QL 461 .R873
ENT
QL
Sni:.
461 R873 ENT
Soc.
%yj^.^
Wachf
!^^.-^.föSlJ&.^^^_^.^0-_^-^-^*0--^9.^.^9.^A__^,*
^
iSgg. májushó.
VI. kötet.
5.
füzet.
ROVARTANI LAPOK
m k
HAVI F^OLYÖIl^AX különös tekintettel a
hasznos és kártékony
rovarokra
Hí
— -*BEDÖ ALBERT CHYZER KORNÉL
DR-
DR.
DR-
DR-
ENTZ GÉZA
HORVÁTH GÉZA
K(")ZKK.\IUK()DI';SEVEL
SZERKESZTIK
W%-\
ABAFI AIGNER LAJOS,
?f|
Es
JABLONOWSKI JÓZSEF
csíki
erno.
^tJ'cjYííTc^*'
?^:
BUDAPEST
^j^j
$1^1 A l|?^i
ROVARTANI LAPOK SZEFÍKESZTÖSEGE
es
RKK-SZ ILÁRD-UTCZ A
?
Vl|i.,
KIADÓHIVATALA
•He
Meíjelenik minden hónap els napján, július és augusztus havak KIölizetési ára egész évre t Irt.
kivételével
Tartalom. A
söliiinoly és szölöiloncza irtása
Hazánk Orsodacne-féléi. Csiki
A
I.
jKhloiiowski ]ózsejtöJ
Három
Ei'ni)t<")l.
ma<íyar lepke-fauna gyarapodása l<S9S-ban.
Magvarországi Braconidák. Szép/í^efi
II.
89
ábrával
A. A\gner LajosfóI
92 .
A
Zvgaena carniolica új faj változatai. A. AisJ^ner Lajostól. Két ábrával. Adatok Szeged faunájához. I. Orthoptera. Velhty Iiiirétiíl Különfélék
.
95 98
Gyi'iznfi'H
102 104
:
A
rák cletmódia
107
A
cserebogár irtása
108 108
Pillangó-estélyek
A Trencsénmegyei Természettudományi A vértetrril körrendelet
Egylet
107 107
A
hernyók irtása Az Anthrenusok ellen
A A A
107
110
110
sírok faunája
béka tápláléka
110
Phylloxera kártékonvsága.
.
ItO
,
.110
Levélszekrény
Képelem.
Azon
kéréssel
fordulok a
t.
olvasókhoz, hogy a
Magyar
Nemzeti Múzeum részére kirándulásaik alkalmaival íutóbogarakat (Carabits) gyjteni szíveskedjenek. Kíiszönettel vennk, lia minél nagvobb mennyiség anyagot kapnánk az ország különböz részeibl. A g^áíjtött bogarakat csak egyszeren borszeszben kérjük a M. Nemzeti Múzeum állattápi osztályának czímére elküldeni. Fontos a gyjtés lielyének (város, község, hegység, völgy ezt kérjük írónnal egv kis papirosdarabkára a gyjt nevéstb.l ismerete, vel egvütt feljegyezni és az üvegcsébe tenni. Csiki ErnÖ, Budapest (M. Nem-
—
zeti
féle
Múzeum).
A budapesti entomologusok minden pénteken este a Muhrvendéglben (Kerepesi-út 44.) találkoznak.
Az 1897. és 1898-iki teljes évfolyammal még szolgálhatunk. Az elbbi kötetekbl csak egyes példány áll rendelkezésre ezek következ áron kaphatók: I. kötet 5 frt, II. kötet 3 frt, III. kötet 5 frt. Az elfizetési összegek kiadóhivatalunkhoz (VIII. ker., Röck:
Szilárd-utcza 32.) czímzendk.
A
szlómoly
és szóliloncza irtásaI.
úgy a régi, mint a most már rendes termést adó újabb telepítés szülkben, legj^enek azok hegyiek vagy homokiak, az utóbbi hcirom év óta
egyes
helyeken
még szórványosan
szerint
Eme
módon szaporodik
aggasztó
ambignellaj és
—
a
szlómoly (Cochylis
hozzá csatlakozik
—
id
bár ez
a szliloncza (Tortrix Pilleriana)
is.
két rovar kártételeinek meggátlására szolgáló védekezésmódok
elbb röviden
ismertetése eltt lássuk
A szlómoly
e két állat életmódját.
Az els
évente kétszer szokott mutatkozni.
nemzedék hernyói május
elejétl körülbelül június
dáig találhatók, a mikor
kezdetben a
fürt
utolsó
harma-
késbb
apró bimbóit,
a
E
majd az apró kötdött bogyókat szín, késbb szennyes-rózsás vagy ibolyás-szürkés, legtöbbször azonban szennyes-zöldes, teljesen de feje és az utána következ els testíz feketés-barna pusztítják.
virágzatot,
n\iló
hernyó
eleinte igen parányi és zöldes
;
felntt korában 8
hasem
lehet
— 10
szabadon
milliméter hosszú. látni,
E
hernyót a fürtön
mert a mig egész kicsi
(1
hosszú), addig belefurakodik a bimbókba, miközben azokat
pókszálakkal összeköiögeti,
késbben
pedig részint
az
so-
milliméter
finom
elrágott vi-
rágokból, részint azuk elváló hulladékaiból ugyancsak a szájából ereget pókszálakkal a fürt gerezdéi között hosszúkás fészket készít, a melynek belsejét kibéleli. E fészekben tartózkodik és innen indul ki, hogy kártételeit folytassa. Egy hernyó készíthet azonban egymásután több fészket is; innen van, hogy az ember abból egA' fürtön 5
—-G-ot
is
talál,
de hernyót csak egyben.
Június végen teljesen kifejldött és vagy az eddigi fészkében,
vagy inkább a karón és ritkán a
szl
fzvesszk,
szltke
alkalmas repedésében, de
nem
kötözésére használt anyagba." (szalma, guzsba-csavart
sás
vag>' raffia között) készített kühin
burokban
be-
bábozódik. Bábja csak mintegy 6 milliméter hosszú és világosbarna.
végén szórványosan, július szlómoly, mely valamivel na-
Két hét múlva, és pedig június elején
tömegesen
kikel e bábból a
<^yobb és termetesebb a közönséges ruhamolynál, mert Rovrrtani Lapok
l!?99.
niájushó.
7—8
mil-
/(ibloiiouski József
90
13— 15
liméter hosszú és kiterjesztett szárnynyal
milliméter széles.
E
molyra könn^^en rá lehet ismerni arról, hogy hátán, ha szárnyait háztet formájára összeteszi, a fels szárnyain egy kis nyereg alakra
emlékeztet kávébarna szín kis harántsáv húzódik a fels szárn^^ak hegyén a nyereg alakú rajzhoz hasonló szín pont van. A moly a nappal legnagyobb részét a levelek alsó felére húzódva tölti, csak este röpködik, miközben párzik és vagy a már ;
kifejldött bogyókra vagy azok nyeleire egyet-egyet, összesen
félig
mintegy 30
nem
— 40
petét tojik.
E
szabad
szemmel
hernyócska, tehát a
szlmoly
fehéres
pete
vehet észre. Az ebbl a petébl kikel
és
igen
kis
második nemzedéke, mely színre és termetre majdnem teljesen azonos a júniusi hernyóval, július és augusztusban a bogyókba furakodik. Azokat részben egészen kirágja, részben csak kikezdi, de szálaival mindig összefonogatja.
Az
megtámadott és össze-
így
csomózott bogyók, melyek legtöbbször a fürt hegyén vannak, rothadnak, nemcsak mert már úgyis megvannak sérülve, hanem azért mert rájuk telepednek a különböz gombák
is,
akadnak azonban a fejletlen u. hónapban is. Még mieltt a szüret
n,
is.
„Márton-szl"
Egyes hernyók
-ben
még
október
ideje beköszönt, a hernj^ó elhagyja a
vagy a tkére, vagy a karóra vándorol, hol bebábozódási helyet készít magának, a melyben október végéig eleinte mint hernyó vesztegel s csak azután bábozódik be. Ilyen báb alakjában fürtöt és
ki
telel.
is
Május
elején,
meg jöv évben
jelenik
de ha meleg a tavasz, már
április
a moly újra, mely petéit a bontakozó haj-
tásokba, illetleg azokban a bimbókra tojja
;
e
petékbl
kél
a nemzedék, mely tavasszal és nyár elején a virágfürtöket rongálni.
A
végén ki
az
szokta
szlmoly elfordul szórványosan Magyarországon
s
mint azt az 1898-iki esztend mutatta, igen nagy károkat okozhat.
szliloncza
A
(Tortrix Pilleriana) a
csak nagyságra, de életmódra
nézve
is
szlmolytól nem-
különbözik, mert évenkint
csak egy nemzedéke van. Kártételét május eleje vagy közepe táján,
szlmolytyal
hát a
te-
egyidejleg kezdi és június közepéig, esetleg
végéig folytatja. Eleinte csak a hajtások hegyein rágcsál, a melyeket
elbb többé-kevésbbé
összefon, de ha a hernyó nagyobb (május
végén, június elején), akkor már az alsóbb levelekre is
mindig fészket készít
ren
behajlítja
egy
levél
sz,
s
fürtöt
és
ránczos
leköti
száll le,
s
itt
magának olyanformán, hogy vagy egyszea
levél egyik-másik karélyát,
bemélyedésében maga
fölé
vagy hogy fedt
szálaiból
abban él, vagy végül, hogy összefon néha több levelet vagy ebben a fonadékban tanyázik s onnan rágja az elérhet z()ld
is,
A
Ha a fészkéhez közelben már
részeket. áll
szölömoly és szölöHoncza irtása
más helyen ismét újabb
és
szükséges: 8
A
— iQ-szer
hernyó
is,
eleinte
'Jl
akkor odébb
nincs- mit rágnia,
fészket készít annyiszor, a mennyiszer
míg
teljesen kifejldik.
végén, május elején)
(április
piczi,
sárgás-
majdnem olyan, mint a levél színe, de egy két sárgás-zöld hernyó akad késbben is közte feje, és a feje után következ els
zöld,
;
testszelvényének fels része fényes feketés-barna vagy fekete; hátán az els testszelvény után következ testrészén, két hosszú
sorban kis fehér, vagy
zöldes
vörhenyes szrök erednek szúsága
hernyó
30
korában
kifejldött
pontocskákból szennyes-zöld, vagy
testének alsó színe világos-zöld. Hosz-
;
— ÍO
Igen élénk és fürge
millim.
magát a fészkébl, úgy hogy azután a zöld lomb között nehéz rátalálni. Július elején vagy néha valamivel késbben, kikel a karókon és tkén, de legtöbbször az legkisebb
;
érintésre
kiveti
összefont levelek között elhelyezett
szín bábokból a lepke. Ez felén meghúzódva tölti. Ez
a lepke
20—25
jesztett szárnyakkal
12
— 14
állat
is éjjeli
millm.
s
millm.
hosszú
barna
a nappalt a levelek alsó
l— 15
millm.
bosszú,
kiter-
széles és agyagszín-sárga, de
ez a szín igen sok színárnyalatú. Jellemz ezen állatra nézve, hogy folt és azután három harántsáv van,
fels szárnyán a tnél egy
mely a szárny alapszínénél mindig sötétebb árnyalatú. Ez a rajz azonban olyan változó, mint általában a pillének alapszinezete is. Az este rajzó és ugyanakkor pározó pille petéit 10 20, leg-
is
—
50—60, de olykor
többször
szllevél fels
lapjára tojja.
kikeléskor feketés-szürke. rögtön, a
150—200 darabból E petecsomó eleinte
A petékbl
kikelt
álló
csomóban a
halvány-zöld, de hernyók kikelés után
hogy sokat rágnának, elszélednek
nélkül,
és alkalmas
tke elváladozó kérge alatt telelre húzódnak, honnan azután jöv évben ismét a fakadó szlhajtáhelyen,
kivált a
karókon és a
sokra vándorolnak
Ez
a rovar
—
föl.
a
hogy
kártevésüket
szliloncza —
itt
megkezdjék.
