l£ í4á iSi iít 5t4 í4í itt íti ^t4 5f4 iit itt sít ií£ itt itt iti iíá
ifi
^tS.
m XII. kötet.
1905.
Október
8.
füzet.
^ m
ROVARTANI LAPOK
w>
MAVl FOLYÖII^AT
^
kúlDs
0«-
tekintettel
BEDÖ ALBERT D«-
a hasznos és kártékony
rovarokra.
D"- CHYZER KORNÉL MOCSÁRY SÁNDOR
BÍRÓ LAJOS
ENTZ GÉZA
^ ^ ^r p
KÖZREMKÖDÉSÉVEL SZERKESZTIK
A.
AIGNER LAJOS
és'
CSÍKI
ERN
m m
J!^í^<3h\
m BUDAPEST, A
1905.
ROVARTANI LAPOK SZERKESZTSÉGE I..M OLNÁR-UTCZA 24
és
KIADÓHIVATALA
Mi
Megielenik minden hónap els napján, július és augusztus havak kivételével Elfizetési ára egész évre 8 kor.
ártalom
1
UWrich Ede: Adatok Magyarország lepke-faunájához Matu^ovits Péter A. Aigner Lajos
Ern: Vángel Jen
:
Magyarországi Cerambycidái XXII.
Csiki
dr.
rnenoptera
_._
II. :
Endre
Zilahi Kiss
._
.._
...
Adatok Magyarország rovarfaunájához.
:
A. Aigner Lajos
II.
155
A liptóujvári cserebogárrajzásról. ... ... 156 A magyar lepke-fauna gyarapodása 1904-ben. 162
:
...
...
Magyarország dr.
:
._.
...
.
VI
pillangói
—
...
163
Hy-
...
._.
__.
165
...
...
...
167
VI.
172
..
175
Adatok Szilágy-m. bogár- faunájához
Különfélék.
A szlmoly
—
._-
-_
...
...
...
._.
._.
...
Irodalom.
PMeischer
zur Bestimmungstabelle
Dr. A., Berichtigungen
Ern.
der byschirius Arten. Ismerteti Csíki
Weise,
Piotorina plagiata
J.;
Ern.
Csiki
A
kir.
magy.
szakosztálya utoza
16.)
A féle
._.
ülési
és
1899,
176
_..
...
._.
176
állattani
(VIII.
Eszterházy
minden pénteken
este
a Muhr-
1900,
1901.,
Új II.
1902.,
1903 és 190i-iki
elfizetk
fele
áron
kötet kapható, ára 6 kor.
köletet készpénzen visszaváltjuk
Az elfizetési összegek 24.)
...
úr 44.) taJálkoznak
Az elbbi kötetekbl csak a
III.
...
Ismeneii
Társulat
els péntekén
évfolyammal még szolgálhatunk.
kaphatják I.
iiónap
._.
.__
...
...
m.
Vendégeket szívesen hu.
entomolOQUSOk
Az 1897, 1898,
Az
...
croatica
Természettudományi
vendéglben (Kerepesi
teljes
...
mindtn
lart.
builapesti
...
var.
Gzimzendok
kiadóhivatalunkhoz
(IV
,
Molnár-utcza
Adatok Magyarország lepke-faunájához. Ulhrich Ede.
Irta
II.
Acroníjcta Rumicis L. ab. Salicis
Péczelen
Curt.
csalétken
fogtam augusztus végén ezen fajnak egy teljesen sötét példányát, melyen a fels szárny bels szegélyén lév jellemz fehér vonalkából csak kis szürkés- fehéres pontocska maradt meg. Ezen fajváltozat a Staudinger-féle katalógus
Angliában és északi Né-
szerint
metországban lordul el. distinda Stgr. és var.
Agrotis Tritici L. var.
seliginis
Péczelen csalétken fogtam szeptember elején az Agrotis
Dup.
Tritici L.
elttem ismeretlen faj változatát, melyeket Staudinger és BangHaas fenti varietásokként határoztak meg. Az utóbbi Magyarországból már azeltt is ismeretes volt, az elbbi azonban a Staudinger-
két
Rebel-féle
katalógus
szerint
csak
Pontusban
a
Sareptánál
és
foidul el.
Erastria
venustida
Hb. Elfordul
Közép-Európában,
egész
Péczelen fog-
de Magyarországon eddig csak Kalocsáról ismertük.
tam egy példányát
július
havában
este lámpavilágnál.
Euclidia triquetra F. Május hó végén fogtam Kis-Tétényben
egy példányt, mely a
törzsfajtól
fels szárnyának sötét színezete
nyakon barna,
látható világos-szürke
kormos
vel sötétebb
Az
sárga és az apex
szárnyak fonákjára
A
által.
alapszín
színezésnek,
foltok alig jutnak érvényre.
már az els
melyben
különbözik
tekintetre
törzsfajnál a fels szár-
enged egy sötétháromszögalakú
helyet
a fekete
alsó szárnyak színezete fele
is
valami-
Ugyanez
kormosszín.
áll
a
is.
Acidalia ornata Se.
tam egy példányt, melynek
Isaszeghen m. évi június havában fogleírása a
következ
nál a fels szárnyak közepén egy igen finom
:
rendes typus-
világos-barna
húzódik végig. Az általam fogott példánynál ezen
—3
A
alig
vonal
észrevehet
mm-ig széles, ersen szembetn sávvá változik egy ugyanát. Ezzel párhuzamosan a szárnytöve felé jelentkezik nem szárnyakon alsó az olyan szín finom vonalka, mely azonban
vonal egy 2
folytatódik. Rbvartani Lapok XII. 1905. október.
Matnsoviis Péter.
156
Canstoloma jlavicaria Hb. Ehmann Ferencz barátom szödön (Somogy m.) az elmúlt nyáron gyjtötte ezen fajnak oly példányát, mely a rendes typusnál valamivel kisebb és a következ A fels szárnyakon lev barnás foltok és rajeltéréseket mutatja :
zok ersen redukáltak, ügy hogy a lepke sokkal világosabb színnek látszik, mint a rendes példányok. Az alapszín élénkebb sárga az alsó szárnyak, a fels harmadrészben halovány sárgás színek, ;
azonban csaknem teljesen fehérek, még hogy a fehéredés a küls szegély felé mindinkább
kétharmadban
az alsó
pedig akképen,
A
növekszik.
szárnyak fonákján a fekete-barnás
része
is
duló
és
pontocskák
apró
feltnk, ügy hogy a szárnyak ezen sokkal világosabbnak tnik fel. A csücsszegélybl kiina küls szegélylyel párhuzamosan haladó vörösesbarna
elenyészk
szintén
és alig
mmt
vonal azonban sokkal határozottabb, de keskenyebb
a törzs-
fajnál.
Spiloso})ia
nek
Cl.
szürkés- fehér
alapszíne
a ? fehér
mendica
ruházata
29.
„Entoincjlogische
számában Schultz Oszkár „Ueber
villica L."
egyike „Alis
czi
n
ab.
a;/,
post.
srbbek
pontok
fekete
kete, az erek között elszórt
Az
es közepet tart a J barnás-szürke és
Szárnyai áttetszk, az erezet barnás-fe-
közt.
Arctia villica L.
Isaszeghen fogtam egy nstényt, mely-
Variabilitát
die
czikkében ezen fajnak 14 varietását
(fere)
Ezt
Schultz.
neglecta
a rendesnél.
Zeitschrift"
1904. évi
von
Arctia
írja le.
következképen
impunctatis" e szerint a fels szárnyak
Ezek
írja
le
megfe-
azonban csak a csücson lev folt maradt meg, ellenben a fekete pontoknak két sorozata többé-kevésbbé, néha pedig egészen hiányzik. Ezen újonnan leírt aberralio egy példányát fogtam június havában Isaszeghen.
lelnek a typusnak, az alsó szárnyakon
A
liptóújvári cserebogárrajzásról. irta
Matusoints Péter.
A „Rovartani Lapok" niult József „Az erdei cserebogár
deczemberi füzetében
évi
hazánkban"
czím
Lósy
alatt leírja
az
1902. évi cserebogárrajzást különös tekintettel az erdei cserebogárra, íelsorolja
annak elfor
és felhívja az sére és a
lulási
helyeit,
érdekldket az 1905.
tapasztalatok
közlésére.
ezek
között
Liptóújvárt
is,
évi cserebogárrajzás megfigyelé-
Lósy József
tanár, iskola-
A
Liptóujvári cserehoffárraJzá'^róJ.
157
társam és jóbarátom lévén, felhívta ligyelnieinet külön
is.
Ezen
fel-
hívásnak a legnagyobb örömmel leszek jelen soraimmal eleget.
eladnám, Liptóújvár és adnom. Liptóújvár község határa a Vág völgyében, az Alacsony-Tátra hegység tövében fekszik, G30 700 azonban
Mieltt
környékének
leírását
tapasztalataimat
kell
—
méternyire az Adriai tenger színe
hogy északról
ts
zord,
hidegeb'^'
A
fekszik.
teljesen ki
mint
Éghajlata
felett.
van téve az északi
mely
Csórható,
talajképzdés*) a
mesozoi
tekintettel
magasságban
m.
1351
csoport
arra,
meglehe-
szeleknek,
aerája
kréta-syste-
Domináló kzet a dolomit és márga. Liptóújvárnak és közvetlen környékének észak-északnyugati, valamint északkeleti része jelenkori, negyed- és har-
májának alsó (neooom)
emeletébe
tartozik.
madkori képzdmény. Liptóújvár maga kevés homok és kavicscsa kevert agyagos talajjal
Liptóújvár és képezik.*
A
bír.
környékének
erdei-, fekete- és
vörösfeny, a
közül a boróka, kökény
és
:
és juharfa
szil-
Gyümölcsfák
mogyoró.
fák
a lucz-, jegenye-,
éger-, fz-, bükk-, hárs-
nyír-, nyár-,
gyertyán-, berkenye-, vadgesztenye-,
tlevel
lomb- és
fanemeit
község halárában elforduló fanemek
Bokrok
stb.
alma,
szilva,
:
körte és cseresznye.
