Aa/. /2 ?6i .R873
ENT
yW ¥
/906-- s?eH-
4KJ88 01427 0714
QL 461 R873 ENT
S.fí
5tí
5'
gTo-ü
8* XIII. kötet.
1906.
Szeptember
7.
füzet.
ROVARTANI LAPOK HAVI FOLYÓIKAT különös tekintettel a hasznos és kártékony rovarokra.
* 0«
BED
ALBERT BÍRÓ LAJOS D«- CHYZER KORNÉL ENTZ GÉZA MOCSÁRY SÁNDOR
D«-
KÖZREMKÖDÉSÉVEL
^ »
SZERKESZTIK
A.
AIGNER LAJOS
és
CSÍKI
ERN. f*7
é@jfck\
Ne
xítf?
BUDAPEST, 1906. ROVARTANI LAPOK SZERKESZTSÉGE és KIADÓHIVATALA FHERCZEG SánDOR-UTCZA 19. VIII.,
SflP
717 717 7X7 7*7 71? 7*5 7*7 7*7 7*7 717 7*7 71? 717 71? 7*7 7*7 7I» 7*7 717 717 717 7*7 SJj5
Megjelenik minden hónap els napján, július és augusztus havak kivételéve] Elfizetési ára egész évre 8 kor
Tartalom. A
Jablonowski József:
répalevelet pusztító paizsos bogarak.
(Két ábrával.)
...
...
135
Bartal Alajos: Adalék Magyarország légy-faunájához
II.
._.
140
A. Aigner Lajos: Magyarország pillangói XIV.
...
...
144
...
Dr. Fischer Herminius faunájához. Csihi
Ern:
j.
III.
___
....
._.
...
...
._.
Adalék Kassa környékének lepke...
Magyarország
...
....
...
...
...
150
szú-féléi. III. ___
...
...
...
...
155
...
...
...
Irodalom. Beitter
Übersicht
Echn.
Besprochen von E.
A
kir.
utcza
...
1
aark
...
...
.__
...
___
154
állattani
Társulat
hónap els péntekén
Vendégeket szívesen
Aromia.
t
(VIII.
Eszterházy-
lát.
A budapesti entomologusok minden pénteken
.
féle
minden
ülést tart.
16.)
Csiki.
p a
Természettudományi
magy.
szakosztálya
dér
este a Kaszás-
(Muhr utóda) vendéglben (Kerepesi út 14) találkoznak.
Kedvezmény. Az 1897., 1898.,
1899.,
1905-iki teljes évfolyammal
áron
1900.,
még
1901.,
1902.,
szolgálhatunk.
kaphatják. Az elbbi kötetekbl csak
ára 6 kor. Az
I.
és
III.
Új
a
19.)
czímzendök.
1904
elfizetk II.
kötet
és
fele
kapható,
kötetet készpénzen visszaváltjuk.
Az elfizetési összegek kiadóhivatalunkhoz utcza
1903,
(VIII.,
Fh.
Sándor-
A
répalevelet pusztító paizsos bogarak. Jablonowski József. 1 )
Irta
I.
Ez a bogárcsoport, a mely a zsenge koron túl, de az elején lev, vagy a már félig megersödött répát bántja, a. libatopfelék (Chenopodium) révén kerül a répára, mert az itt figyelembe jöv leggyakoribb faj, a paizsos labodabogár
ersödés
(Cussida
nálunk éli
nebulosa
—
1
fájdalom
.)
!
korát
fiatal
—
határozottan
legközönségesebb
a
az említett és
gyomon
útszéli
le.
A
paizsos labodabogár
(Cassida nebulosa
felül
rozsdás vereses, kissé szennyes-zöldes
mm.
hosszú. Feje
eltakarja;
nem
mert
látszik,
a
Lapos
L.).
test,
4—5
színárnyalatú,
mellkas
mindig
paizsa
csápját pedig csak a járkáló bogáron láthatjuk;
vége
fehéres szr, töve pedig olyan vereses-rozsdás szín, mint a test többi része. A mellkas fels része nagy, elül félkör-alakú, hátul ívelt, felszíne közepén kissé bunkós,
szürkés-barnás
szín,
kissé domborodó, széles paizszsá
kisebb-nagyobb, kerekded
Fedszárnya
együttesen
alakult
át;
meglehetsen
és
valamivel
felszíne
sr
tele
van
bemélyedéssel.
szélesebb
melkas
a
küls sarka kissé elre nyúlik, felszíne együtdombom, de küls széle köröskörül lapos karimaszer,
paizsánál, elüls
tesen kissé
oldala hajlott és ívalakban domborodik. felén
kilencz-tíz
borda van
bemélyed pontsor
legtöbbször azonban úgy
;
két kissé jobban
A fedszárny
látszik,
kiemelked borda közé
esik
hogy s
a
két két
egymástól elválasztó harmadik borda olyan alacsony,
vehet
fedszárnyak annyira elmosódott, hogy méltán ki
;
a
felszíne kijár
') Mutatvány szerznek „A ezukorrépa bl, megjelent Budypest, 1906.
Rovartani Lapok XIII. 19u6. szeptember.
mindenik
kiemelked
és közte egy-egy
hogy
veres s-zöldes, neki
a
deák
állati ellenségei"
pontsor pontsort alig
szinte
jelz-név, czímü müvé-
Jablonowski József
136
hogy ködös (nebulosa) kevesebb, fekete
folt,
ezen elmosódott alapszínben látható több-
;
kisebb-nagyobb
vagy pont
is.
lábízek veresek. Potroha
szabálytalanul
és
Lábán fekete,
szín. Cassida deákul paizsot
a
czomb de
szerte
hegye,
széle
a
szét
szórt
szára,
s
a
szennyes-vörhenyes
jelent.
Lárvája lapos test, tüskés testszél, igen élénk zöld szín, fehér foltos, noha a hátát takaró piszok miatt e szín olykor alig látható.
A lárvánál
kivált az öregebbnél, szintén
is.
alig
látszik
A
ru9e/zczúr £fc& j 1.
ábra.
A
'==
=
lárvája. a paizsos Iabodabogár. B ugyanaz felülrl. (Nagyítva Ci
=
C —
halija alulról,
i
mert a mellkas paizsa takarja. A mellkas lapos paizsa elül az két iker, oldalt két-két ágas és hosszú tuskével van ellátva iker-tüske egy tbl ered s úgy látszik, mintha kér tüske volna, a
fej,
;
mely annyira közel egymáshoz
ervdr.
hogy töve összentt. Ugyan-
csak ilyen ágas oldalú tüskével van felszerelve minden
vény
oldala,
A
tüskék
sárga
színek.
Az
utolsó
testszel-
testszelvény
hátán két hosszú, villaszer nyúlvány van, a melyet az
él
lárva
A
répalevelet pusztító paizsos bogarak.
1. >7
hogy így hátán a nedves piszkot (levedmely bizonyára némi védelmet nyújt ellenségei ellen, a lecsúszásban megakadályozza. neki Lába rövid, hegye egy-egy ers, de rövid hajlott karommal végzdik. A lárva, ha megntt, 7— ö mm., villás nyúlványa pedig 35 4 mm. nosszú. Bábja, a mely szintén feltn alakú s a lárvával egy helyen hátra és teste fölé
brét és üldöz
lett
hajlít,
ürülékét), a
—
él,
nem
lapos test, a lárvánál rövidebb és
zdik. Színe
A mellkas
van.
de
zöld,
vég-
paizsa nagyobb a lárváénál, olyan nagy, mint
nyének oldalán egy-egy elre
els
villás
hátán két sárgásfehér sáv
szélei fehéresek,
A
bogáré, de széle elül és oldalt tüskés.
az
feltnen
nyúlványnyal
olyan
bár testhegye szintén két, de rövidebb
farú,
álló,
potroh els
szárnyszerü lemez van, köztük
a legnag3T obb, a többi fokozatosan kisebbedik.
Más
A
labodabogarak.
9 — 10 mm.
viridis
srn,
fekete foltok és felszíne
a
L.),
elbbi-
hosszú, tehát hosszabb és szélesebb az
fedszárnyán
nincsenek
rendetlenül pontozott;
pontsorok,
domborodottabb hátú és zöldszín
nél,
egyidejleg
labodabogárral
paizsos
elfordulhat a répán a zöld labodabogár {Cassida
mely
a
szelvé-
öt
;
bordás pontsorközk szintén hiányzanak róla. Lárvája szakasztott olyan alakú, mint
a-
paizsos labodabogáré, de valamivel nagyobb
és világosabb szín, hátán egy sötétebb
fehér sáv között halad s a
legszélesebb
;
mely a
negyedik
test
a két fehér sáv befelé tekint széle
mellkas tüskéje
hosszabb, mint
hosszabbak és számuk
ama
nagyobb.
is
a
fajnál,
Hátán
a
dékok között lév ürüléke nem csomós, annyira labodán, mint inkább az erdei
mely
a
van,
sáv
szelvényén
a
zeg-zugos
a
rajta
levedlett
hanem
két
;
lev ágak brmara-
Nem
fonalas.
tisztes-fvön
{Stachijs
neve ellenére nemcsak az erdben, de Alföldünk rónáján is közönséges; hogy akad-e a mi szántóföldi és szintén közönséges tarlóvirágunkon (Stackys annua) is, nem
silvatica)
el,
a
mely
tudom.
A hosszúkás labodabogár [Cassida keni oblonga
mm.
Iliig.)
a
hosszú és keskenyebb. Az
nyáról a fekete
foltok-
és
kártevésérl
és
találok megemlítést,
Az
k.
állat-
Vili.,
vagy
és növénytani
zöld;
színe
hiányzanak
pontsorközk
lárvájának eset,
pusztítók irodalmába, juttatta, cs.
