uíh.
M
X. kötet.
1903.
deczember
10.
füzet.
I*
Sí
*
m
ág-
as
ROVARTANI LAPOK HAVI FOLYÓIKAT
a-g
*•
különös tekintette! a hasznos és kártékony rovarokra.
a-g
»l
*
31
D*-
BEDÖ ALBERT D*-
31 ag
m w M?
m M
BÍRÓ LALOS
CHYZER KORNÉL MOCSÁRY SÁNDOR
ENTZ GÉZA
•*
D*-
* jh W.
KÖZREMKÖDÉSÉVEL
t
3><
•
SZERKESZTIK
m
*>
m K M
A.
AIQNER LAJOS
és
CSÍKI
*>
ERN. Siti
•!>•
ag
i«
""íf
*g aí
Mi
*
«
M a? a-
BUDAPEST, A
1903-
ROVARTANI LAPOK SZERKFSZTÖSÉGE IV., MOLNÁR-UTCZA 24
És
KIADÓHIVATALA
a-
as
Mi
Megjelenik minden hónap els napján, július és augusztus havak kivétel
Vdl.
Tv
Elfizetési ára egész évre 8 kor.
Tartatom Mesotrosta signalis. Irta A. Aigner Lajos Magyarország Ccrambycidái. VI. Irta Csíki Ern Az Antliophora pilipcsrl. Irta D. E Ncgy hét a Székelyföldön. II. Irta A. Aigner Lajos .
Különfélék
A hangyák A
]<9 2CÓ 208
,
20'í)
211
lelki
a
A
.
:
tehetségérl nép hitében szitakötk alczái
A méhek
.
.
212
.
212
Természettudományi Társulat állattani hónap els péntekén (VIII., Eszterházyminden szakosztálya utcza 16.) ülést tart. Vendégeket szívesen lát. magy.
kir.
A
entomologusok
budapesti
minden pénteken
este a Muhr-
vendéglben (Kerepesi-út 44.) találkoznak.
féle
Kedvezmény. Az
még
1897., 1898
,
1899., 1900., 1901. és 1902-iki teljes évfolyammal
szolgálhatunk. Új elfizetk
fele
kötetekbl csak egyes példány áron kaphatók I. kötet 10 kor., :
áll II.
áron
Az elbbi rendelkezésre; ezek következ és III. köte kötet 6 kor., Az kaphatják.
I.
tet készpénzben visszaváltjuk.
Az elfizetési összegek kiadóhivatalunkhoz
(IV, Molnár-utcza
czímzendök.
24-.)
p~kzmzmzLmz®z^zmzmzmz^zmzM * ® Bog-ár-g^yíijtlineli!
•J
Sé
M
Matusovits Péter szabadalmazott bogár-praeparáló folyadéka, mely megóvja a bogarakat a megbüdösödésti, penészedéstl és fbb ízeiben hajlíthatókká teszi,
**»
(az
UJ
tetve)
p
Lux Mihály
I
I
*S?
jgí I
l
I
***
L
1892. évi pozsonyi kiállításon arany éremmel kitün-
kapható
léres
Budapesten, IV.
Muzeum-körut drogua-üzletében 2 koronás, 3 kor. 80 és 9 kor. 40 filléres palaczkokban. ker.,
7.,
|
|
$& í
I
?*£
Ij
fii-
.
f&.
Li
li
B^mzm^mzmzmzmz:mzmzmz^zmzm
ROVARTANI LAPOK HAVI POLYÓII^AT különös tekintettel a hasznos és kártékony rovarokra.
D«-
BEDÖ ALBERT D«-
BÍRÓ LAJOS
D«. CHYZER KORNÉL MOCSÁRY SÁNDOR
ENTZ GÉZA
KÖZREMKÖDÉSÉVEL SZERKESZTIK
A.
AIGNER LAJOS
X.
CSÍKI
ERN.
KÖTET.
BUDAPEST, A
és
1903-
ROVARTANI LAPOK SZERKESZTSÉGE IV., MOLNÁR-UTCZA 24.
És
KIADÓHIVATALA
'
'
-
'
l
í
-
Mesotrosta signalis Tr. Irta
Ez
A. Aigner Lajos.
mely
a csínos kis bagolypille,
csak
környékén, az Uralhegységben, Orenburgnál,
Bécs
Ausztriában, és
Magyarországon,
Budapesten és a Szerem-megyei Fruska-Gora- hegység déli lejtin fordul el, mindenütt ritkaság számba megy s én eddigelé évenkint
néhány
példánynál
többre
nem
1903. évi június hó elején azonban
is
tudtam
fogtam
szert
Budapest
tenni.
Az
környékén
egy példányt oly helyen, a hol már az elz évben is megfigyeltem. Ez által figyelmessé lettem és néhány délutánt csaknem ki-
M. signalis fogásának szenteltem. Kutatásom eredménj'e meglehets számú példány volt, melyek azonban, sajnos, már nem
zárólag a
mind
voltak
tiszták,
Ha csupán egy elnye
st nagyobb
részök
kopottas,
elrongyolódott.
fajnak kutatására szorítkozunk, annak az az
hogy az illet faj viselkedését tüzetesebben ügyeljük meg, mint az máskülönben lehetséges volna. Jgy jártam én is a .1/. signaliS'SZ&l. Az állatka tudvalevleg oly alakú, mint a Prothymnia viridaria és a kisebb Pyrattsta-fajok, röpülése azonban ezekétl elüt mert míg a Pyrausták inkább bokrokban és nagyobb fben lomhán röpködnek, a Prothymnia pedig felszáll és miként a Thalpocharesek csakhamar megint leül, addig a M. signalis sokkal magasabban, gyorsabban s egyenesebben száll, kivált este felé. Addig rejtzik, keveset és csak rövid ideig röpül, többha felzavarják s azután a földre, többnyire nyire csak akkor, azonban fszálra ül. Röpülésének fideje délután o órakor kezddik. A hímek akkor nyílsebesen szállnak, keresve a nstényeugyan, de többnyire a fben ülve ket, melyek szintén röpülnek van,
;
várják a hímeket.
Érdekes a hím viselkedése, ha nstényre akadt. Észrevettem egy lümet, mely szokása ellenére
egészen
alacsonyan
a
f
közt
lebegett, semmint szállt. Alig hogy elfogtam hím jelentkezett, a mely ugyanazon a helyen röpködött és csakhamar eltnt a f között. Hogy megfoghassam, ráborítottam a hálót annak daczára, hogy a pille ilyenkor többnyire
inkább röpködve volna, másik
— 200
Ern
Csiki
úgy
elrejtzik
f
a
másként
fordult a
hogy
között,
koczka
:
nem
meg
Ebben
elmenekül.
vag3
az
a remélt egy példány
f
röpködött a hálóban, mert a
között volt
lehet
esetben helyett
nstény
találni,
azonban kett is
is felszállt
vesztére.
A M. be
s ezzel
nyilván este felé meg}' vég-
signalis párosodása tehát
hogy röpülése 7 óra felé mindaz alkonyat beálltával teljesen megsznik. Mint-
összefüggésben
inkább gyérül,
s
áll
az,
hogy a példányok, mint említettem, többnyire már kopottak voltak, feltehet, hogy a párosodás több ízben történik és hogy azt a hím
nem
ruhájának gyarló volta egyáltalán
Az
ból pedig alighanem
M.
akadályozza.
állatnak Budapesten való aránylag
elfordulásá-
gyakori
következtethet
joggal
teljes
az,
hogy a
signalis tulajdonképeni hazája Magyarország.
Magyarország Cerambycidái. Irta
Csiki
Ern.
VII.
25. 1.
nem
:
Strangalia Sérv.
A
szárnyfedk csúcsa kerekített. Fekete, a szárnyfedk vörösek vagy sárgásbarnák, a csúcs íelé fekete oldalszegélylyel. Az eltör hosszabb mint széles, úgy mint a fej
srn
ránczolva pontozott.
A
csápok egymástól két-
fekvk, mint a fels állkapcsok töve a Elfordul Középszemektl. Hosszúsága 14 16 mm. hegyvidék lakója Szibériában. A és Észak-Európában és V. KoIII. Rozsnyó hazánkban ritka. Termhelyei szer oly távol
—
—
:
;
lozsvár, Balánbánya. (intermedia Chevr.) I.
—A 2.
szárnyfedk csúcsa ferdén lemetszett
Az eltör
— Az
szegélyezett 3.
A
befzdött
elül
eltör kétoldalt elüls ...
._.
...
széléig ...
...
...
íves, ...
...
2
— — — —
3
._.
...
elül
„_
legfeljebb
— — —
---
9
egyszerek, végük eltt bemélyeAz utolsó haslemez kúpforma ... ... ... 4
csápok utolsó
dések nélkül.
...
...
nigripes De Geer.
izei
201
Magyarország Cerambycidái
—A
vége eltt sekély mélye-
csápok utolsó öt-hat izének
dés van.
Az
utolsó haslemez, különösen a hímek-é, igen
hosszú és keskeny, hosszában benyomott, (subg. Typo-
— Fekete, a lábak
cerus Lee.)
(a lábfej és
a hátulsó ezom-
bok csúcsának kivételével), a középs haslemezek (hímeknél egészen, nstényeknél részben) és négy a varratnál megszakított harántcsík a szárnyfedkön sárga. A csápok a végük felé rendcsen barnások. Hossza 11 13 mm. Elfordul Európában, a Kaukázusban és Szibériában, hazánkban közönséges. 15. attenuata Linn. Az eltör szélesebb mint hosszú ... ... ... 5 ... ...
—
—
4.
— Az 5.
eltör hosszabb mint széles...
A szárnyfedk
a szárnyfedk és a potroh
gyéren
és
...
...
...
...
...
7
egyszínek. Fekete, az eltör és a hímekeltt
töve
pontozott,
Az eltör finoman
vörös.
is
benyomott.
harántul
—
—
Hossza 23 25 mm. Elfordul Észak-Európában, a Kaukázusban és Szibériában mindenütt, így Magyar:
országon
ritka.
is
Termhelyei
—
Papuk hegység. A szárnyfedk sárgák, négy
6.
Az eltör
Herkulesfürd
VI.
:
VII.
•
szórzettel
csápja
részben
lába
notrohvége
és
...
6
A
harántcsíkjai rézsútosan elhelyezettek,
fekete,
csápja, lába
...
fedett.
egyenes szélek, a varrat mellett megszakítottak.
mek
;
thoracica Fabr.
fekete harántcsíkkal
aranysárga
elül és hátul
szárnyfedk sárga
2.
—
—
vörös,
a
A
hí-
nstények
vagy vöröses-sárga. Elfordul Közép- és Dél-
sárga
Hosszúsága 12 18 mm. Europában a hegyvidék lakója. Magyarországon nem nagyon gyakori, {quadrifasciata Rossi) 3. aurulenta Fabr. Az egész eltör sárgás-szürke szrökkel fedett. A szárny;
—
fedk
sárga harántcsíkjai egyenesek, széleik zegzugosak.
A csápok és lábak feketék, a nstények csápjának vége sárgás-vörös. Hossza 13 18 mm. Elfordul Középés Eszak-Europában, a Kaukázusban és Szibériában. Magyarország egész területén közönséges, {apicata Steph.)
—
—
quadrifasciata Linn.
4.
Változatai:
A szárnyfedk els
némelykor több-kevesebb
oszlik.
foltra
V. Vöröstorony, Déva.
A
szárnyfedk els és
vésbbé
osztott.
—
fekete harántcsíkja
—
Termhelyei
:
ab. interrupta Heyd.
második
Termhelye
vöröstoronyi szoros mellett.)
:
harántcsíkja
V.
többé-ke-
Lotriora völgye (a ab.
Guillemonti Desbr.
202
7.
Csiki
Fekete, a szárnyfedk és lábak sárga mustrázattal
— Egészen A
fekete.
szárnyfedk
pontozottak.
ráríczolva
—
8
Európában és a Kaukázusban
gyarország
Az eltör
el
fordul elég
unicolor Oliv., uiorio F.)
{alva Laich.,
csúcs-
Hossza 12
de
egész területén található,
küls
a
hátulsó lábszárán
és befelé futó hosszanti lécz van.
hajlott
._.
erteljesen ponto-
és
majdnem derékszög. A hímek
szöglet
mm.
srn
Az eltör
eltt harántul benyomott, oldalai kerekítettek.
töve
zott,
8.
Ern
— 15 Ma-
;
ritka
faj.
aethiops Poda.
7.
oldalán kis dudor van. Fekete, a szája, a csáp-
ízek töve a 3. íztl kezdve, a lábak
szárak és a hátulsó czombok
A szárnyfedk
a szárnyfedk sárgák.
a
lábfej,
(a
csúcsának
láb-
kivételével) és
csúcsa,
varratja,
egy sorban elhelyezett folt az els ötödben és két harántcsík fekete. A hímeknél a potroh töve sárga. öt
Hossza 13
— 18
—
mm.
Európában
Ázsia
és
felében íordul el, Magyarország hegyvidékének
subspinosa
közönséges, (calcarata Fabr., arinata Hbst.,
De
Fabr., elongata
Változat
a
i
:
Geer.)