A
cserebogarak közül a közönséges
Melolontha
az erdei Melolontha hippocastani fordul el. séhez 4 év
Úgy tel
az
vulyaris és
Mindkettnek
fejldé-
kell.
a közönséges, mint az erdei cserebogár ez idén tekintet-
áprilisi
hó 14-én tnt
meg
zord idjárásra május hó 1-én jelent el,*)
bár
találtam 20.,
st
22. és
24-én
és is
július
ugy az
A cserebogarak megjelenésekor más még nem zöldéit. Mindkett tehát
egyik mint a másikból egyet-kettt.
a fzn és nyárfán kívül ennek esett. Fz és nyár után a napig
azután neki estek az
;
következett
hársfa
összes
o
1
m b fá k
vagy
és
2
—
bokroknak
és a vörösfenynek.
cserebogarak rajzása sokáig tartván, alkalmam volt ket alaposan megfigyelni és így mintegy 14000 példányt vizsgálhattam
A
meg. Vizsgálódásaim eredményeképen kijelenthetem, hogy az itteni 40—42% a Melolontha vulgáris és mintegy 58 ()0"/oa Melolontha hippocastani volt. cserebogaraknak mintegy
—
A Melolontha pedig fekete tövissel
vuk/aris-nak mintegy 60"/o-a bírt.
Hátsó lábaik
kivétel nélkül feketék voltak, *)
Lásd
*)
A
:
st
igen
czombjai
vörösbarna. 40°/o pedig
majdnem
nagy részüknek mind a há-
Liptómegye földtani térképe, készítette Majláth Béla 1872. idszaka május 8. június '> ). közé esett.
rajzás tulajdonképeni
Matusovits Piter.
158
rom lábán
czombja
fekete
hogy ez utóbbi
volt,
C
a mi
a
1
\v e r-nek
amaz állítását, Ugyancsak szrös fed-
eset igen ritka volna, teljesen megdönti.
aránylag véve igen kevés volt a szrös nyakkal
és
A
közönséges cserebogár mintegy 90"/D-a teljesen játszó csupasz zöldesbe fekete nyakkal és csupasz fényes szárnyakkal bíró egyed.
felület sötétebb vöröses-barna fedszárnynyal
rk
A czombgy-
bírt.
A
úgyszólván kivétel nélkül feketék voltak.
tövis mint fentebb
Ezen színezet felnyúlt egészen nagyon változó volt. Az eszlek ala-
említettem vörösbarna és fekete volt.
A
a szárnyfedig.
tövis alakja
kokat a következ ábrák mutatják
12 A
Melolontha
majdnem
A meket
az u.
n.
és tartható a
itt
cserebogár lent
Ennek mintegy
a Meloiiotha hippocastani volt.
faj
vörösnj^akú, 60
— 65Vo-a
vörösnyakú és lábú erdei
C
a
1
wer
épen az ellenkezjét
késbb
pedig fekete
lábú
meg
jelenik
A Lósy
is.
válto-
el
a var.
szerint ritkán lordul
látjuk.
C
a
1
\v e r szerint
a közönségesnél,
által
itt
úgy miként a közönséges, az zöldesbe játszó nyakkal bír.
csupasz
és csupasz
Szrös nyakú
sötét vörös fényes fejjel
dszárnynyal
és bíró
fényes és
épen akkor
je-
var. ruficollis
itt
is
is.
Érdekes^ hogy
teljesen csupasz,
sötétebb
vörösbarna
szrös fedszárnynyal cserebogarak
csupasz nyakkal,
ugyancsak fényes is,
volt
erdei cserebogár
igen kevés volt. Volt azután az erdei
5— 6"/o
az erdei
említett sötétbarna, túlvörös feke-
tenyakú erdei cserebogárból szép számmal
fedszárnyakkal
fekete-
cserebogár
meg, mikor amaz és ugyanakkor tnt is el. Valtozatképen találtam Melolontha hippocastani
és nigricollis-t
és
var. nigripes. Liptóújvárt e szerint inkább ne-
zatnak mint megfordítva. nigripes,
ne-
és a vörösfenyt.
volt,
vezhet
sötétbarna^
fekete példányokat és a var. rnficoUis-i.
— 40%-a
nyakú
5
változataképen találtam
közönséges cserebogár megtámadta az összes lombfa
másik
.\
35
4
3 vulgáris
sötét
közt
sötét
vörösbarna
vörös
bíró
mintegy fényes
csupasz
fe-
mely a rendesnél jóval szélesebb és nagyobb.
A
A
Liptóiíjvári cserebogárrajzásróJ
mi az erdei cserebogár kártételét
mint a
az teljesen
illeti,
olyan,
Hogy ugyanazon fanemekel szereti mint a erdészek eltt nem újság.^) iMagától értetdik,
közönségesé.
közönséges, az az
hogy ügy van a cserebogár jobban
159
is
a fákkal mint az ember: egyik étel
mint a másik. De
ízlik
cserebogár kóstol az egyik
Határozottan
ügy az
kijelenthetem azonban
másik
egyik elfordul, elfordul a
mint
a
közönséges
ép ügy mint a másikéból,
azt is.*)
legjobban szereti mindkett az Acer tanoides,
erdei,
fa leveleibl,
is,
hogy
a
Az
itteni
lombfák
mely
pseudoplatanus és
az
fán
közül
Acer
pla-
Quercus pedunculata (az erdri szakiskola csemetekertPrunus padus, Prunus mahaleb, Aesculus
jében), Sorbus ária,
hippocastanum, Prunus domestica,
Betula
Betula álba,
venucosa
és Populus nigrá-t. Szereti
a
fzeket,
Alnus incana, Alnus
a
közönséges mogyorót, almafát, körtefát,
glutinosa, Tilia
Populus
parvifolia,
tremula,
Populus álba, Kagus sylvatica, Carpinus betulust. Kevésbbé szereti
a
rubrum
Tilia grandifolia, Ribes
aucu-
és Sorbus
és grossularia
pariát.
Nem
szereti és
nem
nus excelsior és Syringa a vörösfenyt.
is
bántja a Robinia pseudoacacia, Fraxi-
vulgaris-t.
Tlevel
fák között igen szereti
Ezen felsorolt fákon többnyire egyenl arányban találtam mind az erdei, mind a közönséges cserebogarat, kivévén a vörösfenyt, a hol a közönséges cserebogár mintegy 85°/o-kal, pedig csak 15'Vo-al volt
nyakü cserebogár
talán
levelét mint a vörös
hogy
cserebogaraknak;
a fekete
nem
a
egyik
fekete
az erdei
lábü és
vagy másik
tapasztaltam. Elfordult
hanem ügy ezen
fa
ugyan
nyakü mintegy 70Vo-át képezte a
az égerfánál,
erdeit,
hogy
jobban szeretné az
nyakü, azt
épen falatozó hog}' a
Azt,
képvise've.
esetet mint
rajta azt,
vörösfenyn több közönséges cserebogarat találtam, mint mer véletlenségnek tartom. Azon nézetet sem tartom elfo-
gadhatónak, hogy az erdei cserebogár a szerint változnék
át fekete
nyakü és lábúvá, a mil^xn táplálékban volt pondró korában része, vagy pedig a vörösnyakú cserebogár abban az esetben, ha bizonyos fa leveleivel táplálkoznék, fekete nyakü utódokat nemzene. Szerintem a feketenN'akü erdei ép ügy nem változata a vörösnyakünak, mint megfordítva. Épen ügy rá le-
nyakü és lábú és vörös
hetett volna fogni, zi
hogy
a feketenyakú cserebogár változatát képe-
a vörösnyakü. 1)
*
Téglás Károly
Lásd a
;
Erdó'védelemtan 124
csatolt kimutatást.
1.
Matusovits Péter.
160
különben megjegyzendnek
Itt
tartom
erdei cserebogár a közönségessel együtt
Hogy pedig
korában.
Liptóiíjvár
él
még azt is, hogy az úgy pajod mint bogár
talajviszonyait
is
röviden leírtam,
hogy megczáfoljam Sajó Káról y-nak a „Természettudományi Közlöny" idei június havi fü2etének 389. oldalán tett amaz állítását, hogy a Melolontha hippocastcmi csak homoktalajú vidéken prosperál és hogy más talajban, még rigolált humustalajban sem bír boldogulni. Liptóújvár talajara ugyan még ellensége sem foghatja rá, hogy homokos. azért tettem,
Az nagyon
erdei és
közönséges cserebogár
'természetes,
hogy össze
vissza
Liptóújvárt együtt élvén^
párosodik.
A
párosodás
aránya kisebb, mindazonáltal az erdei és közönséges, mint a fekete és
vörösnyakú
A ának,
erdei cserebogár között. párosodás arányát a közönséges cserebogarak közölt
a
közönséges
és
vörösnyakú
cserebogarak
erdei
8*.)"
'o-
közölt
mintegy 5'Vü-nak és közönséges és feketenyakú erdei cserebogarak közölt 6"/o-nak találtam.
Az
ilyfajta
párosüdásokból következ
közönséges és vörösnyaku erdei ris
var. fnlvicollís,
kö?.önseges
Melotontha hippocaslaní
st
t-
korcsok
cserebogárból
cserebogár
:
keletkeztiek a
Melolontha vilga-
vörös nyakkal,
vörös fényes nyakkal,
vagy
mely változat
sokkal zömökebb mint a k(")zönséges cserebogár és legalább
is
olyan
nagy, mint a nagy vörösnyakú erdei cserebogár és tövisa az erdei
cserebogáréhoz hasonlít. A közönséges és feketenyakú erdei cserebogár párosodisából
származnak az itt már elbb em íteit fekete czombú közönséges cserebogarak, ezeknek vannak leginkább a 2.. 8. és 4. ábrához hasonló töviseik. A VíTös és feketenyakú
mintegy
56"^/o-ra
tehet.
