m XI. kötet.
május
1904.
Er.í.
5.
füzet.
Soe. ^.Va€h.
ROVARTANI LAPOK HAVI FOJLYÖII^AT különös tekintette!
a
hasznos és kártékony rovarokra.
— D«-
BEDÖ ALBERT DR-
w ^ pT ^
* CHYZER KORNÉL MOCSÁRY SÁNDOR
BÍRÓ LAJOS
ENTZ GÉZA
QR-
KÖZREMKÖDÉSKVEL SZERKESZTIK
A.
AIGNER LAJOS
Rs
CSÍKI
ERN.
x^>^<5i^
BUDAPEST, A
1904-
ROVARTANI LAPOK SZERKESZTSÉGE :V., MOLNÁR-UTCZA 24
Mes^jelenik minden hónap
els napján,
És
KIADÓHIVATALA
július és augusztus
Elfizetési ára eyész évre 8 kor.
havak kivételével
I
ártalom.
A körtefának egy különös ellenségéri. II. Irta Jablonowski A hernyók táplálkozása. III. Irta .4. Aigner Lajos ___ Magyarország Cerambycidái. XI. lepkék magyar elnevezése.
A
Teit<x subulata alakváltozatairól. Irta D. E.
.A
lepkék cselfo ása CatocalákíV
94 98
_..
Ern
Csiki ... ._. Irta A. Aigner Lajos... Irta
A
II.
József 89 ..
..
...
104
.__
lOS
Különfélék.
A A
.__
.__
___
_..
British Alubeuiii jepkéi
...
_. .__
...
...
...
_
...
...
..
_
..
...
...
...
__.
...
.
109 109 109
.
...
Irodalom.
Edni Bestimmungs-Tabelle der Goleopteren-Gattung Cionus Clairv. aus Európa und den angrezenden. Lándern.
Reiter
.
teti
Ern...
Csiki
Ismerteti Petii,
...
...
...
._.
110
._.
.__
Ern
A
ülesi
16.)
Természettudományi Társulat állattani miid n hónap els péntekén (VIII., Eszterházy-
tart.
\eiidegeket szívesen
Ke Az
üO
magy.
kir.
szakosztálya utcza
...
Dr. Kari, Beschreíbung einiger neuer Lixus-Arten. IsmerCsiki _.. ... .. ._. ... ... ... _ .__
1897., 1898
,
1899
,
clT^«e
lát.
« f¥1 ^ El y
1900., 1901. és 1902-iki teljes évfolyammal
áron
meg szolgálhatunk. Új elfizetk feltkaphatják. Az elbbi kötetekbl csak egyes példány áll rendelkezésre; ezek következ áron kaphatok kötet 10 kor, II. kötet 6 kor.. Az és III. köte tet készpénzben visszaváltjuk Az elfizetési összegek kiadóhivatalunkhoz (IV Molnár-utcza 2+.) czímzendök I
I
.
I :
i
!
JBog-árg-yiiJtlíiiCíW \
í^ \
í^ I
^ ^*J
r
I
m
Matusovits
Péter szabadalmazott bojü^ár-praeparáló folyadéka, mely megóvja a, bogarakat a megbiidösödéstol, penészedéstl és fbb ízeiben hajlíthatókká teszi, (az
1892. évi pozsonyi kiállításon arany éremmel kiiün-
tetve)
Muzeum-körut drogua-üzletében 2 koronás, 3 kor. 80 és 9 kor. 40 filléres palaczkokban
kapható
Liix illihály léres
Budapesten, IV. ker.
7., fii-
I |
?^ [
\
^ '
'
r^.
^ j
A
körtefának egy különös ellenségéróL (Janus contpressus Fb.) Irta
Jablonowski József. II.
A
hajtáshervasztó darázs tojása hoszukás, orsóidomú,
mind-
két hegye gömbölydött, közepén a legvastagabb és kissé, de
nagyon
kis
mértékben,
alakban
ív
Színe
hajlott.
mint
olyan,
belének egy kiszakított darabkája, tehát fehéres, de
mm. hosszú. E középs furkálásainak
Körülbelül 1
ször a
A
tojást a
a
nem
hajtás átlátszó
csavarodó vonalnak legtöbb-
egyikében találtam.
kikel lárva a hajtás fels, tehát a hervadt része csak a belet eszi a már megfásodott részt érintet-
tojásból
felé indul s
itt
;
lenül hagyja. Általában a fels hervadt részben a lárva csak addig
hatol
meddig a hajtás meg van fásodva és még
a
felfele,
hervadáskor
a fejletlen s így látszik,
elején
nem
részbe
felfelé áll
hatol.
;
Úgy
hogy a fiatal lárva igen falánk, mert május végén és június már teljesen kiette a fels részt és átvergdve a mögötte
maradt és kiszáradt
hogy
indul,
lekonyuló
ürülékén
vonaltól lefelé terjed belet.
a nyár és az
sz
meg, a
küls
a
fát,
a
és
Ebbl
bélmaradékán,
hajtás
még meg nem
elérje a
tehát
rágott,
ebben
táplálkozik s
hátralev részében. Ilyenkor fás réteget pedig,
is
majdnem
a
lefelé
csavarodó él
azután
csak a belet eszi
bántatlanul hagyja,
vag3^ csak igen keveset rág el belle.
Érdekes, hog^^ a lárva miként bánik
Minthogy falát
rágása közben mindig
seholsem
töri
nem
nagy
helyet
sem
foglaljon
lárva,
mely
rágás
közben
a
teste
fordul
s
Az
el
hajtás
dobhatja
ki
hogy
ezt
felé
el
az
fejjel
amúgy
is
lefelé halad,
szk
hajlékában, a
közbe-közbe meg-
tömi,
még
pedig meglehets és
kenién3Te
ervel. szárad
lehet kifejteni a hajtásból, mint akár a bodza-
hajtásból a fehér belet. '>Rovartani
és
végén felgyüleml piszkot és maradékot hátra,
hegye
úgy
béllel.
marad
innen. Hog}' pedig útjában se legyen s
így összetömött ürülék annyira szilárdra
össze,
a megemésztett
belsejében
természetes, hogy az ürülékét s a bélmara-
át,
dékot
illetleg a hajtás
a
Lapuk*, I9U4. május ho
Jablouowski
90
József-
S mert a lárva a felgyüleml piszkot csak bizonyos kis idszakonkint szokta így összetömögetni s azután mert e munkában töm szerszámul a gömbölyded fejét használja, azért ez az összefog
száradt ürülék sajátszer rétegezettséget
az egyes rétegek hol vastagabb (3 mm.), hol ily egyes réteg alsó fele világos, a fels fele sötét
domborodott a
felfelé
azokat azt
szerint,
fel-fel
megtudhatjuk onnan
— 7 mm. E
széles.
is,
hosszú, a kirágott szerint tehát
hog}' e
kell lennie,
hogy a lárvának
már kemény munka
is
E
lehet.
szin
;
s
mind-
vízszintesek,
hanem fejével
könny munka,
nem
a tömögetés
mm.)
(1
gömbölyded
a mint a lárva
Hogy
tömögette.
megfordulása
6
nem
fahéjszín barna. Ezenkívül a rétegek
kett
melyben
a
mutatni,
vékonyabbak
hajtásban
a
való
lárva, mint látni fogjuk,
rének átmérje
pedig csak 2
— 2'5 mm.
ugyancsak rugalmas és hajlékony testnek
szk
helyen armyira megfordulhasson, hogy
feje,
mely rágás közben alul volt, most fölfelé kerüljön. Egy hajtáson, mely 77 mm. hosszú volt s a melybl a darázs kibujt, 45 réteget számláltam meg. Ebben az esetben a lárva 45-ször fordult meg. S minthogy pedig a lárvának ebben az esetben azt az utat május végétl október végéig nap
kellett
nia,
vagy az
20 hét, vagy 140 minden harmadnap meg kellett fordultehát
kellett befejeznie,
hozzá, azért átlag
helyzetét tekintve, valósággal
Pedig láttam én olyan kirágott hajtásokat
100 mm.
A
volt
is
még késbben
is
van fejldve, de azért szig rág tovább.
E
hiányzik
a
színezetébl.
csonka és zömök tüske barnás
A
csücsökszer
;
a
t
körül-
enyhe
feketék.
télen
sárgás
lev
gömbölyded, többi
Feje piczi,
az utolsó
íze igen vastag,
halovány
mert
szája és fara hegyén
hengeres és igen ránczos. Lába igen
teste
esetleg
s
már
lárva csontszín fehér, kissé sárgás
valamivel sötétebb, igazán csontszín,
árnyalat
fordulnia.
kellett
fel
a melyek hosszúsága
hajtáshei vasztó darázs lárvája a nyár derekán
belül teljesen ki
feje
is,
és csak két
íze
ízes,
pedig igen rövid
és majdnem négyszerte keskenyebb; heg^í^e karom nélkül és 3—4 gyenge sertével végzdik. E láb annyira piczi s a mellkas ránczoszsíros szelvényeibe annyira belesülyed, található
zömök
meg. Állábnak nyoma
rövid (körülbelül 0"25
sincs.
mm.
hogy
csak
igen
nehezen
Potroha hegye, mint mondtam,
hosszú) és csonka, kissé hátra-
végzdik, mely közül egyrészt az utolsó testszelvény két redjébl ered fogsor, részint néhány serte látható. Az utolsó
hajló tüskével
testszelvény
két
redjén, mely a csonka és vastag
veszi, a fogsor igen parányi, de aránylag véve,
E 5
fogak
—7
mm.
csak
mikroskópiummal
között változik.
láthatók.
A
ers
tüskét körül-
fogakból
lárva
áll.
hosszúsága
A
körtefának egy küldiios
Ha kiveszszük
a
Láttuk,
velejár.
alakjára
van benne, a
szerint valóságos Cephida-természet
ezen állatok életmódjával
bet
rögtön S
házából
91
ellenségérl.
mely a
hog^"
hajlik.
E
különben
hajtáshervasztó
darázs lárvája keskeny helyen
él; úgy él a szalmadarázs a szalmaNekik tehát mindkét esetben Ú4\ kell mozogniok, hogy hasonlattal éljek, mint a kéményseprnek kémény kotrása közben,
szálban
is.
^i
vagy lefelé bocsátkozik. Emun kahátára és térdére támaszkodik s szükséghez képest
ha a kéményben jában kezére, ezeket
felfelé
kúszik,
szorítja a falhoz.
Cephidák lárvája
középs
szegzi, potroha
Szakasztott
els
Aíellkasa
is.
kell,
neki
is
második
hogy a bélbl,
feszül,
míg a
fara
fából harapjon
támaszkodik,
;
hog}'
ha a
keményre tömje. S minhogy az a munkája nem csoda, hogy azután ha börtöne szk zugából kisza-
laza piszkot felfelé állandó,
veti,
a
hátra-
tehát valósággal S-sé
hajlítja,
pedig takarító munkájában van, akkor neki
boldogul
szelvényét
szelvényeinek egyikét elre
hegyén lev ers tüskét ismét hátra görbül s ha
módon
olyan
és
és
badítjuk, bizony ismét csak
—
S-sé görbül.
