1 .R873 ENT2 3 " ~ Ei t :. VTaf-li, y, ^r/yy/r. T_ 9. SUT "' " 8>t X. kötet február 2. füzet. ífc ** i ti ROVARTANI LAPOK HAVI Kí )LYÓII A szitakötk é...
Húsz Ármin Eladó gyjtemények Orthoptera-gyjtemény Irodalom
:
Langhoffer Ágost és Csiki
Ern
....
közleményeinek ismertetése
44
Természettudományi Társulat állattani hónap els péntekén (VIII, Eszterházyminden szakosztálya utcza 16.) ülést tart. Vendégeket szívesen lat.
A
A féle
kir.
magy.
budapesti
entomologusok
minden pénteken
este a
Muhr
vendéglben (Kerepesi-út 44.) találkoznak.
Kedvezmény. Az
még
1897., 1898
.
1899
,
1900
szolgálhatunk. Új elfizetk
kötetekbl csak egyes áron kaphatók
:
I
,
1901.
fele
példány
kötet 10 kor..
áll II.
és 1902-iki teljes évfolyammal
áron
kaphatják.
rendelkezésre;
Az elbbi
ezek következ
kötet 6 kor., Az
I
és
III.
köte
tet készpénzben visszaváltjuk
Az elfizetési összegek 24.)
(IV, Molnár-utcza
kiadóhivatalunkhoz
czímzendök.
Ooleoptei-gi-cUipliimalmg*t
leginkább
fehérvár környékérl, óhajtanám más bogarakra elcserélni.
SzékesSzíves
ajánlatokat kérek.
Székesfehérvár.
Chin órányi Ede, cist.
IVlelléklet:
fgynin. tanár.
Niepelt W. ós Ortner árjegyzéke.
Frivaldszkv János. Visszaemlékezés a M. N.
Múzeum
Irta
Csiki
pillantunk a M.
Ha végig
101)
éves jubileuma alkalmából.
Ern.
Nemzeti
Múzeum
állattárának és
fleg a rovargyjtemények fejldése történetén, azt látjuk, hogy annak felvirágzása egy névhez, Frivaldszky János nevéhez fzdik. A legutóbbi évekrl, a máról, jelen alkalommal nem szólok. F
r
i
v a
1
d
s z
ky
élén ott találjuk
Imrét,
ki
mint rokona
J
á n os eltt az
akkor
még
természetrajzi osztály
ugyan még az ismert entomologust V
talán több
tudással, szélesebb látókörrel
Frivaldszky János,
ri
val d s z k v rendelkezett,
de az állattannal inkább
üzletszeren foglalkozván, kevesebb odaadással viselhette a múzeumi
gyjtemények gondját,
a mi azok fejldésére csak bénítólag hathatott.
Rovartani Lapok 1908. február.
Csíki
24
F
r
mányait
i
v a
János eleinte mérnöknek készült, tanulFrivaldszky Imre házánál a rova-
d s z k y
1
végezte, de
el is
nem
gyakorlatot egyáltalában
Törökországban mellett,
végre két
annak nyugalomba
míg
helyét a
Frivaldszky János
Budapest kör-
eleinte
ízben európai és ázsiai
Frivaldszky
gyjtögetett. Így töltötte idejét
vágyát azzal, hogy
elérte régi
hanem
kezdett,
a Bánságban és
nyékén, majd
hogy mérnöki
megkedvelte,
foglalatoskodást annyira
rokkal való
Imre
Ern.
vonulása után
múzeumban
1852-ben
elfoglalhatta.
mint segédr és r, majd 1870-ben a külön állattári osztály felállítása óta, 25 évig mint igazgató-r mködött, 1895-ben bekövetkezett haláláig. A sok administrativ teend mellett behatóan tanulmányozta a hazai állatvilágot, minden tudását, fáradozását egyedül a múzeumi gyjtemények fejlesztésére fordította. A mi az állattárban az idejében mindent maga szeretett eltörtént, majdnem mind saját munkája,,
44
végezni. Gyjtött amellett továbbra
nem minden nemcsak alapját
megvetette
is
hanem így
is
alapítása I
mre
nevéhez is,
fzdik
melynek
példányokkal pedig élénk
elsegítvén
száma felszaporodott körülbelül
Az
az
sem
lehetett és
tulajdonképen fejldött.
A
az
munka csak
ha végig
Frivaldszky szükséges
gyjtemények
feldolgozá-
tekintünk az akkori
hogy
akkori viszon3 ok, mint inkább a
múzeumi
bizony az
együtt kezddött, azzal
pedig talán
és
T
állat
könyvtár
legnagyobbrészt hiányos
íródott,
maradt
A
azt találjuk,
csak a könyvtárral
kézirat
fejl-
idejében majd-
az
mi
volt,
vásároltatott.
mködésén,
mi azeltt
csere-
gyjtemények
osztály kézi könyvtárának
volta nyilvánvaló volt, hiszen annélkül a sáról szó
a
félmillióra. állattári
csak
alapja
gyjteményével együtt
tisztviselk irodalmi
gyjteményeket gyjteményének
ötvenes évek elején volt 40 ezer
az
megtízszeresedtek,
múzeumi
a
A gyjtemények
tudományos emelését.
nem
szorgalmasan az ország majd-
a legtöbb rovarrend
a ketts
;
összeköttetést folytatott, dését,
is
gyjtéseivel
részében,
gyarapította,
évig, eleinte
nem
szerzk önérzete
is
is
együtt
sok
volt,
annyira
az
miatt.
mekkorák Frivaldszky JánosMúzeum és gyjteményei körül szerzett érdemei. Egy hibáját azonban nem hallgathatjuk el és ez az volt, hogy nem hogy nevelt volna, st maga mellett coleopterologust nem is trt s a ki e rovanend tanulmányozásával (nem gyj-
Ezekbl
nak
a Magy.
tésével)
szavaival
láthatjuk,
Nemzeti
foglalkozni éljek
akart,
„Öcsém,
azt
lebeszélte,
hagyja
azt,
kedvét
jobban
elvette,
mint
én
hogy sohse
Egy fürkészdarázs
fogja tudni". Különben nála ezt
sem
25
életébl.
lehet
rósz
néven venni,
szen abban a korban nevelkedett, mikor ez divatos
Azt hiszem
nem
ennek
a legújabb kor
is
hi-
volt.
tudás
végett vetett, a
is kell, úgyis nagyon kevesen vagyunk nemcsak a nemzetnek, hanem a tudománynak is minél több munkást szerezni.
privilégium, tanítanunk
és kötelességünk
Egy
fürkészdarázs életébl. Lósy
Irta
j<'>zsef.
I.
A múlt erdt
szén
év
találtam
a Küküll mentén a Hanságon egy tölgymelynek minden ága hegyén ökölnyi levél-gomo-
a
lyok meredtek' az égnek.
A kei
sárgafarú
pille
Egy erdben
voltak azok-.
olvasni,
az
egynehányat és
fészL.) hernyó lomb között szazat is meg lehetett Haza hoztam a hernyófészkekbl
(Porthesia clirysorrhoea
fan a gyér milliókat.
üvegbura
lestem,
teve
ala
összefogó
a leveleket
alul mikor bújnak el a kis hernyók. A szoba melegének és a napsugárnak csiklandozására megcsalódtak és már február hó 3-án (i fészekbl 440 apró hernyó újt el. Piczinyek
selyemtakaró
J
voltak, a legkisebb 4,
egy törekvés vezette
.
a
1
legnagyobb
napfény
a mint azt a szabadban
a
8
v
siettek és ottan
leié
A
radt
es
csak az üvegnek árnyékba
az üveg falán,
nagy
szoktak,
tenni
fán
tek és ebben nyüzsgött az egész sereg.
Mindnyájukat
lehetett.
f»i
hálót szt-
ma-
lankadtja, betegje
oldalán.
Amint így terelem es figyelem a kelcpezébe jutott sok levélpusztító férget, hat látom, hogy egy pár kis fémdarázs is elbújik és szökdécsek'i
ismers
járassál
alakjával,
a
motoz
a 3
picziny
Az
egyik
feltnik
Pterpmalus
fürkész
között.
raj '".'»>
hosszú
darázs és visszaemlékezve a sok mesére és valóra, a mit errl az állatról
csak olvastam vagy halottam valaha, kíváncsian fürkésztem
mit fürkész ö kelme.
A ellesett
fürkész darazsak életébl fölötte keveset tudunk és minden
apró mozzanata az
eletüknek érdekes és tanulságos;
általános szólam fogalmat pótol figyelés.
És
e helyen
el
T aschenberg, a
ki
le
is
rajzolta
néhány fontos
ott,
a hol hiányzik az alapos
kell
ismernünk,
W
h
amint
mozzanatok
e
r,
egy e
az
Stuben babba
érezheten és
R a
t
hiányzik.
z e b u
r
g,
—
—
ellestek
életébl.
