.R873
ENT
A^^-
-'?^'í^1?>
h:
XL'i
igoi. szeptember.
VIII. kötet.
7.
füzet.
ROVARTANI LAPOK HAVI különös tekintettel a
DR-
DR-
FOL.YÖ11x:AT hasznos és kártékony
—
roYarokra
*
BEDÖ ALBERT
D"'
CHYZER KORNÉL
D"-
ENTZ GÉZA
HORVÁTH GÉZA
^0
?Va
KÖZREMKÖDÉSÉVEL SZERKESZTIK
?Pá
A.
AIGNER LAJOS
CSÍKI
ks
ERN.
x^^^>-
BUDAPEST, A
1901.
ROVARTANI LAPOK SZERKESZTSÉGE IV., MOLNÁR -UTCZA 24.
Es
KIADÓHIVATALA
^
m í v*> <*> v#v v*v v*> v*v
<^4v
«'*»
v»v /4v
4> v«>
4-Av
-cl
Megjelenik minden hónap els napján, július és augusztus havak Elfizetési ára egész évre 8 kor.
kivételével
:
Tartalom. 1842—1001.
Pável János
A
Irta
A. Aigncr Lajos. Aiczképpel
l;31
Deilephila ncrii-rl
A Deilephila nerii Decsen. Irta Jósa Jatios V. A leanderpillc hazánk lakója. Irta Bordán Islvdii .Szarvashogaraink. Irta Csiki Parnassius Mnemosyne L. Irta A. Aigner Lajos Saturniá spini mint kártékony állat, kta Weiszmantel Vihnos
1,36
IV.
138 131
Ern
Kiilönfólck
14
145
:
Húsev Lycacna-hcrnyó. Irta A. Aigncr A varjak mezgazdasági jelentsége A hangyák intelligcntiájáról A szlrontó Otiorrhynchus ligustici Gubacs-gyjtemények
A cserebogár száma és A galambok pusztítói
kártétele
Lajos
147 147 147 148 148 148 148 149 150 loO 150 150 151 151
....
Természetrajzi tanfolyam
Machik Gyula
Dr.
A szl és dohány A Bacillus Kossi A rovarbábok
ellenségei
Lepkének rendellenes megjelenése Irodalom
A
kír.
Természettudományi Társulat állattani minden hónap elsö péntekén (VIII., Eszterházytart. Vendégeket szívesen lát.
magy.
szakosztálya utcza
I.)
A féle
ülést
entomologusok
budapesti
minden pénteken
este a Muhr-
vendéglben (Kerepesi-út 44.) találkoznak.
Az
1897., 1898
szolgálhatunk.
,
1899.
és
évfolyammal még Az elbbi rendelkezésre; ezek kövotkezö kötet 6 kor., III. kötet 10 kor.
1900-ikí
fele
elfizetk
Üj
kötetekbl csak egyes példány áll áron kaphatók: kötet 10 kor., II. 1
teljes
áron
kaphatják.
Az elfizetési összegek kiadóhivatalunkhoz
(IV, Molnár-utcza
24.) ozímzendök.
J,
Stuclien
V.
Maliász
tibei* xiiigíirisclie Oai*at>eii. I.
Über Carabus obsoletus und dessen Verwandte. 'y
ábrával, Budapest, 1901.
ÁRA
1
=
KORONA.
Miegren ele Illet szei'kesztsésriuilE
litjáii.
Rovartani Lapok. 1901. szeptember hó.
Pável János 1842—1901. Irta
Srn
seregét. Alig
hogy
alig
sírján,
meg
látogatja
gusok kisded
Aigner
,4.
a
Lajos.
kérlelhetetlen halál a hazai entomolo-
hogy
kizöldült a hant
elbúcsúztattuk
áldozatot ragadott ki sorainkból
:
Bielz
és
Viertl
N e u h a u s grófot, máris újabb Pável Jánost, az igénytelen,
de nagy tapasztalatú kutatót.
Pável János született 842. deczember 31-én Nagyváradon, Pável Flóris, birtokos és görögkeleti templomatya 1
hol atyja,
és a hol a fiú
volt,
1849-ben
hirtelen
is
négy elemi osztályt végezte. Az apa miután a Kossuth-pénz elégetése követnagy része kárba veszett volna. A vagyon a
elhalt,
keztében vagyonának
többi része rokoni kézre ment,
lanul lépett az életbe.
azután, ahová egy
osztály
János
ki
rének bens a
i
k
katona-orvos volt járatos, a a Nemzeti
1857-ben
1
ó s-nál neveldött
ki
a jeles entomo-
Múzeum
Ennek
útján került
következ évben felvétette vele a róm. kath. magára vállalta. Úgy bánt vele, mintha
és a keresztatyaságot fia
volt
hitet
saját
volna és beavatta a rovargyjtés titkaiba.
1868-ban
vezette
segédhivatali igazgató
házasságban korában
természet-
Pável Frivaldszky Imre há-
barátja volt.
15 éves korában,
zához, a
a fiú teljesen vagyonta-
Pável M
Frivaldszky Imr é-nek,
logus, rajzi
úgy hogy
Nagybátyja
élt.
elhalt
A
oltárhoz leányát,
Dvoreczi Konstantiát,
Koncsek Gábor kivel
a legboldogabb
házasságból négy gyermek született
fiú
és
két
leány,
:
két kicsiny
kik közül az egyik, Gabriella,
zongora tanítón, a másik, Konstantia, pedig a Nemzeti Múzeumban van alkalmazva.
Eközben mentora megkedveltette vele a rovarok gyjtését, a miben Pável csakhamar szenvedélyes buzgalmat fejtett ki, és megfigyel tehetségénél és lankadatlan szorgalmánál fogva nagy szerencséje is volt azok felkutatásában. Nem csekélyebb volt
kiváló
A. Aigner Lajos.
138
Ügyessége a rovarok kikészítésében, mi mellett a madarak kitömé-
ebben a tekintetben
is szép eredményeket ért el. hogy már 1864-ben nevezték ki a Nemzeti Múzeum praeparatorává s utóbb gyjtjévé. Ebben a minségben zajtalan, de ernyedetlen mködést fejtett ki a Nemzeti Múzeum gyjteményeiben sok ezer rovar tanús-
sét is elsajátította s
Mindennek köszönhette,
:
kodik fáradhatatlan szorgalmáról.
gyjteményt
A
mellett rendezte a hazai lepke-
lepke-gyjtemény Rhopaloceráinak nagy részét, folytatásában a halál gátolta meg. A 60-as években Frivaldszky Imrét nemcsak kisebb kirándulásokon, hanem nagyobb gyjti utazásokon is elkísérte, így
s
az
általános
1864-ben Mehádiára,
pl.
Kisázsiába
készült,
Fekete-tengeren
magával
Frivaldszky Imre
st midn vitte.
1870.
ápril.
4-én indultak s a
.Sztambulba, onnan pedig Gemlikbe és Brusszába
utaztak és sok viszontagság után június 25-én tértek vissza. szintén
új
János
fnöke Frivaldszky
Máramaros, Temes, Krassó
stb.
megyébe
is
gyjt
tett
Úgy-
magával
vitte
utazásaira.
Közben s utóbb hivatalos kiküldetésben egyedül is bejárta az ország különböz részét. Nevezetesen kiküldték 1880-ban a Herkulesfürd fölött a Domogleten újonnan felfedezett Pestiere soronist nev barlang átkutatására, a mi szerencsével járt, a menynyiben a barlangban két új vak-bogarat fedezett ban, berendezte a szegs/.árdi
múzeum
fel.
Utóbb, 1898-
részét.
állattani
Azonkívül
Bihirban (1869.), Baranyában (1873.), Sárosmegyében (1886.), Hunyad megyében (1887.), Somogy megyében (1888.), Heves megyében Vas megyében (1889.), (1890.), Liptóban (1891.), BácsBodrog megyében (1894.), Szerem és Veszprém megyében (1896.), Besztercze-Naszód megyében (1897.), Temes megyében (1898.) és Szolnok-Doboka megyében (1899.) Különös elszeretettel kereste fel Mehádia vidékét, még pedig 1861 óta vagy húsz ízben. Utóbb leginkább a Tengermellék s a Velebit a
járc
többi
közt
és Abauj-Torna
t
hegység vonzotta
;1892., 1893, 1894. és 1900.) s utolsó gyjoda vezette. Hazautaztában pedig, Zágrábon, 1901. június 15-én hunyt el hirtelen szívszélhdésben. Figyelme kiterjedt a rovarvilág minden ágára, de a meddig
ti
útja
(1901.)
is
Frivaldszky Ezek rült
tek
több el.
János
gyjtésében új
v^olt
különös
Friv.,
Ochthebiiis
fnöke, volt,
kivált
a
a
bogarakra.
mennyiben
sike-
bogárfajt felfedeznie, a melyek egy részét róla nevez-
Ezek a következk:
HerciUis
a
szerencséje
A.
Páveli
ínontanns
Friv.,
Anophthahmis Csiki,
Hegedst
Friv.,
A.
Scotodipniis hrevipennis Friv.,
Lalhrobimn (Glyptomerus)
coeciim
Pdvel János.
184
Leptomastax mehadiensis Friv., Friv., B. Reutert Friv. insipns Ablepton Treforti Friv., Bathyscia B. (Mehadiella) Fáveli Friv., Mychophilns minutus Friv., Otior-,
Friu., Pselopltus mehadiensis Friv.,
rhynchus arrogáns Friv., Thaenotherion Pulszkyi Friv. és Orestia A hártyás-szárnyúak (Hymenoptera) rendjébl két Fáveli Friv.
—
Anthrena Fáveli Mocs.) és egy kis-ázsiai faj (Athalia Fáveli Mocs.) viseli nevét, úgyszintén egy szcske-féle, az Isophya Fáveli Brimner, melyet szintén Kis-Ázsiában Fáveli
hazai {Chrysis
Mocs.
és
Brussza mellett fedezett fel. Emellett lepkefaunánkat fajjal
gyarapította,
punctata
Stevenaria
cyanata
Dr.
st
fedezett
is
nevét
az
Don., Eupiihecia
Tengermelléken egészen
a
mely még a
fogja
Uhryk Nándor
Lajos
fel,
Gnophos
Vili.,
Jlavidaria Ev., Cidaria
v.
