1
3L 461 R873 ENT
m
XII. kötet.
Szeptember
1905.
Km.
7.
füzet.
Soc. "Warh."
ROVARTANI LAPOK
W>
HAVI FOLYÖlí^AT külöaös tekintettel a hasznos és kártékony rovarokra.
m
w
-*-
BEDÖ ALBERT
0»-
m
D«-
m
CHYZER KORNÉL MOCSÁRY SÁNDOR
BÍRÓ LAJOS
ENTZ GÉZA
D"-
i^
m
KÖZREMÜKÖDKSÉVKl, SZERKESZTIK
A.
AIQNER LAJOS
és
CSÍKI
ERN.
>r^*fe)fex
^ W BUDAPEST, 1905 ROVARTANI LAPOK SZERKESZTSÉGE l.,MOLNÁR-UTCZA
ÉS
KIADÓHIVATALA
24
vP3 3
7»v
-0*0 -63^(5
?> '^
Megjelenik minden hónap els napján, július és augusztus liavak kivételével Elfizetési ára egész évre 8 kor.
Tartalom. Ulbrieh Ede: Adatok Magyarország lepke-faunájához
Endre
Zilahi Kiss
A. Aigner Lajos
Vángel
Jen
dr.
menoptera
Ern
Csiki
dr.
133
Magyarország pillangói V. _.. ._. ... ... 139 Adatok Magyarország rovarfaunájához. Hy----- 143 ._... ._. -.. .— ... __.
:
:
I.
Magyarország Cerambycidái XXI.
:
.__
I.
Adatok Szilágy-m. bogár- faunájához V. 135
:
,__
_..
...
Í47
Különfélék.
Az
___
..-
.._
__-
...
152
...
...
...
...
...
153
Weise, J., Ueber Coccinellen. Ismerteti Csiki Ern. _._ .-_ Horn W. Verwandtschaft der Cicindela-Formen. Ismerteti
153
A
állatok szine és a
szlöiloncza
irtása.
mimicry ...
_..
_..
___
.__
Irodcdoiu.
Ern.
Csiki
M
ü
11 e
J.,
r,
A
kir.
^^,
magy.
szakosztálya utcza
16.)
...
___
.-
.-
...
...
...
...
ülést
Természettudományi
hónap
minden
tart.
V^endégeket szívesen
(VIII.
vendéglben
féle
Az 1897., 1898 teljes
.
1899
évfolyammal még
,
44)
1900
I.
és
Ili.
,
1901
szolgálhatunk.
a Muhr-
.
Új II.
1902.,
1903 ós 190^ikl
elfizetk
fele íwoyí
kötet kapható, ára 6 kor.
kötetet készpénzen visszaváltjuk
Az elfizetési összegek 24.)
esfe
találkoznik
kaphatják. Az elbbi kötetekbl csak a
Az
Eszterházy-
lát.
A bu lapesti entomolonusok minden pénteken (Kerepesi út
153
állattani
Társulat
elsö péntekén
.-.
Ern.... 154
Vier neue Höhlenkáfer. Ismerteti Csiki
czimzendk
kiadóhivatalunkhoz
(IV
,
Molnár-utcza
Adatok Magyarország lepke-faunájához. Irta
Ulhricii
:
Ede.
I.
Az igen
elmúlt 1004. év
szomorú
késznek
is
képet,
nemcsak gazdasági
hanem
tekintetben
az entomologus- és különöáen a
lep-
sok csalódást okozóit, és sok hozzáfzött szép reményt
kegyetlenül megsemmisített. Igen
kedvez auspiciumok
meg, de a már
beköszöntött abnormális
május vége
felé
növényzet kifejldésére viszás hatást, gyakorolt a száradt, s
mutatott
ennek következtében a növényzet
vagy éltet
es
mellett indult
vagy
hség
a
teljesen ki-
talaj
sem
ki
fejl-
hiányában ideltt elszáradt.
Ekként a hern\'októl megvonatván a szükséges táplálék, a lepke még hernyó alakjában lett megtizedelve, st egyes faj okban teljesen elpusztítva, így történt, hogy sok olyan faj, mely más években nem volt épen dött,
ritkának mondható,
tavaly vagy teljesen kimaradt, vagy
vétve fordult el. Valószín
hogy az
ennélfogva,
nyár következményei lepkészeti tekintetben
hetk
lesznek
;
hog3^ az egyes
még
érez-
is
mert jóllehet a természet maga gondoskodik fajok ki ne pusztuljanak,
gon mennek is ben, — mégis elreláthatólag bizonyos
Ámde annak
daczára, hogy
eszerint
fog
említése a magyarországi fauna teljessége
míg a
kerülni,
az
elmúlt
fogás
évi
mégis sike-
volt,
zsákmányul ejtenem,
is
esztend-
állani.
egészben véve meglehets gyarló és fogyatékos
néhány oly példányt
arról,
viszontagsá-
bármilyen
idbe
megbolygatott egyensúly újból helyre fog
el-
száraz
elmúlt
az idén
keresztül egyik vagy másik kedveztlen
rült
csak
melyeknek
nem
érdekében,
fel-
érdek-
telen.
Az
illet
Pieris
fajváltozatnak
katalógusban
példányok a következk
Daplidice
L.
elfordulási
var.
et
helyeként
Spanyolország,
Rovartani Lapok XII. 1905. szeptember.
:
ah.
Baphani
a Staudinger
Esp. és
Ezen
Rebel-íele
Észak-Afrika, Syria, Perzsia és
Kö-
Ulhrich Ede.
zép-Ázsia szerepel, tudtommal is.
Én
azonban elfordul Görögországban fogtam egy példányt, st teljesen megegyezik az ugyanez év jú-
tavaly augusztus havában Isaszeghen
mely nagyon
hasonlít,
hó végén Fountaine Margit
lius
Ügy
Az
An/yiinis Áglaja L.
példányon
gott egyik ?
mezben nyira,
meglep
általam Isaszeghen július havában fo-
a fekete rajz a szárnyak
mind az
a fekete foltok mind a fels,
;
Tunisban
által
látszik,hogy ezen
elmúlt n\'ár abnormális hviszonyainak a szülemén\e.
jelenség, az
sr
angol lepkész
a.
k.
fogott var. Jíaphani példán\'okkal.
sokkal vastagabbak, mint rendes
feltn
(övén
alsó szárnyakon, a
példányoknál,
t
olyany-
hogy a sárga alapszínnek alig mutatják nyomát a tömezt azonban a fekete szín és rajz mindinkább st a szárnyszegély felé már vékonyabb és ritkább is, mint ;
a szárnyszegély felé fogy,
rendes példányoknál.
Ugyancsak Isaszeghen fogtam m. Adippe L. egy példányát,
oldalain,
különösen
az
augusztus havában
évi
mely
Argi/miis
szárnyakon
alsó
a
szárnyak zöld
teljesen
alapszínt
mutat. Ezen érdekes példányt beküldtem meghatározás végett Bartel berlini lepkésznek, ki azt mint rozta
v.
az
fonák
Chlorodippe H.
M. hatá-
S.
meg, mely fajváltozat Spanyolországban honos, nálunk tehát hség behatása a'att fejldhetett.
szintén a nagy
Melai/argia
(lalntea
Ezen közönséges lepkének
L.
csak Isaszeghen július elején fogott egyik felszínének rajza
nem
hanem
fekete,
megfelelöleg a szárnyak' fonákján kete,
ték
hanem barnásszín. Ezen
lozsdás,
brszín;
változatot
már elbb
ennek
nem
halványabb, a rajz és
fe-
megfigyel-
is
Puszta-Peszéren, Isaszeghen és a Csepelszigeten. Lycacii.i
Corydon Poda. Ezen
felette
újabban
leírt
lev tszem
u.
ensnek nevezte ;
;
—
—
ali.
ah.
ciiiiiiis
fekete pontok
—
A
Hb.
Tutt.
sorakoznak
fels
Ván
g
e
Jen
1
ab.
L.
fekete ív
ab. conjlu-
arcnata-
szárnyak fonákján hiányoznak
A
ah. punclati
l-ícfelé
A
Tiphys Esp.
m. ab.
Lycacna learus
Megfelel a
Jiiarf/iitata
szalag fut le;
narancsszín,
el.
múlt
csak
és a pontsor utolsó szeme,
van össze kötve. Ezt az alakot
által
nak
fogtam
válfajait
szárny fonákján
fajnak
részben
váltakozi'i
augusztus hava elején, Isaszeghen a következ,
évi
tol\
is
ugyan-
példányán a szárnyak
^^
Tutt.
—
;
a pon-
fels szárny szegélyén széles fekete Világos
? ab.
ezüstkék,
anrantia
Tutt.
fehéren határolt pontok állanak
;
—
szegélyén
Szegélyén ah. slriata
A fonákján elforduló szemek, illetve pontok többé-kevésbbé vonalokká folynak össze ah. ohsohta Tutt. Fonákjának pontTutt.
;
jai
tniéiben vannak;
—
—
J ah. snaris Schultz.
Az
alsó szárnyak
—
;
Adatok Szilágy-megye bogdr-fau nájához
lev pontokban vöröses
felületén a szegél^^en
koznak.'
135
mutat-
foltocskák
)
Több olyan példányt
is
fogtam ezen
melyek a fels
fajból,
a subcostalis bordának a harántos bordával való
szárnyon,
zási helyén, illetve valamivel az alatt,
találko-
egy többé-
a középsejtben,
kevésbbé kifejezésre jutó fekete pontot mutatnak fel. Az újabb német és angol irodalomnak, mely a fentiek tanúsága szerint ezen fajnak csaknem minden, legcsekélyebb eltérését is leírta és elnevezte már. ezen változás nyilván kikerülte a figyelmét.
Adatok Szilágy-megye bogár-íaunájához. Közli Dr. Zilahi Kiss Endre.
V.
Hypera meles
F.
;
— pedestris Payk. — plantaginis Deg.
Payk. Zilah T. Szántó
Hadad
F.
;
;
—
arator
Zilah
Hadad
L.
—
;
—
;
elongata
Hadad,
variábilis Hbst.
Hadad, T. Szántó
— nigrirostris
;
Hadad. Notaris acrididns L. Mojád.
Dori/tomns low/iinaníis Forst. Zilah
Hadad
;
Dejeani Faust, Hadad
;
—
;
—
niacropus Redtb.,
v.
dorsalis L. Hadad.
Smicrony.f Beiclii Gyll. Hadad, Cryp)torrlujnclius hipatlii L. Zilah.
Hadad
Germ,
Acalles denticollis
Hampe, Hadad
rdlidtis
;
;
echitudus Germ, Hadad. Coelindes dryados Gmel.
