alaposan fel van kutatva, úgy hogy nagyon ritkán akadnak már oly lepke- vagy bogár-fajra, mely a hazai faunára új volna. De hogyan állunk lepkészeti szempontból a megye legnagyobb részével Visegrád Vácztól Abony tatlan,

—

Bajáig?

A

helyekrl

faunakatalogusban

találunk

adatokat

következ

a

Budakesz, Törökbálint, Budafok, Csepelsziget, Isaszegh, Szentmártonkáta, Monor, Peszér, Vácz, Izsák, Kalocsa. De ezek az adatok oly gyérek, oly szegényesek, hogy az illet helyi :

fauna képét

nem

nyújthatják.

A

Visegrádtól,

Zsámbék

és Szent-

Aszód és Versegig emelked hegyek és dombok területén, valamint a déli irányban elterül nagy rónák számos járásában még 'nem is járt lepkész. Mindezeket ismételten hangoztattam a budapesti entomologusok társaságában, hangsúlyoztam annak szükségét, hogy minden lepkész szemeljen ki egy-egy járást, vagy szkebb területet s azt igyekezzék lehet alapossággal felkutatni, ámde szavam elhangzott a pusztában, daczára annak, hogy a megye térképét is számos példányban szétosztottam. Csak három irányban történt dicsérend kivétel Péczel Isaszeghen és Szadán (Gödöll mellett). Az elbbi területet több év óta nagy buzgalommal kutatja Ulbrieh endréig, a Vácztól,

—

:

V é c s e y István, valamint Antal közigazgatási biró és

Ede, az utóbbit pedig báró

fahm

Andreánszky

joghallgató, a kik eddigi kutatásaik

eredményét

Tahi-TótIstván,

fia

bizonyára köze-

lebb közre fogják bocsátani és reméljük, hogy példájuk a pesti lepkészekre buzdítólag fog hatni.

némelyek

Bár

kicsinyeljék

is

budatalán

faunák közlését, csak azok összegezése adhatja meg a megye faunájának tiszta képét, valamint a megyei faunák összegezése az egész hazáét. a

helyi

-;

49

Újabb adatok Magyarország szitakötfaunájához (Dolgozat a budapesti

Paedagogium Irta

:

biológiai laboratóriumából).

Csada Imre.

Az 1905—6. év folyamán, mint a mennyiség- és term.-tud.

intézet

többi között a szitakötök

polg.

gyjtésével

423 példányban gyjtöttünk. hazánk szitaköt-faunájának bvebb ismerete év alatt 35

fajt

újabb

faj

lelhelyét

adom

közre,

hallgatói,

Az

a

Az egész

foglalkoztunk.

is

képz-

tan.

isk.

szakcsoportjának

alábbiakban

néhány hogy jelen

czéljából

megjegyezvén,

enumeratióm egyszersmind kibvítése egy korábbi dolgozatnak.*) A meghatározást Kohaut Rezs: „ Magyarország szitaköt

czím munka alapján végeztem. A fajok névjegyzéke „A Magyar Birodalom Állatvilága" czím munkában használt nevek és rendszer szerint a következ A gyakoribb helyneveket rövidítve használom: Hódmez-

féléi'"

vásárhely,

= Hmv.,

Líbelluiidae

—

:

Khídgyarmat Sympetrum

= Khíd.,

Tatatóváros

=

Tata.

Linn. Acsalag, Khíd.

flaveolum

—

L. v. striolatvm C h a r p. Hrav, meridionale Hmv., Acsalag, Khíd., 'Tata. sanguineum Mull. Hmv., y Tata., Khíd., Futak, Nagyszölls. Crocothemis ery threa BvuWé.

S

e

vulgatum s.

1

—

—

—

—

Libellula depressa Linn. Hrav. Linn. et coerulescens Pabr. Hmv., Tata. Hmv. Tata., Futak, Mehádia.

Tata,

Aeshnidae

Lindenia

:

forcipata

Orthetrum cajicellatum

—

Linn.

brunneiim

Mehádia.

Linn. Budapest (Római fürd), Nagyág. Charp. Paks (Tolna m.). Anax imperátor Le a eh vidgatissima

—

Fon se.

—

—

Aeskna flavipes

(formosus

Lind.) Czegléd, Hatvan, Acsalag, Tata., Paks, Futak, Mehádia. Aeshna cyanea Lat r. Tata. Agrionídae

piimiUo

:

Charp.

Agrion splendens Harr. Hmv. Hrav., Khíd., Futak.

—

—

elegáns

Micronympha

Lind. Khíd.