Mikor októberben vége szakad a lárva rágásának, begubózódik. Rágott csatornájának alsórészében olyan tág
abban
hogy
készít,
darázs
is.
A
kamara
kis
falát
báb
a
elférhessen
is
készülne, gondol
egyik (2
lesz
!
ám E végbl
széles,
4
— 4"5
mm.
tehát
még
?
bábbá
is
ezért a lárva az ajtórés kirágása
pályafutását, gubóját befejezi,
lesz
ki,
kis hártya-
—
Elébb a alakul,
keskeny
hosszú) készít, a melyet a
csak a hajtás egy éves vékony héja választ
eleget állott
Ez a
annyira kirágja kamarájának
leszedi az összes fát s
héjon áttörhet majd a gyönge darász jdeje,
lesz.
attól könnyen azonban ez a gubónak szánt töml teljesen ela lárva a jövre, arra az idre is, mikor ö
hogy onnan
oldalát,
mm.
majd a kifejldött
tapad ersen a hajtás belsejéhez, mert
leválasztható. Mieltt
már darázs
hosszúkás helyet
és
vékon}^ és átlátszó réteggel béleli
mely kiszáradva íinom s hajlékony hártyává
töml nem
és
fejjel
tótágast, és csendes
el
Minthogy
akkor, a mikor
után
fölfelé
áll,
bevégezte
ajtót
külvilágtól e
itt
a
vékony lesz az
maga
hiszen eddig úgy
nyugalommal
várja,
hogy
is
mi
téli álom éri. Majd felébred, mert tavaszodik. Azután hogy rövid id múlva karcsú, de gyönge darázszsá
váljék.
Szabadban ez az átalakulás könnyen halad, de nem így a szobában tartott hajtásokban. Magyar fkertész szívességébl kaptam 1902-ben vagy kétszáz fertzött ágat, melyek mindegyikében benne volt a lárva. Már eleve is örültem, hogy mennyi szép darazsat nevelek én abból. Valóban neveltem is két évi várakozás után
Jahlonofvki József.
92
egyet
hiába
!
Hiába óvtam én a hosszúra vágott hajtásokat a szárazságtól, tzdeltem a földbe s gondoztam a földjét, hogy ki ne
A
nem
még
1903. évi
tavaszán, a mikor várva-vártam a jelentkez darazsakat.
De hiába
száradjon.
lárvák
pusztultak
—
vártam. Elmúlt a május, átalakulásra.
az
volt
Itt
összezsugorodtak. Mi lesz
mondták nekem a
velk
még mindig élnek noha ugyancsak A hajtások pedig már régen fel?
A
barátságot.
Sok
szedni, rothadni kezdett.
sok öntözés folytán tövük
dobnom,
hajtást ki kellett
még
tönkrement fájában elpusztult a darázslárva. De szánta magát egy
sem
a bábbá való
—7 még mindig semmi változás. Vége
lárvák
a
s
vígan éltek
;
nem gondoltak
a lárvák
volt a július
sznek
el
bábozódjék
reá, hogj^
pené-
mert
akkor
a
sem
be.
hanem másfél év is. Midn pedig e sorokat irom, február eleje táján, már 20 hónap telt el, hogy a darázslárvák fogságban vannak s még mindig csak lárvák. Itt, ügy látszik, valami csendes, be nem vallott Pedig azonközben már nemcsak egy év folyt
obstruktióval
van
a
míg szabadban, 1903. tavaszán is csünyán bántak el
Mert
dolgom.
rendesen rajzottak a darazsak
és
le,
ez évben
körtefákkal, addig az én ápolt, beczézett lárváim
margitszigeti
helybl sem mozdulnak. S ha a
máskép nem segít rajtam, nem akaró lárvám annyira, még most sem láttam volna e
jó sors
akkor megtréfál az az én bábozódni
három évi várakozás után A jó sorsom az volt, kogy a Szt.-Margitdarazsat, hogy milyen az szigetrl hozott ágak egy részét egyszeren a napon megszárítottam, hogy a levél rajtuk maradjon, s íg3' tettem el az intézetem gyjteményébe. A gyjteménynek ezt a részét, ha jól emlékszem
hogy
?
szeptember vagy októberben raktuk marokkói sáskától sérült növényeket
át
a darazsas ágak helyére a
;
általában
s
rakattam, a melyek e rovarra vonatkoztak.
megvizsgáltam,
hogy
nincs-e
A
benne valami.
olyan
dolgokat
szekrényt
gondosan
Nem
semmi.
volt
A
helyökböl kiszorult darazsas körtehajtásokat azután új tiszta, eddig nem használt szekvénybe téttetem el. Most midn e sorok írásakor
egyik-másik gatta
u.,
okból ezeket az 1902-ben
találtam
végre
mely csakugyan Cephida megfelel.
E
szedett hajtásokat vizsgál-
valahára egy hajtáshervasztó darazsat, a s
a mely a
szerint a darázs
is
18
Fabricius
— 20
hónapi
adta leírásnak
várakozás
után
kelt ki.
Habár e darázs lárvája aránylag véve testes, izmos, a belle kifejld darázs bizony gyönge, vékony dongájú legényke kisebb és gyengébb termet a szalmadarázsnál. Csak 7 9 mm. hosszú :
—
és szárnyának terjedelme 15
— 20
mm.
;
Feje, csápja, .méhkasa féke-
A
ték
93
hörtefának egy különös ellenségérl.
a mellkason a szárnyak tövétl eredve, mintegy a mellkas fels
;
felének széle körül, keskeny és czitromszín-sárga
vannak
vonalak
(legalább az elttem lév hímnél így van ez) s azon kívül a mellkasa hátulsó részén (metanotum) van ugyanilyen szín 3 folt is:
közepén egy hegyes háromszög alakú és tle oldalt is szintén egyháromszög folt mind e szögek hegye elre irányul.
egy kisebb
Lába
;
czombok czitromszín-sárgák
fehér, a
kés-fehérek
a lábízek szennyesek, szürjátszik.
Potroha
de eleje (els és második szelvénye) és
hegye
szárnya átlátszó, szivárvány színekben
;
narancsszín-sárga, (talán csak a
Hogy
;
nsténynél
?)
feketék.
kikelése után milyen
tartózkodik
virágon
követi-e a szalmadarázs példáját és felkeresi-e az
ern\'s-virágokat,
meg
e darazsat.
nem tudom, mert szabadban még nem figyeltem Hogy a körtefa hajtásait miként fertzi meg, azt
a látott sérülések alapján írtam
A
le.
darász életmódjának többi része tehát egyelre
Ugy
kártev, mert kevés
látszik ritkább
panasz. Magyarországról csak az
ha ritkább
is
itt
az
homálj'os. hallható
ellene
elmondott esetet ösmerem.
az elfordulása, azért ahol akad, sok
Ámde
okozhat,
bajt
mert a hei^vadó. száradó hajtásokból következtetve, igen tást
vájjon
és
akkor már njíló
sok
haj-
a fa
élet-
tesz tönkre.
A kár jelentsége nagy. Mert ha nem erejét és közvetetlenül
nem
is
nagy. Láttuk, hogy a hajtást miként pusztítja
els következménye
tításnak
miként azt
lom
a
az,
hogy a
fa
el.
a
közvetett kár
E
hajtás
koronája
pusz-
nem úgy n,
hanem a miként az a darázs-bántaEnnek szembeötl következménye az, hog}^ az
kertész akarja,
folytán lehet.
egyes
fenyegeti
bántja a fa termését,
gallyak
hegyei
jöv
évben
igen
elvillásodnak,
mert
a
lév száradt részhez közvetetlenül es rüg^^ekbl Ebben az így keletkezett három hajtásban azonban
tönkretett hajtás alatt
2
—3
hihajt.
is
megint nincsen öröme a kertésznek, mert a darázs jöv évben tönkre teszi ezt
a mel\' az védett,
is.
Hogy
elz
szenvednek az újabb hajtások
A megelz
évi
meredez az ez
hogy azon a
ez a kár így ismétldik és
gallyon'
évben, tehát hajtás korában, e darázstól szintén szén"
sérült,
is,
azt több
esetben láttam.
s így elszáradt hajtás, mint valami nyárs, ott
évi hajtások
között, a
melyek már szintén hervad-
nak, száradnak.
Kihat e kár,
ámbár
csak
Hiszen sok rügy, mely idvel
közvetve,
a
term rügygyé
terméshozamra
is.
fejldhetett volna, e
darázs bántódása folytán fás rügx'gyé változik. S ez már a term-
94
rügyek is,
Aigner Lajos.
A.
ügy
E
ezen a soron a termés apasztásához vezet.
s
is,
szerint így
kártékony.
Szerencse, hogy a kertész
ha
ura lehet a helyzetnek,
arra
hogy védekezzék ellene. Láttuk, hogy a lárva mit mivel és hogy nj^omát már májustól kezdve a hervadó,, majd késbben a száradó hajtáshegyek árulják el. S e száradó hajtáshegyekben elvesztegel e lárva egészen a jöv év április végéig, május van a kertésznek, hogy a elejéig. E szerint tehát elég érkezése fertzött hajtáshegyeket a bennök él lárvákkal együit még idejében leszedhesse és feltüzelhesse. De a fertzött hegyek szedésekor ugyancsak nyitva legyen a S7.eme, mert ha több fertzött hajtás rajta maradt a fán, úgy lehet, hogy munkája teljesen hiába való kerül a sor,
lesz.
A megmaradó néhány
állat,
1903. tavaszán láthat-
azt
miiit
meg sem
tam, sok galibát okozhat s a fákon azután itt
a darazsat
elz
Hogy pedig
Ha
koronájából az eladó
kiásott és
a
is,
a
yev
is
helyrl több
fácska
ágat
száraz hegye bizonyára letördött, kikerülik ki
e
elz
tekintetben ügyel,
növés gallyak hogy belül nem gyanus-e évi
vizsgálja volítsa
le
kell
néznie
a az
oltvány
metsz,
is
metsz
a
ollót.
elültetend
azért
melyek Azért fácska
(>sszes hegyeit, kivált a letörött gallyakét,
e gall^'at,
A
vagy
részei,
? Ha gyanús és ki van hogy nincs-e benne lárva ? így még megelzheti a késbbi bajt.
meg
el.
meg
má-
át lehet huiczolni a
eladott
mégis megtörténhetik, hog^' a hajtások fertzött a
hogy
látszik,
irtoiták.
e darazsat egyik
az bizonyos.
sikra,
évben
rágva,
akkor
S ha van,
tá-
hernyók táplálkozása. Irta
A.