C. literata
H.-S.,
észlelt
Naclia
Hb.,
cerri
indigenata
Eticrostis
1900-ban
ab.
ilicis
arenacearia
adiimbraria
Mill. stb.,
Geometra-fajt ségkívül
;
Frr.,
Eubolia
B.,
Hb., C.
fenestrata
mink
hyalina
v.
elbb nem
nálunk
több,
is
Thecla
mely
leírásra vár és
Nevérl különben
viselni.
az Epichnopteryx imdvilella-
,
A.
új két-
elnevezte
Aigner
pedig a Colias Edusa-nak egy-egy fajváltozatát.
Irodalmilag keveset
mködött. Azonban
hogy
kiváló érdeme,
Dr. Horváth Gézával szövetkezve, össze a hazai Macrolepidopterák rendszeres jegyzékét (Magyarország névjegyzéke M. Tud. Akad. rendszeres nagy-pikkelyrepinek 1
874-ben elsnek
állította
:
25—74.
melyben az erdélyi, mellzésével 996 fajt sorolt fauna tengermelléki horvátországi és Húsz évvel utóbb a Kir. m. TermészetUidofel, 60 faj változattal. mányi társulat által a Millennium emlékére kiadott „A magyar math. és termtud. közi. XII. 1874.
1.),
birodalom állatvilága" (Fauna regni Hungáriáé) részére A.
Lajos-sal országi
és
D r. Uhryk Nándor-ral
lepkék
nagy-lepkék
katalógusát (Budapest,
(Macrolepidoptera)
elkészítette a
1896.
csoportjából
82
1.),
1382
faj
Aigner magyar-
melyben és 321
és 26 fajváltozat, összesen
2628 lepkefaj és 347
faj-
1246
változat, az apró-lepkék (Microlepidoptera) csoportjából pedig faj
a
faj változat
van
felsorolva.
Már elcbb (Délmagyarország
Délmagyarország
összeállította
állattani tekintetben
:
összeállította
Ödön. Pillangók Pá vei János-tói: M. mnk. XXIII. 1886. 149—152. 1.), legújabban alkalmával
Jen 71—77.
Csíki
gróf 1.)
Ern
harmadik
által
ázsiai
lepkefaunáját
orv.
Tömösváry és
term.
II.
vizsg.
pedig a Zichy-expeditió
gyjtött lepkék jegyzékét
utazása.
is
kötet.
(Zichy
Budapest, 1901,
185
A. Aigner Lajos.
és észleleteinek gazdag tárházá-
Lepkészeti megfigyeléseinek ból csak igen
zk
:
tani
keveset
Egy
zsákhordó Lapok í. 1884. 75
Janira):
\J.
o.
(Cidaria capitata és 195.
A
1.;
cyanata): U.
hernyókifujás
lepke-faunája
:
U.
:
U.
U.
orbiculosa történetéhez
:
U.
1899.
71—77.
kalandon
élményeit
;
—
17.
18. 1.
A Mezség
1.;
Az Oxytrypia
Adatok Magyaror-
;
Füzetek
V.
1881.
XX-
o.
fent a legszebb
id
pocsolyához
szerette
kisázsiai
01ympus-heg3're
az lent
volt,
olykor igen vesze-
Különösen
midn
így
Késbb nagy
lámlott.
számtalan,
keresztül.
esett
felemlíteni.
fel,
pille
1885.
1.
Utazásaiban, kirándulásaiban
delmes
ment
1.,
II.
Kirándulás Besztercze-
Természetrajzi
:
1.;
Ujabb adatok Magj^arország lepke-faunájához: U.
1.:
1897.
1.
17
1898.
209.
121—123.
1886.
VI.
o.
Lepidoptera-faunájához
197.
1884.
I.
104—107.
V.
o.
Két érdekes araszoló
1.;
o.
o. III.
1897.
o. IV.
Naszód vármegyébe: szág
Eltér színezet pillangó (Epinephele
1.;
185—186.
1884-.
I.
(Epichnopteryx undulella): Rovar-
pillefajról
— 77.
Ezek a követke-
nyilvánosságra.
a
hozott
lóháton
pedig menydörgött és
vil-
melyen S á r v á
r y,
értek, a
magyar menekült, ki Sztambulban lakott és kit Frivaldszky vezetül és tolmácsul szegdtetett, Pá veit hátán vitte át, míg az öreg urat két ló hátához kötött széken szállították át. Egy török házban, melybe megpihenni betértek, a kapu alatt beftt rózsával kínálták meg ket, ezzel tudtukra adván, hogy szívesen látott vendégek. Gemliken egyik este künn ültek a szabad ég alatt, midn házi gazdájuk, hogy kimutassa tiszteletét vendégei 1849-es
—
iránt,
lev
kis tzijátékot
rendezett
mohos
két száraz
fát,
ugyanis
;
meggyújtott
a közelben
a mi a
sötét éjszakában páratlan lát-
történt,
hogy
ványt nyújtott.
Ugyancsak
Gemliken
egyedül
ellenére,
kijárt
s
egy
kertbe
tért
Pá vei, minden
matusok röpködtek, észre nem véve, hogy
ott
derleveleket gyjtött selyemhernyói számára.
A
a
n,
futásnak
fegyveres
férfi
indult, sietett
mögött meghúzódott
:
egy török
n
sze-
mint mej^pillantotta
„Gyaur-, Gyaur- 1" kiáltva, mire két
egyre
keresve
elé,
intés
Polyom-
be, a hol szép
ha ráakadnak,
Pá
veit,
ki
menekülvén,
fa
életével lakolt volna könnyel-
mségeért.
Az
izmidi öbölben pedig
a hullámok
a
csólnakot
igyekezett partra ladikot,
úgy hogy
Nem
evezni, de alig
ol}'
mint
borzasztó vihar érte ket, hogy
labdát
dobálták
ide-oda
;
a hajós
az ár egész ervel csapta parinak a
tudtak abból kiugrani.
csekélyebb veszély fenyegette P á v e
1
1
1882-ben,
midn
136
Deilephila nerii-röl.
-A
Mihelu Buzaru Feti nev
Mehádia vidékén
napra felment a Murmunto lásra betértek
de
ugyan, vezetje,
egy
éjjeli
hogy ott háljanak. iMikor elhelyezkedtek, gazdában valamikor híres rablóvezért ismert fel,
megengedte, a
ki
kezébe nyomta a pisztolyt és figyelmeztette a veszedelemre. jól aludt,
nagyon fokost
szál-
gazda elég mogorván fogadta
hol a
kalibába,
kedvelt vezetjével néhány
havasra, melyen
Pá vei szemére nem
de a megrémült
jött
maga
álom, bárha
mert észrevette, hogy gazJája, ki éles nagyon vizsgálódva nézte t. Kérdezte is miért nem alszik? Pá vei pedig egyre azt hajtogatta, merülve,
volt
ki
tartott
több ízben,
kezében^
hogy csöppet sem álmos. Örömmel üdvözölte a hajnalr, (elköltötte vezetjét s útnak indultak. Gazdájuk utánuk kiálltott, hogy este térjenek be újra hozzá. „Az ördög jön tehozzád vissza!" szólt a vezet, midn kissé távol vohak. Habent sua fata entomologi
—
A
!
Deilephila nerii-rl. IV.
A Deilephila
nerii Deésen.
Irta Jósii
A
Deilephila
nerii
lepke
János.
hernyóit
1890.
nyarán
Deésen a
piaczsorán lev kávéházi kioszk köré rakott oleandercken találtam.
Magam
mintegy 30 darabot
A hernyók
több darabot.
szedtem össze,
4.
és
is
vittek
el
A bábokból
els lepkéket 1890. 5-én kaptam. vSem azeltt, sem az után nem
egy-harmadnyira kifejldöttek.
szeptember
mások
közt voltak teljesen kinttek és mintegy
az
találtam többször.
V.
A leanderpille hazánk Irta
Régibb közlésemre zett
hozzám
(R.
Bordán
somon
[s/viiii.
L. VII.
Aigner Lajos,
a nerii hernyóját
lakója.
128.) hivatkozva, kérdést inté-
vajon való tény-e az, hogy Déváti
találtam és
nem
foroghat-e fenn tévedés.
Bordalt István.
137
•
Hát bizony a tény
való
ahhoz
igaz s
nem
kétség
A
fér.
80-as évek elején meglehets meleg május hó végén édes atyámmal
lev sok sombokor egyikén egy
a dévai várhegyen sétálva, az ott
pár
és
(á
$)
D. nerii
kopott
éveiben
foglalkozott lepkészettel, felhívott,
bokrokat
:
még
hátha
Keresés közben
Atyám,
találtunk.
pillét
találnánk jobb példányt talált
atyám,
utóbb
ki
fiatalabb
meg jobban
nézzük
a
is.
magam
is
a
somon
né-
hány apróbb nerü-heínyót, melyeket zsebkendben hazavittem és pomfagallyakkal fel is neveltem, a bábozódás eltt azonban egy pár hernyó elpusztult, mint báb szintén tönkrement egynehány, de egy gyönyör nagy pár (á és ?) július végén vagy augusztus elején kikelt, párosodott is és szépszámú életképes pete birtokába juttatott, melyek azonban, mivel más állomásra kineveztek, elpusztultak.
és
i
nerii volt, és
hogy
kétség,
Honossága
—
mellett bizonyít az
i^,
Buda Ádám
liogy
Reán,
Hátszegrl júniusban, valamint augusztusnagyszámban, de rendesen különféle fejlédés 3. vedlés után^ 30 40 darab hernyót kapott,
egy-két év eltt
szeptemberben
;
—
ratióban jelenik
még
sem szenved, hogy a somon
talált hernyó hogy az állat honos de ahhoz sem fér megengedem, nem minden évben két genemeg.
így tehát kétséget
m ago
is
is
—
stádiumban (1., ii., melyek után lepkét is nyert. A mi a D. nerii elfordulását Cyprus szigetén illeti, bizonyos, hogy ott alighanem rendesen két ivadékban fordul el, de nem mert ha akkor csakugyan mint írják, szeptember és októberben ;
volna
fogtak
nerii-p'úléi,
az
ügy
esetleg
harmadik
a
generatió
lehetett.