Tata. — Coenagrion puella Lind. Hmv,, Futak. — hastidatum Charp. Budapest (Római fürd), Hmv, Tata. — Lestes viridis Lind. Tata. — Dryas Kirby. Acsalag, Futak. — sponsu Hans. Hatvan, Acsalag, Tata. — virens Charp. Hatvan, Czegléd,

Futak.

V

—

Sympycna

Jen

fusca

Lind. Hatvan, Tata.

á 11 g e 1 dr. Adatok Magyarország Odonata. Rov. Lap. XII. köt. 1905. 12 14. 1.) *)

:

rovar-faunájához.

I

50

Cyprusi utam. Bordán

Irta

István.

II.

ben,

Május 19-éie már annyira haladtam a görög és török nyelvhogy fhadiszállásomtól távolabbra es vidékre való kiter-

jeszkedésre

gondolhattam.

is

Tervszeren szemeltem

kezhet es

óhajtván

els sorban a

eljárni,

keleti

irányt

Ezért, miután távollétem idejére, a netalán bekövet-

ki.

hangyák ellen az eddig gyjtött anyagomat biztonságba helyeztem, május 19-én kocsival a Famagusta melletti Varosiaba utaztam, hová este érkeztem meg. Az úton egynéhány Scarahaeus- on kívül mitsem gyjthettem. Alig hogy az úti port magamról kissé levertem és egy kevés frissítt vettem, átrándultam a közeli Famagustába, hol a vár árkaiban bogarak után kutattam, nagyon gyenge eredménynyel. Másnap ismételtem itt a gjüjtést s ezzel a vár környékére és a

és a tengerpartra

is

is

nem

sajnos a tegnapinál

kiterjeszkedtem,

eredménynyel, pedig 4 drb.

jobb

csokoládé

szín

famulusom

segített.

Este a vacsoránál

hallottam, hogy Agios Sergios és Agios

Theodoros környéke fás és hogy ott zöld rétek is vannak, ezért még az nap este felkerestem egy kísért, kivel május 21-én reggel 4 órakor gyalog indultam el a 35 kim. -re es, a „Karpas" félszigeten

fekv

vidékre.

Négy-öt kilométernyi utat az újabban épült „országút" mentén, a tengerpartot ellep sás és sósnövények között ballagtunk

tikkasztó

néhány C.

kopott

Edusa

Lycaena, indchella,

és

hségben; P.

ennek

Pararge valamint

gyjteni

var.

Deilephila

néhány moly pille,

Pókokból

különben az egész

már több

került

jobb

Lepképbl:

Colias

HyoUe

állapotban

Livornica

és

bogarakból az

dácsoló Scarabaeuson kívül alig egy-két

gyjteni.

mit.

volt

Pierida,

néhány

Helice,

Aegeria.,

alig

egy-két

Macimon.,

volt

Deiopeia

úton bug-

más féle fajbelit síkerit a g3'jt üvegbe, A pók

szigeten elég gyakori. Sáska e helyen kevés

mely minnövényeket a szó

volt észlelhet, annál több volt az apró csiga (Helix).,

denütt a tenger szoros látható.

közelében a zöld

értelmében

annyira

és

ellepte,

száraz

hogy bellük mi sem

volt

:

51

Cypi Hsi utam.

A

Salamis és más e környéken volt városok építéséhez használt mészk-bányákban néhány bogarat, Tarantula pókot Salamishoz közel, szintén a sasos partés Scorviót találtam. ókori

vidéken

Egy

a

már

említett

gimnasztikáit

Ha

Ascalajjhust

pocsolyában néhány

kis édesvízi

sikerült

hálómba

jól kifejldött

kerítni.

görög tekncz

egymás hátán.

utakon jár az ember, szinte a holdban képzelhetné magát, annyira csendes ez a vidék: egyetlen egy madarat sem láttam, csak egy-egy ijedtében elsurranó kígyó vagy fürge gyík, no meg a rekken hség figyelmeztetett, hogy itt

e sziklás úttalan

st hajdan

a földön járunk,

A monda juságunkat, az is

áldott,

gazdag földön.

szerinti Szt. Katalin sírjában oltottuk kissé itt

talált

élvezhet

ivóvízzel,

szom-

melybl brtömlinket

megtöltöttük.

