461 .R873
ENT
QL 461 R873 ENT
v» r
.nt.
>*">.;"
Fa. jSfca. pffc, j%ö, ^jfö. sTc
VI. kötet.
-.
** c jT^c, /^*e. .
.
:
r^c. jjfr c. .^Ta.
ach;
-
''fra.
r^g iffic. ££%. .^*a, jtfrö. X4T á%6>.
i8gg. áprilishó.
4.
?**
füzet.
-Mi
Ni ;*
ROVARTANI LAPOK
m
HAVI FOLYÓIKAT különös tekintettel a hasznos és kártékony
S
royarokra
pH
-*-
-* J Q,
m m M
BEDÖ ALBERT CHYZER KORNÉL
D"-
ENTZ GÉZA
DR-
D"-
D
5
*-
HORVÁTH GÉZA
KÖZREMKÖDÉSÉVEL
m m
SZERKESZTIK
ABAFI AIGNER LAJOS, es
•8 SS
JABLONOWSKI JÓZSEF |&
CSÍKI
ERN.
I?
^P
«
Üt bt*
,
p »'
Hí
*
BUDAPEST A
ROVARTANI LAPOK SZERKESZTSÉGE >X.,
LÓNYAY-UTCZA
es
KIADÓHIVATALA
11.
» Megjelenik minden hónap els napján, július és augusztus havak Elfizetési ára es;ész évre
í irt.
kivételével
Tartalom. Hangyautánzó-pókok. Biró Lajostól
A A A
G7
tölgy paizstetjérl. Rcttkoi>szky Károlytól
magyar lepke-fauna gyarapodása 1898-ban. vértet keresése, megismerése és
Az Argynais Paphia Különfélék
"
irtása.
70 I.
Abnji A. Lajostól.
Jablonovusky Józseftl.
.
.
melanistikus alakjai. Ahafi A. Lajostól. Ábrával.
.
73
.
7fi
.
82
:
Pókhálóból készült ruha
85
Lepkészés csalétekkel Aha fi A. Lajostóil
8G
Európa bogarai. Csíki
A
Erntl
87
88
poloskáról
88
Hasznos rovaruk meghonosítása
.88
Levélszekrény
A féle
.
budapesti
entomologusok
minden pénteken
este a Muhr-
vendéglben (Kerepesi-út 44.) találkoznak.
Az 1897. és 1898-iki teljes évfolyammal még szolgálhatunk. Az elbbi kötetekbl csak egyes példány áll rendelkezésre; ezek következ áron kaphatók: I. kötet 5 frt, II. kötet 3 frt. III. kötet 5
frt.
Az elfizetési összegek kiadóhivatalunkhoz utcza 11.) czímzendk.
(IX.
ker..
Lónyay-
Hangya utánzó pókokA hangyák
vezérszerepet visznek a rovarok közt a tropikus
úgy fajgazdagságban, mint különösen az egyének szá-
vidékeken,
vannak mindenütt, a nap minden órájában kivált a talajon és növényeken alig van egy kis hely, parányi ág, hol rövidebb idközökben meg ne jelenjék egy-egy hangya, mint körüljáró rszem, kalandot keresve, magának, ha megbír vele, vagy elhívott társainak, ha gyenge vagy elkergetik. Ugró vagy röpül rovarra nem igen veszedelmesek a hanmában.
Ott
;
még ha
gyák,
szaladok
jó
maguk
engedik
távolságig
mert ilyen rovarok csak bizonyos
is,
közelébe, s míg a hangyák e neutrális
mindig van idejük elugrani vagy szárnyra kapni. Ez a körülmény válik hasznára az ugrópóknak, mely a hangyák alakjában és színében alakoskodhatik. A hangya képében
tért
átfutják,
közelébe
jöhet
a gyors
röpt rovarnak
s
is
innen hirtelen ugrás-
magát áldozatara, mely különben el tudott volna menekülni bármely hangya ell. A hangya-alak csak annak a póknak van hasznára, mely ugrani tud ezért van a Salticoidák közt oly sok hangyamimicrv, míg más pókok közt alig (talán épen nem is) sal vetheti
:
fordul el.
Hangyamimicryk úgy szembe,
mint
itt
Uj-Üuineában Hátsó-Indiában
se
ritkák,
Selangor
de mégse tntek és Singapore kör-
nyékén. Azok között a pókok közt, a miket e két helyen szedtem, sereg hangya-alakú van
egész
csak
általában
zott fajig
men
Hogy
holt
s
ezek mindegy'ke bizonyára nem-
mutat hangyaalakot, hanem egészen a meghatároalakoskodó.
pók melyik hangya alakjába öltözött, azt a anyag után Európában aligha tudná biztosan megvizsgálni az a melyik
természetvizsgáló jól ismeri. Mert,
dásnál
sok esetben
külön,
de
benne
a
sok
ki
is,
az
itteni
hangyákat és pókokat egyaránt
a mint gyakran van alkalmam
f
ugyan az alak
esetben
biológiai
ez
csak
momentum,
Rovartani Lapok. 1899. áprüishó.
látni,
az alakosko-
és szín, együtt
vagy külön-
mellékes
szerepet játszik; a
f
a mozdulatokban való hasonlóság.
Biró Lajos
68
Természetes,
hogy
annál
tökéletesebb a
mimicry,
minél inkább
egyesül az alakbeli és biológiai mozzanat.
haza küldött gyjteményben lev csoportozatban a hangya- pók-mimicrysmusnak csakis olyan példáit mellékeltem, a
A most
mik mintegy önként ajánlkoztak, a mennyiben hangya és pók ugyanazon a helyen, ugyanazon körülmények közt, egymás társaságában
A
élt,
tehát ahol biológiai
csupán alakbeli és
momentumok
voltak az irányadók.
színbeli utánzást az idevaló
összehasonlítása után otthon
is
meg
hangyák
lehet állapitan i, azért
pókok ennek a
és
nem is foglalkoztam. Az elterjedtebb és közönségesebb hangyáknak van legtöbb legszembetnbb utánzójuk. Ezért állítom legels sorba az
megfejtésével
és
Oecophylla smaragdina Fabr. hangyát. Egyik utánzóját, mely alakban,
mozdulatokban
színben,
Selangor
Malay-félszigeten találtam,
ugyanazon
mindig
tökéletes
kerületben a bokron,
mása a hangyának, a Kuala-Lumpur környékén a hol az Oecophyllák
is
tanyáznak; csakhogy magánosan, gondosan kerülve az összeférhe-
természet, veszeked hangyát, a mely ell rendesen a
tetlen
hir-
telenében eresztett mentfonalon csüngve menekült, ha épen összetalálkoztak.
Az Oecophyllák többi mimicryjét Singaporeban a város környékén emelked Fort-Canning domb lejtjén ültetett Calaphyllumfák egyikének az ágáról szedtem a hangyákkal együtt. Boszúállás-
ból vettem szét épen az Oecophyllák összefont a miket a bokrok közt
fészkeit,
ágakon
hajló
s a
hangyák
él
levelekben
átjve nem vettem észre a
lev
földig
hirtelenében elleptek és összecsipked-
szembetn apró termet hangyákat termetek közt s ezek összeszedéséhez fogtam. A felfordított esernybe vert hangyák közt színe és alakja után nem is vettem volna észre a pókot, ha a hangyák ell menekülve el nem árulja magát sajátszer ugrásával. Most fként ezekre vadásztam s egy id múlva egy kis sorozat volt birtokomban, igen találó mimicryk a különböz nagyságú hangyákhoz. A
tek.
Az
vettem
egyik
észre
fészekben
a
legnagyobbik pók
rendes
1
1
mm.
hosszú, mint a legnagyobb Oecophylla,
míg a legkisebb alig üti meg a 4 mmt; megkerült a közép-alak is a 6 7 mm.-nyi példányokban. Látszólag ugyanegy fajhoz tartozik a pók is, talán a fejldés különböz állapotában. Ezért alig merném állítani, hogy a kü-
—
Hangya lönféle
nagyságú hangyákból
utáu-_ú
pókok
(jg
társaságnak egyúttal annyi utánfaj mimicry jut. telesébe se bocsátkozom, hogy az epigyne után álló
zója van, hogy minden nagyságúnak külön
Annak a meg
megbecsüljem a pók fejldési remi.
Pedig ha ezt
állapotát (csak a
kintt hímet isme-
tudnám ismerni s látnám, hogy ;i pók különböz nagysága mellett is mind érett ivarú, akkor azt az érdekes esetet constaialhatnám, hogy a pók fejlett példányai is olyan változó nagyságúak, mint a hangya s meg van minden nagyságú hangyának a maga mimicryje. Különben akkor is van az esetnek érdekes oldala, ha a háfel
romféle nagyságú pók ugyanegy fajnak különféle példányait képEbben az esetben arra lehet következtetni, hogy ez az alakoskodó pók olyan Oecophylla-társaság közelébe húzódik, mely változó nagyságú dolgozókból áll; ivadéka aztán itt a fejldés különféle stádiumában is talál olyan hangyaalakot, melynek képe alatt az élelemkeresésben elnyöket kaphat. 1 viseli.
)
Tökéletes
mimicry nagyságban, alakban, színben és mozdulatokban az a fekete pók is, melyet mintaképével, a Polyrachishangyával ugyanegy üvegben küldök. A singaporei füvészkertben a bambuszágakon és leveleken futkos a hangya is, a pók is. így a borszeszben lev példányoknál nem olyan szembetn a hasonlóság, mert a Polyrachis holta után egészen összegörbül; de eleven korukban pár lépésrl nézve még a gyakorlott szem is könynyen összetéveszheti ket. Növeli a csalódást a mindkettnél szembetn fényes bársonyos szrözet, meg az, hogy a pók járás közben a két els lábát csápformán lógatja s nem használja járásra.
Legtökéletesebb nál
is,
mikor
mimicrysmus ennél is, az Oecophylla utánzójáa pók szemléldve kissé megáll, mert teste nem a
lapul a talaj felé, is
kinyújtva mint
mozdulatát
mint a legtöbb póké, a
utánozza,
hangyáké
e
s
hanem magasan
közben els pár lába
áll,
a
lábai
csápok
olyan
kevés különbséggel, a mit csak meg. De a legtökéletesebb hangyautánzó pók is rögtön kiesik a hangyaszerepbl, mihelyt zavarjak és menekülnie kell; akkor els lábait is a szaladáshoz veszi, futásába a gyakorlott bogarász
lát
A szóban forgó Oecophylla-társaságból egy üvegei van a ') Sing poreból küldött rovarok közt. Azt tartom róla megjegyzendnek, nél (Formicides
Genéve
de
1'
1893. p. 195.)
i-
hogy EmenArchipel Malais Revue Suisse et Ann. du Musée de azt látom, hogy a 7 mm.-nyi már nagyon kicsi, ezek:
-
nél peJu? a legkisebb csupán 35 mm. Az Oecophyllák ben legtöbbszr egyforma nagyságúakból áll. B. L.
társasága
külön-
A
70
ugrásokat vegyít,
apró a
ment
tölgy paizstetjéröl
pattava hirtelen fordul
s
végs menedékét
fonalon keresi.