újból
mint épen honi eseteink
mutatják, vidékenkint és kisebb-nagyobb idszakokban
károkat okoz,
Magyarország
st ha csakugyan tömegesen déli
részén
a
tönkre teheti az egész termést
hogy
80-as is,
kártételeinek gátat vessünk.
évek
miért
is
igen
nagy
— mint az megtörtént —
mutatkozik elején
okvetetlenül szükséges,
JablouowsM
József.
92
Hazánk
Latr. nemet
Az Orsodacne a Chrysomelidák
genus nem csoportba,
mvében
illik
Orsodacne-téléi. L
a
t
r e
i
1 1
e óta a legtöbb
^agritii csoportjába sorozza, mivel
egészen ezen csak
Thomson
exotikus
szerz
azonban ez a
alakokat
tartalmazó
1876-ban „Skandinaviens Coleoptera"
czim
szem nemekkel együtt külön csoportba foglalta Orsodüchnidae névvel. Az Orsodacnék rendszertani helyével tehát mindeddig tisztában még nem vagyunk s ezt ponto180.
köt.
'Syneí és
eltt, a
san
(V^lll.
1.)
a
testalakot
tartván leginkább
7,eugo[>liord
megállapítani csak akkor lesz
lehetséges,
fejldésük me-
ha
netét ismerni fogjuk.
Orsodacne
lineola var. coerulescens Duft. nenise felül-
Orsodacne cerasi L. penise felülrl
es alulról,
rl
(^^'eií^e
utíin.)
és alulról.
(Weise
uu'in.)
^
I
Orsiidacne lineola var. niarginata Csíki. (XagyiUa.)
Az
idetartozó bogárkák április és
május hónapokban
tók virágzó kökényen, galagonyán ós Paduson.
A
találha-
két ivart
küls
béhegek alapján nem lehet megkülönböztetni, legfeljebb annyit mondhatunk, hog}' a hímek sokkal Ivísebbek és keskenyebbek, mint a nstények. A hím ivarszerveit legelször Weise vizsgálta és rajzolta le (Deutsche fig.
19.
lesceíis
és 20.) az
Entom>Jog.
Zeitschr.
1894. Taf.
Orsodacne cerasi Linu. és O. lineola
11.
var. cocrii-
Duft-Xó\, mel^^ek a mellékelt ábrán láthatók.
hogy a legtöbb gyjteményben az Orsodacnevannak determinálva, jónak láttam, hogy meghatá-
Tekintettel arra, félék roszul
:
Eniö
Csiki
rozásukra
táblázatot
kívül
Ehmann
össze
állítok
Ferencz, Götzelmann Tivadar és
czélra
a
erre
és
a
gazdag
anyagon
Wachsmann
Ferencz
lev
gyjteményében
Miizeum
Nemzeti
93
sem nagyszámú példányát is átvizsgáltam, nullaszhatom el, hogy szíves támogatásukért köszönetet nemondjak. miért e helyen
urak
A
hazánkban
alakok meghatározására következ
elforduló
táblázat szolgál 1.
A
2.
Szárnyfedk sárgák,
— —
3.
4.
test
A
test
alsó
test
.._
...
„.
._-
-—
borított...
__.
...
—
-_.
...
...
...
...
...
...
---
---
...
---
_._
...
...
.—
__-
__-
...
---
—
világos sárgák...
—
._.
...
_..
...
elmell
felülete és az
— —
A
...
lehet
...
...
;
együttesen
varrata
...
___
...
—
__-
széles ...
---
.
—
9.
—
—
A
—
,._
Fej js eltör jiáta egészen fekete P'ej
í^ej
•>•
var. lineola Lac. -. _.. _^^ ..melanura F. var. fekete kevésbbé többé szárnyfedk csúcsa
kivételével fekete .__
...
.__
...
...
._
...
Wse.
var. Duftsdintidi
vagy részben sárgásvörös vagy
és eltör háta egészen
-__
—
_
...
---
—
---
---
--
---
<"•
és az eltör háta világos sárgásvörös var. cantharoides F.
mells
része (homlok fekete) és az ...
...
.^_
.._
.-
...
eltör háta vörös ... var. glabrata Panz.
— —
-Szárnyfedk sárgák ... ... ... ... .... .-- -.Szárnyfedk sötétszínek, legfeljebb világos folttal a vállon Elmell fekete. Fej sötétebb szín, vörösbarnától feketéig Elmell sárga. Fej, az egész test, csápok és végtagok vi-
lágos
9-
12. 10.
az eltör háta némelykor sötétebb fej és szárnyfedkön a torpaizs körül háromszögletes
sárgák
néha a
Eltör háta Szárnyfedk mell fekete
;
;
sötét folttal. (ívür. a. ÍO.
limbata 01.
var.
-..-
... .-- ..néha a potroh sárga ... ... ... __. szárnyfedk oldaszéle és varrata az utolsó harmad
.A
Fej
szegély-
fekete
sárga elmell kivételével sötétszín
test alsó felülete a
vagy feketevörös 8.
néha ol-
és
fekete\örös 7.
4.
...
st
is
(szürke),
6.
í>-
Linn.
a szárnyfedk oldalszéle vagy
iyel...
—
fekete...
fekete, potroh
is
8
•^.
cerasi
vagy csúcsa
varratja, oldalszéle
"^
vagy
vörösesbarna. Az eltör háta (pronotum) vörösesbarna,
dalszéle
5.
.
legfeljebb fekete oldalszegélylyel
— —
színek
sötét
egészen fekete
—
szrzettel
._.
Szárnyfedk Szárnyfedk Szárnyfedk
A
sr
felül
csücscsal
szrzet nélküli
sima,
felül
Weise)
var. flava
Csiki.
közepén ritkán rövid fekete vonallal. varratszéle némelykor fekete. Közép- és utósárga,
lim^ola Fanz.
Hazánk
94
Orsodticne-féléi
—
Eltör háta
11.
Szárn^^fedk egészen sárgák__.
—
és a test alsó felülete egészen fekete ...
Szárnyfedk az oldalszegély
fémfény
kékes
Szárnyfedk a
12.
és
a
sötét szegélylyel
.._
vörös
vállon
varrat _^.
folttal
mentén
var.
11.
...
OHik
széles
margmata
Csiki.
néha az eltör háta
:
is van két hosszúkás vörös folt. Fekete, némelykor kék vagy zöldesen fényl ._. var.
tövén
—
...
var. nigricoUis
...
...
testfelszíne Jiiiineralis Latr.
Szárnyfedk egyszínek, kékesfeketék... .__ __. ... ... ... és eltör háta fekete, utóbbi néha két hosszúkás
13.
13. Fej
vörös
—
folttal...
...
._.
...
...
...
...var. coenilescens Duft.
...
végtagok és néha a potroh
eltör háta,
csápok,
Fej,
is
vörös vagy vörösessárga. Mell és szárnyfedk kékesfeketék
_..
...
...
...
...
Az egyes alakok fel
...
___
...
...
...
...
var. croatica
Weise.
vehet
elterjedése alábbi összeállitásból
ki,
akarván még említeni, hogy az ezen
állatokat
mind megvizsgáltam
és
termhelyekrl származó hogy a magyar bogarászati iroda-
lomban feljeg\'zett adatokat több okból fel nem vettem. Orsodacne cerasi Linn, (chlorotica Oliv., fiilvicollis Panz.) Budapest (Zugliget, Pozsonyi hegy), .Szaár, Koritnyicza, Homonna^ Bártfa, Máramaros, Brassó, Keresztényhavas, Herkulesfürd, Ora-
—
vicza, Krassova.
—
var. lineola Lac. var. var.
111
Bártfa, Oravicza.
—
elán ura Fabr.
limbata
Oliv.
Szaár, Bártfa, Oravicza. var. glahrata Panz.
Budapest, Szaár.
-
—
Budapest. Hidegkút (Mária Remete),
—
Budapest,
Haraszti,
Szaár, Bugacz,. •
Brassó, Herkulesfürd, Krassova. var. cantharoides Fabr.
—
Budapest, Brassó.
—
Dujtschmidi Wse. {glahrata Fabr. Dnfl.) Szaár. Orsodacne lineola Panz. ínigriceps Latr., mespili Lac.)
var.
—
Budapest, Nagy-Bocskó (Máramaros), Nagyszeben. var. Pilis,
flava
Csiki
{var.
Weise)
a.
—
Budapest, Bia-Torbagy,
Nagyszeben. var. nigricollis Oliv. (uiarginelUi Duft., picipennis Duft.j
Budapest, Isaszeg,
var. niargiuata
Csiki.
—
Nagyszeben
Krassó-Szörény megye (Pável). Ezen
zánk
délkeleti
hegyvidékérl
(O. cerasi Linn.)
var.
eltör
a
háta
és
—
Pilis.
alsó
Csiki
ct
Fuss),.
tajváltozat eddig csak ha-
ismeretes
limbata
test
új
(Joli.
Oliv. felülete
és
megfelel a másik
fajváltozatának.
kékesfekete
;
Feje,
az
faj
az
el-
95
lepke-fauna gyarapodása i8gS-han
A magvar
néha
közepén
tor háta két oldalának
sárgásvörös
kerek
folttal.
Tapogatók, csápok és végtagok, a czombok kékes fekete végének
Szárnyfedk sárgák, kékes-fekete
kivételével, sárgásbarnák.
oldal-
és varratszegélylyel. Egyik ábra ezen új alakot mutatja. Budapest (Coll. Csiki). var. hiiincfíilis Latr.
—
—
var. cocruli'scens Diift. {nematoides Lac.)
rény megye, Horvátország. var. croaiica Weise. Mint
—
Pilis, Nagyszeben. hogy Wachsmann
Budapest, Péczel,
jelenséget említhetem még,
érdekes
Budapest, Szö-
Orsodacne lineola Panz. hímjét és most a Nemzeti O. cerasi Linn. nstényét copulában. E két példány
Ferencz
Budapesten
Múzeum gyjteményében
A
az
fogta
Csíki
riztetik.
magyar lepke-íauna gyarapodása
Ern.
1898-ban.
II.
melyek a
Áttérek azokra a fajváltozatokra,
gyjteményében
magam vagy mások
foglaltatnak.
