QL 461 .R873
ENT
/^O^:
ökf, 3 90
QL
ErTT^^oe:
461
R873 ENT
tl^
1903.
X. kötet.
október
8.
füzet.
n m
m
ROVARTANI LAPOK HAVI FOLYÖir^AT kfilönös
0«-
tekintette!
BEDÖ ALBERT
*!
OR-
a hasznos és kártékony
rovarokra.
D"- CHYZER KORNÉL MOCSÁRY SÁNDOR
BÍRÓ LALOS
ENTZ GÉZA
*l SZERKESZTIK
A.
m
AIGNER LAJOS
CSÍKI
h:s
ERN.
•^9^^->'
BUDAPEST, A
1903-
ROVARTANI LAPOK SZERKESZTSÉGE 24 IV., MOLNÁR-UTCZA
£s
KiADOHIVATALA
3« ^\eij;ielenik
minden hónap els napján,
július és augusztus
Elfizetési ára égés/, évre 8 kor.
havak kivételéve
Tartalom. Négy
hét a Székelyföldön I. Irta A. Aigner Lajos Magyarország Cerambycidái. V. Irta Csiki Eniö A Kárpátokban honos Erebiákról. II. Báró Hnriiiiiuiln SzihirJ Hang3'a-darázsharcz. Irta Soós Lajos
Különfélék
'....'.. '.
iiyoiiián.'
'
15",
161 16H 171
:
Heliothis dipsaceus mint kártev. Irta A. Aigner Lajos rovarok és madarak viszonya az emberhez.
jy;;
fenyfa-araszlóról. Sajátságos ojtási mód
jyy 174
A A
,
A szlmolj' irtása A méhek életébl.
,
•
.
.
,
,
.
^75
kir.
Rovartani Állomás közleményei.
k.
16.)
A féle
......
17;")
magy.
Természettudományi Társulat állattani minden hónap elsö péntekén (VIII., Eszterházy-
szakosztálya utcza
175 j^yr,
.
:
Schultze A. és a m.
A
^74 J74 j[74
' •
fekete levéltetrl
Irodalom
_
' .
Sáskajárás Kamerunban. gyapjas pille irtása varjak hasznos volta.
A A A
J7;>
,
illést
tart.
N'endegeket szívesen
entomologusok
budapesti
lát.
minden péntekéit
este a
Muhr
vendéglben (Kerepesi-út 44.) találkoznak.
JKeclvez:ixiéiiy. Az
még
1897., 1898
.
1899
,
1900., 1901. és 1902-iki teljes évfolyammal
szolgálhatunk. Új elfizetk
fele
kötetekbl csak egyes példány áron kaphatók. I. kötet 10 kor, tet készpénzben visszaváltjuk 24.)
Az elfizetési összegek czimzendk.
áll II.
áron
kaphatják.
rendelkezésre;
ezek következ
kötet 6 kor., Az
kiadóhivatalunkhoz
Az elbbi
(IV,
I
és
III.
köte-
Molnár-utcza
Néo^y het a Székelyi öldön. Adalék Háromszék vármegye rovarfaunájához. Irta
.4.
Aigner Lajos. 1.
Tágul a mellem, hevesebben dobog szívem, zás, emelkedett érzelem vesz
ert
rajtam, ha
délyre, kivált a szép Székelyföldre, rengeteg
vágyako-
sajgó
visszagondolok
erdivel és
Er-
regényes
hegyek szegél^^zete gyönyíir völgyével, arra a derék népre, raetylyel ott megismerkedtem, s azokra a jó emberekre, kikkel ott találkoztam.
A Muzeumok nyertem
bízást
ós Kfinyvtárak országos
arra,
hog\-
néhány
heti
Ffelügyelségétl meginduljak Három-
gyjttra
szék \-ármegyébe, mely entomologiai szempontból
K
habár lepkét.
e
egyéb
s
gyjtött
rovarokat
ott.
A Kuvászna
tVilött
lev
Gyulafalvát szemeltem
lásomnak. Gyulafalváról egyebet
tudtam,
se
megye
arczom
fispánjától, de
mint
fhadiszál-
ki
azt,
hogy
ott
nem volt kértem ugyan levélben bizony nem kaptam s így hát becsületes
faipartelep van. Ajánló levelem
a
ismert,
t
igazgató-r, pedig érdekes bogarakat is
kevéssé
m e n Róbert fényképész Élpatakon szép számú Méh elv Lajos elbb brassói tanár, most múzeumi 1
;
Boldogultam így
volt egyedüli ajánlásom.
1002. évi július havának
is.
els napján keltem
útra s igen kel-
lemes utazás után másnap délben Brassóra értem, a honnan ebéd után csaknem trhetetlen forróságban vasút.
Csakhamar befordultunk
nyör
völgybe, melyet
az a baj, hogy
telen is
—
Székelyföld
a
fVildje,
felé
vitt
a háromszéki nagy és tágas
hiába
neveznek
Szépvölgynek
sok az ember és kevés a fóka,
itt
székely és kevés a lehet elég sok
nem
a
azaz helyesebben
—
g^'ö-
csak
:
vagyis
sok
mert székel}'
székelynek nincs elég fökije
s
e miatt
a
a
nem
kény-
számosíi idegenbe menni keresni, a hol aztán sajnos, sok
ott
ragad.
Elhagyva tük Laborfalvát,
a
szép
fekvés
Jókai Mór els
Rovartani Lapok 1903. október.
Sepsi-Szt. -Györgyöt,
nejének
szülföldjét
megkerülés
meg-
:
156
A. Aigner Lajos.
Este
született.
si
Körösi Csonia Sándor,
és Köröst, a hol
búvár
Kelemené m
ikes
közelítve az én kedves iM
Kovásznára
felé
fészkét Zágont,
az shazát keres
Fürdhelynek
értem.
elég
Csodás hatású gyógyforrását, a Pokolsárt, fabódé veszi körül. Másnap körülnéztem az 560 m. magasságban elterül és primitív.
5000 lakossal
nagyközségben, künn
bíró elég barátságos
es, mely
a heg3'ek alján, de a gyjtésnek véget vetett az
vetkez napon
a
kö-
szeles
hogy id-
tartott.
is
ama
Július 5-én Gyulafalvára utaztam, daczára
elltte való nap
jártam
is
még
ben felszálltam az Erdélyi vasútra és nyílt kocsin
Faipar
képez
tulajdonát
R.-T.
zsákon
krumpli
(lórin),
hírnek,
hvös,
havazott odafenn. Délkor
Gál Ödön
volt
gyulafalvi m.
hogy
mutatlíozván, elmondtam, lepkéivet
akarok gyjteni.
bizony 5
midn
—6
„Kár
lesz felmenni
erre fogadást ajánlottam,
legalább száz
fajt
is
lett,
rovarokat
- úgymond
be-
kivált
és
— mert
ott
Nagyot nézett rám, három kedvez nap alatt
található."
hog\'
szedek össze. Utóbb teljesen megtért e tekintet-
ben, a gyjtésben legbuzgóbb
tommá
Útitár-
vámhivatalnok, kinek
kír.
Gyulafalván
nem
lepkefajnál több
gyor-
elég
ülve,
san értem Térrétre, illetleg a társulat siklójának aljához.
sam
ipar-
segítm
és
a ki kutatásomban lehetleg
mondhatom, támogatott
igaz
s
bará-
egyébként
megtett érdekemben minden tle telhett.
Térrétrl a sikló
ennek' tetejétl ismét a vasút visz tovább
s
Gyulafalvára. Minthogy azonban a siklónál felírás van, mely szerint
a felszállásra senki engedélyt sejtettem, a sikló
mellett
mehettem volna a
siklón
nem
adhat, és ennek
hágtam is.
fel
Ennek
a hegytetre.
de mivel régebben a szállításnál többször életben
a sikló
használatára
nem
adhat
igénybe veszi, saját felelségére
ha be vagyok
baj s így,
utóbb mentem
a 22 kim.
meg, a hol
nagyszer
senki
teszi.
avatva,
engedélyt
a
:
No, de évek óta
bízvást
fát,
még ember-
baj
esett
hog\'
feldolgozott
hogy
megyek
mégis
ki
nem
rajta,
történt
a
mint
is.
A hegytetn csára
„fent"
a személyszállítást, vagyis kijelentették,
eltiltották
iS;,
Pedig bátran
rendeltetése ugyanis az,
tovább Kovásznára szállítsák a
rajta le s
nem
értelmét
is
újra találkoztam
távol lakik.
Gál Ödönnel,
kinek taná-
„Commandó" nev gyártelepen állapodtam Itt aztán tudtam meg csak, hol vagyok
ipartelepek hálózatának központján.
Ezek
története
és
fejldése igen érdekes. Körülbelül 15 évvel ezeltt
kozó Z á
t
h u
r
e c z
ky
Horn Dávid
Káról y-nak
budapesti vállal-
Kovászna, Paoolcz és Zágon
Xégy
fólütt
157
hét a Székelyföldön.
hasznot
elterül és vajmi kevés
erdségét
hajtó
bérbe vette és iparvállalatot kezdett, melynek
állította
A
fel.
évre
Gyulafal-
Commandón
ván, a József-gzfürészmalmot, utóbb pedig
gzfrészmalmot
fhelyén,
25
a Gábor-
feldolgozott fát lovakkal szállították
mely czélra végig dorongutat készítettek. megvették a Groedel testvérek, kik azt részvénytársasággá alakították át, melynek idevaló fnöke Gyulafalvi Papolczon
le
át,
A virágzó
G
oe de
r
1
B
üzletet
e r n á
tették az üzletet a
de
1
t,
vezérigazgatója pedig
óriási teriiletet váltott
Zágonig
s
Ezek
r.
magához
fejlesz-
Groe-
bérbe, a mely egyfell Kovásznától
innen a határig, másfell a határ mentén a Lakócza ha-
vastól a Baszkapatakig terjed. terület,
Horn M ó
hazának egyik elsrangú iparvállalatává.
És
terjedelm
talán hasonló
melyet Oláhország határos részén kihasználásra
az
a
bérelt.
A vállalat fhelye Commandó a Baszka mentén, a mel}^ nevét onnan nyerte, hogy hajdan az oláh határ eddig terjedvén, az oláh határrségnek itt volt a parancsnoksága, commandója. Commandón van gzfrészmalom, gzgyaluló, gépgyár stb. A fnök lakóháza svájczi stílusban háza
s
elkülönítve
dombon
a többi tisztviselk lakásai egy
áll
a
;
csomóban
vezérigazgató
állanak
munkásházak. A
köré sorakoznak több utczát képezve a
s
ezek
ftéren
van a kantin, a melyben Lichtenstein Samu kantinos és vegyeskereskednél kényelmes szép szobában laktam itt van a két osztályú csinos iskola, melyben a tanulókat könyvekkel és írószerekkel ingyen látják el, itt van továbbá mészárszék, szabó, czípész stb. A ftéren van rendes piacz is, melyet a közelebb fekv ;
falvakról látnak
el.