Itt
cserebogár
párosodása
eg^'másközti
azután a vérkeveredés
legszembetnbb
A vörösnyakú cserebogár ugyanis, ha feketenyakúval párosodik nemzedékének \örös nyaka köröskörül fekete gyrvel van körülvéve és minél több nemzedéken át bizonyítéka a nyak színezete.
történt ez a vérkeveredés, a fekete
gyr
annál szélesebb és annál
Ugyancsak ennek arán^'ában sötétednek a cserebogár czombjai is. Ezen erdei cserebogarak párzásából vélem számlázottaknak a vörös torral és fekete lábakkal bíró kisebb a toron a vörös
folt.
fulvicoüis, valamint a fekete nyakkal és vörös ricollis-nak
zönséges
nevezhet
cserebogarat
varietásokat. két
eg3:-egy fekete pont volt és találtam
cserebogarat
is.
Fentieken
darabot, melynél a
majdnem
lábakkal kívül
bíró nig-
találtam kö-
szárnyfedk végén tiszta fekete
erdei
61
Kimutatás 8
liptóújvári cserebogár rajzásánál egyes I
tanemeken
százalékban kifejezve.')
talált
cserebogarakról
162
A
magyar lepke-fauna gyarapodása 1904-ben. Irta
Az
A. Aigner Lajos.
1903. évrl szóló kimutatás szerint
a hazai Macrolepidoptera-íajok
száma 1561-re és 667
a Alicrolepidopteráké pedig 1689-re és 60
191.
XI.
L.
(R.
l.>
faj változatra,
faj változatra
rúgott.
Ezeket a számokat növelik azok az alakok, melyek az 1904. irodalmi úton ismeretesekké váltak, ugyanis a követfol3^amán év
kezk
:
Mtlanargia Galatea
L. var. procída Hbst. ab.
procida-hoz úgy viszonylik, mint az törzsalakhoz. Nagyszeben, Fiume (R. L. XI. 1.
mely a
Melanargia Galatea L.
mentén
a szegély
álló
ab.
Ulhrichi Aign., lencotiielas
ab.
a
1.).
melania Obth., melyen hiányzanak
holdacskák. Tárcsa.
(R.
L. XI.
2.
).).
Coenonympha Leander Esp. ab. obscura Rühl., a színezés, csaknem egyszín sötét. Mehádia.
törzsalak-
nál sötétebb XI. 203.
L.)
(R.
1.)
Hesperia Malvae L. ab. Zagrahiensis Grund, a fels szárnyon lefutó fehér pettyek sora sávvá folytakegybe. Zágráb. (R-^^L. XI.) Aplasta ononaria Fssl.
var.
faecataria
kisebb, világosabb színezés, szürke
Tárcsa. (R. L. XI. 10.
a
törzsalaknál
sávokkal és piros
rajzolattal.
1.)
Hb Herkulesfürd Ezekhez járulnak a következ alakok,
Lobophora sabinata faunájára
Hb.,
(R.
L. XI.
melyek
146.
1.)
újak hazánk
:
Chrysophonus dispar Hvv.
Horm. melynek
felületén
a
var.
rniihis VVernb. ab. sagittifera
hosszúkás
pettyek
fekete
foltokká
megnyúltak. Hadad, fogta Dr. Zilahi Kiss Endre.
Lycaena fajnál kisebb,
Icariis Rótt. var. Celina Aust., átmeneti alak, a törzs-
fonákjának rajzolata igen gyöngéd, Nógrád-Ver czén
és Budapesten fogtam, Dicijela Oo. L. ab. snlphurea Stgr., pest,
egyszín sárgás. Buda\ gyjteményében).
fogta Langerth Jószef (Bohatsch Ottó
Ephyra qnercimontaria
Bastb..
bözik, hogy va'amivel kisebb, a
hanem barnáspiros és Verczén fogtam. Ephyva riificiliaria Hb.
barna,
A
fels
pnnciaria-ioi abban külön-
szárnyat
mellette fehér
var.
átszel sáv
pont látható.
mattidcata
Bastb.
nem
Nógrád-
Tavaszi
iva-
dék, melyen a fels szárny közepén lefutó sáv erteljes, sötétbarna.
Budapesten fogtam.
Magyarorszáty Ceramhyciddi
168
Ephijra ruficilaria Hb. ab. privataria Bastb.
Nyári
ivadék,
melyen a fels szárny közepén lefutó barna sávnak csak némi nyoma látszik. Nógrád- Verczén nag\'obb számban fogtmi. Ephyra pnnetaria L. ab. naevata, melynek fels szárnyán a szegély eltt néhány rozsdaszín
folt
mutatkozik.
Megemlítem végül, hogy Coenoíiympha panpkihis sides Stgr.
faj
(fölül
eltérést
eddig csak Dalmácziából
is,
3—4
alul is
ab. thyr-
L.
melyet
szemfolttal),
Koca György Portorén
ismertünk,
fogta
egy példányban.
Még következ
csekélyebb a
Microlepidopterák
irodalmi adatokat
hozhatom
Stenia stigmosalis HS. Zágráb (R. L, XI. 203.
Titanio Schrankiana
Csupán a
szaporulata.
fel
Hochw. Erdély.
(R.
1.)
L. XI. 203,
Pyrausta aerealis Hb. var. opacalis Hb. Erdély. (R L. Conchylis procerana Ld. Budapest. (R. L. XI. 203.
1.)
X'. 203.
1.)
1.)
Conchylis diacrisiana Rbl. Budapest, Fiume. (R. L. XI. 203. 1) Pamene regiana Z. Mag3'arország, (R. L. XI. 20.3 1.)
Hw. Herkulesfürd. (R. L.aJ. .146. I.) megjegyzend, hogy az Acalla cHstana F., mely a launa-katalogusban GácsnM volt jelezve^ hazanífoan méo, nem keColeophora ochrea
Végül
rült
el, csupán
fürd
(R. L. XI.
A
eltérése, az ab.
146
spadiceara hvv.
,
adatok számbavételével Magyarorszá|88f"bele-
fent felsorolt
értve Dalmácziát és Bosznia-Herczegovinát rolepidoptera-faj,
Gacs, Herl^ules""^' '^"^^^
1.)
678
is,
1695
és
faj változattal
eddigelé 1563
Mac-
Microlepidoptera-faj_,
61 fajváltozattal ismeretes.
Magyarország Cerambycidái. Irta
Csiki
Ern.
XXII. ííefejez közleménj''.
nem:
83.
Ot>erea >luls.
A
fej
fekete, az
A
fej
és az eltör egészen fekete,
eltör sárga, némelykor fekete pontokkal
fekete vörös foltokkal,
A szárnyfedk A szárnyfedk keny szegély
1
vagy csak a
tövén a paizsocska tövén nincs sárga sárga.,
Sárga a
fej
2.
vagy sárgás-vörös, vagy fej
vörös
körül
folt,
sárga
_-.
_-^
4.
tolt
vau
3.
legfeljebb egy kes-
és a csápok, két kerek
164
Ern.
Cstki
folt az eltörn és a szárnyfedk feketék, utóbbiak szürke szrökkel srn fedettek. Hossza 14 20 mm. Elfordul Európában és Szibériában, nálunk helyenként nem
—
{melanocephaJa Voet.)
ritka.
3.
—
A szárnyfedk egy-egy
folt
pontozottak.
az eltör töve. mellett
fedk, a paizsocska
Sárga, a
fej,
kétoldalt és a szárny-
körüli rész és az epipleurákon kívül
feketék. Alul a mellközép töve,
közepe és az utolsó
oculata Unn.
3.
szabálytalanul
els három haslemez
az
potrohgyr
A
csúcsa feketés-barna.
szárnyfedk sárga paizsocska körüli foltja némelykor keskeny sáv alakjában a csúcsig terjed. A szárnyfedket
sr
szürke szrözet
fedi.
fordul Közép-Európában,
Koritnyicza, V. Kolozsvár,
—
— 18
Hossza 13 nálunk ritka;
Mezzáh.
mm.
termhelyei:
A szárnyfedk
rovátkásan
folt
kivételével)
pontozottak.
paizsocska
(a
III.
pupiilata Gyllh.
Sárga,
a
a
fej,
sárga
körülötti
mellvég közepe és az
a
Alul
feketék.
El-
Brassó, Fogaras. 1.
csápok és a szárnyfedk
—
potrohgyr egy keskeny elüls szegéi} kivételéfekete. Hossza 12 — 16 mm. — Elfordul Olaszország
utolsó vel
részében,
északi
mhelyei Víl.
:
I.
Tirolban és nálunk.
Kalocsa, Hajós,
Ribnik, IX. Dalmáczia.
Nagyon
Temesvár,
VI.
4.
jed, a
majdnem
nagy, alul
pofák keskeny lemeze
kete, a tapogatók, a
;
ter-
Gerebencz,
(melanura Gredl.) 2.
A szem
ritka
pedemontana ChevrI.
a fels állkapocs tövéig ter-
csak
választja
szárnyfedk
el
attól.
Fe-
oldalai a váll alatt és a
lábak szalmasárgák. Feje és eltora elül barnás-fekete, a test többi
sárgás-barna
része
Hossza 10.5
szrökkel
felálló
fedett.
— 14.5 mm — Elfordul Észak- és Közép-Euró-
pában, nálunk elég Hajós, Keczel,
II.
ritka
;
Csurgó^
termhelyei Pécs,
:
I.
