j^af. 2«S 461
.R873
ENT
é
-fcizie/
Z^*^' ^^ra
S
SMITHSONIAI
3 9088
Enr. Soo.
461
-4^
R873 ENT 1^ VI. kötet.
^^^
iSgg. márcziushó.
3.
füzet
m m
ROVARTANI LAPOK HAVI FOCYÍÖI^AX
B
különös tekintettel a
m m
hasznos és kártékony
rovarokra
Siti
BEDÖ ALBERT CHYZER KORNÉL
DR-
ENTZ GÉZA
DR-
DR'
DR-
HORVÁTH GÉZA
KÓZRExMUKODESEVEL SZERKESZTIK
ABAFI AIGNER LAJOS, Es
JABLONOWSKI JÓZSEF
CSIKi ERiMÖ.
1^
m ^'w^^
BUDAPEST i
A ROVARTANI LAPOK SZERKESZTSÉGE IX.,
LONYAY-UTCZA
es
KIADÓHIVATALA
11
v*>
Megjelenik minden hónap els napján, július és augusztus havak Elfizetési ára egész évre í Irt.
<>
<
kivéte lével
Tartalom. Adatok a magyar tengermellék lepke-faunájához. Dr. Horváth Gézától.
45
Az apró rákok gyjtése. Dr. Daday Jentl. Ábrával
48
Lepkevadászat Magyarországon. Foimtaine Margittól.
A
magyar bogár-fauna gyarapodása 189S-ban. Csiki
A
lepkészet története Magyarországon. Lasz S
Különfélék
111
.51
Erntl
55 61
:
Uj rovarevö növények
43 fí
Poloska mint tolvaj
Hangya mint gyógyszer tüdövész
Ü7
ellen
Rovarok gyjtésérl
Gf>
Entomologiai pályakérdés
66
Levélszekrény
A féle
budapesti
.
entomoiogusok
minden pénteken
Gtí
este a Muhr-
vendéglben (Kerepesi-út 44.) találkoznak.
Az 1897. és 1898-iki Az
teljes
évfolyammal még szolgálhatunk.
elfizetési összegek kiadóhivatalunkhoz
utcza 11.) czímzendök.
(IX.
ker.,
Lónyay-
Adatok
a
magyar tengermellék
lepke-
faunájához. Az
1897.
és
189cS.
évek
j
ilius
hónapját rendes szokásom
AIodrus-Fiunie megyében Növi tengerparti városkában
szerint
töttem. Felhasználtam ezt az alkalmat arra,
Nem
gyjtsek.
kéket
is
nem
volt
hogy
voltam ugyan lepkevadászatra felszerelve^
még lepkehálóm sem
azért mégis megpróbáltam,
de
;
hol cyankáliumos üveggel, hol bogárhálóval, vagy ha
—
ment
si módon puszta
Növi
máskép nem
kézzel elfogni mindazt, a mit lehetett.
eddig lepidopterologiai tekintetben
jesen ismeretlen volt.
töl-
mellesleg lep-
ott
A „Magyar
még úgyszólván
tel-
Birodalom Állatvilága '"-nak lepke-
katalogusában Noviból csak egyetlen egy lepkefaj van feljegyezve Sfegatíoptvcha abiegcina Diip.
mennyiben lenn
tengerparti régiób:in,
a
800
ben
— 1000
De még
is
;
téves, a
hogy Növi határában, de nem
Tortricida igaz,
kis
e
ez az egy adat
hanem fönn a Karszt fenyves
erdei-
méternyi magasságban Breze házcsoport környé-
kén fordult el tömegesen.*) Az én gyjtéseim színtere ezúttal közvetlenül a tenger mel-
már mindenütt a jellemzetes mediterrán-fauna
léke volt, a hol
és
flóra uralkodik.
A castiis
röpködött pille
még
Botys
:
lepkék
pillangók
nappali
közül legtöbbet fogtam a Vitcx agniis
lilaszín
cserje
délvidéki
a leghevesebben
anrata Scop.
legnagyobb
részét
melyek körül gyakran
virágain,
tz
napfényben
is
és Symaeiliis fiemorana
a
szabadba
kitett
két kis moly-
Hb. Az
éjjeli
gyertya vagy lámpa
fénye vonzotta kezeim közé.
Több ízben kísérletet tettem de nem sok eredménynyel. Pedig igen
kipróbált
helyek, *)
rajzi
a
s
a csalétekkel való fogással
eddig máshol mindig jól bevált keverék volt
hol a fák törzseit vele bekentem,
Dr. Horváth Géza,
Füzetek. XIX. 1^96. p.
A
jegenyefeny
187— 208,
is,
a csalétek, melyet használtam,
új
szintén
a
;
kedvezknek
rovarellensége.
(Természet-
két táblával és a szövegbe nyomott két
képpel.) RoA-fiiani Lapi.Ic. 1899. márcziu.shó.
.j.
Dr. Horváth Géza
46
látszottak
a csendes
;
nyal
kecsegtettek.
igen
kevés
lepke
is a legdúsabb zsákmányúlmények daczára mégis csak a csalétekre, s a mi oda jött is, az ember
esték
E
és éjjelek
kedvez
jött
ko.
közeledtére többnyire gyorsan elrepült.
A
csalétekkel
vadászat
való
eme
csekély sikerének nyilván
az volt az egyik oka, hogy az évszak már igen elre volt haladva.
már nyár derekán voltunk, még pedig a mediterrán régió meleg klimája alatt. De a csekély eredménynek, azt hiszem, még más oka is \'olt. Akadtak t. alattomos versenytársaim, a kik, vag3ás a melyek a csalétekre repült lepkéket ellem elfogták vagy Hiszen
i.
:
onnan elkergették.
Már kezdettl bekent
kel
fogv^a feltnt
fatörzseket
fülbemászó (Forfiaila tigera coleopirata)
rajtuk idestova.
csalétek-
mindig
vizsgáltam,
és hosszúlábú
aiiriciilaria)
szaladgált
hogy mikor a
nekem,
lámpással
kézi
sok
Myriopoda {Scn-
Eleinte azt gondol-
hogy ezeket is mind a csalétek vonzotta oda. De egyszer abban a pillanatban leptem meg egy fürge Scutigerát, a
tam,
épen
midn
szájában egy fehér
Ezek
éjjeli
lepkével iramodott tova a fatörzsön.
a Scutigerák voítak tehát az én titkos versen^^társaim
alkaimasint
k
fogdosták
el
ellem
;
vagy ha nem
a zsákmányt,
bírtak vele, legalább elkergették a csalétekrl.
Ezt a délvidéki tapasztalatot
és
délvidéki
még
sehol
sem
találtam a szak-
Azért érdemesnek tartottam
irodaloinban felemlít\'e.
gyjinket
itt
feljegyezni
a lepkefogdosó Scutigerák alkalmatlanko-
dására figyelmeztetni.
Az
általam Noviban gyjtött lepkefajok
—
határozásai szerint
— Páv
e
összesen a következk voltak
1
János meg-
:
A) Macroiepidoptera. /.
Papilionidae Pieridae
:
Rhopalocera.
Papilio Podalirius és
Machaon.
Aporia crataegi, Pieris rapae, Colias Hyale.
:
Polyommatus Phlaeas, Lycaena Telicanus, Aegon, Astrarche, Icarus, Bellargus, Corydon és Phylas. Nymphalidae : Vanessa Egea, Polychloros és Atalanta, Melitaea didyma var. persea Koll. Lycaenidae
Satyridae
:
Melanargia Galathea, Satyrus Hermione, Circe, Bri-
:
seis és Semele,
Pararge Megaera var. Lyssa, Epinephele Tithonus,
Coenonympha Pamphilus Hesperidae
:
és var. Lyllus Esp.
Spilothyrus alceae, Syrichthus carthami és Alveus,
Nisoniades Tages, Hesperia Actaeon.
//.
Sphingidae
47
a niaoyar tengvrinellék lepke-fatinájához.
Adatok
Heleroccra.
Acherontia Atropos
:
(hernyó),
Deilephila
nerii
(hernyó), Macroglossa stellataruni.
Cossidae
Zeuzera pyrina, Hypopta caestrum, Endagria ulula.
:
Psychidae
Cochliotheca crenulella.
:
Liparidae
Ocneria dispar.
:
Satnruidae
Noctnidae opteryx
Amphipyra pyramidea,
Bryophila muralis,
:
Scoli-
Heliothis dipsaceus, Acontia luctuosa, Thalpocha-
libatrix,
Agrophila
res viridula,
Leucanitis
trabealis,
Catocala diversa, Herminia
algira,
Grammodes
stolida,
Hypena
orinalis,
antiqualis, Ore-
proboscidata.
ctis
Geometridae
:
Acidalia ochrata, moniíiata, obsoletaria és rusAbn.xas adustata, Boarmia selenaria, Cida-
vulpinaria,
ticata var. ria
Saturnia pyri.
:
riguata.
B) Microlepidoptera.
Pyralidae
:
Aglossa
ostrinalis,
sanguinalis,
noctuella,
Crambus
Tiiieidae: tella
castalis,
.Simaethis
és
regalis
costalis,
Botys aurata, purpuralis var.
atralis,
saxonellus,
Homoeosoma
seniirubella,
Asopia
cuprealis,
Scoparia ingratella, Heliothela
nubilalis és ferrugalis,
Nephopteryx
Nomophila
spissicella,
Pempelia
sinuella.
nemorara, Hyponomeuta padellus, Plu-
cruciferarum, Protasis punctella, Butalis punctivittella.
A
íennebbi kis jegyzékbe foglalt lepkék közül legérdekesebb
didyma
a Melitaea
0. var. persea KolL
Ez
a fajváltozat Perzsiá-
ban, Örményországban és Dalmácziában fordul
még nem Oly
el
;
de hazánkból
volt ismeretes. déli fajok,
többi részében
melyek
még nem
a tengerpartvidéken kívül
észleltettek
:
az ország
Thalpochares viridula Gn.,
Leucanitis stolida F., Aglossa ciiprealis Hb., Simaethis
nemorana
Hb. és Butalis punctivittella Costa. Déli fajok továbbá még a Hypena antiqualis Hb. és Orectis proboscidata Hb. \s, melyek hazánkban a tengermelléken kívül csak Orsova és Mehádia környékén tenyésznek, valamint a Protasis punctella Costa, melyet eddig csak F'iume és Fuzsine mellett fogtak.
Oly hazai meretesek,
s
következk: Asopia
Hb.
melyek a tengermellékrl még nem voltak isnekem sikerült itt elször kézrekeríteni, a
fajok,
a melyeket
Catocala
costalis
F.,
diversa
Scoparia
és Botys castalis Fr.