^iigner Lajos. IV.
Több
hernyófajról tudjuk, hogy
más hernyókat megtámadnak
Ezen gyilkos hernyófajok száma azonban csekély, és még csökken is, ha azokat megkülönböztetjük, a melyek csupán fogságban, vagyis természetellenes körülmények közt váindk gyilkosokká, így pl. megfigyelték, hogy az Orlhosia pistacina hernyói békésen élnek egymás mellett, a meddig vizcsöppeket vagy megnedvesített táplálékot kapnak, de ha ez elszárad, egymásra és felfalnak.
támadnak.
A
nem rendszerint nem
minden körülmények közt
ront, azt
más
a
keresi
hernyó
csak ha valamely
azonban
mely a szabadban
hernyófaj,
legtöbb
az
trapezina
hanem lombot azt
falja
kerül,
mely roszul
szél a fáról leveri,
más hernyónak
is
teszi. Calyrvinia
hernyót,
litjába
a traftezinaAiQVViyói,
den ersebb
95
hernyók táplálkozása.
^l
eszik és
Minthogy
kapaszkodni, min-
bír
míg a
alatt,
fel.
törzsén ismét
fa
megtámad minden Annak bizonyságául, hogy a hernyónak más hernyókkal
hernyót, a melylyel találkozik.
felkúszik, sováron
yiae-vó\ hol azt állítják,
hogy
gyilkos hernyó,
veszedelmes
igen
való
hogy az Orrhodta fraga-
táplálkozása csak facultativ, szolgál az,
sohasem öl. azonban kétségtelen, hogy mindenkor és minden körülmények között, a mikor csak szerét teheti, más hernyókat felemészt, így pl. Xylina ornithoptis és Asphalia ridens. Még a legkisebb közt is akad ily vérengz hernyó; a Gelechia pseudacaciella pl. üldözi a Lithocelletis robiniellat s az apró Enpüheciu hol azt, hogv'^
Némely
coronata-ról
fajról
Noctua-
háromakkora
többük
hogy
megligyelték,
hernyót megtámadott és megevett.
A természetes körülményekrl, melyek közt a hernyók gyilkosokká fajulnak, Patagoniából nyerünk érdekes felvilágosítást. Ott számos gyilkos hernyó él, még olyan is, melynek családbeliei másutt sehol sem tanúsítanak
ily
hajlamot.
ha fontolóra
ség csak úgy érthet,
Ez
hogy amaz ország (Pyrameis carye)
veszszük,
helyenkint szerfelett gyér növényzet, az illet
a nevezetes jelen-
faj
pedig gyakran rendkívül tömegesen jelenik meg.
Akad azonkívül hanem egyéb állatok
oly
eset
képezik
Talaeporia psetidobombycella
él
és holt roiarokat
is
eszik
hogy nem másfajta
is,
a
lepkehernyó
mohákon ;
s
él
;
táplálékát
;
egyéb növényeken
Senta maritima lísztféreggel
nevelhet, szabadban nádban tartózkodik, csak rablásból
hernyók,
Erastria scitula és
ott
azonban
így a él,
is
de fel-
úgylátszik
Thalpochares communima-
ciüa a Coc:idákat pusztítja, s egy exota Lycaenida-hernyó, seca Tayqninius az Aphidákat eszi meg,
és tönkre
megy,
Feiii-
ha oly
lombot nyújtanak neki, melyen nincsenek levéltetvek.
A
gyilkolástól a cannibalismus
irodalomban számos
esetet
tévesen
szorosan említettek
elkülönítend. tel
Az
cannibalismus
melyben csak megölésrl van szó, a mennyiben a megtámadt és támadó állat nem ugyanazon iajhoz tartozott, oly czímén,
a
minket az imént említettünk, nem rejlik Ha ez az élet fentartá-sához bármi elképzelhet módon hozzájárulhat, nem forog fenn semmi
gyilkolásokban
pedig,
a legkisebb természetellenesség sem.
96
A.
Aigner Lajos.
hogy ilyenkor miért kimehessenek épen a rendis a Calymnia trapezina-hoz a Geometrida-hernyó csöppel sem áll közelebb, mint bármely más állat st a faj fentartásának czélját a Calymnia-hernyó ama szokása által, mely szerint egyazon növényen él más hernyófajt felfal, ketts irányban szolgálja, a menn^áben ezen az úton nemcsak pillanatnyi éh-
ok
se
arra,
Végre
társak.
;
ségét csillapítja,
hanem egyszersmind
ellenséget
A
a mely a táplálékra nézve versenytársa. ben a hernyó annyiban követ az
egyed éhségét
egyik
pillanatra
Ilyen, philosophiai elvénél látszik,
el
láb
alól,
cannibalismusnál ellen-
természetellenes dolgot, hogy bár
el
egy másik egyed áldozatul esik, tása által a faj mitsem nyer. helyén valónak
tesz
azonban
egyúttal
csillapítja,
úgy, h ogy az elbbinek
fentar-
fogva fontos és érdekes kérdésnél
hogy mieltt azt rovarrendünkre alkalmaz-
nók, az egész állatvilágra futó pillantást vessünk. Mily körülmények közt
mus
?
—
A ragadozó
állatok,
melynek
párbajt,
E
fordul
el
egyáltalában a cannibalis-
ez a kéidés. kivált a
befejeztével
a
ragadozó madarak vívnak ol^^kor
gyz
megölt
ellenét
felfalja.
nem az, hogy végeztével a gyztes az lakmározzék, hanem egeszén más oka van
viaskodás czélja azonban
ellenfele hulláján állat
;
megöli ellenesét féltékenységbl, kenyéririgységbl
már hullává tovább
A
fel
lett,
a
gyznek
oka
nincsen
arra,
stb.
Miután
hogy a
hullát
még
pedig
ne használja.
cannibalismus a ragadozó halaknál
is
g3^akori,
mennyiben a nagyobb halak saját fajuk kisebb egyedeit megtámadják, a hol és a mikor csak szerét ejthetik. Megjegyzend azonban, hogy az ebbeli megfigyeléseket valóságos
cannibalismus,
többnyire
haltenyésztésekben jegyezték
nem
él
a
természetes viszonyok közt.
A
fel,
a
hol
az
állat
már
halak cannibalismusa egyéb-
ragadozó halnak túlságos nagyétkségébl talán számos származotmak tekinthet, mint a melyek csak úgy tudják magukat fentartani, ha vak dühvel neki rontanak minden kisebb halnak, mely útjokba kerül, a nélkül, hogy sokat vizsgálnák, vájjon a zsákmány saját családjukhoz tartozik-e, vagy sem. A pókoknál is dívik a cannibalismus. Ámde itt is van egy kis bökken. Az idpont, midn a hímet a mindig ersebb ns-
iránt
ténj^
megragadja, rendszerint a post
vel a pókoknál a
hím a
álló elv erre
az
fentartására
más esetekben a cannibalismussal szem^ esetre nem alkalmazható.
nélküli s ennél fogva a
ben
faj
Ennek megtörténténézve amúgy is haszon
coitum.
A
hernyók
táplálkozása.
97
—a
Teljes mértékben természetellenes azonban az, ha
az Aeschna cyanea
megfigyelték saját fajának
íilczája
vízbl
a
mint
kimászik és
frissen kikelt szüzeit felfalja.
A lepkékhez visszatérve, megjegyzend, hogy a cannibalismust szabadban még meg nem figyelték fogva tartott hernyókról ;
E
ellenben számtalanszor.
Dianthoecia
hernyója
fajabelieket
saját
daczára, hogy mindkét esetben jó kezésére. Ezeket tehát az éhség
de vájjon
nem
a szomjúság
St
valószínvé
tett
észleletet,
válik
mely
ez,
egymást, a meddig volt
nem
el,
annak
táplálék állott
rendel-
a
bírhatta azt,
cannibalismusra,
már más
az
kérdés.
veszszük a fentebb
tekintetbe
emlí-
nem bántotta Hiszen még magasabbrend
Orrhodia pistacina
az
mit
ripae és valamely
fogyasztott
minség
okozta-e
ha
szerint
Agrotis
az
szerint
innia.
gyakrabban a szomjúság, és ritkábban az éhség okoz efféle természetellenességeket. St még az ember se tesz kivételt emlékezzünk csak azokra a ritkán bejelentett, de kétségkívül állatoknál
is
midn
gyakrabban elfordult esetekre,
a sík tengeren kis csolnak-
ban hánykodókat a szomjúság a cannibalismusra
A kában
cannibalismus olykor igen magas fokban ^ártott
id
meg
alatt
Az Zygaena
Arctiidák szintén
a
laeta-nak. elég
közös tenyészt utolsó
szálig
b
és kalit-
táplálékkal láttak
annyira gyilkolta egymást, hogy
közülök.
mal
ki
hernyók nagy dühhel rohanják meg egymást. így az
Erastria venusittla 50 hernyója, melyeket rövid
vitte. fejlett
házikóban felfalták,
rágván
a
Mihelyt
egyikük
gubót,
st
Egy
gyilkosok.
Arctia
caja
el,
maradt
hat
alkalom-
számos hernyóját találtam,
ezeket az
ám
hernyói
a
az
már elgubózott példányokat is, kiDe az Arctiák egymást is támadják
a
felfalták.
a
bsz
csak
közelg
vedlés vagy bábozódás miatt meg-
merevedik s tehetetlenné válik, mi nem történt meg, a meddig magukat.
társai
megtámadják
egészzégesek
és
és
felfalják,
védeni
a
tudták
Egyáltalában ügylátszik, hogy a bábozódó félben levó hernyó és
még
inkább
különben figyelték
a
friss
báb, igen csábítja a hernyókat, ha azok
kreatophagiára
a
hajolnak.
meg, hogy elbábozódott
Az Arctia purpttrata-néá
fajbelieik
szöveJékét átrágták
s
a puha bábokat elfogyasztották.
Hasonlót eszleltek Calliniorplia ííom/wíí/a-nál, mely szabadban sokszor közös szövedékben vedlik.
Azok
a
hernyók,
melyeknél
a
cannibalismus úgyszólván
rend-^ZTes, leginkább bizonyos családokhoz tartoznak, mint
Orrhodiák,
Hadenidák, Arctiákh'^z.
A
jelenséggel
azonban
pl.
az
t:^lál-
Csiki
98
Ern.
kozunk olykor oly csoportokban is, melyekben húsev ritkán, vagy sohasem kerül ki, így az A ntJiocharts eupheno-ná\, holott a gyakran A. cardamines-nél
tenyésztett, igen közel álló
ilyesmit
még nem
észleltek.
