ROVARTANI LAPOK MAVI FOLYÓIKAT * * BUDAPEST, XI. kötet október 8. füzet. $K KÖZREMKÖDÉSÉVEL

t Ék EiM. EiM.Mi

XI. kötet.

MM

B£f

1904.

_fa

a

f j M> M« M M M 9& af

október

8.

füzet.

ROVARTANI LAPOK

$K

* *

MA VI FOLYÓIKAT különös tekintette! a hasznos és kártékony rovaro/ra

7*

D«-

BEDÖ ALBERT D«-

D«- CHYZER KORNÉL MOCSÁRY SÁNDOR

BÍRÓ LAJOS

ENTZ GÉZA

KÖZREMKÖDÉSÉVEL SZERKESZTIK

A.

AIGNER LAJOS

és

CSÍKI

ERN.

*3@jfeh\

w BUDAPEST, A

1904.

ROVARTANI LAPOK SZERKESZTSÉGE 24 !¥., MOLNÁR-UTCZA

és

KIADÓHIVATALA

Megjelenik minden hónap els napján, július és augusztus havak kivételévtl Elfizetési ára egész évre 8 kor.

Tartalom. Tomala Nándor

Sesia annelata Z.

:

Ern:

Adatok Szerbia bogárfaunájához II. A. Aign&r Lajos: A lepkék szaporodása Csiki Eruo: Magyarország Cerambycidái. XIV. Új Anophthalmus Magyarországból Csíki

155 157

___

HU 166 170

... ._.

Különfélék. Tcihalá Xándor: Darazsak mint a telefon -kábel rongálói A. A. L. Halálos darázsszúrás ...

171

173 173 173 174 174

:

Csiki D. E.

D. E.

Ern :

:

A Libellula A Heriades

Ern

Csíki

Pinczékben él bogarak

:

depressarol

nigrícornisról ___ ___ Külföldi rovarász Budapesten

:

.__

Irodalom Born, Zwei interessante Carabensendungen aus ÖsterreichUngarn Ismerteti Csiki Ern ... ._. ... Born, Die Caraben der Káferfauna der Balkanhalbinsel. :

—

—

Ern

Csiki

Ismerteti

Verhoeff, Über

Ern Stróbl,

175 Ismerteti

...

íchneumoniden Steuermarks (Schluss)

—

Csiki

175 Ismerteti

Ern

Csíki

A

—

Tracheaten-Beine VI.

174

17í;

magy.

kir.

Természettudományi Társulat állattani minden hónap els péntekén (VIII, Eszterházytart. Vendégeket szívesen lát.

szakosztálya utcza

16.)

illést

Kedvezmény. Az 1897., 1898

1900 1901. és 1902-iki teljes évfolyammal elfizetk fele nron kaphatják. Az elbbi kötetekbl csak egyes példány áll rendelkezésre; ezek következ áron kaphatók kötet 10 kor., II. kötet 6 kor., Az ós III. köte tet készpénzben visszaváltjuk. Az elfizetési összegek kiadóhivatalunkhoz (IV., Molnár-utcza 24.) czímzendök

meg

1899.,

.

,

szolgálhatunk. Új

:

I

I.

$^_#_&^I^~^I«2$l&_&_Si M Bog-árg^y íí j Matusovits

Péter

i

öLtitelí !

szabadalmazott

bogár-praeparáló folyadéka, mely megóvja a bogarakat a megbüdösödéstl. penészedéstl és fbb ízeiben hajlíthatókká teszi, (az

3892] évi pozsonyi kiállításon arany éremmel kitün-

tetve)

kapható

Lux Mihály

Muzeum-körut

7.,

diogua-üzletében 2 koronás, 3 kor. 80

fil-

léres és

Budapesten, IV. 9 kor. 40

ker..

filléres

palaczkokban.

é m I

j

*A*

m m

®zwim:\®.zmzmzm7-&z%~mzmz®zm

:

/fóf

Sesia annellata Z. Tomala Nándor.

Irta

Még czélja

:

nincsen

Sesiának

variábilis

miként

példányai.

az

Jelen

igen

sorok

tenyésztése körül szerzett

ezirányú

másrészt

ennek

keletkeznek

feltn módon eltér

elmondani a Sesia annellata

pasztalataimat, is

felderítve,

ta-

mások ügyeimét

vizsgálatokra

felhívni.

Minthogy a Sesia annellatat eddigelé csupán a Ballota nigra L. gyökerében

Jahresbericht

nem

esetleg tenyésztett eltérésekrl említést

az idén Ballota nigrabol eltérést

nem

mutatnak"

Sesiának hernyói

inas,

:

lölt

és

XIII,

tesznek,

semminem

nem

azt,

tartom kizártnak

a Ballota L.,

o.

nigrához közelálló

Teucrium Scordium

K.

1902)

minthogy

és

tenyésztett példányaim

Lamium maculatum Ez adna meg a jellemz

p.

Prekoda

szerzk (Prinz J. és des Wiener Entom. Ver. XI. 1900

találtak s az illet

jellemz hogy ennek a növényekben,

L.,

is

élhetnek.

eltérések, nevezetesen a külön névvel je-

aberratiók elfordulásának magyarázatát.

Hogy

a

különböz

tápláló

állanak egymáshoz, valamely

vannak, az az Euphorbia lucida

formis

var.

növények,

Kit.

nézve

gyökereben

él

hnngarica Tom. (Rovartani Lapok

tetében teljesen bebizom ítottnak látszik. szintén

még ha azok

lepkéire

Sesia-faj

igén

variábilis

faj,

melynek

A

Vili.

közel

is

befolyással

Sesia empi1901.)

tekin-

Sesia empiformis ugyanis

hernyója,

a

fent

említetten

más Euphorbia- faj ok gyökerében is található. Alig tévedek, ha nemcsak ennek a Sesia- fajnak számos faj változatát, hanem több, még el nem nevezett es nem is vizsgált eltérését is részben annak kívül,

az átalakító befolyásnak tulajdonítom, bia-fajok a

a

tápláló

melyet a különféle Euphor-

gyökerükben él hernyókra gyakorolnak, részben pedig növény többé vagy kevésbbé kedvez elhelyezésében

látom.

él

Ezt a felievest igazolni látszanak ez irányban Euphorbiakban Sesia-hernyókkal tett kísérleteim, a melyekre más alklommal

szándékozom

visszatérni.

A

következtetések pedig, melyeket

kintetben a Sesia annellata-ra nézve íRorartani l,a-ok», 1904. október hó.

levonok,

arra

e

te-

szolgálhatnak,

Nándor

Toinala

156

hogy a figyelmet ezen

eltérésének

Sesia

elfordulásara

esetleges

nézve a Ballota nigrához hasonló más növényekre tereljem.

Langerth mely

József

Sem

vizsgáltam, de eredménytelenül.

sem

Kelenföldi

feljegyzése

alapján,

pályaudvar

területén

annak gyökereit már évekkel ezeltt meg-

fogta Ballota nigrán, én

elforduló,

lepkész

budapesti

mostani

szerint Sesiánkat a

a pályaudvar közelében gyéren

a Svábhegyen, vagy a Rókus-, József- és Mátyás-

hegy lejtin gyjtött növényekben nem volt található a hernyó. Végre az idén, márcziusban és áprilisban sikerült néhány hernyóra akadnom oly növényekben, melyeket a Svábhegy deli lejtin s az elttük elterül dombokon, valamint a Kelenföld felé húzódó árkokmely az

ideje

(1873

Langerth

eddig terjedt

Azt hiszem,

ban szedegettem.

— 1878)

területe,

a kultúra folytonos terjedésével

óta,

úgy hogy ott a növény kiirtásával alighanem Sesiánk is csakhamar teljesen el fog tnni. A magasabb helyeken, növényekben, védett helyzetük déli lejtin lev p. o. a Svábhegy igen megváltozott,

daczára, csak igen ritkán akadt hernyó.

Ez

körülmény arra

a

indított,

hogy

a hernyót

Budafokon

nevezetesen Békásmegyeren és

nyíló sekély völgyekben és árkokban,

de

sík

keressem.

napos

csakis

területen,

a délnek-

Itt

helyeken,

csakugyan akadtam számos hernyóra, holott a fák árnyékában növényekben egyáltalában nem.

A

gyökerekben lev

diumában

voltak, a mi

hernyók

abban

leli

magyarázatát, hogy

röpülési ideje rendkívül hosszú ideig tart (június

fogva a petézés

A S.

lepke,

úgy

empiformis

láló

hol

is

elbb, hol utóbb épen

látszik

var.

stá-

lepkének

a

— augusztus)

s ennél-

meg

történik

úgy mint a Sesia stelidiformis és

huugartca, melyeken azt megfigyeltem, a táp-

növény szárára rakja

le

petéit.

a Ballota nigra szárát a hernyó

hosszúságban

legkülönbözbb

a fejldés

álló

kirágja.

Azt tapasztaltam ugyanis, hogy

felülrl

m.

lefelé,

A petébl kikel

hernyó

e.

10— 12

cm.

azonnal behatol

következ

a szárba, ezt azután a gyökérig kirágja, a hol kitelel s a

tavaszszal átalakulásáig tovább éldegél.

Hogy a

a

rnpsugár

tápláló érje

gyors fejldésére

hogy a márczius

és

növény kell

kedvez

befolyással lehet, és április

elhelyezése,

nedvességben azt

az a

igazolta

folyamán gyjtött

lönböz fokán lev hernyók után

azaz

részesüljön,

s

az

hogy állat

körülmény,

a fejldés igen kü-

május elejétl

június

végéig a

lepkék kivétel nélkül kikeltek a fogságban, kiváló gondozás mellett, vagyis hogy a

badban

a lepke

legkisebb hernyók fejldését alig kelt

volna

ki

is,

a melyek után sza-

július-augusztus eltt, rendkívül

Adatok Szerbia bogárfaunájához.

elmozdította

megfelel

a

nyert számos lepke elég

157

Az

tenyésztés.

igaz, hogy az ily úton minek oka részben abban

kicsiny volt, a

keresend, hogy az erszakolt küls befolyások hatása alatt a hernyóknak úgyszólván nem volt idejük arra, hogy megfelel táplálnagyságukat,

rendes

kozás folytán elérjék

vagyis

teljes

kifejldé-

süket.

