ROVARTANI LAPOK HAVI FOLYÖII^AT

461 .R873

ENT

QL 461 R873 ENT

Ei^r.

Soc.

Waá;

c>»^

igoo. október hó.

VII. kötet.

füzet.

8.

ROVARTANI LAPOK

m

0>

m

HAVI FOLYÖIIÂT tekintettel

a

kasznos és kártékony

POYarokra

H -*-

m

BEDÖ ALBERT CHYZER KORNÉL

D« DR-

D»DR-

ENTZ GÉZA

HORVÁTH GÉZA

KÖZREMKÖDÉSÉVEL SZERKESZTIK

m m

A.

m m m

AIGNER LAJOS

és

CSÍKI

ERN. 1^

'^Hpr

BUDAPEST. A

ROVARTANI LAPOK SZERKESZTSÉGE

ÉS

RÖKK-S Z ILÁRD-U TCZ A

32.

Vl|t.,

KIADÓHIVATALA

Megjelenik minden hónap els napján, július és augusztus havak Elfizetési ára egész évre 8 kor.

kivételével

Tartalom. Adatok Magyarországi Orthoptera-launájához. Csiki Erntl Az Acherontia Atropos hangja II. A. Áigner Lajostól. 9 ábrával A Cheimatobia brumatáról. Jablonowski Józseftl A Chrysis ignitáról D.-tl Eperjes környékének nappali lepkéi II. Dahlstrnm Gynlütól. A magyar lepke-tauria gyarapodása 18í)9-ben. .4. Aigner Lajostól.

.

.

.

Különfélék : Két új paizstetü

Rovarok az étlapon

A

174 17i 175

,

levéldarázs irtása

.

155 159 164 166 168 170

.

17

Nyilméreg A rovarok szívós életérl ,

17.ó

Rózsaszín Pieris brassicae. Weiszinanteí Viliiios-tó\ Magyar Microlepidopterák. Dr. Kertész Kálmán-tó\.

....

170 176

Levélszekrény. Helyreigazítás. Lapunk Magyarország En Jomychidái«

eziJei

czím

szeptemberi

dolgozatában

sajtóhiba szíves kijavítását kérjük és p:dig a 145. lapo

kimaradt

zatban 7.

Pleganophorus

—

A .A

csápok

egy

Hampe li,

A

lelülröl

i

számítva a

12.

sor

1

I.)

nne, tehát:

után beigtatardó:

ritkán 8

— 10

ízbl állanak

3.

piliferum

sorban pedig pilossima helyett pilosissinia olvasandó.

kir.

Természettudományi Társulat állattani minden hónap els péntekén (VIII, Eszterházy

magy.

szakosztálya

féle

mely

147. lapon íelülrl' a 19, sorban piliferurn Reitt. helyett

Mull.., a 25.

utcza

sor,

számában »Csiki Ern nehánv értilmetzavaró a me?! atározási táblá-

ülést tart.

Vendégeket szívesen

lát.

A budapesti entomologusok minden pénteken eate a Muhrvendéglben (Kerepesi-út 44.) találkoznak.

Az 1897., 1898. és 1899-iki teljes évfolyammal még szolgálhatunk. Az elbbi kötetekbl csak egyes példány áll rendelkezésre ezek következ áron kaphatók: I. kötet 10 kor. II. kötet 6 kor, III. kötet ;

10 kor.

Az elfizetési összegek kiadóhivatalunkhoz utcza 32.) czímzendk.

(VIII.

Rökk-Szilárd-

:

Adatok Magyarország Orthoptera-íaunájáhozIrta

Legújabb idben több

Csíki

Ern.

munka

jeles

gyarapította hazánk egye-

Pungur Gyula

nesszárnyú rovarainak ismeretét. Legels sorban

említend

Orthoptera-katalógusa Orthoptera), melyben a

(Fauna

Hungáriáé. Ordo

Regni

hazánkra vonatkozó összes adatokat

juk 1899-ig összegyjtve; eszerint 173

faj

és 7

faj változat

talál-

fordul

el Magyarországon. Ezen katalógus megjelenése óta két nagyobb munka hagyta sajtót, melyekben számos új adat foglaltatik. Az egyik Redtenbacher Józsefe), a másik Padewieth M.-é ^). Redtenbacher mvében gondosan összeállított táblázatokat találunk a rendek^ családok és fajok meghatározására. A nemek és egjes fajok rövid leírásokkal vannak ellátva, megtaláljuk továbbá el

a

legfontosabb

a

irodalmi

idézeteket

a

és

földrajzi elterjedést

is.

Mindezeket megelzi egy fejezet az Orthopterák és Derinatopterák külboncztanáról,

mal és csinosan meg. Néhány fajt

faj

gyjtés- és

praeparálásról.

Az

megismertet bennünket a legfontosasb irodalom-

elkészített táblán az

találunk e

is

fejldésrl, a

a

jegyzék

irodalmi

egyes testrészek

újabb termhelyein

könyvecskében

kívül,

felemlítve

Brunn., Platycleis

Pachytrachelus fráter

három ;

rajzait találjuk

a faunánkra új

ezek a következk

marmorata

:

Fieb. és Pl.

amplipennis Brimn.

Padiewieth

a

magyar-horvát

Tengermelléken és Fiume

környékén elforduló egyenesszárnyúak jegyzékét a pontos termhelyekkel együtt adja, a bevezetésben pedig felsorolja mindazokat, kik a nevezett terület Orthoptera-faunájának kutatásával foglalkoz-

tak

;

ezek névszerint a következk 1)

und

:

Scopoli, Germar, Ulrich,

Redtenbacher, Josef Die Dermatopteren und Orthopteren (Ohrwürner von Österreich-Ungarn und Deutschland. Wien, 190J. :

GeradflügJer)

(Gerold). 2)

Ára

3 kor. 20

Padewieth, M.

Umüebung

Fiumes.

fill. :

Orthoptera genuina

(Giasnik

XI. 1900. 8—33.) Rovartani Lapok 1900. október hó.

hrvatskoga

des kroai,

naravoslovnoga

Littorale

drustva

und der Zagreb.

Csíki Enifi

156

Siebold, Zeller, Mann, Schniidt, Brunner von Wattenwyl, Krauss, Langhoffer, Biró Lajos és Matisz J. Padevvieth négy éven keresztül kizárólag Orthopterákat gyjtött és

id

ezen

összesen l3l

alatt

10

és

fajt

faj

változatot

talált,

melyek

közül kett a tudományra új. Rövid vonásokban jellemzi a vidék egyenesszárnyúak faunáját és leírja a gyjtés és praeparálás módját is.

Alábbiakban felsorolom a hazánk faunájára új adatokat, megjegyezvén, hogy mindazon fajok, melyek faunánkra újak, vastagon

vannak szedve. Egy (P.) vagy egy vagy Redtenbacher közlése.

hogy Padevvieth

(R.) azt jelenti,

Forficulidae-

Fam.

—

Labidura

riparia Pali. Növi, Selce, Starigrad.

Martinscica,

VIII.

Buccari, Bakarac,

— Martinscica, Buccari, Növi, Anisolabis maritima Bon. — Selce, Zengg, Starigrad. — forma macrolabia Fieb. — Fo c u a auricularia Linn Zengg, StaTengerpart. — pubescens Géné — — — Kriviput, Rameno Anechura bipunctata Fabr. — Fiume, Ostarije, Rameno C h e d u a acanthop\gia Géné. — (P.)

Vili.

(P.)

r

fi

VIII.

1

(Y'.)

rigrad.

^\

VIII.

(P.)

VIII.

1

korito.

(P.)

Vili.

r

i

korito.

(P.)

Blattidae.

Fam.

Ectobia albicincta Brun. — Vili. Aphlebia brevipennis Fisch. —

—

— —

Növi, Zengg, Stinica. (P.) Vesprinac, Drága, Car-

Vili.

—

VI. Zengg. lopago. (P.) A. marginaia Sclireb. (P.y) V. Erdély. (R.) A. mactilata Schreb. - Vili. Martinscica, Drága, Növi, decipiens Germ. Klaricevac, Carlopago. (P.) Vili. Fiu ne, Buccari, Növi, Zengg. Blattá germanica Linn. (P.)

—

Loboptera

—

—

Periplaneta Galganea

morio

importálva.

—

—

aimricana Linn. VIII. Fiume. VIII. Fiume. Burm. Hajókkal

—

—

—

(P.)

Kelet-Indiából

(P.)

Fam. >Iauticia,e.

A m éles

decolor Charp. --

Fiume,

Vili.

venica, Selce, Növi, Starigrad-

Em

p u s a fasciata BruUé.

Man

— —

VIII.

—

Buccari, Portoré, Cirk-

(P.)

Carlopago.

—

(P.)

tis reltgiosa Linn. ab. flava Pad.et ab. brunnea (P.) Az egész tengerparton.

Fam.

Baci Ilus rigrad.

Rossii Fabr

—

(P.)

—

l'ad.

—

VIII.

JPhasmidae. Vlll.

Növi,

.Sv.

Juraj,

Jablanac, Sta-

)

Magvai ország Orthoptera-faunájáhnz

Aciatnk

—

Redteubachcri Pad.

B.

Juraj, Jablanac.

aegyptiiim

—

Jablanac.

Caloptenus

—

Fiume, Cirkvenica, Növi, Sv

VIII.

(P.)

^Vei'idiitlae.

Fani.

Acridiuni

—

Linn.

italiciis

—

VIII.

Selce,

Veprinac, Vela Ucka,

Fisch. VII. Drága, Növi, Ledenice, Vratnik, Carlopago, Ostarije. (P.); VIII. Kriviput, Ostarije, Konjsko, Rameno

—

Kriviput,

Klaricevac,

P. alfinns Koll.

—

—

—

Pezotettix Salamandra

korito.

Portóié,

Linn. var. margineilus Sérv. et var. icterícus

VIII.

Kriviput. (P.)

Tryxalis

Buccari.

V'III.

[?.)

(P.) Tengerpart. Paracaloptenus Bríinneri Sta\.

Linn.

157

•:?.)

—

Zengg. (P.) Fiume, Sdobba. (P.) Stenobothrus nigrogeniculatus Krauss. VIII. Grobnik, Martinscica, Buccari, Növi, Zengg, Klaricevac, Jablanac, Car(P.); St. nigroniacidattis H.-Sch. lopago. VIII. Kriviput, (P.) var istrianns Krauss. Ostarija. VIII. Vela Ucka, Kriviput, Ostarije, Rameno korito. (P.), St. tniuiatus Charp, Kriviput, Rameno korito Vill. Francikovac, (P.); St. VIII. Ledenice, Klaricevac, Francikovac. apricaihf< Linné. VÎ Fiume, Buccari, Bribir, (P.); St. pe raeus Hris. Cirkvenica, Növi, Zengg. Carlopago. (P.); St. vagans Fieb, V. E'deiy. (R.) VIII. Fiume. (?.); St. mono Fabr. (P.); St. elegáns Charp. VIII. Kriviput, Leskovac. (P.) VllI Kriviput, Ostarije, Leskovac. tiasnUi Linn.

VIlI.

—

Thunbg.

Paracinema trícolor

VIII.

— —

—

—

Gomphocerus

—

ból.

-

stii-pens

peregrina

Schistocerca

— VUI.

Latr. Oliv.

-

iP.)

Pachytylus

Vili.

Oe dalé US

nigrofasciattis

—

Carlopago.

C uc u

—

VIII.

Bribir,

Növi,

—

Fiume, Növi, Zengg. (P.) Zengg. Importálva .Afriká-

—

De Geer.