—
zik.
IV.
Némelykor
Termhelyei
:
1.
a
folt
Budapest
nyadm.)
;
VI.
Mehádia
— ;
VII.
eltör oldalai majdnem
III.
Lipió
,
externepunctata Muls.
:
haránt-
V. Kozsa (Hu-
Stalak.
ab.
egyenesek,
három egyenes harántcsík
;
zegzugos
foltjai
Termhelyei
Fekete, a szárnyfedkön egy és
Zircz
II.
;
ab.
Sokszor a szárnyfedk elüls
— Az
szárnyfedk foltsorából meg, a többi hiány-
van
Mármaros.
csíkká olvadtak össze.
maculata Poda.
5.
csak az oldalszél melletti
északi
lakója;
undulata Muls.
dudor nélküliek.
félkör alakú
(a
tövükön)
sárga, a csíkok kifelé kes-
kenyednek, a varratnál pedig megszakítottak.
A
fej,
az
selyemfény sárga szrzettel eltör fedett. A hímek csápjának vége, a czombok és az elüls lábszárak töve, a nstények csápja és lábai egészen sárgás-barnák. Hossza 12 Elfordul Közép16 mm. és a test alsó
oldala
—
—
és
Észak-Európában, hazánkban a Kárpátok egész
letén 9.
— 10.
nem
ritka,
(aunularis Fabr.)
Az eltör szélesebb mint hosszú Az eltör hosszabb mint széles...
A
potroh fekete. Fekete, finom
fedett.
6. ...
...
...
...
...
...
terü-
arcuata Panz.
— — —
-..
sárgásszürke szrökkel
Feje a szemek mögött hirtelen befzdött, halán-
10 12
1
Magyarország Cerambycidái
téka ennélfogva rövid. Eltora hátúi
mint a szárnyfedk a tövükön
A nstények szárnyfedi
2(W
keskenyebb,
kissé
az oldaldudorok aprók.
;
mindig, a hímeké
ritkán, úgy-
—
Hossza V2 18 Észak-Európában a hegyElfordul Középés mm. vidék lakója. Hazánkban elég ritka, termhelyei III. Hermáiul, Kis-Kriván, F.-Bocza V.' Prázsmár, Szebenhegyszintén a lábszárak töve
sárgás-barna.
—
;
:
;
ség
Herkulesfürd, {holosericea Fabr., obsctira Panz.)
VI.
;
9.
—A 11.
potroh vörös
A
...
...
...
lábak egészen feketék
(az utolsó
...
...
Fekete, a
pubescens Fabr. .__
...
teteje,
fej
_._
...
1
a potroh
haslemez csúcsának kivételével) és sokszor az
eltör elüls és oldalszéle gött hirtelen
Feje a szemek mö-
vörös.
is
befzdött. Hossza
12
— 15
mm.
—
El-
fordul az Adriai tenger mellékén Illyriától Görögországig
Nálunk csak a tengermelléken (VII. Bukóvá Kusa, Sveto Brdo: VIII. Mamudovac, Zengg) és Dalmácziában található. 10. verticalis Germ. és Kis-Ázsiában.
—A
Sárgás -vörös, a csapok széls
lábak részben sárgák.
a lábfej csúcsa, a mellközép és mellvég, a paizsocska
fele,
és a szárnyfedk feketék. Eltorának oldaldudora tüskeszer. Hossza 9 15 mm. Közép- és Észak-Európában fordul el termhelyei f. Budapest, Péczel, Ka-
—
—
:
;
locsa VI.
;
III.
Sárospatak
S.-A.-Ujhely,
Plavisevicza,
Ulma.
(viliica
Nagy-Apold
V.
;
;
8 revestita
Fabr.)
Linn.
Változatai: a.
Az eltör
sárgás-vörös.
Z
A szárnyfedk fényl
/?-
Mindegyik szárnyfedn a
,L
szél sárgás
folt
van.
társaságában, igen ;;
/'
A szárnyfedk I.
feketék
—
—
Elfordul
ritka.
sárgás-vörösek.
Budapest, Nagyvárad.
A
fej,
—
az
a csápok els
ízei,
eltörn egy hosszúkás
törzsalak
Termhelyei
:
ab. terruginea
sárgás-barnák.
a
fej
folt
(a
...
...
fejtet kivéte-
és a hátutsó szög-
letek, a mell nagy része, a potroh csúcsa szárnyfedkön fekete. A szárnyfedk fekete
és 7 folt a foltjai
Muls.
—
ab. fulvilabris
az eltör, a mell és a csápok feketék...
— Sárgás-vörös, lével),
a
rufomarginata Muls.
ab.
aa Az eltör fekete, a szárnyfedk Elfordul Budapest környékén. 12.
revestita (törzsalak).
mögött elmosódott
váll
közül
Muls.
13
;
204
Emö
Csiki
az egyik a paizsocska mögött,
mindegyik szárnyfed közepe mögött,
varraton,
a
eltt
és
—
1
1
—
folt
1
a közepe
1
közelebb az oldalszélhez és egy a csúcson van
A
foltok egyike-másika vagy mind 8 11 mm. Elfordul Közép-Európa hiányzik. Hossza nálunk közönséges. déli feleben és Dél-Európában
elhelyezve.
fekete
—
—
;
(quinquesignata Küst.)
Változata: Nemelvkor a szárnyfedk fekete
VII.
13.
Velebit,
Az eltör a
az eltör
foltjai
Sveto Brdo
VIIÍ.
fekete és
összefolynak a var-
Növi.
világosan pontozott, elül
szárnyfedk vörösek
— Az
;
egészen
részben
— Termhelyei
pedig szélesen fekete.
rat
septempunctata Fabr.
13.
suturata Reiche.
élesen
fekete rajzolattal
Budapest
I.
:
ab.
szegélyezett,
.__
...
__.
...
14
eltör finoman és elmosódottan pontozott. Fekete, a
potroh vörös, a hímeknél a potroh töve
és
csúcsa,
a
nstényeknél csak a csúcsa fekete. A fej a szemek mögött keskenyed. Hossza 7 — 9 mm. Egész Európában és a Kaukázusban fordul el, nálunk is közönséges.
—
{picea Fouicr.) 14.
A
nigra Linn.
14.
potroh fekete. Fekete,
hímek
a
szárnyfedi
vöröses
sárgásbarnák, a varrat keskenyen, az oldalszegély
csúcs fekete, a nstények szárnyfedi és egy elfelé többnyire ton,
fekete.
Az eltör
homályos. Hossza 7 tikus regio
keskenyed
srn
—9
mm.
széles sáv a varra-
és
erteljesen
—
Elfordul a
pontozott, lalaearc-
legnagyobb részében, {similis Herbst, sutura-
nigra De Geer,
díversiveutsis
latesuturata
Duf.,
II.
Változatai: Némelykor
a csápok
lábszára^ és a lábfej barnás-sárga.
gyarországból ismeretes
;
termhelye
utolsó
— :
Pic.)
melanura Linn hat íze, a
Eddig
csak MaDognácska (Krassó-
Szörény megye).
—A
a
és
vörösek, csúcsuk
var. tibialis
J.
Friv.
potroh legnagyobb része vörös. Fekete, a szárnyfedk
vörösek, a hímeknél csúcsuk és a
nstényeknél a
varrat,
egy a varrat
rántcsík és a csúcs fekete.
Hossza
varrat felé
7
—9
keskenyen, a
kiszélesed ha-
mm.
—
Az
egész palaearctikus régióban közönséges, {cruciata Oliv.) 12.
bifasciata Mull.
—
Magyarország Cerambycidái
26.
nem
:
205
Alosterna Muls.
Fekete, szája a csápok töve, a lábak
bok csúcsa sötétebb)
(a hátulsó
szárnyfedk
és a
czom-
sárgás-barnák,
utóbbiak varratja, oldalszéle és csúcsa fekete. Hossza 6 8 mm. Elfordul egész Európában, nálunk közön-
—
—
séges, {chrysomeloides Schrnk., laevis Fabr.) I.
nem
27. 1.
A
iabacicolor De Geer.
Grammoptera Sérv.
:
lábak sárgák, csak a lábfej fekete. Fekete,
és a
szárnyfedk csúcsának
rökkel fedett. 6
Hossza
—7
IV.
fej
sz-
—
mellékein és Syriában
;
a
A csápok barnák, az els csápíz sárga. Elfordul Európában, a Káspitó mm.
Bártfa
;
termhelyei
magyarországi
;
Budapest. Péczel, ísaszegh, Peszér, Zircz
felül,
aranysárga
kivételével
Hajós
Kalocsa,
:
;
I.
II.
V. Nagy- Disznód, Kis-Disznód. {adnsta
Gmel., fraeusta Fabr., splendida Herbst).
ustulata Schaü.
I.
- A lábak részben vagy egészen feketék ... __. ... ... 2 2. Az összes csápízek töve sárga. Fekete, a lábak sárgák', a czombok vége, a lábfejízek és a hátulsó lábszárak feketék, az eltör és a szárnyfedk szürke, sárgásán vagy zöldesen fényl szrökkel fedettek. Hossza 4'5 6 mm.
—
Elfordul egész Európában, nálunk nem .Marsh., laevis
—A
Herbst.
pumila
ritka,
Schall.)
2.
{femorata ruticornis Fabr.
csápok feketék, legfeljebb a végük kissé vöröses. Fe-
kete,
az eltör és a szárnyfedk finom szürke szrökkel
A hímek
három haslemeze és czombok töve sárgás-vörös. Hossza 6 — 9 mm. Elfordul Közép-Európában, a Kaukázusban és Nyugotfedettek.
utolsó két vagy
—
a
Szibériában
termhelyei
magyaroiszági
;
Péczel, Ísaszegh, Dabas,
Hajós
;
V.
szeben, (analis Redtb., femorata Muls.) 28.
nem
:
IVecjvclalis
1.
:
Budapest,
Kolozsvár,
Nagy-
variegata Germ.
3.
Linn.
(Molorchus Fabr, Gymuopterion Sch.) 1.
A hátulsó lábszár kissé íves, a vége fekete
czombok csúcsa eltt
többnyire
csápok vastagok. A hímek
1
)
fekete
utolsó
;
a
gyr
hátlemeze
középs van.
A
másfél-
szer oly hosszú mint széles és úgy mint az utolsóeltti x A hímek kisebbek a nstényeknél és legalább els három potrohgyrjük ) sárgás-vörös; a nstények nagyobbak, 1. és 2. poti-ohgyrú'jük hatul széle>, a és 4. keskeny sárgás-vörös szegé!y!ycl.
•'!.
:
206
Csiki
Ern
hólyagszeren kidomborodó az utolsó kivájt. hosszában mélyen Az eltör haslemez egész szrökkel srn feelül, hátúi és kétl Jalt aranysárga dett. Hossza 22—30 mm. Közép-Europábnn honos a tölgy-, bükk- és gyertyánfában él. Magyarországon lemez ersen,
;
—
;
A M. Nemzeti
csak észak-nyugati részében fordul
el.
Múzeumban
csak a nógrád-megyei
Gácsról
példány van
;
az irodalomban
e
név
következ major Guér.,
tok legnagyobbrészt valószínleg a
natkoznak,
{abbreviata
Panz.,
Pcmzeri ulmi Chevr.
I.
hátulsó lábszár egyenes,
vékonyabbak.
A hímek
l )
szer oly hosszú, mint
egyszín csak
majdnem
lemez csak a vége eltt
és Szibériában
kivájt.
lapos
Az
az
;
utolsó
eltör
Észak-Európában,
hazánkban nem
;
csápok
domború, az
kissé
oldalán sárgás szrökkel fedett. Hossza 19
Elfordul Közép- és
A
sárga.
utolsó hátlemeze legalább két-
széles,
utolsó eltti hátlemez
ada-
fajra vo-
Harold .)
—A
hazai
való
felsorolt
alatt
— 22
hát-
a két
—
mm.
Oroszországban a
ritka,
csak
fz-
es nyárfa
ichucumoncu De Geer, populi Muls., Duponti Muls.) 2. major Linn.
lakója, {abbreviata Fabr.,
Büttn., salicis
29.
nem
Caenoptera Thoms.
:
(Heliomanes Ndwm., Molorckus Fabr., 1.
A szemek
Conchopterus
Fairm.,
a fels állkapcsok tövétl távolabb
csápok harmadik
hosszabb az elsnél.
íze
Caenoptera Thoms.)
-
-
csápok,
Fekete, a
De
—A
nem
Kaukázusban
ritka,
(1.
{dimidiata
kivételével) és
és Szibériában Fabr.,
Geer.)
tövéhez közel
a 205.
lapon
lev
Ma-
;
ceramboides I.
szemek a fels állkapcsok
Lásd
alnem
— 18 mm. — El-
minor Linn.
fekvk. A szárnyfed-
csápok harmadik íze rövidebb az elsnél. A kön nincs fehér lécz. (2. alnem : Liiiomius Muls. *)
A
szrkés fehér felálló sz(a czombok bunkó-
szeren megvastagodott sötétebb részének
gyarországon
fekvk.