Budapest, Péczel,
Zánka, V. Szász-Sebes,
Nagyszeben, Nagy csr, Szt.-Erzsébel, Nagysink, Segesvár, (fulvipes Fourcr., parallela Scop., limbata Muls.) lineáris Lin«.
4.
—
A szem
kisebb,
alsó szélét a
széles pofák választják 5.
A szárnyfedk bels
el
fele
fels
...
...
állkapocs ...
-..
tövétl ...
—
-
a
-—
szabálytalanul pontozott, a pon-
tok legfeljebb helyenként sorokban elhelyezettek. Szürkésfekete, szürke
szrökkel
vagy a homlok
és fejtet
srn is,
fedett,
vagy
a
fej
elüls része,
ritkán az egész fej.
6.
Adatok Magyarország rovarfaunájához
némelykor egy
Hossza 13 termhelyei
vörös. faja,
eltör közepén, a lábak
kis kerek folt az
három potrohszelvény
és az utolsó
— 19
Alpár, Turcsek,
Pé
II.
oldalt és felül sárgás-
Magyarország
Dabas, Kecskemét,
I.
:
—
mm.
165
íej,
Tisza-
\^ Nagyapóid, Marpód.
s,
euphorbiae Germ.
5,
A szárnyfedk bels
jellemz
Kalocsa,
rovátkásan poritozott. Fekete, a
fele
polrohgyrk és a lábak sárgásAz eltör elüls és hátsó széle többnyire fekete,
az eltör, az utolsó
vörösek.
A
ritkán egészen fekete. fedett. Hossza 9
zettél
— 14
ritka.
Némelykor a
:
—
mm.
Uél-Európában, nálunk nem
Változata
sr
test felülete
szrö-
szürke
Elfordul Közép- és erythrocephala Schrnk.
6.
és az eltör egészen fekete,
fej
csak a szájszervek, a lábak és az utolsó két potrohszelvény
—
sárgásvörös.
Termhelyei
I.
:
Budapest, Péczel, Dabas,
Kalocsa.
ab.
nigriceps Muls.
Adatok Magyarorszátr rovar-íaunájához. (Közlemény
a
Paedagogium
biológiai laboratóriumából.)
Közzéteszi Dr.
Ván(/el Ji
n.
Hymenoptera. Hártyásszárnyúak.
III.
II.
Aplienogaster stnictor Latr.
I.
Budapest,
Dánospuszta,
II.
II.
Kömid. Tetramoriuni caespítani sárhely,
Kömid,
11.
Lasius alienus
— jlavus
Fabr.
I.
L.
I.
Först.
Budapest,
I.
Budapest, ;
rufa Linn.
I,
Budapest, Szarvask,
Myrmecocystus viaticus
F.
Camponofits aethiops Latr.
Szarvask^
Szarvask Latr,
III. III.
Putnok, IV. Bártfa Igló, V.
II.
;
—
Komlód,
;
III.
I.
III.
Putnok Budapest,
Putnok
Putnok.
III.
Alsó-Dabas. ;
—
— Jiijniperdus — sylvaticus
v.igus Scop.
IV.
Keszthely,
Visegrád,
II.
Budapest
I.
Maroskecze
L Békásmegyer;
Félegyháza,
I.
II.
— praiensis Deg.
Formica fusca L. Khídgyarmat Rákospalota, Békásmegyer, Félegyháza.
—
Hódmezvá-
Budapest, Csongrád,
Lipótvár.
III.
hercideanits Latr.
I.
Oliv. var
I.
Bereg-Szlls.
L.
I.
Budapest^ aethiops
Békásmegyer, Szarvask,
166
MidlUa
Jifutia Pet.
T.-Alpár,
háza,
erythrocephfda Latr. út
;
—
viduata
I.
Pali.
Aíyrmosa
Tisza- Alpár
I.
Kömld
II.
—
:
Tisza-Alpár I.
Jen
Vángel
Dr.
;
—
;
cdlva
europaea
—
L.
Vili.
1.
Félegy-
Félegyháza
I.
—
;
ilifferois Lep. V. Negói havas
Tisza-Alpár.
inelanocephaJa
Fabr.
Kömld,
II.
Putnok,
III.
Dobsina. Scolia
flavifrons [F. var.
haeniorrhoidalis
F.
Kecskemét, Félegyháza, T.-Alpár, Csongrád, Szintje, szegjíl. Lipótvár,
—
Putnok, Dobsina, V. Maroskeczc,
quadripanctafa
egyháza,
Fabr.
Félegyháza
I.
Castel-Muschio(Veglia sziget).
VIII,
Elis qninqnecíncfa Fabr. I.
Félegyháza,
K-
Kömld,
Dubova;
VI.
hirta Schk.
Fél-
I.
— sexmaculataV'abv.
Félegyháza;
I.
Kömld.
lí.
Tiphia semipolita Tourn.
Félegyháza, VI. Karánsebes.
I.
Sapyf/a quifiquejJtmctata Fabr.
Ceropales maculatus Fabr. II.
—
;
Budapest,
I.
II.
Félegyháza.
I.
Budapest, Félegyháza, T.-Alpár,
I.
Kömld. Po})ipílus
Schte.
chahjheattis
Félegyháza, Kecskemét
I.
•
;
—
plumheus Fabr. L Budapest, Rákospalota, Félegyháza, Kecskemét viaticus L. I. Békásmegyer, Csongrád, II. Kömld rufipes
;
;
I.
—
L.
Félegyháza. Salins fiiscns Fabr.
Kömld,
Visegrád,
III.
Budapest, Félegyháza, Dánospuszta,
I.
Lipótvár
Trypoxylon clavicerum figulus L.
I.
Larra
—
;
Lep.
vnhieratus Costa. Sérv.
et.
Félegyháza.
anathema
Rossi.
Félegyháza
I.
;
11.
Félegy-
I.
I.
Félegyháza
—
tridens
—
;
Fabr.
I.
Félegyháza. Tachytes etruscns Rossi p>aeus Kohl.
I.
Vand.
I.
Palarus Jíavipes Fabr. Astata lioops Schrk. III.
—
eiiro-
I.
Putnok
;
—
;
—
I.
Félegyháza. I.
Budapest, Félegyháza,
Budapest. Tisza-Alpár,
minor Kohl.
Peinphredon luchtosus Schuck. Sceliphron
Dánospuszta
Félegyháza,
Félegyháza.
Dinetus pictns Fabr.
Kömld,
;
Budapest, Félegyháza.
I.
Tachíjsphex Panzerí niüdiis Spin.
Félegj'háza
Tisza-Alpár,
I.
destiUatoriiun
Hb.
I. I.
I.
II.
Kömld.
Félegyháza,
II.
Félegyháza.
Félegyháza. Budapest,
Felegyháza, V.
Maroskecze, VI. Resicza.
Sphex Fabr.
I.
occífaniciis Lep. et
Budapest,
Félegyháza.
Félegyháza
Sérv II.
I.
Félegyháza;
Kömld
;
—
—
maxillosus
alhisectns Lep.
I-
16T
Adatok Magyarország fovarfaunájához.
Ammophila sabuJosa Linn. I. Budapest, Félegyháza, III. Putnok -— Heydenü Dhlb. I. Félegyháza
Kömld, Scop.
Üj-Radna
Dánospuszta,
Budapest,
I.
—
;
Ajka,
II.
—
;
;
hirsvta
Gouill.
Tt/dei
Fél egy ház a.
Fhilanlhas
conmatns Fabr.
Fabr.
trianf/ultim I.
Félegyháza.
emargínata Panz. Budapest, Félegyháza;
Ccrceris Schlett.
I.
Oxi/helus latro 011 v.
Gordelytes niyslactiisl^. Fabr.
leucozonica
Félegyháza.
I.
I.
Félegyháza.
1.
Budapest, Félegyháza;
Félegyháza.
Budapest,
Beinbex Integra
—
röpirata
egy háza
L.
—
;
Panz.
medíterranea Handl. II.
Kömld
—
;
Crabro albilabris Fabr. crihrarius L. I. Budapest
—
clypeatus Linn.
nok
;
—
Budapest,
I.
Félegyháza, Csongrád;
I.
Félegyháza,
—
Dánospuszta,
L
—
quinque-
11.
Kömld,
— fuscitarsis
Félegyháza
I.
I.
Odyncrus allohrogus Sauss. I.
Félegyháza
I.
Budapest;
— Dantici
;
;
—
sz.);
—
S.
Félegyháza.
I.
Polisles gallica Linn. II.
IV. Bártfa,
\'.
Kömld,
H. S. II.
Csongrád, sz.)
;
—
Kömld.
II.
Visegrád,
média III.
L.
Ret.
Putnok
III.
—
kecze, Vllí.
Fiume;
Félegyháza;
—
1.
—
Putnok,
II.
Scop.
Félegyháza, Tisza-Alpár, Apií^ inellífica L.
Bombus hortonun
í.
L.
paríettun Linn.
III.
III.
Kömld,
II.
—
viduus
Dobsina, sz.)
Tisza-Alpár,
Castel-Muschio
Békásmegyer, I.
III.
H.
Dánospuszta,
Putnok.
Félegyháza,
Fabr. VI.
Fél-
I.
Castel-Muschio (Veglia
VlII.
Kömld,
saxonica
aíjloestris
—
Félegyháza,
germaníca Fabr.
Békásmegyer, Tisza-Alpár,
;
Lipótvár,
Budapest,
;
Put-
III.
Vand.
Castel-Muschio (Veglia
Félegyháza,
I.
;
VIII. I.
Kömld
Visegrád,
Dánospuszta,
VIII.
III.
II.
Félegyháza
— callosus Thoms.
;
Félegyháza
Budapest,
I.
oculata Latr.