Két
faj
kisebb
termet tüskés test hangyának (Polyrachis
?)
a pókutánzója szintén tökéletes mimicry, mozdulatokban is. Mind a két fajta hangya nehézkesen szalad, kurta, vaskos lábai miatt
odalapulva.
mintegy
Híven
utánozzák
ket mimelik
is.
Ezek
is
a bambusznádon futkostak.
Fák
ágairól hullott
esernymbe
a Cremastogaster-hangya és
mimicryje. Ezek között a mimicrysmus inkább csak biológiai. A pók nem képes ugyan megtenni azt, a mit a Cremastogaster, a mely járás közben függlegesen tartja, vagy egészen hátára is potrohát,
fekteti
de
legalább potrohának gyakori felfelé billegeté-
ennek a törekvésének kifejezést adni. A mimicry-pókok utolsó csoportja csak annyiban kerül e sorozatba, hogy ugyanegy ágról egyszere vertem le ket. Piczisége mellett csak nagyítóval lehetett volna eldönteni, hogy biosével igyekszik
lógiai
tekintetben
Singapore,
is
utánzója-e a hangyának.
1898. ápril
A
Biró Lajos.
2.
tölgy paizstetjéröl.
Az 1806. évben Sopronvármegye Csorna községének határában nagy mennyiségben találtam a kocsános tölgyön egy paizstet fajt, melynek elfordulásáról mindeddig nem volt tudomásom. A Rovartani Állomás vezetségének szíves értesítése szerint, hová több példányt meghatározás végett
s immár nagyon is elterjedt Ez id óta folytonos figyelemmel
rovar a
gyön él Geoffr.
beküldtem, ez a kocsános
töl-
Kermes renifonnis
kisértem a rovart
s
most
már arról kell. hírt adnom, hogy tölgyeseink nagy kárára, a Sopron és Mosón vármegy ék területén fennálló kocsános tölgyerdk több mint egy harmada el van lepve e Kenues-szel. A rovar határozottan kártékony, a mi életmódját tartva szem eltt, igen
könnyen
belátható.
Ugyanis ez a Coccida a 18
— 40 éves
kocsános tölgyek kéregrepedéseiben van megtapadva, illetve szipókáját az itt, a kérgen át, könnyebben megközelíthet él szövetbe mélyeszti be s a fa életnedvével táplálkozik, miáltal a fáknak ké-
Ratkovszky Károly
sbben
71
való kihajtása s a növekedés jelentékeny vesztesége
el
mazik, különösen, ha nagy mennyiségben fordul
A
hímrovar, mely szárnyas,
meg
jén jelenik
április
aránylag kis számban
s
a rovar.
—
hó végén
szár-
május
ele-
ekkor végzi a kéregrepe-
egy vagy több sorban megtapadt nstények megtermé-
désekben kenyítését.
A hím
testhossza
1
—
lV-t
mm.,
feje igen kicsiny,
pokkal, tora kidomborodó, potroha kúp alakú,
egy a
rövid csá-
V3-ad hosszának megfelel, lefelé behajló ers penisszel színe világos vörhenyes barna két szárnya egészen átlátszó, nagyon vékony a szárnyak hossza a test kéthártya, alig észrevehet erezettel test
;
;
;
szeresének, szélessége fent a test hosszúságának
nstények
telelt
eleinte
felel
A kikésbb a harántgyr meg.
szennyes szürkésbarna színek,
haránterek sötétbarnák lesznek
s
között összeérve, az egész rovar
sötét
—2
2
a barna szín
közt, a fejldés elrehaladásával folyton
terjed,
míg 2
— 2 gyr
lesz.
A nstény
barnává
vagy még inkább a szlmaghoz hasonlít azzal a különbséggel, hogy fels része aránylag még szélesebb. Egészben véve hosszában összehajtott paizs, mely a vékonyabb végével van megtapadva. Kifejlett korában hossza 3 4, st 5 mm., széalakja körteszer,
lessége 2
—
—
4,
vastagsága 2
A Kermes-nek
—3
mm.
évente csak egy generatiója
van.
A
megter-
nstény a petéit, melyek az ákácz-paizstet petéihez hasonlók, maga alá rakja s azután elszárad ez május végén, június közepén következik be. A kikel álczák nagyon világos barmékenyített
;
nák
s a tölgylevelekre
vándorolnak
;
pedig
télire
a
kéregrepedé-
sekbe mennek vissza.
Az él rovar szipókájának segítségével a kéregrepedésekben ersen van megtapadva, hogy azt helyébl élve eltávolítani nem lehet, mert szipókája s ezzel együtt egyéb bels puha részei is ott maradnak. A nstények átlátszó ragadós folyadékot válaszolyan
tanak
ki,
mely tavaszszal
harmatcseppek
alakjában
hull,
illetve
ennek a nedvnek ragadós volta is hozzájárul ahhoz, hogy a már elhalt példányok is hosszabb ideig maradnak meg eredeti helyükön. A nedv-kiválasztás sokkal ersebb, folyik le az ellepett fákról
;
mint az ákácz-paizstetnél.
A
kitelelt
lyüket, a
paizstetvek csak részben
ott telepedjék
csak az
el
telelési
he-
mennyiben a többség megmarad a kéregrepedésekben
aránylag csak kevés nstény
hogy
hagyják
itt
helyet
meg.
nem
megy
feljebb
a
vastagabb
Táplálékukat a törzsön
lelök
mennek tovább
fel.
is
s
agakra,
megtalálják s
A
72
A Kermes nos tölgyet oldala
lepi
leginkább az elnyomott s rósz talajon álló kocsá-
ugyan
többnyire
is
tölgy paizstetüjéröl
de az uralkodó fák törzsének, íleg
el,
déli
van lepve.
el
Hogy mennyire kártékony,
meg pontosan
azt
megállapítan
mintán a fák nedvét szívja a
de annyit állíthatni, hogy azok fejldését, különöse, ha nagyobb számban van jelen, megakadályozza. Valószín, hogy a Kermes már régebben lappang erdeinkben, valamint az is, hogy mostani nagy elszaporodása öszalig
lehet;
rovar,
szefügg a legutóbbi 3 év aránylag igen enyhe idjárásával. T
l
g\
anezen
Itt
M.
Lap asse
észleltetett
1891.
évben
bouconnei és montechi uradalmi erdkben.
a
is
figyelte
meg
Hen
M. E.
s
ry, a nancyi erdé-
„Lecanium quercus" néven határozta meg. Az errl közölt leírás nagyban és egészben megegyezik az eladottakkal, úgy, hogy nines ok abban kételkedni, hogy egy
szeti
itt
R. de
elfordulása
paizstet
Franeziaországban
tanintézet tanára
ugyanazon rovarról van szó. A Kermes ellenségei a Coccinellák, Exochomusok s ezenkívül két élsdije is van, ú. m. az Anthribus uarius és a Laemophloeus ater, melyeknek lárvái a pajzsban fejldnek ki s a letojt petéket és
felemésztik.
A Kermes „Erdészeti
vonatkozó
fellépésére
Lapokéban
közöltem,
a
részletesebb
melyekre
figyelmét ezennel felhívom.
Megjegyzés.
adatokat
az
érdekldk
Ratkovszky Károly.
Veszedelmes-e
kérdésre azt hiszem már
az
Kermes vagy sem Erre a A Kermes megjelenése
a
?
válaszolhatunk".
és a tölgyesekben való elfordulása ne adjon okot semmiféle nyng-
talankodásra, mert
nem
kevés ember tördik
új
vele.
dolog
Hogy
az
és
erdségekben észre vette, azt csak pagonyában nyitott szemmel jár, s hogy a mi erdgondnokságában történik. Más észre. Magam minden tölgyesben, a hol
nai
— 1898)
meg van
mindig,
noha
a fentebbi czikk szerzje a csor-
annak
tulajdonítsa,
hogy
érdekldik minden
iránt,
nem
vesz
az utóbbi három év
alatt
ember az
effélét
mondhatom,
hogy Budapest környékén (Gödöll összes tölgyeseiben), Vasban, a Bodrogközön (lapályos erdkben) mindenütt meg van. De a velem (1896
megfordultam,
megtaláltam
járók közül senki sem vette észre
s
midn
és
azt
ott
k
erdész-embe-
megmutattam, csodálkoztak rajta, hogy azt még sohasem látták! Meghiszem azt, mert a tölgyfa héjkérgének a színe, valamint a paizstet színe is olyan sötét, hogy mind a kett egyreknek
is
A magyar
lepke-fauna gyarapodása 1898-ban
két lépésnyi távolból nézve teljesen elmosódik,
azután
nem
az
illet
annak
fán
a
nem
s
megrepedezett
73
csoda, hogy
egyebe
kérgénél
lát.
t
Ámde nem laki azt
embert
megjegyzésembl va-
szeretném, ha ezen elbbi
hozná illeti
ki, hogy ez megrovás, és hogy az csak az erdészmeg; mert vonatkozhatik az még entomologusra is.
Tavaly, hogy a húsvéti ünnepeket Berlinben töltöttem, hírneves rovarász-társunkkal kimentem
A
Thiergartenbe úgy bogarászni.
DK. -re
burgi Chaussée-tl
bven
oldalán mindenütt
es
egy délután a
Bellevue Allée-n,
részen
lév
öreg
A
találtam e paizstett.
a
egy
ottani
berlini híres
Charlotten-
tölgyek
DNy.-ti
nálamnál jóval
idsebb német rovarász-társam, kinek nemcsak az exotikus lepkék irodalmában szép hírneve van, hanem ismeretesek egiyéb apró dolgozatai is (pl. gyökértetvekrl, sáskákról), ezt a paizstett még
nem
ismerte, pedig
megfordult évente 4
zösen
kell
írnunk
!"
