QL 461
R873 ENT í-ti
ÍÍS i&t
XII. kötet.
!*fi
í*4
Stfi
1905.
*t£ *É4 5*4 iíi ÍÍ2
Május
5Ü
itt
$1
— Június 5 — TTy
Ent. Soc.
6.
füzet.
n
"
a'*h
ROVARTANI LAPOK
m
MA VI FOLYÓIKAT különös tekintettel a hasznos és kártékony rovarokra.
—
Oá *3 D«
BEDÖ ALBERT D«-
*
&» D«- CHYZER KORNÉL MOCSÁRY SÁNDOR
BÍRÓ LAJOS
ENTZ GÉZA
KÖZREMKÖDÉSÉVEL SZERKESZTIK
ÉR A.
AIGNER LAJOS
és
CSÍKI
ERN.
^<&fe^
Tfla
BUDAPEST,
3* A
3*
1905.
ROVARTANI LAPOK SZERKESZTSÉGE I..MOLNÁR-UTCZA
És
KIADÓHIVATALA
&Í4
24
Megjelenik minden hónap els napján, július és augusztus havak kivételével Elfizetési ára egész évre 8 kor.
Tartalom. A
A. Aigner Lajos:
galagonya pillangó
...
...
...
...
...
89 96
Zilahi Kiss Endre dr. Adatok Szilágy-m. bogár- faunájához IV. Hrabdr Sándor: Ung- és Ugocsa megve szitaköt-faunája.... 101 :
A. Aigner Lajos
Vángel
Jen
dr.
:
:
doptera VI.
Magyarország
pillangói V.
...
...
...
...
...
...
...
...
...
...
...
Ern:
Ujabb adatok Magyarország bogár-faunájához A Aigtiér Lajos'. Bosznia és Herczegovina lepke-faunája ... ... Magyarország bogár-faunája _. ... ... ... Csíki
...
104
Adatok Magyarország rovar faunájához. Lepi...
112
...
119
...
121
...
127
—
130
...
132
Különfélék.
Behurczolt kártékony rovarok
-._
...
__
...
Irodalom
Reiter
Acht neue Coleopteren. Ismerteti Csiki
E.,
Czekelius
D. Dr., Beitráge zur Schmetterlingsíauna Öieben-
bürgens. Ismerteti A. Aigner Lajos
A
kir.
magy.
szakosztálya utcza
16.)
Ern.
ülést
Természettudományi
minden
tart.
...
...
...
...
132
állattani
Társulat
hónap els péntekén
Vendégeket szívesen
._.
(VIII.
Eszterházy
lát.
A budapesti entomologusok minden pénteken este a Muhrvendéglben (Kerepesi-út 44.) találkoznak
féle
Kedvezmény. Az 1897., 1898., teljes
I.
1901.,
és
Az elbbi kötetekbl csak a
III.
Új II.
1902.,
1903 és 190J-iki
elfizetk
fele
áron
kötet kapható, ára 6 kor.
kötetet készpénzen visszaváltjuk.
Az elfizetési összegek 24.)
1900.,
évfolyammal még szolgálhatunk.
kaphatják.
Az
1899.,
czímzendök.
kiadóhivatalunkhoz
(IV.,
Molnár-utcza
A
galagonya pillangóról. Irta
A. Aigner Lajos.
Néhány évvel ezeltt bejárta a külföldi entomologiai lapokat hogy az Aporia Crataegi L. nemcsak Angolországban van kihalófélben, hanem Magyarországon is mind ritkábbá válik, úgy, hogy tartani kell attól, hogy ma holnap kiirtják itt is. Ez szerencsére, gazdautóbbi entomologiai szempontból szólva
az a
jajkiálltás,
—
—
sági
szempontból pedig sajnos, egyáltalában nem
keknek hatóságilag
elrendelt
pillangó, illetleg a
hernyó
Magyarországon vetkezni.
A
felülkerekedésének,
valószínleg
még nagyon
nyilván
A
nem
vette
de
sokáig
Egyelre még egyik legközönségesebb
jajkíálltó
áll.
hernyó
fész-
megsemmisítése gátat vetett ugyan a kiirtása
fog bekö-
pillangófajunk.
hogy ez a
faj,
turnusokban szokott
fel-
fontolóra azt,
mint sok más, kivált kártékony lepkefaj,
teljes
nem
vagy legalább nem gyakori, azután pedig néhány évig mindinkább elszaporodik, míg kedvez körülmények folytán helylyel-közzel, olykor egész országrészeken tömegesen jelenik meg. így történt, hogy az illet is már
lépni,
azaz
:
helyenkint néhány évig
ritka,
egy évnek lefolyása után kénytelen volt bevallani, hogy a galagonya pillangó az
tanulság,
vidékén
nem
hogy
ismét
tömegesen
jelentkezett.
tanácsos az ország
faunáját
Ebbl
az a
ablakunkon
át
megítélnünk. Jelenleg
is
az
Aporia
Crataegi-nek
észlelhetjük. Miután a pillangó
fokozódó
gyakoriságát
Budapest
környékén több éven át ritkán volt található, 1903-ban Budafokon nagyobb számban találtam. 1904-ben pedig ugyanazon a helyen oly tömegcsen röpült,
hogy néhány délután folyamán mintegy 800 példányt voltam képes összegyjteni. Többnyire szép nagy példányok voltak, de akadt köztük nem egy kisebb, st aránylag sok eltorzult példány is ;
bizonyítékául
rántsem
lelik
annak,
hogy az
meg mindig
állatok a szabad
a megfelel
természetben ko-
életfeltételeket,
mert
az
90
A. Aigner Lajos
pillangók
illet
elégtelen
kétségen kívül a hernyónak
fejldését
tökéletlen
vagy
táplálkozása,
bábnak
a
kedveztlen
elhelyezése
okozta.
t.
A gyjtött példányok túlnyomó többsége nstény. Ugyanezt, hogy a hímek csekélyebb számban jelentkeznek, mint a nsté-
i.
nyek, tapasztaltam különben a Thais Polyxena Schiff. és
chares respersa Hb. tenyésztésénél
más
túlsúlyát egyébiránt
Ezek az esetek tásnak
fajoknál
kisebbségben
mely
el
fordulnak
is
A ni
a
Thalpo-
ivar számszerint való
észlelték.
bizonyítják annak az
világosan
eléggé
tarthatatlanságát,
is.
szerint
mindenkor
ennélfogva
inkább vé-
a
nstények
s
állí-
lepkéknél
delemre szorulnak, mint a fürgébb hím. lyét
A nstények kevés kivétellel ahhoz az alakhoz tartoznak, meCosmovici (Le Naturaliste 1892. 254.) mint ab. alepica (pikkely-
telén)
írt
le,
t.
i.
melyen a fels szárny
a
lev
ges, kivéve a szegélytéren
gyakran szallagszeren a középsejt,
valamint
alepica-n soha
mely
hez,
lyezett,
sem
vagy igen
még nem
egybefolynak. a
harántborda
fordul
minálunk
fehér
ritka.
el),
Az
Oly
áttetsz, üve-
sorát,
példányok,
még
pikkelyes
mely foltok
melyeken mi
(a
az
átmenetek a szabályos nstény-
alsó szárny
ritka esetben
egészen
foltok
olykor
gyéren
píkke-
részben üveges. Pikkelytelen hímet
találtam.
1896
— 97-ben
az Allgem. Zeitschrift für Entomologie
1.
és
II.
kötetében elég élénk vita folyt az Aporia Crataegi elfordulásáról és azon kérdésrl,
vájjon a tenyésztés útján
is
nyert pikkelytelen
alak fajváltozatnak tekintend-e
? Ezt a kérdést végül igenl értelemben döntötte el Gauckler *H. (lnsektenbörse 1897 p. 38.), a ki azonban nem kívánta elnevezni ezt az alakot. Ugyanarra az eredményre jutottam magam is, de egyszersmind elismertem az ab.
alepica
C
a
r
a d
Lapok X. p. 112.) ama megjegyzésével szemben (lris Vili. p. 30.), Cosmovici emez alakot egészen kopott példányok
elnevezés j
a
mely
szerint
után
írta le.
jogosultságát
(Rovartani
A.
Ama számos példány között, melyet kifeszítettem, találkozik három hímpéldány, melyet hajlandó vagyok gynandromophikusnak tartani. Ugyanis feltünhetik, hogy épen ennek a Pieridának hermaproditája még nem ismeretes, holott némely más fajét ismételten megfigyelték. Ennek oka talán abban rejlik, hogy az Aporia Crataegi-nél a hermaphroditismus. a hím és nstény jellemének egyesülése más módon nyilvánul, mint egyéb fajoknál. t.
i.
A
91
galagonya pillangóról.
három hímen pl. nem igen lényegtelen ni jellem is mutatkozik. A hímnek különben kivétel nélkül fekete bordái ugyanis mind a négy szárnyon a nstény fels szárnyán lev bordák
Az
említett
magukra,
barna színét
öltötték
Már most az
a kérdés,
színváltozat-e,
letlen
phroditikus
jellegnek
van egy nstényem
hímnem
csápjuk
holott
eme hímek barna
vájjon
—
hermavagy a mint én íeltehetní vélem Felemlítend azonban, hogy tekintend melyen az alsó szárny erei is barnává is, ?
Ennél a példánynál a hímniség természetesen
lettek.
Sok százra gács
men
egy-egy
;
gazdának ilyenkor fognák
melyet
—5
példány
szedetni az álmatag
kellene
pillangókat,
Hogy a
hernyók.
azon
található.
évben
A
gyü-
nem
pillangó szedése
arra van példa. Viertl A. pécsi leplev bogácsokról május- júniusban estenkint
csakugyan haszonnal
jár,
kész a szllje körül
következ évben más gazdák, kik a
b
leszedegette a pillangókat s a
örvendett,
éjét is
is
a melyekkel azután a következ
lekoppaszlani a falánk
mésnek
ki lenne, zárva.
kivétel nélkül a bo-
elleptek s az
szinte
olykor 4
virágon
érdekében,
mölcsfái
példányomat csaknem
fogtam,
virágján
töltötték
maradt.
bordái csak vé-
holott
gyümölcster-
pillangót
nem
sze-
dették, a hernyótól tetemes kárt szenvedtek.
Bachmetjew
P.
tövétl a
szárnyának
hosszát
pasztaltam,
hogy 1903-ban
mm.
(a
57
példáját követve, mind számú Aporia Crategi-nek fels csúcsáig) megmértem s azt ta-
barátom
sofiai
1903-ban, mind 1904-ben nagyobb
hím
szárnyának
hossza 30
vagyis 8 példányon a hosszúság
közt "ingadozott,
— 33
30 mm.
4: 307a mm., 6: 31 mm., 4: 31V-2 mm., 19. 32 mm., 4: 31 Va mm., 5 ön pedig 33 mm. Eszerint a hím szabályos hosszúsága 32 mm-re tehet. Néhány rosszul táplált nem érte el ezt a mértéket (1 287a mm., 2 29 mm., 1 297-2 mm.), ellenben né-
volt,
:
hány
meg
is
:
:
különösen
jól
haladta.
Más
példány
táplált
(1
:
szóval a legkisebb
mm., a legnagyobbé pedig 34 97 nstény szárnyának zott, vagyis 4 példány elérte mm., 24 33 mm., 18 337a
mm.
:
volt.
hossza a
3372 mm., 2 34 mm.) hím szárnyhossza 287a
BIV2— 35 mm,
3l7 2 mm.,
közt ingado-
6: 32 mm., 9: 32
mm„
fa
4 347a mm. 10 tehát nagysága és 13 35 mm. hosszúságot. A nstény szabályos 33 mm. Ezt a mértéket néhány példány meghaladta (1 3572 mm., 36 mm., 2 367a mm., 1 37 mm ), néhány pedig nem érte :
:
mm.,
:
34
:
:
:
1
el
:
:
(L:
30 mm., 3: 31 mm,)
:
vagyis a
nstény szárnyának hossza
a legkisebb példányon 30 mm., a legnagyobbon 37
mm.
A. Aigner Lajos
92
Ugyan ahhoz számosabb példány sza ez alkalommal
mm.
közt
mm. Ezt
— 33
t,
i.
mm.,
szorosabb
18 példány
értelemben 31
mm. Ennélfogva
mm.
szárnya 30
16: 317a mm.,
30: 31 mm.,
3272 mm. és 17: 33
midn
1904-ben,
jutottam
rendelkezésemre, 171 hím szárnyának hosz-
30
is
ingadozott,
307a mm.,
12:
az eredményhez állt
— 32
hosszú,
37: 32 mm., 8:
a szabályos hosszúság
a mértéket aránylag csak kevés példány
nem
érte
el,
32 t.
267a mm., 1 27 mm., 3: 28 mm, 21 darab (2: 26 mm., 1 3 287a mm,, 6 29 mm. és 5 297s mm.), illetleg meghaladta 12 darab (5: 337a mm., 5: 34 mm, 1: 3472 mm. és azt. t. i.
:
.
:
:
:
i.
35 mm.), vagyis a legkisebb $ példány szárnyának hossza volt 26 mm., a legnagyobbé 35 mm. A nstény szintén körülbelül ugyanazon mértéket mutatta, 1
:
mint az
elz
— 34
évben
vagyis 504 példány szárnyának hossza inga-
;
—
értelemben 32 33 mm. között mm., 31 mm., 33: 3l7a mm., 79: mm., 18: 307a 45; 30 (33: 42: 337a mm., 57 34 mm.) mm., 32 mm., 36: 327a mm., 97: 33 a fels szárny szabályos hosszúsága tehát 33 mm. Ezt a mértéket nem ütötte meg 92 példány (G 26 mm., 4: 27 mm.. 1 2772
dozott 30
szorosabb
mm.,
:
:
meghaladta 22 példány (10: 34 2
:
36 mm.,
1
37 mm.),
:
:
15: 29 mm., 2: 29
8: 28 mm., 6: 287a mm.,
a
méretek
2
vagyis a legkisebb példány
körülbelül
gókéival, a melyek szárnyhosszát 33, 5
nem
megegyeznek
Bachmetjcw
mivel a pillangó fels szárnyát
Bachmetjew, hanem
ilyenkor
könnyen
találjuk,
a
bolgár pillan-
31, 9 s illetleg
feltétlen
helyes-
nem
törtem,
le
mértem meg s hogy a szárny tövét pontosan el azok a pontos mérések, melyeket a feszített pillangón
megeshetik,
igazolják
Bachmetjew
szárnyának
mm.
mm. -ben állapította meg. A saját méréseimet azonban nem tarthatom
nek és pontosnak, mint
2
mm., S: 35 mm., 1: 357a mm.,
1
hossza 26 mm., a legnagyobbé pedig 37
Ezek
mm.), ellenben
1
ezt
a neki 1904-ben küldött 163 budapesti nsténypél-
dányon eszközölt, de csak legközelebb volt szíves velem közölni. Ezek szárnyának hossza 30. 6 31,0 és 34, 1 34, 5 mm., illet-
—
6—31, 6—32,0 32,0 mm, 17:32. mm., 11:31, 31, 5 mm., 24: 31,6 1—32,5 mm., L8 32, 6 33,0 mm., 19: 33, 1—33,5 mm., 25: 34,5 mm.) Ezt a mértéket 21 pél33, 6-34,0 mm., 10: 34, dány nem érte cl (4 27, 6 28,0 mm., 2: 28, 6—29,0 mm., 3 29,5 mm., 8; 29, 6 30, 1-30, 5 mm.) 9 29, 30,0 mm., 4
leg 31,
és 33, 6
34,0 között ingadozott (18: 30,
1
:
I
:
:
I
:
A galagonya
93
pillangóról.
—
meghaladta (6: 34, 6 35,0 mm., 2: 35, 1—35,5 mm) Ennélfogva a szárny szabályos hosz6—36,0 35, szúsága 33, 6—34,0 mm., míg a legkisebb példányé csak 27, 6—28,0 mm. s a legnagyobbé 35, 6 36,0 mm. De még arra az esetre is, hogyha az összes mérések egészen pontosak, sem lehet dönt a szárny hosszúsága tulajdonképeni nagyságára nézve, mert a szárny alakja nem minden példápéldány
pedig
mm., 1:
—
nkon egyforma; ugyanis sok esetben a fels
szárny
keskenyebb
és megnyujtottabb, gyakran pedig rövidebb és kerekebb, mint sza-
bályos példányokon.
Ámde, hogyha ettl egészen doníthatom a pillangó
melyet
azt a jelentséget,
ha nem egy
évi
mérésekre
tatott
el
nagyságának,
is
tekintünk,
illetleg
Bachmetjew
neki
mégsem
szárnya
tulaj-
hosszának
még
tulajdonít,
hanem évek során folyEz már azon oknál fogva is
mérésekre szorítkoznánk,
támaszkodnánk
is.
szükséges lenne, mert az Aporia
azokhoz a melyek a példányok
Crataegi, mint
már
említettem,
melyek turnusként lépnek fel, azaz, minimumától 3 4—5 év lefolyása alatt a
a fajokhoz tartozik,
—
példányok maximumára emelkednek s azután hirtelen zökkenéssel már pedig a pillangó absolut ismét a minimumra hanyatlanak nem lehet közönbös egyáltalában megállapítására nagyságának ;
méréseket a minimális- vagy a maximális megjelenés példányain ejtjük-e meg, Erre nézve csak 2 — 3 ily turnus példányainak szakadatlan mérései lehetnének mértékadók. Ámde, a ga-
az, vájjon a
lagonya pillangóról azt sem tudjuk biztosan, hány évre terjed egyegy turnusa de feltéve, hogy az 4 évi tartamú, akkor szükséges ;
hogy 8
lenne,
— 12
évi
mérésekkel rendelkezhessünk, hogy bizonyos
vidéken a pillangónak absolut ily
módon hozzávetleg
hajlati
stb.
nagyságát
kiegyenlítést
megállapíthassuk,
mivel
nyernének az egyenltlen ég-
befolyások.