A
H.-Sch., ingratella
Acidalia
ochrata Scop.,
ZelL, Heliothela atralis
mindenfelé elterjedt Botys purpiiralis
L. fajváltozatát {var. ostrinalis Hb.), melyet eddig csak Budapest-
rl ismertünk, Noviban
szintén megtaláltam.
Dr. Horváth Géza.
48
Az
apró rákok gyjtése/^
Ha egy tiszta üvegpohárral valamely tó víztömegébl keveset merítünk s az edényt a világosság, a nap felé fordítva figyelmesen szemléljük, a legtöbb esetben azt fogjuk találni, hogy a különben tetsz
tisztának
egészen
úszkálnak
ide-oda,
még
nem
pedig
is
vízben apró testecskék, parányi állatkák
maga módja
mindenik a
szerint.
És
volt
id,
olyan régen, a mikor a vizek, a tavak mikrosz-
búvárok beérték
kópi állatvilágának tanulmányozásával foglalkozó azzal, hogy egy edén\myel vizet merítettek
s
az esetleg benne
él
minden cseppjét nagyító üvegjök segélyével Ezen eljárás mellett azonban a legtöbb esetben az eshetségnek vagyunk alárendelve s jóformán csupán a véletlen játékának köszönhetjük azt, ha poharunk vizébe néhány kedvéért,
állatkák
figyelmesen
átvizsgáltak.
A
állatka került.
azonban valamely
ki
tó
mikroszkópi állatvilágával
behatóan akar megismerkedni, az nem elégedhetik
nem
magát az
bízhatja
dokhoz
kell
ilyen véletlenre,
hanem
0I3'
meg
ennyivel,
utakhoz és mó-
folyamodnia, a melyek kutatásának eredményeit
lenül biztosítsák, teljessé tegyék. Neki
is
épen úgy
fel kell
feltét-
szerelnie
magát czéljának elérhetésében segédkez eszközökkel, mint a hogy a vadász vagy a halász felszereli magát, ha azt akarja, hogy fáradozásainak gyümölcseit élvezhesse, gazdag zsákmán^'ra
A
tehessen szert.
tavak
mikroszkópi
állatvilágának tanulmán^'o-
azonban sokkal több segédeszközre van mert hisz neki szüksége, mint a vadásznak vagy a halásznak 'nemcsak a zsákmány megszerzésére kell gondolnia, hanem gondolnia kell a gyjtött zsákmány czélszer conserválására és a tanulmányozáshoz szükséges segédforrásokra is. zására
vállalkozónak
;
A
tavak
elegend
mikroszkópi
állatvilágának
vennünk.
E
hálók valamennyiének, tekintettel a
\'agyis állatfajok parányiságára, a
tömött
selyemszövetbl,
szülteknek lyebb
összegyjtése, illetleg
vizsgálati aníj^ag beszerzése czéljából hálókat kell igénybe
kell
lenniök,
vízrétegeiben
és
legfinomabb
úgynevezett de a
s
gyjtend anyag lehetleg nagyon
molnár-szitaszövetbl
ké-
méigénybe veendnek más-más
a partokon, a tó nyilt tükörén,
fenekén
szerkezettel kell bírnia.
1)
Részlet
láléka» czímü és a
melybl
szerznek »A mao;yarországi tavak halainak természetes
mvébl, az ábrát
mslyet a is
kir.
átvettük.
táp.
m. Természettudománj-i Társulat adott
ki
Az
A
partokén
af^ró
való
eszköz a rudas háló,
a
rákok
49
(ryüjti^se,
gyjtéshez legczélszerbben használható melyet szükség esetén magunk is el-
állíthatunk oly formán, hog\- eg\' sárgaréz-, de
szerzünk,
karikát
selyemszövet
vagy
hálót
sodronyból
zsák
magunk
alakjában
még inkább
vas-
készítünk és erre a
Ezután egy \) annak végét olyformán rovjuk be, hogy a háló-karikát zsineg segélyével oda ersíthessük. A találékony emberi szellem azonban construált már e czélra néhány oly rudas hálót is, a melyek czélszerségük
tetszésszerinti
még
mellett
A
hosszüságú
botot
fölvarjuk.
kerítünk
a kényelem kívánalmainak
legáltalánosabban használt
s
eleget tesznek.
is
rudas háló
az,
a
melyet
az
alábbi ábra mutat be s a
mely két külön részbl, nevezetesen a hálóból (a) és a rúdból vagy nyélbl (b) áll. -) A háló sárgaréz-, vagy vaskarikáról lóg le, a melynek egyik pontja rövid rézcsvel függ össze. A cs két oldala átellenesen átfúrt.
A rúd vagy uyél, három, egymásba tolható rézcsbl áll, melyeknek mindenike iVamtr. hosszú. Az utolsó, legkisebb átmérj csnek szabad vége födvel zárt s ennek középpont1
egy
—
vastagságú vascsapocska áll ki, a pontosan bele illeszthet a háló karikájának csövecskéjébe.
járól
oly
átfúrt,
csöveinek
ki-
és betolhatása
lehetvé
teszi azt,
hogy
nem
mely
A
rúd
szük-
vagy több méter hosszú, avagy rövidebb, összeilleszthet magunkkal, ha nemcsak a tó partjának közvetlen közelében, hanem nagyobb távolságban is akarunk gyjteni. A rúd vékonyabb végén lev csapocska s a háló csövecskéje lehetvé teszi a hálónak könnyszer felillesztését és eltávolítását, séges
3,
több rudat czipelnünk
míg a rajtuk lev lyukacskákon áttolható szeg a hálót a rúdhoz ersíti, nehog}' használat közben a vízben maradjon. A gyjtési eljárás e készülékkel nagyon egyszer. Mindenek eltt, igen természetesen, felersítjük a hálót a rúd
végének csapocsEzután a szükséghez képest kihúzzuk az egyik, vagy mind a két csövet s most már hálónkkal kezdjük a vizet kanalazás kájára.
merítgetni. A víz e folyamat alatt magától értheten mindannyiszor átszrdik, míg ellenben az állatkák nagy része, s ha a hálónk elég tömött hozzá, még a legparányibb mikroszkópi
módjára
szervezetek
is,
szövetén visszamaradnak. Ezt
dig folytatjuk, a 1)
míg hálónk kell anyagot
Beszerezhet
Kolerits
kereskedésébl
az
eljárást
gyjtött
Budapesten,
mindad-
össze.
Ferencz józsef-
xakpart. 2)
Megrendelhet Thun C. mechanikusnál.
Most
Leipzig, Teichstrasse.
Dr. Daday
50
aztán arról
kell
gondoskodnunk,
valahogyan hazavihetvé tegyük. kal
mindenek eltt egy
szerbben
Jen
E
gyjt- vagy
porczellánból,
összegyjtött
anyagot
czélból vinnünk kell
magunk-
liogy
az
inosólálat (ábra
legczél-
2.),^)
vagy esetleg más anyagból, de a lehetgyjtés megkezdése eltt vízzel merjük
leg pintykést. Tálunkat a
1.
Kitolható és visszanyomható rudas háló, term.
2.
Pintykés porczellán
tálacska, term. ut.
—
13.
ut. «)
a háló,
b)
a
rúd.
Hengerüveg vagy eprouvetta,
természet után.
hálónk tartalmát kisebb-nagyobb idközökben bele mossuk. gyjtés befejezésekor a tál egész tartalmát a hálón átszrjük, a víz helyett belé borszeszt, vagy esetleg más conserváló folyadékot öntünk s aztán a hálóban lev anyagot ebbe mossuk. tele és
A
Az ^)
így
teljesen
Beszerezhet
kész
Görög
anyagot végre beönljük egy alkalmas Istvánnál
Budapesten,
Kossuth
Lajos-utcza.
Magyarországon
Lepke2'itd(isz(it
nagyságú,
hengernvegbe
bedugaszolható
jól
"'l
Egy
(ábra H.^)
kis
papírszeleten czeruzával feljegyezzük a gyjtés helyét, az úgynevezett termhelyet; a gyjtés idejét: az évet, a hónapot és napot, esetleg az órát
is
s
a hengerü\'egbe. Az
aztán e czédulácskát az anyag mellé tesszük utóbbira azért kell nagy súlyt fektetnünk, mert
hogy a különböz termhelyek anyaminek sokszor ki lehetnénk téve, gát nem vagy egy tó több termhelyrl, különösen ha egyfolytában több pontjáról gyjtöttünk s a minek nem egyszer kellemetlen követígy biztosítva leszünk a fell,
fogjuk összetéveszteni, a
kezményei lehetnek. A többi, gyjtésre alkalmas eszközök tüzetes
leírását lásd fent-
mvemben.
említett
A hozzám
anyagok
beküldött
a legna-
áttanulmányozására
g>'obb kézséggel vállalkozom.
Dr.
Daday
Jeuö.
Lepkevadászat Magyarországon. 111.
Az Erebíákra található
Elször
térek
át.
mehis Hbst. július utolsó és augusztus els felében
Erebia
Domogleten,
a
1867.
jul.
mely
már néhány nappal elbb
penza
Herkulesfürd fölött emelkedik. ámbár vezetm, Golo-
21-én láttam röpülni, is
hozott egy himpéldányt. Azo-
kon a helyeken, ahol elfordult, igen számos példány röpült, de ezek a helyek a hegy tetején vannak s annyira el vannak borítva nagy sziklákkal, hogy a vadászat szerfelett nagy nehézséggel járt.
Idrl-idre
röpülni
n\-ire
tem hozzá, több
láttam
és sziklára leülni,
elröpült,
nstény
egyet-egyet
sérült
a széltl hajtatva,
de ha
még
10—20
mét:r-
oly óvatosan közeled-
mieltt elérhettem volna. És sajátságos a le.^volt, holott a hímek rendszerínt egészen épek :
héttel utóbb kissé lejebb látszottak jönni és nem egyszer láttam néhány hímet a sziklás úton a fehér kereszt köze-
voltak.
1)
vagy
dr.
Egy- két
Megrendelhet Görög
Istvánnál Budapesten.
Kossuth
Kiss Károly üvegtechnikai intézettben, Ei-zttihá^y-utcza
Lajos-utcza 1.
szám.
;
Fotiiitiiine
52
azonban soha. 1898-ban elhagytam Herkulesfürdt,
lében, alantabb
mieltt
a
melas
mutatkozott volna,
rándultam
többször
E. Margit
mert daczára annak, hogy
a Domogletre, eg^^etlenegy példányát
ki
sem
láttam.
E. niediisa S-
V.
Szaáron júniusban gyakori, de már kopott.
aethiops Esp. Júliusban a Herkulesturdt
E.
környez erd-
ben rendkívül gyakori.