Van
még egy neme
c
mely a kölcsötestes nstényeit
umihalismusnak,
Egyik Epeiruia-iiijnAk igen egyik a másik vérét szívogatta, a támadott
nösségen alapszik. rajtakapták,
a
midn
az
a támadót szintén kike/.dte s így egymást pusztították. Tévesen számítják olykor a cannibalismushoz a giát,
mialatt
itt
csak az azonos
nekropha-
hullái lak elfogyasztását értjük.
faj
maradékokon éld rovaroknál, miiit számos bogárnál s egyes Tineáknál, ez azonban igen érthet s egyáhalában nem Aporia craíaegi Mindazáltal felemlítjük, hogy az ide. tartozik
Az
állati
hernyójának több példányát
látták,
a mint megdöglött társukon lak-
mároztak. Ugyana/.t tapasztaltam az Arctia caja és Arctta purgyarlón táplált hernyók is, a mennyiben a
piirata tenyésztésénél
betegségben kinmlt társaikat kikezdték, a mit) pusztultak. (Seitz
W.
aztán
k
is
el-
nyomán.)
Magyarország Cerambycidái. Irta Csiki Ern XI.
49 1.
—
ncin:
Callidium Fabr
Az eltör oldalai kerekítettek Az eltör oldalai szögletesen kinyúlók. Fairm.
vagy
Fekete
a potroh vége vörös, fedett.
Hossza
7
—
2. 6.
alnem
íeketés-barna, a
felül
^12 ram.
szárnyfedk és
bársonyszer vörös szrözettél Elfordul a parlaearktikus
—
régió legnagyobb részében, nálunk
is
közönséges. 12.
2.
—
sanguineum Linn.
mellt lemezalakú nyúlványa elválasztja egymástól az elüls csípket A mellt nem nyúlik a csípk közé, azokat nem választja .A.
el 3.
:
Pyrrhidium.
egymástól, tehát érintkeznek
Az eltörn sima kiemelkedések vannak
^•
o.
4.
Magyarország Cerambycidái.
99
Az eltör min-ienütt srn pontozott, síina kiemelkedések A czoinbok vékonyak, nein bunkósak. 2. aínem Vöröses-sárga, hasonló szin szLioderína Ganglb rökkel srn fedett, a szem fekete. A szárnyfedk ertel-
nélkül.
:
—
jesebben pontozottak
—
Alsó-Ausrtriában
ban,
Görög-
szigetén,
Törökország-
és
Boszniában
és
6—8 mm.
Hossza
mint az eltör.
Korfu
Elfordul
Domanovic.
X.
:
(Henschi Put.)
2.
A mellközép
csúcsa
oldalai hátrafelé összetartok,
fogva keskeny, lemetszett es kissé kikanyarított. Protocallidíum m. tör sárgas-vörös,
—
Barnás- fekete, a
ennél-
alnem
1.
:
az el-
fekete,
fej
Hampe.
lineáris
Az eltör
a szárnyfedk feketés-kékek.
finoman és szétszórtan pontozott, három sima kiemelkeElfordul Bajorországban Hossza 9 10 mm. és nálunk a
Tusnádon
A
—
—
déssel.
Szebenhegységben Czód
angustum Kriechb
1.
mellközép oldalai párhuzamosak, csúcsa szélesen lemet-
mélyen kikanyarított.
szett és
—
3.
alnem
:
Lioderes Redtb.
Sárgás-vörös, finom világosabb szrökkel fedett, szeme
fekete. A fej és az eltör szétszórtan törn 3 — 5 sima kiemelkedés van ; a
bemélyedt, a bemélyedés halad.
9
Bereczken,
mellett,
és Borszéken.
— 13
szárnyfedk
irányban a
ferde
válltól befelé
—
Isaszegh
:
VI.
;
termhelyei
I.
:
Budapest, Péczel,
Herkulesfürd, {te'^tacenm Redtb.)
A csápok harmadik
íze
olyan hosszú vagy rövidebb, mint
a negyedik csápíz. 4. alnem
A harmadik szárn^y
:
Phymatodes
fedk
között
srn
és
igen
erteljesen pontozottak. finoman pontozottak, brszeren
finoman
pontozott,
három sima kiemelkedéssel.
oldalt
nagyon
változó
következképen választhatjuk
melynek
faj,
széjjel
A^ A szárnyfedk legalább részben
.
a
Az
szemecské-
— 17
paláarktikus ret^ióban elterjedt, nálunk
séges, színben
barnák.
ránczoltak.
Hossza 7
mm. is
6.
.12.
szétszórtan és
eltör közepén szétszórtan
Az egész
...
H/luls.
czápíz sokkal hosszabb a negyediknél
A szarnxfedk pontok
Redtb.
Kollari
3.
zett,
töve
A czombok bunkósan megvastagodottak. Hossza mm. Elfordul Német- és Francziaországban,
Ausztriában és nálunk
A
el-
az
pontozott^
—
közön-
alakjait
a
;
sárgák vagy sárgás-
7.
Ern.
Csiki
100
A szányfedk egyszin sárgák vagy sárg !S-barnák. 8. testaceum Linn. c^ A fej és a lábak sárgás-vörösek. Ponza feketék, melanocephaium ab. a lábak és A fej c^ az eltör kékes. .A fej, sötét, csúcsa A szárnyfedk
b^
b^
sárgás -vörösek,
és a lábak
a fejtet
ritkán
czombok sötétebb barnák vagy
praeustum Fabr.
ab.
A^ A szárnyfedk kékszínek.
Az eltör
d^
sárgás- vörös,
és a
feketések.
legfeljebb
1
—2
sötétebb
folttal. e^
A czombok egyszin
e^
A czombok bunkósan megvastagodott
sárgás- vörösek, ab- rufipes Costa.
Az eltör fekete. középs csípk mellközép a középs csípk véget nem éri el d^
7.
— 8.
A A
mellközép a
Világosabb
vagy
sötétebb
némelykor
kékes
fémfények.
mint a milyen hosszú,
egész
test
srn
variabile Linn.
ab.
fennicum Fabr.
között a mellvégig
közepéig
terjed 8.
a mell-
terjed,
9.
sárgás-barna,
hosszú szrökkel
része feketés.
ab
szárnyfedk
a
Az elttor
otyan
széles
és erteljesen pontozott.
Az
6—10 mm.
Hossza
fedett.
—
Közép-Európában és Görögországban elforduló ritkább 1. Kalocsa, V. Kolozsvár, VI. Ulma, faj, teimhelyei :
Herkulesfürd, {castaneum Redtb.,
Deltili Cherv.)
4 glabratum Chevr.
—
Barna vagy barnás-fekete, gyakran kékes-ibolya fémfény-
szárnyfedk a vállon és az oldalszél mellett sárgásvörösek. Az eltör kissé szélesebb mint hosszú, erteljesen Közép- és Dél-Európápontozott. Hossza 5—9 mm. ban fordul el, termhelyei I. Isaszegh, Péczel, II. Pécs, nyel, a
—
:
III.
V.-Mikola,
Putnok,
VI. Orsova, Herkulesfürd, (luridnm
01..
abdoniniale Bon.,
barbipes Küst.) 9.
—
5.
Az eltör pontozott Az eltör finoman szemecskézett. Kék, bok
töve,
a lábszárak és
test hosszú szürkés-fekete
egyes
hosszabb
Közép-Európában
Khalom,
Szent -Erzsébet,
V.
szrök és
szrözettél felállók.
-,
Az egész
szétszórtan
Hossza
Oroszországban
közönséges.' (coeruleus Goez
lO.
a csápok és czom-
lábfejízek sárgák.
a
pusillum Fabr.
fedett,
6—8 mm.
—
fordul el, nálunk
amethystinus
F.) 9.
rufipes Fabr.
Magyarország
10.
—
A szárnyfedk egyszínek A szárnyfedk közepén fehér a szárnyfedk a fehér csík
barnák
nem
Európában
Zala-Tapoicza,
11.
harántcsíkkal. Vöröses- barna, és mögött kissé sötétebb
ek)tt
5—6 mm.— Elfordul
termhelyei
;
Budapest,
I.
:
Herkulesfürd, X.
VI.
ciahíin 01.) 11.
azt
KözépPécs,
II.
Bosznia, (unífas-
fasciatum
8.
Villers.
A szárnyfedk szétszórtan és mélyen pontozottak. Egyszín sárgás-vörös. Az eltörn t sima kiemelkedés van. Hossza
— 13
7
—
mm.
Magyarországon kívül csak Délnálunk csak Herkulesfürdnél
Oroszországban fordul el
;
gyjtötték.
—
é«
keskenyedik
a varrat felé
csík
egészen. Hossza
el
éri
Del-
és
a fehér
;
lOl
Cerambycidái
srn
A szárnyfedk
ránczolva pontozottak. Barna kékes
fémfénynyel vagy ibolyakék, a vörös,
punctícolie Muls
6.
széls
a
sima
—
fej
barna, az arcz sárgás-
kiemelkedések többnyire barnák. Közép- és Dél-Eun'pában él faj,
Hossza 7 10 mm. mely Brancsik szerint Trencsén megyeben Beczkó-nál is
gyjtetett, {melancholiciiin F.. breuicolle Schh.,
cicum Com.) 12.
Az
hengeres.
alsó állkapcsi tapogatók végize
Poecilium Fairm.
—
thora-
lividium Rossi
7.
alnem
5.
:
Fekete vagy feketés-barna, a csápok
szárnyfedk töve és a lábak (a czombok kivételével) sárgás-vörösek. .\ szárnyfedkön két íves, fehér szrös, Elfordul egész Hossza 4—6 mm. harántcsík van. Európában és a Kaukázusban, hazánkban közönséges. (globifer Voet, pediseqtta Voet, biarcnaUím Pill. &. Mit.) és a
—
11.
alní
Linn.
Némelykor a szárnyfedk töve nem sárgásElfordul vörös, hanem úgy mint hátul, feketés-barna. ViII. Fiume. a törzsfaj társaságában; termhelye
Változata:
—
:
ab.
—
Az
alsó állkapcsi tapogatók végíze
Callidíum 13.
Kék
s.
str.
infuscatum Chevr.
háromszög.
7-
alnem. 13.
{Meridion Gozis)
vagy ibolya-kék, a csápok a lábfejízek és a has bar-
nák kék fémfénynyel.
A
fej
és az eltör erteíjesen ránczolva,
szárnyfedk egyszeren és erteljesen pontozottak. Hossza 8 18 mm. Elfordul Európában és Szibéri-
a
—
—
ában
;
—
nálunk közönséges.
Fémfény
víolaceum Linné.
Az eltör srn pontozott, a brszeren ránczolt, a szárnyfedk elül
zöld, alul barna.
pontok között finoman
13.
102
Csiki
Ern.
ránczolva pontozottak, a hátuhó két harmadban a ránczok
erteljesek es többé-kevébbbé összefolynak. Hossza 9
—
mm. hegyei
között
és
;
:
Bártfa. V.
Vurfu
hegység,
el
fordul
Barlangliget, IV.