Marmaropus
Hadad
;
A-inacidatus L. Peér.
Besseri Gyll. Peér.
Ceuthorrhynchídiiis floralis Payk. Hadad, Peér, Tasnád.
Ceuthorrhynekus geopraphicus Ikirvm Gyll.
—
Marsh,
—
Peér
friinacidatas F.
Baán
;
—
*)
;
—
— puncticollis contradus
;
litufo
—
— F.
asperífo-
Hadad
pleiirostiiima
Boh. Zilah, Hadad;
Marsh. Hadad, Tasnád,
assimiUs Payk. Peér.
Ez nem azonos az
lev
;
Hadad
—
ptmetiger Gyll. Peér;
Szakácsi;
Hadad
Baris timida Rossi,
szegélyen
Goeze,
ornafus Gyll. Peér
Ballá;
Zilah,. Tasnád,
scapidaris Gyll.
Ballá,
;
—
ab.
Tasnád
;
—
lepidii
Germ.
Hadad
;
—
piiHctata Tutt-tal, mert ennek a neve a szárny-
és a szárny fonákjáról áttetsz pontocskáktól származik.
Dr. Zilahi Kiss Endre
136
Hadad
coeriilescens Scop. Zilah,
—
;
Hadad.
Germ.
chlurisans
Liinnoharis T-nlbum L. Zilah.
Sphenophorvs siriatopunctatíis Goeze.
Hadad.
Zilah,
Ccdaiidra gnoiaria L. Zilah, Peér.
— Grav. Zilah turhatus Tasnád — pyrrhocerds Marsh Peér.
Bahinínus elephas Gyll. Zilah L. Hadad, Zilah
inícitiii
Balanobius
;
cru.r F.
;
—
Gyll. Zilah.
;
—
Hadad;
Desbr.
Chevrolati
Anthoiiomiis
renoí^ns
;
—
ponioru))!
L.
—
'p/ir
Hadad. ácalypl/is alpíaus Villa.
Peér.
Ti/chiiis qniníincpinictdfus
Hadad
cens Reich.
—
;
Hadad,
L.
Bogdánd
Pele,
;
Herbst. Hadad.
toineritosiis
Sihinia peJlncens Scop. Hadad. Orchestcs
Oíjmnetron
Hadad
L.
fai/i
—
;
pratoisis Germ. Peér.
Hadad
Gyll.
rillosii/iuii
—
;
Tasnád. Szakácsi;
—
Kirby.
Zilah;
Hadad,
Scop,
Cíoiias tuhcrLíilosiis
Germ.
veronicae
v.
f
hapsi F.
Hadad. Magdalis
Tasnád.
L.
ritficorn'is
—
Apion craccae L. Peér; pordi Kirb. Peér, Tasnád urllcarinm Herbst, Hadad
—
;
;
—
Peér;
—
—
;
assiniile Kirb.
Tasnád, Peér
;
Kirb.
Herbst,
—
—
;
frifolU L.
—
;
Hadad
Kirb.
ebenintnii
—
;
Hadad Peér
;
—
;
lotí
Peér
Kirb,
;
—
Görcsön
frumentariuni L. Peér
—
;
Ballá
—
;
Germ.
uiinvúuin
Payk.
Újlak
S.
nif/ritarse
leituc Kirb.
Herbst, Tasnád, Szakácsi, Pele, Ballá,
—
iMarsh.
Herbst. Hadad, Zilah
Hadad,
—
oiio-
diffícile
—
dlchroum Bed. Hadad, Zilah, Szakácsi; kácsi
;
;
Zilah,
Hadad
raripes Germ.
—
—
Hadad Hadad radiolus viciae Tasnád;
vicinnni
Peér,
senicnlus Kirb.
Peér, Pele
suh/dafiini
;
;
—
Kirb,
Sza-
—
vireiis
;
ononis
Kirb.
Hadad,
Zilah,
violacenm Kirb, Peér.
Bhynckites behdae L. Hadad, Zilah, Peér, Pele:
—
— — j)au.víllus geriiicDii-
interpímctatus Steph, Hadad Hadad aurahis Scop. Hadad. pmpareus L. Peér Germ, Tasnád Rkinomacer betulae L. Hadad, Zilah. Cyphiis nitens Scop. Zilah. Hadad
cits
Herbst,
;
;
Attelabus
—
coi'i/li
;
—
;
L.
Zilah.
Ptatyrrhinus res'mosus Scop, Hadad. Zilah
Tropideres (ilbirostris Hbst.
Mylabrh
pisorunt L.
rufimana Boh. Hadad
Hadad Hadad.
;
—
;
iinbrlcornis
—
Hadad
;
—
scmvwiria
Panz,
Hadad
—
;
sepicola F.
rnfipes L. ;
Hadad
—
ik
Hadad.
Herbst, Zilah ;
—
;
varia
ptibescens
— Gl.
Germ,
;
137
AdatoJ; SziJi^y-meqye hoqár-faiinájdho~
Spcr))iopha(iii><
Hylw f/US
Bohém.
cíirdui
Zilah.
piiiiperda L. Hadad.
HyJesimix fraxini Panz. Hadad. Scoli/ftis
Hadad
intricatus Ratzb.
—
;
Xi/lehorns Saxeseni Ratz. Zilah, Zilah,
Tasnád. Prionns coriaríns
L.
Zilah,
Ratzb. Tas-
riujulüsns
nád. Ballá.
Hadad
—
;
dispar F. Hadad,'
Hadad, Peér.
Aei/osonia scdtriconie Scop. Zilah, Hadad.
Hadad
líha(jiíun síjcophanta Schrk.
Zilah
—
;
L. Zilah
To:''otus iiieridianus
Züah
—
;
—
;
morda.r Deg. Hadad,
tnquisitor L. Hadad.
—
;
dh.
Fourcr.
í/eniciíhiíus
qucrctts Goeze, Zilah.
Acinicrus Schdfferi Laich, Hadad.
Acmaeops
colhiris L.
Pidonia Uirídd Leptii,ra rnfipes
F.
Hadad
Schall.
Hagenb. Zilah
eriithropfertf
Hadad.
Hadad.
;
—
formis Schrank. Hadad. Zilah
;
—
;
livid.a
;
;
—
—
;
;
- melannra
—
;
Hadad
;
aurulenta
Poda Sz. Somlyó — arcuata Panz. Zilah Ufasciata MüU, Hadad Sz. Somlyó
Zilah,
Hadad — ceramhyciF. Zilah — inacalata
scufellata F.
—
F.
Hadad,
L.
nigra L. Hadad, Pele
Tasnád. AUosienia tahacicolor Deg. Hadad.
'Uftmuitíi L.
Gninnnoptera ruficornis F. Zilah, Hadad.
minor
Cfienopfera
L. Zilah,
Hadad;
—
iindiellifianLiu
^chveh-
Scop(dií Füssl.
Hadad,
Zilah.
Slenopleriis rufiis L.
Hadad,
Zilah.
CaUinms nngidatus Schrk. Hadad. Ceramhyx cerdo L. Zilah, Hadad; Zilah, Peér.
PhyinatoJes /.
rnriabills L.
íísfns
F.
Hadad
piisíiliis
Hadad, Zilah ;
—
Zilah
F. ;
—
alni L. Zilah,
;
—
—
testaceas
fennicus F.
r.
Hadad
L.
Hadad
;
—
v.
;
—
prae-
Hadad, Peér, Sz. Cseh.
Pyvrliidinm sanyuineum L. Hadad, Zilah, Peér. CcdlidÁuiii
violaceum L. Hadad.
Zilah.
Hylotrupes hajuliis L. Zilah, M. Goroszló, Sz. Somlyó. Rhopolopas cldiipcs F. Zilah, Hadad, Sz. Cseh; — niacropus
Germ,
Zilah.
liosalía (dpínn L. Zilah.
Aromia
inoschafa L. Zilah^ Peér, Hadad, M. Goroszló.
Piirpuricenns Koehlerí L. Zilah.
138
Zilahi
l^y.
Plagionoiits
Zilah
L.
(leti'ihis
Kiss Einh-c
—
;
Hadad.
L. Zilah,
nrctuitiis
Xylotrechns anHlopc Zett, Hadad.
Hadad.
Cli/íus arietis L. Zilah,
(Híjtauthus varius
Tasnád, .
Hadad
—
;
Cseh Hadad
Hadad, Sz.
F. Zilah,
fhjiiniitis Scop.
Zilah.
Schneid. Zilah, Hadad, Tasiiad, Peér. Aíídglyptns
Hadad
L. Zilah,
ínysticiis
—
;
— sartor — speciosus
F.
;
;
Iiicroi/li/phiciis
r.
Hbrt. Hadad.
Dorcidloii Zilah
;
Zilah
;
Scop.
aetJílo[)s
— Sropolií Hbst. — pedestre Poda, Laniia
L.
le.rtor
Monochd Linpns
Hadad
nchiilosiLs
Exocrntrns
Scop.
fidnuii
Germ. Ganglb. Hadad.
drci[)i('ns
austriacniii
r.
Zilah
L.
testaccti
—
;
Hadad,
L.
hispiíhiliis
Zilah.
síiior L.
Zilah.
Zilah
Pill.
Haplorneiiiiu ciu citlidiiides Anat'stlit'íis
—
Zilah.
L.
i/isifaiins
Piigoiiocliaeiiís
—
;
—
:
;
Zilah.
ints surior F.
III
Hadad Tasnád
Zilah,
Zilah, Peér,
—
;
Zilah;
L.
Hadad,
hispídiis
—
•
iiehulosti
L.
Zilah.
F.
Zilah.
Zilah.
AgnjKinfhia riolacca F. Hadad.
Sdperda popniiic" L. Pele Tetrops pracnsta L. Hadad, ;
i^tenostohi ferrcíi
Hadad
.Scop.
Hadad. Ohcrcd
;
—
Zilah,
L.
Cseh.
Pele. Sz.
Schrank
—
niflniana Schrank. Hadad; Bogdánd — coeridescens
ri/Undrica L. Hadad,
ociilíita
Zilah
;
—
;
linetiyi^
Kusaly
L.
.•
—
cji/fliro-
M. Goroszló.
Cc'phala .Schrank
Orsodacne lineola
Donacia
scahais L. Zilah.
Schrank, Zilah, Alekes.
Phi/toi'cia piisliildld
Zilah,
—
r.
flava Csiki, Hadad.
aquaik-d L. T. .Szán ló
,
ddriiies
V.
Zilah;
—
se-
miciiprcd Panz, Zilah, Peér, Tasnád.
Leina Ikhenis Voet, Hadad, Bogdánd dad, Zilah
;
—
r.
—
uwlanopiis L.