Egyéb szükségleiekrl a
vállalat
fogyasztó rak-
tára gondoskodik.
Innen 6 kim. -nyíre délnek fekszik a
hajdani ftelep Gyulamely szinten nagyobb telep. Tovább délnelc, m. e. 25 km.nyire van az oláh határ szélén Karajos és már oláh területen falva,
Disznópatak rakodóhely.
A
másik',
van Halon^ rakodóhel}', a hol az határszéli
Gór fürésztelephez
Commandótól
keleti
irányban
út elágazik s
egyfell keletnek a
és az oláh földön
fekv Zabála ralev Musa f-
kodóhelyhez, másfell délkeletnek az oláh területen résztelephez és
még tovább lev rakodóhoz
vezet.
Mind ezen telepek össze vannak kötve k. b. líJO kim. hoszkeskeny vágányú vasúttal és telephonhálózattal, mely Brassóig szú terjedvén m. e. 280 kim. hosszú. A vasúton, mel^mek vontatására 7 mozdony szolgál, hozzák a küls telepekrl a nyers tönköket a frésztelepekhez a siklón
át a
s illetleg a feldolgozott
kovásznál állomásnál
lev
fát
Commandóra
fraktárba.
Innen
s
innen
azután
A. Aigncr Lajos
158
deszkákat és kivált a nagyérték resonnancefát (méter-
Szállítják a
mázsájának ára 240
kor.)
három tulajdon hajó az
Brassón
Feketetengerhez, a honnan
át a
Angliába
öt világrészbe elviszi, a legtöbbet
;
Magyarországon vajmi kevés marad.
csaknem kizárólag oláh tönköket
Jelenleg
dolgoznak
fel,
használják.
A fának
bükkfát
a
csak
elégettetni s így
saját
bsége van
oly
mennyit akar, a hulladékfát által
a
fenyfát talpfákia
hogy
itt,
mindenki külön
kényielenek
úgyis
Commandón
és csakis
szükségletre,
vihet
a
munkások
és Gyulafalván éjjel-nappal ég a
pot3^a máglya.
A
vállalatnál körülbelül
számára Commandón
80 tisztvisel van alkalmazva, kiknek
szép casinot rendeztek be. F'elügyeletük
alatt
6000 munkás, többnyire székely, kevés tót, talján A nehezebb munkát a csíkiak végzik s a mi még ezeknek is nehéz, a taljánok. A munkás fizetése havi 45 60 kor., a takarékosa megél (beleértve a dohányt és pálinkát) 15 20 áll
körülbelül
és
ruthén
zsidó.
—
—
koronából, a többit
vannak
félre
Az összes alkalmazottak tz
teszi.
minden
biztosítva s erre fizetnek
Legtöbbje baleset ellen
is
biztosította
korona
után
2
ellen fillért.
magát.
Górig 1100 m emelkedik 1500 m.-re, Karajosnál viszont leszáll 500 m. -re. A hegység fkzete a pala és palás homokk, mely azonban ritkán bukik
A
terület
magassága Commandónál
m.
e.
,
felszínre.
A feny
flóra
nem
igen
és többnyire csak a
követi a
..vadviola"
hegyek
tetején,
a
csaknem
fenyk
feny. Tömérdek mennyiségben
kizárólag látjuk
fölött
így megczáfolja azt a szabályt, hog}^
a bükkfát, mel\^ fölfelé
Az erd
változatos.
virul a
a
lombfát
málna
és
(Epilobium), a „kokojsza"' (vörös áfonya) és az „áfonya"
(fekete áfonya), sok a berken\^e s a
„büdös
berek"
nev
magas-
Egyéb jellemz növények még Hieracium transsilvanicum, Aconitum moldavicum, Eryngium plánum, Trifolium szárú sárga virág.
:
pratense, Mulgediuiu alpinum pus, Cirsium oleraceum,
(„disznó káposzta"),
Carum
carvi,
Carduus
Solidago virgaurea,
cris-
Lotus
Doronicum pardaliauches, Prunella vulgáris, Chrysanthemun leucanthemum, Senecio nemorensis, Spiraea ulmaria, Bras£ica elongata, Telekia speciosa stb. Az állatvilág sem gazdag. Medve corniculatus,
a vidéken állítólag sok van (én egyet
se láttam), de az embert vadmacska, nyest, vidra sok, Musán fajdfarkas nincs, az zt is elzte a vasutak zakatolása. Ma-
nem
bántja.
tyúk
is,
darat
is
Van
hiúz,
keveset láttam.
AV;'r
Comniandón telephon
Kirándulásaimban
Haszka
folytán
meg
többnyire akadt
is
Gál
ennek és
eszés
elég kellemesen oszlott
dulásra
15Í)
U
leyelüször megisinerkedteni
felügyek'jvel, s
üuy, hogy a sok
is,
a Székelyföldön.
//(/
M
tz
i
ks
i
a
idm
fajdalom, sok szabad
lett,
az irogatás és társalgás
Kirán
közt.
társ.
Commandú
eleinte
közel
kítrnyékére,
a
erdrészekre szorítkoztam, de csakhamar hogy az idén itt is, mint európaszerte, kevés
melletti rétekre s
meggyzdtem
arról,
a lepke, bogár
is
ezekblilt
ritkán akadt, annál több volt a légy;
azonban
igen sokat gyjtöttem, legtöbbje
útközben
Ba'szka elég tekintélyes patak s igen gazdag
lyesen
e ni b
útján a többi tisztviselvel
elromlott.
pisztrángban
G
pisztráng), melyeki.iek leghíresebb halásza az én
:
A
(széke-
á
ba-
1
rátom.
A
jobb
koztam.
id
bekövetkeztével nagyobb kirándulásokra
igénybe (többnyire zárt vára, a hol
minden irányban tlíjlalanul kocsiban) elször is elmentem
Pollák Lipót
igazgató
szintén a
ber
el,
a hol
Baszka
lakja.
kitn
a Baszkába
idáig
késbb
tolták vissza az oláh határt, állították
nál,
lák
fiai
fel
a határjelzt.
ki,
!iOg\-
14
í
n kantinosnál
Gyulafalva
— 20
ig
gyönyör
Karajos-
tartózkodtam. Pol-
mindig velem tartottak hálóval.
Commandón, de
500 em-
s
Biszkra-patakig
odább,
jóval
gyztem ket
alig
határozottan elnyösebb, mint
daczára annak, hogy
m
szakadó
pedig
jul.
Itt
és Kleinnak egs' rokona
galmat fejtettek
Gyulafal-
völgyben, igen szépen fekszik,
melletti
Régebben
.Á r
részesültem.
ellátásban
vállal-
vehctteni
Kassovitz Gyula
és
Klein
kezeltiszt igen szívesen fogadtak és szállásoltak
is
melyet
Vasúttal,
állat
réteken jártunk, az
A itt
buz-
s oly
terület
itt
se volt sok,
erdbe azonban
nem igen hatoltunk be. meri mindenütt igen süppedékes a talaj. Jankó pusztán szép eredménynyel gyjtCittünk, kevesebb sikerrel Csucsor telít helyén, mely néhány év eltt leégett, s a hol most majoros lakik, ki a telepei
Innen Ivarajosra tén,
s
is
tejjel
lerándultunk.
igen festi, helyenkint regényes
fenyveserd
csakhamar vissza és
is
jártam. P
r
i
b n o
út
;
olykor
s
haza
íogtunk a telep villamos lámpáin
Musán
.\z
új
oda, a Baszka
telít.
men-
jobbra-balra emelkednek
hegyek,
koszorúzta
Karajosnál átléptük az oláh határt zivatar
Közelben van az
lálja el.
ott
zött.
tetemes
az
magasságra.
g\'jtöttünk, de a beálló
is
Néhány érdekes
állatot
is.
w M
i
k s a
ferdészszel
mentem
oda úgynevezett omnibuszon, azaz dreszinán, melyet Halomig ló húzott, onnan pedig a fék segítségével ereszkedtünk le, olykor rületes sebességgel. De az id nem kedvezett alig hogy egyet ;
IGO
Aigner Lajos.
A.
es, minek
fordultam, esni kezdett az
Musa
tértem.
—
mindenütt
faházakkal.
az oláh kormán}^
ügy, hogy
folytán a déli vonattal haza-
igen szépen fekv, nagy telep
nem
Van
itt
iskola,
ds
németül
Ennél érdekesebb volt két ízben
11.) ismét a
(Jul
góri siklóig s
azon
ilyent
Ez
Górra.
fel
magán
kirándulásom
Górra.
kicsiny,
és
!
való
ízben
föerdészszel
mentem omnibuszon a de nevezetes telep. El-
ször a legmagasabb pont (1500 m.), melyen hazánkban
laknak emberek, másodszor
a
ki
Székely
igen jól és
S á n d o
állandóan
van két év óta a haza legmagasabb
itt
T
meteorológiai állomása, melyet zel,
németet,
csak
tanulnak
úton magyarul. Kedves szomszéd ez az oláh
Els
mint
nem magyar,
álló
engedélyezett, csak nagy nehezen
a székely fiúk
itt
is
—
külön
r
e
r j
Káról
u n g
y fögépész ke-
gépésznél szállásolt
Szilveszter nev munkásban
még
el,
igen értelmes
pedig
vezett
Ennek csúcsa (székelyesen ponkja) egészen kopár, de addig nem is jutottunk, hanem csak aljáig, a honnan páratlan szépség panoráma nyílt Havasalföldre, a hog3-an Romániát hajdan nevezték. Az úton fölfelé (székelyesen kifelé), Gór havasra.
adott velem a
daczára az igen szeles idnek, fogtam a többi közt
bryoniae igen szép példányait, az Erebia Mediisa
Pieris
a
ab.