ég rzött meg tle,
—
maga mondta
mint
— 5-ször volt
hogy
- -
a Thiergartenben
„Ez nagyszer Errl nekünk köa német társam enuntiuma és csak az is.
!
tényleg
nem
kellett
errl
—
németü
írnom.
Minthogy tehát ez a paizstet annyira el van terjedve, akkor ha az veszedelmes volna, annak vészes nyomai mostanáig bizonyara napvilágra kerültek volna. Az pedig irodalom errl számot ad Isten,
hogy ne
Hogy
is
—
még nem
—
a mennyire a világ-
történt sehol sem.
történjék, mert ellenségünk
van úgyis
S
adja'
elég.
nemcsak a kései fakadás és a nyomán, az bizonyos de hát ez nemcsak a paizstet, hanem minden rovarnak a kísérje s így tévedés volna, hogy ha ezt a káros állapotot csak a paizstetrósz talajban álló fákon
növekedés vesztesége
jár a paizstetvek
;
nek
tulaj donítanók.
A
magyar lepke-íauna gyarapodása
Jablonowski József.
1898-ban.
i
Annak
a
buzgalomnak, melyet zoológusaink,
és kivált ento-
mologusaink a hazai fauna felkutatásában az újabb idben tanúsítanak, és a melyet a Természettudományi Társulat fauna-kataló-
gusának eddig megjelent
részei,
valamint
—
bátran
kimondhatom
(
Abap Aigner Lajos
4
-
a Rovartani Lapok újra megindítása
még
zonyságát látjuk, ha az 1898-ki év folyamán lepkék fauna-katalógusában
fel
nem
fokozott
újabb
:
bi-
ismeretessé vált s a
sorolt lepkefajok és faj változa-
tok fölött szemlét tartunk.
Az
18í)~-ki szaporulatról
összeállított
kimutatásom
R,
(1.
L.
V. 67. és 90. 1.) szerint a magyar Macrolepidopterák száma 1889 fajra és 373 fajváltozatra rúg. Ezt a számot növelik azok a lepkefajok, melyek magyar honosságát a lefolyt évben állapították meg. A legnagyobb contingenst e tekintetben az erdélyrészi megyék szolgáltatták, a melyek lepke-faunájának kritikai jegyzékét dr. Czekelius Dániel nyújtotta (1. R. L. V. 154.), kimutatván, hogy a Franzenau-féle gyjteményben több faj és fajváltozat foglaltatik, a mely eddig figyelembe nem vétetett. Ezek a következk Lycaena :
Zephyrus Friv. (Kisázsiában, Görög- és Törökországban honos) Lycaena Donzelii var. Hyacinthus H.-S. (Hazája Kisázsia) Ha-
;
;
dena bicoloiia
ab.
(mindenütt a törzsfaj
rufunciiLt Hív.
Orthosia pistacina ab. rubelra Esp.
ülunaris Hb. (eddig csak
mundataria Cr.
lates
Amur
;
közti
törzsfaj
;
mellett);
Psendopliia
Franczia- és Olaszországból)
déli
(délkeleti
vidékérl ismeretes)
(a
Oroszország,
Kisázsia,
Aspi-
;
az Altai és
és Cidaria fluctiiala ab. neapo/isaia Null.
Kimutatja továbbá, hogy Ereb'ui
Evias Lef.,
melyet
régebben
a
Vlegyászán fogtak, helyesen van meghatározva különben csak az Alpesekben, Piemontban és a Pyreneusokban fordul el. Ezekhez so;
rakozik két lius
faj,
új
t.
Nagyszebenben
i.
Ettgonia fuscautaria Hw., melyet
Czeke-
és Segesvárott fogott (eddig csak Anglia, Hol-
Argynnis Klemcnt Róberl Élpatakon
landia, északi Francziaország- és Sziléziából ismeretes) és
Paphia gyjtött
Anargyra
ab.
ez
;
ezüst csík,
a
Szicziliában
Néhány
R
R. L. V. Schultze,
1.).
ilicis
Bordán István Hunyadmegyében
Ilyenek:
Papilio
felsszárny
7-ik
Machaon
ab.
és
Bukovinában
is
;
(1.
immaciilatus
hiányzik a
sejtjében
nagy
átmenet a var.
intermedia Kroul.,
bryoniae-hez, de világosabb, Oroszországból írták
Romániában
elmarad
aesculi Hb. és Psyche Gras-
154.)
Pieris napi var.
;
v.
nincsen
alul
Ellenben
Kisázsiában honos.
és
Thecla
L. V.
melynél a
fekete petty
:
új alkatot talált
140.
melynek alsó szárnyán
fajváltozat,
Franzenau adataiból linella B. (L.
melyet
Stgr.,
le,
de
meg van
és Pieris Callidice Esp. a Retye-
záton, különben az Alpeseken, a Pyreneusokban, a
Riviérán
és
a
Kaukázusban. Beszterce-Naszód-megyében Tihuczán
találta
ixzEpichnopteryx pulla var. Heriugii Heiu. (R.L.V
.
Páv 17.),
e
1
János
melyet eddig
A magyar
lepke-fauna gyarapodása 1898-ban
csak Németországhói ismertünk. Ugyancsak
Természettudományi Társulat
álattani
S. két példányát,
Pável mutatta
szakosztályának
czemberi ülésében a hazai faunára nézve
H.
elször
Caradja
98.)
is
találta,
st hernyóból
egyébiránt az Erebia
is
Medusa
Wass
Sokáig
fogott.
Szardiniából és Kis-Ázsiából volt ismeretes, míg
Romániában
be
1898.
a
de-
Eupiíhecia gratiosata
új
melyet 1898. július havában gróf
Szt.-Gothárdon (Szolnok-Doboka m.) A.
75
Béla
csak
1895-ben Caradja
tenyésztette.
(Iris
var. Procopiani
IX.
Hornt.
Nagy Sándor-hegyen (Csik m.) is találta. (R. L. V. 155.) Ugyancsak Erdélybl kapta Standfuss M. a Pamassius Mnemosyne ab. a
melaina Honr. példányait. (Bed. Ent. Zeitschr. XXXII. 235.) A Tengermelléken, Fiuméhez közel, Ul b r c h Ede fogott néhány érdekes faj változatot (1. R. L. V. 120. 1.), úgymint Melitaea i
:
didyma
Bom. (Sziczilia, Korszika, Szardínia és Wiesbaden) Pararge Megaera var. Tigelius Bom. (Korszica, Szardínia), és Pararge Egeria fonna terit dia (vulgáris). Ez utóbbinak törzsfaját Egeria L., a magyar birodalomban eddig nem észlelték legújabban azonban kaptam Hunyad m. déli részébl egy példányt, var. Aristaeus
;
i 11
;
mely olasz példányaimmal tökéletesen megegyezik. Az ország északnyugati részérl, a nyitramegyei Tavarnokról is feljegyzend néhány lepkealak, t. Lycaena Baton var. i.
pauoptes
Hl\,
L.
Bellargus
euphorbiae ab. faralias Nick.
K
e
1
e c s é n
y
var.
és
punctigera Setiua
Deilephila
Obth.,
Kuhlweini
Hb.
Ezeket
Károlynak a F"auna-Katalógus részére kéziratban be-
i
küldött jegyzéke alapján vonakodtunk felvenni, minthogy azonban,
daczára figyelmeztetésünknek nyomatott (1.
R. L.
tétlenül
Haas
7
IV
.
125.
1.),
jegyzékében
is
feltételesen el kell fogadnunk.
fentartja
Ellenben
fel-
elfogadandó az Aglia tan ab. nigerrima, a hogyan Bang-
az ab. ferenigra Tli.-Mieg (lugens Stdfs.) igen sötét
nyait elnevezte
;
úgyszintén
typikus példányait
Nécs
e
Lu perina
y Istváe
is
példá-
melynek egészen Bars- és Esztergom-
vireus L., fogta
megyében. Ide tartozik lyet zett
;
még Lycaena Corydon
Kocsóczon (Trencsén m.) és Lophopteryx camelina
ab. confluens
Váng.,
me-
Váng el Jen
togott és elneve-
ab. girajfina Hb.,
melyet Pozsony-
dr.
ban B o g s c h János fogott és jegyzékében sunkból tévedésbl maradt ki.
fel is
sorolt.
Továbbá a Tapiuostola extrema Hb. Staudinger
Katalógu-
szerint
Ausz-
Magyarországban elfordul, valamikor pedig Angliában ugyancsak Staudinger szerint a és Németországban is találták triában és
;
A
7R
vértetü keresése, Megismerése és irtása
Heliothis cora Ev. Sareptán, az Altáj hegységen és Szibérián kívül
iMagyarországon .A
nya
is
elfordul.
No/a centonalis Hb.
S
található
került. (Caradja
t :
aud
n g e
i
r
Iris VIII. 76.)
var. atomosa Brem.-nék egy példágyjteményében, a mely Mehádiáról S ugyanott fogta F auntaine Margit
Lycaeua Árion var. obscura
a
angol lepkészn ugyanis
„Two
Hungary and Austria" czím gist"
Frey egy
példányát
among
seasons
londoni
alatt leírja a
1898. 281.1. két évben való gyjtéseit
Budapest
és Herkulesfürd környékén.
Nevezeit
is.
the
of
Butterflies
„The Entomolo-
magyar
területen, kivált
továbbá:
Megjelent
„Be-
merkungen zu Ungarns SchmettetiingsfV.una" D a h s r ö m G y á t ól (Insekten-Börse 1898. 128.) ugyenaz a részlet, mely a R. t
1
1
T
I\
.
kötetében
is
XI. kötetében,
„Beitráge zur Lepidopterenfauna der
Adalbert-nek
Viertl
melyek elbb a
IV. és V.
R.
L.
österreich-un-
kissé bvített
melyet kézirati jegyzeteiben
Anker
Lajos
mert jegyzeteit tisztán gyakorlati, össze,
hogy
következk
:
t.
i
nem
érdemelnek már csak abból üzleti czélból a saját
néhány
járul
felemlít,
ket a fauna-katalógus összeállításánál tekintetbe dig állításai teljes hiteit
adatai, a
kötetében jelentek meg.