Gyulafalva,
Szeben-
Brassó,
inare (Verestorony mellet.), [dilatatttm
Payk.)
aeneum De Geer
14.
nem
50.
— 15
Közép-Európa magasabb termhelyei III. Tátrafüred,
Észak-Európában
:
HemanotLis
IVIuls.
(Sympiezocera Luc. Xenodoruin Mars.) 1.
A szárnyfedk egyszín sárgás-barnák, az
állat különben némelykor zöldes vagy rézszín fémténynyel. Eltora és szárnyfedi ránczolva pontozottak, sárga szrözettél fedettek. Hossza 10 14 mm. Észak-Európában,
sötét barna,
—
—
az Alpesekben és a Kárpátokban
fordul
Czód
füred, V. Brassó (Czenk), Segesvár,
el
*)
(Presba).
coriaceus Payk.
1.
A szárnyfedk
Tátra-
II.
:
sötétek sárga harántcsíkokkal, vagy sárgák
fekete rajzolattal 2.
2.
Fekete vagy szurokbarna, a szárnyfedkön két zegzugos sárgás-fehér harántcsíkkal, melyek
egészen
A lábak
el.
a
világosabb barnák. Hossza 7 északi és
Brassó,
középs
a
— 14
mm. Elöf
részében, nálunk ritka
Keresztényhavas,
:
11.
érik
kivételével
Európa
rdul
Pécs, V. Páké,
Segesvár, Kerczihegység.
fhuratns Voet.)
—
nem
varratot
czombok bunkójának
2.
(siil-
undatus Linn.
a szárnyfedk élénk sárgák, egy kerek folt a közepükön és a csúcs barnás-fekete. Hossza 9 — 16 mm, Nagyon ritka faj, melyet hazánkon kívül Dél-Orosz-
Fekete,
—
országban, .Ausztriában helyei
M
e r
is
él.
:
k
II.
1
és
Algírban
gytöttek
;
term-
Pécs, VI. Német-Bogsán, Báziás, XI. Dalmáczia.
Juniperus Sabina és Pinus silvestris-en
szerint
russicus Fabr.
3.
51.
nem
:
Hj^lotmpes
í^erv.
{Hylotrypes Bedel.)
Szurok-barna vagy barna,
szürke
eltör másfélszer hosszabb mint
srn
felülete *)
Ezt a
azonban csak
fajt
szrözettél
fedett.
Az
széles, oldalai kerekítettek,
pontozott, csak két nagy kerek kiemelkedés
újabban a CaWiáfMWí-alnembe sorozzák, a széles mellt miatt
a Seinanoius
nemben helyezhet
el.
103
Magyarország Cerambycidái.
rendesen
szárnyfedkön
srbben
jában
^
— 24
fában
—
nim. él
•
regzúgos
két
Az egész
palaeartíkns
öv
lakója,
pii-illns
2.
:
Rhopalopus
Kozi-
bajulus Linn.
IVIuls-
A szárnyfedk fémfény zöld, kék vagy ibolya-kék 2. színek 3. A szárnyfedk fekeiék szabálytalanul színek, fémes-zöld szárnyfedk Fekete, a ránczoltak, a ránczok a szárnyfedk els harmadában erteljesek, szélesek és
finomodnak.
sima. Hossza
18—24 mm.
Budapest,
I.
II:
IV. Vihorlat, V. VII.
Az -
-
korongja egészen
eltör
Közép-Európában és Délhazai termhelyei faj,
ritka
:
Beszterczebánya, Hermánd, Deménfalva, Czódvölgye, Kolozsvár, VI. Szászkabánya,
Velebit, Stalak.
{pannonicns Gmel.,? Fischeri Kryn.) 1.
szárnyfedk fémes kék,
Fekete, a
színek,
kékes-zöld vagy
Az eltör korongjának sima nagyobb ponttal. Hossza 17—26 mm ;
hungaricus Herbst. zöld
erteljesen, hátrafelé finomabban, de szabályosan
ránczoltak.
lakója
hátrafelé
összefolynak,
harántul
mindinkább
Oroszországban elforduló
—
Hossza feny-
Villa, 1.
nem
52.
—
A
alak-
nálunk közönséges, (caudaius De Geer, siinüis
;
orowiczü Desbr.)
1.
fedett.
harántcsík
tömörül a szürkés-fehér szrözet.
ajjmis Sav., lividns Muls.,
Marsh.,
srn
szrözettél
hosszú fehér
kétoldalt
sírna,
termhelyei
Keszthely,
s^I.
:
I.
Budapest,
néhány Közép-Európa
felületén
—
Kalocsa.
II.
Pécs,
Jeselnicza, Orsova, Herkulesfürd, VII. Crni-
Dabar, Stalak, Károlyváros, Velebit (Bratanije és Konjsko), VIII. Carlopago, IX. Dalmaczia, X. Bosznia. 2. 3.
— 4.
A
insubricus Germ. 4.
lábak feketék
A lábak vörösek 3
A csápok Fekete,
— I01ze
feje,
a csúcson kétoldalt tüskével végzdik. a szárnyfedk töve ránczolva és
elötora
pontozott, utóbiak hátrafelé igen finoman
srn
A
brszeren
rán-
paizsocska csupasz. Hossza
szrösek. Elfordul egész Európában, nálunk közönséges, {nigricans Gmel., nigroplanus De Geer.)
czoltak és
11—23 mm.
—
3.
clavipes Fabr.
104
Aigner Lajos.
A.
—
A csápízek vége zdnek tüskével.
nem
egyenesen lemetszett, kétoldalt
Fekete, feje és eltora erteljesen
czolva pontozott, a szárnyfedk
tövükön
végrán-
erteljesebben,
finomabban ránczolva szemecskézettek- A paiúgy mint az eltör és a szárnyfedk, szrösek. Elfordul Közép- és Dél-Európában, Hossza 6 13 mm.
hátrafelé
zsocska
is,
—
—
nélunk
is
eléggé elterjedt
faj.
Toms.)
{püicollis
macropus Germ.
4.
A
5.
csápízek vége kétoldnlt
nem
nem végzdnek
tüskével. Fekete,
fényes, a lábak barnás-vörösek, a czombok bunkója Az eltor és a szárnyfedk töve erteljesen
világos-vörös.
ránczolva pontozottak, utóbbiak hátul íinoman ránczoltak.
Az álló
eltör, a paizsocska és szárnyfedk töve hosszú
szrökkel
pában
található,
nálunk
ritka
termhelye
;
—
9—12 mm.
Hossza
fedett.
:
fel-
Egész Euró-
V. Nagydisznód.
{pnnctatus Fabr., puncUiostts Fourci.) 5 femoratus Linn. A csápok 3 10 íze kétoldalt tüskével végzdik. Fényl
—
5:
fekete,
a lábak vörösek, a
a lábfejízek barnás-vörösek. a paizsocska csupasz.
czombok töve, a lábszárak és Az eltör kétoldalt szrös,
Az
eltör
pontozott, helyenként sima
fedk küls pontozott.
hazánkban
fele
ritka.
12
— 15
mm.
Budapest,
I.
A
Péczel,
faj,
mely
Homonna
IV.
ö, spínicornís Ab.
lepkék magyar elnevezése. A. Aigner Lajos.
Irta
Második
csoport.
Különböz csápúak.
Heterocera. I.
ránczolva
Dél-Európai
(Varini Bed.)
szárny-
.A
hátulsó finoman
erteljesen,
Hossza,
ránczolva
erteljesen
kiemelkedésekkel.
nemzetség. S p h
Sphingidae:
i
n g
e s
Éjjeli
lepkék.
szenderfélék.
:
boszor, Atroszender, Confeny sz. 3. Deilephila szulák, Ligustri, fagyai, Pinastri volvuli fíej, Euphorbiae galaj, Galii, szürke, zúüó pille. Vespertilio szl, porcellus piros csíkos, Elpenor Livornica sávos, Celerio I.
pos
:
halálfej
pille,
zúgó
pillék,
halálf boszor
v.
1
;
.
Acherontia
Sphinx
2.
:
:
:
:
:
:
;
:
:
:
:
A Nerii
oleander
:
Quercus p.
Macrogtossa
6.
:
Croatica
horvát
:
pöszörszer II. S e
c.
s
o.
:
denevér pillék, Tiliae hárs, pávaszem, Populi nyárfa d. p. Proserpina zölJ, Gorgoniades törpe :
esteli
•
pillék
bombyliformis
p.,
:
:
:
ormányos
:
105
elnevezése.
Smerinthus :
ocellata
p.,
.•lappantyú pillék
5. P/ero^^o)/ 1.
4.
z. p.
tölgy d.
:
magyar
lepkék
Stellatarum
:
kacsafark, fuciformis :
:
dongószer,
:
p.
i
i
d ae
szitkárok
:
Trochiliiim
1.
;
üveges
:
pillék, api-
méhszer, crabroniformis lódarázsszer, melanocephaluin tabaniformis félüvs2;es szitkár fekete fej ü. p. 2. Sciapteron bögölyszer sz 3. Sesia szitkár, spheciformis égerfa,,mesiaeforíorme
:
:
:
.
:
:
:
:
f.
:
mis orosz, andreniformis német, cephiformis boróka tipulifordarászszer, tölgyfa, vespiformis mis tipolyszer, conopiformis almafa, culiciformjs myopiformis szúnyogszer, stomoxiformis vörösöv, formicaeformis hangyaszer, ichneumoniformis fürkészdalmát, masariformis magyar, annellata szer, uroceriformis gyrs, empiformis közönséges, astaiiformis ftej, triannuliformis:, :
:
:
:
:
:
:
:
:
:
:
lórom, colpiformis
:
görög, síelidiforniis
:
:
:
:
:
bibioniformis
fekete,
:
fehér,
:
muscaeformis légys^er, leucomelaena feljér-fekete, affmis törpe, szi, alysoniíormis bolgár, aerifrons fémfej, leucopsidiformis fémdarázsszer, chalcidiformis török sz. 4. Bemchrysidiformis dongószitkár, hylaeiformis málna d. sz. 5. Pavantkrene becia :
:
:
:
:
:
:
:
:
Thy ablakos
r
III.
trella
:
:
légyszitkár, tineiformis
:
i
:
d a e
:
molyszer
sz.
1.
álszitkárok,
T
I.
hy
r
i
s
:
fenes-
alszitkár,
sz.
á.
Zygaenidae: kospillék, I. Ino: fémpillék, ampelophaga pruni szilvafa, chloros aranyos, tenuicornis magyar, keleti, Budensis budai, Statices r Globulariae nagy, subsolana Zygaena közönséges, Geryon északi, obscura füstös f. p. 2. kospillek, purpuralis; bíboros, Brizae: magyar, Scabiosae ördögszem, punctum pontos, Achilleae közönséges, Cynarae homoki, exulans havasi, Meliloti somkóró, Trifolii lóhere, Lonicerae loncz, alpesi, vérpetty, transalpina Filipendulae aczelos, Angelicae Ephialtes változó, laeta vörös, Fausta gyászos, Carniolica krajnyugati kp. nai, occitan'ca fehérpettyfélék, I. Syntotnis fehérpetty, \\ S y n t o m d a e közönséges, Phegea öves. 2. Dysatixes : üvegpetty, ancilla punctata keleti ü. p. I\'.