És mi volna ily óriási fáradságnak és kitartásnak az eredménye ? Azt hiszem elég siralmas. Bachmetjew ezeket mondja „A szárny hosszúság variabilitásának különféle országokra terjed összehasonlító tanulmánya nagy fontossággal bír a biológiára.
sorban
illustrálná az éghajlat befolyását."
nem vagyok
Ezt
áthatva a biológiára való „nagy fontosság"
Bachmetjew
további fejtegetéseivel azonban,
ismerés mellett, melylyel önálló,
nagybecs
Els
elfogadom, ámbár által.
minden
el-
búvárlatai fejében adó-
zom, egyáltalában nem tehetem magamévá. Ugyanis így folytatja „Ha ugyan annak a fajnak átlagos jellemeit különféle vidékeken
A. Aigner Lajos
94
akkor
ismerjük,
követhetjük a fajok
míg végül
ból a másikba,
bevándorlását egyik ország-
megállapíthatjuk azt az országot, a hol
ez illet fajnak tiszta fajtája honos, ami arra mutatna,
hogy ez a abban az országban keletkezett." (Alig. Zeitsch. f. Ent. 1904. 390.) Ez nézetem szerint téves következtetés, mert ezen az úton
faj
merben annak a
másikba,
fennmaradt. Hosszú
neki oly
s
kedvez
a hol a szabályos
oly viszonyok közé
el
juthatott, a
nem
a melyek
is,
mint az elhagyott
életfeltételeket,
nagyságot is
vándor-
vándorlásain a galagonya
pillangó bizonyára behatolt oly területekbe tottak
Crataegi
nem lenne lehetséges van si hazája, vagyis a hol
valamint
sem, hogy hol
megállapítása legtisztábban
faj
követnünk az Aporia
lehetetlen lenne
lását egyik országból a
nyúj-
haza,
nem érte, viszont gyakrabban melyek elszaporodásának és nö-
A
vekvésének jobban kedveztek mint az elhagyott vidék.
lapphoni
galagonya pillangó nagysága közt valószínleg tetemes
és perzsiai
még pedig az éghajlat befolyása st valószín, hogy elnyösebbek voltak
a különbség,
folytán,
het,
reá nézve azok az
Európa
melyeket
életfeltételek,
mérsékeltebb éghajlata
és
minden
is.
Kétségkívül igen érdekes volna megtudnunk,
ságot ért
valószínség szerint
el
a pillangó
de megle-
nyerte legnagyobb
itt
hogy
Japán és
északi Khinában,
alatt talált
növekvését
min
nagy-
keleti Szibériá-
ban, Lapphon és Perzsiában, Kis-Azsiában és Algírban, valamint Európában Oroszországtól Angliáig de si hazáját ezen az úton bizonyára nem állapíthatnók meg. Erre a czélra minden bizonynyal sokkal fontosabb annak a megállapítása, hogy az A p o r a-n emnek voltaképen hol lehetett a ;
i
Ez pedig kétségen kívül Tibetben keresend, a hol ez a ersen differentiálódott. Az shaza zord éghajlatában meg-
bölcsje.
nem
maradt
íajok
Davidis 41 kivándorolt
Kreitneri (53
nagyságúak (A.
csekély
— 43
mm.
erteljesebb
mm.
és A.
utóbbitól alighanem elágazott
nagyságot
ért el
(56—73 mm.
és legéletképesebb
faj,
gyarapodtak
fajok
feszítve)
.4.
Bieti
még nem
országban ágazott
Kreitneri-tl, s
nig és *)
el
az
Közép-Ázsián
.4.
hatolt,
.4.
mely
tekintélyes
szintén
Tibetbl
vagy csak Mongolazután Mongolországból
találták,
át Perzsiáig és Kis-Azsiáig,
Mandzsuországig
feszítve),
kétségkívül legfiatalabb
valószínleg
származik, a hol azonban
egyrészt
nagyságban, mint
Hippa az Amurterületen
A
A.
Mongolországba
54-55 mm.
feszítve.)*)
Crataegi
.4.
38—40 mm.
Peloria
holott a részben
kifeszítve)
onnan pedig
másrészt Japá-
Szibérián át egész
Néhány északkhinai fajnak nagysága ismeretlen elttem.
A galagonya
Európában ból
még
elterjedt
Algírig
Török- és Bolgárországnak
Európa
Dél-Európá-
Perzsián és Kis-Ázsián át vette-e s
onnan
Közép- és Nyugat-
Dél-,
vagy közvetlenül Lengyel- és Magyarországon
felé,
valószínséggel
mivel
bír,
kelettl
az állatoknak
megfelel
nyugatnak irányuló vándorösztönének. Bolgárország mellett szól az a körülmény, hogy mint
metjew ger
még
helyesen megjegyzi, mindaddig, a míg
tavat alkotott, az eszerint
nem
csak
speciálisan
még
Ten-
szárazföldi
úton
Európába. De ez aligha-
fajokra
délkeleti
Bach-
Fekete
a
fennálló
Kis-Ázsiából
a lepkék [bevándorolhattak
az
át,
utóbbi feltevés alighanem
habár az
voltaképen egészen közönbös, több
st
egész Lapphonig és Angliáig, eljutott.
is
Vájjon az Áporia Crataegi útját
9o
pillangóról.
jelentséggel, a
lehetett
melyeknek azonban részben a Balkánhegység épen úgy gátat emelt, mint a Kárpátok hegy Ián cza a szibériai, s illetleg orosz fajok némi
Az utóbbiak
részének.
egyik-másik
lépte át a Kárpátokat, mint pl. az
elször 1893-ban
A
legtöbb
szibériai
szonyokat voltak.
Ha
melyet
rónáin
nézve azonban alighanem a legkéhasznált út Szibéria és Oroszország befajra
vezetett. így a
mely 1800 méterig emelkedik
A
tokon átkelnie.
Pali.,
találtak Erdéiyben.
nyelmesebb és leginkább láthatatlan
csak a legújabb idben
faja
Argynnis Laodice
galagonya
ennélfogva
s
róna lakója lévén,
melyek
talált,
rája
nézve
pillangóra
könny
Magyarország
volt a
is,
Kárpá-
rónáin oly
vi-
nézve minden tekintetben kedvezk
azután innen a Balkán félszigeten
is
akkor az
elterjedt,
épen úgy elnyére vált, holott tovább nyugati irányban az éghajlat alighanem kevésbbé kedvezett neki. ottani
enyhébb
Mindenesetre
csak
(feszítve)
gárországon 35
;
50
— 37V2
életfeltételekre
Minthogy arról,
mm.
pillangó
(feszítve) ér el,
mm.
Kasannái, Keleti-
Kis-Azsiában pedig
szárnyhosszúság mellett
ennélfogva
eme
és Bol-
62 — 64
mm.
két országban különösen
bukkant.
kétségen
kívül
vájjon a galagonya pillangó
általa lakott
a
szárnyhossza 32 mm.), holott Magyar-
feszít szélességre terjed
kedvez
hogy
megfontolandó,
Oroszországban
54 mm.
éghajlat
igen
min
érdekes
lenne
nagyságot ér
értesülnünk el
az összes
országokban, azt a kérést intézzük az összes entomo-
logusokhoz, hogy ebben a tekintetben felvilágosítással szolgáljanak.
Dt. Zilahi Kiss Endre
96
Adatok Szilágy megye bogár-faunájához. Közli Dr. Zilahi Kiss Évidre. IV.
Coraebus fasciatus
Hadad, Bog 1ánd.
Villers
Agrillus biguttatus F. Hadad, Tasnád. Zílah
Hadad, Tasnád
—
—
;
fagi Ratzb.
v.
Hadad
—
:
viridis
— angustulus
;
L.
Pele
111.
;
olivicolor Kiesw. Tasnád, P. -Szarvad.
Trachys minuta
Tasnád.
L.
Throscus obtusus Curt. Peér,
Ballá.
Adelocera lepidoptera Pz. Zilah.
Archontas murin us
L.
Hadad,
Zilah.
Drasterius bimaculatus Rossi Tasnád.
Hadad
Elater cinnabannus Esch.
Hadad
Zilah,
Lac. Zilah
-
—
;
—
Zilah;
sauguinolentus Schrank Hadad
;
elongatulus
Hadad
F.
—
;
sanguineus
~
;
L.
ferrngatus
crocatus Lac. Zílah
;
—
eleganiulus Schönh. Tasnád.
Megapenthes
Lac. S. -Újlak.
tibialis
Hyponoides minutissinius Germ. Peér, S, -Újlak. Pele. — Hadad, Zilah Cardiophorus gramineus Scop. ;
Goeze Zilah,
Zilah
—
;
Tasnád
;
nigerrimus
—
v.
Er.
Hadad, Zilah
Tasnád
testaceus F.
;
—
—
;
rttfipes
einereus Hbst.
rubripes Germ. Tas-
nád.
Melanotus niger
Tasnád Zilah.
F.
Pele;
castanipes Payk.
;
Hadad, Tasnád,
—
brunnipes Germ. Hadad, Zilah Hadad, M.-Goroszló rufipes Hbst. ;
;
Pele.
Tasnád, Peér;
Limoniiis pilosus Leske, Zilah,
—
sus 01. Peér;
minutus
—
Peér;
L.
—
aerugino-
parvolus Sz. Zilah, Hadad,
Tasnád, Pele.
Athous niger
Tasnád
dad,
dad
;
—
;
L.
Hadad, Tasnád
— vittatus
dad, Zilah,
Tasnád
;
;
tesselatus
Tasnád, Pele
L. ;
—
haemorhoidalis
— cirbumscriptus Cand. Meszes. — instifivus Germ. Sz.
Ludius purpureus Poda, Zilah
—
—
Hadad,
F.
Ha-
Hadad v. OcsTcayi Kiesw. HaSzarvad; -- circumductus Mén. Ha-
F. Zilah,
longicollis 01. Pele,
—
;
Zilah,
;
Tasnád, Peér
;
—
latns F.
Cseh
;
Zilah,
bipustulatus L. Zilah.
Steatodenis ferrnginens L. Hadad. Agriotes pilosus Pz. Hadad, Zilah, Pele
;
—
ustulatus Schall.
97
Adatok Szilágymegye bogár-faunájához
Hadad,
nád
;
Tasnád, Sz. Cseh
Zilah,
—
—
;
sputator L. Hadad, Zilah, Tas-
Tasnád
lineatus L. Hadad, Zilah,
— obscurus L. Hadad.
;
Dolopius marginatus L. Zilah, Meszes. Sericus brunneus L. Zilah.
Synoptus filiformis F. Tasnád.
Cyphon
variábilis
Thunb, Tasnád
—
;
padi L. Tasnád, Peér.
Platycis Cosnardi Chevr. Hadad.
Lampyris noctiluca
Hadad,
L.
Zilah, Peér.
Cantharis fusca L. Hadad, Peér lah,
Peér, Pele
Hadad, Tasnád v.
;
rufipes Hbst
Meszes;
Zilah,
— pulicaria — pellucida
;
Hadad,
—
—
;
Hadad,
rustica F.
Zi-
—
nigricans Mull. Tasnád livida L. Tasnád Tasnád Peér,
F. F.
;
;
—
;
Tasnád, Pele
Zilah,
Hadad; —
fulvicollis F.
;
—
sudetica
—
Leíz.
laterális L. Hadad.
Metacantharis haemorrhoidalis F. Peér, Tasnád, Sz. Cseh.
—
Rogonycha pilosa Pajk, Zilah falva Scop. Zilah, Hadad, rorida Pele Bogdánd testacea L. Hadad, Peér, Tasnád, — atra L. Hadad, Tasnád. Kiesvv, Hadad ;
;
—
;
—
;
Hadad. nigriuus Schauf. Hadad. Malchinus demissus Kiesvv, Hadad Malthinus pmictatus Fourcr. Tasnád. Silis nitidula F. Zilah,
—
;
Troglops albicans L. Hadad.
Charopus concolor Hypebaeiis
Hadad,
F.
Pele.
fiavipes F. Zilah.
Antholiuus analis Pz. Hadad, Tasnád.
Sphinginus coarctatus Er. Hadad. Axinotarsus pulicarius F. Tasnád, Hadad, Pele, Bogdánd. Anthocomus equestris F. Tasnád.
Malachius aeneus nellus F. Zilah;
—
Hadad, Zilah, Tasnád, Peér
bipuslulatus L. Hadad, Zilah,
elegáns Geoffr, Pele viridis F.
L.
;
—
;
— margi-
Tasnád,
Peér;
geniculatus Germ. Hadad, Zilah, Pele
Hadad, Tasnád, Pele
—
spinipennis Germ.
—
coeruleus Deg. Hadad,
;
Hadad
;
;
— —
spinosus Er. Zilah.
Dasytes nigei L. Tasnád; Peér
;
— plumbeus
Kiesw. Hadad
;
—
Mull. Hadad. T. Szántó,
fascülus
111.
Tasnád
;
—
Zilah,
aerosus
Zilah.
Dolichosouia lineare Rossi Hadad, Tasnád.
Haplocnemus nigricomis
F.
Zilah.
Trichocoeble florulis 01. Peér.
Danacaea
pallipes Pz. Zilah
marginata Küst. Hadad
;
—
;
—
nigritarsis Küst. Zilah
serbica Kiesw. Bogdánd.
;
—
Dr. Zilahi Kiss Endc.
98
Denops aíbofasciata Charp. Tasnád. Tiílus elongatus L. Zilah, Hadad, Tasnád F. Zilah,
Tasnád,
—
;
unifasciatns
Pele.
Opilo mollis L. Zilah, Hadad, Tasnád.
Clerus mutillariiis F. Zilah, Hadad, Tasnád L.
;
— formicarius
Zilah.
Trichodes apiariits L. Zilah, Hadad, Tasnád, Peér
—
;
sub-
trifasciatus Spin. Zilah.
Corynetes coeruleus Deg. Hadad.
Necrobia violacea
Hadad, Peér.
Zilah,
L.
Opetiopalpus scutdlaris Panz. Hadad.
Bruchus fur
L.
Zilah,
Hadad,
Tasnád, Pele;
—
variegatus
Rossi, Peér, Tasnád.
—
Byrhus pertinax
L.
—
Tasnád;
rufipes F.
Hahad
Zilah,
;
paniceus L. Tasnád.
Kestobium
plumbeum
111.
Deg,
rufo-villostnm
Zilah,
Hadad, Tasnád
;
—
Meszes.
Hedobia imperialis
L.
Zilah;
regalis Duft,
-
Zilah.
Tasnád
Ptilinus pecticnicomis L. Zilah,
Dorcatoma dresdensis Hbst. Tasnád. Aspidiphorus orbiculatns Bostrychus capucinus C/'s
Gyll.
Tasnád,
Pele.
viennensis Hbst. Zilah, Tasnád.
/^soj
L.
Hadad.
Zilah,
nitidus Hbst. Hadad.
Blaps morüsaga
L.
Hadad;
Zilah,
—
timilis
Latr.
Hadad.
Crypticus quisiqulius L. Hadad.
Opatrum sabtilosum L. Zilah, Hadad. Scaphidema mstallica F. Tasnád. Platydema violacea F. Hadad; Dejeani Lap. Hadad.
—
Corticeus bicolor 01. Szilágy Cseh.
Tenebrio obreurus F. Zilah
;
—
Laena Reitteri Weise, Tasnád. Helops quisqitilius F. Hadad
molitor L. Zilah, Hadad.
;
—
iucuruus
—
aterrima Küst.
Hadad,
Küst.
Zilah.
Allecula morio F. Szilágy-Cseh £r//.v
/t/tv/'*
Gonodera
v.
;
serrata Cheur. Zilah, Hadad.
Mycetochara flavipes F. Hadad, Podonta nigrita F. Hadad.
Omophlus
Tasnád.
Küst. Zilah, Hadad.
betidae Herbst
Hadad
Pele.
;
—
rugosicollis Bull.
Hadad.
99
Adatok Szilágy-megye bogár-faunájához
Bogdánd. Hypulus bifasciatus F. Hadad. Melandrya zardboid.es L. Zilah. Mordella fasciata F. Hadad; aculeatah.
Lagria hirta
L. Zilah,
—
Hadad,
Zilah,
Sz. Cseh.
Hadad, Peér
;
—
pumila
Anaspis frontalis F. Szilágy-Cseh
—
Tasnád
Hadad,
thoracica L. Peéf
;
—
flava
—
;
L.
laterális
v.
Hadad,
Zilah,
—
melanostoma Costa, Hadad, Bogdánd, Sz. Cseh variáns Muls. Hadad. Melóé proscarabaeus L. Zilah, Hadad violaceus Marsch.
Sz.
Cseh
—
;
Tasnád.
Zilah,
Zilah,
L.
micans Germ.
Hadad.
Gyll.
Pentaria badia Rosh.
—
Hadad;
Mordellistena ábdominalis F. Zilah,
;
;
—
;
—
Hadad, Peér;
Zilah,
Donov. Tasnád
—
;
Hadad;
cicatricosus Leach,
—
variegatus
Hadad.
brevicollis Pz.
Lgtla vesicatoria L, Hadad, Zilah, Peér, Tasnád, Sz. Cseh.
muralis Forst.
Sitaris
Pyrochroa coccinea L.
Hadad
Zilah,
;
—
;
—
;
Scop.
serraticomis
Hadad.
L.
Formicomns pedestris
Rossi,
Anthuicus floraMs F.
Zilah,
—
Hadad
pectinicornis L. Meszes.
Notoxns monoceros
dad
Hadad.
Zilah, Zilah,
Ochthenomns
—
Hadad;
Pz.
sellatiis
Hadad, Sz. Cseh.
Hadad;
—
Schmidii Rosenh. Ha-
unicolor Schmidt Hadad.
tenuicollis Rossi
Asclera scmguinicollis F. Zilah
Hadad. coemlea
—
;
L.
Hadad,
Zilah.
Ancomera femoraia F. Zilah; Hadad. flaOedemera podograriae L. Zilah, Hadad, Sz. Somlyó Marsch lurida Peér Hadad, vescens L. Hadad virescens L.
—
;
;
—
;
—
Hadad. Otiorrhync/ws multipunctatus F. Zilah Pele
;— rancus
Hadad
V.
— perdix
;
Hbst. Zilah, Hadad, Sz. Cseh,
Peér
;
—
;
Phyllobius urticae Deg. Hadad,
— pyri Hadad, Peér; — Desbr. Zilah —
L.
;
;
Hadad,
Zilah
Tasnád Grm. Zilah,
Zilah,
psittacinns
laterális Reiche,
óblonqus L. Zilah, Hadad, Peér.
;
Zilah
;
—
;
Zilah.
Hadad
;
—
orbicularis
fullo Schrank,
ovatns L. Zilah, Hadad.
Plochus bisignatus Germ. T. Szántó
— laevigatiis F. Peér, Zilah
01.
Peér
peritelloides
— pilicornis — argentatus
;
—
Hadad; -betulae
;
—
Fuss,
Desbr. L. Zilah, fulvipilis
F. Zilah
;
—
Dr. Zilahi Kiss Endre
100
Polydnisus mollis Stroem Peér
Hadad
confluens Steph. Zilah, F.
Zilah
;
—
—
;
Chiloneits asperatus Bonsd.
—
;
Zilah ;
—
;
—
picus
viridicinctus Gyllh. Hadad.
Hadad.
Hamp.
caesius
Deg.
tereticollis Deg. Zilah
corrnscus Germ. Zilah
Schiaphilus
— flavipes
;
Tasnád
—
;
Germ,
setulosus
Hadad. Paophilus Hampsi Seidl. Hadad. Eusomus ovulum Germ. Zilah, Hadad,
T. Szántó.
Mesagroecus obscurus Boh. Hadad. Sitona
Hadad
lah,
sulcifrons
;
Hadad, Tasnád
crinítus Hbst.