érdekes kis
faj-
néhány Larentia- fait, mely utóbbiakat a földre lapuló g\'alog feny (borsfeny vagy boróka) bokraiból zavartunk fel. Fenyeget felhk siettették hazamenetelünket. Lefelé (székelyesen befelé) jövet a csakugyan bekövetkezett zuhogó estl brig áztunk. táját és
Délután kissé kiderülvén, az 1778 m. magas
mentem
s
itt
szenvedtem a cseszle szúnyogot
nev
helyettesíti
s
azzal a kellemes
egyesíti,
Lakócza havas
érdekes zsákmányra tettem szert, csakhogy
is
apró légytl, mely
azok
nemes
itt
a
musliczát
tulajdonságait
különbséggel, hogy
éjjel
felé
sokat és
magában
zeneszó
nél-
Másnap hvös borús id lévén, visszamentem Commandóra. Másod ízben (jul. 22.) sem jártam több szerencsével. Ekkor is a Gór ponkja alól kergetett vissza a fenyeget es, mely alkalommal a czip felhorzsolta a lábamat, úg3'', hogy délután csak biczegve gyjthettem és másnap szakadó esben tértem vissza Commandóra. kül kínoz.
Itt
a fájós
néhány napig és
lábam miatt ékes lemezbotosban gyjtöttem még kivált este a villamos lámpákon számos Noctuát
és Geometridát fogtam.
Ebben fsegédem
igen ügyes fogónak bizonyult és ki
ízben küldött számos, részben
akadt azonban
más segít
is
igen s
volt
Gál Ödön,
még elmenetelem érdekes
olykor
lepkét.
után Kajta
is-
ki
több
kívül
hatan-nyolczan álltuk körül
Kegy
a Székelvföldön
hét
másik
a lámpát és hol az egyik, hol a tle,
hogy ha még
1
—
2 hétig
161
kézelte
a
hálót.
Tartok
maradok, mint népbolondítót
itt
ki-
utasítanak.
No, de ennek
Mihelyt jobban
elejét vettem.
a lábam,
lett
jul.
elbúcsúztam és Kovásznán, a hvös világból lejövén, az itt uralkodó s rám nézve igen nyomasztó nagy melegben még néhány
:26-án
Czekelius
óra hosszat gyjtve, Nagyszebenbe utaztam, hogy dr.
Dániel lepkész K makoV cz i
sület
i
Ámde
barátomat meglátogassam.
M ó r-ral,
múzeumának
az Erdélyi
igazgatójával
távol volt s így
Természettudományi Egye-
töltöttem
kellemes
el
napot
az
érdekes régi és szép városban és környékén, másnap Cjulius 29-én) pedig a
gyönyör
haza tértem.
alvinczi vasútvonalon
Magyarország CerambycidáiErn
Csilii
Irta
V.
Lépt ura
nem:
23.
L., IVTuls.
[Víidonia Muls.) 1.
Az eltör
zdés
oldalai az
elüls szögletekig
íveltek,
A szárnyfedk végén tompák ._. ... ... ...
hosszú tüskével.
—
kítettek vag3'
Az eltör
oldalai csak az
a szárnyfedk csúcsa nyarított 2.
bef-
elül
nincs, a csápok vastagok, a hátulsó lábszár végén
...
...
...
lönben fekete,
középs
felálló
fordul egész
.__
kere-
...
...
2.
íveltek,
vagy kissé kika...
...
..
...
5.
sárgás-barnák, az egész test kü-
sárgás szrökkel fedett, az elüls és
lábszárak többn3'ire
eltör erteljesen
...
...
...
...
._,
elüls ers befzdésig
élesen lemetszett
A szárnyfedk egyszín
a szögletek
A
sárgás-barnák.
Hossza 7
pontozott.
—9
és az
fej
mm.
—
El-
Európában, a Kaulíázusban, Szibériában és
Syriában. Magyarország egész területén
közönséges. 9.
Változata: Némelykor vényei barnás-sárgák.
—
a
nstények
Elfordul
szében a törzsfaj társaságában Lotriora völgye
—
..
..
:
...
V.
utolsó potrohszel-
hazánk
Tömös, ..
livída Fabr.
...
délkeleti
ré-
Szt. -Erzsébet,
ab.
bicarinata Arn.
162
—
Csiki
A szárny fcdolc fekete folttal
szen feketék .
8.-
A
Iliinek hátulsó
fedk
vagy
\<'»rösek
vagy fekete _
sárgás-vörösek, a középen
„_
__.
vagy egé-
oldalszéllel
varrattal,
_
_
Ern
._-
__.
__,
.__
A
lábszárának végén 2 tüske van.
sárgás-vörösek, a kesken>- varrat és egy
.__
)].
szárny-
a kö-
folt
A szrözet sárgás, a szárnyfedk tövén elHossza 11 — 18 mm. — Elfordul Közép-Európában,
zépen fekete. álló.
Dél-Oroszországban, a Kaukázusban, a Balkán-félszigeten
nem
és Kis-Azsiában. Mag\'arországon, fleg az Alföldön ritka
himek
A>
\an... 4.
A
___
__
hátulsó
._.
.._.
lábszárának ...
...
czombok
hátulsó
egy
csak
\'égén ...
..
unipunctata Fabr
...
...
..^
tüske
csúcsa
„_
...
küloldala hosszú elálló szrökl^el
A szárnyfedk
dett.
1.
_.
.
4.
fe-
szinük a világos
kerekített,
vöröses-sárgától barnás-vörösig minden árnyalatban elfordul,
középs
a
lyeknél a ol^^anok
mel3''eknél
fekete példányok
is
kiszélesed
hátrafelé
de vannak ol\an példányok
;
egyszín vörös-barnák
szárnyfedk
is,
elre és
és az
folt
varratszegély fekete
túlnyomó a fekete
A
ismeretesek.
szin,
is,
me-
és viszont
st
szrözet
egészen
xilágosabb
példányoknál többnyire sárgás, sötétebbeknél barija vagy fekete. Hossza 11 14 mm. Elfordul Magyarországon
—
—
(Budapest, Csepel, N.-Káta, Monor, Peszér, Kalocsa, jós,
Kecskemét,
Mártonkáta,
Trencsén) kívül Galicziában,
ben és a Dobrudsában.
(?
Palics,
Oroszország
A
HaPécs,
nyugati részé-
Steveni Sperk, hipiinctata Muls.,
lüigiosa Muls., glohicollis Desbr.)
—
N.-Vázson^-,
...
,..
2.
.__
adusta Kr.
czombok küloldala rövid odasimuló szrökkel A szárnyfedk csúcsa egyenesen lemetszett, szög-
hátulsó
fedett. letei
kerekítettek.
barnás-sárgák, a
zsocska
felé
Szurok-barna vagy fekete, a szárnyfedk
középs
kiszélesedik,
folt
és a varratszél,
fekete
;
mely a paiazonban
a fekete szín
nagyobb kiterjedés is lehet. A szrözet sárgás, a fej, az eltör és a szárnyfedk tövén hosszabb és inkább elálló. Hossza 11 14 mm. Elfordul Horvátországban (SvetoBrdo, Fiume), Dalmácziában és Törökországban. ...
—
—
imitatrix Dan.
3. ö.
.A
—
csápízek egy része a tövén sárga
A
csápok egészen feketék
().
Fekete, felálló sárgás-barna
dk
a többnyire
_..
_.
szrökkel
__.
...
___
._
...
...
.
fedett,
a szárnyfe-
fekete csúcs és oldalszegély
kivételéx'el
(>.
7.
Masfyarország Cern?nbvcidái
barnás sárgák,
a
fej
srn,
és az eltör
A
t^yéren pontozottak.
fordul
Kárpátok egész területén
található.
el,
— a
10
maculicornís De Geer.
8.
egész teste sárgás- vagy szürkés-zöld
srn
fedett.
sárga.
A
A csápok
töve
harmadik
a
Az eltör
szrözettél
kezdve
íztl
srn
az eltör és a szárnyfedk
fej,
pontozottak.
ránczolva
hosszanti középvonala mély. Hosz-
15—20 mm. — A
sza
mm.
Magyarországon
Hossza S
Fleg Közép-Európában F'ekete,
szárnyfedk
a
mell és a haslemezek sárgás fehér
testhez simuló szrökkel fedettek.
-
16H
nem
havasalji tájban
ritka.
14. virens Linn. \'
á
1
1
oza
t
a
Némelykor az
:
gás-barna szrözettél
állat
nem
S.
A
csúcsán a küls
szárnyfedk derékszög
.
...
__.
.
sár-
fusGopubens
ab.
7
hanem
zöld,
Elfordul Boszniában.
fedett.
...
...
._.
...
._.
.A
szárnyfedk csúcsán a küls szöglet heg\es-szög
A
fej
és az eltör finoman és igen
srn,
Reitt.
vagy
tompa-
szöglet
...
8.
...
9.
szárnyfedk
a
gyérebben pontozottak. Fekete, a szárnyfedk sárgás-barnák. Felül felálló sárgás, a mell és a haslemezek testhez
simuló ezüst- fehér szrökkel leti
—
Európa
délke-
található,
nálunk
eddig
fedettek.
részében és a Kaukázusban
csak Herkulesfürd k()rn\'ékén gyjtötték. Igen
ritka.
pallens Brullé.
7.
—
Csak a
finoman és
fej
erteljesen és sárgák,
srn
srn,
az eltör és a szárnyfedk
pontozottak.
csak a csúcsuk
egy
és
—
Fekete, a szárnyfedk
kerek
mindegyik
folt
szárnyfed közepén fekete. Elfordul Európa délkeleti részében és a Kaukázusban, hazai termhelyei IV. Bártfa, :
O.-Ruszka
;
Korniaréva.
V. Horgospatak
faj
a
;
középs
szárnyfedk
hiányzik, csak a csúcs fekete.
társaságában
10. tesserula Charp.
._.
._.
Változata: Némelykor foltja
VI Oravicza, Hcrkulesfürd,
;
termhelyei
:
—
(S.
9
impunctata Heyd.
Az eltör hosszú, molyhos, felálló szrökkel Az eltör rövid, testhez simuló vagy alig felá kel fedett .A
...
.-
...
...
szárnyfedk vörösek vagy
fekete rajzolattal
...
-
..
...
barnás-vörösek, ...
._.
tíirzs-
Herkulesfürd.
Oravicza,
ab.
—
kerek
Elfordul a
...
fedett ló
-.-
.
.
9.
szrök-
—
-.-
11.
némelykor ._.
.-
10.
164
—
Csihi
A szárnyfedk
srn, hátul
Kaukázusban
_..
:
_.
Marsh.,
kivételével),
középs
a
srn,
Feje és eltora
V'I.
Infcscens
fúlva De Geer.
6.
___
.
szárnyfedk
részben, a
;
és
Buccari. {foinen-
affini^
Laich., __
Bucsecs
V.
;
egészen
Fekete, a szárnyfedk, az elüls lábak
nek
fej
srn ponto-
Európában
Elfordul
termhelyei Bukova-Kusa Vífl
...
lábak csak
—
hazai
;
VII.