Naplóm
taníjsága szerint május
sabban fekv stavro-vunii látott
nyomok után
ítélve
nyiségét a hernyóknak,
völgyekben
—
vége
felé
kutattam a maga-
nerii után
;
de habár
—
a
rengetegnek állíthatom azt a meny-
melyek az
kat rövid idvel azeltt letorolták,
ott vadon növ leander-bokromár hernyót nem voltam képes
pedig ugyancsak kínlódtam báb azonaan akadt. Június els napjaiban láttam az els lepkét Jasminium officináié bokrok
találni,
virágain,
;
késbb
találkoztam
is
vele,
st még
augusztus közepén
röpült. Cypruson lehet, hogy csakis Oleanderen növény nem állt az én idmben rendelkezésére, nagyon sok van. is
Hogy hernyója gyermekkoromban
a Vinca
mindkét faján
tapasztaltam.
is
él,
más hasonló
Oleander pedig
elfordul, azt
már
Soborsínban ugyanis kertünkben
Szarvashogaraink
138
virágágy
mindkét Vinca-fajt
atyám hernyót és
fel
bekerítésére
használták s ott gyjtött
nevelte.
is
Végül megemlítem, hogy a nerii röpülése sebesség
tekinteté-
ben a D. eitfhorbiae röpülésétl elüt még Cypruson is, t. jóval lomhább. A hernyó tenyésztés közben tág helyet, folyton friss táplálékot és friss levegt kivan zárt leveg árt, sok nedvesség i.
:
sem
a báb
attól
jó,
elpusztul.
is
Szarvasbogaraink. Irta
A
szarvasbogarak
van
földkerekségén
600
nálunk
{Lucanidae) családjából,
elterjedve,
Európa
ismerünk.
fajt^)
szegény,
Ern.
Csiki
és
mindeddig
mely az
eddig körülbelül 80
6
nemhez
hazánk faunája
így
2
és
fajt
egész tartozó
is,
fajokban
fajváltozatot
találtak,
melyek 6 nembe soroztatnyk.
A
közönséges
idk
legrégibb
már P
állkapcsaikkal
Moufet
hogy
1
i
n
i
u
a
;
eltt
s
{Lncanus
L.)
cerviis
ismeretesek voltak. Érdekes,
is
1634-ben a szarvasbogárról írván, a hím szarvas-
nsténynek
bogarat a
teles
már a hímek impozáns agancsszer fels
szarvasbogár
óta ismeretes
abból
tartotta,
indulván
rovaroknál a hímek
szerint a
állítása
ki,
hogy
Ar
i
s
t
o-
min^^ig kisebbek a
nstényeknél.
A 18.
behatóan
igen
ván
szarvasbogarak
évszáz közepe
közönséges
a
és
fejldését
illetleg
már a
Rösel von Rosenhof^)
szarvasbogárról,
szép
rajzokat
ad-
róla.
A nstény hosszú
A
életmódját
táján értekezett
petéit
kikelt
június végén vagy július elején rakja
odvas
tölgyfák földdel
apró lárvák igen lassan
ötödik évben érik
el
nnek
és
Rösel
fejlettségüket, azután
teljes
le
2"3
mm.
kevert korhadó törmelékébe. szefint csak az
bebábozódnak és
4 hónap
múlva a bogár is teljesen ki van fejldve, de csak a rákövetkez (hatodik) év június havában hagyja el bölcsjét. Az 1)
F
e
1
s c
h
e,
Verzeichniss
cler
Lucanidcn, welche bis jetzt heschrieben sind.
Leipzig 1898. 2) t.
i.
f.
Rösel von
1—6.
H o
s e
n
li
o
f,
Insektcnbelustigungen,
II.
(174Í).)
p.
25
—40.
Csiki
Ern.
139
Újabb kutatók szerint^) a szarvasbogár
hanem csak bogár
egy ízben
L.
pedig fenyfában
A ban
fzfában
és Aesalus
chrysomelimts Holi.
él.
teljes
talállak;
is
Sinodendron
és
Panz.
scarabaeoides
A
A
él,
de Olasz-
a Dorciis
patallelo-
bükk-, a Ceruchus
Linné
cylindrictim
lárvája
közönséges szarvasbogár délibb vidékeken (Dél-Europa,
nagyobb változatosságot mutat, különösen a csápok
Líicaníís
cet
is.
vas L. fajváltozataival és
Louis Planet
illusztrált
kez
hat,
él.
is
szerkezetében, de nagyság- és alakban
idben
nem
közönséges szarvas-
szarvasbogarak legtöbb faja Dél-Ázsiában és Dél-Ameriká-
Syria) szintén
A
kifejldésére
A
év szükséges.
öt
mint említettem, korhadó tölgyfákban
lárvája,
országban pipedtis
4 vagy
3,
könyvben közzé
foglalkozott
gazdagon
tette*).
is
nemek
magyarországi
rokonfajaival újabb
és tanulmányait
és
fajok
meghatározására a követ-
táblázatok alkalmazhatók, *
Táblázat 1.
nemek meghatározására:
a
Az eltör
töve szegélyezett; az elmell az elüls csípk mögött egyszer. Az állat teste hosszúkás, az eltör nem fekszik a szárnyfedkhöz. _.. __. ._. ._. Az eltör széles, szorosan a szárnyfedkhöz fekszik, elölt és
—
elül és hátul
nem
A
szegél3'ezett.
rövid,
test
2.
zömök
elmell a csípk eltt lemezszerén kiszélesedett. 3. Tribus Aesalini. Ide egy nem tartozik. 6. Aesalus Fabr. Az elmell a csípk között kiemelked a csápok bunkója 4—6 ízbl álló, 3. „. .,. 1. Tribus: Lncanini. Az elmell a csípk között mélyen fekv, ki nem emel2. Tribus ked a csápoK bunkója 3 ízbl álló. 5. Sinodendrini __. .^. ... _. .__ ,_. .__ ._. .._ A szemek egy keskeny lécz által többé kevésbbé ketté .__ .__ 4. osztottak a hasi szelvények száma öt ... ...
az
:
2.
—
;
—
—
;
.
3.
— 1.
;
A szemek
alakja kerek,
nem
osztottak
;
a hasi szelvé-
nyek száma 6, a csápok bunkója 4 ízbl áll. 3. Platycerus Latr. Az elüls lábszárakon felül nincsenek léczek és barázdák a szemek felényire ketté osztottak; alul a lábfej ízek vége és az utolsó ízen egy hosszanti vonal sárga ___ .__ Lucanus Scop. szrökkel fedett. .__ ... __. Az elüls lábszárakon felül több lécz és barázda van a lábteja szemek majdnem teljesen ketté osztottak ;
—
_
I.
;
;
3)
Planet, La
•*)
larve et la
nymphc du
— 216.
fig.
Essai monographique sur
les
Naturalista,
12-année.
p,
215
Lucane. Paris (DeyroUe) 1893.
Cerf-volant
Coléoptéres
de.s
(Lucanus cervus)
Genres
:
Pseudolucanc
Le
c^
;
Szarvasbogaraink.
140
csak a végén sárga .__ 2. Oorcus Wac Leay. A fejen felálló szarv nincsen az elmell az elüls csipk mögött lapos a hím els állkapcsai meghosszabbitottak -----... -. . --4 Ceruchus Mac Leay. A fejen a hímeknél hosszú, a nstényeknél rövid felálló szarv van a fels állkapcsok rövidek az elmell a csípk mögött fogszer nyúlványban végzdik. 5. Sinodendron Helw. ízek
5.
az
egészen,
alul
szrökkel
fedett.
._.
utolsó .^_
...
íz
_..
;
;
—
-
;
;
*
Táblázat
a
fajok meghatározására: L
Tribus.
1.
u c a n
i
n
i
Lucanvis Scop{Platycsrus 1.
anct.)
Se
Geoffr.
Fekete, feketés barna vagy feketés vörös. A csápok a hím fels állkapcsai nagyok, 2 bunkója 4 ízbl áll foggal a csúcson és l foggal a középen, ez eltt és mögött több apró fogacska van; a fejléczek ersek. A Kü56 mm. fej az eltornál szélesebb. Hossza 30 ... ... cervus lönösen tölgyesekben gyakori. ___ ._. A fej alig éri el az eltör szélességét, a fejléczek gyengébben fejldöttek. a fels állkapcsok fogai kisebbek, ezek száma azonban tö;^b. Hossza 30 mm. — Nem ;
—
—
—
ritka. .__
_._
._.
%i.
Homá yos
...
...
._,
._
I^orciis IVIac
Lintl.
var. capreolus Fuessly.
Leay.
eltör hnoman, a szárnypontozottak. A hím fels állkapcsának közepén egy kis felálló fog van. Hossza 16 22. mm. Közönséges. ... ... ... __. ... ... parallelopipedus Linn. fekete, a fej és az
fedk durvábban
—
3. F*l«tj^cer*ns^ {Systeíiocertis 1.
Líitr*.
IVeise).
Fekete; a fej, az eltör éi a szárnyfedk fémfény zöldek vagv kékek, igen ritkán egészen feketék. Az eltör széle ersen felhajlott. Hossza 10 12 mm.
—
—
—
Közönséges .. ... ... ... caraboides Linn. Némelykor a lábak, vagy a test alul egészen vör()S. Helyenként a törzsfaj társaságában. .. var. rufipes Herbst .
2.
Tribus.
.
—
Sinodendrini.
4- Ceruehiis IMac Lea.vFényes fekete vagy barnás-fekete, szétszórtan pontozott a szárnyfedk rovátkoltak. A hímek fels állkapcsai
Parnassius Mnemosyne L.
ers
nagyobbak, a középen kel
Hossza
borítottak.
lakója, elég ..-
— —
__-
—
mm.
Paiiz.,
-_.
Hegyvidékeink
tenebrioides Fabr.)
chrysomelinus
..
Sinodeodron
szrök-
belül sárga
foggal,
— 15
ítarandus
ritka.
...
...
12
141
Hochw.
Jtiell^^^.
Hengerded, fényes fekete. A hím fején elül egy hosszabb, a nsténynél egy rövidebb szarv van. A hím eltorán elül egy szegélyezett gödör van, hátulsó szélének közepén egy elre álló szarvacska. A szárnyfedk rovát16 mm. Hegyvidékeinkben hekosak. Hossza 12
—
—
lyenként
nem
ritka.