A Domogleten
E. Jigea L. bütt
is
szép nagy alakja fordul
nem
van. E. eiiryalei ott a környéken
hennione
Satyvtis
L.
Júliusban
el
egye-
;
láttam.
Magyarországon a legtöbb
helyen közönséges. S. alcyone S. V.
Az összes példányok, melyeket
1897. augusz-
tus havában Baden és Mödling környékén fogtam, nézetem szerint ide tartoznak,
nem
5. circe
pedig az elbbi fajhoz.
Magj^arországon
F.
és
Ausztriában eléggé
el
van
terjedve. briseis
S.
Ez
L.
ügy
látszik
a legg^^akoribb
Satyrusfaj.
1897-ben Mödlingnél augusztusban igen közönséges volt és 1898-
ban ugyanakkor nagy mennyiségben találtam Budapest környékékének több helyén, kivált a Farkasvölgyben. 5. semele L. S.
Mindenütt igen gyakori.
arethusa S. V.
Augusztusban
Bécs és Budapest környé-
kén igen közönséges. .S.
staiilííius
elhagytam, ez a
Hfii.
faj
Midn
még nem
Magyarországot augusztus közepén jelent
meg; de 8
— 10
nappal utóbb
Török úr küldölt a Csepelszigetrl több példányt.
Pararge roxelana Cr. Ez a
ritka s
érdekes lepke a herku-
erdkben nem tartozik a ritkaságok közé. 1897-ben késn érkeztem, semhogy ép példányokat foghattam volna, kivált miután két hétig ott voltam, mieltt ráakadtam. Már lesfürdi
jul.
27-ke
és
orsovai
volt,
midn
a Domogletrl
zelében egy igen kopott és sérült nagy
a mel3'ben a roxelana-va.xsmQviem.
lejövet a fehér kereszt kö-
barna hímlepkét
Késbb úgy
fogtam,
hogy hímek egyike sem volt már tiszta s a nstények oly ritkák voltak, hogy nem sikerült többet, csak két példányt fognom, ezek igazán szépek. Elhatároztam, hogy 1898-ban korábban hozzálátok és már jun. 23-án fogtam 4 hímet az orsovai erdben, de csakhamar tapasztaltam, hogy a roxelana-ra. nézve a herkulesfürdi kereszt-erd ennél sokkal jobb hely. Igen nehezen fogható lepke, mivel magasan izokott röpülni és lea kereszt
ülni,
alatti
erdben
lakik.
úgy hogy a hálóval
el
tapasztaltam,
A
nem érhet. Legjobb módja
—
Bor-
Lepkevadászat Magyarországon.
—
úr szerint
íhin
kérge
száraz
rájár.
A
ha
mert
megfeketült,
id kedvezbb,
délutáni
oly öreg tölgyfánál, melynek
állunk
lesbe
gyantától
53
mint
arra a lepke
nagyon
déleltti, mivel akkor,
a
úgylátszik, hajlandóbbak a fákról lejönni. P. tiynteiie
még
íiiene
Ha már
Esp.
nagyobb magasságban fordul lesfürdi csak
véletlenség
hegyekrl
a
állatot
mert az nap
volt,
alighanem
késn
érkeztem
csaknem mind kopott
(jul.
völgybl
id
egyetlen
(az egyedülit,
gomra
példánynyal
zsép
kerestem ezt
már
9 óra után
és
mely szemem
még
szél járt s ez az
elég
hím
látszik,
1897-
röpült, de
6-án a küá
Jul.
kisért.
nem
sütött a nap,
érnem.
kellett
Jul.
volt,
felszállt
úgy hogy
11-én újra
gyönyör nstényt
és
elé került),
fel-
láttam
de az a legnagyobb bosszúsá-
utóbb ismét
nappal
Két
elillant.
ers
1898-ban sokkal ritkább
ki
hegyet
érdekes
az
be
csak
de azt hiszem, ez
;
a domogleti erdkre.
i.
és sérült volt.
azonkívül kirándulásaimon rósz a
t.
habár
21.),
a cly-
látszik,
Különben úgy
elragadta.
ez a lepke egy helyre szorítkozik,
ben
Úgy
habár egy példányát a herkii-
el,
vezet úton fogtam
pályaudvarhoz
tiszta
nehezen fogható,
roxelaiia
oly nehezen keiíthet meg.
tízszer
ott
voltam,
de akkor a
hímek már mind kopottak és egyáltalában nem szépek voltak. Azt csak igen rövid ideig maradnak üde állapotban, valószínleg a köd s a szél miatt, mely utóbbi iy nagy magasságban hiszem,
csaknem szakadatlanul ersen P. liiera
völgyben inaerát
A
F.
erdkben május
mödlingi
Budapesten
láttam.
fuj.
augusztus
Megaera
elején.
L. és egeria
L
elején és a Hideg-
Herkulesfürdben
csak
a legtöbb helyen szintén
gyakori.
Június
P. acliine Se.
a „Szép
Juhászné"
szerint a
nstény mindig
Epiih'phde
lycaon
igen szép alakja Budapesten
közepén
melletti
erdben,
de csupa hím. Aiguer úr
ritka.
Júniusban
Rótt.
Isaszegen
augusztusban a Csepelszigeten, de a Farkasvölgyben
ns. ényt
és is,
július,
a hol oly
fogtam, melynek egyik fels szárnya a hím rajzát mutatja.
E. janira L. Mindenütt gyakori. E. tithonns L.
Gyakori Orsovánál az Aliion hegyen
vara n-Szakulon. EgA'ebütt E.
hypevantlííis
ben júliusban foltok
oly
rendkívül
L.
hímet
nem
is
és Ka-
láttam.
1897-ben a herkulesfürdi Csernavölgymelynek fonák oldalán a szem-
fogtam,
nagyok voltak
újra hímet, melynél a fentebbiek
és 1898-ban
még
ugyanazon a helyen
jellemzetesebben mutatkoztak
Fountaine E. Margit
54
Coenonympha én
nem
oediptis
Budapest közelében elfordul, de
F.
fogtam.
C. iphis S.
V.
Magyarországon és
és C. pamphiltis L.
Aiisz-
t;iában gyakori.
midn
egyéb
környékének
Ez
Esp.
lavatherae
Spilothyriis
Budapest
azonban oda visszatértem, már
kén hire-hamva sem
a Csepelszigeten és
faj
kés
nem csalódom,
ha
S. malvae L. Azt hogy ezek s egyéb Sy-
S. alvens Hb.,
azt állítom,
rychthus-fajok Magyarországon és Ausztriában
S orhifer Hb. Augustusban
magam nem
Mehádia környé-
volt,
volt.
Syrichthus carthanii Hb., hiszem,
a
júliusban szinte hemzseg,
helyein
fogtam.
Töröli
azon
dékozott meg, melyet
r
is
Budapestnél
találhatók.
röpül
ugyan, de
azonban két szép hímmel aján-
nap
midn
fogott,
együtt a F'arkas-
kasvölgyben gyjtöttünk. Nisoniades tages L. Mind a két országban gyakori.
Hesperia thanmas Hfn., cincola 0., sylvamis Esp., comnia g3'akori, de a H. cataena Esp. vagy nosirodanitis F.-rI
L.
Mind
se
nem
láttam, se
Cyclopidcs
nem
hallottam semmit.')
morpheus
Bécs környékén a Rohrvvaldnál
Pali.
és Weidlingbach közelében június,
lékszem, hol
júliusban
hogy Magyarországon a
gyakori.
em-
erdn
kívül bár-
elején a
Rohrwald-
peszéri
híres
Nem
láttam volna.
is
Carterocephalns ban, de egyáltalában yíegjegyzés.
palaemon
nem
Pali.
Május
gyakori.
havában
1898. augusztus
budapesti Svábhe-
(a
gyen) a Melitaea didytna var. occidentalis-nak egy üde hímpélpdámelynél a typikus
nyát fogtam,
vörös
van hetyettesítve. Végül el nem mulaszthatom
eredmé
i3^ét
giai társulat
samat,
szín
felemlíteni,
telített
crémeszínnel
hogy kirándulásaim
s az azokban talált gyönyört a budapesti entomolonéhány tagja annyira fokozta, liogy minden honfitár-
kinek szándéka, azt a vidéket felkeresni, ebbe a társulatba
a legnagyobb biztosíthatni,
örömmel vezetem be és jó lelkiismerettel vélem a fell hogy ott ugyan olyan meleg és szíves fogadtatásban
fog részesülni,
minben magam
is
részesültem.
Fountaine E. Marcit.
')
Az utóbb
említett
faj
liazánkban
nem
is
fordul elö. A.
55
i\
magyar bogár-fauna gyarapodása Valamint a az
kiséreitem
inult
évben
(1.
R.
I...
V. 52
—
Magyarországra
1898-ban
1898-ban.
ügy most
56.),
is
meg-
vonatkozólag megjelent
irodalom összeállítását alábbiakban adni, felemiitvén az egyes, fau-
nánkra
új
fajokat systematikus sorrendben,
tokról közölt jegyzeteket és
más
vagy a már ismert
álla-
megfigyeléseket.
Irodalom. 1.
Viktor.
Apfi:l/>tck
Zur Kenntniss der Verwandschaítsgruppe des Otiorrhynchus signatipennis Schönh. (Verh. zool.-bot. Ges. Wien, XLVIII. 1998. 371—373.)
K
poznavanju tera).
H.
I.
curculionida
(Coleop-
Brachyderini.
(Glasnik
palearktickih
Otiorrhynchini
i
zemaljskog Muzeja u Bosni i Hercegovini. Sarajevo, 1898. X. 265—313). Beriiluiiíer, Dr. Max, Neue Staphyliniden aus Európa. (Verh. zool.-bot. Ges. Wien. XLVIII. 1898. 338—341.)
-
4.
Zweite Folge neuer Staphyliniden aus Oesterreich-
„
Ungarn. (U.
530— Ö33).
o.
BeutJiin H.
Ueber einige Varietáten. (Ent.Nachr. XXIV.
Csiki Ernn.
Cyrtotriplax bipustulata Fabr. és hazai
1898.316.)
faj változatai.
(Rov. Lap. V. 1898. 13).
Új Coleopterák és Termtud. 8. i».
-
hazánk K.özl.
faunájából,
XXX.
(ö. o.
40
— 42.
1898. 162—163).
—
Torzképzödraények Goleopteráknál. (U. o. 70 71). Adatuk a magyar Coleoptera-faunához. (U. o. 99
„ „
-
10. Fleisdicr,
Dr. A.
102 és
115— 118.^
Coleopterologische Notizen. (Wiener Entom. Zeitg.