Papilio Podalirius L. var. dcccmlineatiis, a törzstajnak nálunk gyakori ol\' alakja, melynek felsszárnybeli 5. és 7. sávja ketté és színezése
oszlik
különben
állapodott fajváltozat,
lenesen
hogy a
világosabb
A
nálunk annyira meg-
;
melylyel
fenti nevet,
megtarthatja.
bízvást
jelölte,
is
E m i
e r ideig-
megoszlását
sávok
nndecimlineatus Eim.
ke-
Ennek
vésbbé világosan tünteti fel. a var. azonban akad budapesti és eperjesi példányaim közt oly példánya említett sávjai egyáltalában nincsenek megosztva és is, melynek mely ennélfogva inkább var. novciiilineatns-na.k volna nevezhet. Papilio jóval tére
Machaon
Driisiis
Fiidis,
potroha a törzsfajénál
annak csaknem a
a mennyiben
fehérebb,
test
egész felüle-
kiterjed széles fekete sávja az ab. Dnisiis-nk\ keskeny sza-
lag alakjában látható.
dék nstényén hímnél tér
ah.
el,
is
elfordul.
hogy az
nál kifelé
is
A
vették
Rajnamelléken, ahonnan azt
— Ab.
alsó
észre,
leírták,
Budapesten az
rnbromaculalíis
i. L.
A
I.
a
II.
iva-
ivadéknál és
törzsfajtól
abban
szárnyának feketén szegélyezett kék sávjá-
(leginkább a
2. 6.
'/.
sejtben), befelé
is
(leginkább a
'3.
4.
sejtben) többé-kevésbbé élénk és kiterjedt piros pettyek mutatkoz-
nak.
ür.
Szintén
a
Rajnavidékrl
Uhryk Nándor
írták
le,
a Csepelszigeten
de akad is
fogta.
Budapesten
is.
;
a. Aigiitir Lajos
'.k;
mely a fentebb nsténypéldányát Bordán István fogta Puj környékén, de ez csak 57 mm., holott a S t a n dfuss bajor példányai a 65 mm.-t is elérik. Hasonló igen sötét Pciniussiiis Miiernosyíie var. Hartutaiini Sidfs.,
említett
///f/t/Z/m-nál" jóval
<:?/^
sötétebb
példányt fogott Verebély környékén
napi ab.
Pieris
N
István
é c s e y
flavescens Stgr.
sárga, az ab. bryoniae rajzaival.
ban
;
A
Eddig fleg Bécsnél és Romániá-
Bordán István Hunyadmegye
észlelték.
is.
nsténj' csaknem okerrészében
déli
találta.
Lycaena Corydon keny
var. caiicasica Led.
fekete szegélylyel
az
;
A
him égszínkék, kes-
alsó szárn\' szegélyén
tocskák a rendesnél kisebbek. Az alsó oldalon szemfoltokat
a
nagyobbak Termhelyei :
melynek
felülete
szemfoi-
és a szegélybdi
átlag
rendesnél.
Koca György
Örményország. dányt,
gyrk
körülfolyó
vörös sáv élénkebb
lev
középholdat és
álló
Kaukázus
a
és
Vinkovczén
egészen ide vág
:
fogott egy pélazonban alapszíne
alul
a gyrök és vörös sáv pedig a rendesnél sem nasem élénkebbek. A nstényt, melyet hozzátartozónak ugyancsak Koca fogta Kricpolyén 1897. aug. 20-án. Ez
igen világos,
gyobbak, vélek,
bár igen kopott, felül a barna alapszínen kék pikkelyezést mutat az alsó szárny szemfoltocskái feketék. Alul a rajz igen elmosódott^
kevés szemfolttal
;
a barnás alsószárnyon a szemfoltok többnyire
csak jelezve vannak.
Admetns Esp. var. Ripperti Frr., mely az alsó szárnyon alul fehér sávv^al bír (termhelyei délkeleti Francziaország, Görög- és Bolgárország, Románia, déli Oroszország, Kis- és KözépLycaciui
:
Ázsia). Dr.
Lipótmez
Uhryk Nándor és
Óbuda
Lycaena
Dámon -xxnkhoz
közt
Donzelii B.
és
Koszt ka László
állítólag a
lev hegyekben fogták. Ez a csinos kis kék lepke közönséges
felül is, alul is
hasonlít,
Svájcz, a Riviéra, Svéd- és Finnország, Szibéria voltak ismert termhelyei;
de
kisebb.
jóval
Tirol, déli
Buda A
Eddig
Oroszország és
m
azonban a Refogta s ugyanott az Erebia Goante Esp. és E. Gorge Esp.-i is, a melyek hazánkból eddig csak a Tátrából, valamint Spintherops spectrum Esp., mely eddig csakis Fiume környékérl d á
tyezáton
volt ismeretes.
me/as-t
Ennek kapcsán megjegyzend, hogy
Bordán István
Melüaea Phoehe sárga színe
terjeszked
ah.
sötét,
a Retyezát délkeleti lejtin észlelte.
melanma
fakóbb sárgává
a ritka Erebia
válik, a
Cenni.
A
töizsfajnak vörösös
melyet azonban a nagyon
ki-
helyenkint fekete rajz csaknem teljesen elföd, a
fels szárnynak megnagyobbodott középs pontját némi sárga szín
A veszi körül,
innoyar lepkc-fmimi írynríipodása iSgS-hnn
úgy hogy az szem
alakját nyeri
mely
sor,
eltérésnek
sárgás végül a szegély eltt két pont-
;
egészen
különl^en
a
Ennek az
sárga marad továbbá
;
melyet azonban kiszélese-
a szegélytércse szalagjának fels része, dett fekete erek szelnek át
97
sötét
is
végighúzódik.
1<S98. jul.
24-én fogtam
szárnyon
nstény példányát
a Svábhegyen. Eddigelé csak Olaszországban a Sabiniai hegység-
Pyreneusokban,
ben, a franczia
Pekingben
Perzsiában,
Amur mentén
az
és
észlelték.
Parargc Megacra
ab.
A
mediolngciis Fuchs.
felsszárny kö-
amely onnan ered, hogy kivált a körülbelül egy harmaddal megszélea fekete harántsávok himnél sednek, míg a nstény felsszárnyán a fekete középvonal határozéptércséje elsötétedést mutat,
zott
ték
sávvá alakul. Nassauban
meg
eddig
Epiiicphele
sötétebb
szág
Lycaon
Rajna mentén és Zürichben is
var. hipiníis Costa.
figyel-
akad.
Nsténye
a rendesnél
két szemfoltja nagyobb, ezek sárga kerete pedig
barna,
Termhelyei
keskenyebb.
a
Budapesten és Orsován
;
és Kisázsia.
déli
:
Olasz- és
Oroszország, Görögor-
Igen közel álló példányaim Budapestrl és Pe-
szérrl kerültek.
Hb. var. oíwpordi Rbr. A törzsfajnál rennagyobb és sötétebb, alsó szárnyának fonák oldesen valamivel dala sárgás vagy barnás. A Középtenger partvidékein, Perzsiában is. Koca György ferdész Vinkovczén (Szerem m) fogta. Zygaeiia lavandnlae Esp., mely eddigelé Spanyolországból, volt ismeretes, Aradon is és Liguriából déli Francziaországból erdben néhány péla csálai r E d e azt r u b e G elfordul, ahol SyricJithns alveiis
dányban fogta. Zygaena transalfitia Esp. var. hippocrepidis Hb. Eddig ismert termhelyei Közép és déli Francziaország, közép és délnyugati Németország és déli Svédország. Vinkovczén K o ca G y ö r gy ferdész fogta. NacUa piinctata F. ab. servtda Bérce. A törzsfajtól abban :
hogy
különbözik, kül.
Eddig
merétes.
fels
szárnyai
Spanyolországból
1892.
jul.
l5-én
és
egyszínek,
Koca G y
ö)
fehér
pettyek nél-
Francziaországból
déli r
g y Kraljeváczon
volt is
is-
fogott
egy példányt. Nenieopliila ritssula ab. palida Stgr.
gos sárga nincs,
fajváltozatról,
csak azt tudtuk,
Errl az egyszín
vilá-
melynek semmi piros vagy fekete rajza hogy Staiidinger gyjteményében foglal-
egy mehádiai példánya újabban Bordán István Puj környékén találta, én pedig közel álló példányt Peszéren fogtam. tatik
;
.
Maffyarni'szás^i Bracniiidnk
98
Amphidasys
G
ab
r
i
e
1 1
György
i
Eupithecia
példányát (fonna
fogta
1898-ban
iiiixta)
Újpesten.
találta
pnmüata
tenipestivata
var.
mely a törzsfajnál szürkéb, kevesebb piros
János
Ez érdekes
betularia L. ab. Doiibleda varia Mill.
melanistikus alaknak átmeneti
Jellemz példányát,
Z.
Wa
rajzzal,
h
c
s
m
a n n
Pápán
Mindezek íekintetbevételével a Magyarországból eddig ismert Macrolepidopterák száma 1402 fajra és 413 fajváltozatra rug, vagyis faunánk a palaearcti fajoknak csaknem a felét foglalja :
magában.
Aigner Lajos.
.4.
Magyarországi Braconidák. Ujabb adatok
a
Magyar Birodalom
Állatvilágához.
Fam. Braconidídae Newm.
—
S ub
Vipio desertor Fabr.
Szeged
P.-Maróth.,
(Csiki).
—
Szépl.
B
.
r
a c o n
—
—
n a
—
Vipio iníermedins Szépl.
(Kertész).
Deliblat
Vipio
terrefacior
Gyón
Vipio
Köstendse
\\\\.
Ns. P.-A4aróth.
—
—
P.-Maróth.
rator Fabr. Szeged Ifekete scutellummal).
—
Psendovipio cast-
Psendovipio
Iphianlax impostor (Scop
F'örster. Pápa (Wachsmann).
Oncophanes lanceolator Nees., iiomeris diniidiata Ns. Budapest: Zugliget, 1896. jun. hariolaior Hal. var.
W
Wesm.
Subfam.
Sp
a
t
—
P.-Maróth.
'Spatliiiis
h
i
7.
—
*Pha-
— Colas-
Kecskemét, Helvét a.V i
n a e
Budapest.
*Spatliiiis riibidiis Rossi.,
iiiiibra-
P.-Maróih.
)
Subfam. Exothecinae
Szeben
f Bu-
(Kertész).
Psendovipio inscriptor Ns.
tc's
2.
—
Vipio appellator Ns. P.-Maróth, Siófok, Szeged (Vellay).
Deliblat (Kertész),
culator
e.
Vipio iiiteruiediiis var.
P.-Maróth,
Siófok.
i
—
P.-Maróth,
(Vellay).
dapest (Fekete pajzszsal), ciirticatidis
f
F
ö
r s
t
e
r.
— Spathius
cxaraior L.
erythrocephalus Wesm., Budapest,
N.-
(Csiki).
Subfam. D o
r
y c
t
i
n a e F ö
r
s
t.
*Dendrosoter protnberans Nees. Budapest: M. -Remete, 1896. máj.
4.