—
Uneatus
Hadad
L.
—
;
;
—
tibicdis
Hbst.
sut urális Steph. Zilah
Zi;
—
Thunb. Hadad.
Trachyphloens inermis Boh. Tasnád.
Cneorrhinus plagiatus Schall. Er-Kávás Liophloeus tesselatus Mull.
(Biró).
Hadad;
Zilah,
—
-
v.
Schmidti Boh.
Zilah.
Tanymecus
palliatus F.
Cleonus punetriventris
dad
;
— piger
Hadad
Scop. Zilah,
—
tigrinus Panz.
—
algirus L. Zilah, Hadad;
Lixus
Tasnád
irídis 01.
Zilah, Hadad. Germ. Zilah; -- altemans Hbst. Ha-
—
;
Zilah,
—
;
trisulcaüts
Hadad
Hbst.
;
pedestris Poda, Zilah, Hadad.
Hadad
—
—
;
cardui
Ascani L. Zilah, Hadad Hadad; elongatus ;
—
01.
Goeze, Hadad.
—
Larínus obtusus SturnUS
Gyll.
Schall. Zilah
;
Nagyfáin
— jaceae
—
;
turbinatus Gyll.
Peér
Hadad.
F.
Tropiphorus carinatus Mull. Hadad.
Minyops carinatus L. Zilah Alophus trigüttatUS F. Peér,
-
;
-
v.
varioiatus F. Pele.
Zilah.
Lepyrus capuciiuis Schall, Peér. Hylobius abietis L. Zilah. Liparus glabrirostris Küst, Zilah P/in t/i us Tischcri Germ. Hadad.
Hypera
in termedia
Boh. Zilah.
;
- germanus
L.
Zilah.
;
Ung
Ugocsa megye szitaköt-faunája.
és
Hrábár Sándor.
Irta
Ezen terület hegyvidékét és rónáit egyaránt átkutattam. Leggazdagabb szitaköt-faunára az elhegységben és a dombvidéken akadtam, szép faunája van a rónavidéki mocsaras területeknek is ; a magasabb hegyvidéken és havasokon azonban csakis egy pár faj
tenyészik, ezek
él,
Létezik
vize a legersebb télen
is,
erd
Ezen íelül havalegyen ott bármily vizenys havasi rét területünkön több melegviz tó, melyek
csak az
nem
sainkon szitaköt
vagy tavacska.
is
véghatáráig.
mindig négy-öt fokkal
van a fagy-
felül
hogy az Aeschna cyanea-t én csakis ezeken a tavakon láttam párzás és peterakás közben tömegesen s ezekben a tavakban leltem nagy mennyiségben álczáit ponton, tehát sohasem fagy be
is,
;
érdekes,
egyebütt gyéren.
Legtöbb szitaköt
természetesen
a nyári és koraszi
hóna-
röpül, míg tavaszszal sokkal kevesebb. Legkorábban jelenik legkésbb is látható a Sympycna fusca, míg aránylag legCrocothemis ert/threa-ban, rövidebb ideig gyönyörködhetünk a
pokban
meg
s
mindössze egy-két hétig.
A
hazai
elég gyakori
;
Anax-ok közül csakis az úgy
imperator-t
találtam s ez
leginkább
látszik kerüli a hegyes vidéket, mert
rá, úgy Ungban, mint Ugonagyon is sok látható. Minden hímnek külön-külön vadászterülete van, melyen saját fajabeli ugyanazon nem betolakodót meg nem tr, ellenben a nstényeket igen
lapályos,
dombos helyeken bukkantam
csában
némely
s
tavacska
felett
szívesen fogadja s egy hím több nstényt
kisebb tavacska
fölött
tartva területét s a
peterakást
is
megtermékenyít.
szorosan be-
rendesen öt-hat hím röpköd,
másikéba
megkezdik a
át
nem menve
tó egyik végén,
;
nok-bb\, Lestesek-b\ kerül
Ezen Anax
nstények
míg a
a
végighaladnak ekkép az
egész tavon valamennyi hímtl megtermékenyítve területén lerakva petéiket.
Egy
s
mindegyiknek
tápláléka leginkább Agrio-
ki.
Az Anax imperator-t erdben sohasem
találtam,
s
úgy
lát-
Hrábár Sándor
jí-02
szik egész
Aeschnak fel
élete a víz közvetlen igazi
a vizeket
;
erdlakók
és
míg az
le,
alkalmával
keresik
ezek között az Aeschna mixta,
st közönségesek
gyakoriak,
közelében játszódik
csak szaporodás
affinis és cyanea erdvidékeinken. Az elbbi két faj
erdei tisztásokon csoportosan
röpköd s különösen alkonyattájt fejnagy élénkséget, a cyanea ellenben mindig sötét erdei utacskákon egymagában s igen alacsonyan röpköd s fogdossa az
tenek
ki
ott
található apró Dipterákat.
tol
fel
E három Aeschna a legmagasabbra
800
körülbelül lán szintén
— 1000
:
közül a már többször említett cyanea hamegtaláltam a Vihorlát bükköseiben
s
m. magasan, a
Polonina Rúna
Sokkal ritkább nálunk az Aeschna rufescens mellett fogtam több példányban. ján, melyet
dulását
is
Egy
—
is
vulgaíissimus-t
Ungvár
egyebütt
nem
következ
a
Ungvár, Túrja Remete, Vinna, Pálócz
Karaszló, míg a Lindenia forcipata-t csak
példányban gyjtöttem a
találtam.
helyeken ;
Cordulia aenea-x (Ungvár,
találtam.
Uzsok
Igazi kánikulai
augusztusban ;
;
N.
Szlls,
szitakötk
a
Sok
Neviczke, N.
Szlls) mely nyár közepén nagy számban röpköd az csak Ugocsában
ráncz, Ungvár,
leltem
Ugocsában: Alsó-
Ungváron
találtam, az Epitheca metallica ellenben sokkal
közön-
mellett
sokon, az Epitheca flavomacnlata-t
scotica
Ungvár
csakis
:
törött s
eonstatálhatom ezen a területen.
A Gomphus :
olda-
hibás példány alapUgocsából (Ilonok) kaptam, az Aeschna juncea elfor-
séges a Brachythron pratensis
Ungban
havas
800—1200 m. magasságban.
vágá-
erdei
(N.
Szlls)
gyakoribb
(Szob-
Ilonok, N. Komját).
Diplax-ok,
melyek
javarészt
láthatók tömegesen. Legfürgébb közöttük a
ez az érdekes fekete kis Diplax igazán
Diplax
szédületes
gyor-
zsombékos felett az ember szeme belefárad, ha követni akarja gyjtöttem mind Ungban, mind Ugocsában s gyakorinak mondható. A Diplax sanguinca, vnlgata, striolata, nieridionalis és flaveola mind igen közönséges fajok s bárhol föllel hetk vidékünkön ritka azonban a Diplax pedeniontana, melyet Ugocsában, Ilonokújfalu környékén találtam s 1903. aug. elején ott óriási tömegben röpködött, de csak kisebb és korlátolt területen, úgy, hogy pl. Ilonoktól kb. 15 kilométerre es M. Szlls környékén ug\ranakkor egyetlen egyet sem láttam. Jói benne a nyár közepében, mikor a nap perzsel heve már sasággal czikázik a
:
:
;
kiszárította az
apróbb pocsolyákat, jelentkeznek
pedig leggyakrabban a Libella
a
Libellák,
még
cancellata és albistyla, néha törne-
Ung
sen jelennek
másik
faj
lép
meg
Ugocsa-megye szitakötö-fannája
s fölváltva
is
N.
103
másik éven a
egyik éven az egyik,
:
nagyobb számban.
fel
Libella Ivnnnea-í
és
Szlls
táján
Gyjtöttem ezeken meglehets számban.
Minden hazai szitaköt legszebbje, a vakítóan themis erythrea, mely ha a békalencsés zöldes víz meg-megkápráztatja a szemet,
tam pár példányban. A
;
ritkább
s
csak
piros
Croco-
fölött
röpül,
Ungvárott
fog-
Libellulák mind a három, hazánkban gya-
kori faja fellelhet nálunk,
és quadrimactilala
—
kívül a
legközönségesebb a LtbeUula
depressa
a Libelltila fúlva pedig mindössze egy
hibás
példányban került kezeim közé, melyet Ungvár mellett fogtak. Gyéren található a Leucorrhinia pectmalis is s a Leucorrhiniák közül csakis ezen fajt észleltem s gyjtöttem ezen területen. Az Agrioninák között akadtam hazánkban igen ritka két fajra ezek egyike a Lcstes viridis, mely valamennyi Lestes-ünk között a legnagyobb Ungvár mellett tömegesen fordul el s augusztus végén kezd jelentkezni, szept. elején pedig nagyobb mennyiségben röpköd. Ráakadtam Ugocsában (Ilonok) is, de itt gyérebb. Igen közönséges nynipha mindenütt rájuk a Lcstes sponsa és akadhatunk, szintúgy a Lestes barbára és virens-ve is, ez utóbbiak azonban kisebb számban röpködnek. Másik ritka faj az Agrion liastulatum ezt két hím példányban fogtam Ungvár mellett (1903. és 1904-ben); egyéb Agrion közönséges, legtöbb van az A. pnellaból, azután következnek az A. pulchellum, cyathigerium és oruatnm. Gyakori az Ischnura elegáns is, melyet majd mindenütt, a hol gyjtöttem megtaláltam, míg a csinos kis /. pumilis-t csak Ugo;
;
:
:
csában
(N.
Komját) észleltem.
Mindenütt elfordulnak
:
az Erythromna najus és E. viridn-
lum, a Platycnemis pennipes és a Sympycna fusca, erdei
szintúgy
az
patakocskák kedves szitakötje, a Calopteryx virgo, valamint
a C. splendens, mely ellentétben az elbbivel,
nem
annyira
az er-
dei vizeket és patakokat, mint inkább a nyílt mezei vizeket kedveli.
Ennyi gyjtéseim eredménye. Összesen negyvenöt fajt gyjtekintve azt, hogy az eddig ismert hazai szitakötk száma mindössze hatvanegy, szép vidéki fauna ké-
töttem, ez pedig,
—
—
pét adja.
Magyarország
pillangói.
A. Aigner Lajos.
Irta
IV. 2.
nem.
Thais F.
1
Csápja igen rövid, szárnyai csócsukon és szélkön e>sen fogak
kerekítettek, fogazottak, a
az alsó
szárnyon
le-
mélyebbek, a
fels szárnyon kevésbbé szélesek, mint az elbbi nemnél. Hernyója húsos kiemelkedésekkel (áltüskék) rokba
rendezettek.
kitelel,
olykor kétszer
oszágon csak egy 4.
Bábja, is.
Ezen
és
délkeleti
Thais Polyxena
Schiffermiller und D
permnestra
e
A
csipkézett szegély
még mélyebben a
;
i
Schiff. s,
;
Magyar-
2
System.
középs
és
szárny
eltt
Verzeichn.
d.
elüls
szegélyén
keskeny
sáv
húzódik. Az
mögötte kék és piros pettyek egy piros petty
néhány
küls
feküsznek. Csápja és teste
fekete pettyek
3 faja közül
közül kett a bels szegélyig
csipkés,
vannak, az elüls szegélyen szintén szegély fekete
n
fels
5 hosszas fekete petty van, melyek alsó szárny
nem
so-
megersített
szállal
Wiener Gegend p. 162, fig. (1776); HyScopoli, Entomologia Carniolica p. 149 (1763).
Alapszíne halvány sárga.
A mélyen
farán
szrök
a
él.
Schmetterl. der
fut.
szrös,
borított,
fején
sejtben
fekete,
ül
;
a
bels
szabálytalan
az utóbbi oldalt
piros pettyekkel tarkázott.
Egész
Magyarors.ágon
csaknem mindenütt
gyakori,
Buda-
pesten márcz. 18-tól máj. 19-ig röpül. Nálunk nagyon variábilis lévén
szükségesnek
látszik számos eltér alakját behatóbban ismertetni. Nagysága átlag 50—55 mm. kivételesen 62 mm., és viszont csak 39 mm. kiterjedés is. Alapszíne halvány sárga, gyakran sö-
hajló. Rajza igen változó. Fels szárnyán ketts fekete szegélysáv van. melyek közül a be-
tétebb, az okersárgába
mélyen öblözött felé
es
nél,
ers
gyakran, kivált az olykor meglehetsen széles fekete erekés megszélesbedett,
sok
esetben azonban
es különösen az ereknél két oldalt az
A mells
kított.
szegélytl,
1
Thais: görög
2
Polyxena
:
ni
a
fekete tövet
név.
Priamos
trójai
király leánya.
elég keskeny
alapszín által kissé megsza-
nem számítva
—
5.
MagyatotSzág
fekete petty többnyire a medianáig ér le
Az
szélességük azonban igen változó.
nem mindig ers, péig
A
ér.
igen
—
gyöngébb fejldés a
sem
éri
csak a
csak-
fölött)
középsejt köze-
—
sok esetben
a
3.
megszélesedett.
igen
szegélysáv fels része
ben) többnyire mélyebben fekete az alsó résznél,
petty a
Annál
elüls szegélyt
azonban gyak-
petty többnyire igen ers,
5.
A bels
ran igen gyönge.
t
(a
mely némelykor az
petty,
4.
Ellenben az
el.
Ellenben
közepén
kivált
petty
valamivel szélesebb, olykor az ösz-
szesek között a legszélesebb.
legersebb és
alakjuk, hosszúságuk és
;
1.
azonban
ritkán
petty rendesen
2.
105
pillangói
(a
6.
7.
8.
sejt-
voltakép 6. petty-
s
nek tekintend a sáv két. része az 5. sejtben többé-kevésbbé gyöngén össze van kötve, olykor az összeköttetés megszakadt; egy pél;
dányomnál azonban az itt
petty
5.
—
a helyett, hogy
míg ama
teljesen egyesül a sávval,
üresen maradván
—
önálló pettynek
6.
petty
4. érig
a.
—
a
4.
érne
—
és 5. sejt
valószín, hogy ez
látszik és
Az 5. petty rendszerint csakis a megvastavan a szegélysávval összekötve. Az 1. és 2. petty szegélyen hasonló, többnyire ers, ritkán hiányzó
volt az eredeti rajz.
godott
4.
a
alatt
vagy
ér által
bels gyöngén
jelzett
petty
áll,
egyikkel sem, avagy csak az
1.
mely a
fels petytyel, vagy
két
petytyel van összekötve s azzal az-
után sávot alkot. Ugyanoly petty mutatkozik a
2.
olykor mind a kettvel, többnyire azonban csak a
és 3. petty alatt, 3.
petytyel többé
kevésbbé ers sáv
a mely néha vonallá zsugoáltal egylekötve, rodik, st ritkán teljesen hiányzik is. Ez az összeköt vonal a legtöbb esetben az 5., olykor csak a 4. pettyig folytatódik, itt azonban
sokszor teljesen hiányzik. ran piros petty
Mn.
1
Az
5.
pettyben a mells szegélyen gyak-
melyet az ér olykor ketté szel
igen ritka esetben és csak Budapesten
:
ama
kozik
—
áll,
piros petty alatt az
ab. bipunctaia
A
itt
is
sejtben
— ab.
szín
hasonló
is
Cassandra petty
:
Cosm. 3
fels szárny
folytatódik,
5.
:
megfigyelve, mutat-
szegély-sávja
többnyire
a
csipkés
élesen elkerítve
;
szél
alsó szárnyon
rajta fölül
fekete ke-
ret, olykor alig észrevehet kék behintés piros háromszögek sora ül. A bels szegély fekete, hosszú sárgás szrrel födött, szintúgy mint az anális petty, mely sejtrl-- ej tre pettyek és pontok által folytatva, az
kete
keret
által
átszelt,
szegélyig húzódik, a hol a legtöbb esetben
elüls piros
petty
áll.
A
középsejtben,
olykor elmosódott fekete
)
Primos balszerencsét jósló leánya.
)
A ketts
T
2
pontú.
folt
2—3
sárgás
mutatkozik.
fe-
vonal
10Ö
Aigner Lajos
A.
A
1-2
;
a
petty csak
3.
az 5. pettyben
petty, a 4.
de g\öngébb
olyan,
petty teljesen,
1.
pirossal kitöltve átszelt
ugyan
fonák oldal
szárnyon az
mert
áll,
fels felében van által
olykor egy piros pont
sejtben pedig
A bels
rózsaszínnel kitöltött.
fels
elüls szegélyen, az ér
az
a piios pontok gyakran csak jelezve vannak.
küls magában
A
rajzú.
A
áll;
szegélysáv részben
szegélyen hiányzik a bels petty, a hiányzik az összeköttetés.
fölfelé
Az
alsó
szárny szegély sávja rózsás- vagy bíborszínnel van kitöltve, ellenben hiányzik a kék pikelyezés. két
rózsaszín
ér
szeli
A
át,
fekete
bels
a többi ér
szegélyt és anális pettyet
elüls szegély piros pettye igen megkisebbedett, olykor három piros
tnél
a
:
A
Ab. ochracea Stgr. 1
1.
ellenben
Nevezetesebb fajváltozatai
petty foglal helyet.
következk
és eltérései a
Az
némileg rózsaszín.
is
törzsalaktól csupán sötét
okersárga
alapszíne által különbözik-.
Ab.
2.
Obth.
4
Meig. 2
méta
Rumina Esp.
ab
5 ,
Schilde 3
fiavomacula
{ab.
rufescens
,
melynél az alsó szárny piros rajzai sárgával
vannak helyettesítve alul okersárga színezet. Csak két hazai dánya ismeretes, Aradról és Budapestrl. ;
pél-
A var. Cassandra Hb. csakis a Velebitben és Fiuménél Minthogy azonban jellegei (szélesebb fekete rajz s az
3.
fordul el.
alsó szárny
feketés
töve) igen
ingadozók
és
nem
mint
találók,
külön fajváltozat bevonandó lenne.
Sokkal több joggal
nak fentebb
synonymált
említett v.
elnevezését var.
var.
4.
illeti
bella
meg
MannMann-nak
a külön fajváltozat neve
Cassandra-]áX, a mely számára
hozom
Creusa-X
javaslatba.
Neuburger. Fels szárnyán a 3-ik costalis
foltot
csupán vonalszer pont jelzi s a bels szegélyen lev fekete folt tünfélben van. Budapesti példány után írták le — kevés jogosultsággal.
Nagy
5.
feltnen egyesül
;
(6.)
;
fels szárnyán
pedig keskeny
petty határozottan
az
lev,
a középsejt közepén
széles, az 5. beli
9
széles és az alatta
s
1
.
álló
3.
petty igen
feltn
;
a
hiányzik, ellenben erei szélesen feketék. :;
4 1
Az okersárga.