él bogár
pontok
felszíne pontsoros ugyan, de a
bogár
vittata
más-
paizsos labodabogárnál kisebb, csak 3'8
—
fedszár-
fedszárnyának
;
nem
megbízhat*')
E nem
bordásak. leírásáról
a me'.y Cassida vittata V.-t a répa-
1870-ben
társaság
történt.
ezen
év
Róla
jun.
l.-i
a
bécsi
ülésén
138
F
r
Jablonon'ski József
uen f el
a
d lovag tett jelentést. Jelentésének 1 ) okán! egy levél
Pardubitz melll kapott.
„A mellékelt boga-
szolgált,
a melyet
rak,
a levél írója, annyira nagy mértékben
írja
ezukorrépát, hogy az egészen
nem
bajon
%
segítünk.
tönkretettnek
pusztítják
tekinthet,
csak a gyökér." Az igaz, hogy a küldött bogár
nvé
l
)
Sitz.
t.
i.
hogy csakugyan
teszi,
i'épát
más
itt
a
j.
a
nagyságban.)
Cassida vittata
kártev ? A a répából csak a gyökér marad meg. állat
is
lehetett a
a
pusztító,
kartétel
valószí-
mely
a
gyekéiig teszi tönkre, holott a labodabogarak
Verhandlungen
44-4r>.
a
(fól
kérdés, hogy vájjon ez volt-e a
módja, hogy
ha
a
Néhány nap multán semmi sem marad meg.
ábra. A paizsos labodabogártól megrágott levelii líbatop
V. volt,
itt
der
k.
k.
Zool.-Bot.
Gesellsehaft
in
Wienl70.
)
A
répalevt.lít pnsztitó paizsos
bogarak.
{Cassida) annyira jellemz levélrágásáról, a szó, hallgat.
Valószínnek tartom, hogy az
más hasonló esetben más bogarat nem talált s
annyi sok után
bogarat (Cassida vittata
jutott
Kaltenbach munkák
szerint
szerint az aczaton
(Spergula)
s
melyrl
meg
vádolta
a
lesz
az
mái-
keresés
futólagos
kezeügyébe
a
így
alább
mint
illet,
megtörtént,
Vili.)
139
véletlenül
kártevéssel
ez utóbbi bogár a csalányon és
(Cirsium arvense
L.) ;
a fekete búzavirágon (Centaurea
a
nigra)
m&s
csibehúrón él.
2 )
Minthogy tehát számottev kárt csak a paizsos labodabogár okoz, az alábbiakban csak
A meg s
Életmódja.
paizsos
labodabogár
kora,
tavaszszal
mint
míg gazclanövénye megn, czéltalabolyong. Majd lassankint gyülekezni kezd a fejld, levelesed
bogár jelenik nul
róla lesz szó.
libatopon.
eleinte,
Május elején
Puszta-Poón
párosodik.
topon május 4-én
növényrl
a
srn
párosodott
és
(Almássy
srn
gróf uradalmában) 1905-ben a czukorrépában
vígan
Imre
kihajtó liba-
röpködött
egyik
másikra; ugyanez év május 26-án Nagyhortobágyon
a tavaszi búzában hatalmasan
megntt
de a libatop levelén
folyt a párosodás,
libatopon szintén javában
már
sok
volt
a
letojt
Két évvel korábban pedig Puszta-Varsányban feljegyeztem, hogy június 10-én a libatopon még igen kevés tojás van és igen sok parányi lárva között akad egy harmadnyira felcserepedett nagyobb lárva is, a mely a libatopnak (valószínleg Chenopodium album L.) levelét annyira lerágta, mint a miként azt az akkor szedett s itt bemutatott egyik példány felére kisebbített képén láthatjuk. De június 27-én volt ugyanott teljesen kifejldött tojás
is.
bogár
is.
Ezekbl
az adatokból tehát nyilvánvaló,
hogy a labodabogár
lassan gyülekezik a labodán, tojás lerakásának ideje pedig elhú-
zódhatik egészen június végéig.
Tojását a libatop levelének fonákjára
tojja,
de ha e gyom,
sr, árnyékos búzában, bükkönyben vagy nagyobb gaz között terem, látható a tojása a levél színén is. Tojását kis csomóba tojja. E csomó körülbelül olyan nagy, mint 10 15 tojás van és sr, a bogár fél teste. Egy csomóban 6 ragadós, kocsonyás anyaggal annyira be van takarva, hogy a
teszem
azt
— —
tojás alakja csak kevéssé
egymás 2 j
A
rétegben fekszik a
fölött két
Kaltenbach
Tojása
látható.
hosszú és szennyes zöldes-fehér.
J.
H.
:
hosszúkás,
1
mm,
egymás mellett és csomóban. A frissen letojt
tojás
Die Pnaiizenfeinde. 1874.
—
64. és 527.
i.
Jablonowski József
140
tojáscsomó olykor halavány hússzín-veresnek látszik. A hol eddig figyelemmel kisértem, akad a libatopon mindenütt, Magyar-Óvár libatopos utczájától kezdve le egészen Brassóig útja,
gyomos
földje,
ha terem
rajta,
a libatop,
s
a
mez
fertzve
minden lehet
e
bogár tojásával.
A kikel
lárva keskeny, de nagyjából
már
olyan
is
alakú,
megntt lárva. Ilyenkor még karcsú és farnyúlványa igen hosszú. A tojásból kikelt lárva teste 0'8, a nyúlványa pedig majdnem 1 mm. hosszú, idvel a test 1*15, a farnyúlvány mm., míg késbben a farnyúlvány aránylag rövidebb lesz, mert a test 1*6, a nyúlvány pedig 1*38 mm. Ez az arány azután majdnem állandó marad. mint az egészen
1
Adatok Magyarország légy-faunájához. Irta
Bartal Alajos.*) II.
Fam. Conopidae. Myopa stigma Mg.
Bp.,
Khid.
—
Glossigoua bicolor Mg. O-Buda. Zodion cinereum F. Tisza-Alpár, Conops vésicularis L. Bp. Physocephala .pusílla Mg. Khid.
occulta
Mg. Köhid.
Khid.
Fam. Muscidae. Meigenia bisignata Mg. Khid. Masicera silvatica FII. Bp.. Yiseg.
—
scutellat
i
Rndi. Bp.
Parexorista rntila Rndi. Yiseg. Ceromasia ferruginea Rndi. Bp. Phorocera cilipeda Rndi. Koroncs. Bot/i ria pascuorum Budi. Bp., Khid., Tata. Setigena caesifrons Schin. Viseg.
—
Gonia fasciata Mg. Bp. ornata Mg. Félegyháza. Cnephalia bisetosa BB. Khid. Baumhaitei ia goniaeformis Mg. Bp., Ó-Buda. Macquartia chalybeata Mg. Bp., Khid., Terchova, Sesiophaga glirina Rndi. Khid. Demoticus frontatns Bohém.
Khid
Dolgozat a budapesti Paedagoghmi biológiai laboratóriumából. a legsrbben elforduló helyneveket esetleg rövihasználjuk, pl. Budapest = Bp., Khidgyarmat = Khid., Tatadítve is Tóváros = Tata., Visegrád = Viseg, *)
!)
B jegyzékben
141
Adatok Magyarország légy- faunájához.
Aphria longirostris Mg. Khid. Leskia aurea FU. Koroncs. Oliveria
brassicaria
F.
laterális
Ocyptera bicolor
Bp.,
Oliv.
FU. Khid.
- -
Khid.
—
Tisza-Alpár. interrupta
pilipes
Lw. Khid. -
Mg. Khid., Pécs.
Fahricla ferox Mg. Viseg., Terehova, Mehadia.
Mg. Khid. Tüchina fera L. Félegyháza, Harta, Hatvan, Viseg., Khid., Terehova. Plagia ruralis FU. Bp., Khid. Pelleteria tesselata
.
Cyrtophlebitt nigripalpis Rudi. Viseg. eristata F. Khid. Oymnosoma rotundatum L. Khid.
Síphona
—
geniculata Mg. Khid., Libád. Bp., Hatvan, Viseg., Tisza-Alpár,
Stylogymnomyia nitens Mg. Khid. Cevcomyia curvicauda FU. Viseg., Libád. Besseria melanura Mg. Viseg., Khid. Psalida simplex FU. Khid. Phasia analis F. Khid., Tata. kövesd; Terehova.
Ánanta
laterális
—
crassipennis
Mg.
Mez-
Mg. Khid.
Allophora pusilla Mg. Bp., Hyalomyia obesa F. Khid. Clytia continua Pz. Khid. Phyto melanoeephalus Mg.
Khid.
—
helrola
Bp.
—
Mg. Khid. parvicornis
Mg.
Bp.,
Khid. Styloneuria Mariit BB. Bp. Tephromyia grisea Mg. Koroncs Cynomyia mortuorum L. Bp. Onesia sepulcralis Mg. Bp., Viseg., floralis E. Desv. Bp., Terehova.
Tata.,
Terehova.
—
—
v. earnatia RndiSarcoplmija coerulescens Rndi. Terehova. Khid. atropos r. filia Budi. Bp., Visegv. agricola Mg. Bp.. Viseg., Khidvar. noverca Rndi. Bp, melanura v. privigna Rudi. Bp., Khid., Tata., Terehova. - clathrata Mg. Bp. erythrura v. eonsanguinea Rndi. M
Bp.. Harta, Viseg.,
— —
—
—
—
—
Ágria hungariea BB. Khid.