:
szóló,
:
:
:
:
:
:
:
:
:
:
:
:
.•
:
:
:
:
:
:
:
:
:
:
:
1
:
:
;
:
:
II
nemzetség.
Nyc
B
o
m
b y c e s
szövlepkék.
:
Sarrothriptis t e o d a e bagolyszer szövk, Révayana Révay-szöv 2. Earias zöld Jipék, vernana tavaszi, chlorana 3 Hylophila Erdész szöv, prasinana-: fzfa z. ékes, bicolorana kétszín 4. Nycteola kuvik lipe, falsalis csalfa I.
szürke
1
i
1
:
lipe,
:
1.
:
:
kuvik
:
.
:
:
;
:
:
;
:
lipe.
zuzmószövk.
\. Nola: bujósdi lipe. togatutölgyfa, strigula csuklyás, cicatricalis barázdás, confusalis kétes, chlamydulalis felhs, ancipitalis elkel''), cristatula: búbos, albula fehéres, ce.itonalis tarka. 2. Paida II.
lalis
:
Lithúsiidae
.•
palástos, cucullatella
:
:
:
:
:
:
:
:
:
106
A.
Aignet Lujos.
obtusa kerek tp. 3. Niidaria csupasz pillék, senex szürke. 4. CaUigefia ezerszép halvány, murina pettyes, piios e. p. 5. S^ím^í molyszövk, irrorella pille, miniata roscida: harmatos, Kuhlweini havasi, aurita aranyos, mesomella csontszín m. sz. 6. Lithosia zuzniószövk, muscerda egerszín, deplana: lapos, griseola szürke, lurideola fakó. complana közönhamuszín, unita egyszín, marcída délszaki, lufaséges, caniola halvány, sororcula aranyos, cereola pídlifrons í-árga, rella viaszszín z. sz. 7. Gnophria aczélmoly, rubricollis vörös i;^akú, ^örpepille,
:
:
mundana
avit,
:
:
:
:
:
:
:
:
:
:
:
:
:
:
;
:
:
:
:
:
:
:
quadra
pettyes
:
ni.
a.
Arctiidae:
III.
niedveszövk,
Emydia
1.
szöv,
araszló
:
cribrum pettyes a. sz. 2. Z)í'/o/7í?/<:< harkelin szöv, szépséges h. si. 3. Hipocrita (Euchelia) kétszín pille, pulchella 4. Neíneophila nappali szövk, russula véres kp. Jacobaeae piroscsíkü, Metelkana: Metelka-szöv, Plantaginis: havasi n. sz. 5. Callimorpha: szepike, Doniinula változó, quadripunctaria zászlós sz. 7. Arctia 6. Fleretes (Pericallia): óriás medve, matronula német ó. m. medvék, Caja közönséges, Villica fekete, purpurata bíbor, Hebe striata
:
csíkos,
:
:
:
;
:
:
:
:
;
:
Aulica
havasi m.
barna, maculosa
:
Ocnogyna
8.
:
;
:
:
díszes,
:
;
:
:
:
casta tarka, Quenselii elemásszövk, parasita tavaszi f. sz.
:
foltos,
:
:
:
füstös, luctifera szövk, fuliginosa pettyes lubricipeda sárfelemás, gyászos, mendica osztrák, luctuosa tejszín, urticae: hószín p. sz. gás, menthastri gyökérrágó, IV. Hepialidae: gyökérrágók, 1. Hepialiis havasi, carna: erdei, fusconebulosa luimuli: komló, sylvinus 9.
Spiiosoma
:
:
:
:
:
:
:
:
:
közönséges, hecta északi gy. barna, lupulinus V. Cossidae: Faragók. 1. Cosstis faragó, Cossus fzfaalmafafafúró, Pyrina ronto, Terebra nyárfarontó. 2. Zeuzeva rontó vagy kékpetty nádlakó, castanea barna, 3. Phiiigniatoeda vagy nádi S7.öv 4. Hypopta spárgarontó, Thrips barna, n. Caestrum fehér sp. 5. Dyspessa (Endagria) hagymáin kó, ulula :
;
:
:
:
:
:
;
:
:
:
;
:
:
:
:
.szürke h.
Cochlididae:
kagylóHeterogenea kagylólakók 1 nagy, asella kis k. VII. Psychidae: toklakók; 1. Psyche: toklakó, atra (opacella) egyszín, villosella bolyhos, fekete, Zelleri hazai, unicolor délszaki, Ecksteini magyar, muscella: légyszer, mediterranea bükköny, viadrina angustella keskeny, plum:fera tollas, Viciella német, hirsutella borzas ti. 2. Apterona csígalakó, crenulella dalmát, nyszer cs.; 3. Epichnopteryx zsáklakók, Sappho surientella szürke, puUa kis, tollas, nudella boszniai, plumella VI.
szövk, limacodes
;
:
:
.
:
:
:
:
:
:
:
:
:
:
:
:
:
:
:
:
:
;
:
undulella reczés, bombycella szövszer, pectinella féss zs. közönséges, casta 4. Fiiinea tegezlakók, crassiorella potrohos, betulina nyír, sepium fenyves t. Hypogymna : 1 VIII lomhárszövk L y an t r i i d a e :
:
:
:
:
:
:
:
m
:
;
ecsetszövk, gonosközönséges 2. Orgyia tigma bélyeges, antiqua közönséges, Ericae hanga e.; 3. Dasytarka, pudibunda: í:/ízVa: pamatszövk, selenitica fekete, fasrelina sárga: 4. Porthesia: aranyszövk, chrysorrhoea káros, similis:
gyászszöv, morio :
;
:
:
:
:
:
:
:
A
gyapjas
5.
a.;
monacha rubea
apác/aszöv;
vörös cs. IX. B o ni b y c
Eriogastcr lanestris
Arctoriiis
:
Salicis
:
,
taplószöv,
:
Ocneiia: cserszövk, detrita
10.
füstös,
:
szövfélék. 1. Bombyx szövk, neuscrataegi galagonya, populi nyárfa sz. catfix sárga, gyapjasszvok, rimicola vörhenyes, i
cast:ensis
Gastropacha
iiicifolia
:
:
:
:
lóhere, tölgyszövö, Trifolii rubi szomjas, lunigera pókok, potatoria :
Leinonia
3.
:
:
:
quercifolia
yárlevél,
:
pruni
jegenyelevél,
:
füles p.
hölgymál
;
cseriévé!, tremulifolia
:
tölgylevél, populifolia
feny, otus
:
:
lutej,
:
barna. Quercus
:
holdfoltú,
:
d a e
:
:
n.álna sz. 2
Dumi
6.
:
:
:
gyrs,
ria,
Laelia nádszöv, Coenosa szennyes n.; nigruni fekete L.: 8. Stilpnotia: Lymantria lomhárszöv, dispar 9. :
;
:
107
elnevezése.
:
L
fzfaszöv
magyar
lepkék
:
,
:
pohók, pini Taraxaci pit^'pang, szilva
:
:
:
sz.
E n d r o m d d a e bundásszöv, versicolora tarka pávaszem, (jaecigena XI. Saturniidae: Satiirnia
X.
i
i
bsz.
:
:
:
:
vak,
nagy, Spini középs, pavonia kis p. 3. Aglia T. szöv, vagy szegfoltú sz. sarlós szövk, faicataria: nyárfa, curvaXII. ü r e p a n i d a e tula égerfa, harpagula hársfa, lacertinaria nyárfa, binaria tölgyfa, Ciiix törpeszöv, glaucata: fényl. cultraria bükkfa s. sz púposszövk ;• 1 Harpyia hárpiák, Xllí. N o í o d o n t d a e szürke, bifida fehér, vinula: bicuspis erdei, furcula kis, erniinea pokszö\', Fagi bükkfa p. sz. 3. Exenagy h. 2. Statuopiis Pyri
tau
:
:
:
,
:
:
:
:
:
:
:
i
:
:
:
:
:
.
:
:
:
:
:
:
.... reta: villaszövö. Ulmi szilfa v, ^. Hoplüis (Hybocanipa) cienata: pergamenszöv: 5. Gltiphisia Milhauseri ., tölgyfa, trimarovátkás,' 6. Notodonta púposszöv, querna dictaeoides nyárfa, cseífa, treniula cula bélyeges, chaonia dromedár, Phoebe (tritonyírfa, ziczac zegzugos. Drometiarius phus) tarajos, íritophus (torva) nyerges, trepda füstös, argentina" kétszín; 7. Ochrosiigma (Drynobia): ezüstös, bicoloria bóbitás' erdei; 8. Lophopteryx velitaris havasi, melagona :
:
.
.
'
:
:
:
:
,
:
:
:
:
:
:
:
'
.
:
.
.
:
;
,
szövk, Camelina
:
tevehatú, cuculla
.
.
.
\
:
csuklyás, Carmelita
kámzsa"
:
Pterosioma : sisakszöv, palpin.i csrös s. 10 Plilophora^ torszöv, plumigera bozontos t. 11. Phalera : holdfoltú szövk" magyar h. 12 bucephala közíinséges holdfolt, bucephaloides zavaros, cur Pygaera: levélszvk, Timon csíkos, anastomosis kurta, anachoreta tula remete, ligra lomha; 13. Thanniatopoea leny b. szbúcsússzövk, processionea tölgyfa, pityocampi XIV. Cymatophoridae: álszövk, 1 Hahrosyne b.,
9.
:
:
;
;
>
:
:
;
:
:
'•
:
:
:
:
:
•
:
.
....
.
.
rózsás 3. Cymatophora : álszövk, or nyolczvanas, octogesima jeltelen, duplaris (Asphalia) pettyes, fluctuosa hullámos 4. Polyploca diluta sárgahomályos, ruficoUis vörösnyakú, flavicornis szarvú, ridens sereghajtó.
derasa
málna.
:
2.
Thyatini:
batis
;
:
:
:
:
;
:
:
:
:
:
108
Különfélék. A Tettix subulata alakváltozatairól. A Tettix snhulata tudvalevleg az Acridák családjába, az Orthopterák rendjébe tartozó állat és a tapadó korongok hiánya, nem különben a nyakpaizsnak felhosszúsága által válik ki. Köztudomású dolog, hogy a Tet-
tn
tyx subulata többféle eltérést mutat
meg
eltéréseket állapíthattam
A
I.