Az ezután

utunkba

esett

Pídias

meredekben nem fogtam

folyammedret bentte sás között akadtam itt a hség nagyobb volt mint R mutatott hmérm, ott is 44—46*^

említésre méltót, a kiszáradt

nagyon kevés rovarra pedig

kint a tarlókon,

;

a napon. Kiérve a

hever

lagon tüskék

'2

között

gyaros áldás

kim. széles

forró

katlanból, a tarlókon és par-

földeken, helyenként kilométernyi területeket ellep

igyekeztünk

siklott ki

Már elbb

is,

elre

jutni,

miközben nem egy ma-

számon.

de messzebb

tlünk, több ízben láttam láng-

kévéket felcsapkodni, melyeknek okát

nem tudtam magamnak

itt

megmagyarázni. Agios Barnába után egészen közel, utamba esett egy ilyen, s így alkalmam nyílt egy népszokással megismerkedni, mely engemet mint rovarászt érdekelni kezdett. Ugyanis a keleti idszámítás szerinti Szent János napját minden jóravaló görög asszony arra használja fel, hogy csipked albérli között alapos razziát tartson. Szt. János napján a napra kerül a vaczak, mely rongyok, brök, sznyegek meg párnákból áll. Majd kimennek a gyermekek összehordanak és szántóföldekre, ott asszonyok mindenféle száraz bozótot, és miután ezt a tüskemáglyát megés a lángok körülnyaldossák, átugorják ezeket, miközben pokoli lármát csapva, folyton azt kiáltják, hogy

gyújtották,

Psziloi,

Ke Ke

psziloi figete,

korgoi pszifigete. ó agios Joannisz erchete.

Bordán István.

52

Szent János tehát egyszersmind bolha és poloska ijeszt is egy személyben. E népszokás különben nálunk is, különösen Erdélyben, az oláhok lakta vidéken szintén található, csakhogy oláh honleányaink okosabbak, más verset mondanak el; a hákat a ..párintye" szakálába menesztik.

bol-

No, de folytassuk utunkat.

A

sok tüske és tövis daczára

végre a hátam rült

egy-egy

megett

volt,

mert

is itt

medre mégis csak ke-

örültem, hogy Pidias

néha-néha

állat.

Naplementekor érkeztünk Agios Sergiosba, hol a „pápász"nál, a falú erényekben gazdag lelkipásztoránál sikerült szállást kapnom. Persze elre tudtam, hogy bár váltig biz;onyította a pap felesége, mikor fekhelyemet megmutatta, „epszilomen" t. i. hogy össze fogdosta a bolhákat a fáradságos út után ke-

—

—

serves éjszakának nézek

Nem

csalódtam

elé,

a cyprusi Zacherlin-napján.

feltevésemben

!

Azt hiszem a sziget vala-

mennyi bolhája, poloskája, szúnyogja stb. nálam keresett menedéket e nevezetes napon; valóságos entomologus eldorádóban töltöttem az éjjelt, de alig vártam ám a végét. Sok keserves éjszakát éltem Cypruson, de az agios-sergiosi

hívk papja

portá-

ján töltött örökké emlékezetemben fog maradni. Alig

pirkadt,

felé a szabadba,

erdk

azok az

sem

ott

hagytam

körül

és rétek?

igyekeztem

..kreváti-''"mat és

nézni a faluban,

hogy merre

Sajnos a legbehatóbb

is

keresés

ki-

vannak mellett

hacsak azt a néhány nyomorúnézni. Réteknek azonban nyomát sem láttam. Ezért miután végre sikerült az „endómá"-k zaklatása iránt kevésbbé érzékeny kísérmet Morpheus karjaiból kizavarni, az obligát „mavró" (fekete kávé) bekebelezése után búcsút véve páterem és hozzátartozóitól, folytattam utamat a sikerült ilyeneket felfedezni,

ságos

olajfát

nem

erdnek

kellett

..Trachotis"-szon át Agios Theodoros

ev

felé,

a

Karpas-félszigeten

másodrangú egyházi nevezetesség búcsúhely látogatására.

A kopár

már a neve .is elárulja kietlen száraz melyen még a tüske és tövis sem terem meg:

Trachotis mivoltát

földterület itt

ez,

:

minden.

Iránynak a Pendedaktilos-hegységet választottam. Az odáig falút vagy telepet otossa"

nem

úton

érintettünk, a „Panagia Paradighi-

kolostor volt az egyedüli

emberlakta

hely,

mely

még

reggel korán utunkba esett.

10

óra

után

értük

el

a Pendedaktilos- hegység

homokk-

:

Cyprust utam.

53

nyúlványait, melyek

azonban teljesen kopárak voltak, hegy lábánál keletfelé tartottam. faluba

11 órára Trikoina

valahogyan

ballagtunk, egy kis vegetáczió

egészen

a hegyoldalt

már

is

az

obligát G.

harmadkori

mely épen javában

ellepte a Cistus-rózsa,

Cleojmtra,

látszott

kívül csak

—

mészkövön majd feljebb,

volt erre észlelhet,

virágzott: valóságos rózsabereknek

hogy néhány apró bogáron

ezért a

érkeztünk, hol óriási szomjunkat

tudtuk. Itt

csillapítani

s

lenni e

táj,

sajnos,

még néhány fémdarázs

sajátságos csakis hímek

repültek

és

—

került a hálómba.