...
3.
Tribus.
.
Aesalin
cylíndricum
___
...
...
.
Linn.
i.
6. A.es£ilus F'abr*.
srn
Barna vagy feketés, és ersen pontozott, a szárnyfedkön sávokban elhelyezett sárga, barna vagy fekete sörtékkel fedett. Hossza 5 7 mm. — Ritka.
—
-.-
...
-.
..
..
.-
scarabaeoides
...
Mnemosyne
Parnassius Irta
—
Panz.
L.
A. Aigiier Lajos.
Közelebb tüzetes vizsgálat tárgyává tettem ezt az elég variábilis
annak megállapításául, hogy mily
fajt,
alakjai fordulnak
el
hazánkban. Alapú] vettem azt az ábrát, melyet 23.) a
siens, tab.
59 tért
mm.
széles.
Az
petty
áll.
A
3.
láth itók
alsó szárnyon
—
A
u
s
ad.
t
a u
A
t
(Les Parnas-
kifeszített
lepke
hivn fels szárnyának külszegélye széles üveges
mutat, a mely a
fehéres pettyek áll.
A
Mnemosyne typusaként
sejtben elenyészik, benne, a 4 ;
a
t fell és
mells szegély eltt
—
6.
sejtben
két fekete petty
a belszegélyen fekete, közepén fekete
nsténynél az üveges szegély valamivel szélesebb és
csaknem a belszegélyig terjed, fehéres pettyek nélkül közte és a mells szegélybelí felsbb petty közt keskenyebb üveges sávnak kezdete mutatkozik, úgyszintén üveges petty a belszegélyen. Az alsó ;
szárnyon a
belszegély
fekete rajza
összefüggésben
analfolttal és a középen lev fekete kis szürke foltocska vehet észre.
pettyel
;
a
áll
egy fekete
mells szegélyen
Á. Aigner Lajos.
142
A
még, összehasonlítás kedvéért R ü h l-nek
mellett ideigtatom
(Grossschmetterlinge
111.
I.
54
Szerinte a lepke kiterjesztve
A
erek feketék.
eltér s ingadozó leírását
kissé
1.)
— 60
mm.
két fekete petty
Az
áll.
van
a belsze^élyen feketés
Az
összes
hini fels szárnya a külszegély felé szélesen üveges,-
a mi azonban a belszegély felé elenyészik.
áll
széles.
is.
:\
szárny csak a
alsó
mells szegély eltt
t
es
felé
felében és
feketén behintve, ezzel olykor összefüggésben
analfolt,
valamint
középen
a
lev elmosódott
fekete
pettynek a nyoma, mely kétféle petty azonban rendszerint teljesen
A
hiányzik.
nsténynél a külszegél}^ üveges része többnyire
A mells
sebb és a belszegélyt elér. pettyen kívül
a
belszegélyen
a
üveges helyek
discus
t
alsó szárny
mutatkozik egy fekete petty, míg
is
által
széle-
szegély eltt álló két fekete
igen
homályosnak
Az
mutatkozik.
fell és a belszegélyen többnyire sötétebb, s ezzel
a rajzzal csaknem mindig összefüggésben van egy feketés analfolt,
középen
valamint
mells
a
s
szegélyen
eg3'-egy üveges
külszegély en olykor szürke felholdacskák sora
Austaut
Ezek után azt az
58 példányt,
és
melyet
Rühl
typusával
többnyire
kén és Szaáron (Fejér vm.)
f^-gtam.
folt
;
a
áll.
hasonlítom össze
1899-ben Budapest környé-
Legkisebb (kivételesen kicsiny)
példányom 55 mm., a legnagyobb 65 mm. A 43 hím közt 6 van olyan, mely az üveges szegélyre nézve Rühl leírásának felel meg, azaz melynél fehéres petty nem látható a szegélyben, melynek hossza nem egyforma, mert rendszerint a szárny hegyétl a 4. sejtig terjed, a
jelezve nik.
;
3-ban pedig hirtelen elenyészik s a 2-ban alig van
elvétve azonban a 3, sejtig nyúlik s a 2-ban hirtelen elt-
A többi
37 példány
A
u
a szegélyben mutatkozik ben,
hanem
A fels
szegélyen
lev
Ilyen van
nálam
t
a n
typusát közelíti meg, a menn3áben
t
nemcsak a 4
—
6.
sejt-
2— 8-ban egy-egy, több-kevesebb határoszárnynak Rühl és Austaut szerint a mells
a 3-ban
zottsággal.
s
fehéres petty, de
is,
illetve
két fekete pettyen kívül, 11;
a többinél
semmi más
a szegély és a
rajza nincsen.
fels fekete petty
közt többé-kevésbbé határozottan mutatkozik szürke pett3^ mely a ?-nél rövid
sáv
alakját
fekete
belszegélyen
petty
ilyen
:
nyeri.
kívül
más
példányaimnak a
Az
alsó szárnyon
rajz nincs,
fele
:
Austaiit-nál
csak a középs
a
fekete
további negyedénél a belszegély
homályos analfolt vagy annak kezdete. Ez utóbbi, valamint a fekete rajzzal csupán az ér által összefügg középs petty R ü h szerint, rendesen hiányzik ily rajztalan példány van nálam 8. Az Austaut t-nak megtelel
fekete rajzának
folytatásaként mutatkozik
1
:
Parnassius Mnemosyne L.
példányok
azonban
Közt
sem
egyik szerz
a mells szegélyen
A
Rühl
tesz
ez
:
van
tefiát
i.
melyrl
rajzot mutat,
homályos
szürke kis pettyet
ritka.
szélességben
megkeskenyedve a
és hosszabb,
is)
utóbbi példányaimra a
3.
nem
áll.
el.
abban
Két példánynál
sejtig,
2.
3-nál csak a 3. sejtben, 6-nál a
pedig tisztán
kivehet.
niknél megvan,
a
fels részében elenyé-
mikor aztán az
a szegély rajztalan (typikus)
pettyek látszanak,
fehér
A
Ez
elér.
belszélyt
Ezeknél ez a szegély csaknem egyenl
terjed s a 2. sejt
sejtig
szik és csak ritkán terjed a
A
t,
nsténynél (legnagyobb példányom 63 mm.) Austaut és szerint a rajztalan üveges külszegély szélesebb (az én pél-
dányaimnál
tnik
mely oly
4,
említést,
143
többnyire
3—8.
sejtben
1.
a többinél
homályosan
igen
sejtig igen
;
így
;
homályosan, 4-nél
keskenyebb szürke sáv kezdete minde-
olykor csak
két,
többnyire három sejtre kinyúlva-
typikus példányoknál a fels szárny belszegélyén és az alsónak
mells szegélyén szürkés
kis petty
szárnyon
sem,
ez utóbbiak
van
látható; ilyen
már
6-nál csak az alsó szárnyon (olykor
térnek
további
3,
feketés), 3-nál pedig egyik
tehát
leginkább
Az
el.
alsó
szárnyon továbbá a fekete belszegélylyel összefügg az ersen
rajzolt
csak gyenge
rajzú.
analfolt; ez 8-nál
A
megvan,
fekete belszegélylyel
mely többnyire elég egybe folyik.
7-nél
nag}'.
Egyéb nevezetesebb
pedig a
folt
öszszefügg
kevéssé
középs
a
alakjai a
következk:
1.
H on rath (Berl. Ent. Zeitschr. 1885. Standfuss mint var. Hartmanni leírt (U.
o.
a mely
Zeitsch.
29.
két
elbbivel
azonos
(1.
Berl. Ent.
273.
1.),
szárnyon
sötétebb széles üveges
szegélylyel
Var.
et
ah.
melyet utóbb
1888. 234.
1.),
de
1889. Sitzb.
nsténye mind-
Igen sötét eltérés, melynek úgy hímje, mint
1.).
is,
Egyik példánynál az anal- és középfolt
melaina
az
petty
A
bír.
szárnyak
ennek környéke srn elhintett fekete pikkelyeket némelykor oly kiterjedésben, hogy a fehér szín teljesen
középsejtje
mutat,
s
eltnik.
Ezt a sötét alakot, melyet már és
R ossi
(Verz.
d.
eddigelé a Valliszban,
Lep.
d.
Treitschke
(X.
Erzh. Oesterreich 1842. 22.
Bajorországban,
Sziléziában,
1.)
l.
is
86.1.) említ,
Karinthiában,
Bécs környékén és Erdélyben figyelték meg. Hunyad megyébl két példányát bírom Bordán István szívességébl egy példányát pedig Nécsey István Verebélyen Stiriában, Fels-Ausztriában,
;
(Bars m.) íogta. 2.
tér el
Var. niibüosns Christ.
Austaut
rajza szerint a í
a törzsfajétól, hogy a külszegély, mely a
n
abban
példányainknál
A. Aigntr Lajos.
144
kettészelve,
hogy a
rig}^
mutat,
pettyeket
rendszerint fehér
sáv mutatkozik
lévén, 3 szürkés
fels szárn}^ két fekete
foltja
Ezek
a jellegek a ?-nél
még
fels
szárnyon
szélesen
osztva
végig
alul
a sáv kezdete
fjelleg azonban
a
,
felül
is,
üveges,
honos
látszanak. Eszaki-Perzsiában
Rü
;
h
ereit érinti.
a szegély az egész
Itt
fehér
pedig
meghogy a
is
az,
a tsejt
is,
hat irozottahbak.
külszegélyén
az alsó szárn}^
;
formális fehér sáv által van
itt
szegélyen
mells(5
foltsor
által
ketté
szürke félholdacskák
Csehországban
szerint
1
hasonló alak röpül
A
Toma
melyek üveges szegélyében fehér
fent említett példányok,
átmenetet képeznek ez alakhoz. Határozott transitust
foltsor látszik, 1
Nándor
a
Budapest környékén.
fogott
Többnyire nagyobb (70 mm.-ig) ersötétebb üveges szegélylyel, a mely ol3fkor fehér meg van osztva. Szamarkand- és Turkesztanban
Var. gigán tea Stgr.
3.
sebb rajzokkal, pettyek
által
fordul el.
Var.
4.
minor
1892
Ent.Ver.
70.
szárnyon apró
kén nem
Rbl.