1)
—
A
Dorycies leiicogaster Ns. var.
csillaggal jelölt fajok a
1.
magyar faunára
Szépl. újak.
Gödöll
(Csiki^).
;
Gyz
Szépítgeti
S niattis Ns.
b
11
Chivinylus
riibiginosus
P.-Marótli.
ból tenyésztve,
Hormiinae
m.
a
f
var.
Ns.
f
a
3, i
Siófok.
Först.
n a e
*Clinocüiitnis ciinctator Hal. Budapest.
—
Ns. Szaár.
Rliogas
(Vellay), Deliblat (Kertész).
vösvölgy; var.
— Te/w^as
Budapest.
1.
—
Rliogas diinidiatus
1.
P.-Maróth.
—
—
dis.^ector Ns.
—Rhogas
dapest, Sz. -Fehérvár, Siófok; Spin.
P.-Maróth.,
Fonyód, Siófok, Kecskemét; var. uiiniatiis
H. S. Budcipest.
(Kertész);
var.
—
Bu-
Soromist (Kertész).
P.-Csaba,
Szaár.
Siófok,
Lutilla (Vadászfy);
var.
1.
— Rhogas
Siófok, Kecskemét.
Rhogas
H-
Fonyód
Siófok,
bicolor Spin. Siófok, Deliblat
—
Dobogók'. Rhogas testaceus Spin. Rhogas circnmscrípttis Ns. var. 4. Kup
ater
b.
Maróth, Siófok.
—
2.
2.
Fels-Galla, Siófok; var.
Rhogas pallidicornis H. S
Rhogas gasterator Jur. P.-Maróth, Szeged (Vellay), Pápa (Wachsmann),
Budapest:
reticulator Ns. var.
P.-Maróth,
3.
var..
—
Rhogas ritgiilosiis (Wachsmann), Szeged
Ns. Pápa
crtieiiliis
—
Horinins iiioliPygalopha lugubrana-
Budapest,
2.
R hogad
ni.
Först.
P.-Maróth.
1898. szept. 25. var.
Sub
99
—
P.-
és
* Pápa (Wachsmann). Rhogas pallidipermis H. S. Pápa (Wachsmann). ^Rhogas fortipcs Reinh. Budapest: Svábhegy, 1896. ápril.
28.
mm.)
(3-5
és K. -Svábhegy,
1897. máj.
2.
Subfam. Sigalphinae Först.
—
Polydcgmon siniiatus Szépl. Szeged (Vallay), Bugacz. Polydegmon marsluilli Szépl. Bugacz és Helvetia. Sigalphus ob* Sigalphus rnfipes H. S. Siófok. * Sisciirus Ns. Fonyód. galphus floricola Wesm. Fonyód. *Sigalphus obscurellus Ns.
—
—
—
—
Budapest.
Subfam. Cheloninae. Phanerotoma dentata Panz. Pápa (Wachsmann). ter
annnlaris
Ns.
Wsm.
arinatus
Dobogók, Dobogók.
Gyón
(Kertész),
P.-Maróth.
—
P.-Maróth, Budapest.
P.-Maróth.
*Ascogasler
—
—
— Ascogas*Ascogaster-
4-dendatns
*Ascogaster goiiocephelns
Wsm. Wsm.
— "^Ascogaster variipes Wesm. Gyón (Kertész), Siófok, — Chelonus pnlchricornis Szépl. Siófok veres vagy fekete potrohtvel). — Chdouiis pannonicus Szépl. Maróth. — Chelonus snbmuticiis Wsm. Budapest. — CheFels-Galla.
{-y
var.
var.
lonus inanitiis Anl. nar.
b.
1,
c.
1.
és
2.
c.
—
UHs obscnratns H. S. var. 3. P.-Maróth. Siófok, Gyón, Veszprém (Wachsmann); var. lonus cavuius var. 2.
o
Marsch.
P.-Maróth.
—
P.-Maróth, Fonj^ód •
;
1.
P.-
1.
P.-Mar()th.
—
Chelo-
Chelonus scaber Ns. 2.
P.-Maróth.
var.
Chel. carbonator Maisch.
1
.
'];
— Che-
Budapest
Budapest és
P.-
M tsjryarországi
100
Maróth
var.
;
dapest; j'
3
1.
P. -maróth
—
2.
4
és
Budapest; var.
}:
5.
var.
7.
H.
parcicornis
Chel.
—
P. -Maróth,
'j
Budapest;
—
P. -Maróth,
°
var.
6.
var.
8.
Pápa (Wachs-
—
Dobogók. var.
;
—
Chel
P. -Maróth,
Ns.
sulcatus
Chal. P.
-^-
P. -Maróth,
1.
Chel. coiitractiis Ns. Pilis-Maróth, Siófok
Apaj.
Bu-
'^
var.
67?^. fenestiaiits Ns.
P. -Maróth
Szépl.
3.
Budapest;
j:
[,
S.
—
Siófok.
rimatns
Che/.
Siófok, Fonyód. 1.
var.
Clwl. liniigaricus Szépl. Budapest,
nitens Reich.
Maróth.
;
var.
;
Szeghalom;
és
Szeghalom.
mann).
I\-Maróth
_j-
P. -Maróth
és
Bracotiidák
var.
;
Szaár.
—
Chel. exilis Marsch. P. -Maróth.
Su b
f
CardiochiU's
a
xM
ni.
saltator
Rulhe. Budapest,
szöd
Budapest,
—
Micr.
Micr.
Budapest.
—
J"
t r
n a e
i
Deliblat
F
ö
s
r
(Kertész).
t.
—
Alicroplitis
Fonyód, -
P.
W
tristis
sordipes Nees. P. -Maróth, Peszér.
A[icr.
-
var.
— Micr. Nees. P-Maróth — *Micr. streniia Reinh.
Borosznó.
—
Micr. tnhcraiUfer Wsni. Budapest, P.-Maróth.
adnnca Ruthe. P.-Maróth. *Hygroplitis
—
Nees
riigiilosns
Microgasier abdoiniiialis Nees. P.-Maróth, Fonyód.
Micr. nobilis var. hnugariciis
—
completiis Nees. Fonyód.
Micr. globatus
Maróth,
s
mediator Hal. P.-Maróth, Pápa (VVachsmann), .S.-üjhely
Fonyód.
(Biró),
—
var.
:
Fb.
P. -Maróth,
P.-Maróth.
og a
r
— Micr. varipes Ruthe. P. -Maróth;
xanthopiis Ruthe. Siófok.
Maróth,
c
i
var.
L.
3.
— Micr.
szöd.
u b
f
— Micr.
Nees. var.
3.
siib-
Fonyód.
Pápa, Újbánya, Siófok,
Budapest,
Ag
a m,
— Ag.
P.-
—
Budapest. a
t
h
i
d
Agaihis malvacearum Ns. var. Ns. var. P'onyód.
P.-Maróth.
deprimator Nees. P.-Maróth, Fonyód.
'Acoeliiis snbfasciatns Hal. .S
.Szépl.
Micr. tibialis
i
n ae
2.
riijjpalpis Ns.
Fö
r s
Bukarest
t.
Ag. nigra
(Csiki).
P. -Maróth, Szaár,
Pápa.
—
Ag. brcviseta Ns. Siófok, .Szeged (Vellay), Pápa (Wachsmann,\ Kecs-
kemét, Gyón.
—
—
.4^.
Ns. N.-Szeben Csiki). Kecskemét. Fonyód, Deliblat (Kertész). Nezider. Pápa (Wachsmann), N.-Szeben (Csiki.) Mitibialis
Disophrys inciilcator
Cremnops desertor crodiis tész),
inmidiilns
Fonyód,
Svábheg}'.
—
L.
Kecskemét.
;
var.
—
—
Ns. P.-Maróth;
Orgiiis
P.-Maróth, Szaár
<
L.
—
var.
Earimis
'2.
P.-Maróth,
íiitidulns Ns.
obsciirator Ns. Siófok; 3.
°r'^
Szépl.
var.
2.
—
Siófok.
*C)rg. puHctii lator Ns.
—
Org.
Budapest.
-
(Ker-
Budapest, °o" Szépl.
Budapest. P.-Maróth, Siófok,
Fonyód. A csápok alsó oldala mintegy a középig vörösek. hitngaricns Szépl.
Gyón
— Orgihis
rugosiis Ns. Fonyód, .Siófok.
Gyz
Száffligeti
Eup
S u b f a m.
Enplionis pallidipes Ns.
ho
— '
Wsm.
Per. bicolor
—
—
.S II
b
a
M
in.
—
Per.
A
var.
e
e o r
t
—
P.-Maróth.
—
P.-Maróth.
potroh els
Fonyód.
—
Met. brunnipes
Siófok.
érdes.
ize
Ma
ha
s c
r
1
—
—
Pápa
1.
*Mei
Met. albiconiis Ruthe.
—
Ns. P.-Maróth.
—
Budapest.
var. 3.
Ns.
Kup. (Wachsmann).
n a e
i
abdouiiimtor
Met.
Ruthe.
tiventris
—
Dobogók.
—
Pcrilitns ine/anopns
Meteoviis chrysoptha/miis Ns. P.-Maróth.
Ruthe. Budapest,
t.
teriniiiatiis
'^Micr. kliígii Ruthe. f
r s
Per. rnlilns Ns. P.-Maróth, Fonyód.
Siófok.
Microclonus elegáns Rntlie
Wachsmann).
Fö
n a e
i
orchesiae Cini. P.-Maróth.
var.
*Eiiph. apicalis Curt. Budapest
Ruth. Pápa (Wachsmanni.
r
101
ocnlatus
Dobogók,
*Met. píinc-
Met. piilchricornis
—
Ruthe. P.-Maróth.
Wsm.
Met. cinctellus
P.-Maróth.
S ub
f
a
Ca y
11).
Nees. Pápa (W'achsniannK
p
1
t
i
P.-Maróth.
^Calyptiis gallicns Reinh.
n a
e.
—
Enbadizon pallidifes
uiacrocepJnünni Ns. Pápa 'Wachs-
*Eíib.
mann).
S u b BlacHS
Ruthe. Budapest.
Wachsmann), F'onyód. .S
ub
—
—
a m.
f
1
a c
i
n ae F ü
r
s
t.
—
Ns. Makó, Fonyód, Kup.
Ruthe. Budapest, Pápa és bilLs-
B
a m.
f
rnjicoi'iiis
Blac. coinpar
Bakonybél (Wachsmann). *Blac. Blac uiaaUipes Wsm. Szaár,
insta-
Pápa
Blac. iiiterstitialis Ruthe. Budapest.
Liophroninae
F'örst.
'Centistes hicidator Ns. Budapest. vS
u b f a m.
Ic
h n
e
u
t
n ae F ö
i
r s
t.
Wsm. Budapest. Subfam. Helcontinae Först.
Ihnetites brevis
Helcon aiign.stator Ns. N.-Szeben
Subfam. M a c r o c e n Macrocenlrns
(Wachsmann).
—
marginator.
Macr.
Zele
lestaceator
r
Ciirt.
(Csiki). i
nae
Fö
r s
var. nidiilator Ns.
coliaris. Spin.
P.-Maróth, Pápa, N.-.Szeben.