Muls.)
lábak
a szárnyfedk vörös-barnak. Hossza 6 fordul Európában, a
Sinólus
A szárnyfed-
kön egy rézsútos, kiemelked fehér léczczel rökkel fedett, a
-)
3 )
2
jegyzetet.
Necydalis xantha Sem. a Kaukázusból, úgy látszik csak a .V- major L. rurinója, ilyen példányok Magyarországon is találhatók, külön nevet azonban nem érdemelnek. 3 P c (Cat. l.ongie p. 38) Limonius-t ír, a mi helytelen, ezt a nevet ) kölönben már 1829 óta az Elateridák egyik nemére alkalmazzák. -')
i
&
Magyarország Ceranibycidái
2.
207
Az eltörn sima fényl, nem pontozott, hosszanti kiemelkedések vannak. Sötétbarna, a csápok es lábak vöröses-barnák, szárnyfedi barnák, közepük sárgás-barna. Az eltör és erteljesen pontozott. Hossza 55
mm. nem
—
srn
—
Elfordul
ritka,
Európában,
egész
Magyarországon
(niiniwa Scop., depressa Motsch.)
umbellatarum Schreb.
2.
— Az
eltör
erteljesen
kiemelkedések
pontozott,
nélkül.
Fekete, a csápok és lábak vöröses barnák, a szárnyfedk barnás- sárgák, barna
Hossza
csúcscsal.
mm.
5 -6
—
Elfordul Közép-Európában, ritkább mint az elbbi faMagyarország egész területén szórványosan talál-
jok
;
ható, (plagiata Reich.)
3.
Az Anthophora Irta
Az Anthophora
filipes
D.
a
virágport
vagy
a
társasán
társasán
fészkelési
E
leginkább
tudvalevleg
számmal
má-
április
és szorgalmasan viszi
Tapasztalásból
helyre.
csoportosulnak,
röpülnek,
pilipes-rl.
nev méh
sodik felében mutatkozik nagyobb
Kiesenwetteri Muls.
hogy
tudjuk,
vagy
egyenkint
röpülnek.
Ha
olyan
helyeket
keresnek
fel,
melyeket ftéstl származó meleg
ér,
de
nem
közvetetlenül,
hanem
bizonyos távolságról.
Az egyenkint röpülök inkább
A
fedettebb
helyeken
mutatkoz-
úgy tnnek fel, mintha rajok volnának mikor tömegesen lépnek fel, óriási zümmögéssel röpülnek. A magánosan röpülök többet szenvednek a pókoktól, mint a rajban felvonulók és rendesen egynehány nappal hamarább jenak.
társasán fellépök néha-néha :
lentkeznek.
Többször tapasztaltam, hog\ a pókok a hálókat épen a kiki, tehát, ha az Anthophorák ki akartak röpülni, mindjárt belekerültek a hálóba. Azokat a helyeket, a hol a z Anthophorák egyszer már hálóba jutottak, gondosan kerülték. Midn az Anthophora pilipes igen nagy csapatban jelent
járás fölé feszítették
meg, közöttük az Osmia cornutát
is
láttam,
mely
messzirl
fel-
tnt; minthogy a nagyon fekete tor és vörös potroh teljesen meg-
-
D. E.
208
Egy
különböztette a többitl. retusát
is
alkalommal
élsködk
fészkében
pilipes
pilipes-ek
Anthophora mely
az
seregében,
Az Antho-
fogva lényegesen elütött amazoktól.
teljes sötét voltánál
phora
más
láttam a rajzó Anthophora
vannak,
különösen
Melecta,
Coeliosys, Foenas.
szrzetük
Az Anthophorák nstényei nagyság,
színének
a
lev szrzet
nstények, melyeknek torán
kevésbbé
rendesen
rozsdavörös,
Azon nstények, melyek világosabb azok pedig, melyek a világosabb legkarcsúbbak.
foglalnak helyet, a
szr
Anthophorának
gyjt
rövidebb
szrzetek,
A
május
készülékén
potrohhal.
legnagyobbak,
a
szrzetek
sötétebb
és
többé
barna,
világos
kisebbek,
és
Azok
megjelenésük idejének tekintetében különböznek egymástól.
végén
között fehér
talált
lév szrök
fehéresek.
is
A hímek között találtam olyanokat, melyeknek potrohgyrin srbb, de olyanokat is találtam, melyeknek igen ritka szrzete. A srbb szrzet hímek rendesen karcsúbbak, a
a szrzet a
gyérebb szrzetek pedig zömökebbek.
A hímek
világosabb és sötétebb
színezetek
;
a
világosabb
színezetek potrohán rendesen dúsabb szrzet van. Találtam híme-
melyeknek torán es potrohán fehéres szr nagyon ritka állatok közé tartoznak.
volt.
ket,
a
Az Anthophora
nevezetes
pilipes hímjeinek egyik
zatát június 3-án fogtam.
Ez
a legkisebb
Ezek a hímek
volt,
tora
alakválto-
hátul
sí ni a,
fekete és csak a szélén volt fehéres szrzete.
Megjegyzem, hogy rendes hímeket Salix fragilisen, Tussilago farfarán, Vinca minoron nagyon korán (április els harmadában) láttam.
Az Anthophora
pilipes
középs
ket kinyújtja, a másikat
könnyebben
böz,
fentartsa.
meggörbíti,
A hímek
nyelve
hogy
mint a
hosszabbak,
lábai
többiek és hol fogódzásra, hol támaszkodásra
használja,
az
az egyi-
egyensúlyt
hosszúságra nézve
annál külön-
csápjaik a tövön közelebb vannak.
A késn röpül Anthophorák nstényeinek szúrása, a mint magam is szemtanúja voltam, nagyon is jó hatásúnak bizonyult be, még pedig kézfájásnál és lábfájásnál. Az egyik esetben az vagy három hónapig nem tudott történt, hogy egy ember tollal A másik írni és a szúrás folytán a baj rövid idn jobbra fordult. eset az volt, bírt
hogy egy ember a féllábára nagyon szenvedett, alig az Anthophora szúrása után csakhamar meg-
a lábára állani
;
könnyebbült a járása.
A
kísérletezés elég bajos,
mert
az
Aního-
Az Anthopora püipesrl
phorák csak rövid ideig kaphatók hetünk hozzájuk mindenütt.
209
akkor
és
egykönnyen
se
Nevezetes hatása volt az Anthophorák szúrása daganat lelohasztására
zett
fér-
elidé-
által
és a fájdalom csillapítására a szúnyog
okozta vérszívás, mert ettl hamarább
elmúlt
a
mint
baj,
ren-
desen.
Négy
hét a Székelyföldön.
Adalék Háromszék vármegye rovarfaunájához. A. Aigner Lajos.
Irta
III.
II.
Coleoptera.
Cicindéla silvicqla Latr.
ritka
Pali.
csak egy példány
glabratus Payk. igen
;
példány. Nebria brevicollis
violacetis
;
F.
és
F.
Chaud.
Méhelyi
v.
Ganglb.
(
niger Schall. gyakori
és tenuimarginatus
L.
yckrus rostratus L. csak egy egyetlen egy példány. Platynus
ritka.
assimilis Payk. és sexpunctatus L. igen
punctatus
)
Calosöma inquisiior L. nem ritka. Carabus auronitens F. v.
ritka.
lóvén úgynevezett hernyóév, igen
Escheri
1
ritka.
ritka.
Plerostichus oblongo-
nigrita
:
Abax
ater
F.,
diligens Strm.
csak egy pél-
Vili.
Ophonns pubescens Mull., griseus Panz. és calceatus Duft. igen ritka. Harpalus aencus F. gyakori. Tachinus humeralis Gr av. igen ritka. Necrophorus vespilloides Ilerbst, csak egy példányt láttam. Peltis atrata L. ritka. Endomychus thoracicus Charp. elég dány.
Trixagus tomentosus Deg. csak egy
ritka
aenetis F. ritka.
és
rufipes L.
példány. Pedüiphorus Qnthophagus nuchicomis L. gyakori. Aphodius depressus atramentarius nem ritka. L. v. Er.
Geotrupcs syluaticus Panz. gyakori Er. ritka L.
auráid ttts
Melolontha vulgáris
ritkább. L.
Phylloperilia
gyakori.
V-
nem
horticola
Gnorimus
vemalis
;
gyakori. igen
L.
nobilis
L,
közönséges. Btiprestis rustica L.
L.
L.
J )
nál
nem
Ezen
s
a
ritka.
Athous
Serica
ritkább.
elég
scrutator
'J
gyakori
L
Cetonia
ricinus fascia:
haemorr-
gyakori.
Herbst
következ rovarrendeknél a gyjtött példányok termhelyek szerint.
lettek elkülönítve a
brunnea
közönséges.
hoidalis Ilerbst ritka. Anthaxia quadripunctata
notus castanipes Payk.
autumnalis
v.
a
nem
Mélaritka,
praeparálás-
A. Aigner Lajos.
i>LO
v.
alpinns Redt. közönséges
L. gyakori. Dolopius
subfuscus Mull.
;
marginatus
nem
L.
ges.
elég 2/£
Ludius aeneus brunneus
Sericus
sanguineus
L. csak egy példány. Lygistopterus
nem
ritka.
ritka.
L.
Podábrus
közönsé*
igen
Pavk. Lampyris noctiluca L. gyakori. Cantharis Erichsoni Bach. ritka fusca L. és r«srujipes Herbst ritka. /ú>/Ja L. és v. Fali. néhány példány ritka.
alpinus
;
;
Rhagonyclia pilosa Payk. gyakori Brull.
;
////tw Scop.
nigripes Redt. gyakori. Malachius
v.
példány. Byrrlin^ sLriatus Oliv.
Mordella
ritka.
zönséges. Anaspis pulicaria Costa, csak
egy
femoralis
;
csak egy
L.
apiarius
Trichodes
példány. Dasytes niger L. ritka.
ritkább
aeneus
egy
L. csak
aculeata
példány
kö-
L.
melanos-
;
toma Costa, elég gyakori. Asclera sanguinicollis F. és coerulea L. virescens L. gyakori. igen ritka. Oedomera podagrariae L. ritka; Otiorrhynckus corvus Boh. és obsidianus Boh. gyakori. Phyllobius amoeiius Germ. elég Stl. nem ritka. PolyJrusus
transsylvanicus
Larinus turbinatus
gyakori.
L. ritka.
tibietis
Hypera
nem
Orchestes populi
Er.
ritka.
nem ritka. Dryocoetes autographus Ratz. Rhagium mordax Deg. nem gyakori. Pachyta lamed
graphus
L.
maculata
Acmaeops pratensis
L. elég gyakori.
rotes virginea L. igen
dány
v.
;
Pidonia
közönséges.
Ganglbaucri Ormay, gyakori. virens L., dubia
Scop.
és
nem
bifasciata
Mull.
Kiesenwellcvi Muls. elég
ritka.
ritka
;
példány. Rosalia alpina L. kori.
L. és
lurida
F.
sanguinolenta
egy
csak
;
quaJri(/.///-
ritka,
v.
pél-
gyakori
L.
;
quadrifasciata
Caenoptera
péklány.
Asemum striatum L. csak ritka. Monohammus sartor F.
Pogonocherus fasciculatus Deg. csak egy
i/ypo-
csak egy
L.
cerambyciforwiis Schrnk es sexmaculata L. ritka L.
Zjps
elég gyakori.
Laich. ritka.
rubra
Leptura
Hylobius
példány.
ritka.
cunicularius
egy példány. Hylastes
F. csak
egy
csak
Gyll.
velutina Boh.
egy gya-
Saperda
példány.
scalaris L. igen ritka. Plateumaris conshnilis Schrnk. közönséges.
CryptoCi'phalus aureolus
gyakori
;
alpestris
Schumm.
gyakori.
dány. Haltica fruticola példány. L.
Suffr..,
közönséges
nitidulus F. és pygniaciis
Adonia
v.
Phytodecta
Ws.
variegala
;
hypochoeridis L.
amoenus Drop. paliida L.
nem
Orina csak egy pélritka.
CassiJa murraea L. csak egy
ritka.
Goeze
ritka.
Coccinella
7-punctala
ritka.
III.
(
dnlus
Orthoptera.
'helidura acaniopygia Géné, L.
közönséges.
denticauda Charp.
nem
Pezoíettix ritka.
nem
ritka.
Sckmidii
Br.
Stenobothriis viriritka.
Locusla viridissima
L.
Orphania
nem
gyakori.
Négy
hét a
Hemiplera.
IV.
Dolycoris baccarum csak egy
crassicornis L. elég gyakori.
Anthocoris
ncmorum
L. es pastinacae Fali.
nem
L.
közönséges.
ritka.
elég ritka
pratensis
;
Lygtts Kálmii
ritka.
campestris
és v.
L.
Fali.
gyakori.
fulvomaculatus
Calocoris
Odontoplalys bidentulus H.-S.
iyvakori.
Schlt.
Fabr.
holsatus
;
L.
Corizus
gyakori.
L.
Nabis flavomarginatus
közönséges
L.
Leptopierna doldbrata
De G.