Számos

Sesia-fajnál a szabad természetben

is

akad

jól

kifejlett

nagy példányok mellett akárhány igen apró példány, még pedig ugyanazon termhelyen. Ennek oka valószínleg a kell nedvesség és a tápláló anyag

még

Az elbb

ha

hiánya,

növénybe

igen fiatal

t.

i.

mert a gyjtött növények közt folytán

átültetés

alig

tengd

vagy

nem

számítva

kategóriába

tartozik,

példányok egy része,

említett kisebb

korai fejldésüket, bizonyára szintén

a melyek az

hernyó

a

került.

abba

a

volt több

gyönge

gyakran

tönkre

vagy beteges is, mennek, a mi a

bennük él hernyók pusztulását vonja maga után. Ennélfogva nem czélszer május eltt meggyjteni a hernyókat, illetleg a Ballota nigra, vagy az esetleges eltérések szempontjából, más rokon növények gyökereit. Mert ha netalán az illet növény tönkre

is

annyira

hernyó

meg}', mégis a kifejldött,

akkorra a legtöbb

hogy minden

baj

nélkül bábbá,

esetben

átalakulhat.

Adatok Szerbia bogáríaunájához. Csiki

Irta

Ern.

II.

Ophonus

puncticollis Payk.

O. maculicornis Duft. 0. pubescens Mull.

O. griseus Panz.

H

l

r

pa1u

s

—

—

—

B.,

R..

—

K.

SP.

distinguendus Duft.

H. smaragdinus Duft.

—

Vr.

R.

—

R.

SP.

Metabletus truncatellus L. -- R. Dro m u s lineáris Oliw — A*., P., SP., Cymindis humeralis Fourcr. - - R. í

Haliplus H.

ruficollis

Bidessus

laminatus Schall.

De Geer.

—

geminus

F.

P.

—

P.

—

P.

Vr.

már

majd lepkévé

Ern

Csiki

158

Hydroporus halensis F. — P. Agabus bipustulatus L — P. Leucoparyphus silphoides L. Tachyporus macropterus Steph.

-

T.

Gravh.

ruficollis

O

c y p

u

—

—

O. picipennis F.

1

i

o n

—

i

li c

u

St.

similis

Pa

e

—

Er.

ders

fuscipes Curt.

—

Ana.caena C erc

b

i

P.

-

—

P.

interruptus Steph.

papposus Muls.

granarius Er.

Limnichus D e m estes

—

— A".

~ -

a violacea L.

Drasterius

—

N.

-

N.

—

bimaculatus Rossi

Hypnoidus minutissimus Germ. — Traehys pumila Sinoxylon perforans Sehrnk. — s hole.i

i

F.

—

1

b

SP.

A

7 .

/'.

t

i

i

—

bipunctatus F.

U e o a planata L. R. Cryptoph a g u s acutangulus O

.Y.,

-

R.

Psammoecus 1

T.

1'.

111

C

P.

N.

Platycis minuta F. — R. Malthod.es guttifer Kiesw. i

P.

P.

—

Brahm.

—

P.

-

pygmaeus Strm. Frischi Kug.

i

D. undulatus

Necro b

N.

-

limbata F. var. ochracea Steph

u s

y o n

.SP.

R.

solutus Er.

Necrophorus mne

—

P.

N.,

Gravh.

cicindeloides Schall.

i

R.

sanguinicollis Steph.

litoralis

Stenus

—

R.

-

P.

L

SP.

R.

Er.

subtilis

s

P.

St.

K.

h u s concinnus Gravh.

t

Ph. lepidus Gravh.

St

R.

R.

0. ophthalmicus Scop. P h

R,

Vv.

—

similis F.

s

SP

-

—

r

u

s

bicolor F.

—

Gyllh.

-

T.

SP.

O. affinis Strm.

—

Corticaria

(Melanophthalma) transversalis Gyllh.

C.

(Corticarina) gibbnsa Herhst.

Typhaea D

SH.

i t

o

ma

fumata L

crenata Fabr.

— P. — R.

-

-

N.

—

P.

Adatok Szerbia bogárfaunájához.

Ortho ce

u

r

L as

—

clavicornis L.

s

Endomychus

159

Vr.

— R. — SP.

coccineus L.

a vigintiquatuorpunctata L.

i

L. vigintiquatuorpunctata L.

meridionalis Motsch.

ab.

vigintiquatuorpunctata L. ab. zonata Heyd.

L.

Scymnus

Goeze

subvillosus

Se.

frontalis:

Se.

frontalis

Fabr. var. quadripustulatus Herbst.

—

SP. rubromaculatus Goeze

Se.

—

Se. biguttatus Muls.

Chilocorus

Exochomus

—

—

A

H

i

SP

N.,

duodeoimpunetata

var.

L.

quatuordecimpunctata

(Propylaea)

pp o d a

ni

—

(Adonia

a

i

1

op h

i

1

u

L.

X. K.

-

Goeze

variegata

>

var.

N.

populneus Panz.

s

s

Anth

i

c

u

Mordellistena

Opatrum C

o

r

t

i

c e

s

—

—

Cryptocephalus 01.

Chrysomela

—

—

A'.

—

.V.,

SP.,

—

Chr. polita L.

—

—

— P.

A'.,

—

SP.

K.

—

A".,

P. P.,

SP.

SP.

Vr.

— —

Chr. cerealis L. var. mixta Suffr.

Chr. fastuosa L.

A.

aureolus Suffr.

haemoptera L

Chr. coerulans Scriba

SP.

A'.

A'.,

Chr. goettingensis L.

N.,

/'.

unifasciata Scop.

C. rubicunda Laich.

connexus

—

SP.

14-punctata Scop.

Coptocephala

Cr.

L.

—

castaneus F.

limbata F.

Crioceris

P.

micans Germ.

sabulosum

u

Donaeia

—

antherinus L.

s

leo-

Vr.

SP.

— N. H. (Olotelusj pruinosus Kiesw. — N. F ormico m u pedestris Rossi — N. Hy

var.

N.

- -

quatuordecimpustulata

—

Goeze

L.

R.

bipunctata L.

o

Vr.

N.

—

Thunbg.

flavipes

Coccinella i

,

.

—

H. (Thea) vigintiduopunctata L.

1

N

T

sedecimpunctata

pardina Wse.

d a

-

N.

Halyzia

A

N.

-

/'.

bipustulatus L.

Mieraspis L.

Motsch.

var. juniperi

P.

-

A\

N.

Fabr.

Apetzi Muls.

Se.

—

R..

SP.

Vr.

eonstellata

.

Ern

Csíki

1í;0

Plagiodera versicolora Laich. — P. Galeru cella luteola F. — N.. Vr., A d imonia tanaceti L. — R. Ser m y a halensis L. — P Crepidodera ferruginea Scop — P. E p t r x atropae Foudr. — R N., P. Chalcoides chloris Foudr. P. Hippuriphila Modeeri L. 1

i

i

-

-

Chaetocnema

—

Ch. concinna Marsh.

-

L.

Phyllotreta

—

Ph. atra F.

Aphthona apicalis

L.

curtus

N.

-

SP.

R.,

-- N.

Redtb.

vittula

Beck.

—

--

—

bimaculata Oliv.

L.

varia

i

t

A".

—

111.

—

SP.,

/'..

A

humeralis Steph. lineatus L.

sulcifrons

Cleonus Lixus

.

Vr.

A\,

—

Thunb.

y p

t

o

Schönh.

h y n

-

1

V.

—

—

h u

s

—

SP.

—

lapathi

Hopffgarteni Tourn.

Orchestes

quercus L.

O. avellanae Don.

0. stigma Genn.

SP.

P.

SP.

L.

-

Ceuthorrhynchus pleurostigma Limnobaris T-album L. — P. Sibinia

SP.

N.

-

punctatus F. c

SP.

/'.

imniitis Gyllh.

r r

/'.,

Vr.

brevipes Bris.

Phytonomus Cr

—

A..

-

-- N.,

nigrosuturatus Goeze

Larinus

'1

T

o n a flavescens Marsh.

S. .

T.

/'.

>liv.

S.

c:

SP.,

Vr.

P.

-

Spermophagus cardui Boh. Strophomorphus porcellus S

A*.,

R.

A'..

L.

/'.,

A'.,

—

obliteratus Rosh.

Hispella atra L. Laria luteicornis <

P.

cyparissiae Koch.

Ali.

Vr.

P.

Longitarsus L.

P.

.

—

Vr.

tamaricis Schrnk.

H. oleracea

A

Wse.

saliceti

SP.,

—

Ch. hortensis Fourcr.

Haiti ca

—

chlorophana Dutt.

Ch. semicoerulea Koch var.

— SP. — N.

—

—

SP.

AT.,

A'.

Marsh.

SP.

—

P

A

A

p

i

on

lepkék szaporodása.

—

N.

Vr.

—

hungaricum Desbr.

A.

—

atomarium Kirby

A. flavimanum Gyllh.

Vr.

A. urticarium Hbst. (vernale F.)

aeneum

A.

—

F.

—

P.

—

Germ.

N.

A.

flavipes Payk. — P. apricans Hbst. — Ao,

A.

minimum

A.

—

Hbst.

A. miniatum Germ.

iV.,

—

A. frumentarium L.

p

hódi us

—

0. furcatus F.

y

m

n o p

1

u

e

A a

r

u

s

purpuripennis

—

pilularius L.

K.

SP.

A. Aigner Lajos.

még

él

az

szaporítás

szerves lényre

legsürgetbb, elannyira, hogy

áll

lények

legfontosabb

A nemi

egyaránt.

az önfentartási

az egyént elég gyakran veszélybe dönti, és

s

—

Reitt.

R.

lepkék szaporodása.

ténykedése, minden

múlja

—

SP.

K.,

hogy a

tétel,

PV.

taurus L.

Irta

Az

P.

cribrarius Brul. var.

Onthophagus G

TV

P.