Ezen irodalmilag ismeretes adatok Dvítéséhez
írta
L.
napvilágot látott; továbbá az „Entom. Zeitschrift''
garischen Monarchie"
faj,
u-
de a melye-
vettünk;
az
okból
peis,
maga számára
az illet fajukat hol és mikor foghatja. Ezen adatai a
Sciapteron tabaniforme var. rhingiiforme Hb. a Farkas-
völgyben virágzó gyalogbodzán (Staudinger szerint délkeleti EuróIno statices v. Maunii LJ. a Farpában és Kisázsiában honos) kasvölgyben és Peszéren júniusban Scabiosán s egyéb virágokon ;
fszálakon (különben Karinthia-, Dalmáczia-, Görögország- és Közép-Spanyolországban honos); Dianthoecia luteago var. argillacea
és
Hb melyrl
Anker megjegyzi, hogy ifj. Kinderniavin Albert ily sötét alapszín és rajzú példányt a Bánságban fogott (egyébként csak A. Aigner Lajos. az Uraiból és Kisázsiából ismeretes). ,
A
vértet keresése, megismerése és az almafát támadja meg; körtefán vagy a galagonyán
A vértet csak nagyon
ritkán a
fának csak fás
annak
részein
irtása.
kivételesen is
akad.
és
Az alma-
élsködik és pedig valamint a törzsön és
ágain, úgy ezeknek az utóbbiaknak további elágazásain, a
Jablonowski József
vesszn
gallvon,
és ennek véghajtásán
tása van és ha a fán vértet
a fattyúhajtáson
bvében
is
is
11
is.
Ha
Rendesen a
lesz.
a fának fattyúhaj-
akkor biztos, hogy ez a rovar
él,
sebes részein for-
fa
dul el, tehát azokon a sebhelyeken, a melyek akár metszés, akár
vagy
törés,
jéges következtében
esetleg
azután
hely
forradásos
melyet legtöbb kertészember
vértet
valóságos
kis
ilyen
rajta,
A
nevezni.
a
hol a
Legjobban látható ez a váladék
betakarja.
pelyhek alakjában csüng
már
váladék
gyapjas
Az
valamint szeptember ha-
a mikor az kivált az elálló ágakról és gallyakról
néha,
is
keletkeztek.
„rák"-nak szokott
tavaszszal május és június hónapokban,
vában
is
dudorodás látható
sajátszer hófehérszín gyapjas váladé-
letelepedett, ott azt
majdnem egészen
kával
és olyan
lesz
Nyár derekán ez a
lefelé.
mennyiség
csekélyebb
és télen alig van,
bár a sebhely kisebb mennyiségben még akkor is látható. Télen a vértettl okozott seb kékes-hamvasnak fog látszani, de fehéres színe akkor is kirivó lesz. Ezek a vértetfoltok túlnyomó fölszínén
a fa szélvédte oldalán, valamint a fa elálló ágain lelhetk
részben
meg. Az
almafa
kérgén vértet soha
A
sincs.
föld alatt
valamint a mélyebben
vagy
váladéka
lehorzsoljuk,
alatt
akkor találjuk
és pedig
él
alatta a
kártev
és pedig
nem
egyenként,
nagyobb folton pedig ezerszámra. Az nyár derekáig hamvas szín.
Hogy meggyzdjünk
tömeg
arról,
fehér váladék alatt
belle,
akkor biztosak lehelünk,
A vértet
az
almafára
alatt
a fehér
hanem kisebb itt
folton
élsköd vértet
vajon ezen kisebb vagy nagyobb
tanyázó tet
mint azt szétnyomni.
egyebet tenni,
rovart, a vértett,
meg, mert a vértet ez
száz-,
ki
is
oldalgyökere-
a vértetves foltról a fehér váladékot kissé lefúj-
tömeges mennyiségben
kell
fekv
is.
Ha nyáron juk
vértet akadhat a
is,
úgy a gyökér nyakán, ken
teljesen ép
vagy hol a vértetves fák igen gyéren állanak
faiskolában,
gyér a koronájuk
és
vagy a fatörzsnek sima és
levelén,
valóban
vértet-e,
Ha vérszín nedv
nem ömlik
hogy vértetvel van dolgunk.
nem
csak azért veszedelmes, mert
megakadályozza azok behegedését, akkor felvándorol az ágak felsbb részeire, a vesszkre és hajtásokra, azokat megszúrja s erre a vessz vagy hajtás héja a tömeges vértet szúrása következtében vagy megreped, vagy ha nem repedne meg, akkor
sebein
hanem
állandóan azért
is,
tanyázik
és
mert ha igen elszaporodik,
ezen a helyen egy kisebb dudorodás
azután
elhal és
kiszáradhat
még
n. Ez
a dudorodás
a nyár folyamán, de a
késbb
jöv
ta-
A
78
vértet keresése, megismerése
akkor úg} ezeken a dudorodásokon, helyén is, a vértet még nagyobb tömegben
vaszig minden esetre elhal
valamint
a
telepszik
le
repedés
r
s
a támadást
s
és irtása
még nagyobb ervel
Az
folytatja.
így
megtámadott gally és ág, habár félig-meddig életben marad is, tele van dudorodásokkal és soha be nem forradó sebekkel, melyekben a vértet
Az
tanyázik.
míg a
ilyen sebhelyek addig,
fa élet-
nagyobbodnak, növekednek és ökölnyi nagyságot is érhetnek el. Az így tönkretett vessz, gally és ág azután részint a fagytól, részint az ólmos (ónos) estl könnyen tönkre ben van, évrl évre
megy
vértettl megtámadott almafa 5
és a
rendszerint
nagyobb
elpusztul.
nem
fa
pusztul
de akkor nyomorúságában
A
vértet
ugyan a hozzá
téli
nem
fog többé teremni.
védekezés megkezdésére legalkalmasabb
ellen való
míg a
fa
meg nem lombosodik,
kell
fogni
a
védekezéshez azonnal, mihelyt
is
vagyunk abban,
hogy almafánkat
a
de azért
vértet bántja,
is.
a vértet irtására miért alkalmasabb a
Egyik oka
az,
könnyebben kereshetjük továbbá
;
hogy az ersebb,
addig, a
két oka van.
kat
is,
egészen a vértet támadásai folytán,
és
tehát nyáron
Hogy
el
évi kínlódás után
id
lehet
bizonyosak
—6
Megtörténik ug} an az T
ilyenkor
föl
hogy
télen,
meg
és találhatjuk
rendszerint
téli
id,
annak
mikor a fán nincs lomb,
egyéb
a vértetves folto-
munkánk kevesebb
s
idt szánhatunk a vértet irtására. A másik ok az, hogy szaporodik a vértet holott nyáron már rohamosan gyarapodik és akkor nemcsak hogy szétmászhatik a maga erejéígy több
nem
télen
bl
;
de széthurczolják azt a madarak, a szél, valamint ruháju-
is,
kon az
irtó munkások is végül azért is jó a téli irtás, mert akkor egy-egy helyen, a telel helyén tehetjük tönkre a vértett. ;
Lássuk már most magát az irtást. a fa igen nagy mértékben meg van támadva a vértetakkor els dolgunk az legyen, hogy az igen vértetves
Ha
tl,
ágakat, gallyakat és fattyúhajtásokat, melyek a vértetvel
végig
el
vannak
borítva,
vágjuk
le
és távolítsuk
el
majdnem
olyan helyre, a
hol azokat rögtön el lehessen égetni.
Ha valamennyi
vértetves fákról az igen tönkre
ket eltávolítottuk, következik a törzs és a
sebhelyek
kitisztítása.
keverékével u. emulziót
n.
akként
Ez
tett
ágrésze-
megmaradt ágakon lev
a petróleumnak szappanos vízzel való
petróleum-emulzióval történik. Ezt a petróleumkészítjük, hogy egy liter vízbe fölaprózunk 15
közönséges mosószappant és azt fölforraljuk. Akkor hozzá öntünk két liter kissé langyos petróleumot. Az így össze"
dekagramm
Jablonowski József
petróleumot
öntött
közönséges
most
fölforralt
szappanos
(lyukas
fakanállal,
zurbolóval
összekeverjük
rségvé
és
A
az 8
hogy
és kavarjuk,
váljék.
79
lev
fákon
— 15
perez múlva tejföls-
—5
úgy, hogy annak egy-egy részéhez 3
veszünk és
egymással
kettt
e
már hanem
vértetves sebek bekenéséhez
nem
ezt a petróleum-emulziót használjuk, de
vizet
azon melegben
vizet
habaróval) annyira jól
tisztán,
rész tiszta (kissé langyos)
A
összekeverjük.
jól
beke-
nés kézi ecsettel (pemzlivel, pamacscsal) történik úgy, hogy ezzel, a mennyire csak lehet, egyszerre az egész sebet fogjuk föl és borítsuk be,
hogy
vértet
így a
Használhatunk
sebbl a
a
földre ne hullhasson.
helyett a fák vértetves
petróleum-emulzió
a
sebeinek takarításához bármely növényi olajat (repeze- és faolajat, terpentin-olajat),
halzsírt,
annyira puha, hogy a sebre zsiradék
híg
még
megöli
szintén
st még
disznózsírt,
idején
tél
is,
ha az
fölkenhet. Az ilyen
is
és légmentesen elzárja a
rovart
a
faggyút
Minthogy azonban ezek az anyagok a petróleum emulziónál
sebet.
drágábbak, azokat csak egy-két fánál lehet alkalmazni.
Hogy ha
a
vagyunk,
készek
valamennyi vértetves sebének tisztításával akkor következik, hogy a már petróleum-emul-
fák
vagy egyéb zsiradékkal
zióval
kezelt sebeket akár tapaszszal, akár
az arra a czélra külön készített
vértet
többé
újból
ne
le
telepedhessék.
használt anyagnak olyannak kell lennie, le
bevonjuk,
kátránynyal
ne moshassa, másrészt, hogy az a
A
hogy
fát
hogy oda
sebek bevonásához azt egyrészt az
es
ne bántsa. Ilyen fatapasz
de jobb, ha azt kátrányból olyan mó2 /3-nyira bármidon készítjük, hogy vas- vagy cserépedényt addig féle kátránynyal megtöltjk s azt szabadon, nyílt tz fölött melegítjük, míg jól meg nem srsödik. E melegítésnek az a az
lehet
ú.
n.
oltóviasz
is,
hogy így elpárologhassanak
czélja,
vagy benne rejl részek, hatással bírnának.
Az
juk a sebet úgy, hogy
a melyek
a kátrányból
azok az alkotó, romboló
a fára nézve esetleg
így elkészített kátránynyal azután bevona kátrány annak felszínét, mint igen vékony
réteg, teljesen védje. .4
mert a
sem szabad elmulasztani^ arra, hogy abban készülve azt elmulasztja, az el legyen a melybl a vértett ma kiölte, két hét múlva ismét
seb ki
a sebben,
eme bevonását semmi
esetre
újabb és nagyobb vértetfoltot fog bármi A vértet ugyanis
—
találni.