A sárgapetty. A pirosas. A szoptató anyák istennje.
keskeny, a
széles petytyel
apró,
a 6. sejtben megszakított
;
a
2.
sávvá 4.
igen
a szegély-
bels szegélyen lev küls
petty alig van jelezve, összeköttetése a 4.
1
petty igen
szintoly
vagy
5.
petytyel teljesen
Magyarország pillangói
Kis J (1897.
6.
107
július 24-én, tehát
szerfölött
elkésetten
melyen az alsó szárny rajza kormosán elmosódott. szárnyán a bels szegély bels pettye igen gyönge, a küls ben igen ers
s a 2.
Hyalin
7.
—
ellen-
pettytyel szélesen egybekötött.
5.
(Budapesten lcS99 június
J
ki-
Fels
kelve),
6-án, és
1900. május
melyen az összes rajzok (még az alsó szárny piros és kék fels szárnya azonban is) kopottan ugyan, de megvannak, az alapszín helyett, teljesen pikkelytelen, míg fels szárnya sárga helyett halvány csontszín. Hasonló példányt fogtak Czirkveniczán 24),
pettyei
(Horvátország)
dinger
is
ugyanilyeneket megfigyeltek
;
Amaziában
pedig
Cerisyi
Th.
Berlinben,
hasonló
B.
Stau-
példányait
nevelte hernyóból.
Hernyója 23—25 mm. hozszú vagy
hátán hat sornyi vöröses július közepéig
állítólag
Quercus ilexen
Június elejétl
rodundán (farkasalma),
Aristolochia clematidis- és
él
Olaszországban
vöröses-sárga vagy hússzín,
;
barnás áltüskével.
(cser)
többnyire napos
is,
helyeken, de gyakran a levél alá rejtzve, igen
népes
csoportok-
ban így p. o. 1887-ben Török-Bálinton elég szk területrl mintegy 1000 hernyót szedtek össze. A sötétebb szín hernyó állítólag ;
Bábja
a var. Casandra-t és ab. ochracea-t adja.
hosszúkás, sár-
gás-szürke, barnásán árnyékolva. Parasitái
Ammobia
:
glabriventris Wlp.
3.
A
nem.
Parnassius
szárnyak szélesek, fogazatlanok,
alsó szárny
bels szegélye
hajlott.
mely
alatt
csúcsuk
mely
lekerekített
szr a föld
csak
párosodás
a
;
az
alakú
után
csoportosították.
Hernyóik
szemölcsökkel. Laza
szövedék-
szerint a fajokat
hengereseid, pettyesek, rövid
ben bábozódnak alom
an-
Latr. 1
A nsténynek különböz
úgynevezett táskája van potrohán, keletkezik, és a
Chaetolyga
és
Agrypon tenuicorne Grav. Ichnenmonfaj.
nalis Mcq. Dipterafajok és
színén.
Bábjuk zömök,
széles
fehér sávozással.
Ezen népes nem fajainak legnagyobb része (24) a palaearctikus él hazánkban csak kett fordul el. Az alsó szárnyon piros szemfoltok vannak ._. ... Apolló L. Az alsó szárnyon piros szemfoltok nincsenek Mncmosyne L.
körben 1.
;
5.
Parnassius Apolló
Linné, Systema
Naturae. Ed. X.
Schtnetterlinge in Abbildungen 1
2
p. I.
L. 2
4(35.(1758); tab.
Parnassus hegye, Apollónak szentelve. Apolló a nap, költészet és a múzsák istene.
2.
fig.
Esper,
1.(177/).
Die
A. Aiguer Lajos
108
A
küls Szegélyük
fehér szárnyak töve fekete,
üveges.
A
pety
Az
ül.
fels szárny elüls szegélyén
fehér szemfolt van
;
bels szegély
a
4,
bels szegélyén
keret
alsó szárnyon 2 fekete
pikkelytelen,
belül
piros,
feketés
vége
;
fekete
1
többnyire
szabálytalan
felé
alakú, hosszúkás harántos petty van. Csápja szürkés, bunkója fekete,
hímé ersen szrös. Hazánk legtöbb hegyvidékén elfordul június
teste fekete, a
nagyságú példányokban,
mm.-t
is
Két szemfoltjuk rendszerint nagy,
nem rózsaszín, pettyük
igen
píros, pupillátlan, ritkábban kicsiny,
még
piros, kis fehér pupillával,
terjedelmes
pupillával.
ritkábban
Var. carpathicns Rbl.
kivált a ?-nél
--a
r
:
m
pettyei
igen
A Tátrában
hosszasra nyújtottak.
kissé sárgás, által
el-
kifejlditek
és
fedezte
Ab. pseuclonomion
3.
Nagy példányok, melyeken a vagy azok egyike, valamint a bels
fels szárny két apicális pettye
Dahlström Gyula
ers ,
1889.
lepkész fogta Trencsén fürdnél,
még
Francziaországból
csak 3 ,
\
fehér,
a fels szárnyon csak a ?-nél
alak
Blühm
8 án
A
1
A
Wittenbergbl
és
a
horvát
Nagyobb
71—72,
75
(í
Velebit-hegységbl.
Alapszíne
sárga petty. Pseudein hazudni, az ázsiai Nomion fajt feltüntetve. Novara, tels olaszországi tartomány. Liburnia a Tengermellék hajdani neve.
=
?
tiszta
gyöngén sötéten behintve. A
kárpáti.
:
;
sziléziai
rendkívüli ritka alaknak
szegély eltt lefutó szürkés sáv gyakran csak a 1
szemfoltjai
ismeretes.
mm.),
ilágos
jul.
alsó szárny
Sziléziából,
Var. lilmrnicus Rbl. et Rgh. 4
5.
az
Ennek a
példánya,
példányokban
a Branyiszkón.
melyen
egészen feketék. Egy példányát ezenkívül
piros pupillát visel. ?
meg
figyelte
Ab. Novarae Obth. 3
4.
fogták.
Christr
szegélyen álló fekete petty
4
Húsz
fel
Ab. flavomaculatus Beck 1 pupillátlan sárga szemfoltokkal
nagy példányokban a Branyiszkón
-
alak
n.
i
2.
küls
hazai
fels szárnyon szürke behintés
homályosított; a fels szárny fekete
fleg a ?-en
Ketts analis vagy másik,
Rgk. 1 a legnagyobb
et
— 75, ? 72 — 85, kivételesen 85—90 mm.) Alapszíne
és --
A
egyik
belül piros.
Nevezetesebb fajváltozatai a következk 1.
halvány piros, csak-
ritkábban fehér
egészen fekete,
többnyire
vagy mind a kett
($68
—júliusban tekin-
melyek 72, nem ritkán 85 st 88 elérnek, de akad kivételesen csak 55 mm. kiterjedés is.
télyes
3.
sejtig ér;
109
Magyarország pillangói
üveges
az
az elbbi sáv
:
keskeny
igen
szegély
A különben meglehetsen
á-nél csak addig ér, mint
s a
kerekítettek,
kivált a i-nél.
szabályos alsó szárnyon
a J-en a sze-
a fekete pettyek aprók,
gély eltti szürkés sáv többnyire teljesen hiányzik. Var. bosniensis Stich. 1
6.
A
alak (szárnya hossza: a hímé
közelállónagy
var. carpathicus^hoz
41—43,
nstényé 44 mm),
a
alap-
színe azonban sárgásabb fehér, fels szárnyán határosabb submarrajzolata pedig inkább a törzs faj é
üveges sávja van,
ginális
1652
;
m. magasságig található. Petéje paizsalakú, számos szabályos kiemelkedéssel. Hernyója
bársonyos fekete, finoman szorzott, hátán minden testgyrn 2—2 sötétkék szemölcs s egy sor vöröses sárga pety. Május— júniusban
Sedum albumon,
ritkábban
Sempervlvum tectorumon
— 50
(kövirózsa)
él.
is
(varjuhéj), állítólag
Csak
legnagyobb
a
különben a növény alá rejtzik, Kifejldve
forróságban táplálkozik,
45
Sedum telephiumon
mm. hossz.
Elfordul az összes szomszédországokban.
Mnemosyne
F*arnassiLis
6.
Linné, Systema
Naturae. Ed.
X.
p.
Schmetterlinge in Abbildungen
A
fehér szárnyak töve fekete.
I.
A
L. 1
Esper,
465.(1758): 2.
tab. 2.
fels szárny küls szegélyén
a középsejtben két fekete petty van, küls szegélye
Az
kelytelen, üveges. sejt
zott,
végén
alsó szárny
bels szegélye
kis fekete petty ül. Teste
Die
2.
fig.
fekete,
szélesen
fekete
;
a közép-
ersen
a hímé
pik-
szor-
nstényé többnyire sárga pettyekkel tarkázott. Hazánkban országszerte gyakori. Budapesten április 30 a
június 13-ig. Igen variáló
faj.
A
rendelkezésemre
álló
tói
58 példány
Budapestrl és Szaárról (Fejér m.), a legkisebb, kivételesen kicsiny példány 55 mm., a legnagyobb 65 mm. széles. 43 h m közül csupán haton (egyezleg Rühl leírásával) nem mutatkoznak az üveges szegélyben fehéres pettyek. Üveges szegélyük
közül, többnyire
í
hosszúsága; többnyire a
egyenetlen
4.
sejtig ér,
hirtelen
a 3-ban
enyész és a 2-ban már alig van nyoma, némelykor azonban a 3. sejtig terjed. s a 2-ban enyészik el. A többi 37 példányon a szegélyben fehér pettyek állnak, még pedig nemcsak (Austaut szerint)
a
4—6.
sejtben,
mindegyikében petty van. 1 1
A
hanem
egy-egy
ily
fels szárnyon
A boszniai. Mnemosyne
:
a
múzsák
a 3-ban
is,
s
többé-kevésbbé
—Rühl anyja.
illetve
tisztán
a
2-8
látható
és Austaut szerint
—
a
sejt
fehér
mells
A. Aigner L&jos
110
a
többin
más rajzot nem a küls costális
többé-kevésbbé
tisztán
kivehet
szegély eltt álló (costális) két fekete pettyen kívül mutat. Példányaim közt van között
petty és szegély petty
tnik
fekete
Az alsó bels szegélyen
nak
fele
ilyen,
mely a ?-nél rövid sáv alakját szárnynak Austaut szerint
fel,
—
szürke
ölti.
—
kivül nincsen egyéb rajza
:
a középfolton ilyen
és
példányaim-
további negyed részénél a fekete
;
ként homályos
Az
1 1
anális
valamint a
utóbbi,
összekötött
középfolt
bels szegély folytatásafolt mutatkozik, olykor csak nyomokban. fekete bels szegélylyel csak ér által az
—
Rühl
szerint
—
általában
hiányzik
ily
:
példányom van 8. Azok közül, melyek Austaut ábrájának megfelelnek, van azonban 4 oly rajzzal bíró példány, melyrl a nevezett szerzk egyike sem emlékszik meg, t. a mells szegélyen kisebb, olykor homályos szürke pettytyel. A nstényen, melynek potrohán minden gyrn egy-egy
rajztalan
i.
sárga petty jelentkezik, szintúgy mint a bukovinai és kaukázusi pél-
dányokon
—
Austaut és Rühl szerint
gély szélesebb
példányaimon
(az én
— is)
a rajztalan és
üveges
hosszabb,
nyedve a bels szegélyig ér. Ez utóbbi példányaimra nem ken az üveges szegély csaknem egyenl szélességben a ér s a 2.
egész
fels részében enyészik
sejt
az
sejtre,
'2.
1.
sejtben enyészvén
gély rajztalan (typikus)
;
3—8.
A
tisztán. 2,
csak ritkán el.
áll.
Eze-
3.
sejtig
terjed ki az
Két példányon a
sze-
a többin, nagyrészt igen homályosan, fehér
pettytyek mutatkoznak benne sejtben, 6-nál a
el,
sze-
megkeske-
;
még
pedig 3 példánynál csupán a
3.
sejtben igen homályosan, 4-nél pedig egészen
keskeny sáv kezdete mindegyiknél megvan, olykor csak
többnyire pedig 3 sejtre kiterjedve. Typikus példányokon a fels
szárny bels látható
alsó szárny
s
példányom (olykor már
ilyen 3
:
nyán
elüls szegélyén ;
egy-egy
szürke
további hatnak csupán az alsó
folt
szár-
van ily feketés) petty, 3-nál pedig egyik szárnyon sem mutatkozik. Az alsó szányon továbbá összefüggésben van a fekete bels szegély az ersen kifejlett anális foltt d ez 8 példányomnál talál, 7-nél pedig ez a folt csak igen gyönge rajzú. A fekete bels szegélylyel összefügg a középfolt is, a mely rendszerint meglehetsen nagy. Egy példányon az anális és középs:
folt
egybefolyt.
Egyéb hazai Var.
1. 1
2
A
cl
fajváltozatok a
ab.
következk {var. Hartmamii
melaína Hour}
fekete.
Harlmann, német lepkész.
:
Stfs.)
2
igen
111
Magyarország pillangói
melynél
sötét eltérés, sötét és széles
;
és
(á
?)
üveges
mindkét szárny
szegélye
középsejtjük s annak környéke dús fekete
behin-
tés, olykor annyira, hogy a fehér alapszín egészen eltnik. (Hunyad megye.) Erdélyben, úgylátszík, nem épen ritka, mert Standfuss több példányban kapta onnan. Igen sötét példányát Verebé-
Nécsey István
lyen (Bars m.)
fajtól
.
által ketté
azonban
—
jelen van,
is
az,
—
miután a küls szegélyen három szürke sáv mutatkozik, fjel-
választott, minél fogva
sáv kezdete lege
fogta.
Var. nubilosus Christ 1 Austaut ábrája szerint a J a törzsabban különbözik, hogy üveges szegélye formális fehér sáv
2.
hogy a fels szárny két costális fekete pettye a Ezek a jellegek a ?-nél még is, alul is érinti.
középsejt ereit fölül
határozottabban lépnek
nyon végig szélesen üveges,
szár-
fehér pettyek sora által ketté
küls segélyén szürke
az alsó szárny
fels
Ennél a szegély az egész
fel.
félholdak
tnnek
fel.
szelt
A
;
fen-
tebb említett példányok, melyek üveges szegélye fehér pettyek somutatja,
rát
var.
nubilostis-hoz.
is,
de Boszniában
átmeneti alakot fogtak Budapest környékén
Ily is
átmenetet képeznek a perzsiai
elfordul.
Hogy
a lepke, mint némelyek
ves réteket kedvelne, azt Budapest
állítják, sziklás
környékén
helyeket és ned-
nem
tapasztalták
nálunk a Svábhegyen, a Szép Juhásznénál, Török-Bálinton, Szaáron stb.
erdei réteken elég
ül
után virágokon
Petéje
lomhán röpköd, a
fben,
í keresve a
a Pinia magjához
Kindermann Albert
hasonló.
Hernyója,
Budapesten fedezett
fel,,
pettytyel
solida,
;
kifejldve 40
cava és Hallerin
Prenanthesen (csakkör)
—45
(keltike), is
él,
mm.
fe-
narancs-
hosszú. Corydalis bulbosa,
állítólag
és csak
melyet
bársonyos
kete, finoman szorzott, hátán oldalvást 2 sor sárga vagy
szín
dél-
?-t.
éjjel
Sedumon
(varjuhéj)
és
nappal
a
táplálkozik,
földön alom közt elrejtzve tartózkodik. Bábja zömök, agyagszín. Elfordul az összes szomszédországokban. Elterjedési köre
:
A
Pyrenéáktól a Kaspi tóig (20—80°),
Finnországtól Buccariig (65—40°).
Nubilosus ködös
borult.
és
Adatok Magyarország rovarfaunájához. (Közlemény
Paedagogium
a
biológiai laboratóriumából.)
Közzéteszi Dr.
Vángel
Jcitö.
Noctuae. Diloba coeruleo cephala L. Clidia geographiea F.
Acronycia aceris L. Margitfalu, Pálfalu
vár, L.
Budapest, Szintje;
I.
falu
— —
;
—
;
—
Bri/ojihila
raptricula
—
Perkáta;
II.
Moma
Esp,
osion
vár, Pál falu
—
—
;
Putnok,
Margitfalu,
no?puszta, Margitfalu
Perkáta;
II.
Baja, Apatin
—
;
—
Apatin;
—
-
L.
—
—
nea F.
Szintje
I.
;
Szintje;
1.
—
;
F.
Margitfalu I.
—
;
— —
II.
III.
—
—
Dobsina,
Szováta
;
—
VI.
Dá-
—
III.
Perkáta;
II.
—
;
Kecskemét,
Apatin.
Zenta,
—
V. Maroskecze;
Szintje
Per-
II.
Budapest, Kecskemét,
1.
—
Lipót-
III.
—
Selmeczbánya,
VI. Zsombolya,
—
;
VI.
Perkáta
II.
V. Maroskecze
;
—
Baja,
VI.
Kecskemét, Hatvan, Budapest, Szintje;
—
;
Apatin,
VI.
Lipótvár. Margitfalu
III.
I.
Lipótvár.
III.
Kecskemét;
Budapest,
1.
Budapest,
I.
F.
V. Maroskecze,
Margitfalu, Pálfalu;
nigrum L.
C.
-
hographa F. phrh<
—
;
Brahm.
Lipótvár. Margitfalu
III.
augur
V. Maroskecze III.
Hb.
receptricula
K'szeg;
II.
Lipótvár,
III.
obscura
comrs Hb.
—
Budapest,
I.
;
—
Pálfalu
Selmeczbánya,
III.
Lipótvár. Margit-
Lipótvár. perla
III.
Félegyháza, Hatvan, Szintje; ;
pronuba L. ;
Lipót-
III.
— rumicis
;
Margitfalu.
III.
Margitfalu
III.
—
—
Pálfalu
III.
Hb. VI. Baja;
—
fimbria
Szintja;
Baja
—
Perkáta;
Agrotis janthina Esp.l. Szintje;
;
HL
tridcns Schlff, II.
—
Perkáta;
II.
V. Maroskecze.
Szintje;
káta
Margitfalu.
III.
Szintje;
I.
— VI. Apatin.
Budapest, Szintje;
I.
Szintje;
I.
Perkáta
;
—
Margitfalu;
VI.
;
III.
---
Zzombolya Zsombolya;
;
—
xant-
—
brun-
Lipótvár, Margitfalú
snimlans Hfn.
III.
;
—
Margit-
—
fugax Tr. I. Budapest, Félegyháza, Hatvan, Kecskemét, Dánospuszta II. Perkáta VI. Baja, Apatin, Zsombolya; exclamationis L. I. Budapest, Hatvan. Szintje; falú
;
-
-
VI. Apatin
;
-
;
;
—
—
-
III.
Lipótvár, Pálfalu. Dobsina
Perkáta, I.
Szintje;
VI.
Kömld
—
II.
Zsombolya:
-
;
III.