— P. —

A. pavidum Germ.

A

N., P.

- -

P.

A. seniculus Kirby A. elongatum

1G1

ösztön a

ösztönt

maga

is

felül

a nemzési

actus a legsúlyosabban hat a kedélyre.

Ámde latív

értéke,

az egyes organizmusokra

azaz

:

az a fok,

nem egyenl

melyben

a többi

a szaporítás re-

életfunctiókat

meg-

haladja és visszafojtja; annálinkább eszközli ezt, minél egyoldalúbb a

faj

adjon ratiók

abbeli érdeke, ;

s

nemzése

irányzata

hogy

egymáshoz hasonló

annál kevésbbé, minél mellett

még

i

vadékoknak

élénkebben nyilvánul

életet

az új gene-

az egyes egyénnek tökéletesedésre való

is.

Ennek

folytán

tulajdonképeni

kimondható,

tökéletesedés

hogy

a lepkéknél,

csupán az

melyeknél a

alkalmazkodás

lehetséges, a szaporítás, a többi életjelenséggel

irányában

szemben, határtalan

fölényt gyakorol.

Ámde

a

lepkéknél ingadozik

szaporítás a többi életfunctiót

az

az

visszafojtja.

intensivitás,

A

melylyel a

legrégibb lepkéknél a

A. Aig< er Lajos

162

nemzési actus a tökéletes rovar egész életét kitölti, holott a származásra nézve legfiatalabb lepkefajoknál sokkal csekélyebb a szerepe. A Cossidák, Hepialidák és számos Microlepidoptera (a legrégibb lepkék) egész

imago-életét

szaporítási actus foglalja

a

nek megtörténte után nyomban elhullnak

;

el,

a mely-

holott a legfiatalabb ala-

koknál a játéknak és táplálkozásnak nagy mellékszerep jut, ilyenek Európában az Apatuiák, melyek hímjei olykor hetekig röpködnek, míg a nstények megjelennek, és még akkor is csal-: néhány nappali

órát fordítanak

párzásra,

a

és

nstények

a

szintúgy

pete

a

lerakására.

Azon lepkék közül, melyek mihelyt kifejldtek, azonnal a látnak', els helyen állnak a Psychidák, Sesiidák és számos Bombycida. Ezek egyik részénél az élet tartama igen rövidre van

párzáshoz

kimerve és táplálkozásuk

csenevész

szajszervek

a

voltánál fogva

elbb párzó képes mint a hím, még szárnyainak teljes kifejldését sem kell megvárnia. Sót néha a hímek összegylnek oly helyen, hol nstény megjelenése

ki

van zárva. A nstény természetesen

melynek vonzó hatását a bábhüvelyen át is megérzik'. azok a megfigyelések, melyekbl arra

várható, a

Ezzel szemben állnak lehet következtetni,

ho^y számos

közvetlenül a kikelés után

lepkefaj

még nem hajlandó a párzásra. Megfigyelték, hogy több napi est követ szép idben számos újonan kikelt Papilionida és Pierida jelent meg a virágokon a nélkül, hogy fajtársaikra ügyet vetettek volna, és csak harmad nap kezdtek' meg a párosodási, mintha az allatok erre nézve elbb táplálkozás, utján ert gyjtöttek volna. Úgyszintén a Papilionidáknál,

melyek párzási hajlamukat az úgynevezett nász-

röpülés (lakodalmi röpülés)

által

ködött.

A Sphingidák

csillapították,

illet

faj

már némi

ideig röp-

csak azután párosodnak, miután éhségüket

is

csak

es

sajátságos lebegést

azt a

jelzik,

csak akkor lehet észrevenni, ha az

éjnek

az

késbbi órájában, mint

mikor

a

virágok körül láthatjuk ket.

A

kitelel lepkék párzására

Sokáig azt

hitték,

petét csak tavaszkor nézettel

szemben

rakja

július

végén újonnan

körül röpköd és

le.

mindinkább

kitelel nappali lepkék csak

hogy

nézve szétágazók a

hogy ezek szkor párosodnak,

nem

Ezzel a

nstény

a

kevés valószínséggel bíró

érvényesül az

a vélemény,

hogy

tavaszkor párosodnak. Megfigyelték kikelt

ügyel

vélemények.

de a

a

pl..,

Rhodocera Bhamni csak a virágok a Pieridákra, mely

sem nstényére, sem

utóbbiakat tavaszkor, tévedésbl oly nagy makacssággal üldöz. Már-

cziusban tényeknél,

pedig a hímek

annyival korábban

hogy szomjúságukat már

jelennek

csillapíthatták,

meg

a

ns-

midn emezek

A

lepkék szaporodása.

163

elkerülnek. A Vanessáknál ez a jelenség kevésbbé van kifejldve,

st

ezeknek szkor való párosodását ismételten megfigyelték.

hogy az

azt hinném,

adnak;

mert

az.

hónapig magánál

il\

hogy

Magam nem

esetek kivételesek és ivadéknak életet

nstény megtermékenyített

a

egészen

tartsa,

petét

6—7

természetellenes volna, hiszen a

lerakása minden rovarnál. nagyobb része szkor nem párosodik a mennyiben hvös sszel a lepkék hamar elrejtznek a tavaszra és a párosodást melegebb napokra halasztják, a

párosodást

közvetlenül

követi a

valószínbb, hogy

Sokkal

ez

pete

állatok

;

—

—

midn

ivadékaik megélhetése biztosítva van.

A párosodás végzésére

a lepke

különféle

és

testi

értelmi tu-

lajdonsággal van felruházva, a melyek az egyes fajoknál különféle-

képen vannak kifejldve és minden

faj

életmódjának teljesen meg-

A Psychidák nstényei pl., melyek imago alakjukban helyváltoztatásra nem képesek, s ennélfogva a keres hímeknek elejébe sem mehetnek, erre nézve jó eleve, még hernyó alakjukban gonfelelnek.

doskodnak, a mennyiben zsákjukat oly helyen ersítik meg, a hol a hímek

könnyen megtalálhatják,

zódásnál lehetleg a két

rejtett

nem mintegy

Vanessák hegyek

helyhez ersítik. Gyakran tapasztalni, hogy ad egymásnak,

találkát

tetején.

A Perigrapha

portban találtam a földön ülve

nstény

a mi valószínbb,

Számos

holott ezek zsákjukat az elbábo-

így a Papilionidák és

egy ízben

cinctát

cso-

nyilván nstényért versengtek, vagy

:

kikelését várták.

lepkénél, kivált a Bombycidáknál, a szaglási érzék oly

nstény nagy

rendkívül éles, hogy a

távolságról

a hímeket. Oly Bombycidák, melyek kizárólag az

mosan röpülnek be

a

városba

s

oly

magához vonzza erdt lakják, szá-

gylnek össze

eltt

ablak

a

mely mögött nstényt tenyésztettek. így fogtam Budapest kell közepében lev lakásomban az Ocneria dispar hímjeit, melyek nálam kikelt faj

nstényt legalább

hímjei tömegesen

félórányira megérezték.

rohannak

oly hely

felé,

Némely Hepialida fszálra

a hol

mászik a nstény, melyért valóságos küzdelmet fejtenek ben egyik a másikat akadályozza

Más

fajok,

mint

pl.

a

számos

ki,

fel-

a mely-

párosodásban. nappali

Catocalák és

lepke, a

szemben bízik, és hozzá hasonló lepkét nsténye gyanánt véve üldözbe, míg annak faja és neme iránt tisztában nincsen. Az Argynnis Aglaja hímjei ágakon, bokrokon ülve lesik az arra röpül nstényeket, és vak sietséggel esnek utána minden mellettük' elvonuló rovarnak, még Libellákat, a Sphingidák egy része úgylátszik inkább a

Tabanidákat,

st néha apróbb

Macroglossa

bombyliformis

bogárkákat

és fuciformis

is

zbe

hímjei

vesznek.

olykor

A

szinté

A. Aigner Lajos

11)4

készülnek

nsténynyel

másfajbeli

a

párosodni,

percznyi megközelítés után visszavonultak.

de

alig

másod-

humánum

Errare

est

!

A párosodás tartama és intensivitása a fajok szerint igen különböz. A nappali lepkék, veszély közelgésével rendesen azonnal szétválnak, de van rá eset, hogy még a halálban is együtt maradnak egy szerelmes Satyrus Dryas-puw így gyjteményemben Némely Saturniidát semmiféle kínzással sem lehet a megkezdett ;

párosodás

félbeszakítására

st

Zygaenánál,

Ugyanazt

bírni.

az Eupithecia oblongata-nö\

tapasztaltam is.

A

számos

párosodás olykor

st

csak másodperczekig, sokszor azonban 24 óráig,

tovább

is

el-

tart.

Míg az

éjjeli

st

szabály,

lepkéknél, különösen a Bombycidáknál, rendesen

magának

a hím választ

nstényt,

addig

nem

nappaliaknai

ez a

egyes Omithoptera és Hesiia- faj oknál a nstény veszi

zbe

mennyiben a hímet veszi s ugyanezt is. De választás és versengés közt különbség teend. Argynuis Papkia-nk\ pl. a hím a kér; keresi

át az activ szerepet, a

tapasztaltam a Colias Hyale-nk\

fel

a nstényt, a

nstény

melyet azután sebesen

a választó rész, és a

kedvez, mely a kell perezben közeleg sítja,

hogy

a nászröpülést

körben körülröp'ül

de a

;

versenyz hímek közül csak annak hajlandóságát azzal tanú-

;

elfogadja, a melynél a szerelmespár leg-

A nászröpülés azonban nem látni pl. a Alelitaeáknál, hogy a

inkább csak fels szárnyait lebegteti.

szokás

általános

virágon

elég

;

ül nstény pedig

potrohát

gyakran

a hím közeledtével szárnyát jobban kiterjeszti,

lebegteti,

illetleg

és a hímet ott

fel-felbillentgeti,

nyomban magához is bocsátja. Az itt említett viszonyok normális parosodásokra vonatkoznak, még ha egyes esetekben némi sajátságot is feltüntetnek, s a rovaroknál általános szabály is, hogy hím és nstény csak egyszer páminek

rosodnak,

nstény pedig

mint a biandria tudjuk, hogy

a

lát.

csakhamar

hím

megtörténte után a

petézéshez

a

Ámde

sem ritka. Minthogy nsténynek egyszeri

kimúlik, a

a lepkéknél a bigámia tenyésztési

párosítása

az

úgy után

kísérletek

összes peték

megtermékenyítésére elegend, ennélfogva a biandriát abnormítasnak tekinthetjük, és nevezetes,

hogy a többhímség

generatión át a fogságban

tartott,

esetei

meghonosítóit

kivált a

sok

selyem szövknél

fordulnak el.