Hyoscyami
csak egy péklány. Miris calcaratus
L.
elég ritka / laeuigatus
marginatus
Syromastes
L. gyakori.
Therapha
példány.
211
Székelyföldön
Gnathodus punctatus Thunb. gyakori. Cicadúla d-uotata közönséges. Tamnotettix simplex II. -S. elég ritka. Athysanus
ritka.
Fali.
striola Fali ritka.
DeltocepJialtis
pulicaris
abdominalis Fabr. gyakori; ensattis Horv.
elég
gyakori.
interruptus L.
nem
Tettigonia
spumarius
L.
Delphax
gyakori.
affinis Fieb. elég
Aphrophora dini
ritka.
ritka.
Triec-
gyakori. Ptyelus
Fali.
striatella
és
Eucanthus
gyakori.
L.
L.
quadrivirgatus
ritka;
Centrotus cormúus L. elég
ritka.
phoxa vtdnerata Ger.
viridis
striaius
Fali.,
Then.
Fali.
Stiroma
ritka.
ritka.
Különfélék. A hangyák lelki tehetségeirl értekezett Forel A. a zologusok V. nemzetközi congresszusán, kimutatván Bet he A. tévedését, a ki néhány éve a hangyák és méhek lelki tehetségeit s az állatokat egyszer retlexautomatáknak tekinMindenek eltt kimutatja, hogy az állatpsycliologiában az analógia nemcsak megengedhet, hanem szükséges is. Majd áttér
kereken tagadta
tette.
a gondolkodási szerv szerkezetére.
Az agyvel (corpora peduncu-
hangya ;{ neménél igen különböz, vagyis a munkásoké igen nagy. a nstényeké jóval kisebb, a hímeké pedig csaknem egészen csenevész. Ehhez képest a szellemi tehetségek (emléa leginkább kifejldöttek munkáson, kevésbbé kezet stb.) a nstényeken és leggyöngébben a hímen, mely „hihetetlenül buta, lata)
a
úgy hogy a barátot s
az utat a fészekhez
az ellenségtl
sem
szagló, ízlel és tapogató
tájékozó érzékkel
találja
érzékkel.
bizonyára
nem
nem
tudja
A
meg."
Hallásuk bírnak.
az igen mozgékony csáp
;
bírnak
bizonytalan.
A méhnek
tájékozó tehetsége látásában és emlékezetében viszont az emlékezetben és szaglásban.
megkülönböztetni
íovarok
rejlik
A hangya
ez által képes felismerni
;
látó,
Külön
bámulatos a hangyáké
szaglási szerve :
1
.
a közvet-
Különfelek.
212
len érintkezésnél valamely testnek chemiai tulajdonságait
a tárgyak terjedelmét és alakját, valamint saját is.
Ezt a szerz topochemiai
érzéknek
szaglási
;
2.
nyomának nevezi,
pedig alakját
a
mely
meg is magyarázza azt a feltn jelenséget, hogy a hangya nyomának kétféle irányát meg tudja|különböztetni. Az érzékek megállapítása képezi a rovarpsychologia alapját. Szerz ezek után áttér a hangya psychologia
3 firányára
rovaroknak
emlékezet, érzéki
érzékelés,
hogy a társas képek assoeiatiói,
érzelemre és
a felismerésre,
;
akaratra, kimutatván,
tulajdonítandók figyelem,
:
szokás,
egyszer következtetések s individuális tapasztalatok felhasználása, tehát világos, ámbár csekély individuális plastikai megfontolások. Szerz azzal végzi, hogy az emberi lélek összes tulajdonságai a magasabb rend állatok lelki tulajdonságaianalógiákból vont
ból,
A méhek a nép
ma
rend
ezeké pedig az alsóbb
is
állatokéból levonhatók.
némely vidékén még hogy ha a ház ura meghalt, „Gazdátok meghalt." mondja
Németország
hitéban.
dívik az a sajátságos szokás,
méhesbe megy s ott azt meghalnak a méhek is. A vendeknél az apa halálakor legidsebb fia kimegy a méhesbe, minden kaptáron kopog és azt mondja „Méhecskék, méhecskék, keljetek fel, gazdátok meghalt." Angolországban a gazda halálát nemcsak a méhekkel közlik, hanem minden háziállattal, melyet elbb fektébl felriasztanak. A Bretagneban az a szokás, hogy gvermek születésekor ezt az eseményt minden kaptárral közlik s azt vörös kendvel
valaki a
Ha
:
ezt elmulasztják,
:
halálesetben
körülcsavarják, ellenben
mely addig
marad
Valamikor Holsteinban ták a
gyermek
a meddig
rajta,
születését
ott
;
család
el,
gyászruhát
a
visel.
hogy a méhekkel tudatkülönben, ha méneket vásároltak, a
szokásban
is
födik
gyászfátyollal
a
volr,
Kaptárba pénzdarabot tettek, mert az szerencsét hozott és igazolta példabeszédjüket, hogy
:
„Méhek
és
juhok a parasztot
álmában
táplálják."
A szitakötök álezáin R á d E. megfigyelte (Arch f. ges. Physiologie. Bánd 87. 1901), hogy azok, ha alulról megvilágítjuk ket s a világosságot fölül és oldalt teljesen elzárjuk, nem úsznak tovább 1
rendes helyzetükben, hassal felé
;
gítás,
fölülrl, ismét helyreáll.
csak a világosságnak rájuk tartja szokott
hogy
lefelé,
hanem
de visszatérnek rendes helyzetükbe,
Ebbl
való
megfordítva, hassal
mihelyt
kitnik,
hatása,
nem
hogy pedig
az
álezákat
a
súlyer
helyzetükben. Megállapítja szerz egyszersmind azt
a rovarok
nem
föl-
a szokott vilá-
tudják megkülönböztetni a színeket.
is
>
.ROVARTANI LAPOK" Heft
No^tue kommt vor
Orenburg und
in
Ungarn
1903 aber
in
:
1903.
Mesotrostasignalis Tr. Diese nied-
Oesterreich
in
bei
(Süd-Ungarn). Verfasser hat Juni
December
199. L. v Aigner-Abafi
S.
liche
10.
sie
ziemlicher
bei
Wien,
Budapest und im
im
Ural bei
Fruskagora-Gebirg
bisher stets nur vereinzelt, Anfang
Anzahl beobachtet, meist jedoch schon
sehr abgeflogen. M. signalis hat ungefáhr die Giösse von Prothymia viridaria cin
und der kleineren Pyrausta- Arten, ihr Flug ist indessen denn wáhrend die Pyrausta mehr im Gebüsch und
anderer
hohen
;
Gras
tráge
flattern,
Prothymia
aber
auftliegt,
gleich den Thalpochares bald wieder zu setzen, fliegt
um
sich
M. signalis
und gerader, insbesondere gegen Abend. Bis dahin hált der Faltér sich mehr verborgen, íliegt wenig und nur kurze Strecken, meist nur aufgeschreckt. Gegen 5 Uhr Nachmittag beginnt der Haiiptllug. Die Mánnchen tliegen dann pfeilschnell umher auf der Suche nach den Weibehen, die zvvar auch fliegen, meist aber im Grase sitzend, die Mánnchen abwarten. Hat das Mánnchen ein Weibehen gefunden, so naht es ihm schwirrend, um dann im Grase zu verschwinden. Die Paarung erfolgt somit offenbar gegen Abend und nachdem besonders die Mánnchen zumeist schon vertlogen waren, ist es anzunehmen, dass dieselbe wiederholt erfolgt und dass das defecte Kleid der Mánnchen durchaus kein Hinviel
hurtiger
derniss
dafr
Aus dem
bildet.
relatív
Budapest aber dürfe wohl mit Kecht
garn die eigentliche Heimath des Thierchens S.
200. E. Csíki
:
Vorkommen
háufigen
zu schliessen
sein,
bei
dass Un-
sei.
Die Cerambyciden Ungarns VII. Fortsetzung
Jer Bestimmungstabelle der in den Lándern der ungarischen Krone
vorkommenden Cerambyciden. Fs werden die Gattungen Strangalia, Alosteriia, Grammoptera, Necydalis und Caenoptera behandelt und damit die Lepturinen abgeschlossen. Necydalis xantha Sem. aus dem Kaukasus scheint nur ein rutino von A major zu vor, verdienen in Ungarn sein, solche Exemplare kommen auch aber keinen besonderen Namen. r
.
S.
Ueber Anthophora pilipes. im Jahre und tliegt einzeln oder
208. E. D.
scheint früh
:
etzterem Falle mit lautem
wohl auch
Gesumm
Osmia cornuta und
;
unter
seltener
Diese in
ihnen
Biene
Schvvármen,
erin
bemerkt man
Anthophora retusa. Die
214
Grösse der Weibchen und die Farbe ihrer Behaarung
den
;
die dunkler behaarten sind
behaarten
am
fing Verfasser glatt,
gewöhnlich
am
Form des
Eine interessante
grössten.
Anfang Juni
dasseibe
:
ist
war sehr
verschie-
kleinsten, die lichter
Idein,
Mánnchens Rücken
der
schwarz und nur am Rand weisslich behaart. Der Stich des ist bei Hand- und Fusssehmerzen héilkráftig. Jemand
Weibchens
konnte vor Schmerzen mehrere Monate nicht schreibcn, serte sich,
dies bes-
nachdem er gestochen worden war. In emem andern Jemand sich beim Gehen des einen Fasses nicht be-
Falle konnte
dienen, auch dieser besserte sich auf den
der
Stich
ab
als sonst,
als eine
209. L.
Aigner-Abafí
v.
Komitates Háromszék. Arten
:
;
lich
wo
aus Ungarn,
:
Laich.,
:
zur
Insekteníauna des
der beobachteten
Unter
ersteren
Pezotettix
L.,
Coleop-
sind bessere
Tachimis humerális
Pachyta lamed
F.,
unter den Orthopteren
Hemipteren aber
gelindert.
Beitráge
Verzeichniss
Acmaeofs pratensis
Asclera sanguinicollis
Ws.
III.
:
Orthopteren und Hemipteren.
teren,
Die
ráscher
Gelse an der betreffenden Stelle Blut saugte
und auch der Schmerz wurde dadurch S.
Biene.
nahm
duich den Stich derselben verursachte Geschwulst
Grav.,
und Haltica fruticoln
Schmidti
Br.
;
unter
den
Deltocephalus quadrivirgatus Horv., ausschliessu.
z\\.
aus
der Beschreiber Dr. G.
dem Komitate
Horváth
Máramaros bekannt,
diese Art entdeckt hat.
Kleinere Mittheilungen.
Ueber den
Intellekt der
Ameisen, nach A. Forel.
Die Bienen im Volksglauben.
Beobachtungen an den Larven der
Libellen,
nach E. Rádl.
ROVARTANI LAPOK HAVI FOLYÓIKAT különös tekintettel a hasznos és kártékony rovarokra.
-*-
D«-
BED
D R CHYZER KORNÉL ALBERT BÍRÓ LALOS MOCSÁRY SÁNDOR ENTZ GÉZA -
DR-
KÖZREMKÖDÉSÉVEL SZERKESZTIK
A.
AIGNER LAJOS
XI.
és
1903-
ROVARTANI LAPOK SZERKESZTSEGE IV.,
M
ERN.
KÖTET.
BUDAPEST, A
CSÍKI
OLNÁR
-
U
TCZ A
24
és
KIADÓHIVATALA
Tartalom-jegyzék. Lapszám
— — Nécsey [stván. Emlékbeszéd. Arczképpel — A- Aigner Lajos — A mimicryrl — — — — — — — — — — — — Légyálczák eleven lepkében — — — — — — — — — Kirándulás Abauj-Torna megyébe — — — — — — — — Thalpochares pannonica — — — — — — — — — — Haberhauer Józsel. Arczképpel — — — — — — — — Az Acherontia Atropos tenyésztése petébl — — — — — A magyar lepke-fauna gyarapodása 1902-ben — — — — — A lepkék földrajzi elterjedése — — — — — — — — Uj magyar molypille — — — — — — — — — — Adalék Microl — — — — — Ünk ismeretéhez — Lythria purpuraria - — — — — — — — — — — A bogáncspille vándorlása — — — — — — — — — Négy hél Székelyföldön. Adalék Háromszék megye rovar155 faun — Heliothis dipsaceus mint kártev — — — — — — — — Mesotrosta signalis — — — — — — — — — — — — — — chidái Ma Csiki ErnÓ — Frivaldszky János. Arczképpel — — — — — — — — Psylliodes Wachsmanniról — — — — — — — — — Százlábúak es pókfélék a M. N Múzeum gyjteményében — — Pidonia lurida Fabr.-ról — — — — - — — — — — Magyarország CerambycidáiL—VII. 2 ábrával 75 100116 138 161 — Coleopterologiai jegyzetek — — — — — — — — A bogáncspille vándorlása — — — — — — — — Daday JeBÖ r. Rákfélék a M. N. Múzeum gyjteményében— — — — — — — — — — — — D. E. A rovarok társulásáról — A Vivipara vera és rovarok — — — — — — — — Macroglossa stellatarum — — — — — — — — — — Az Ocneria disp.ir petézése — - — — — — — — — Az \ntho] esrl — — — — — — — N. Múzeum lepke-gyjteménye Horváth Gé^a dr. A — 14 Hornilizaki Szilárd báró". A Kárpátokban honos Erebiákról —
1
:
•
-
_________
a
•
:
111.