Miltogramma oestracea Mg. Khid. Nemorea macidosa Mg. Khid. Dexia rustiea FU. Khid., Tata. Diner a grisescens FU Khid. Mgiocera carinifrons FU. Terehova. Stomoxys calcitrans L. Bálványos. Pollenia rudis F. Bp., Harta, Khid., Tata., vespillo Mg. Terehova. Myiospila meditabunda F. Bp. Gramphomyia maculata Scop. Koroncs.
Terehova.
—
Bartal Alajos.
142
Musca
domestica
—
Khid.
L.
corvina
F.
Khid.,
Bp.,
Mehádia. Plaxemyia vitripennis Mg., Khid. Cyrtoneura paseuorum Mg. Bp., Khid. Mesembrina mystacea L. Terchova Pyrellia seren Mg. Koroncs aenea Ztt. Koroncs. Lucilia regina Mg. Bp. -- caesar L. Bp., Viseg., Félegj háza, Harta, Khid. sericata Mg. ruficeps Mg. Bp. Bp., Tata.. Kassa. comicina FII. Terchova, Koroncs. Calliphora vomitaria L. Bp., Terchova. erythroceph.il a Mg. Bp., Khid., Bálványos. grönlandica Ztt. Bp. Arieia lucorum FII. Bp. serva Mg. Bp. erratica FII. Harta. paliida F. Khid.
—
i
7
—
—
— —
—
— — Spilogaster vespertina Bp., Viseg. — duplicaia Mg. Bp., Khid. — wbana Mg. Viseg. — pagana F. Bp. separota Mg. Hydrotaea dentipes F Bp., Khid. — scambus Ztt Bp. FII.
-
Ophyra leucostoma FÜ. Khid. Homalomgia canicularis L. Bp., Ó-Buda, Khid.,
—
—
scalaris
serena Zeit. Bp., Terchova. Hybemyia variata FII. Khid. strigos FII. Bp., Khid. ánevella Mg. Ó-Buda, Khid. -- coarctata FII. criniventris Ztt. Bp., Libád. seticrura Rndi. Khid. nicilaris Rndi. Khid., Tata. cardui Mg. Libád. F.
Bp., Tata.
—
—
—
Viseg.,
i
Khid.
—
—
—
Anthomyia
—
Khid.
pluvialis L. Bp.,
-
Rndi.
procellaria
v.
-
pen-
—
Koroncs. suleiventris Rndi. Khid. cilicriira Rndi, Bp., Khid. radicum L. Bp., Viseg., Khid. Khid. rufipes Mg. Bp Hylephila buccaia FII. Bp. cwunilineata Ztt. Bp. vicauda Ztt. Bp. Mcq. scpia Mg. Bp., Terchova. floccosa Bp. cilicrura Rndi. Tata. Coenosia nigridigita Rndi. Bp., Viseg., Khid. tigrina F. Bp., Viseg., Khid. villipes Rndi. Bp. Rndi. agromíjzella Bp.
albicincta FII.
-
—
,
—
—
—
-
—
—
Bp., Viseg.
Schoenomyza
FII
litareíla
Khid.
Li>pe melaleuca Lw. Khid. Cordylura pubera Jj. Khid. Amaurosoma flavipes Fii. Bp. Scatophaga stercotaria L. Bp., Khid. Terchova.
Helomyza
univittata
v.
Ross.
-
-
meidaria
F.
Bp.,
Khid.
Blepharoptera flavicornis Ltr. Bp., Ó-Buda.
Cormoptera limbaia Mg. Bp. Limnia unguicornis Scop. Khid., Libád. Ortalis centralis F. Viseg.
RivelUa syngenesiae F. Platystoma seminationis Ulidia erythrophthalma Sapromyza plumicornis
Bp.
—
ruficeps
—
ruficeps L. Bp., Viseg.,
Khid.
Khid. F. Hatvan, Tata.
Mg. Khid. Fali Khid., Libád.
Mg. Bp., Viseg., Libád.
—
obsoleta Fali.
Adatok Magyarország Ugy-faunájához.
Í1H
Lauxania aenea Fali. Khid. Lonchaea vaginalis Fali. Bp. Oxyphara miliaria Schrk. Bp. Tephritis pulchra Lw. Bp. conj uncia Lw. Khid.
—
Uréllia stellata
Fuessli.
Sepsis cynipsea
L.
Khid. Nemopoda Khid.
Khid.
F
cylindrica
Themira putris Mg.
Viseg.
Bp.,
—
Khid.
Félegyháza,
—
Mcq.
pectoralis
stercoraria R. Desv.
Ó-Buda.
B|>.,
Piophila casei A. Terchová, Szegimalom. Madiza glabra Fali. Bp. Calobaia ephippiiim F. Khid.
L Khid.
Miciopeza corrigiolata
Psila rosae F. Ó-Buda, Khid. Platycephala umbraculata Mg.
Meromyza
Khid. Khid.
Mg.
variegata
L.
saltatrix
Khid.,
Libád. Centor bereris FII. Khid. myopinus Lw. Khid. Haplegis divergens Lw. Khid., Libád. Chlorops taeniopus Mg. Viseg., Khid. Oscinis maura Fali. Bp.. Khid. frit L. Bp., Khid. humeraUs Lw. Bp. trilineata Zíí.Khid. Siphonella pum lionis Bjerkand. Khid. Oymnopa subsultans F. Bp.
—
—
—
—
-
ITydrellia griseola Fali.
Bp
,
Khid.
Stegana cur^ipennis Fali. Khid. Gilona distigma Mg. Bp. Bp., Drosophila transversa Fali. Khid. funebris F. Libád. - - fenestraturn v. melanogastep Mg. Bp. graminum v.
—
Bp Khid. Opomyza aerminationis L Khid. Baliopfera hipanctala Fali. Khid. Geouííjza combiyiatá L. Khid. Ochthiphila polystigma Mq. Khid.
griseol
/
Zett.
,
—
Khid.
florum P.
—
aridella
Khid.
Fali.
Lobioptera sp)eciosa Mg. Bp.
Agromyza
rt'gripes
ptdicaria Mg.
Phytomyza
Khid. affinis
Mg,
—
Fali.
Borborits genicidatus
Bp.,
Khid, --
cavbonari Bp.
Mcq
-
Bp.,
Zll.
morinella
obscurella
Khid.
Fali.
Khid.
tiaji-r
Mg. Bp.
equinus Fali. Bp. pasiint F. Sphaerocera substdtans F. Ó-Buda, Khid. entosa Sienh. Bp. Limosina pumilio Mg. Bp. Micophorus ve'utinus Mcq. Bp., Khid. Plutypalpus /larlpes F. Bp., Khid. bicolor F. Viseg., Pegomyia sebaria 11''/. Viseg.
—
—
—
Fam. Hippoboscidae. Hippobosca equina Lin. Khid.
Khid.
-Zett.
Khid
Khid.
Khid.
Magyarország Irta
pillangói.
Aigner Lajos.
.4.
XIV.
Vanessa polychloros
14.
Linné, Systema
Naturae.
X.
Ed.
europ. Schmetterl. in Abbild.
Alapszíne sárgás
elüls szegélyén 3 fekete
folt
szintén
szegélyén nagy
fekete
2
folt
mellette
fekete,
világosabb
Alul feketés barna,
el
13.
van.
Az
mm.) Igen
péklányok
s
jelentkezik.
az alsó
barnák.
sötét
közepétl jul. könagyok (50—01
jun.
szín
elüls
szárny
folt
lábak
az
bels
2,
vonalakkal;
többnyire igen
ritka a kisebb és élénkebb
szárny
egymástól alsó
A
Hazánkban országszerte igen gyakori,
A budapesti
A fels
sárga
sötétebb
szárny közepén sárgás pont mutatkozik. zepéig.
(1777).
1.
szárny közepén
kifelé
és
fig.
foltokkal.
a
;
Esper, Die
(1758);
tab.
melyeket
áll,
apextól sárga foltok különítenek
szegélyén
477. I.
fekete
vörös,
F, 1 )
ab.
pyromelas
Frr.-).
melyet eddig csak Eperjesen és Malomvizen figyeltek meg. Petéje bordó alakú, a nstény nagy csoportokban (200-ig) levelekre rakja
le.
Hernyója
szürkés
mm. hosszú; május közepétl
kez
hátán
barna,
tüskés,
június közepéig társasán
éi
60
követ-
növényben:
Ulmus campestris (szilfa), Sallr álba (fz), (rezg nyárfa), Cerasophora dulcis es acida (eseresnye és meggyfa). Pyrus communis, malus és cydonia{\\Oxte-, alma- és birsalmafa), kivételesen Cornus mas (somfa), délszakon Populns
tremul.i
Celtis ausiralison
(ostorfa)
Bábja barna,
feje
is.
kéthegy, hátán néhány fémes
folt
mu-
tatkozik.
Parasitái:
Tachina omnivora
(L.)
Swed
,
polychlori Rtzb. Chalcidida-fajok
Bouebé, Braconida-faj luctatorius L.
;
;
;
Amblyteles camelinus
Ichneumonida
Exorista
Brischke,
Mg.,' Eutachina larvarum Htg. Díptera-fajok
Pteromalus puparum Mierogaster fossulata
Wesm
es
Szilézia
III
- IV..
VII— VIII., Morvaország IV, VII, VII..
Bukovina és Románia VI ]
)
-)
Polychloros
:
igen sáriin.
Pyr: tz. melas: fekete.
,
Ichneumon
fajok.
Elfordul az összes szomszédországokban, es F.-Ausztria
inclinat.i
—
VII
VIII.,
még
pedig:
Kariatida,
Csehország, Galiezia
VIII.
A.IV.,
HL—IV.,
Magyarország
145
pillangói.
Algírig 60
Elterjedési köre: Stockholmtól
— 30
Himalájáig 20°) és Spanyolországtól Japánig 10
Vanessa xanthomelas
15.