Perkáta;
—
ypsilon
;
—
Lipótvár,
—
VI. Apatin;
Margitfalu
III. Pálfalu,
Rótt.
III.
;
— -
tritici
L.
obelisca
Margitfalu, Dobsina;
II.
Hb.
—
Lipótvár, Putnok. Margitfalu
118
Adatok Magyarország rovarfaunájríhoz
— VI.
Baja
—
;
segetum Schiff.
Félegyháza, Szintje hely
—
;
Kszeg,
Balatonfüred, Keszt-
Lipótvár, Selmeczbánya, Pálfalu, Margitfalu, Putnok,
—
V.
Apatin
—
ecox L.
;
I.
;
Maroskecze
—
;
Buadpest, Kecskemét
Felsbánya
—
;
F.
—
;
F.
VI. Baja.
Szintje
I.
— pra-
(Veglia sz.)
Pálfalu;
Lipótvár, Margitfalu,
III.
cespitis
Zsombolya,
Karánsebes,
VI.
Fiume, Castel Muschio
VIII.
Neuronia populáris IV.
Kecskemét,
Budapest, Hatvan,
I.
Perkáta,
II.
III.
Dobsina Baja,
—
;
;
—
II.
Perkáta
—
V.
Maroskecze
—
:
— III.
Dobsina, Margitfalu.
Mamestra nebulosa Hfn. dissimilis Knoch. II. Visegrád pest, Szintje
—
;
Hatvan, Szintje
;
—
—
;
Margitfalu
III.
II.
;
Perkáta
—
Pálfalu
III.
;
Pálfalu
III.
— —
;
—
;
Brassicae
pisi L.
L.
I
;
—
Buda-
Budapest.
I.
Lipotvár, Pálfalu, Margit-
III.
— VI. Karánsebes, — VIII. Fiume — oleracea L. Zsombolya, Apatin, Baja Budapest; — Lipótvár, Margitfalu; — genistae Perkáta; — Lipótvár; Szintje; — Budapest, Alsó- Szent-Mihály — — V. Maroskecze — dentina Esp. Budapest, Dobsina, Putnok;
falu,
Maroskecze;
V.
;
Bklt.
falva,
I.
I.
Kecskemét, Szintje
Budapest,
I.
Fólia chi L.
Selmeczbánya.
III.
Szintje
I.
—
;
III.
Luperina virens L.
Hadena Szintje;
—
Margitfalu,
II.
—
—
—
Putnok
Poliphaenis
Margitfalu,.
— Esp
icata Esp.
atriplicis
Dobsina;
—
L.
L.
II.
Leucania pallens L. ;
—
unanimis Tr.
III.
—
III.
VI.
Budapest, Szintje
I.
I.
;
1.
—
Budapest
— — ;
III.
Zsombolya, Baja.
VI. III.
—
;
Margitfalu.
Hatvan
;
—
II.
Perkáta
;
Maroskecze.
Kszeg; I.
— Margitfalu.
;
Budapest.
Budapest;
I.
Lipótvár, Margitlalu
Margitfalu
—
Budapest, Szintje;
I.
V. Maroskecze;
Brotolomia meticulosa L.
Mánia Maura
Lipótvár.
III.
Budapest, Hatvan, Szintye
I.
Euplexia lucipara L.
III.
Cl.
Pálfalu.
VI. Baja.
detersa
sei
Lipótvár;
III.
strigilis
III.
Margitfalu. -- basílinea F.
III. Pálfalu,
Perkáta;
Rhizogrqmma Trachea
immaculata Stgr,
r.
lythoxylea F.
Lipótvár, Margitfalu;
III.
—
Margitfalu.
Chariptera viridana Walch.l. Budapest, Szintje;
—
;
Margitfalu.
Dichonia aprilina L.
I.
trifolii
— VI. Baja, Apatin.
Hatvan, Kecskemét;
Dianthoecia luteago Hb. III.
III.
Szintje.
I.
;
Ftt.
I.
;
III.
II.
III.
Szintje,
Baja, Zenta
— Dobsina. Perkáta; Hatvan; — Hb.
;
-
vitellina
II.
I.
—
Szintje
114
Jen
Vángel
—
Budapest;
L.
albipnncta F.
—
album L. Bpest, Szintje; Budapest
I.
dr.
—
;
Margitfalu
III.
Baja,
VI.
—
;
Apatin.
VI. Apatin.
—
Qrammesia trigrammiea Hfn. I. Budapest, Szintje; Il.Perkáta. Caradrina Kadenii F. I, Dánospuszta, Félegyháza ambigua F. I.
Szintje;
I.
Budapest, Hatvan,
Selmeczbánya,
—
Lipótvár,
III.
Perkáta
—
—
kecze
;
— — VI.
Perkáta;
—
Baja;
livida
—
Margitfalu;
graeilis F.
incerta Hfn.
I.
Mesogona
Apatin,
VI.
;
—
Kecskemét;
II.
— V. MarosSzintje; —
Budapest,
pytamidea L.
III.
;
II.
Szintje; -- VI.
I.
Budapest.
I.
F.
—
Budapest;
I.
Budapest, Szintye
I.
Budapest, Hatvan
acetosellae F.
Lipótvár,
III.
—III. Margitfalu.
--VI. Baja, Apatin, Zsombolya.
;
—
Bpest,
I.
;
III.
Lipótvár, Leibicz
;
Apatin.
VI.
Xanthia gilvago Esp. III.
I.
—
;
Apatin, Karánsebes.
Perigrapha cincid F. Taeniocampa miniosa
—
Perkáta
II.
Hatvan,
F.
—
ül. Margitfalú;
Zsombolya,
—
Maroskecze
V.
Lipótvár, Margitfalu, Pálfalu, Dobsina
III.
;
—
Hb.
Kecskemét, Szintje;
Margit falu|;
Zsombolya Unta Tv. I Hatvan. Amphipyra tragopogonis L. I. ;
;
Margitfalu; taraxaci
Budapest, Szintye
I.
;
—
II.
—
Perkáta
;
Margitfalu.
Orrhodia vau-punctatum Esp.
I.
Hatvan
;—
Perkáta
II.
;
— IIL
Lipótvár.
Scolopüeryx libatrix
Kecskemét, Szintye
-
L.
I.
Budapest,
Perkáta,
II.
Komlód
Hatvan, ;
—
VI.
Szintje
Baja;
III.
Félegyháza, Lipótvár, Pál-
— IV. Kassa Dobsina, Putnok Zsombolya, Zenta, Apatin. Cuciillia umbvatica I. Budapest, Mesterszállás, Dánospuszta,
Margitfalu, Selmecbánya,
falu,
—
;
—
;
II.
Perkáta,
—
;
Kömld
;
-
III.
Margitfalu, Pálfalu
chamomillae Schiff. III. Margitfalu. Plusia illustris F. 1. Budapest; chrysiüs L. — III. Margitfalu Hatvan, Szintje II. Perkáta
—
Szt-György; L.
I.
—
;
;
Outta Gn.
Budapest,
Félegyháza;
I.
Hatvan,
VIII.
os-fürd
;
—
III.
Kömld; —
VI.
Dobsina
Acdia funesta Esp.
111. I.
Béga
gamma Szintye,
Lipótvár,
Pálfalú,
— V.
Maroskecze, Szo-
Apatin, Baja, Zsombolya, Zenta
Fiume. Heliaca tenebrata Se.
VI.
—
Mesterszállás, III. ;
VI.
Budapest,
I.
—
Margitfalú;
Dánospuszta,
-Il.Perkáta,
Margitfalu, Selmecbánya, Putnok, váta, Bálvány
;
Szintje;
—
;
Pálfalu.
Budapest, Szintye.
;
—
115
Adatok Magyarország roiar-faunájahoz.
Heliothis dipsaceus L.
káta
—
;
Dánospuszta
Szintye,
I.
Lipótvár, Putnok,
111.
Dobsina, Margitfalu
—
;
—
;
Per-
II.
VI. Apatin,
Baja.
umbra Hfn.l. Budapest
Chariclea gitfalu
—
—
;
Szintye, Félegyháza
I.
;
—
;
Margitfalu, Pálfalu, Lipótvár, Putnok, Dobsina
—
;
VI. Baja
—
Hatvan, Szintye;
— V.
;
—II. Perkát a
VI. Baja.
Acontia lucida Hfn. 111.
roskecze
vár
;
II.
Szováta
—
;
—
;
luctuosa Esp.
Visegrád, Perkáta;
I.
Agrophila trabealis Se.
Putnok
III.
Euciidia mi Cl.
;
Ma-
V.
III.
Margitfalu, Lipót-
— fasciana L.
;
1.
Szintye.
Hatvan
;
—
II.
Apatin, Baja.
VI.
-
;
Perkáta
Budapest, Dánospuszta,
—
Budapest, Szintye,
I.
—
Budapest, Szintye,
I,
—
Hatvan.
Erastria argentula Hb. Félegyháza Perkáta,
II.
;
Mar-
III.
Apatin.
VI.
Phalpochares purpurina Hb.
—
I.
—
Perkáta, Visegrád
II.
;
— Lipótvár, Margitfalu, Pálfalu — V. Maroskecze — Baja, Apatin; — glyphicah. Budapest, Dánospuszta, Hatvan, Félegyháza — Perkáta; — Lipótvár, Margitfalú, Dobsina; — V. Ma— Fiume; roskecze; VI. Apatin, Baja, Zsombolya; — — triquctru Apatin. Szintye III.
VI.
;
;
I.
;
III.
II.
VIII.
F.
I.
VI.
;
Pseudophia lunaris
Schiff.
Catocala fraxini L. pest,
Keszthely
;
—
III.
Dobsina, Leibicz, Sz. Béla ;
—
VI.
VIII.
Fiume;
L.
Sziniye
I.
Bkh.
alecta Oior.
—
I.
;
;
Zsombolya, nupta L.
—
élocata Esp.
I.
Buda-
Perkáta,
II.
V. Maroskecze, Szováta, Bálványos-
Karánsebes,
Apatin,
I.
Zenta,
Baja
;
—
;
III.
I.
III.
Perkáta;
Pirula
—
Lipótvár, Palfalu, Margiífalu, Putnok,
—
;
Félegyháza, Kecskemét.
Hypena
;
— Kecskemét — Vl. Apatin; — sponsa — Szintye; — Margitfalu; — promissa Selmeczbánya — V. Maroskecze; — puerpera
Toxocampa II.
Margitfalu.
Dánospuszta, Keckemét, Félegyháza, Hatvan
Kömld, fürd
III.
Margitfalu;
III.
viciae Hb.
—
VIII.
Putnok;
—
craccae F.
I.
Szintye;
Fiume.
rvstratis L.
III.
sericealis Se.
Brephos Parihenias
III.
III.
Margitfalu.
Lipótvár.
L. Margitfalu.
Geometrae. Qeometra vernaria Hb. Lipótvár, Pálfalu, Margitfalu
Nemoria porrinata
Z.
I.
;
I.
—
Szintye;
—
II.
Perkáta;
VI. Apatin.
Budapest;
II.
Perkáta.
—
III.
116
Vátigel
Thalerü fimbrialis Se.
I.
Jen
dr.
Szintye
I.
—
;
Mar-
Lipótvár,
III.
gitfalú.
Acidalia
—
cze;
jierochraria F. R.
Apatin
VI.
Pál fal u
;
— —
;
virgidaria Hb.
aversata L.
—
rubiginato Hfn.
—
—
Kszeg;
II.
III.
ornata Se.
- -
tin;
—
;
Zonosorna
—
;
—
;
—
;
— V.
—
—
;
—
:
—
Maroskecze;
Pellonia vibiicaria
—
;
Cl.
;
Perkáta
11.
VI. III.
Lipótvár;
III.
;
;
— —
Apa-
VI. Baja,
Visegrád
Perkáta,
II.
Szintje
1.
—
;
—
—
;
Hb.
linearia
Szintje;
V. Maroskecze
Budapest;
I.
— —
;
;
Baja.
VI.
Schulhe
Lipótvár, Margitfalu
Lipótvár,
Budapest, Szintje
I.
Timandra amata LA. Budapest. Hatvan, III.
—
Kszeg;
Baja, Apatin.
VI.
Selmecz-
III.
Komlód
Perkáta,
II.
Ii.
Budapest, Szintje
annulata
-
Maroske-
III.
V. Maroskecze
flaccidaria Z.
Lipótvár; I.
Perkáta;
Budapest, Hatvan, Szintje
I.
Lipótvár, Margitfalu,
III.
Margitfalu
—
Szintje
immorata L.
Lipótvár, Margitfalu
III.
;
II.
Margitfalu
I.
—
Lipótvár, Dobsina;
II.
Lipótvár.
III.
Lipótvár
III.
— V. Perkáta —
Lipótvár;
III.
ochreta Se.
herbariata F.
Bisetata Hb.
Apatin
;
—
bánya, Lipótvár;
—
—
II.
VI.
III.
Perkáta;
Apatin.
Perkáta.
II.
—
Abraxas grossulariata L. Perkáta, Budapest, Szintje; II. Kszeg III. Helpa, Selmeezbánya, Lipótvár, Leibicz, Margitfalu, I.
;
Pálfalu
;
—
—
Maroskecze, Szováta
V.
—
Apatin, Zenta, Szabadka;
puszta
—
II.
;
—
Margitfalu
III.
Perkáta
Cabera
—
;
—
;
Zsombolya,
VI.
adustata Schiff.
—
;
marginata L.
Baja,
Dános-
Szintje,
I.
Budapest, Szintje
I.
;
Pálfalu.
pusaria
L.
Margitfalu; -- exanthemata
III.
Se.
VI.
Baja.
Eugonia quercinaria Hfn. infuscata Stgr. III.
Margitfalu;
Apatin;
—
Félegyháza;
1.
-
•
Putnok. Margitfalu;
var.
I.
aestiva
I.
Angerona prunaria L.
—
Szintje;
Therapis evonymaria Schiff.
Himera pennaria L.
Lipótvár;
Wernb.
—
Szintje;
1.
II.
III.
I.
Stgr.
—
—
Szintje;.
—
Rumina
lutelota
L.
I.
Venilia maeularia L.
I.
II. III.
Budapest;
Budapest;
—
Ili.
Szintje
—
II.
I.
IV.
III.
Kecskemét.
Perkáta. Margitfalu, Lipótvár,
Dobsina.
Urapteryx sambticaria L.
—
Szintje.
I.
Budapest; I.
Szintje,
1.
—
Lipótvár;
Visegrád;
II.
— ab.
Szintje;
Budapest.
I.
Selenia lunaria Schiff.
—
—
autumnaria
alinaria L.
erosaria Blh.
Szintje;
1.
;
—
II.
Perkáta.
Lipótvér,
Visegrád.
117
Adatok Magyarország rovar-faunájához
Macaria altemaria L.
Budapest
I.
—
;
Perkáta
II.
—
;
VI.
Baja, Apatin.
Hlbernia auranüaria Esp.
Budapest
—
;
Szintje
I.
;
—
marc/inaria Bkh.
I.
Margitfalu.
111.
Bision hispidarius F.
Budapest.
I.
Amphidasys bebularius
L.
Bpest, Szintje
I.
—
;
Lipótv.,
111.
Pál falú.
— — —
Boarmia gemmaris Brahm. 1. Budapest, Hatvan, Szintje Kömlod, Perkáta — III. Lipótvár, Pálfalu, Margitfalu, Dobsina; V. Maroskecze, Szováta VI. Baja, Apatin, Zsombolya consortaria F. III. Pálfalu roboraria Schiff. Budapest ;
EL
;
—
— —
;
;
Hb.
selenaria
III.
—
Lipótvár;
;
;
VI. Baja
;
luridata Bkh.
Szintje.
I.
Gnophös dilucidaria Hb. I. Budapest. Ematurga atomaria L. I. Budapest, Hatvan, Dánospuszta
Kömld, Szent-Endre
Perkáta,
Putnok, Dobsina
;
— V.
Brahm.
Visegrád
—
;
—
;
Pálfalu, Lipótvár, Margitfalu,
III
Maroskecze, Szováta
Phasiatie glarearia II.
;
—
—
;
Margitfalu
III.
VI. Baja, Apatin.
—
;
L.
clathrata
Lipótvár.
III.
Eubolia murinaria F.
Scoria lineata Se.
I.
Budapest. Szintje.
Budapest,
I.
Szintje
—
;
Perkáta
II.
III.
;
Margitfalu, Lipótvár, Pálfalu.
Aspilates strigillaria Hb.
I.
Lythria purpuraria L.
Budapest;
I.
Budapest.
—
Ovtholitha Szintje
—
;
III.
coarctata
F.
Margitfalu
III.
Lipótvár, Margitfalu
—
;
;
—
Felsbánya;
IV.
VI. Apatin.
—
limitata Se.
bipundaria
Schiff.
1.
III.
Margitfalu, Dobsina.
Odezia atrata L.
Pálfalu.
III.
Lithostege farinata Hfn.
Chesias rufata F.
—
Pálfalu, Margit falu
III.
Eucosmia
Margitfalú.
III.
Triphosa dubitata L
I.
Hb.
certata
Budapest, Félegyháza
—
;
Kecskemét.
I.
III.
V. Maroskecze Pálfalú
;
;
--
;
—
II.
Perkáta;
VI. Baja.
— uridulata
L.
III.
Pálfalu,
Margitfalu.
Bkh. III.
111.
Cidaria dodata L.
I.
I.
;
-
Szent-Endre;
—
VI.
Ili.
;
Baja, Apatin;
rnbidata F.
III.
Lipótvár, Dobsina, Margitfalu, Pálfalu.
Sz
ntje
;
—
Pá falu 1
;
III.
—
Margitfalu tristata L.
— bilineata L. Pálfalu, — berberata Schiff. Margitfalú; — comitata L.
Lipótvár, Margitfalu
falu
—
Lygris prunata L.
;
I.
—
sociata
Szintje
;
—
Dobsina, Margit-
III.
I.
I.
Török Szintje;
Bálint;
—
III.
118
Jen
Vángel
Lipótvár. Margitfalu
—
Margitfalu;
—
;
polygrammata Bkh. Hb. III. Pálfalu.
vitalbata
Eupithecia oblongata Thnb. gitfalu
—
;
VI.
Apatin
—
;
ár.
Szintje
I.
—
Budapest, Szintye;
I.
rectangulata L.
—
;
III.
Mar-
III.
Visegrád.
II.
Microlepidoptera.
—
VI. Apatin.
L.
I.
Szintye, Hatvan,
Kecskemét
urticata L.
I.
Budapest, Szintye
Cledeobia angustalis Schiff.
Aglossa pinguinalis
Kszeg
11.
;
—
;
VI. Baja.
—
Eurrhypara Putnok;
III.
—
Botgs fascialis Hb. pest
Hb.
—
—
;
III.
Budapest;
I.
—
Lipótvár;
Lipótvár;
—
—
;
II.
Nomophilla noctuclla Schiff
Perkáta
Orobena frumentalis
L.