Bagasi Itt

felett

egy

carubi- és olaj fa-.

fiatal

aztán volt rovarélet, ezt hallani

fogadott a százezer

Cicacla,

is

hiszem

azt

,

erdbe"

lehetett.

Pokoli

örömükben

kerültünk.

lármával rendezték

fogadtatásomra azt az infernális konczertet.

Ez a hely bizonyult az eddigiek bogár-, kívül

légy-,

darázs-,

néhány

Satyriis,

méh-,

között a leghálásabbnak

poloska-,

Pararge

pók-

és

sáska-féléken

Roxelana és molypille, no meg

Cicacla esett zsákmányul. 5 órát töltöttem e helyen. Ha elemózsia dolgában csak magamról kellett volna gondoskodnom, egy-két napot is

szívesen töltöttem volna

lustaságával

inkább

itt.

Kísérm,

terhemre és

telhetetlen

akadályomra

gyomrával és

volt,

sem

mint

segítségemre vagy hasznomra.

Majd ismét medd, homokkkonglomerátus területre jutots este fél 8 órakor Agios Theodoros határát értük el. Óvatosságból ez éjjelt szabadban kívántam tölteni, ezért egy arra volt kecskepásztorhoz „szálltam'', kinek vendége voltam a vacsoránál is, kísérm azonban nem volt reábírható, hogy velem tartson neki fedél kellett. Igen szép, szélcsendes id lévén, „kderezni" próbáltam, ámde rengeteg hangyán kívül nem mutattunk

;

kozott

semmi más

állat.

Másnap, visszahagyva álomszuszék kísérmet, napkelte eltt igyekezvén a mészkövön maradni, Kastra, Ka-

visszafordultam,

marás és Bagasi falukon át a tengerpart felé tartottam, mert a nagy hségben féltem, hogy napszúrást kapok. A tengerben való fürdés közben, mint azt eddig is tettem, amit lehetett gyjtöttem, este 6 óra után betértem Agios Barnába nev templom papjához, kiben egy itt igen ritka mvelt emberre ismertem. Látszott is a háza táján, hogy értelmes ember a gazdája. 7 óra után érkezett meg Samaho Pansán, öszvéren. Az éjjelt a tiszta paplakban töltöttem.

Bordán

54

A következ napon

hajnal

István.

hasadtával Kalopsida és Kuklia

falun keresztül iparkodtam Varosiaba vissza.

Déleltt 9 órakor érkeztem Varosiaba, s miután teljesen felesleges volt, kísérmet kifizettem, a gyjtött anyagot postára

adtam

fel és

várost és

egy kevés harapni valót beszereztem, elhagytam e

Capo Greeo

felé

egész keleti oldalát végig sziklás

terület, hol a

sen

meddnek

alig

találtam

sok

forró,

sima mésztelje-

néhány légy és pókon kívül más állatot elég sajátságos és kigyó azonban :

—

—

gyík

volt.

Napáig mentem, innen nyugot

Csak Agia irányt, s Sotira

sem

vettem az

alvásról

azonban itt meg.

mert a sok hangya ezt nem 25-én Ormidia felé tartottam. Amíg csak e engedte

lehetett,

Másnap, május község határába

felé

után egy az utamba esett félig rom templomban,

de azért mégis szabad ég alatt éjjeleztem, szó

A

vegetáeziónak úgyszólván híre sincs,

bizonyult ;

irányítottam keséimet, hogy a sziget

bejártam légyen.

nem

értem, frissen vetett babföldeket tapostam,

majd a csenevész cziprusfa-bokrok közé érve, itt sem igen volt mit fogni. A nap nagy részét az ormidiai szlkben és kertekben töltöttem,

utóbbi

helyeken a narancs- és gránátfák között

nem

volt mit gyjteni, a szlkben azonban néhány már eléggé kifejldött D. Alecto hernyót találtam, melyeket össze is szedtem. Gyjthettem volna igen sokat, azonban a legtöbbje még csak a második és harmadik vedlés között volt és tenyésztésrl a fhadiszállásomon, a sok hangya miatt, szó sem lehetett. A Capo Pila felé egy kis száraz patakmedert követve az itt elég buján zöldül oleánder bokrokat végig kutattam azon reményben, hogy D. Ntirii hernyót sikerül találnom, de még ..nyomukra" sem akadtam; néhány kopott G. Cleojjutra volt az egész zsákmány, melynek itt

birtokába

késn

Nagyon

jutottam.