I.
pygmaeiis
Félegyháza
;
Fél-
I.
Félegyháza.
Budapest, Félegyháza;
Perkáta,
Maroskecze, crahro
Vespa
I.
Félegyháza,
L
spiricornis Spin.
Kecskemét,
I.
Maroskecze,
Lipótv'ár, Putnok, V.
III.
Rosgí
Békásmegyer,
—
;
Kömld
II.
Vand.
Budapest. Félegyháza,
Budapest, Félegyháza,
Panz.
alatíis
Tisza- Alpár
I.
Megerlei Dhlb.
I.
;
Félegyháza,
— bidentata
egyháza.
L.
—
;
lucfaosa Costa.
—
Lipótvár, Putnok.
lil.
I.
I.
Félegyháza
I.
—
;
P'élegyháza.
1.
Alyso)í bimacnlatus Panz.
cinctus
Félegyháza
Budapest.
1.
I.
(Veglia
Visegrád,
II.
Budapest, Félegyháza, Dobsina, \patin;
V.
Maros-
— mfa
Putnok, Dobsina;
—
L.
I.
vulgáris
Putnok.
Budapest. I.
Budapest,
Félegyháza,
Tisza-Alpár,
A. Aigner Lajos
168
II.
Kömld,
Visegrád,
Fabr.
I.
Csongrád
Kirby VI. Apatin
Ajka
—
;
;
silvarum Linn.
Dánospuszta, rtmt Fabr.
I.
Putnok
Riusor rád
;
;
—
fragrans
III.
I.
Félegyháza,
Kömld,
II.
Félegyháza,
Lipótvár, V.
Csongrád
I.
Félegyháza,
III.
;
Kömld,
II.
lapidarius L.
Csorbai-tó,
Apatin
VI.
—
Félegyháza.
Tisza-Alpár,
—
Vi-
Apatin;
;
V,
Csong-
Budapest, Félegyháza, Tisza-Alpár,
I.
Pali.
Ma-
agro-
-
;
Kömld,
II.
VI.
Félegyháza,
I.
— JonelUis
Putnok
III.
Tisza-Alpár,
Csongrád,
riideratas
v. ;
Tisza-Alpár,
Putnok,
Maroskecze,
V.
Schm.
variahilis
laesus Mor.
Csongrád, L.
—
;
I.
111.
Félegyháza,
Csorbai-tó,
Budapest,
I.
Tisza- Alpár
aremcola Thoms.
Budapest,
cognatus Steph. III.
—
;
Putnok,
III.
Kömld,
—
;
I.
Budapest,
I.
Visegrád,
II.
roskecze, VI. Apatin
segrád,
Putnok, V. Maroskecze
Ili.
— stíhterraneus L. — Derhamellus K.
;
I.
Budapest*
—
ierrestris
Budapest, Félegyháza, Mesterszállás, Tisza-Alpár,
II.
Kömld,
V. Maroskecze.
Putnok, Csorbai-tó,
Magyarország Irta
pillangói.
A. Aigner Lajos. VI.
3.
Systema
Linné,
Rapae
Pieris
Natiu-ae. Ed. X. p.
Schmetterlinge
Abbild.
in
1.
tab.
L.^)
4f)8. 3.
(1758);
tig.
2.
A szárnyak tejszínek (hím) vagy vajszínek fels szárny csúcsán csekély kiterjedés háromszög sejtben fekete petty
áll,
az alsó szárny elüls
a
nstényen az els
szegélyén
mely olykor hiányzik. Ezek a rajzolatok alul is Igen hasonlít az elbbi fajhoz, de jóval kisebb, sokkal kiiebb és
(nstén}-) rajz
:
répa.
van
;
;
a
a 3.
is
ugyanolyan, mutatkozik, láthatók.
tisztán
apex- rajza pedig
—3
ivadékban mindenütt,
mezn
réten kö-
és
zönséges, Budapesten márcz. 29-tl május 31-ig, június Rapa
Die
r,
halványabb.
Hazánkban 2
1)
p e
petty
sejtben
szintén fekete
Es
(1777),
1
4-tl au-
Magyarország pillangói
gusztus 20-ig és szeptember 10-töl
másodiknál kisebb, azaz
Az
16S
pettyek a fels szárny discusában s
ivadék a
I.
30 mm.)
(törpe csak
eltn
olykor csaknem
apicalis folt kicsiny, szürke,
Az
október 16-ig.
40—46 mm.
széles.
a
feeket
az alsó szárny elüls
szegé-
;
lyén többnyire elmosódottak, ritkán határozottan kifejidöttek.
A
halvány fehér, némi sárgás árnyalattal.
st
élénkebb,
jellegek olykor a var.
II.
ivadéknál
Az
lezve van.
Egy
ily
egyszín
a J
példányok az
kicsiny í (36
álló
világosabb
helyett halvány sárgás
;
fonákja
egész
az
s
ápr.
mm.) A
pettyek mindkét
nem
a 2 a legtöbb esetben
a nyári 5
18.)
czitromsárga,
a
a
küls
discus, tiszta
fehér
részben
a középfolt alig látható.
második ivadék az elsnél mindég nagyobb gyakran
vonandók.
feketítve, alig jelzett
valamint
szegélye,
sárga
1(S99.
ersen
alsó szárny
fels szárny apexe és elüls
43 — 48
sár-
petty többé-kevésbbe je-
ab. imniacalata Fol.-hoz-
mm., Budapest,
Az
apicalis és középíolttal.
még
még
fölül
apex kissé szürkés,
fehér csak az
sárgás színét mutatja, a szárnyak tövén
szegélye
átmenetek a
czitromsárga.
pedig a fels szárny 3. sejtjében
A
mint
nemnél az als szárny és a fels szárny apexe
a fonák oldalon élénk
Gyakrabban
9
Ezek a
feketén behintve.
mutatkoznak
is
ab. leucotera Stef.-hoz.^) Ritka esetben a ?
et
gásabb, mind két
alul
íöbbé-kevésbbé
vajsárga,
A
fonák oldal halvány vagy
csaknem
fonákján
ersen
többnyire
is
(40, többnyire
fekete apicalis folt
a
többi
ersen kifejidöttek
Alul halványabb
sárgás.
s
vagy
s
élén-
kebb sárga, nagyobbára igen csekély, vagy semmi behintéssel. Egyik budapesti példánynál a fels szárny majdnem közepéig áE alsó szárny pedig csaknem teljesen fekete behintés. Gyakori esetben a
jól
kifejlett apicalis
folt
koromfekete, a többi petty
efs, az alsó szárny fonákja pedig Ritkább egy kisebb (30
— 37
alig
mm.), többnyire sárgás
mölyet Budapesten augusztusban fogtak. hoi") sorolható, a mely Toscanában
A
var.
Ez a
var.
A
fehérebb.
2)
A
foltatlan.
3)
A
kisebb.
*)
Mann lepkész
után.
igen
37—38 mm.
(?)
alak-
minor Costa-
széles.
Mannii Mayer*), melynek fels szárnya a
i)
is
behintett.
törzsalaké.
A' Aigner Lajos
170
mélyen
nál szélesebb és kerekebb, apicalis foltja lefelé sejtje
fekete behintés,
pedig gyöngén
csak
fogazoti, Ib
a Tengermelléken
és
Dalmátországban, különben Török- és Görögországban, Toscanában és Déli- Oroszországban (Sarepta) fordul el.
szín
Petéje körtealak, jóval világosabb
A nstény
egyenkint rakja
le
a levél fels
P.\BrassicaeénQ\.
a
Het-
és alsó oldalára.
nyója zöld, sárga hát- és oldalsávval, fekete stigmákkal; ügy mint a P. Brassicae-é társasán káposztaféléken, kivált Hesperis matróna :
Raphanuson
Gyakran kártékonyán lép fel, Budapesten rendszerint Reseda luteolán találták, egy bokron olykor 30 40 darabot is. még pedig jülius l6-án, augusztus 4, szeptember 22. és október 21— november 9-ig kifejldve 29—30 mm. hosszú. Bábja szürkés, sárgás vagy barnás, 3 sárga hosszanti vonallal és lison (estike) és
(retek)
él.
—
;
gyér íinom fekete pontokkal. Parasitái
Blepharidea
:
Sarcophaga
Rdi.,
vulgáris
Machaira
Mg.,
kett csak Észak-Amerikában)
fajok (az utóbbi
rus Walk., Pt. pieridis Prov., Ft. puparnnt
cidida-fajok tíis
;
Swed,, Pt. Bras-
viretis
Thoms. Chal-
Apanteles congregatus var. pieridis Pack., A. gloniera-
Reinh., A. rubecida Marsh,
(L.)
Diptera-
Pteromahis raha-
;
(L.)
Moiiodontomarus nereus Wall., M.
sicae Pack.,
serriventris
O. és Exorcita hirsuta 0. S.
helicis T.
Herniíeles
és
vicinns
Grav.
Braconida-fajok.
az összes
Elfordul Spanyolországtól
szomszédországokban. Elterjedési
Japánig
(10
— 160")
és
Lapphontól
köre
Egyiptomig
(68—30°). 4.
Sammlung
Hübnor-Geyer,
904-7 A fels
(1827
Ergane Hb.
europ.
Schmetterlinge. Fortsetzung. Fig.
csúcsán fekete rajz van,
szárny
1.
sejtben
s a pettyek
alul
nem
a 3.
szintoly petty
a rajzolat ugyanolyan mint az elbbi
négyszög
^)
?).
nstényen az
petty, a
Pieris
fajé,
látszanak
sejtben fekete
mutatkozik vagyis
csakhogy az apex rajza ;
jóval kisebb
is
aman-
nál. Magyarország területén csak a Velebit-hegységben, Növi, Por-
és Dalmátországban található április— májusban
toré,
Fiume
mm.