;
nstnlata
Fabr.,
Fourcr.)
A
10—14 mm.
Hossza
Herkulesfürd fosa
A
sárgák.
kivételével
az eltör erteljesebben, de kevé«?bbé
dával.
10.
fekete csúcsuk
A híni utolsó hasleineze liosszában mélyen kivájt, ersen kikanyarított, a nsténynél hosszanti baráz-
zott.
a
Ern
vörösek.
czombok
(a
tövé-
lábszárak és lábfejek vörösek.
a szárnyfedk szétszórtan és ertel-
—
—
12 15 mm. Elfordul Közép-Európában és a Kaukázusban. Ma^yarszágon a ritkább fajok közé tartozik termhelyei II. Pécs V. Szászrégen, Csíkmegyei hav Szováta, Cserepesk. Czód, Kozsa
jesen pontozottak. Hossza
:
;
;
,
(Hunyad
m
)
VI.
;
pennis Muls.)
—
A
lábak
Herkulesfürd, Oravicza, Szászka.
._.
.__
.
.
.__
egy színek, vörösek,
(rufi-
4 erythroptera Hagenb
..
legfeljebb a lábfej fekete.
Fekete, a szárnyfedk barnás-vörösek vagy csak a csúcson a nstényeknél némelykor egy kerek folt a szárnyfedk közepén is fekete. A has vagy legalább az utolsó haslemezek vörösek. Hossza 11-16. mm. Dél-Európában, a Kaukázusban, Kis-Ázsiában és Syriában fordul el, hazánkban ritka termhelyei V. Kerczi hegység feketék,
—
:
;
VI.
Herkulesfürd.
nigropicta Fairm.) 11.
Az
—
'Az
•
._.
.
.
Lef
exceJsa
,
__.
.
Costa,
pufa Brull.
5.
__.
utolsó haslemez hátul a középen mélyen kikanyarított utolsó
kerekített 12.
;
(Silbennauni
haslemez
egyenesen
hátul
._.
._.
12.
vagy
lemetszett
___
i;-^
Fekete, a szárnyfedk barnás sárgák, vagy sárgás- vörösek.
A hímek szárnyfedi, a lábszárak nstények feje tetején két
nák, a
fedk, a lábak eltör
srn
szára és feje
és lábfejek sárgás-barfolt,
az eltör, a szárny-
sárgás-vörös
A
és az
fej
szárnyfedk gyérebben pontozottak. Hosszúsága 12—18 mm. Elfordul Európában és Szibériában, Magyarország hegyvidékein gyakori, [lespontozott, a
—
tacca Linn.. rnhrofestacea
Iliig.,
occipitalis Muls.) 11.
._
rubra Linn.
:
Míiifyítrnmzdg Cfrainhyciddi.
—
Egészen hímeknél
A fej és fedk gyérebben
hátulsó szél- és a paizsocska
arany-sárga szrökkel
nsténvekuéi
az eltör
bontott.
—
eltör
fekete, az
ezüst-fehér,
srn
pontozottak.
Elfordui egész Európában
;
és erteljesen, a szárny-
Hosszúsága 14 18 inni. a hegyvidék lakója, a hol
különféle ernyösrik virágzatán található
Petagn
{nigra
séges,
,
.__ .A
;
nálunk
tinysothyreos
F'.urcr
Változata:
1H'>
13.
.
scutellata Fabr.
—
El-
Bodyai hegy-
:
(Agárka, Magura), Sósinezi'i Szebenhegység, Dus.
írég
Az
Fekete^ a szárnyfe-
utolsó hasleinoz hátul kerekített.
dk
vörösek,
egy széles
csak
.__
ochraceipennis Píc
ab. 13.
fitiwrea
szárnyfedk néinel\kcr barnák.
fordul a törzsfaj társaságában, ternihelzei
közön-
is
Schr.,
csúcson és
liarántsáv a
egy avval összefügg szivfornia közös folt fekete. Az állat 14 A mediterrán vidék lakója, 19 mm. hosszú. -
—
nálunk
Tengermelléken
a
fordul
el
Buccari, Noví, Zenng. (hastala Sulz
—
has véglemeze
.A
14.
egyenesen
hátul
kerokíiett szögletekkel
.
.
...
cortiígera Fiissly.
12.
lemetszett,
Fekete, á hímek száfnyfedí barnás sárgák
-Az
9
a nstényeiv szárnyjedi
egészben
állat
— 11
felíete
a hegyvidék
lebit)
lakója;
fordul
14
-..
csúcscsal
mindig vilá-
Hossza
kisebb és domborúbb. és a
Kaukázusban,
Magyarországon a Kárpátok
Vasmegyeben
területén,
—
véve
---
egyszín vörösek.
— Elfordul Európában
mm.
kétoldalt
^
^
és feketés mellfedvel (epipleura), a varrat
gos,
Fiume,
Velebit,
:
)
egész
és Horválországb.m (Karszt és V'e-
el. {^variábilis De Geer.) 15. sanquínolenta Linn
fekete varnstények szárny-
Fekete, a hímek szárnyfedi sárgás-barnák,
rattal,
csúcscsal, és oldalszegélylyel, a
fedi vörösek és legalább szen
íeketék.
oldalt fekete
Színezdésben
nagyon
folttal
változó,
vagy egééilakjaí
a
következk a.
A hímek szárnyfedin a fekete oldalszegély széles, a nstényeknél a szegélysáv keskeny, de mindegyik szárn\ fedn egy széles fekete sáv van, mely a varrat Hossza 9— 15 Európában, a Kaukázusban és Szi-
mellett rendszerint a túloldalival egyesül.
mm.
—
bériában.
Elfordál
A
hegyvidék lakója, közönséges, {nictra Fabr.
melanota Fald.)
._.
_
-.
16. dubia
Scop
:
16H
Ern
Csíki
A
b.
nstényeknél
himelf és
:
szárnyfedk
a
fekete
oldal-
szegélye keskeny, a nstényeknél némelykor csak egy kis
jelzi
folt
a váll mögött, {variabilií^ Payk.)
.__
ab. limbata Laich
A szárnyfedk
c.
oldal- és varrat
hímeknél igen széles,
fekv
mellett
liogy csak
egy
sávja a
hegyes há-
ügy marad a szárnyfedk tövén sárgás-barna. Elfordul a Kaukázusban és Horvátországban (Kapela.)
romszög
folt
ab. triangulifera Reitt. d.
Némelykor a szárnyfedk tövén egy keskehy sáv a
-
vörös, különben a
Tatra
111.
Nem
e.
VII.
;
eg}'
mögött
váll
szárnyfedk
Stalak.
és egy folt a csúcson
Termhelyei
—
A
törzsfaj
tár-
ChamomiHae Fabr.
ab.
._.
Starcki Schilsky.
ab.
.__
ritkán az állat egészen fekete.
sascígában. (fuliginosa Weise.j
A
—
feketék. ._.
_.
keskeny harántcsik,
Kárpátokban honos Erebiákról. Báró Hoi uiiizaki Szilárd nyomán. II.
szk
Ha
ezek után a fentebbi összeállítás alapján tekintetbe vesz
az
egyes
fajok
feltnik a keleti
és
frészhez képest. A részben
19
faj
Kárpátok
felsorolt
fordul
20
mindenek
területünkben,
elterjedését
déli
gazdagsága
Erebia-faj
az
közül az
el; ezeknek nagyobb
fele
Magas Tátrában találtak eddig két mely ufóbbi a Vogezekben is honos,
eltt
északnyugati II.
f-
közös;
ki-
I.
(11)
és
zárólag csak a
íajt,
és Phartet,
a mi némi rokon-
ságra mutat területünk és nyugati Közép-Európa közt ellenben 5
faj
röpül, a
mely a Magas Tátrában
CetOj Stygne, Melas, Neriiie és
délnyugati osztályra szorítkozik, (5.
6.)
osztályra, mindkét
Európa havasain honos.
(11+2 18, A nyugaterdélyi, -)
keleti
faj
stb.
a
;
t.
i.
II.
Mnestrat
frészben
hiányzik,
t.
i.
Pronoe ; közülök Ceto a hatodik, Melus pedig a déli és délnyugati
egyébként a
A Kárpátok
déli
Alpesekben és Dél-
északnyugati
és déli frészét pedig (ll-[-5=-)
frészét 16
faj
tehát lakja.
frészben az eddigi kutatások szerint csak 7 faj fordul el, köztük azonban egy (Evicis). mely az elbbi frészekben hiányzik ez különben határozottan délnyugateurópai faj, III.
;
melyet
déli Tirolnál
keleiibb országban
még nem
íigyelteJí
meg.
;
:
Á Kdrpdtohban honos Erehiákról.
A
17 havasi
faj
IH7
közül, melyet eddigelé a Kárpátokból
isme-
csaknem az egész tei ületen, a Magas Tátrától Orsováig és délnyugati Romániáig van elterjedve, t. Epiphron (vagy var. Cassiope), Melainpiis, Manto, Oeme, Goante. Gorge, Euiyale, lappona és Tyndarus a többi 8, mint említettük, eg\es osztárünk, 9
i,
;
Még
lyokra szoritkozik.
az elterjedtebb fajok
is
annyira
lokálisak,
minden egyes hegycsoportnak meg van a maga sajátságos alakja, vagyis mindegyik elég különböz fajok tanyája, Így p. o. íiogy
mai ismereteink
szerint az alább
hegyeken és hegycso-
felsorolt
portokon, melyek lepkészeti tekintetben némileg ismeretesek, a kö-
vetkez havasi Erebia-fajok forduló 8
a R
faj
:
oh ácson
Eiiryale, lappona
piis,
a
a
Hus Nag
(az alhavasi
regióban
mindenütt el-
Mediisa, Aeihiops, Ligca kivételével) honosak
t
a
\'
-
(Árva m.,
m.): var.
'2l^:^5
:
Melam-
Cassiope,
;
h e g y P e t r o
n
e
t -
(
1405 m.)
:
Pronoe, Goanle, Enryale
o n (2805 m.)
s z
i
;
Manto, Stygne, Nerine,
:
Enryale, lappona
Kadnai havasokon
(Ünokö 2280 m.), körülbelül 1600 m. magasságban var. Cassiope, Manto, Stygne, Enryale a K e e m e n - L Li c a c h e g y s é g b e n (2 102 m.) 1500 — 1900 m. közt: Goante, Enryale, lappona, Tyndarus; a Rareu-hegyen (1653 m.) Manto, Enryale; a
:
1
i
-
:
a
C
e a h
1
e
u
-
neveznek (1908 m.) a táján
a
var.
n,
melyet
e
t
y e z á
t
C
(2508 m.),
s a
1
h ó-nak
;
Busteni és
.A
zuga
Cassiope és ab. Nelamns, Melanipns,
var.