Végül néhány
mennyiben a
el
N."
a
alak
s
a subcostal ér pedig
is
környé-
berlini
entomologiai
két példányát mutatta be,
fels
radial ér elágazásától
van abnormis
csak a
a subcostal éren csupán jelezve van, a
megvan
rendes
szakítva.
A
másik
(i)
példánya, melynél
kett
példánynál
hosszának csak két harmadát
azután a membránban nyomtalanul eltnik.
nak
mm.) a fels
(52
az alsó szárny tsejtje nincsen teljesen elzárva,
($)
közepéig terjed
A
említend. törzsfaj
disco-cellulare a
közti összeköttetés tehát
s
kicsiny
Wiener
d.
Karinthiában, Friesach
pettyekkel.
abnormitás
Stich
melyek egyikénél sejt
feltnen
Jahresbericht
(Ili.
ritka.
egyesületben
a
1.)
fekete
Rgh.
et
éri
el,
T o m al a Nándor-
az- alsó szárnj'nak a bei-
szegélyhez legközelebb álló ere villaszerén elágazik.
A Mnemosyfie
Budapest környékén erdei réteken pl. az egész Svábhegyen, a Szép juhásznénál stb. ápr. 30-tól jun. l3-ig röpül;
hogy
—
mint
Rüh
teket kedvelné, azt
d
e r
m a n n Albert
solidán,
igen
1
caván és
rcrjtve
él
mondja
nem
—
a
sziklás helyeket és
tapasztaltam.
Budán)
hóban
ápril
Halierin, állítólag
Hernyója
Sedumon
és csak éjjel táplálkozik.
Corydalis és
nedves
(felfedezte
K
réi
n-
bulbosán,
Prenanthison
is
Saturnia spini mint kártékony irta
állat
Weiszmantel Vilmos.
Vasúti mérnök létemre hivatalom az idén Dél-Magyarországba
Természetes, hogy a rovarászást
szólított.
foglalkozásom
nyire
azt
megengedte.
ott is folytattam,
Június
a meny-
11-én a temesvár-
Uj-Besseny község csaknem teljesen kifejldött majdnem ugyanannyi félig
nagy-szt.-miklósi vonal pályatestének közelében,
szlinek
kökényen
szélén
SaUirnia spini
Schiff.
hernyóját,
IVIinthogy ezí a fajt ott,
már néhány év óta sehol sem találtam kedvem kerekedett a hernyók egy ré-
hol hivatalból jártam,
a
szét felnevelni.
Tenyészt házikóval nem
kereskedtl
vett
hevenyésztem
ily
kis
(30 cm.
ennélfogva
s
renielkezvén, a falubeli
hosszú, 15 cm.
magas) ládikából
házikót s abban mintegy 60 hernyót helyeztem
Folyton a vonalon
som
és
10 nappal fiatalabb hernyót figyeltem meg.
körülbelül
fejlett,
számos,
elfoglalva lévén,
kénytelen
nem
el.
volt állandó szállá-
voltam, a házikót mindig
magammal
hogy alkalmam legyen a hernyóknak táplálékot nyújtani, a mit azonban a pálya közelében ritkán kaphattam. Ennek a fogyatékos táplálásnak tulajdonítom, hogy az els hernyók csak 12 nap múlva kezdtek gubózni.
vinni a draisinán.
Az etetésnél egj^szer meglepett a szent-miklósi pályar és nem gyzött csodálkozni, hogy még etetem is ezeket a bestyéket, melyekbl már sok ezret öletett meg, a nélkül, hogy szabadulhatott volna tlük, mert mind újabbak és újabbak kerülnek el. Továbbá panaszkodott, hogy a fzültetvények legnagyobb részét teljesen letarolták, úgy hogy az államvasutaknak az idén nagy kára lesz, mivel a letarolt
fzvesszk nem
értékesíthetk.
Minthogy tamáskodtam abban, hogy tényleg sok ezer hernyót elpusztított, kérdeztem, hogy voltakép merre vannak a hernyók és hogy mennyi lehet. Millió és millió a számuk, volt a felelet és ha
a?,
magam
eddigi is
tempóban
haladok
munkámban, másnap
Billédnél
láthatom.
Megvallom, nagyon kíváncsi voltam arra a hernyó-sokaságra.
Weiszmantel Vilmos.
146
Másnap csakugyan
a
helyhez értem és már 150
jelzett
— 200
mé-
ternyi távolságból láthattam a hernyókat.
A
gátnak
akadályozása kel
Ez
van
követ
irányt
vasút dél -északi
a vasúti
víz-áradás
a
mindkét
végett,
és
5
oldalt
—
3 kilométernyire
közel
való
által
megrongáltatása éves
7
melyek a nedves talajon igen buján tenyésznek. épek voltak s azo-
ellátva,
ültetvények a gát nyugoti oldalán teljesen
kon egyetlenegy spini-hQvnyót nem láttam, holott a
Számuk nem
helyesen felbecsülni
volt a
is
—
;
A fzfabokrok részét
ugyan milliókra, a mint azt mindjárt hernyók számát csak megközelíten de 30 40 ezer, st talán még több is lehetett.
rúgott
gyanítottam, lehetetlen
és
nemcsak
a hernyók
vesszk
a
Nagyrészük ez idben
más
növényre
pedig
ágak gyöngébb
st
úti-fvön,
kutyatejen
alkalmas helyeken át ác
nyilván táplálékot
vándorolt,
kökényt
nem
találtak közel,
Találtam
fanyalodtak.
Számos hernyó a
2
idei
min-
rágicsálva füvön,
spinosán, bükkönyön, vad repczén, sóskán, mille-
lóherén, Ononis
sínen
hanem az
ide-oda
keresve és minthogy fzet vagy
folián,
még
tisztára le voltak tarolva,
leveleket,
lerágták és tényleg kárt okoztak.
is
denféle
oldalbe-
keleti
egészen feketéknek látszottak.
liek azoktól
s
meg-
fzültetvények-
is.
méter
két
haladott
is
nem mehetvén,
a
két
magas az
sín
vasúti gátra felmászott
egyik
sínen,
a másik
de
vándoroltak
közt
százával
— 3 — 10
darab egy csoportban, déli irányban, Temesvár felé. Legnagyobb részük alighanem a két sín közt lev kavicsban el is gubózott, mert mindnyája már teljesen ki volt fejldve. Másnap nagy nehezen beszerzett nagyobb dobozban további
120
— 140
hernyót helyeztem
el.
Több nem
fért,
még
így
is
zavar-
2 — 3, st
4 lakóval. ták egymást a gubózásban és akadt fonadék Ezek a fonadékok tökéletlenek, ziláltak, többnyire laposak és nyitva voltak s ennélfogva az illet hernyók el sem habozhattak, hanem elszáradtak.
Tenyésztésem
eredménx^e
123 egézséges gubó
mindössze
ezek, tekintve az igen nagy hernyókat, a rendesnél
is
kisebbek,
s
st
részint igen kicsinyek.
A pályar melyet mindig töméntelen
elpusztított.
ily
hernyó,
került ez a
—
legalább 5 600 lepkemajd ez az invázió a jöv éyben? miként gyanítható arányban voltak ezek a hernyók
sok
hernyó,
pártól származott?
Min
minden évben, de nem sok Kérdés már most, honnan
szerint akadt
fürkészdarazsak
És
által
min
mely
bizonyára
alakot
ölt
megszúrva, azt a
—
jöv
fogja mutatni.
—
Különfélék. Húsev Lycaena-hernyó. A R. L. V. kötetében megírtam, hogy a Thalpochares cotnunimacula hernyója kizárólagosan paizstetvekhogy az Erastria scitulanak ugyanoly életmódja van. Újabban kiderítették, hogy a nálunk igen ritka ErasUia rí';/íí5^»/rt is levélteivekkel él. Ennek ellenképe kel táplálkozik. Egyúttal megenilítettem,
-
—
csodálatos
találkozása
az
ízléseknek
—
az
indiai
Lycaenida,
Lucia epmsWestw. Ennek zöldes-barna her lyójának a hátán néhány szröcske áll, oldalt sörték sorát viseli, úgyszintén ell is, ahol a második szelvény a fejet elfödi. Ezekkel a sörtékkel magára hányja a hernyó azt a fehér, gyapjas váladékot, melybe a levéltetvek beburkolózni szoktak s így saját meztelenségét elfödve, mint a báránybrbe bújt farkas a bárányok közt, úgy jár pusztítva a gyanútlan levéltetvek ezrei közt, melyek Indiában némely- bokrot ellepnek. Szintoly érdekes mint ennek a hernyónak az életmódja, a bábja is, mely tökéletesen hasonlít majomfejhez, csakhogy a fül hiányzik, A báb hátulsó oldala képezi a homlokot különösen híven utánozva vannak a szemek, az orr és a száj körüli ránczok. A, ;
varjak mezgazdasági jelentsége" czím alatt Jabloa Földmivelésügyi ministerium által kibocsátott „Kísérleti Közlemények" IV. k. 2. füzetében terjedelmes, 41 lapra terjed monographiában értekezik a varjak által okozott kárról és haszonról. A tárgynak minden oldalról való megvilágítása után szerz arra az eredményre jur, hogy a varjak magevk ugyan es mint il3^enek koronkint és helyen kínt kártevk de viszont, magvak hiányában, számtalan kártékony rovart is pusztítanak s ennélfogva évszak és hely szerint hasznosak is. ,,A
nowski József
;
A hangyák intelligencziájáról tanúskodik a következ eset, melyet egy csehországi gazda közölt. Kertjében egyik finomabb fajtájú szilvafara nagyon rájártak a hangyák. Ezt megakadályozandó, a gyümölcsöt félt gazda a fat hernyóenyves gyrvel látta el. A hatás igen meglep volt. A eleinte nagy izgalomba hozta ,úgy a fentlev hangyákat, mint az alulról felkapaszkodókat is, s szélén végigfutva, óvatosan vizsgálták tapogatóikkal, de a fáradozásaik sikertelen voltát átlátva, csakhamar visszatértek s a lesietk az utánuk vonulókat is magukkal vitték. Lent nagy haditanácsot tartottak, melynek eredménye már alig egy óra múlva láthatóvá lett. Közvetlenül a fa mellett ugyanis homokkal behintett
gyr
gyr
Különfélék.