Ezeket
rakja a petéit
parányi jóltevink.
az
meg-
Lósy József
26
derre-borúra
idézik
s általánosítják azok,
a kik keveset
végét fogják,
a kik a dolog
könnyebb
de annál többet hisznek,
tudnak,
a
kiknek szükségük van a csodákra.
A tudomány, ha
A
tudást
és
kel!
minden minismernünk, mint ahogy apróra
tapasztalnunk apró ellenségeinket
kell
tép össze,
mi kis jóltevöink életébl
érdekl jelenséget csak úgy
ket ki
A
álmot
rombol,
hitet
ad helyébe.
öntudatot
is.
alkalomszer hogy kimondjam, nincs nagy és minden igaz megfigyelés, essék az közelebb vagy távolabb az ember szk érdekkörétl, tanulságos és hasznos az emberre nézve. természetben,
és kicsiny,
rút és
itt
szép,
Az én hernyórajomban
darazsat
felfedezett
tudomány, hogy a lepkebábok
régen a
malus puparum). Elször azt vették és a „szöglenczek"
száz
nyilason
a
fürkészdarázs
bújt
ki
burka maradt meg, lepke belle soha sem
apró
bábnak
és a
lett.
el
(Ptero-
répa-pillangó
Vanessá) bábjaiból száz
(Pieris,
apró
darazsa
hogy a káposzta-,
észre,
nevezte
úgy
pusztító
Késbb
piczi
csak a
hozzátették
hogy ezek a darazsak a hernyókból is kikelnek és a Ezt azonban nem vallották általánosan, mert nem figyelték meg soha biztosan, ez a darázs volt-e vagy másik a búvárok,
hernyó
is
elpusztul.
a sok, körülbelül
ket
igaz szóra
:
LÍOOO apró ki
közül.
faj
hogyan
látta,
Hí megkérdezték
látta és
melyikét
volna
látta,
kevés
minden
moz-
tudott volna rá megfelelni.
Nagy örömmel
lestem azért az én
mert ha kicsinység
dulatát,
fürkészem
az a mit gyanútlanul elárulhat elt-
is
Február hogy az egyik picziny hernyó eltt mint a czövek mozdulatlanul áll. A hernyó az üveg árnyékos oldalán tapadt meg és fáradt, mozdulatlan. Sokáig, negyed óráig lesi ebben a helyzetben a hernyót, a mikor ez végre bágyadtan megmozdul.
tem, a végczélt tekintve, mindig érdekes és fontos dolog. .'i-án
11
Abban
óra
felé
látom,
a pillanatban
a darázs a fejére
szökik,
és térden
tapogatóival gyorsan ütögeti, kalapácsolja a hernyó
szüntelenül forog a hernyó fején, csápjával
majd dobálni
renyhén hánykódik, karikázik,
fejét.
A
csukló darázs
folyton szimatolja,
ez
fejét,
hogy a
meghkölve
felágas-
kezdi
darazsat lerázza magáról.
A míg
ez a vonaglása
tart,
a darázs
úgy nézem, a nyaka táján állkapcsaival megsebzi a hernyót. Ezután elhagyja azt, félre áll és vára-
kodik,
kozó
majd
állást
hirtelen lelapul és
foglal
aztán kapaszkadó
el.
A hernyó
lábait
rövid
ideig
kinyújtózva
fekszik,
és hátsó toló lábait kimeresztve vonaglik
/
ürkészdardzs életébl.
27
Lósy József.
28
és állkapcsait széttárva ívalakban meghajlik, görcsösen rángatódzik,.
majd mozdulatai mindig lassúbbá válnak, aztán megsznik minden mozgás és bénán elterül. A darázs addig szüntelenül szemmel tarfigyeli és rzi. Kis vártatva totta áldozatát, most hozzá megy, a hernyó megint bágyadtan megemeli testét, a darázs ezt észrevéve rárohan, végig tapogatja és a hasa táján beleharap. A hernyó ezután görbe
hernyó
testtel
fejére ül
és
megmered
végre
tart,
meggörnyed
Azt
látszik.
perez
telik,
aztán
A
míg
mozdulatlan
teljesen
a potroha remeg, a vége
fáradtan elül a hernyón,
megnyúlik,
és
végig
csövét
tojó
meresztve a hernyó testének hátsó tájába mélyeszti. rakja, ívesen
darázs a
Körül tapogatja,
életjelt.
ami sokáig
helyet keres rajta,
járja,
A
és teljesen béna lesz.
benne az
lesi
ki-
petéjét
csáppal
lüktetve
meg-
a szárnya kétfelé csapzik és egész testében tördöttnek kell
hinnem az anyai gondok igen megviselték. Néhány
a míg rendbe szedi magát, és elbbi testtartását vissza-
Ekkor leereszkedik, a hernyó testéhez lapul és úgy pihen Pihen és rzi a hernyót. V^gre felemelkedik és ideig.
nyeri. rajta
jó
tipegetve megindul.
Szk
körben csavarog. Tipegetése közben néha-néha
szökik
egyet és megnéz minden útjába akadó picziny hernyót.
Most kedvére valót
megérinti csápjával,
talált,
de
a
hernyó
nem várt támadásra megugrik és odébb áll. Majd égy lomhára talál, elbb melléje, majd félre áll és úgy leselkedik rá. Egy perezre más felé erélyes mozdulattal a fejével hozzá kap.
mire visszajön,
tekint,
hernyó
a
A
kis
darázs e
tovább mászott. Megismeri a Végre megunja a keres-
helyet tipeget-tapogat, körüljárja, keresi.
megindul és egy negyedik hernyót szemelt ki magának. hernyó épen olyan nyugodt, nyavalyás, mint a milyen az els volt; két perczig idzik nála, tapogatja, marja, aztán elhagyja. A mint elmegy, véletlenül ismét útjába akad az az els hernyó, a melybe már petéit belerakra. Megismeri, végig vizsgálja, egy darabig mellette marad és azután visszza megy az elbbi hernyóhoz és rövid tétovázás után petéit rakja belé. A peterakás után 9 perczig idz nála, azután tovább megy.
gélést,
A
A m m i
Irta
i
c r y r
1
A. Aigner Lajos* I.
A
mimicry-elmélet
elmeszülemény,
kétségkívül nagyon érdekes és
mely úgy a
dilettánsok, valamint a
szellemes
tudósok kö-
* Felolvasta a szerz a Termtud. Társ. szakosztályának 1902. évi 7-én tartott ülésén. Elször az ,, Állattani Közleményekben" jelent meg.
február
A mimicryröl.
nagy
rében egyaránt
hódítást
2Í)
népszerségnek
általános
és
tett
örvend.
Mimicry, azaz jelenséget értik, a
álruházkodás
:
midn
bizonyos
elterjedt és
valamely
sajátságok
„védett"
által
színezetben az összetéveszthetésig hasonlít,
Példaként
nev ból,
nev
eszik
s
így
holott a Piri ida
nem
m
a
mo
j
á
midn
alakja, a
Némely nappali
s).
fels oldalán pompás színezet, nekül, azonban
erezetét
Ilyenek
ágacskákat „utánoznak"
melynek
lepke,
szárnya a
hanem még
alakját és színét,
a keletindiai Kallima
pl.
valamely
összehajtva, teljesen
melynek nemcsak
feltünteti.
is
bizonyos nö-
a rovarok
üldözi ell gyors röpüléssel me-
ültében, szárnyát
falevélhez hasonlít,
ellenük,
jóíz, tehát nincs „védve".
teste
1
„védve" van
üldözik, vagyis
is
A mimicrynek más la k
„utánozza".
meglep módon „utánoz," abból az okkellemetlen íz és ennélfogva a madarak
te'ste
vényrészeket, különösen faleveleket vagy (a
alakban és
azt
melyet a Pieridák családjából való Dismorphia
lepke
mert amannak
nem
fajhoz
illetve
a Heliconidákhoz tartozó Tkyridia psidii Linn.
említik
brazíliai lepkét,
Orise Boisd.
tudvalevleg azt a más, nagyon
alatt
kivált lepke,
állat,
parallecta
és inachis Boisd., a délamerikai Siderone strigosus Gmel.,
llorsf.
valamint
az ugyancsak
délamerikai Aítaea
továbbá a Doleschallia bisaltide Cr.
is,
phantes Hopff.
melynek egyik
Ilyen
fajváltozata,
nacár B. Uj-Guineában fordul el. Ez utóbbiról Bíró (Erima 1896. nov. 19.) a következket jegyezte föl: leül a bokorra, úgy eltnik az ágon, hogy ha fel nem rö„Ha
a
var,
Lajos
sem
pülne, észre
Szárnya vége a mintha a
foltok
nyele,
míg mások
ilyen
melybl
a
is
faj
hasonlóvá.