Spodia, En-ryale
var.
R
csángók
a
Enryale, lappona
triopes,
Bucsecs- hegységben
lappona a
ale,
:
(1600-2100 m):
Manto, ale,
h e gy e
;
o n (2506 m.)
:
Melas, Goante,
Gorge, Enry-
:
Mun
e
1
e
a n y ug a
t
e
t
B ab r
d é
1
i
y
-
i
i
n (1984 m.)
:
Epiphron, Celo, Enryale;
havasokon:
Evias, Nerine, Enry-
lappona.
Habár többnyire csak futólagos kirándulások g.\üjtesi eredményével van dolgunk^ a melyek nem nyújtanak teljes képet mégis valószín, hogy sajátságos helyi viszonyokban rejlenek a^ ;
egyes heg3xsopürtok faunájának bizonyos jellemvonásai az,
hogy
(a
széles elterjcdés
Enryale-[\
heg3'ségben és a Csalhón X'eahleun) a havasi csoportja van képviselve, mely (a
;
eltekintve) a
így p. o.
Kclemen-
Erebiáknak csak az a
Staudinger-Rebel
rendszerében)
Pronoe- vagy Goante-víú kezddik, míg viszont a Bucsecs- hegységben csupán az EpiphronAól Uenie-ig terjed csoportot hgyelték
Hdró lloniiHzaki Szilárd.
IHH
meg
AJinthogy az Erebiák tömegesebb fellépésénél
eddigelé.
a leggyakoribb
okvetetlenül
ezeket alig lehet észre
lemz
ötlenek
fajok
nem
venni, az egyes hegylánczok
különbségeit újabb felfedezések
sem
fogva
leginkább s épen
fel
ama
jel-
igen fogják elenyésztetni.
Más rokontermészet területekhez képest a Kárpátok Erebiakedvez; mert 20 fajában a pafeearktikus fauna összes (62) Erebia- fajának majdnem egy harmadát bírja. Európában a (Kaukázust, az Uralt és Örményországot nem számítva) 38 faj fordul el s ezeknek csaknem két harmada lakja a faunájának aránya eléggé
Kárpátokat
is.
Az Alpesek összes das-i
27 faj honos (beleértve Neorimely a nyugati Alpesekben az alhavasi regióban is röpül),
is,
területén
Az utóbbiakra nézve
vagyis csak héttel több mint a Kárpátokban.
még kedvezbb
ha csupán a havasi
az arány,
fajokat
nev
(elhagyva a Medtisa, Neoridas, Aelhiops és Ligea
mert hiszen az Alpesek 28 hiányzik, is,
közül
faja
17 pedig képviselve van.
Kárpátokban
a
veend
Tekintetbe
tekintjük fajokat),
csupán 6 azonban itt
hogy az Alpesekhez képest a Kárpátok igen hiányosan vannak
átkutatva.
Az
a Kárpátokban hiányzó 6
említett,
összes Alpesek havasi regiójában
el
van
közt csupán egyet-
faj
mely különböz
lenegy van, glaciális Esp.,
terjedve,
a többi 5
;
ben felfedezett Eriphyle
Frr.,
t.
valószínt-
szerfölött lokális, részben csak a legújabb
faj
Arete
i.
V.,
a
keleti
a keleti és központi
Alpesek
Alpesekben,
egyes Chiisii
szk
flavofasciata Heyne a központi Alpesek igen
az
hogy a
úg^^
nem
Kárpátokban való utólagos felfedezése egyálában len
alakjaiban
helyi
id-
helyein,
Rátz. és
területén, végül
Scipio B. csak a nyugati Alpesekben.
A
többi hat európai
faj
közt,
mely a Kárpátokban
de az Alpesekben sincs meg, van két északi
faj
hiányzik,
Embla Thnbg.
:
Disa Thnbg., továbbá Afer Esp. déli Oroszország és Dalmácziában, Epistygne Hb. déli Franczia- és Spanyolországban, Gorgone B. a Pyreneákban és Zapatcri Übtli. Spanyolországban. és
Ha
a Kárpátoktól keletnek és délnek
jük, azt látjuk, keleti
sem
hogy a Balkán
hegységeket
tekint-
melyek a
Alpesek folytatátásának veendk, egyetlenegy oly havasi fordul el,
mely az Alpesekiven meg
a
lapályban rcipl var. pusztai alak, •A
fajt
es
félsziget hegységein,
nem
volna,
faj
mert a
Dalmata Hod., mint határozottan mediterrán amazok közé.
tartozik
Rhilo-dagii-
ügyelték
nem
dél-
és
Rhodope-hegységben
meg: Epihron
var.
Cassiope,
p.
o.
a
Medusu,
következ 9 Oeme, var.
;
A
Kárpátokhan honos Rrehiáhról
Spodia, ríiodopeiisis
Stgr.,
Gorgone
a
1 6Í)
B. egyik
Acthiops,
alakja,
Euryale, Ligea, lappona, Tyndartis var. ottoniana H. S.
Másként alakulnak a viszonyok pátoknál jóval szegényebb
Kaukázusban, mely a Kár-
a
Erebiákban, de az
elforduló S
ott
faj
hanem az Alpesekben Észak-Európa havasain is, úgymint Heivitsonii Led., melancholica H. .S. és Afer Esp. Ezeken kívül megfigyelték még a Kaukázusban a következket is Mediisa, Slygne, Aethiops var. Melusina H. S. Ligea és Tyndarns. Az északázsiai hegységekben hiányzik 8 nemcsak a Kárpátokban,
közül
és Közép- s
:
:
számban
nagyobb
ismét
lépnek
{'Zl)
Egyenkint véve, a 20 kárpáti dése a következ
egyébként
csak az Alpesekben
egy
kívül
további
cS
;
elterje-
Mncstra
fajt,
meg
figyelték
holott az
odáig.
el
Erebia-fajnak
Kárpátokon
a
:
a külön fajok,
fel
közül csak igen kevés hatol
alpesiek és kárpátiak
Hb.
egyébként
fajt
csak az Alpesekben s egyéb nyugati hegységekben (Német-, Olasz-, Fi anczia-,
Spanyolország, Pyreneák), mégpedig: Melampus, Pharte,
Manto, Ceto, Evias, Nerine, Pronoe és Goante
;
az .Alpesekben és
l'yi'eneákba!',
valamint Német-, Franczia-, Olasz- és Öiményország
havasain egy
fajt,
Styiie-l
találtak
;
az Alpesekben és egyéb
gateurópai havasokon, de a Kárpátoktól
déli
irányban
is
nyu-
(Bolgár-
4 fajt, úgymint Epiphron, Oeme, Melas, Gorge: ugyanott, de Lapphonban, Finnországban s az Akaiban is lappona-t ugyancsak az összes európai havasokon s azonés Görögország, Herczegovina)
:
:
;
kívül északi,
keleti
és Közép-Szibériában
is
Enryale-i
továbbá a
;
nyugati havasokon, valamint Bolgár- és Görögországban, a Kauká-
zusban, Kis-Azsiában, Perzsiában, Észak-Azsiáhan, és
Észak-Amerikában
jedtek közül Aethiops taiig
nyugat
és déli Szibériáig
Európában
felé
el
fordul
st
rikáig
ha epipsodea
ez,
van
7
havasi
is
elter-
keletnek az Al-
végül Mediisa és Ligea egész ;
Ligea fleg hegyi vidékekre
Amurig van meg,
Bull.-t
Szibériáig
szintúgy Meditsa
varietásnak tekintjük,
És/ak-Ame-
elterjedve.
Ebbl 1
;
keleti
alhavasi regióban
Angolországig,
található, kivéve Britanniát
szorítkozva keleti irányban az is,
Az
Tyndarns-i.
:
az elterjedésbl a következk derülnek Erebia-faja közül (mert a helyi
csak ezek mérvadók)
13 csakis
ki
viszonyok
:
a Kárpátok
jellemzésére
Nyugat- és Közép-Európa,
v;ila-
mint a Balkán-félsziget havasain honos, tehát a Kárpátokban el
elterjedésük határát keleti
a többi 4
irányban,
fele,
t.
már nem
érik
érintve
színién elfordul Nyugat-Európában, de kelet felé
faj
iiatolnak Örményországig, .Ázsiáig stb.
mint
Ázsiát
i.
9
faj
A
Kárpáti \\1
a Kárpátoktól csakis nyugat
felé
el-
fajnak több terjed,
csak
Háró Hormiiziiki Szilárd.
170
4 hatol tovább délnek elfordul
Erebia-faj
más keletnek
4
is,
Alpesekben
az
is,
Az összes 20
is.
és Mnestra-n
kárpáti
kívül
vala-
mennyi Nyugat- és Közép-Európa más havasain is, ellenben nem honol a Kárpátokban egyetlenegy oly keleti faj, mely az Alpesekt^en
hiányzik.
stb.
Az
itt
vázolt
elterjedésbl s abból a körülménybl,
hogy a
a Kárpátoknál
keletibb
csak 4 faja
Erebiáknak
liavasi
fekvés országokba
el
kitnik, hogy a kárpáti
is,
Közép-Európáéval
gat- és
terjed
Erebia-fauna Nyu-
mer
összevág és
teljesen
ellentétben
dombvidékeinkben uralkodó viszonyokkal, melyekben Közép-Európával szemben a különbség épen abban nyil-
áll
a síkságainkban és
hogy a
vánul,
fajok
keleti
érik el elterjedésük nyugati
itt
határát,
vagyis homlokeg3^enest ellentétben az Erebiáknak fentvázolt
elter-
jedésével.
A míg
e szerint a kárpáti Erebiákról kimutatható,
Közép- és Nyugat-Európa faunájához pátok
küls
állatok,
ban
síkságot
északi
jellemzi
hogy
másrészt
(subarctikus)
és déli irányban elterjednek.
hvös
az északnémet és északorosz
némely
az,
együtt
itt
faja
a hegyi regióra
itt
pátok mentén tovább hatol
Közép-Európában
pusztai
innen azon-
Megemlítend még,
és nedves éghajlatú
hogy
síkságok
szorítkozik s a keleti és déli Kár-
irányban.
déli
lehetetlenség
teljes
találhatók
(mediterrán)
déli
mely utóbbiak Közép-Európában hiányzanak,
keleti
Romá-
szélén keleten és délen, vagyis Bukovinában és
niában elterül egyrészt
hogy azok
addig a Kár-
csatlakoznak,
együttélése ugyanazon termhelyeken,
mint
lenne az oly fajoknak p.