:
28 46 65 71 97 80 89 107 111 ll'-'
128 133 1-11
148 185 209 1<
40 55 61
181 200 L2o 150 70
64 8/
a
130 ^'^'^
20
1
\ M. N Múzeum Diptera-gyjteménye KertéSZ Kálmán dr. KováCS lánOS A bogáncspille vándorlása :
— — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — A délamerikai termiták — — — — — — — Silvestri Fülöp SoÓS LajOS Hangya-darázsharcz — — — — Tomala Nándor A Maritis religiosa életmódjáról — — — ühl lÓZSef Adalék Szerbia lepke-faunájához — — — Ujabb anatok a magyar lepke-faunához Uhryk Nándor — A magyar lepke-fauna bvülése — — — — — — —
1
10
.\1.
:
:;
199 16 23
L66 1<8 14 t s4
:
M. N Múzeum Orthopterái bogáncspille vándorlása Liska József : LÓsy lÓZSef Egy fürkészdarázs életébl. Ábrákkal. Adatok a Detonáta faunájához. 2 ábrával Hallasz lezseí A bogáncspille vándorlása Oleiszner Károly MOCSáry Sándor A M. N Múzeum Neuropterái Pávay V. FerenCZ Katiczabogarak tömeges megjelenése
Klltlly
DeZS
:
A A
:
35 183 25 oo Í9
:
149
:
36 151 49 17* 177
:
:
:
:
:
:
dr.
:
j8 58 67 93 :
_
— —
:
— — — -
__
— — — —
Uhryk Tivadar Lampides boeticus A bogáncspille vándorlása Ulbrich Ede Vágó Pál A bogáncspille vándorlása— :
:
:
___
— — — — —
— — — — — — —
124 183 185
Névtelen közlemények.
— — — — — — — — — Kövesült rovarok — — — — — Cossus balcanica — — — — — A kolumbácsi légyrl — — — — — — — — — — — Húsz Ármin — — — — — — Eladó gyjtemények — — — — — — Orthoptera- gyjtemény A magyarországi pillangók magánrajza — — A magyar birodalom díszbogarai — — — — — — — — — Biró Lajos — — — — — — — Dániel — Anisits Kada István — — — — — — — — — — — — Mérges hernyószrökrl A házi méh bélcsatornájából — — — — A hangyák nem bírnak intelligentiával — — A rovarev növényekrl — — — — — — — Anyaméhek mesterséges tenyésztése — — — — Alczákat szül bogárnem — A rákok regeneratiója — — — — — — — — — — Rovarálezák forró vízben — A rovarok hmérséklete — — — — — — — — — Magyarország Hister— — — — Rothschild bolhagyjteménye — — — — — — — Tet -pecsenye Az új lepke-katalogus — — — — — — Asopia farinalis — — — — — — — — — — — — — A rovarok erejérl A rovarok és madarak viszonya az emberhez A fenyfa-araszlóról — — — — — — — — — — Sajátságos ojtási mód — — — — — — — A szlmoly irtása A méhek életébl — — — — — — — — — — — — Sáskajárás Kamerunban — — — — — irtása A gyapjas — — — — — A varjak hasznos volta - — — — A fekete levéltetrl — — A mimicry jelenségei hazai Hemipteráinknál — A rovarok tápláléka — — — — — — — — — — A sellakot készít Coccidák A rovarok a nép gyógyászatában — — — — — — — — — — A házi bolha — — — A hangyák tehetségeirl — A méhek a nép hitében — — — — — A szitakötk álezái — — — — — — A Malpighi-edények élettani mködésérl Nagyobb sztrnderek tenyésztésérl
J.
.__
•
...
féléi
...
pille
lelki
•
— — — — — — — — — — — — —
— — — — —
—
— — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — -
— — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — —
— — — — — — — — — — — — —
— — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — —
— — — — — — — — — —
-
— — — — — — — — — — — — — — — —
—
— — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — —
20 21 21 22 41!
43 44
44 61 64
64 85 86 106 106 108 130 131 131 132 132 151 152 152 152 153 153 153 173 173 174 174 174 174 175 175 175 193 194 194 195 195 211 212 212
Irodalom Hendel- Ff., Revision der palaarct. Scioinyziden. Dr. Kertész Kálmántól Langhoffer A-, Mandibulac Dolichopodidarum A -tói Csíki, E., Catalogus Endomychidarum 4.-tól SclUlltze, A. Zur Kenntniss der Allodactylus-Arten. Csíki Erntl Bemerkungen zur Uebersicht der Coeliodes-Arten. Csíki Erntl Dániel, K, Bestimmungstabellen der europ. Koleopteren LII. Csíki Erntl
—
— — — — — — — — — — — —
22 44 44 65 66 66
III.
— — — — — — —
GaHglbauer, L. Die dalm.-herzegov. Amaurops-Arten. Csiki Erntol Zwei neue subterrane Rüsselkáfer. Csiki Erntl — Die Artea der Gattung Phaenotherium. Csiki Erntl Bemhauer, M. Neue Staphiliniden der pal. Fauna. Csiki Erntl müllef J.. Beschreib. neuer dalmát Koleoptcren Csiki Erntl Dániel. J- Zur Kenntniss einiger Pterostichus-Arten. Csiki Erntl Attems C. Gráf. Beitrag zur Myriopodenkunde. Csiki Erntl Synopsis der Geophiliden. Csiki Erntl Ganglbauar L. Die Rassen des Laemostenus elegáns. Csiki Erntl Dániel K. Das Magdalis-Subgenus Panus Csiki Erntl— Reitter E, Uebersicht der Gattung Galeruca. Csiki Erntl Petii, K. Agabus regalis, eine neue Art. Csiki Erntl
— —
— — — — — — —
—
—
Einiges zur
Ganglbauer L. Neuburger W.
Synonymie des Dorytomus armatus.
Csiki
— _ — —
— — — — —
Ern
zur Kenntniss Jer Gattung Trechus. Csiki /•:, Drei neue Thais-Aberrationen. A. Aigner Lajostól Schllltze A. Paláarctische Ceuthorrhynchinen. Csiki Erntl Varietaten-Reihe paláarct. Ceuthorrhynchinen. Csiki E.-tl A in. klr. állami Rovartani Állomás kiadványai Gangibaner L. Systematisch-kolcopterologische Studien. Csiki Erntl Bemerk. zu Kolbe »Zur Systematik der Koleopteren.« Csiki E. HoldhaUS, K. Beitr. /.. Kenntn. der Gattung Atomaria. Csiki Erntl
—
—
Beitr.
— — — — — — — — — — — -
87 88 88 83 88
88 109 109
110
Hu 132 132 132 154 154 175 175
176 195 197 198
Index specierum, Descriptiones novae.
Coleoptera. Psylliodes
Wachsmanni
Csiki (Littorale hung.) pag. 40. Otiorrhynchus Péterfii Mailász. (Hungária) pag. 83. fig. t. Judolla cerambyciformis ab. efasciata Csiki. (Hungária) pag. 182. Juci/Ha cerambyciformis ab. transsylvanica Csiki. (Hungária) pag. 182.
p h
Méhelya
i
d
i
a.
Poche nec Holdhaus) pag. 198.
nov. nom. gen. (Grobbenia
Insecta. a)
Anthophora
Hymenoptera.
pilipes, retusa 207.
b)
Apis mellifica 106. Hemiteles fulvipes 65.
Lepidoptera.
99, lassulata 92. Abrostola tripla189. tripartita 18!). Acalla variegana v. insignana 94, lipsiana 133. Acanthopsyche Zelleri 40. Achcrontia Atropos 39, 65, 107. Adela e dia Dcgetrclla 192. Adopaea lineola, Actacon 98, Thaumas 98, 188. funesta 39. Agdistis paralia, tamaricis 94, meridionalis 135, staticis 137. Aglia tau 39. Áglossa pinguinalis 99. Agrotis augur, pronuba, speciosa,
Abraxas grossulariata, marginata, adustata sia 98,
A
C-nigram, brunnca, primuláé, plecta, úmulans,
lucipeta,
exclamationis,
signum, 189. strigula, occulta ypsilon, crassa, prasina, baja 98, Collina 114, 185, 189, rlavina 92, leucogaster 112, Ssgctum 196. Acidalia consanguinaria, subscriceata, rubiginata, marginepunctata 40. mctohiensis, cerventaria 111. marginepunctata v. pastorana 114. ochrata, rufaria, moniliata, laevigata, dilutaria, inornata, incanata, ornata 99, similata, virgularia, deversaria, aversata, immorata, strigilaria 99, 190, bisetata, i'umatalüO. Acompsia tripunctella 193, v. maculosella 133. Acontia lucida 39, luctuosa 39, 98. Acrobasis bithynella, fallouella 94, obliqua 135, glaucella 136, tumidana 191. Acrolepia assectella 69. AcronycCa tridens 98, rumicis 39, 98, leporina, alni 188, euphorbiae 33. Alabonia bractella 192. Alispa angustella 99, Alucita baliodactyla, malacodactyla 135, spilodactyla 136, tetradactyla 192. Amoconia caecimacula 189. Amphidasis betularius 40. 99, 191. Amphipyra tragopogonis, pyramidea 98. Amphisa rhombicana 94. Amphitrix subcineatella 93. Anacampsis fulvistilella, rcmissella 96, albipalpella 59. Anaea phantes 29. Anarsia sparciella 192. Ancylolomia tentaculella 134, pectinatella 93. Angerona prunaría 99. Antigastra catalaunalis 94. Antispila Rivillei lo6. Apatura lliadtís, Phryne, astasioides, ]ole 113, Ins, Ilia 97. Aphantopus hyperanthus, 98, 187. Aphomia sociella 99. Aporia crataegi 112, 186. Araschnia Levana varr. 97. Aictia caia 40, 106, casta 99. Argynnis Jno 97, Dia, Latonia, Aglaja, Niobe, Paphia 97, 187, ab. Marilláé 111, Euphrosine 187, Selene, Pandora 113. Argyresthia sorbiella 95. Argyritis libertinclla 135. Aristoteha subdecurttlla 135, brisella 69, decoracorticea,
VI
90. Asopia farinalis 153. Asphalia ridens 33. Aspilates gilvaria 99-. AstJiena candidata 99. Atremaea lonchoptcra 09. Augiades comma 98, sylvanus 98, 188. Bastodacna Hellerella 59. Biston stratarius v. terrarius 112. Boarmia repandata, roboraria 98, 191, lichenaria, selenaria, crepuscularia 99, ribeata 191. Bombycia vlminali8 181). Bombyx rubi 106. Borkhausenia praeditclla icterinella 96. Bruandclla 69, stipella 192. Bradyrrhoa cantenerella, contimella, tranczella 93, Brahmea Ledereri 92. Bryotropha plebejella 136. Bucculatrix cristatella 136. Cacoecia aeriferana 59, 10U, piceana 139. Calamochrous acutellus 68. Calantica albella 95, 135. Callimorpba dominula 9H, 115, 191, quadripunctata 99. Callophrys rubi 187. Calomcarnpa exoleta 34. Calophasia casta 39. Calpe capucina 39. Capua angustiorana 136. Caradrina quadripunctata 98. Carcharodus alceae 39, 98. Carposina berberidella 95. Caryatis viridis 47. Catephia alchymista 39. Catocala electa, nupta 98, promissa 98, 189, Iupina 92. Caustoloma flavicaria 99. Cemiostoma zancleelia 137. Cerostoma instabilflla, strjchonella, scupturella 95. Chaerocampa elpcnor 39. Chariclea Victorina 39. Choreutis Bjerkandrella 135. Chrysophanus virgaureae, Hippothoe 98, Dorilis 39, 98, 187, Phlaeas 98, 113, i87, Rutilus 39, Thersamon 39, 98. Ciüx glaucata 98. Cledeobia angustalis 99, 191. Cloantha polyodon 189. Cnepbasia ,Penziana 1U0, argentana 192, Wahlbomiana 137, 192. monochromana 94, longana Í35. Cnoenonympha Iphis 98, Pamphilus 39, 98, 112, 187, Arcania craccella, 187, Leander 39. Coleopbora echinella, gnaphalii 69. iuscedinella, musculella, versurella 134. Wockeella, fretella, pyrrhulipennella, lineolea, ciconiella 135, simillima 136. Calias Edusa 39, Hyale 39, 97, 119 Myrmidone 111, Conchylis simoniana, conjunctana, ímplicitana. roseofasciana 95, Ciliella 100, udana 59, zephyrana 68, 95, 135, moribundanu 136, undulatana 137. griseana, cebrana, albipalpana, epilinana 133, ambignella 174. sanguinana 192. Coscinia striata 40. Cosmotriche ootatoria v. berolinensis 113, quereiiolia v. Hogei, populifolia v. obscura 114, Cosmopteryx Druryella 59, liengelia 69, cossus 191. eximia 137. Cossus balcanicus 20, 11, terebra 111, Ciambus dalmatinellus, languedellus, monotaenitllus v. vectifer 93, pyramidellus 58, hortuellus 133, 191, paleatellus 134. chrysonuchellus, Culmellus 99, pertellus 99. 11 1, myelius, dametellus, pratellus, paslell.i
cuellus 191. Crocallis el nguaria 99. Crocidoseraa plebejana 95. Cryptoblabes bistriga 58. Cucullia umbratica 39, 98, 189, campanulae 98, íorraosa 90, celsiae 92, Cyaniris Argiolus 98, Cybolonica ncinausalis, lutosalis 94, Cymatophora duplaris 190. Danais Chryrsippes 47. Dasyccphala modesta 92. Dasychira pudibunda 98. Dectocera pendolimbella 68, Deilephila euphorbiae 39, 46, nerii, clpenor 46. Deilinia pusaria 99, 190, exanthemata 190. Deiopeia pulchella, ornatrix 119. Demas coryli 188. Depressaria irrorata, squamosa, rutana, amanticella, crassiventreíla, pariella, "'enefiella, tenebricosa, Douglasolla, hirtipalpis atomella, subpropinquella Uhrykella 128. 96, Diacrisia aspersella 137. Sanio 99. Dianthoecia luteago 189. 135, Dichelia hyerana 94. gnomana 100. Dichonia aprilina 38. Dicranura vinula 188 Dilinia tiliae 39, 113 Dioryctria mendacella 93, 137. pineae 137, abietella 191. Diplodoma .idspersella 134. Dismorphia Orise 29.