este, elcsigázva s elfáradva

érkeztem szállásomra Larnakába, hol legnagyobb meglepetésemre az elég biztonságban

egy igen csekély állítása szerint

az

hitt

részét

elbb gyjtött anyagomnak már csak még meg. Háziasszonyom

találtam

éjjelenként a lakásomba

került

macskák az

üvegeket az állványokról leverték, az így a kövezeten elszóródott férgeket kiseperte. Azt hiszem, nem szükséges ecsetelnem, menynyire megörvendtem ennek: egy félhavi fáradságos gyjtésem

kárba veszett. (Néhány nappal fordítottam megtudtam, hogy

elbb,

nem

kerítették el tulajdonomat, persze

mieltt

Cyprusnak hátat

hanem kétlábú macskák akkor már kés volt). négy,

Qyprusi

Mérgemben

55

útaiii.

május 26-án

másnap,

nélkül a sziget közepe felé

magamat. Czélul a

felszereltem volna

reggel 5 órakor

hogy

anélkül,

indiiltiun,

kísér

étel-íelével

tz-

Stavró-vuiii kolostort

vén ki magamnak.

A kovaraáladékba vezet

Nikosia,

vájt

a

sziget

igyekeztem czélonmt elérni, úton bármit is foghatni,

utat követve

fvárosa felé de mert kevés letértem és a

kilátásom volt a poros

vízvezeték mellett folytattam az utat,

larnakai

néha egy-egy

török falu

keeske-útakon,

stb.

pedig a hegyi patakok

hol

Pál német

kellett a vízhiány,

tüskék

után kezdetét vette a hegymászás

elre; ugyan azt az utat

Sintenis

ellen.

legalább néha-

állat akadt.

Klavdia

haladtam

itt

botanikus

hség

és

Innen már csak

;

hol

medrében melyen 1860-ban

kiszáradt

követve,

járt. Az Evgali-völgyig küzdenem fképpen a nagy fájdalmat okozó

zsálya,

cistus,

mirthus,

entiana,

bokrok között baktattam.

A bokrok

medrét, mint máshol

kiszáradt hegyipatakok

szegélyezték,

fképpen

ezért

a

is

oleánder

medrekben maradtam, mennyiség D. Neriit.

hogy sikerülni fog nagyobb ennek hernyóját gyüjthetni. Sajnos, ide már késn érkeztem; nyomot sokat találtam, helyenként az oleánder bokrokon csak a remélvén,

illetve

meg, herny azonban csak néhány csenevész pélA mészk repedések közül, hová a hernyók gubózás behúzódtak, nem sikerült a sok báb közül egyet is ép

Virág maradt

dány

került.

végett

mert a 40 — 50 cm. mélységig alkalmas eszköz hiányában nem tudtam behatolni, feszít vasrúdam nem

állapotban

volt,

kipiszkálni,

mivel a szakialapokat felemelhettem volna.

patra meglehets repültek,

volt,

de szintén

Itt

csak

is

G

a

kopott

Cleo-

hímek

nstényt egyetlen egy példányt láttam.

Késbb lefelé is

gyakori

—

kopár,

sziklás

majd ismét

apró

helyeken bokros

bukdácsoltam területre

—

érkeztem,

néha hol

kapaszkodva tudtam csak elre jutni. Este 5 órakor érkeztem a hegy tetejére, hol a kolostor eltti kis szabad téren pihentem meg és kárpótoltam magamat a napi fáradalmakért a kellemes, illatos levegvel és gyönyör kilátással, mely innen nyílt. Majd kipihenvén, a kolostorba mentem, hol az alacsony, poczakos „Proton" igen szívélyesen fogadott s azt ami felfrisítésemre rendelkezésére állott szívesen adta, csak kár, hogy a tisztaság fogalma a „kalugereknél" is még nagyon alacsony fokon áll. a zsálya stb. bokrokba

Bordán

5G

Itt is

megnem

István.

mint a legtöbb helyen, mert a cyprusiak sütni valója hogy „endomákat" mire is lehet használni

értette azt,

magam

gyakran

„játros"-nak, orvosnak néztek, mire persze

is

szolgáltattam okot, hol sebészeti ismereteimet igén3^be véve, hogy segélyt

nyújtsak,

fogtam, hogy a

érdekemet szem eltt tartva reá gyógyszerekhez kellenek. így az én

pedig

hol

rovarok

házigazdám is, bár a maga nemében világot látott ember volt és fpaporvosnak nézvén elssorban a „Svalangi" ellen kért

nem

gyógyszert, mit persze

láttam

még

eddig

s

azt

adhattam,

sem tudtam

hiszen

az

állatot

sem

miféle állat legyen az.