—
szerfelett szamégis vértetnek egy-egy s van ivadéka pora rovarfaj! hímet mely nstény, 30—100, st 120 utóda lehet és pedig mind kicsi,
Évenként 12—14
nem
ismer,
hanem párzás
nélkül
folytonosan
eleveneket
szül»
A
80
ma
ég pedig úgy, hogy a
'i
született
vértet 12 nap múlva maga
újra szaporít.
-
i
vértetü keresése, megismerése és irtása
Ez
az
v szélyes
v.Vtetves
fáinkat
ez
és
többször
hogy
hinnünk,
:t
'
szaporodása
gyors
és
óriási
ellenségévé
tisztogassuk végig.
sebhelyeknek
a
munkánknak már végére munka javarésze, habár
a vértett a fák
teszi
kötelességünkké
teszi
Nem
azt
is,
hogy
szabad tehát
kátránynyal való bekenésével
Ez végzetes hiba lenne, mert a már könnyebb lesz, csak ezután
értünk.
az
következik.
Egy gálnunk is
úgy
múlva az
hét
után ugyanis újból végig kell vizs-
irtás
hol újabb vértetfolt van, azt
a
kezelt
fákat
kell
irtani,
mint az els esetben.
a
s
annyiszor ismételjük, míg a vértet a
Az els
évi
végleg
fáról
munkával
tehát sok
irtás
most
Ezt a tisztogatást azután
jár
ki
nem
pusztul.
ugyan, de ne feledjük
hogy ha ez a munkánk alapos volt, akkor egy, vagy legévi munkával teljeses kiirtjuk' a tett de ha munkánk csak kapkodó és felületes volt, akkor tíz év múlva is nyakunkon lesz a vértet. el
azt,
felebb
két
;
Vigyázni
már
tatkozik-e
kell
különösen
a
arra,
bajtások
hogy vajon a vértet nem mu-
hegyein,
a
fattyúhajtásokon
(koro-
nában és a t alján), vagy a hajtások szemein is. Igaz, hogy magasabb fáknál ez utóbbi dolog nehéz, mert az ember szeme olyan
nem lát el de ne feledjük el, hogy ha a törzs, és rajta eltör fattyúhajtások tiszták, valamint hogy ha a ko-
messzire az
;
esetleg
ronának
az
a része
is
tiszta,
a melyet alulról megvizsgálhatunk
:
hogy a fa tiszta es munkánk sikerült. De ez még ne nyugtasson meg bennünket végleg, hanem állandó teendnk azután is az legyen, hogy a fákat vértet dolgában mindig a legéberebb figyelemmel kisérjük s a hol a vértetnek csak valami nyoma akad, azt rögtön és már csírájában fojtsuk el. akkor föltételezhetjük,
Igen getni,
a fa
nem
vértetves
az
kell
levágni
s
a
öreg
egész
fát
fát
legjobb
teljesen kivágni és elé-
leginkább fák törzse
felújított
hanem csak a korona ágait kell módon felújítani. Ez a koronafelújítás
kiirtani,
koronát ilyen
természetesen így
és
hogy hegére azután új és egészséges fát ültethessünk. Ha törzse azonban még jó, vagy a fa még általában fiatal, akkor
a
tavaszi
fakadás idejéig végezhet. Az
azonban szintén alaposan megtisztítandók
a vértetvektl.
Uj
fák,
továbbá
oltó- és
zunk, hogy azok vértetvesek
szemzvesszk ne legyenek,
beszerzésénél vigyáz-
vagy vértetves helyrl
ne származzanak. Az idegenbl hozatott fácskákat tanácsos az
ül-
fabtoHowski József
eltt
tetés
bemeszelni és az ültetés után folyton szemmel kirajta valami gyanús folt? Ha vértett találunk
jól
hogy nincs-e a hozatott néhány sérni,
szedjük
81
inkább
fácskán
tet vidékünkön
még
és vidékünk e rovartól
néhány
e
ki
fát
és égessük
mentes,
nehogy ezekrl
el,
a
elterjedhessen.
Vértetves fáról oltóvesszt vagy szemzhajtást szaporításhoz egyáltaláhan nem tanácsos. A szemzvesszn ugyanis
használni
nagyon nehéz a Yértetves
mint
vértel
szerfelett
gyümölcsösben,
a
nyitva
hagyni,
oda a vértet
parányi
sohasem szabad
vidéken
úgy a
hanem
rögtön
meglátni.
foltjait
a fán
faiskolában be kell
- -
azt
és pedig vala-
semmiféle sebet
-
tapasztani,
hogy
ne telepedhessék. Eszerint úgy a metszés-, mint az oltáskor keletkez sebeket, valamint szintúgy azokat is, a melyeket
le
rögtön be kell tapasztani. A sebek nagy azoknak kell be nem tapasztása, oka annak, hogy
a vihar okozott,
vagy
száma,
a sebhelyekkel igen borított alakfákról
miért nehéz a vértett egy-
A temérdek sok és rejtett sebhely mindig sok munkát fog okozni a vértetirtásnál.
szerre és végleg kiirtani.
nehézséget és
Yértetvel
fertzött
továbbá
faiskolában,
gyümölcsösben,
valamint a hol a fák koronáját vértet miatt felújították, elfordulhat a
mint
vértet az a körtefán.
illet
fák
a
Itt
gyökerén
vértett úgy
és pedig
is
irtjuk,
úgy az alma-, hogy a fa gyökerét
egészen feltakarjuk és azt elbb petróleum-emulziónak vízzel mint6 8-szor hígított keverékével bven lemossuk s azután az
egy
—
így lemosott
gyökeret
égetett mészporral körülbelül
egy ujjnyira melynek gyökere nagyon
behintjük. Olyan oltványt vagy csemetét,
szaporításhoz felhasználni nem szabad hanem azt egyszeren ki kell ásni és el kell égetni Ennyibl áll a vértet irtása, mely eleinte kitartó és alapos munkát, késbben pedig a megtisztított fáknak éber és gondos vértetves,
ellenrzését
követeli
A
ki
retesen megteszi, az a bajtól dolgozik,
az
még meg
is
nemcsak
nem
mind a kettt pontosan és lelkiismemegszabadul aki pedig csak látszatta ;
fogja a vértett
kiirtani,
hanem
azt
szaporítja. 1 )
Jablonowski József.
1 Kétely s'b. felmerülése esetében a m. kir. áll i mi Rovartani Állonuis ) (Budapest, V., Nador-u. 28.) kész felvilágosítást nyújtani.
Rovartani Lapok. VI. 1899. április hó.
K2
Az Argynnis Paphia Még a
színben
melanistikus alakjai.
csak néhány évtizede annak, hogy a czéhbeli lepkészek eltér lepkéket csupán csak furcsa jelenségek, curio-
sumokként gyjtötték, de azoknak semminem tudományos értéket nem tulajdonítottak. Azóta nagyon változtak a nézetek. Ténynek felismerték, hogy nem léteznek természeti curiosumok és hogy
természetszer
a
ellentétben
álló
merev
fejldés
törvényeivel
jelenségek épen ezen törvényekben
kell,
látszólag
hogy
in-
doklásukat leljék és ez a tudományt késztette arra, hogy keletke-
zésük
okait
VV
m a n n, Me r r
e
i
ss
nemcsak a varietások ges adatokkal
natkozott,
min
i
rí
e
hogy
a
tekintetben
d és kivált
1
többek
Standfus
s-é az
közül
meg
hanem is
nyújtott
magyarázataikat
a bábra gyakorolt
jutottak,
a
részben
okolták. Kísérleteik egyik része arra vo
nagy meleg vagy nagy hideg-
befolyása van a kikel lepkére. S e tekintetben
eredményekre
fleg
érdem, hogy
és aberratiók genesisének felderítéséhez lénye-
járultak,
kísérletezés útján
nek
Ebben
kutassa.
melyekre ez alkalommal
ki
nem
meglep terjesz-
Czélomhoz képest elég itt megemlítenem, hogy délvidéki származású fajok, melyek legtöbb rokonai délszakon laknak s onnan juthattak el hozzánk, a meleg behatása alatt regressiv kedhetem.
(avitikus),
északiak
hideg
melett
pedig
melegben progressiv,
progressiv
alakokat és viszont az
hidegben pedig regressiv alakokat
adtak.
Ez utóbbiak
(északiak) közé tartoznak valószínleg összes Va-
melyektl Doubleda y már 1849-ben a Pyrameis-gemist (Atalanta és cardui) elkülönítette, mint a mely közelebb áll a Me-
nessáink,
Argynnis-ekhez, mint a Vanessák-hoz, míg az öszszeköt kapcsot a Pyrameis és Argynnis-nem közt újabb kutatók szerint az Apaturák képezik, mely utóbbi három genust közös (kihalt) törzstl származnék. Tény, hogy az itt említett genusoknál az albinismus rendkívül ritka, holott a melanismus aránylag gyakori, kivált az Argynnis-nemnél, melynek egyik fajával ez alkalommal tüzetesebben foglalkozom, további kutatásokra való tekintettel kívánatos lévén, hogy a létez színben eltér, különösen melanistikus alakok mind ismerettessé váljanak. Mieltt az A. Paphia L.-re áttérnénk, elrebocsátom, hogy az ab. Valesina Esp.-t mint a nsténynek állandó elsötétedélitaeák- és kivált
sét
nem
tárgyalom,
hanem csupán
a valóságos
melanistikus ala
Aha fi kokat.
ben
is
Ilyen akad minden van néhány.
A. Lajos
nagyobb
g3
gyjteményben az enyém-
Ezek egyike nstény. Feje és tora rendes, potroha azonban kissé sötétebb. A fels és alsó szárnyon lev összes fekete petytyek egybefolytak és egy-egy nagy fekete mezt képeznek, mely a szárnyaknak kifelé es háromnegyed részét foglalja el s mely-
bl
csupán a szegély
tyek
itt
válnak
azonban
közepén el,
több
szárnyán
míg
Sehol
példányt
16-án a budapesti
a
elszínezés
foglal
tért
ezüst
sávok
össze, külszéle
es
közben
szabálytalan
pedig
mutatkozik,
fogta. Rajzát
f.
szárny tövére
62
írt
1.),
aki
terül
ibo-
Ezt az érdekes 1896.
azt
Bordán István
leUnterberger
jul.
készítette.