Thais Polyxena
o.
és Eilicrinia Cordiaria-é Plnsia interrogationis- és Agrotis hiri-
Pandora-é Lycaena optileteEphyra pupillaria-é Argynnis Laodice-ve\
via-voX Czernovitznál, az Argynnis vel
Radautznál,
Ropceanál,
az
vagy
Siona
ntihilaria- és
Tepliroclystia
gratiosata-é
Odontosia Carmelita- és Larenlia iiinnitaia-vá[ Moldvában habár az említettek
közül
az
északibb fajok
el
ott
ugyan, de viszont Polyxena, Pandora, Cordiaria, hilaria, gratiosata stb.
ott teljesen
létfeltételeiket, tele
—
mert
píipülaria, nu-
ismeretlenek. Ezek, mint a me-
meg nem itt
—
bírnák, holott
a száraz nyári melegben
érzéketlenek a kontinentális
viszont
;
fordulnak
Németország és Nyugat-Európának hvö-
diterrán sík terület lakói
sebb és nedves éghajlatát rozottan mediterránok
is
ámbár lelik
hatá-
egyedül
éghajlat
zord
iránt.
A
keleti és déli
Kárpátok faunáját
síkságéhoz, ugyanazon
feltételek
alatt
ellentétben a fejldött,
mint
szomszédos Észak- és
A
171
Kárpátokban honos Erehiákról.
Közép-Európáé, illetleg úg}' mint ama tájak havasi rcgioé. Eszerint a pleistoczén korszakban a glecserek végleges visszavonulása hegységünkben követte ug3'an az a fokozatos sora a nedves pusztának (tundra,- esetleg száraz pusztának, rá
ritkás feny- és nyírfaerdvel) és hvös következ felmelegedéssel (mediterrán vagy
aquilonáris korszak) és végül a
recens
mint azt
vegetatio,
erdei
síkságaira és Közép-
Észak-Európának egykoron Európának hegységeire nézve megállapkották. Ugyanazon viszonyok uralkodtak tehát az északnémet síkságon is s innen ered a keleti Kárpátok mostani erdei regiójának hasonlatossága amanjéggel
borított
nak faunájával, mely emezekével az északnyugati Galiczia síksága által
összekötve lévén, együttesen alkotják hasonló
éghajlati felté-
telek mellett, az úgynevezett baltikus tlóra- és fauna-regiót.
A
összes
terü-
leteken megállapodott a nedves pusztai formatió fokán (törpe
feny
havasi régió a hajdanta glecserekkel borított
és havasi rétek) és csupán az alacsonyabb régió erdei osztotta
fel
egyes kisebb
csoportokra,
mel>'ek
vegetatiója
flórája és faunája
csekéh' helyi változatokkal jóformán ugyanaz maradt, s innen van
Erebiáink összessége megegyezik az Alpesek s az, hogy havasi egyéb közép- és nyugateurópai hegységek ebbeli faunájával. Annak kimutatása által, hogy F^íománia havasait a negyedkorban kiterjedt mértékben glecserek borították, a mi a MagasTátrára nézve régóta ismeretes, a fentebbi feltevés geológiai oldalról is
megersítést nyert.
Hangya-darázsharcz. Irta
Soós Lajos.
Az alább kö\^etkez sorokban egy megügyélésemrl adok ers fényt vet a hangyák szellemi képességeire. Két-
számot, mely
szeresen érdekesek az ilyen megfigyelések oly határozottan tagadják, hogy a is
volnának
s
ket csupán
mikor
akkor,
hangyáknak
egyesek
szellemi képességeik
reflexgépeknek hajlandók tekinteni.
Az esetet Sopronban figyeltem meg 19U1. évi augusztus haKünn az erdn járkálva észrevettem, hogy egy pont fölött
vában.
igen sok darázs (V'espa gen.) kóvályog.
A
darazsak
egj'
lyuk
felett
röpködtek, melyben fészkük volt s a melynek száját hangyák (Lasiusok) hatalmas harczra kész
hada
vette körül.
A
darazsak kisebb
1
Soós Lajos.
(2
nagyobb része bennszorult, mert a tömegben szállották meg, hogy azon ki és
része künn,
kijárást a hangx'ák
oly
bejárni
lehetetlen volt.
a bennrekedtek
A künnlevk meg
is
azonban annál inkább
teljességgel
hogy bejussanak,
kísérlettek,
iparkodtak
a
kijutni
sza-
badba.
Érdekes
nézni,
volt
mint
a
egy-egy
minden
bennszorult
bátorságát öszszeszedve neki indult, hogy kimeneküljön. Mindegyik
valóságos rohamléptekkel indult a kijárat a hangyákat elijessze, a mi
azonban
nyilván azért, hog^'
felé,
egyetlenegynek
se
mert a mint a darázs közeledett, a hangyák a helyett,
sikerült,
hogy
elfu-
közeled felé, mire az jobbnak látta, hogy visszaforduljon. Csak nagy ritkán sikerült a kijutás egynek-egynek oly formán, hogy a lyukoól hirtelen mintegy kivetette magát. .Sok menekülni vágyó azonban ugyancsak pórul járt túlságosan közel merészkedett a hangosakhoz, ügy, hogy azok elkapták a lábát, vagy csápját. Ha valamelyiküknek sikerült a hstett, rögtön egész sereg hangya vetette magát a boldogtalan tottak volna elle, csapatosan rohantak a
:
áldozatra, belékapaszkodtott s kihurczolták a szabadba.
Ott aztán következett a
munka második
része.
kapaszkodott a darázs mindegyik lábába, csápjába
mások
Egy-egy hangya
s így leszorították a
hogy ne mozgathassa ket. Miállott, hogy feldaraa konczot. A kemény chitin-vázat nem tudták, vagy nem
földre,
a szárnyát ragadták meg,
kor így ártalmatlanná tették, több társuk neki bolja
akarták áttörni, láson át annál bélcsatornát az
hanem
a potroh
könnyebben hozzá alfeli
gyri
meg
közt
lágy
a
jutottak
az
nyí-
alfeli
részekhez.
nyilason át rendesen egészben húzták
ki
.A
s e
.,mtét" oly fényesen sikerült nekik, hogy igazán becsületére válik .,praeparálás"-ban való
jártasságuknak.
megszerzésére elég alkalmuk chítin-váz bizonyította,
A
az
míg végre az
es
Hogy sok
es
a
kell
gyakorlat
darázs-hulla, illetleg
mely a darázsl^^uk szája körül hevert.
helyre ezután napról-napra kijártam,
vájjon meddig tart a hadjárat kép,
volt, azt a
?
hogy meggyzdjem,
Néhány napig mit
se
változott
vetett véget az élet-halál harcznak.
után felkerestem a helyet,
nem
a
Mikor
találtam ott mást, mint né-
hány portyázó hangyát s egy-két a lyuk fölött kóválygó darazsat. Vájjon a hangyák mind elpusztították-e ket, vagy a darazsak, amint alkalmuk arról
nyilt,
már nem
önszántukból volt
elhagyták- e
alkalmam meggyzdni.
a
megátkozott
helyet,,
Különfélék. Hsiiothis dipsaceiis L. mint kártev. Ez a csinos Noctiui, mely azonban nappal röpül és nyílsebesen száll egyik növényrl a másikra, két ivadékban lép fel május elejétl június végéig és július
augusztus elejéig hernyója pedig egész júniusban és augusztus közepétl október elejéig található számos növényen ilyenek: Dianthus, Gypsopliila, Silena, Lychnis, Ononis, Dipsacus, Centaurea, Thrincia, Cichorium, Echium, Delphinium, Pimpinella, Scabiosa, Cliondrilla és a somkórón, mind oly növény, melynek pusztításával kárt nem tesz, de alkalom adtán termesztett növényekre is rászokik s azokban tetemes kárt okoz. így 1892-ben Lórén (Pest m.) eleinte az árpa között növ somkórón jelentkezett s midn abból ki'"ogyott, az árpát bántatlanul hagyva, átvándorlott a szomszédos kapás növényekre és 50-60 hold földön úgy tönkre tette a tök, bab, kender és tengeri levelét, hogy csak az erezere maradt meg. Ugyanal-ckor Tisza-Eszláron (Szabolcs m.) tönkre tette a luczernát s utána a tengerit és dohán3^t Enyingen pedig a lent támadta meg. Magam I888ban nagy számban találtain a Pimpinellán, de hog\^ akkor kárt is okozott volna, arról nincsen tuelejétl
;
.
;
domásom.
,4.
A rovarok
Aigiier Lajos.
madarak viszonyát az emberhez tárgyalta újabban Froggat \V. VV. ausztráliai entomologus is, kimutatván, hogy Ausztráliában némely rovarfaj, pl. a Coccinellák, Ciirysopák, Syrphidák hasznot hajtanaid az embernek az által, hogy más, kártékony rovarokat pusztítanak továbbá, hogy eredetileg nem kártékony honi rovarok a meghonosított idegen veteményekre és kerti növényiekre nézve károsakká válhatnak az által, hogy tulajdonképi honi tápláló növényüket elhagyva, a tenyésztett növényeket lepik el. Tanulságos példa erre tudvalevleg a Colorado bogár, mely eredetileg Solanum rostratumon élt, de a burgonya meghonosítása után egészen erre adta magát s azzal együtt tovább terjed. Hangsúlyozza továbbá, hogy a kártékony rovarok ellen való védekezésben a rovarev madaraknak nem szabad túlságos jelentséget tulajdonítani mert az idegenbl jöv mívelés ezeknél is nagyon megváltoztathatja az eredeti életmódot, úgy hogy rovarevkként isés
;
;
mert fajok tetemes károkat okoznak.
A
fenyöfa-araS7lóról (Fidonia piniaria), mely hét évvel ezeltt lépett fel, Eckstein A. igen érdekes megfigyeléseket tett. A hol a hernyók már lekopasztották a fákat, részint azok derekán ültek csendesen, látszólag bágyadtan és betegen, másrészt élénken másztak ide-stova, fleg föl-
Németország némely vidékein tömegesen
felé,
miközben
szttek, a mely t;yolától
—
k.
b.
—
2
méternyire a földtl
ellentétben az
a
apáczaszöv
függleges párhuzamos sávokból
fa
csúcsáig
sr
álló,
fátyolt
fonadékú
fá-
ers fonalmvet
KiUöu félek.
174
alkotott,
melynek
fonalai igen
vékony fonadékkal voltak
egymás-
sal összekötve.