Ha-
dtr(da VValtl. Bogdánd.
Criocerís merdigcra
14 paiicidta
;
L
Hadad;
Scop. Zilah, Hadad, Peér
l::!-pniictdia ;
—
L. Zilah.
Hadad ;
^)-pti)u-fida .Scop.
Hadad,
Magyarország pillangói A. Aigner Lajos.
Irta
V. család. Pieridae^)
II.
Középiiag3'ságü pillangók, szinük fehér (a magyar nép „fehér
vagy sárga; az alsószárny középsejtje ers harántos ér által r vid végükön vékonyodók, két karcsúak, Bernijóik elzárt. szrökkel srn borítva fejük kicsiny, gönibalak. Bábjuk a faron és testük körül sztt fonal által van megersítve, ell többé-kepilléi")
;
vésbbé nyujáott ékben végzdik. Európában mintegy 50
A
1.
szárnyak lekerekítettek
A szárnyak
__-
é!.
.—
_..
.-.
---
2.
.„
.__
__^
.--
fi.
fels szárny küls szegélye gyéren pikkelyezett, áttetsz ... 1. nem. Aporia Hb. az alapszín fehér, az erek feketék
2.
.A
;
fels szárny küls szegélye
.A
nem
feketék
o.
4.
A csápok fokozatosan megvastagodottak, az alapszín sárga bels sze.A fels szárnyon 10—11 ér, az alsó szárny
).
4.
...
__.
A
...
...
...
...
-__
..
ér van.
1
..
ér,
...
bels
az alsó szárny ...
...
...
nem. Pieris Schrnk.
...2.
...
...
_._
fels szárn^'on 12
A
A szarnyak fehéres
...
...
er sen ...
...
hajlítottak
...
___
szarnyak hosszúak
.A
szín fehér
...
....
1.
A szárnyak gyéren a
...
a
;
...
hím 5.
.__
...
sárga, a
6.
nstény
nem. Leptidia
Bíllb
Hb.'*)
pikkelyezettek, fehérek,
éles fekete erek-
csápok fokozatosan megvastagodottak. A hernyó hengeres,
háb zömök. Ezen palaearctikus nemnek 5
és
hazánkban csak egy Pieridae
faj
közül Európában
él.
Pieris szerüek, a
:
fafa
múzsák me'lékneve,
Pieria
göiög
honnan származtak. )
alapon
Colias Leach.
igen rövid, az alap-
A
1)
nem
nem. Gonopteryx Leach.
...
nem. Aporia
Euchloe Hb.
a sárga 4.
...
középsejt
a
;
...
...
szegélyén
nem.
o.
...
fels szárnyon 11 ér van, a szegélyek
töbnyire feketék
;
._.
...
csápok hirtelen megvastagodoitak, az alapszín fehér
gélyén 2 ér van
()
pikkelyezett, az erek
...
.A
5.
srn
---
o.
kel
.__
._.
vagy hosszúak.
hajlítottak
faj
ciccoyui
:
a hiány, alighanem a gyér pikkelyezés miatt.
táj
után,
a
14
A. Aiguer Lajos
•
Aporia Crataegi
1.
Systema
Linné.
Naturae.
Schmetterlinge
A lietek
középsejtet
fekete
félig
vonal
Espe
(1758);
tab. 2.
I.
nsténynél
a
ers
L.-)
467
p.
.A.bbildungeii
in
fehér szárnyak a
;
Ed. X.
tig.
az erek
;
A
le.
Die
(177).
'1-r,
áttetszk
zárja
r,
fe-
fels szárn\'
szegélye gyér szürke pikkelyezés. áttetsz.
Hazánkban mindenütt közönséges, Budapesten máj
1
7-tl jun.
majd több eltnik, hog\' más helyeken ép oly nagy mennyiségben
némely vidéken neliány évig tömegesen
IS-ig;
évre szinte
tnjék fel. Nagyságban
lép
fel,
nagyon eltér. Általában 55 — 07 mm. egyesek azonban megütik a (JS mm. -t is, míg fogságban elégtáplált példár.yok olykor csak 41 mm.-t érnek el.
széles,
telenül
A szabályos
és rajzban
ó -nek egész erezete fekete, a
fels szárny szegélyén
mely a középsejtet
kissé kiszélesedve, rövidke fekete sávval,
elrekeszti.
Némely példányon márennél a sávnál kezdetét veszi az említett kiszéleazonban csaknem
sedés, mely rendesen szürke, sokszor
szárnyon ez a kiszélesedés ritkábban fel
fekete.
Az
alsó
csak gyöngén lép
is
ellenben a középsejt harantere olykor megszélesbedett
;
A itt
akkor
s
is
is
feU
a
2 -en
ott
szárny erei barnák,
némel\kor meglehetsen szélesen
zépfoltja
bels
zépsejt körül, az elüls szegélytl a
pikkclytelen.
szárnyra
Ez
a pikkelytelenseg
kiterjed,
minden sejtben apexen
az alsó szárnyéi feketék,
többé-kevésbbé szürkén szélesedve, a
a
ezek
is
szürke.
discus a kö,
.A
szegélyig szélesen üvegesritka
esetekben
küls
szegély
hosszúkas fehér
egy-egy
igen ritkán
;
nem
ilyenkor csupán
s
íels szárny kö-
folt,
hiányzanak, a
az egész felé
lép fel
legvilágosabban az
k(")zépfolt
Az
mindig.
alsó szárn\"on a pikkelytelenseg többnyíre csak a discusban, a sze-
gély
A
csak kevésbbé mutatkozik.
felé
középsejt harántere olykor
kevéssé megszélesbedett. Ennek a j -nél lönitése
nem
lenne indoktal
nevezés: var. .A
2
de akkor
iili-pic^)
ui
is
elforduló alaknak elkü
Cosmovici
és a
által
ajánlott
el-
érvényre juthatna.
fels szárnya igen ritka esetben egészen fehér pikkelyes, is
né;nelykor oly gyöngén, hogy a szárny annak daczára
áttetsz. Különösen
feltn egy
fogtak. Összes erei barnák,
elüls szegélyen a szárny szárny harántos erén
1)
Crat egus
-)
A
:
is
kis
galagonya.
pikkciytelen.
a
il}'
?,
tels
(Hun^'ad m.)
melyet Púinál
szárny szürke
csúcsáig szélesen
középfoltja az
folytatódik s az
szürke pecsét mutatkozik.
alsó
Magyarország pillangói
Még s
1-il
nevezetesebb egy nagy $ (68 mm.), mely eltérést, melyet ab.
egészen kormos fekete. Ezen
ráját
Hab
étin János Orsován Rovartani Lapok VI. 18.)
veztem
el,
1.
A
lepke est3 társasán
Carduiison
alul
is,
(1898 máj.)
ne(.Áb-
virágzó Salvian, ()nobrychisen.
szeret
Hernyója hamuszín,
Petéje kúpalakú, sárgás.
ülni
stb.
fogta
fölül
/vo_y/-nak
hátán fekete, nsrancssín vagy sárga sávval, oldalt vörösesen sárga
40 mm. hosszú. Közös fonadékban (hernyófészekben) törközepétl június elejéig a gyümölcsfákat, nevezetesen Prunus domestica (szilva), Pirus communis (körte) és Pi rus malust (alma) nagy mértékben rongálja, de Prunus spinosán vonallal,
tént kitelelés után április :
(kökény),
cerasin
Pr.
(c3ereszn3^e),
Crataegus oxyacanthén
(gala-
gonya) Cotoneaster (naspolya), Rosa (rózsa) és Prunus paduson
st tömeges
felléptekor,
konyhanövényekre
kivált
is
él,
ha jobb eledelbl kifogy, apró növényekre,
Tavaszkor
áttér.
is
kissé
elszélednek
a hernyók, de mint minden efféle fészkes hernyó, egymás közelében
maradnak bábozás
A
nak.
akkor távolodnak
csak
és
ideje Közeleg
jobban eg\ mástól, ha a
el
növény ágain bábozódmennyiségben
rendszerint a tápláló
:
80-as évek végén
hernyó
a
tömérdek
oly
hogy az éhségtt51 zetve végre a megtámadta és lekopasztotta. Bábja sárgás, ga szab ''ly talán pontokkal és sávokkal. lépett
fel,
Pjrasitái
Purexorista confitiis
:
Diptera fajok
Fii.
;
M.
nereiis Walk.;,
F\\.
Reinh. Braconida-faj d.it ti
\
bábból kikel
M.
élösdielc
virens
Wsm.,
.A
fele
;
van.
csapok végük
hirtelen
felé
oly
a szárnyak alapszíne fehér
A
hernyó
káposztaféléken.
A 15 1)
át.
Elterjedési köre
;
nem. Pieris Schrk.^)
gyrz'Utek, csaknem
csúcsa fekete. kivált
Ichneu-
Japánig (iO-140'') és Lapphontól Farisztáig (68-35°). 2.
feketén
Aniblyteles Goe-
rendesen a fejrészt fúrják
Elfordul az összes szoins-:éd országúkban .Angliatói
vulgáris
Monodontorneriis
(L.),
Grv. és P. varicornis Gr.
Wsm.;, Pinipla flavicaus
monida-fajok.
;
/chiienmoii oscillator
;
is
Thoms.. és Apancdes glomeratus (L.)
obsoletus (Pabr.) Spin.,
Chalcis flavipes Panz. Chalcidida-fajoi<
tölgybokrokat
fekete, szürke és sár-
és Blepharidea
puparuiu
Pteromalus
fiatal
.A
palaearctikus
Pieris
:
az egyik
;
hengeres,
báb
faj
vastagodnak,
alul
fehéren
finoman szrözött, társasán
fejrésze hegyes, hátán
él
ékszer púp
közül hazánkban 5 fordul el.
múzsa neve.
és
hos-zúak mint a fels szárny a fels szárny meglehets éles,
A. Ai;^ner Lajos
142
1.
egyszín
.Az
alsó szárny
_..
._.
._
Az
alsó szárny alul zöldes rajzolatú ^_
___
._.
alul
._.
___
2.
...
4.
__^
A fels szárny csúcsán lev rajz sarlórilakú ._. Brassicae A íels szárny csúcsán lev rajz három- vag\' négyszögalakú A fels szárny csúcsán lev rajz hároniszögalakú, kicsiny,
2.
3.
halványszín,
(nstényen)
Ugyanoly
Az Az
4.
fels
a
szárnyon
mely
petty van,
rajzolattal,
nem
akii
niel\'
látliató.
is
vannak
Systema
Ed
Naturae.
Schmetterlinge
mely a harmadik
ben egyeg\' fekete
Napi L.
DapSJdíce L.
.__
alul
megvan
is
hímen
a
sadóalakú
csúcsán
szárny
Die
(1777).