DoLseballia
bisaltide,
nacar
29.
Drepana
harpagula
188.
Drymonia
trimacula 188. Dysauxes punctata 40, ancilla 99. Eccopnsia eftractella 99. Elachista consortella 135, abidelia 59, Heringi 69. Ematurgia atoEllupia prosapiaria 115, 190. Elymnias undularis 47. maria 191. Emmelia trabealis 98. Endotricha flammealis 99, 191. EnEpermenia pctrusella, drosis lactcella 192. Enncmos quercinaria 99. nigrostriatelia 69, daucella 137. Epbesíia inductella, infinatella, vapidella l!»0, 136. Ephyra punctaria 99, linearia 93, semirula 134, calidella Epiblema cnicicolana 69. agrestana, alcomulana, simploniana, obscurana 95, bepatibumana. fervidana, commodestdiia, nigricana, eana 137, tedella 192. Epidauiia transversariella, strigosa, pudicella 93,
VII
Epinephcle Jurtina 39) 98, 187, Lycaon 98, 187, Tithonus 89. Epienuronia cespitis 189. Epione apicaria 98. Epischnia cretacella, Jeucoloma Erastria obliterata, 93, Boisduvaliclla 68. Epithectis MouíTletella 59. venustala 39. Erebia Epiphron, Melampus, Mnestra, Pharte, Manto, Oeme, Stygne, Evias. Nerine, Pronoe, Goante, Gorge, Lappona, Tyndarus 146—48, 166—69, Blelas 115, 166. Aethiops, Ligea, 146, Euryale 97, 148, 169, 187, Medusa 146, 166, 187. Eromene Ramburiella, superbella, ocellea 134. Etiella Zincktnella 125. Eublimma arcuinna 98. Eubolia arenacearia 40 97, murinaria 97. Euchloé cardamines 113, 18(i. Eaclidia glyphica 98, mi 189. triquetra 39. Eulia cupressana '.14, rhodophana 135, ministrana 192. Euplexia lucipara 189. Euplocamus monctellus 60, anthracinalis 60. Euproctis chrysorrhoea 25, 106, 113, 188. Eurrhypara urticata 99. Eurymene dolabraria 99. Euxanthis meridiana bigella 93, Evergestis 95, Parreysiana 134. Euzophera osseatella 68, caesialis 91, estimalis 99. Évetria turionana 68. Fidonia fasciolaria 40, piniaria 17:-). Gelechia maculatella, junctella, Tischcriella
69, terebintbinella 96, tiicolorolla 135, proximella 192. Glyphodes unionalis 135. Gnophos variegata 32, 112, furvata 40, ambiguata 191. Gnophria rubricollis 191. Gonodontis hidentata 191. Gonopteryx rharr.ni 97, 186. Cleopatra 111. Gracillaria onustella 60, syiingella 65, rufipenella 69, Graphohtha corollana, graeca, selenana 95, conformana 69, nebritana 125, internana 135, gemmiferana 192. Jlabrosyne derasa 190. Hadena ochroleuca, secalis ab. nictitans 98, adusta, L33,
lraternclla,
marmorea
189, enopoda 92. Heliothis dipsacea 98, 135. Heliula undalis 135. Hemaris scabiosae 98. Hepialas humuli, hecta 191, sylvina 40. Herculia fulvotibialis 94, rubidalis 89. Herminia derivalis 39, 98, 190, tentacularia 98, 130. Hesperia carthami.
mrea, monoglypha,
latciitia
173. Heliozela sericiella
orbifer 98, Alveus, malvae 98, 188, sídae 89. Heterogenea asella 191. Heterogynis penella 112. Homoeosoma subalbatella 93, Hydrilla gluteosa 98. Hydroecia nictitans 98. Hydrocampa stagnata 191. Hyloicus pinastri 188. Hylophila prasinana 191. Hypena proboscidalis 98, 190, rostralis 98, 114. Hypochalcia decorella 68. griseovenella 134. Hypogymna morio 188, Hypolimnas Misippus 47. Hypoplectis adspersaria 99. Hypsotropa vulneratella 93. Hyppa rectiiinea 189.
globulariae 99, statices,
ampelophaga
Kallima parallecta, inachis 29. Lampides boeticus 124, Larentia galiata,
rivata,
191.
frustata
alchemillata,
82.
variata,
ocellata,
comitata caesiata 99, montanata, unidentatia,
fluctuata,
190. truncata, taeniata, pomoerana, cambrica, dcsignata, ucangulata, albicillata, hastata, albulata, testaceata, obliterata, autumnalis, silaceata, truiata, candidata, corylata 190. tersata 40, hilineata lerrugata, !uga40, 99, 190. dotata, sociata, brata 190. Lasiocampa quercifolia 34, quercus 113, 1S8. Lep99, tidia sinapis, v. lathyri, ab. erysimi 97, 196> Leucania v. diniensis, eonigera 98, L-album, vitellina 189, Andereggi 112. Leucanitis stolida 39. Limenitis Síbylla 97. Lita ocellatella, gallincolella, Fischerella, cisti 96, sesterciella 59. Lithocolletis helianthemella, tenella, dubitella, connexella 185, paiisiella, scopanella 69, carpinicolella 184. Lithosia lurideola 99, co'mplana 99, 191, deplana 191, caniola 40, eereola 115. Lithosteije griseata v. obscurata 114, farinata 40. Lophopteryx camelina 188. Lozopera bilbaeniss 94, rlagellana 136. Lucesia virens, v. immacuiata 98. Lutiia lapidella 187. Lycaena Argyrognomon, Orion,
114,
Astrarche, Hylas, Meleager, Corydon, minima, Alcon, Aiion, Argiades, Árgus, Semiargus 98, l>s o. Spadae, Anteios 114, Semiargus v. jcarus 39, 93, Bellargus 39, Jolas 124. L)'dia lutisignella 93. Lygris reticulata 190, prunata 40. Lyonetia Glerkella 136, Lythria purpuraria 99,
H4,
141,
Macro2;lossa stellatarum 130, 188. Macrothylacia rubi 98. Malacosoma neustria 188. Mamestra leucophaea, persicariae, genistae, trifolii 98, brassicae, dissimilis, dentina 98, 189, glauca 114. tincta, nebulosa, albi-
VIII
colon, oleracea, contigua, pisi 189. Meessia vinctella 130, Leopoldelía 137. Megacraspedus subdolellus, lanceolellus 06. Megasis nubigerella 93. Melanargia Galatea 97, 187. Melitaea Phocbe 97, Athalia 97, 187, Dyctinua 97, Aurelia 113, Didyrna 39, 97, 111, Trivia 39, 97. Mesotrosta signalis 199. Metallosticha nigrocyanella 93. Metasia suppandaMetopsilus porcellus 98. lis, corsicalis 135, ophialis 99, carnealis 94. Metrocampa margaritaria 40, 190. Metzneria torriiella, sslaginella 95. Miltochrista mlniata 99. Miana strigilis, captiuncula 189. Minoa murinata 190. Myelois umbratella 94. Myrmecozela danubiella 137. Narycia astrella 60. Nemeobius Lucina 98 Nemophora pilulella, motaxella porrinata 98, 190. Nemotois 192. Nemoria viridata, pulmentaria 98, metallicus 100, 192. Nephopteryx serraticornella 68, albicilla 58, insigr nella 93. Nepticula seiiopeza 137, centifoliella 136. Neptis Lucilla 90, '.)7, 187, Aceris 97. Noctuelia floralis 135, v. stiy,'alis, isatidalis 94. Nola
cuculatella 40. Notocoelia junctana 69, roborana 135. Notodonta ziczac. dromedarius, iritophus 188. Nudaria mundana99. Nymphula rivulalis 33. Odezia atrata 40. Oecophora sulphurella 135. Ocneis Tarpeja 119. Oeonistis quadra 99. Olethreutes lacunana 100, 192, salicella, sauciana, palustrana, rivulana, hercyníana 08, so;orurticana, bipunctana 192. culana dimidiana 133. Orcobius yracilis 66. Orgyia an135. 5, tiqua 98. Orneodes cymatodactyla 68, palodactyla 94. Ornix intenuptella 135. Ocneria dispar 98, 113, 175, 188. 193, monacha Ortho98. litha cervinata, bipunctaria 99, limitata 99, 190, plumbaria 190. Orthosia laevis 189. Oxybia transversella 134. Oxyptilus distans v. laetus L33. Palt-alora Pamene fimKefersteiniella, lineatella anthemidella 59. 135, briana 59. Pamone juliana, ochsenheimeriana 95. Panthea coenobita 188. Papilio Podalirius 97, 115, Machaon 97, 112, 186. Paradoxus oyridellus 95. Parasemia plantaginis 191. Pararge Egcria v. egerides, megaera 39, 98, 187, Hiera 39, Maera 98, 187, Achina 119. Parascotia fuliginaria Pelatea Klu189. Parnassius Apolló 97, 112, 119 Peiaea ramalis 94. y;iana 89. Pericallia matronula 191. Perigrapha cincta 33. Phalera bucephala 34, 188. Phasiane glarearia 99. Pheosia tremula 98, dictaeoides 188. Phlogophora scita 189. Phlyctaenodes palealis 99. verticafuligilis, sticticalis 99, 192, virescalis, comptalis 135. Phragmatobia nosa 99, 191. Phycita illyrieíla 94. Pieris brassicae 97, 112. 186. napi v. napaeae 97. 186, v. bryoniae 186, Daplidice 39, 97, Chlorodice 92. Pionta pandalis 99, L92, lulvalis, ferrugalis, deciepitalis, olivalis 192-, dispunctalis 59, stachidalís lí3, finibriatalis 135. Platyptilia nemoralis 191. Platytes carectellus 93. Pleurota fi!i<íeri-lla, amaniella 96. Plusia gamma 39, 189. pulchrina 189, Emichi 92, chrysitis 98, 114, 189, juta 98. Plutella Hufnagelii 95. Pogonophorus spinibarbis, fulvibarbis, montanus, ruí'omargiratus, nitidus 66. Polia nigrocincta 33, chi 189. Polychrosis fuligana, Iittoralis 135. Polygonia C-album 91, 187, v. Hutchinsoni 97 Porthes.a similis 98, 188. Pristophora florella 93. Prothymnia viridaria 98, 189, Prothymia vindaria 199. Psammotis hyalinalis 99, 191. Psecadia flavianella 96, aurifluella 135. Pseudophia Tirhaea 112, lunaris 39. Psilura monacha Pterogon GorgoDahliella 134. 106. P^orora niades 113. Pterophorus monodactyla, osteodaetyla 100, 192, constanti 68. Ptochenusa osseella 136, littorella pauperella 135. Pygacra 96, anachoreta 188. Pyrameis Atalanta 97, 187, Cardui 39, 97, 119, 148, 183, Huntera 119. P/rausta samhucalis, perlucidalis, aurata 99, iusca68. lis, purpuralis 99, 192, accolalis acrealis, porphyralis 133, 192, '.
flavalis v. lutealis, cespitalis v.
intermedialis, 133, diffusaiis 135, asinalis
Pyrrhia umbra 189. Rhinosia cervinella 96 Rhodostrophia vibicaria 99. 114, Calabraria 40, 112 Roeslerstammia pronubella 69. Rusina umbratica 189, Salebria amoenella 135, albariella 136, semirubella 99, 191. Scardia tessulatella 192. Scirtopoda saltatriceila 135. Scod ana favillacearia, consper186.
saria 40.
plexella
Scotosia
Scopana
cembrae 58, crataegella 99, ambi;j;ualis 191, 68, manifcstclla 94. Scopelosoma satellitia v. brunnea rhamnata 99. Scythris dissimilella, acanthella 97.
per114. fal-
IX
lacella,
fuscoaenea 134, suhaerariella, biíisella 6 ps'ri 39, L06, hybrida major, média 114,
',
Sarurnia
Circe 34, Statilinus M4,
llí),
98.