Sajátságos Ojtási módot alkalmaznak a Zanibezi mentén lakó Barotoe-négerek a tzetze-légy ellen. Nagyban vadászszák a sakált, vadmacskát stb., melyek bre igen keresett kereskedelmi czikk'et képez. A vadászathoz azonban nélkülözhetetlen a jó kutya, s ennélfogva legfbb ig3'ekezetük .az, hogy a jó vadászkutya fajtája megmaradjon. Minthogy- azonban épen legjobb vadászterületükön, a Cuando folyónál, otthonos ama légy, a vemhes szukákat odaviszik, hogy a légy megcsípje. Ha jól eltalálták az idpontot, akkor kimúlik a szuka, miután kölyközött volna, a kölykei pedig immunisok s a tzetze-vidéken v^aló vadászatra mindig alkahnasak. A vadállatok, amennyire tudjuk immunisok, habár a légytl szintén igen sokat szenvednek.
A SZÖlÖmoly (Conchylis ambiguella Hb.) irtására Dél-Németországban. Steinbergben, a világosságot alkalmazzák. Ezer Lenertféle lámpáson (Wolf L,-nél Eltvilleben, darabja J márka) 36 éjjelen át 71,778 molyot fogtak össze. A Rajna mentén, Geisenheimban, a bábot szedetik február közepétl márczius elejéig 5 napon át 60,665 bábot szedtek, a mi megfelel körülbelül egy millió másod ivadékú hernyónak egy-egy bábért egy fillért fizettek. Ugyanott a pille fogására reílectorral ellátott s 300 gyertyafény erej acetylen:
;
lámpásokat készítettek (darabja
márka) s azoktól jó eredményt 'l^y Francziaországi?an ugyancsak acetylen lámpásokkal a „Pyralis vitana" (Oenophthira pilleriana Schiíl) ellen értek el. Villefrancheban (Rhone) ugyanis jul. \)\ ))1. 170,000, vag\'is egy-egy várnalc,
minket
—
lámpán 940 molyot
fogtak.
A* méhek életébl. Ismeretes a méhek ragaszkodása királynjük iránt, a mely chenhaló családban mindig utolsónak marad, mert még a haldokló méhek is etetik. Errl eg}' német méhész meggyzdni kivánt, s e czélból egy Icirálynt néhány munkással dobozba helyezett, melyben csak kevés táplálék volt. Két nap múlva igen bágyí-dtak voltak a méhek s további két nap múlva már csak négy s a rákövetkez napon már csak egy méh élt, holott a királyn látszólag teljes erben volt. Az utolsó munkásméh oldalt feküdt és már nem volt képes járni. Ekkor közelgett a királyn, ételt követelve, és csakugyan, a haldokló munkás, sikertelen igyekeztében, hogy ételt nyújtson, nagy fáradsággal odanyújtotta szipókáját a királynnek, mely utóvégre elfordult tle. Egy óra múlva megsznt élni az utolsó méh is, míg a királyn még mindig ersnek látszott lenni.
Sáskajárás Kamerunban. Védekezésül a bennszülöttek kis árkokat ásnak, a melyekbe belehajtják az állatokat és azután dorongokkal ütik agyon, vagy betemetik az árkot. A védekezés ezen módja azonban csak lakhelyük közvetlen környékére szorítkozik. Nevezetes jelenség, hogy a sáskák a mangofákat egyáltalán nem támadják meg. A Fülöp-szigeteken is pusztítottak a sáskák, de ott a gazdák hasznosítják ket, a mennyiben a czukornád-ültetvények mesgyéin fából korlátokat emelnek és árkokat húznak, a sáskákat
175
Kiilöiift'lék.
pedig nagy zajjal felriasztják s arra felé hajtják. Egyik gazcüi állíhajórakomány sáskát szállított Iloiióba, a hol zsákját 4 dollárral (?) megfizetnék. A bennszülöttek ugyanis letépik a sáska fejet, lábát és szárnyát s így táplálékul használják. A gyapjas-pille {Ocneria dispar. L ) ellen eddigelé akként védekeztek, hogy a fáktól lekaparták petecsomóit s azonnal el is égették azoknak hernyóenyvvel vagy petróleum és fakátrány keverékével való beecsetelése nem volt sikeres, valamint nem a pillének lámpáson való elfogása, mert a nstény ritkán röpül, a hím pedig képes több nstényt is megtermékenyíteni. R ö r g G. új készüléket ír le (kapható Altmann P.-nél Berlinben), mely kitnen kezelése kébevált a pete- csomóknak petróleummal való irtásánál nyelmes, hatása biztos, alkalmazása olcsó egy liter petróleummal, takarékos használat mellett, 3000-nél több petecsoniót lehet elpusztólag egész
;
i
;
:
títani.
A varjuk hasznos
voltát vitatja dr.
Rörig
(Ornith.
Monat-
azokkal szemben, kik az ellenkezjét állítják, kifejtvén, hogy a varjú a rovarok pusztításához lényegesen hozzájárul, kivált a gabonát károsító rox'arok irtása által. schrift)
—
A fekete levéltetü (Aphis papaveris F. ^fabae Scop.) irtására, a mely a lóbabot, még pedig a növén^^ hegyét gyakran nagy mennyiségben ellepi, ajánlatos a növény heg3'ét lecsípni, mihelyt a levéltetü mutatkozik, még pedig nem csak az ellepett, hanem a még ment indákat is. E^ az eljárás a babnövénynek nemcsak nem árt, hanem hasznos is. A levéltetü csak akkor jelentkezik, mikor már nagy a növény és sok levelet hajtott. Fels hajtásai pedig, melyek Ennéla hegyével le lesznek csípve, soha sem hajtanak magot fogva a felszálló nedv a levelek és fiatal babok javára van. Az így kezelt növény ment marad a levéltettl, még ha közelben a bab
feketéllik
is
tlük.
T Schultze A (Deutsche Entom
,
1*
o
P a1áa Zeitschr
cL
r c ,
t
í
a s c
1903,
l
he p.
o C
rn. e
u
ho
t
r r
h y n
c
h
i
n e n.
241— 2SG.)
38 új (enihorrhynchns leírása, ezek között a C. interjecins Herkulesfürdrl való és a C. arator Gyllh. rokona, továbbá C. suturaiba és Heiischi Budapestrl és íiirhatus Magyarországon is közönséges *
Csiki
Ern.
u n g e n e r V a r e t a t e nSchultze A., Z u s a m m e n s t e K eihe paláarctischer Ceuthorth^-ncliinen. (Deutsche Entom. Zeitschr., 1903, p. 292-294.) 1 1
i
í
176
Irodalom
Több Ceuthorrhjmchina
köztük
fajváltozat leírása,
Ceuthorr-
hynchiis cochleariae Gyllh. var. moniicola az erdélyi havasok vasalji tájából, a hol Deubel Frig\es gyjtötte.
Ern.
Csiki
M. kir állami Rovartani Állomás, II
tására. (A
(129—132.
oldal
— —
in.
1.)
t
m
u
t
a
t
földmívelésügyi
kir.
darazsak
ó a
niinister
ha-
ir-
kiadványa. 4
ábrával. Budapest, 1902.)
1
Rövid útmutató
a
f
i
r
(Ugyanott. 4 oldal (133—136.
k á
1
1.)
bogarak irtása r a.
ó
2 ábrával. Budapest, 1902.)
s k o á k n a k a kártéÚtmutatás a s z o It v á n y kony rovaroktól való megvédésére. (Ugyanott. 7 -
1
(137—143.
oldal
A
1.)
1
i
Budapest, 1902.)
„Rovartani Állomás" mindeddig czíni nélküli kiadványaiból
újra elttünk fekszik
három különlenyomat, mely
A
közöl egyes rovarok elleni védekezésre.
rövid ütmutaiást
darazsak ellen a legjobb
védekezés fészkük kikutatása a téli idben és annak elpusztítása vagy ha ezzel elkéstünk, igen jó eljárás a következ. Tavasz elején, a fák virágzásának kezdetén, a házak körül, a szlben stb. a fák ágaira
b
nj'akú
üvegeket
megtöltjük vízzel és hozzáöntünk
akasztunk,
kevés
édes
ezeket
harmadnyira
gyümölcslevet
;
az
üveg nyilasát bekötjük papírossal s csak kis nyílást hagyunk rajta, melyen a darazsak berepülhetnek, a hol azután a vízbe fúlnak. N3^áron a darazsak fészkébe (földben, faodúban) szén kéneget, benzint
öntünk, vagy
ohsciirns L.
v.
ket. — A — Eniiíolpnsvítis
kikénezzük
vitisF.
mint kártételük rövid leírása után a bogár
romfiaknak a
szlbe
tke
elleni
elleni
védekezés (szénkénegezéssel) van
terített
lepedvel,
vagy
védekezésre a ba-
és Athoiis-lhvykk,
Opatnuu
gyj-
bogártálczával és a lárva leírva.
iskolákban kárt többn^'ire bogár-lárvák lesznek, bites-
(Adoxns
és lárvájának, vala-
való terelése, vagy pedig a kézzel való
tés a
alá
bogár
firkáló
F.)*)
sabíiJosíim
—
A
szloltván}'-
ilyenek a
az Agrotis
lárvája,
segetmu bagolypille hernyója és a cserebogár pajorja. tele röviden le van írva és az ellenük való védekezés
Corym-
Ezek is
kárté-
elmondva.
Ezen, úgy mint a régebben kiadott útmutatók a „Rovartani Állomás"-nál (Budapest, II. Oszlop-u. 26.) kaphatók.
*)
Helyesen Adoxtts viUosuhis Schrnk. (lásd
:
Rov. Lap.
"\
II,
1900.
p.
203.)
„ROVARTANI LAPOK" Heft
S.
155. L
V
8,
Október 1903.
Aigner-Abafi
Beitráge
:
zur
Insektenfauna
VVochen
Komitates Háromszék
I.
auf deni Gebiete des
Holzindustrie-Etablissenients
bie
Kovászna (Siebenbürgen)
nielt,
Zunáchst
auf
Etablissements,
Lichtungen
in
1902.'
(Juli
zu
Gyulafalva
gesam-
Lepidopteren
andere
bietet er eine kurze
gedehnten grossartigen meist auf
vier
hauptsáchlich
auch
sein .Augeninerk aber
erstreckt.
tige
Verfasser hat
(les
lusektenordnungepi
Beschreibung des weitaussowie des Samnielgebiets,
Fichtenwáldern und klagt über ungüns-
Witterung und Mangel an Insekten. S.
161. E. Csiki
:
Die Cerambyciden Ungarns
der Bestininiungstabelle der
vorküninienden
in
V.