—

—

Fiume.

—

fP.);

P.

(P).

W\\\.

Ciikvenica,

Növi,

(P.)

Sphingonotus Vratnik

—

(P.

\'lll. migraiorhis Linn. Vili. Fiume, Sdobba. danicns Fbr.

—

Charp)

(P.)

VIU Grobnik,

Klaricevac. Síinica, Ca-lopago

Epacromia

—

(biguttatus

—

korito.

brevipdune Brum.

—

— —

Thunb.

maciilatits

Fiume, Ostarije, Rameno

—

—

—

Stethophyina

—

—

— — — —

—

—

coernlans Linn. --

(P.)

Vili.

Grobnik, Zengg, Sv. Kriz,

—

\'ll. Podvezica, Martinscica, Grobnik, 1 g e ra hystrix Germ. Ledenice, Klaricevac, Vratnik, Bribir, Kriviput, Ostarije, i

Konjsko.

—

P.i

—

Paratettix meridionalis Ramb.— VIII. Fiume, Sv. Juraj, Zrnovnica (P.) VIU. .Sv. Kratissi Saulcy. Juraj, Zrnovnica, Sv. Kriz. depressa Bris. VIU. Sv. Kriz, Zrnovnica, (P.); T. (P.) Sv. Juraj

Tettix

—

—

—

—

)

Ern

Cstki

158

Locustidae,

Fam.

—

m

VUl. Drága, o n ornatus Schmidt {Fiaheri Fieb.) i 1 i Buccari, Növi, Klaricevac, Kriviput, Vratnik, Susanj, Ostarije, VIU. Drága, Buccari, elegáns Brun. (P.); P. Konjsko. (P.); P. thoracictis Fieb,. Növi, Klaricevac, Vratnik, Cubus. V Erdély. (R.) V. Erdély. (R.); B. Yevsini Barbitistes constricHis Brun. Drága, Buccari, Grobnik, Portoré, Cirkvenica, Vili. Brun. (P.); B. Ocskayi Zengg, Stinica, Starigrad. Selce, Növi. VUl. Drága, Bribir, Grobnik, Ledenice, Klaricevac^ Charp. (P.) Francikovac, Vratnik, Susanj, Cubus, Konjsko. laticatida Friv. VUl. Ledenice, Drága, VUl. Drága, Kriviput. (P.) (P.); L. Bosci Fieb. Kriviput.

P o

e c

—

—

—

—

—

—

—

—

—

—

Leptophyes

— —

—

Acro metopa

macropoda

Burm.

^

—

VUl. Martinscica,

—

Cirkvenica, Selce, Növi, Sv. Juraj, Zrnovnica. qitadripiinctata Brun. VUl.

Phaneroptera

—

—

Pertoré,

(P.)

Buccari, NoVi,

(P.) Sv. Juraj, Jablanac, Stinica. VUl. Zrnovnica. lilii fólia Fahr.

'

— — i?.)vay. Tylopsis Carlopago. — Germ. — Cyrtaspis scutata Charp. — VUl. Carlopago. — Scop. (tnandibularis Charp.) — VUl. Conocephalus Zrnovnica. — Növi, var. obscurus Padewieth. — VUl.

.;

gracílis

(P.)

(P

nitidiihis

Bribir,

VUl. Növi, Zrnovnica.

Xi p h Loc u S

d

i

s

t

m

u

i

(P.);

—

(P.)

— —

dorsale Latr.

a cantans Fuessly.

a g a serraia Fabr.

cevac, Növi.

—

(P.)

—

VUl. Kriviput. (P.) VIU. ? Martinscica, Buccari, Növi, KlariSv. Kriz, Sv. Juraj, Jablanac 5 Fiume,

—

Zengg,

—

VUl. Svica.

;

(P.)

Rhacocleis

discrepaus Fieb.

—

VUl.

Bribir, Növi.

—

(P.

— VIU. Vratnik. Klaricevac. — Thamnotrizon femoratns Fieb. - VWl. Drága, Klaricevac; Cupina. — Th. dalmaticiis Krauss. — VUl. Buccari, Grobnik, Ledenice, Cupina, Klaricevac, Francikovac, Vratnik, Cubus, Konjsko. — Th. apteriis Fabr. — VUl. — (P Th. Konjsko, Rameno Fieb. — VIU. Kriviput, — Rameno Anterastes

Raymondi

Yers.

(P.

(P.);

Ostarije,

(P.);

Ostarije,

korito.

Osiarija,

Pachytrachelus P

]

i

stricta

P.

(P.)

—

korito.

—

Ostarije.

Zell.

(P.);

P.

(P.); P.

Otocac, Leskovac.

—

Kriz.

venica,

;

P.)

Zeller

—

—

(P.);

Erdély.

VI.

Dél-

— ;

Mamudovac, Charp.

Roeseli Hagenb.

—

V.

VUl. Növi, Zengg,

VUl.

tesselata

—

(P.)

P.

— —

Ostarije,

Rameno

VIU. Vratnik, Cubus, VUl.

Bribir,

Kraussí Padewieth.

—

Vratnik.

—

Vratnik, VUl. Sv.

modesfa Fieb. VIU. Buccari, Portoré, Cirk(P.); P. sepinm Yers. VUl. Növi, Sv. P. fP.) marmorala Fieb. VU. Zimony. - (R.); P. stricta amplipennis Brun. VU. Zimony. (P.);

Növi. Juraj-Krasno. (R.

Brun.

fráter

—

Magyarország. (R.) a t y c 1 e s affmis Fieb.

litoralis

);

korito.

—

VUl.

P.

—

—

Fmme.

—

—

ÍR.)

—

—

Az Acheroniiá'Atropos hangja,

D

e c

t

c

i

u

^3,59

—

VlU. Növi, Cupina, Sv. Jelena. — (P. Sérv. VlU. Kriviput. (P.); E. VlU. Ostarije. 'P.); var. minor Krauss.

s albifrons Fabr.

— — — — — VlU. Kriviput, Francikovac, Cubus, Ostarije. — var. major Krauss. — VlU. Növi, Zengg, Klaricevac, Jablanac. —

Ephippigera

vitinm

limhata Fis eh.

(P.);

(P.); E. sphacophila Krauss. Cupina, Klaricevac, Jablanac.

Troglophilus Konjsko, Krauss.

cavicola

Rameno

—

Gr

i

—

—

.1

,

—

ahnatina Ocskay.

—

1

u

(P.)

Vratnik,

Les-

Fiume, Cirkvenica, Nóvi,

VlU.

s vestíttis

VlU. Fiume, Portoré,

(P.)

—

VUl.

Costa.

—

.

,

r

Ostarije,

Tr. neglectus

'

Mogoplistes

Zenog. -(P.) a c h n o c'é p h a

—

(P);

Fiume,

VlU.

Növi, Jablanac, Carlopago. brunnens Sérv.

Á

Vratnik,

—

Or^^^llidae.

—

Gryllomorpha .

VlU.

Koll.

Podgorske pecine. VlU. Kriviput, Ranneno korito.

b u s, Heydeni Fisch. (P.) kovac. y Ilus bnrdigalensis Latr. (P.) Zengg, Zrnovnica.

e ni o

Portoré, Cirkvenica, Növi,

(P.)

korito,

F'am.

N

— VlU. — —

Fiume,

Martinscica,

VlU. Klaricevac.

-- (P.)

,

Végül megjegyzem, hogy

,

Isophya modesta-uk\ JSrPtnn.

van autornak

János

írta

tehát

,l>an",

le

a

a

Fauna Regni

Fieber, és Leptophyes

discöidaliS'nkX

Fieb.,

jogosan megkivánhatjuk,

1

hogy a

helyesen legyen citálva, mikor külföldi szerzk

hazai irodalomban is

azt teszik.

><-;'.

Az

az

mindkettt 867-ben Frivaldszky Magyarországi Egyénesröpüek Magánrajzá-

téve, pedig „

Hungáriáéban

.ái-.ji

Achefpntiá Atropös hangja.' ;.i:jh

^^:í^:

Ehhez a nézethez csatlakozott újabban -Landois^ aki meghogy a-: meghalt'^ de még puha pillébe a szipákán. átrie 'Végt iéhet beftíjni, miáltal potiíoha felduzzadt, s. a hang addig tartott, a meddig azt nyomkodta, viszont megsznt, midn a sziannak széjjel vette. X)-^y^:i^ vagy két felét pókát levágta

n.í>":

.

^'figj'^dte,

;

>.'

1)

Landois, ThierstimmeH^1874."8é. íí

.ti

.^5-T:.r,J

WO Méltán hoztá'\

fel

ez ellen,

Nem

csaknem is

ez a nézet

pillén

tekintve azt,

s

az újabb kutatók mind-

közül MaHlard, aki azt mondja,

szem

a két

közvetlenül

késsel lefejtjük,

—

tanához, melyei kiegészíteni és he-

inkább visszatértek Passerini

él

ami

annak a hangadáshoz hoz-

kizárja.

igen hódított

lyesbíteni igyekeztek. így a többi

hogy ha

találtak,

megtelve, —

a begy mézzel volt

zájárulását

hogy ersen sipogó, majd megölt

mézet

kávéskanálnyi

Atropos-han

hogy

Aigner Lajos

-i^.

közt

lev

ott látjuk

a

chitinburkolatot

zsacsKó

éles

fonna begyet,

mely a fejüreg legnagyobb részét elfoglalván összehúzódik és kitisztábban vagy gyöngébben tágul, és a hang ahhoz képest becsavarodásánál a begy fölfelé fordított ránhallható. A szipókának czot, vagyis billentyt alkot, mel\' a

rezgésbe hozatván, idézi

el

kitóduló

be- és

leveg

által

az ísínert hangot, tíz a hang azonnal

megsznik, ha a szipókát a tövén

elvágjuk s a

kevényre egy csöpp olvasztott viaszt téve,

a

pille

megmaradt fejét

csö-

szabadon

begy ugyan abba a rezg mozgásba jut, mint akkor, ha a hangot adja, de a mozgás azonnal megsznik, mihelyt az állat elhallgat. Ha pedig szétvágjuk azt az igen nagy izomcsomót, mely a nyakszirthez s a begyhez van ersítve, úgy, hogy a hatást megzavarjuk, akkor a hang is megsznik, szintúgy mint a mikor a begyen hegyes eszközzel nyílást ejtünk. ^) Legújabban pedig Swinton, a pilb szipókáját mélyen lefelé nyomva, a szájregben alálógó vitorlát látott, a mely a hangadásnál ersen vibrált, szintúgy, mint a magasabb rend állatok tartjuk, miáltal a

gégeszallagjai.*)

Ennek a véleményneK

híve

Haase

is,

aki sokat foglalkozott

az Acherontiák boncztaní vizsgálásával s ez manapság az uralkodó vélemény.^)

Az Atropos hangjával magam is sokat foglalkoztam, ámbár kell mennyiség él anyag soha sem állt rendelkezésemre. Magam is tapasztaltam, hogy az állat csak izgatott állapotban sipog, például mikor kézzel megfogjuk, tre feltzzük, vagy ha többed magával kalitkában

tartjuk, hol egyik a

másikat zavarja.

Az él lepkének stigmáinál semminem mozgást nem vetterA sem a holt állattól leveg befujása következtében hangot hallottam. nem Azt sem vettem észre, hogy fejét a torzhoz dprészre,

Ent. 1862. 20.

»)

Tiidschr.

2>

Ent. Month.

Mag.

»)

Corresp. Bl.

d. Iris

v.