XVII. 1898. 24-25.) 11.
12.
Friese Henrik.
Frira/dszky Imre.
A
(Természet 1898. XIV. 1—7. és
rovargyjtésrl.
XV. 1—7.) Bogarak gyjtésének némely
fortélyai.
(Rov.
Lap.
V. 1898. 87—89.) 13.
Horváth Géza.
Egy
hét az erdélyi
1—7 14. 15.
Jablonowskt József.
-
„
Rezs.
l(j.
Kohiiiít
17.
Maitász József. Merkl Ede.
18.
A A
és
Mezségen.
(Rov. Lap. V. 1898.
23—27).
gabonazsizsik
irtása. (Rov.
Lap. V. 1898. 35
—38).
XXX.
1898.
»hóbogarak«-ról. (Termtud. Közlöny
193—197). Valami a cserebogárról. (Természet 1898. XIX. Erdély faunájára új bogarak. (Rov. Lap. V. 1898.
A
sz.)
43).
repczének egy elfeledett ellensége. (Rov. Lap. V. 1898. 44)
19. Píiter Béta.
20.
Ratkovszky Károl\.
A
honvédbogár. (Rov. Lap. V. 1898. 64—65). Hasznos bogár. (Rov. Lap. V. 1898. 188—189) és Új hasznos rovar. (Erd. Lapok. XXXVII. 1031—1033)
56
A
21.
Reifter, Ediii.
mairyar bogár- fauna gyarapodása iSQS-ban.
Uebersichtder europaeischen Pissodes-Arten. (Entom. Nachr. XXIV. 1898. 66 -
68).
23.
— —
„
Ueber Cryptophagus baldensis Er. U. o. 68—70). Analytische Uebersicht der Scaphosoma-Arten aus
24.
—
„
Neue Goleopteren aus Európa
22.
,,
der palaearctischen Fauna. U.
den Lándern.
314—317). den angrenzen-
o.
u.
(Deutsche Ent. Zeit. 189
2í).
Sajn Károly.
Egy
26.
Schilsky, J.
Die Káfer Europa's. (Begonnen von Küster
szilfa-ellenség
1898 24.
>.
337
ff.)
(Orchestes alni L.) (Természet,
sz.)
Kraatz)
u.
Heft 34. und 35. Nürnberg 1898.
Schulze A.
27.
Worte über
Einige
die raumliche Verbreitung der
Arten. (D. Ent. Zeit. 1898. 157—160).
—
28.
Bemerkungen zu
Kritische
„
Geuthorrhynchíden
des
einer Typenreihe von Stockholmer Museums.
161—168).
(U. o. 29.
—
,,
Zwei neue Ceuthorrhynchus-Varietáten.
30.
—
,,
Beschreibung neuer
(U. o. 168).
Ceuthorrhjmchinen. (U.
o.
2i5
— 260).
—
31
Berichtigungen, Ergánzungen Bemerkungen zur Nomenclatur der
Weitere
„
schen Ceuthorrhynchinen. (U. 32. Seidlitz,
Dr. Georg. Lagriidae
et
Melandryidae
Insekten Deutschlands. 2.
33.
Seinejioiv,
—
34.
„
Spaeth, Dr. Fraiiz.
36.
Weise^ Július.
A
:
palaarkti-
26í).
Naturgeschichtd der
Abth. V. Bd.
11.
Há.i'te.
Lief. Berlin, 1898.)
Symbolae ad cognitionem generis Carabus (L,) A. Mor.(HoraeSoc.Ent. Ross. XXXI. 1898. 315— 541). Coleopatera nova Rossíae Europaeae Caucasique.
Andreas.
35.
in (1.
o.
u. sonstige
(U. o. 542—554). Homalisus (Phaeopterus) flavangulus n. sp. (Verh. zool.-bot. Ges. Wien, XLVIII. 1898. 657—658). Ueber neue und bekannte Ghrysomeliden. (Archiv f. Naturg. LXIV. 1898. 177—224.)
Carabidae-csáládhl a Carabus pseiidonothiis Kr.-vó\ már
múlt évben sokat írtak rendszertani helyét illetleg. Most Senienow (33.) orosz
coleopterologus
(Káf. V. Mitteleuropa.
XXXIV. rozza.
82.)
I.
elmondta nézetét
is
42.)
meg
Reittert
követve a Pseudocecheitus A. Mor.
Végül pedig a
C. (Platycarabns)
docecheniLs) psendonothiis Kr. Ganglb-X teti.
—
Beuthin
Ganglbauert
naturf.
Brünn.
subgenusba so-
Creiitzeri F. és
C. (Psen-
megkülönbözemargínakis var. Se-
részletesen
a Carabus cancellattis
(5.)
és
(Verh.
qtiensi új fajváltozatot írta le a janikovaci (Gospic mellett) tölgyes-
bl
Horvátországban
kisebb,
keskenyebb,
;
ez a var.
különösen
kenyebb. Fleisclier (10)
leitta
a
trentinus
az
eltör
AV.-hoz
hasonló,
de
hátának alapján kes-
Carabus variolosus
F. var. costu-
— Ern
Csiki
lifer Fleisch.
fajváltozatát
új
67
Biharmegyébl
m.) környékérl pedig a C. canccJlatus sait
:
Hag^^mádfalva (Bihar
;
következ
III.
új
var. ater Fleisch., var. oxycattcellatns Fleisch. és
pennis Fleisch. és a C. Ullrichi var.
Bánságból pedig
leirta
varietá-
var. ttigri-
A
Jaroslavi Fleisch. -i.
az új C. cancellatus
déli
var. pseíidocancellatiis
Fleisch. -X.
Néhány
Staphylinidát
új
Bernhaner
le
írt
(3
így az
és 4),
Atheta {Colpodota) Skalitzkyi Bernh.-X, meh' a Ferttónál
el
délyben (gyjtötte Ganglbauer) fordul liita)
Spaethi
Herkulesfürdrl
Bernh.
Philontns Ganglbaíieri
A
bauer).
(Deubel).
A
Cor.
fajjal
üj
Scaphosoma
palaearkti fauna
a Koronjis csúcsáról
(Scaphidiidae) Reit-
fajait
ter (23) állította össze analytikus táblázatban és
ot
Magyarország, Erdély és Horvátországból
Az
és
szintén
Bernh.
Deiiheli
Spaeth)
("Ganglbauer,
Er-
(Liog-
továbbá Atheta
;
Herkulesfürdrl (GanglCoryphoides Bern. új nemet szol-
Bernh.
havasok a
rodnai a
gáltatták
és
is
a Se. snbalpinumemlíti.
Erotylidae családba tartozó Cyrtotriplax bifustulata Fahv.
és fajváltozatainak meghatározására szolgáló táblázatot
magam
lítottam össze (írod. 6) és mint újat a
Ehmanni-t
írtam
le.
C.
bipust. var.
'>)emenov (34) orosz coleopteorologus a Reitter által var.
? subbasalis név alatt leírott állatok között két
lewi
és
kalomból
összeállította a
szintén
(Specierum
(C.
generis
Jakow-
és ez al-
rokon fajok határozó táblázatát
Cyrtotriplax Crotch. bipustiilatae F. affinium Fbr. var. binotata
C. bipustnlata dimidiata S. Redtb. fajoknál is
fajt talált
Oroszország, Szibéria és Mongoliából
sibirica,
synopsis) és ebben a C. bipustnlata
gária"
ál-
Rttr.
és
termhelyként „Hun-
szerepel.
Ganglbauer tavaly (Verh. zool-bot. Ges. Wien, 1897. 560 564) 6 új Cryptophagus-i
írt
le,
ezeket Reitter
(22) a Cr.
silvanicus kivételével megvizsgálta és azt találta, hogy
trans-
ezeket ez-
eltt összetévesztették a Cr. baldensis Er.-nsX. Helytelennek mondja Ganglbauernak azon nézetét, miszerint a Cr. croaticus Reitt. volna az igazi Cr. baldensis Ei
ban
talál
.,
st
a Cr. baldensis leírása sokkal job-
a Cr. Deuheli Gaiiglb.-rn, melynek különben
igen
nagy
Magyarországon és Erdélyen kívül az elterjedése van Óriáshegységben (Skalitzky) és Rovecin (Moravia). Ezen azonosítás sem helyes, mert a Cr. baldensis leírása még jobban talál a Cr. ;
Cr. Denbeli pedig nagyon közel áll a Cr. circassiciis melytl csak nagyon nehezen különböztethet meg.
montanns-ra. Reitt.-hez,
elfordul
;
A NitiduUdae
családból Reitter (24)
írt
le
egy
új
fajt
hazánk-
.
A
58
'
bogár-fauna gyarapodása l8g8-ban.
fitcígyar
az Epíiraea Denheli
ból,
metyet Denhel
Rttr.-X,
g\'újtött a brassói
Keresztény-havason
A
Ciiciijidákhoz tartozó Laemophloeíis
hogy az egy
koivszky (20) figyelte meg,
ater
Ral-
Oliv.-x'ó\
Coccida-nak,
Kerines
a
reniforniis Geoffr. ellensége s így erdészetileg hasznos rovarrá \ált.
A
Scarabaeidae családból leírtam mint
faj változatot
új
(7) a
Fhyllopertha horticola var. ingropicea-t a Vöröstoronyi szoros- és Horvátországból. Kohaut
cserebogár
a
(16)
egyes
testrészeinek
mikroszkópi vizsgálatáról értekezett.
A Cantharidae
család több új alakot
Portóié (Croatia) környékérl
írta
faunánkból,
adott
Spaetli
le
a
(85)
így
Hoiruilisns
(PhaeoptenisJ flavmtgiilus-i, Sc/nlsky (26) pedig „Die Káfer Europa's"
m
czím
füzetében
34.
a Dasytes
leírja
Viertlii és
Haplo-
cnemiis Viertlii új fajokat Pécs környékérl, faunánkból pedig
következket
még
Dasytes iardtis ScJniuf. (Fiume), D. fusciilus var. (Mehádia), Haplocncmiis chalconatus Gerin. (Fiume, Cro-
III.
atia)
említi
:
A
és Cerallus rtibidiis Schönk. (Hungária).
dig hazánkból említi a Dasytes (Hypodasytes)
Dasytes
Dasytes Oertzeni Schilsky-ve\,
leírt
veend
a
Gyllli.,
Schilsky-r\ megjegyzi, hogy az azonos a Görög-
Viertlii
országból
35. füzetben pe-
obscnrus
elbbi
tehát
helyett
faunánkba. Jabloiiowyki (15) ismertette a hóbogarak (Cantharis fnsca L.) álczáit és azoknak a havon való fellépésének ez
fel
hazánkban -A
tns
észlelt eseteit.