F.
(111.
Wo-
a melynél az egybefolyó fekete
felületet
foglalják
az alsó szárnyon
s
folt
alakú nagy t-
gyöngébben fényl
tér zöldes szürke.
tz Róbert-nek köszönhetem,
Lipótmezn
Entom. 1897. pettyek csaknem az egész a fels
is
a mennyiben a fels szárny
el,
Ennél jóval sötétebb példányt chenschr.
fonák oldalon
a
szabálytalan és megszakított fekete
az
folynak
folttá
lyás szürke,
feketén szemzett hosszúkás barna pety-
felé
Az
kevesebb
csak
alsó
beli
- -
ki.
el,
lev
míg a barna szín két foltra szorítko-
Fonák oldala az én példányoméhoz hasonlít. Ezt az alakot Backe A. után ab. Backei-nek nevezte el a szerz.
zik.
A
Nemzeti Múzeum gyjteményében is foglaltatik egy pélmely az elbbinél valamivel világosabb, az enyémnél pedig sötétebb, a mennyiben a fekete mezben mutatkozó barna pettyek dány,
igen kevés tért foglalnak
Ez
Sontagh
a példány, mely
GruberEde
fogta, ab.
el.
Gyulától Aradról került, a hol
umbra névvel
(auctor nélkül) van ellátva,
mely név azonban az irodalomban nem ismeretes s ennélfogva helyette az ab. Backei név használandó, a mely, véleményem a
szerint,
az
tend. Ide
összes
efféle
számítandó
melanistikus
tehát
pl.
Paphia-alakokra
kiterjesz-
az a jóval kevesebb tekete színt
Az Argynnis Paphia melamstikus (dákjai
84
feltüntet példány
továbbá
az
melyet
„Jahresbericht"-jében (1893) jelent meg,
nstény
az
els helyen
említett és ábrázolt
de mindkét
szárnyán a
t
a melyek közÜil a
fekete,
Gru
nstény, melyet szintén
hasonlít egy
b e
r
Ennek fels szárnyán a mells szegély fekete kiszélesedve szétfolynak, míg a külszegély eltt lev pety-
fogott Aradon.
pettyei
tyek
kevésbbé
ns-
sávokká alakultak.
Ez utóbbihoz Ede
felé
a hímnél az összes fekete pettyek az erek mentén szabály-
holott
talan
áll,
„Berliner Entorn
B. a
a két példány
entomologiai egyesület [V.
tényhez közel
F rie dlánd er
évfolyamában ábrában is bemutatott. Ide tartomelynek színes ábrája a becsi is,
1888.
Zeitschrift"
zik
is,
sora
szegélybeli
szabálytalanul
pettyekkel
szétfolyó
érintkezik
;
sávvá
egyesülnek,
szintúgy
az
alsó
mely a
a
szárnyon
is,
melyen az összes fekete pettyek és sávok szabálytalan alakú nagy folttá tömörülnek. A fels szárny fonák oldalán a külse,uélyen lev fekete pettyek eltntek, a középtércsén pedig szabálytalanul össze-
folyó pettyek két csoportja látható.
hiányzanak az ezüst sávok
;
Az
alsó szárny fonák oldalán
az ezüst a tbeli teresén és
a
mells
összpontosul, míg a középtércse zöldes, az ibolyásan fényl külszegélyben lev zöld pettyek alig vannak jelezve. Meg egy Papkia-nstényem van, mely némi melanismust mutat, a mennyiben a fels szárnyon a mells szegély pettyei megnagyobbodtak és a hegye felé egybeolvadnak, holott mindkét szárnyon a külsegélybeli pettyek megnagyobbodtak és a szegély eltt álló két sor pettyei egymással össze vannak kötve. Fonák oldala normális. Ez a példány is Aradról került; Grber Edének köszön-
szegélyen
hetem.
Mind ezen példányok avitikus ;regressiv) alakoknak tekintena melyeken felismerhet, hogy náluk a visszafejldés határozott törvények szerint történik, a mennyiben az elszínesedés iránya egybehangzó s azonkívül legtöbbjüknél az alsó szárny felületének
dk,
középtércséjében szegély eltti
egybefolyó
egyszer
foltokká alakítja,
elfeketedés
a
normális
példányok
fekete pettyeit határozottan kifejezett szem-
még
pedig ugyanazon a helyen,
a hol azok az
összes Pyrameis-ía]ók fonák oldalán mai napig fenmaradtak.
Ebbl Mitis nes
33.
I.)
azt
hez igen közel állnak
des Wiener Ent. Vereihogy az Argynnisek a Pyrameisek-
(VI. Jahresbericht
H.
következteti, s
si idkben egy trl
fakadtak.
Abafö A. Lajos.
85
Különfélék. Pókhálóból készült ruha. Nem a mesebeli tündérkirálynnek pókhálóból készült ruhajárói van itt szó, hanem igazi pókhálóból sztt valóságos ruháról. Mar réges-régen tettek kísérleteket arra nézve, hogy a pókhálót úgy használják, mint a selyemszálat. így pl. 1665-ben Merseburg vidékén a szántóföldeket, réteket és kerítéseket sajátságos pókhaló födte, melybl a szomszédfalvak ni szalagokat s egyéb tárgyakat szttek. A pókhaló hasznosítását azonban csak Bon, franczia fhivatalnok karolta fel. 1 709-ben egy-egy pár pókhálóból készült keztyt és harisnyát küldött be a párisi akadémiához, mely a csatolt tervezet átvizsgálásával Réaumurt bízta meg. Ez a jeles tudós kiszámította, hogy egy font pókselyem elállításához 663,523 pók szükséges, a melyek táplálására egész Francziaországban nincs elég légy. Ezzel "a terv dugába dlt, de újra fel-felbukkant. A múlt század végén Rolt a londoni akadémiában mutatott be kis gépecskét, melynek segítségevei 22 póktól két óra alatt 6000 m. hosszú szálat nyert de mit használt az, mikor európai póknak 1500 szála .egybesodorva éri csak el a közönséges cérna vastagságát. Az érdekldk figyelme az idegen földrészek pókjai felé fordult. .Mar a a c e említette, hogy az Aru-szigeteken (Új-Guinea közelében) van oly pókfaj, melynek hálója rendkívül ers. Ugyanoly pókokat találtak Dél-Amerikában ot a melynek hálójából d'O r b g n y természetbúvár magának nadrág is, ;
W
1
1
i
Ezek honosítását az ipar azonban mégsem kísérletté. Ez a délafrikai szigeteken él pókoknak volt föntartva. Rájuk irányult a ügyelem, midn Mauritius szigetének lakói Josephme császárnénak pókhálóból készült finom keztyt nyújtottak át. De csak készíttetett.
késbb
kezdték az illet pókfajt tenyészteni s életmódját tanulmányozni. Azt tapasztalták, hogy az óránkint 100—150 m. szálat adhat, a mely 8.26 gr. súlyt eíbír; vagyis épen oly ers, mint a
selyemhernyó
szála.
Ennek szövésre
szigetén él missionárius C a kísérletezések után sikerült kísérleteket.
m bqué is.
hasznosítását a Madagascar ki czéljául, a mi hosszas
tzte
Újabb idben
tettek
ugyan mások
sebtapaszt készítettek, de csak abból a ruganyos, selyemszer szövedékbl, melylyel a pókok petéiket beburkolják. Mások a léghajózás érdekében használták fel a pókhálót, a mennyiben a pókokat csoportonkint (12—12 db.) motola elé helyezték s a gyönge szálakat arra felgombolyították. Szegény állatoknak nem könny a feladatuk: naponkint 20— 4u öl szálat kell szállítaniuk, elbb nincs nyugtuk A vörösös szálakat mosás útján megtisztogatják s azután nyolczával egybesodorják ezekbl a sodrokból készítenek végül a léggömb hálójához rendkívül ers s tartós köteleket, melyek a selyemköteleknél' sokkalta köm nyebbek. Más úton járt C a b o u é. Ó a „halabe"-kat (így nevezik a madagaskari benszülöttek ezt a pókfajt) kis kalitkafélébe úgy helyezi el, hogy potrohúk kilóg, az eresztett szálat pedig kis motolához ersíti. Ilyenformán egy pók 27 nap alatt 4000 m. szálat is
így
p.
o.
;
-
m
— Különfélék
86
Az erre a kényszermunkára itélt pókok föroszkedvek és még a nyújtott jó táplálék sem képes ket felvidítani. Csupán ittas állapotban dolgoznak s ennélfogva valami alkohol-aether gzökkel részegítik. Még fejld állatok szála valami ragadós anyaggal van borítva, de ha ezt mosás után eltáadott,
azután kimúlt.
löttébb
volítják,
hernyó
oly
mely épen oly ers mint a selyemvékonyabb és ötszörte könnyebb. Ily száegy mennyasszonyi ruha, mely az 1900-iki
szálat nyernek,
szála, de ötszörte
aztán kétségkívül egyik sokat bámult kiállítási tárgya is rámutatott lesz. A bökken csak az, a mire már vajon lehetséges lesz-e egész pókcscrdát tenyészteni és iparczélokra felhasználni. Camboué nem kételkedik benne, hogy a halabe, mely családokban él s igen szapora, szabadban minden fáradság a missió kertjében nélkül nagy mennyiségben lesz tenyészthet máris van vagy száz nstényp 'k* Ennélfogva remélhetjük, hogy nemsokára közönséges divatczikk lesz a pókhálóból készült ruha Lepkészés csalétekkel. Az a gondolat, hogy éjjeli lepkéket csalétekkel lehessen fogni, magyar agyban fogamzott meg elször. N á 1 1 y József volt az els, a ki földbe tzött faágak leveleit mézzel bekente s a Noctuákat így íogdosta. S ezt, némi módosítással, még ma is gyakorolják, azaz ugyanoly mennyiség vízzel elegyített mézet fél napig kitesznek a napnak, a vegyülékben 35 10 m. hosszú és 1 cm. széles fehér szalagot jól megáztatnak és este fákhoz, bokrokhoz kötik, elbb még néhány csöpp gyümölcs-aethert ho/zá adva. Mások a sörre fektetik a fsúlyt két harmad sörhez egyharmad mézet tesznek, felkeverik s egy napig állva hagyván, használat eltt kevés alma-aethert adnak hozzá és e vegyülékben (10 10 cm. távolságban) spárgára fzött szárított almaszeleteket jól beásztatva, a zsinórt este kikötik. Az almaszeleteket azonban mindinkább kezdik mellzni. Kelecsényi Károly p. o. (R. L. II. 71.) fél liter sörhez 3 deka mézet s ugyanannyi ezukorszörpöt kever és másnap, használat eltt 20 csöpp almaaethert hozzáadván, a keverékkel 20 20 lépésnyire a fákat keni be. Bordán István 1 liter álló sört habzásig felforral, 20 25 deka lépesmézet, 10 deka ezukrot és 3 4 felszeletelt almát hozzá adva, újra felforralja, azután a végvidéket szitán átbocsátva, szintén a fára keni. Mások 1 liter mézhez csak X U liter sört kevernek és két napig hagyják erjedni, azután kevés rhumot, gummi arabicumot és alma-aethert tesznek hozzá. Ismét mások liter sörben deka mézet forralnak fel, azután kevés rozskenyér morzsáját, alkalmazás eltt pedig néhány csöpp ananasz-aethert vegyítenek hozzá. Az aethert egészen fölöslegesnek mondják mások, kik 1 liter jó sörrel ugyanannyi vagy valamivel több ezukrot forralnak fel, legjobb rhumot kávéskanálnyi két vegyítenek hozzá s a keveréket 10 -20 lépésnyire egymáshoz álló fák keleti oldalára a kéregre kenik. Ez utóhbi módszernél legeredményesebb a tölgyfák bekenése, még pedig hegyi tisztáson a völgyben kevesebb röpül. Mindegyike ezen csaléteknek jó és czélravezet, csak szerencsénk legyen. Mert az eredmény lakból párisi
készült
kiállításnak
Réaumur
:
:
—
!