1.

XIII. 1876. 217. L I.

1884—88. 113.

I.

I

Az Acherontia AtropOs hangja

st mondhatom, hogy

zsölte volna,

vagy

nem

bizonyára letkezik ki,

levegnek

a

a hangadásnál épen nem,

fejét

A

észrevehetleg mozgatja.

alig

161

hang a

száj fell

ered,

mert azon, valamint a szájnyiláson általában leveg nem tolul, mivel az állat a stigmákon át lélekzik.

;

se be

ie

a szipókán át való kitolulása által ke-

se

Mindezek után és nagyítóval végzett vizsp.álódások alapján már-már hajlandó voltam igazat adni D u g é s-nek, aki azt állította, hogy a hangot a szipóka ellentétes két részének súrlódása okozza.

A szipókának két egyenl része ugyanis úgy van alkotva, hogy mindegyik egy-egy homorú s ebbe beleill domború rovátkával van ellátva, melyek egymásra illesztése a szipókát teljesen felszívására alkalmassá

elzárja s azt így a táplálék tinje

azoiban

egészen

összedörzsöldése

sima,

nyikorgó hangot

tányéron elcsúszott

Ebbl

s ennélfogva

épen

ad,

a teltevésbl azonban

egy,

kiábrándított.

A

szipókájának

két része

nem

érintette

a sima

úgy, mint

az

;

ugyanis

akként

úgy

hogy

mellett

mégis

mind

pedig

kikelt torz-

széthajlott,

példá.iy

állat

szkor

1899.

hogy

egymást

chi-

hogy

volt,

hegye.

villa

példány alaposan eltorzulva,

A

teszi.

feltehet

a

volt

sipogott.

Immár

azt tartom,

Réaumur

hogy

járt

az igazsághoz leg-

közelebb, a mennyiben valószín, hogy a szipóka

pogatókkal való súrlódása

Ez oknál fogva Vizsgálataim

a tapogatót tüzetes

folyamában

póka

es

felé

küls

t

végs

ugyanis

íze

áll

el. Ennek

említott szerv,

mely

szrpamatnak mutatkozik. Az egyes

egymásra fekszenek. A méfell aránylag nagy chitinlemez, mells oldalán pedig

finom szrök némileg

t

találtam,

tapogatónak

részében fekszik az

felli

segítségenire

oly szervet

oldalán kidomborodott, mi által a szi-

nagyítóval nézve, tojás forma

ers

barátom

bels oldalán aránylag nagy mélyedés

a mélyedésnek

lyedést a

A

ta-

mikroskopi vizsgálat alá

fiatal

a tapogatón

melyet egyik vizsgáló sem említ. kissé kiszélesedett és

tövének a

a hangot.

Teszák Károly

vettem, miben volt.

el

idézi

toUformák és

és csupasz chitínperem határolja.

pókával közvetlenül érintkezik a végig rovátwás

mozgó

Ez a

két chítin lap

a

szí-

és az állatnak izgatott állapotában

szipókát

bizonyára ersen

súrolja.

Igen

valószín, hogy az így keletkezett hangnak megersítéséül szolgál az említett mélyedés s a szegélyén fekv szrpamat.

A

kérdést

döntöttnek.

ezzel

azonban

nem

tartom

még

véglegesen

el-

162

A.

A

Aigner Lajos

hernyó és báb hangját

mann

is

régen

meg figyelték

:

a lepke hangjával azonosnak, de gy öngébbnek

hernyó hangját,

ugy, vélekedik, hogy szájával

s

már K e mondja 1

e-

a

idézi el.^j

Az Aehepontia Atpopos tapogatója. I.

á.

A bels

oldal,

közepén a s^örpamat

b.

;

rnely a szörpámat eltávolítása után mutatkozik;-

nagyítva •

'

;

b.

A

Ugyanaz a mélyedéssel, A szrpamat, 140-szer

a.

pamatot alkotó egyes szr, 60p-szor nagyítva. Az. Aeherpntia Atpopos szipókája

.:'.:

.,

11.

''''

lll. a. Az: egész /szipóka b. Bels oldala c. Küls pl dala d. Oldalt Uéive; e.; Hegye, bels oldaláról, ;n4z ve. A szipóka minden oldala elejétl végig barázdás. ;

•

.

i

;

;

.

;.,.[ Szabadosabban fejeli ki ezt Capronn'ier, azt mondván, hogy a hang a mandibuják gyors mozgásátí ered. Goez é pedig azt észlelte, hogy a hernyók, ha egymásba akadnák szinte p'iszegnek s egymást marják. ,

:

^

V Rösel

i.

h.

111.

17.5.5.

12.

1.

Az Acherontia Atropos hangja

Fuessl}^

Mások, ígyScopoli, hangját a villamos

168

Anderson

és

hasonlították

szikra sistergéséhez

a

hernyó

az utóbbi

;

pedig a báb hangjáról megjegyezte, hogy az a lepkééhez hasonlít,

de gyöngébb. M Eltte mások

is

hallották a hangot,

még mieltt

a

lepke a bábból kikelt volna. ^)

új,

Meglep még senki

melyet

az

tehát,

hogy

nem

által

alighanem

akkor, ha azt

német lepkész observatiót

tett

újabb táplálék

hangját,

a melyen

nyújtásakor, sohasem

mert biz ad a hernyó utóbb

leves,

egészen

hernyó

idéz el, de

rágós zerveivel

az ágat levágjuk,

líjabban mint

említi a

ismétldik,^)

csak

ami

azonban

ha váratlanul meg-

hangot,

is

szerinte

de a mely utóbb,

ül,

érintjük.

A kikelést

Hogy hasonlót

sem

5

—

a báb, röviddel a lepke kikelése eltt,

hallatt,

akkor, mikor

fentebb

lehet,

6.

eladott

fej

megfigyelésem

ennek hangjához

és betolulásáról szó

ki-

helyes volta

a szipóka

s

teljesen kész és

A hernyó hangjának bulák gyors dörzsölése

keletkezése két

sima

mint azt

által keletkezik,

chitin,

a mandí-

Capronnier

A mandibulák ugyanis kézt alakúak

mást fedk,

alkalmasakká

válnak,

hogy

a

az

teste többi

helyesen észrevette. miáltal

mellett

alighanem

kemény, holott kifejldése még néhány napot kíván.

már akkor

részeinek teljes

még leveg

a mellett, hegy

tanúskodik, valamint

egész

Bordán István figyelte meg, hogy a napon a lepkééhez hasonló ers hangot ád.*)

bábról legújabban

megelz

igen

és egy-

legvékonyabb

is úgy szelhessék, akár csaU ollóval vágnók. Ha a nyugvó vagy ev hernyót váratlanul megérintjük és megijed, mandibulái önkényt egymásra szorulnak s ezzel hangot adnak, épen úgy, mint a felindult eniber fogait csikorgatja. A hernyónál ey azonban

levelet

gyorsan egymás után ismétldik, meri egyedüli s

ezt mozgatja,

hogy ellenségétl szabaduljon.

1)

Entomologist XVIII. 1885. 258.

2)

Froricp's Notitzen 1838. VI. 106.

3)

Thcinert: Gartenlaube 1896. 684.

*)

Rovartani Lapok IV. 1897, 179.

1.

1.

1.

1.

fegyvere a szája,

A

Cheimatobia brumatáról. Irta

;

Jablonowski József.

sz

Ismeretes dolog, hogy az

fejez

végén,

tél

elején rajzásukat be-

araszoló lepkék hernyói oly nagy ellenségei gyümölcshogy egyes esztendkben tönkre tehetik az összes gyü-

téli

fáinknak,

mölcstermést.

Ez

hetik annyira,

hogy a gyümölcsfák

éven

a kártétel pedig azután több

át

hasznot

semmiféle

ismétld-

nem

haj-

tanak.

azonban csak akkor következik be, hogyha a gyümölcsfák gazdája a kártev rovar gazázdálkodását összetett kézelején) az zel nézi, mert ha idejében (szeptember végén, október enyvgyrket alkalmazza, akkor csekély költséggel és munkával

Ez

kár

a

elejét veheti

a bajnak.

gyümölcstermel és a mezgazdasági vartannal foglalkozó ember a téli araszolókat (úgy a n \i.y Eddigelé minden

araszolót tát)

Hibernia defoliariát, mint a

:

kártékonyaknak

feltétlenül

kártevk is fiskálisukra tatni, hogy különösen a melyet a kertésznek

A

nem

Kózelebb azonban ezek a minden áron ki akarja mu araszoló valóban hasznos állat, a

téli

irtania,

a ki

hanem inkábbb védelmeznie

kéretlen prókátor „L. H." a „Societas Entomologica"

ban (1899.

enyvgyr

59.

1)

a következket

irja

Hogyha kedvez esztendben

rendszerint

50 — 100

termést és ha

akkor a

fa

ebbl

ezer is

1— 2°/o

st

ezreket a kis

téli

a

mint

jól

akkor

5"/o

köt

megérik,

Hogy

adott.

tavaszszal a

évi

alig

gyümölcs

araszoló fal-e fa

fa virágzik,

melybl

vajon

mutatkozott,

fán

vagy hogy azok

föl,

termésére

közönbös, ámde másképen mutatKOzik a helyzet

következ évben. A

mert a

irtó eljárás,

éves

meglehetsen jövedelmez termést

egyébként mennek tönkre, az a

nekem, hogy az

látszik

20— 25

a

virágja van,

csak

kellene!

czím fol> óirat.

jobb és ártalmatlanabb, miut a

abból a sok ezer virágból, a mely százakat,

„Ugy

:

alkalmazása meglehetsen fölösleges

kis téli araszoló lepke tényleg sokkal /í/Vd.

téli

Cheimatobia briima-

tartotta.

találtak,

kis

kicsit,

ro-

e

nézve

teljesen

tekintetben

a

nagy terméstömeg mellett, a melyet a fának egyik-másik jó gyümölcsterméses esztendben fel kellene nevelnie,

mellett a

nem maradna

a fának

sem

ideje,

sem nedve

arra nézve,

Jablonowski József

165

hogy

jöv esztendben megfelel számú termrügyet

Ilyen

termrügy ugyancsak kevés mutatkoznék, de hogyha

kifejldnék, jelenik a

még

az

Ámde

kielégít termést adna.

is

megelz kedvez

évben elszaporodott

tényeknek nagy mennyisége és

téli

fejleszszen.

eléggé

ilyenkor meg-

ns-

araszoló

különös kedvvel a megduzzadt

petéit

termrügyekre tojja, a melyeket azután a hernyó annyira elpusztít, hogy ebben az évben gyümölcstermésrl ugyan szó sincs, de a helyett a fa ismét annyira erre tesz szert, hogy a következ harmadik esztendben annyi termrügyet fejleszt, hogy a meg-

elz

évben a rósz termés miatt megtizedelt tél araszoló hernyói azokban csak csekély kárt tehetnek.' A fenti közleményben azonban egy kis hiba van. Akár elfordul a téli araszoló hernyója, akár nem, a gyümölcsfa azért nagy Ebben termést mégis csak minden harmadik esztendben ad !

hanem úgy van az

nincs része semmiféle rovarnak,

a

természet

rendes folyása szerint.

És hogy én

itt

lalkozom, ennek oka vall,

hanem az az

a mely

nem

a kis

nem

teli

„védelmével"

araszolok fönti

melyet

az a sok téves nézet,

fog-

H."

„L.

mely valójában meg van, de

állítólagos haszon,

az araszolóknak köszönhet.