—
t
Kup,
.Sz
t.
Kup
és
Pápa
-Fehérvár, Siófok,
— Macr. hnngaricns Marsch. Fonyód. P.-Maróth, Gödöll, Fonyód. — Zele
calcarator Wsui. P.-Maróth, Fonyód.
Subfam. Diospilinae Först. Diospilns oleraceus Hal. .Siófok, Fonyód.
Subfam. Opioinae Först.
—
*Adenion decrecens Hal. Fonyód Opiiis
Ns. var.
pygmeator Ns. Pápa 3.
Marsch. Budapest.
;
var.
2.
(Wachsmann).
—
Pápa (Wachsmann)-
—
Op.
apiculator
Op. flavipes Szépl. Fonyód.
—
A
102
Zygaena
^Op.
—
S uhfa
iiii/a
—
Budapest.
*0p.
Asp. nervosa
—
Wsm.
irregiihiris
i
Ungvár
—
n a e
i
ö
P'
r s
var.
—
Buda-
(Kertész), P.-Maróth, Pápa,
*Asp.
—
.Sió-
'^Phacnocarpii riificcps Ns. Budapest,
—
— Asp.
—
új.
Níí.
Fonyód,
concinuiia Hal.
*Asp. praccipna Marsch.
—
Borosznó.
Hal.
jciciilans
Orthostigma pu-
— Aspilota distracta
P.-Maróth.
Hal.
valószínleg
;
t.
Pápa (Wachim.).
P.-Maróth.
*Pliacu. Jiavipcs Hal. Budapest.
szárnyak barnák
iiis
s
i
Xs P.-Maróth, Szaár, Fonyód.
Szaár.
A
—
1
Panz.
Fonyód, Kecskemét.
P.-Marótli.
A
ni.
uidiuhicdlor
Apluhi-L'ta ceplialoles Hal. fok',
—
;
Wsni. Budapest.
maculipes
liaemorrhoüs Hal. Pápa (Wachsmann).
Biosic'rL's
A/ysia
Op. pallidipL's Wsni. Pápa
*0p-
Szaár.
W'sni.
cingii/itliis
pest.
—
(Wacbsinann).
l^dpa
—
Fonyód
0. pnlchríceps Szépl. 1.
cariiiolicd új faji'áltoicitai
*Asp.
ritficor-
Ns. P -Maróth.
S uh ^Prauii
f
A
a ni
dhjccliiiu
Hal.
—
conie Marsch. Budapest.
p h
i i
n ae Förs
Budafok,
t.
—
D.-Pentele.
loiigi-
'P/'.
—
*Pr. volncre Hal. Budapest.
'Ephe-
drus plagiator Ns. Budapest, Borosznó, Bodajk, Pápa, Szt -Endre, Djakovár (Biró). ^Tryoxis Budapest.
—
Hal
aiictiis
.S
u b
f
a
—
brericoniís
*Tr.
m
.
Pa
c
hy o 1
mma
bticdita Breb. P.-Maróth,
t
i
na
e.
Fonyód.
Gyz.
Szcplii;eii
A A
Zytraena carniolica nálunk nagyon közönséges
variábilis törzsfajának
Hal.
avenae Hal. Budapest. Pápa.
'A[>hidiiis
rachylomnui
Budapest.
j
íajváltozatai.
Zygaena
cartiiolica
Se.
igen
máris számos változatát és eltérését állították
keret apró pettyek, egészen fegyönge vagy hiányzó keretek potroh egészen fekete), var. Wiedemanni (egészen piros potroh), ab. flaveola (sárga pettyek, alsó szárny és potroh-gyr), ab. dmicnsis fel.
Ilyenek
:
ab. hedysari (sárga
kete potroh), var.
berolinensis (igen
(keskeny sárga keretek), auiasina (széles
fehér
var.
graeca (keskeny fehér keretek), var.
keretek),
var.
taiirica
(a
küls
két petty
keret nélkül, a többi keskeny fehér kerettel) stb.
Ezeken
kívül
nálunk állandóan
el. Ezek egyikénél a
piros
még néhány
eltérése fordul
pettyek rendkívül nagyok
s
az
ö.
és
A.
6.
Aigner Lajos
103
olykor
petty sárgás kerete g\'akran érintkezik egymással,
nem
tün'k. Mindazáltal a ki'iKinbség
vezés
szembeszök,
ol\'
el
is
hog\' új elne-
jogosult lenne
Annál jegosultabh ez egy
másilc, albinistikus eltérésre nézve.
Ennél a fels szárny alapszine az a halvány fakó barnás (chamois) szín,
meh' különben a pettyek keretét képezi és mely a rendesen csakis a szegélyen hagyja meg. A közönségesen
fekete alapszínt
ugyan
szín
0I3'
mely az
ér,
1.
és
lyik; az
1.
petty
azonban
sem
történik
zatnál soha
— a mi a törzsfajnál vagy más válto— meg van nyújtva, rendszerint a mells faj
szegély két harmadán húzódik végig és a kötve.
egymástól elvá-
(t-) pettyet
2.
részben piros, úgy hogy ez a két petty látszólag egybefo-
ilasztja,
A
3.
és 5. pettyel össze van
keskeny. Átmeneti
piros alsó szárny fekete szegélye igen
példányoknál
az
1
.
petty
nincsen
megnyújtva
alapszínben
az
s
némi fekete vegyülék mutatkozik. Néhány ide vágó példányom közül a legjellemzbbet, melyet ábrában is bemutatok, 1898. jul. 27-én fogtam Budipesten. Hasonló példányok ábráját Hcnicli-Schaffcr (II. Tab. 2. fig. 2(^. 27. Tab.
11.
fig
82. 83.)
is
adta.
feltnen szép
Ezt a
faj\'áliozatot Dr. Horváili
Géza múzeumi
igfazgató-r úr tiszteletére var. Horváthi-nak nevezem
ab. Vellayi
ab. Horváthi m.
Ide
nem vonhatom
azt a nevezetes alakot,
el.
m.
melynek
csupán
szabálytalanul
szegélye feketés, és melynél a halvány alapszír.t a
egymásba íolyó s igen kiterjedt piros pettyek csaknem teljesen elfödik, ugy hogy a lepke egészen pirosnak látszik, a mit az ábra világosan feltntet. Hasonló példány ábráját már
össze-vissza
Treif.schke (Hilfsb.
f.
Sammler 18H4)
is
Ezt a ritka változatot Budapesten
közölte. 1S<)7.
augusztus
hó
elhunyt rovarászunk Vel/ay Imre fogta, a kinek emlékére azt Vellayi név alatt
Az
itt
3-án i\ir.
kívánom az irodalomba bevezetni.
köziUt igen sikerült rajzokat
készítette, a kinek értük e helyen
is
Bordán
kösziuietet .-1
1
s
t \-
á n
barátom
mondok. Ai^i^ih-r
Lajos.
Adatok
104
3z(í^e(l
faunájához.
Adatok Szedred faunájához. I.
Orthoptera.
Kedves barátom és szerkeszt társam, J a b o n o w s k J ózsef, ki egykoron bu/.gó, majd szomorú sorsra jutott és elhunyt m r e életét és gyjtésének módját oly a > rovarásztársunk \ e 1
1
érdekesen
írta
1
1
V.
(R. L.
le
i
146. ISO.)
rendelkezésemre bocsátotta
annak hagyatékából rovargyjteményének jegyzékét, mely a Szeged környékén gyjtcitt rovarokat is felsorolja. Ezek egy részét, a Coy még életében, Vánky Józset barátjával együtt „Adatok Szeged vidékének állatvilágához" czím alatt 18P)4ben bocsátotta ki. A többi rovarrendeket (Hymenoptera, Lepidoptera,
leopterákat
\'
e
1
a
1
itt fogom köz(')lni. megkezdeném, czélszernek vélem, az említett közlemény bevezetésének némely részét tájékoztatásul ideigtatni. úgymond Vellay és \^ á n k y „Az utolsó évtizedekben gyakran olvashatunk egyes közleményeket, melyek lSÍ)4-ben
Orthoptera, Hemiptera és Diptera) sorban
Mieltt ezt
—
—
hazánk különböz \idékeinek természetrajzi viszonyait ismertetik az illet vidék múltjából, jelenébl oly adatokat tárnak fel, melyek ;
a búx^árkodásra hajlandó elemeket más, eddig még kevésbbé ismert vidék átkutatására, az arra vonatkozó adatok összegyjtésére és
feldolgozására buzdítják.
Az
efféle
közlemények
között
találunk olyanokra,
melyek
pusztán adatokat tartalmaznak egy késbb továbbá olyanokra, melyek az adatok felsorolásán kívül az illet össeállitandó
munkához,
vidék bizonyos irányú jellemvonásainak és sajátságainak feltünteAz ekként nyilvánoszágra jutott dolgotésére is törekszenek.
—
zatokból feltnik, hogy a hazánk rovpr-világát tárgyaló szakirodalom a fváros környékével és túlnyomólag a hegyes vidékekkel foglal-
más szóval, kekrl valók, csak
hog>'
kozik,
áll
a közölt
adatok
nagyobbára ezen vidé-
igen csekély, mondhatni alig számot
rendelkezésünkre
az úgynevezett
tev
adat
nagy magyar alföldrl, a mi
pedig van, csakis egyes kiválóan buzgólkodó szakférhú útján }ett milyenek Frivaldszky Imre és János, l)r. Hor\-áth Géza, ismeretes ;
Mocsáry Sándor, Sajó Károly, Speiser Ferencz, Thalhammer János és Dr. Török József. A nagy magyar alföld tehát s benne Csongrád megye. Szeged szab. kir. város 14 négyszög mértföldet meghaladó terület birtokaival természetrajzi,
különösen rovarászati tekintetben átkutatlan.
—
tények ilyen állása mellett indíttatva éreztük magunkat arra, hogy ezen tapasztalt hiánynak legalább részben való megszüntetésére
A
kísérletet tegyünk.
Vellíiy Imre.
105
1886. év telén elhatároztuk, hogy a következ év tavaszcától fogva szabad idnket Szeged város vidéke rovarainak összegyjtésére és azok tanulmányozására fogjuk fordítani annál inkább, mert Szegeden a rovarok rendszeres összeg^yjtésén, tudtunkkal
elttünk még senki sem fáradozott. Jelen dolgozatunk az utóbbi 8 évi teti
mködésünk eredményét tünalatta bogarakra vonatkozólag a követtapasztalatokra jutottunk Nyolcz
fel.
kez
évi
munkánk
:
Szeged vidékének rovarvilága korántsem oly szegény, mint az els pillanatra lenni látszik. Bogárvilágának gazdagságát azon talajviszonyokból magyarázzuk, melyek a vidéken uralkodók nevezetesen agyagos fekete földek, melyek itt-ott szikesekké válnak; 1.