:
:
—
— —
—
1
l
—
;
Különfélék
87
egyenltlen egy nap sokat fogunk, másnap ugyanoly körülmények közt keveset vagy semmit. Legeredményesebbnek bizonyul:
es
tak a szélcsendes borús esték, ha es közeledik, de st kis sem árt. Jó a száraz nyári id is, ha rég nem volt emlékszem, hogy ily este egyszer csak úgy özönlöttek a Noctuák, Geometridák, kevésbbé a Microlepidopterák és Bombicidák, még ritkábban a Sphingidák. Határozottan nem elnyös a holdvilágos, szeles vagy közvetlenül az es után való est. A csalétket legjobb,
es
;
ha nagyobb körben, félórával naplemente eltt helyezzük el és a bevárva, félóránkint járjuk be területünket, lehetleg másodmagunkkal az egyik a lakmározásba elmélyedt, félig ittas állatokat a cyanos üvegekbe (jó többet vinni) szedi, a másik világít és a hálót tartja a zsinór alá, mert sok állat leejti magát, mihelyt a világosság éri. Ennek megakadályozására B o r d a n zöld üveges lámpást használ, melynek világától a pillék fel nem riadnak. A lepkészésnek ezt a módját csaknem egész éven át, kora tavasztól karácsonyig lehet alkalmazni Az eredmény természetesén nem egyforma márcziusban a fzfa virágzásáig sokat lehet fogni és ismét májusban a hársfa virágzásáig s ennek elvirágzása után ismét többet októberig, novemberben kevés pille jön a csalétekre, de jön. A ki teheti, el ne mulaszsza a csalétekkel való fogást. Igen sok és igen érdekes pillét lehet ily módon fogni, többnyire olyant, melyet máskülönben nagyon gyéren ejthet zsákmányul. Abafi A. Lajos. Európa bogarai. A Küste r és K r a a t z-tól megkezdett és Schilsky J. által folytatott „Die Kafer Európa s" czím 35. füzete is megjelent (Nürnberg. 1898. Bauer u. Raspe). E füzetben is 100 coleopterafaj leírását találjuk meg és pedig a Dasytes (3), Dolichophron (2), Danacaea (1), Microjulistus (2), Dryophilus (7), Episernus ((3), Synanobium (1), Anobium (9y, Oligomerus Xestobium (4), Ernobius (13), Gastrallus (4), Hedobia (1), Trypopitys (1), Ptilinus (1), Plumaria (1), Ochina (3). Xyletinus (9), Metholcus (2), Mesothes (1), Stenalia (3), Mordellistena (6), Pentaria és Anaspis (17) nemekbl. Több lajnál Magyarországot is (1) említi termhelyként éi pedig a következknél Dasytes (Hypodasytes) obseurus Gyllh. (Hu); Episerwus granulatus Weise Weise) (Bocza, Liptó megye leg. Xestobium (Hyperisns) Ptilinus fissicollis Reitt. [>lumbeum III. (Hu. Cro. Ban. Trans.) (Hu); Ochina Latreillei Bon. (Hu., Rosenh. leg., in coll. Heyden) Xyletinus (Sternophis) ater Pauz. (Hu.) X. maculatus Kiesw. (Bánat. Dahl.! Hu. mer. Transs. Merkl.!) ruficollis Gébl. (Hu.) Anaspis (Silaria) Ganglbaueri Schisky n. sp. (Zengg, Ganglb.!) Conalia Bandii Muls. (Hu. Cro); Mordella aurojasciata Com. (Hu.); Stenalia hruuneipes Mu/s, (Hu.) Mordellistena Milhri Em. (Mehadia) M. rufifrons (Cro.); M. Reichei Em. (Cro.); M. nana Anaspis Montsch. (Cro.); M. brevicauda V. dives Em. (Mehadia) (Spanisa) subtilis Hampe (Hu. Trans.). A. Kíesenwetteri Em. ^Tátra, Kárpátok). A vastag nyomással feltüntetett állatok hazánkfaunájára újak. Végül pedig megjegyzi Schilsky, hogy az elbbi szürkületet
:
:
m
1
'J
,
:
;
;
;
;
;
;
X
;
;
;
;
;
88
Különfélék
füzetben egy egyedüli hím példány alapján leírt DasyUa Viertli Schilsky nem egyéb mint a már elbb szintén csak egy liím példány alapján Görögországból leírt Dasytes Oerizcni Schilsky, annak helyébe tehát ez veend lel faunánkba, E hasznos miirl még csak azt jegyezhetjük meg, hogy a kiadó eltért az eddig követett alaktól és a 100 különl.ip helyett, mely egy tokba volt téve, rendes kötet alakjában adta ki e tüzetet. Csiki Erna. A poloskáról a budapesti kir. törvényszék felebbezesi taAz a körülmény, hogy a bérelt lanácsa nemrég így határozott kásban poloskaféreg szórványosan eltordul, magánbanveve nem alkalmas ugyan a bérleti szerzdésnek a bérlemény használhatatlansága okából felbontására, de ha a poloska olyan nagy menynyiségben fordul el, hogy a férgekkel a lakás valósággal telítve van, abban az esetben a lakás rendeltetésének nem felel meg és mivel a bérbeadó a bérlemény rendes használatáért felels, e használhatatlanság okából a bérleti szerzdés felbontásának helye van. Hasznos rovarok meghonosítása. A Sandwichszigeteken az ültetvények régtl fogva sokat szenvednek kártékony rovaroktól. Így pl. egy [ceiya-ía.] az összes fákat oly nagy mértékben támadta meg, hogy némely ültetvénynyel egészen fel kellett hagyni. lS'.IO-ben hozatták Kaliforniából nagyobb mennyiségben amaz Icerya elkeseredett ellenségét, a Vedalia cai dinalist, a mely az új viszonyokhoz nagyon jól alkalmazkodott es az Iceryákat annyira pusztította, hogy azokat csakhamar kártékony számba sem lehetett már venni Ezen rendkívül jó eredmény folytán hozattak Kaliforniából egyéb élsdieket is, így a többi közt a Coccinella repandát, különféle Aphidák ismert ellenségét, melyet ezukornád, valamint narancs- és czitromfákra telepítettek továbbá a Crvptolaemus Monhouzierit, mely kivált a Pulmaria-fajokat üldözi és a Chalcis bseuratát, mely a bananákat rontó Pyralidákat irtja. Európából pedig meghonosították a Calo>oma sycophantát. melyet a kókuspálmára kártékony Botys-fajok pusztítására akarnak szoktatni és reménylik, hogy ez is épen úgy meg fog honosodni, mint az amerikaiak. A. :
;
Levélszekrény. j Buzgó gyjtnek. Azon panaszkodik Ön, hogy »a tanárok inkíbb a bor és sör bacillusait tanulmányozzák, mint a rovarokat és lepke- vagy bogár-
gyjteményrl fogalmuk azzal,
hogy ez --
buzgalmát ez
ne lankaszsza
forduljon bármelyik zítással, állatok
sincsen. «
Hát ez igen szomorú, de
dicséret a kivételeknek
budapesti
és
ha
ott
—
országszerte
helyben felvilágosítást
gyjthez: nvndegyik;
meghatározásával
stb.
szolg'ilni.
vigasztalódjék
így van.
nem
Ámde találhat,
szívesen fog útbaiga-
.ROVARTANI LAPOK' Auszug der Aufsátze dieser
in
ungar. Sprache ersiheinenden entomologischen Monatscnriíi
Unter Mitwirkung von Dr. A. Bedq, Dr. C. Chyzer, Dr. G. Entz redigirt
L. Aigner- Afoafi,J. Budapest
und
Dr.
G.
Horváth
von
Jablonowskiu. K.Csiki. IX.,
1899. April
Lónyay-Gasse
VI.
11.
Bánd
Heft
4.
S. 67. L. Bíró: Mimetische Spinnen. Verfasser beobachtete Neu-Guinea, sovvie in Indien, bei Selangor und Singapore springende Spinnen, welche den Ameisen in Gestalt und Farbe gleichen, sie aber auch in ihren Bewegungen nachahmen, ura kleine Insecten zu erhaschen, derén sie sonst nicht habhaft werden könnten. Springenden oder fliegenden Insecten sind die Ameisen nicht gefáhrlich, weil sie diese nur bis zu einer gewissen Entfernung herankommen lassen und, wáhrend die Ameisen das neutrale Gebiet durcheilen, noch Zeit genug habén zu entwischen. Diesen Umstand nützen die springende Spinnen aus, indem sie unter der Maske von Ameisen selbst dem fiiichtigsten Thiere nahekommen können und sich dann mit einem plötzlichen Sprunge auf ihr Opfer stürzen. Manche dieser, namentlich, die Oecophyllen nachahmenden Spinnen gehen in der Nachahmung so weit. dass sie beim Vorwártsschreiten die Vorderfüsse nicht benützen, sondern gleich den Ameisenfühlern seitwárts hangén lassen im Momente einer ihnen drohenden Gefahr aber nehmen sie auch die Vorderfüsse zu Hilfe und im schlimmsten Falle bedienen sie sich des Rettungsseiles. Verfasser hat dem ungarischen National-Museum mehrere Arten solcher Spinnen nebst den nachgeahmten Ameisen in
;
eingesandt.