Szakmájukhoz ért gyümölcs-terme?

k tudjak, hogy a magára

hagyott alma- és körtefa levélrügyet, vagyis olyan szemet, a mely

jöv

évben csak

esztendben

vagy esetleg egész

levelet,

fejleszt,

ellenben

term

rág és termés legyen, csak két

harmadik évben

év

azt akként szabályozza,

a termés dolgát

hogy a

fa

ne

fejleszt ki,

S

a

fára bízza,

a

harmadik,

a

vi-

tehát csak

ezt tudva,

nem

csak

minden

hoz,

melybl bimbó,

rügyet, a alatt

várható a nagy termés

okszeren mível ember

hajtást

a

kertjét

hanem hanem

minden évben rendes termést adjon. Ez a szabályozás pedig részu. n tördel metszésbl áll, a mikor a kertész nyáron mintegy soron kivül kényszeríti a fát, hogy term rügyet fejleszben az

szen, részben pedig az

okszer trágyázásból

áll.

Ez utóbbinak

ok-

szersége pedig az, hogy ezt a trágyázást elször is akkor (nyár elején, július második felében) hajtja végre, a mikor a fa ezt az úgy nyújtott lesztett

tápláló

termrügyek

anyagot az elbb említett kényszer utján nevelésére

fordíthatja

másodszor

és

fej-

pedig

olyan alakban (mint lúg trágyát) alkalmazza, hogy azt a fa azonnal fölvehesse és a

és

termrügyek

mennél gyorsabban

táplálására

fordíthassa.

És

ezzel

mennél az

könnyebben

eljárással

eléri,

hogy gyümölcsfáján évrl-évre mindig annyi term rügy van, hogy utána szép, kielégít

mennyiség termés

legyen.

!

A

1É6

Chrysis igmtáról

nem ért

Ezzel szemben a dologhoz araszolókat tész a azzal,

a

védnek

hajlandó lehetne, a

adni mondván, hogy azt

hitelt

a mit

téli

a

ker-

tördel metszéssel elér, megteszi a téli araszoló hernyója hogy lerágja a virágzatot és levélzetet és kényszeríti a fát

termrügy

A

fejlesztésére.

dolog azonban

nem

A

egy.

hanem az

araszoló hernyó

téli

nem 95%-át

vaszszal mutatkozik és a virágzatnak

még

ellenben

;

tördel metszés az elbbinek tész azzal a további

meglev

tápláló

ellentéte,

teljes

nevekedésnek véget

anyagot

nem

leveleinek

vet,

szaporítására,

esetben

mintegy

erejével takarékosan él s azt

a

mennyiben a kerúgy, hogy a fa a

i.

gyjtött

fá-

a

termrügyek fejlesztésére fordítja. A különbség a hernyófalás hogy az elbbi esetben, már t. telen veszteséget pótolni, holott utóbbi

ta-

tönkre,

hogy a

pedig levelestül együtt, úgy, nak, ha életben akar maradni, újból ki kell hajtani összesét,

kora

teszi

e

kett

hanem

a

között az,

esetén, a fa kény-

an^'agával a

össze-

jöv számára

félreteszi.

Azután, amit fönnebb

is

említettem, a

kártevk, a melyek nem a termés egy egészet pusztítják fa

el

s

nemcsak

1

—2

téli

araszolok

olyan

hanem rendesen az hanem éveken át. A

részét,

évig,

hiába fejlesztene termrügyet, a hernyók nagy falánksága miatt

úgy sem marad belle semmi. S így a felszólalásomat csak azzal végzem, hogy az ilyen jótevtl, a milyen a teli araszoló a gyümölcsösben, az ég

—

meg minden magyar

óvjon

A A Chrysis tartozik.

nik

ki.

kertészt

Chrysis

ignitáról.

ignita a Chrysididák

vagyis a fémdarazsak

Méltán femdarázs, mert ragyogó

A Chrysis

színe és fénye által

ignita hasonlóan a többi fémdarázshoz

lev résekbe be-besurran

a

közé

Tfalon

és tudvalevleg veszedelem esetén össze-

gömbölyödik, szárnyát pedig felemeli.

E

védelmezési

módszer

ak-

mikor gyöngébb állatt támadja meg, eléggé jó, de nagyobb szemben nem épen szerencsés, mert felfelé irányított szárnyának lerágása könny. A másik védelmezési mód az, hogy nem nagyon kellemes szagú folyadékot képes kiválasztani, továbbá a fulánk sem az utolsó fegyver.

kor, a álattal

;

A A Chfysis ris

Négy

167

Odynerus parietum és a CerceAz Odynerus fészkét hat sejtbl állónak

ignita lárvája az

sejtjeiben élsködik.

találtam.

Chrysis ignitáról

majdnem egyforma,

sejt

köralakú,

alul

az

a legnagyobb alappal, görbült, a hatodik az ötöd-khez

ötödik,

hasonló, de

Ezen fészeknek megtekintése és megvizsgálása olyan bevolt, mintha a Chrysididák maguk készítették volna a hat sejtbl álló fészket, mert minden sejtben báb volt, ezek kökisebb.

nyomással

zül öt a Chrysis i^nitának bábja, egy

meg

Chrysis cyaneának

a

bábja.

Chrysis cyaneának bábjából mely roppant kicsiny volt.

A

még

kibújt

Chrysis ignita bábjaibi a darazsok

ldtek, illetleg bújtak

Egy

ki.

még

bábtakarót, szárnya fehér, mint általában

ne n

darázs \x)lt,

áprilisban

május

fejletlen

állapotú

A

állat

mibl következtethet, hogy

lábának

a bábtakaróból, vagyis

Az

kül való darázs. rázs.

A hamarább

lábtakaró

a rendellenes

a bábtakarónak hibás volta lehet. ki

hagyta

1-én

Három

15 nappal

állat

szárny

nem

albino,

lyukasztva,

képzdésnek

egj'ik

késbben, mint a szárny

késbb

kifejldött darazsak és a

vehet

észre,

oka

május 15-én bujt

dará'/s

ötödik bábból május 25-én fejldött

között több különbség

a

vége

Ezen

volt

át

fej-

el

csápjának

és

nélkül való, lábának és csápjának végén fehér

hatiem

darázs,

nem egy idben

bábtakarón belül nyugvóké.

a

a

különösen

nél-

a da-

ki

kifejldött darázs szívósság,

potroh

nagyság és bábtakaró tekintetében. A hamarább fejldött darazsok 6 napig éltek étlen szomjan a késbben kifejldött darázs csak ;

4 napig

élt

étlen szomjan.

.A

még május

l5-én kifejldött darazsak

A május

kisebbek, mint a május 25-én kifejldött.

késbben és a mi

kifejldöttek feje nagyobb, potroha

nagyon jellemz, nem

esett

be a

hasi

kisebb példányoknál, továbbá a potrohnak els

rje között lev bevágódás nagyobb. A

lev

jobboldali fog oly kicsiny,

hogy

25-én,

szélesebb, oldalon,

potroh

mint

a

gygyrjén

második

és

alig látszik.

tehát

hosszabb

utolsó

A

kisebb példá-

nyok egyikének babtakaróján kis fehér folt volt, kettén hiányzott a nagyobb példánynak bábtakaróján nagyobb fehér folt volt. A Chrysis ignitának a szabadban juni

s

második

fele

közé

esik.

való

megjelenése

május

15.

D.

és

—

—

———

Eperjes környékének nappali lepkéi. Dahlström Gyula.

Irta

II.

Nemeobi US VIII.

Lucina

V.

L. gy.

10

VI.

30.

A

és VII.

2.

2.

10.

Apa túra

Iris L.

könnyen fogható

k.

VII.

1.

VII.

lepke az ujjakkal

vagy

emberi maradékon. H. VIII. JJia 10-tl és áttelelve VI. 6 ig Salis capreán r. ab. jfole Schiff. Schiff. gy. ugyanakkor mint az elbbi, szintén úgy fogható. H. Populus tremulan, áttelel ab. Pkryne Aig. i. r., ab. Clytie Schiff. régi sajton,

;

;

k.;

ab. rubrescens,

r.

var.dihitior Stgr.

Limenitis

populi

mint az Apaturák. H,

mulan

;

és ab. astasioides Stgr.

VIII. 30-tól

ah. tremiilae Esp.

20.

VII.

10.

és áttelelve V. 30-ig

Ugy

i.

r.

fogható

Populus

tre-

a törzsfaj közt; Sybilla L. gy. VII.

1

—

28.

VII.

Nep V.

r.

L. k. VI.

t

i

14.— VI.

s

l.iicUla

8.

és VII.

Van ess a VII.

20 Urcica V.

clio

cán

20— IX.

20. H. VIII.

gy.

(Hnsz)

Hernádvölgy

F.

aceris Lep,

;

10.— VIII. 30. Levana L. k. I. iv. V. 10.— VI.

15— VI.

10.,

var. provsa L.

;

k.

porima O.

10.,

ab.

VII.

2.— Vll.

II.

VII

iv.

r.

II.

30. és

H. VI.

4.

iv.

VIU.

gy.

15—

25. —VIII.

C-album

20.— IX.

15.

L.

H.

10.— V. 10., V. 20— VI. 30. és VIU 24.— IX. 15. Humulus lupulus és Urtica áioicai; polychloros L. k. Vll. 2. Vll. 30 és kitelelve V. 10-ig. H. V. 25.— VI. 20. Salix álba, Populus tremulan., ab. pvromelas Frr. r.; xanthomelas Esp. gy. Vll. 5. Vll. 20. H. V. 20. urticae VI. 16. Salix- féléken; L. album Esp H'^rnádvölgy (Húsz) L. k. VI. 20— IX. 10 és kitelelve 111. 15 —V. 10. H. V. 15— VI 8 IV.

— —

;

6—

Vili. 10. Urtica dioicán; Antiopa L. k. Vll. 10. H. V. VI. 20. Salixon és Betulán r. Fisch. i. Jo L i. k. V. 10— VI. 20, Vll. 20— Vili. 30, és kitelelve 111 15— V. 15 H. V. 25— VI. 15. és VI. 25. VII. 30. Uriica dioicán; ab. loides '). r. ab. Sardoa Stgr. r. és ab. exociUata Weym. i. r. Atalanta L gy. VI. 10 Vll. 6. és

és Vll. 2--V111.

és kitelelve ab. Artemis

111.

10.

25—

20— V.

;

;

—

;

Vili.

12— IX.

8

H. V.

5— V.

30, és VI.

és uvensen; carditi L. gv. V. IV. 18— V. 10, és Vll VUl.

2—

Melitaea

20— VI. 10.

20— Vll 8.

4.

Urtica dioica

15— IX.

és Vll.

8.

H.

Carduus nutanson.

r. V. 26 VI. 20. Húsz szerint a 10.-tl kitelelve V. 15-ig cinxia L. r. V. 28.— VU. 2. H.VIU. 1-tl kitelelve V. 4-ig; Phoebe Kn gy. VI. 2. VI. 28. és VUl. 4.— VUl. 29, var. nana Stgr. gy. mint I. iv. VI. 2.— VI. 28-ig; Trivia Schiff. gy. V. 20.— VI. 15, és VU. 27.— VIU. 25., var. et. ab. nana Stgr. gy. U. ív. VU. 27.— VUl. 25.

atirinia Rótt.

Hernádvölgy ben. H. VUl.