Fortsetzung
den I.ándern dcr ungarischen Krone
Es
Cerambyciden.
wird
die
Gattung
LepUira
behandelt. S.
IHC).
Báron
C Hormuzakí
:
Die in den Karpathen heímisciien
Erebien II. Fortsetzung des Auszuges aiis dem deutschen Originál. S. 171. L. Süós: Kampf zwischen Ameisen und Wespen. Verfasser beobachtete im August 1901. bei Sopron an einer Stelle im Walde zahlreiclie Exemplare einer Vespaart über einer Erdhöhle fliegen, in welcher sie ihr Nest hatten, derren Eingang von einer grossen Schaar Ameisen (Lasius) besetzt vvar. Die aussen fliegenden Wespen versuchten ins Nest zu dringen, vvas ihnen jedoch nicht gelang, die im Nest befindlichen dagegen strebten ins Freie, was nur sehr selten gelang, u. z. solchen, die sich gewissermassen hinausschleuderten. Die meisten aber vvurden von den .Ameisen am Fusse oder Fühler erfasst, dann von einer Schaar Ameisen vollstándig hinausgezogen, die Füsse und Flügel festgehalten, und sie getödtet, indem die Ameisen bei den weichen Stellán an den Leibesringen eindrangen und bei der Analöffnuiig die Eingeweide herauszogen. Dass diese Operation zu wiederholten malen ausgeführt worden war, bezeugten die zahlreichen Chitin-Skelete, welche rings um die Einfkigsöffnung lagen. Einige
wieder dahin,
um
Tagé spáter kam
zu besichtigen.
der
Verfasser
war unund und nur ein Regen machte demselben ein Ende. Nach dem Regen ílogen dórt nur einzelne Wespen. Ob die Inwohner insgesammt von den Ameisen
verándert
:
die Sitution
Dieselbe
der V'ernichtungskampf wáhrte fórt
getödtet vvorden waren, oder ob die Überlebenden das willig verlassen hatten,
zeugen.
davon konnte Verfasser
sich
Nest niclit
frei-
über-
16
Kieinere Mittheilungen. S.
1
7o.
Schddling.
L.
V.
Diese
A gn er A baf ain Tagé Hiegende -
i
zweinial (Mai, Juni und
Juli,
i
:
Heliolhis
dipsaceiis
als
Xoctue erscheinst Jáhrlich August), die Raupe ab^r ist ini Juni
und August an zahlreichen Pflanzen zu llnden, ohne im Allgenieinen Schaden zu verursachen, in nianchen Fállen aber übergeht sie Huch auf Kulturptlanzen, die sie arg schádigt. So ist sie 1892 bei Lóré (Komitat Pest) aufgetreten, dann,
erst in
ohne
Gerstenfeldern
an
die Gerste anzugi'eifen,
auf 50
— ()0
Melilotus officináié
zu anderem Futter
Kürbis, Hanf, Morgen und hat Mais und die Bohncn ganz kahl gctressen und zur selben Zeit in Tisza-Eszlár (Komitat Szabolcs) den Luzerner Klee, dann den Mais und Tabak vollstándig vernichtet, anderwárts aber den Fiachs angegrilYen. Verfasser selbst beobachtete 1(S88 die Raupe in grosser
übergegangen
Zahl an Pimpinella, S.
173
— 175.
sie
ist
den
jedoch nicht schádlich geworden.
Notizen über
die
Vögel
und
Insekten,
Fidonia piniaria, Conchylis amhignella, Ocneria dispar
über
etc.
Literatur.
Besprechung der Publicationen von A. Schultze und der kön. ung. staatlichen Entomologischen Station in Budapest.
-Mzmzm~wi~^z''^.zm'. !
Oog'Ai'g-yííitlimeikI'
'
^ ^ ^ I
I
1*^1
szabadalmazott
bo^ár-praoparáló
folyadéka, mely megóvja a bogarakat a mcgbiidösödésfbb ízeiben hajlíthatókká teszi, töl, penészedéstl és (az
J892. évi pozson}-!' kiállításon arany éremmel kitün-
Muzeum-körut
7.,
drogua-üzletében 2 koronás, 3 kor. 80
fil-
kapható
tetve)
Lux Mihály
^ 1
Péter
Míitusovits
i
Budapesten, IV.
léres és
9 kor. 40
ker..
palaczkokban.
filléres
i
Coleoptera-kereskedés. Mint honunkban a legrégibb rovarkereskedés tulajdonosa,
ajánlom
éb
'
i
|
|
^ [
J
f*^
I
I
1
!
legnagyobb
magángyjtöknek, iskoláknak, gazdá-
szoknak és erdészeknek 8(00 hibátlanul meghatározott honi és külföldi fajbó álló rovar-készletemet. Honi faunánk közönsée^es és legritkább fajai nagy számban, továbbá több száz exotikus faj. Iskolák részére gyjteményedet olcsón állítok sszel Honi gyjtökkel szívesen lépek csereviszonyba. Megkeresésre nyomatott árjegyzéket ingyen és bérmentve küldök.
Német-Bogsán. (Krassó-Szörénymegye.)
Merki Ede. Magyarország' madarai. fonala. Irta
:
Dr.
A munka lákkal, quart
dásában
A
hazai madárvilág inei^ismerésének vezér-
Madarász Gyúl
a.
díszes kiállításban, a szcizö
formátumban,
jelent mcsí és a
német
eredeti
kivonattal, a
rajzaival, és színes táb-
Magyar Nemzeti
„Rovariani Lapok" szerkesztsége utján
is
Múzeum
Ara 40 kor.
Lepidopteren
des
paiaearctíschen
Faunengebietes.
Von Dr. O. Staudinger und Dr. H. Rebel. -
2
Theile
in
fveis
einen
SO
Bánd
gebunden.
===i
Kpoueu
Szerkesxtsésriiiik útján is xnegr^'endelUet^.
kia-
megrendelhet.
Entomologiai müvek. Ára 35
Birodalom Állatvilága. (Fauna Regni Hunga Kiadja a k. m. Természettudományi Társula^ Kárpáti E. Állatmuzeum, utasítás állatagoknak 20 kor.
A Magyar
Általános. riae). III. kötet.
Arthropoda.
kor., társulati
—
és csontvázak készítésére, ábrákkal 1 k-. s eltartására, kis rovargyjtö. Utasítás a kiválóbb rovarok megismeK. rovargyjtö 1 kor. 60 fill.— Szekeres F. Ö. résére és gyjtésére 2 kor.
tok kitömesére Bein 40 fill.-
A
—
A
Rovargyjtö. Segédkönyv a középiskolai ifjúság számára, kötve Kiráiuiiiló Kriesch J. A rovarok vi'ága. 16 ábrával 80 fill. i^or. Dr. Leudl A. Rövid útmutatás zsebkönyve. 70 rajzzal^ kötve 3 kor. 50 fill. Dr. Daday /.Rovara természetrajzi gyjtemények konzerválásához 80 fill.
Lejtényi S.
—
—
j^
—
—
—
Hoffer, Praxis der Inscktenkunde. 3 kor. kor. 60 fill. Kolbe, Einführung in die Kenniniss der Insekten 17 kor. Hymenoptera. Mocsáry S. A magyar íauna i'émdarazsai 2 kor. 40 fill. Adatok Magyaror.A magyar fauna másnejü darazsai 2 táblával 1 kor. aO fill szág fürkész darazsainak ismeretéhez I. 1 kor. 20 fill. Földünk íémdarazsainak
tani
mszótár
1
magánrajza 40 kor. Lepidoptera. Bein K. A kis lepkegyjt. A lepkék ismertetése és Magyarországon A. Aigner L. A lepkészet története gyjtése 2 kor. Aigner-Pável-Ufiryk, Magyarország lepkéinek jegyzéke 5 kor. 3 kor. Beige, Schmetttrlingsbuch 8. Aufl. 1300 Abb. auf .50 faib. Tafeln 25 kor. Hofiuann^ D'ie Gross- Schmetterlinge Europas 2. Aufl. 2000 Abb. 20 fill.' auf 7i fa rb. Tafeln 30 kor. Die Raupen der Gross-Scbmetterlinge Europas 1900 Abb. auf 50 Tafeln 30 _kor. Diptera. Tö7//ö,vfár3' Ö. Egy tömegesen tenyész légyfaj az Alsú-üuna Kertész.- K. Catal(~>gus Taltanidaium r)rbis terramellékeirl 3 tábi. 60 fill.
—
— —
—
—
rum
uni versi 6 kor,
—
Bein K. A kis Coleoptera. Török P. Bogár-határozó 2 kor. 80 fiU. Calwer, Káferlnicb boo-árgyüjtö. A bogarak ismertetése és gyjtése 2 kor. Seicílitz, Fauna Tianssylvanica 12 kor. 5. Aufl. mit 48 color. Taleln 21 kor. Hemiptera. Dr. Horváth G., Adatok a hazai félr()pek ismeretéhez 40 fill. A magyarorszáiíi Psyllidákról 40 fill. Az Eremocoris-fajok magániaiza.
—
—
2 tábl. 60
fill.
Orthoptera, Pseudoneuroptera és Neuroptera. Pangin Gy. A magvarországi tücsökfélék teimészetrajza 6 tábl. 5 kor. — KoJnuit R Magyarorszáti szitaköt-féléi. 3 színes tábl. 2 kor. 60
Myri poda. Dr. Daday
fill.
A magyarországi Myi iopndáli magánrajza
/.
4 táblával 4 kor.
K. és Knlczynaki L. Araneae Hungária Magyarország pókfaunája 3 kötet, csak a Dr. Lendl A. A pókok, különösen a kerekháló2—3. kötet kapható 16 kor. Knrpeles L. Adalék Magyarország pókok természetes osztályozása 1 kor.
Araehnoidea. Dr.
3 kötet 24 kor.
—
Cliy-:.tr
Hermán
Ö.,
—
—
atkafaunájához. 8 táblával 2 kor. Crustacea Dr. Daday J. :
él evezölábú rákok magánrajza. íajok
átnézete.
1
kor.
A
A
Magyarországban eddig
4 tábl. 3
talált
szabadon
A
magj^arországi BranchipusDiaptomus-fajok átnézete 1 kor.
kor.
magyarországi
Ofitfilog-iis ICircloMi>^olii(lai*i iin. Conscripsít
Brnestus Csiki. A
Musneo
Nationali
Hungarico
editus.
Budapestiül
1901.
Ára 3 korona.
E
mvek
szerkesztségünk útján
Sclimidl Sándor
is
könyvnyomdája Budapest,
megrendelhetk. VI.,
Szerecsen-u
6.
3 9088 01427 0474