Byrrhidae családból
nev
Weise
fajt
':iclíilsky
(26) az
Episernns
említi a liptómegyei Boczáról
új állat. Reitter (24) irtaié
gramila-
faunánkra
ez
;
az Alleculidae-hez tartozó Omophlus {Odon-
tomophliis) armillatns var.
Merthae
új
fajváltozatot
Mehádiáról,
hol Mertha János gyjtötte.
A Lagriidae
és
Melandryidae családokat szépen dolgozta
Seidlitz (32) jeles coleopterologus
termhelyeket alak, ezek
szeben), var.
:
és
ezek
Lagria atripes var.
Osphya
;
van három
között
bi/>unctata var, obscitripennis Pic
mvében
egy
fajokat
:
anrofasciata Com. (Hu.) dcllistena Milleri
Em.
(Cro.);
Em.
(Mehadia)
(Budapest) és
a Mordellidae csa-
Zengg
körül, hazánkból említi
Conalia Bandii Mtils. (Hu. Cro.) ;
Stenalia bmnneipcs Miils.
;
Mordella
MorM. rufifrons (Cro.); M. Reichci (Cro.); M. brevicatida var. dives
Em. (Mehadia)
M. nana Motsch. ;
fel
fajon kívül, Anaspis (Silaria) Ganglbaiieri
új
Schilsky, melyet Gaiiglbauer gyjtött
még a következ
hazánk faunájából új (Temesvár, Nagy-
tenuicollis Seidl.
vittipennis Seidl. Schilsky (26) dolgozta
ládot és
fel
számtalan fajnál említ magyar
(Hu.)
;
;
Anaspis {Spanisa)
siibtilis
Hampc
(Hu., Transs.)
Csiki
Em.
A. Kiesemvetteri
Ern
59
Ezek közül a
(Tátra, Kárpátok)
Mordi'lli-
stena rujifrons, Reichei és var. dtves faunánkra újak.
A Cnrcnliomdae gozatában 11.
Apfelbeck
családot illetleg
egyik
(l)
az Ot. signatipeíinis SchönJí. (Gyllh.)-r6l felemlíti, hogy
sp.-t és
különösen Horvátországban gyakori. Igen figyelemre
másik munkájában
kát végzett Apfelbeck egy
számtalan Otiorrhynchii s-fait synonimizál fajoknál közöl
Croatia
O.
;
Kapella
Germ.
termhelyet
sabiilosus
Gyll.
(irritans Hbst.)
Kapella, Velebit
;
;
O. bisnlcatns
Scliönh.
Marsh.)
{scabrosHs
Hbst.) Fuzsine
breg, Fuzsine
Hungária; O.
Strl.)
O. inferyialis
phaniis
Croatia;
rit-gosostriatíLs
scaber L. {septentrionis
O.
Stierl.,
^.
eusomoides
garteni
Germ. Kapella
;
O. genimatns Scop.
Germ. Fuzsine, Lökve
Kapella gorje
i
;
Mehadia
;
pinastri
O.
O. petreusis Schönh.
;
O
Germ.) Velebit, Hungária;
Rosh. {rtigirostris Strl)
(chloroBitoraj
O. tnmidipes Strl. {Hopff-
;
Hbst. Ludbreg, Zágráb, Kapella, Bijela Lasica (gyraticollis
]
Lud-
O. Apfelbecki Stierl. Lud-
;
? pachyscelis Strl.) Croatia,
Strl.,
Siierl
Apfb.
Kapella; O. Bnisinae Strl. Bijela Lasica
Ro//.)
O. elegatitJílus
raiiciis
O. signatipennis Schöiih. (Gyll.) [aureolns Schöiih.,
;
O. anstriacns F. Croatia
;
plmnipes O.
;
O. perdix 01. Croatia; O. Lndyi
confusns Schönh. (Boh.), ^ illyricns
;
Scop.
Velebit,
O.
Croatia
Croatia; 0. duinensis Germ. Rijeka; O. stenorostris
breg
rendet
kis
Boh.)
Croatia;
F.
Germ,
O. cribrosus
StrL (chrysofiiiis Boh. banaticus
°\-
egy
Otiorrliynclins sensüivus
:
{latipennis
F. (tristis F., fnluHS F.) Croatia;
Goeze
ebben ugyanis
;
és így
mun-
0. atirifer Boh. (Lefevrei Gyll.) Croatia; O. mitliipnnc-
;
F.
taíiis
(2)
méltó
gazdag borgárnemben Hazánkból a követ-
csinált e fajokban igen
kez
dol-
Fuzsine környékérl az Otiorrhyuchtis stenorostris
leírja
;
(Tourmería) pauxilhis O. glabellus Rosh. i? par-
—
A felsoroltakvnlns Stierl.) Kapella és 0. ovatns L. Croatia. 0. ból látjuk, hogy az Otiorrhynchns aurifer Boh. faunánkra új ;
latipemiis Schh., illyricns Strl., Strl.
irritans Hbst., chrysomiis Boh., banaticus Strl.,
faunánkból
törlendk.
:
Ph.
Apfelbecki
Strl.)
{Ph. aurifer Schönh. vipilis
Dedn.
(Mehadia); Ph.
pomonae
rtigirostris
;
Croatia;
Zágráb,
macidicornis
követ-
L. (arteinislae
Yicdtb.,
croaticns Strl.,
betnlae
Ph.
Pakrac
;
;
piri
Phyllohius
Fabr. Croatia
ezen fajhoz tartozikmi nt aberratió)
Ludbreg,
(2)
Peritelus Mrticornis Hbst. Croatia
argentatns L. (pineti
Hungária,
és
Apfelbeck
Folytatólagosan
kezket említi még faunánkból Mylacus rotnndatns F. Gospic Desbr.) Croatia;
Germ.
Strl., gyraticollis
pachyscelis
Ph.
Germ. (Heydeni
Oliv. (Hochhuthi Strl.) Croatia; Ph.
;
brcviatns
Ph.fulDesbr.
Strl.) Croatia;
Ph.
{Pscndomyllocerns)
;
A magyar
60
bogár-faiuia gyarapodása l8g8-han.
cinerascens F. {ophihalmicus
(Chaerodrys)
siis
Croatia
Steph. P.
bellii
(Kudipnus)
P.
;
(Euc/ipnoicliiis
Croatia.
sbg.)
n.
Sciaphiliis
Barypeithes
Rijeka.
Boh. Pakrac
scydmaenoides
Zágráb
Zágráb, Pakrac
Croatia
Seidl.
Schmk.
fotnnis
Germ.
Seicll.
;
Se. scitUiis
;
Croatia
B
;
Chevrolati
Pakrac
Reitt.)
Wien)
Mus.
B.
;
aranei-
B.
Rhinomias forticornis Boh. Ludbreg, Weise Várasd megye, Pécs. Eusoinus
Pakrac.
Rh.
Kaufm.) Germ.
(Merkli
(carpathicus
(Reitter,
Fuzsine, Lökve:
Gyll.
Scimll.
virguncula
Polydro-
{MetalUtes) margiiiatns
laterális
B. styriacns Seidl.
;
P
;
scriceus
setiilosus
—
Ludbreg, Zágráb.
Strl.)
Kr. Hungária
"^
Vicrtli
oviilum Germ. (Beckeri Tourn.) Mcsagroicus obscnrus Boh. Croatia.
Silona griseiis F.
Croatia
bifoveolatns
ploeiis
;
{siibcostatus Ali.)
S.
;
cam-
S. huuicralis ':iieph. (bicolor S>chöiíh. \FIirs.\)
suturai is
S.
;
var. gre.'^soriiLS F.
Ludbreg
briciisStc'ph.
a
Steph.
S.
Beck. Velebit
;
Tracliy-
laterális aberratiója.
Ludbreg,
Fr. aristaiiis Gyllh
Ezek között is történt synonimizálás, tehát faunánkból következük törlendk Fhyllobiiis artemisiae, pineii, croaticiis, Apfelbecki, Hcydeni és ophthalinicus : Bolydrosns Meikli; Barypeithes carpathicus ; Eiisomus Beckeri és Sitoua bicolor. A faunakatalogusba pedig felveend Phyllobius breviatus. Zágráb,
Pakrac.
:
Az
meghatározó
európai Pissodes-íaiok
táblázatában
Reitter
(21) Magyarországból a P. scabricollis Mill.-t emliti. A Ceuthorrhynchus félékkel sokat foglalkozott Schulze így egyik dolgozatában ;
(irod.
reflectál
27.)
Heyden
czikkére
(D. E. Z.
a közép-Rajna vidékén. Schulze ezt kizártnak
vannak el,
így
olyan a
déli
fajok,
hazaiak közül
tartja,
melyek egymástól igen felemlíti
1890-213),
elfordulását
jégkorszakra vezeti vissza egyes északi fajoknak
vagy a Ceuth.
iuhiiineralist
újabban szintén megtaláltak C. rhenanus-t (irod.
is
megta-
Észak-Spanyolországból,
melyet
Deubel Erdélybl küldte.
kedvéért helyette
nem
írhatjuk
Gv'//.-nál :
fordulnak
a Ceutliorrltynchiis gíbbicollis-X
Erdélyben,
28) a Ceuth. campestris
a
pl.
a mennyiben
tá\'ol
Dél-Spanyolországból, melyet Deubel nemrég Brassónál lált,
ki
C.
végre
a
Coblenzbl
leírt
Egy másik dolgozatában említi,
variegatus
hogy 01. -t,
a
prioritás
mert ennek
hogy e csoport minden fajára illik, a táblán pedig fogazott czombbal van lerajzolva, tehát lehetséges, hogy a rajzoló eltt más állat feküdt. Itt említi, hogy vannak fajok, melyek czombleírása otyan,
ján nincsen fog, a M.
pl.
C. edentiilus Magyarországból, melyet
Nemz. Múzeum gyjteményében
determinált.
A
Homorosoma Homorosoma nemet alnemmé téve
Ceuth. validirostris Gyllh.-hoz sorolja a
(Friv.) Speiseri
Friv.-t,
a
Brísont
szintén C. campesris-nek
A
lepkészet története Maj^yayorszá'^oii.
synonimiája tehát következ lesz
is
C. tritnaciilatns var. '60)
(irod.
lilipiitanus firod. Ml),
két
Kalocsa
hogy a
:
és
Kaukázusból.
a
C. rlienanns Sciin/ze és C.
alatt és
Továbbá
írja
inhiimeralis Schiílze-n
kívül megtalálták újabban a C. Fandel/ei CIt. Br.-t
Kártékony Curculiókról
név
plmnbellus Brassó (Deubel) és C.
Centh.