1.
ér: a ncstényen az
sejtig
ül;
folt
Esper,
(175S);
fig.
o.
fels
a
;
407
p.
tab.
í.
mely
petty,
gélyen ékszer fekete
X.
Abbild
in
A szárnyak tejszínek rajz van,
L.
Ergane H. G.
_..
Pieris Brassicae L.')
2.
Linné,
két
behmtések
alsó szárnyon alul az erek sötét Z')ld
3.
Rapae
__.
.__
látható
alsó szárnyon alul zöldes foltok
vagy
(liínien)
eg\'
alul
L.
és 3. sejt-
1.
bels
a
és
csak a fonák ol lalon
sze-
van
Az alsó szárr.y elüls szegélyén 1 tekete petty van. Hazánkban mindenütt közönséges kénekben és réteken, többkét. helvenkint kedvez evekben 3 ivadékban is (Budapesten
1 fekete
nyire
petty.
l4-tl június lö-ig, június oO-tól augusztus 30-ig és október
április
közepén)
többnyire
nagy
p!dányol;b m,
melyek
a
(>5
mm-t
is
megütik, legtöbb esetben alul sárgás. Havasi példányoknál az alsó
szárny alul inkább szürk'és sárga.
Nem nielx'nek
tés
;
igen \'áItozó
felülete
faj.
Eperjesen fogtak egy nstény példányt
fels
sárgás,
szárnya pedig kissé feketés behin-
Tusnádon pedig rózsás tünet példányt
A
pillangónak tömeges
Petéjét többnyire
leveleinek
vándorlását
10- 12-ként együtt rakja
a'só oldalára.
Hemyójd
hátán és oldalán sárga sávval Brassica napus (káposzta),
Lepidium
(zsázsa),
figyeltek
több ízben
;
társasán
(retek),
a tápláló
zöldessárga fekete él
'A
növény
pettj^ek kel
következ növényeken
Sinapis (mustár),
Raphanus
le
meg.
meghgyeltek.
.'
Cochlearia (kalánf),
Cardamine (foszlár), Matíhiola május (spanyol sarkantyú),
annua (színes ibolya), Tropaeolum Reseda odoratus (rezeda). Nizzán Capparis spinosán (kapor) is. Gyakran, kivált augusztus-szeptemberben a káposztaféléket ersen pusztítja. Volt eset rá, hogy a hernyók, miután a káposztást tönkre tették, takarmányrépa ültetvénybe mentek át. Ha a táplálékból kifogynak, sokszor nagy darab földet vándorolnak, míg ismét 1)
Bíassica
:
káposzta.
kedvez
Adatok Maq'wirország róva'
143
-faiiiui/aJio:.
helyre akadnak. Ilyenkor akárhányszor vasúti töltésen
nem
ugyan, de
tak, h->gy forogtak
áthaladva,
is
az egész vonat kerekei annyira niegzsirosod-
milliónyi példányaitól
haladtak
vonat megállt,
a
s
míg a síneket homokkal be nem hintették. Kifejldve o0~40 mm. hosszú. Bábja hasonlít az A. crataegi-éhez, de a rajta lev pontok sokkal apróboak.
Parasitái Rdi. és
:
Kitelel,
fához-falhoz ersítve,
Blepharidae vulgáris
Masicera sylvatica Meade
sonotns Mull,
Mg.,
Ptcroinalus piipariiiu
Am.
nigroclypeatus
Machaiva servtventHs
Diptera-fajok (L.)
és
Xlacrogleties
Apanteles j)icimdiis
Kírch. Chalcidida fajok/
Marsh., A. ruhripes (Hal.) Reinh.,
Tetrastichiis lis-
;
Swed.
(Microgaster?) spitrins
.-1.
Wsm.
Reinh. és Microgaster glonievatus L. Braconida-fajok, és Limtieria
ebenma Gr. Ichneumonida-faj. Ezek közül a hernyónak
különösen elkeseredett
Pteroinalus piiparnin és Jíicrogüster //lonieraíns.
száz álczája
a hernyó bensejében, annélkül azonban, hogy annak
el
tápláló csatornáját átfúrnák
végül
;
hernyó
a
testtakaróján
jönnek és inimár gyorsan elpusztuló áldozatuk testén zódnak. Ezen fehér vagy holt hernyót
A
ellensége a
Az utóbbinak több
egészen
sárgás
elborítják, a
Pteroinalus píiparuni és
szín nép
más élsdiek
el
apró bábokat, a hernyó álczái a
is
át
ki-
bábo-
melyek a
tojásának
tartja.
hernyónak csupán
zsiradék részével táplálkoznak és csak miután az elbábozódott vol-
bábnak egész tartalmát s a bábot saját átalamár szkor elhagyják vagy kész rovarként csak tavaszkor keinek ki belle. .Az élsdiken kívül, a melyek a na, emésztik
fel
a
kulásuk miatt vagy
többi Pieris-fajokat
betegségek
is
hasonló
is
módon
megtizedelik,
még járványos
pusztítj xk a hernyókat.
Elfordul az összes szomszéd országokban. Elterjedési köre Spanyo'országtol Japánig (10 140') és Norvégiától Egyiptom'g
:
—
(65-300j.
Adatok Mai^yarország rovar-íaunájához. (Közlemény
a
Paedagogium biológiai laboratariumából.)
Közzéteszi Dr. III.
Vánf/el Jcuö.
Hymenoptera. Hártyásszárnyúak. I.
A hártyásszárnyú rovarok gyjtésében részt vettek
ugyan, de a velük
való
az
összes hallgatók
foglalkozás leginkább Gulyás
;
Vángd Jen
144
dr.
továbbá
Lendvay amennyiben gyjtötték, praeparáliák, meghatározták és gyjteménybe rendezték a Hymenopterákat. A meghatározás nehéz munkájában különösen Mocsáry Sándor, kir. tanácsos, nemzeti múzeumi igazgató r volt
Dezs
János
Spat
Flórián.
(1903),
Móczár Miklós (1904)
és
szives segédkezni
Aladár,
k
feladata volt;
megbecsülhetetlen fáradságáért,
e
;
Csaplár
tapasztalt jó-
ságáért, lekötelez szivességeért kellemes kötelességem
mind a hallgatók
tézet,
magam
és saját
nevében
mind az
in-
leghálásabb
is
köszönetet mondani.
A 740
1901-ben 544
hallgatók
19w'2-ban 605 drb.,
drb.,
265 S
1904 ben
drb. és
összesen
vagyis
drb.
A gyjtött
hártyásszárnyü rovart és gubacsot gyjtöttek.
következ 392 háza;
rafa L.
L.
lutea
Rákos
I.
drb.
1.
—
;
Geoff.
Tisza-Alpár,
Buda])est,
I.
Budapest. Tisza-Alpár, Felegyháza;
connafa Schrk.
Clavelldria (ímermae L.
Félegy-
—
feuio-
Tisza-Alpár.
I.
Tisza-.Alpár, Félegyháza.
I.
Ahid nigricornis Leach.
Tisza-Alpár
í.
—
;
sericea L.
Fél-
1.
egyháza.
Hylofoma pdijfiiia
háza
Pnz.
—
;
euofh's
L.
Kömld
--
Phymafocera
—
;
Budapest, Szarvask (Heves m.)
I.
Visegrád;
II.
II.
Alpár
—
;
—
;
fiiJiginosa Schrk.
pest,
;
I.
L.
ririciis
—
Félegyháza
;
—
Klg.
11.
Visegrád
;
L.
—
—
I.
III.
;
—
Kömld
—
Visegrád; ;
—
;
II.
I.
II.
1.
\'ise-
Buda-
Visegrád
—
postica
— diversipes Schrk. Kömld; ;
—
Félegyháza
Dnhlii Klug.
Tciíthredo coryli Panz,
Budapest
Fabr.
;
—
II.
—
III.
— fagí
1.
Panz.
flava .Seop.
III.
I.
BruUé. I.
;
—
II
Leibicz
Leibicz.
—
;
Köm-
Félegyháza,
Budapest, Félegyháza, Csongrád III.
—
Putnok; Perkáta
II.
;
—
I.
Buda-
Visegrád.
Budapest, Félegj'háza, Tisza-.Alpár
Putnok
III.
II.
neglecta Lep.
slujiiia
Budapest, Félegyháza
I.
scrophnlariae L.
;
—
Félegyháza;
I.
P^élegyháza, Tisza-.Alpár; L.
;
—
Visegrád,
II.
rtistic.i
Allantus costatus Klug.
II.
Félegyháza.
I.
Félegyháza;
Budapest, Félegyháza
;
;
Thomsoni Knw. I. Raddatzi Knw. 1. Félegvháza
Macrophya
ld
Békás-Megyer — goniKjer Fabr. Budapest, Békás-Megyer, Tisza-
I.
—
12-pnnctata
Félegy-
I.
Budapest
I.
Tentliredopsis
— hungarica pest,
rosae L.
Visegrád.
II.
Rhogogasfera grád
;
—
;
Putnok.
III.
Htg.
fissns
—
Putnok.
Dolerns germanicus Fabr.
Budapest
Putnok
III.
III.
Emphijtíis coxdlis Klug.
I.
a
állatok
fajhoz tartoznak.
Cuiihex huncralis --
lllOo-ban 45Í-7
;
mesonielaena L.
— 1.
;
Adatok Magyarország rovar-famuifálioz
Lyda
neniordlis L.
Cephns Kömlöd.
Félegyháza.
I.
fygmaeíis L.
Xiphydria
longicollis
Latr.
Viszóka
;
carinthiarus
—
Félegyháza, Kecskemét;
nok
;
— IV.
Bártfa
— V.
;
I.
Félegyhá7a;
—
saltans Gir.
1.
Budapest;
—
Budapest, Dánospuszta;
—
I.
1.
Selmeczbánya, Put-
III.
Török-Bálint
—
;
— VI. Dubova.
;
laeviiiscidns Schck.
Budapest; — — mimismalis Oliv.
Gir.
Budapest;
1.
II.
;
—
Keszthely;
II.
I.
Budapest
I.
Budapest.
I.
—
;
;
Maroskecze, Bálványosfürd
Dryo[)hanta akarna Htg. nifex Htg.
;
Kszeg;
lannqinosns
lenticulans Oliv.
Félegyháza
Budapest,
III.
II.
Neuroterns haccarutn L.
— —
I.
Perkáta,
II.
— VI. Dubova — noctilio Fabr. — ^i[/^s L. Viszóka Knvv.
Sirex juvencus L. IV. Bártfa líl.
—
Budapest, Csongrád;
I.
Kömld.
—
145
Budapest, Török-Bálint
I.
divisa Htg.