148
Út vezetett
el
innen hoztak az
:
állatok
segítséget.
Ott
ugyanis
minden munkás hangya egy-egy homokszemet kapott fel. s igy megrakva seregestül másztak fel a fára és egyik homokszemet
gyr
bizonyos részére, másik után lerakták az enyves mely 8 cm. széles volt. Három óra lefolyása után a hangyák kielkészült az enyven át vezet mintegy tartását siker koronázta a
:
8 mm. széles rendszeresen kövezeit út. Ezt azonnal át is adták a közlekedésnek, mely ezentúl zavartalanul fennállt, mert a gazda nem akarta jutalmnzatlanul hagyni az állatkák ily meglep körültekintését és kitartását és többé nem zavarta ket.
A szölörontó Otiorrhynchus ligustici nev bogár hazánkban ismeretes kártev. A 80-as években Simontornyán és Lengyeltótihajtásait rágta le, fiatal ban, valamint a tatai járásban a Barsmegyében más orrmányosok társaságában a répát éc luczernát támadta meg az utóbbiban Vészeién és Kondoroson, Zelizen pedig Rovartani állomás a magbükkönyben tett kárt, (A m. kir. áll
szl
;
közleményei. I. k. 8. f, 18, 22, 60, 126. 1.). Ujabban Németországban is kezd kártékonyán fellépni. Karlsruheban megfigyelték, hogy álczája a gyökerein él s azok lerágása által a növényt duzzadt csirátönkre teszi. A kés^ bogár pedig a kihajtásban kat közvetlenül, a föld íölött vagy alatt teljesen kirágja. A ftápláléka ott azonban a luczernán kívül a répa, árpa, bab és kü-
szlt
ev
lönféle lóhere.
Dr. L e n d l .Adolf intézetében gubacsössze hazai fajokból, a meWek tudomáis igen értékesek, mert nemcsak valamennyi fontosabb, de sok ritka fajt, st nova specziest is tartalmaznak, hanem pontos adatokkal és a növénynevekkel is el vannak látva. Szaktanár, a ki ember gyjtötte és determiniálta: Szép ligeti
Gubacs-gyüjtemények
gyjteményeket nyos tekintetben
állítottak
Gyz
mig mindezeket dupplumaiból készültek most Dr. Lendl intézetében a becses gyjtemények eladásra. Különösen erdészeti, gazdasági és felsbb tanintézeteknek, valamint muzeuhazánk kiváló
éveken összegyjtötte és meghatározta és az
moknak
speczialistája,
ajánlhatók. Teljes
át
fáradozott,
gyjtemény 100' fajból, számos üvegfedegyjtemény 25 fajból 3 üveg-
dobozban ^0 korona. Kisebb fedeles dobozban 20 korona.
les
A cserebogár száma és kártétele. A ki kételkedik abban, hogy a cserebogár összeszedetése hasznos-, czélszerüe, azt talán megtéríti a következ néhány számadat. Bernburg fejedelemség egyik kerületének közutaia az 1899. évben 21^/4, egy másik kerü28 mázsa cserebogarat szedtek össze, mázsánként kerek 60,000 bogarat számítva, tehát közel 3 millióját pusztították el ennek a falánk állatnak. Képzelhet, hogy ezek az illet vidékek fáit seprvé rágták volna, ha a hatóság így közbe nem lep.
letén peJig
A galambok lov Fab.
nev
Dermestes lardarms Fab. és D. bicoMegfigyelték, hogy a bogarak és álczáik
pusztítói a
bogarak.
Különfélék.
I49
is az alig kikelt zsönge galambokat ellepik, kikezdik és m:gölik, daczára annak, hogy a galambdüczot s az egves fészkeket igen tisztán tartották. Az öregebb galambokat ügylátszik nem támadják meg.
Természetrajzi tanfolyam. A muzeumok és könyvtárak országos ffelügyelsége természetrajzi tanfolyamot rendezett a fvárosban a vidéki muzeumok vezeti és a középiskolák gyjteményeinek kezelésével megbízott tanárok részére. A nyári szünidben rendezett ilyen kurzusoknak rendszerint számottev hasznuk van az illet szakmákkal foglalkozó vidékiek a szak ujabb és ujabb haladásával ismerke Inex meg és új ervel folytatjak otthon a mun:
kásságukat. A természetrajzi gyjtemények kezelese, a gyjtés és a praeparálás módja, a megrzés körül való eljárások a tudomány haladásával változnak, mint maga a természet élete. Az immár százesztends jubileumát ül anyaintézet egyre szorosabb kapcsokkel fzi magához a vidéki muzeumokat az ilyen tanfolyamok révén, a hol rövid id alatt sok és értékes tapasztalatot szereznek a látogatók. A mostani kurzus, mely július elsejével kezddött, a rovartanra, állattanra, növénytanra és ásványtanra terjedt ki, az ornithologiában d r. M adarász Gyula, a rovartanban K ü t h
—
Dezs dr.
ban
y
Aigner Lajos, az ásványtan és geológiában Krenner Józef és dr. Zimányi Károly, a botanikádr. Filárszky Nándor eladókkal s Szalay Imre és
A.
ministeri tanácsos, nemzeti
múzeumi
igazgató íelügyelete alatt állt. tanár í-Ialasról, Bibó-Bige fgimn. tanár Szabadkáról, C h n o r á ny i cisztercita- rendi tanár Szekesfejérvárról, premontrei-rendi tanár Szombathelyrl, d r. D a t s Ede városi orvos, a felkai múzeum részérl, múzeumi Poprádról, Feigler Ferencz középiskolai tanár Pozsony-
A
tanfolyam hallgatói:
Bartek Lajos fgimn.
György
i
Ede
Csigaházy
Ern
1
Danhauser Gyula
r
ból,
Kertész Miksa
premontrei-rendi tanár Nagyváradról, középiskolai tanár Máramaros-Szigetrl, K o v á c h j é n cisztercita-rendi tanár Egerbl, d r. orvos, a kassai múzeum részérl, Miklós kegvesrendi tanár Budapestrl, premontrei-rendi tanár Kassáról, Gyula kegyesrendi tanár Nyitráról, Ör-
Kiss Dem
Tamás
Nagy Géza
Ormándy
Roch
kény István Török Péter
Répászky Barna
Töm
köny vtárnok,
szegcdi városi múzeum részérl, tanár, a debreczeni fiskola részeri. Az eladások nagyobbrészt a nemzeti múzeum illet gyjteményeinsk helyiségeiben folytak, részben pedig a kurzus hallgatói az eladók vezetésével gyjt kirándulásokat tettek Budapest környékére. Entomologiai utakat tettek az isaszegi csatatéren, a gödölli uradalomhoz tartozó erdkben s a budakeszi hegyekben, ásványtani és botanikai kirándulást pedig a kisczelli határban s az Aquincum melletti római fürd thermális vizeinéi, Budafokon és Verczén. A kurzus megnyitásakor dr. József tartott a megjelentekhez beszédet, melyben az ily tanfolyamok fontosságát fejtegette és Szalay Imre igazgató is üdvözölte a vendégeket. Nála tisztelegtek a kurzus befejeztével (július 15.) az abban részta
Krenner
—
150
Különfélék.
vettek
és a
nyert
kérték,
hogy
jöv
oktatásért, felvilágosításért köszönetet
évben
is
rendezzen
ily
mondva,
tanfolyamot.
nyugalmazott holland-kelet Dr. Machík Gyula hazánkfia, ezredorvos augusztus hó 17-én 60 éves korában meghalt Budapesten. Machik holland szolgálatban hosszabb ideig tartózkodott Szumatra és Amboina szigeteken^ a hol szorgalmasan gyjtött zoológiai anyagot, melyet visszatérvén Európába a M. Nemzeti Múzeumnak ajándékozott. Igen értékes anyagól hozott a csúszómászók, halak és lepkék csoportjából, néhány állat újnak is bizonj'ult, pl. a Platvpria snmati'ensis Csíki (Természetrajzi Füzetek
t
indiai
XXIV. A
1900.
p.
196.)
nev
bogár.
szÖlÖ és dohány ellenségei közül Olaszországban, nevezetesen Firenze környékén a szlt a Vanessa cardtii hernyója is megtámadja a dohányt pedig, habár külföldrl ered növény, az európai rovarok épen úgy megkedvelték, mint az ember Firenzénél különösen a nálunk is igen gyakori Maa^oglossa stellatarnm és a Heliothis artniger hernyója, a bogarak közül pedig a Melolontha vulgáris, Pevtodovi pnnctatiis Vili.. Cebrio gigás F. és C. dubiiis Rossi álczája károsítja a dohánytermelést. A bogarak ;
:
azonban inkább az elraktárolt kész dohányt kedvelik s a francziaországi állami dohángyárak igazgatósága megállapította, hogy az importált dohányban nem kevesebb mint 100, mond száz fajta bogár található. Magyarországon erre az illetk, úgylátszik, még ki sem terjesztették figyelmüket.
A Bacillus Rossii nev orthopterát egyik berlini rovarász horvátországi példányok után három ivadékban tenyésztette s azt tapasztalta, hogy ez a szöcskefaj szzen nemzés útján szaporodik, alighanem szabadban is, mivel a hím rendkívül ritka. A tenyésztett néhány ezer példány közt egyetlenegy hím sem volt s ez ugj'látrendes copulatió folytán áll elé. Érdekes, mennyire szik, csakis tudnak ez állatok környékükhez alkalmazkodni, szkor t. i. a mikor már gyérül a tápnövény s az ágak és levelek a tenyészt házikóban sárgásak és színtelenekké lesznek, az addig haragos zöld szöcske is változtatja színét és sárgás vagy barnás ruhát ölt. A rovarbábok gyakran époly remekmvei a természetnek, maguk a rovarok. Alkalmilag említettük, hogy Bíró Lajos Üj-Guineából küldött oly lepkebábot, melyet „Mohamed
rnint
koporsója" -nak nevezett, mert köröskörül szálakhoz ersítve, szabadon lebeg a levegben. Nem kevésbbé bámulatra méltó a Hydrophihis •picens nev bogár bábjának a szerkezete. Bábozásul ugyanis egy kis üreg szolgál, melyet a vizes lehagyó álcza a földkészít, alig néhány centiméternyire a víz színe fölött. Ennek az üregnek a feneke azonban a környülethez képest igen puha és nedves, ügy hogy a báb, ha közvetlenül rajta feküdne, rothadásnak indulna. Ettl megóvja a homlokától kiinduló 3 3 oldalsörte, mely félkörben elhelyezve és felfele állva, ismét oly csodálatos szerkezet, hogy a nehéz testnek lesülyedését megakadályozza. Ezeken kívül van még néhány kisebb sörtéje, mely kifelé állván,
ben
t
—
Irodalom.
j5j
megakadályozza, hogy a báb oldalt a nedves földdel érintkezzék A bogár kifejlésénél mindezek a sörték, mint immár fölöslegesek leesnek. Hasonló szerkezetek a Dytiscus és Cyhister nembeli bogarak bábjai is. Lepkének rendellenes megjelenése. Egyik porosz lepkész az hndromts versicolom nsténye után, melyet a Kárpátokból vitt haza, petéket nyert, melyekbál a hernyók szabály szerint kikeltek es elbaboztak. A bábok márcziusban a szobába hozatván részben csakhamar kifejlett bellük a lepke, jó része azonban ki nem kelven, megint dobozostul a szabadba került, a hol szeptember 12-en nehany lepke kikelt, a mely tudvalevleg csak kora tavaszkor szokott röpülni.