Ratkovszky Die Eichen-Schildlaus. Kermes reniforin den Eichenwáldern West-Ungarns in ungeheuren Massen auf und der Verfasser vermuthet, dass dlese Coccide dem Waldbestande einen grossen Schaden zufüge und áusserst gefáhrlich werden könne. Der Chef der staatlichen Entomologischen Station versichert jedoch, dass die Schádlichkeit des Insects zwar nicht zu leugnen, ein wirklich grosser Schaden aber bisher noch nicht beobachtet worden sei. S. 73. L. Aigner-Abafi Die ungarische Lepidopteren-Fauna im J. 1898. I. Aufzáhlung der aus Ungarn bisher nicht bekannten und erst im Laufe des Jahres 1898 constatirten Arten und Varietáten, u. z. werden zunáchst die in der Literatur bekannt gewordenen Arten nachorewiesen. S.
70.
mis Geoffr.
K.
:
tritt
:
Jablonowski Das Aufsuchen, Erkennen und die VerAbschnitt einer Monographie der Blutlaus, welche demnáchst auch in deutscher Sprache erscheinen soll. Die Lebensweise, insbesondere die Yertilgung dieses höchst schádlichen Insects wird hier ausführlich geschildert S 82. L. Aigner-Abafi Melanistische Formen von Argynnis Paphia L. Verfasser beschreibt einige melanistische Paphien, zunáchst ein auch abgebildetes Weibchen. F. Unt érbe rger hat ein weit mehr verdunkeltes Exemplar als ab. Backei beschrieben. lm ungarischen National-Museum befindet sich ein etwas lichteres dasselbe trágt den Stück, jedoch dunkler als das abgebildete Namen ab. umbra, ohne Angabe des Autors. Nachdem dieser Name jedoch in der Literatur nicht bekannt ist, schlágt Verfasser vor, allé melanistischen Paphien unter dem Namen ab. Backei zusammenzufassen. Hierher gehört alsó z. B das Stück, welches 1888) beschrieb, sowie B. Fricdlander (Berl. ent. Ztschrift die zwci Stücke, welche im IV. Jahresberichte des Wiener Ent. Vereines abgebildet sind. Ferner gehören hierher zwei Stücke, welche E. Gruber in Arad gefangen hat. Das eine derselben zeigt nur wenig Verdüsterung durch Vergrösserung und Verbindung der beiden Fleckenreihen, das andere aber gleicht dem Friedlanderischen Exemplar, auf der Unterseite der Hinterflügel jedoch 2[e°en den Vorderrand zu concentrirt. ist das Silber im Wurzelfeld &~& s. 76.
tilgung
der
J.
:
Blutlaus.
:
;
v
Kleinere Mittheilungen.
Aus Spinnwebcíi geferiigtes Kleid. Geschichte des S. 85. Yersuches, das Gevvebe der Spinnen industriell nutzbar zu machen, nebst den neuesten Errungenschaften des Missionars C a mb o u e. S. 86. Sehmetterlingsfang durch Ködern. Anweisung zur Bereitung des Köders und zum Fang mit demselben. dhr
S.
87.
Die Kdfer Europas von
im
35.
Hefte
beschriebene
J.
Arten,
Schilsky. Ervváhnung whlche auch
in
Ungarn
vorkommen. S. 88. Ueber die' Wanzen hat das kgl. Gericht in Budapest ausgesprochen, dats Wohnungen, welche mit Wanzen saturirt sind, sofrt gekündigt und verlassen werden können. nützlicher Iusecten. Auf den SandS. 88. Acctimalisining wich-Inseln wurden Vedalia cardinalis aus Californien^ Colosoma sycophanta aus Európa etc. mit gutem Erfolge acclimatisirt.
)
Magyarországi entomologusok czímtára. Folytatás.
Cseley Pál, gyógyszerész, Bndapest VIII. Ülli-út 105. (HaLepidoptera Fodor János dr. fogorvos, Budapest VI. Andrássy-út 12. (Lepidoptera és Coleoptera.) Geitner A. József, keresked, Budapest VI. Andrássy-út 102. zai
(Coleoptera.)
Gammel
Alajos, fvárosi tisztvisel,
Budapest IX. Lónyai-u.
18.
(Insecta.)
Jámbory Kálmán, ministeri hivatalnok, Budapest, u.
22.
Kada 104.
ul..
I.
Naphegy-
(Lepidoptera.) István,
gyógyszerész,
Küls-Kerep.esi-út
Budapest X.
(Coleoptera Cserél.) Kertész Kálmán dr. n.-múzeumi eged, Budapest
II.
Csalogány-
51. (Diptera.)
Kohaut RezSÖ, tanár, Budapest
II.
Csalogány-u. 51. (Insecta
parasita, Odonata.)
Soroksán-ut 60. Kováts LajOS, ref. vallástanár, Budapest IX. Macrolepidoptera.) (Palaearcti és exota Nemzeti Múzeum. Kuthy Dezs, n. múzeumi segéd, Budapest, (Coleoptera.) 7.
Lendl Adolf dr. (Araneae.)
megyetemi m.
Madarász Gyula
tanár.
Budapest
11.
Donati-u. .
dr.
n.
múzeumi r, Budapest. Nemzeti Mú-
zeum. (Lepidoptera.) lota
Budapest II. Pénzügyi paMalláSZ József, m. kir. számtiszt, (Magyarországi Coleoptera.) Nemzeti Múzeum. Méhely LajOS, freáliskolai tanár, Budapest,
(Coleoptera.)
Mocsáry Sándor, 20. (Hymenoptera.i Nécsey István,
n.
múzeumi r, Budapest
festmvész,
Verebely,
VI. bzerecsen-u.
Bars
megye
arct. Noctuidae.)
Ormay Sándor, freáliskolai
út
4.
igazgató, Budapest
Vili.
Lsep-
(Coleoptera.)
reghy-u. PaSZlaVSZky József, 1.
aiae-
(1
freáliskolai igazgató,
(Cynipida.)
Budapest
II.
Ko-
.,
praeparator, Budapest VIII. NemPável JánOS, n. múzeumi Coleoptera.) zeti Múzeum. (Lepidoptera és Központ tisztviselje, BuPungur Gyula, a M. Ornithologiai dapest, Nemzeti Múzeum. (Orthoptera.) Nyugati pályaudvar. ReWand Ede, máv. mérnök, Budapest VI. (Palaearcti Coleoptera.) Andrassy-ut á. '^pidoptera VI. Budapest tanár, Richter LajOS.
I.
államnyomda! gondnok, Budapest Sártory A. László, m. kir. (Macrolepidoptera.) M. kir államnyomda. (Folytatjuk.)
m
*K'
Csere-ajánlat. A
következ
Polyphylla
fullo
xia rilosa 5
tonia hungariea
rostre
15
medusa,
P.
porctllus,
muscella,
Plumifcia,
továbbá
lep-
diósa, P.
nigrocincta,
Cu-
lustris,
cornis 45 drb.
45,
;
kéket: Saturnia pyri
umbratica
kidba
Er.
D.
achine,
su-
5
leucopsiformis, Tb. fent strelia,
15,
25,
punctata
v.arovius,
Criroceris
v.
Capnodis Apion longiGonioctena sexés Oenas crassi-
punctata
\2
tenebrionis
cserébe: C. édusa, M.
Ce-
vitis 7,
7,
adok
lepkékéit
Másfajta
Anisoplia aus-
',
Anomala
triaca 3,
Lepke-csere
bogarakat : 25 drb.. Ano-
és
más
drb.
G
kívánom
rovarokért
A.
cynarae,
Z.
aulica,
Cb. Pl.
H. cognatus, Eup.
Ps. ráil-
al-
liaria stb. stb
kicse-
A. Aigner Lajos
rélni.
Wagner
János,
tanár.
Budapest,
IX.,
Lónvav-u.
II
Kun-Félegyháza.
Ki
±
í &
|
Kérelem.
Zur Nachricht
I
im Regensburger £ Naturwissenschafil. Vérein £ erscheinene A. Schmid'sche a der
dass
Raupenkalender
* welcber
lángere Zeit vollstán-
dig
uns
J
:$
demnácbst
neuer, verbes-
$
*
serter Auflage erscbeint.Preis
$
und mit Papier durch-
*
f
g
e b.
? tschossen t
in
li.
war, bei
| § I I
|
| *
í
vergriffen
Lepkészeinkct
§
|
a|
j
3.
Regensburg Stabl'scbc Bucbhaodl.
f
|6
%r
lepkepetéket
|r
(megölve), úgy-
szintén hernyóból vagy bábból kikel parasitákat (ezeket külön-külön borszeszben, (lehetleg a lepke-faj meg-
nevezésével) részemre félrebékülalkalmilag tenni s deni szíveskedjenek. Cserébe adhatok lepkéket és kifujt hernyókat.
A. Aiirner Lajos
sf
j|
felkérem,
hogy eltorzult leckéket (egyenétlén elakú vagy szinü szárnyakkal stb.), beszáradt vagy kikelt búbokat és gúbokat és
Budapest, IX. Lónyay-u.
11.
tr
|T
|E
$5 *L §*
% * |8 £>
|7 |5
& *
n -en
&»" Ajánlok olcsón
I.
Oual.
Európai és exotieus Lepkéket és bogarakat többi közt
:
Ocnogyna
v.
sordoa,
inversa, Spil. hybrida v. Standfussi, Spil. luctuosa, Elater 4. signatus, Asida banatica Spil.
hybrida
v.
etc. Keresek cserébe jobb fajú európai bogarakat, fajonkinti 20 példányt. Kelecsényi Károly. Tavarnok, u. p. N-Tapolcsány.
—
Nagy rovargyjtemény különösen gazdag Coleopterákban, Homoptcrákban és Hymenopterákban, melyeket a legkiválóbb szakemberek determináltak,
egytttfigen
szekrénj nyel
jutányosán
eladó. Bvebb tást
felvilágosíad.
szerkesztségünk
B* Schmidl H. könyvnyomdája
Budapest, szerecser. -utcza
SMITHSONIAN INSTITUTION LIBRARIES
3 9088 01427 0094 f
699
:
opr