Budapest;
I.
—
Keszthely;
II
—
—
:
cor-
folii L.
I.
Mayr.
pnhesícentis
I.
Török-Bálint.
niüda
Chilasfi>i
Gir.
Budapest.
I.
Biorrhiza terminális Fabr.
kemét
;
—
Cynips argente.i Htg.
—
Budapest, Csongrád; licis
—
;
coriaria Haimh.
—
Török-Bálint;
1.
Gir.
I.
Budapest ;
—
;
;
—
Oliv.
Török- Bálint. Gir.
VI. Apatin
;
I.
;
—
Budapest;
I.
galeata
Kollari Htg.
;
I.
11.
Gir.
I.
1.
—
Buda-
— polycera — U-un-
Gir.
Budapest
I.
I.
r(f-
Török-Bálint;
;
— mitmnmdis Htg.
— feamdatrix Htg. Budapest — VI. Apatin — lucidus Htg.
Mayri Wachtl.
—
Török-Bálint;
Budapest;
I.
— tínctoria
;
I.
—
Budapest,
I.
lignicola Htg.
Andricas aestivalis rök-Bálint
Gir.
aries Gir.
Caput-Medusae Htg.
congíomirata Gir.
Budapest, Csongrád;
—
—
;
Török-Bálint;
I.
—
;
Budapest, Török-Bálint;
Budapest, Török-Bálint
cicolo
—
;
glntinososa I.
pest, Török-Balint;
int
Török-Bálint (sok)
I.
caliciformis Gir..
Putnok
III.
kimgarica Htg.
I.
Kecs-
Török- Bálint,
Budapest,
Burg. L Dánospuszta, Csongrád
Keszihely
—
I.
Keszthely.
II.
— glandiiim
I.
Tö-
Gir.
I.
Budapest, Török- Bá-
iirnaeformis Fonsc.
t.
Török-Bálint.
Synophriis politiis Htg. Atilax glechomae Htg.
I.
I.
Budapest;
Rhodites eglanteriae Htg. dapest, Török-Bálint
V. Maroskecze
;
Ichneuinon
— J.
;
—
VI.
—
II.
Budapest.
I.
;
II.
Visegrád;
Török-Bálint;
Visegrád
Dubova
-
;
—
III.
—
—
I.
Dobsina.
rosae L.
I.
Putnok, Lipótvár
— spinosissimae Gir.
culpator Schrk.
III
1.
Bu;
—
Budapest.
Budapest, Tisza-Alpár,
Vdngel Jcnö
14:6
sza-.Alpái
—
;
sarcitoritis L.
Fabr.
Dánospuszta
Tisza-Alpár,
—
Tisza- Alpár
I.
unigntiatns Gray.
Kömld
1[.
—
;
Grav.
—
;
—
;
aiit.itoynis
Wesm.
—
;
I.
Grav.
tarsoleucíis
Fabr.
—
II.
Kömld
Félegyháza,
Budapest,
fuscia-
Budapest,
I.
Félegyháza
I.
Budapest
;
— —
;
Félegyháza;
;
\'isegrád
W.
—
;
—
Dánospuszta;
Félegyháza,
I.
—
;
—
;
Félegyháza.
I.
Budapest;
I.
Félegyháza I.
Ti-
I.
Tisza-Alpár.
gratiosits Tschb.
spirális Grav.
A'Iüll.
Tisza-Alpár,
1
[.
Cryptns aJbatorins Grav.
Putnok
Tisza-Alpár
I.
negatoiins
Grav.
aríj'.olíis
Grav.
zonalis
Félegyháza, Dánospuszta,
I.
cameliiins
Cniptiinis
ill.
—
;
Tisza-AIpár.
V. Alaroskecze; — fhssonus Mull.
fusorius L.
—
Könild
II I.
palliatoriiis
Aiiiblyteles torín.s
—
Dánospuszta;
Félegyhíua,
dr.
—
III.
-
Putnok
Tisza-Alpár
;
—
;
vi-
(Inaiorius Grav. líl. Putnok.
Tríjchosis plebeja Tschek.
II.
Kömld
StylocryptiLS vagalnindas Grav.
d
—
;
—
III.
—
;
Budapest, Gsongrád
í.
Helhvigia elegáns Grav.
Kömld — ;
II
Lipótvár
F.
BanchiLs falcator Fabr.
;
—
II
Lipótvár.
.
;
—
Tisza-Alpár
nitidiilaior Hlgr.
II.
;
—
II.
Visegrád.
Budapest, Tisza-Alpár.
I.
Evetnstes fornicator Fabr. í.
Köm-
II.
F'elegyháza, Tisza-Alpár.
I.
Ophion Intetis L. I. Budapest. Campoplex falcator Thunb. I. Budapest,
.
—
;
Lipótvár.
O phdtes glancopleriis L.
Visegrád,
Putnok.
III.
Félegyháza
í.
Félegyháza;
I.
—
laevigator
Vili.
Félegyháza.
Lissonota hiaiis Thoms. Grav.
I.
Félegyháza; --
Pimpía Grav.
I.
Kömld;
II.
instigator L.
—
parallela
Putnok.
IIL
—
infhita
Inhercuhilns
Fourcr.
Félegyháza, Tisza-Alpár
1.
—
Budapest, Csongrád;
1.
;
Csongrád.
Ephialtes (hix Tschek.
Budapest
1.
;
—
L Tisza-.Alpár.
Rhyssa hnn^arica Mocs. Maroskecze
— persnasaria
;
Alomya Vipio
Rákospalota
—
II.
ovator L.
desertor ;
—
I.
Fabr.
Budapest
1.
;
— oblitcraia
(^rav.
\.
Grav. V. Alsó-8zent-Mihályfalu.
Tisza-.Alpár.
Budapest;
1.
appellator Nees.
I.
—
nominator Fabr.
I.
Budapest, Félegyhaza.
Cardiochelis saltator Fabr.
I.
Helcon tardator Nees. I Cremiiops desertor Latr.
Budapest, Félegyháza, Csongrád
.
Félegyháza.
Budapest. I.
Kömld. Lencopsis dorsigcra Fabr.
1.
Budapest, Félegyháza.
;
147
Magyarország Ceraiuhyciddi
—
Chalcis Jlavipes Panz.
Komlód
II.
;
Ellamims 1.
—
Budapest, Félegyháza, Tisza-Alpár
I.
intermedia Dalm. virescens Mocs.
v.
I.
Budapest
Félegyháza
I.
;
III.
Félegyháza.
Holopyga amoennla Dhlb. sonota Först.
I.
Félegyháza;
Hedychrnm Scop.
—
;
háza
;
;
—
—
dichroa Dhlb.
II.
Kömld
scatellaris Fabr. .Alpár,
I.
;
—
V. Alsó-Szent-Mihályfalu
L.
—
Kömld ;
—
;
iioVúe
F'élegyháza. I.
;
L.
II.
— fiqida
II.
chry-
— Zetterstedti Dhlb. FélFélegyVisegrád; — cyanea
Fél egyháza
Félegyháza;
I.
Félegyháza
;
—
—
;
Tisza-Alpár,
I.
;
Félegyháza.
I.
Félegyháza
I.
riiiilans Dhlb.
Chrysis analis Sp.
egyháza
Felegynáza. Mátrakécs
ahenea Dhlb.
Gerstaecl-eri Chevr.
Felegyházíí
I.
1.
—
I.
Budpest. Felegyháza
I.
ignüa L. I. III. Putnok
—
;
Budapest, Tisza-
— Ruddii
;
píirpnrata Fabr.
Schuck.
Félegyháza
I
Dalla-Torreana Mocs. I. Félegyháza; - Leachii Schuck. Parnopds grandior Pali. L Félegyháza.
I.
;
—
Félegyháza
Magyarország Cerambycidái. Csiki
Irta
Ern.
XXI. 78.
nem
Fekete, a csapok
JVlenesia JMulss.
:
t-
a lábak sárgák, a homlok,
egy hosszanti
közepén, a paizsocska
egy kerek
és
Hossza
Közép-Európában; nálunk
ritka,
5 --7
barna.
sáy az
elötor
et,
szárnyfedek
a
folt
—
mm.
termhelyei:
V. Zilah, Kolozsvár, Szent-Erzsél VI.
íz
és csatlóíze fekete, a többi
csúcsán fehér szrös.
III.
Elfordul Borosznó
;
Medgyes, Szászrégen;
Herkulesfürd, Korniaréva. (biguttata Redtb.) 1.
79.
nem
:
Tetrops
bipunctata Zonbk.
Stepli
(Polyopsia Muls.)
Fekete, a csápok vége többnyire barnás, a szárnyfedk barnás-sárgák, csúcsuk fekete"), a lábak sárgák vagy rész0)
Némelykor
tozat hazánkban
a
;
— Putnok. — bideus Först.
;
szárnyfedk egészen feketék
valoazínleg szntcn meg lesz
(ab.
találliati)
nigia Kr.) a
Ez
a
szinvál-
magasabb legyvidéken.
Ern.
Csiki
148
A
ben feketék.
és
fej
íiz
elötor finoman,
A
erteljesebben pontozottak, a
szárnyfedket sárga
mm.
4.5
—
eltört és
az
barnás,
fejet
szrözet
felálló
szárnyfedk
a
fedi.
Hossza 3 5
Európában és Szibériában, nálunk
Elfordul
közönséges, (usf/tlatu Hagenb
pilosa Fourcr.)
,
praeusta Linn,
1.
Változata: Némelykor
szárnyfedk oldalszélén egy
a
negyedig terjed sáv és a
széles, az utolsó
kiterjedt folt barnás-fekete
gyobb. Hossza 5
— 5.6
vagy
—
Elfordul
mm.
1.
rövidebb
lülete
elálló
barna szrözettél
Alpesekben
az
Starcki ChevrI.
színek, a
szürke és hosszabb
A homlok,
az
felálló
eltör
Nagy- Disznód
Nagy-Csr. {pUinibea
Boicza,
Fekete, a szárnyfedk
muló barna
sr
szrökkel
A
fedettek.
,
Hossza 9 Vll.
81.
A
— 13.5
termhelyei
kulesfürd,
1.
Szebenferrea Schrnk.
testhez
si-
homlok, az eltör töve
kétoldalt, a paizsocska és a melloldalak
ban
mm. Buda-
szürkés-fehér szrözette! és hosszabb szürkés-
felálló
rösek.
I.
3on., tíliae Küst.)
szürkés- feketék,
sötét
:
(Götzenberg),
1.
—
fe-
szürkés-
— 12
egész Európában, hazai termhelyei
V. Retyezát,
pest,
test
oldalainak
és a paizsocskának szrözete fehéres. Hossza 9
— Elfordul
egy
IVJuls.
sötét kékes-zöld
fedett.
csúcson
törzsfajnál na-
var.
la.