Növelte „orvosi" nimbusomet, hogy készletembl

sebészeti

adtam és magyaráztam azok mikénti használatát, miért aztán a házigazdám azzal kárpótolt, hogy a vacsorához igen régi Commandariabort szolgáltatott ki, de csak nekem. A papoknak nem szabad bort inni. (Talán csak nyilvánosan, köt-és gyógyszereket

—

mert titokban azért csak meg-megkostotolják.)

Az els igazán

jól töltött

éjszaka után, másnap május 27-én

a Stavró-Vunó környékét látogattam meg, stb.

között foghattam, összegyjtöttem.

közti lapálynak

termképessé

amit a zsálya, cistus

s

Egy

helyen, egy a hegyek

tételével foglalkozott fiatal

találkoztam, ki két ökör vonta „splingia"-val, az e helyen

meglehetsen

srn

hevert

a

cyprusi

köveket

túrta

pappal ekével ki.

—

Mintegy 2 órahosszán át jártam az eke után azon reményben, hogy majd akadok bogarakra, ámde hangyánál egyebet nem túrt

A

szeptember hóban igen sok e tájon a lepke; tény, hogy a kolostorhoz tartozó Agia Varvara gazdasági kolostor kápolnája ablakában igen sok száraz Macroglossa stellatarum hevert. Este 6 órakor érkeztem szállásomra, melyet fel

az eke.

a fpap még az

ez

pap

állítása szerint

alkalommal részletesen

A

megmutatott.

nagyjában

y. századból származó épület, várszer építési modorával

mindenkinek a figyelmére méltó.

Változások a magyar lepke-fauna terén. Irta A.

Aigner Lajos. II.

A

Staudinger-Rebel-féle

Geometridák

s

illetleg'

csoportban sorolja

fel.

lepke-katalogus

közvetetlenül

az

a

Zygabuidákat a

Arctiidák

Ettl eltéren Seitz

után

mvének

II.

külön kötetét

magyar

Változások a

(Szöv-

lepke-fajina terén.

hl

mely az I. kötettel párhuzamosan jeleBombyces els családjára! kezdi meg. neme az elbbi hio Lench, most Procris F., melynek

és zúgó-lepkék),

nik meg, vellik, mint a

Ennek

5.

nem

fajain

kez

A

esett változás.

a Zygrena P.

el Magyarországon

eltérések fordulhatnak

Z. purjmralis Brünn.

nem

25.

is,

a rendesnél

:

ab. ohscura Tutt, egész

;

sötétebb

sexmacidata

ab.

;

Burgeff, a fels szárny piros szalagjai megszakítottak,

6

mutatkozik

ab

cingulafa

a követ-

Qrossmamii Rühl

[Pilosellae Esp.), ab.

{lutescens Tutt.) alsószárnya világos-sárga felülete, a piros szín

is

Itt

potroha

úgy hogy piros

övet

Z. Brizae Esp. ab. interrupta Hirschke, a piros foltok

meg-

folt

;

Burgeíí,

visel.

szakítottak; ab. cingulata Dziur. piros övú.

Schev.

Scabiosae

Z.

ab.

narancsszín

Zickert,

flaveola

Hoffmanni Zickert, egyszín fekete.

sötétebb

okkersárga

Pieszcz.

flava

ab.

;

nigerrima

ab.

;

kénszinú

ab. citrina Spuler,

;

Zickert,

ab.

;

csaknem

Z. Trifolii Esp. ab. lutescens Cock., a piros szint czitromszín helyettesíti

ohscura

ab.

;

narancsszín

;

Tutt.,

barnás

intermedia

ab.

;

Tutt.

oneníafe Horm., nagy példányok kis foltokkal;

var,

var. gracilis Puchs., kis alak.

Z. Lonicerae

Schev., ab. citrina Obth. (fíara Oth.), világos-

sárga; ab. chalybea Auriv., a piros Spul.,

hússzín

Selys,

összefolyt

egyszín

piros

;

foltokkal ab.

zsugorodotta

folttá

szín elsötétedett; ab.

ab. ehorea Prést., fehéres

;

rojttal

ab. rubescens BurgeíT

;

:.

transcarpathica

ab.

Horm.,

a

sexmacula

ab.

;

megnagyobbodott

Dziurz., 6 folttal; ab. confiuens Dziurz., ;

,

carnea

confuens fels szárnya ab.

a piros foltok 4 igen apró

privata Burgeff,

Z. Angclicae 0. ab. Doleschalli Rühl., sárga

kal

;

foltok

foltok-

fekete

aprók,

ke-

retek. Z. Cynarae Esp., ab. tricingulata

rje 5.

piros,

folt

fels

a

de

bels

szárny

többnyire

csak oldalt

szegély felé

világosabb

;

Burgeff, a potroh 3 ab. Centauveae F.

megnyújtott áttetszbb,

és

;

ab.