;
puszta székterületek, melyek néhol elég nagy területet foglalnak el és alkalmasak arra, hogy rajtok különleges állatvilág találja létfeltételét
homokterületek, mel\ek között székes
óriási
;
talaj részletek
és székes állóvizek, semlyékek elég gyakran fordulnak
majdnem mindenütt
lapályok, melyek
—
állandó
el nedves ;
vizmedenczével
bír-
körülményekhez még nem csekély részben járul Szeged áru-forgalma, mely által elég gyakran nem itthonos fajok is kerülnek a kutató merít hálójába. Ezen változatos talajviszonyokhoz nem kis mértékben járul a bogárvilág változatosságának.
Ezen
—
hoz azon tény, hogy Szeged lakossága a legkülönbözbb gazdasági de nagyban csökkenti a bogárvilág létfeltételét azon körülménx hogy alig van egy talpalatnyi terület, mely
ágakkal foglalkozik
;
,
kikerülné a kaszát, kapát. 2.
az azt
Észrevehet
követ
változást idézettel e téren az
üjjáalkotás.
—
Nem
melyeket az arviz eltt Vcllay
csekély
gyjtcHt
s
koriak \oltak, ellenben az árviz után sehol
tk
azon
1879-iki árvizes
rovarok
mondhatni,
sem
száma, gya-
elég
voltak felfedezhe-
eltntek pedig tapasztalataink szerint azok, melyek csak egy ivadékkal és pedig nyári élettel bírnak, melyeknek, nézetünk szerint
;
álczciit
pusztította el a több
olyanok, méhnek
az
utóbbi
hónapig
években
tartó
már
újra
vízlepel.
feltntek.
X'annak Ellen-
ben találtunk rovarokra, melyek az újraalkotás eltt sehol sem tak találhatók, míg azóta és azután gyjthetk voltak. o.
ol6 kirándulás eredményeként,
mutathatunk
1206
faj
vol-
és lajta bogarat
be.''
Ezek után
áttérek ez alkalommal az orthopterálc jegyzékének
közléséhez,
A. L.
—
——— ———
—
—
Adutok
106
—
Siieiit'd fiíiiiiájához.
Orthoptera /.
Psciidoneuroptera.
O Lihclliilidac
VI.
Vj
:
Diplax sanguinea Mull. VIII. 16
—
a.
;i t
4-inaculata VI. 9— 12;
Libella cancellata L.
;
d o n
Libelluki
— 27
Aeschííidae
Aeschna
:
meridionalis Selys VIII.
:
mixta
9— 12;
coerulescens V. VI.
20. Crocothemis crythrea Brull. VHII.
IX.
15; depressa L.
VII.
L.
— 30;
19
VW.
Lalr.
17.
15.
rufescens
Lind. VI. 21.
Agrionidae F.
7— VIII.
V.
Charp.
pumilio
gerum Charp.
Lestes sponsa
:
24— \'1I.
VI.
Caenis grisea
24.
V^I.
6
VIII.
3— VII.
Lind. IV.
barbára
;
Agrion
7.
27; elegáns Lind. VIII.
10; cyathi-
27.
VII.
Ephemeridae 13.
Hans.
Sympycosa fusca
27.
:
Ephemera vulgata
L. V.
5
tluminum
IX. 5. Baetis
Pict.
glaucops
;
Pict.
VI.
V. lO;venosa
Pict.
24. Cloe diptera L. V. 10—12. Perlidae: Chloroperla grisipennis Pict. IV. 29
Degeer V.
eryx apicalis New. V. 19
3— VI.
L. V.
Labidura riparia
:
Ectobia lapponica
:
Mantodea: Mantis j-^cridioidea thiis
VII.
VI.
6
VIII.
9 -Vili. VII.
13;
15— Vili.
2
VIII.
29.
IX.
apricarius
bicolor
Isop-
3.
15
IV. 5.
1
VI.
8; elegáns Charp.
V.
H.
3.
Labia minor
30— VII.
15.
5.
— 27. 15
VIII.
IX. 20. Mesote-
Stenobothrus
VIII.
L.
Charp.
L.
7
20.
VIII. \11I.
nasuta
nigromacLilatas
20;
29;
L.
religiosa L.
Tryxalis
:
grossus L.
10— IX.
Pali. IV.
29. Forficula auricularia L. VI.
Blalodea
III.
Orthoptera geniima.
//.
Forjicnlaria
VII.
— 22. Taeniopteryx nebulosa
crassipes Ocsk.
IX.
22; miniatus Charp.
8— IX-
29; rufipes Zett. Ví.
S.
18— IX.' 29; VII. 28— VIII.
pulvinatus Fisch. 15; dorsatus Zett.
Goniphoceras antennatus Fieb. VII. 12 IX. 29; maculatus Thnb. VII. 15. Stauronotus brevicollis Ev. VIIL 20. EpacroV'll.
19.
niia thalassina F.
VIII.
Oedipodidae rulescens L.
VIII.
:
20.
Acrobylus 27.
insLi]:^riciis
Pachytylus
.Se.
V.
1
1.
Oedipoda coe-
Degeer
nigrofasciatus
VIII.
7
:
inigratorius L. VII. 28. .4(.77://í/tíé
:
Platyphyma Giornae Rossi
IX.
22
Locíisiodea: Phaneroptera falcata Se. VIII. 9
Conocephalidae: Xyphidium fuscuni F\ VII. 19 sale Latr. VIII. 9
18 -VIII.
17.
IX.
29.
X. 24.
— 24.
dorIX. 29 Conocephalus mandibularis Charp. WW. ;
—
—
—
1U7
Különfélék.
Locitstidae VIII.
Locusta viridissiniaL.
'.
VII. '5
— 29:
cantans Fssl.
24.
Gampsocleis glabra Hbst.
DecliciJae: tycleis grisea F.
Decticus verrucivorus L.
14.
VÍI.
6— VIII.
VII.
\'1I.
7
Pla-
10.
VIII. 19.
Oecanthus pellucens Se. VII. 28- -VIJI. 20. GrylUdae: Nemobius Heydeni Fisch. VII. 27— VIII. 5. Gnl-
Gryllodea
desertus
iLis \'.
10— VII.
:
7— VIII.
VII.
Pali.
20.
Tridactylus variegatus Latr.
20.
Neuroptera,
Panorpa communis L. VI. 23 Phrygane'dae: Mystacides pilosus MüU.
Panorpidae
VIII.
:
Phryganea grandis
L.
VI.
varia
13;
philus punctatissimus Steph. V.
lo— \1I.
F. VI.
24— VI.
2.
19
\1.
— MI.
15— VI. 19; borealis motaulius atomarius F. V. 2 24.
—
\'l.
13—28. Gram-
\'.
Zett.
28; griseus L. V.
17
\'.
19; vittatus F.
19.
Liinno-
11.
—
Sialidae
:
Rhaphidia ophiopsis Sshumni.
Henierobidae siis
\'.
F.
4.
costata Bran.
:
Sisyra
íuscata F. VIII.
Chrysopa vulgáris \4I.
19;
Schneid.
septempunctata
\'.
1\'.
5— \4II.
30;
VII. 24
Wesm.
Myrmeleontidae: Acanthaclysis occitanica
U.
Hemerobius nervo-
2.
\'ill.
MI.
nigro-
VIII. 15.
Myrme-
5; punctulatus Stev. Mii. Vellay Imre. 15— VIII. 5. Creagris plumbeiis Öliv. VII.
leon
trigrammus
Pali. VII.
15
VIII.
21
5.
Különfélék. rák életmódjára nézve sok tévedés van elterjedve. Ujabban és megfigyelte ezt az állatot, mely szerinte bizonyos kimért területet el nem hag:v, és soha rodthadt vagy büdös húst nem eszik, hanem leginkább friss halat és fiatal békát, szükség esetén friss húst is, továbbá kivált méztartalmú növényeket, lóherét, luczernát stb. Saját pánczélját is felemészti. Nyáron 8-szor, a harmadikban már át többször vedlik, az els évben csak kétszer s erre tápláléka befolyással van. A pánczél szétrepesztése szemlátomást fájdalommal jár. A rák n\ujtózik, mig a
A
Heyking tenyésztette
7—
farkát és ollóját pánczél a hátán megreped s az állat kibújhat ráknak külön Minden harisnyát. czipt és húzza 'c^ mint mi a úgy odúja van, melybe hidegebb idjárás bekövetkeztekor visszavonul. Télen se nem alszik, se meg nem dermed, hanem mentül hidegebb lesz, annál mélyebben furakodik a földbe. Svédországban jégen rákásznak és széjjel hasított friss halat használnak csáleledelül. A ráknak számtalan az ellensége a ragadozó halak mind, a csukától a harcsáig, rókák', st kutyák is. Az apró ráknak azonban legnagyobb ellenségei a saját szülei, a melyek kedves csemetéiket telemésztik, ahol kapják. A ráknak legveszedelmesebb ellensége azon:
:
mégis az ember. Különösen vesztére van az az általánosan dívó szabály, hogy rákot csak az R. nélkül \-aló hónapokban kell
ban
*
Külniifélrk
1(18
szemben Heyking azt állítja, hogy épen május, június, augusztus s azonkívül november hónapokban törvényes tilalomnak kellene lenni; szeptember és októberben lehetne hímet is, nstényt is fogni, a többi hónapokban csak hímeket szabadna forgalomba hozni. A rák huzamos ideig elél víz nélkül is, pinczében 5 (> napig is megmarad, holott a napvilágon vízben 2 nap múlva, szárazon pedig már néhány óra múlva kimúlik. A. A cserebogár irtása. F e d d e r s e n porosz erdtanácsos 20 enni. Ezzel
július,
—
1
—
tapasztalatok alapján megállapította, hogy a Alelolontha vnlés M. hippocastani fejldési ideje nem egyforma, a menynyiben az elbbi 4 évig fejldik, a mezgazdaságot károsítja és nagyobb mennyiségben máj. közepén szokott fellépni; az utóbbi pedig ') évig fejldik, az erdben tesz kárt és nagyobb számban már ápr. végén lép fel. Irtására igen hathatósnak bizonyult a bogárnak és pajornak nagy mértékben való összeszedetése. A bogárnak szedésére legalkalmasabbak a gyermekek, a kik minden reggel az erdt az éjjel odaszállt bogaraktól megtisztítják. Erre a czélra 4 méter magas jó eredménynyel alkalmaztak csalogató fákat, azaz 3 évi
l^ar'xs
—
fácskákat, melyeket kivágva, az erdszélén a földbe tznek és hervadás után újakkal pótolnak. Az összegyjtött bogarakat nagy üs-
tökben forró vízzel megölik s azután 1 m. mély gödörbe temetik és mészréteggel födik el. A pajorokat a röpülést követ harmadik, illetve negyedik nyáron szedik, a mikor a pajorok közel a f()ld színéhez táplálkoznak. A többnyire laza rétegeket gereblyével .felhányják s az állatot így összeszedetik. Ezen igen költséges és hónapokig tartó eljárás helyett Francziaországban legújabban a pajorokat benzinnel irtják, a mely a szénkéneg-, bensi- és naphtalinnál hathatósabbnak bizonyult, -ert négysokkal olcsóbb is, szög méterenkint 3 gr. elegend arra, hog\' az illet területen ezt a kártékony állatot kipusztítsa A. PÜlangÓ-estélyek. Az az Amerikából származó és már Európában is imitt-amott feltünedez divat, mely szerint úgynevezett
—
„színes" ebédeket, róza vagy sárga teaestélyeket, zöld vagy piros vacsorákat rendeznek, az a nagy vízen túl már nem elég különös és modern. A találékony jankeehölgyek nem' igen voltak zav^arban arra nézve, hogy a világot általában és exclusiv ismersköreiket különösen mivel lepjék meg, mivel ejtsék bámulatba. A pillangó, mely a muIt télen az elegáns newyorki hölgyek magas frizuráját díszítette, most a tea-asztalra szállt le. New-York. Washington, Philadelphia és Chicago fiatal hölgyei egyidöben valóságos mániával vetélkedtek abban, hogy víg kis tea- estélyeket rendezzenek, a melyekben a röpke csillogó pillangó mintegy hangadó. A virágok fölött, melyek az asztalokat és konzolokat díszítik, színpompában ragyogó lepkék lebegnek. A lámpák kedves lepke-fényellenzvel vannak ellátva, a tányérok és findzsákra pille van festve, míg a teakanria fogóján porcellánból mvésziesen készült pillangó ül, mely minden perczben mintha röpködni készülne. Még a finom sütemény és jegeskréme is lepke alakjában kerül az asztalra. Legkedvesebbek azonban a pillangó-ruhába öltöztetett kis leányok.