I.
—
Buda-
nubilalis
Bpest, Szintye
I.
;
Lipótvár.
III.
Lipótvár.
III.
Lipótvár.
III.
Budapest, Szintye.
I.
Hydrocampa nymphaeata
L.
Szintje;
I.
rubiginalis Hb.
ruralis Schiff.
Psanwtis pulreralis Hb.
'
— purpuralis
hyalinalis Hb.
Margitfalu, Lipótvár
III.
III.
—
;
Baja.
VI.
Baja.
VI.
L.
Cataclysta Jemnata L. VI. Baja.
Scirpophaga praelata Se. VI. Nagy-Becskerek.
Crambus pascuellus
—
pest;
craterellus
chrysonuchellus Se.
Se II.
L.
I.
—
Visegrád;
Pempélia semirubella Se. III.
—
Szintye;
1.
praeeílus
—
Budapest, Szintye;
hiteellus Schiff.
Lipótvár
III.
III.
;
L.
Buda-
I.
—
Lipótvár; III.
Lipótvár.
var. sanguinella
Hb.
Lipótvár.
Myclois eribram Schiff.
III.
Lipótvár
Ematheudes punctella Pr. I. Budapest. Tortrix ochreana Hb. I. Budapest. Doloploca pímctulanu Schiff. III. Lipótvár;
—
IV.
Hernád-
Kércs.
Solenobia triguetrella F. H.
Adela rufifrontella Tr. pest
;
—
viridélla Se.
I.
I.
Hyponomeuta padellus Z.
III.
Pterophorus monodactylus
L.
Lipótvár
;
—
VI.
Baja, Apatin.
I.
L.
—
;
Budapest.
I.
Budapest
Budapest
Aciptilia pentodaetyla L.
Visegrád.
II.
Nemophora Swammerdamélla
II.
;
— degcerella L.
I.
Buda-
Visegrád.
Lipótvár. I.
Budapest
;
—
III.
Lipótvár.
Budapest, Hatvan, Szintye
;
—
III.
Újabb adatok Magyarország bogár-faunájához. pótjegyzék a faunakatalogushoz.)
(6.
már hatodszor
Ezúttal
Ern.
Csiki
Irta
állíthatom össze azon fajok
tozatok jegyzékét, melyek újabban hazánk
Az
faunánkra újak voltak. 1904. 4-8.
1.)
ötödik pótjegyzékben
kimutatott 7377
és
faj
Lap.
(Rov.
XI,
fajváltozat az alább felsorolt
46 alakkal, 7423-ra emelkedett. A felveend fajok és termhelyeik a következk
Carabus Ullrichi Germ. var. Dyschirius cylindricus var.
és fajvál-
gyjtettek és
területén
So Tcolar Born. i
:
—
Bakony.
II.
tránssylvanicus Fleisch.
— V.
Erdély.
Anophthalmus barlang)
;
;
V.
Nagyenyed
(Pilisi
vdebitkns Ganglb. —VII. Lika.
Pterostichus rac
—
Sziládyi Csiki
—
tarsalis Apfb.
Brachynus
—
(Argutor) convexiusculus Apfb.
VJI.
Pak-
Pakrac.
VII.
Ganglbaueri Apfb.
—
I.
Szolnok, VI. Bánság,
MI. Ruma.
Hydroporus Aubé
—
I.
Kocae Ganglb.
—
Hungária occid.
limbatus
;
Szeged.
Anacaena
limbata F. var. ochmcea Steph
—
Tárcsa
II.
(Vas m.), Pápa.
B
e r o s
u
s guttalis
Cercyon
Rey
—
I.
Budapest.
flavipes F. var. erythropterus Muls.
—
Balaton-
II.
Ederics (Gyrffy).
Ochtebius
marinus Payk.
Fert tó.
Hydraena láris Reyk.
—
VII.
morio Kiesw.
—
var. pallidipennis Cast.
—
II.
Magyarország, Erdély; regu-
Horvátország.
Georyssus costatus Cast. — VI. Pseudocalea (Luze) detracta
Hérkulesfürd.
Luze
—
Magyarország,
VI.
Herkulesfürd.
Horvátország.
Lathrimaeum Acidota
—
Luze hungaricum Csiki
cl a> ni est ina
Pholeuon Ap hódi us
—
Ganglbaueri Luze
granarius
pest; tessulatus Payk. var.
L.
VII.
—
Sljeme-hegység.
V. Lucia-barlang.
var. suturalis Fald.
umbrosus Muls.
—
—
I.
Buda-
V. Szilágy-Cseh.
Ern
Csiki
12 D
Lethrus
—
cephalothes Pali. var. podolicas Fisch.
I.
Buda-
örs.
Drasteríus I.
himaculatus Rossi var. Wachsmanni
Reiit.
—
Budapest (Margitsziget).
Xestooium pest,
ptumbeum
VI Herkulesfürd. P e d n u s meridianus iMuls. Onatrum lucifugum Küst. i
Melóé L xu i
simplicicornis
Apfelbechi Petri
s
Cionus Magyat ország
Reitt.
—
— — —
Buda-
Magyarország. Horvátország.
Budapest (Cerva).
I.
Újpest.
I.
simplex Rosensch. var. bipunctatus
pulverosus Gyllh.
;
—
var. aateicolle Bach.
111.
var.
—
Reitt.
impunctatus Gyllh.
Közép-
—
Dél-
Magyarország.
Ap
i
o n austriacum
Lederi Kirsch.
—
Bytiscus VII.
—
Wagn.
V. Nagyszeben
;
Fert
II.
;
flavipes Payk. var.
—
Gribodoi Debrs.
VII. Zágráb.
(Rhino.uacer) populi L. var cuprifer Schilsky
—
Horvátország.
Tetropium
castaneum L. ab. luridurn (^zmrekovicza heg/), V. Seben egység, Czód.
~
L.
III.
Liotó
'i
Callidium társaságában
;
testaceum
L.
ab.
rufipes Costa
alni L. var. infuscatutn Chevr.
Purpuricenus
—
—
A
törzsfaj
Fiume.
VIII.
—
Kaehleri L. ab. bipunctatus Villa
II.
Gyr-Mindszent.
Cl y tus rhamni Germ.
ab. temesiensis
Germ.
—
A
t
'rssfaj
társaságában.
Dorcadium VIII.
A
arenarium Scop.
ab.
lemniscatum Küst.
—
magyar-horvát tengerparton.
Neodorcadium
bilineatum
Germ.
ab.
unicolor Csiki
—
V. Nagyszeben.
O r n a (Protorina) plagiata Suffr Horvátország. i
VII.
a s s
i
—
—
II.
Pécs, V. Marpod.
d a fastuosa Schall. ab nigrina
—
Weise
Crepidodera C
Weise
croatica
var.
crassicornis Fald.
I.
Makó,
II.
Balaton-Ederics.
Subcoccinella V. Erdély.
24-punctata
L.
var.
inversa
Wse.
—
Bosznia és Herczegovina lepke-faunaja. Irta
Sok
kutatás
évi
Herczegovina
eredményeként
lepke-faunáját,
melyet
üdvözölhetjük
Dr.
Rebel
Bosznia
H.
a
és
Balkán-
tanulmányainak második része gyanánt bo-
országokra vonatkozó csátott közre.
A. Aigner Lajos.
1
magyar véren szerzett tartományok semmi beleszólásunk nem volt eddigelé, azonképen azok lepke-faunájának felkutatása tekintetében sem történt magyar részrl egyetlenegy számba vehet kísérlet sem Tudtommal magyar gyjtk közül csupán Dr. Hensch Andor cs. leginkább
Valamint a
belügyeibe
úgyszólván
ésCerva. Frigyes
és k. ezredorvos
mellékesen lepkét
az utóbbi a M.
is,
néhány boszniai
tatott
fajt,
holott az
ornithologus
Nemzeti
gyjtött
Múzeumnak
is
ott jut-
elbbinek gyjtése a boszniai
re Apfelbeck Viktor 2 Külföldi gyjtk közül szintén gyjtött nagyobb számú lepkét. említendk még: Dr Mi tis Henrik bécsi lepkész 3 Nicholl M a r y angol lepkészn 4 és maga Dr. Rebel H. 5 ki öt ízben járta be a területet gyjtés és tanulmányozás kedvéért. A többi gyjt nem közölte gyjtésének eredményét, az anyag azonban múzeum
tulajdonába került, melynek
,
,
vagy a szarajevói vagy a bécsi múzeumba került. Ezek alapján készült a jelen valóban mintaszer munkálat, melyben szerz mindenek eltt vázolja a faunaterület topographiai és geológiai, majd éghajlati és floristikai viszonyait. Azután áttér a terület lepke-faunájának jellemzésére. E szerint az 1509 (943 Macrolepidoptera- és 566 Microlepidoptera-fajt) felölel fauna falkatrészei:
613
szibériai,
531
keleti,
európai endemikus és 12 balkáni
faj.
97 havasi, 71 mediterrán, 47
Ezek közül jelemz a
terü-
Lep dopterenfauna der Balkanlánder II. Annalen des p. 97—3 7. 2 színes táblával. k. k. Naturhistor. Hofmuseums XX. 1904 2 Déli Boszniában és Herczcgoviniában eddig gyjtött nappali lepkék Hercegovina. IV. 1892. p. 192—196. Glasnik zemaljskog muzeja u Bosni 1
Studien über die
:
i
(Horvát nyelven). Beitrag zur Fdlterfauna von Bosnien Wiener Entora. Zeitung 1. 1882. p. 22. 4 Buttertly hunting in Dalmatia, Bosnia und Hercegovina: Montenttgro, The Lepidoptera of Bosnia und MonteEntom. Record XI. 1899. p. 1-8; 14b. negró: Entom. Record XIV. 1902. p. 141 Bosnien und die Herzego5 Bericht über eine l^pidopterische Reise nach wina: Ann. Naturh. Hofm. XIII. 1898. Not p. 54—56; - Acidaliia Metohiensis n. Neue Lepidopteren aus Verh. zool.-bot. Ges. Wien 1900. p. 451—452. sp. ;i
:
—
:
—
—
Bosnien unb der Herzegowina: Verh. zool.-bot. Ges. Wien 1901.
p.
79S— 804.
A. Aigner Lajos
1T2
létre
az a 18 endemikus
és helyi alak, mely csak -ezen a terü-
faj
fordul el.
leten
A munkálat második
része
tartalmazza
a
Boszniában
és
Herczegovinában eddig megfigyelt
lepkék rendszeres jegyzékét.
azokat az alakokat sorolom
melyek a magyar faunára újak.
Az újonnan Pietis
leírt
Mostar).
A
var.
(Jaice,
Fojnica,
Manni
eddig
Vauessa Urtieae
L.
Maturna
(*)
jelölöm.
Manni Mayer
L. var.
var.
Plasa,
Dalmacziából
Prenj,
Manni Gacko,
ismeretes,
volt
(Grobnik, Locke 1903) 1
is
.
turcica Stgr. átmeneti alak (Vlasic). var.
L.
ab. Rossii Stef., a
Szarajevó,
csak
de elfordul Fiume környékén
Melttiea
p
fajokat csilaggal
Rapae
ivadéka.
nyári
fel,
Itt
uralensis
Stgr. (Maklen-szoros,
Lakat)
Melitaea aurinia var. orientális U.S. átmeneti alak. (Dervent.)
Argynnis Pciles Schiff. var. balcanica Rbl. (Havasokon). Argymiis Hec.ilc Esp. var. caucasica Stgr. (Lakat, Prenj). Argynnis Niobe var. orientális Alph. (Jablanica\ Erebia Manto Esp. var. Pyrrhula Frey (Vlasic). Erebia Pronoe Esp
Pitho.
var.
*Erebia Gorge Esp. var
Erebia Gorge Esp. ab
Erebia Tyndarus Esp
Pararge Maera L
var.
Coenonympha arcania Coenonympha arcania
Ilb.
átmeneti alak (Havasokon).
hercegovinensis Rbl. (Prenj).
Erynis Esp.
(Corstnica).
var. balcanica Rbl.
(Havasokon).
orientális Stgr. (Gacko). L.
var. Philea
L.
Frr. ábrával (Ljubnia).
insubrica
Frey
(Gacko,
marginata
Rühl
(Mostar,
var.
Trebinje-Grab).
Coenonympha pamphilus L.
ab.
Bilek). *
Coenonympha Tiphon
Rótt.
var.
occupata Rbl.
3
ábrával
(Prenj, átmeneti alakja Herkulesfürdnél).
Chrysophanus Alcipron Roth.
var.
Melibaens Stgr. átmeneti
alak (Nevesinje).
Lycaena Hesperia
Ers
0. (Trebevic, Prenj, Gacko).
Andromedae
Wllgr.
(Treskavica,
Prenj,
Velez,
Gacko).
Agrolis lucemea L. (Trebevic, Jablanica, Gacko).
melyer már elbb fel1 CoZi'fls Myrmidone Esp.* var. balcanica Rbl.-nek, említettem (R. L. X. lll.L). itt adja a szerz pontos leírását és színes rajzát.
Bosznia
*Agrotis
és
Htrczegovina lepke-faunája
Esp.
fimbriola
123
Leonhardi
var.
Rbl.
ábrával
(Maklen-szoros, Kalinovik) 1
Hadena Zeta var. pernix H. G. (Urán planina). Leucania albipiincla F. ab. Flecki Carad. (Egész Caradrina Gilva Donz. (Plasa).
területen).
Orrhodia torrida Ld. (Kalinovik). Cucullia santonici Hb. (Jablanica).
Nodaria nodosalis HS. (Tassovic,
Stolac).
Sterrha sacraria L. ab. ochracearia Fuchs (Kalinovik). Larentia Kollararia H. S. (Trebevic).
Larentia aqueata Hb. (Trebenic). Larautia aqueata Hb. var. hercegovinensis Rbl. Tephroclystia iaquearia HS. (Szarejevo). Tephroclystia scriptaria HS.
(Kalinovik). 1
(Treskavica).
yl&n?;ms marginata L. ab. nigrofasciata Schöyen. (Szarajevó).
Hamerophila abruptaria Thnbg. (Domanovic). Gnophos dumetata Tr. var. Danbearia B. (Velez planina). Gnophos obscuraria Hb. var. argillacaearia Stgr. transitus (Velaz).
Callimorpha dominula
L.
ab.
rossica
Kol.
transitus (Prenj,
Jablanica)
Eudrosa irrorrdla
Cl.
var. flavicans B.
transitus
(Zenegora,
Nevesinje).
Zygaena Scabiosae Schev.
ab.
áwísa
Stgr. (Trebevic, Stolac,
Maklen-szoros.)
Zygaen.i Mdiloti Esp. var. dahuric.i B. transitus (Lakat). Zygaena stoechadis Bkh. (Dalmáczia), Zy£aí>//a stoechadis
Bkh. var. ító'a
Stgr.
(^Trebevic, Jabla-
nica, Gacko).
Psychidea bombycella
Fumea
Schiff.
ab.
rotnndella Brd. (Plasa.)
comitella Brd. (Prenj).
'Crambus
lythargyrellus Hb. var.
domaviellus
Rbl. ábrával
(Havasokon).
Crambus Kalinovik
mytilellus
Hb.
(Dervent, Banjaluka,
Szarajevó,
stb.)
Crambus
speculalis Hb. (Klekovaca). Asarta aethiopella Dup. (Treskavica s egyéb havasokon.) 1 Ennek a fajnak egyúttal két új kisázsiai alakját is leírja Rebel, t. i. var. Bóhatschi és var. laeta. 1 A Larentia Corydalaria Graes-nek már a R. L.IX. kötetében megemlített alakját Rebel ez alkalommal var. Bognmillaria- ak nevezi el. (2 ábrával.)
A. Aigner Lajos
124
Megasis Rippertella
Z. (Kalinovik)
Selagia subockrella HS, (Lastva). Sálebria cingilclla Z. var. Brucdla Stgr. (Dolnji blato).
Dioryctria splendidelhi HS. (Vueja Inka).
Scoparia petrophila Stndf, (Treskavica). Scoparia
laetella Z.
(iMaklen-szoros).
Ercta oruatalis Dup. (Tassovic).
Pionea
lutealis
Pyrausta
Hb. (Dervent, Prenj).
Hb. (Dervent). Pyrausta aurata Se. var. meridionalis Stgr, (Dervent, Stolac stb.) Pyrausta obfuscata Se. (Dervent, Konjica, Jablanica, Prenj). cilialis
Pyrausta cingulata
L.
var.
vittalis
Lah. (Prenj).
*Piatyptilia ochrodaetyla Hb. var. bosniaca Rbl. (Prozor).
Cacoecia histrionana Froel. (Bjelasnica). Tortrix paleana Hb. var. icterana Froel. (Prenj). Tortrix imferfectana Ld. (Prenj).
Anisotaeuia rectifasciana Hvv. (Prenj, Vrbanje). Evetria turionana Hb. var.
Mughiana
Z.
(Havasokon).
Evetria resinella L. (Trebevic, Bjelasnica, Treskavica). Olethreutes
ünmdana
(Trebevic).
behiff.
Oletlireutcs semifasciana
Hw.
(Szarajevó).
Epiblema pnsillana Peyer (Tjesilo). Epiblema pvoximana HS. (Havasokon.)
Dichrorampha ligulana HS. (Treskavica). Sfvammerdamia lutarea Hw. (Trebinje). Swammerditmia alpicella HS. (Ylasenica). Zelleria phillyrella Mill. (Vucija bara).
Bryotroplui decrepidella HS. (Dervent, *Gclcckia
limanella
Gacko
;
Erdélyben
Gelechia continuella Z. var. nebulosella Hein. (Prenj
s
egyéb
havasok). Gelechia melantypella Mn. (Bjelasnica). Gelechia op'Jicella * Gelechia
Mn
(Trebevic).
Lakatcusis Rbl. ábrával (Lakat),
Xi/stophora rumicetella Hufn. (Vucija bara). *Xystophoi\i scordiscella Rbl. (Jablanica). *Ej>ithectis délminiella
Rbl.
(Prenj).
Nothris sulcella Stgr. (Prenj).
Symmoca
is).
Rbl. ábrával (Trebinje).
designatella Hb. var. bifasciata Stgr. (Lakat).
Pleurota aristella L. var. argeutistrigella, Mn. (Vrbanje).
Bosznia
és
125
Herczegovina lepke-faunája
Deptessaria Astrantiae Hein. (Iván).
Depressaria Ragonoti Rbl. (Dervent). *Depressaria Pentheri Rbl. ábrával (Prenj).
Borkhansenia Ragouotella Consi. (Bjelasnica). Cataplectica Silerinella Z. (Prenj).
Psacaphora Schranckella Hb. (Han Pjesak). * Coleophora
persimilis Rbl. (Prenj).
Coleophora artemisicolella Brd. (Lastva). Elachista taeniatella
Stt.