Esper, Die
Schmetterl.
europ.
a
Esp. 1 )
Abbild.
in
(Ázsiában
— 160°.
I.
tab
63.
fig.
4.
(1777.)
A
a fels szárny Különben igen hasonló az elbbi fajhoz, csakhogy alapszíne élénkebb szín, küls szegélye csipkésebb az alsó szárny elüls szegélyén a sárga folt
szárnyak alapszíne élénk sárgás vörös; eltt
csúcsa
fehér haráiitos
kis
folt
áll.
;
küls szegélye
lábak
barnás
—
mm.
nag\obbára
ritka,
csak
helyenkint és fleg hernyó alakjában olykor gyakori.
Fzek
körül
látható,
alig
szélesen
fekete
a
;
55
sárgák. Alsó lapja világosabb színezés. Kifeszítve
A
Tengermellek
aránylag
helyen
kevés
el
fordul
62 Magyarországon,
egész
kivételével
és
de
szokott repkedni június júliusban.
Eperjesen,
némely
ahol
évben
mennyiségben
nagy
igen
tenyésztették, többféle eltérését figyelték meg. Ilyenek:
fekete foltokkal és igen
kék pettyek igen aprók
Kék
igen nagyok
;
és valamint
csaknem
3.
széles ;
2.
fekete
Nagy
melyben
szegélylyel,
a
A szegély kék
tünetii,
kék
pettyei
A
szegély
igen
széles
pettyek nélkül az
1.
;
4.
fekete
összes
foltok
elmosódott,
az
alsó szárnyon csak alul van két nagy kék petty; 5. Az ab. Chelys Mitis 2), melynek fels szárnyán a costálib 3 nagy folt egybefolyt, az alsó azonkívül tövén és közepén egy-egy fekete petty áll ;
középs
szárny
foltja a
rendesnél
kétszerte
nagyobb.
A
törzs-
alakhoz úgy viszonylik, mint az ab. testudo a polychloros-hoz. I) a h s t r ö m Gy. Eperjesen 1899-ben hermaphroditát is tenyész1
tett
;
balra
?,
jobbra
£.
Hernyója fekete, hátán két fehéres hosszanti vonal 50 mm. hosszú. Május elejétl a tüskék feketék, 45
—
Salix
elejéig társasán él
(fzfélék),
Ulmus
caprea,
:
Elfordul VII.,
a
;
Amblyteles eamelinus
következ
Populus (nyárfa) féléken.
!)
A
2
Chelys, csalány.
)
vöröses fekete.
Blepharidea
Wesm.
VI— VII.,
vulgáris
Ichnemonida-faj.
szomszédországokban
Salzburg, Cseh- és Morvaország
Bukovina VI— VII. V., Bulgária,
le,
június
acuminata, glanca és vitellindn
carripestrison (szilfa) és
Bábja vöröses barna, fémes foltok nélkül. Parasitdi Macháira serriventris Rdi., Mg. Diptera-fajok
fut
:
A. -Ausztria
Szilézia
Románia VII— VIII.
VII— IV.,
IV.
146
A. Aigner Lajos.
Kis-Ázsiáig 60
Elterjedési köre: Szt.-Pétervártól
szásztól Japánig 25 4.
-
—40
és
El-
160°
nem. Polygonia
Hl). 1 )
(Grapta Kirby.)
A fels szegély hajlítottabh, a bels zug kiállóbb mint az elbbi nemnél; csak az egyik fajnál {L-album) egyenesebb a bels szegély. A tapogatók srn pikkely/ettek, a rövid pikkelyek közt kevés a puha szr; középs ízlik nem megvastagodott,
végs
kékkel borított, 1.
A hernyó
ízük rövid.
a
hengeres,
Mindkét szárny elüls szegélyén fehér
folt áll
...
Mindkét szárny elüls szegélyén nincsen fehér 2.
3.
kemény
ágas-bogas
tüs-
báb púpos, többnyire fémfény, feje kethogy. ...
folt
...
2
...
8
alapszín sárgás vörös; az alsó szárnyon alul L- vagy
a'a
L-album Esp. V-alakú felié- rajz van ... ___ ... ... Az alapszín sárgás vörös; az alsó szárnyon alul C-alakú ... C-album L. fehér rajz van __: ... ., ... ... '2 rozsdás alsó szárnyon az alul apró Az alapszín barna; fehér vonal van, mely szöget alkot Egea Cr Polygonia L-album Esp. 2 )
16.
Esper, Die fig.
3
ií
50
europ. Schmetterl.
a,
b (1780);
I.
2.
II.
p.
szárnyak alapszíne sötét sárgás vörös, ;
a
fekete
a,
rajzolat-
fels szárny elüls szegé-
háromszög alakú fehér
folt
van. Mindkét szárny
szegélye fekete, mögötte befelé sárgás pettyek sorakoznak.
középs
szürke és barna színnel márványozott, fehéres az
alsó
58
65
szárnyon
fehér
mm. A Tengermellék
tí2.
236 (1885).
olyan mint a Vanessa polychloros-é lyén, a szárny csúcsán
tab
69,
p.
Mars hall & Nicéville,
Vau-album
(1787);
Butterflies of India
A
Abbild.
in
V-album Eabricius, Mantissa Insectorum
L-
vagy
kivételével
V-alakú
rajz áll
Alul
sávval
;
Kifeszítve
csaknem egész Magyarországon,
de aránylag kevés helyen található jun. -júliusban
Hernyója feketés barna vagy sárga sávval és sárgás tüskékkel,
szürke,
45-50 mm.
hátán
hosszú.
következ növényeken: Betulus Ulmus campéstris (szilfa), Hippophae
júniusban társasán
él
szeles
Május-
"/hu (nyírfa),
rhamnoidei Alnus (égerfa), Oroszországban Ribes grossularián (egres) Bábja barnás szürke, 4 ezüst folttal.
Salix
(fz),
(kipófa), is.
kékes
x )
-)
Pólus
A
:
sok,
fehér L.
gono
:
térd. szöglet.
Magyarország
Parasitája
147
pillangói.
ArgyrojihyJax "pupvpkacja Rdi. Diptera-faj.
:
Elfordul a következ szoniszédországokban A.- és F.-Arasztria IX, Cseh- ós Morvaország VI—VII., Szilizia VÍI -VIII.. BuIX, Románia VI — VIII., Bulgária. kovina VII Elterjedési köre Kasantól Kasmírig 56 S»5° és Karlsbadtól Japánig 31—1600. :
—
:
Polygonia C-album L
17.
Linné, Systema
Naturae.
europ. Schmetterl.
477
X.
Ed.
Abbild.
in
tab.
I.
1
)
(1758);
Esper,
13.
tab. 59.
fig.,
Die fii;'.
3.
(1777.)
Alapszíne sötét rozsdás barna vagy sötét szegély
Fels
barna,
sötét
szárnyán
sárgás
elüls
az
vörös,
a
szegélyen
3,
fekete folt áll. Az alsó szárny közepén 3 és bels szegélyén középterén 2^-3 fekete folt van, a széles barna küls szegélyen 1
C-alakú fehér rajz látható.
baríia pettyek sorakoznak, alsó lapján
Hazánkban országszerte két ivadékban fordul el (jun. közepétl jul. végéig és aug. közepétl okt. közepéig s kitelelvén május kivált szilfák közelében szokott röpködni. Az 1. ivadék szavégéig,) bályos nagyságú (40 46 mm.) Ennek két alakja különböztethet meg: 1. Az egyik vöröses barna, erteljes rajzolattal, alul egyszín barnás szürke vagy t fell feketés barna, küls felén barnás szürke 2. Világosabb, csaknem sárgás barna, megfogyatkozott ;
—
;
rajzolattal
küls f-
;
alul
is
felén pedig
Esp. 2),
album
C
helyett
Anker
pesten s
f
barnás
világos
melyen
olykor az alsó szárny kor
azaz
világosabb,
fels
a
foltjai
t
:
szürke.
szárny
szürkés
fell
Közte
az
ritka
ab.
eostalis fekete foltjai,
némely-
egybefolytak, alul pedig
is
barna,
Budafekete egészen mely Lajos fogott egy példányt,
mutatkozik. (Pozsony, Eperjes,
Nagyág),
teljesen rajztalan volt.
A
ivadék,
II.
Harcourt)
4 )
nagyol)b (48 mm-ig)
aránylag kisebbek
foltjai
Hutchinsoni
a var.
;
mm.
els 6
nyeken
él
:
gyr
Urtica dioica
és
és
urens
A A
3 )
Hutchinson angol lepkész után.
)
Az arany sárgás.
4
fehér C.
fehér
zöld
vöröses sárga,
2)
i)
(Budapest, Puj.)
lapos, kékes
hosszú. Május-júniusban
f.
lutcscens
{var.
alapszíne sárgás barna, fekete
alul barnás.
Petéje hosszúkás, fölül
barna, hátán az
;
Young 3 )
szín.
a többi
Hernyója 35
fehér,
augusztusban következ növé(csalány),
Ulmus
campestris
148
Aigner Lajos
Humulus
(szilfa),
Corylus avellana
lupulas
Padus
(komló),
(mogyoró),
Lonicera
vulgáris
xylosteurn
(zelnicze),
rubrum és grossularia (ribizké és egres), Rubus idaeus Carduus (bogács), Bábja vöröses barna, fémes foltokkal. Parasitája
Pteromalus puparum
:
Elfordul
az
A.-Ausztria VI - VII
Swéd.
(L.)
VIII—IV.,
(inalna).
Chiileidida-faj.
még
szomszédországokban,
Összes
Eibes
(loncz),
pedig:
Karinthia III— X.,
Morvaország V. IX., Galiczia IV., Bukovina III V., VII -VIII., IX--X. 40° és SpanyolElterjedési köre: Lapphontól Kis Ázsiáig 68 10—160° országtól Japánig és Észak-Amerikáig. ,
—
18.