;
én a Nagykálló vidéken
példányokon
megvizsgált
és általam
leghosszabb
következ
a
:
(15
mm.)
nyakpaizsa
snhiilata
Tettix
világos szürke, a lábak kétféle színek, az
els
és a második láb-
pár sötét szín, a hátsó lábpár kétféle szín, a czonib
fels hosszúsági vonala mellett
A
szín.
sötétebb
világos sárgás szürke, lefelé és felfelé
a térd eltt.
talált
nevezetesebb
végéig
bevagdalt,
küls része A czomb
tehát
csáp világos, a szárnyak kékesbe
nemcsak
játszók, a
nyak-
paizsnak mells felen a jobb és baloldali rész világos.
A
II.
lábak sötét színek,
a csápok
sabban
vonal
fölött
alakú
A
lábak sötétszínek,
mindkét folt
áll,
oldalról,
a háromszög
A
majdnem egyenlszárú,
a
lábpár
háromszögháromszög-
sáv húzódik.
mm.) sötétszín, a nyakpaizsot szegélyz
legkisebb (10
oldalvonalak a szem
sárgás
maga-
kicsiny.
a nvakpaizson a harmadik
tehát jobbról és balról
foltoktól, hátrafelé sárgás
IV.
elül
azaz kiemelkedik, közepén és végén nagyon
áll,
III.
nyakpaizs
a
világosak,
lapos, sárgásfehér, a carina vagyis a hosszúsági
nyakpaizs
hátsó tövétl végig sárgák, a
alig
ér túl a potrohon, ott hol a nyakpaizs kiszélesedik, oldalt egy-egy
mélyedés van. V. elül
A
lábak sötétszínek,
a
szegélyz
nyakpaizsot
sötétszínek, a kiszélesedett résztl hátrafelé VI.
Sötét szín, a nyakpaizsot szegélyz vonal sötétszín,
szárnyak átlátszók, a kék színbe való játszás VII.
paizsnak VIII.
vonalak
sárgásak.
A
alig
vehet
a
észre.
lábak sötétszínek, a nyakpaizs sötét szürke, a nyak-
vonala
elégé
nagy,
az
oldalszegélyek
Csíkozott, a nyakpaizsnak vonala törött,
szakgadozott, a részek színre nézve
változnak,
hol
jelentéktelenek. illetleg
meg-
világosabbak,
hol sötétebbek, fekete foltokkal. IX.
ly
A
nyakpaizs
jobbról-balról
fekete csík mutatkozik.
három-három fehéres szegéD. E.
109'
KülöuféUk.
kész,
A lepkék cselfogására nézve figyelmeztet egy tapasztalt lephogy ennél nagy befolyása van a szél irányának és ei éjének.
id még nem
Szeles
nem
szélhez
járul
még hvös id is legkedveztlenebb különben A holdvilág sem akadály, cssk ha szeles id van. A legjobb eredmény várható ;
cs északkeleti szél.
az északi
hvös,
egyúttal
szárazabb meleg nyugati szél mellett fontos a hely választása ra
:
ers
akadályozza a sikeres fogást, hacsak az
és ha zivatar
Igen
közeleg.
legalkalmasabb a csalétekkel való fogás-
;
erdszéle, buja növényzet rétek határán
erdei
;
vagy
tisztás
a hol sok a bozót, málna és szeder-bokor; kökény sövény
vágás,
és mocsaras
Kevésbbé fontos a csaléteknek
rét.
keverék
használt
minemsége; egészen mindegy akár a sörhez mézet, czukrot vagy szörpöt keverünk, de használat eltt okvetlenül szükséges jó
adag
alma- vagy körte aethert hozzá vegyítenünk a lisztnek vagy kenyérmorzsának hozzá vegyítése elmozdítja az erjedést. Elég ha a keverékei 24 óráig hagyjuk erjedni. A fogásnál tapasztalható, hogy sok lepke azonnal elszáll vagy földre ejti magát, mihelyt a lámpás ;
fénye
éri
minélfogva czélszer az erre a czélra hasznait lámpásba
;
zöld üveget tétetnünk
A
nem
az
:
érdekes
Catocalákrói
riasztja el a lepkéket.
megfigyeléseket
tett
Slevogt
B.
A Catocala fraxini s a nem egyéb fajaira nézve megersíti azt a megfigyelést, hogy ezek a pillék megszelidithetk. Egy alkalommal számos Catocala-nösiényi fogván, néhányát alkal-
kurlandi lepkész.
mas házikóban ban olykor 5
helyezte
—7
el
teknek szánt keverékkel órájában
tette.
végett
etetni,
s
nyugtalankodni
és
mely különben nesztelenül szokott pattogó hangot ad, de úgy látszik
—
fajtársával találkozik.
Ha
a
mihelyt
a
Ennélfogva
A
csak
házikót
gyöngébb
nem
British
társait
Múzeum Museum ot
intézte,
magában
?
Erre
kinyitotta,
némelykor
akkor,
sajátságos
más nembeli
ha
hernyuját fajának
ersen
lóbálja
elbódítja s azután
felfalja.
tanácsos, sok hernyót tartani egy házikóban.
Museum
Nemzefi British
a csalé-
Catocala fraxini,
Catodila sponsa
lepkéi.
nemzetközi congressusa alkalmával
dést
röpülni,
—
példányai nyugtalanítják, testének fels részét
jobbra-balra, mi által
ezt azon-
ket
volt
benyitott a szobába, a
kinyújtották szipókájukat, várva a táplálékot.
más
minthogy
;
mindig a napnak bizonyos
ezt
Valahányszor erre a czélra
kezdtek
pillék
lepetezés
nap múlva végzik, kénytelen
osztály is
vájjon
nem
Midn dr.
igazgatója
1
899-ben
a
zoológusok
Horváth G é za, Angolországban
a
lepke-gyjtemény
hány
nem
M.
járt s
meglátogatta, annak igazgatójához azt
tudott felelni, mert azt
a
példányt tudta senki
a
a kérfoglal !
meg-
Irodalom.
110
tisztvisel hozzávetleg kiszámította a hogy egy-egy fiókban átlag 56 drb. lévén, a
azonban
bízásából
egyik
számát úgy,
lepkék
2580 fiókban összesen mintegy 145.000 Ezzel
vetekedhe
van a gyjteményben. természetesen
beleértve a fölös példányokat
mely,
a
tik,
drb.
Múzeum gyjteménye
Nemzeti
M.
a
mintegy 60.000 példányt
foglal
nem
összesen
is,
magában.
Irodalom.
m m u n g s T a b e e d e r C o e o p eren-GattungCionusClairv. aus Európa und den angrenzenden Lándern. (Wiener Entom. ZeiB
Reitter Edm.,
e s
tung. XXIIl.
Szerz
új
a
alak
Sarepta
környékérl,
ország,
Bulgária,
Örmény hegységbi,
v.
az
és
simplex
C.
Podolia,
Kisázsia
Kaukázusból,
Galicziából
nigriiarsis
és
v.
Ujak
Syriából,
Schultzei
C.
bipunctatus
Dél-Oroszország,
és C.
var.
tkapsi
semialbe/lus
i\
Közép-Magyar-
Volga-torkolat és az
uniformis a Kaukázusból,
az Alpesekbl, C. Helleri Japánból, C. pitlverosns
Erivan melll,
é?
Kisázsiából,
Alpesekbl,
v.
kulcsot
leírását is találjuk.
Dalmáczia,
Tiefenhachi Görögország, Törökország var.
t
1
1
C/077«s-fajok meghatározására
ferrugatns
v.
auriciihis
v.
1
1904. p. 47.-64.)
melyben néhány
C. scrophulariae
hortulanus
-
i
a paláarktikus
össze,
állított
t
C. siibalpimis v.
densenotatus
albopitbens Orosz-Örményországból és fraxini Csiki
obscurus Németországból.
v.
Ern.
* Petri, Dr.
Kari,
Beschreibung einiger neuer Lixus-
Arten. (Wiener Entom. 18 paláarktikus becki,
mely
a
új
Fekete
Zeitung.
XXJII.
1904.
p.
65—77.)
Lixus-fa] leírása, közöttük a Lixus Apfel-
tenger
mellett
Burgas-nál
és
hazánkban
Csiki
Ujpest-nél fordul el.
—
Ern.
Azt nagyon jól tudjuk és azt hiszem Levélszekrény. Gy. úrnak K.-n. nem volna tisztában. ./Vz Amarini, Zabrini és Harpalini nemzetségekbe tartozó fajok ha nem kizárólag, de fleg növényi anyagokkal táplálkoznak. A czikkek tartalmáért a szerzk felelsek, mi nem változtatunk azokon. nincs bogarász, a ki evvel
.ROVARTANI LAPOK" Bánd.
XI.
S.
89.
baumes.
II.
jablonowski
i.
5. Heft.
Mai 1904.
des
Feind
Ein eigenthümlícher
Birn-
Beschreibung des Eis, der Larve und der Lebensweise
der Wespe. Die eben geschlüpfte junge Larve steigt nach oben, gegen frisst
aber hier blos das Mark und
unberührt.
Ende Mai, Anfang Juni hat nun durch die Markreste
den welken Theil des Triebes, lásst die holzigen sie
und
hier alles
Theile
Mark verzehrt und
ihre eij^enen
Excremente
dringt
hindurch
nach
um
untén,
auch
Mark auszunagen. Ihre Excremente schiebt die Larve von Zeit zu Zeit nach oben und macht sie fest. Verfasser záhlte 45 und mehr solcher Abfalíschichten. Das ist eine grosse Arbeit für die Raupe, die 6 7 mm. láng ist, wáhrend die Breite ihrer Mine blos hier das
2
— 2.5
—
mm.
Die Larve
betrágt.
zum
wickelt, frisst aber bis
ca.
schüpfe, könnte nicht festgestellt werden.
200
inficirte
ergaben. Janus compresstis
tritt,
denn indem
sie
die
es
scheint,
jungen Triebe
die freie Entvvickelung der Aeste, die
ebenso
Jahren eine
2
wie
der Schaden aber, den seine Larve
tráchttich,
auch
wie
Verfasser erhielt
Aeste, die jedoch trotzt aller Sorgfallt verschimmelten
oder sonst verarbeii und erst nach
lich auf,
ent-
noch weiter und verspinnt indessen erst im Frühling. Wann die
sich dann, verpuppt sich
Wespe
im Hochsommer ziemlich
ist
Herbst
die
eventuell
Imago schád-
verursacht,
ist
be-
angreift, verhindert sie
mehr oder weniger verkümmern, fruchtbringenden Triebe und
Knospen. Zur Verhütung des Schadens die vertrockneten
einzige seltener
enipfiehlt
Astenden zvvischen Mai
und
der
Verfasser,
April des nachsten
Jahres sorgfálltig zu entfernen. S. 94.
L.
V.
Aigner-Abafi
:
Die Ernahrung
Über Mordraupen, Cannibalismus, Nekrophagie S.