Her7ij)ója halvány kékes-zöld,
hosszú
;
áprilisban Cruciferákon
Elfordul a
déli
fekete szemölcsökkel,
(keresztesek)
szomszédországokban
:
30—40 30
mm
él.
Maczedoniában, Bolgár-
országban, Krajnában, valamint K. -Ázsiában és a Transkáukázusban.
^J
Ergane
:
a
mvész, Athene
mellékneve.
171
Magyarország pillangói
Pieris Napi L.^)
5.
Lmné, Systema Naturae. Ed. X. p. 468 (1758) Schmettedinge in Abbildungen I. tab. 3 fig A szárnyak tejszínek ; a fels szárny csúcsa feketés 2 fekete pettyel
Xéí\y
Az
alsó szárny elüls
erezet
szegélyén
rendesen
"i).
;
a
hím
1
vonással
fekete
a
,
egy fekete petty
áll.
Az
az erek
alul
mezn
Hazánkban
országszerte
és réten,
közönséges 2
ivadékban csaknem szakadatlan tavasztól szig. Budapesten 8-tó] június
Az
ns-
ellátott.
behintések.
sötét zöld
9-ig,
Die
0-711).
nstényen. Az alsó szárnyon
kivált a
fekete,
bels szegélyen
a
s
E s p e r,
;
I.
június
í)-ig,
IG
tói július 13-ig, július
40—45
ivadék (törzsalak) mely
—3
április
24-tl szeptember
(egy törpe csak 30)
mm.
kiterjedés, alul sárga, az erek széles feketés-zöld behintéssel. Közte, inkább hegyi tájakon
akad a az
de Budapesten is melynek fehér felületén alul az sötét behintések
erek ersebben feketék és végükön
erek szélesen szürke behintések és
(Hunyad
mely csak a havasokon teljesen helyettesíti.
A
;
a nstényen a
;
küls szegélye sötétes. Ugyancsak az I. ivadékhoz
nem
m.),
var, interinedia Kroul.^) átmeneti alakja
tartozik az
fordul el, s ott
a
ab.
II.
és
III.
Tátrán és Háromszékben
ivadék a nagyobb
Bri/oniae
törzsalakot
egészen szürkés barna alak röpül (májustól
A
szárny töve
fel
igen
0.'^),
csaknem
sötét,
csak-
júliusig).
(41—50, törpe 37 mm,)
var.
halványabb sárga, az erek kevésbbé feketések. Közte inkább déli vidékeken, p. o. Kovásznál, de Verebélyen is némelykor oly példányok is elfordulnak, melyek aKiI
Napaeae
Esp.^)
mely
alul
fehérek, ereik alig megsötétedettek.
csaknem egyszín
a var. meridionalis Steff.-hez^) tartozik,
Ez az
alak
mely különben csak Közép-
Olaszországban fordul el.
A (var.
nyári ivadék közt röpül továbbá az ab. sulphiLvea Schöy.^)
pAvescens
Stgr.
ab.
és,
?
sulphureotincta
Reutt)
mely
meg, de alapszíne sárgás. Ezt csak Nagy-Lé várdon figyelték meg, Bécs környékén gyakori. Egy melanotikus hím, melyet Cerva Frigyes 1899-ben a
rajzban a var. ínterinedia-nak
Csepelszigeten fogott,
1)
A közbenes.
2)
Bryonia
3)
Napus
4)
A
•^)
A kénszín.
:
:
tölül,
a földi tök.
repeze.
délszaki.
felel
kivált
jobb
oldalt,
olyan mintha gyéren
^^^-
172
Kiss Endre
y^ii'i^íi
korommal volna behintve
és szabálytalanul
azonban csaknem
alul
;
teljesen kormos.
Petéje körtealakii, zöldesszin
a nstén}' egyenkint rakja
;
le.
Hernyója nagyon hasonlít a Iiaj^ae-éhez, de különbözik attól abban hogy gyér fehér szemölcsök és fekete pontocskák borítják, stigmái pedig sárgás keretek. Nagysága 29-30 mm. Kevésbbé kártékony mint a Bapae. Tápláló növényei Reseda lutea, luteola és odorata :
(rezeda),
Erysimum
Turritis glabra (toronyszál),
Cardamine pratense
amera
és
(szegecs),
Alliaria
Bábja zöldes sárga fekete
(foszlár).
pettyekkei, szárnyhüvelyei pedig sárgásak.
Parasitái
ugyanazok
:
(10
Angliától az Altáig
(68
— 37")
(23—80°)
az
;
ab
Rapae
mint a
— 110")
:
Olaszországig
déli
a Kaukázusig
V'ogezektl
csak a
Brijoniae
köre
Elterjedési
é'i.
Lapphontól
és
és Lapphontól az Alpesekig (68—45°)
Adatok Szilagy-megye bogár-faunajához. Közli Dr. Zilahi Kiss Endre.
VL Lahidostouiís
tridentala
L.
Schneid. Hadad, Zilah, Bogdánd Titaboea niacropus
Iliig,
;
Tasnád,
—
Pele
longímana
Zilah,
Hadad
;
Zilah.
—
Tasnád.
Hadad.
Clijtra laeviiisciila Ratzb. Zilah,
Gi/nandrophthalina salicina Scop. Charp.
liniuinriJis
Hadad,
Zilah.
Lac/niaea sexpnnctata Scop. Hadad, Zilah,
collis
—
;
L.
Hadad.
auriía
Zilah
Hadad
L.
—
;
;
-~-
flaví-
xanthaspis
Germ. Hadad. Bogdánd.
Chílotoiiia mítscifonnis Goeze,
CoptocepÍKdu ítnífasciaia Scop. Zilah, Hadad
;
— scopolina
L
Hadad. Cri/ptocephaliis cori/li L. Zilah
—
octopiinctatns Scop. Fels-Szék,
;
—
Hadad^ Zilah
cordif/cr L.
Tasnád
;
—
sr.xpunctaUis
—
Hadad, Peér, Bogdánd hípiutctatits L. Hadad, dánd Schafferi Schrank, Hadad, Zilah, Bogdánd ;
;
L.
—
Hadad;
—
v.
hypochoeiidis L. Hadad, Zilah, Bogdánd Zilah;
—
—
violaceus Weise^ Zilah;
4-gnttatns
Richter Zilah;
—
;
Zilah, ;
—
rtítrcoZ/ís Suffr.
— violaceus Laich. r.
maurns
Suffr.
;
L.
Bog-
sericens
Hadad Hadad Hadad; ;
173
Adaiok Szilágy-megye bogár-faiínájához
—
—
ocdlaHadad L. moraei Bogdánd tus Drap. Hadad — sexpnstulatus v. bivitiatus Gyllh. Hadad, Bogdánd Hadad pyi/maens r. amoenus F. Hadad; rittntiis Ross. Hadad; conne.rns 01. Hadad rufípes GoQze, Drap. Hadad, Bogdánd;
Hadad
flavípes F; Zilah,
—
;
;
clui/sopus Ginel.
carpathícn?. Friv.
— —
;
;
;
;
—
—
—
—
;
Hadad.
Adoxns obsciirns
Zilah
L.
—
;
Peér.
F.
ritis
r.
Chrijsocínis pyetiosus F. Peér.
Colaplms
Entomoscelis adonidis;
—
;
Chrijsomela
Hadad,
Goroszló
Peér, iM.
Hada
1
—
;
—
;
philae Küst, Zilah;
Hadad
Hadad lah
—
;
—
;
-
;
—
—
variáns Schall. Hadad tristis
Phytodecta
—
;
Hadad
Först. ;
—
—
r.
v.
F.
;
-
—
;
coenilea
—
—
oliva-
—
gypso-
oric]\alc%aVí\\\\.
alternaus
r.
01.
goettingensis L.
Zilah;
sdugiiinoleiita L. Zilah;
hypená
wixta Küst. Zilah
r.
—
;
slaphyle.i L.
Panz.
coerulans Scriba, Hadad,
fastuosa Scop. Hadad, Zilah
Orina lah
—
Hadad
L.
—
;
Hadad;
ca rpathica b\iss,
haenw])tera
Széle.
rioJaceouígra Deg. Zilah;
Hadad
Fuss,
hiiiH/aricn
r.
Tasnád, Hidad, M. (to-osz15; Zilah,
—
Scháff. Zilah.
ni(/iilosa
cea Suftr.
polyf/oni L. Zilah, Hadad.
Hadad, T.
Zilah,
Pali.
Tiiiuircha pralensis Duft. Zilah;
—
Hadad.
Schall, Zilah,
sopliiae
Gastroidea viridida Deg. Zilah
;
—
ínenthastrí Suffr,
Zi-
Zilah
;
polita L. Zilah, Hadad. M. Goroszló
Zilah.
decempnndatu
L.
decasfiijiim Dufl. Zilah;
—
::ilah i\
;
—
nifipe^
Deg.
ni(jricollis\Ws{\M.
Zi-
Zilah;
pallída L. Zilah. Phijllodecta vifellinae L. Zilah,
Mesze:,,
Sz. Cseh,
M. Go-
roszló
Híjdrol hassa aiicla
F.
Meszes;
—
inarginella
L
Meszes
Hadad. Prasocíu
is Jiíiici
Brahm,
Zilah.
Scieropliaedon caiiiioliciis Gerin. Meszes.
Phaedoii
cochleariae F.
Hadad^ Meszes;
—
armoraciae
L.
Hadad. Flagiodcra versicoloi a Laich. Hadad.
Melasoma aeiiea L. Zilah, Meszes, F. Kék — c/z^om F. Zilah, Hadad - 20-pnnctata Scop. Zilah, Hadad, Sz Cseh - collans L. Zilah, Hadad; — populi L. Zilah, Hadad. adtista Creutz. Zilah. Phyllohrotka 4-maculata L. Hadad; - ranthopns Schrank, Liiperus nigrofasciatus Goeze, Hadad ;
;
;
— ;
Hadad
;
—
flavipes L. Meszes.