_._
St»^nostola
nem:
Fekete, a szárnyfedk
A
fekete.
és hazánkban (V. Nagyszeben). 80.
—
.•
I.
srn
sz-
fehér
Elfordul Közép-Európá-
Budapest, V. Verestorony, VI. Her{alhoscntelluia Kr.)
Na.sice.
íi.
nigripes
Fabr
nem: JF"ilemia tí^airin.
csápok egyszinüek.
testhez simuló
—
nmi
A
test
sárga vagy szürkés-sárga
.szrözettél fedett,
szrökkel. Az eltörn
a
k(
zben hosszabb
si,
felálló
három hosszanti sáv
szrözet
srbb. A szárnyfedkön — ezét. Ho-sza 8—15 mm,
szrözet
foltosán
alakjában
a
oszlik
Elfordul Közép-
és
Dél-Európában, Dél-Oroszországban, a Kaukázusban ésTurkesztánban
;
nálunk
nem nagyon
ritka
(!.
Budapest, Péczel,
Isaszegh, Peszér, Dabas, Kalocsa, Debreczen
Deés, Gyeké,
—
Towns
,
Mezzáh
;
VI.
holoserlcea Fald.
...
;
II,
Pécs
;
V.
Ulma, Gerebencz). {atomaria .__
...
...
3.
hirsutula Fröl-
A csápok a harmadik íztl kezdve fehér szrösek, a csü csn fekete gyrvel, A test felülete szürkés-fehér testhez
149
Magyarország' Ccraivhycidái
simuló szrözettél
közbeszort
fedett,
hosszabb
felálló
sz-
rök nélkül. Az eltör közepén hosszanti sáv alakjában csoportosul a fehéres szrözet. Hossza 9 — 13 mm. El-
—
fordul Dél-Francziaországban
vácsháza
Pécs
II.
;
82.
A szem nem
nem
A szem
A
fehérszrös, a
4.
alnem
Muis.
—
:
tjgrina Muls.
nja'ilik
2.
Opsíüa Muls.
lO.
lécz
Feketés, a csápok,
eltörn egy
az
be -..
.._
kiemelked
némelykor az eltör
és
paizsocska és eltte
rn
—
felületén élesen
alnem: Cardoría
1.
mél\'en
hátul mindig összefügg
fél
teljesen kettéosztott.
szárnyfedk
lábak,
VI. Pa-
F*h.y toecia ]\Ivils.
;
A csápok tízenek küls
—
;
2.
...
ketté osztott, a szemlécz
a szembe, de a két
xMezko-
I.
:
Déva
V. Kolozsvár, Torda,
;
Ulma, Báziás, {anchusae Fuss^.
lánka,
van
hazánkban
és
felül vöröses.
s-
foltocska
kis
különben vékonyabb szürkés-fehér
test
8—14 mm.
szrözettél fedett. Hossza
— Elfordul
Közép-
Európa déli részében, Dél-Európában, Kis Ázsiában és a Kaukázusban nálunk elég ritka, l^ermhelyei I. BudaV. Nagyenyed, Gyeké, pest, F*éczel, Bihar m. II. Pécs :
;
;
;
Mezzáh, Nagyszeben, Szent-Erzsébet. _.. 1. scutellata Fabr. A csápok tízén nincs kiemelked lécz .__ .__ -__ --. 3. A szárnyfedk feketék vagy szürkés-feketék, vállszögletük
sárga —
— — —
_2. alnem Musaría Thoms. A szányfedk egyszín feketék vagy szürkés-feketék, vállPhytoecia s. str 3. alnem: szögletük nem sárga. háta és a láeltör az fej, .A Fekete, a fej sárgas-vörös. :
—
4.
.
bak sárgás-vörösek, a szárnyfedk vállszöglete és a potroh
A
vége sárga.
fejen és az
czombok vége szü
leiálló,
eltörn több fekete folttal. A A fej és az eltör hosz-
és a lábfej fekete.
a szárnyfedk, a mell és
a potroh
sr
test-
hez simuló sárga vagy szürkés-sárga szrözettél fedettek. Hazánkon kívül csak Ausztriában Hossza 8-17 mm.
—
el
tordul
locsa
III.
;
;
termhelyei
Beczkó
;
I\'
.
:
I.
Budapest, Péczel, Csepel, Ka-
Sátoraljaújhely
Veresmart, Szent-Erzsébet, Szászsebes Fekete, az eltör háta
és hátulsó széle és két
közepén
A
feiet
V. Torda, Brassó, VIIÍ.
IX. Dalmáczia. (pimditlatu Gmel.)
Zengg A fej fekete. ;
;
;
fekete,
és az
Fiume, Növi, ...
2.
Argus
Fröl.
sárgás-vörös, elüls
kiemelked kerek
fényl
folt
a
a lábak vöröses-sárgák, a lábfej fekete. eltört hosszú es felálló sárgás-barna, a
;
Ern
Csiki
150
szárnyfedket
sr
testhez
barna szrözet
fedi,
a
simuló
szárnyfedk
vagy feketés-
szürke
színe ennélfogva szürke
—
Elfordul Közép-Eurófekete. Hossza 9— 15 mm. pában és Szibériában, nálunk egyes vidékeken nem ritka. Júniusban fleg Astrantia-leveleken gyjthet. (Janus Fröl.
vagy
compacta
Pic.)
._
_.
^
...
_.
—
A A
6.
Az eltör hátának közepén az elüls
ö.
potroh vége és egy
potroh és az eltör háta egyszín
kerek sárgás-vörös
srn
szrözettél
Harrer
sárgás-vörös.
_„
.__
...
széle melleit
_..
ö. 7.
lapos,
testhez simuló szürke
Fekete,
folttal.
szrözete
a paizsocska
fedett,
affjnis
3.
_-
hátán
az eltör
folt
fehér.
A
czonibok (tövük kivételével), az elüls lábszárak és a pot-
fekv gyrje
roh utolsó szabadon
sóelttinek hátsó széle
—
némelykor az
és
sárgás-vörös. Hossza
nem
Termhelyei Budapest, Pilis-hegy. Mezkovácsháza, Nagyvárad Sátoraljaújhely W Hátszeg, Nagycsr, Medgyes, Gyeké ritl^a.
IV.
I.
;
Isaszegh, Dabas,
Kalocs;!. ;
Mezzáh \TI.
Temesvár, Jaszenova, Resicza, Herkulesfütd; Dálja, Diakovár X'JIl. Fiume; IX. Spalato. [pinic-
tuiii
Mén.)
;
VI.
;
...
...
...
.
._.
.
virgula
4.
__.
..
Charp
Az eltör hátának közepén lev sárgás-vörös folt hosszúkás, ormósán kiemelked. Fekete, a czombok ítövülv kivételével) és az elüls lábszár vöröses sárgák, a középs és hátsó czombok vege is többnyire fekete, az utolsó potrohgyr sárgás-vörös a test felületét szürke sz-
sr
;
liossza
rözet fedi.
(i
-9 mm.
—
Közép-
és
ban és Kis-Azsiáhan fordul el, nálunk nem
Fémfeny csak a testet
hosszú
felálló
és a lábfej
fémfény
szürkés-fehér é'í
Towns.,
—
Fekete, a test
S.
A középs
ke szrözet
szrözet
^^ilviuuina Mén.)
fedi.
__.
__
_._
___
czombok (tövük
fedi.
fi
oldalai
sr
A
Hossza
aviuiaua Panz.
{\
rufimana Schrnk
vagy sárgás-szür-
_._
_._
...
kivételével)
testhez simuló szürke szrözettél fedett.
egy hosszanti sáv az eltör közepén, mell
.__
frlületét szürkés-fekete
és hátsó
feketes-zöld.
Dél-Európában, nálunk
nem. ritka, {cocnilea Scop., cyliiidrica Laxch.,
F'ekete,
[ImtolaF.)
pustulata Schrnk
zöld vagy kék. az elüls lábak sárgás-vörösek,
czombok töve
6—11 mm. — Elfordul Közép(oelestis
Dél-Európá-
ritka 5.
7.
utol-
6.5—10 mm.
Elfordul K()zép- és Dél-Európában és a Kaukázusban,
nálunk
—
is
fehér vagy sárga
a
._.
_^_
sárgák.
A homlok,
paí/.soeska és
szrözette!
a
fedettek.
8-
Magyarország Ceramhycidái
Hossza 5-12
mm. — Elfordul Közép-
151
és Dél-Európában,
Kis-Ázsiában és]a Kaukázusban, nálunk közönséges,
— 9.
rica Schall., cylindrica Scop., ragnsana Küst.) A középs és hátsó lábak egyszín feketék
iicte-
ephippium Fabr.
7.
._.
^__
.__
9.
Az elüls czombok (tövük kivételével) sárgás-vörösek. Fekete, az elüls czombok széls fele és az elüls lábszárak sárgás-vörösek. Az eltör közepén egy hosszanti sáv, a paizsocska és a melloldalak fehér-szrösek. Hossza 6 — 11
—
mm.
Egész
Európában
Kis-Azsiában
és
nálunk
él,
közönséges, (fnligiiiosa Scop., cinerea De Geer, silplwides
—
Schrnk., simplonica
Stie;l.
Az elüls czombok
feketék. Fekete,
kétoldalt és
aitef.)
__.
8.
._.
cylindrica Linn-
a homlok, az eltör
egy hosszanti sáv a közepén, a paizsocska és
a mell oldalai fehér szrösek, a test különben szürkés-fehér
— 12 mm.
—
nem
(sutiiralis
szrözettél fedett. Hossza G és
Dél-Európában, nálunk
lanocenis Gmel., canalicíUata Julii Muls.,
Cárom
Változata: Elfordul a 10.
A
Muls.)
ritka,
F.,
.-_
.__
í).
nigricornis Fabr.
Némelykor az elüls lábszárak töve
törzsfaj
sárga.
ab. solidaginis Bach.
-.
társaságában.
iiie-
Brahm,
coeriilesrens
Fröl.,
.__
Elfordul Eszak-
testet
sr
szrözet
fedi,
fels állkapcsok csúcsa kéthegy. Fekete, a
testhez simuló szürkés-zöld vagy kékes-zöld
a fejtet kétoldalán, az eltör közepén és két oldalán egy-
srbb
egy sáv és a paizsocska világosabb és fedett.
Hossza
7
— 13
—
mm.
szrözettél
Elfordul Európa
déli
lében, Algírban, Kis-Ázsiában és Szibériában, nálunk
—
zönséges, {virescens Fabr.)--
— 11.