109
Külntifélék
kik mintegy
kiszolgáló
kis
mindentele nyalánkságot. sen egy új társasjáték, a
Az
—
szellemek ily
sürögve- forogv^a kínálják a befejezése rende-
pillangó-estély
„pillangó-játék."
A Trencsénmegyei Természettudományi Egyletben annak buzgó elnöke, Dr. Brancsik Károly oly mködést fejt ki, mel\' az entomologus figyelmét es elismerését teljes mértékben megérdemli. Tanúsítja ezt az egylet évkönyvében megjelent közleményeinek egyszer áttekintése is. Els sorban megyéjének faunáját tanulmányozta s ahhoz elég tág körben fontos adalékokat nyújtott, a mennyiben a megye Hemiptera-faunáját összeállította és több 3.9. 13 -16. Evk.), úgyszintén annak bogárízben kiegészítette l. faunáját is (2. 5. 9. 13, 14.), továbbá ismerteti a trencsénmegyei Hymenopterákat (15. Hl) és Molluskákat (17. 18.), st némely' oda\aló Molluska ivarrendszerét is (13. 14.) Majd a fiumei Hemipterákat (15. 16.), valamint Bosznia és Herczegovina Molluskáit vonja tanulmánya körébe (11. 12. 19. 20.), miközben csaknem minden füzeiben egy-egy zoológiai kirándulásának érdekes leírását nyújtja. Utóbb mindinkább a délszak csodás állatvilága felé fordul, a menyiben fleg a Frey hazánkfia által gyjtött gazdag anyag alapj;m a délafrikai Nossibé szigetnek (Madagaszkár közelében) faunáját ismerteti és számos új Hemipterát, Orthopterát, st Lepidopterát H), 19. 20.). Úgyszintén ismerteti Moés Conchylíát is leír (13 zambik szigetének és LIj-Guinea Molluskáit, az elbbiek közt a en y h a rt h m igyar missionárus s az utóbbiak közt a Fennichel által gyjtötteket is (15 18). A legújabb kötetben (19. '2(). évfolyam) újra 35 új 0;thoptera-fajt ír le, részben Új-Guineából Biró Lajos gyjtésébl, a kinek tiszteletére egy Mantis-félét is Hierodula Birói-nak nevezett el. Az Évkönyvben, számos érdekes és alapos közleményen kívül, megjelent még V' á n g e trencséni lepkékrl, U drán s zk y Lászlóé Trencsénmegxe Józsefé Parnassius Apolló abberratiójáról rákjairól, B o s s á n y stb. Az igen sikerült ábrákkal ellátott Evkönyvet az egylet tagjai
—
(
—
M
—
m
1
Jené
i
(tagsági
dij
2
frt.)
iiletménylvént k'apják.
A vértetüröl kö ''rendeletet bocsátott ki a m. k. földmívelesügyi minister, a melyben minden birtokosnak és mez-rnek kötelességévé teszi, hogy az almafákat folytonosan szemmel tartsák és a vértet jelenlétérl az elöljáróságnak azonnal jelentést teg^enek. A minister egyúttal a vértet irtására utasítást is bocsátott ki, a mely lapunkban is megjelent (R. L. VI. 76.) Ennek kapcsán megemlítjük, hogy J a b 1 o n o w s k Józsefnek a „Kísérletügyi közlemények" 6-ik füzetében foglalt e tárgyú értekezése „.A vértet életmódja és irtása" czím alatt díszes külön lenyomatban, igen sikerült színes táblával és néhány szövegábrával megjelent. Mutatványt már közi'iltünk' belle. i
A hernyók irtása. A kerületi elöljárók felhívták a kert és sztulajdonosokat, hogy a hernvófészkeket és petegyrket még február havában pusztitsák el. A ki nem pusztítja, ötven forint büntetést fizet.
l
Különféli'k
llO
Az Ar.threnusok ellen újabban kétféle szert ajánlanak rész. '2. FelNitrobenzin o, I^'etroleum és Terpentinessentia oldott Thvniol 3, Petroleum 1 rész. Alindkettobl néhány csöpp teend wattára s az tvel a gyjteménybe tzend. A sírok faunáját tanulmányozta újabban Moiicr M. Ne\v-\'orkban és 150 exliumált emberi tetemen a következ Arthropodákat Armadillidium vulgare pók: 1 Pseudoscorpio, 10 Kinya alálta Alyriapoda 5 faj Thysanura 4 megfajta Araneida, 9 féle atka határozott és számos meghatározatlan faj Pseudoneuroptera Termes flavicoUis és meghatározatlan Psocidák Homoptera 1 Coccida, Ripersia Coleoptera 3 féle Carabida, 2 féle Pselaphida, sokféle .StaNitidalida, Trogositida, 1 Trichopterygida, 1 phylinida, Curcuilionida Diptera 1 ÍI faj Scarabeida, Elaterida, Ezen állatoknak azonban legkevesebbje él faj. 9 és hangya és bogarak közül pl. csupán a Staphylinák a tetemeken a Rhizophagus, a többi csak véledenül került a sírba, st a Staphylinák közül is csak két faj, Eleusis paliida és Actobius umbripennis, fordul el állandóan a sírokban. Ritkábban, de még elég gyakran akadtak a Phoridák s a Piophila casli nev légyfajok gubói. A béka tápláléka. Kirkland észak-amerikai entomologus megI
:
:
—
:
I
.
1
;
:
:
:
;
:
;
:
;
:
;
1
1
1
:
;
;
:
;
békának gyomortartalmát s úgy találta, hogy azokban anyag volt 5 százalék, homok és föld 1, növénymaradék 1, giliszta 1, csiga 1, százlábú 10, pók 2, szöcske 19, futóbogár 8, Scarabaeus 6, egyéb bogár 5, külön3, hangya féle rovar-álcza 19, hernyó 9 százalék stb. Egyúttal megállapította Kirkland, hogy a béka 4 hasznos állat mellett 7 kártékonyát emészt annyi káttékony fel, és kiszámította, hogy egy-egy béka évenkint állatot pusztít el, hogy ezáltal k. b. 60 frtnyi kár el lesz hárítva, a melyet okoztak volna azok a rovarok, ha életben maradnak. A. A Phylloxera kártékonysága s az ellene való védekezés hihevizsgálta 149
meg nem
határozható
összegeket nyelt el. Az olasz földmivelésügyi ministerium évenkint 535,000 liret vett fel kiadási elirányzatába, de kénytelen volt ez összeget a tartalékalapból folyton pótolni. így 1867-98-ban csupán májusban 974,291 liret, még 1.881.450 liret adott ki, pedig irtásra és kártalanításra 556,291 liret, buzdításra és támogatásra 20,477 liret, a királyi szlhegyek megvédésére és amerikai venyigék hozatalára s szétosztására 312,089 liret. Az állam 1979. óta, a mikor a rovart olasz földön elször megfigyelték, annak irtása eddig összesen 14,172,322 liret fordított; a kárt pedig, melyet az állat okozott, 10 milliárdra becsülik". tetlen
—
Levélszekrény. Bordán I-tván melyben élsdi pyri
él,
úrnak. Arra
lepkévé
hernyója után, a
niclr
kii'ejlödik
;
i<;enis
így
volt
p. o. említi
eset,
mslvben az Andopius dentatus
lepke, bárha a rendesnél csak
léi
akkora
is.
liDgy
Girard,
oly liernyú,
hogy Satiirnia
élösködíitt, kikelt a
„ROVARTANI I.APOK" Auszug der Aufsátze dieser
Sprache erscheinenden entomologischen Monatschrifi
in ungar.
Unter Mitwirkung; von Dr. A. Bedn, Dr. C. Cliy.er. Dr. G. ri-digirt
Entz und Dr. G. Horváih
von
L. Aio:ner-iVbafi,J. JeLb>lonow^sk) u. K.Csiki. Budapest VII l., Röck-Sz.-Gasse 1899. Mai
VI.
32.
Heft
Bánd
5,
Cüch\ lis ambiDie Rebenschádlinge S. 89. J. Jablonowski guella und Tortrix pilleriana I. Biologie der beiden F'alter mit Berücksichtiguno; der gesammten einschlágigen Literatur. Die Orsodacne-Arten Ungarns. Verfasser stellt S. 92. E. Csíki :
:
:
eine Bestimnumgstabelle der in Ungarn vorkommenden zvvei Orsodacne-kx\QX\ mit je sechs Varietáten zAisammen. Für Orsodacne lineola Fcinz. var. a. Weise. führt er den Namen var. flava Csiki Schlusse werden die einzelnen Formen nebst Fundorten ein. aufgezáhlt und eine neue Varietát von O. lineola Fariz. aus dem südöstlichen Karpathengebiet beschrieben. Diese Form entspricht
Am
01. von 0. cerasi Linn. Ihre Beschreibung ist marginata Csiki. Kopf, Halsschild und Unterseite Halsschild manchmal mit je einem röthlichgelben bláulichscvvarz Flecken in der Mitte neben dem Seitenrand, Fühler, Taster und Beine, mit Ausnahme der sehwarzen Schenkelspitze, gelbbraun. Flügeldecken gelb, am Seitenrand und an der Nacht breit bláulichschwarz eingesáuml. Fundorte Nagy-Szeben (Csiki, Fuss), KrassóSzörény (Pável) (Abbildung im ungarischen Text.) Zum Schlusse a c h s m a n n bei Budapest Orsodacne wird bemerkt, dass Herr
der var. folgende
limbata vai
:
.
;
:
W
L. Weibchen in copula fing. Dieses interessante Párchen befindet'sichin der Sammlung des Ungarischen lineola Pauz. mit
O.
cerasi
National-Museums. S. 95. J.
1898.
Itrüis var.
L.
Aigner-Abafi: Die ungarische Lepidopteren-Fauna im Fapilio PoJaneuer Arten für Ungarn
Aufführung
II.
:
decemlincatus mit getheilter
5.
und
7.