C
r
a
me
Polygonia Egea
Papillons exotiques. Tab. 78.
r,
Cr. 1 )
fig.
Her bs t
C. D. (1778);
& Jablonsky, Natursystem aller lnseeten. Tab. 160. fig. 5. 6. (1784); triangulum Fabricius, Entomologia systematica III. 1. 125 (1793); Van album Esper, Die europ. Schmetteri. in Abbild.
tab. 52.
I.
Alapszíne világos rozsdás barna
elbbi
fig.
(1777).
;
sárga vegyülettel, sötétebb szín finom
harántos
az
vörös,
vonalakkal
és
—
40 55 mm. Hazánknak csakis délibb fekvés vidékein,
el
ritkán fordul
A
mint
barnás
az alsó szárnyon két apró fehér vonal van, mely szöget
;
alkot. Kifeszítve
ts
olyan
a foltok azonban jóval kisebbek. Alul
fajé,
foltokkal
1.
rajzolata
3 ivadékban. (ápr.
meglehe-
ott is
— máj., jun. —
jul.
és okt.)
nyári ivadék az ab. j-album Esp. 2 ), melyen a fels szárny
szegélyterén
lev
A var. autumnalis nagyobbak. Ezen két alakot
két fekete petty hiányzik.
Stef. 3 ) élénkebb, vörösesebb, pettyei
figyelték meg. Ez a faj hazánkban éri el elterjedésének legészakibb határát. Hernyója kékes szürke vagy halvány fekete, sárga és fekete
esak Fiúménál, Portorén és Losinján
harántos sávokkal. Tápláló növényei: Salix
(fz),
Lonicera
Ulmus
és Corylus
(loncz)
Urtica
(szilfa),
Parietária diffusa (csalány),
(mogyoró).
Bábja
Ribes
(falf),
'ribiszke),
tüskés,
barnás
szín, olykor ezüstös foltokkal.
Elfordul VII
— Vili.
a
szomszédországok
Elterjedési köre: Nagyváradtól
vencetól Persiáig 23
—
70°.
*)
Aegea, Aphrodité mellékneve.
2 )
A
)
Az szi.
3
közül
csupán
Krajnában
és Bulgáriában.
fehér
j.
Cyprusg 47
— 35°
és a
Pro-
Magyarország
6.
149
pillangói
nem. Arachnia Hb. 1 )
Az alsó szárny középséjtje nyitott; a bozontos szrös tapoközéps íze nem megvastagodott, a csáp bunkója tojás alakú. A hernyó hengeres, tüskés. A báb feje kéthegy. Európában csak egy fáj él.
gatók
19.
Linné,
L. 2)
Arachnia Levana
Systema Naturae.
Ed. X.
europ. Sehmetterl. in Abbild.
480
I.
(1758);
tab
15.
fig.
Esper, Die 2 (1777).
Szárnyainak alapszíne vöröses sárga, számos fekete pettyel, a fels szárny csúcsán
bennük hálószer világos vonalak vannak 3 apró fehér petty
áll.
Alul a
barna,
;
sárga,
fekete
ibolyás
és
színnek hálózatos rajzolata látható.
Hazánkban országszerte két ivadékban gyakori, márc. — ápril. második jóval na33 mm., és jul. aug. Az I. ivadék 25 gyobb, 30—42 mm. Az I. ivadéknak szép eltéréseit figyelték meg Eperjesen, ilyenek: 1. oly példányok, melyeken a két szárny
—
—
lev
a,
számra és terjedelemre nézve megfogyata ttér ellenben sötétebb, koztak vagy teljesen hiányoznak, csaknem egészen fekete 2. olyanok, melyeken mindkét szárny elüls és küls szegélye és ttere egészen fekete, csupán a középterén
foltok
;
középtér világos szín, minden rajz nélkül 3. olyan példányok, melyeken a középtér szintén rajztalan, a szegély eltt elhúzódó fekete sáv azonban igen keskeny, a ttéren pedig néhány nagy négyszög alakú fekete folt áll. A II. ivadék, a var. prorsa L. 3 ) alapszíne fekete, a két szárnyon végig húzódó középs szalag többnyire keskeny, olykor széles, fehér vagy részben halvány barnás, a ttér apró pettyei fehéresek, a szegélyen vöröses barna vonal fut le, mely a fels szárnyon esak a bels szegély felé tisztán látható, az alsó szárnyon pedig ketts. Rendszerint a törzsfajnál gyakoribb. Hermaphrodítáját (balra ?, jobbra j) D a h s t r ö m Gyula fogta ;
1
Eperjesen.
A poriima
II.
ivadék közt, inkább
O. 4 ).
sz
felé,
mely színben a Levana-hoz
lep áll
fel
közel,
sávjai és foltjai sárgás barnák, kivéve az apicalis
marad
fehér
>i -')
:i
)
4 )
;
rajzban ellenben a
a Levana rajza Római istenn neve.
Arachnia pók, Prorsus
egyenest.
:
Porionus
:
találékony.
prorsa-hoz miatt.
a
ritkább
azaz:
mely csakhogy
pettyet,
hasonlít,
ab.
összes
L50
lev ketts vonal egy
az alsó szárnyon
melyben
részint egybefolyó
az a rajz, melyet
felel
tab. 7.
terlinge
a
Aigner Lajos,
A.
8
fig. t.
5.
adott
e) f.
3
széles sávvá
fekete toltok sora
alakult
Ennek
áll.
át,
meg-
Hofmann (Gross-Schmel teriinge 2. kiad. Másik alakja az, melyet Spuler (Sehmet-
ábrázol.
c)
Ez utóbbi egészben közelebb áll a prorsa-hoz, de tarkább, mennyiben a fekete alapszínen az elbbi alaknak rajzolatait
viseli
ugyan, de középs szalagja,
halvány
igen
teher, a szegélysáv pedig élénk sárgás
barna (szélesebb mini az
A porima-t csak Tavarnok, Torna, Párád, Eper-
említett, rajzon). jes,
olykor
barnás,
Szilágy-Oseh, Nagyág. Fuj és Lipik környékén figyeltek meg.
Petéje hosszúkás, fölül lapos, zöldes szín. Hernyója fekete vagy barnás sárga, fekete sávokkal, 30 34 mm. hosszú; májusban és szeptemberben Urtica dioicán (csalány) él. Bálija barna, olykor fémes foltokkal. A báb kitelel, ellentétben a, többi Vanessákkal, melyek lepkéje kitelel. a Parasitái 1. Levana-i\ak Machaira serriventris Rdi., Phorocera vernalis R. D., Blepharidea vulgáris Mg., Phryxe puella
—
:
R. D. Diptera-fajok
;
2.
a,
Argyrophylax pupiphaga
prorsa-n&k
:
Phryxe
Machaira
Rdi.,
Vanessae R.
D.
;
Diptera-
serriventris Rdi.
fajok.
az
Elfordul A.-
Ausztria
IV— V.,
IV— V., VJ- VIII.,
szomszédországokban,
összes VIII
IX.,
Bukovina
F.-Ausztria
IV— V.,
IV— V., VII—VIII.,
még VII.
,
Románia
pedig: Szilézia
V— VI.,
VII— IX. Elterjedési köre: Szt.-Pétervártól a
Paristól Koreáig
Kaukázusig
t>0— 40
20— 16(h
Adalék Kassa környékének lepke faunájához. Összeállította Dr. Fischer Tíerminius, III.
Pseudoterpma pruinata Hufn., igen gyakori.
Geometra Papilionaria Euclüot
is
L.
ritka.
smaragdaria F
ritka-.
Nemoria porrinata
Íj.
Thalera fimbrialis Se.
igen gyakori.
nem
ritka.
és
Adalék Kassa környékének lepke-faunájához.
Hemithea Acidalia
gyakori
—
ritka;
Hiif'n.
Hnornata Hw.
—
gyakori;
Se.
közönséges;
nem
ritka
;
—
—
—
immorata L
nem
—
ritka;
—
közönséges;
—
Gze;
*marginepunctata
Thnbg.
similata
— dimidiata — nem
*rufaria Hb.,
aversata L. és ab. *spoliata Stgr.
;
Hb.
strigilaria
Mull. ritka.
strig.ita
trilineata
ochrata Se.
-
;
151
ritica;
rubiginata Hnfn.
h«'«n
immutata
nem
L.
gyakori;
L.
—
ritka;
ornata
Se. gyakori.
Ephyra pendularii 8.
punctaria
Cl.,
Rhodostrophia vibicaria
Timandra amata
L.
rufiáliaria
H.
gyakori.
Cl.
nem
Lythria purpuraria L. és
ritka.
rotaria F. gyakori.
v.
g.
—
lOrtholitht plumbaria F. közönséges;
-
és
L.
ritka.
—
limitala Se. közönséges;
*cervinata
moeniata Se. gyakori;
Schiff;
— bipunc-
Inna Schiff. közönséges.
Minoa murinata
Se. gyakori.
Lithostege *griseata Schiff.
Anaitis praeformata Hb. ritka, csak magasabb pontokon; plagiata L. közönséges.
Lobophora polycommata Hb.
ritka.
Cheimatobia boreata Hb. és brumata L. gyakori. Triphosa dubitata L. ritka.
Eiicosmia undidata L. ritka.
Rhamnata
Scotosia
Schiff. ritka.
Lygris *prunata L.
;
— populata
L. gyakori.
Larentiu dotata L. és ocellata L. gyakori ritka
;
—
fiuchtata Cl.
nem
gyakori
siterata Hufn.,
L
közönséges
ritka ;
—
;
;
—
;
—
montanata
ferrugata
L.,
Hw.
v&rberata Se. és rivata Hb. ritka
;
ritka
;
L.