Ebbl nem

a kétségkívül helyes

az következik, hogy a

némely többször

állatoknál is

a

feltevésbl

bigámia

is

nstény csak egyszer

párosodik. S ezt

azonban egyáltalában Tudjuk, hogy

rendellenes.

normálisnak

közösül, holott

kell

a

hím

tekintenünk minden

-

A oly esetben, a

midn

nstények

a

16">

lepkék szaporodása

számát

fölös

megállapíthatjuk,

vagy megfigyelhetjük, hogy a hím, nem nagyobb száma mellett különös veszedelemnek kiteszi magát.

Egy hímnek többször való párosodását nináknál, az Aglia tau., Endromis versicolora nál

kivált pedig az

is,

a nálunk és a

háromszor

kora tavaszszal jelenik meg, a

is

;

megtörténik,

abból

tnik

ki,

megfigyelték,

a fajra nézve tehát

szonnal járhat, ha egy hím többet helyettesíthet leg

is

Mind a négy faj a szép id, milyent röpülé-

párosodott.

midn

sükhez igényelnek, igen bizonytalan

honos Satui

Drepana binaria-

Asteroscopus nubeculosns-né\

mely utóbbinak hímje

is,

hogy

;

és

csak ha-

hogy ez tény-

Drepanulida-nstény,

két

melylyel ugyanaz a hím párosodott, termékeny petét rakott. Ismételten megfigyelték

a

Psychidáknál

bigamiát a

ezek meleg idben, junius-juliusban röpülnek.

nem

lehet érvényes, de

ebben az

túlsúlya ilyen kiegyenlítésre

duló

szzen nemzés

összes nstényeknek

sem

is

esetben

kényszerít

;

által

Itt

a fent

nstények

habár

említett

ok

rendkívüli

már

a mellett bizonyít,

egy-egy hím

a

is,

a gyakrabban elforhogy a Psychidáknál az

való

megtermékenyítése

fel

tété eztetik.

Egy s ugyanazon párnak ismételt közösülése minden körülmények közt abnormisnak tekinthet. Az ily esetek azonban alighanem rendkívül ritkák es csak akkor bírnának jelentséggel, ha az els és második közösülés közt megtermékenyített peték lerakattak.

Megjegyzend, hogy

ily

esetben a második párosodás köz-

ben mindkét állatnak halála bekövetkezett. Megfigyelték, hogy hímlepke holt nsténynyel

is

közösült. Erre

vonatkozólag megjegyzend, hogy az Aglossa pinguinalis potroha, miután a

tortól elszakadt,

sasággal és nagy számban.

még petét rakott, még pedig nagy gyorHa már most ily szívós tevékenység

potroh megtermékenyíttetnék, terméketlen pete helyett számos

élet-

képes hernyó eredményeztetnék.

lepkefaj

is már több ízben ügyeltek meg, vahogy az ugyanúgy jön létre, mint némely különböz {Seitz keresztezése, melyrl más alkalommal lesz szó.

nyomán

)

Közösülést inter mares lamint azt

is,

W

Ern

Csíki

166

Magyarország Cerambycidái. Irta

Ern.

Csíki

XIV. 57.

Thoms.

nem: INeocl.ytiits (

Rhopalomerus Chevr.

>

eltör elüls és hátsó

Barnás-vörös, az

czombok bels

fedk korongja és a A szárnyfedkön négy

széle,

a

szárny-

oldala sötétebb barna.

els

harántcsík (az

elül a

tövükön

küls oldallemeze sárga A szárnyfedk küls csúcsszöglete éles szöget képez. Hossza 8—14 mm. -- Hazája Észak-Amea magyar importálták rika. Fiúméba és Triestbe fával VIII. Fiume, tengerparton új hazát talált. Termhelyei van) és a mellközép és mellvég

szrökkel

fedett.

;

:

Buecari,

(acuminatus

Portoré.

58.

nem:

Germ.,

aspericollis

F.,

ambulator Sturm.)

1

Anaglyptus

erythrocephalus

Oliv.

Muils.

A szárnyfedk küls csucsszögFte hosszú, hegyes tüskével végzdik. Fekete, a csapok részben, a czombok töve, A szárnya lábszárak vége és a lábfejízek vörösbarnák.

fedkön szürkés-fehér szrök

által

képezett

lunk es pedig egy a varrattól hatni és

csíkokat talá-

kifelé irányult

íves

egy széles harántcsíkot a középen, melynek elüls széle az íves csíkkal párhuzamosan fut, a csúcs, továbbá 14 a szárnyfedk töve és oldalszéle elül szrös. Hossza 9 csíkot,

—

mm.

Elfordul

Dél-Európában,

cziában.

A szárnyfedk-

-

csúcson

a

csúcsszögletek kerekítettek. fele

vörösbarna,

nálunk

a

lábfej

-

Dalmá-

csak !•

gibbosus Fabr. a

küb

Fekete, a szárnyfedk

elüls

ferdén

lemetszettek,

sárgás-vörös.

A

paizsocska,

a

srn

szárnyfedk csúcsa es három harántcsík ezeken fehér szrökkel fedettek. A szárnyfedk barom csíkja közül az els félköralakú és a varrattól az oldalszélig terjed, a második a varrattól ferdén hátrafelé halad a szárnyfedk közepéig, a harmadik eleinte a varrat mellett, azután egyenesen a szárnyfedkön keresztül és a közepükön túl Közép-Euróhátrafelé irányul. - - Hossza 9 — 14 mm.

—

pában honos, nálunk nem

ritka,

(quadricolor Scop.) 2.

'

mysticus Linn.

Magyarország Cerambycidái

L67

Változata: Némelykor felük

nem

feketék

A szárnyfedk törzsalaké. A

mint a

zata olyan,

saságában

egyszín

szárnyfedk

a

vörösbarna).

nem

nálunk

található,

(elüls

fehér mustrá-

törzsalak tár-

(monachus

ritka

DTorre, albofascíaius De Geer, rusticus Scop., ratus Gmel.)

._.

...

* 2.

1.

— %

—

alcsalád

:

L a

m

i

i

n a e.

nélkül

...

...

...

Az elüls csípk ízvápája Az elüls csípk ízvápája

...

._.

A szárnyfedk nak

—

...

_.

...

3

...

G.

...

4.

Monochammus.

65.

...

összenttek, szárnyak hiányza-

...

...

a

...

'2.

iö.

hátul nyitott, a mellvég hosszú,

a varraton

...

A szárnyfedk

...

hátul zárt, a mellvég rövid

a második csápíz hosszabb az elsnél. 4.

kulcsa.

Az eltör két oldalán tüskével ... ... ._. ... ... ... Az eltör két oldalán tüske nélkül, legfeljebb apró dudorral Az els csápíz vastag, a csúcsán oldalt élesen határolt ... mezcskével .. ... ... __. __. ... ._. ... Az els csápíz rendes, a csúcsa mellett élesen határolt

mezcske 3.

*

nemek meghatározó

A

litte-

var. hieroglyphicus Herbst.

...

...

varraton

...

...

nem nttek

...

...

...

—

5.

szárnyak

össze,

kifejlditek, az els csápíz olyan hosszú, mint a harmadik 5.

íz

...

A csápok

mint a harmadik

—

...

...

...

a testnél

...

rövidebbek,

íz

...

...

...

...

...

._.

...

...

62. DorcatypíJS.

6.

A csápok kissé (?) vagy jóval hosszabbak (£) a az els csápíz sokkal rövidebb a harmadiknál A csápok elálló szrök nélkül ... ... ... ...

7.

A csápok elálló szrökkel Az elüls csípk ízvápája

—

fedettek oldalt

ható a sarkantyú (trochantinus),

szárnyak hiányzanak

—

...

nyitott,

a

64. Lamia.

els ízük hosszabb,

az

...

a

...

testnél,

63. Morimus. ...

...

7.

__.

...

10.

nyílásban

lát-

czombok egyszerek, ...

8.

Az elüls csípk ízvápája oldalt majdnem teljesen zárt, a csípk sarkantyúja nem látható a czombok bunkószerek, szárnyak vannak ... ... ... ... ... ... ... .... ...

9.

...

...

...

...

...

...

...

;

8.

A

fejpaizs elül a

—

A

fejpaizs elül

9.

Az eltörn csápok a

közepén elrehúzott

egyenesen lemetszett

többnyire

testnél sokkal

...

...

...

négy kisebb szrös

hosszabbak

—

...

60. Dorcadium-

61. Neodorcadium

dudorkával, a 67. Acanthocinus.

16S

Csiki

—

Az eltörn nincsenek szrös dudorkák, nél csak kissé

10.

— 11.

Ern

hosszabbak

...

_.

csapok a

a

...

...

rest-

H8.

...

Liopus.

Az elüls csípk ízvápája oldalt nyitott, mély nyilassal, a csípk egymással nem érintkeznek. ... ... 69. Hoplosia. Az elüls csípk ízvápája oldalt csukott ... ___ ... ... 11. Az elüls csípk érintkeznek, egymás mellett íekvk. az eltör oldalán lev tüske a közepe mögött van elhelyezve és kissé hátrafelé irányul:. A csapok egyszínek. 70. Exocentrus.

-

Az elüls csípk nem a

A mellvég

A mellvég hosszú,

a

...

._.

Parmena

59.

._.

középs csípk közelebb fekszenek ...

.__

....

...

rövidebb a negyedik íznél

...

...

.

fedett

...

__.

__

Az eltör hosszabb mint

—

A

széles, a

felületén nincsenek

test

...