A
sötétebb középér ered.
tarkító ragyafoltok
levelet
felék közt pedig olyan
hez hasonlít;
Száraz levélhez lesz
lehetne venni.
levél
A
volnának."
sáska-
akad, melynek egész alakja a falevél-
a Phyllinm scythe
száraz ágacskákat
Gray es siccifolium
„utánoznak," mint
Phasma-
a
pl.
Linn.,
fajok.
Ismét
más
alakja a
mimicrynek
az,
midn
rovarok, neve-
a
zetesen a lepkék, környezetük színét viselik s abba
hogy
nek, ni
a
j
ezáltal ellenségeik
in o 1 á s.) Mindez tobbé-kevésbbé
mímel
vezett
kérdés
:
állatokat
?
de csak
áll,
beleilleszked-
legyenek
addig,
merül
a kérdésnek
fel.
í
ti-
amíg az
úgyne-
Ámde
kapcsán
melyek közül
Is z
tekintjük.
embert akarja-e tévedésbe
Es ennek
kérdéseknek egész sora
„védve"
emberi szemmel
vájjon a lepke az
ember ell rejtzik-e
ellen
itt
ejteni
s az
a további
csak
kettre
30
.1
fektetünk súlyt,
t.
vannak és
ségei
i.
Aigner Lajos.
tudatában van-e a lepke annak, hogy
:
Öntudatosan rejtzik-e
ismeri-e azokat?
ellen-
ellük,
ha mímel, tudja-e, hogy színezeténél fogva védve van valamely más fajnak vagy környezetének rokonszíne által Kétségtelenül minden állat ösztönszerleg sejti, hogy vannak ellenségei és ha a természet nem ruházta fel valamilyen hatásos azaz
:
?
közelg
fegyverre], a
esetleg elrejtzik,
esetekben pedig
ellenség ell szökéssel
avagy a
bzt
földre
ereszt,
ejti
hogy
igyekszik menekülni,
és holtnak teteti magát,
Ha
elriaszsza üldözjét.
más
pedig
nyugalomra tér, vagyis abba az állapotba h'elyezkekik, amelyben legkönnyebben válhat ellenségeinek prédájává, természetesen lehetleg rejtett helyet keres, azaz természetének megfelelen, magas fák lombja, vagy között, kinyúló szikla vagy valamely növény széles levele alatt, barlangban vagy faoduban, száraz lomb, alom és kövek alatt, vagy fatörzshez és sziklához tapadva húzódik meg. :
sr f
De
A
vájjon ismerik-e a lepkék ellenségeiket
annak mivoltáról
nem
tud
magának
fogva a nappali lepke minden
ráes árnyékában
nem De
képet alkotni.
de
Ennél-
közeled alakban vagy annak mely ell gyorsan elillan. Viszont
vakon rohan
a perzsel
világosság,
hogy az neki kész veszedelme. mik a lepke ellenségei ? Ilyenekül fleg a madarakat, a denevért, a békát
a
tz
sejtve,
és
kik
emberen
tiszta
!
bizonyos
állat
feléje
ellenséget sejt,
lepke szinte
éjjeli
felé,
Bizonyára nem
csak az alak körvonalait képes megkülönböztetni,
távolságból
az
?
lepke látása általában gyönge, úgy hogy az
kívül
tekintik az
és gyíkot,
a szitakötket, a rabló legyeket (Asílus) és a pókokat.
min
Nézzük mindenek eltt sorra, hogy az veszedelmet hoznak a lepkeseregre.
Az ember,
A nem
mint a lepkék
ellensége,
itt
említett ellenségek
jöhet számításba.
alig
röpköd lepkéket, de a virágokon, fatörzsön vagy sziklán ülket bizony nem veszi észre s eszeágában sincs azokat felkeresni vagy üldözni Az a sereg iskolás gyerek
zbe
lepkész a virágos réten meglátja a
mely alkalmilag egy-egy fehér vagy kardos pillét vagy az a 10—20 lepkész, a ki Magyarországon
pedig,
vesz,
hetenként
egyszer-kétszer egy-egy darab
száz lepkét összefogdos, a pusztít,
sem
nem inti. meg lepkész
a lepkéket óvatosságra
lyeken, hol talán
hogy a pillangók
még nem
földet bejár és
néhány
sem nem Jártam már oly he-
lepkék sokaságához képest
fordult
s
azt tapasztaltam,
épen úgy elmenekülnek az ember ell, mint oly helyeken, a hol srbben üldözik ket. De szintúgy tova szállott
immit ryrl
.I
nak, ha valami
meg ket,
állat
sem rejtznek
lepkék
A
madarakról,
polémia
folyt a
közeledik
feléjük.
A szokatlan
alak
nem
ismerik
ellenségként
s az
embert
de az
">1
éjjeli
elle.
mint
lepkeellenségekrl,
német szakirodalomban,
legújabban
ugyan
elfognak
lepkevadászoknak
egy' szálló pillangót, de rendszeres
hosszas
mely elég határozottan
a
hogy a madarak alkalom adtán
kiderítette,
ijeszti
egy-
teljességgel
nem mondhatók.
Egyébiránt ez a vadászat rájuk nézve alighanem nagyon körülményes is, mert a nagyobb pillangóknak, mieltt felfalnák ket, elbb le kellene nyesniök vagy kitépniök a szárnyát, a kisebbeknél pedig, melyeket szárnyastul
csont mint a hús, azaz:
emészthetetlen szárny.
egyszer sem láttam, volna
Magam
húsz
be,
több a
nagy
az
gyakorlatomban egyetlen madár szálló lepkét fogott
évi
hogy valamely
hanem meg
pedig nemcsak gyjtöm,
el,
kaphatnak
az apró testhez képest fölötte
figyelem
is
a lep-
kéket.
A
fatörzseken
bizonyára
harkály
meghúzódó tetemes
lepkékben
éjjeli
pusztítást
az
pl.
véghez,
visz
éleslátású
a
varjakról
pedig megfigyelték, hogy íMexikóban s alkalmasint egyebütt villamos lámpákhoz csapódott s a földön
reggelenként nagyban
verebek
is
nem
de
—
a
is,
lepkékben
éjjeli
teszik nálunk a alkalommal élnek
a harkály pusztítása
pedig aránylag
latba.
A madarak inkább mködésük számot is
rejtznek
A
ugyanazt
s
ezeket azonban csak a kínálkozó
;
üldözik a lepkét,
alig esik
a
lakmároznak
elterül
el
ellük
a hernyók pusztítóiként szerepelnek tesz,
azonban a lepkék
és ellenségül
denevérek tömérdek
mas padlásokon rakásszám
sem
éjjeli
s
ez
nem
bizonyára
ismerik ket.
lepkét
fogyasztanak
el.
Alkal-
azoknak a Noctuáknak a szárnyait, melyek testét befalatozták, de mégis csak a röpköd Noctuákat üldözik és ezeknek semmi okuk ellük nappal rejtzni, mikor ellenségeik is pihennek.
A
béka
is
nagy
Noctuákra szorítkozik, potyognak Dr.
s
a lent
lepkefogyasztó, a
melyek
éjjel
de
leginkább
a fehér
leskeld bikák prédáivá
Madarász Gyula
béka
lehet találni
Ceylonban
is
falnak
tapasztalta.
elrejtzik.
A
gyík és pók nappal elfogdossa a közelébe, lepkét,
de azt
se
ütdve,
lesznek,
is
téved kisebb-nagyobb nem üldözi.
azokra
nem
-
De illetve
keresi,
a le-
mint ezt nappal a
hálójába se
nem
A. Aigner Lajx>
M2
el
nagyon sok
és rabló-legyek
A szitakötk nek
szálló lepkét csen-
repül kkebb
a lepkész ell, de ezek csak nappal és csupán
lepkékre vadásznak, a melyek úgy bennük, mint az elbbeniekben aligha gyanítják veszedelmes ellenségüket. Szóval, meg vagyok
gyzdve arról, hogy a lepkéknek egyáltalán nincs tudomásuk arról, hogy ki aa ellenségük, vagyis annak tekintenek minden náluknál nagyobb él lényt. Kerülik ket, de nem rejtznek ellük. Tehát ki vagy mi ell rejtznek a lepkék ? Nézetem szerint legels sorban,
st
elemi ellenségeik:
alighanem kizárólag
az es, szél és napsugár ell.