—
quadrifasciaria
és
Schiff.
uiiidcntaria
jnniperata
nem
miata L. és aptata Hb.
és dilutata Bkh.
—
Bkh.
sociata
— unangulata Hw., alaudaria Frr. és higubrata — *albiclata L. — nem L. gyakori; — bilineata — badiata Hb. ritka — comitata L. gyakori. L. közönséges gyakori;
Stgr.
ritka;
tristata
;
;
;
T'phroclystia subnotata Hb. ritka
Abraxas Grossulariata
L.,
marginaía
L.
és adusíata Schiff.
gyakori.
Baptn t&merata Hb. nem ritka Beüinia pusaria L. és ear nthemata Se gyakori. Metrocampu margaritata L. és honoraria Schiff.
Ennomos
aidumnaria
Wernbg.
meglehets
ritka.
gyakori
;
—
r> r
152
quercinaria Hufii.. ab. ritka; -- fuscantaria
—
-
Fische
Herniinius
infuscata Stgr. és ab
Hw., ab.
nem
carpinaria Hb.
ritka;
effusaria és ab. destrigaria
Hb. ritka.
erosaria
Selenia bilunaria Esp. és tetralunaria Hiü'n. ritka.
Therapis Evonymaria Schiff. ritka.
Himera pennaria L. nera ritka. Angerona Prunana L. nem ritka. Uraptergx Sambucaria L. nem ritka,
Eurymene
dolabraria L.
nem ritka, nem ritka,
Opisthograptis luteolata L.
Epione parallelaria
Schiff.
ritka.
Hypoplectis adspersaria Hb. gyakori.
Caustóloma flavicaria Hb. Venilia
ritka,
macularia L. közönséges.
Semiothisa *notatá L.
—
Hibernia rupicapraria Hb. ritka; aurantiaria Esp.
leucophaearia
marginaria Bkh. és defoliaria
;
Aceraria Schiff. és Aescularia Schiff. gyakori.
anisopteryx
Phigalia pedaria F. gyakori.
Biston *hispidaria F. Cl.
igon gyakori
Schiff.,
gyakori.
Cl.
;
—
;
—
pomonaria Hb.
nem
strataria Hufn.
ritka;
—
hirtaria
ritka.
Amphidasis betularia L. gyakori.
—
Boarmia repandata
wana Hb. Fit. ritka
cinctaria Schiff. és (/cinmaria L.,
ritka; ;
—
roboraria Schiff. és
—
v.
Brahm.
infuscata
nem
Stgr.
ritka;
és
sefe-
crepuscularia Hb. közönséges; ab. defessaria
nem
punctularia Hb.
ritka.
Gviophos dilucidaria Hb. ritka.
Fidonia *fasciolaria Rótt.
Ematurga atomaria
;
—
roraria F. gyakori.
L. közönséges.
Thamnonoma wauaria
L. és brunneata
Phasiane petraria Hb.
nem
ritka
;
Thnbg.
— clathrata
ritka.
L. és glarearia
Brahm. gyakori. Eabolia arenacearia Hb. és
g.
ae. fíavidaria l.v. ritka.
Scoria lineata Se. igen gyakori. iVbZa *cicatrkalis Tr. májusban.
Hyloplúla bicolorana Fuessl.
ritka.
Syntomis pheyea közönséges. Spilosoma mendica
Cl.,
lubricipeda
L.
és
menthastri
gyakori.
Phragmatobia fuliginosa
Parasemia
L
igen gyakori.
Plantaginis L. és var. hospita Schiff. rjtka.
Fsp.
Adalék Kassa környékinek lepke-faunájához
153
Diacrisia Sanio L. gyakori.
Caja
Arctia
hegyen és Aboson,
nem
ritka.
nem nem
Oenonistis quadra
L.
igen gyakori.
deplana
Lithosia L.
Cl
irrorella
Esp.
ritka,.
ritka.
Zinek.
lurideola
és
Scabiosae
ritka
:
Trifolii Esp. gyakori; igen gyakori; -- Filipendulae L. gyakori;
—
ab. diniensis H.
Se.,
S.
0.
;
—
gyakori;
Hb.
hfahjsari
ah.
Scheven
*Angelicae
Coonillae Esp. és ab. Trigonillae Esp.
ab.
Caniiolica
Scheven., Achillae
— Lonicerae
Esp., Meliloti Esp. és
Ephiálti's L.
nem
ritka,.
Zygaéna purpuralis Brunnich.,
—
Poda gyakori
ritka.
L.
miniata Porst.
L.
complana
Kassai
a
gyakori.
Cybosia mesomella
Endrosa
völgyben,
és guadripunct iria
L.
L.
mundana
Miltochrista
Csermely
ritka.
Hipocrita Jacobaeae
Ntidaria
igen gyakori.
a
L.
dominula
Callimorpha
L
és aulica
L.
maironula
Perieallia
és
v.
berolinensis Stgr. igen gyakori. 7//o
Pruni
nem
Schiff.
ritka
Globulariae Hb. és Staiicis
;
L. gyakori.
Cochliodon limacodes Hufn.
nem
ritka.
Pachytelia únicolor Hufn. gyakori
;
—
*villosella
0.
Trochilium apiforme Cl. gyakori. Sciapteron *tabaniformis Rótt. $es'£a
Esp.
*empiformis
tipuliformis Cl., vespiformis L.,
és
triannuliformis Frr. ritka.
Cossus cossus L. gyakori, a világosságra is jön. Zeuzera Pyrina L. nem ritka. Hepialus sylvina L. ritka /?ec/« L. nem ritka. ;
Crambus Schiff. Schiff.
— és
*chrysonuchellus
Se.
—
Phlyclaenodes *palealis Schiff.
Hb.
*nubilalis
Epiblema *mendiculana
Tr.
* Steinlidlneriana
—
Schiff.
Ez a nagyon tia-
—
is
—
és
Schönobius
—
Pyrausta
Cheimatapha *Pflugiana Hw.
*gigantellus *cespitalis
*tortricella
—
Hb.
—
Epigraphis
Depressariu *applana F.
hézagos jegyzék kivált az Aádalia-, Laren-
és Tephroclystia-nemre nézve, valamint a MicrolepidopteráJcra
nem gyjtöttem,
—
nagy mértékben bvíthet lesz. Ezek pótlására különösen felhívom a késbbi gyjtk figyelmét, a mi rám nézve Kassáról való távozásom miatt
nézve, melyeket egyáltalán
—
—
sajnos
már nem
volt lehetséges.
Magyarország sz-féléi. Irta
Ern.
CsiJci III.
A fajok lei
f
á
s a
:
Eccoptogaster Ratzeburgi Janson
1.
(destructor
Ratzb.,
vöröses
sárgás-
Thoms.) Fekete, fényl, a csápok és a lábak
szárnyfedk
feje
némelykor vöröses-barnák. A homlok kissé homorú, gyöngébb (£) vagy ersebb hosszanti léczezel. Az eltör háta kissé hosszabb, mint a milyen széles, barna, a
és a lábak
finoman pontozott, a pontozottság oldalt ersebb mint a közélten.
A szárnyfedk
hátul alig keskenyed k,
pontozottan
barázdások,
a közterecskék laposak, szélesek, finoman pontozottak, a
pontok
többnyire egy vonalban sorakoznak.
Nemi különbség észlelhet a harmadik haslemez hímek
a
tében,
kedés van (lásd
3.
szerkeze-
haslemezének közepén szemölcsszer kiemel-
rajzot a 78. lapon), a negyediknek hátsó élszeren kiemelked, a nstények ezen két haslemeze egyszer. Hossza 4'5 5 5 mm. Elfordul egész Európában és a Kaukázusban, faimater ül etünkben a ritkább fajok közé tartozik. Termhelyei: Budaa
15.
széle pedig
—
Kalocsa,
pest,
Bosznia
:
Vitez
;
A monophag fajok nyírfa (Betula álba és található,
tusig
ezeken
tart.
Szlavonország
Boglár;
Dubokoj,
;
Pleterniea
.
Öajniea és Praca.
éj
tartozik,
pubescens)
a
törzsén
mennyiben csak a és nagyobb ágain
és ezekben fejldik. Rajzása májustól augusz-
Egyetlen
kéreg alatt telelnek
közé
ki.
több szelel nyilassal,
nemzedékben lép fel évenként, lárvái a Rágványában az anyamenet függleges, lárvamenetek
a
két
oldalt
vízszintesen
mindinkább a függleges irányt veszik fel. Többnyire beteges nyírfákat támad meg. Ellene iegczélszerbb úgy védekezni, hogy a megtámadott fákat állanak, de felül és alul elhajolnak és
kivágatjuk. 2.
Eccoptogaster
scolytus
destructor Oliv., Ratzeburgi
Fényl
Thoms
Fabricius ,
(G-eoffroyi
Goeze,
sulcifrons Re}'.)
fekete vagy szurokbarna, a csápok és a lábfej
gás-vörösek, a szárnyfedk barnák,
sár-
némelykor fekete foltokkal tarkázottak. A fej rövid és széles ormánynyal végzdik, a homlok rövid sárga szrökkel srn fedett, lapos (£) vagy kissé doni-
Magyarország
155
szú-féléi.
Az eltör háta kissé szélesebb mint hosszú, finoman ós pontozott. szétszórtai) A szárnyfedk hátrafelé keskenyedk, ború
(?).
pontozottan rovat kasok, a köztereeskék szélesek. laposak, szabálytalanul
ós szétszórtan pontozottak.
A
harmadik ós negyedik has-
lemezen egy-egy szemölesszer dudorkával.