...

?l.

szemek durván

felálló

szrök

és

— l.

A karmok egyszerek ... ... ... ___ A karmok kettéhasítottak vagy hegyesen Az els lettel.

— 1

7

— 18.

14.

Pogonochaerus. reczézettek.

szrcsomók. Deropiia.

72. 15.

13.

66. Acanthoderes.

A mellközép hatrafele hegyesed. Az els csapíz egyszer a csúcson nem megvastagodott ... ... ... .._ ... Az eltör szélesebb, mint hosszú, a szemek finoman reczezettek. A test felülete elálló szrökkel és szrcsomókkal ....

14

12.

a

A mellközép hátrafele kiszélesedik, az els csápíz a vége felé bunkószeren megvastagodott. A lábfej els ize másfélszer oly hosszú, mint a második. A csapok harmadik ize

—

...

__

középs csípk közelebb fekszenek

rövid, a

az elüls csípkhöz, mint a hátsókhoz 13.

irányult,

gyrzöttek

hátsó csípkhöz, mint az elülskhöz -

oldaltüskéje

es kissé egyenesen kifelé

a csápízek feketék és fehéien 12.

az eltör

érintkeznek,

középen elhelyezett

...

...

.

fogazuttak.

.„

16.

...

21.

csápíz vastag, a csúcsán kis élesen határolt felü-

A

csápok

ízbl állanak

11

...

...

73.

Haplocnemia.

Az els csápíz csúcsán határolt felület nélkül... ... ... A csapok 12 ízbl állanak a mellvég küls oldallemezének

17.

;

oldalai

A A

párvonalasak

...

csápok 11 ízbl állók csápok

...

...

...

...

...

___

18.

...

...

...

__.

...

._.

19.

nem szrösek, egyes

tethetk meg.

ezombok

... ...

Az

alig érik

állat el

az

teste

ízeik

nehezen

különböz-

nagyon nyúlánk,

els haslemez hátsó

hátsó

a

szélét.

74

Calamobius.

Magyarország Cerambyddái.

A csápok szrösek, hosszúkás,

teste

L9.

ízeik

élesen

A

szemek

A szárnyfedk

20.

szerek...

keskenyedk

A

is

a

...

...

...

...

__.

._.

küls ...

...

oldal-

egy-

77

A karmok

a csúcson kikanyarítottak.

20

„__

A karmok ._.

.

Anaesthetis.

7(>

___

mellvég

csúcson kerekítettek.

a

._.

A szárnyfedk

...

._

finoman reczézettek.

lemezei hátrafelé

-

állat

legalább

elérik

második haslemez hátsó szélér. ___ ___ ... 75. Agapanthia. A szemek durván reczézettek. A fekete csápok els íze sokkal rövidebb a másodiknál.

-

Az

elkülönítettek.

czombok

hátsó

a

169

Saperda. tövén

tompaszög kiszögelés van. ... ... __„ ... 78. Menesia. A karmok tövén egy kis hegyes fogacska van, a szemek egészen osztottak. Az eltör a tövén befüzdött. a szárnyfedk párhuzamus szélüek.... ... ... __. ... 71). Tetrops. — A karmok kettéhasítottak, azaz legalább a középig ér fogacskával. A szemek többnyire nem osztottak. ... ... 22. 22. A potroh olyan hosszú mint a fej és a mell együttvéve, a hátsó czombok a harmadik vagy negyedik haslemez

21.

hátsó széléig érnek. -

A

potroh

hátsó

...

hosszabb

czombok

___

mint a

___

...

A csápok vékonyak, kerekítettek,

kissé a

—

...

...

A szárnyfedk

28.

...

karmok fogacskája ...

...

80.

...

Stenostola.

a

foltosán ...

...

szrösek. ...

...

A

...

...

...

...

...

24.

fels álkapcsok hegye

...

....

...

...

81. Pilemia.

(nem foltokban) szrösek. A fels állkapcsok hegye egyszer vagy kétfogú H2. Phytoecia59.

I.

__.

83. Oberea. csúcson egyenként

a

párvonalasak, a

a hegyükig ér

A szárnyfedk kétfogú

-

...

szárnyfedk a csúcson lemetszettek, többé-kevésbbé keskenyedk, a karmok fogacs-

majdnem

kája 24.

szárnyfedk

terjed

túl

A csápok ersebbek, hátrafelé

a

oldalaik

középen

...

érnek a második haslemez hátsó szé-

alig

lén túl

23

...

a mell együttvéve, a

és

fej

A

test

kül.

egyenletesen

nem

felületén és a

:

IJ

armena

csapokon hosszú

Barna vagy vörösbarna,

molyhos szrözettél

Lati*.

fedett.

a

fej

elálló

és

az

A szárnyfedk

szrözet eltör

nél-

sárga

erteljesen pon-

pontok különösen a szárnyfedi; tövén nagyok, gödörszerek. A szárnyfedk közepén egy zegzugos szétozottak, a

les

sötét-barna

molyhos

hátul keskeny sárga

harántcsíkkal,

szín szrökbl

álló

melyet csík

elül

és

szegélyez.

Csiki

17ii

Hossza duló

Plavisevicza Vil

— 2.

—

5—9 mm.

aiakja

elég ritka ;

Ervö

Közép-Európai

faj,

nálunk elfor-

termhelyei

VI.

Herkulesfürd,

;

:

Fiume, Carlopago. (balteata

VIII.

var

balteus Linn

1.

___

)

F.,

fasciata

unifasciata Rossi

A test felületét és a csápokat hosszú elálló szrözet fedi. Az eltör finoman pontozott és úgy mint a fej elálló szBarna, szürke

rökkel szétszórtan fedett.

szrökkel

2

fedett,

eltörn három srbben molyhos folttal, a szárnyfedk széles barna harántcsikját két hullámos keskeny Eddig ssak fehér csík szegélyezi. Hossza 5 -9 mm.

az

—

Dalmácziából ismeretes....

Az eltör erteljesen

—

...

...

...

bicincta Küst.

2.

mélyen pontozott és úgy mint a fej felálló szrökkel srn fedett. Barna vagy vörösbarna, a szrök vékonyak, a szárnyfedk szürke molyhos szrözete egész felületükön egyenletesen eloszlott. Hossza 5 — 10

—

mm.

és

Elfordul Dalmácziában. pubescens Dalm. var

3.

hirsula Küst.

Uj Anophthalmus Magyarországból.

Anophthalmus Sziládyi

Ern.

Csiki

Irta

n.

sp.

s e d d f e Friv. s m a convexis, temporibusminus nre,

An. paroeco

i

i 1

s,

i

i

r

f

t

r

c a

:

t

i

m s p a p o r u m maxillarium e bus u tenuioribus, prothorace m n u s longi o 1

1

i

t

1

i

i

tioreque,

u

an g

1 i

p o

s

s

t

i

c

i

s

ac u

t

i

s

e

t

c

p

u

a n

e n n

t

e

f

1

angusto hene reflexo, e margine a t e r a non rotundatis, humeralibus angulis rum 1

1

Habitat in antro

Hungáriáé Z. in

is

..Pilis"

(3

e

x

i

s,

y

t r

-

sed

mm.

nominato prope urbem

Nagyenyed

Speciem novam in honorem detectoris Dr ls denominavi. Specimina duo typica per donationem

Nationali Hungarici asservantur.

Fényl nélkül

Long.

s

orientális.

Szilády Museo

1

i

obtuse-angulatis.

i

angus-

re r

d u o-

s

i

mi-

e

t

i

1

sargas barna.

hosszabb

mezcske van

;

Feje keskenyebb

az eltornál

;

a

szem

és a fels állkapcsok

helyén

egy kis határolt

a homlokbarázdák teljesek, elül mélyebbek.

A

csá-

171

Különfélék.

pok a testhossza tör

els ötödében

elüls szögletek

alig

ol-

az

középvonal

fedk

tojásalakúak,

letek

tompaszögek.

madik

közterecskebe

megfelelen végzd

felfedezje

tanár

fedezte

neveztem

tiszteletére

Múzeumnak

M. Nemzeti

typikus példányokat a

har-

mm.

nagyenyedi kollégiumi

faji

új

A

k.

pont van, három

visel nagy

sörtét

Szi-

barlangban Nagyenyed mellett, a hol

Pilisi

di\,

példányban. Az

láthatóan

jól

a csúcson visszakanyarodik és körül-

három

;

és az

szárny-

kerekítettek, a vállszög-

sekély, de az oldalszélig

pedig az oldalszél mellett. Hossza 6

lady Zoltán

A

rovátkák pontozottak, az els

oldalaik' ívesek, a

rovátka irányának

Elfordul a

bemélyedések

a tövi

éles,

csúcson egyenként

a

Az els barázda

az ötödik

belül

1

:

hosszirányban finoman rovátkolt.

négy rovátka mély, a többi pontozottak.

Az el-

felhajló hátsó szögletek eltt öblösek,

(l"25

elrenyúlok, kerekítettek, az oldalpárkány kes-

mélyedés

elüls íves

mm.

mm.),

szélesebb mint hosszú

hosszanti

keny, a

csápíz felényinél

az egyes csápízek vékonyak.

íz,

hegyes és

dalai ívesek, a

a harmadik

hosszabbak,

felénél

hosszabb mint a második

fel

el,

két ki

a

szíves áten-

volt

gedni.

Az

legközelebb

faj

új

azonban a következkben

domború,

fels

a

ter el

állkapcsi

az

áll :

paíoecus

.4//.

Friv.-hoz, attól

Feje kisebb, a halánték kevésbbé két íze sokkal

tapogatók utolsó

véko

nyabb, a csápok vékonyabbak, az eltör hosszúkásabb, hátsó szögletei

hegyesek és

szárnyfedk

a

felhajlott,

felhajlottak, az oldalpárkány

vállszöglete

nem

keskeny, de ersen

kerekített,

hanem tompa-

szög.

Különfélék. Az

Darazsak mint a telefonkábel rongálói 44.

kötetének

Company melyben

füzetében

'',.

hogy

irja,

Miután

tüntettek

t-i'-l

I

ra/ iák

munl \\/.<-v.