(Trebevic).
Elachista festucicolella Z. (Vravica planina, Prenj). Lithocolletis dubiosella Hein. (Szarajevó).
Cemiostoma laburnella Sitt. (Prenj). Opostega spattilella HS. (Fojnica). Diplodoma margineimnctella Stph. (Vucija
bara)
Tinea Roesslerella Heyd. (Szarajevó).
Incurvaria
trimaculella
HS.
quadrimaculella
var.
Höfn.
(Trebevic). * incurvaria
vetulella Zett. ab. unicolor Rbl. (Trebevic).
Nemotois Dalmatinellus Mn. (Duzi). Nemotois lenellus Z. (Trebevic). íme,- száznál több lepkealak, melyekkel
ez alkalommal gyarapsz
mányra
is
új.
Az
új
k,
köztük
is
arra,
1
1
Magyarország faunája olyan, mely a tudo-
alakok nagyrészt a havasokról
lepidopterák sorából került.
nünket
van
hogy hazai
Ez
és a Micro-
a körülmény figyelmeztethetne ben-
havasaink átkutatására és a Microlepi-
dopterák gyjtésére jövre az eddiginél nagyobb gondot fordítsunk,
mert leginkább ezen úton várható faunánk további
A a
lapály és
dombvidék faunáját eléggé
jól
felderítése.
ismerjük, legalább
Macrolepidopterákat illetleg, mert habár az egész ország ebben
a tekintetben sincsen kellen átkutatva, mégis
annyifelé gyjtöttek
már, hogy ezen a téren sok
számíthatunk.
új felfedezésre alig
a Microlepidopterákra nézve bátran mondhatjuk, hogy és dombvidék faunáját
sem ismerjük, hiszen
alig
még
Ámde
a lapály
van néhány
vi-
dék, a hol annyira-mennyire alaposabban gyjtöttek, így Budapest,
Nagyszeben, Fiume és Josipdol környéke. Havasi faunánkat azonban egyáltalában
nem
ismerjük.
végig tekintünk a Kárpátokon Pozsonytól Orsováig, ha nézzük
Alacsony Tátrát,
a Fátrát és az
Érczhegységet,
a
juk,
hogy egyes helyeken
ugyan kutatások,
az
Mátrát és a
Bükkhegységet, a Biharhegységet és az erdélyi havasokat, folytak
Ha
azt
lát-
de beható,
A. Aigner Lajos
126
kimerít kutatásról szó sem
lehet.
Az egyedüli Magas
melynek faunáját némileg ismerjük és jó részben
ezt
Tátra az, a
is
lepkészeknek köszönhetjük; de bizony a Magas Tátrábm
még mireánk
érdekes felfedezések,
még nem
augusztus után
mert hiszen
lengyel
várnak
is
ott július
eltt és
búvárolt senki.
No, de térjünk vissza szerz remek mvéhez, melyre csupán néhány megjegyzésem van. Szerz minden egyes fajnál tekintettel van a szomszéd területekre és általában hségesen megemlíti, vájjon az illet
elfordul-e Erdélyben, Délmagyarországon, Szla-
faj
stb., st ha közelebbi termhely nincs, még a Tátrát is. Annál feltnbb, hogy azt némely fajra nézve elmulasztja. Ilyenek
vóniában
p.
o.
a
következk
Lycaena Jolas
:
O.-ról megjegyzi,
hogy
talál-
ható Románia, keleti Rumélia, Morea, Dalmáczia és Fiúméban,
de
hogy úgyszólván egész Magyarországon is elfordul, azt elhallgatja Argynis Daphne Schiff. csak Szlavóniából van említve; pedig egész Magyarországon található; Argynnis Amathusia Esp.-rl azt állítja, hogy egyik szomszéd országból sem ismeretes, pedig a felvidéken (Lcse, Sz.-Olaszi, Eperjes) már fogták Pachycnemia hifpocastanaria 11b. nemcsak Üalmácziában, hanem Fels-Magyarországon (Eperjes) is elfordul Ino Getyon Hb. nemcsak Dalmácziában stb., hanem Magyarországon is található, Budapesten magam is fogtam, igaz, hogy az illet adat nem foglaltatik a faunakafalogusban. Úgy látszik ezekrl a fajokról hallgatag feltételezi, hogy ada;
;
;
taink
nem
helyesek
ezt
;
más
fajokról
határozottabban
állítja
is.
kétségbe vonja, hogy Polygouia Egea Cr. Dalmáczián kíMagyarország területén elfordul, pedig az egész Tengermelléken található, Fiúmén magam is lógtam, de fogták Buccariban,
így
pl.
vül
Czirkveniczán, Noviban is,
ott
hogy Pieris Napi megfigyelték
is.
Bryoniae O. Erdélyben elfordul, holNagyágon, Brassón és Nagyszebenben, st
azt
Háromszékben magam
is
fogtam igen sötét szín
bvebb leírásából (R. L. X. ban nem lehet összetéveszteni azt
szerz
a többi
kétségbe azt
Szintoly alaptalanul vonja
L. ab.
180.
a var.
alakját,
melynek
kitnik, hogy azt egyáltalá-
1.)
flavescens
adatról feltételezi,
Wagn.-rel,
bizonyára
mint
szintoly kevés
alappal.
Végül megemlítem, hogy
a
Laréntia Corydalaria Graes. var.
Yelebitben fogott,
azon? példánya, melyet Pável János 1899-ben a még kisebb annál a J példánynál, melyet szerz
rajzban bemutat
fehér rajzolata
Bogii milaria Rbl.
csak 4 apró ily
pont.
;
pont
áll,
még inkább
megfogyott, a ttéren
szintúgy az alsó szárny
bels
zugában 3
Magyarország bogárfaunája. ha hazánk állattani irodalma egy-egy szakmunKevés a szakbúvár és még kevesebb a kiadó. Fleg e két tényeznek tulajdonítható, hogy irodalmunk oly lassan jut megfelel szakmunkákhoz. Annál nagyobb örömmel üdvözölhetjük szerkeszttársunk válRitka eset,
kával gyarapodik.
munka megírására
lalkozását, ki hézagpótló
Elttünk
C
fekszik
s
k
i
Ern -nek
i
czím munkájának els
faunája"
azonban közelfekv okokból
és kiadására vállalkozott.
el
„Magyarország bogár-
melynek
füzete,
tekintenünk, azt
kell
ismertetésétl
másnak szak-
avatott tollára bízzuk.
A gazdagon, 109 faunistikai
munkáját
els
rajzzal illusztrált
Szerz
tartalmazza.
morphologiai részt
hogy
szövegközti
jó
dolgot
füzet a
végzett avval,
morphologiai részszel kezdi. Ezt bátran
elhagyhatta volna, de szem eltt tartotta azt, hogy semmiféle munkánk nincs, melybl a kezd is megismerhetné a bogarak testének szerkezetét.
Ennek
ismerete nélkül azonban
rozás, tehát kénytelen volt erre
is
lehetetlen
a meghatá-
figyelemmel lenni.
Hazánk bogárfaunája fajokban
és fajváltozatokban felette gaz-
dag, azért sok helyet a morphologiai résznek nem jutathatott, mindazonáltal az els öt ív ezt a részt röviden, de mégis elég részle-
tesen tárgyalja,
úgy hogy mindenki a legszükségesebbeket meg
fog-
ja találni. Itt
adjuk a
munka
bevezetését,
melybl az egésznek
tervezete
és terjedelme látható
„Az Európaszerte annyira kedvelt állattani tudományok körül hazánkban csekély a haladás, s még kevesebb pártfogás vehet minek okát fleg abban vélem rejleni, hogy anyanyelvünkön észre rendszeres muna jelen kornak megfelel nem léteznek oly óhajtó, a búvárkodni szakmában kák, mel3*ek segítségével az e ;
—
—
tárgyak kell meghatározását eszközölhetné." Ezen szavakkal vezeti be Frivaldszky
János
1867-ben
1 megjelent azon munkáját ), melylyel Magyarország bogár faunájának
Már Frivaldszky látta, magyar Coleopterologia elre haladni
rendszeres leírását akarta megkezdeni.
hogy magyar könyv
nélkül a
x magyarországi téhelyhröpüek
—
128
Ern
Csíki
nem
de sajnos említett munkáján és a futóbogarak jegyzékén*2 )
fog,
a tervezett könyvbl egyéb nem látott napvilágot. Utánna pedig senkisem vállalkozott hasonló munka megírására, — hogy miért, azt hiszem kifejtenem nem kell, eléggé ismeretesek azon tények, melyeknél fogva minden hasonló kísérlet már kívül,
csírájában megakadt.
A magyar bogárgyüjtknek
mbl,
hogy magyar
radt,
tehát
i
nánkat felölel könyvbl ismerhessék
ma-
égi óhajtása volt és
viszonyainknak megfelel és
meg hazánk
teljes fau-
bogárvilágát.
óhajom is, mely azonban nem teljesült, mely e téren történt, sehogysem sikerült. Értem ugyanis azon meghatározó könyvecskéket, melyek fleg
Ez
volt az én régi
mert az a néhány
részére készültek,
tanulóifjúság
a
kísérlet,
melyek
magam
),
és
)
kellleg méltattuk. Ezek
)
1
5
értékét, 4
Török Péter
mint
úgy
Cserey Adolf") könyvecskéit, használhatóságát Frivaldszky János ) és
Pach inger Alajos
1
faunánknak csak
különben
kis
töredékét tárgyalták.
nem
A míg nálunk
mányok e
i
d
nem
addig Horvátország bogárfaunáját, ha
tésére,
S
akadt szaksinber bogárfaunánk
1
i
t
z
György
7 )
Magyarország téhelyröpüinek
-i
A
Bogár-határozú.
Hajdú-Böszörmény,
1
V.
kötet,
(M. Tud.
—
szám.
2.
Akad.
Budapest, 1874.)
vezet segédkönyv.
bogár-nemek felismerésére
hazai
faunáját
hazánk fau-
felöleli
)
(Carabidae).
futonczféléi
kiébl.
önálló tanul-
is
és Erdély
Ganglbauer Lajos,
königsbergi tanár.
Értekezések a természettudományok !)
c
J. )
múzeum rének nagy munkája 9
a bécsi udvari -i
Schlosser
megírja
alapján,
ismerte-
889.
A kolozsvári bogárgyjt. (Rom.
kath.
fgymn. 1889
90.
évi
értesítje.
Kolozsvár, 1890.1 '')
Bogárhatároz, vagyis hazánkban gyakrabban elforduló bogárnemeknek monotyp fajoknak megismerésére szolgáló útmutató. (Stamp-
és a gyakori valamint
Tudományos
fel-lele 4
a
)
zseb-könyvtár.
Észrevételek Török Péter
Bogárhatározó »
Természettudományi Közlönyhöz. XXII. ':
A
—
96—98. szám. «
kötet,
J
Pozsony
ezím
890,
p.
és
Budapest 1901.)
munkájára. (Pótfüzetek 32.)
legújabb magyar bogárhatározóról. (Rovartani Lapok. IX.
kötet 1902.
82-85.) 6 Fauna kornjasah trojedne kraljevine. Zagreb. 18^7. I III. ) 7 Fauna Transsylvanica. Die Káfer (Coleoptera) Siebenbürgens. Königsberg, 1888—1891. ") Die Káfer von Mitteleuropa. Die Káfer der österreichisch-ungariscben Monarchia, Deutschlands, der Schweiz, sowie des französischen und italienischen
P.
—
)
Alpengebietes.
—
I.
Bd. Caraboidea Wien, 1892.
phylinidae, Pselaphidae. IV.
Bd.
1.
Hálfte
:
18
1-5.
Dermestidae
—
III.
—
—
II.
Bd, Staphylinoidea
Bd. Staphyl noidea
Hydrophilidat. 1904.
2.,
1.
Sta-
Clavicornia. 1899.
—
Magyarország bogár-faunája
náját
Apfelbeck Viktor
is.
káni faunájában
9
pedig
)
h
múzeum re,
a szarajevói adja
képét
129
Herczegovina
Bosznia,
bal-
és
Dalmáczia faunájának. Most, hogy mintegy tizenöt éve foglalkozom a bogarak tanulmányozásával, ez id felét pedig hazánk legels és legnagyobb gyjélén, a
teménye
nem
állott,
teljesítsem
Magyar Nemzeti Múzeumban szükséges
mint a
anyag,
a szükséges
töltvén
irodalom
el,
a hol úgy
rendelkezésemre
állhattam ellen barátaim azon folytonos kérésének, hogy
már bogarászaink
óhaját
régi
és írjam
meg Magyar-
ország bogár faunáját.
hogy monographikus munkát nagy munkára nálunk ezidszerint kiadót kapni
Eredeti tervem az volt ugyan,
nyújtsak, de
nem
lehet.
ily
Kevesebbel
kellett
beérnem,
meghatározó kulcsok alakjában kívánom
gazdag faunáját eredeti
bemutatni,
tervemnek
Mivel
munkámat
késbb
jobb
azért csak
viszonyok
bogarainak
mellett
talán
megfelelhetek.
is
más újabb
munkáink nincsenek, czélszernek véltem melyben röviden a bogarak
általános részszel bevezetni,
morphologiáját és a mennyire az systematikai séges, azok anatómiáját
sok más egyébre és
dichotomikus
most hazánk
is,
is
hiszen
kötet
tekintettel
könyvem nálunk az els
kezdk oktatására is kivan szolgálni. Könyvem tervezetét illetleg álljanak Az els
szempontból
fogom, de
tárgyalni
az általános
a
itt
részen kívül
a
szük-
voltam
szakmában
e
következk Caraboideákat és
Staphylinoideákat, a második kötet a Palpicorniákat, Diversicorniákat
harmadik kötet pedig a Phytophaga, Rhynchophora és Lamellicornia családsorozatokat fogja tartalmazni.
és Heteromerákat, a
A
családok, nemek, fajok, fajváltozatok jellemzését
a
meny-
nyire lehet rövidre szabtam, csak a legfontosabb bélyegekre voltam
fleg arra, hogy kiemeljem az áliatok azon tulajdonmelyek alapján összehasonlító anyag nélkül is biztosan meg-
tekintettel és ságait,
határozhatók legyenek. Súlyt fektettem a fajok
szükséges
vonal ozására és a hol
volt,
egyéb
elterjedésének kör-
tudnivalókra
is
;
fel-
vettem azonkívül mindenütt a synonymákat, hogy ezzel is el lehessen kerülni a más munkákban való utánnanézést. Igyekeztem mun-
kámat a legszükségesebb rajzokkal
ellátni
és evvel
is
használha-
tóságát lehetleg emelni.
Mieltt most a bogarakra vonatkozó 9
)
Die Káferfauna der
und der In
"el
Kréta. Eráter
Balkar. halbinsel,
mit
tudnivalók
tárgyalásába
Berücksichtiguug
Bánd: Familienreihe Caraboidea.
Berlin,
Klein- Asiens
1904.
Különfélék
130
még
fognék,
csak arra kérem bogarásztársaimat, hogy munkámat, ha
jónak, megfelelnek találják, ajánlani és
terjeszteni szíveskedjenek,
mert csak így biztosíthatják annak gyorsabb megjelenését.
Külön félek, Bshurczolt kártékony rovarok. Lapunk
Kaufmann Ern
Ur.
é.
f.
márcziusi számában
„Két veszélyes bogár"
czím
czikkében
Fiúméba hozott kukoriczának a Ca-
foglalkozik a Dél-Amerikából
landra oryzae és Tribolinm ferrugineitm bogarakkal való fertzöttségével. A m. kir. Rovartani Állomás mostan arról értesít, bennünket, hogy egyik másik hajórakományban 1U, st 40—50% Tribolium ferruginenm és 50 60% Cálandra oryzae volt. A 4 millió métermázsa kukoriczában elfordult azonkívül még a gabona egy másik élsködje, a Cathartus gemellaius Duv. nev bogárka és
—
a mezei
hogy óriási
gabonamoly {Sitotroga
a
kukoriczával
la-platai
mennyiségben
tani Állomást,
cereálella)
hogy
rizs
—
is.
Az
a körülmény,
oryzae
{Cálandra
zsizsik
került az országba, késztette a m.
kir.
hogy a szükséges óv-
e bogárral foglalkozzék,
Jablonowski József,
intézkedéseket megtehessék.
L.)
Rovar-
a Rovar-
tani Állomás fnöke, erre való tekintettel a „Köztelek" f. évi XV. évfolyamának márczius 15-iki számában (452 435 1.) foglalkozik
—
is
„A
e tárgygyal
mely mint a m. megjelent.
A
la-platai
A
Magyarországon"
rizs zsizsik
kir.
földmívelésügyi
füzet tattalmát a
kukoriczának
minister
következkben
zsizsikkel
való
czím
czikkében,
külön kiadványa foglalhatjuk
is
össze
fertzöttségét
:
csak
sszel és télen nyomát se látták, ami annak tulajdonítható, hogy Fiúméban az idei tél szokatlan hideg volt és így a bogarak dermedt márczius elején
állapotban
vették észre a fiumei rakodó pályaudvaron,
voltak,
tehát
nem
igen mozoghattak. Eleinte a mi kö-
zönséges gabona zsizsikünknek {Cálandra granaria) nézték a bogarat és azért a kukoriczának vasúton való elszállítását a fennálló
rendeletek alapján megtagadták.
nem
a közönséges,
hanem
Csak
késbb
rizs zsizsikkel
vették észre, hogy
van dolguk,
mely
az
131
Különféle/;
elbbitl annyiban lágos-barna
folt
2—2
szárnyfedjén
hogy mindegyik
tér el,
még
lényeges különbség
az
hogy a gabona
is,
zsizsik szárnyatlan,
pedig szárnya van, tehát röpülni
a rizs zsizsiknek
vi-
Más
van, míg a bogár teste különben sötét-barna.
is
továbbá
tud,
zsizsik mellén lev pontok hosszúkások, a rizs zsizsik lev pontok ped'g kerekdedek. A rizs zsizsik a mi gabona zsizsikünktl eltéren nem a magtárban, hanem már a szabadban is, a lábon álló gabona és kukoricza ér szemét fertzi meg és késbb a magtárban vagy a hajón még nagyobb kárt tesz. A rizszsizsik Európában már régóta ismeretes, hazánkban is elfordult, ide különféle árukkal importálták, de oly nagy mennyiségben még nem került az országba és annak majdnem minden zugába, mint
a
gabona
mellén
mostanában Veszedelmes dolog, hogy e zsizsik röpül és hogy a melegebb vidékeken a lábon álló gabonába tojj a petéjét, Frogatt szerint a nstény a nagyobb kukoriczaszembe több petét is tojik, mert annak tartalma elég nagy, hogy több zsizsik lárvát neveljen fel, mint a buzaszem. Hogy nálunk már a szabadban fertzné meg a gabonát, arról szó sem lehet, mert sehol Európában, még a melegebb
éghajlattal
bíró
Hogy Európában még
sincs eddig adatunk.
van
kártékonyságát,
égö\i
forró
az európai ez
éghajlat
nem
a
fel,
arról
kezdette
meg
oka valószínleg az, hogy nagyobb elszaporodásának, úgy
annak
nem kedvez Amerikában
különben
meg
Olaszországban sem figyelték
szabadban, de hogy Európában kártékonyán lépett volna
is,
a hol
Chittenden
szerint
a déli állomásokban nagy csapás, de feljebb északra kisebb jelen-
tség. A mi
a zsizsik elterjedésének meggátlását és
teendket
elleni
illeti,
Jablonows
ki
rostálását és a rosta-aljának zsizsikestül
Jó ha a rostálás eltt
sem
szereti,
ha
rostáláskor kihull. kat,
lapátolják a kukoriczát,
zavarják,
A
raktárakra
is
figyelemmel
nemcsak a gazda,
kötelessége
egyaránt.
hanem
is
kérdéses.
elégetését.
ez
a zsizsik
kell
hogy
a
lenni és azo-
el
kell
A
égetni.
rizs
a gabona keresked és a
Végül ajánlja a szerz, hogy a
platai kukoriczát vetmagul ne használja senki,
képessége
mert
elfogyott, azonnal ki kell takarítani
és a kukoricza hulladékát, szemetet, rögtön
molnár
kukoriczának
azonnali
zaklatják és így azután biztos,
ha az amerikai kukoricza
zsizsik irtása
a
ajánlja
való
megmaradása
mert annak Csiki
la-
csíra-
Ern.