Nemi különbség van a homlok alkatában, a. mennyiben a hímeknél lapos, a. nstényeknél kissé domború, azonkívül a hímek hasa hosszú sárga szrökkel fedett, a nstényeké csupasz. Hossza
4
—
mm.
Elfordul Kalocsa,
Ter m
Európában.
egész
h e
1
y e
i
Budapesl
:
Mezkovácsháza, Boglár, Brassó, Pecsenyeska; Szlavón-
ország: Vinkovce, Kunjevci, Bok, Ótok, Rajevo, Drenovci; nia
:
Bosz-
Treskavica planina.
(Ülmus peduncu ata Foug., U. montana With., U. glabra Mii], ós var. suberosa Ehrh), május vége felé rajzik és ritkán évenként két nemzedéket hoz létre. A kártételt a szilfák csúcsán kezdi, itt a hajtásokat ragja meg. majd a nyár folyaSzilfákon
mán
7
él
lejebb halad és a
nstény
aiiyamenet fúrásához, melybl
hozzálát
srn
3
a
indulnak
— 10 ki a
cm.
hosszú
lárvamenetek.
Az anyamenet alulról halad fölfelé. Ez a faj különösen a gyöngébb fákat támadja meg, olyanokat, melyek a talajból nem nyernek kell táplálékot, így különösen utczák két oldalán és sétatereken ültetett fák esnek áldozatául.
Eccoptogaster Saevis Chapuis. fekete, a csápok és a lábak szára és feje vörösessárgák, a szárnyfedk es a czombok barnások. A homlok lapos, hosszirányban finoman karczolt (á) vagy ersen domború, a fejtetn hosszanti barázdával (5), elül két oldalt egy-egy sárga szrcsomóval (í) vagy csupasz, sárga szrcsomók né'kül (?). Az 8.
Fényl
eltör háta a tövén
kissé
keskenyed,
szétszórtan
fedk
felülete
oldalai párvonalasak,
szélesebb
mint
finoman
hosszú,
elül
pontozott.
A
pontozottan-rovátkások,
a
ersen szárny-
közterees-
kék szélesek, rajtuk egy igen finom pontsor. A haslemezek közül a
harmadiknak hátsó széle megduzzadt, a negyediken harántdudor ki (£) vagy az összes haslemezek simák (?). Hossza
emelkedik 4
mm. Közép-Európát
Bajorország,
Ausztria,
Pyieneusok.) Faunaterületünkön Erdélyben (Coll Fuss;
közelebbi
lakja
termhelye ismeretlen)
és
(Stájer-
és
Boszniá-la&n
(Igman
és
Treskavica
planina) fordul el.
Szintén
a
szilfái-,
lakója,
Boszniában
az
Ulmiis
montana
150
Csiki Eriin.
With.-ban fejldik. Az anyamenetek 5 cm. hosszúságot is érnek el és mélyen a küls fakelmébe mélyed egyenes hosszmenetet alkotnak, melynek kezdete kissé ferdén álló és párzási
ren
végétl
mellett. Márczius
Eccoptogaster
4.
srn
A lárvamenetek
kiszélesedett.
április
indulnak
üregsze-
ki
egymás
végéig rajzik.
pygmaeus
Fabricius
(noxius
Ratz.,
armatus Com.)
Fényl
szárnyfedk
fekete, a csápok, a
A homlok
és a lábak vöröses-
(£), domború Az eltör háta domború, olyan hosszú mint széles, (?). elül kissé keskenyed, oldalai kerekítettek, felülete srn, oldalt elmosódottan pontozott. A szárnyfedk oldalai párvonalasak, pon-
barnák.
köröskörül sárga szrökkel fedett
és karczolt
tozott barázdáik
srn
állanak egymáshoz, a keskeny
közteives
A
ne-
gyedik haslemez hátsó szélének közepén széles dudorka van
(j)
kék simák, a varrat a paizsoesk
mellett kissé mélyített.
i
—
vagy teljesen sima (?). Hossza 3 3*5 mm. Elfordul Közép- és Dél-Európában és a Kaukázusban. Termhelyei: Kalocsa, Mezkovácsháza, Nagyvárad, Yratnavölgy, Nagyszeben,
Szlavonország
A
:
szilfák
még kevéssé
Nagy-Csr,
Szent-Erzsébet,
Brassó,
Bodza,
Cérna (Grabarje). támadja,
fels gályáit és ágait
meg,
életmódját
ismerjük.
Irodalom. Edm. Ü b e r s c h d e r m r b e k a n n t e n, p a a earktischen Arten der Gattung AromiaServ.
Reitter,
i
(Wiener Entom. Zeitg.
t
1
i
XXV,
1906, 275
277).
paláarktikus pézsmaczinczérek meghatározására szolgáló Thea Reitt. a következ fajok tárgyaltatnak és (Azori szigetek), moschata L. (Európa, Kis-Azsia, Kaukázus Reitt, pruinosa Khina), Mongólia, Fald. Bungi Japánig), keletre (Kuldsha) és Faldermanni Saund. (Kelet- Szibéria, Mongólia, Khina). A mi pézsmaezinczérünknek (A. moschata) fajváltozatai közül az Schüsky, melynek teste fekete, gyenge fémnigrocyaaiea ab.
A
kulcs,
melyben
:
i
fényny'el,
Közép-Magyorországból
való.
Csiki
Ern.
13
„ROVARTANI LAPOK" Bánd.
XIII.
133. J.
S.
Heft.
7.
Jablonowski:
linge der Rübe'n.
1906.
Die Schildkafer dem Werke „Die
(Aus
I.
September
als Schad-
tierischen Peinde
dérZuckerrübe.") Yerfasserbieteteineeingehende Beschreibung des (Cassida
Schíldkafers sovvie seiner
nébulosa
Larve und Puppe,
seiner
L.),
Lebensweíse. Der Kafer erscheint zeitlich im Früh-
paart sieh im Mai und legt seine Eier en Chenopodium,
ling,
welchem anfangs auch
Larve
die
lebt.
die von (Cassida
vittata Vili.)
stellt
L.)
seitens
zweifelhaft
ist
Verfasser als Irrtum hin.
Wien wurde 1870 aus
der Zoolog.-bot. Gesellschaft in
und Weise der Schadigung aber
In
Pardubitz
Kafer grossen Schaden an den Riiben
berichtet, dass dieser richte, die Art
Schadigung
Die
eines andern Schíldkafers (Cassida viridis
an
an-
anmuten,
liisst
dass der Schaden von einem andern Tier herrührte, der Beobach-
beim Suchen nach den Attentátern
ter aber
8.
140. A. Bartal
von Ungarn. S.
Schádling
hielt.
Beitrage zur Dip t eren-Fauna
:
Aigner-Abafi
XiV. Vanessa jiohjchloros
pyromdas sehr
clen
Schluss der Enumeration.
II.
144. L. v.
einen ganz
zufallig
unschuldigen Schildkafer fand und diesen für
selten
breitet (Juni -Juli),
;
Die Tag faltér Ungarns.
im Juni
ist
V.
:
—
xanthomelas
kommt
Juli überall haufig, die ab. ist
in
Ungarn
ganz
aber nur an wenig
Orten
aber allda meist sehr haufig, die ab. Chehjs nur bei Eperjes, cin
Hermaphrodit
Polilgonia
(links
selten
;
P.
tionen, die nalis.
4)
ist
wo
bei der Zucht erzielt wurde.
L-album kommt im Juni— Juli im ganzén Lande, aber
an wenig P'undstelleu vor tionen, die
rechts
?,
ver-
vor,
im Sommer
Egea nur 2.
in
P. C-album erscheint
ist var.
in
ist
ist
2
Genera-
Hutchinsoni, die ab. f-album sehr
den südlichsten Landteilen
Generation
Arachnia Levana
;
ab. j-album, die dritte
in 2
ín 3
var.
Genera-
autum-
Generationen (Marz-April, Juli
14 August) die ab.
hiiufig,
Sommer-Generation
besonders die
porima erscheint mehr gegen Herbst und
prorsa
var. ist
im Verhált-
niss recht selten.
S. r e
150.
n-Pau na von S.
Fischer
D. H.
154. E.
Kass
Csiki
:
a.
Die
:
B e i t r a g e zui LepidopteIII.
Sehluss der Enumeration.
Brke nkafer
Ungarns.
III
Es wird mit der Beschreibung der Eccoptogaster- Arten begonnen. Behandelt werden E. Ratzeburgi Jans., E. scolytus Chap. und E. pygmaeus ben, dann
folgt die
F.
F.,
E.
laevis
Jede einzelne Art wird kurz besehrie-
geographische
ziihlung der ungarisclien Pandorte
Vérbreitung,
und
3'vOlogiáche
speziell
Auf.
Mitteilungen
Literatur. S.
156. E.
Csiki
bespricht
Reitter's „Übersieht der
bekannten, palaearktisahen Arten der Gattung Aromia Sérv."
inir
—
VERTENEUIL
&
DESMET,
Imprimeurs-Éditeurs, a Bruxelles.
Genera Insectorum PUBLIÉS SOUS LA DIRECTION DE
P.
WYTSMAN
QlJELQUES EXEMPLAIRES COMPLETS ÉTANT DEPAREILLÉS, LES Fascicules SUIVANTS SÖNT EN VENTE SÉPARÉMENT
The
foli.owing parts are sold separately
COLEOPTERA < c/j •
g o
O
o
^ q •"
vm'
g)
Fam. Fam. Fam. Fam. Fam. Fam. Fam. Fam. Fam. Fam.
.
Epuisé. Out of print.
Epuisé. Out of print.
Boucomont Hylophylidae, par M. Pic Buprestidae, par Ch. Kerremans
Epuisé. Out of print.