Irodalom. Ueber die Silpha carinata Hrbst. und náchste Vervvandte. (Wiener Entom. Zeitg. XX. 1901
Reuter, Edm.,
p.
121—122.)
A
Silpha
biUneata
n.
carinata és
sp.
Herhst
{lunata
perforata
5.
Gebl.
Fabr.J
és rokonai a 5.
ezek fajváltozatainak
és
meghatározására
szolgáló táblázat, melyben a S. carinata egy új Mármaros-megyei Kárpátokból a var. carpathica nevet nyerte egy másik fajváltozat, a var. italica Küst., mely mindeddig hazánkban nem találtatott, Horvátországból van emlitve. igen érdekes az uj 5. bilineata, a melyet H o r m u z a k báró Oláhországfajváltozata a ;
i
ban gyjtött;
a
ez
az
faj
európaiak között a legnagyobb és a
abban különbözik, hogy szárnyfedin nem 3, hanem csak 2 hosszanti borda van. Meglehet, hogy Erdélynek Oláhország-
többi fajtól
gal határos részeibe
i
szintén elfordul.
Csiki
Ern.
Edm., Ueber sicht der Coeliodes-Arten der Coleopteren-Gattung AUodactylus Wse. aus
Reitter,
der palaearctischen Fauna. (Wiener Entom. XX.
A
1901.
p.
Coeliodes
nem
tározási táblázata, új
faj
a C.
Zeitg.
129—130). Allodactylns alnemébe tartozó fajok meghaegy új hazai faj is foglaltatik. Ez az
melyben
macrasper,
mely a horvátországi Ogulin
^^^ el.
mellett for-
Csiki
Ern.
*
Hormuzaki,
Const.
Freih
v.,
aus der Bukovina. Bd.
1901. p.
356—361.)
Neue (Verth.
Co
1
e
o p
zool.-bot.
t
e r e
Ges.
n
f
un d
Wien.
e
Li.
Jradaloin.
152
Régibb jegyzékeinek kiegészítéséül az újabb leleteket közli a szer/. és némelyik fajnál Magyarországot is említi mint annak Csiki.
termhelyét. Schultze,
Coeliodes proximus Schultze (D. E. Z. c. 1889—90) 422.) und simulans Faust.
A.,
1895.
(1.
(Deutsche Entom. Zeitschr. 1901. p. 64.) két fajt szerz egyik dolgozatában (D. E. Z. 1898. 264.)
E
azonosnak folytán
ból
jelentette
typusok összehasonlítása
a
pedig
állatok.
A
C.
proximust hazánk-
Pozsony).
említi (Pécs,
is
most
ki,
hogy azok különféle
látja,
Csiki. *
zur Kenntniss der paláL., Beitrágé arktischen Hydrophiliden. (Verh. zool.-bot. Ges.
Ganglbauer,
Wien.
Ll.
Szerz,
ki
Kratiss
312—332).
p.
Hydrophilidákkal foglalkozott,
újabban a
számos
megjegyezést közöl, igy az északkeleti Kárpátokban és
fajról kritikai
az erdélyi
Bd. 1901.
havasokon
nem más
Helophoms
található
glaciális var. Denbeli
mint a Hel. (Atractohelophortis) breviiarsis Kiiw.
néhány magyarországi is van, ezek a követHelophorits Zoppae (Mezség), Oclithebins Peisonis (Ferttó) azonkívül az Ochthebius viridis és Philydrns hamifer (Ferttó) Csiki. Peyron.-t is említi, mely faunánkra új.
A sok kezk
új
között
faj
:
;
*
Uebersicht der Coleopteren-Gattung Catops Payk. aus der paláarktischen Fauna.
Keitier,
Edm.,
(Deutsche Entom. Zeitschr. 1901.
A
új táblázatot
állított
Lasioratops) van
ország
is
felállítva és
említve
Schultze, ^..
melyben
össze,
van,
egy
Reitter egy alnem (Cliolevimts és nitidicollis Kr.) Magyar-
két új
fajról
annak
mint
39-48).
p.
meghatározására
paUiarktikus Catops-íajok
(C.
termhelye.
Csiki.
Berichtigungen, Ergánzungen und sons-
tigeBemerkungen arktischen C e u Zeitschr.
1901.
Számos
igen
p.
t
zur
h o
Nomenklatur der
h y n c h
r r
i
n e
n.
palá-
(Deutsche Entom.
57—64).
érdekes
közlésen
Centhot'vyuchus edentiilns Schultze
pestrl és csak a nsténye volt hímjének leírását talált mellett
nev
kívül
fenti
dolgozatban
a
mely eddig csak Budaismeretes, az újabban a Ferttó faj,
találjuk,
canaliculatus Bris. részletes leírását
is.
úgyszintén
a
hazai Csiki.
C.
„ROVARTANI LAPOK" Aaszug der Aufsatze dieser
ia
uagar. Spraolie erscbeínenden entomologiscben Uonatsctiríf
Unter Mitwirkung von Dr. A. Bedn, Dr. C. Ckyzer,
Dr
redigirt
G. Entz und Dr. G. Horváth von
V. AiíJfner- Abafi
I^.
Budapest
VIII.,
1901. Szept.
unci K. O^iki.
Rökk-Sz.-Gasse
32.
Bánd
VIII.
Heft 7
113. L. V. Aigner-Abafi: Johann
Pável. Biographie dieses ungarischen Lepidopterologen, der geb. 1842 zu GrossWardein, mit 15 Jahren zu dem Entoinologen E. v. Frivaldszky, dann 1864 als Práparator und Sammler an das Ungar. NationalMuseum kam, in welcher Stellung er 37 Jahre eine unennüdliche Thátigkeit entfaltete und nicht nur viele Tausend Insekten sammelte, sondern auch die ungarische Lepidopteren-Sammlung, sovvie den grössten Theil der Rhopaloceren der allgemeinen LepidopterenSammlung wissenschaftlich ordnete. Als ausserordentlich eifrigen und geschickten Sammler nahm ihn E. v. Fr va d s z k y auf all seine Excursionen und Reisen mit, so 1870 auch nach Kleinasien, vvo S.
tüchtigen
i
1
er einige neue Insekten entdeckte. Ebenso begleitete er auch spáter J. V. Frivaldszky auf all seinen Excursionen, wobei er hauptsáchlich Káfer sammelte. Auch alléin durchkreuzte er Ungarn
Richtungen, war gegen 20-mal in Mehadia und in der an der Adria, auch seine letzte Sammelreise führte ihn dahin, auf der Rückreise aber ereilte ihn der Tod zu Agram am 15. Juni 1901. Die von ihm entdeckten und nach ihm benannten Insekten sind im ungar. Text namhaft gemacht. Literarisch war er vvenlg thátig. Immerhin stellte er u. A. mit Dr. V. Horváth 1874 das Verzeichniss der ungar. Macrolepidopteren
nach
allén
letzten Zeit wlsderholt
zusammen und F.
Uhryk
bearbeitete
189'-)
mit
den Katalog
L aller
v.
Aigner-Abafi und
Dr.
ungarischen Lepicfopteren.
J. Jósa: D. nerii in nerii. IV. der Raupe im J. 1890. V. St. Bordán: DerOleanderfalter ist in heimisch. Verifasser fand Anfangs der 80-er Jahre zu Déva den Faltér und junge Raupen an der Kornelkirsche, auch berichtet er, das A. v. Buda im Kornitate Huny.id mehrere Jahre Rauoen sovvohl im Juni als auch im August-September erhielt, das Thier soweit viel-
S.
136.
Über Deilephila
Deés. Vorkommen
—
Ungarn
leicht
nur zuweilen
—
hat derselbe die Riapa
—
Generationen auftritt. An Vinca schon fraher in Soborsin (Komitat Arad)
in
zvvei
gefunden. S. 138. E. Csiki: Unsere Hirschkáfer. Nach einer kiírzen Einleitung über die Lebensgeschichte der Hirschkáfer, gibt Ver-
18
eine Bestimmungstabelle Gattungen und Arten.
der
fasser
in
Ungarn
vorkommenden
S. 14 Aigner-Abafí Parnassius Mnemosyne L. BeL. V. schreibung der in Ungarn vorkommenden, zum Theil sehr aberrirenden Formen dieses recht variablen Falters auch die var. melaina Honr. kommt in Ungarn vor, sowie Übergange zur var nnbilosns Christ. Welszmantel Saturnia spini als Schádling. VerS. 145. fasser beobachtete in Süd-Ungarn langs eines Eisenbahndammes 1
:
:
W
:
nach seiner Schátzung 30—40.000, ev^entuell auch mehr Raupen dieses Falters, welcher die zum Schutze des Dammes gegen Überschwemmungen gepflanzten 5 7-jáhrigen Weiden nicht nur vollstándig entbláttert, sondern auch die jüngsten Triebe abgenagt hatten und dann Mangels anderen Nahrung auf Gras, Klee, Wicken, Hedrich und Sauerrampfen, auf Schafgarben, Plantage, Onoius spinosa und sogar auf Wolfsmilch übergegangen waren. Der verursachte Schaden vvar relativ recht betráchtlich.