95. E. Csiki
:
der
Die Cerambyciden Ungarns.
der Bestimmungstabelle
der
Gattungen Callidinni, in vvelchem íüv angnstmn Kriechb. :
vvird
,
ferner
IV.
XI. Fortsetzung
Ceranioyciden,
iingarischen
genus: Protocallidium Csiki aufgesiellt
Raupen.
etc.
:
ein
u.
z.
der
neuesSub-
^emanottts, Hylo-
trtípesnná Rhopalopns. Callidium angiistimi Kriechb. vvurde bisherzu
Phymatodes
gestellt,
wegen des
flach
zusammengedrückten
zvvischen die Vorderhüften reichenden Prosternums
neben Lioderina und Lioderes
in eine
ist
und
die .Art aber
neue Untetgattung zu
stellen
10
{Protocallidimn
Von Liodernia
ni.)
durch nach
rückwárts
ist,
verschieden.
Prosternums
—
wegen
am
durch das von Lioderes
Halsschild,
convergierende Seiten
dessen Spitze demgemáss det
Protocallidiuni
ist
Vorhandensein von glatten Schwielen
des
Mesosternums,
dünn, abgestutzt und schwach ausgeran-
Semanotus coriaceus vvurde des breiten hieher und nicht zu Callidimn
vvieder
gestellt.
S.
104.
L.
Schmetterlinge
V.
Aigner-Abafí
Díe
:
Fortsetzung
II.
der
ungarische Benennung in
Vorschlag
der
gebrachten.
Namen. Kleinere Mittheilungen. 8.
108.
E.
D.
Formverándungen von
:
subulata
Tettix
Verfasser hat beabachtet, dass diese Orthoptere bezüglich einzelner Körpertheile vielfach variirt; er záhlt 11 solcher S.
109.
Über den
Kaderfang
der
Abweichungen auf, Kurze
Schmetterlinge.
Anleitung.
S.
109.
S.
109.
Wáhrend
Beobachtung über Anzahl
Catacola-Arten
Schmetterlinge im
der
nach Slevogt.
British
des internationalen Zoologen-Congresses
Museum.
1899.
besuchte
Dr. G. Horváth, Director der zoologischen Abtheilung des Ungar.
National-Museums auch das Director desselben die Frage,
Sammlung
enthalte.
British
wieviel
Museum und
richtete
Schmetterlinge
Hirauf kannte derselbe
keinen
die
an den
Museal-
Bescheid
er-
denn das wusste Niemand er beaufragte jedoch sofrt einen Beamten, der die Anzahl ungefáhr berechnete, u. z. derart, dass er in einem Kasten durchschniítlich 56 Stück záhlte in sámtlichen theilen,
;
;
2580 Kasten befinden
sich daher ca.
145,000 Stück.
Literatur. S.
110. Reítter
E.,
Bestimmungs-Tabelle
Gattung Cionus aus Európa S.
etc.
der
Besprochen von E.
CeleopterenCsiki.
110. Petri, Dr. K., Beschreibung einiger neuer Lixus-Arten..
Besprochen von £.
Csiki.
'X
Loose und Centurien exotischer Insekten (mú
Schaustücken und
vieleii
100 Kafer 100 100 » » 100
^ I
»
»
»
»
»
.
etc
(Nguclo, Usambara)
Deutsch-Ost Afrika
allei
üidnungen und Gegenden »
»
...
»
.
15.— 15.
.
—
'jO.
15.— 10.
haimobolivianus, leprieuri, aegina, Callithea
ser\
illei
deidaniia, fernen Ancj'lmis. Diorhina etc
etc
...»
vorher mit dem riesigen opalfarbigen Morpho godartii 40 schöne- Papilio mit seivillei, harmodius, leucaspis, ascalaphus. milon, Jasarada, iswara sataspes. gifion, fuscuscastaneus, polyparis, phontes, nicanor, peranthus etc dto mit Papilio lenaeus oder blumei » dto mit androcles 1.0 feine Morphiden und Brassoliden mit M. amathonte, didius. deidamia, •
.
.
achillides etc
»
»
.
vvie
achilles,
12.—
...»
!
Morpho
1^-
»
....•..»
»
—
»
»
»
»
» » » 100 Homoptera » » 100 Hymenoptera » diese nur theilweise bestimmt 50 Libellen verschiedener Gegenden 50 Schnietterlinge von Bolivia mit Papilio Catagramnia dius, Catopsilia menippe.
50 Stück
—
.
.
.
i
50
Wanzen
lOO
:
..,...»
!>
»
»
Diiten)
in
)
50 Orthoptera
í !
»
und Libellen
fO Aitcn von Bolivia (Yungas de la Paz, !< m.) Mk. 15.— » » 12 5 Nord-lndien (Darjeeling. Ássam.) 15. » 50 Noid-Horneo íKinabalu) » » 50 Deutsch-Ost- Afrika (Tanga, Tanganijika-
ca.
»
Usaramo
See,
100
in
bestimmt und erhalten, die
vorziiglich
Seltenlieiten,
Schnietterlinge
.......
2U.
—
HO.
»
»
18
» »
24. 28.
»
20.
— —
30. » dto mit Morpho g( dartii F.lignia latepicta (schönste .Arctiide von Actias isis (phánomenales Thier) Mk. -2'>. Papilio ascalaphus iRieven Afrika) Mk. K Agrias lugei s (herrlich) Mk 25 hippolyptu. .\lk. 2. Ornlthoptera priamus Staíiimform (gezogen !) J u. $ 20. ^ Portó und Packung extrás , $ Bliephaestus supcrb J 2. J Jí.
.
.
.
.
.
,
—
,
,
,
.
.
—
HER
.
,
31^ j^
]>í
Entomologisches
BERLIN S W,
Lepidopteren
des
JR
rv
OL
I-
Institut,
Königrátzer-Strasse Nr. 89
palaearctischen
Faunengebietes.
V(jii
Dr. O. Staudinger 2
Theile
ií:
in
I*i-ei9í
und Dr. H.
einen
íiO
«2ierUee*'/ití5sétfÍLTilt
Bánd
gebunden.
Rebel.
==
l£r<>i»«*ií
útján
is meerrenrtelHetfi.
mvek.
Entomologiai
Kcgni Hun^^dt Altalános. A Magyar Birodalom Állatvilága. (Fauna Kiadja a k. m. Természettudományi Tárulaköttít. 'Arthropoda. Kárpáti E. Állatmuzeum, utasítás állaÁia 35' kor., társulati tagoknak 20 kor. készítésére, ábrákkal 1 kor tok kitömesére s eltartására, és csontvázak Bein K. A kis rovargyjt. Utasítás a kiválóbb rovarok megisme40 fiU rovargyjtö 1 kor. 60 fill.— résére'és gyjtésére 2 kor. ^.Sz^^emv F. Ö. A szamara, kötve Lejtényi S. Rovargyjfrö. Segédkönyv a 'középiskolai líjuság Kirándulók Kriesch ]. A rovarok világa. 16 ábrával 80 fill. 1 kor Dr. Lendl A. Rövid útmutatás zsebk'önvve. 70 rajzzal, kötve 3 kor. 50 fill. konzerválásához 80 fill.— Dr. Daday /.Rovara természetrajz- gyjtemények Hoffer. Praxis der Insektenkunde. 8 kor. tani mszótár 1 kor. 60 fiU. Kolbe, Einführung in die Kenntniss der Insekten 17 kor. Hymenoptera. Mocsáry S. A magyar fauna fémdarazsai 2 kor. 40 fill. -^0 fill. Adatok MagyarorA magyar fauna másnej darazsai 2 táblávall kor. fill. Földünk lémdarazsainak szág fürkész darazsainak ismeretéhez I. 1 kor. 20 magánrajza 40 kor. " Lepidoptera. Bein K. A kis lepkegyjt. A lepkék ismertetése és Magyarországon A. Aigner L. A lepkészet története ayitése 2 kor. Aigner-Pável-Uhrvk, Magyarország lepkéinek jegyzéke 5 kor. y köf farb. Tafeln 25 kor. Beio-e, Schmetterlingsbuch 8. Aufl. 1300 Abb. auf 50 Hofmanu, Die Gross- Schmetterlinge Europas 2. Aufl. 2000 Abb. 20 fill.' der Gro.ss-Schmetterlinge Europas auf 71 farb. Tafeln 30 kor. Die Raupen rnc)
[11
—
—
—
—
—
-
—
"
—
_ —
—
1900 Abb. auf 50 Tafeln 30 kor. Egy tömegesen tenyész légyfaj az Alsó-Dima Diptera. Tömösváry Kertész K. Catalogus Tabanidaium orbis terramellékeirl 8 tábl. 60 fill _
. —
rum
universi 6 kor.
—
Bein K. A kis Coleoptera. Török P. Bogár-határozó 2 kor. 80 fill. Calwer, Káferhucl" bogárgyjtö. A bogarak ismertetése és gyjtése 2 kor. Seidlitz, Fauna Transsylvanica 12 kor, 5. Auií mit 48 colon Tafeln 24 kor. Hemiptera. Dr. Horváth G., Adatok a hazai félröpek ismeretéhez Eremocoris-fajok magánrajza. 40 fill. A magyarországi Psyllidákról 40 fill. Az
—
—
2 tábl.
60
fill.
Orthoptera, Pseudoneuroptera és Neuroptera. száüi tücsökfélék teimészetrajza 6 tábl. 5 kor. szitaköt-féléi. S színes tábl. 2 kor. 60 fiU.
Myritpoda. Dr. Daday
/.
A
—
Pungm
Kohaut
magyarországi
A magvarorMagyarország
Gy.
R
Myriopodák magánrajza
4 táblával 4 kor.
Chyzer K. és Kulczynski L. Araneae Hungária Hermán O., Magyarország pókfaunája 3 kötet, csak a 24 kor. Dr. Lendl A. A pókok, különösen a kerekháló2—3. kötet kapható 16 kor. Karpeles L. Adalék Magyarország pókok természetes osztályozása 1 kor.
Araehnoldea. Dr.
—
3 kötet
—
—
atkafaunájához. 8 táblával 2 kor.
Crustaeea Dr. Daday J. A Magyarországbaai eddig talált szabadon él evezlábú rákok magánrajza. 4 tábl. 3 kor. A magyarországi Branchipus :
fajok
átnézete.
1
kor.
A magyarországi
Diaptomus-fajok
átnézete
Oatalog-iis Elndojaiyoliicianiiia. Conscripsit
Ernestus .A
Musaeo
Nationali
Hungarico
Csiki. editus.
Budapestini
1901.
Ára 3 korona. E
müvek
s/,erkesztóségünk
S^hrridl Sándor
út.ián
is
könwnyomdája Budapest,
megrendelhetk. VI.,
Szerecsen-u
6.
1
kor
3 9088 01427 0532