Dr. Zilahi Kiss Endre
174
Lochmaea capreae Cseh
—
;
;
—
;
Sz,
caUnariensis L. Hadad.
Oaleruca lah,
—
Hadad crataef/i Forst. Hadad. L. Hadad lineola F. Hadad,
L.
nytnphaeae
OalernceUa
Hadad, Zilah
tanaceti L.
Hadad. Podagrica malvae
—
;
Pomonae Scop.
Zi-
—
Iliig. Hadad fuscicornis L. Hadad. Crepidodem corpulenta Kutsch. Hadad ferntginea Scop. ;
—
;
Hadad. Epitrix puhescens Koch, Hadad. Chalcoides helxivies Zilah, Sz.
L.
Hadad
Mantura
—
;
auraUi
Hadad,
Marsh.
rustica L. Hadad.
Chaetücnema concinna Marsh.
Hadad
—
;
Cseh.
Psylliodes attenuat.a Koch,
phala L. Hadad,
Meszes
Zilah,
—
;
Ühialis
III.
Hadad.
aridula Gyll.
Hadad
Tasnád,
—
—
;
chrysoce-
Meszes didcamarae Koch, Meszes. Aub. Hadad, Bogdánd oleracea L, Zilah,
Zilah,
haltica lythri
;
—
;
Hadad. Phyllotreta exclamationis
Meszes
—
—
;
Thunb. Meszes
undidata Kutsch, Hadad
nemornm
Hadad
L.
Aphthona
—
;
cyanella
—
;
Lorif/itarsiis
Hadad
Redtb.
;
Hadad
atra F. Hadad.
Hadad
—
—
;
—
hntnneus Duft. Hadad;
síitiirMlns Duft.
sütuata Steph. Redtb.
vittula
Hadad.
—
—
;
atrovirens
nastiirtii F.
picipes Steph.
Först.
Hadad;
Hadad, Meszes
;
—
Hadad
;
—
exoletns L. Hadad.
Hispa atra Cassida
murraea
L.
Hadad.
L.
viridis
Hadad
ginea Goeze^ Zilah;
Bogdánd
;
—
L.
— —
;
Zilah
;
— faslnosa
Schall.
Hadad, Zilah
ruhiginosa Müll.
sanguinolenta Müll. Zilah;
—
;
—
ferrti-
nehtdosa L.
snhferrtiginea Schrank, Hadad, Bogdánd.
Suhcoccinella 24-punctata L. Hadad, Zilah
Weise, Hadad
;
—
f,
;
—
v.
saponariae
4-notata F. Hadad.
Cynegetis impunctala L. Zilah;
—
v.
palnstris Redtb. Zilah.
Hippodaíuia T-niaculata Deg. Zilah.
—
Adonia variegata Goeze, Zilah Laich. v. coitstellata Hadad, Zilah v. carpini Fourcr. Hadad. Adalia bipíinctata L. Hadad, Zilah, M. Goroszló v. sexpustulata L. Hadad v. 4-niacHlaia Scop. Hadad, Zilah V. suhliinata Weise Zilah. ;
;
—
;
;
—
Coccinella 7-piinctata
—
;
L.
Hadad, Zilah
;
o-piinctata
—
Muls,
Különfélék.
Hadad, Zilah
—
;
175
Hadad
conglobata L.
;
—
14-piistnlata L.
—
22-punctata L. Hadad
Hadad,
Zilah.
Micrüspis
12-punctata L, Hadad.
V.
Hali/zia sedecimguttata L. Hadad
14-punctata
Hadad
L.
conglomerata
F.
Hadad, Zilah
;
—
;
Hadad, Zilah, Bogdánd -- r. v. leopardina Weise, Hadad.
Exochomus
—
;
fimhriata
;
—
;
Hadad
Laich.
tetracfonata
v.
;
v.
Sulz,
4-pustulaius L. Zilah.
Platynaspis Uiteortihra Goeze, Hadad, Zilah.
Hyperaspis campestris Hbst. Hadad.
Hadad — v. 4-pustulaíus Hbst. Ha— interruplus Goeze, Hadad, Zilah. Apetsi Muls. Hadad
Scymmis dad
;
—
frontalis F.
;
;
Különfélék. A SZÖlmoly
amhiguella
(Conchylis
Hb.) fejldését és
módját újabban beható tanulmány tárgyává bordeauxi
Laborde
állomás aligazgatója s egyúttal a
ocuologiai
sára nézve széleskör kísérleteket
1900-ban
tett.*)
Jablonowsky József
Erre nézve iásd
*j
tette
április
élet-
F.
a
moly irtáközepén
közleményeit a R. L. VI.
kötetében.
megvizsgálta a moly bábját s azt tapasztalta, hogy a
tönkretették
48%-a
a
Az
írtásnak
ha a venyigének
ponyvára gyjtik
s
elégetik
költsége hektáronként (m. frankra.
ersen
Ujabban
fel
ugyanannyit
pusztult
báboknak csak 22%-a
félne eszközölni.
szerint az,
s
más oknál fogva
pedig
úgy hogy
penészgombák
kell
e.
erre a
10,000
kezdik e tkéket
forralni,
úgy hogy a
legszik, a költség körülbelül
beszáradas
stb. folytán,
Az
alája
munkára sok ember
szlt) forró
héjj
felmegy
vízzel
irtást
Laborde
módja
lekaparják,
héját
15%-át
azok
fürkészdarazsak,
fejldés líépes.
volt
leghathatósabb régi
;
el,
a
tartott kell
100
és
— 120
leönteni, a vizet
m. 60 C. foknyira
felme-
elbbi
eljárás
ugyanannyi,
mint
az
A kísérleteknél 50 fokos vízben félpercz alatt az összes bábok elpusztultak. A különféle vegyi keverékek alkalmazása nagyobb költséggel jár (hektáronként 136 frank^) ha alaposan végzik, pedig máskülönben csekély az eredmény ; t. i. elzetesen meg kell tisztogatni a tkét mohától és a régi hajtól. Igen hathatós a mellett.
Irodalom
76
1
két keverék
következ
10
kátrányolaj
szll virágzik, Ammóniák
réket kg.,
nátronlúg
kg.,
mész 20
Oltott
1)
:
100 kg.,
1
kg., víz
100
0.5
kg.,
liter;
Ezeiíet a szereket tavaszkor kell alkalmazni.
liter.
a
kg., víz
szénkéneg 5
10 kg., olajsav 2 kg., nátronlúg
kátrányolaj
kg.,
:
jó
eredménynyel
(22^)
13
vardit (rézecetet) 0.5 kg., víz
módja hiányzik)
használták
a
fenycsíra 15
kg.,
vízzel hígították,
69
kg.
Ezt
úgy 15Vo-os
szénkéneg 5
2)
Késbb, mikor következ keve-
kg.,
a
nátronlúg 2.5 (készités-
szert
oldat
el, mely
állt
nem árt. L a b a r d e már a moly hofrana Schiff.) is kiterjesztette kísérEudemis pillére Poljichrosis minthogy leteit, a mely Francziaországban már tetemes kárt okoz Magyarországon is elég gyakori, nincsen kizárva, liogy szllgaz-
a
szll
virágjának egyáltalában
;
dáink ezzel
is
kénytelenek lesznek megismerkedni.
Irodalom. A.: Berichtigungenzu meinen Bestimmungstabellen derDyschiriu s-A r e n. (Wiener Ent.
Fleischer, Dr.
t
Zeitg.
XXIV. 1905.
49—50.)
p.
Egyebek között szerz délyben elforduló alakját,
Schm.
a Dyschirius cylindriciis
Er-
alak a talak
mely mintegy átmeneti
és a turkesztáni var. Hanseri között, var. transsüvanicns név alatt írja
le.
Ez
az eltör és
a talaktól oldalai
alig
abban
hogy eltora sokkal hosszabb, a szárnyfedk keskenyebbek dudorka van.
tér el,
kerekítettek,
hosszabbak és tövükön
éles
Csiki
Weise,
J.
:
Protorina plagiata var croatica m
Entom.
Szerz
Zeitschi.
p.
(Deutsche
80.)
két horvátországi Orinát kapott,
testalakja a var.
mabb
1905.
Ern.
melyeknek
commalata Suffr.-éhoz hasonló,
skulpturájuk folytán attól eltérnek.
de
színe
és
sokkal fino-
Csilii
Ern.
„KOVAR lANl LAPOK" Bánd
XII
Uibrich
155. E.
S.
Ungarn Eumicis Emstria
II.
:
Heft. Október. 1905.
8.
Formen
Hier
M.
Bánd auf dein
15(3.
P.
Matusovits
Spilosoma
vor.
berechnet, ersterer
u.
kommen
auf
z.
40—42,
zu
in
Mailed ferfhtg
:
Ungarn)
nördlichen
(ini
M.
Caustoloma
Obeitlügel,
flavi-
w.endica braun-
Arctia villica ab. neglecia Schultz
?,
hippocastitni
V'on
Acronyda
Verf.
venustiila, Eiiclidia trii/netra sehr áiinkel geí'árbt, Ácidalia
caria mit reducirten braunen Flecken,
S.
fand
ab. Salicis, Agrofis Trilicí var seliginis und var, distincta,
ornata mit breitem graues
Schmetterlmgsfanna von
ziir
Beitnif/i:
An bemerkenswerthen
Melolontha vulgáris
Grund von
letzterer
Liplóiijrár
14,000
1905.
und
Exemplaren
aber zu 58 -60"/o AUer. 40" 'o mitschwarzer
vulgáris waxen 60°/ü mit rothbrauner,
wenigen waren Hals90*''() derselben waren
Hinterleibspitze versenen; im Verháltniss bei
und Flügeldecken behaart, bei ca. und Flügeldecken ganz glatt schvvarz, bezw. letztere dunkel röthlichbraun auch fanden sich fást schwarze Exemplare schild
Halsschild
;
und
var.
rnficollis.