—

;

—

—

—

—

—

Dahlhtröm Gyula

IQ9

,

dydima 0. k. V. 15.— Vl. 10, és Vll. 12.— Vili var. 8., alpina Stgr. gy. a hegységben szintén 2 ivadékban és ugyanakkor; (/ictyima Esp. r. VI. 2— VI 26 Athalia Rótt. k. Vll. Vlll. 8., ab. Corythalia Hb. r. Vll. 25— Vlll. 20., ab.- Aphaea Hb.

3—

;

15— Vlll. 10, ab. nuvarina Selys. i. r. Vll. 19— Vlll. 10, berisalevsis Rühl-Favre. r. Vll. 10 Vlll. 8., var. Samonica Riese.i r. Vll. 10— Vlll. 10; Attrelia Nick. gy. Vll. 10— Vlll. 15., var. rhaetica Fre^' r. Vll. Vlll. 15, ab. et var. Brüomartis r.

Vll.

—

var.

25— 25— Vlll. 15; Parthenie Bkh. Vll. 20— Vlll. 10. Argynnis Selene Schiff. k. V. 20— VI 15, és Vll. 10— 10— \'l. 15 és Vll. 20— Vlll. 28, 15. Enphrosyiie L. k. V. Finâl Hbst. Vll. 28— Vlll. 20; Pales Schiff. és var.

Assm. Vlll.

var.

Vll.

r.

r.

i.

v.

Arsilachr Esp. r. Húsz szerint a Branyiszkóban ; Dia L. gy. IV. 25— V. 28 es Vll. Vlll. 15; Ámathusui Esp. r. Vll. 16— Vlll. 10 Ino Esp. r. Húsz szerint a Branyiszkó hegységben Hecate Esp. Hernádvölgy Húsz); Laíonia L. k. IV. 25 VI. 5. és Vll. 20 IX. 25., ab. valdensis Esp. r. ugyanakkor; Aglaja L. gy. VI. 15 Vll. 30., ab. arvetnensis Guill. i. r. a törzsfaj között; 26— VII. 30, var. Eris. Meig. gy. var. Niobe L. gy. VI, Pelopia Bkh. i. r. a törzsfaj között; Adippe L. gy. VI. 22 Vll. 30. ab. Cleodoxa O. r. a törzsfaj közölt Paphia L. k. Vll. 1 Vlll. 20 \'lll. 15.; Pandora Schiff. i. r, 20., ab valesina Esp i. r. Vll i

5—

;

;

i.

—

—

;

—

28— IX. 20. Melanargia

Vlll.

—

Galatea L. k. Vll. 2 Vlll. Esp. r, a törzstaj között, var. procida Hbst. az egész megyében. i

E

r

e b

18;

Vlll.

i

a

Kn.

Epiphron

Mcdnsa

F.

k.

5

V.

var.

2,

r.

leucomelas

Húsz

szerint

i. r. Vll. 24 psodea Hb. r. 30, var. subalpina

Cassiope

var.

VI.

10, ab. i.

—

F.

ab.

et

ugyanakkor, var. hippomedusa O. r. VI. 1 VI. 5 Gpbg. VI, Procopiani Horm. i. r. VI. 8 r. Vll. 2, ab. VU. 6; Oeme Hb. var. spodiaSlgv. i. r. Vll. 15 Vlll; 8, Lappotta Esp. Sóvári hegység (Húsz) aethiops Esp. k. Vll. 20 Vlll 30, V. ieucotaema Stgr. gy. Vll. 20— Vlll. 30; Ligea L. gy. Vll. 8— Vlll. 15, var. Adyte Hb gy. Vll. 20— Vlll 30; Euryale Esp. gy. r. VII. 18 Vlll. 28, ab. ocellaris Stgr. r., var. Philomela Esp. és ugyanakkor mint a törzsfaj, csak var. eiiryaloides Tengst. i. r. havasok csiícsán réteken.

—

i.

—

—

;

—

Satyrus Hermione r.

2— Vlll. 5— Vili.

Vll Vll.

MüU.

L. gy. Vll.

20 -Vlll. 25, Circe F.

Vll.

i.

r.

r.

15; Statilmus Hfn.

25

;

Hyperanthus Fuchs i.

és ab. caeca

2

—

10; Alcyone Schiff.

Vlll.

15— Vlll.

25: Semele L. k. 30; Dryas Se. k. Vlll. L. k. VI. 25, ab. Arete ugyanakkor. r. Vll.

Vll.

r.

25— Vlll.

2—

P a r a r g e Maera L. gy. VI. 28— Vll. 30, var. Adrasta Hb. Hieta F. Branyiszkó (Húsz); Húsz szerint a Hernádv51gyben Megaera L. k. \'. 20— VI. 15. és Vll. 15— Vlll. 30 Egeria L. r.

;

;

var. egeiides Stgr. k. IV.

Se.

r.

Húsz

szerint a

25— V.

30. és Vll.

Hernádvölgyben.

10— Vlll.

25

;

Achine

— A

Í7Ö

magyar lepke-fauna gyarapodása l8gg-ben.

Epinephele Lycaon var. Vll. 29— VIU. 25.,

L. k.

—

—

ah. semialba Brnd.

Vll.

Hispiüla Hb. között

a törzsfaj

r.

i.

Rótt. g}^

;

6

—

Vili. 15; J-amra Hernádvölgy (Húsz), Tiihontis L. Hernád-

völgy (Húsz).

Coenonympha

Oedipiis

völgyben; Iphh Schíff. k. szerint a Hernádvölgyben

VI.

F.

Húsz

r.

i.

20— Vili.

szerint a Hernád-

10; Hero

—

L.

Húsz

r.

i.

Arcania L. gy. Vll. 2 VIU. 30, var. Satyron Esp. r. 10, var. Darwiniana Stgr. r. Vll. 20 Vlll. 25— V. 26. és Vll. 15— Vll 25— Vlll. 10; Pamphilns L. k. IV. iv. Vll. 11. 20— Vlll. 30; Tiphon r. IX. 10, var. Lyllíis Esp. Rótt. r. Húsz szerint a Hernádvölgyben. ;

—

i.

Spilothyrus 20

Vlll.

;

Syrichthus völgyben;

alveiis

Rbr. gy. VI.

15

—

r.

Vll.

r.

i.

Húsz

carthami

rib.

Hb.

var. fritilltim

V. 5

alceae Esp. gy.

altheae Hb.

1.

gy. és

20,

és Vll.

VI. 10.

15

szerint a Branyiszkóban.

Hb.

Húsz

r.

V.IO— VI.

15.

a Hernád20-Vlll. 30,

szerint

és

Vll.

iv. törzsfaj között serratulae a var. caecus Frr. r. a törzsfaj között;

11.

;

malvae L. k. V. 10— VI. 20. és Vll. 20— Vlll. 30, ab. Taraa Ovbifer Hb. r. Húsz szerint a HernádMeig. i. r. ugyanakkor; ab. völgyben; Sao Hb. gy. V. 10 -VI. 20. és Vll. 20— Vlll. 25, eucrate 0. r. 11. iv. Vll. 25— Vlll. 20.

Nisoniades H

L.

k.

Vll.

—

Vlll.

Íj.

és

2—

i

Vll.

20

—

—

Carterocephalus

A magyar

,

;

;

Vll.

V 2— VI.

a Thatimas Hfn. k. Vll. lineola O. Vlll. 30 Actaeon Esp. r. Húsz szerint a Hernád30 sylvanns Esp. gy. VI. 20 Vlll. 10 comma L. gy. 20— Vlll. 30; ab. Catena Stgr. Branyiszkó (Küsz). e s p e r

20 völgyben k.

Tages

30.

Vlll.

Palaemon

;

Pali.

gy. V.

15

VI.

20.

lepke-fauna gyarapodása 1899-ben. Irta

A. Aigner Lajos.

Faunánk folytonos és figyelmes kutatása a lefolyt évben is számos új fajt és fajváltozatot illetleg, annak hazánkban elfordulásának megállapításához,

illetve

leírásához vagyis

megismerte-

téséhez vezetett.

Az 1898-ki szaporulatról szóló

kimutatásom (R. L. VI. 73, hazánk Macrolepidopteráinak száma az év végén 1402 fajra és 412 fajváltozatra rúgott. Ezeket a számokat növelik azok a lepkefajok, melyeknek honossága az 1899. év folyamán és 95.

derült

l.)

ki.

szerint

: ;

A. Aigner Lajos.

171

D

A leglényegesebb adalékkal Eperjesrl szolgált, aki (R. L. VI. 177. 205. 1)

15 újabb alaknak elfordulását

Lycaena Árion VVeyni.

Meliiaea dtdyma

;

Aphaea Hb. és Frey Argynnis

1

s

m

ö

r

t

Ezek a

constatálta.

nnicolor Horni

ab.

a h

Gyula

sok évi gyjtésének eredményeként

Vanessa Ja

,

graeca

var.

Stgr.

;

következk exoculatá

var-

M- Athalia

ab.

samonica Ries. M- Aurelia var. rhaetica Aglaja ab. arvernevsis Guill. és var. Aemilia Acerb. transitus; Psyche viüdriva var. stcttUitnsis Her. Catocala sponsa ab. rejecta F-; Cabera ptisaria ab. rotundariá Hb. Therapis evonymaria ab. obsciira (i. 1.) Dahlstr. Hypoplectis adsfersaria var.

;

;

;

;

;

var.

ab. sylvanaria

et.

Továbbá

Moeschl.

Dahlströni

alconides

Alcoti ab.

Zygaena

leírt

Boarniia hmtidiúaria Bkh. és Cida-

H.-.S.;

ria líigtibrata var. obdiictata

Apafiira

;

achilíeae ab.

Lycíiena

:

rnbrescens

ab.

Nitfiieria piilveiaria ab. obscn-

Bombyx Cátax

rior; Notodoiita Tritophtts ab. álba:

Bombyx

úgy mint

Clytie

ab.

Ilia

ccnJJnens:

alakot,

7 új

ah, paliida és

mélynek szintén a paliida nevet adta, melyet azonban két azonos név egy genusban helyén nem lévén ab. Intea m.-nak nevezek el. Ezeken kívül van azok közt, meheket Üahlström felRinticola-nak sárgás eltérését,

—

—

még egy

említ,

melyet már régebbfen

fajváltozat,

'Ez Pamassiiis Apolló ab. Pseudo- Nomioii

szárny costalis szegélyeh

P

a

petty

álló

egyike vágy

pettyek

el

kereszteltek.

is

Christ, melynél a

mindketteje,

fels

esetleg a

bel-

piros pupilla?. -Ennek kapcsán felemlítend

is

Apolló ab. Novarae Obth., melynek szemfoltjai az alsó szár-

ennek a ritka eltérésnek csupán a négy nyon egészen feketék példánya ismeretes, melyek közül egyet-egyet Sziléziában, Württembergben és déli Frártcziaországban találtak, egyet pedig ;

Blühm, 8-án

jul.

1891. 79. ''

- ''

1.)

név

D

a h

1

s

'

t

r

ö

ih

ö n

77.

azt'^bécsi

;

H.

íílitis

kívül-

által íeirt

írta le.

1.

mely

(X.

a.

V.

után ab.

példány

Jahresbericht

''"

-' -

mások

eg/es alakokat isméf-

'csa< .-

.

.'U:

:

koroTifek-íte, világos pettyek- rrelkHl,'ÖVáifé,-

1890^

eltérések közt "a

melanotikus változata,

Ezek á következk Colias Hyále vm. Uhii,- mélynél a

tettek. '

egy

legújabban

Wien. Ent. Ver. 1899,

^"'^

'*'

Dah'lström

testuc^-hoz hasoúlít

alatt

1889.

fogott-

Termtud. egylet évk.