..

illustratíót

i

n

:

I

sven

..Electrical

Japán

tartalmazó

sok

mintha azokat seréttel átltték

közli,

s

a

helyt

volna.

kábelek belsejébe hatolt

zavarokat idézett el, a telefon

jutalmat

azután

World"

Telephoné

czikkét

kábelrészek

ellátott

:en reparálható

korona

&

és földfeletti telefon vezetékeket

földalatti

fel

Chtna

likacsokon átszivárgott

.i

•

50

a

„The

ólomburkolattal

is

•

:ii

lal

több

of Shanghai" azl

a

kisült,

ki, a kár okának felhogy eme likacsokat a da-

tzött

(a.

darazsak

július

és

augusztus

havában röpülnek és

172

Különfélék.

körülmények

rendes

kemény falát bambusz nem

el

dultak

kábelek

társulat

a

szóban forgó

Oly helyeken, hol

petéiket.

le

közelében,

sem

a darazsak

ott

for-

helyen épen maradtak

ily

további

a

él bambusznád

lév

közelben

a

abba rakják

a kábelek

volt

s a

A hogy

között

átfúrva,

formán

sérüléseknek oly

kijavításuk után

kábeleket,

vette

elejét,

valami olajkeve-

rékbe mártott csepfélével beburkoltatta, melynek „lágy felületébe" a darazsak többe

vagyis a

falához,

Eddig

az

nem

rakták

kemény

mert a bambusz

petéiket,

le

kemény

kábel burkolat átfúrásához voltak szokva.

„Electrical

World"

A

czikke.

tanulságul

mellé

nyomatott photographiai felvételekbl azonban látható, hogy az helyeken

likacsok oly

lített

em

fordulnak el, hol a kábel ólomburko-

mar elbb valami küls sérülést szenvedett. Valószín hogy a burkolat eme serült részein már voltak apró likacsok

nyilván

lata

tehár,

vagy repedések, melyekbe az illet darázs petéit lerakta és melyeket anyag könnyebb elhelyezése véget kitágított, arra mutat

a tápláló

hogy mindezen helyeken, ahol a kábel ólomburkolatán likacsok

az.

találhatók, ott mindenütt

nagyobb horzsolások és benyomások

lát-

hatók.

Annyi bizonyos, hogy a kábel

nem

sára

rakná

le

alkalmas,

a

és

a 2

petéit

—3

anyaga

az álczák táplálkozá-

nem valószín, hogy a darázs e végett mm. vastag ólomburkolat alá, mert ama

kemény bambusznádat keresztül fúrja, arra utalná, hogy petéit mindig valami kemény anyagba rakja le. Arról nem szól az .,E. \V" czikke, hogy a sérült kábelekben alczákat találtak-e vagy sem és milyen darázsfajról van szó

szokása, hogy a

;

ennélfogva csak gyanítani lehet, hogy valamely Odynerus-, Eumenes-, Discoelius- vagy

tápanyagot

hordják be. Ez azon anyaga,

latió

a

melyek a

már meg lév

üregekbe

Pterochilus-genusbeli fajról

az általuk

mint

elkészített vagy

oknál

fogva

is

nem

emiitettem,

lehet szó,

valószín,

mert a kábel

szolgálhat a

kifejld

izo-

álczák

táplálékául.

Az

említett

angol

„Poly technikai Szemle"

„Denevér mint

is

telefon kábel

nevét a denevér nevének észre, stb.

.

.

midn .,

mert a

közleményt

közleményét

25. szám), de

rongáló",

olvastál-:

s a

vagyis

hibát

átvette

a

magyar

azon ez mmel, hogy itt

a

darázs angol

meg akkor sem

vettek

hogy ezen „rovarok" ellen úgy védekeztek ..áenevérek" puha anyagba nem rakják tojásaikat.

említik',

Hasonló hibát követett a

folyóirat '11)04.

tálalta

el fel

„Az Ujsag" czim olvasóinak

azzal

denevérek' helyett szúnyogokat szerepeltet

1

hírlap,

a

mely ugyanez:

különbséggel,

hogy

Toniala Nándor.

173

Különfélék.

A

kába.

környékén a

Svájczban, Schaffhausen

Halálos darázsszúrás.

minap megfúlt egy

kinek borivás közben darázs jutott a tor-

férfi,

szúrása következtében keletkezett daganat

halált a darázs

néhány évvel ezeltt Dél-Németországban, Hersbruckban. Itt méhkaptár kiürítésekor egy gyermeknek a kivett lépnek egy darabját adták. Ebben egy méh volt és midn a gyermek a lépbe harapott, a méh a nyelve tövébe szúrt, a minek folytán annyira megdagadt a nyelve, hogy a gyerHasonló eset

okozta.

történt

egy

mek

Még

megfúlt.

A

méhnek

darázsnak és

a holt

okozhat, amennyiben ha

megnyomják

a fulánkja

bajt

is

a potrohot, a fulánk kitódul.

darázs szúrása ellen állítólag a leggyorsabban és legbiztosabban

ható szer a frissen felvágott vöröshagyma nedve, a mely nemcsak a fájdalmat azonnal teljesen megszünteti, is

veszi.

elejét

vének a méh szúrása

ellen

a daganatnak

A

is.

Pinczékben élö bogarak.

Penecke

rosán keresztül folyó és beboltozott kanálisát.

hanem még

Valószínleg ugyanaz a hatása van a hagyma ned-

A gyjtött

patak

bogárfajok szama

(

A.

L.

Graz vá-

átvizsgálta a

Kroisbach)

alagutszer

nagy,

ami annak

nem

volt

hogy nem régen azeltt kitisztították a kanálist. A gyjtött fajok részben olyanok voltak, melyek nevezett patak rendes B. decoratum parti faunáját képezik {Bembidium ustulatum L.. Duft., Platynus ruficornis Goeze és Lesteva longelytrata Goeze), tulajdonítható,

részben pedig a világosságot kerül, a város pinczéiben (Atheta spelaea Et\, Quedius mesomelinus Marsh.,

is

él")

fajok

Mycetaea hívta

Cryptophagus pilosus Gyllh., Cr. cellaris Scop. es Cr. subfunmtus), száraz patkány tetemeken Sciodrepj Watsoni Sp., Szorgalmasan kutatOmosita colon L. és 0. depressa L. éltek. Marsh.,

—

pincze faunáját

ták a grazi bogarászok városuk

üvegeket helyeztek lepénynvel öntötték

melyek fenekét rothadó

ki.

F.,

Qu mesomelinus .

Mycetaea hirta Marsh., Scop..

mundi

Dej.

Régi pinczékben

t

Xylodromus concinnus

Cryptophagus

Cr. sagiuatus

fijokaf szed-

Atheta spelaea Ei\, Quedius ful-

Marsh.,

Cr. distinguendus Strm.,

tatus Hbst..

is.

vérrel készített gipsz-

Ezen üvegekbl a következ

Trechns au^triacus

ték ki:

gidus

el,

Cr.

Strm.,

pilosus Gyllh

scutellatus

Cr.

,

Cr. cellaris

Newm.,

subfumatus

Kr.,

Marsh.,

Cr.

den-

Atomaria

Lathridms Bergrothi Reitt., Niptus c/enatus F., és Blaps moriisaga L. Különösen az egyes Cryptophagusok némelykor . —i. nagy mennyiségben voltak jelen. Er.,

—

A Libellula dopressaról. Vizsgálván e fajt, azt tapasztaltam, hogy a nstények gyakóriabbak mint a hímek és pedig a nstények száma körlübelül a hímekének háromszorosa. Érdekes a Libellula

-

174

Irodaion;

példánya, melynek

depressa egy

binél sokkal kisebb,

erek

a

vastagok,

szárnyhártyácska

gyengébb

A

eltorzult.

a szárnyháromszög

hullámos,

szegélyéi*

Ezen

kicsiny.

elüls szárnya a töbnodusa alig látszik, az

jobboldali

torzszárny

példány

nigricornisról

annyi volt a hím

tízszer

is

Ezen méhbl

figyelhettem

sokat

virágzatán

ennél a fajnál

is

D. E.

volt.

A Heriades sica rapa

és a

potrohának szrözete két

éven

át

meg. Érdekes

a Bras-

volt,

hogy

mint a nstény. Társa-

ságukban megfordult két élsködjük is, ezeket megfigyeltem a mint a Heriades fészkébe besurrantak-. Az élsködi a Stelis aíerrima és Sapyga pristna, mely utóbbiból kétszer annyi volt a hím mint a nstény.

D. E.

Külföldi rovarász Budapesten.

A

szerb koronázási ünnepélyek

muzeumot is alapítottak. Most pedig azon mar meglev gyjteményeket feldolgozzák es Ezen ezélból a szerb királyi kormány Nedeljko felállítsák. Kosanin urat Budapestre küldte, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum bogárgyjteményét tanulmányozza és az új szerb múzeum

alkalmával Belgrádban fáradoznak, hogy

a

melyeket

bogarait,

Kosanin

maga

legnagyobbrészt

egyelre

három

gyjtött

idzik

hétig

feldolgozza.

Budapesten.

Bírjuk

ígéretét, hogy érdekes gyjtéseinek eredményét a Rovartani Lapokö. ban fogja közzétenni. i

— —

A m. kir. állami Rovartani Állomás új helyiséget nyert Szlszeti Állomás egyik pavillonjában (Budapest II. Debrí-út,> fogaskerek vasút állomásával szemben.

a a

Irodalom. Born

Paul..

a

us

Zwei interessante C a a b ensendunge n Österreich-Ungarn. (Insekten-Börse. XXI, L904, r

92—93

p.

Szerz,

aki

tanulmányozza,

100-101.) csak a nagy futóbogarakat (Carabini) gyjti

ezen dolgozatában ismerteti

Meschnigg

melveket

kolár

és

a

Balaton

J.

azon

és

küldeményeket,

Sátoristyé-rl (Mohács mellett) és S o

mellékérl

és a

Lajta-hegységbl

küldött neki.

Minket közelebbrl csak a hazai küldeményekrl közöltek érdekelnek.