A
nappali lepkék
eleme a
napfény,
de ha
pl.
forró
nyári
napon a déli órákban nagyon ersen tz, akkor számos faj, kivált az Epinephelék, fák és bokrok árnyékában húzódnak meg. De déleltt, ha a virágos réten szinte
hemzseg a sok nyelte volna
egyszerre eltnnek, mintha a fold hirtelen
szállnak,
lomb
elrejteznek a
a honnan
újra felragyog,
vagy
zivatar közeleg s
lepke és hirte-
vagy váratlanul szélroham keletkezik, a lepkék
len elborul a nap,
alá, a füvek
azonban eláll
már
fél
azonnal
közé,
eltnnek,
a szél. Szintúgy
órával
elbb
ket. Ilyenkor vagy fatörzsekre
el
mihelyt a nap
eltnnek
jelzik
ha
a lepkék,
a figyelmes lepkész-
nek az id változását, a ki ilyenkor fedél alá igyekszik jutni, tudván, hogy a lepke megérzi a zivatart megelz hvösebb szellt. Borús, ess vagy szeles idben pedig a lepkék nem jönnek el rejtekükbl. Rettegnek az estl, mely ha szárnyukat éri, nem tudnak röpülni és félnek a széltl, mely tovaragadja ket. Ders fentebb emiített helyeken idben éjjelre nem igen rejtznek el ;
kívül virágszálakra vagy falevelekre
az igazak álmát.
telepszenek s
úgy aluszszak
Azért a tapasztalt lepkész ilyenkor
szedi
össze
a Lycaenákat és Melitaeákat, melyek már délután 3—4 órakor nyugalomra térnek. Az éjjeli lepkék eleme viszont az éj. Alkonyatig lomb vagy
k
falhoz, kerítéshez alatt, barlangban vagy faoduban, sziklához, vagy fatörzshöz tapadva rejtznek, de mindig úgy, hogy a déli napsugár ne érje ket, tehát rendesen északn ak vagy keletnek fekv helyeken ha pedig kivételesen napos helyre ültek és pl. a szikla hvössége már nem ellensúlyozza a nap hevét, akkor he;
lyet változtatva,
az árnyékos oldalra húzódnak.
Szél vagy zivatar
ugyanúgy keresik a védett helyet. Az emberi szem gyakran valóban meglepdve tapasztalja, mennyire alkalmazkodnak a lepkék nyugvó helyük környezetéhez. az Példa erre a Gnophos variegata Dup., Cidaria frustata Tr
alkalmával
is
,
.4
miucryröl.
BQ
Eupithecia grafhata Ti\, a Polia var. nigrocincla Tr. és
más
éjjeli
ben teljesen
szem legyen, a lepkék
számos
mely úgy hozzá tapad a színezetével sok esethasonló szín sziklához, hogy gyakorlott rovarász-
lepke,
mely még keresve
a
nem
meglássa. Ezt azonban ezek
is
azért teszik és tették,
mieltt még az ember rovart
gyjtött, hogy ennek szemét megtéveszszék,
nem hogy
h
a forró
apsugár ell védve legyenek és a sziklán hsöljenek. Hogy azután a szikla színe gyakran megegyezik a szárnyukéval, az alighanem csak annak
tulajdonítható,
eme lepkék
hasonlít
szikla
hogy
minden
színéhez
semmiesetre
és
mohos sem tör-
vagv
korhadt
ténik öntudatosan.
Jó példa erre a Valéria oleagind
és a
F.
Az elbbi többnyire úgy ül a moh >s észre sem veszszük, de akárhányszor már minálunk a rnimicry
Sokszor úgy
ül
a
mohos
olykor 10
— 15
kiváló
;
is,
idézni.
hogy a gvakorlatlan szem nem entomologus már tinóiról megpillantja,
közelrl. Csak kivéhogy a környezetbe beleolvad, de leg-
gyakrabban találomra a moha köze, vagy nincs
apri/iiia-yiü
szoktak
példájaként
lépésrl biztosabban mint
telesen helyezkedik el úgy,
moha
távolról látjuk, a mint a
tölgyfán,
veszi észre, de a gyakorlott
st
hogy egyhamar
Ugyanígy van ez a Diehonta
fehér falhoz tapad.
melyet
Dichonia apriitna
sziklán,
L.
olykor
fejjel
oldalt
oly
fára telepszik,
könnyen
fordul s ilyenkor
melyen felötlik,
de minden körülmeny közt árnyékos helyet választ.
Ugyanezeket a jelenségeket észlelhetjük a Catocaláknal is, a szintén kiváló mimelknek vannak kikiáltva. És valóban azoknak is tekinthetjük ókét, ha nappal a fzta törzsének árnyékos melyek
oldalán alusznak, de sokkal gyakrabban találjuk szelt
folyosókon, vagy házereszek
alatt.
ket
fehérre
me-
Ezzel pedig azt tanúsítják
hogy nem rejtzni, hanem hsölni akarnak. Jeles mímel a Perigrapha cincta F. is, de az sem rejtzik mély árkokba, hanem nedves helyeken hsöl. Hasonló czélból ül a tölgyfa törzsének árnyas oldalára a két F. és
Acronycta
eupliovbiae
F.,
mímel
:
Asplialia ridefts
számos
valamint
más
Noctua,
Geometrida és Microlepidoptera.
Az alom Tapaszlaljuk
alá azt,
lombú ágat
is
csak a nap heve
ha rzsét
gy
ell menekülnek a lepkék.
rakunk, azaz
:
ha egy marékra
való
hogy egy fogásra Az éjjeli lepkék ugyanis reggel felé az e közben megszáradt lomb közé rejtznek, de amint a napsugár érinti ket, elhagyják helyüket és mélyebbre vonulnak az alom ala. Iriss
felmarkolhassuk
illesztünk a fák törzséhez,
és az
esernybe
kirázhassuk.
.
;
Aigner Lajos.
A
I
Mindezekbl kitnik, hogy a lepkék elrejtzésének foka aí vagyis a tlük való óvaloíás. E ellen való védekezés,
elemek mellett
másodrend
fontosságú
az,
ha sok
esetben
helyez-
úgy
ellenségeik ne akadjanak rájuk egykönnyen,
kednek el, hogy állati ámbár pl. a fatörzsön ül No:tuü vagy M crobpid >p:aric a fü-gí fakúsz éles szeme és szimatja mindig megtalálja, bármilyen mester
legyen a mímelésben.
is
Akárhány
ül
lepkefaj akad,
helyzetben, sajátság
campa
mely környezetétl
sze.n téveszt a'akot
)3,
quercifolia L., mely száraz levélhez,
pliala L.,
mely összetört ágacskához,
—
különváltan
ö'.t.
—
a
lly^n a
Lisio
Phalera
Calocampa
is,
buce-
exoleta
L.,
mely korhadt fadarabkához hasonlít, vagy melyek szakasztott olyanok, mint az él vagy száraz falevél. Ez a tulajdonságuk az emberrel szemben némi védelmet okvetlen
a trópusok fentem'ített
lakói,
madarak ellen is, az nagy kérdés. Ennél a kérdésnél azonban fontos az a már fentebb is érintett fény, hogy a lepkék, úgy mint más rovarok, korántsem bírnak tudatával annak, hogy küls megjelenésük által védve lehetnek.
biztosit nekik,
de vájjon a
Erre nézve igen érdekes ki
péliát említ
Japánban megligyelte, hogy az
IliOilcnts-l'aj,
mely
teljesen olyan,
Dönitz
berlini lepkész,
a
fenyn él sáskaféle Acanmint a feny tülevele, az ember ott
közeledtére az ágról a földre ejtette magát és csakis e sálul voita
magára
a figyelmet, holott,
ha veszteg marad, ezer ember
is
el-
halad mellette a nélkül, hogy észrevegye. Hasonló jelenséget észlelt
Schweinfurt
Arábiában
a Cicadákon és
orrmányos boga-
rakon.
Hasonló viselkedést tanúsít néhány hazai pillangónk Satyrus Hermione L. és Satyrus Circe nezetében nagyon
hasonlít a
mohos
F.
is.
Így a
ültében szárnyának szí-
fatörzshöz,
melyen
pihenni
Azonban ha megközelítjük, nem marad meg ebben a véhanem felröppenve, más közel lev fa törzsére dett helyzetben, ül. De ez által figyelmessé teszi a lepkészt, kinek immár könnyen zsákmányul esik. A Satyrus statüimts Hfn. viszont elhagyja az Eryngiumot, melyen ülni szeret és néhány lépéssel odább, homokos helyre száll, a hol a száraz fszálak közt nagyon jól van megvédve s alig vehet észre, de ezt a védett helyet a lepkész közeledtére elhagyja és könnyen hálóba kerül. Mindez azt tanúsítja hogy a lepke nincsen tudatában védett voltának.
szokott.
A
Múzeum
N.
M.