'•-

xa'níhó'inla's-na.k

polychloros ab. c/ze/i-s

Trencsénm.

J.

Továbbá Van i

Vaitessá'

U

hivatalnok Trencsén-Tepliczen

boroszlói

(Bossányi

alsó

'

szárnyán a középsó

t^ls-

szárily külsfeegélye

líözéps pontja pedig

porit

igen

halVáíiy.'

fnindsg

Kovát s

:

A magyar

|72

Lajos

1898. aug. havában Budapesten több ó és ? példányt fogott

Uhl József

s ez alakot

Kíihlwrini

Setivia

mind a sárga

a mely a

lutescens Car.

úgy mely Caradja

Magyarország több helyén, Pécsett

23.)

p.

7(i.

1.

elfordul

is

Staudinger

synonyma-

de

J,

a var.

VIU.

ílris

Joannis (Bull. Thai ham mer Jánostól

ként M- Leineri-hez vont, abbé

el.

alak,

és egészen

viszonylik mint

Mamestra implexa Hb. melyet Francé 1899.

után nevezte

Intensiv sárga

fekete pontokkal

törzsfajhoz

irrofella-hoz, és a

Jlavescens Stgr.

gyjt

buzgó budapesti

ab.

kevés és apró

két szárnyán

testtel,

szerint

lepke-fauna gyarapodása ISgg-ben.

Soc. Ent.

Kalocsáról

El-

kapott példány után azonban ismét önálló fajnak constatálta. fordul azonkívül Ausztriában, déli Oroszországban

(Taganrog)

és

Algirban.

Viertl

Ortholitha peribolufa Hbradja

:

IX.

Iris

83

Mehádiánál

(Ca-

fogta.

1.)

Cidaria comitata ab

tnoldavinata

Car.,

melynek

alapszíne

szürkésbarna, fels szárnyának trésze, széles középsávja, valamint

hegyén és külszegélyén a rajzok csaknem feketék. Nagy Sándor csíkmegyei havasnak csaknem tetején IX. 97.

fogta.

a

(Iris

1.)

Parnassius Mnemosyne ból írták

de

le,

var.

egészen hasonló

pest környékén Stdfs. (R.

L

alakja Csehországban

(Berl.

96.

1.),

melyet a var.

Ent. Zeitschr.

az

melaina

ab.

18S9. Sitzb. 29.

még azok

Megemlitendk

et

alakok,

Horváthi

Epichiiopteiyx

.Aign. és var.

röpül;

Hartmanni Honr.-hoz

1.

melyeket lapunk

kötetében egyesek leírtak vagy ismertettek, ugyanis niolicav&r.

is

ugyanolyanok Buda-

s

fordulnak el. Ellenben elesik avar.

is

VI.

Északi Perzsiá-

niibilostis Christ.

átmeneti alakokat pedig a Velebíthen fogtak,

vontak

Caradja

:

Zygaena

VI.

car-

Vellayi Aign. Budapest (103.1?

Hb

Nagyszeben (113. 1); Saturnia pyri Bihar m., Arad (125. 1.); Neiironia cespitis ab. grisea Hudák. Gölníczbánya (176. 1); Zanclognatha temiialis Rbl. Lipik ellenben elesik Z. strametüacealis Brem. (176. 1,); Cidaria immanata Hvv. Nagyszeben (112- 1.) Az Argynms Paphia L. melanotikus eltéréseire az ab. Backei Untb. név elfogadása volt ajánlva (R- L- VI- 83.1.), minthogy azonban ily alakot Cosmovici már elbb (Le Naturálist 1892) ab. Abafti

pltimella

Bord. Fehér

m.,

;

ab.

nigricans nev

alatt

:

írt

le,

tehát ezt kell használni.

Ezek után felsorolom azokat a fajváltozatokat, melyek gyjteményemben foglaltatnak, úgymint Pieris rapae var.

immaculata

Fol-

saját

Fels szárnya hegyén

A. Aiîier Lajos.

és tövén hiányzik

178

fekete behintés. Belgiumból

<^

de újab-

iriák le,

ban Bukovinában is megfigyelték, nehany budapesti példányom is var. novangliae Sciidd. Sárgás elterés, mely a törzshasonló

—

;

Észak-Amerikába

fajnak

de elvétve

;

találták

Vauessa cardtti ab. Elymi Rbr pettyek egybefolytak, az alsó s-sárny

képz-

ott

és Angolországban

is,

A fels szárnyán lev

s

fekete

pedig sávsze-

féket' pettyei

melyet Budipesten,

Példányom,

szerleg alakultaK-

uián

áthurczoltatása

való

már Franczia egyik budapesti példányom is idevág. dött

1899.

okt.

22-én fogtam, teljesen egybevág azzal a példánynyal, melyet Drezdánál fogtak, és melyet Dr. St útján, nyert

1898. Taf.

hasonló eltéréssel 1.

Kig-

3.

7

an

d

fuss

(Exper-

•-'zembeállit-

hség

nagy

lerajzolván,

Studien

zool.

i

Prothymia viridaria

Cl.

ab.

utodesta

Egyszín

Car.

sötét

sávoknak

eltér példányok a bibor

szürkebarnától az olivbarnáig

nyoma nélkül, a melyeket keskeny sötétbarna vagy feketéss/.ürke harántsávok helyettesítenek. Budapesti és puji példányaim közt akad éhez igen hasonló példány. Emattirgia a

atomaria

var. orientaria

L.

Délkeleti alak*

Stgr.

valamivel nagyobb, világosabb s?in és Egyik Syilág3'megyei példányom egészen ilyen.

kevesebb

törzsfajnál

rajzú.

Entaturgia atomaria L. ab- nocturnata Fuchs. Szerz ezt a fajváltozatot

Szárnyai

egy

fölül

rajnamenti példány

petty a szegély eltt

gyén felé

lev

kett a szegély közepén, egy

:

irja

le:

apró fehér

a szárny he-

az alsó szárny közepén két fehér petty és a bels szegély

;

egy

ily

fehér

fekete, turk.

következleg

után

fels szárnyon három

koromfeketék, a

petty.

Alul inkább barnásfekete, egyszín, a felületen

LI.

1898, 207.

1.)

azonban feketésbarna, 1898. július havában

Igen hasonló

Cseley

Teste

kissé fehérrel tarkázott.

Rojtozata

pettyekkel.

finom fehér bemetszésekkel.

(Jahrb. Nassau.

Vei

f.

Na-

példányt, melynek alapszíne

kaptam,

Pál-tói

ki

Zsolnán

azt

fogta.

Lithostege griseata Schiff-

var.

dupiicaria

Hb.

Fels

szár

nyán barnás harántsáv mutatkozik. Példányaim budapestiek. Cidaria

bilineata

ab.

infnscata Gpbg.

Fels szárnyának

középtere többé-kevésbbé sötétbarna. Budapesten és Barsmegyében figyeltük

meg.

Végül felemlítend egy nevezetes ata Hb., mely eddig csak északnyugati ország-,

Belgium-,

Livland-,

Lapland-

taj,

az Etipithecia pygmae-

Európából, azaz és

:

Angol-

Finnországból

volt

Különfélék.

174

C

ismeretes, és melyet

s

i

k

Torda megyében fogott. Ezt a csaknem félszáz és egy

Ern

i

tozatot tekintetbe véve, ismert

1408

fajra és

453

alakot,

új

faj

,

—

—

a fent említett

egy

faj

40 fajválMacrolepidopteráínk száma irnmár

levonásával,

faj változatnak

1898-ben Szovátán, Maros-

vagyis.

.6

fajt és

változatra rúg.

Különfélék. Két új paízstetü fenyegeti a gardákat úgy északi Afrikában mint az európai continensen Dr. Marchal P. értesítése szerint az scale of Florida" (vörös ítoridai paizstel), Chrysommely valószínleg az Antillákról származik, ÉszakAmerika Egyesült Államainak délnyugati részén valóságos csapásként kivált a narancs-ültetvényekben óriási kárt befészkelte magát és

.egyik á

phaltís

„Red

ficiis^

okoz. Ausztráliában és Japánban, valamint Ceylon-szigetén és EgyipIS elfordul. Európában eddig csak egy ízben, nevezetesen íFlorenzben üvegházban, találták. Közelebb Algírból is beküldték Marchalnak azzal az értesítéssel, hogy ott már 20 év óta igen el van terjedve, de nagyobb' kárókat eddig még' nem Okozott. Közeli rokona a ClUyôúiplialiia mlnormétr Európában -is meghonosult nevezetesen déli: bâncziaországbaijj/.a .hói C3ia.i3ne&i környé;kén fleg, a (..narancs-.fákbani tesz kárt. ...,^ •,-,;-.: „c.? ,.;,

tomban

—

;.

-

Rovarok az étlapom- i-A^^Kongóbao hoaos négerek mhiztrnék neveznek mindennemUj:.á'''jy*toít*. I^^^ly^^ bármily alakban v táplálékul használnak. Azok közt,- yî^.vTóvar i^s, különösen kedvelik a hernyókat (nguka), meíyeV íruatt ném fítká a perpatvar Míg gazdáink örülnének, H'ai szómszétfjük' éjjel fá'iróí'a hernyót leszedne, addig otr a Kongón lopásnál^ ¥ékintik. Ig-y egyik ^örzs-fnök pana&zt -emelt, hogy fái egyikérölííéllopták.ia' hernyókat. ..melyek tenyétótécsérjB. .aflnyj jgonx^pt ^fqrG^ítofct. Kjp.uhatol^ák a tolvajt és .miyelj a.hej'rnyóka-t még fel ne^p em^:^t;eUe. a^^ôkat gondosan a fára visszahelyezték: hadd hízzanak és kövéredjenelc. hasonló értékek a"*hagy

kabóczák (mankonko), melyet fleg hájiiálbán' és este fogdésrílak' a^ mikor íá harmattói nehéz a' 'SzárrBy,tik': é^mem.is. látnak.Xtisztán. Midn Qgyikí, falu: gyermekei,' egy óîiiâJ^ft ^(),^g,, kabócz4f óssz^szedtek, a falp.népe, .nagy ünnepet csapat. A kabóczát meg is ;:

,

'Szárítják' 's így^ SÓkáig^^Bláll.''^

'né^ér

asztaláh''ft'ely^t ta^ál

a-z-âpróbb

-tücsök' is (tnzen'zi'T.'^ítiétfe^'élevéneri' 'phiáz^ra- dóbftak S azután '

élvezettel

elcsemegéznek.

kikelnek ai.nagy^vgz^rnya^ fehér, lia^gyák (lunso), és rí'égérék tö|zt ..nagy '

a,

nagy

Az évnek bizonyos szakában a,/öldbl s

akikor a csibék

vers"engés," meiyi|c bft^jaygyeseblDeini.' elfogni.

t^fénkor ''''t'^ríé0r^'^'£f&reê^^^ ^hk' bö''^'^S\lTíf§'tí^, níínd k'-két^markükîs!-'

hahgyákkâl,^"Söt

ru^L.-hi*

.-^sik-iv

175

Különfélék.

A levóldarázs irtása. Ismeretes, hogy az Eriocampa acUtmbrata olykor gyümölcsösökben, kivált a körte- és cseresznyefákon érzékeny károkat okoz. Álczája július végétl augusztus végéig a leveleket skelettirozza. Inasára rovarport ajánlanak, melylyel a megtámadott fákat porzóval behintve, az álczák azonnal elpusztulnak. Hasonló eredménynyel használható nem túlságos gyönge dohányfzet vagy szappanoldat. Az irtás legczélszerbben augusztus elején Sajátságos, hogy álczája történik, de a hó végén ismétlend. inkább a törpe, mint a magas fákat támadja meg. Nyílméreg. Eddig azt hitték, hogy az összes anyagokat, melyekkel a vad népek nyilaik hegyét megmérgezik, a növényország Újabb idben azonban ismeretessé vált, hogy a szolgáltatja. „Kalabariak," a délafrikai puszták lakói, nyilaikat a Diamfhida lociisia

nev

bogár

bélnedvével

mérgezik

meg.