Oenistae H.

Magyarországon

gy-

W., az S., is

a

ta-

lálták.

Z. Filipendulae L, ab. fiava Hobson, sárga

Bkh., a fels

szárny

foltjai

Hb., a fels szárny foltjai

s

az

alsó

;

ab.

Chryanthemi

szárny barna

páronként egybefolytak

;

;

ab.

Cytisi

ab. confiuens

;

^- Aigner Lajos.

58

Dziurz

a párak egymás között

,

párok egybefolytak, az

5.

és

6.

is

;

hijnmdata Stgr., az elüls szabad marad; ab. communi-

ab.

folt

macula Selys, a hátulsó párok egyesültek Tutt., az összes

ab. conjuncta

badok;

foltok sza-

egybefolytak; ab.

a foltok hosszirányban egyesültek.

trivittata Tutt.,

Esp. ab.

Z. transalpina nigricans

a töbeli

s

foltok

Oth.,

fiava

Dziurz., világos

piros szín kávésbarnává

a

lett;

sárga,

ab.

cingulata

ab.

Hirschke, a var. Ástragali Bkh.-nak piros övú példányai. Led., a fels

Z. Ejjhialtes L. ab. icterica

szárny

az alsó

Hirschke, a

Prinzi

szárny 6 foltja

csak 5

sárga (az ab. Aeacus Esp.-nél

folt)

az ab. a«ra?iíiaí7a Hirschke-nél az

6.,

;

s

ab. folt

5.

Grüneri Hirschke, a fels szárnyon 6 folt van sárgás piros ab. Metzgeri Hirschke, a fels szárny 6 folttal, az alsó szárnyon ;

ab.

pedig a piros szín csak középfolt alakjában van meg; az olyan eltérések, melyeknél az alsó szárnyon egy helyett két fehér folt a következk: ab. Sophiae Favre {Ephialtes), Favre {Medusa), ab. Bahri Hirschke {Coronillaé) és Wtitzdorffi Hirschke {Trigonillaé). Z. Qxulans Hochw., ab. -fiava Obth. halvány sárga

jelentkezik,

ab.

Aemilia

ab.

;

fidva Spuler, pirosas-sárga;

4

folt

páronként egybefolyt.

Z.

decora

5

els mells

Staud., az

ab. confliiens

ab.

Esp.

Meliloti

Led.

ab.

övü, 6

piros

Burgeff,

fiava

(az

folttal

sárga;

világos

ab,

Stentzii

ab.

csak

Frr.

folttal).

szín

Z. Achilleae Esp. ab. fiava Rom., czitrom Dziurz., kávésbarna

Dziurz., az

els 4

;

ab. cingulata Dziurz., piros

páronként egybefolyt

folt

;

övú

;

;

ab.

brunnea

áb. confiuens

az ab. Dziurzynshii

Hirschke azonkívül piros övü. Z. carniolica Sch. ab. dichroma Hirschke, a pirosba szín vegyül; ab.

Grossi

Hirschke, a pirosat

sárga helyet-

a fels szárny foltjai igen nagyok,, keskeny keretüek ab. Bohatschi Wagn., a,

tesíti;

ab. diniensis H.

élénk

pirosak,

igen

kávésbarna

8.,

;

foltok páronkint egybefolytak; ab. Weileri Stgr. (diniensis Obth.)

a bels foltok egybefolytak, csak Dziurz. a 6.

folt

hiányzik;

.a

hatodik

ab. iotiruhra

magyarországi példány után leírva.

áll

külön; ab. cingulata

Seitz,

egészen

piros

.

mvek.

Entomologiai ÁUalános. A Magyar

Birodalom

IlL kötet. Arthropoda. Kiaija a

riae).

k.

(Fauna

Állatvilága in.

—

HungTársuUt

Regni

Ternaéz ;ttuiominyi

Kárpáti E. AUatmuzeum, utasítás állaÁra 35 k., társulati tágoknak 20 kor. ok kitömesére s eltartására, és csontvázak készítésére, ábrákkal 1 korona Beiii K. A kis rovargyjt. Utasítás a kiválóbb rovarok megisme40 fíll, Szekeres F. Ö. A rovargyjtö 1 kor. 60 fül.— résére és gyjtésére 2 kor.

—

—

Rovargyjtö. Segédkönyv a középiskolai iljuság számára, kötve Kirándulók Kriesch J. A rovarok világa. 16 ábrával 80 íill. 1 kor. zsebkönyve 70 rajzzal, kötve 3 kor. 50 íill. — Dr. Lendl A. Rövid útmutata.-, Lejté'iyi

—

S

—

gyjtemények konzerválásához 80

a természet? aj z-

ani

mszótár

Knlhe. Einführung in

till.