Irta
gyjmagyar
Az egyik gyjtemény a
Orthopteráink.
foglalt
Dezs*.
v
kiváló gyöngyét képezik két külön
Rovargyjteményünk teménybe
Kit 111
:
Orthopterái-
Birodalom, a másik az egész földkerekség faunáját képviseli.
gyjteményünkbe a legels Orthopterák báró magyar zoológustól kerültek, a ki 1847ben természettárunknak három érdekes magyarországi fajt iChryMagyarországi
Ócska y
F e
r
e n c z jeles
sochraon brachypterus
(
A gyjtemény
Barbitistes Ocskayi Charp.) ajándékozott.
képeni alapját
Frivaldszky János
ben igyekezett
Orthopteráinkat részint
K
a
r
A
útján szaporítani.
vétel
o
gyjteménye,
y
1
hézagait
a
J
a hazai
á n o s
dr.
vármegyéjében
ó z
J
s e
f.
gyjtvén,
csere
és
Fuss faunánk
túli
követve,
A
:
Hermán
és
Török
már 1852-
példáját
nevezetesen
is,
Rudolf, dr. C h y z e r Kornél, Horváth G é z a, M o c s á r y S á n d o
és dr.
ki
részint
fauna kutatásában és dol-
goztak gyjteményünk gyarapításán mások
Lajos
meg,
mennyiben ez királyhágón
mködtek
hasonló buzgalommal
vetette
gyjtés,
és
tulajdon-
vételek között legbecsesebb volt
Frivaldszky
kitölté.
Ocskay
Stcnobolhnts crassipes
>eskay,
r,
Pá ve
nk e
r
Ottó,
János
1
Ezek Magyarországnak csaknsm minden felfedezéseikkel
faunánk képét
mintegy
megfestették.
tera
A magyar Birodalom területen eddig fajból gyjteményünkben 157 faj 520
felfedezett
182 Orthop-
példányban
van kép-
viselve.
Az
általános
gyjtemény
Megalkotását s fejlesztését ez szöni..
Még
az öt világrész faunáját tartalmazza. is
Frivaldszky János
nak kö-
inkább gyarapították e gyjteményt ajándékaikkal messze
földön utazó s idegen világrészekben tartózkodó hazánkfiai.
E nemes
Dole se hall Lajos 1856-ban jávai és amboniai, dr. Nendtwich Károly 1856-ban északamerikai, Imre dr. D uka Tivadar 186 l-ben keletindiai, Yerebélyi IS(iS-ban mexikói, dr. Frivaldszk y m e l87Ü-ben kisázsiai dr. G e r s t e r A p ád lS7-l-ben északamerikai, (3 n o d y Bertalan 1876 ban középázsiai, Sarkady Károy 1876-ban brazíliai, 1879-ben keletázsiai, dr. M a c h k gróf Széchenyi Béla adományozók voltak:
dr.
I
r
r
i
»A M.
N.
Múzeum
múltja es jelene*
czím mbl.
Mocsáry Sándor.
86
G
y u
1
Stock inger F e r e n ez 1886-ban János L886 s 9. években amerikai, ázsiai Flescb Aladár 1801-ben és 1900-ban keletindiai,
a 1879-ben szumatrai,
V
kelelindiai,
és afrikai,
a d o n a
dr. P r o c o p p Jen ben seychelles-szigeti,
<
Hopp F e r e n c z 189-1Almásy György 1897-ben dobrud-
1892-ben mexikói, dr.
zsai s
1901-ben turkesztáni, gróf
FJrn
gyjtötte kaukázusi,
terákkal.
Az
osztrák
Emich
ázsiai,
Jen
Csiki
1899-ben
mongóliai és khinii
„Novara" expeditió
Károly
ajándékba kaptunk
Zichy
szibériai,
Orthop
an/agán kivül
kiselejtezett
szász-kóburg-gothai here -jégtl
Gusztáv-tói
spanyolországi,
kelet-
Pancic
dr.
ó z s e f-tl pedig szerbiai fajokat.
J
De értékesebb fiai
és
gyjteményünk ama hazánanyag gyjtése végett a magyar kormány
gazdagabb
révén, kiket zoológiai
küldött
ki,
lett
Muzeumunk segélyezett. Els volt a ki 1807— 70-ben Kelet-Ázsiában
vagy
Xántus János,
gazdag anyagra
szigetcsoporton rendkívül
Sámuel 1891— 92-ben
szert.
tett
Uj-Guineában gyjtött. Biró
utolsó 6 év alatt (1896 -1901) Új-Guineában
közöttünk a
s
maláji
Fenichel Lajos az
környez
s a
szige-
teken, valamint mellesleg a maláji archipelagusban és Ausztráliában
rendkívül becses és gazdag anyagot szerzett össze.
Magyar
és általános gyjteményünk, mely L895 ben még csak 2500 példányból állott, az utolsó (j év alatt annyira gyarapodott, hogy példányaink száma most a 7000-et meghaladja. Tudományos
szempontból legbecsesebbek
közöttük azok a typikus példányok, melyek a következ szakemberektl származnak' g n. Bolivár, 1
:
Brunner von W a 1 e n w y Fr M a c o m Bur valdszky János, Hermán Ottó, br. Ocskay Ferencz 1
és
P
a
de
I,
1
r,
1
M.
\vi e
t
A
M.
h
N. Irta
Múzeum
Neuropterái.
Mocsáry Sándor*.
Az összes rovarrendek
között a Neuropterák- és Pseudo-Neu-
ropteráknak van a
legkevesebb mívelje az egész világon.
hazánkra nézve
hol ezeket eddig tüzetesen
is,
még
senki
nulmányozta. Pedig általában véve igen érdekes és hasznos s
nemzetgazdasági szempontból fontos tényezk
részben a vízben,
;
.VI.
X.
Múzeum
imtltju
és jelem.
e/nnu miibl.
Ali ez
sem
ta-
állatok,
mert legnagyobb
sokszor milliárdnyi mennyiségben
halainknak kedvencz és bséges táplálékot nyújtanak. A
i
fejldvén
ki,
.1
Meghatározásuk
M. X. Múzeum fíeuropterái.
is
lévén
gyjtjük nem nagy
ilyeneket szerezni, vásárolni
is
a
miatt a Neuropterákra
e
nehéz
igen
kevés a míveljük, kevés a
is.
mint
-
Maguk
súlyt
a
mondottuk rovarkereskedk
Ha akarnánk
fektetnek.
nagyobb számmal
Múzeum költségadományából
Nemzeti
37
alig lehet, s reájuk
eddig csak igen
keveset
Ezek egyszersmind okai annak, hogy rovargyjteményünk ezekben a rovarokban aránylag a legszegényebb, mert alig fordítottunk
tartalmaz többet, mint 800
De
e
"szegénysége daczára
gyjtemény, mely
gyjtnek
a
is
egyes részeiben gazdagnak mond-
múzeumnak díszére válnék ama Nemzeti Múzeum tisztviselinek, Pá vei János bármely
Mert bizonyára
ható.
6200 példányban.
tájt
egyeseknek
ügybuzgalmából, a hazánkban elforduló meghatározott szabatosan és 153 nemben 365 fajt foglal magában. Ez oly nagy szám, mely a szomszédos Ausztria területén nem s
faunánknak már meglehetsen
fordul el, s így
idegenföldi fajokat
illetleg
aligha
h
tükrét adja
Az
van múzeum, mely
B i r ó hazánkfiának gyjtése alapján, az újguineai és ausztráliai Psocidákban és szitaköt felekben a miénknél gazdagabb volna. is,
Lajos
A mar jobbára
rendezett szitaköt-gx
jtemény 210 megbatámeg nem határozottat
1360 példányban és 80
rozott fajt tartalmaz
420 példányban, összesen tehát 290 fajt 1780 példányban. Leggyöngébb a gyjtemény afrikai és amerikai fajokban. A magyarországi gyjtemény els alapját F r v a d s z k v
fajt
i
János
vetette
midn
meg,
1850 ben 80
faj,
illetleg
1
190 példány
magyar es törökországi, s 1851-ben ismét 3b' faj, illetleg 82 példány magyar- és dalmátországi Neuropterat és Pseudo-Neuropterát ajándékozott. A késbbi években is mindig ürömére vált, ha a Nemzeti Múzeum ilynem gyjteményét gyarapíthatta. A következ évben kívüle meg V d r a F érdi n á n d fest 1853), dr. K oi
I
G y u a 1855) es M áj e r Mór tanár (1865) ajándékoztak ilynem állatokat. Az els exotikus Neuropterakat, 7 lajt. példányban dr. Uo e seb a Lajos hazánkfia küldötte ajándékba Jávából 1856v a cs
1
1
1
1
1
1
1
ban de L870 7 l-ben Xántus János keletázsiai gyjtésébl már 77 fajt, illetleg *J1I példányt helyeztünk a gyjteménybe. ;
1876-ban
Sarkady Károly
küldött Brazíliából
10
fajt
15
pél-
Nagyobb számmal kaptunk Neuropterakat és PseudoNeuropterákat, 60 példányt, a Zichy-féle expeditióból Csiki dányban.