Irodalom. Acht ne ueColeop terén aus derpalaearktisohen Fauna. (Wiener Entom. Zeitg. XXIV. 1905
Reitter,
p.
Edm.,
90-94.)
Szerz nyolcz kett
subspeciese, melyet zett
új
el.
Ez az
új
bogarat
Az
magyarországi.
írt
le
ezen czikkében, melyek közül
egyik a Drasterius bimaculatus egy új
Wachsmanni-nak neve-
felfedezje tiszteletére
alfaj
a budapesti Margitszigetrl való és a törzs-
abban különbözik, hogy szrözete felényivel rövidebb, porés selyemfény. A szárnyfedk hosszabb közbeszórt szrei vastagabbak és jobban tnnek fel a selyemfény rövid szrözet fajtól
szer
kzött. Fekete, az eltör korongja elmosódott vörös, oldalai sötéA másik új állat a tebbek, a szárnyfedk mustrázata változó.
—
Tátrából származik, ez az Oedemera virescens új fajváltozata, a var. cupreomicans, mely a törzsfajtól abban tér el. hogy teste rézszín, a szárnyfedk bordái ersebbek és szrözetük sárgásabb, a
csúcs
felé
is
Csiki
erteljesebb.
Beitráge zur Schmetterli ngsfauna
Czekelius, Dr. D.
Siebenbürgens
(Verh.
Naturwiss. Hermannstadt. L.
Szerz, a
ki
nagy érdemeket
szerzett,
fogott,
és
faunájára újak.
H.
S.
und III.
Mittheil. d.
1905.
81
p.
siebenb. Ver.
f.
— 83.)
lepke-faunájának felkutatása körül máris
Erdély
zékét, melyeket az R.
Ern
ezen
utóbbi
alkalommal
három év
alatt
melyek Erdély faunájára,
Az utóbbiak
a
következk
:
közli saját
részben
az
jegy-
fajok
és Clement
egész
haza
Sterrhofteryx Siandfussii
(Magas Csurgó), Pyrausta austriacalis H.
„Besineu"), Acalla ferrngana
ama maga
var. selasana H.
S.
S.
(Szebenhegység (Kis-Disznód),
Grapholüha cosmophorana Tr. (Segesvár), Grapliolitha gallicana (Élpatak), Dichrorampha simpliciana Hvv. (Nagyszeben), Gelechia infernalis H. S. (Magas Csurgó), Gracilaria falconipenella
Gn.
Hb. (Élpatak). LUhocoUeiis amyotelía Dup. (Élpatak), Incurvaria praelatclla Schiff. (Nagyszeben, Magas Csurgó). Szerz azonban felsorol
néhány oly
mutattam,
ilyenek
:
fajt
is,
melyet én Háromszékbl már elbb
Agroiis collina
B.,
Mamestra Uncia
Br.
ki-
és
Platyftilaa neinoralisZ.Továbbá felemlít egy ía]t(Lareníia lugdunaria H. S.), melyet már egyik elbbi közleményében Nagyszebenrl felhozott. Végül felemlítend Prorosa Daliliclla Tr.Brassóról, mely
eddig csak Dalmácziából volt ismeretes.
A. Aigner Lajos.
„ROVARTANI LAPOK" Bánd. 5—6. Heft.
XII.
S.
88. L.
Crataegi). Verfasser behandelt
periodenweises Auftreten,
1905.
Der Baumweissling
Aigner-Abafi:
v.
Mai— Juni
Vorkommen
das
Flügellánge
die
(Aporia
des Falters, sein
sowie seine
desselben,
muthmassliche Urheimath. S.
8.
Fortsetzung
V.
meisten Libelen fiiege n im Jedes
Anax
Mánnchen
Ung
Verfasser hat das ganze Gebiet dieser nordöstlichen
Komitate von der Ebene bis zu den
im Frühling.
der Enumeration.
Libellen fauna des Komitates
101. A. Hrabár:
und Ugocsa.
Káferfauna
Beitráge zur
96. Dr. A. Zilahi Kiss:
des Komitates Szilágy
Karpathen
Sommer und
imperátor
ist
háufig
ziemlich
hat sein eigenes Jagdgebiet, ín
Eindringling seiner Art duldet
durchforscht. Die
Spátherbst, die wenigsten
im
Vorgebirg.
welchem
und dessen Grenzen
er keinen
es streng ein-
wáhrend die Weibchen den ganzen Teich entlangziehen und von jedem Mánnchen befruchtet werden. hált,
Im Waldgebiet gémein,
letztere
sind
Art
Aeschna
steigt
bis
mixta,
1200
m.
a/finis
hinan.
und cyanca Weit seltener Brachyíhron
Ebenso selten ist pratensis. Spárlich vertreten sind auch Gomphus vulgatissimus und Lindenia forcigata, dagegen sind Cardulia aenea und sind A. rufescens
und juncea.
Epitheca metallica háufiger. Die Diplax-Arten
treten
im August auf und sind meist recht
D. sanguinea, vulgata, striolata, meridionalis, flaveola und scotica, welch letztere Art mit wahrhaft schwindelnder D, ist dagegen selten Hurtigkeit über die Sümpfe hinstreicht cancellata, pedemontana. Ebenfalls háufig sind die Libellü-Arten L. albistyla und brunnea. Seltener ist die schönste ungarische Libelle, háufig, so
;
die
blendend rothe Crocothenüs erythrea.
Von den
Libellulen sind
10
L.
depressa und quadrimaculata
sehr
dagegen L. fúlva
háufig,
sehr selten, ebenso lenucorrbinia pectoralis. In
grossen Mengen erscheint testes
viridis,
sehr háufig sind
und
virens,
letztere
sponsa, nympha,
auch L
barbára
vertreten
háufig. Gleichfalls stark
sind
die
weniger
Agrion-Arten, so
A.
peulla, pulchellem, cyatherium, ornatiun und hastalatum, letztere
kommt
Auch Ischnura elegáns
selten.
oft
vor,
dagegen
ist
/.
Erythromna naja und E. Platycnemis pennipes und Sympycna fusa, sovvie viridulum. Calopteryx virgo und C. splendens, wovon erstere an Waldbáchen, letztere aber an den Wássern der Ebene anzutreffen ist.
pumilis
Überall koramen vor
selten.
104.
S.
L.
Algner-Abafi
V.
:
:
Tag faltér Ungarns
Die
welche
fást in
ist
Ungarn
Mann
Bezeichnung Creusa
die
Spielart
Schiff.
In
davon
bipunctata Cosm.
ab.
ist
vorgeschlagen wird
carpathicus
Rbl.
(Juni-Juli).
An
Varietáten
Rgh., ab. flavomaculatus
et.
ab. für
für
eine
;
Die var. bella Neuburger
erscheint nicht berechtigt. Parnassius Apolló L.
Berggeenden Ungarns
V.
Márz
ganz Ungarn komtnen folgen le Abarten vor: orbracea Stg., ab. méta Meig., v. Cassandra Hb., die Verfasser ber chtiger wáre Cassandra Mann, kei ne gute Varietát hált, Thais Polyxena
bis Mitte Mai).
háufig (Mitte
In
den
kommen
meisten
vor
var.
:
Deck., ab. pseudo-
nomion Christ., ab. Novarae Obth., var. lihurnicus Rbl. et Rgh. und var. bosniensis Stich. Parnassius Mnemosyne L. lm Hgellande überall háufig (Mai— Juni). Abarten: v. melaine Honr., var. nubilosus Christ. Übergánge. S.
von U
7l.
Dr.
n g a
S.
r
E.
Ungarn
s.
E.
n.
Vángel
:
Beitráge zur Insektenfauna
Lep doptera
Csiki
N
:
e
VI. Fortsetzung
ue
Verfasser záhlt
r
in
e
Beitráge zur K á
werden
sind.
f
diesem se hsten Nachtrag
nakatalog 4G Arten und Varietáten auf, die constatirt
und der Enumeration.
lm Ganzén
sind
e r fa
zum
un a Fau-
in neueer Zeit aus Ungarn nunmehr 7423 Arten un
1
Abarten bekannt.
Die Schmetterlings Fauna S. L. v. Aigner-Abafi von Bosnien und der Herzegovina. Verfasser bespricht das klassische Werk von Dr. H. Re bel und záhlt diejenigen :
Arten und Abarten auf, die vertreten waren.
Es
in
sind dies
der Fauna von Ungarn bisher nicht
über
hundert Arten.
Es wird
be-
11
man den
tont, dass
Gebirgen Ungarns, insbesondere den Karpathen
wídmen möchte, ebenso den MicSammler bisher Beachtung geschenkt habén. Das Vorkommen mancher Arten in Ungarn scheint dem Bienenfleiss R e b e s en; gangén zu sein. Solcher sind Lycaena Jolas, Argynnis Daphne, Argynnis Amathusia Pachycnemia hippocastanasia, /no Getyon, Polygonia Egea kommt im ganzen Küstenlandvor dass sie bis Fiume. Von Pieris Napi ab. Bryoniae wird bezvveifelt, Referent selbst eine sehr in Siebenbürgen vorkomme, wáhrend dunkie Rasse aus Háromszék beschrieben hat (R. L. X. 186.), die mehr Aufmerksamkeit
künftig
rolepidopteren, denen die wenigstens
1
:
mit var. flavescens nicht verwechselt werden kann.
,Die Káferfauna von Ungarn". Unter diesem C s k ein grösseres auf 3 Bánde angelegtes Werk
S.
Titel giebt E.
i
i
sehr hübsch ausgestattet
heraus. Das soeben erschienen erste Heft
ist
und mit 109 Textabbildungen versehen,
es enthált die Morphologie
etc.
Im Vorwarte bekennt er, dass er ursprünglich ein MonoWerk zu verfassen gedachte, die Verháltnisse zwangen das Werk in form von dichotomischen Bestimmungs-
der Káfer.
graphisches ihn jedoch,
tabellen heraus zu gebén. Bei der Oharacterisirung derFamilien, Gat-
tungen, Arten und Abarten beschránkt sichder Verfasser auf die wichtigsten
Merkmale und
gleichsmaterial
auch auf allé
die
besonders diejenigen
betont
welche es ermöglichen,
die betreffenden
bestimmen
sicher
zu
können.
Angabe der geographischen
Synonyme
auf,
um
Eigenschaften,
Formen auch ohne Gewicht
Verbreitung
Ver-
legte er
und
führl
den Leser das Nachschlagen anderer Werke
zu ersparen.
Kleinere Mittheüungen.
S.
Márzheft
130.
der
Csíki
E.
R.
L.
Káferarten, die er in
Nun
schreibt
:
Ei
ngeschlepp te Se hadi inge lm dr. E. K auf man n über zwei
berichtete
Fiume an südamerikanischem Mais beobachtete.
uns die
k.
ung.
Entomologische
Station,
dass
in
und anderem Schiífsladungen bis 50% 50- 60% Calandra oryzae, aber auch Cathartus gemelLatus und Sitotroga cerealeLLa sich verfanden. Das massenhafte Einführen von Calandra oryzae veranlasste den Yorsteher der Ent. Station I. Jablonowski sich eingehend mit diesem Káfer und dessen Tribolium ferrugineuni
Biologie,
zu befassen glaubt aber, dass das europáische klima dem Káfer
12
nicht zutráglich
sei.
Immerhin empfliehl
er das öftere Durchsieben des
Mais und Verbrennen des Abfalles. Auch die Magaziné sind, wenn der amerikanische Vorrath zu Ende, sorgfáltig zu reinigen, die
ganzen Kehricht aber sofrt zu
Maisabfálle, sowie überhaupt den
verbrennen.
Literatur.
Re 1 und L.
Publicationen von E.
sprochen von E.
Cs k i
i
i
1
e r
v.
u.
Dr.
D.
C
Aigner-Abafi.
z e ke
1
i
u
s,
Be-
Entomologiai müvek. Általános. riae).
III.
A Magyar
Birodalom Állatvilága, (Fauna Regni Hung . Kiadja a k. m. Természettudományi Társuld tagoknak 20 kor. Kárpáti E. Állatmu/eum, utasítás álla-
Arthropoda.
kötet.
—
3ö kor., társulati tok kitümesére s eltartására, és csontvázak készítésére, ábrákkal 1 kor Bein K. A kis rovargyjt. Utasítás a kiválóbb rovarok megisme40 fill. Szekeres F. Ö. A rovargyjt 1 kor. 60 fill.— résére és gyjtésére 2 kor. Lejtényi S. Rovargyjt. Segédkönyv a középiskolai ifjúság számára, kötve kor. Kriesch /. A rovarok vi'ága. 16 ábrával 80 fill. 1 Kirándulók zsebkönyve. 70 rajzzal, kötve 3 kor. 50 fill. Dr. Lendl A. Rövid útmutatás a természetrajz; gyjtemények konzerválásához 80 fill. Dr. Daday J. Rovartani mszótár 1 kor. 60 fill. Hoffer, Praxis der Insektenkunde. 3 kor. Knlbe, Rinfiihrung in die Kenntniss der Insekten 17 kor. .4ra
—
—
—
—
—
—
—
—
Hymenoptera. Mocsáry S. A magyar fauna fémdarazsai 2 kor. 40 fill. A magyar fauna másnej darazsai 2 táblával 1 kor. 20 fill. Adatok Magyarország fürkész darazsainak ismeretéhez magánrajza 40 kor.
I.
1 kor.
20
fill.
Földünk íémdarazsainak
Lepidoptera. Bein K. A kis lepkegyjt. A lepkék ismertetése és gyjtése 2 kor. A. Aigner L. A lepkészet története Magyarországon Aigner-Pável-TJhryk, Magyarország lepkéinek jegyzéke 5 kor. 3 kor. Ben ge, Schmetterlingsbuch 8. Aufl. 1300 Abb. auf 50 farb. Tafeln 25 kor. Hofmann, Die Gross- Schmetterlinge Europas 2. Aufl. 2000 Abb. 20 fill. auf 71 farb. Tafeln 30 kor. Die Raupen der Gross-Schmetterlinge Europas 1900 Abb. auf 50 Tafeln 30 kor. Diptera. Tömösváry O. Egy tömegesen tenyész légyfaj az Alsó-Duna '' Kertész K. Catalogus Tahanidaium orbis terramellékeire, ó 60 fill.
—
— —
—
—
<
rum
uni versi 6 kor.
—
Coleoptera. Török P. Bogár-határozó 2 kor. 80 fill. Bein K. A kis és gyjtése 2 kor. Cahver, Káferhucr 5. Aufl. mit 48 color. Tafeln 24 kor. Seidlitz, Fauna Transsylvanica 12 kor. Hemiptera. Dr. Horváth G., Adatok a hazai félröpek ismeretéhez 40 fill. A magyarországi Psyllidákról 40 fill. Az Eremocoris-fajok magánrajza.
bogárgyjt. A bogarak ismertetése
2 tábl. 60
—
—
fill.
Orthoptera, Pseudoneuroptera és Neuroptera. Pungur Gy. A magyarországi tücsökfélék természetrajza 6 tábl. 5 kor. Kohaut R. Magyarország
—
szitaköt-féléi. 3 színes tábl. 2 kor. 60
Mypi poda. Dr. Daday
/.
fill.
A magyarországi Myriopodák magánrajza
4 táblával 4 kor.
Araehnoidea. Dr. Qhyzer K. és Kulczynski L. Araneae Hungária kötet 24 kor. Hermán O., Magyarország pókfaunája 3 kötet, csak a 2 Dr. Lendl A. A pókok, különösen a kerekháló3. kötet kapható 16 kor. pókok természetes osztályozása 1 kor. Karpeles L. Adalék Magyarország atkafaunájához. 8 táblával 2 kor. Crustaeea: Dr. Daday J. A Magyarországban eddig talált szabadon él evezlábú rákok magánrajza. 4 tábl. 3 kor. A magyarországi Branchipus. fajok átnézete. 1 kor. A magyarországi Diaptomus-fajok átnézete 1 koi
—
3
—
—
—
Legújabb árjegyzékein, mely több
ezer, jól
meghatározott és praeparált európai, különösen
magyarországi bogárfaj felsorolását tartalmazza, megjelent és kívánatra bérmentve
Tavarnok,
u.
p.
küldöm meg.
Nagy-Tapolcsány Keleesényi Károly
Magyarország bogárfaunája. Vezérfonal a magyar korona
országainak
elforduló bogarak
letén
terü-
megismerésére.
IRTA
CSÍKI ER^íÖ A Magyar
Nemzeti Muzeumi segédre.
•
A három
kötetes
morphologiai
munka els
részen
a
kívül
kötete a
bevezet
Caraboideákat
és
Staphylinoideákat, a második kötet a Palpicorniákat, Diversicorniákat és a
dik
Heteromerákat, a harma-
kötet pedig a Phytophaga,
Rhynchophora
és
Lamellicornia családsorozatokat fogja tartalmazni.
A munka egy-egy
íves
5
füzet
elfizetési
füzetekben ára
2 kor. 40
Megjelent az
kötet
I.
els
2
meg,
jelenik
korona,
bolti
ára
fill.
füzete,
mely az
álta-
lános (morphologiai) részt tartalmazza.
Eljegyzések pest.
Schm
idl
elfizetések a szerz czímére
és
Ylll
.
(Buda-
Nemzeti Múzeum) küldendk.
Sándor könyvnyomdája Budapest,
VI., üj-uteza 3.