Von M.
Halsschild roth und bei
auch
var.
ruficoIJif
60— 65'7n
und
war bei 35 -40"/o das Tibién und Halsschild schwarz,
hippocastani
var.
ni;/ricoIlis
ist
beobachtet
worden.
Beidé Arten paaren sich untereinander, aus vvelchem Grundé dann die erwáhiiten Variationen entstehen. Der Flug der beiden Arten
wáhrte
vom
Mai
1.
bis
14.
Beidé schádigen die
Juli.
Báume
in
Weise aus der beigefügten TabsUe ist ersichtiich, welche Baumarten geschádigt wurden und in welchem Verháltnisse sich die beiden Arten an der Schádigung betheiligen. Robinia pseudoacacia, Fraxinus excelsior und Syringa vulgáris blieben unberührt. Zu benierken ist, dass die Behauptung von K. Sajó, vvonach Melolontha hippocastani nur in Sandgegenden prosperiert und auf
gleicher
;
anderen Beden überhaupt nicht gedeiht, ist,
denn
der
Boden von Liptóujvár
ist
durchaus nicht stichhaltig nichts weniger als Sand-
boden. S.
162. L,
V.
dopteren-Fauna im ten
von
Aigner-Abafi J.
Zuwachs der ungarischen
sowie
IVIacrolepidopteren,
Microlepidopteren auf,
:
1904. Verf,
die
in
záhlt
2 Arten
6 Arten und
jüngster
Zeit
in
Lepi-
und 11 VarietáVarictát von 1
Ungarn
constatirt
20
worden
sind.
mitgerechnet) Varietáten S.
GesammtzahI betrágt (Bosnien und Dalmatien nunmehr 1563 Macrolepidopterenarten mit 67l!>
Die
und 1685 Microlepidopterenarten mit 61
163. E. Csíki
:
Varietáten.
Die CeramhycideH Ungarns XXII. Schluss
der Bestimmungstabelle mit der Gattung Oberea. S.
garn.
165. Dr. E. Vángel
III.
Hymenopteren
:
BeUrdge
ztír
InseMenfauna von Un-
II.
Tagfaltér Ungarns VI. Pieris Rapae ist 3 Generationen in ganz Ungarn sehr gémein, in Budapest von Ende Márz bis Ende Mai, von Mitte Juni bis Miíte August und 10. Sept. bis Mitte Október. Unter der 1. Gen. nicht selten v. leucoiera und ab. imniacnlata. Unter der II. grössern Gen. sehr selten v. minor (30—37 mm.) Die var. Mannii nur im Litorale und in Dalmatien. Pieris Ergane bei Fiume, im Litorale und in Dalmatien. Pieris Napi überall in 2—3 Generationen. Unter der I. Gen. selten Übergánge zur v. intermeS.
167.
L.
V.
in 2
Aigner-Abafi
Die
:
—
—
—
4ia, sowie im Hochgebirge ab. Bryoniae, besonders in der
Tátra und
mergeneration S.
172.
v.
im
Napaeae Übergánge zur
Dr.
A.
Zilahi-Kiss
dunkle Stücke
Siebenbürgen. Unter der
südöstlichen
ab. sniphurea.
Beifnige
:
Som-
zur
Kaferfatma des
Kontitates Szilágy. VI. Schluss der Enumeration.
Kieinere Mittheiiungen. S.
175. Neueres über
ConchiiHs
amhiguella
kámpfung nach den neuesten Untersuchungen von
und derén Be-
L
ab o
r
d
e.
Líteratur. S.
W
e
i
s e.
176.
Publicationen
Besprochen von E.
von
Cs
Dr. i
k
i.
A.
Fleischer
und
J.
Entomologiai müvek. A Magyar Birodalom
Általános.
Állatvilága. (Fauna Regni Huiij;Kiadja a k. m. Természettudományi Társula Ara 35 kor., társulati tatíoknak 20 kor. Kdr/xi/i E. Állatmu/eum, utasitás állatok kitömesére s eltartásán, és csontvázak készitésére, ábrákkal 1 kor Beiti K. A kis rovargyjtö. Utasítás a kiválóbb rovarok megisme40 fill. Szekeres F. Ö. A rovargyjtö 1 kor. 60 fill.— résére és gyjtésére 2 kor. Lejtényi 5. Rovargyjtö. Segédk<)iiyv a középiskolai iljuság számára, kötve Kriesch J. A rovarok vi'ága, 16 ábrával 80 lill. l kor. Kirándulók zsebkíHiyve. 70 rajzzal, kötve 3 kor. 50 liIl. Dr. Leiidl A. Rövid útmutatás a természeti ajz- gyjtemények konzerválásához 80 fill. Dr. Daday /.RovarHojfer, Praxis der Insektenkunde. 3 kor. tani mszótár 1 kor. 60 üli. Kolhe, Einführung in die Kenntniss der Insekten 17 kor. Hymenoptera. Mocsáry S. A masjyar tauna íémdara/sai 2 kor. 40 fill. .\ magyar fauna másnejü darazsai 2 táblával 1 kiir. üO fill Adatok Magyarország fürkész darazsainak ismeretéhez I. 1 kor. 20 fill. Földünk lémdarazsainak magám ajza 40 kor. Lepidoptera. Bein K. A kis lepkegyjtö. A lepkék ismertetése és A. Aigner L. A lepkészet története Magyarországon sjyüjtése 2 kor. Aigner-Pável-Uiirvk, Magyarország lepkéinek ieg3'zéke 5 kor. S kor. Beige, Schmetterlingsbuch 8. Aufl. 1300 Abb. auf 50 faib. Tafeln 25 kor. Hofvianii, Die Gross- Schmetterlinge Europas 2. Aufl. 2000 Abb. 20 fill. auf 71 farb. Tafeln 30 kor. Die R^upen Jer Gross-Sciirnetterlinge Europas ISiOO Abb. auf 50 Tafeln 30 kor. Diptera. Tömösváry 0. Egfy tinnejiesen tenyész légyfaj az Alsó-Duna ' — Kertész K. Catalogus Tabaiiidaium orbis terrafill. fiO mellékeire. c< riae).
III.
Arthiopoda.
kötet.
—
—
—
—
—
—
—
—
—
— —
'
rum
—
'
universi 6 kor.
Coleoptepa. Török P. Bogár-határozó 2 kor. 80 bogárgyüjt. A bogarak ismertetése és gyjtése 2 kor. ö.
—
—
fill.
—
Bein
K.
A
kis
Cahver, Káferhuch
Seidlitz, Fauna Transsylvanica 12 kor. 48 color. Tatéin 2t kor. Hemiptera. Dr. Horváth G., Adatok a hazai félröpek ismeretéhez lill. A magyarországi Psyllidákról 40 fill. Az Eremocoris-fajok magánrajza,
Aufl. mit
40 átábl. 60
"
fill.
Oi'thoptera, Pseudoneuroptera és Neupoptera. szági tücsöklélék teimészetrajza 6 tabl. ^ kor. >zitakötö-féléi. Sszínes tábl. 2 kor. 60 fill.
MyPi poda. Dr. Daday 4
—
J.
A
—
Pungur
Kohaut
magyarországi
A magvarorMagyarország
Gy.
R
Myriopodák magánrajza
táblával 4 kor.
Apaehnoidea. Di
—
.
Ckyzer
K.
é<
Kulczynski L.
.Arancac
Hungária
Hennán Ö., Maíjyarország pókfaunája 3 kötet, csak a 24 kor. 2—3. kötet kapható 16 kor. Dr. Lendl A. A pókok, különösen a kerekhálópókok természetes osztályozása 1 kor. Karpeles L. Adalék Magyarország atkafaunájához. 8 táblával 2 kor. CPUStacea: Dr. Daday J. A Magyarországbaíi eddig talált szabadon élö evezölábú rákok magánrajza. 4 tábl. 3 kor. A magyarországi Branchipus. lajok átnézete. kor. A magyarországi Diaptomus-fajok átnézete 1 ko! 1 3 kötet
—
—
Legújabb árjegyzékem, mely több
e/er, jól meghatározott és praeparák európai, különösen mHgxarországi bogárfaj felsorolását tartalmazza, megjelent és kívá-
natra bérmentve
Tavarnok,
ii.
p.
küldöm meg.
Nagy-Tapolcsány Kelecsényi Károly
Magyarország bogárfaunája. Vezérfonal a magyar korona
országainak
terü-
elforduló bogarak megismerésére.
letén
IRTA
A Magyar
Nemzeti Múzeumi segédre.
•
A három
kötetes
morphologiai
munka els
részen
a
kívül
kötete a
bevezet
Caraboideákat
és
Staphylinoideákat, a második kötet a Palpicorniákat, Diversicorniákat és a
dik kötet pedig a
Heteromerákat, a harma-
Phytophaga, Rhynchophora és
Lamellicornia családsorozatokat fogja tartalmazni.
A munka BQy-eyy
5
füzet
íves elfizetési
füzetekben ára
2 kor. 40
Megjelent az
I.
kötet
els
2
jelenik
korona,
bolti
meg ára
fíli.
füzete,
mely az
álta-
lános (morphologiai) részt tartalmazza.
Eljegyzések és elfizetések a szerz czímére (Budapest,
VÍÍI.,
Sclimidl Sándor
Nemzeti Múzeum) Iviildendk.
könyvnyomdája Budapest,
VI. ,j U-u*cza 3.