Ern után
szaktársunk is
gyjtésébl. Egyeseket Feni eh el Sámuel de a legnagyobb számot Biró
örököltünk Új-Guineából,
Lajos szolgáltatta,
ki
és Singaporeból eddig
Új-Guineából, Ausztráliából, Maiakká-, Borne<
1587 példányt
küldött.
>-
í
gg
Józsej
rovargyjteményével 211 Neuroptera és Pseudo-Neuroptera is
és törökországi
magyar-
hl
Frivaldszky Imre
L864-ben faj
J
gyjteményünkbe 698 példányban, melyek egy részének becset ád ama körülmény, hogy közöttük K o e n a t i- és
került
kiváló
1
Hagentl vannak egyes typikus példányok. Ezeken kívül ilyen typikus fajokat bírunk még B r a u e r, F. F ö r s t e r, K e m p n y :
és
K
1
a p á
1
e
k spetialistáktól.
gyjtemény jelen állapotát illeti, az európai faunához de az idegentartozó fajok csaknem mind meg vannak határozva földi Neuropterák még szakemberükre várnak.
A mi
a
;
Adalék Szerbia lepke-faunájához. Uhl József.
Irta
A Magyar
Nemzeti
Horváth Géza
Dr.
is
magával
Fnököm
nak igazgatója,
állattan osztálya
szeptember havában a
Dél-Szerbiába utazott,
kutatások végett
engem
Múzeum
az 1902. év
állattani
hová mint praeparatort
vitt.
azért kereste
fel
épen
A
volt.
annak
mert
Dél-Szerbiát,
rovarfaunája eddig meglehetsen ismeretlen
Balkán-félszi-
getnek délibb részei entomologiai tekintetben aránylag jobban vana mi abból magyaráznak átkutatva, mint annak középs része ;
hogy a legtöbb entomologus, ha egy balkáni utazásra szánja magát, inkább a gazdagabb és érdekesebb zsákmánynyal kecseg-
ható, el
tet
déli tájakat
keresi
fel,
a Balkán-félsziget
részén pedig
De ha
az állatok
földrajzi
pontosan akarjuk ismerni, az ilyen
közbees
területet
csak a vasúti vonattal keresztül rohan. elterjedését
középs
sem szabad elhanyagolnunk. Budapestrl egyenesen Nisbe, Dél-Szerbia sába utaztunk
homloka szeles lefelé kissé keskenyed, sima szemektl barázda által elkülönített, a szemek között közben néhány nagyobb ponttal, a elszórtan finoman pontozott, homlokrovátkák finomak, a homlokdúdorok hosszúkások, kissé kiemelkedk, a közepén egymástól elválasztottak, oldalt a szemekig érnek. Eltora kétszer oly széles, mint hosszú, oldalt kerekített, elre ersen keskenyed, elül jobban, hatul kevésbbé domború, srn egyszerén pontozott, fényl, tövén kétoldalt egy-egy rövid hosszant gödröcskével, elül a szemek mögött kis oldalléczczel. csápgödörrel,
és fényl, a
Szárnyfedi
tövükön
csupaszok,
az
eltornál
szélesebbek',
a
válldúdorok eléggé kiállók, oldalaik iveitek, közepük eltt legszélesebbek, innen hátrafelé keskenyedk, felületükön erteljesen, hatul kissé sekélyebben alig láthatóan
A
hátulsó
pontozva rovátkoltak, közterecskék igen finoman,
Szarnyak
gyéren pontozottak.
ezombok ersen ívelt,
igen
szélesek,
a
teljesen
hátulsó
kifejlditek.
lábszárak
rövidek,
árokszer bemélyedéskétoldalán szegélyléczczek melyek mindegyike hátul sel, ennek hajlott hegyes tüskével végzdik, a bels szegélylécz eléggé egyenes, befelé csak kissé emelked, nem fogazott. A lábfej a lábszárnak körülbelül kétharmadrészében elhelyezett, els íze egyenes, csúcsa felé kissé szélesbed, hosszabb a második íznél. Hossza alsó szélük
a csúcs eltt felül
—
2*8
'%..
A
Psylliodes
luteola
Mull.
legközelebbi
rokona;
de
ennél
domborúbb, sötétebb barnás-vörös, eltora és szárnyfedi egyenl színek, egész melle szurokbarna, hasa barnásvörös, szárnyfedinek pontozott rovátkái erteljesebbek. sokkal
szelesebb,
42
Különfélék.
Elfordul
magyar
tengermelléken
Ferencz,
államvasuti
a
Wachsmann bogárfauna lelkes
kutatója fedezte
fel,
N
o v
körül,
i
ffelügyel,
a
hol
magyar
a
kinek tiszteletére ezt a
fajt
elneveztem.
Különfélék.
Ern
a
kir.
A magyar Malacologia történetet ismertette Csiki m. Természettudományi Társulat állattani osztályának J90o.
évi jan. 1
K.
ülésén.
2-iki
A
írók és kutatók közül felemlíti
régi
Gáspárt, M a r s Jánost és az els magyar
ko c z
i
i
1
i
Alajos
M
i
s
-
Grossinger
grófot,
malacologust, a gyulafehérvári szüle-
tés B o r n Maria Terézia ki idejében bécsi a g n á c z o Múzeumhoz került és vaskos kötetben megírta a múzeum csigagyjteményének jegyzékét. Linné szellemében azonban, tehát a t,
I
modern systematikai zoológia követelményeinek megfelelen, csak az elmúlt század els felének közepe táján kezdi mködését Láng Adolf nyitrai gyógyszerész, ki elsnek állította össze Magyarország csiga-kagylóinak jegyzékét, az „Index Molluscorum Pannoniae"-t, de az csak 1849-ben napvilágot, midn látott „Az állattan története és irodalma Magyarországon" czím mvében kinyomatta. Ugyancsak abban az idben S a d 1 e r József a pesti egyetem tanara és nemzeti múzeumi r, a Buda és Pest környékén elforduló csigákat gyjtötte, ezekrl írott munkája azonban csak kéziratban maradt meg (Synopsis testaceorum circa Budám et Pestinum occurentium). Az erdélyi részek csiga-kagylófaunáját
Hanák
annak fia Bielz Ede Albert Utóbbinak számos értekezésén kívül különösen „Kanna der Land- und Süsswasser-Mollusken Siebenbürgens" czím munkája említend meg, mely második' kiadásban 1867-ben jelent meg. Ez az els munka, mely hazánk egy részének Molluskafaunáját leírja. A hazai gyjtktl nyert anyag alapján a külföldi szakemberek is kezdenek Magyarország faunájáról írni; Pellegrino Strobel 1850 ben adja ki így az olasz „Studi su la Malacologia ungherese" czím munkáját. A múlt század második felében jelenik meg az els magyar nyelven írott értekezés Magyarország csiga-kagylófaunájáról F r va1dsz ky közli egyes jellemz fajok elfordulására m r é-tl ugyancsak vonatkozó megfigyeléseit. Utána B r u s n a S p r i d o n és M o c s á r y S á n d o r, majd E r j a v e c, J c k e és Ma r g ó neveivel találkozunk. A nyolczvanas évek elején Hazay Gyulában a magyar Malacologia kitn munkást nyert munkái nagy elismerésben részesültek és különösen biológiai megfigyelései még mai nap is egyedül állók. Sajnos, munkáit akkoriban magyar nyelven nem adhatta ki és legnagyobb munkája „Die Mollusken-Fauna von Budapest" is egy német folyóirat két kötetét tölti ki. A franfleg
B
kutatták
i
e
1
és
z
Mihály
és
ismertették.
i
I
;
i
i
i
1
;
i
i
Különfélék.