A

tudományos

nedv, ha aránylag csak csekély mennyiségben állatok bre alá fecskendezték, bénulást és végül a haláh idézte el A méreg egyébiránt a bogár álczájában is megvan, még pedig elég bven. Az álezát rövid ideig vízben tartották s akkor ez a víz épen oly hatású volt, mint maga a mérges nedv.

vizsgálat

kiderítette,

hogy

ez

a

A rovarok szívós életérl néhány újabb példát hozhatunk fel. Északamerikai rovarász a nagysóstóbdl légyálczákat gyjtött s azokat hárompercentes formaiinba tette, de tized napon még három Ugyanaz sáskát figyelt mg, vagyis annak példányt élve talált. roncsát, mely a torból és fejbl állt, míg a test többi része le az állat ily állapotban még 9 napig élt. ez volt szakítva; Francziaországban pisztrángban, mely kimúlása után még 12 óra

—

—

—

Calosoma hosszat feküdt, két él s igen virgoncz bogarat találtak. inquisitor nev bogárnak egy példányát német gyjt néhány óráig méregüvegben hagyván kivette és tre feltzte. Másnap praeparálni akarván úgy látta, hogy a bogár feléledt és tsti nemcsak helyét hagyta el, hanem éhségét csillapítandó két lepkének a potrohát

is

felemésztette.

Pieris brassicae, Az 1850. év óta gyjtöttem és a lepkéket, a viszonyokhoz képest több- kevesebb buzgalommal. Ahol a tápnövények beszerzése csak némileg lehetséges tenyésztésével is elszeretettel foglalkoztam. volt, ott a hernyók

Rózsaszín

gyjtöm

Közelebb közöljek,

vettem, hogy tapasztalataimból egyet-mást ennek folytán jegyeztem fel a következket, emlékezet

felszólítást s

—

Sepsi-Szent-György Midn lSÍ»5-ben a Csik-Szereda vasútvonal építése alkalmával Tusnád-fürd és Új-Tusnád között felmérésekkel foglalkoztain, egyik igen szeles napon, a határon nagyon mocsaras réteken rendkívül sok nappali lepkét, többnyire Lycaenákat láttam röpködni: imitt-amott volt köztük fehér pille is, vagy Co/ias Hyale. Mindezek azonban nem nagyon érdekeltek, különben is sürgs volt a munkám s a lepkészetre nem igen szakíthattam idt. Egyszerre azonban ers szélrohamtól sodorva lepke surrant el mellettem, a melyet az els pillanatban szerint.

közti

Különfélék.

176

majd pedig Khodocer Ci eopairá nak nagysága és röpülési ideje ellenkezett ugyan de fonák oldalának pillanatig látott rostás

Aiilhocltarís cardamines-nek,

tartottam.

A

lepke

ezzel a feltevéssel,

kiváncsiságomat

színe

i

rendkívül

és

felköltötie,

midn mmtegy

30 méternyi távolságban leült, üldözbe vettem. Hálómat azonnal elvettem zsebembl és mialatt óvatosan léptnm zsombékról zsombékra, pálczámra megís ersítettem. Csakhamar megközelítettem a lepkét, mely íélig kiterjesztett szárnyainál fogva Pieris brassicaenek bizonyult. Bosszankodtam ugyan, hogy a várt raritás h-lyett ily közönséges állat van elttem; mindazonáltal megakartam fogni, hogy fonák oldalának rózsázs színe iránt tisztába jöjjek; abban a pillanatban azonban,

midn

a másfél méternyire

ül

lepkére háló-

akartam borítani, a zsombékról lecsúsztam és hosszában a térdig ér mocsárba zuhantam. Még fektémben ismét láttam a lepkének, melyet újabb szélroham magával sodort, fonák oldalán a rózsázs színt. Soha azeltt, se utóbb nem láttam ily gyönyör állabalszerencsém lölöit vigasztot és még hetek múlva sem tudtam

mat

rá

talódni.

Ma megvagyok gyzdve, hogy

volna, ha több hidegvérrel járok ellen operálhatok.

Magyar

Mícrolepídopterák.

el

és

lepkét

a

megfogtam

megkerülöm, úgy hogy szél Wei^zmantel U'iIihos.

A magjar

Birodalom

állai\i]aâ

lepidopterologiai részének irodalomjegyzékébl kimaradt egy munkávonatkozó lat, melynek jóllehet egyik adata fel van véve, a hazánkra

„Beittáge többi nincsen felsorolva. Ez a munkálat Dr. H. Rebel zur Microlepidopteren-Fauna Oesterreich-Ungarns" (Vcrbandl. zool.

293—326. Taf. Vili.) Ebben 1889. p. Ges- Wien. XXXlX. a meMagyarországra vonatkozólag a következ adatokat találó Gr.ipholitha exqiiilyek a magyar lepke-katalógusból kimaraJtak sitana Rbl. (p. 301, 10. Taf. Vili. Fig. 2) mint új faj van leírva, Nemotois auriellns Rag. (p. 306, 16) a többi között Fiúméból is Bánságból van feljegyezve ; Gelechia Pfibitzeri Rbl. új faj, Budapestrl leírva (p. 313, 23. Taf. Vili. Fig. 8, 9) Lecithocera BHaniiella Turati (p. 296, 3) Budapesten, 1859. jul. 11-én a Sashegyen Dr- Kertész Kálmán. g\jtve. Énnek kapcsán magam is felemlítek két új adatot, melyre a külföldi irodalomban ráakadtam. Két igen érdekes Microlepidoptera. Az egyik Grapholitha Kransiana, melyet Dr. Standfuss egy példány után új faijként leírt, a melyet a Bánságban 1880. ápril hó végén Medicago sativa körül röpködve fogott. (Bresl. Zeitschr. Ent. N. F. Vili. 1883. p. 9.) A másik faj az Ahicita cymatof. dactyla Manu, melyet Schwarz Károl}^ liegnitzi lepkész az 1893. év május havában Mehádiánál cseppkbarlangban, a napvilágtól 30-ával összezsúfolva talált, ritkán érintett helyeken gyakran 20 de a gyertyavilág felriasztotta ket. Ez a faj addig csak KisÁzsiából és Görögországból volt ismeretes. (Bresl. Zeitschr. f. Ent. A. Aigner Lajos. N. F. XVlll. 1893. p. XI \'. bot.

\,

:

;

;

—

„ROVARTANI LAPOK" iDSZug der Aufsatze dleser

ía

uagar. Spractie erscheinenden eatomologischea Monatscbrin

Unter Mitwirkuiig von A. Bed<'>, Dr. C. Chyzer,

l)r.

I)r.

redigir

V.

1^.

Aigrner- Abafi urici B. Osiki. Budapest

1900.

VIII.,

Okt

Röck-Sz.-Gasse

VII.

155. E. Csíki

S.

G. Eiitz und Dr. G. HováfJi von

:

32.

Bánd

Beitráge zur

Heít

Orthopteren-Fauna

von

8.

Un-

Auf Grund der jüngst erschienenen Arbeiten von J. Redtenbacher und M. Padewieth vverden neue Fundorte von ca IfO

garn.

Arten aufgeführt, von vvelchen 15 für Ungarn, 4 aber für die Wissenschaft neu sind, u. z. Mantis religiosa ab flava Pad. et Platycleis Kraiissi ab. briinuea Pad., Bacil/iis Redtenbacheri Pad Pad. S. 159. L. V. Aígner-Abafí Die Stimme von Acherontla AtropOS. II. In Folge fortgesetzter Untersuchungen gelangt Verfasser nicht laut Duges zu deni Resultate, dass die Stimme durch das Keiben der zwei Theile das Rüssels, sondern laut Réaudurch Reibung der Rüsselvvurzel und der Taster entsteht. mur Dieser wurde dahergenau untersucht und ein neues Organ gefunden. Das Endglied des Tasters ist námlich etwas verbreitert und nach Aussen ausgebaucht, wodurch im Innern eine relativ grosse Vertiofung entsteht. .An dem untern Theile derselben liegt das erwáhnte Organ, welches vergrössert, einem eiförmigen Haarbüschel gleicht, an deni die federartigen teinen Haare über einander Hegen. Die Vertiefung wird nich vorn und hinten von kráftigen Chitinplatten begrenzt, welche den durchaus gekerbien Rüssel berühren und den Laut verursachen mögen, wáhrend das erwáhnte Organ zur Versiarkung desselben dienen dürfte. (.Siehi Abbildung) S. 16Í. J. Jablonowski Über Cheimatobía brumata. V'erfasser ,

:

—

—

—

—

:

weist die Behauptung „L H.'s" (Soc. Ent. wonach 1899. 59.), das Thier nützlich sei, zuruck, denn dasselbe ist und bleibt ein arger Schádling. S. 166. D: Über Chrysis igníta. Sie L-bt in den Zellen von Odynerus parietum und Cerceris und schlüpft sehr ungleichmássig

vorn I. bis 25. Mai; die spáter entvvickeltcn sind grös«er als i. die zuerst erschienenen.

d.

II.

S. 168. J, Dahiström F'orisetzung. S.

Umgebung von Eperjes.

L V. Aigner Abafi LepidopterenDie ungarische 1899. .Auízáhlung der aus Ungarn crst im Laute des 1899 constatirten oder neubeschriebenen Arten und Varie-

táten, u.

ab.

Die Tagfalter der

170

Fauna im Jahres

:

:

J.

z.

Paniassius Apolló ab. Pseudo-Nomion Christ. Eperjes,

Novarae Obth.

Tr.-Teplicz, P.

Mnemosyne

v.

ntibilosus Christ.

16

Budapest; Pieris rapae v.- immactüata Fol. und CoUas Hyale v. bhli Kov. novangliae Scudd. Budapest; Lycaena Alcon ab alconides Dlst. und L. Ártott Budapest Apatitra ab. Ilía ab. rtibrescens ab nnicolor Horm. Eperjes Eoerjes V. Vanessa xanthomelas ab. chelys M. Dlst. Eperjes V. cavdiii ab. elyyni Rbr. BudaJo V. exoculata Weym. Eperjes M. Athalia ab. Melitaea didyma v. graeca Stgr. Eperjes pest Aphaea Hb. und v. samonica Ries. Eperjes M. Attrelia v. r/íaeund Argyimis Aglaja ab arvernensis Guill tica Frey, Eperjes Zygaena achüleae ab. confluens trans. v. Aemilia Acerb. Eperjes Z. carniolica v. Horváthi Aig. und v. Vellayi Aig. Dlst. Eperjes Psycke viBudapest Setina KtMweini ab. hitescens Car. Pécs Epichnopteryx pliimella Hb. adriiia v. stettinensis Her. Eperjes Boinbyx catax ab. paliida Dlst. Eperjes 5. RimiNagyszebeft Saturnia pyri ab. Ahafii Bord. Arad ; cola ab- //ííâ Aig. Eperjes Notodonta tritophus ab /^/í Dlst. Eperjes Neuronia cespitis ab. Mamestra implexa Hb. Kalocsa grisea Hudák, Gölniczbánya Catocala Prothymia viridaria ab. modesta Car. Budapest, Puj Zanclogtiaia temiialis Rbl. Lipik sponsa ab. rejecta F. Eperjes Cabera pnsaria ab. rotnndaria (dafür entfállt Z. stramentacealis) Hb. Eperjes Ntimeria pulveraria ab. obsctirior Dlst- Eperjes TheraHypoplexis adspersaría pis evonymaría ab. obscura Dlst. Eperjes Boartnia bumdtUariá Bkh. Eperjes ab. sylvanaria H.-S- Eperjes Ematurga atomaria v. orientaria Stgr, Zilah Phasiane clathrata Oriholüha períbolata Hb. Mehadia ab. nocUirnaia Fuchs, Zsolna Cidaria iinmaLühostege gríseata v. dtipUcavia Hb. Budapest nata Hw. Nagyszeben C. liigubrata v. obdnctata Möschl EperC. comitata ab. jes ; C. büineata ab. infascata Gpbg. Budapest Eufitliecia pygrnaeata Hb- Szomoldavinata Can Nagy Sándor 1408 Arten und váta. Nunmehr umfasst die ungarische Fauna 453 Varietáten von Macrolepidopteren. transütis

V.