(Speiser)
Schitltze (29) két új
dilatatns (Erdél^y és
(Dél-Magyarország)
hybridíis
fajt
új
Hazánkból
gibbicollis var.
Ceiith.
le
ír
Homoi'osoiua)
':é>dcropicvns (shg.
:
valídirostris Gyllh. {Speiseri Fri-v.) fajváltozatot
61
is.
Jablonowski (14) a Calandra grauaria-ról és Sajó (25) az Ordiestes ahii L.rl. A Chrysomelidák küzül kis eszmecsere folyt az EiitomoosLt'lis
adonidis-v6\ (Merkl
CrypiocephaUis
nem
írtak és pedig
is
[18],
Páter
[19]).
Weise
a
írván
(36)
Proctophysiis Redtb. csoportjáról, annak meg-
határozó táblázatában
Magyarországból a C.
C. ScJuifferi Schrk.-t említi.
A
villosiiliis
tekezvén említi a var. moraviaca Wse-t a Magas
és
Sffr.
Clirysomela lichenis Richt.-r6\
ér-
Tátrából és az
Deubel és Méhely gyjtöttek a rozsnyói hegyekben Erdélyben. Régebben (Naturg. Insekt. Deutschl. új var. rhipaea
Weise-t. melyet
a Chrysomela carpatliica mely a Tisza-forrás vidékén és az erdélyi Alpokban honos, most megvizsgálván penisét, jó fajnak tartja épiígy a CJir.
VI. 350) ide sorozta, mint fajváltozatot
Fnss-t
is,
;
Schiíeideri
Wse-t
is,
mely a
felkai
völgyben a Hunfalvy-menedék-
háztól északra fordul el. Syriából 2 új Liiperus
fajt
ír
le
Weise
és ennek kapcsán azok meghatározására szolgáló táblázatban a L. xaiitJiopoda Sc/irk.-ná\ Magyarországot
Enumeratió
is
jelent
meg
is
említi elfordulási helyeként.
Mailásztól (17)
és
tlem
(7),
és
ugyancsak én közöltem az els pótlékot a bogárlajstromhoz (9). Egy kis kirándulását leírván Horváth (13) említ néhány Cole'opterát a Mezségböl, köztük néhány Erdély faunájára újat. Gyjtésrl és az állatok praeparálásáról
tam
le
A A kal
szólnak
még magam (irod. néhány torzképzdmény bogarat.
Friese (11) czikkei. Végül
Frivaldszky 8) rajzoltam
Csíki
(12)
és
és
ír-
Ern.
lepkészet története Magyarországon.') kis
diákok és nagyok, azonképen a természettudományok-
foglalkozó
szakférfiak
is
úgy tudták, hogy az entomologia
s
azzal, hogy egyik társszerkesztönk 1) Tartozni vélünk t. olvasúinknak müvének illetékes közlönyben (sMagyar Kritika* 1898. 6. sz.) megjelent, szakember tollából folyt méltatását velk megismertessük, annál inkább, mert egyenesen hozzánk beküldött elismer kritikáját vonakodtunk közölni, a Szerk. nehogy okot szolgáltassunk a félremag5''arázásra.
mnek
Lasz
62
Saiiiii
magyar irodalomban alig van más munka Kislepkegyjt"-jénél. Tényleg, az Athenaeum jelenlegi
jelesen a lepkészeL terén a
az
Emich
:
.,
directorának
v^olt
is
jelentéken\'
barátainak érdekldését mint
Budapest
hozzáfogott
50
és
fajeltérést
kája
—
csak
nem
arról,
ember, a pillékre
lepkefaunájának
sorolva
budapestiként.
fel
Hogy ma
a
nem
tatásával s gyjtésével,
st
meg
is
történetérl"
741
:
fajt
Emich mun-
hanem
küzdenie.
kellett
beszélhetünk,
meg hazánk
elégedtek
az
Nogel István,
az Óceánon
es
túl
ifj.
oly
lepkéinek felku-
bejárták a messze Keletet
ezt Frivaldszky Imre és János, tették)
az
;
.,lepkészet
érdeme, a kik
mások-
De
—
csoda, mivel a kezdet nehézségeivel
férfiak
terelte s hog\'
összeállításához
hogy becses gyjteményét az angoloknak adta el,^ mindamellett nem volt alapvet nem
szólva
is
érdeme abban, hogy a természet
ílatal
(miként
Kindermann
világrészeken
s
hangya-
is
szorgalommal gyjtöttek.
Most ime Abají-Aigner Lajos, ez a pasztalt tudós könyvkiadó, ez
össze
kát
;
sokat
világot látott,
vasszorgalmü
a
polyhistor
méhként mindazt, a mit a lepidopterologia terén tudunk. Könyve els kísérlet, de azért megállja a legszigorúbb kritialapvet becses munka, mely az egész entomologia „Szinnyei
bácsi"-jaként mutatja be -Aignert, a Petfi-társaság tagját, aki tizedekkel ezeltt
Az
és elméi elérl és
A magyar
A
clegiáról,
után visszatért kedves
ballada
pilléihez
ma
és
On revient toujours á ses Nemes idealismusának szószóló
fajtájú
munkásság
romáitcz
s
—
népdalrc)l értekezett
számol be.
ily
ta-
szedte
materiális
a
év-
törLénetérl
huszonöt
év
történetérl
lepkészet
premieres amours. példája ez
haszonnal
;
hogy
mert
az
járna a kutatóra, a
gyújtre és a monographusra, azt senki sem állíthatja. Hogy a nagyközönség soraiban mily nagy az indolentia a természeti kedvelésnek e kétségkívül érdekes és valójában gyönyörködtet formája iránt, azt elevenen bizonyítja az a körülmény, hogy míg a mvelt külföldnek vagy félszáz entomologiai
folyóirata
van,
addig a mi
Kanfmajd Biró Lajos, Lendl Adolf és Vángel Jen, legújabban pedig ^edö Albert, Chyzer Kornél, Entz Géza és Horváth Géza közremködésével, szerkeszti Abajt-Aigiier Lajos, Jablonowski József és Csiki Ern buzgósága daczára csak nagy nehezen tudnak gyökeret verni. Nem is csodáljuk, hogy a jó ,,Rovarászatí'' majd „Rovarla ni lapjaink'' szerkeszt-kiadói:
mann Ern, Horválh
Géza,
:
Kaufmann
eg\'
inkább
„
a
esztendei
szerkeszti
Rózsa- nj ság"" -g-dX
mködését
hátat a lepkészet irodalmi cultiválásának
közel
megelégelte
próbált szerencsét és ezért
jövben máskép alakulnak
Vángel
a viszonyok.
Jen
is.
és
fordított
Talán
a
.
A
lr/>kt''szet
története Ala^Aii rorszd^oii
Aigner könyve elszóx'al mondja irodalmi kutatásainak Cliiuis
\'.
J.
semhogy
általánosabb jellem,
!-;ezdüdik,
melyben
tormájat
az
;
lu'iséi^esen
ujabb
de
támaszkodhatott,
állattörténetére
63
ez
el-
nézve
jíorra
„sokkal
is
a lepidopterologia fejldését
részle-
tesebben tárgyalhatná." A magyar viszonyokra, általános tenyészeténél fogva, a jó
nem
ban, de
gondos kézzel így született
Els
Hanák János
szakasza
:
lepkészet tíirténete."
„A
symbolumának
vels,
lepkészet általános törtenetének'' rövid,
mindamellett tüzetes áttekintése. a lélek
irányzók-
feltünedez hézagokat Abati-Aigner
Levelezett, kutatott, bújta a könyvtárakat,
kitöltötte.
meg „A
fbb
a tájékoztatója a
\'0lt
A
a rés>:letekben.
A görögöktl kezdve,
„kik a lepkét
mvelt
végig vezet benünket a
tekintették"
munkásságán. Egymást követik
nemzetek szakba vágó
Linné,
;
Geoffroy, Schijfermiillev és Denis, Fabricius, Tieitschke, Latreille,
Okén, a cseh Presl, Eoisdnval, Bar, Möschler és Haase, HerrichSchaffér és Snellen többé-kevésbbé beváló, de az ismeretek
rendszerének szerencsés módosítója
.Scháffer lógiai
alapon építette
fel
tudományos
A
—
fejl-
— Herrich-
dését híven bemutató rendszerei, míg legújabban Plötz
anatómiai és
bio-
lepke-rendszerét.
második szakasznak czíme „A lepkészet története Magyarországon'' és ezt több kisebb szakaszban tárgyalja nagy gonddal és dicséretre méltó melegséggel, szeretettel. Stylusának oly megkapó az elevensége, kolorítja, hogy éber érdekldésünk sehol, de sehol
nem
:
lazul,
olybá tnik
fel
valamely
az eladása, mintha
érdekfe-
szít novella szólana hozzánk.
A
kisebb szakaszok ím
legrégibb
idktl
1769-ig, az
alapítástól a iMagy.
1848
IV.
A
A
:
Tud. Akadémia
A magy. Tud. Akadémia 1849—1867.
ezek
egyetem
alapításáig,'
története
Az
II.
Az alkotmány
az
179 — 1825.
alkotmány
helyreálltától napjainkig
;
boncztanára és biológiájára
kék
dimorphismusára,
natkozik,
úgy
a
(a
a
A
1825
III.
—
helyreálltáig;
1867
;
Miként az általános részben az okfejt okoskodások tüzetes részletezéssel fejtegeti mindazt, ami
I.
:
egyetem
alapításától a függetlenségi harczig
függetlenségi harcztól V.
lepkészet
alapításáig.
lepkék
— 1895. fonalán
fejldésére,
virágok megtermékenyítésére, a lep-
melanismusára
magyar viszonyok
és
mimikrismusára) vo-
tárgyalásánál
is
tudásának
apparátusával gyjti össze mindazt, a mit a pillékrl tudunk. Abifi-Aigner lepkészetünk
fejldésének
h
históriáját
adja.
nemcsak a magyar lepkészeket, hanem az összes entomologusokat, kimutatva mindegyik „lepkész"-nél, hogy ki mivel járult a magyar lepkefauna bö\ítéséhez s ismertetéséhez. Felsorolja
Lasz Sainit
64
Es
állította
itt
A bevezet
glédába az össtes
soraimban
annak, hogy
—
nyüaknak
Hemipteráknak
és
magyar gyjtkéi/ szülanyja
említett ritka idealismus a
hála a sorsnak
ma már nemcsak
!