4r>
a Balaton, H r c a Karszt, K m a k o w c z B r a ncsi k Trencsénmegye faunáját, legújabban pedig Traxler Munkács környékén, Szép Kszeg és Pozsony, K éra Balaton tesz M k s a Biharmegye és Dr. Dada y J e n faunájának megismertetésében buzgólkodtak. A külföldi szakembe-
Servain
czia
i
i
i
Erdély és
i
közül pedig fleg nevei említendk. rek'
E
m
i
Boettger, Clessin
és
Westerlund
A kolumbácsi légyrl közöltük (R. L. IX. 209. nézeteit, fentartva magunknak, hogy azokat
1
)
Kzehak
legközelebbi elavult és téves
1
alkalommal helyesbítsük. Szerz ugyanis teljesen álláspontból írt a légy fejldésérl és kártételének mivoltáról. Egész életmódját voltakép csak 1883-ban dr. T ö m ö s v á r y Ödön kiderül, hogy a légy az figyelte meg és írta le. Vizsgálódásaiból egész Aldunán csak a tiszta hegyi patakok és folyók vizébe tojja a melyle petéit, s az álczák és bábok is a vízben fejldnek ki, tl tavaszkor a kész légy kikel. A légy tehát nem a golubáczi barlangban és csakis itt fejldik ki s ennélfogva kár lenne a pénzmérgezni. ért, ha az abban lev vizet petróleummal meg akarnák Az, hogy a legyek a marha száján és orrán hatolnának a lélekzcsbe, — teljesen téves. A legyek azzal válnak veszélyesekké, hogy a marhákat egyszerre tömegesen ellepik és minthogy a vándorló légyrajok kizárólag csak vérszopó nstényekbl állanak A a megtámadott állatok vérét rohamosan kiszipolyozzák. szegény állat ekként háromféle káros behatásnak van egyszerre beálló vérefogyottságnak, a tömérdek brkitéve, t. i. gyorsan szúrás következtében támadó visszaható (reflex) idegingerlésnek és a legyek szúrásával együttesen járó vérmérgezésnek. Ez okok közül akármelyek oly hatásos, hogy egymagában képes volna az minthogy pedig mind a három egyszerre mködik, állatot megölni nem csoda, hogy a megtámadott állati gyakran alig egy pár óra múlva elpusztul. A mi pedig a légy nevét illeti, azon goluugyanis azt akarná, hogy a legyet E. alig fog változni báczi légynek nevezzük, azon vár és barlang szerint, a hol az szerinte kizárólag tenyészik. Ámde kérdés, vájjon régebb-e a várnak szerb neve Golubacz, vagy a hajdani magyar elnevezése Galambócz, melybl lett az elferdített Kolumbács. De még ha a szerb név prioritása ki is derítetnék, meg fog maradni a légynek az az elnevezése, mely alatt S c h ö n b a u e r pesti egyetemi tanár u L795-ben magyar népies neve után „columbaczensis -nek leírta, a mivel különben concessiót tett a német kiejtésnek, tudván, hogy Nemetorszagban a cz-X általában cs-nek olvassák és mondják. (V. . Dr. Horváth Géza, A kolumbácsi légy: Rovartani Lapok 1. L884.
—
;
Rzehak
;
:
195.
:
1.)
Orthoptera-pyüjtemény. Brunner-Wattenwyl gyjteménye, mely szekrénybl (7—800 fiókkal) áll s az els rangú szaktudós 24 mveihez számos typust tartalmaz, a bécsi udvari múzeum tulaj-
donába ment
át.
44
Irodaiam.
Husz Ármint, az eperjesi collegium
nagy
mint
hdés
értesülünk,
részvéttel
az
tanárát,
19)2.
év
kiváló
lepkészt,
folyamán
szél-
érte.
Eladó gyjtemények:
1.
Husz Ármin
(collegiumi tanár Eper-
nagy és becses lepkegyjteménve. 2. K a d a István tekintélyes bogár-gyjteménye, kisebb terjedelm hernyó-gyjteménye és számos exota lepkéi. (Bvebbet özvegyénél Rákosfalván). jesen)
3.
Weiszmantel Vilmos
vebb
felvilágosítást
ad
fia
:
(B-
nagyobb lepkegyjteménye.
Hungária trágyagyár, Budapesten).
Irodalom M
a n d i b ul a e D o 1 i c h o p o d d a Verhandl. des V. intern. Zoologen-Congresses, 1902.
Langhoflfer, August, Dr.,
A szerz
i
r
u
ni
:
melyek 22 nemhez tartozó száeredményre jut, hogy a mit a szerzk labrumnak tartanak, az tulajdonképen labrum -f- rnandibulae (Oberlippe -\- Oberkiefer). A lelet alapján négy csoportot lehet megkülönböztetni Medeterus, Dolichopus, Porphyrops és Ortochile, melyek 4 ábrában be is vannak mutatva. Minthogy a szájrészek egy és ugyanazon családban valódi rokonság jelének tekintendk, a szerz ezt systematikai értéknek tartja, mert az ide-oda hányt nemek természetes beosztását elsegíti. .4.
mos
fajra
kutatásai alapján,
vonatkoznak,
arra az
:
-*
Endomychidarum:
Catalogus Természetrajzi E., füzetek melléklete. Budapest, 1900 53. 1. Errl a munkáról Dr. Schröder (Alig. Zeitsehr. für Entom. VI. p. 95.) következleg nyilatkozik: Az eddig egyáltalában ismert Endomychidáknak ez a lelkiismeretes összeállítása annál nagyobb elismerésre számíthat, mivel Gemminger-Harold katalógusához (1876) még pótkötet sem jelent meg. Az alcsaládok elnevezésében szerz Ganglbauert, egyébként Chapuis-Gerstaecker-Gorhamot követi a fajok elrendezése lehetleg rokonsági viszonyokon alapul. A nemek, fajok és symonymák betrendes indexe rekeszti be a mvet. Míg Csíki
;
1858-ban csak 224 fajt, Gorham 1873-ban 302 fajt Gemminger-Harold pedig 366 fajt sorol fel, addig szerz és 63 varietást mutat ki, a melyek 78 genusra szétosz-
Gerstaecker ismert,
585
fajt
latlak.
A.
.ROVARTANI LAPOK" Heft
Február
2.
1903.
S. 23. E. Csiki Johann Frivaldszky. Bei der Rückschau über die Entwickelung der insektensammlungen des ungar. National-Museums begegnet uns auf Schritt und Tritt der Name dieses Mannes, als eigentlichem Begründer der meisten Sammlungen einzelner Insecten-Ordnungen. Von Haus aus Ingenieur, arbeitete er an der Seite seines Onkels Emerich und ward nach dessen Tod (1852) Custos der zoologischen Abtheilung bis zu seinem Ableben (1895). Als Coleopterologe machte er sich einen europáischen Namen. Dabei sammelte er bei seinen Reisen in der Türkéi und Klein-Asien, sowie zahlreichen Excursionen ini Lande auch die übrigen Insecten-Ordnungen, so dass er die Anzahl der Insecten von ca 40,000 auf nahezu 500,000 brachte. :
Aus dem Lében einer Schlupfwespe I. Aus Porthesia chrysorrhoea L. zog Verfasser eine Anzahl von Pteromalus, derén Benehmen der Raupen gegenüber er einer eingehenden Beobachtung unterzog. (S. Abbildung.) S. 25.
J.
Lósy
:
dem Raupenneste von
S.
28.
L.
v.
Aigner-Abafi
die Mimicry-Theorie.
Bereits in
:
Über Mimicry der
„lllustr.
Wendet
I.
Zeitschr.
gegen Entom."
sich
für
erschienen. S. 35. D Kuthy Die Orthopteren-Sammlung des Ung. National-Museums (über 701 )(i Exemplare) besteht aus der ungarischen und allgemeinen Sammlung. Erstere záhlt 157 Arten in 520 Exemplaren. Die Sammlung wurde durch J. Frivaldszky angelegt und durch die mehrfach genannten ungarischen Reisenden mehr oder minder bereichért. Besonders reichhaltig waren die Resultate der Expeditionen von J. Xántus (Asien), A. Fenichel und L. Biró (Neu-Guinea), namentlich letzterer hat ein sehr umfangreiches und w erthvolles Matériái zusammengebracht. :
S 36. A Mocsáry Die Neuropteren-Sammmlung des Ungar. National-Museums (ca 800 Arten in 6200 Exenjplaren) wurde eigentlich erst 1850 durch J. Frivaldszky gegründet und erhielt den ersten bedeutenderen Zuschuss durch Erwerbung der Sammlung von E Frivaldszky. Zur Vermehrung der Sammlung trugen :
in
der Fremde reisende Ungarn redlich bei, so
:
Dr. L.
Doleschall,
Xántus und E. Csiki (Asien), K. Sarkady (Brasilien), A. Fenichel (X. -Guinea) und insbesondere L. Biró, der aus Xeu-Guinea, Australien etc. an L600 Stück einlieferte, so dass in dieser Hinsicht das ungarische Museum wohl eines der reichsten ist. J.
S. 38. J. Uhi Beitrag zur Lepidopteren Fauna Serbiens Mit seinem Chef Dr. G. Horváth, Director der zool. Abtheilung des des Ungar. National-Museums unternahm Verfasser eine Excursion nach Serbien, wo sic namentlich bei Xis, trotz der vorgerückten Jahreszeit (11 28. Sept. L902.) ausser anderen Thieren über :
oOÜU Insecten sammelten, darunter zahlreiche seltene und interessante, auch einige neue Arten von Hemipteren. Verfasser widmete die beobachteten seine Aufmerksamkeit auch den Lepidopteren Arten zahlt er auf und erwáhnt auch einige Arten, vvelche er bei K. Czech, üirector des Bergwerkes von Czvenibreg gesehen sowie auch diejenigen, welche A. C áradja in seiner Fauna Rumániens (Iris VIII. IX.) ncbenbei aus Serbien aufführt. ;
T
S 40. E. Csiki Psylliodes Wachsmanni n sp. Die lateinische Diagnose dieses neuen Káfers siehe im ungarischen Text. :
Kleinere Mittheilungen.