A Procrustes coriaceus

L.

sátoristyei

példányai hasonlók a

naticus-hoz, sculpturájuk azonban durvább, testalakjuk

lánkabb.

A Carabus

v.

ba-

pedig nyú-

violacens L. példányai Sátoristyérl az obliquus-

175

Irodalom.

hoz tartoznak, ez igen érdekes, mert az obliquus tének legkeletibb pontja.

A

C. cancellatus

példánya az emargiiiatus-cso^oríhoz

A

tartozik.

elterjedési terüle-

sátoristyei egyetlen

Iliig,

Germ.

Ullrichi

C.

melynek példányai a törzsfajtól élénkebb színezdésük (zöld és rézvörös) és testalakjnk, nyúlánkabb nagyobb fényük által különböznek, jellemz erre az alakra, mely egészen a Lajta-hegységig fordul el, még az is, hogy a homlokon a érdekes

Sátoristyérl

igen

szemek között

két hosszúkás és mély gödröcskéje van.

alak,

richi ezen alakját („geographische Rasse'')

nevezte

el

termhelyeiként

;

pedig a

Lajta-hegységet,

A

kornyékét, Pécset és Sátoristyét említi. példányait

toristyei

C.

Pallrd-nak

praecelleus

Born

az Ull-

Ullrichi Sokolari-nak

C.

Fert-tó

a

Panz. sá-

Scheidlevi

mely a

tartja,

typikus

Scheidlevi és a horvátországi var. Illigevi közti átmeneti alakot ké-

A Veszprémbl származó példányokat

pezi.

kisebb

cellens

dányainak gélylyel.

A

melyek mind

tartja,

Born, Paul

ha b

nem

1

D

.

i

i

e

n s e

Szerz

pél-

feketés-kék színek rézvörös

sze-

1

t

i

1904.

p.

Ern.

r

162—164)

Apfelbeck

ismerteti

fajokra

Csiki

szolgáltattak.

pedig

könyvének

megjegyzéseit

megteszi

A

anyagára vonatkozó adatokat közöl.

és

Carabusait.

tartott

szerbiai violaceus-t a Krajna

Apfelbeck i-nek nevezi.

Apfelbeck

Még egy

montivagns egyik boszniai

nigricornis Dej.-nak

nevez

új alakot is

el

és pedig a

alakját a Jablanica melletti Plassa-ról

montivagus Leonkardü-nák. VerhoefF, Kari

Hü f

t

e n

,

i

70. Jahrgang.

Szerz ezen

egy

a rovarok szájrészeit

eredményre

és a labiumról,

ellenkez

I.

1

123—156.) morphohogy elmondja, látta el, melyben tárgyává tette es ennek folytán

Bd.

1904.

p.

dolgozatát, mely a Chilopodák lábainak

logiájával foglalkozik,

arra az

Csiki.

W Ü b e r Tracheaten-Beine. 6. Aufsatz: und Mundbeine der C h o p o d e n. (Archív

für Naturg.

ról

az

gyjteményének

kerületbl violaceus kva/nensis-nek, a Carabus cancellatus feke-

tecsápú boszniai alakját, melyet

C.

szintén a pvae-

sculpturájú

Caraben Jer Káferfauna der Balkanvon Y c o Apfelbeck 1904. (Insekten-

Börse. 21. Jahrg.

nev

Born

eresen

többi Carabus- fajok (granulatus, glabratus és convexus)

megjegyzésre okot

egyes

kevésbbé

rövidebb,

és

is

utóirattal

vizsgálata

jutott, hogy a két állkapcsi párról, a maxillákmostanában érvényben lév nézetekkel merben

viszonyáról

gyzdött meg. Eddig

az

alsó

állkapcsot

az elüls, a z alsó ajakot a hátsó állkapocspárnak tartották.

Ver-

-

176

Irodulom.

hoeff

mostan

van minél több

nem

„Unterkiefer"

hátsó,

Verhoeff

sem,

„Labiopoden"

az általánosan

ki

nem

azért azt hiszszük általánosan

használt

„Ma

helyett az új

x illó

eredetére, de

ezek használata

fog

elterjedni. (

Stróbl,

Prof.

turw. Ver.

Szerz

Steiermark.

f.

siki.

Ichneumoniden Steiermarks

Gábriel.,

P.

der Nachbarlánder). Schluss.

(und

Ezek

kifejezéseket vezeti be.

nevek, mert rámutatnak a szervek

rósz

az alsó

állkapocspár.

„Unterlippe" szavak

és

illetleg

nem

ugyan

el

alsó állkapocs a

Németországban szokásban lehetleg furcsa elnevezést használni, ez ell

új és

zárkózhatott

poden",

hogy az

kifejti,

elüls

az

ajak pedig

1903.

Jahrg.

p.

43

(Mitth.

negyedik közleménynyel a

befejezi evvel a

Na-

d.

- 160.)

stáj.epörszági

fürkészdarazsakat tárgyaló munkáját, melyben számos magyarorszáui fajt

említ, ezeket

is

Stróbl

1206

Stájerországból

ezekbl

új

volt

ivart

irt

le.

is

Thalhammer

fleg

165

A

változatot említ a

es 41

faj

(Kapornak),

'1

rufiini

.4

E.

C.

aemulus (Hung.,

Frst.

var.

Erdély),

fenestralis

(Kapornak), C. alticola

diserepans Thms. (Erdély),

Casinaria

Hlg.

alboscutellaris L. difformis

(Erdély). A.

Fiume), A.

(Erdély).

(Hung.),

faj

Enicos-

Ano maion

Gr. (Kalocsa),

Ratz

majális

Thersilochtis

Hlg.

Gr. (Orlát),

Sagatüis zonata

Thms.

(Fiume),

Gmel. (Fiume), An-

chrysostica

binat a Hlg. (Erdély), Anilasta rnfocincta Gr.

Thms.

L.

Campoplex nilidulator

(Kalocsa),

Hlg.

cevophaga Gr. (Erdély, laeviceps

140

(Kalocsa), A. canaliculatum

Limnevia albida Gmel. (Hung.), giiul

és

:

merdarins

Holmgr.

(Kapornak), C. stragifex Frst.

Gr.

68 ismeretlen

fajt

Az utolsó részben is következk Exet istes for

Opheltes glaucopterus

pilus ramidulus L. (Hung.), var.

323

említ,

szomszédos országokból.

(Szt. -Endre),

fihulator Gr.

fajváltozarot

fajváltozat, azonkívül

1

stájerországi álatok mellett

találunk magyarországi adatokat, ezek a

nicator F.

kalocsai tanártól kapta.

697

és

fajt

(Erdély), A.

Gr.

Gr. (Fiume),

.4.

com-

(Kapornak), Porizon

minator Gr.

(Hung.),

Th.

moderátor Gr. (Erdély), Mesochorus orbitális Hlg. (Hung.*, M. confusus Hlg. var. 3. és 4. Hlg. (Érdél)), M. rufipes Br. (Erdély), Aperileptus inamoenus Frst. (Erdély), A. wiii/hopus Hlg. (Erdély),

injuscalus

es

/';-.

(Erdély),

Frst.

coliaris Gr. var.

7"//.

2.

.4.

notabilis Frst.

(Erdély),

Plectiscus

és 3. (Erdélyi, Proclitns sfectabilis Frst, (ErdéU)

melanocepkalus Frst

(Erdély).

Csiki.

„ROVARTANI LAPOK" Eand

XI.

155. F.

S.

Tomala

:

8. Heft.

Október 1904.

Sesia annellata Z. Verfasser veröffentlicht

seine bei der Zucht dieses Schmetterlings gemachten Beobachtungen.

Prinz

u.

Prekoda

lota nigra, die

daraus

chungen.

vom

Die

fanden die Raupen

zeigten ebenfalls keine

anderen Pflanzen, wié

z.

B.

Abwei-

zeigten keine

Baliota gezüchteten

Abweichungen und so

Dass

entwickeln.

aus

Verfasser

dass sich die mit besonderem

dium

der Wurzel von Bal-

in

gezogenen Exemplare

ist

Exemplare

es wahrscheinlieh.

Namen bezeichneten Aberrationen in Lamium maculatum, Teucrium Scorversclvedenen

die

Náhrptlanzen

auf die

Schmetterlinge der Sesien irgend einen Eintluss ausüben, hat Verf.

den Wurzeln von Euphorbia lucida lebenden Sesia em-

bei der in

piformis

Am die

hungarica

var.

(Rov-Lap. 1901.

Kelenföld bei Budapest,

Raupe von

annellata

S.

VIII.)

wo Langerth fand,

schon

in

konnte Verf.

festgestellí.

den 70-er Jahren heuer

das Thier

nicht rinden, ebenso auf den höher gelegenen Theilen der Südseite

des Schwabenberges. benberges

und

suchte Verf. Raupe,

wo

in

an

er fand die

den

zum

Raupe aber am Fusse des Schwa-

Kelenföld

er sie

auch

Nachdem

fand.

Flugzeit des Schmet-

die

terlings lángere Zeit dauert (Juni bis August) so sind in allén

wie

8.

immer Raupen

Entwicklungsstadien zu rinden. Der Schmetterling scheint so stetidiformis und

auf den Stengel der

S.

empiformis

Náhrpflanze

Stengel von oben nach untén

in

dann

darin noch im

dis

zur Wurzel

Frühjahr bis

einer

du;ch,

zur

var.

abzulegen.

Die ausgekrochene Raupe dringt gleich diesen

Nun

Gráben.

laufenden

der Ebene bei Békásmegyer und Budafok nach der

hnngarica Eie

Raupe

Lángé von 10 in

— 12

die Eier frisst

cm

den Stengel hinein,

hier

über

vvintert

Verwandlung. Auf

lung hat der Standort der Pflanze grossen Eintluss,

ist

die

den

durch.

und

frisst

lebt

Entwick-

der Standon

genug feucht und immer der Sonne ausgezetzt, so entwickelt sich oas Thier schneller. Aus Pflanzen von weniger geeigneten Standorten erhalten wir klemére Schmetterlinge. Nachdem beim Urusetzen die Pflanzen oft zu Grundé gehen,

pen nicht vor Mai einzusammeln.

ist

es rathsam die Rau-

16

S

157.