—
vág
ezek körébe
évtizedek óta tartó nagysiker munkássága
a fodeles-szár-
Horváth Géza
— hanem
a Lepidopte-
hazánk székes fvárosában és szerte az egész országban szép számmal vannak mveli. Gyámolítja, izmosítja az entomologusok munkáját a Kir. Magy. Természett. Társulat Állatráknak
is
itt
tani Szakosztál3^a val,
—
—
elbb
élén
az Entomologusok köre
ma
s
Eiitz
Gézá-
mert hála Isten, ilyen is van mely Uhryk Nándor orvos-doktor ellülésével sze-
—
Budapesten
Frivaldszky-va\
—
rencsés kézzel, bölcs tapintatossággal
az
eg^'esíti
élet
viharos küz-
delmeibl ebbe a kedves meghitt oázisba menekül szakférfiakar. Korántsem érdek nélkül való, hogy ma kik foglalkoznak itt Budapesten lepkészettel. íme pár név a sok közül
múzeumi
praeperator,
Uhryk orvos, Pável
:
Ahafi-Aiguer könyvkiadó, Toinala mérnök,
Sártory hivatalnok, Ulbrich tzsde-bírósági Sedlaczek
tisztvisel,
Jámbory
tusa
megyet.
törzsorvos, Török Arthur
a pár névnek megemlítése nincs
„Magyar
így a
kében
ref. lelkész,
Gahrielli hallgató?
minist, hivatalnok.
Ennek hogy
Baudisz forvos,
titkár,
Stipanits tanító, Schrueitzer keresked, Kouáts
épített
az
Kritika "-nak olvasói
idealismusnak,
a
is
szándékosság híán,
is
lássák,
szépnek
és
hogy kinek lelnemesnek kul-
oltárt.
Aigner
a magyai- visz^onyok tárgyalásának folyamán ismétel-
ten reáfordítja a szót Nemzeti
teményében
Muzeumunkra, melynek lepkegyj-
(a Treitschke-féle európai g^aíjteményn^'el
együtt)
ma
huszonhétezer lepke van.
A
kétszázkét oldalos k(>nyvnek két függeléke van
lepkészeti
irodalom" az egyik, „Magyarországi
„Külföldi
:
lepkészeti irodalom''
a másik függelék.
Az elsben
irigylésre,
de egyben dicséretre méltó türelemmel,
közel félszáz lapon, a világirodalom minden nevesebb szakba vágó editiója az ismert
rolva.
bibliográfusnak
lelkiismeretességével
Ez, nemkülönben az a körülmény,
lepkészeti
irodalomnak
látott lepkészeti
névvel
munkáin
vannak, elegend jogczím
kí\'ül \'olt
a
van
felso-
magyarországi
megjelent és névtelenül napvilágot az összes entomologiaiak arra,
Entz Géza és Horváth Géza elzetes alapján a könyvnyomtató
hogy
mhelyl^e
hogy
„
A
bírálata,
kerüljön.
lepkészet
is
meg-
története"
véleményes jelentése
65
Különfélék
„Névmutató" egyformán
nagy
rekeszti be
liaszonnal
a
I.aikus és szakember majd Abati-Aigner érdekes
könyvet.
forgatja
munkáját. Nagyon örvendetes dolog volna, ha sok ilyen „kisérlet" gazdagítaná a mi természettudományi irodalmunkat.
Lasz Samu.
Különfélék. rovarevö növények. A nálunk is elforduló Drosera rotiindifolia-ról régtl fogva ismeretes, hogy rászálló apróbb fajta bogarakat, legyeket, darazsakat és molypilléket megfog és felemészt. Ujabban ezt legközelebbi rokonáról, a Drosera anglica-ró\ is megállapították. Ez azonban már nagyobb rovarokra utazik s nevezet esen a Pieris daplidice szokott áldozatául esni. A levelein lev^ áladék csöppektl vonzatva, letelepszik a pillangó egyik levelére, i^elynek karimája csakhamar felhajlik s a pillangónak a levelét <^^int alsó szárnyaszélét fogja meg. Abbeli törekvésében, hogy 1^'szabadítsa magát, elszakad a szárnya ugyan, de azért meg nem szabadul. Fels szárnyaival csapkodván, másik levelet is érint és izgat, ennélfogva lehajlik az s az állatkát végül teljesen körülveszi, új
de jöhet segítségül még az érintett harmadik vagy negyedik levél Hogy ez a Drosera másféle lepkét is foghat meg, azt nem figyelték meg, csak egyetlenegyszer láttak egy fogoly Argynnis latoniát is. Ha a Drosera leveleit ismét kiterjeszti, az állatnak már húsrészek, csak roncsai láthatók. Másféle állati anyagok, mint tojás- és sajt-darabkák a növény leveleire ugyanazt a hatást gyakorolják, míg anorganikus anyagokra azok nem reagálnak ;^ jele annak, hogy a növény csupán állati anyaggal táplálkozik. Ujabb idben egy délafrikai növény, az Aiiragia albenst is rajtakapták a gyilkoláson. Kellemes illatú virágja nagy vonzóervel bír különönösen éjjeli pillékre, melyek olykor szinte ellepik bokrait. Ámde vesztükre. A virág kelyhe igen mély s a nektár egészén az alján van. A pille a kehelybe behatol és szipókáját elre bocsátja, de mieltt ismét visszahúzhatná, két fell becsukódik a virágkehely s a pillét addig tartja fogva, míg meghalt, st valószínleg addig, is.
:
kiszívta. Egy másik, északamerikai növény szintén megöli a rovarokat, anélkül azonban, hogy annak czélját át lehetne Mert ez a növény, egy Asclepias-íaj, nem bír oly szerveklátni. az állatok húsát megemészthetné. Virágjának hímszálai hogy kel, igen rövidek, olyannyira, kogy a mézkeres rovarok nem egykrmnyen akadnak reá és gyakran tévedésbl a rudacson keresgélnek. Ennek kéthasábos hegyén azonban van egy mirigy, mely ersen ragadós váladékot bocsát ki. Ha már most pl. méh ott tapogat, oda ragad. Szabadulási igyeivezetei mitsem használnak, mert azok annál inkább ingerlik a mirigyet, a mely ennek folytán még több ragadós nedvet választ ki, úgy hogy a méhecske végre menthetetlenül odaragad. Mi okból teszi ezt a növény, nem ^• tudjuk, pedig hiába nem cselekszi. Poloska mini tolvaj. Egy amerikai entomologus, a clubból éjjel hazamenet, valamely poloskafajnak különösen nagy példányát kezénél, találta s azt hazavitte. Otthon hamarosan nem lévén
míg nedveit
t
Különfélék
66
gyors tjét
elhatározással s
a
melyben
elveszi
200
dollárt
ér
gyémántos
sh'Mj u
arra tzi fel. Mialatt azonban dobozt er^'s, zsákmányát elhelyezhetné, az állat életre kel, kiterjeszti
poloskát
—
l
—
röpköd a szobában körül. hogy azt betegye, de a poloska gyorsabb nálánál és csakhamar eltnik az éjji hoMinden rovarászszal megesett már az, hogy feltzött mályban. bogár vagy lepke tstl megszökött, csakhogy mi nem vagyunk abban a helyzetben, hogy szökevényeinknek gyémánttt adhatnánk szárnyait
és
Ezt látva,
a
nyárssal
g3^jt
testében
a nyitott ablalakhoz rohan,
—
A. mint gyógyszer tüdövész ellen. A litván nép keleti Poroszországban, természeti gyógyszereirl régtl fogva híres. Tüdvész ellen a hangyasav belehelését alkalmazza. A nyári hónapok alatt, a midn a nagy erdei hangya dombszerü fészkében sürög-forog, a beteg az erdbe megy s ott a legnagyobb hangyaútravalóul.
Hangya
lészket kikeresve, ismételten teszi reá kezét, az arra jöv hangyákat hamar szétmorzsolja s azok sajátságos illatját mély lélekzéssel a tüdbe szívja. Az els pillanatra a hangyasav több-kevesebb
fájdalmat okoz ugyan, aszerint, mennyire van m^^gtámadva a tüd, de gyakran már néhány óra múlva észrevehet javulás következik be. Ha a betegség már idült, akkor a belehellést naponkint ismételni kell, ha az id engedi. Ezt a jótékony hatású savat conserválandó, bizonyos számú hangyát tesznek palaczkba és tiszta borszeszt öntenek reá, a melyet a téli hónapok alatt a belehelésre ajánlanak. A. „Rovarok gyjtésérl" czím, a középiskolai tanuló ifjúságnak szánt müvet fejezett he Lrjtcnyi )^ándor aradi fgymnasiumi tanár. A könyv közelebb hagyja el a sajtót, s akkor tüzetesen fogjuk ismertetni. Addig is a szándék dicséretes voltát említjük me:g. Eddigelé középiskoláinkban kevés kivétellel egyáltalában nem igyekeztek a tanuló ifjúságban a rovarok iránt érdekldést ébreszteni s azt azok gyjtésére serkenteni. Reméljük, hogy ezen sajnos állapoton a jelzett mvecske fog változtatni legalább valamit. Entomologial pályakérdést tzött ki a K M. Természettudományi Társulat, t. i. „Kívántatik hazánk valamely vidékén a rovar- és növényvilág azon kölcsönösségének tanulmányozása, mely a virágok beporzásában nyilvánul." Jutalma a Bugát-alapból oOO frt. Benyújtásának határideje 1901. október 8l-ike.
—
—
—
Levélszekrény. A hazai entomolog'usok ezímét szándékozván olvasóinkat, hoo;y
úgy
saját
pontos cziinükröl,
kozó ismerseik cziméröl bennünket egjaittal, viely Tovarre)uldel
mint
közölni,
felkérjük
entomologiával
t.
loglal-
értesíteni szíveskedjenek,
megjegyezve
(vagv csak kártékony rovarokkal)
foglalkoznak.
:
„ROVARTANI LAPOK" Auszutf dsr Aufsátze dieser in ungar. Sprache erscheinenden entomologiscliea Monatsctirift
Unter Mitwirkung von
Entz und
Dr. A. Bedn, Dr. C. Cliyzer. Dr. G. redigirt
Dr. G. Horvátíi
von
L.Aigfner-Ah)a.fi,J. Jablonowskiii.K.Csiki. Budapest
MáPZ
1899.
S.
Lónya\'-Gasse 11.
IX.,
VI.
Bánd
Der
Littorale.
hat zwei Somnier in Növi auch Lepidopteren gesanimelt,
X'erfasser
zugebracht und nebst Hemipteren \'erzeichniss
nooJT
und
sind.
nachdem aus dieser Gegend Der Fang mit Köder blieb fást
schuld
coleoptrata)
zum Köder
seien, welche die
Schmetterlinge verzehren oder verscheuclien.
48. Dr. E.
Verfasser
bringt,
\'erfasser vermutliet, dass darán die vielen Myriopo-
den (Scutigera
kommenden
nun
er
Daten belíannt
keinerlei
erfolglos
S.