Semasia hypericana
Hermione
34, 98,
Semiothisa
l'Jü.
chenopodiella 136. Satyrus Arethusa 98,
Briseis,
signaria 191.
Semde. Dryas
Semnia
auritalis
chrysidiformis 40, tipuliformis populi 98, 99. Siderone strigosus 29, Siona decussata 40. Smerinthus iss, ocellata 188. Solenobia Mannü, tnquetrdla (50. Sophronia consanSpilosoma menthastri 99, 191. tjuinella 134. Sphinx convolvuli 120. urticae 191. Spintherops spectrum v. Phantasma 112. Stagmatophora Grabowiella L36, extremella 137. Stathmopoda Guerini 97. Stauropus culiciíormis, leucopsiformis,
47. Sesia
fagi 98, ISS.
Steganotycha lubiginosana
gemmella
Stemmathophora eombus-
59.
bipunctidactyla 135, Stenoptilia pterodactyla 10U. Sterrha sacraria 40. Srilpnotia salicis 188. Swammerdamia caesitlla 69. Sylo| ta ruralis 99, 191. Symmoca desi^natella, undecimpunctella, palliada 96. Syntomis Phegea 09, L15. Taeniocampa rorida 92. Togostoma comparalis 135. Telesilla amethystina 39. Tephroclvstia pyreneata, denotata. cauchyata 115, unedonata, Mnemosynata 112. TephrGnia oppo^itaria 112, Thais Polyxsna L54, v. bella Thalera íimbrialis 98, v. albaria 114. Thalpochares panno115. nica Thamnonoma brunneata 99 Thanaos Tages 86, velox 39. Therapis 113. la spini, w-album, acacia 98, ilids 98, talis
135. Stenolechia
96.
.
evonymaria 99. i'hvacira hatis 190. Thyridia 99, 190. Tinea granularella 69, inquinatella
psidii
29.
Timandra amata
137, fulvimitrella 192. TineToitrix ola murariella 137. Titanio pollinalis 99, v. £u.tulalis 04. Loeíilingana v. ectypana 133, rogana 134, viburnana 192. Toxucumpa viciae 98. Trichoptilus siceliota, v. ononidis 04.
Valéria oleagina 33.
Vanessa
urtic:ie
Hl, Antiopa
07,
00,
Venilia macu'.aria 101. athia Novaki 96. Xylina lapiJea llí. v. cuprcssivoia tcnuiclia, striatopunctella, nomadella, lutulentslla 96. Yypnomeuta egregiellus, mahelebtllus 95, plumbella 1l0. 13,
|"
07,
L06,
polycbloros 187,
187.
112.
Xyst.>phora
Ypsolophus limo-
sellus 134.
purpuralis, brizae, scabiosae, carniolica 09, lonicerae, exulans 101,
Zygaena
Zanelo^natiia tarsiplumalis 98, 189 achillae, angelicae, Epbialtes
var.,
99, 101. punctum v. contamineoides Zephyrus cpicrcus 08, betulae 39, 'iiS.
filipindulat
112.
c)
D
i
p
t
e r
irritans, (•erraticeps
2'J.
L95.
Sciomyza appendiculata, sordidata, Bezzii
d)
Ahax
dalmatina, Orion
a.
Dichrochira pectorosa 22. Ditaenia Lichtwardti I'ulex
115,
C o
I
22.
e o p t e r a.
209. Acalles septentrionis, Adaba 11-notata 156. Adov. simplonica J 17, pratensis 117, L85, 21 nia varieg ta *.">. 210 A loxus obscurus v. vitis L76. Aegosoma scubricorne 78. Agabus nitidus 126. regalis, Solieri \'.'<-. Agapanthia víloso-
parallelus, carinatus, Sehöppeli v. Rendscbmidti 81, ater denticollis, validus 127. Acmae >ps colJaris, v. nigricollis, .
viridescens 84. Agatbidium badium r_'T Agriotes pilosus 82. Akimerus Aleochara frythropteia 82. Scháíferi 86. 105. Alaocyba Holdhausi Allodactylus exiguus, pffinis. asperatus 66. Alophus triguttatus 84. Amara eommunis, curta 81. Amaurops Breiti, lepioderina 87. Amaurorrhinus Paganettii 88. Amischa talpa, validiuscula 82. Anaspis lronrufilabns, subtilis 83, pulicaria, melanostoma 210. Anisodactylus v. spuraticornis, nemorivagus 81. Anophtbalmus Mallászii81. Anoplodeia rulipes, eexguttata, v. cxlamationis, nigriflava 140. Anthero82. Anthopbagus nigricornis 127. Amhobium longipenne, paliigei nomus sorbi 126, Chevrolati, pomorum 127. Anthophagus bicornis, talis,
bmotatus,
um
alpestris 82. Aphodius fossor, haemorrhoidalis, lividus 82, depressus 82, 209, ruripes 201'. Apion punctigerum 84, subulatum 126. Aphthona euphorbiae 85. Asclera sanguinicollis 185. 210, coerulea 127, 210. Asenum striatum 210. Astilbus canalicnlatus 127. Atheta crassicornis 127. Athous scrutator 20'*, subfuscus 82, 210. Atomaria íimetarii, yrandicollis, cognata, analis 198, gibbula 127, 108, pu>jlla 127. Attelabus coryli 84. Balanobius salicivorus 84. Bathyscia issensis 88. Batophila rubi 85. Bembidion lampros, ustulatum, monticola, Millerianum, assimile, biguttatum 81, pygmaeus 127. Bolitochara jordanense 152. Bolitobius lunulaius, Bothriderts contractus 126. obliqua 127. Bostrychus capucinus 18. Brachvnus psophia 81. Brachypterus urticae 82. Bryocharis cernua v. raerdarius 82. Bupre^tis rustica 2C9. Byrrhus striatus 210. Byturus íumatus 127. Caenoptera minor 84, 206, umbellaCoelarribus impressopunctatus 126. taium, Calathus Kiesenwetteri 2L6, 210. fuscipes, v. puncti-
alpinus,
"
pennis, erratus, fuscus, melanocephalus 81. Calosoma inquistior 209. Cantharis pulicaria, pellucida, laterális 83, íu^lh 88, 210, Erichsoni, rustica, livida 210. Carabus coriaceus v. lugifer, intncatus, procerus v. Prunneri, convexus 81, clathratus auraniensis, granulátum, palud'cola 88, violaceus 81, v. Méhelyi 2C9, glabratus, auromtens v. Eseheri 81, 2U8. viridis, iemiginea, nebulosa 85, subferruginea 127, murraea Cerylon lerruginenm 127. Cetonia aurata 209. Ceuthorrhynchus mterjtctus, suturaiba, Henschii 175, cochlear.ae v. monticola 176, puncticollis. contractus, millefolii 127. Chiloneus asperatus 84. Chrysomela
Cassida
210.
marcasitica, globosa, polita 85. Cicindela soluia v. violacea, v. Kraatzi, nigra 125, silvicola 209. Cidnorrhinus Kauimarini 66. Gis nitidus 127. Clytanthus sartor 84. Clytra 4-punctata 85,. Coccinella 5-punctata 65, conglobata 85, 7-punctata 85, 210. Coeliodes 4-maculatus 84. Conurus r Corticaiia serrata 12 /. littoreus 126, pubescens 127, (Jopris lunaris 82. Corticeus ca^taneus 83. Cortodera humeralis, v. suturalis. villosa, holosericea v. velutina, Birnbacheri, v. rubripes 138. Cryptarcha strigata 127. Cryptocephalus bipunctatus, sericeus, violaceus, flavipes 85, aureolus, hypochoendis, nitidulus, pygmaeus 210. Cryptophagus scanicus 127. Cycbramas luteus 82. Cychrus rostratus 209, v. elongatus 81. Cymindis humeralis, cingulata 127. Cynegetis impunctata 126. Danaca a pailipes 83. Dasytes plumbeus 8:!, nigcr 210. Diaperis boleti 83. Dicty'opterus rubens 83. Diphvllus fráter 127. Dolopius marginatus 82, 210. Donacia bicolora 85. Doiytomus Dejeani 127, armatus, tremulae 132. Dromius quadrimaculatus 127. Eryocoetes autographus 210. Elater nigrinus 82. Endomvchus cuccineus 82, th racicus 82, 209. Enicmus minutus, transversus 127. Enneadesmus trispinosus 20. Epuraea desemguttata 82. Ergates faber 78. Euconnus pubicollis 127. Eusomus ovulum 82. Kvodinus interrogationis, v. marginellus, v nigrescens, v. signatus 116. Formicomus pedestiis 127. Galeruca tanaceti 85, Dahli 132. Galerucella calmariersis 85. Gaurotes virijinea 210, v. thalassina. excellens 116. Geotiupes stercorarius sylvesGrammoptera ti is 82, sylvaticus, vernalis 209. Gnorimus nobilis 209. ustulata, ruficornis, variegata 205. Gymnetron beccabungae 84, villosulum 127. Haltica iruticola 185, 210. Halycia 14-guttata 89. Harpalus aeneus 81, 209, tarv.
dus 126. HomalopÜa
erythroptera 82.
Homorosoma
validirostris
Hydroporus planus 127. Hylastcs cunicularius 210, Hylobius abietis 210. H) !;.trupes bajulus 84. Hypera cxalidis v. ovális, adspersa velutina 2)0. Hypulus bifasciauis 127. T
66. 84-,
ö9,
Ilybius fuliginosus 126. Ips typographus 210. udolia sexmaculata, cerambyciformis, v. elasciata, v. transsylvanica, erratica, v. septemsignata. v, erythrura 112. Laemophloeus monilis v. bucephalus, nígricollis 126. Laemostenus elegáns cuvicola 110. Eampyris noctiluca. 210. Laria pisorum, seminaria 127.
XI
Larinus turbinatus 84, 210. Lathrirrmeum atrocephalum 127. Lathrobium castaneipenne 126. Leistidius piceus, alpicola 66. Leistotrophus murinus 82. Leistus lerru^ineus, rufescens 66, piceus 81, rufomarginatus 126. Leptura livida 84, Lema lichenis 127. Leptorrhabdium illyricum 10 fr.
bicarinata,
unipunctata,
adusta,
maculicornis, virens, v. íuscopubens, pallens, tesserula, v. ímpunctata, lulva, erythroptera, v. scutellata, ochiaceipennis, cordigera, sangu.nolenta 164, rufa, 210, dubia 210, v. limbata, v. triangulifera, v. Starcki, v. Chamomillae 161—66, nigra 84, rubra 161, 210, cerambyciformis, sexmaculata quadrifasciata, bitasciata &10. Lestera longelytrata 127 Letzneria lineata 140. Lichenophanes varius 18. Liodes dubia 127. Liosoma defiexum 84. Lixus myagri 84, Lochmaea crataegi 85. Longitarsus exoletus 127. Ludius sjaelandicus v. assimilis, aeneus 210, v. germanus. latus 82. Luperus v.
imitatrix,
nigrofasciatu.9 85. Lygistopterus sanguineus 210. scutellaris 78. Magdalis exarata, barbicornis 110, mixta, querciMalachius aeneus 210. cola, violacea, opaca 110, 152, ruficornis 84.
Macrotoma
Medon Brancsiki 127. Melandrya caraboides 126. Melanophthalma gibbosa 127. Melanotus castanipes 209. Meligethes brassicae 82, 127, obMelolontha vulgáris 200. scurus, ovatus 127. Meloc brevicollis 127. Miarus campanulae 84. Molops ovipennis 126. Monohammus sartor 210. Mordella fasciata 8'3, aculeata 210. Mordellistena abdonimalis 83, 127.
Mycetaea
hirta
82.
Mycetophagus
fulvicoilis
127.
spléndens, clavicornis 127. Myrmedonia hu.neralis 127. Nanophyes annulatus 126. Nebria brevicollis 209. Necrophorus
Mycetoporus vespilloides
Necydalis ulmi, major 206. Neuraphes angulatus 127. Nitidula bipunctata 82, rufipes 127. Nivellia sanguinosa 14U. Notiophilus bigut-
82, 209.
tatus 81. nitens. picipennis 82, oiens 127. Oedemera podagrariae 83, 210, sabulata 83, virecsens 210. Omalium caesum 127. Omosita discoidea 127. Oncotylus decolor 65. Oniticellus fulvus 82. Onthophagus taurus 82; nuchicornis 82. 209, lemur, ovatus 82. Opatrum sabalosum 83, 176. Opetiopalpus scutellaris 1^:7. Ophonus pubescens 81, 209. griseus, calceatus 2U'. Orchestes quercus, íagi 84, populi 210. Orina vittigera, cacaliae, gloriosa, tristis 131, alpestris 210. Orsodacne lineola ab. flava 127. Ostoma grossum, ferrugineum 82. Otiorrhynchus pulverulentus, dives, Péterfii 83, corvus, obsidianus 210. Oxymirus cursor, ab. noctis, ab. Veraeuli 104. Oxyomus sylvestris 127. Oxytelus rugosus 82, complanatus, tetracarinatus 127.