A
kampóval végznik. Hossza
közepén (1
-
—
is
fej,
sötét-kék vagy
az eiótor és a
fedett.
test alul
Termhelyei
újhely, Tolcsva, Varannó,
11.
máso-
—
Elfordul Né-
ritka.
Termhelyei
:
;
azonkívül hosszabb szrözettél
Hossza 4.5- 7 mm.
felében, ritka.
és
._.
V. Szász-Ujtalu, Aledgyes. Ll uncinata fíedtb. zöld, finom szürke szrözettél,
Budapest; IV. Körtvélyes
Fémfény a
;
__
hátrafelé irányult
mm.
9
metországban, Ausztriában és nálunk 1
egyhegy
A hímnek els
Fekete, szürke szrökkel fedett. dik haslemeze hátulsó szélük
kö-
10. coerulescens Scop.
---
fels állkapcsok csúcsa egyszer,
te-
;
I.
—
Elfordul
Budapest
Vihorlat
;
V.
{?
déli
Sátoralja-
Toroczkó-Szent-
György, Szász-Ujfalu, Medgyes, Segesvár,
Ulma, Báziás, Herkulesfürd.
Európa IV.
;
Mezzáh
chlorizans Chevrol.) 12.
;
VI. .._
molybdaena Dalm.
Különfélék. ,,Az állatok szine és a
iezü részét
eladta Dr.
czím
mimicry"
Entz Géza
1905. januári
sulat állattani szakosztályának
ozmotikus
A g
n e
i
á
o
r
1
La
r
j
o
egész
ülésben
februári
K
J.
r
y-nak
„ .A
movpko-
— A Ulbrich Edéczim dolgozatát,
czím
i/youiasu"
marcziusi ülésben ismerteti A.
A
hini irarkrszfilékénel,-
(síhho()((r {Cijhister laícriniari/iiiíi/is)
bete-
Az
ülésében.
—
értekezés kivonatát közelebb hozza lapunk. bemutatja Dr. G o r k a S á ii d o r T u n n e
lo^iája és vérének
értekezésének
Természettudományi Tár-
a
értekezését.
s
nek
„Adatok Magyarország lepkefannájáho.:'' Csiki mely jelen és jöv füzetünkben jelenik meg; utána bemutatja a magyarországi Morphocarabusokat és felemlíti azokat a tulajdonságokat, melyeken a csoport osztályozása alap-
Ern
fsúlyt a szárnyfedk skulpturájára
szik, a
annak
s
—
helyes
értel-
Ern
Az áprilisi ülésben Csiki „yéf/y maiiiiarországi s egij i'ij liof/ai-aí" mutat be és rendszertani állásuA májusi kat ismertetvén, összehasonlítja ket a rokon fajokkal. mezésére helyezvén.
—
ülésben A.
Aigner Lajos
bemutat
alatt
néhány
„Tj
elnevezésre számot tarthatnak. L.
A'írv/
;ib.
eltérés),
Ezek
Icpkealakok''
czime
melyek
külön
lepkeeltérést,
a k()vetkezk
AporíaCratnegi
:
(fekete eltérés), Melitaca Cin.ría L. ab.
Horváthi
(sötét
MeJitdea Cinxia L. ab. Uhryki (csaknem rajztalan), Mehtaea
Cui.ria L. ab. ab.
uxaiyar
feltn
oh'
Mocsáryi (szétfolyó rajzolattal), Mclitaea Plioebr Kn. Duiijiui O. ab. Fischtri rajzzal), McUtaea
Geyeri (megfogyott
(meg ogyott
rajzolattal),
szárnynyal),
Mchmargia
rajzú),
Melanar(/ia
Dia
Argynnis Japygia
largns Kott. ab. parvipnucfata (fonákján folttal),
fol>t
Lycaena BeUargiis
Rótt.
zés), Calophasla casta Bkh.
ab.
L.
Birói
(sötét
trorliiliis
¥v\\
var.
grisea (szürkés
Fonntíiiuei (igen világos
szín
színezés),
—
„Adatok Magyarország 'ifka/auiuíjához"
Caja
színe-
Boarnna L.
ab.
Wassii [ugyanúgy),
keretnélküliek), Ljvazg?^^
szemfoltok
színezés),
eltérés).
Bel-
egybe-
fonákján
Arctla
(sárga alsószárnynyal), Arctia f/fbr L. ab. (foltjai
;
Nátlyi (fakó
ab.
ab. Rebell (fekete eltérés),
Zygaena caniiolica S\ ab. Vántp'li Dduion Schiff. ab. caeca (fonákján
Lycaena
rendesnél kevesebb szem-
co)ifliims
szemfoltokkal), Hypogyiniia morio
geminaria Brahm. flava
ab.
i
(kevés
(fakó színezés),-
(szürkés kék),
Czekelii
(sötét alsó
innnaciilaia
ab.
Frroizeuan'i
Galatca L. ab.
Líjcaena Bellargus Rótt. ab.
Hn.dáki
ab.
L.
Hbst.
hián),
és
Utána
czím
Chilades
Tliecla Ilicis ab.
Tafner Vidor dolgozatát mutatja
Irodalom
be Dr. S z atkáival,
1
i
Zoltán.
á d y
153
Szerz
régóta
különösen az Oribatidákkal.
hazánk
foglalkozik
Felsorolja
a faunakatalogus
megjelenése óta hazánkra nézve újaknak bizonyult fajokat úttal
négy
fajt
új
ír
egy-
s
le.
A szöiöíloncza (Tortrix pilleriana
Schiff.
)
Ga
irtására
Beaujolais vidékén (Közép- Francziaországban), a
s
t
i
n e G.
az 1900 óta
hol
nagy mennyiségben elfordul, a V'ermorel-féle lámpást alkamazta, A pille július augusztusban leginkább esti 10 óra és hajnali 2 óra között,
körre terjed, hektáronkint négy lámpás elégtelen,
túlnyomó része (45— 1)1 Vo) hím
fogott pillék
még
nem
le
A moly
A lámpás vonzó ereje A meg-
csöndes meleg idben röpköd.
kivált
nem nagy
kitelel hernyóját leginkább
tleg a venyigét
;
a
nstények 54 -85'V(t-a
eszennt az eredmény igen kielégít
tojta petéit s
felforrt vízzel
úgy
hogy
irtják,
volt.
tkét,
a
ille-
leöntik.
Irodalom. Ueber Cojcinellen. J. 137—138.)
Weise,
:
Szerz néhány
faj
(Deutsch. Entom. Zeitschr. 1905. p.
synonymáiról és elfordulási
viszonyairól
írván a Suhcoccinella :24-piinctata L. egy új változatát, mely
Ber-
név
alatt
Tirolban
linnél, írja
le
(fúlva,
és Erdélyben fordul elo, var. vnversa
prothorace macula média fusca,
bis, ut in
forma typica
fajváltozat,
mert a talak fekete
Hasonló példát egy
collatis).
fajnál
indiai
Ez egy foltjai
elytris
igen
maculis
helyett fehérek lépnek
{CoelopJwra
Cicindela-F o
r
Mo
t
haicalica
men s c h.,
fel.
anicolor F.) találunk. Csiki
Horn, Dr. med. Walther:
al-
méltó
figyelemre
Ern.
Ueber die Verwandts cha f der t
híjbrkla L., songorica
:
Przevalshü
(Deutsch. Entom. Zeitschr. 1905.
D
okh
p.
153
t.
Mann u n d
r
h,
trans-
tricolor
A
d.
— 158.)
hogy az arcz skulpturája és az els csáprz szrözete nagy változatosságnak van alávetve, tehát elesnek a legfontosabb bélyegek, melyek alapján a C. hyhrida rokon fajait
Szerz annak
alapján,
:
:
Irodalom
154
eddig elkülönítették, azokat már csak mint alfajokat Szerinte a
tetbe.
veszi
tekin-
hyhrida 18 alfaja 10 csoportba tartozik, ezek
C.
a következk I.
A
csoport.
törzsfaj alfajai
1.
subsp. tiparia Dej.
2.
„
magyarica Roe.
3.
„
lagunensis Gaut.
4.
„
restricta Fisch.
5.
„
(Korbi Beuth).
11.
Shlbeiyi Fisch.
csoport.
S((hlhergi Fisch.
Pállani Fisch.
ab. 6.
„
riimelica Apfb.
maritima
III.
csoport, niarit'mia Dej.
7.
„
IV.
csoport. Beitteri Horn.
8.
„
V. csoport, songorica IMnnh.
VL
A
csoport.
1).
franshaicalica
C.
^oiuiorku Mnnh.
.,
10.
Dej.
Beitteri Horn.
traiisbaicalica
„
Motsch.
alakjai.
11.
niagnifíca Horn.
.,
12.
Kolbc
hamifasciaia
„
(palpalis Dokht.)
jap(me)ísis iMotsch.
13.
„
csoport. Kozlori Tsch.
14.
„
Ko.:Jovi Tsch.
VIH. csoport. Przev.ilskíi Dokht.
IT).
„
Pfzeralskii Dokht.
Vll.
IX.
csoport.
X. csoport.
Grumi Tsch.
1(1
„
A
17.
„
coeriilea
18.
„
tricolor Ad.
/r/co/or-alakjai.
Grtimi Tsch. Pali.
tevmifasciata
ab.
Fisch. ab. optata Fisch.
A
felsorolt alfajol^
között a legállandóbb a sougor.ca.
Ern.
Vsiki
Müller, Dr. Josef
:
\'
i
e
r
n e u e
H
ö h
1
e
n ka
f
e
r
Li toraié. N'orláufige Mitteilung. (Wien. 1905.
p.
Négy
isztriai
a u
s
d e
ni
ö
Ent. Zeitg.
s
t
e r
r.
XX1\'
32.)
bogárfajta
leírása,
névszerint
Biliineki t'Srgestinus (Mirkovsina, Nabresina),
:
Anophthalmus
Laemosthenes cavicola
Rotnnaldi
(.St.
(Triest) és
Oryotus Schnüdti síibdentattis (iMarkovsina.)
Romualdo),
Leptoderns
Hohenwarti
reticulatus
Csiki
Ern.
„ROVARTANI LAPOK" Bánd
XII.
S.
133. E.
Ulbrich
:
áeptember. 1905.
Heft.
7.
Beitráge zur Schmetterlings-
faunavon Ungarnl.