Die Geschichte der ungarischen Malacologie trug E. der Sitzung der zool. Abtheilung der Naturvvissenschaftl. Gesellschaft vom 2. Jan. 1903. Von den áltesten Forschern werden Miskolczi, Gráf Marsili und Grossinger, als erster Malacolog .1. Born aufgeführt. Im Sinne Linné's arbeiteten erst A. Láng und S.
42.
Csiki
vor
in
Sadler in der ersten Hálfte des vorigen Jahrhunderts. Von spáhauptsachlich M. Bielz und dessen Sohn E. A. Bielz, letzterer Verfasser der „Fauna der Land- und Süsswasser-Mollusken Siebenbürgens", E. Frivaldszky, K. Brancsik, Sp. Erjavec, Hirc, K. Jickeli, M. Kimakovicz, Brusina, E. Daday, und besonders J. Prof. Margó, A. Mocsáry, R. Szép, L.Traxler, Hazay zu nennen, die Arbeiten des letzteren, hauptsachlich die biologischen Beobachtungen, sind bis heute noch einzeln dastehend. J.
tern Forschern sind
Ausserdem sind auch Auslánder zu nennen,
im Lande
die theils
durch ihre literarischen Arbeiten viel zur Kennthabén so unter andeniss unserer Molluskenfauna beigetragen Boettger, Clessin, Jetschin, Köbeit, Rossmássler, Schmidt, ren Wagner, Westerlund etc.
sammelten,
theils
;
:
Berichtigung der MitS. 13. Über die kolumbacser Fiiege. theilung von E. Rzehak. Die Biologie dieser Fiiege verdankt man E. Tömösváry (1883), der nachwies, dass die Larve nicht in Höhlen, sondern in den Bergbáchen lebt. Die Schádigung der Fiiege erfolgt überfállt
dadurch,
und das
dass dieselbe die
Blut in grosser
Hausthiere
Menge aussaugt,
massenhaft
zugleich
auch
eine Vergiftung bewirkt.
Literatur. S. 44-.
h o
f f
e r
Besprechung der Publicationen von und E. Csiki.
Dr.
A.
Láng
XXII
számú legújabb és több ezer
COI,i:OPTERA FAJT megjelent, s azt kívánatra postán
tartalmazó árjegyzékem ingyen elküldöm Tavarnok
u.
;\
N.-Tapolesánv.
Keleesényi Károly-.
a legrégibb és legnagyobb magángyjtöknek, iskoláknak, gazdá-
Coleoptera-kereskedés. Mint Ilonunkban rovarkereskedés tulajdonosa,
szoknak
ajánlom
erdészekuek 8(00 hibátlanul meghatározott honi és külföldi fajbó Honi faunánk közönséges és legritkább fajai nagy
és
álló rovar-készletemet.
számban, továbbá
több száz exotikus
olcsón állítok össze. Honi
gyjtkkel
Iskolák
faj.
részére
gyjteményeket
szívesen lépek csereviszonyba.
Megkeresésre nyomatott árjegyzéket ingyen és bérmentve küldök. Vémet-Rogsán. (Krassó-Szörénymegve.)
Mer ki Ede.
A
Magyarország madarai. !
hazai madárvilág megismerésének vezérEzen munkából megjelent az
Madarász Gyula.
Dr
unnia. Irta:
a szisztematikai részszel kezddik s az Éneklök füzet: az els füzet 7 rendjének négy családját, úgymint a varjú-, sárgd~rtgó~, seregély- és pinty1
:
féléket;
madik
a
második füzet a pacsirta-,
a vizirigó-,
ökörszem-
billegtetö- és poszátaféléket;
és rigóféléket
:
a
regyedík pedig a
a har-
pipöke-
czniege-, küll-,
az
ötödik
ragadozókat
a a
famászó-, gébics-, selyemfark-, fecske- és légykapóféléke kakák-, harkály- éó bagoly-féléket, a 6. a most jelent meg, az evezölábúakat és lúdálukúaka 7., mely rikácsolókat,
tartalmazza.
A munka
díszes kiállításban, a szeizo
eredeti
rajzaival, és színes táb-
—
formátumban 10 12 füzetben fog befejezést nyerni. Az általános ismeretekre vonatkozó bevezet rész az utolsó füzetben a tárgymutatóval egyetemben jelenik meg. Elöfzetési ára 1—1 füzetnek 3 kor, az egész munkának SÓ korona. Az elöíizitési pénzek a Magyar Nen zeti Muztum Igazgatóságához vagy a Rovat tani Lapok szerkesztségéhez czímzendk. lákkal, quart
CATALO( DfeB
Lepidopteren
des
palaearctischen
Faunengebietes.
Von Dr. O. Staudinger und Dr. H. Rebel. —-
=
2
Theile
in
einen
Bánd
gebunden.
-
Preis íáO Kronen S/.srkesxt<Sségritn1(
iil.|;in
i»
megrrontlelliet.
Entomologiai
mvek.
Általános. A Magyar Birodalmi Állatvilága. (Fauna Regni Hunját Hl. kötet. Arthropoda. Kiadja a k. m. Természettudományi TársulaKárpáti E. Allatmuzeum, utasítás állaÁra 35 kor., társulati tagoknak 20 kor. csontvázak készítésére, ábrákkal 1 kor tok kitöme'sére s eltartására, és Bein K. A kis rovargyjt. Utasítás a kiválóbb rovarok megisme4 q fin Szekeres F. Ö. A rovargyjt 1 kor. 60 fill. résére és gyjtésére 2 kor, a középiskolai ifjúság számára, kötve Lei'tényi S. Rovargyjtö. Segédkönyv Kirándulók < Kriesch J. A rovarok világa. 16 ábrával 80 fill. ko r Dr. Lendl A. Rövid útmutatás zsebkönyve. 70 rajzzal, kötve 3 kor. 50 fill.
riae)
—
—
—
—
—
a természetrajzi
gyjtemények konzerválásához 80
fill.
—
—
Dr Daday
J.
Rovar-
—
HoJJer, Praxis der lnsektenkunde. 3 kor. kor. 60 fill. Kolbe, Einführung in die Kenntniss der Insekten 17 kor. magyar fauna lémdarazsai 2 kor. 40 fill. Hymenoptera. Mocsáry S. kor. 20 fill Adatok MagyarorA magyar fauna másnejü darazsai 2 táblával 1 fürkész darazsainak ismeretéhez t. 1 kor. 20 fill. Földünk iémdarazsainak
tani
mszótár
1
A
szág magánrajza
40 kor.
Lepidoptera. Bein K. A kis lepkegytíjt. A lepkék ismertetése és Magyarországon A. Aigner L. A lepkészet története gyjtésé 2 kor. Magyarország lepkéinek jegyzéke 5 kor. 3 kor — Aigner-Pável-Ühryk, Abb. auf 50 farb. Tafeln 25 kor Bei ve Schmetterlmgsbuch 8. Aufl. 1300 Hoftnann, Die Gross- Schmetterlinge Europas 2. Aufl. 2C00 Abb 20 fill! der Gross-Schmetterlinge Europas auf 71 farb. "Tafeln 30 kor. Die Raupen
—
—
—
1900 Abb. auf 50 Tafeln 30 kor. Egy tömegesen tenyész légyfaj az Alsó-Duna Diptera. Tömösváry Kertész K. Catalogus Tabanidarum orbis terramellékeirl 3 tábl. 60 ^-
. —
rum
universi 6 kor.
Coleoptera. Török P. Bogár-határozó 2 bogárgyüjt. A bogarak ismertetése és gyjtése — Seidlitz, Aufl. mit 48 colon Tafeln 24 kor. Hemiptera. Dr. Horváth G., Adatok a fill. Az 40 fill A magyarországi Psyllidákról 40 .">.
2 tábl. 60
kor. 80 2 kor.
fill.
—
—
Bein K. A kis Calwer, Káferhuch
Fauna Tianssylvanica 12 kor. hazai félröpek ismeretéhez Eremocoris-fajok magánrajza.
fill.'"
Orthoptera, Pseudoneuroptera és Neuroptera. Pungur Gy. A magyarorKohaut R Magyarország
Chyzer K. és Knlczynski L. Araneae Hungária^ Hennán Ö., Magyarország pókfaunája 3 kötet, csak a 24 kor. Dr. Lendl A. A pókok, különösen a kerekhálós 2—3. kötet kapható 16 kor. pókok természetes osztályozása 1 kor ~- Xarpeles L. Adalék Magyarország atkafaunájához. 8 táblával 2 kor. Crustaeea: Dr. Daday J. A Magyarországban eddig talált szabadon él evezlábú rákok magánrajza. 4 tábl. 3 kor. A magyarországi BranchipusA magyarországi Diaptomus-fajok átnézete 1 kor kor. 1 átnézete. taiok