Ocypus
Pacbyta Lamed 105, 145, 210, quadrimaculata 105, 210, ab. bimaculata 105. Pedilophorus aeneus 209. Peltis atrata 209. Phaenotherium Zellichi 88. Philonthus debilis, concinus, varius, decorus, cruentatus, íulvipes, agi82, aeneus, ebeninus, femoralis 127. Phyllobius transsylvanicus 210. Phyllodecta vitellinae 126. Phyllopertha horticola 209, v. nigropicea 82. Phvlodrepa puberula 88. Phytoecia coerulescens 84. Pidonia lurida 61, 210, v. Ganglbaueii 6.'!, 139. Plagiodera versicolora 127. Plateumans consimilis 85, 210. Platydema Dejeani 127. Platyderus rufus 12u. Platynaspis luteorubra 85. Platynus assimilis 126, 209, sexpunetatus 209. Plocionus pallens 12 J. Podabrus alpinus 83, 210. Poecilus lepidus coerulescens 81, cupreus, v. erythropus 126.Pogonocherus fasciculatus 210.Polydrusus amoenus 210- Prionus coriarius 77. Protinus brachypterus 127. Psammodes sulcicollis 82. Pseudocistela ceramboides v. ^errata 1^6. Pseudopelta thoracica 82. Psoa viennensis, sanguinea 17. Psylliodes chrysocephala 127, Wachsmanni 40, 152, luteola 40. Pterostichus, rufitarsis, melas, hungaricus, ioveolatus v, interruptestriatns, Etelkáé 81. maurus 88, strenuus 126, niger, nigrita 81, 209, oblongopunctatus, diligens, tenuimarginatus 209. Ptinus iur 127. Quedius boops 82, cinctus, limbatus 127. Rantus notatus 127. Rhagium inquisitor, biíasciatum, ab. unifasciatum, sycophanta 103, mordax 1C2, 210. Rhagonycha testacea ^3, pilosa, fúlva, femoralis 210. Rhamnusium bicolor, ab. glaucopterum, graecum In:;. lis
XII
Rliinoncus perpsrdicularis 84. par 82. Rosalia alpina 210.
Rhynchites
betulae 84.
Rizophagus
dis-
Sacium brunneum 127. Saperda scalaris 210. Saprinus nitidulas 127. Scaphidium quadriii.aculatum 127. Schistoceros bimanculatus 19. Scobicia Chevrieri 19. Scvmnus interruptus ii,7. Silpha obscura 82. Silvanus unidentatus 127. Sinovylon sexdentatum, períorans 20. Sitona tibialis 84, 127, mgricornis, arator 127. Serica brunnea 209. Sericus brunneus 210. Smicronyx bieichi 127. Sphaerosoma globusum 127. Sphodrus exaratus 110. Spondylis buprestoiJes 76. St phylinus chalcucephalus 127. Stenolophus teutonus 126. Stenus bipunctatus 82, similis 82, 127, ater Stilicus orbiculatus 127. Stomis 127. Stcphanopachys substriatus 17. pumicatus 81. Sirangalia nigtipes etc. 2(J0. Subcoccinella 24-punctata 85. rutipes 82, laticollis 82, 127, humeralis 185, 209. Tachyporus solutus chrysomelinus 82, 127, nitidulus 127. Tanymecas palliatus 84. Tenebrio
Tachinus
obscurus 83. Timarcha rugulosa 85. Toxotus meridianus, ab. geniculatus, ab. laevis, ab. chrysogaster, quercus, ab. discolor 104—5. Tragosoma depsariurq 78. Trechus cardioderus, palpalis, Milleri. ochreatus quadristriatus 126. Trichius fasciatus 209. Trichodes apiarius 210. Trimium brevicorne 127. Trixagus tomentosus 82. Trixagus tomentosus 209. Trogophloeus Zellichi 88 Tropideres sepicola 127. Trox Sabulosus 127. Tycbius tomentosus 84. Xanthoíinus punetulatus, decorus 127. Xylonites retusus 19. Xylosteus Spinolae 104. e)
Hemiptera.
Anthocoris nemorum 211. Aphis papaveris, fabae
Athysanus
195.
Aphrophora
alni
211.
striola 211.
Calocoris fulvomaculatus 211. Centrotus cornutus 211. Cicadula 6 notata 211.
Gorizus crassicornis 211. Delphax stnatalia 211. Deltocephalus
pulicaris, striatus, abdominalis,
211, quadrivirgatus 185, 211. Dolycoris baccaram 211. Bacn 194. Eucanthus interruptus 211. Gnathodus punctatus 211. Leptoplerna dolobrata 211. Lygus Kalmii, pastinacae, pratentis ris
ensatus,
Dorycephalus
v.
campest-
211.
Miris cdcaratus. laevigatus holsatus 211.
Nabis flavomarqucatar 211. Odontoplatys bidentulus 211. Ptyelus spumarius 211. Stiromi affinis 21 1. Syromastis raarginatus 210. Tamnotettix simplex 211. Tettigonia vindis 211. Theraplia
Thyphlocyba rosa^
/) Barbitistes
Ocskayi
Hyoscyami
Orthoptera.
33.
Chelidura acantopygia 210. Chrysorhraon brachypterus 35. Locusta viridissima 210 Mantis religiosa, argentana 177. Orphania denticauüa 21U. Pezotettix Schmidti 185, 210. Phyllium scythe. siccifolium 30. Stagmomantis Carolinae 1/7. Stenobothrus crassipes 35, vindulus 210.
g)
Ephemera vul^ata
211.
65. Triecphora, vulnerata 211. Tropicoris ruflpes 65.
Neuroptera.
87.
Limnophilus decipiens, vibex
65.
XIII
ti)
Trombidium holosericeum
A
r
a c h n a c
M
y
a.
65.
i)
r
i
o p o d
a.
ürachydesmus spinosus 109. Chaetechelyne vesuviana 109 Gylindroiulus Deubelii, hyperopherus 109. Dignathodon microcephalum 1(9. Geopbilus lineáris, arenarius, electricus, proximus, ormanyensis, longieornis, flavidus, ferrugineus 109. Glomeri^ prominens 109. Henia bicarinata, illyrica 109. Himantarium gabrielis 109. Lithobius dubius, latus, podokes 109. Mecistocephalus carniolensis 109. Schendyla montana. nemorensis 109. Scolioplanes acuminatus, cras>ipes Unciger fcetidus v. transsilvanicus 109.
109.
— —
»353S3SBS£3S3SSS3S^3§3S3S£3S3S3888S3S3S Loose und Centurien exotischer Insekten (mit
vielen
Schaustückcn und Scltcnheitcn, vorzüglich bestimmt. und crhaltcn, die Schmcttcrlinge und Libellcn in Dütcn) :
100 Káfec
in
ca.
100 100 100
»
»
»
»
»
»
»
»
»
See,
100
»
f>0
Usaramo »
Arten von
5j 50 50
»
»
»
»
»
Nord-Borneo (Kinabalu) Dcutsch Ost-Afrika (Tanga, Tangamjika-
»
»
Deutsch-Ost Afrika
.
.
ctc.)
50
»
Mk. 15.—
Bolívia (Yungas de la Paz, ICO m.) Nord-Indien (Darjeeling. Ássam.)
»
»
12
»
15. 12.
»
(Nguelo, Usambara)
50 Orthoptera aller Ordnungen und Gegenden » » » YVanzen » 11 » » » » \ 100 Homoptera » » » 100 Hymenoptera » j dicse nur theilweise bestimmt 50 Libellcn verschiedener Gegenden 50 Schmcttcrlinge von Bolívia mit Papilio servillei bolivianus,
»
»
í
—
.
12. 15.
»
15.
»
10
»
15.—
»
10.—
»
20.
»
30.
—
!
harmo-
lcprieuri, Catopsilia menippe, Catagramma aeginu, Callithea .Morpho deidamia, fernen Ancylmis, Diorhina etc. etc. 50 Stück wie vorher mit dem riesigen opalfarbigen Morpho godartii 40 schöne Papilio mit servillei, harmodius, lcucaspis, ascalaphus, milon, paris, iswara sataspes, gigon, fuscuscastaneus, polydasarada, phontcs, nicanor, peranthus etc dto mit Papilio lenaeus oder blumei » dto mit androcles 10 feine Morphiden und Brassoliden mit M. amathonte, didius. deidamia,
dius,
.
.
.
.
»
18
»
24. 28.
»
20.
...»
achilles,
achillides etc
— —
» 30. dto mit Morpho godartii Actias isis (phánomcnales Thier) Mk. 25. Eligma latepicta (schönste Aretiide von , Afrika) Mk. 6. Papilio ascalaphus (Rie-en) , , Agrias lugens (herrlich) Mk. 25. Mk. 2. . Ornlthoptera priamus Stammform (gezogen !) j u. $ 20. , hippolyptus Portó und Packung extra. J 4. J Jt. , hephaestus superb. ij 2.--. £ 3.—
—
—
—
—
—
—
HERMA ,
.
1\ ]\
—
—
JR
O
1^ 1^
E
Entomologisch.es Institut,
BERLIN
S.
W
,
Knnigrátzer-Strasse Nr. 89.
CATALOG der Lepidopteren
des
palaearctischen
Faunengebietes.
Von Dr. O. Staudinger und Dr. H. Rebel. ===========
2
Theile
in
Preis
einen
MO
Bánd
gebunden.
=====
Kroucu
Sv.orlccsztséífCiiilc útján is iiiojirreurtellietö.
—
Entomologiai müvek. Általános.
Ára 35
A Magyar
Birodalom Állatvilága. (Fauna Regni Hunját Kiadja a k. m. Természettudományi Társi. laKárpáti E. Allatmuzeum, utasítás állatagoknak 20 kor.
Arthropoda.
riae). III. kötet.
kor., társulati
—
csontvázak
ké:zitt'sére, ábrákkal 1 kor. K. A kis rovargyjt. Utasítás a kiválóbb rovarok megismeSzekeres F. Ö. A lovargjjtö 1 kor. G0 fill. résére és gyjtésére 2 kor. Lejtényi S. Rovargyjtö. Segédkönyv a középiskolai ifjúság számára, kötve Kirándulok Kriesch J. A rovarok világa. 16 ábrával 80 fill. 1 ior# Dr. Lendl A. Rövid útmutatás zsebkönyve. 70 rajzzal, kötve 3 kor. 50 fill. Dr. Daday /. Rova
tok kitömesére Bein 40 fill.
s
—
i
eltartására,
és
—
—
—
—
—
:
—
—
_ —
:-;
—
—
—
rum
universi G kor.
—
Bein K. A kis Coleoptera. Török P. Bogár-batározó 2 kor. 80 fill. Cahver, Káferhucrbogárgyüjt. A bogarak ismertetése és gyjtése 2 kor. Seidlitz, Fauna Transsylvanica 12 kor. 5. Aufl. mit 48 color. Taleln 2t kor. Hemiptera. Dr. Horváth G., Adatok a bazai félröpek ismeretébez 40 fill. A magyarországi Psyllidákról 40 fill. Az Eremocoris-fajok magánrajza.
—
—
2 tábl. 60
fill.
Orthoptera. Pseudoneuroptera és Neuroptera. Pungur Gy. A magvarorKohaut R. Magyarország szági tücsökielék természetrajza 6 tábl. 5 kor.
—
szitaköt-féléi. 3 színes tábl. 2 kor. 60
Myri poda. Dr. Daday
fill.
A
J.
magyarországi
Myriopodák magánrajza
4 táblával 4 kor.
Chyzer K. és Kulczynshi L. Araneae Hungária pókfaunája 3 kötet, csak a £>., Magyarország Dr. Lendl A. A pókok, különösen a kerekbálóKarpeles L. Adalék Magyarország pókok természetes osztályozása 1 kor. Arachnoidea. Dr.
—
Hermán 3 kötet 24 kor. 2 3. kötet kapható 16 kor.
—
—
—
atkafaunájához. 8 táblával 2 kor. Crustaeea: Dr. Daday ].
A Magyarországba^! edlig talált szabadon él evezlábú rákok magánrajza. 4 tábl. 3 kor. A magyarországi Branchipusfajok kor. A magyarországi Diaptomus-fajok átnézete 1 kor. átnézete. 1
Ositíiloopus XCiitlomyeliicUu-iiiu. Conscripsit
Érne -tus A
Musneo
Nátionali
Hungarico Ái
E
mvek
i
Csiki. editus.
Bulapestini
1901.
3 korona.
szerkesztségünk útján
is
megrendelhetk.
Siliridl Sándor k ">nv\ i.yomdája Budapest, VI., Szerecsen-u
6.
kot. /o
-ftn*/ /o
SMITHSONIAN INSTITUTION LIBRARIES
3 9088
01427 0482