Trotzdem der Sominer 1904 sich für gestaltete, so dass manche sonst nicht seltene Arten zufolge der abnormen Hitze kaum zu sehen waren. Demungeachtet Í5t es dem Verfasser gelungen, in der Náhe von Budapest eínige interessante Forrnen zu erbeuten. Es seien folgende erwáhnt Pieris Daphidice L. v. Raphani Esp. im August eiuó, welcher mit Exemplaren aus Tunis vollstándig übereinstiir,mt. Argynnis Aglaja L. im Juli ein ? mit sehr viel schwarzer Zeichnung^ so dass die Grundfarbe im Wurzgelfeld kaum zur Geltung gelangt. Argiinni:> Adippeh. ein Exemplar mitgrüner Fürbung der Unterseite, in Berlin tür var. Chlorodippe H. S. determinirt. Melanargia Gidatea den Lepidopterologen sehr ungünstig
:
L.
Lycaena Coridon Poda
mit fahlbrauner Zeiclmung.
Esp., ab
snatis Schultz. ferner eine telfleck auf
dem
139. L.
Aporia Crataegi mein,
ohsoleta Tutt
ab.
Vorderflügel.
135. Dr. A. Zilahi Kiss
Beitráge zur Káferfauna
:
des Komitates Szilágy. S.
Tiphys
und ab. J aberrirende Form mit schwarzem Mit-
2 iiyantia Tutt., ab. striata Tutt.,
S.
ab.
cinnus Hb., ab. marginala Tutt.. ab. punctata Tutt., ab.
Aigner-Abafi
V.
In ga:-z
L.
die ? ? meist in der
Cosm., zu ervváhnen
ist
Fortsetzung der Enumeration.
VI. .•
Die
Ungarn
Tag faltér Ungarns
V.
Ende Juni géForm var. alepica Form ab. Koyi Aign.
Mitte Mai bis
wenig beschuppíen
npch
die schvvarze
Pieris Brassicae L. Erscheint in 3 Generationen Mitte April bis Mitte Juni, Juli-August und Mitte Október. Diese Art zeigt v\enig Neigung
zur Variation. S.
143.
Dr.
E.
von Ungarn. S.
Vángel
:
Beitráge zur Insektenfauna
Hymenoptera
147. E. Csiiíi
:
Die
I.
Ceramb veiden Ungarns.
Bestimmungstabellen der Gattungen Pileiniu
:
Meiiesia,
XXI.
Tetrops, Stenostola,
und Phytoecia. Kleinere Mittheiíungen.
S.
152.
Eutomologisciia Vortráge
der Naturvviss. Gesellschaft in Dr. G.
Entz
:
in
der zoologischen Section
Budapest, Január bis Mai.
1905:
Die Fárbung der Thiere und die Mimicry. (.Schluss)
1-J:
]'2inen
Aszug des Vortrages J.
K Tun
n e
r
demnáchst
bringt unser Blatt
Morphologie der inannüchen Genitalien von
:
Cybister la ierinia rginalis. E.
U
b
1
r
c
i
h
Beitráge
:•
Schmetterlingsfauna von Ungarn.
ziir
Siehe gegenwártiges Heft. E.
Kafer
Csiki:
aiis
L.
D:e Morphocaraben
Ungarns,
von
A
i
g n e
r -
Ab
a
fornien. A^orlage auffallender
verdienen, u.
z.
f
i
Mocsáryi
Aporia Craiaegi
ab.
zerflossener
(mit
Dia
Argynnis
gezeichnet),
rhryki
Melanargia
(
schvvarz), Melitaea (fást
zeichnungslos)
Melitaea
Didyuia
Híidáki
ab.
Sonderstellung
eine
die
Koyi (ganz
Zeichung),
Geyeri (wenig gezeichnet), Melitae
5chvvarz),
Ein neuer
:
Neue un<íansche Schmetterlings-
:
V^arietaten,
Cincia ab. Horváthi (sehr dunkeiy, ab. ab.
sovvie
Ungarn.
Plioebe ab,
Fischeri
ab.
Unterflügel
(vvenig
fást
ganz
(wenig gezeichnet),
Japy
ab. Franzenani (mit fahlbraiiner Zeichnung), Lycaena Bellargns ab. Czekdii (graublau). ab. paivipiiueta (untn wenig Augen), ab. coitfltieíis (untén mit verbundenen Augentlecken),
Melanargia Galaiea
Hypogymna morio Bírói
Calophasia casta ab.
ab. Nátlyi (fahle Fárbung).
(sehr dunkel),
Boarmia
gemmaria
(Hinterflügel gelb),
Zygaena
carniolita ab.
(schwarz)^
Febeii
ab.
Hebc
Arctia caja ab. Jlava (Hinterfliigel gelb), Arclía
ab.
Wí/u/eli (mit
Wassii
ungeran-
deten Flecken); ferner Chiladcs irochilus var. (jrisea (C'ypern)
Thecla Ilicis V.
und
ab. Founteinei, licht gefiirbt (Tunis).
Tafner:
Beitriige zur Acaiinenfaiina
von Ungarn mit Be_
schreibung von 4 neuen Arten S.
158.
Bekámpfung von Tortrix
pillér iana
mit der Velmorel-
schen Lampe. Literatur. S.
153.
Publicationen von
Horn., besprochen von
E.
J.
Csiki.
\V
e
i
s e,
J,
^lüller und \\\
mvek.
Entomologiai A Magyar
Altalános. nae).
Ára 35
Birodalom Állatvilága. (Fauna Regni HungKiadja a k. m. Természettudományi Társula tagoknak 20 kor. Kárpáti E. Állatmuzeum, utasítás álla-
Arthropoda.
kötet.
111.
kor., társulati
—
tok kitömesére s eltartására, és csontvázak készítésére, ábrákkal 1 kor Bei)i K. A kis rovargyüjtö. Utasítás a kiválóbb rovarok megisme40 fiU. résére és gyjtésére 2 kor. Szekeres F. Ö. A rovargyüjtö 1 kor. 60 fill.— Lejtényi S. Rovargyüjtö. Segédkönyv a középiskolai ifjúság számára, kötve Kriesch J. A rovarok világa. 16 ábrával 80 fill. t kor. Kirándulók zsebkönyve. 70 rajzzal, kötve 3 kor. 50 fill. Dr. Lendl A. Rövid útmutatás a természetrajz: gyjtemények konzerválásához 80 fill. Dr. Daday /.Rovartani mszótár 1 kor. 00 fill. Hoffer, Praxis der Insektenkunde. .S kor. -Knlbe, Einführung in die Kenntniss der Insekten 17 kor. Hymenoptera. Mocsáry S. A magyar tauna lemdarazsai 2 kor. 40 fill. A magyar fauna másnejü darazsai 2 táblával 1 kor. 'ZO fill. Adatok Magyarország fürkész darazsainak ismeretéhez T. 1 kor. 20 fill. Földünk íémdarazsainak magánrajza 40 kor. Lepidoptera. Bein K. A kis lepkegyjtö. A lepkék ismertetése és A. Aigner L. A lepkészet története Magyarországon eyjtése 2 kor. Aigner-Pável-Uhryk, Magyarország lepkéinek jegyzéke 5 kor. kor. Beige, Schmetterlingsbudi 8. Aufl. 1300 Abb. auf 50 farb. Tafeln 25 kor. Hofinann, Die Gross- Schmetterlinge Europas 2. Aufl. 2000 Abb. 20 fill. auf 71 farb. Tafeln 30 kor. Die Raupen der Gross-Schmetterlino^e Europas 1900 Abb. auf 50 Tafeln 30 kor.
—
—
—
—
—
—
—
—
— —
-í
—
Diptera. Tömösváry Ö. '"I meilékeirr. r' fiO rum universi 6 kor. t
fill.
—
Egy tömegesen tenyész
légyfaj az
Alsó-Duna
Kertész K. Gatalogus Tabanidauim orbis terra-
—
Coleoptepa. Török P. Bogár-határozó 2 kor. 80 fill. Bein K. A kis és gyjtése 2 kor. Calwer, Kaferbucb 5. Aufl. mit 48 color. Tafeln 21 kor. Seidlitz, Fauna Transsylvanica 12 kor. Hemiptera. Dr. Horváth G., Adatok a hazai félröpek ismeretéhez 40 fill. A magyarországi Psyllidákrói 40 fill. Az Eremocoris-fajok magánraiza
bogárgyjt. A bogarak ismertetése
•2
tábl.
60
—
—
fill.
Opthoptera, Pseudoneuroptera és Neuroptera. Pnngur Gy. A magyarországi tücsökfélék természetrajza 6 tábl. 5 kor. Kohaut R. Magyarország
—
-zitakötö-féléi. 3 színes tábl. 2 kor. 60
Myri poda, Dr. Daday 4 táblával
4r
J.
A
fill.
magyarországi
Myriopodák magánrajza
kor.
Araehnoidea. Dr.
Cliyzer K. és Knlczynski L. Araneae Hungária Hermán Ö., Magyarország pókfaunája 3 kötet, csak a 24 kor. 2—3. k<")tct kapható 16 kor. Dr. Lendl A. A pókok, különösen a kerekhálópókok természetes o.sztálj'ozása 1 kor. Karpe/es L. Adalék Magyarország atkafaunájához. 8 táblával 2 kor. CPUStaeea: Dr. Daday J. A Magyarországban eddig talált szabadon élö evezölábú rákok magánrajza. 4 tábl. 3 kor. A magyarországi Branchipus. íajok átnézete. kor. 1 A magyarországi Diaptomus-fajok átnézete 1 koi 3 kötet
—
—
—
Legújabb árjegyzékem, mely több
ezer, jól
meghatározott és praeparált európai, különösen
mag3'arországi bogárfaj felsorolását tartalmazza, megjelent és kívánatra bérmentve
Tavarnok,
u.
p.
küldöm meg.
Nagy-Tapolcsány Kelecsényi Károly
Magyarország bogárfaunája. Vezérfonal a magyar korona
országainak
elforduló bogarak
letén
terü-
megismerésére.
IRTA
OSI KI
ER^3ÍC>
A Magyar Nemzeti Múzeumi segédre.
A
három
kötetes
morphologiai
munka
részen
elsö kötete a
kívül' a
bevezet
Caraboideákat
és
Staphylinoideákat, a második kötet a Palpicorniákat, Diversicorniákat és a
dik kötet pedig a
Heteromerákat, a harma-
Phytophaga, Rhynchophora és
Lamellicornia családsorozatokat fogja tartalmazni.
A munka egy-egy
5
füzet
íves
elfizetési
füzetekben ára
2 kor. 40
Megjelent az
I.
kötet
els
2
meg
jelenik
korona,
ára
bolti
fill.
füzete,
mely az
álta-
lános (morphologiai) részt tartalmazza.
Eljegyzések és pest,
Sclirridl
VIíl.,
elfizetések a szerz ezímére
(Buda-
Nemzeti Múzeum) kUldeiidk.
Sándor könj'vnyomdája Budapest,
VI., üj-utcza 3.