Binde und
lichter
obigen, von Eimer inteFárbung, Die Theilung der rimistisch gebrauchten Namen definitív behalten deutllch von weniger Eini. nndecimliueauis Binden ist bei var. in
Ungarn ganz
stationár,
mag
;
Ungarn Stücke
derén Bánder uovenilineatns zu
vor,
letzterem kommen gar nicht getheilt sind, die alsó füglicher var. nennen wáren. P. Machaon ab. Drnsiis Fnclis kommt hier auch in I. Gen. und auch beim 1" vor; ab. uibromaculatus i. l. bei BudaSiebenbürpest. Parnassins Mneniosync vir. Harbnanni Stdfs. in in SiebenStgr. flavescens napi ab. und Ober-Ungarn. Pieris
jedoch
in
gen
Form bürgen. Lvcaena Corydon vai cancasica Ld. sehr áhnliche im Comita'te Szerem.' L Admetns var. Rippcrii Frr. bei Budapest. .
:
10
L.
Donzelü B. auf der Ret3''ezát-Alpe ini Comitate Hunyad. MeliPhoebe ab. melanina Cenni hei Budapest. Pararge Mcgaera medioliigeiís Fiichs bei Budapest und Orsova. Epinephele Ly-
tcit'a
ah.
Budapest. Syríchtlins alvcus var. var. litpiiiiis Costa, bei ouopordi Rbr. im Comitate Szerem. Zigacna lavandnlae Esp. bei Arad. Z. transalpina var. hippocre^idis Hb. m Vinkovce (Com. Szerem). Naclia pnnctata ab. scrviila Bérce, im C^om. Szerem. Aiiiühidasys belnlaria fonna inixta in Neupest. EnpWiecia />iu]iilata var. tempestivaia Z. in j-'ápa. Insgesammt sind aus Ungarn bisher 1 Í02 Arten und -tlo Abarten constatirt. S. 99. V. Szépligeti Ungarische Braconicien. Naclitrag zu den früheren Publicationen des N'erí'assers. l)ie mit " bezeichneten Arten sind für die Fauna Ungarns neu. S. 102. L. Aigner-Abáfi Abarten von Zygaena carniolica Se. Verfasser benennt die auch in der 111. Zeitschr. f. Ent. IV. 7.'i. beschriebenen Aberrationen als var. Hf)rváthi m. und var. Vellayi ni. S. 104. E. Vellay: Beitráge zur Fauna von Szeged. I. ürthoptera. Aufzáhiung der in den Jahren 1887 1894 gesammelten Arten.
caoii
:
:
—
Kleinere Mittheilungen S.
107.
JJie
Lebcnsweise dcs Krehses nach den Erfahrungen
von Heyking. S. 108. Die Bekduipfung des Maikdfers nach den Mittlieilungen von Forstrath Feddersen. S. 108. Dr. K. Brancsik's eiitomolog. Aiifsdtze in den Jahrbuchern des Trencsiner naturhistor. Vereines d. i. Hemipteren, Coleopteren, Hymenopte-en und MoUusken des Comitates Trenesén, sowie Mollusken von Bosnien u. Hercegovina, Hemipteren von Fiume, sowie Beitráge zur Fauna iler Insel Nossibé, Mozambique und Neu-Guinea. 109. l'bei die Blntlaiis gab der kgl. ung. Ackerbauminis.S. ter eine \'erordnung heraus, wodurch die Anzeige über das Auftreten dieses Insectes Jedermann zur Pfiicht gemacht wird. Ebenso eine schön ausgestattete erschien von Jos. Jablonovvski Schrift über die Lebensweise und Bekámpfung der Blutlaus. Grdber nach den Untersuchungen S. 1 10. Die Fauna der von AI. Alotler in New-York. irksamkeit der Kröte in Vertilgung scádlicher S. lO. Die 1
W
imd nützlicher
Insekten. ^,. 110. Die Schddlichkeit der Pliylloxenx welche die Bekampfung derselben erheischt.
und
die
Unsummen,
)
\ Magyarországi entomologusok czímtára. Folytatás.
Sedlaczek l'llöi-ut
István
Stipanits József dnptera). 4.
cs.
tlr.
és
törzsorvos,
kir.
Budapest,
IX.
107. (Lepidoptera.) tanár.
Budapest,
Mártonhegy 535. (Bepi-
I.
Szépligeti GyÖZÖ toreáliskolai tanár. (Barazit Kyiuenopterák e.. gubacsok.)
Szllády Zoltán tanárieRHt Budapest
Ikidapest
\'lll
Tomala N»ndor mérnök, Budapest
II.
Nap-u.l \'itéz-u.
II.
Bánczhid-u.
7 (.Arthropoda).
17.
CBak^earcti
Macrolepidoptera. Cserél.) Török Arthur m-egyetemi hallgató, Buoapest II. Városmajoru. 41. (Balaearcii .Macro- és Microlepidoptera.l Uhl Károly állami hivatalnok, Budapest IX. Tompa-u. 28. (Macrolepidoptera. / Uhryk Nándor dr. orvos, Budapest \'11I. Kerepesi-út 73. (Balaearcii Macro- es Microlep'doptera. Cserél.) UlbrJch Ede tzsdei jogi titkár, Budapest \41. Lövölde-tér 2. a. (Balaearcti Macrolepidoptera.) Vadászfy Jen m. kir. erdömester, Budapest \'. Váczi-üt 12.
(Kártékony rovaiok'.) Vángel Jen dr. körut
4.
egyetemi
s.
tanár,
Budapest
\4[I.
Muzeum-
(Lepidoptera.)
Wachsmann Ferencz, m. á. v. ffeliig\el, Budapest \'L Andrássy-ut 88. (Hazai Coleoptera. Cserél.) Wass Béla gróf országgylési képvisel, Budapest \'1II. Országház. (Hazai Lepidoptera.) Augustiny Elek tanitó, Kassa. (Lepidoptera.) Bajthay Imre tanító. Sári p. Dabas. (Lepidoptera.) Bálint Sándor dr. múzeumi r, Kolozsvár. (Rovar-anatomia.) Biró Lajos tanár, .Simbang. Új-Guinea. (Arthropoda.) Bogsch János freáliskolai tanár, Pozsony. (Lepidoptera) Boroskay János erdfelügyel, Zólyom. (Coleoptera.) Bossányi József n\' plébános, Fenyves-Chvojnicza p. N. Próna. (Lepidoptera, Coleoptera.;. Bothár Sámuel dr. forvos, Beszterczebánya. (Lepidoptera, Coleoptera.)
Bottay
Kálmán
ipariskolai
tanár,
Komárom.
(Lepidoptera,
Coleoptera.)
Car Lázár
dr.
egyetemi m. tanár, Zágráb. (Crustacea.) fgymnasiumi tanár, Gyula-Fehérvár. (Cole-
Cserni Albert dr. optera, Lepidoptera.)
Damin Narczisz tanár, Buccari. (Arachnoidea.) Fábry Alfréd vasúti felügyel, Teschen. (Lepidoptera.) (Fdlytatjuk.)
i«
*' Csere-ajánlat. A
lc()vctkezö
l'.ilyphylla
xia ti
ildsa
iaca
l'ullo 2r,
tonia hungarica viunctata
11'
.
Másfajta
AnoCc-
vitis 7,
7,
warovius,
Criioceris
achinc,
Gapnodiíí
45,
adi)k
Er.
v.
su-
mediisa,
P.
Scsia
porcellus,
D.
Icucopsiíormis. Th. tcnestrella,
15,
25,
punctata 15 és
(
Z.
)enas crassi-
továbbá
cornis 45 drh.;
lep-
kéket: Satuinia pyri 5 és Cucullia
lepkékért
cserébe: C. edusa, M.
Apion longiGonioctcna sex-
tenchrionis ro>tre
drb
:
Anisoplia aus-
51),
Anomala
'6,
Lepke-csere
/><>í>(iriíü(i/
unibratica
cynarae.
aulica,
Plumil
diósa, P.
nigrocincta,
lusttis,
M
drb. ni;is
(>
stb.
liaria
kiv-inom
rcivavokert
A,
uiuscella,
Ps.
Ch.
la,
rá-
Pl.
cognatus, Kup.
il-
;i]-
stb
kicse-
H. Aigner Lajos
rélni.
Wagner
János,
Budapest,
tanár.
TX
,
I.i')M\a\-ii.
11.
Kun-Félegyháza. i?S^
S^i
'$ «e«9> <««»
<e«9> <e^ <«««> <&«^ <S>
Kérelem.
% Ziir
Nachricht
|
ji-
im
Rf^i^fJhshiirger
t
;j
Veniii
f
ai
A. Sc/iinid'scln'
^
á
|
%
S
"^
f*
I ±
dass
f
Ndfiirivis.seiisc/idffl
&
crscheinene
der
Raux)enkalender
1
welcher lángért' Zeit
\'ill>t;in-
? di^ vergritien war, bei ims ± $ elemnachst in itcutr, i'erhes- f * .svyr/er .i4//y?(/o;'(:' erscheint.Preis * g e b. und mit Pa; ier durch- ? * schossen ik ^
^.%
.';
J íi
Leokészeinket
hogy
netlen elakú vasiy szín szárnyakkal stb.), be-záradt vaey kikelt háhokíit és i^nZ/oktif és lel) kepéteket (meüi'lvcK úgyszintén liernvóbdl vauv báhból kikel /xircis/'takíit (ezeket külrm-küirtn b
J nevezésével í
jf
jl
'^.
:|
tenni
Regensburg Stahl'schc Bucöhandl.
|
Ú
s
részemre lélrebékülalkaimüau I
deni sziveskedjenek". (Cserébe
^ *
adhatok lepkiket hernyókat.
|6
A. Ai42-ner
?Í
1
íclkercin,
eltiírziilt lí-ftkcket (esíye-
e>
kifújt
I.;ij< )S
Binlape-st, Róck-S/.ilárJ-u.
^ <««QS <8«» ««« 4r Ajánluk
olcs<')n
T.
Oual.
Európai és exotieus Lepkéket és bogarakat Ocnogjma v sordoa, kr)zt hybrida v. inversa, Spil. hybrida V. Stan Ü'ussi, Spil. luctuosa, Elater 4. signatus, AsiJa banatica etc. Keresek cst-rébc jobb laju európai bogarakat, íaj"nkint 1 - '2(i példányt. Kelecsényi Károly, t(')bbi
:
Spil.
Tavarnok,
u. p.
N-Tapoícsány.
^ ^
^
^.
Nagy rovargyjtemiíny különósen gazdag" Colcopterákban, fíonnipterákban és Hvniennpterákbin, melyeket legkiválóbb szakemberek a szekténx nvel determináltak, eu vütt igen eladó. Biivebb felviláiiosí-
jutányosán
tást .""ZerkesztriséíTÜnk ad.
-á
a=. MellékelTe:
:]2.
f
Karlinger L. hirdetése LepidopterenPraparir-Band.
Schmidl H. könyvnyomdája Budapest, szerecsen-utcza
(!
U'
'^U
',
K
^i
SMITHSONIAN INSTITUTION LIBRARIES
3 9088 01427 0102