3.
45. Dr. G. Horváth: Beitráge zur Schmetterlingsfauna des
imgarischen derén
Heft
Das Sammein
Daday: kurze
eine
giebt
Anleiíung
mikroskopischer Tliiere.
zum Sammein
der Mlkro-
fauna, indem er die wichiigsten Fangapparate beschreibt. S.
51.
M.
Fountaíne
E.
Schmetterlingsjagd
:
ín
Ungarn
III.
Die V^erfasserin schildert insbesondere den Fang der drei Speciali-
von Mehadia,
táten ineiie.
glet
und
Erstere
d.
i.
Erebia nielas, Parar^e roxelana und
letztere Art
kommt nur
Der F^ang von melas
vor.
\st
auf
des
flüchtigen
wegen den und die Ver-
áusserst schvvierig
vielen Felsblöcken, welche das Hochplateau bedecken
folgung
cly-
dem hohen Domo-
Falters erschweren.
Noch
schvvieriger
ist
clymene zu fangen, welche leicht vom Winde verschlagen wird und nur eine sehr kurze Flugzeit hat. Relatív leichter ist roxelana erháltlich, welche auch bei Orsova, hauptsáchlich aber im W'alde bei Herkulesbad vorkommt, meist aber sehr hoch fliegt. S. 55. E. Csíki Zuwachs der ungaríschen Káferfauna im J. 1898. Der Verfasser záhlt die diesbezügliche Literatur, sowie die für Ungarns Káferfauna neuen Arten auí. :
S. 61. S.
Lasz
Reproduction einer des
Der
Werkes von erste
Theil
L.
:
in
Gesciiichte
„Magyar
Aha fi
der Lepidopterologle
Kritika"
Aiguei-.
bietet eine kurze,
ín
Ungarn.
erschienenen Besprechung
Der Verfasser bemerkt
u.
A.
aber umfassende Uebersclirift
:
der
allgemeinen
Theile
wird
grosseni
di3
Fleisse
Geschiclite
der
Geschichte
der
und
mit
Wárme und
lobenswerther
schildert. Üie Lebhaftigkeit, das Coloritdes Styles
dass
die
Aufmerksamkeit des Lesers nirgends
Darstellung so erscheint,
vor uns.
Das Buch
als
lm
Lepidopterologie.
zweiteii
Lepidopterologie in Ungarn mit
ist
Liebe ge-
so fesselnd,.
erschlafft
und
die
hátten wir eine interessante Novelle
giebt eine treue Geschichte der
Entwicklung
Es verzeichnet sámmtliche Lesammelten und weist von Jedem nach, Ungarn in die pidopterologen, der ungarischen Fauna beigeinwiefern derselbe zur Bereicherung tragen hat. Laien und F'achmánner vverden dies interessante Werk der
ungarischen Lepidopterologie.
mit
grossem Nutzen
ein
áhnliches
sehr erfreulich, viele solche
Werk wenn
lesen. in
Dasselbe
ist
keiner Literatur
ein erster existirt.
Versuch,
vveil
Es wáre jedoch
die ungarische entomologische Literatur
durch
Versuche bereichert würde.
Kieinere Mittheilungen S. 65. Nenc iiisektenfressendc Pflanzcn, wie Drosera anglica, Auragia albens und eine amerikanische Asclepias-Art, welche als Insektenmörder entlarvt wurdei. 65. Eiuc Wanze als Diebin. Ein amerikanischer EntomovS. loge spiesste eine grosse Wanze an eine werthvolle Brillantnadel, heisst mit welcher das Thier davonflog. Jedem Entomologen dass ein aufgespiesster ist es schon passirt, es zum Schluss Schmetterling oder Káfer sammt der Nadel durchging, leider aber sind wir nicht in der Lage, jnseren Flüchtigen Brillantnadel mit auf den Weg zu gebén. S. 66. Die Amcise als Heiluiittd gegen Lungensucht u. z. durch Einathmung der Ameisensáure. S. 66. Ueber das S.zmmeln der Insckteu verfasste Professor dasselbe A. Lcjtényi ein Werkchen für die studirende Jugend
—
—
.
;
soll
demnáchst erscheinen. Eine entomologische. Freisfra^e hat S. 66.
die ungarische
naturhistorische Gesellschaft ausgesohrieben u. z. „Gevvünsclic wird aus einer Gegend Ungarns das Stúdium der Wechselwirkung zvvischen der Insekten- und Pflanzenwelt, welche sich in der Befruchtung der Blüthen áussert." Preis 300 fi. Termin der Einreichung 3l. Okt. 190L S. 66. Die Adressen der ungarischen Entomologen beabsichtigt die Redaktion zu veröftentlichen. Die Leser werden daher ersucht, sowohl ihre eigene genaue Adresse, als auch diejenige ihrer
Bekannten,
welche
sich
und zusleich zu bemerken, abgeben.
mit Entomologie befassen, einzusenden mit welcher Insekten-Ordnung sie sich
)
Magyarországi entomologusok czímtára. 11.
Rovartani
a
Abafi Aigner Lajos, pest, IX., Lón3^ay-u.
Lapok szerkesztje,
F3uda-
(Palaearcti és exota Macrolepidoptera, her-
nyói és bábjai. Cserél Baudisz Antal dr. forvos. Budapest, VII., Kazinczy-u. 34. Palaearcti Macrolepidoptera.) Bordán István, a nagybaári iparvállalat igazgatója, Fuj, Hunyadmegye. (Palaearcti Macrolepidoptera.) Brancsík Károly dr. t. forvos, Trencsén. (Coleoptera.) Buda Ádám, földbirtokos, Rea p. Hátszeg. (Lepidoptera, Coleoptera.)
Cerva Frigyes, magánzó, Sziget-Csép, p. Sziget-Szt. -Márton. (Coleoptera, Lepidoptera és hernyói. Cserél.) Chyzer Kornél dr. miniszteri tanácsos, Budapest II., Lánczhíd-u. 6. (Aranea, Scorpiones.)
Ern
Csíki
Múzeum.
n.
múzeumi
segéd,
Czekelius Dániel dr. forvos, és Lepidoptera.) \'III.
Budapest,
VIII.,
M. Nemzeti
(Coleoptera.)
Nagyszeben. (Palaearcti Macro-
Daday Jen dr. egyetemi m. tanár, n. múzeumi r, Budapest, M. Nemzeti Múzeum (Vizi mikroszkopi-fauna, Crustacea.i Dahlström Gyula takarékpénztári hivatalnok, Eperjes. (Lepi-
doptera.
Cserél.)
DeubI Frigyes, gyá.-os, Brassó. (Coleoptera.) Emich Gusztáv, m. k. udvari tanácsos, Budapest, Kerepesi-út 54. (Lepidoptera.)
Entz Géza
dr.
(.Artiiropoda,
megyetemi
tanár, Budapest, VIII., Eszterházy-
Protozoa.)
11.
1.
u.
27. (Magyarországi Coleoptera.)
Ehmann Ferencz, fvárosi
tanító,
Budapest,
VII.
Rottenbiller-
a közúti vasút alkalmazottja, Ljpest, Be(Lepidoptera, Coleoptera.) Gorka Sándor, tanárjelölt, Budapest, IV., Lipót-u. 14. (Coleoptera és Lepidoptera.) Götzelmann Tivadar, a juta-gyár igazgatója. Újpest. (PalaeGabrieili György,
niczky-u.
1.
exota Coleoptera.) Greísiger Mihály dr. orvos. vSzepes-Béla. (Coleoptera.) Györké Lajos, fels kereskedelmi iskolai tanár, Brassó. (Lepidoptera.) Gyuris Géza, fvárosi tanitó, Budapest, VII., Peterdi-u. 14. (Magyarországi Coleoptera.) Horváth Géza dr., n. múzeumi igazgató-r. Budapest, VI., arcti és
Délibáb-u
15.
(Hemiptera.)
Hudák,Ede Ágost, nyg. igazgató, Gölniczbánya. (Lepidoptera.) Husz Ármin, collegiumi tanár, Eperjes. (Lepidoptera.) Jablonowszkí József, az Állami Rovartani Állomás fnöke, Budapest, V. Nádor-u. 28. (Hasznos és kártékony rovarok.) (Folytatjuk.)
Csere-ajánlat A
következ
Polyphylla xia
fulJo
Anomala
tonia hungarica
Másfajta
vitis 7,
7,
punctata
C. edusa,
au'--
cserébe
Ce-
warovius,
Criroceris
:
45,
Er.
D.
achine,
Capnodis Apion longiroí-tre 25, Gonioctena Sfxpunc^ata 15 és Oenas cras?ilü
adok
lepkékéit
,
Anisoplia
ilosa 50,
triaca 8,
Lepke-csere.
Logarakat : 25 drb Ano-
M.
v.
su-
medusa,
P.
porcellus,
Sesia
Icucopsii'ormis.Th. fenestrella,
tenebrionis J5,
cornis 45 drb.
;
továbbá
kéket: Saturnia pyri cullia
umbralica 6
és
drb,
Z.
cynarae,
A.
aulica,
Flumif:)a,
lep-
diósa, P.
nigrocincta,
Cu-
lustiis,
H
Ps.
Ch.
musjella,
Pl.
cogratus, F.up.
ráil-
al-
más liaria stb. stb
rovarokért
kívánom
kicse-
A. Aigner Lajos
rélni.
"Wagner János,
tanár.
Budapest,
IX.,
Lónyay-u.
11.
Kun-Félegyháza.
Sí
«| ^.
Coleoptera-kereskedés. Mint honunkban a legrégibb és leuna^yobli rovarkerei-kedés tulajdonosa, ajánlom magángyüitökntk, iskoláknak, ga/dászoknak és erdészeknek 8UUÜ hibátlanul megliatározott honi és kültr)Lli 1 íjból álló rovarkészletemet. Honi faunánk közönséges és legritkább fajai nagy számban, továbbá több száz exotikus faj. Iskolák részére gj'üjtcménj'eket olcsón állítok össze. Honi gyjtkkel s/;ivesen lépek csert viszonyba.
l>
Megkeresésre nyomatott árjegyzéket ing^'en és bérmtntve küldök.
\lerkl Ede Német- Bogsánban (Krasso-Szni-énymó-gycy',
# ^.
-ao
Balkáni lepkékkel és bogarakkal
jutányos
ároia,
jegyzékkel pedig itigyen ssolfiál
Haberhauer József Slivno
— Bulgária-
sS
&..
Schmidl
H
könyvnyomdája Budapest, szerecsen-utcza
6,
SMITHSONIAN INSTITUTION LIBRARIES
3 9088 01427 0086