—

—

Dr.

Daday /.Rovar-

Hoffer, Praxis der Insektenkunde. 8 kor. die Kenntniss der Insekten 17 kor.

kor. 60

1

fül.

—

S. A magyar tauna lémdarazsai 2 kor. 40 fill. fauna másnejü darazsai 2 táblával 1 kor. 'dO fill. Adatok Magyaro r szag fürkész darazsainak ismeretéhez I. 1 kor. 20 fill. Földünk iémdarazsainak magám ajza 40 kor.

Hymenoptera. Mocsáry

A magyar

Lepidoptera. Aigner. Magyarország lepkéi 51 szines

—

táblával.

Diszkö-

Aigner L. A lepkészet története Magyarországon Aigner-Pável-U'iryk, Magyarország lepkéinek jegyzéke 5 kor. kor. iío/)/m«7i, Die Gross- Schmetterlinge Europas 2. Aufl. 2000 Abb auf71farb Tafeln 30 kor. Die Raupen der Gross-Schmetterlinge Europas 1900 Abb. tésben 30 kor.

A.

—

—

'6

auí

50 Tafeln 30 kor.

Diptera. Tömösváry Ö. Egy tömegesen tenyész légyfaj az Alsó-Duna fill. Kertész K. Gatalogus Tabánidat um orbis terra t«''l. 60

—

mellékeirci 3

rum

universi 6 kor.

Coleoptera. Török P. Bogár-határozó 2 kor, 80 A bogarak ismertetése és gyjtése 2 kor.

bogárgyüjtö.

fill.

—

—

Bein K. A

kis

Calwer, Káferbuch

—

Seidlitz, Fauna Transsylvanica 12 kor. Tafeln 24 kor. Hemiptera. Dr. Horváth G., Adatok a hazai félröpek ismeretéhez 40 fill. A magyarországi Psyllidákról 40 fill. Az Eremocoris-fajok magánrajzaAufl. mit 48 color.

5.

2 tábl. 60

fill.

Pungur Gy. A magyaror Kohaut R. Magyarország

Oi'thoptera, Pseudoneupoptera és NeuropteFa. szági

természetrajza 6 tábl. 5 kor.

tücsökfélék

szitaköt-féléi. 3 színes tábl. 2 kor. 60

Myri poda. Dr. Daday

/.

—

fill.

A

magyarországi

Myriopodák

magánrajza

4 táblával 4 kor.

K. és Kulczynskí L. Araneae Hungária Magyarország pókfaunája 3 kötet, csak a 2 Dr. Lendl A. A pókok, különösen a kerekháló3. kötet kapható 16 kor. Karpeles L. Adalék Magyarország pókok természetes osztályozása 1 kor.

Araehnoidea. Dr. hyzer

3 kötet 24 kor.

—

Hermán

O.,

—

—

—

atkafaunájához. 8 táblával 2 kor.

Crustaeea: Dr. Daday J, A Magyarországban eddig talált szabadon él evezölábú rákok magánrajza. 4 tábl. 3 kor. A magyar országi'^ranchipus lajok

átnézete.

1

kor.

A

magyarországi

Diaptomus-fajok

átnézete

1

koi

Magyarország bogárfaunája. 1 magyar szent korona országainak

Vezérfonal a

ter-

létén elforduló bogarak megismerésére.

m ^ ^

IRTA

S

C:^

E

I JK I

A Magyar Nemzeti

'%

A négy

kötetes

Ö

a Caraboideákat,

eisö kötete

I

a

i

harmadik a Diversicorniákat, Heteromerákat, és Phytop-

J

hagákat, a negyedik a Rhynchophora és Lamellicornia

í

hadakat fogja

i

tartMlniazni.

Egy-egy kötet 5 füzetbl

I egy-egy

kötet

elfizetési

12

i

Megjelent az

I.

kötet,

ára

10

áll,

korona,

Dytiscldae,

bolti

ára

korona.

JWW

mely az általános részen

a Caraboideákat (Cicindelidae, Carabidae, Haliplidae,

m

Staphylinoideákat, és Palpieorniákat, a

a

második

munka

IN

Fft

Múzeum segédre.

Gyrinidae

és

kívli'

Hygrobíidae,

Rhysodidae) tar-

lalmazza.

Elfizetések a szerz czímére (Budapest, VIII. Nemzeti ,

Múzeum) küldendk.

Schniidl Sándor könyvnyoaiJájn Budapest, VI., Gróf Zichy Jen-utcza H

*^

^ ^ ^

SMITHSONIAN INSTITUTION LIBRARfES

3 9088 01427 0813