—
Kieínere Mittheilungen. Raupe der indischen Lycaena epius, vvelche sich gleich einigen anderen von Schildláusen náhrt. die landwirthschaftliche BedeuS. 147. veröffentlichte J. cinen tung der umfassenden Aufsatz. welcher darin culminirt, dass diese V^ögel als Körnerfresser, in Ermanglung von Körnern als Insektenvertilger je nach Zeit and Ort schádlich oder nützlich sein können. 147.
S.
Über
die
Über Rabén
Jablonowski
148. Gallen-Sammlungen stellte der bekannte S, HN'menopterologe V. Szépligeti zusammen, wekhe durch Dr. A. Lendl in Budapest zu beziehen sind. Eine co nplete Sammlung (100 zum Theil seltene Arten) in mehreren Schachteln mit Glaseine kleine Sammlung (25 Arten) in 3 deckel kosten 80 Kr. Schachteln mit Glasdeckel 20 Kronen. S. 149. Das Landes-Oberinspectorat der Museen und Biblio15- Juli 1901 einen naturhistoritheken hat zu Budapest vom 1 schen Curs für die Leiter der Provinz-Museen und Sammlungen der Mittelschulen veranstaltet, derén 16 von Fachmánnern im Sammeln, Prápariren und Conserviren naturhistorischer Gegenstánde unterrichtet wurden. S. 150. Dr. Július Machik ist am 17. August 1901 im Altér von 60 Jahren verstorben. Als Regimentsarzt in hollándischen Diensten hielt er sich lángere Zeit auf Sumatra und Amboina auf und sammelte zahlreiche naturhistorische Gegenstánde, namentlich Amphibien, Fische und Lepidopteren, welche er nach seiner HeimUnter den Coleopkehr dem Ungar. National Museum spendete Platypria sumatteren befand sich auch eine neue Artt ;
—
:
:
r
e n s
i
s
Csiki.
Literatur. S. Reitter,
151. C. v.
Besprechung der Publicationen von E. Hormuzaki, A. Schultze und L. Ganglbauer.
E.
Csiki:
Következ madárbröket becserélni
2
Pinicola
1
Aegialitis
1
Turdus
1
:
encleator
3
^;
vagyok
stb.
hajlandó
N.
;
;
1
1
;
vagy
(földgömbi)
Mufflon-szarv,
1
;
rovarokért
cuívirostra J
macrorhyncha;
Cardinalis cucullatus. Brasilia
Guinea
;
gjaíjtemény
eladni
3 Cyanecula
suecica J ; 1 Loxia Nucifraga cariocatactes ; 6 Nucifraga
J
Somataria spectabilis J Guinea 1 Varró madár N.
hiaticula
Jégmadár
Csiga
iliaeus
1
;
Mustela
koponyával
fél
;
1
nivalis
;
1
Photogiaph
apparátus complett.
Tavarnok
u.
p.
Kelecsényi Károly.
N.-Tapolcsány.
Coleoptera-kereskedés. Mint honunkban a legrégibb rovarkereskedés tulajdonosa,
ajánlom
és legnagyobb magángyjtöknek, iskoláknak, gazdá-
szoknak és erdészekuek 8(00 hibátlanul meghatározott honi és kiillöldi fajbó álló rovar-készletemet. Honi faunánk közönséges és légritka bb fajai nagy számban, továbbá több száz exotikus faj. Iskolák részére gyjteményeket olcsón állítok össze. Honi gyjtökkel szívesen lépek csereviszonyba. Megkeresésre nyomatott árjegyzéket ingyen és bérmentve küldök.
Német-Bogsán. (Krassó-Szörénymegye.)
Merkl Ede.
Magyarország madarai. fonala. Irta:
Dr.
A
hazai madárvilág megismerésének vezérEzen munkából megjelent az
Madarász Gyula.
1—7. füzet: az els füzet a szisztematikai részszel kezddik s az Éneklk rendjének négy családját, ugymin t ^ víirju^^^sÚXgar-Kig'}', SéYégeiyC- \.<^mty féléket; a második füzet^arpöicsirtá^l billegtetö- és poszátaféléket a harmadik a. 3'72-í-W^d-, ökörszem- és rigóféléket a negyedik pedig a pipöke•-
\
\
cz'.nege-,
az
ötödik
küll-, fan.ászó; gébics-, stlytmjaik-, Jecske- és Ugykafójél de a rikácsolókat, kakuk-, harkályés 6a^o /^-féléket, a 6, ;i
ragadozókat
a
7.,
mely
most jelent
meg,
az
evezöldhúakat
és
h'idalukúakai
tartalmazza.
A munka
díszes kiállításban, a szeizö
eredeti
rajzaival, és színes táb-
formátumban 10^12 füzetben fog befejezést nyerni. Az általános ismeretekre vonatkozó bevezet rész az utolsó füzetben a tárgvn i.tatóval egyetemben jelenik meg. lákkal, quart
Elfizetési ára
Az
1—1
elfizetési pénzek a
füzetnek 3 kor,
egész munkának
az
Magyar Nemzeti Múzeum
íO korona.
Igazgatóságához vagy a
Rovartani Lapok szerkesztségéhez czímzendk.
i:>E.u
Lepidopleren
des
palaearctischen
Fauneiigebietes.
Von Dr. O. Staudinger und Dr. H. Rebel.
=:==
2
Theile
in
lr*rí»is
einen
?50
Bánd
gebunden.
I-troiieii.
Szcx'lces5Ktösóg:ünl£ xítjíin is xnee-rendellietft.
mvek.
Ento mologiai Általános.
Ára 35
kor.,
A Magyar
Birodalom Állatvilága. (Fauna Regni HungáKiadja a k. m. Természettudományi Társulat tagoknak 20 kor. Kárpáti E. Állatmuzeum, utasítás álla-
Arthropoda.
riáé). III. kötet.
társulati
—
tok kitömesére s eltartására, és csontvázak készítésére, ábrákkal 1 kor. Bein K. A kis rovargyüjt. Utasítás a kiválóbb rovarok megisme40 fill. Szekeres F. Ö. A rovargyjtö 1 kor. 60 fill. résére és uvüjtésérc 2 kor. Lejtényi S. Rovargyjt. Segédkönyv a középiskolai ifjúság számára, kötve Kriexch J. A rovarok világa. 16 ábrával 80 fill. 1 kor. Kirándulóit Dr. Lendl A. Rövid útmutatás zsebkönyvvé. 70 tajzzal, kötve 3 kor. 50 ííll. Dr. Daday /.Rovara természetrajzi gyjtemények konzerválásához 80 fill. Hojf'er, Praxis der Insektenkunde. 3 kor. tani mszótár 1 kor. 60 fill. Kolbe, Rinfiilirung in die Kennmiss der Insekten 17 kor. Hymenoptera. Mocsáry S. A magyar fauna fémdaraí'sai 2 kor. 40 fill. .\ magyar fauna másnejü darazsai 2 táblával 1 kor. üO fill Adatok Magyarország fürkész darazsainak ismeretéhez I. 1 kor. 20 fill. Földünk lémdarazsainak magánrajza 40 kor. Lepidoptei'a. Bein K. A kis lepkegyjtö. A lepkék ismertetése és A. Aigner L. A lepkészet története Magyarországon gyjtése 2 kor. Beige, Schmettsrlingsbuch 8. Aufl. 1.300 Abb. auf 50 farb. Tafeln 8 kor. Hofniann, Die Gross-Schmetterlinge Europas 2. Aufl. 2C00 25 kor. 20 fill. Abb. auf 71 farb. Tafeln 80 kor. Die Raupen der Gross-Schmetterlinge Europas. 1900 Abb. auf 50 Tafeln 30 kor. Diptera. Tömösváry Ö. Egy tömegesen tenyész légyfaj az Alsó-Duna Kertész K. Catalogus Tabanidaium orbis tenamellékeirl 3 tábl. 60 fill.
—
—
—
—
—
—
—
—
—
— —
—
—
rum
universi 6 kor.
—
Bein K. A kis _J^f>'poptera. Török P. Bogár-határozó 2 kor. 80 fill. Cahver, Káferhucb bogárgyü)tö. A bogarak ^ismertetése éa-^yüjtéss 2 kor. Seidlitz, Fauna 1 raiv.£.sviyanica 12 kor. 5. Aufl. mit 48 color. Tafeln 24 kor.
—
—
Hemiptera. Dr. Horváth G., Adatok a hazai félröpek "isnT<írw;iáh£2.„ 40 fill. A magyarországi Psyllidákról 40 fill. Az Eremocoris-fajok magánrajza. 2 tábl. 60
fill.'
Orthoptera, Pseudoneuroptera és Neuroptera. Pungur Gy. A magyarorKohniit R. Magyarország szági tücsökfélék természetrajza 6 tábl. 5 kor,
—
szitaköt-féléi. 8 színes tábl. 2 kor. 60
Myri.poda. Dr. Daday
f.
fill.
A
magyarországi
Myriopodák magánrajza
4 táblával 4 kor.
Chyzer K. és Kulczynski L. Araneae Hungáriáé pókfaunája 3 kötet, csak a O., Magyarország 2—3. kötet kapható 16 kor. Dr. Lendl A. A pókok, különösen a kerekhálós Karpeles L. Adalék Magyarország pókok természetes o.sztályozása 1 kor.
Arachnoidea. Dr.
3 kötet 24 kor.
—
Hermán
—
—
atkafaunájához. 8 táblával 2 kor.
A
Magyarországban eddig talált szabadon CPUStaeea : Dr. Daday J. magyarországi Branchipusélö evezölábú rákok magán rajza. 4 tábl. 3 kor. magyarországi Diaptomus-fajok átnézete 1 kor. 1 kor. fajok átnézete.
A
A
Oatalog-iTS !EnidlorQyclii
Brnestus A Musaeo
Nationali
Hungarico
Csiki. editus.
BuJapestini
1901.
Ára 3 korona.
E müvek szepkesztség-ünk útján Stliridl Sándor
is
könyvnyomdája Budapest,
megrendelhetk. VI.,
Szerecsen-u
6.
SMITHSONIAN INSTITUTION LIBRARIES
3 9088 01427 0276