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

;

Kleinere Mittheilungen. S.

174.

Zwei neue Schildláuse:

und minov bedrohen von S.

goneger S.

Chry-iomphaltis ficus

Afrika aus unsere Landwirthe.

174.

Insekten auf der Speisekarte

d.

Raupen, Heuschrecken und

i.

175.

Bekámpíung

der Kon-

Grillen.

der Blatt vvespe durch Tabak-

absud oder Seifenlösung

Das

1 75. Beispiele

S. .einige

záhe

Lében

der

Insekten

durch

illustrirt.

S. 175. W. We brassicae, d

i

s s

m an

t

el

:

Eine rosenrothe

Pie-

derén Untírseiie einen lebhaft rosenrothen Schimmer hatte, san VeiTasser bei Tusnád (Siebenbürgen), konnte dieselbe jedoch nicht eriiaschen. S. 176. Dr. K. Kertész: Ungarische M c r o 1 e p d o pteren aus der deutschen Literatur vverdcn nanihaft gemacht, welche bei der Zusaimienstellung des Lepidopteren-Kataloges in Fauna Regni Hungáriáé übersehen worden sind.

ris

i.

i

i

Keresek

jobb faj Coleopterákat,

ajánlok európai

exota

és

kérem. Tavarnok

u.

bograrakat

és

fajonkint

4—16

lepkéket.

Doubletta-lfeta

Cserébe

példánj't.

küldését

N.-Tanolcsánv

p.

Kelecsényi Károly.

Coleoptera-kereskedés. Mint honunkban rovarkereskedés tulajdonosa,

a leerégibb és

legnagyobb

magángyjtöknek, iskoláknak, gazdá-

ajánlom

szoknak és erdészekuek

8(;00 hibátlanul meghatározott honi és külföldi fajból Honi faunánk közönséges és 1 eg ri t ká b b fajai nagy számban, továbbá több száz exotikus faj. Iskolák részére g5rjteményeket olcsón állítok össze. Honi gyjtökkel szívesen lépek csereviszonyba. Megkeresésre nyomatott árjegyzéket ingyen és bérmentve küldök.

álló rovar-készletemet.

Néraet-Bogsán. (Krassó-Szörénymegye.)

Merkl Ede

Magyarország madarai. fonala. Irta:

V)r.

A

hazai madárvilág megismerésének vezérEzen munkából megjelent az

Madarász Gyula.

1—3. füzet: az els füzet a szisztematikai részszel kezddik s az Éneklk rendjének nég)' családját, úgymint varjii-, sárga-rigó-, seregély, és pinty:

a

jeleket'^

v.

második füzet a pacsirta-,

madik a vizirigó; ökörszemczinege-, külln-,

billegtetö- és poszátaféléket;

a har-

a

negyedik pedig a pipöke-,

famásió-, gébics-, selyetnf
fecske- és légykapóféléket

és rigóféléket;

tartalmazza.

A munka

díszes kiállításban, a szcizö

eredeti

rajzaival, és színes táb-

—

formátumban 10 12 füzetben fog befejezést nyeiri. Az általános ismeretekre vonatkozó bevezet rész az utolsó füzetben a tárgymutatóval egyetemben jelenik meg. lákkal, quart

Elfizetési ára

1—1

füzetnek

l

írt

50 kr,

az

egész

munkának

15

frt-

pénzek Dr. Madarász Gyulá-hoT., (Magyar Nemzeti Múzeum) vagy a Rovartani Lapok szerkesztségéhez czímzendök.

Az

elfizetési

Rovar-gyjtemények tuUjdonosait (magánosokat úgy mint ket) felkérjük, szíveskedjenek

ölelnek tötte,

fel,

körülbelül

mely években?

hány

intézete-

velünk közölni, hogy azok min rovarrendekei példányt foglalnak magukban, ki gyjfajt és

A

^Rovartani Lapoké szerkesztsége.

Aeherontia Atropos. Felkérem t. rovarászainkat, hogy a halálfpillét lehet nagy számban hozzám beküldeni szíveskedjenek: Készséggel szolgálok cserében más lepkékkel. Szívesen fogadnék el cserében Saturnia C-albuinot és egyéb közönségesebb fajokat is, s e czélra pyrit, lânessa kérem a iölös példányok jegyzékét. és bábjai

Budapest VIII. Rökk-Szüárd-u.

32.

A. AignerLajos.

Entomologiai müvek. Általános. Kárpáti

fí.

Álbatunêum,

utasítás állatok kitömesére s eltar-

—

Bein ÍT. A kis tjsári, és cîat^'áíali készítésire, ábrákkéat l kor. 40 fiU. rávargyjtö. Utisítá-í a kiválóbb rovarok meíjismerésére és gyjtésére 2 kor. Lejtényi S. Rovargyjt. Szekeres F. Ö. A rovargyjtö 1 kor. 60 fill. Kriesch ]. Segédkönyv a középiskolai ifjúság számára, kötve 1 kor.

—

—

—

A

Dr. Horráth G. A rovarok dimorp16 ábrával 80 filí. Kirándulók zsebkönyve. 70 rajzzal, fill. hismusárál. 1 táblával 80 Dr. Lendl A. Rövid útmutatás a természetkötve 3 kor. 60 fil. Klein Gy. A rovarevö nögyjtemények konzerválásához 80 fii. rajzi Dr. Daday /. Rovartani mszótár 1 kor. 60 fii. vényekrl 6 rajzzal, 50 fii. Kolbe, Einführung in die KenntHoffer, Praxis der Insektendunde. 3 kor. niss der Insekten 17 kor. Schlechtendal undWünsche, die Insekten, Anleitung zur Kenntniss derselben. Hyménoptepa. Mocsáry S. A magyar fauna fémdarazsai 2 kor. 40 fii A magyar fauna másnejü darazsai 2 táblával 1 kc>r. 'iO fii Adatok Magyaror szag fürkész darazsainak ismeretéhez I. 1 kor. 20 fii. Földünk lémdarazsainak magánrajza 40 kor. Magyarország Hym nopt'rrái (A magyar Birodalom

rovarok

világa.

—

— —

Állatvilága) 9 kor. 60

—

—

—

fii.

Lepicloptera. Bein K. A kis A. Aigner L. gj^jtése 2 kor.

—

lepkegyjtö.

A

A

lepkék

ismertetése és

Magyarországon Magyarország Lepidop-

lepkészet történeté

— A. Aigner L., Pável f. és Dr. Uhryk N. Bei ge, Schraettarlingsbuch 8. (A magy, Birod. Állatvilága) 6 kor. Hofmann, Die GrossAufl. 1300 Abb. auf 50 farb. Tafeln 25 kor. 20 fii. Schmetterlinge Europas 2. Aufl. 2000 Abb. auf 71 farb. Tafeln 30 K. Die

3 kor.

—

terái

—

Raupen der Gross-Schmetterlinge Europas. lyOO Abb. auf 50 Taffeln 30 K. DiptePa. Tömösváry O. Egy tömegesen tenyész légyfaj az Alsó-Duna mellékeirl 3 tábl. 60 fii. — Thalhamtner f. Magyarország Dipterái (A m. Birod. Állatvilága) 4 kor. 80 fii. — Kertész K. Catalogus Tábaiiidaium orbis terrarum universi 6 kor. Coleoptera. Török P. Bogár-határozó 2 kor. 80 fill. Bein K. A kis Frivalászky J. A bogárgyüjtö. A bogarak ismertetése és gyjtése 2 kor. magyarországi téhelyröpüek (Coleoptera) mszavaiaak magyarázata, rövid boncz Kiitliy 0. Magyarország Coleopterái és élettani ismertetéssel. 2 kor. 40 fii. Calwer. Káferbuch 5. Aufl. mit m. Birod. Állatvilága) 14 kor. 40 fii. Seidlitz, Fauna Transsylvanica 12 kor. 48 color. Tatéin 24 kor. Hemiptera. Dr. Horváth G., Magyarország Bobodács-féléinek magánAdatok a hazai félropek ismeretéhez 40 fii. A marajza 1 tábl. 5 kor. gyarországi Psyllidákról 40 fii. Az Eremocoris-fajok magánrajza. 2 tábl. 60 fii. Magyarország Hemipterái (A m. Birod. Állatvilága) 4 kor. 80 fii. Orthoptera, Pseudonéuroptera és Neuroptera. Frivaldszky J. A magyarPungiir Gy. .A magvarországi országi egyenesröpek magánrajza 7 tábl. 3 kor. Pungnr Gy. és Mocsáry S. Magyatücsökfélék természetrajza 6 tábl. 5 kor. rország Orthopterái, Pseudoneuropterái és Neuroptiirái. (A m. Birod. ÁllatviMagyarország szitaköt-féléi, 3 színes tábl. 2 kor. 60 fii. Kohaut lága) 3 kor. Myriapoda. Dr. Daday j. A magyarországi Myropodák magánrajza 4 táblával 4 kor. Dr. Daday J. Magyarország Myriopodái és Crustaceái (A

—

—

A

—

—

—

—

—

—

R

m. Birod. Állatvilága). 2 kor. Araehnoidea. Dr. Chyzer K. és Kulczynski L. Araneae Hungáriáé Hermán O., Magyarország pókfaunája 3 kötet, csak a 8 kötet 24 kor. Dr. Lendl A. A pókok, különösen a kerekhálós 2 3. kötet kapható 16 kor. Araehnoidea: Chyzer, Scorpiones, pókok természetes osztályozása 1 kor. Daday, Pseudoscorpiones et Opiliones, Chyzer et Kulczynski, Araneae. (A Karpeles L. Adalék Magyarország m. Bírod. Állatvilága) 2 kor. 40 fii.

—

—

—

— —

atkafaunájához. 8 táblával 2 kor.

A

Magyarországban eddig talált szabadon CPUStaeea : Dr. Daday /. magyarországi Branchipusélö evezölábú rákok magánrajza. 4 tábl. 3 kor. 1 kor. A magyarországi Diaptomus-fajok átnézete 1 kor. átnézete. fajok

A

E müvek szepkesztöségünk útján

is

megpendelhetök.

Schmidl Sándor, könyvnyomdája Budapest,

VI.,

Szerecsen-u

6.

SMrTHSONIAN INSTÍTUTION LIBRARIES

3 9088 01427 0219

ROVARTANI LAPOK HAVI FOLYÖII^AT

Recommend Documents