Geotrupidae, par A.
6.
90.
Schenkling M. Jacoby Donacidae, par M. Jacoby et H. Clayareau Crioceridae, par M. Jacoby et H. Clavareau Carabidas, Subfam. Mormolycinae, par E. Rousseau — Subfam. Authiinae. par E. Rousseau Fam. Platypsyllidas, par J. Desneux Fam. Lampyridae, par E. Olivier Fam. Clythridae, par M. Jacoby et H. Clavareau Fam. Megascelidae, par M. Jacoby et H. Clavareau Fam. Megalopidae, par M. Jacoby et H. Clavareau Fam. Paussidae, par J. Desneux Fam. Elateridae, par Schwarz Fam. Passalidae, par Zang Cleridae, par S.
Sagridae, par
43. 5o
5.75
6.25 22. 5o
3.y5
9.75 4.75
Sous presse. Sous presse. 4.
4.
i3.5o
Sous presse. Sous presse.
LEPIDOPTERA
]_ yi
Fr
M. Régimbart par M. J. Belon
Gyrinidas, par Lathridiidag,
:
Fam.
Papilionidae. Subfam. Leptocireinae, par P.
—
Wytsman
Subfam. Papilioninag, par R. Rippon
.
Fam. Libytheidae, par A. Pagenstecher Fam. Epicopiidse, par A. Janet et P. Wytsman Fam. Hesperidae, par P. Mabille Fam. Nymphalidae, Subfam. Brassolinae, par H. Stichel Subfam. Dioninae, par H. Stichel Subfam. Discophorinae, par H. Stichel Subfam. Amathusiinae, par H. Stichel Subfam. Heliconiinae, par H. Stichel Subfam. Hyanthinae, par H. Stichel Fam. Sphingidae, par W. Rothschild et W. Jordán
2.60
Epuisé. Out of print. 5.
7.25 60.
38.oo
Sous presse. 8.
3o.
48.50 6.75
Sous presse.
VERTENEUIL
DESMET,
&
Imprimeurs-Éditeurs, a Bruxelles.
HYMENOPTERA Fam. Fam. Fam. Fam. Fam. Fam. Fam. Fam. Fam. Fam.
Evanidas, par
J. J.
Kieffer
Epuisé. Out pf print.
Cynipidse, par K.
W. von Dallá Trre
Mutillidse, par E.
André
Vespidae, par K.
et J.
].
Kieffer
....
28.25
26.75
W. von Dallá Trre
42.
Braconidas, par V. Szépligeti
70.75
W. F. Konow Siricidas, par W. F. Konow Lydidae, par W. F. Konow
5i.5o
Tenthredinidae, par
6.
8.25
....
Ichneumonidse. Gruppé Ophioninag. par V. Szépligeti Ichneumonidae, Subfam. Ichneumoninae, par V. Berthoumieu
.
.
23.
26.75
ORTHOPTERA Fam. Eumastacidse, par M. Burr
8.25
HEMIPTERA Fam. Pentatomidae, Subfam.
H. Schouteden Subfam. Graphosomasinae, par H. Schouteden Scutellerinse, par
.
.
.
37.
.
.
19.
DIPTERA Fam. Culicidae, par F. Theobald Fam. Chironomidse, par J. J. Kieffer Fam. Muscaridae. Subfam. Oestrinae, par A. Bau
17.50 29. 5o
Sous presse.
ISOPTERA Fam. Termitidse, par
J.
Desneux
Priére d'adresser les
18.
demandes á M. P. WYTSMAN, Bruxelles (Belgique).
43, rue St-Alphonse,
NEW
ENGLISH, FRENCH &
GERMÁN EDITION
OF HÜBNER'S EXOTIC BUTTERFLIES by
W.
F.
KIRBY
Vols. 1-2-3 with 46ohandcolouredplates, have issued, withletterpress.
PRICE £ 18.8.0,
Apply
BOUND HALF MOROCCO
VERTENEUIL & DESMET,
Publishers
Brussels (Belgium)
&
Printers.
Entomologiaí riáé).
mvek.
Általános. A Magyar Birodalom Állatvilága. (Fauna Regni Hungáni. Terméazettudományi Társulat. kötet. Arthropoda. Kiadja a k.
III.
—
Kárpáti £, Állatmuzeum, utasítás állaÁra 35 kr., társulati tagoknak 20 kor. tok kitömesére s eltartására, és csontvázak készítésére, ábrákkal 1 koiona 40 íill, Bein K. A kis rovargyjt. Utasítás a kiválóbb rovarok megism Szekeres F. Ö. A rovargyjt 1 kor. 60 fill.— résére é g.yjtésére 2 kor. Lejtényi S Rovargyjtö. Segédkönyv a középiskolai ifjúság számára, kötve Kriesch J. A rovarok világa. 16 ábrával 80 fill. — Kirándulók 1 kor. Dr. Lendl A. Rövid útmutatás zsebkönyve. 70 rajzzal, kötve 3 kor. 50 fill. a természetrajz? gyjtemények konzerválásához 80 fill. — Dr. Daday J. RovarHoffer, Praxis der Insektenkunde. 3 kor. — tani mszótár 1 kor. 60 fill.
—
—
—
—
—
Kolbe, Einführung in die Kenntniss der Insekten 17 kor.
Hymenoptera. Mocsáry
A magyar fauna
S.
A magyar
másnejü darazsai 2 táblával
szág fürkész darazsainak ismeretéhez
I.
1
íauna fémdarazsai 2 kor. 1
kor. üO
kor. 20
fill.
fill.
40
fii!.
Adatok Magyaror-
Földünk íémdarazsainak
magánrajza 40 kor. Lepidoptera. Bein K. A kis lepkegyjt. A lepkék ismertetése és gyjtése 2 kor. A. Aigner L. A lepkészet története Magyarországon Aigner-Pável-Uhryk, Magyarország lepkéinek jegyzéke 5 kor. ó kor. Berge, Schmetterlingsbuch 8. Aufi*. 1300 Abb. auf 50 farb. Tafeln 25 kor. 20 fill. Hofmann, Die Gross- Schmetterlinge Europas 2. Aufl. 2000 Abb. auf 71 farb. Tafeln 3U kor. Die Raupen der Gross-Schmetterlinge Europas
—
—
—
—
1900 Abb. auf 50 Tafeln 30 kor. Diptera. Tömösváry Ö. Egy tömegesen tenyész légyfaj az Alsó-Duna
mellékeirl 3 tÁM
rum
60
—
fill.
Kertész K. Catalogus Tabánidat um orbis terra-
uni versi 6 kor.
Coleoptera. Török P. Bogár-határozó 2 kor. 80 bogárgyüjt. A bogarak ismertetése és gyjtése 2 kor.
fill.
—
—
A
Bein K.
kis
Cahver, Káferbuch
—
Seidlitz, Fauna Transsylvanica 12 kor. Hemiptera. Dr. Horváth G., Adatok a hazai félröpek ismeretéhez 40 fill. A magyarországi Psyllidákról 40 fill. Az Eremoeoris-fajok magánrajza5.
Aufi. mit 48 color. Tafeln 24 kor.
2 tábl. 60
fill.
Orthoptera, Pseudoneuroptera és Neuroptepa. Pungiir Gy. A magyarországi tücsökfélék természetrajza 6 tábl. 5 kor. Kohaxit R. Magyarország
—
szitakötö-féléi. 3 színes tábl. 2 kor. 60
Myricpoda. Dr. Daday
/.
fill.
A
magyarországi
Myriopodák magánrajza
4 táblával 4 kor.
Araehnoidea. Dr.
hyzer
K. és Kulczynski L. Araneae Hungária Magyarország pókfaunája 3 kötet, csak a 2—3. kötet kapható 16 kor. Dr. Lendl A. A pókok, különösen a kerekhálópókok természetes osztályozása 1 kor. Karfie/es L. Adalék Magyarország 3 kötet 24 kor.
—
Hermán
O.,
—
—
atkafaunájához. 8 táblával 2 kor.
Crustaeea Dr. Daday J. A Magyarországban eddig talált szabadon él evezlábú rákok magánrajza. 4 tábl. 3 kor. A magyarországi Branchipus •
lajok
:
átnézete.
1
kor.
A
magyarországi
Diaptomus-fajok
átnézete
1
kor.
i i * Magyarország bogárfaunája. -~j— ^ vj~ 3 — a~ g magyar korona !^ ter^ '
Vezérfonal a
országainak
szent
!*C
létén elforduló bogarak megismerésére.
^
IRTA
OSIKI E K 1^ A Magyar Nemzeti Múzeum segédre.
*í^
A három
^ ^ ;^
részen
Staphylinoideákat, kat,
kötet
pedig
A
munka
egy-egy
és a
kötete
a
íves
elfizetési
bevezet
Caraboideákat
kötet
Phytopuaga,
a
a
^^*
a
ísarma-
R'iyn fogja
í
füzetekben ára
2 kor. 40
2
korona
fill.
'é7
^ ^ § ^
Megjelent az
1.
kötet
els
és niusodik
Eljegyzések és elfizetések a szerz pest,
I
czíniére (Buda-
VIH, Nemzeti Múzeum) küldendk.
Melléklet
:
^
é
Palpicorniás
Heteronx,
családsorozatokat
5
füzet
kívül
második
a
Diversicorniákat
Lamellieomia
§ §
munka els
kötetes
morphologiai
dik
;^
^
Wytsman, Genera Insectarum.
Schmidl Sándor könyvnyomdája Budapest,
VI., Uj-utcza 3.
M ^ ^ 4?=>
^§
^
SMITHSONIAN INSTITUTION LIBRARIES
/fé:
s*epf.
3 9088 01427 0714