Csiki

E.

:

zur Káferfauna

Beitráge

von

fasser bringt das Verzeichniss der

zum

serbien gesammelten Coleopteren S.

1G1. L. v. Aigner-Abafi

Dr.

G.

Serbiens

Horváth

Ver-

Süd-

Abschluss.

Die Fortpflanzung

:

II.

in

der Lepidopteren nach Seiiz,

Verfasser bespricht die Fortpflanzung der Schmetterlinge führt aber S.

auch seine eigenen Beobachtungen

166. E. Csiki

:

auf.

Die Cerambyciden Ungarns. XIV. In der Fort-

setzung der Bestimmungstabelle werden die Cerambvcinen mit den

Gattungen

Neoclyhts

Parmena S.

und Anaglyptus

die Tabelle der

Lamiinen wird

die

den

Gattung

behandelt.

170.

Ein neuer Anophthalmus aus

Csiki:

E.

schreibung des Anophthalmus Sziládyi bei

Von

abgeschlossen.

Gattungen gégében und

Nagyenyed.

Die

Ungarn

Be-

Csiki aus der Grotte

Pilis

Difíerentialdiagnose

lateinisehe

siehe

im

ungarisclien Text.

Kleinere Mittheilungen. S.

171.

F,.

Torna l.a

des Telefonkabels S.

173.

S.

173. E.

-4.

in .4.

benaehriebtet über W'espen als Zerstörer

Shanghai. L.

berichtet

über

einen

tödlichen

Wespen-

stich.

Csiki

berichtet

über die Kellerfauna

von

Graz

nach den Mittheilungen von Penecke. S.

173. D. E.

depressa mit

berichtet

über

montströsem rechten

ein

V

Exemplar von Libellula und S. 174. übe

orderílügel

Heriadis nigricomis und derén Schmarotzerbienen. S.

vom neu gegründeten Museum in Xat. Museums Kgl. Entomologische S tation hat ein

174. Herr N. Kosanin

Belgrád studirte die Coleopterensammlung des Ung. S.

174. Die

neues Heim im

Ampelologischen

Institut

(Budapest,

II.

Debri-út)

erhalten.

Literatur. S.

174. E. Csiki bespricht Arbeiten

Stróbl.

I

von Born, Verhoeff und

mvek.

Entomologiai A Magyar

Birodalom Állatvilága. (Fauna Regni Hun^ Kiadja a k. m. Természettudományi Társula Ára 35 kor., társulati tagodnak 20 kor. Kárpáti E. Állatmu/eum, utasítás állatok kitömesére s eltartására, és csontvázak készítésére, ábrákkal 1 kor Bein K. A kis rovargyüjt. Utasítás a kiválóbb rovarok me^isme40 fill. résére és gyjtésére 2 kor. Szekeres F. Ö. A rovargyüjt 1 kor. 60 fill. Lejtényi S. Rovargyjt. Segédkönyv a középiskolai ifjúság számára, kötve Kriesch J. A rovarok világa. 16 ábrával 80 fill. — Kirándulók 1 kor. zsebkönyve. 70 rajzzal, kötve 3 kor. 50 fill. — Dr. Lendl A. Rövid útmutatás a természet: ajz gyjtemények konzerválásából 80 fill. — Dr Dadax 1. Rovartani mszótár 1 kor. 60 fill. Hojtfer, Praxis der ífisekténkúnde. 3 kor. Altalános.

riae).

Arthropoda.

kötet.

III.

—

—

—

—

;

:

—

Kalbe. Eiiifübrung in die Kenntniss der Insekten 17 kor. Hymenoptera. Mocsáry S. A magyar fauna fémdarazsai 2 kor. 40 fill, A magyar fauna másnej darazsai 2 táblával ] kor. 20 fill. Adatok Magyarország fürkész darazsainak ismeretébez I. 1 kor. 20 fill. Földünk iémdarazsainak

magánrajza

40 kor. Lepirtoptepa. Bein K. A kis gyjtése 2 kor. A. Aigner L.

/

A lepkék ismertetése és lepkészet története Magyarországon :í kor. Aigner-Pável-Uhryk, Magyarország lepkéinek jegyzéke 5 kor. Beige, Schmetterlingsbuch 8. Aufl. 1300 Abb. auf 50 farb. Tafeln 25 kor. Hofmann, Die Gross- Schmetterlinge Europas 2. Aufl. 2000 Abb! 20 fill. auf 71 farb. Tafeln 3U kor. Die Raupen der Gross-Schmetterli;>g;e Eurooas 1900 Abb. auf 50 Tafeln 30 kor. ^ '*

—

— —

lepkegyjt.

A

—

*

. Egy tömegesen tenyész légyfaj az ALs — Kertész K. Catalogus Tabanidauim orbis rum universi 6 kor. Coleoptera. Török P. Bogár-határozó 2 kor. 80 — Bein K. A bogárgyjt. A bogarak ismertetése és gyjtése 2 kor. — Cahver, Káferb Aufl. mit 48 color. Tafeln 24 kor. — Seidlitz, Fauna Transsylvanica 12 L Diptera. Tömösváry mellékeirl 3 tábl. 60 fill.

fill.

5.

Hemiptera. Dr. Horváth 40

2

fill.

tábl.

A

G.,

Adatok

magyarországi Psyllidákról 40

60

fill.

fill.

hazai félröpek

a

ismeretéht.

Az Eremocoris-faiok magánraiza* J &

Orthoptera, Pseudoneuroptera ós Neuroptera. Rüngur Gy. szági tücsökfélék természetrajza 6 tábl. 5 kor. szitaköt-féléi. 3 színes tábl. 2 kor. 60 fill.

Myricpoda. Dr. Daday

/.

A

—

•

A magyaror

Kohaut R. Magyarország

magyarországi

Myriopodák magánrajza

4 táblával 4 kor.

Araehnoidea. Dr. Chyzer K. és Knlczynski L. Araneae Hungária kötet 24 kor. Hermán O., Magyarország pókfaunája 3 kötet, csak a 2—3. kötet kapható 16 kor. Dr. Lendl A. A pókok, különösen a kerekhálópókok természetes osztályozása 1 kor. Karpeles L. Adalék Magyarország atkafaunájához. 8 táblával 2 kor. Crüstaeea : Dr. Daday J. Magyarországban eddig talált szabadon

—

•3

—

—

A

él evezlábú rákok magánrajza. 4 tábl. 3 kor. A magyarországi Branchipus fajok átnézate. A magyarországi Diaptomus-fajok átnézete 1 kor 1 kor.

Catalogus

XCndoiiiyeliidax-iiiii. Conscripsit

Ernestus A

Musaeo

Nationali

Hungarico

Csiki. editus.

Budapcstini

1901.

Ára 3 korona. E

mvek

szerkesztségünk útján

is

Sclnidl Sándor könyvnyomdája Budapest,

megrendelhetk. VI.,

Szerecsen-u

6.

—— —

Loose und Centurien exotischer insekten und Scltenheiten,

vjclen Schaustiicken

íínit

vpraiiglich

bestimmt und erhaltcn,

Schmetterlinge und Libellen in Düten)

100 Kai>r 100 » 100 100 » »

j

!

\ I

»

5U 110 100 100

5'

»

r

»

.

»

»

í>0

)()

>

Orthoptera

aller

Wanzen

»

Homoptera Hymenoptera

»

Deutsch-Ost Afrika

»

»

»

12.

»

12.—

(Nguelo, Usambara)

Ordnungen und Gegenden » /

»

»

15.

»

»

»

15.

»

*

»

^0.

»

15.

»

/

—

12

l.

.

etc.)

50

»

15.—

..,...» .

'

»

»

Arten von Bolívia (Yungas de la Paz, 1(0 m.) -Mk". » » Nord-Indien (Darjeeling. Ássam.) » » Nord-Borneo (Kinabalu) » » Deutsch-Ost-Afrika (Tanga, Tangamjika-

f
ca.

Usaramo

See,

100

in »

clie

:

diese nur theilweise bestimmt 50 Libellen verschiedener Gegéhcfén !

»

10.

feinen Ancylmis. Üiorhina etc etc Stück wíe vorher mit dem ricsigen opalfarbigen Morpho godartii schöne Papilio mit seivillei, harmodius, leuca'-pis, ascalaphus, milon, i"U lctv->> a, paris, iswara sataspes, gigon, fuscuscastaneus, polyBóhtes, nicanor, peranthus etc. lto mit Papilio lenaeus oder blumei

»

20.

»

30.

dto mit

50 Schmetterlinge von

Bolívia mit Papilio ser\

Catagramma

menippe.

dius, Catopsilia

bolivianus, harmoaegina, Callithea leprieari, illei

Morpho deidamia, 50 40 •

feine

achilles,

achillides etc

dto mit

Morpho

ctias

—

»

18

»

24.

»

28.

didius. deidamia, »

20.

»

H0.

-

—

,

,

,

.

HERMA ,

IN

íj?

— —

íj?

—

,

.

N

JRT

OL

1^

E

Entomologisch.es Institut,

BERLIN S

W

Königrátzer-Strasse Nr. 89

CATAI.OG DRK Lepidanteren

des

palaearctischen

Faunengebietes.

Van Dr. O. Staudinger

==

2

Theile

in

einen

1*1*^1.-; t£

íSzerltesístíísée'üjilc

~\

—

(phánomenales Thiei ) Mk. 25. — Eligma latepicta (schönste Arctiide von Agrias lugens ftierrlich) Mk. 25.— Papilio ascalaphus (Riesen Ornlthoptcra priamus Ötammform fgezogcn !) j u. 20. hippoI)'ptu. 3. Portó Und Packung extrás J J4.— hephaestus superb. J 2. --.

—

,

.

.

godartii

isis

2.

.

androcles

»

Morphiden und Brassoliden mit M. amathonte,

Afrika) Mk. 6.

Mk. í 4.

.

und Bánd

Dr. H. Rebel. gebunden.

Kronen

útján

is írieífi-eiitleilliotcí.